1

A bALEKKÁ VÁLÁS ID İSZAKA

balekfogadás és balekoktatás

Az elsıévesek egyetemi életbe vezetése a Firmaévfolyam feladata. İk szer-vezik a balekfogadást, a balekoktatást, a balekvizsgát és a balekkeresztelı szak-estélyt.

A selmeci akadémikusok régi hagyománya, miszerint az idegenbe szakadt, újdonsült hallgatótársakat a helyi viszonyokkal, az akadémiai renddel és szoká-sokkal mielıbb meg kell ismertetni. A mi idınkre ez a hagyomány a következı formában maradt fenn:

Az elsıéveseket az évkezdés elıtt egy héttel Sopronba hívják, hogy balekok-

tatáson vegyenek részt, mely a leendı balekok (pogányok) megérkezésekor megkezdıdik. A vonattal érkezıket egy Firmákból álló balekfogadó csoport várja, hogy a tájékozatlan leendı balekságot a diákélet fı színterére az egyetemi kollégiumba kísérje. Mindez természetesen a helyzet kínálta leghumorosabb formában zajlik. (Pl. a pogányok „sötét tudatlanságát” hirdetı transzparensek fogadják az érkezıket, hogy leendı Firmáikat - azok szórakoztatására - szekérrel nagy kerülıvel az egyetemre szállítsák, ahol a firmák által tartott „orvosi vizsgá-laton” vesznek részt, stb.) Az utóbbi években az Erdımérnöki Kar balekjainak Csornán volt a gyülekezı, ahonnan különvonat szállította ıket Sopronba. A fások és közgazdászok hagyományosan Sopronban várják balekjaikat.

A balekfogadás még Selmecrıl ered, ahol a garamberzencei állomáson várták

a kezdıket. Roth Gyula neves erdészprofesszor így emlékezett vissza a selmeci balekfogadásra:

„A selmeci diákélet fénykora azokba az idıkbe esik amikor még nem, vagy csak gyéren volt vasút hazánkban és a diákok kocsin jöttek fel Selmecre. A budapest-rutai vonal 23 km-nyire közelítette meg Selmecet a Garam völgyében és ott, ahol ez a Selmec felöl jövı Kecskés-patakkal találkozik áll ma is a híres Szuchy-féle korcsma..., ahol a vasútról Selmecre vivı kocsik vártak, amíg kellı számú diák összeverıdik. Itt kezdıdött a diákélet, a vén Firmák évıdése a bale-kokkal, ami a selmeci diákélet tréfáinak nagy részét szolgátatta... Ez már a Szuchy-féle korcsmában kezdıdött, ahol egy-egy szigorú képő ultrasupra-veteranissimus,, akirıl a balekoknak azt mondták, hogy ı a geológiai tanszék félelmetes tudású asszisztense, összegyőjtötte ıket és a hegyen keresztül gyalog vezette Selmecre... Ilyen tanulságos séta után szerencsésen megérkezett egy transzport balek a városba. Ott elsısorban felvették ıket az Ifjúsági Körbe, és komoly igyekezettel segítségükre voltak a lakás, un. kamara és ellátás keresésé-ben, valamint a fıiskolára való beiratkozásban. Már itt kicsillant a selmeci diák-életnek komoly alapja, a barátság. Csúfolódtak, játszottak a balekokkal de az elsı pillanattól fogva barátjuknak, testvérüknek fogadták, segítették és megvéd-

2

tek. Ezt már minden Firma becsületbeli kötelességének tartotta.” A balekhét alatt az újdonsült hallgatók elsısorban felsıbb éves társaiktól

hallhatják milyen is az egyetem diákszemmel, hogyan tanuljanak évközben, és hogyan a vizsgahónapban: Megismertetik velük a tanszékeket, a botanikus ker-tet, az egyetem győjteményeit, megtanulják nagyjából mindazt, amire a hivatalos ügyek elintézéséhez késıbb szükségük lehet. Bevezetik a diákhagyományaink, egyetemi nótáink világába. Bemutatják a várost, szórakoztató programokat, aka-dályversenyt, kirándulást, bográcsozást, kocsmatúrát, bált, stb. szerveznek.

