8

ML DM Vasárnap, 1976. november 7.

mmm Az örök Iván Iván az orosz, ahogy Já-

nos a magyar. A gyűr-kőzz, János, s rohanj Já-

nost ott Ivánnak mondták, ha bajban volt a messzi város. Ug-rott ls, mint a parancsolat. Aki erre született, annak ez a dolga.

Gondolt egyet, forradalmat csinált. Azt mondta, nem ugrál többet. Most neklgyűrkőzik még, aztán kész. Odébb löki cáratyus-kát, és beleordítja a világba: le-gyen béke! Legyen kenyér! Hosz-szú béke és nagy kenyér! Puha kenyér. Jó kenyér.

Milyen volt Iván? Hatvan éve lesz maholnap, hogy ott állt a cárok palotája előtt szuronyos puskával, és fázott. Fáradt volt, állva elaludt volna, éhes volt, korgott a gyomra, és forradalmár vol t Mit gondolhat róla a ma embere? Köd fátyolozza az ar-cát. bajuszát is régen pödörgette már, fogjuk rá, akkor volt ép-pen negyvenéves. A nagy ára-datban biztosan volt Ilyen is. Mit gondolunk róla, ha kucsmás fejét megidézzük? Azt, hogy jó lenne kitalálni, ő mire gondolt ' Mennyire láthatott előre?

Odapörkölt az Auróra ágyú-csöve, új korszak kezdődött Gondolt rá egyáltalán, hogy ő most egy új világ katonája? Hogy elindult a nagy kerék, éa megropogtatja a világot? Átok — sok méreg gyűlhetett össze benne, arra gondolhatott, hogy legyen vége már annak, ami volt. Akármi lesz, ha belehal ls. de az pusztuljon. Azt ember el nem viselheti többet

Még mire gondolhatott? Hogy életben maradjon. Ügy rotyog-tattak az előbb ls kifelé az ab-lakon, alig tudott átfutni a té-ren. Benn a nagy folyosókon is 'ütyültek a golyók. Könnyen ott-hagyja a fogát az ember, ha nem oda van az esze, és nincs sze-rencséje. Ingyen adják itt a ha-lált, még megköszönni sincs Idő. Az a Jó, hogy megúszta. Amióta háború van, őt mindig lövik. Ilyen fontos ember lett ő? Gyá-rak ontják a golyót hogy őt a föld alá dughassák. Ezredek hozták a bőrüket az övéért cse-rébe. Ha 6 csak egy kicsit is nem figyel, átmegy rajta az egész ármádia, és Oroszország elveszett Figyelt, mindig f igyel t Most ls. amikor ráijesztettek a kormányra. Ügy rakta fölfelé a kezét mindegyik, mintha hetek óta csak ezt gyakorolta volna. Fogságba esett a kormány, ez ls valami. De ml van otthon? Anyám, feleségem, szép kislá-nyom, öreg apám, hát veletek ml van? Oda-vissza járt a há-ború rajtatok, el tudtatok búj-ni? Krumpli, kenyér, maradt elég? Ha lehet, hazaugrok majd. Nem maradok sokáig, ha meg-fentük a kaszát, vágni kell a rendet, csak bekukkantok, bekö-szönök. aztán futok vissza.

Fázott a lába a hideg kövön. Vastag a kő, a bakancs talpa meg vékony, hogyne gondolt vol-na rá, hogy egy talpalás féltalp de jó lenne most. Itt vannak a gyáriak, fölütnék a bakancsra egykettőre. Ha csöndesedik egy kicsit, akármelyik ráverné. Új bakancs? Az ls lesz, biztosan lesz. de hol van az még? '

Átfúj a szél a kabáton. Jó ka-»bát is de jó lenne. Strázsát áll-

ni. hideg szélben — na nem baj, mozogjunk egv kicsit. Majd az új rend ad új kabátot Kell. hogv adjon, aki megmarad, an-tv»k kell az új kabát. Addig majd r~kunk nagv tüzeket Holnap-•roinapután már tüzet ls rakha-'unk, de most még nem. Még r« a kezét tartsa a katona a ""'höz. fusson inkább a telefon-Vö-pontba. az állomásra, a oos-"ára egvlk minisztériumból a másikba maid nem fázik akkor.

