Rövid ismertető és kedvcsináló az októberi kiránduláshoz.

Tervezünk egy buszos és egy gyalogos kirándulást is a városban. A gyalogos

városnézés folyamán egy kellemes séta keretén belül megismerhetjük Pozsony

történelmi belvárosát. Végigjárjuk a magyar királyok koronázási útvonalát érintve

azokat az épületeket és helyszíneket, melyek szorosan kapcsolódnak a magyar

történelemhez. A séta során legendák és mondák kelnek életre idegenvezetőnk

szájából.

A Pozsonyi vár

impozáns

épületegyüttese

egy, a Duna szintje

felett 85 méter

magas dombon áll.

A várat többször

átépítették, a

legnagyobb

változáson Mária

Terézia uralkodása

alatt ment át. A vár

Korona-tornyában

őrizték a magyar

királyi koronázási

ékszereket.

A Zsidó utca alsó

végén lévő

Jó pásztor házát

joggal tartják

Pozsony egyik

legszebb

épületének. Ez az

1760 körül épült ház

feltűnően karcsú

külsejével

kiemelkedő példája

a könnyedén finom

rokokó építészetnek

Pozsonyban. Nevét

a ház sarkán lévő

jelkép után kapta,

mivel a kis szobrocska Krisztust, a jó pásztort ábrázolja. Az egykori polgárház

mindegyik emeletén csak egy helyiség van. 1975 óta a házban a Városi Múzeum

egyedülálló óragyűjteménye tekinthető meg.

A gótikus stílusú Szent

Márton-székesegyház

Pozsony legnagyobb,

legrégibb és

legdíszesebb temploma.

1563 és 1830 között a

magyar királyok

koronázó temploma

volt. A pozsonyi

székesegyházban

koronázott 11 király és 8

királyné között volt

Mária Terézia is. A

templom 85 méter

magas tornyát 1,57

méter magas és 300 kg-

ot nyomó szent korona

aranyozott mása díszíti.

Ebben a templomban

találták meg egyik

legrégibb írásos

emlékünket, a Halotti

beszédet.

A Jezsuita

Kollégiumot 1626-

ban Pázmány Péter

esztergomi

bíborérsek

alapította. A

kollégium

nagyszerű példája

a 17. század

második felében

alkalmazott késő

reneszánsz

stílusnak. Miután II.

József 1782-ben

megszüntette a

jezsuita rendet, az

épületben a Császári és Királyi Jogakadémia működött. 1915-ben hozzácsatolták az

újonnan létesített Magyar Királyi Szent Erzsébet Tudományegyetem jogi karához.

Pozsony egyik

legrégibb

gótikus stílusú

temploma a

Klarisszák

temploma.

Oldalához

ötszögletű,

vízköpőkkel és

szobrocskákka

l gazdagon

díszített

gótikus

tornyot

emeltek. Itt

őrizték hajdan

Szent Margit

földi

maradványait és valószínűleg a mai napig itt vannak eltemetve. Miután II. József

1782-ben eltörölte a szerzetesrendet, az apácáknak el kellett hagyniuk kolostorukat.

Az egykori kolostort átalakították a jogakadémia és a katolikus gimnázium számára. A

gimnázium egykori diákjai közül meg kell említeni Bartók Béla és Dohnányi Ernő

nevét.

A Mihály-kapu

nevét a rég

lerombolt szent

Mihály-templomról

és a kapu előtt lévő

településről kapta.

A Mihály-kapu az

egyetlen

fennmaradt kapu a

négy közül,

amelyeken hajdan

a megerősített

középkori városba

lehetett jutni. A

várost északról

védte, éjszaka a

csapóhidat is fölengedték és fémrácsot eresztettek le. Az elegáns, hagymakupolás

réztető a város egyik legismertebb jelképe. A toronyban ma a Városi Múzeum

középkori erődítmény- és fegyverkiállítása tekinthető meg. A toronyból pompás

kilátás nyílik a belvárosra. A Mihály-kaputól balra látható a kettős városfalmaradvány,

a Lőportorony és az egykori vizesárok. A belépőjegyek a Vörös Rák gyógyszerészeti

múzeumba is érvényesek.

