7.2 A korszak kulturális életének főbb jellemzői.

A nemzeti érzés megerősödése a magyarság és a nemzetiségek körében.

Martinovics Ignác levágott feje,egykori ábrázolás

Spielbergben, Kufsteinban, Munkácson

1795

Kazinczy Ferenc

A magyar nyelv megújításának kezdeményezője:

Donáth János osztrák születésű festő munkájaSzéphalom

1804-től a magyarországi irodalom központaja lett

Színjátszás

A hatása nagyobb volt mint a nyomtatott írásnak

az első állandó magyarszíntársulat

1792

Az első nagyobb diadalok a tízes évekre esnek

Bánk Bán

Katona József

Dériné Széppataki Róza

http://www.youtube.com/watch?v=6GlV5TqsCfs

Festetics György

Európa első mezőgazdasági főiskoája

GEORGIKON

1817-től

Helikoni ünnepségek

Georgikon tanárait, diákjait hívta meg, valmint a kor híres íróit, költőit.

A reformkori irodalmi élet fő szervezője, az Aurora szerkesztője, az Aurora-kör elindítója, a magyar novella egyik első meghonosítója.

Kazinczy széphalmi kúriája

Festetics György helikoni ünnepségei

Igazi irodalmi társaság szerveződött az ország szívében

nemzet

A magyar kultúra fénykora

Reformkor

A művészetek és tudományok művelői a legfőbb feladatnaknak tartottak

szolgálata

Nemzeti öntudatra ébredés

Állami , királyi támogatás híján

A művészet és nemzeti művlődés néhány hazafias gazdag főúr áldozatkészségből haladt előbbre

Kölcsey Ferenc

Vörösmarty Mihály

Erkel Ferenc

Szózat

1844

1823

Egressy Béni

1836

1843

Ferenczy István

A művészet valamennyi ágában születtek a nemzeti sajátosságokat hordozó, ugyanakkor európai szellemiségű művek.

Kölcsey Ferenc

Csokonai

Kazinczy Ferenc

2008 Érettségi

17. A feladat a XIX. század első felének magyar történelméhez kapcsolódik. (rövid)

Mutassa be a forrás és ismeretei alapján a magyar nyelv államnyelvvé válásának folyamatát!Válaszában térjen ki arra, hogy miért sikerült ezen a területen eredményeket elérni!

Használja a középiskolai történelmi atlaszt!

„1.§ Az országgyűléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi leiratok, előadások, válaszok és intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki.2.§ A törvénycikkek valamint már a jelen országgyűlésen is egyedül magyar nyelven alkottattak és erősíttettek meg. Úgy ezentúl is mind alkottatni, mind királyi kegyelmes jóváhagyással megerősíttetni egyedül magyar nyelven fognak.3.§ Országgyűlési nyelv ezentúl kirekesztőleg a magyar lészen, egyedül a kapcsolt részek követeinek engedtetvén meg: hogy azon esetben, ha a magyar nyelvbenjártasok nem lennének, a közelebbi 6 évek alatt tartandó országgyűléseken szavazataikat latin nyelven is kijelenthessék.5.§ A királyi Helytartótanács mindennemű tárgyalásaiban, hivatalos foglalkozásairól viendő jegyzőkönyveiben, valamint Ő felsége eleibe terjesztendő felírásaiban és az ország határain belőli minden hatóságokhoz bocsátandó minden intézvényeiben a magyar nyelvet használja…8.§ Ő felsége méltóztatott kegyelmesen rendeléseket tenni már aziránt is, hogy azország határain belőli iskolákban közoktatási nyelv a magyar legyen.” (Az 1844. évi

1805. évi 4. tc.

Az országgyűlési és kancelláriai feliratok magyar és latin nyelvű szerkesztése; a Helytartótanács a magyarul író törvényhatóságoknak magyarul válaszolhat; a megyei bíróságok magyarul ítélkezhetnek.

1830. évi VIII. tc.

A Helytartótanács és a bíróságok nyelve a magyar; a hivatalnoki és az ügyvédi pálya – háromévi haladékkal – a magyar nyelv tudásához kötött

1836. évi I. tc.

