a gyermeknyelv vizsgálata

7/17/2019 A Gyermeknyelv Vizsgálata

http://slidepdf.com/reader/full/a-gyermeknyelv-vizsgalata 1/6

A gyermeknyelv vizsgálata

A nyelv rendszerének felépítése:

A kisgyermek - és a felnőttek - is mindig szövegben gondolkodik. Már az

ókorban vizsgálni kezdték azt, hogy a gyermekek milyen hatásokra

kezdenek el beszélni. Szamerik fáraó kezdett el egy csecsemő ikerárral

k!sérletezni először. "éma személyzetet rendelt el hozzá#$k, a k%lvilágtól

elzártan nevelkedtek. &b. ' éves kor$kban kezdek el beszélni először, első

szav$k a (bekosz ) *+kenyér volt. &!sérletéből a fáraó azt a következtetést

vonta le, hogy a gyermekek a legősibb nyelven kezdtek el beszélni, tehát

gy sz%lettek, hogy a nyelv birtokában voltak. A k!sérlet tan$lsága, hogy a

beszéd olyan kéesség, amely előbb-$tóbb a felsz!nre tör.

A /. században Nagy Akbart is foglalkoztatta a beszéd elsa#át!tásánakm0velete. Azt feltételezte, hogy a kisgyermekek $tánzás ala#án tan$lnak

meg beszélni. 1zerá#ába szintén néma da#kákat alkalmazott, de a

gyermekek szintén beszélni kezdtek, 2 éves kor$k kör%l.

A 3. században # $tat nyert a gyermekszemlélet, a nyelvi fe#lődés

vizsgálata. A legtöbb k$tató sa#át család#ában, sa#át gyermekeivel végzett

k!sérletet, nalókat vezettek a fe#lődés%kről.

Mostanság többféle módon vizsgálhatjuk a gyermekek nyelvifejl dését:

• !ermészetes mintavétel: A gyermek sontán beszédét vizsgál#$k.

A beszédet csak szemlél#%k, nem avatkoz$nk közbe. A k!sérlet nem

irány!tott. A kisgyermek a sa#át környezetében beszélhet, önmagát

ad#a, nem feszélyezi idegen környezet. 4ársai miatt nem zavar#a a

vizsgáló #elenléte sem. A vizsgálat negat!v$ma, hogy a beszéd

szit$ációkhoz kötött, ha adottan szeretnénk egy nyelvi #elenségetvizsgálni, a vizsgálat időtartama hosszadalmas lehet. Másik

negat!v$ma, hogy nem t$dni, hogy a kisgyermek mit ért meg a

nyelvből.

• "ísérletezés: 5lőször feláll!t$nk egy hiotézist, azaz egy

feltételezést. 6lyan szit$ációt biztos!t$nk, hogy a kérdések

felmer%l#enek. A feladatokat előbb ki kell dolgozni, ma#d a k!sérletet

kell levezetni. 7a a vizsgáló nem elég kör%ltekintő a feladatok

elkész!tése közben, gyakran hamis eredményeket hozhat a k!sérlet.o 8l. k!váncsi vagyok arra, a gyermek tisztában van-e a (mögött) fogalmával,

tárgyakat helyezek el elé, megkérdezem, hogy a toll a tolltartó mögött van-



e9 5rre a kérdésre több helyes válasz is van, hiszen nem szögeztem le,

hogy mihez kéest- !gy nem t$dom meg azt, hogy a gyerek mihez

viszony!totta, helyesen válaszolt-e.

• #tánmondásos teszt: :ól kidolgozott módszer, amely ;óry Mária

nevéhez f0ződik. A teszt azt vizsgál#a, hogy a bizonyos korgyermekek milyen nyelvi szerkezeteket ismernek, melyeket értik

meg. Az értékelési szemont ala#án le lehet vonni a

következtetéseket< mi az, amit a gyerek megért és mi az, amit

használ is9o 8l. =smeri- e az összetett mondatokat9 Azt mondom neki, hogy a bagoly %l a

fán és c$krot eszik. 5zt a mondatot a gyermek visszamond#a. Ma#d azt

mondom< az a bagoly %l a fán, amelyik c$krot eszik. Mire a gyerek< A

bagoly %l a fán és c$krot eszik. 4ehát a gyerek megérti az összetett

mondattal kacsolatos információt, de rod$kálni nem t$d#a.

• $eszél játékok alkalmazása: A báb vagy l%ss és a gyermek

között egyfa#ta lelki kötődés alak$lhat ki, ami nagyon fontos lehet. A

gyermek csak >-/ éves korában kezd el azon gondolkodni, hogy a

báb tényleg magától beszél-e, vagy az édesanya rod$kál#a a

hangokat. A báb megny$gvást adhat, a gyermek elmondhat#a neki

azokat a titkait is, amit édesany#ával egyébként nem osztana meg.