GonHolt-e Iván arra. ryi lesz Ötven év. ha tvan «év múlva? Ha eg"lk tudós Jövendölte volna a rnáo|knnk. az se hitte volna, ne v*rjuk hát Tvá"Ml. hogv bele-'á«on a lövőbe. A evíklcsős nus-

szere+e+t volna l«ghama-r-hS megszabadulni Még a há-- „„orriMk a kezébe, h o w

yala halomra a szemben ál-• „ m h o r t Olvan béke.

'-»i volt T"én omPven csak -*».„„ nörköiödött ember

' r>« haza a n*mnt nvu. ---u-in bábában! Azt kiabál ták rná-» a nváron ls a tisztek, há-herót a vá-ső győzelem'" ' Bo-lond az mind aki a háborút r ' . a r la . Itt kell n«k«nb a végső (tüzelem, benn a palotában, a

CSONKA JÁNOS RAJZA

postán meg a vasúton, aztán az egész országban, nem a fronton.

Beszélték az agitátorok, hogy azonnal kimondják a békét, ha szóhoz jutnak. Dobálta a sapká-ját Iván is. egészen az égig, úgy örült neki. Azt is mondták, hogy földet kap a paraszt. Na, gallé-ros-bundás -uraságok, ehhez mit szóltok? Csönd legyen, mert a puska még itt van! Földnek mu-száj lenni, meg békének, meg kenyérnek, bakancsnak, jó ka-bátnak, meleg levesnek, két óra alvásnak.

Ivánt idézgetem, szegény Já-nos édestestvérét. Időközben me-sebeit Iván lett? Hatvan év fá-tyolozza az arcát, nem biztos, hogy jól látszik minden. Lehet, hogy tudatos forradalmár volt, aki tudta a lépcsőfokokat is. Ha minden írott szót kívülről tudott is, ha a forradalom elmélete úgy állt előtte, mint a biblia, ha ő agitálta társait, akkor is ilyen volt. Bakancsra gondolt, ha fá-zott a lába, de sok bakancsra; meleg levesre, ha korgott a gyomra, de sok meleg tányérra; és két órás alvásra legalább, ha lakoppant a szeme, meg békére, földre, otthonra, családra. Azt nagyon tudta, mi ne legyen töb-bet, de hogy mi lesz? Szuper-szónikus repülőgép meg űrhajó? Hogy a muzsik unokája beteg szivet operál majd. folyók zuha-tagjával hajtott erőműveket ter-vez vagy a rák orvosságát ke-resi? Azt tudhatta csak, hogy az unokája is békét akar majd.

A muzsik unokája annak az Ivánnak is köszönheti mostani jelenét, családja jövőjét, aki ne-kiszaladt a cárok palotájának, pedig tudta, milyet) kemény. Azért ment neki, mert a dühe olyan rettenetesen nagy volt, hogy nem fért el benne. Lehet, hogy cipőt talpalt azelőtt a gyár-ban, lehet, hogy gyereket tanított az Iskolában. Matróz vagy ka-tona volt? Ki tudná már. Név-telen forradalmár, Iván. Erős volt a szervezete, mint a vas, vagy köhögött az első ködre? Fogta a puskát, ha kellett, és célzott, ha kellett. Arra se gon-dolhatott, hogy csöndes szobák-ban újkori teoretikusok azon el-mélkednek maid, így kell-e for-radalmat csinálni. Ha őt kérdez-nék, ha még kérdezhetnék, rög-tön rávágná: dehogy így kell! Akkor ígv kellett. Ott ígv kel-lett. Tgv lehetett. Nem mondhat-tuk. térietek meg, emberek, ad-játok át szépen a hatalmat, és mi út világot csinálunk.

Rohant Iván, rohant János, mert János is ott volt. mint ha-difogoly. össze is találkoztak, ha ráértek, egv tűznél me'»gedtek.

