1

A biztonságos és helyes vérvétel technikája a

mintaminőséget befolyásoló tényezők

ismertetésével

Készült a közreműködésével.

2012

2

Tartalom

I. Vérvételi rendszer használati útmutatója vénás

mintavételkor

II. A mintaminőséget meghatározó tényezők a flebotómiai

ellátásban

III. Uniós direktíva a tűszúrásos balestek megelőzése

érdekében

IV. Felhasznált irodalom

3

I. Vérvételi rendszer használati útmutatója vénás mintavételkor

A BD Vacutainer® vákuumos vérvételi rendszer alkalmazása:

A BD Vacutainer® egy zárt vérvételi rendszer, amely egy biztonsági szeleppel ellátott

kétvégű tűből, a BD Vacutainer® harangból, és meghatározott mértékű vákuumot

tartalmazó steril BD Vacutainer® csőből áll. E termékek együttesen alkotják az

egyszerhasználatos zárt vérvételi rendszert. A Vacutainer® csövek szérum, plazma és

teljes vér levételére, szállítására és primer csőként klinikai laborban történő feldolgozásra

alkalmasak.

A vérvételhez csavarja a tű szeleppel fedett végét a tartóharangba, majd a tű másik

végével szúrja meg a vénát. Ezután nyomja a csövet a harnagba, így a biztonsági

szeleppel ellátott tű átszúrja a cső gumidugóját és a vákuumnak megfelelő vérmennyiség

a csőbe áramlik.

A BD Vacutainer® vérvételi csövek többnyire BD HemogardTM zárókupakkal

rendelkeznek, amelyek két részből állnak: egy belső dugóból, és egy külső védősapkából.

A BD HemogardTM zárókupak könnyebben eltávolítható, mint a hagyományos dugók, és

védi a dolgozót a páciens vérével való érintkezéstől. A BD Vacutainer® zárt vérvételi

rendszer csöveinek színkódja megfelel a vonatkozó ISO 6710 szabványnak az 1. táblázat

adatai alapján.

A BD Vacutainer® vérvételi rendszer használatának előnyei között szerepel, hogy

rendkívül higiénikus, mivel a vérvétel közvetlenül a zárt csőbe történik, elkerülve a

páciens vérével való érintkezést. Ezen felül széles választékban kapható a különféle

analitikai tesztekhez. A megfelelő mennyiségű adalékanyaggal töltött csövek színkód

alapján azonosíthatóak. A vérvételi csövek műanyagból, illetve üvegből készülnek.

Steril BD Vacutainer®

vákuumcső Egyszer használatos BD harang

BD Eclipse Biztonsági tű

4

BD Vacutainer®

kupakok színkódolása

Adalékanyag Hagyományos

kupak

BD HemogardTM

kupak

Gél szeparátor csövek BD SSTTM csövek géllel és alvadási aktivátorral BD PSTTM csövek géllel és lítium heparinnal BD RSTTM csövek géllel és trombinnal

Piros/szürke Zöld/szürke Narancssárga

Sárga Világoszöld -

Adalékanyag nélküli csövek Szilikon belső bevonattal Adalék nélkül

Piros

Piros színtelen

Szérum csövek adalékkal Trombin Plus szérum cső alvadási aktivátorral

Sárga/szürke Piros

Narancssárga Piros

Teljes vér/plazma csövek K2EDTA vagy K3EDTA Citrát/CTAD (koagulációs) Citrát (süllyedéses) Nátrium fluorid/Nátrium EDTA (cukros) Nátrium fluorid/Kálium oxalate (cukros) Heparin Sav Citrát Dextróz (ACD)

Lila Világoskék Fekete Szürke Szürke Zöld Sárga

Lila Világoskék Fekete Szürke Szürke Zöld -

1. táblázat : BD Vacutainer

® kupakok színkódolása

Vérvétel és a folyamat előkészìtése

A vérvételhez szükséges felszerelés :

1. A szükséges méretű, térfogatú és adalékanyag tartalmú vérvételi cső.

Megjegyzés : A csöveket tárolási hőmérséklete: 4-25°C, ha csak nincs egyéb más

utasìtás a csomagoláson.

Figyelem: Ne tegyük ki a terméket közvetlen napsugárzás hatásának. A javasolt

maximális tárolási hőmérséklet túllépése ronthat a csövek minőségén (pl.

vákuumcsökkenés,folyékony adalékok mennyiségének csökkenése, elszíneződések stb.).

