A hallás fiziológiája

A hangról általánosságban• Hang: hangérzetet keltő,levegőben terjedő

longitudinális hullámok. Általánosabb értelemben bármilyen rugalmas közegben terjedő,longitudinális hullám a hanghullám.

• A hallható hang frekvenciája az ember esetében : 20 Hz- 20kHz (életkor függvénye)

• Infrahang: 20Hz-nél kisebb (pl.:bálnák)• Ultrahang: 20 kHz-nél nagyobb

(denevérek,orvostudomány)

Tartós ultrahanghatás nyugtalanság,idegesség• A hanghullámokban sűrűsödések és ritkulások

terjednek tova. A sűrűségnövekedés nyomásnövekedéssel jár együtt.

• A hanghullámok energiája: nyomásnövekedésből származó rugalmassági energia + levegőrészek mozgási energiája

• A hangot,mint fizikai jelenséget az akusztika,mint beszédhangot a fonetika és,mint zenei hangot a zenetudomány vizsgálja,tanulmányozza

• A hang tulajdonságai: Hangerősség (hangintenzitás): rezgések

Amplitúdójától függ (dB) Hangmagasság: hangfrekvencia a mértéke

(magasabb hangnak nagyobb,alacsonyabbnak kisebb a frekvenciája)

Hangszín : A hangforrás által keltett hang rendkívül összetett hang. A hangszínt az alaphanghoz csatlakozó felhangok frekvenciája és viszonylagos erőssége határozza meg (A).

• A hang terjedési sebessége Levegőben : kb. 340 m/s Vízben: kb. 1200 m/s Szilárd közegben : kb. 6000 m/s A hang terjedéséhez mindenféleképpen

szükséges valamilyen rugalmas közegre! Légüres térben nem terjed

A hallás fiziológiája

A hallószervek felépítése

• Külsőfül : - fülkagyló - Külső hallójárat : -2.5-3,5 cm - enyhén görbült - végén dobhártya -külső fele porcos, tölcsér szerű• Középfül: - dobhártya - dobüreg - hallócsontok (kalapács,üllő,kengyel) +izmok,szalagok,fülkürt• Belsőfül: - Corti-szerv v. csiga

A hang útja

• Fülkagyló• Hallójárat dobhártya• Dobüreg kalapács,üllő,kengyel• Ovális ablak• Scala media endolympha + corti-szerv

perilympha

Külsőfül

• Összegyűjti,formálja a hangot• Védelem• Rezonátor (2000-3000 Hz) ezeket nagyon

jól halljuk

Középfül

• Erősít• Hallócsontocskák (kalapács,üllő,kengyel),mint emelők

mozognak kengyel talpa az ovális ablakhoz illeszkedő struktúra,mely a nyomáshullámot átviszi

• Hallócsontocskák feladata : minél kisebb energiaveszteséggel történő átvitel alacsony hullámellenállási közegből (levegő),nagy hullámellenállású közegbe (folyadék)

• Dobhártya:0,6 cm2

• Ovális ablak:0,3 cm2

• Impedancia illesztés van a hallócsontok és az ovális ablak között

• Hullám egy másik közeg határához érkezik,ezért egy rész visszaverődik,egy rész tovább terjed a folyadékban

• Nagy a reflexió a folyadék/levegő határán,ezért alakult ki ez a fajta csatolás

Belsőfül

• A hang frekvencia szerinti szétbontása• Mechano-elektromos átalakítás• A belsőfül áll egy egyesúlyszervből és egy csiga

alakú járatból• Ovális ablak membránjának rezgései

longitudinális hullámokat gerjesztenek a perilimfában

• A corti-szervben ú.n. szőrsejtek találhatóak hang felismerése

• Mechanikai rezgés megrezegteti az alapstruktúrát

• Alapmembrán a folyadék rezgéseit továbbítja,hullámhegyeket és hullámvölgyeket hozva létre

• Ezek nagyon pontosan egy adott helyen érik el a maximumukat,majd csillapodnak

• Kb. 3000 belső szőrsejt képes átfogni ezt a hatalmas frekvenciasávot

Csontvezetés

• Koponyacsont rezgései • Egyfelől légvezetés útján,másfelől

csontvezetés útján jut el a vibráció az agyba• Pl.: saját hangunk visszahallgatása

Békésy György

• Budapest,1899. június 3.• Iskolák: München,Konstantinápoly,Pécs• Gimnáziumok: Budapest, Zürich• Egyetemek: 1916- Berni Egyetem-vegyészet - Budapesti Egyetem- fizika• 1924- Posta Kísérleti Állomás távközléssel kapcsolatos

kutatások,telefon készülék hallgatója• Ez adott okot a fül mechanizmusának tanulmányozásra, így

kezd el kutatni • 1961 : élettani,orvosi Nobel-díj• 1972. június 13 –ban halt meg

Zajszennyezés

• A hang és a zaj egyidős az emberrel, fejlődésünket, civilizációnkat végigkísérte. A beszéd és a zene az emberi lét legfontosabb mozzanataihoz tartoznak, de a zaj kellemetlen érzete is mindig jelen volt az emberi közösségekben. A görög és római filozófusok, költők gondolatai között gyakran szerepel az alkotáshoz elengedhetetlen csend iránti vágy.

• A körülöttünk lévő világ egyre hangosabb lesz. Az ipari fejlődés mind több energiát, nagyobb teljesítményű, emiatt zajosabb gépeket igényel, a közlekedés rohamos növekedése miatt a járművek száma és sebessége emelkedik. Az idő és fáradság megtakarítása érdekében otthonunkban, házunk táján egyre több zajos gép, működik.

• A modern korra jellemző városiasodás a lakosság zajterhelését ugrásszerűen megnövelte: városokban nagyobb forgalommal, a többszintes lakóépületekben fokozott szomszédsági zajjal kell számolni. A magas lakóépületekben, irodaházakban a liftek, a szellőző-berendezések újabb zajforrásokat jelentenek.

• A zajforrások állandó vagy változó zajt bocsátanak ki. A zajvédelemben az időben változó zaj jellemzésére az egyenértékű zajszintet használják. Ennek mérése úgy történik, hogy folyamatosan figyeljük a zajszintet, és átlagoljuk a kiválasztott időre. Ez az idő általában másodperc, tizedmásodperc körüli. Azonban például a transzformátorok és más hasonló berendezések zaja olyan, hogy egy nagyon rövid ideig, pár századmásodpercig hangos csak. Így, ha egy másodpercre átlagolunk, alacsony zajszint jön ki, hiszen csak egy pillanatig nagy a zaj, a maradék időben viszonylagos csend van. Ez a fajta zaj is zavaró, a dobhártyánk számára ugyanis a rövid, de erős impulzusok is károsak, annak ellenére, hogy nem halljuk olyan erősnek.

Zajszint emberi szervezetre gyakorolt hatása

• 30dB: pszichés• 65dB: Vegetatív• 90dB: hallószervi• 120dB: fájdalomküszöb • 120-130 dB : maradandó halláskárosodás• 160 dB:dobhártyarepedés• 175 dB:halálos

Köszönöm a figyelmet!