HORVÁTH DEZSŐ

Megszólítása váltakozó: „Elv-társnő. Pálfine. Duci néni. Ducika." Kor és a közös

munkában eltöltött idő szerint Pálfi Lászlóné megtalálta szá-

mítását, kedvére volt a munka. A közösség is gyorsan befogad-ta. A halkan zümmögő gépsorok-kal együtt az emberek is szívé-lyesek lettek a kezdő fiatalasz-szonyhoz. Különösen az tetszett meg a többieknek, hogy ifjú társuk mennyire szívesen segéd-kezik „normán kívül is". S aho-gyan múltak az évek, úgy vált a mindig jókedélyű Ducika szó-szólójává, képviselőjévé a gépek mellett dolgozó lányoknak és asz-szonyoknak. Előbb szakszerveze-ti bizalminak választották, ké-sőbb műhelytitkárnak és 1960-ban javasolták a- párt soraiba. Három műszakban dolgozott a keresztorsózógépnél, s nevelte két kisfiát is.

(A munkában az ember értel-met érez és lát. Tudom, mert magam is így voltam vele, hogy mily boldogságot jelentett már az is, ha csupán egy parányi százalékkal többet sikerült telje-sítenem, mint a norma. Valljuk be őszintén, az önbecsülés is hajtja az embert, nem is első-sorban a kereset, hanem az, hogy majd én megmutatom, tu-dok annyit, mint mások, s ha jól kijön a lépés örömmel és megnyugvással indulhatunk haza műszak után, még sem vagyok az utolsó. Akkor kaptam meg a szakma kiváló dolgozója kitün-tetést is, s ennek örülök, senki sem mondhatja, hogy nem a fi-zikai, szakmai munkám jutalma •olt.)

Tíz évvel ezelőtt az újszegedi gyárban a pártalapszervezetek közös vezetőséget (csúcsvezető-séget) választottak. Titkárnak Pálfinét javasolták és egyhangú-an meg is választották. Később egyéves pártiskola következett. Tavaly a kongresszus előtti ve-zetőségválasztások alkalmával újra őt jelölték a gyári pártbi-zottság titkáráuL A pártbizott-ságnak 27 tagja van és 7 tagú a végrehajtó bizottság. Az újsze-ged! gyár 222 párttagja 5 alap-szervezetben dolgozik. Nem lehet könnyű a pártmunkásnak.

(Nem is egy ember érdeme a Jó pártmunka, hanem közös, kol-

Hittel és bizalommal lektív tevékenység. Én olyan munkatársakkal dolgozom együtt, akik lelkiismeretesen végzik a dolgukat. Amikor szakszervezeti tisztségem volt, akkor is a mű-helytitkárokkal közösen csinál-tunk mindent. Most a pártalap-szervezetek vezetőségére támasz-kodom és a pártbizottság tagjai-ra, tisztségviselőire. A legutóbbi választások alkalmával sok fia-tal és gépes dolgozó került a testületekbe. Az igaz, hogy is-meretlenül és tapasztalatok nél-kül, de máris nagyon jól meg-állja a helyét Báló Miklósné, Nagygyörgy Ferencné, Juhászné Ökrös Klári.)

Másokról sokkal szívesebben beszél, mint önmagáról. Hogy mennyire izgultak az első sze-repléskor. szedték a nyugtatót, mégis eltévesztették a mondato-kat. Magyarázza, hogy a testü-leti üléseken milyen stílust hasz-nálnak. Szereti, ha társai önte-vékenyek, maguk keresik a kon-taktust a pártalapszervezetek vezetőivel és a tagsággal. S va-lóban őszintén örülnek minden apró eredménynek, de bántja őket a kudarc, a sikertelenség. Ilyen is előfordul a pártmunká-ban.

(Kellemesen, szép reményekkel Indult az egyik üzemünkben az a fiatalember, akit javasoltak párttagnak. Örömmel támogat-tuk az elhatározását és a párt-bizottság is javasolta a tagság soraiba. S legalább annyira el-keserített az a fiú két év múlva, amikor flegmán kikérte a mun-kakönyvét. hogy téeszben keres-sen boldogulást, nagyobb jöve-delmet. Ezt még valahogy meg-bocsájtotta volna az ember a fiúnak, de amikor a párttagsá-gának az átigazolására került sor, kijelentette, hogy nem kell az átjelentő, mert nem kíván párttag lenni. Hogy mi történt vele, nem is tudom megmondani. A valódi okot, úgy érzem, nem mindig tárják föl, s a lélekbe, a

Erdők születnek Évszázadokon át csak pusz-

tultak, fogyatkoztak a Szeged környéki erdők és

ligetek. Olyannyira megfogyat-koztak, hogy az erdők hiánya már veszélyeztetni kezdte az egy-ra gyorsabban növekvő Szeged környezetét, levegőjének tisztasá-gát. Hiszen például nyaranta, szeles, száraz napokon sokszor szinte porfelhőbe burkolózik a város.