2. Betegazonosító címke

3. A BD Vacutainer® standard méretű harangok, melyek a 13 és 16 mm átmérőjű

vérvételi csövekkel használhatóak. Amennyiben a felhasználó más gyártók tartozékaival

használja a harangot, akkor az ilyen módon történő felhasználás a felhasználó saját

felelősségi körébe tartozik.

5

4. Egyszer használatos kesztyű, valamint köpeny vagy egyéb védőruha a potenciálisan

fertőzésveszélyes vérrel szembeni védelemre.

5. Alkoholos steril törlő, vagy hasonló a szúrás helyének fertőtlenítésére.

6. Vénás érleszorìtó

7. Gyűjtődoboz használt tűk biztonságos kidobása céljából (Az intézmény veszélyes

hulladékok kezelésére vonatkozó protokollja alapján.).

8. Megfelelő centrifuga

A vér visszafolyásának megakadályozása

Mivel a legtöbb vérvételi cső kémiai adalékanyagokat tartalmaz, fontos, hogy

megakadályozzuk a vér esetleges visszafolyását a csőből a vénába, mivel ez hátrányos

következményekkel járhat a betegre nézve. Ezért az alábbi óvintézkedésekre van szükség:

• A beteg karját lefelé kell irányuló helyzetbe kell helyezni.

• Tartsa úgy a csövet, hogy a zárókupak felfelé álljon.

• Amint a vér folyása megindul engedje fel az érleszorìtót.

Vénás vérvétel technikája és a mintavétel

általános utasításai

A vérvétel alatt és az eszközök kezelése közben használjon kesztyűt védelme

érdekében.

1. Beteg üdvözlése és azonosítása

A mód, ahogy a flebotómus üdvözli a beteget, meghatározza az azt követő vérvételt is.

Ezért amikor üdvözli a beteget, legyen udvarias és megértő. Kezelje a beteget úgy,

ahogy elvárná, hogy vele viselkedjenek. Mikor a flebotómus üdvözli a beteget,

szükséges, hogy bemutatkozzon és közölje a beteggel, hogy miért jött. Az üdvözlés

után az egyik legfontosabb lépés a vénapunkciónál a beteg azonosítása. Az azonosítás

lezajlik megtekintéssel és szóban egyaránt. A flebotómusnak tudni kell a beteg nevét,

azonosítási számát, korát vagy születési dátumát. Legjobb megkérdezni a beteg nevét

a pontos személyazonosítás érdekében.

2. Válassza ki a vizsgálatnak megfelelő csövet vagy csöveket.

3. A harangot helyezze fel a tűre.

6

A tűt addig ne vegye ki a tokjából, amíg a vénapunkcióhoz elő nem készült. Helyezze

az első, majd az azt követ csöveket könnyen elérhető helyre. Legyen kéznél géz,

fertőtlenítő és vattacsomók.

4. Készítse elő az érbeszúrás helyét megfelelő fertőtlenítőszerrel. Alkalmazza az

intézményük által ajánlott eljárást a vénapunkció és mintavétel tekintetében.

Kísérelje meg megkeresni a median könyökvénát (ez a legjobban fixált a

könyökhajlat középső részén). Más megszúrható vénák még a vena cephalica és a

vena basilica (lásd az 1. ábrán).

A

7

B

1. ábra : Véna helyének megállapítása

A kézhát vénái is elfogadhatók, de ilyenkor a leghelyesebb szárnyastűket használni. A

vénák láthatóvá tételéhez lefelé tartott karon a gravitációs erő kihasználása

segítségünkre lehet. A könyökhajlat masszírozása vagy a beteg felszólítása, hogy

szorítsa ökölbe a kezét, a vénák megjelenését elősegíti. Mutatóujjunkkal a véna

kitapintása és érzékelése szintén segítség. Jó, ha a kiválasztott vénapunkciós hely bőre

mentes horzsolástól, sérüléstől és hegektől.

5. Helyezze fel az érleszorìtót és helyezze a kiválasztott kezet lefelé irányuló

tartásba.