Selmecen az elsıéveseknek tanév elején bányajárást tartottak, hogy bemutas-sák leendı munkahelyüket. A bányász szak legidısebb tagja a szakelnök - magas tetejő és tollforgós bányászsüvegben bányaméccsel és fokossal - vezetésével indult el a menet a városon keresztül. A Szent Háromság szobrot megkerülték, majd szalamanderben a „Szerencse fel! A tárna vár” dalt énekelve végigmentek a fıutcán. A Glanzenberg altáróhoz érve kört alkottak és elénekelték a „Tisztelet a bányász szaknak” c. nótát, majd végigjárták a bányát és a Pacher altárón jöttek ki. A városba ugyanígy szalamanderben mentek vissza, az Ifjúsági Kör épülete elıtt énekeltek, majd egy bányásztanárnak adtak szerenádot. Este megtartották a balekkeresztelı szakestélyt. Újabban Miskolcon szerveznek a bányászbalekok részére bányajárást. Sopronban hasonló indíttatással hegyvidéki túrát szerveznek.

A balekoktatás a balekhét után a Firmák által szervezett tanszékek keretében

folytatódik. A tanszékek látogatásáról igazolást kapnak (mivel bizonyos számú tanszéken részt kell vennie annak, aki le akar vizsgázni) a saját maguk által ké-szített balekindexükbe. A különbözı tanszékeken a balekvizsgáig terjedı idıszak alatt részletesen megismerhetik hagyományainkat a leendı balekok (illetve kü-lönbözı humoros feladatokat kapnak, mintegy felkészítésként a balekvizsgára). A tudásukról a balek Zh-n kell számot adniuk. A sikeres balek Zh után jelent-kezhetnek a balekvizsgára egy kiválasztott tanszéknél. Ennek az a célja, hogy minden egyetemünkre felvett és beiratkozni szándékozó hallgató érezze, hogy egy önmagát kritikusan építı diákközösségbe került.Ez a közösség saját hagyományırzı és hagyományteremtı szabályai szerint él.

3

balekugratás, balekvizsga

Régebben - a mostani értelemben vett- balekvizsga nem volt, csak a balek-csısz vizsgáztatott (fıleg nótákból és pár elemi kérdésbıl). Késıbb, még Selmecen általános mőveltségbıl komoly és beugratós kérdéseket tettek fel, melyeknek nevelı jellegük is volt, a szerényebbek önbizalmát növelte, a fennhé-jázókat pedig letörte. Mind Selmecen, mind Sopronban a földrajzi és kulturális elzártság igen kedvezett a balekok tréfás beugratásának. A balek nem sértıdhe-tett meg, haragot nem tarthatott, mert a balekvizsgát le kellett tennie ahhoz, hogy az Ifjúsági Kör tagja legyen. A tréfás ugratások spontán történtek, s látszólagos céljuk csak a móka volt, de akaratlanul ugyanaz volt a hatásuk, mint a foltosabb-nál foltosabbra varrott grubenek és waldenek viselésének. Származástól és anya-gi ellátottságtól függetlenül minden balek rádöbbent, hogy egy olyan közösség tagja, amelyben mindenki egyforma, ahol egyedül a tudás és a tehetség jelenthet rangot, és ahol az „egy mindenkiért, mindenki egyért” alapelvnek maradéktala-nul érvényesülnie kell.

A balekvizsgákat karonként külön novemberben rendezik. A vizsgára kifüg-gesztett vizsgaíveken lehet jelentkezni egy tanszéknél. A vizsgák színhelye az Egyetemi Ifjúsági Ház (a volt KISZ-ház), esetleg az F épületben a 14-es terem. A vizsgadíj egy üveg sör (illetve minden UV esetén egy üveggel több). A leendı balekoknak két Firmát kell választaniuk maguknak, akik majd megkeresztelik.A Firma patronálja, segíti és hasznos tanácsokkal látja el balekját. A balek is segít a Firmának amiben tud. Természetesen az együttes szórakozás sem maradhat el. Az igazi balek-Firma kapcsolat egy életre szól és az egyetemi évek után is meg-ırzi lényegét.

balekkeresztelés, balekbál

A balekkeresztelı szakestélyre a balekvizsga után kerül sor. A szakestély elsı

felében a balekok csak passzív résztvevık, terítetlen asztalok mellett ülnek. A megfelelı idıpontban kiküldik ıket a terembıl. Ezután megterítenek nekik is és elıkészítik a kereszteléshez szükséges eszközöket (dézsa, farbır, korom vagy kormos törülközı, pipa).