Az interakt!v babák, #átékok beszédre ösztönzik a gyermeket.

• %yelvi tesztek: Mikor már a gyermek t$d !rni, ilyen tesztekkel is

vizsgálhat#$k. ?annak olyan nyelvi tesztek is, melyek kéek

seg!tségével vizsgálnak.

&él'soport( amelyet vizsgálunk:

?agy az $gyanolyan életkor gyermekeket *keresztmetszeti vizsgálat,

vagy l ' és > éves kor közti gyermekeket vizsgálok *hosszmetszeti

vizsgálat. A @. lehetőség egy vegyes korcsoort vizsgálata. A vizsgálat

időont#a lehet egyszeri vagy folyamatos.

A meggyelő személyisége, viselkedése a vizsgálat során legyen ny$godt,

barátságos. A környezet a gyermek életkorának megfelelő kell, hogy

legyen. "em célszer0 az, ha a vizsgálat során a sz%lő is #elen van, ezzel

befolyásolhat#a a vizsgálat eredményét.

Amit vizsgál$nk, az lehet a produkció izsgálata és lehet a megértés

izsgálata! A kisgyermek előbb megért, $tána alkalmaz.

'



A nyelvi fejldés ter)letei

*+ $eszédészlelés ,per'ep'ió-A kisgyermek sz%letése illanatától kezdve m0ködik, már az első

naokban a hangforrás felé ford$l, édesany#a hang#át felismeri, é a

hallása. ' hetes kortól a csecsemő megk%lönbözteti az emberi és

nem emberi hangot, bizonyos hangokat a 2. héttől meg t$d

egymástól k%lönböztetni. Az emberi beszédészlelés kéessége

velesz%letett.

.+ $eszédértés&b. ' hónaos kor kör%l ind$l. A k%lönböző hangsz!neket meg t$d#a

k%lönböztetni, másként reagál az édesanya, édesaa, testvérek

hang#ára. A magas hangok szám$kra kellemetlenek, s!rással

reagálhatnak. / hónaos kortól már szit$ációkhoz t$d#a kacsolni a

megnyilván$lásokat. év alatt mindent megért, a beszédértés

legalább hónaal megelőzi a beszédrod$kciót.

/+ 0nterak'ió ,beszédtársak közti kommuniká'ió-Az első időszakban elsősorban az anya komm$nikál a gyermekkel,

amire az először mozgással reagál. Az anya tevékenység közben is

beszél hozzá, magyarázattal k!séri mozd$latait. 5nnek hatására értimeg a gyermek az interakciót. Az anyák sokszor a gyermek által

megfogalmazott gondolatot helyesb!tik, kiegész!tik, *(ba) mire anya<

igen ott a baba, hozd ide befe#ezik. A társas interakcióban nagyon

fontos illanat az, amikor az >. héten az anya először ka

vissza#elzést, gyermeke rámosolyog. 5z a szociális mosoly. =nnentől

még szorosabb az anya és gyermeke interakt!v kacsolata. A

gyermek óvodás korban már elsa#át!t#a a társalgási szabályokat,

megtan$l kérni, köszönni, stb.

Bármely ter%let sér%l, zavar keletkezik. A beszédészlelés és rod$kció

zavara valamilyen fogyatékosság oka is lehet. A edagóg$s feladata, hogy

a gyermek megváltozott viselkedését észlel#e, a roblémákat kisz0r#e, a

gyermeket szakemberhez irány!tsa és közöl#e a helyzetet a családdal. 7a

az interakciót a gyermek nem sa#át!t#a el, nem t$d szocializálódni.

A kisgyermek fonológiai fejldése

@



Ahhoz, hogy a kisgyermek megtan$l#on beszélni, k%lönböző feltételeknek

kell tel#es%lnie<

- nyelv, garat ésége, m0ködőkéessége- az agyi féloldali dominancia kialak$lása *#obb kéz- bal agyfélteke

domináns

5z ' éves kor $tán szilárd$l meg, mire iskolába ker%l, tel#esen

rögződik.- az agyi közontok kialak$lása

A fonológiai fejldés menete

Az # hangok használatának sorrend#e minden gyermeknél más és más, de

vannak bizonyos tendenciák <

- ha a szó ele#e mássalhangzóval kezdődik, a gyerek könnyebben

megtan$l#a- a mássalhangzók köz%l legkésőbb a szóvégik alak$lnak ki- réshangok helyett sz!vesebben használnak zárhangot *szereti- teteti- a mássalhangzótorlódást kiker%lik *kram$sz- kam$sz- gyermeknyelvi ford$latokkal beszélnek, amit csak a közvetlen

környezet ért meg- a szóvégi mássalhangzókat elhagy#ák

- szeretik a szavakat (#és!teni) *róka- #óka- red$likáció< a '. évtől kezdve sz!vesen ismételnek szótagokat

*;izella- ;igi- (Csz #elenség)< arra szolgál, hogy a gyermek megérti a hasonló

alak szavak #elentését, de nem t$d#a rod$kálni. *5z nem ha#+séró,

hanem ha# +hal

A hangadás szakaszai

1. 0-8. hét: a biológiai hangok képződésének szakasza

a. reDeEes hangadás< éhség, fá#dalom, kényelmetlenség miatt

kiadott hangok. :ellemző#e, hogy - másodercig tart, rövid

s!rásszakaszok váltakoznak. 7angszalag#ai rezegnek,

hangmagassága a hang végén leesik, (A) szer0 hangot e#t ki.