Évtizedeken át csak az álmok élhettek bennünk, hogy rendez-ni kellene végre a város környe-zetét, hogy erdős, ligetes, ember-hez szabott tájat kellene terem-teni a megművelt földek között. De hát pénz és lehetőségek híján az álom csak álom maradt. So-káig. Am lassanként megszület-tek a lehetőségek, s birtokukban megszületett a döntés és a prog-ram is. Az álom elérkezhetett megvalósulásának küszöbére.

Az elszánáson, a vágyon és a szenvedélyes akaráson kívül még legalább két dolog szükségelte-tik az erdőtelepítésekhez: terület és pénz. Méghozzá nem is kevés pénz. Egyszer aztán, nem ls túl régen, a régi tanácsi akarat és igény találkozott a MÉM szegedi erdőrendezőségének elképzelései-vel és terveivel, s e találkozás eredményeként létrejöhetett az elszánás az állami célcsoportos beruházási keret pénzével meg-támogatva, s az elszánás mozgás-ba hozhatta azt a gépezetet, amely a megvalósítás útjára in-díthatta a pragramot: a Szeged körüli erdőtelepítések program-

ját. S a közösségi-társadalmi ér-dek találkozhatott a város ter-melőszövetkezeteinek érdekeivel, akik gazdaság'a'anul, rosszul művelhető földjeik egy részét át-engedték az erdősítés számára.

A döntést — amelyről már be-számoltunk lapunkban — 1974 decemberében hozta meg a váro-si tanács végrehajtó bizottsíjga, amikor elfogadta és meghatároz-ta a telepítéssel kapcsolatos ten-nivalókat. Az egészséges környe-zet megóvása és az urbanizációs ártalmak csökkentése érdekében

a végrehajtó, bizottság akkor úgy határozott, hogy a város kö-rül megfelelő nagyságú erdőöve-zetet kell létesíteni. Tizenöt év-re szóló programot határozott meg akkor a végrehajtó bizott-ság, amely szerint közel 3000 hektár erdőt kell telepíteni. Az 1985-ig szóló első ütemben mint-egy 2000 hektár erdő telepítését tűzte ki célul a határozat. A végrehajtó bizottság ugyanebben a határozatában évente 300 ezer forintot biztosított az erdőtelepí-tésekhez szükséges tereprende-zési munkákra. A telepítés költ-

- ségei elérik a 83 millió forintot. Ezt az összeget az erdőrendező-ség állami célcsoportos beruházá-si keretből biztosítja.

A szükséges területek és mii . Hók rendelkezésre állnak tehát: megkezdődhetett a munka.

Bartucz Emillel, az erdőrende-zőség igazgatójával és Kiss Gyu-lával, a megyei erdőfelügyelőség vezetőjével ülünk egy szobában. Egy tekintélyes dokumentum kerül az taszlra. Címe: Szeged megyei város és környéke zöld-övezeti terve. Készítette a MÉM Állami Erdőrendezőségek Műsza-ki Irodája Fásítást Tervező Osz-tálya. amely Balatonfüreden szé-kel. És két dátum: a terv elké-szült 1975. november 9-én, a MÉM Erdészeti és Faipari Fő-osztálya pedig jóváhagyta 1976. január 7-én. A terv különben beilleszkedik Szeged általános rendezési tervébe, figyelembe vé-ve az álta'ános rendezési terv változásait is.

Hogy mit tárgyal a dokumen-tum? Például az előzményekkel foglalkozó fejezetében azt, hogy a tájnak jelenleg mindössze 6 százaléka erdő, pedig az optimá-lis 20 százalék lenne. Aztán meg-vizsgálja a domborzat és az ég-hajlat sajátosságait, a talajviszo-nyokat. a jelenlegi erdőket, az erdőtelepítés javaslatait, terveit pedig a városfejlesztés irányait, hangsúlyait figyelembe véve ál-lítja össze. A terv úgy számol, hogy Szeged öt községgel bővült területén a jelenlegi 2200 hektár (6.6 százalék) helyett 4856 hek-

szívekbe, a belső gondolatokba nehéz belelátni. Mi valamivel idősebbek vagyunk, talán más-képpen ls gondolkodunk néh^. ékért is nehéz megérteni, hogy valami kis anyagi előnyért még* a szakmáját is megtagadja egyi-ke másika.

