a fejlesztés hatása a szervezetre
DESCRIPTION
A fejlesztés hatása a szervezetre. az ELTE-PPK Neveléstudományi Intézetében végzett szakfejlesztés és a szervezet kapcsolatának vizsgálata Csík Orsolya ELTE-PPK Neveléstudományi MA Taní-Tani Konferencia Szükség és remény 2012. Miskolc. A kutatás előzményei. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
A fejlesztés hatása a szervezetre
az ELTE-PPK Neveléstudományi Intézetében végzett szakfejlesztés és a szervezet
kapcsolatának vizsgálata
Csík Orsolya ELTE-PPK Neveléstudományi MATaní-Tani Konferencia Szükség és remény 2012. Miskolc
A kutatás előzményei
• TÁMOP 4.2.1. 5. sz. Pedagogikum alprojekt IV. pillér
26. elemi projekt: A tanulás/tanítás kutatása és
fejlesztése a közoktatásban- BaBe részprojekt
kiegészítő kutatása (kutatásvezető:Vámos Ágnes)
• Learning Outcomes (LeO) 2. kutatás (Vámos, 2010)
• Pedagógia alapszak fejlesztése (ELTE-PPK, 2010)
A kutatás célja
• Az egyes oktatói csoportok
véleményének feltérképezése
• Learning outcomes szemlélet terjedése
a szervezetben
• Következtetések megfogalmazása a
learning outcomes szemlélet mentén
A kutatás mérőeszköze, körülményei
• Online kérdőíves vizsgálat (n=28; 46%)
• Az alacsony elemszám miatt az eredmények
óvatosan kezelendők
• Oktatói csoportok: beosztás, fokozat, szervezeti
egység, a pedagógia alapszak fejlesztésében való
részvétel, korábbi fejlesztésben való részvétel
• Összehasonlítási alap: LeO 2. kutatás (Vámos,
2010.)
1. Aki a felsőoktatásban dolgozik, az szakterületének tudósa legyen.2. Nemzetközi térben kell majd a hallgatóknak munkát végeznie.
3. A régi (Bologna- előtti) felsőoktatás jobb volt.4. A felsőoktatás új feladatok előtt áll, amihez az oktatók nem tudnak eléggé
alkalmazkodni.5. Aki a felsőoktatásban tanít, az pedagógiai munkát végez.
6. A tudomány egyre gyorsabb változását nehéz követni és nincs elég idő az oktatással foglalkozni.
7. A tudomány nemzetköziesedése saját nemzeti eredményeinket veszélyezteti. 8. A felsőoktatásban is egyre fontosabb, hogy az intézmény vegye figyelembe a
hallgatók közötti egyéni különbségeket.9. A felsőoktatásban alapvetően tehetséggondozást kell végezni.
10.A munka világával való kapcsolat fontosságát túlértékelik.
11. A felsőoktatásban elsősorban a tudományt kell művelni, ezért fontosabb a kutatás minősége, mint az oktatásé.
Az eredmények értelmezése
• Négy fokozatú Likert-skála
• Oktatói csoportok közötti nem szignifikáns
különbségek, összefüggések
• Különbségek a változások elfogadása vagy
elutasítása, a munka világ és a nemzetközi
tér hatása mentén jelentkeznek
egyetemi tanár
egyetemi docens
adjunktus tanársegéd
7.33
20
10.36
19.1
A munka világával való kapcsolat fontosságát
túlértékelik
7%
21%
46%
25%
A munka világával való kapcso-lat fontosságát túlértékelik
teljesen egyetértek
inkább egyetértek, mint nem
inkább nem értek egyet, mint igen
egyáltalán nem értek egyet
Országos LeO2 eredményben: 78%
tantárgyfelelős, fejlesztő fejlesztésben nem vett részt
11.2217.61
A tudomány egyre gyorsabb változását nehéz követni és nincs elég idő az oktatással
foglalkozni
7%
36%
39%
18%
A tudomány egyre gyorsabb változását nehéz követni és nincs elég idő az oktatással
foglalkozniteljesen egyetértek
inkább egyetértek, mint nem
inkább nem értek egyet, mint igen
egyáltalán nem értek egyet
LeO2 országos eredményben: 83%
fejleszt
ésben nem ve
tt részt
tantárgyfelelős,
fejleszt
ő
12.6117.39
A régi (bologna előtti) felsőoktatás jobb volt
4%
18%
43%
36%
A régi (Bologna-előtti) felsőoktatás jobb volt
teljesen egyetértek
inkább egyetértek, mint nem
inkább nem értek egyet, mint igen
egyáltalán nem értek egyet
Országos LeO2 eredményben: 23,3%-os elutasítás
1. A tudomány művelése.2. A munka világa elvárásainak ismerete.3. Az intézmény mint szervezet
működésének minősége.4. A hallgatók egyéni képességeihez,
tudásához való igazodás5. A hallgatók képzésről való
véleményének figyelembe vétele.6. Az oktató saját meggyőződésének,
szándékainak követése, szakmai autonómia.
23%
54%
8%
8%8%
Első helyre rangsorolt állítások
A tudomány művelése
A hallgatók egyéni képességeihez, tudásához való igazodás
A munka világa elvárásainak ismerete
A hallgatók képzésről való véleményének figyelembe vétele
Az intézmény mint szervezet működésének minőségeOrszágos LeO2 eredményen:
4/6 rangsorhely
46%
23%
23%
8%
Utolsó helyre rangsorolt állítások
A hallgatók képzésről való véleményének figyelembe vétele
A munka világa elvárásainak ismerete
A tudomány művelése
Az oktató saját meg-győződésének, szándékainak követése, szakmai autonómia
Országos LeO2 eredményen:5/6 rangsorhely
Következtetések
• LeO szemlélet- szakfejlesztés
• Beosztás, fejlesztésben való részvétel
• LeO országos eredményekkel szembeni
elmozdulások
• Továbbgondolás, mélyebb vizsgálatok
szükségessége
A kutatás lehetséges folytatása
• A megújult pedagógia alapszakon
oktatók folyamatos monitorozása;
oktatói és hallgatói reflexiók a képzésről
• A vizsgálat megismétlése a megújult
alapszakon tanuló első évfolyam
kilépésekor
Felhasznált szakirodalmak• Lénárd Sándor (2012): Oktatói együttműködés és tanuló
szervezet. In: Lénárd Sándor Vámos Ágnes (szerk.): Akciókutatás a felsőoktatásban a bolognai folyamat kezdetén. Eötvös Kiadó, Budapest. (megjelenés alatt)
• Vámos Ágnes- Lukács István (2012): Egy alapszak implementációs folyamata, elemzése, megújítása. In: Lénárd Sándor Vámos Ágnes (szerk. ): Akciókutatás a felsőoktatásban a bolognai folyamat kezdetén. Eötvös Kiadó, Budapest. (megjelenés alatt)
• Vámos Ágnes (2011): A tanulási eredmények a felsőoktatási intézményekben 2. Tempus Közalapítvány, Budapest
Köszönöm a figyelmet!
Csík [email protected]