A törvényeket magyarul fogalmazzák; ahol a prédikáció nyelve magyar, ott az anyakönyveket is magyarul vezethetik.

1840. évi VI. tc.

Az országgyűlés feliratai, a megyék igazgatási nyelve a magyar;három év határidővel minden anyakönyvet magyarul kell vezetni.Plébános csak az lehet, aki tud magyarul.

Érettségi 2005 május17. A feladat a reformkor kulturális életére vonatkozik. (rövid)Bizonyítsa a szöveg és ismeretei segítségével a reformkori politikai törekvések és azirodalmi élet összefüggését!

Kronológia1823 Kölcsey Ferenc: Himnusz1833 Katona József Bánk bán címűtragédiájának bemutatója1836 Vörösmarty Mihály: Szózat1837 Megnyílt az első állandó színházPesten, a Pesti Magyar Színház.1843 Egressy Béni megzenésítette aSzózatot.1844 Erkel Ferenc megzenésítette aHimnuszt.„Jogot a népnek, az emberiségNagy szent nevében, adjatok jogot,S a hon nevében egyszersmind, amelyEldől, ha nem nyer új védoszlopot.Az alkotmány rózsája a tiétek,Tövíseit a nép közé vetétek;Ide a rózsa néhány levelétS vegyétek vissza a tövis felét!”Petőfi: A nép nevében (1847)

„Elérkezett a búcsú pillanata, s e pillanatban kötelességünknek hittük a TekintetesKarok és Rendek előtt még egyszer megszólamlani; s elmondani fájdalmunkat, hogya haza választott fiainak köréből távoznunk kell… Jelszavaink valának: haza éshaladás. Azok, kik a haladás helyett maradást akarnak, gondolják meg: miképpen amaradás szónak több jelentése van. Korszerinti haladás épen maradást hoz magával;veszteg maradás következése pedig senyvedés. Isten őrizze meg e nemzetet mindengonosztól; isten virrassza fel e nemzetre a teljes felvirágzat szép napját!” (Kölcsey:Búcsú az országos rendektől 1836.)

„Az Athenaeum, Bajza, Vörösmarty és Toldy folyóirata, több volt, mint pusztánszépirodalmi lap, bár e tekintetben is a legkiválóbbak egyike […] Bajzáék eredetilegpolitikai újságot akartak indítani, erre azonban nem kaptak engedélyt, és azAthenaeumra is csak úgy, hogy a hatóság szigorúan eltiltotta őket politikai tárgyakérintésétől; a szerkesztők mégis megtalálták a módját annak, hogy folyóiratukat ahaladó társadalmi eszmék szolgálatába állítsák. […]” (A magyar irodalom története)…………………………………………………………………………………………………...

Egyéb

A reformkor rokon népeket keresve a honfoglalás előtti magyar őstörténet felé fordult. Fellendült és nemzetközi

jelentőségűvé vált a magyar kelet kutatás.

Nemzetközi jelentőségű a magyar keletkutatás

Tk IIII, (Sz)-139.old

http://csoma.mtak.hu/

Kőrösi Csoma Sándor

Vámbéry ÁrminKüzdelmeim

Vámbéry Ármin

http://mek.oszk.hu/03900/03975/html/

Vámbéry Ármin Ázsiában http://terebess.hu/keletkultinfo/vambery.html

http://mek.oszk.hu/03500/03565/03565.pdf

Kísérlet folytatódik Vámbéry Ármin életmûvének feltárása érdekében

Szentkatolnai Bálint Gábor 

1844. március 13-án született egy kis székely faluban, Szentkatolnán. Már gyerekkorától kezdtek „ráragadni” a nyelvek: édesapjától megtanult németül, majd sorra elsajátította az ókori klasszikus nyelveket: a hébert, a görögöt és a latint, majd nyugati nyelveket is megtanult. Mire leérettségizett, már tizenkét nyelven beszélt.Ezt követően Bécsben, majd Pesten tanult. Érdeklődése ekkor kezdett a keleti nyelvek tanulmányozása felé irányulni, melyben szerepet játszott a székelység eredetének megtalálására irányuló igyekezete és példaképének, Kőrösi Csoma Sándornak hatása.

terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/balint.html