Udvarias gesztus a beteg megkérdezése, hogy melyik kezén óhajtja a vénapunkciót,

de a végső döntés a flebotómuson múlik. Ha a kart megfelelően elhelyeztük, fel kell

tenni a felkarra a leszorítót. A leszorításnak olyan erősnek kell lenni, hogy a nyomást

a vénákban növelje, de ne zárja el a vérkeringést. A 2. és 3. ábrák mutatják, hogy

hogyan kell a leszorítót megkötni. A leszorítónak nem szabad 1 percnél tovább a

beteg karján maradnia.

8

2. ábra : A helyesen megkötött leszorító

3. ábra : A leszorító felhelyezése

6. A szúrás helyét tisztítsa le 70%-os izopropilalkohollal vagy széles spektrumú

alkoholos bőrfertőtlenítővel körkörösen kifelé haladva. Meg kell várni, míg

9

megszárad. Helytelen szárítás a mintában a vörösvértestek hemolízisét válthatja ki.

Ha a helyet egyszer már letisztítottuk, nem szabad azt érinteni. Ha mégis

érintettük, akkor újra le kell tisztítani.

7. Távolítsa el a tű kupakját és végezze el a szúrást.

Amint a tű a vénába került (megközelítőleg 15 °-os szögben) helyezze a csövet a

harangba és nyomja erősen rá, hogy a tű biztonsági szeleppel fedett vége

megfelelően áthatolhasson a cső dugóján (lásd a 4. ábrát).

4. ábra: A vénapunkció és a vérvétel megkezdése

Az optimális teljesítmény érdekében, amint a vér elkezd folyni a csőbe, azonnal

állítsa a csövet a harang oldalához, hogy a vér a cső oldalfalára folyjon.

Csőcserekor fontos, hogy a tűt ne mozgassa.

8. Amikor a vér megjelenik a csőben, azonnal távolítsa el az érleszorítót.

Megjegyzés : Ha a vér nem kezd folyni, vagy ha a vér folyása a cső megfelelő

megtelése előtt eláll, akkor az alábbi lépéseket javasoljuk a sikeres vérvételhez:

a) Nyomja be a csövet ismét a tartóba, míg a kanül teljesen át nem szúrja a kupak

gumi részét. Hüvelykujja segítségével tartsa a csövet a megfelelő helyzetben,

amíg teljesen meg nem telik.

b) Ellenőrizze a tű megfelelő pozícióját a vénában.

c) Amennyiben nem indul meg a vér áramlása, távolítsa el a csövet, és tegyen új

csövet a harangba.

d) Amennyiben ez az intézkedés nem vezet sikerre, úgy távolítsa el és dobja ki a

tűt. Ismételje meg az eljárást az 1. ponttól kezdve.

9. Várjon, amíg a cső megtelik az ajánlott térfogatig/feltöltési jelig, és a vér

áramlása leáll.

10. Távolítsa el a csövet a harangból.

10

11. Több egymás utáni cső feltöltésekor helyezze a harangba a többi csövet a

„Vérvételi csövek javasolt sorrendje”-nek figyelembe vételével (lásd a 7. ábrát).

A vérvételt követően forgassa meg a csöveket azonnal, a cső csomagolásán

feltüntett ajánlás szerint. A csöveket rázni nem szabad! Ez habképződéshez,

hemolízishez vezet, ami meghamisítja a vizsgálat eredményeit. Az elégtelen

keveredés/megforgatás szintén hamis eredményekhez vezet (pl. szérum csövek

esetében utólagos alvadás, antikoagulánst tartalmazó csövek esetében

mikoralvadék képződés stb.)

12. A csöveket ezt követően kezelje a csomagoláson látható útmutató szerint.

13. Az utolsó cső megtöltését követően távolítsa el a vénából a tűt a haranggal együtt.

A vérvételhez használt eszközöket az erre a célra kijelölt helyre dobja az

intézménye veszélyes anyagok kezelésére vonatkozó protokollja alapján. A tűt

visszakupakolni nem szabad!!! Amennyiben biztonsági funkcióval ellátott

vérvételi tűt használ, azt a vérvételt követően azonnal aktiválja az 5. ábrán látható

módon.

5. ábra: Vérvétel befejezése és a biztonsági tű aktiválása.

FIGYELEM! A vérvételt követően a cső zárókupakjának mélyedésében vér

maradhat. A csővel való munka során tegyen óvintézkedéseket annak érdekében,

11

hogy a csövekkel való munka közben ne érintkezzen közvetlenül ezzel a vérrel.