Mikor a mohácsi csata után a törökök elfoglalták Budát, I. Ferdinánd magyar király

úgy döntött, hogy a magasabb hivatalokat biztonságosabb helyre, Pozsonyba

költözteti. Így

került Pozsonyba a

Magyar Királyi

Kamara, amely

Magyarország

legfelsőbb

pénzügyi szerve

volt. Miután a

kamara elköltözött

Pozsonyból, 1802

és 1848 között itt

ülésezett a magyar

országgyűlés. A

képen az

Országgyűlés

épülete látható.

A Segner-kúriát a

17. században

Andreas Segner

gazdag

kereskedő

építtette. Északi

reneszánsz

stílusban épült és

homlokzata

gazdagon

díszített. A

kúriában

született Johann

Andreas Segner,

a híres feltaláló,

orvos és fizikus.

A Vödric-pataknál lévő családi malomban próbálta ki annak a vízikeréknek az első

példányát, melyet később róla neveztek el.

A feltűnően

elegáns, szigorúan

klasszicista

homlokzatú Zichy-

palotát 1775 táján

gróf Zichy Ferenc

építtette. Ma

különféle

rendezvényeket és

ünnepségeket

tartanak a Zichy-

palotában.

A Pálffy-palotát 1747-

ben építtették át egy

régebbi házból. A

katonai jelképekkel

gazdagon díszített

főbejárat Pálffy Lipót

tábornagy

foglalkozásáról

árulkodik. 1762

decemberében

valószínűleg itt

hangversenyezett az

akkor még csak hatéves

csodagyerek, Wolfgang

Amadeus Mozart. A

palotának az 1981-1988-as években végzett alapos helyreállítási munkálatai során a

vastag vakolatréteg alatt egy kelta település jelenlétének jegyeit tárták fel. A

csontvázas sírokon kívül nagyobb számban találtak kelta pénzverdéből származó

öntőtégelyeket is. Talán éppen itt verték a híres kelta pénzt – a Biatecot.

Az 1465-ben Mátyás

király által alapított

humanista

egyetemen, az

Academia

Istropolitanán négy

szabad művészeti

kar működött:

teológiai, jogi,

orvosi és művészeti.

Az egyetemen

ismert tudósok

tevékenykedtek,

mint pl. a

Regiomontanusnak

nevezett Johannes

Müller

Königsbergből vagy

a lengyel csillagász

Bylica Márton.

A Keglevich-

palota egy

régebbi

polgárház

átalakításával

keletkezett. A

palota a horvát

Keglevich bárói

család tulajdona

volt. Keglevich

Babette grófnő

Ludwig van

Beethoven

tanítványa volt és

a család

meghívására

Beethoven

kilencnapos látogatást tett Pozsonyban.

Az Erdődy család

gyönyörű rokokó

palotájában

hangversenyeket

és opera-

előadásokat is

rendeztek. Az

Erdődy családnak

saját

operatársulata is

volt. A képen az

Erdődy-palota

látható.

A Szlovák Nemzeti Színház 1886-ban épült mint városi színház, Fellner Ferdinánd és

Helmer Henrik bécsi építészek tervei alapján. A színház jelenleg az opera- és a balett-

társulat székhelye. A színház homlokzatán található Katona József és Liszt Ferenc

szobra.

A színház előtti térséget a

Ganimédesz-szökőkút tölti ki.

A kutat a Pozsonyi Első

Takarékpénztár ajándékozta a

városnak. Megrendelésére

készítette 1888-ban a pozsonyi

származású kiváló szobrász,

Tilgner Viktor.