Az éhségnek és fá#dalomnak hasonló a s!rásminősége, ez a

s!rás hosszabb.b. vegetat!v za#ok< nem t$datosakF gyomorkorgás, böfögés,

köhögés, stb. Gövid hangok, mássalhangzó-szer0ek.

2



Az első H hét előnye, hogy a hangok nem nyelvseciCk$sak, a

hangok minden nyelvben hasonlóak. 5z a H hét megelőlegezi a

későbbi beszéd ala#ait. A hangszalagokat használ#a, ezáltal

erősödnek, a hangmagasságok előkész%lnek.

2. 8-20. hét: gőgicsélés, nevetgélés időszaka:

- kialak$l a nairend, ny$godtabb időszak- egyre változatosabb hangokat rod$kál- környezete meg t$d#a k%lönböztetni a gőgicsélést a s!rástól- dallamosabb, mint a s!rás- sok benne a nazális hang *n, m, ny- később a hangokat összef0zi- a hangokat nem e#ti ritmik$san

- nincs egyértelm0 hangle#tése- a 'I. hét kör%l már összetesz ' hangot *ga- róbál#a $tánozni édesany#a szá#mozgását- a kisgyermek rá#ön, hogy f%ggőlegesen, v!zszintesen, előre és hátra

t$d#a nyelvét mozgatni, ezáltal más-más hangot kéez- erősödnek a hangszálai

3. 20-30. hét: jtékos hangads időszaka:

- g$rg$lázó hangadások kezdődnek- mássalhangzókat és magánhangzókat már összekacsol- magas hangokkal #átszik- bármely nyelv elsa#át!tására alkalmas még- tendenciák< l, r, sziszegő hangok nehezebb kézése, f, v, d, m, t, k,

hangokat könnyebben kéezi- / hónaos kora $tán elkezd szelektálni, azokat a hangokat

amelyeket any#a nem erős!t meg, elhagy#a- előnye< rá#ön a hangok összekacsolására

!. 2"-30. hét: gag#ogs időszaka

a. kettőzött gagyogás< *ba-ba-ba a hosszabb monoton gagyogás

idővel lerövid%l, egy szótagos leszb. kevert gagyogás< mássalhangzók és magánhangzók

váltakoznak *g%ki, bagi, stb. A gagyogásnak nincs #elentése,

bár a sz%lő sokszor ezt hiszi.

- a gagyogás időszaka sokáig eltarthat, van olyan, hogy

árh$zamosan gagyog és kezd el beszélni a gyermek- nem róbálkozik, kedvenc hang#ait ismételgeti

>



- ez az időszak már hasonl!t a korai beszédhangokra- a magyar nyelv hang#aira sz0k%l

". $-18 hónapos: dalla%os %egn#ilvn&lsok:

- (rotoszavak) #elennek meg< kezdemények, melyek szótag szint#én

#elennek meg- bizonyos szit$ációkhoz köti a szavakat- nyelvseciCk$s- $gyanolyan hangsllyal mond#a a szavakat *hoá cs%ccs- a hangtani fe#lődés lezárása a 2.->. évben történik meg- > évesen már minden magyar fonémát tisztán kell e#tenie

A fonológia ter%letén a gyermekek ebben az időszakban kell megtan$lnia,

hogy a beszédben mi a lényeges és mi a lényegtelen #egy. Meg kell

tan$lnia az anyanyelv l%ktetését, ritm$sát, hangslyok használatát, a

dallamosságot és a helyes levegőhasználatot. &i kell sz0rnie minden olyan

hangot, ami nem a magyar nyelvre #ellemző.

&b. éves kor környékére a fonológiai fe#lődése kialak$l. A nyelve egyre

mozgékonyabbá válik, egyre bonyol$lt szavak alkotására kées.

Az éves kor gyermek #ellemző fonémái< a, e, i, $, n, m, , b, t, d.

1zavai szómondatok. &%lönböző szit$ációkban már más-más hangsllyal

használ#a a szavakat, de sok nonverbális eszközt is használ- ezek k!sérik a

beszédét. Jelismeri, hogy a tárgyak állandóak, felismer bizonyos

szimból$mokat. A #átéktevékenység során rá#ön, hogy motoros készségei

fe#lődnek, ez hatással van beszédfe#lődésére is.

/

a gyermeknyelv vizsgálata

Documents