Az összes vérrel szennyezett harangot veszélyes hulladékként kell kezelni, és

haladéktalanul ártalmatlanítani kell.

14. Szorítson száraz és steril gézt a szúrás helyére, míg a vérzés el nem áll. Szükség

esetén steril ragtapasz helyezhető fel.

15. A mintacső címkézése és szállítása

A mintát azonnal fel kell címkézni. Mielőtt a mintákat begyűjtenénk, tisztában

kell lenni a speciális szállítási követelményekkel.

Megjegyzes: Mindig kövesse intézménye protokollját a vérvételi eljárások tekintetében.

Forgatási útmutató

A csöveket a csomagoláson látható használati útmutató alapján finoman forgassa meg a

vérrel a 6. ábrán is bemutatott módon. A 7. ábra a megforgatások számára is információt

nyújt az egyes csövek esetében, mely azért is nagyon fontos, hiszen a nem megfelelő

számú forgatás pontatlan analitikai eredményt okozhat és előfordulhat az is, hogy a vért

újból le kell venni. (Ref: NCCLS H3-A5 Vol 32, 8.10.2). A megforgatást közvetlenül a

vérvételt követően végezze el.

6. ábra: Forgatás módja

A vérvételi csövek javasolt sorrendje

(a CLSI H3-A6 szabványnak megfelelően)

12

A vérmintákat több vérvételi cső használata esetén mindig a laboratóriumi előírásoknak

megfelelően vegye le. A CLSI H3-A6 szabvány több cső használata esetén az alábbi

vérvételi sorrendet ajánlja:

7. ábra: A vérvételi csövek javasolt sorrendje.

Alvadási útmutató

A szérum minták csak az alvadás folyamat lezajlását követően kerülhetnek

centrifugálásra. A 2. táblázat mutatja be a különféle szérum csövekre vonatkozó alvadási

13

időt. Egyes betegségek esetében vagy antikoaguláns terápia alkalmazásakor ezen alvadási

folyamat hosszabbra is nyúlhat.

Ajánlott minimum alvadási idő

Termék Idő (perc) Szérum cső (piros kupak) 60 BD SSTTM cső (Szérum szeparátor vsövek, sárga kupak)

30

Trombin cső (narancssárga kupak) 5 BD RST (Gyors szérum szeparátor cső, narancssárga hagyományos kupak)

5

2. táblázat: Alvadási idő különböző típusú csöveknél

Az NCCLS mintavételi irányelvei alapján a plazma, valamint szérum mintákat a

vérvételt követően 2 órán belül le kell centrifugálni, vagyis a sejtes elemektől el kell

választani a megfelelő klinikai eredmények biztosítása érdekében.

14

II. A mintaminőséget meghatározó tényezők a flebotómiai ellátásban

A flebotómia helyes kivitele (vénapunkción vagy bőrön át), leírás szerint, megfelelően

végezve és mindig azonos színvonalon kivitelezve – mind a flebotómia minőségét jelenti.

Megfelelő teszteredmények mindenekelőtt a minőségi flebotómiai folyamatokkal

szolgáltathatók. A flebotómia a klinikai laboratóriumi munka első preanalitikai fázisának

része. A preanalitikai munka ezen felül magában foglalja a minta szállítását, kezelését és

eljuttatását a laboratóriumba. A második az analitikai vizsgálat végzése és a harmadik, az

analízis utáni, az eredmény. Bármennyire minőségi a technikusi vagy technológusi

munka, minőségi kivitelezés és a műszerek, mindez keveset jelent, ha a laboratoriumba

érkezett minta nem megfelelő minőségű. Rossz minőségű mintából pontatlan és hamis

eredmények adódhatnak. Valójában a laboratóriumi orvoslásban nagyon sok hiba (akár az

összes diagnosztikai hiba 46-68%-a) a preanalitikai fázisban fordul elő.

A preanalitikai fázishoz kötött flebotómiai hibák a következők lehetnek:

• Hemolizált minta

• Nem megfelelő csőbe vett minta

• Kevés minta

• Bealvadt minta

• A beteg nem megfelelő előkészítése (pl. nem éhgyomri minta, vagy nem

megfelelő időpontban levett vér)

• Hibás azonosítás

• Megfelelő jelzés hiánya a csövön

• Üres cső

• A minta nem jégben érkezett (pl ammónia meghatározásához)

• Fénytől nem védett minta

A preanalitikai hibáknak negativ és sokszor költséges kihatásuk lehet az egészségügyi

ellátásra. Nem megfelelően levett minta következményeként hibás kezelést adhatnak, más

beteget kezelnek, rossz gyógyszeradagolást írhatnak elő, rossz típusú vért

transzfundálhatnak, akár a beteg halála is bekövetkezhet.

