A BIOLÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓS

FORMÁK

KÉSZÍTETTE : ELEK PÉTER

Kommunikációs rendszerek

A kommunikációs rendszereknek közös jellemzői azok az alapvető folyamatok, amelyek nélkül nincs interakció.

Az adatfeldolgozás során a feldolgozó központok az adatokat irányítják, feldolgozzák, szervezik.

Az adatmegjelenítés során az értelmezett adatokat feldolgozva újabb adatokat állítanak elő a rendszerben.

Az üzenetek akkor informatívak, ha a fogadó észlelni tudja azt, azaz fizikailag elérhető, érthető, érvényesíteni tudja, haszna van a fogadó számára.

Claude Shannon Kommunikációs modellje

A közlések fajtái

Biológiai kommunikáció (biológiai, anyagcsere, idegi szintű)

Kommunikáció az állatvilágban

Emberi kommunikáció (közvetlen és közvetett)

Fizikai, technológiai (kódvonatkozású)

A kommunikáció információelméleti megközelítésben információ átadás mindenféle rendszerben : élővilágban, állatvilágban

és az ember által alkotott technikai és társadalmi rendszerben.

A Biokommunikáció közlésfajtái 1/2

Sejtkommunikáció (idegi szintű)

Öröklési információ: evolúciós szerep, mutációk

Anyagcsere : Hormonok szerepe -> kémiai hordozók ( ösztrogén – másodlagos nemi jelleg kialakulása – kamaszkor)

Idegi : Neuronok – ingerületek – ingerek Fájdalomérzet hiánya : ritka genetikai

mutáció Szervezeti szintű kommunikáció : Szem,

fül, bőrfelület, nyelv, orr Hatások : Mechanikai, vegyi, hő

Fajtársak felismerése Táplálékszerzés Territoriális zóna kijelölése Párválasztás, fajfenntartás Alkalmazkodás a környezethez Társas érintkezési szokások Érzelmek, indulatok kifejezése Védekezés, megtévesztés Az evolúció folytatása Rituálék, társadalmi normák elsajátítása a

fiatal egyedekkel

Állatok/Növények közti kommunikáció (feltétlen reflex,

ösztönszükségletek)

A Biokommunikáció közlésfajtái 2/2

Az állatok kommunikációja

Kémiai-A fajtársak közötti üzeneteket speciális szaganyagok, a feromonok közvetítik.- Sok ragadozó emlős feromon tartalmú vizeletével jelöli meg vadászterületének határait.- A hangyák veszély esetén riasztó hatású feromont is kiválasztanak.-A lepkék nőstényei feromont bocsátanak ki a párzási időszakban.

Akusztikus- Az akusztikus kommunikáció hangjelzésekkel történik.- Hangjelzés alapján találnak egymásra a tücskök és a szöcskék a párválasztási időszakban.- Hangjelzéssel hívogatják a szülők a fészekből kirepülő fiókáikat. - A denevérek és delfinek ultrahang alapján tájékozódnak.

Vizuális- A vizuális kommunikáció látható jelzésekkel történik.- Egyes madarak hímjei a párzási időszakban díszes nászruhát öltenek, ez szolgálja a nőstény meghódításában.- A majmokra, a kutya- és a macskafélékre jellemző a póznyelv. Mozdulatok/testtartás segítségével a fajtársak egymás tudtára adják szándékukat.

A „póznyelv” fajtái

(A bemutató videók megtekintéséhez kattints valamelyik képre !)

Charles Darwin

Majmok és emberek gesztusainak tanulmányozása

Monet LamarckFelismerte, hogy az életjelenségek okai

mechanikai, fizikai, vagy vegyi jellegűek

R.I. Garner

A majmok beszédét fonográf segítségével tanulmányozta. Egy majompárt, melyek eddig

együtt laktak, elválasztott egymástól. A nősténynek néhány hangját fölfogta a

fonográfba s reprodukálta a hím előtt; ez erre olyan

mozdulatokat tett, mintha megismerné a hangokat,

meglepetve kereste társnőjét, odament a fonográf

tölcséréhez s mélyen beledugta a karját.

Elismert nevek a Biokommunikáció területén

Koko, a beszélő gorilla Az amerikai Woodside-ban élő Koko, a nőstény síkvidéki

gorilla1971-ben született, és arról vált világszinten ismertté, hogy tökéletesen tud kommunikálni az amerikai jelbeszéd

segítségével. Szellemi, fizikai és nyelvi fejlődésük megfigyelése felbecsülhetetlen információkkal segítette az emberszabásúakkal

kapcsolatos kutatásokat, Koko előtt a gorillák intelligenciájáról igen kevés ismeretünk volt.

(A bemutató videók megtekintéséhez kattints valamelyik képre !)

Köszönöm a figyelmet !

Források: http://www.erdekesvilag.hu/koko-a-beszelo-gorilla/

http://www.youtube.com http://elearning.ektf.hu/mod/resource/view.php?id=292