Elıször elvégzik a keresztelendı lányok fiúsítását. Annak idején az akadémi-ára csak férfiak iratkozhattak be. Késıbb a lányokat fiúsították, mert férfias pá-lyát választottak, nem rendelkeznek férfias erényekkel és hiányos testrészőek. Manapság jópár szakon már inkább a lánytöbbség jellemzı, a hagyomány azon-ban megmaradt.

Az elıkészületek után a lámpákat eloltják - csak az elnöki asztalon ég egy bányász lámpa. A balekcsısz a fülénél fogva vezeti be a díszbalekot, akit elıször keresztelnek meg. Utána jön sorra a többi egymás fülét fogva. Ezalatt a „balek-keresztelı nótá”-t éneklik a Firmák és a balekcsısz (kar-szóló). Még a kereszte-lés elıtt megitatják a leendı balekokat sörrel és megpipáztatják ıket.

4

A keresztélendıt a dézsa elé állítják és a balekcsısz így szól: -balek! Válassz magadnak keresztapát és keresztanyát az Isteni Fényben Tündök-

lı Firmák eme díszes társaságából! Erre a balek: -Keresztapámnak felkérem ……(vezetéknév, keresztnév) alias …-t, kereszt-

anyámnak felkérem …… alias …-t A keresztszülök a balek mellé állnak és fejét a dézsa fölé hajtják. Ezután a ke-resztapa így szól: -balek! Én téged megkeresztellek Bacchusnak, Ceresnek és a többi pogány isten-

nek nevében! Ettıl kezdve közösen mondják a keresztanyával: -Legyen a te neved …… alias …….

Ezalatt sörrel nyakon öntik a

balekot, majd átugratják a dézsa fölött kifeszített farbırön, miköz-ben fenéken billentik. A farbır jelképezi a határt eddigi és eljö-vendı élete között. Ezután bekor-mozzák a balek sörtıl nedves arcát (vagy besuvikszolt farbırrel, kor-mos törölközıvel törlik meg). Miután mindenkit megkereszteltek, a helyükön ekset itatnak a bale-kokkal (miközben azoknak az asztalon vagy széken kell állniuk) a „Hagyjátok csak, engedjétek a balekot inni” éneklése közben. Utána a „balekkeresztelı nóta” végét éneklik el. A díszbalekra waldent húznak, ezzel jelképezve a balekság waldenba öltöztetését, közösségbe fogadását. Az elnök a keresztelés után kö-szönti a friss balekokat, majd kiosztják a keresztleveleket és a korsókat. A ke-reszteléssel az eddigi, semmilyen joggal nem rendelkezı pogányokból már na-gyon kicsi joggal bíró balekok lettek, igazi egyetemi polgárokká váltak.

A balekkeresztelés után kerül megrendezésre a balekbál, ami az elsı hivata-los alkalom a város leányaival való megismerkedésre. A balekbált Katalin nap körül, szombaton tartják. Hagyományos mozzanata a megnyitás, ahol jelen van-nak az egyetem vezetıi. Az erdész díszbalek a Rektor üdvözlı, megnyitó szavai és saját latin szövegő beszéde ( Vulpes seu vulpecula…) után felcsendülı kerin-gıre felkéri annak feleségét, és vele táncolja az elsı táncot.

balek keresztelés

5

AMIT EGY bALEKNAK FELTÉTLENÜL TUDNIA KELL

A balek klasszikus meghatározása

Vulpes seu vulpecula est animal sine mente ac ratione, semper magnam tabaci vel cigarrarum quantitatem secum portat. (A balek ész és értelem nélküli véglény; amely mindig nagy mennyiségő dohányt vagy cigarettát köteles magánál hordani)

A balek tízparancsolat

1. balek, kusch! 2. balek, kusscchh! 3. balek, kusssccchhh! 4. balek, légy illedelmes! 5. balek, ne légy falánk! 6. balek, ne légy konfidens! 7. balek, mutatkozz be! 8. balek, illedelmesen köszönj! 9. balek, a Firmák asztalához csak engedéllyel ülj! 10. balek, válassz magadnak Firmát! (11. balek, házinyúlra nem lövünk! (Csak ha támad!))) (12. balek, Firmád nıjét ne kívánd, idıvel úgy is rád száll!)