15

Nyilvánvaló, hogy mind a beteg, mind a betegellátó el akarja kerülni ezeket a helyzeteket.

A flebotómust ezek a preanalitikai hibalehetőségek arra ösztönzik, hogy a munkájában jó

minőségre törekedjen, és így ezek a negatív következmények elkerülhetők legyenek.

Minthogy a vér és a testnedvek a testből való kivétel után azonnal elkezdenek változni, a

mintában lezajló változásokat minimalizálni kell, aminek lépései a következők:

1. Világosan leírt módszert használni és alkalmazni.

2. Meggyőződni arról, hogy a kérőlap komplett és pontos információkat tartalmaz.

3. Eleget tenni minden mintaazonosítási követelménynek.

4. Helyes mintavételi technikát és csőtípust alkalmazni.

5. A mintát az előírtaknak megfelelően szállítani a laboratóriumba.

Az e lépésekhez való ragaszkodás biztosítja, hogy a minta és végső soron a vizsgálati

eredmény pontos legyen és tükrözze a beteg állapotát és a betegség gyógyításához

vezessen.

A minta laboratóriumi visszautasítása

Hemolízis

Hemolízis akkor fordul elő, ha a vörösvérsejtek sérülnek és belőlük vörös festékanyag,

hemoglobin szabadul ki. A hemolízis a minta gyűjtése idején még esetleg nem

nyilvánvaló, csak akkor tűnik fel, ha centrifugálással a sejtes elemeket a szérumtól vagy

plazmától elválasztják. Ilyenkor a szérum vagy plazma rózsaszín/pirosas árnyalatú (lásd 7.

ábra).

Nem hemolitikus Hemolitikus

minta minta

7. ábra: Hemolítikus minta

Minél nagyobb a hemolízis, annál kifejezettebb a szín és annál több laboratóriumi

eredmény lehet érintett. Például a hemolízis zavarhatja a vérbanki vizsgálatokat. Más

16

területen a hemolízis vagy hemoglobin maga nem okoz problémát, de a sejt sérülésekor a

sejtből kiszabaduló komponensek zavarhatják a vizsgálatokat vagy hamisan magas vagy

alacsony vizsgálati eredményeket okoznak. A 2. táblázat fesorol néhány gyakori

vizsgálatot és a hemolízis okozta lehetséges elváltozásokat.

Teszt Hatás

Kémiai vizsgálat

Kálium Emelkedett érték

Magnézium Emelkedett érték

Aldoláz Emelkedett érték

Laktát-dehidrogenáz Emelkedett érték

Vérbank

Ellenanyagszűrés Alkalmatlan lehet, nem fogadható

el

Hemosztázis

Protrombinidő Súlyos hemolízisnél megnyúlt

Aktivált tromboplasztinidő Súlyos hemolízisnél megnyúlt

2. táblázat: A hemolízis hatása egyes vizsgálatok eredményeire

Hemolízis lehet valamilyen szervezeten belüli állapot következménye is, mint autoimmun

hemolitikus anemia vagy transzfúziós reakció, mely a beteg plazmájában hemoglobin

megjelenését okozhatja. Sokkal gyakoribb azonban a vénapunkciós beavatkozások

következményeként vagy a mintavétel utáni kezelés eredményeként fellépő hemolízis.

Ha a flebotómusok a standard eljárás szerint végzik munkájukat és lelkiismeretesek, a

flebotómia okozta hemolízisek elkerülhetők. Ezzel időt és pénzt takarítanak meg, de a

legfontosabb, hogy a betegnél flebotómia ismétlésére nem lesz szükség.

A hemolízis technikai okai:

• Katéteres vérvétel: A vér a katéteren keresztüli vérvétel során különböző

szélességű (katéter és csatlakozók) és eltérő szögben elhelyezkedő csatornákon

halad végig, míg végül a vérvételi csőbe kerül. A vér folyása során keletkező

17

turbulencia a vörösvértestek sejtmembránjának megrepedéséhez vezethet. A

kanülből való vérvétel esetén gyakori hiba, hogy az infúziós oldat avérvételi

csőbe kerül, ami meghamisítja a korrekt vérési eredményt (magas glükóz, ionok

és lipidek).