Mit tart lényegesnek a párt-munkájában?

(Azt tartom lényegesnek, hogy a párt politikáját társaink meg-értsék és elfogadják. Ügy érzem, hogy az újszegedi gyár munká-sainak többsége egyetért a mai politikával, szívesen dolgozik ér-te. Rendezvényeinken is jól érzik magukat akik eljönnek. Nagy erőt jelent az összetartás. Az új-szegedi gyár mindig is híres volt erről az oldaláról. A termelés-ben és a társadalmi tevékeny-ségben egyformán érezni az ösz-szefogás erejét.)

Családja? Hogyan, miként él-nek?

(Két fiam van, az egyik nem-régen nősült, velünk élnek. A kisebbik általános iskolás, hato-dikos. A férjem az ingatlanke-zelőnél dolgozik. De a nagyobb gyerekem, meg a menyem is itt dolgozik az újszegedi gyárban. Örülök, hogy a fiúk sokat segí-tenek a takarításban, porszívóz-nak, Jó gyerekek. Persze azért marad nekem is munka, bevá-sárlás, főzés, mosás és minden, amit egy anyának, háziasszonyi minőségében el kell végezni. Gyakran járunk színházba, tévét nézünk, szeretek olvasgatni, de az sem ritka, hogy hazaviszem a munkám egyrészét. A párt-munkásnak a gyári dudaszó nem a munka végét jelzi.)

Adudaszó bizony már ré-gen elszállt, a második műszak ütemesen zakatol,

futnak a cérnaszálak a kereszt-orsókon. Pálfiné még benéz a régi munkatársakhoz, ahol szí-vesen fogadják: „Hogy vagy Du-cuka? Mi újság?"

GAZDAGH ISTVÁN

tár (14,5 százalék) erdő lesz majd, a tágabb körzetben pedig, amelybe beletartozik Domaszék, Röszke. Tiszasziget, Űjszentiván és Deszk területe ls, 3026 hektár-ról 5939 hektárra nő az erdők területe. Mert hát a terv nem-csak Szeged, hanem az egész megye területrendezési, fejlesz-tési terveit figyelembe veszi. A zöldövezeti terv alapján azután minden egyes sorra kerülő te-rületre kiviteli tervet készít a DEFAG.

Már megkezdődtek a telepíté-sek is, Szőreg, Algyő és a do-rozsmai városrész környékén és a sándorfalvi út mentén. A ta-vasszal 120 hektáron ültettek el a facsemetéket, s az őszre — ha nem állnak be túl korán a fa-gyok — még száz hektár telepí-tését tervezik. Ez a munka is megkezdődött már. Az idén tehát 210 hektárral bővül Szeged erdő-területe, s ha azt is figyelembe vesszük, hogy a tanácsi kezelés-ben levő belterületi erdők terüle-te Szegeden eddig csak 200 hek-tár volt, hát az erdőterület meg-kétszereződik.

A munkát részben a termelő-szövetkezetek végzik, ahol pedig nem rendelkeznek a szükséges szakmai és anyagi feltételekkel, ott a DEFAG dolgozik. A tava-szi 120 hektárból ők telepítettek be 71 hektárt. A munkamegosz-tásban részt vesz az erdőrende-zőség is. ők látják el a szakmai felügyeletet és koordinálják a kivite'ezést. A munkát egyelőre nehezíti, hogy alaposan meg kell vizsgálni az átengedett területe-ket, hogy melyjk milyen erdő telepítésére alkalmas, s alkal-mas-e egyáltalán. És egyelőre a földhivatal is a kelleténél las-sabban adja meg a művelési ág változtatásához szükséges engedé-lyeket. <

De hát végül ls megkezdődhe-tett a program végrehajtása. Er-dők születnek végre Szeged kö-rül, évenként átlag 200 hektá-ron. Erdők a várostól északra el-sősorban, hiszen arra fejlődik Szeged.

&ZÁVAY ISTVÁN