Az 1911-1915-ös évek között a budapesti építészek tervei alapján épült Vigadó ma a

Szlovák Filharmónia székhelye. Hangversenytermében kiváló hazai és külföldi zenei

együttesek, szólisták és a komolyzene képviselői léptek fel. A hangversenyidény

csúcspontja az őszi Pozsonyi Zenei Ünnepségek.

A Fő tér hosszú története során az események középpontjában volt. Volt piactér,

passiójátékok színtere, a polgárok gyülekezési tere, köszöntöttek itt uralkodókat, de

helyszíne volt a nyilvános kivégzéseknek és azokon az embereken végrehajtott egyéb

testi fenyítéseknek is, akik megsértették a törvényt. Mindig nagy tömeget vonzott a

Fő térre a

pompás

koronázási

menet,

amelynek

élén

Magyarorszá

g új királya

haladt.

A Fő téren

található

legendákkal

körülszőtt

Roland-

szökőkutat I.

Miksa magyar

király anyagi

hozzájárulásán

ak

köszönhetően

építették fel. A

hálás polgárok

királyukat, mint

páncélos

lovagot

ábrázoltatták.

A régi Városháza több különböző stílusú épület komplexuma. Jelenleg a Városi

Múzeum székhelye, ahol Pozsony gazdag és híres múltjának emlékei találhatók, az

alagsorban eredeti börtöncellák és középkori kínzóeszközök kaptak helyet. A

Városháza falán pedig az a kép látható, amelyet a legenda szerint maga az ördög

festett.

Szlovákia

egyik

legszebb

klasszicist

a

palotáját,

a Prímás-

palotát

Batthyány

József

bíboros és

esztergom

i érsek,

Magyaror

szág

hercegprí

mása

építtette. A palota Tükörtermében írták alá 1805-ben az austerlitzi csata után a

pozsonyi békét. A palotában található az az értékes gobelinsorozat, mely Leandrosz

és Heró szerencsétlen szerelmét meséli el, és amelyet ma pozsonyi falikárpitokként

ismer a világ. A palota ma múzeumként látogatható.

A

ferencesek

Angyali

üdvözlet

templomát

a nem

hiteles

források

szerint IV.

László

magyar

király

építtette. III.

András

magyar

király

személyese

n vett részt 1297. március 25-én a templom ünnepélyes felszentelésén. A templom

gótikus stílusban épült, viszont homlokzatát később barokk stílusban átépítették.

Kandi az utóbbi

években a

pozsonyi korzó

érdekessége és

elválaszthatatlan

szimbóluma lett.

Híre szinte az

egész világon

elterjedt. A Kandi

egy egyszerű kis

emberke, aki

napjait kíváncsi

nézelődéssel tölti,

gyönyörködik a

környezetben és a

szép lányokban.

Schöne Nazi Igazi neve Lamár

Ignác, ki közel negyven éven át

volt a város régi utcáinak és

kávéházainak elválaszthatatlan

és pótolhatatlan színfoltja. E

nélkül a régi vágású elegáns

figura nélkül kevesen tudják

elképzelni a harmincas évektől a

hatvanas évekig Pozsony utcáit,

kávéházait és cukrászdáit. Ha

elindult szokásos sétájára a

városban, nem történhetett

meg, hogy észre ne vegyék. Úgy

nézett ki, mint egy tökéletesen

öltözött angol gentleman.

A Paparazzi a

pozsonyi korzó

másik kedvelt kis

figurája. Olyan

híres lett, hogy a

ház sarkában

lévő vendéglőt is

róla nevezték el.

Kérjük, hogy

kedves

vendégeink

figyeljenek

Pozsony

belvárosában,

mert sosem tudhatják, ki kapja Önöket lencsevégre…

A Fő tér

legkedveltebb

alakja Napóleon

szobra, ki nem

véletlenül került

erre a helyre.

Ugyanis 1809-ben

Napóleon 24

ágyúval próbálta

meg bevenni a

várost.