• A tű méret megválasztása:

- A tű keresztmetszete túl nagy (alacsony gauge, pl. 18G): A vér

túl gyorsan és nagy erővel kerül a csőbe, mely szintén hemolízishez

vezethet, valamint a véna sérüléséhez.

- A tű keresztmetszete túl kicsi (nagy gauge, pl. 25G): Nagy

vákuumtartalmú csővek használatakor a vörösvértestek a túl kis

keresztmetszetű tűben nagy erővel áramlanak és abból kijutva

megsérülhetnek.

• Fertőtlenítőszer elpárolgása előtti vérvétel a vörösvértestek sérüléséhez vezethet.

• Érleszorítás ideje ha egy percén nagyobb, a megnövekedett ozmotikus nyomás

hatására a vörösvértestek sérülnek, megrepednek.

• A páciens „szurkálgatása”/vénájának keresgélése

• A túl erős cső megforgatás a vörösvértestek sérüléséhez vezethet.

• A megforgatás elmaradása a reagens koncentrálódását okozza, mely a

vörösvértestek membránjának sérüléséhez vezet és ezen felül a reagens hatását is

befolyásolja

• Fecskendővel történő vérvétel:

- Ha a vérvételt a fecskendővel túl nagy erővel végzi, ez a vér túl

gyors beáramlásához vezethet, ami szintén károsíthatja a

vörösvértesteket.

- Nagy méretű fecskendővel történő vérvétel a vér alvadását,

valamint a vér hemolízisét is okozhatja.

- Ha a fecskendőből a vért nagy erővel továbbítjuk a vérvételi

csőbe, akkor az a vörösvértest sérülését okozhatja.

• Túl alacsony vagy túl magas szállítási hőmérséklet.

18

Alvadék a mintában

Alvadékképződés akkor fordul elő, ha az alvadási faktorok aktiválódnak. Normálisan, ha

a vérvételi csőben nincsen alvadásgátló, ez rövid időn belül bekövetkezik. Ha

antikoaguláns tartalmú csőben alvadék képződik, a mintát általában elutasítják, és új

minta levétele szükséges. Ha alvadék képződik egy antikoagulánst tartalmazó csőben,

akkor a csőben a vér és az alvadásgátló aránya nem megfelelő vagy a keverésre

vonatkozó pontos előírást nem tartották be. Ha túl kevés vér vesznek, vagy túl sok vér

kerül egy antikoagulánst tartalmazó csőbe – például fecskendővel - alvadék keletkezhet.

Ezért amikor csak vákuumcsöves technikát alkalmazunk, a csöveket mindig – maximum

a szintjelzés felett 10%-os eltérésig - az előírt vérmennyiséggel kell megtölteni.

Alvadék akkor is előfordulhat, ha a vért fecskendővel vesszük és nem töltjük elég

gyorsan az antikoagulánst tartalmazó vérvételi csőbe.

Végül alvadék fordul elő, ha az antikoagulánst tartalmazó cső nem aktív. Ezért nagyon

fontos a csövek lejárati idejét ellenőrizni. Amennyiben azok a lejárati időn belül vannak,

mind elfogadhatók.

Rövid vérvétel (elégtelen minta)

Rövid vérvétel esetén a minta nem tartalmaz elegendő vért. A vizsgálattól függően a

rövid szívás oka lehet a minta elutasításának. Rövid vérvétel fordul elő, ha a tű kicsúszik

a vénából, ha a véna összeesik. A mintavételt más helyről meg kell ismételni vagy esetleg

fecskendőt kell használni. Ha a tű kicsúszott a vénából és sikerül visszahelyezni, a rövid

szívás elkerülhető, különben a vénapunkció ismétlése szükséges. Ha esetleg a vákuum

nem volt elégséges, tartalék cső használata lehetővé teszi a mintanyerést anélkül, hogy

újra szúrnánk a beteget.

Adminisztrációs problémák

Adminisztrációs probléma fordul elő, ha a név a kérőlapon és a csövön nem egyezik. Az

adminisztrációs zavarok kezelése intézmények és laboratóriumok szerint különboző.