A balek-bemutatkozás

Én, X. Y.(ide jön a neved), zöldfülő, sárgás csırő, poros hasú, minden ész és értelem nélküli véglény, amely minden tekintetben az Isteni Fényben Tündöklı Dicsı Firmák karának támogatására szorul, balek szeretnék lenni.

Hierarchia

Filiszter: A diákság jó kedvét értetlenül, esetleg ellenségesen nézı elpuhult, rigolyás nyárspolgár – vagyis aki nem volt vagy már nem diák. Már nincs vagy nem is volt köze soha a hagyományokhoz. Pogány: beiratkozott kereszteletlen hallgató. A diákok számára csak egy végte-lenül kicsiny, fekete, sárban fetrengı porszem, akit alias név nélkül mindaddig pogánynak neveznek míg át nem esik a balekkeresztelésen. Jogai nincsenek, a Firmák talán tudomást sem vesznek róla, de mindenképpen segítenek neki a

6

balekká válás rögös útján való eligazodáshoz. A Firmák gyújtják meg az elsı szikrát sötét fejében, amely a pogány számára az elérhetı legnagyobb kegy. Ha valaki nem veti alá magát a keresztelés ceremóniájának, akkor az még ötöd éves korában is pogány marad, s így semmihez sincs joga a hagyományokat illetı kérdésekben. A pogány hallgató, ha V. éves, akkor nem valétál, csak végez. Nem lehet a Valéta Bizottság tagja, nem szavazhat ilyen jellegő kérdésekben, azaz abszolúte semmihez sincsen joga a hagyományokat illetıen. balek vagy róka (fuchs): megkeresztelt, elsı évét az egyetemen töltı hallgató (a stafétaátadóig.) Régiesen bulek. Firmaıseink még Selmecen fisch-nek (hal) nevezték utalva arra, hogy ugyan olyan, mint a hal: némán tátog, és bután néz, s így senki sem érti, hogy mit akar. A múlt század közepétıl már fuchs-nak azaz rókának nevezték a keresztelésen átesett tudatlan diákot. Kohlenbrenner: aki a második évét tölti az egyetemen, és túl van a stafétaát-adón. (A kohlenbrenner magyarul szénégetıt jelent; azért nevezték el így ıket, mert másodévesen tanulták a szénégetést az akadémián.) Annak idején a Firmák kohlenbrennerekre bízták a balekok nevelését, hiszen ık Isteni Fényüknél fogva „nem érintkezhettek ilyen alantas lényekkel”. A kohlenbrennerek még nem ren-delkeznek teljes jogokkal: pl. nem lehetnek keresztszülık, viszont balekkereszte-léskor még mind a mai napig a másodéves kohlenbrennerek subickolják be feke-tére (a kormos ronggyal) a frissen keresztelt balekok arcát. Firma: aki túl van a Firmaavatón. Szorgalmas bölcs, jóindulatú, mértéktartó, barátságos és közben isteni fényben tündököl. A balekság nélküle semmire sem jutna. Sok terhes feladata mellett, nem kímélve magát, ı a gyengébb nem leg-fıbb támasza. Mindegyik zseni… „A Firma sosem volt balek, csak Firmacsíra, egy balekból pedig sose lesz Firma!” Egy Firmának a balekja mindig csak balek marad, független attól, hogy hány évet töltött az egyetemen. A diákhagyomá-nyok éltetésében ık járnak az élen illetve közülük kerülnek ki a Valéta Bizottság tagjai is. Zömében rájuk hárul a balekoktatás feladata is. A diák Firmává nem lesz, nem is azzá avatják, hanem azzá válik tetteivel és viselkedésével. Veterán: olyan megkeresztelt, aki a kötelezı hallgatási idı után is az egyetemen tanul. (ultra veterán, ultra-supra veterán több év után) Tehát ha valaki V. éves és egyszer évet ismételt, akkor már veteránná válik. Veteranissimus: megkeresztelt végzett aki nem vesztette el együttérzését a bo-hém diáksággal.(ultra-supra veteranissimus: idıs korú, az egyetemen végzett, megkeresztelt személy) A hierarchia nem függ attól ki melyik évfolyamba jár, csak attól hogy hány évet töltött el az egyetemen, pl.: másodévesen is lehet valaki Firma.