Például egy minta egyhén elírt betegnévvel elfogadható lehet hematológiára, ha a beteg

egyéb más adata megfelelő. Transzfúziós vagy vérbanki célra azonban, melyeknél az

előírások igen szigorúak, a legkisebb elírás is új minta levételét teszi lehetővé.

19

III. Uniós direktíva a tűszúrásos balestek megelőzése érdekében

A tűk és más, éles tárgyak által okozott sérülések az európai egészségügyi dolgozók

esetében az egyik leggyakrabban előforduló és legsúlyosabb kockázatot jelentik, és

magas költséggel járnak az egészségügyi rendszer és általában véve a társadalom számára.

Tény, hogy a kórházi és az egészségügyi dolgozóknak (ápolók, orvosok, sebészek stb.), –

különösen bizonyos osztályokon és tevékenységek (sürgősségi ellátás, intenzív ellátás,

műtétek stb.) során – gyakran kell fertőzésveszéllyel számolniuk a tűk vagy más, éles

eszközök (szikék, varráshoz használt eszközök stb.) által okozott sérülések miatt. Ezek

komoly következményekkel járhatnak, és akár olyan súlyos betegségekhez is vezethetnek,

mint a vírusos hepatitis vagy az AIDS.

Egyes tanulmányok a tűszúrás okozta sérülések számát megközelítőleg évi 1 200 000-re

teszik Európában.

A kórházakban és az egészségügyi ágazatban előforduló, éles vagy hegyes eszközök által

okozott nagy számú sérülés megelőzése érdekében az Európai Unió Tanácsa megalkotta a

32/2010 Uniós direktívát, melynek legkésőbb 2013. május 11-ig kell megfelelnie a

tagországoknak, így Magyarországnak is.

A direktíva célja, hogy:

• megteremtse a lehető legbiztonságosabb munkakörnyezetet,

• megelőzze az éles vagy hegyes orvosi eszközök által a munkavállalóknak okozott

sérüléseket (ideértve a tűszúrás okozta sérüléseket is),

• megvédje a kockázatnak kitett munkavállalókat,

• integrált megközelítést hozzon létre, amely politikákat alakít ki a

kockázatértékelés, a kockázatok megelőzése, a képzés, a tájékoztatás, a figyelem

felkeltése és az ellenőrzés terén,

• reagálási és utókövetési eljárásokat hozzon létre.

A direktíva alapján a tűszúrásos baleset előfordulási kockázatának fennállása esetén a

következők megvalósítása szükséges:

20

- egyértelműen megjelölt és műszaki szempontból biztonságos tárolók/tűledobók

elhelyezése

- egyéni védőeszközök, biztonsági termékek használata

21

V. Felhasznált irodalom

NCCLS Document H1-A5. Evacuated Tubes and Additives for Blood Specimen

Collection; approved standard, 5th ed.Wayne, PA: national Committee for Clinical

laboratory Standards; 2003.

NCCLS Document H3-A5. Procedures for the Collection of Diagnostic Blood specimens

by Venipuncture; approved standard, 5th ed. Wayne, PA: National Committee for

Clinical laboratory Standards; 2003.

Landt M, Smith CH and Hortin GL. Evaluation of evacuated blood-collection tubes:

Effects of three types of polymeric separators on therapeutic drug-monitoring specimens.

Clin Chem 1993; 39:1712-1717.

Dasqupta A, Dean R, Saklana S, Kinnaman G and McLawhon RW. Absorption of

therapeutic drugs by barrier gels in serum separator blood collection tubes. A J Clin Path

1994; 101: 456-461.

Yawn BP, Loge C and Dale J. Prothrombin time, one tube or two? Am J clin path 1996; 105:794-97. Gottfried, EL and Adachi, MM. Prothrombin time (PT) and activated partial prothrombin time (APTT) can be performed on the first tube. Am J Clin Path 1997; 107: 681-683. NCCLS Document H21-A4. Collection, Transport, and Processing of Blood Specimens for Coagulation Testing and Performance of Coagulation assays; approved guideline, 4th ed. Wayne, PA: national Committee for Clinical Laboratory Standards; 2003. Flynn, JC. Vérvételi eljárások. Harmadik kiadás, Medicina Könyvkiadó Zrt. 2010. Irányelvek. A Tanács 2010/32/EU irányelve. Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010; 134/66- 134/72.