Ára: 200 FORINT 68. évf. 17. szám 2013. szeptember 15. Tisri 11. 5774.

A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ HITKÖZSÉGEK SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA

A világon mindenütt megkülön-böztetik az úgynevezett állami-nemzeti (történelmi), továbbá atermészeti eredetû, valamint a val-lási ünnepeket. A zsidóság számá-ra azonban lényegében véve min-den ünnep egyben történelmi, ter-mészeti és vallási jelentôséggel bír.Mindez érvényes a most beköszön-tô, harmadik zarándokünnepre, aszukkotra is.

Ôseink – az egyiptomi szolgaság-ból történt szabadulás után,mielôtt az Ígéret Földjére léptekvolna – negyven évig vándoroltaka pusztában, s ez idô alatt ideigle-nes hajlékban, sát-rakban laktak.Ennek emlékéretartjuk mindenôsszel hét napon áta sátrak, vagyisszukkot ünnepét.( V i g y á z z u n k :egyesek tévesensátoros ünnepneknevezik a szukko-tot magyarul, ámez helytelen, merta „sátoros” egy ki-sebb keresztényünnep neve, amelymellesleg éppen amienkbôl lett!) Azsinagógák, s –ahol lehet – ottho-naink mellett sát-rat építünk: ott eszünk, elôtte ottmondjuk a boráldást, a kidust. Ré-gente ott töltötték s Izrael országá-ban ma is sokan ott töltik az éjsza-kát. Ezért a „sátrak” ünnepe a tör-ténelmi emlékezésre utal.

Ünnepünket azonban héberülchag haaszif-nak, vagyis a betakarí-tás ünnepének is mondjuk, mivelekkor adunk hálát az Örökkévaló-nak a bôséges termésért, amellyelbiztosíthatjuk családunk téli szük-ségletét. Egyúttal az elkövetkezôesztendôre is kérjük a Mindenható-tól a természet áldásait, a Szentföl-dön elengedhetetlenül fontos téliesôt. Az ókori Izraelben a jeruzsále-mi Szentély fennállása idején ilyen-kor volt a szimchát bét hásoévá, avízmerítés örömünnepe. Pontosannem tudjuk, hogyan is zajlott le ez aszertartás, csak elképzelhetjük anépünnepély jelentôségét. A Tal-mudban ugyanis azt olvassuk: „Akinem látta a vízmerítés örömünnepétJeruzsálemben, nem látott még éle-tében igazi örömet...”

Az ünnep vallási jelentôségét jel-zi a szukkot talmudi elnevezése:chag, ünnep, pontosabban ünnepiáldozat. Hajdan, a jeruzsálemiSzentély fennállása idején ugyanisa szukkot napjain áldozatokat mu-tattak be a világ akkor ismert min-den nemzetéért, hét napon át ösz-szesen hetven áldozatot. Legvégül,mint jó házigazda, ôseink önma-gukért is imádkoztak. Érdekes,hogy ezt a szertartást késôbb a ke-reszténység is átvette, a húsvéti ál-dozatbemutatáskor. Csakhogy ná-luk a pap elôbb saját híveiért, a ke-resztényekért, majd sorra a világhetven népéért imádkozik. Végül apap feláll térdeplô helyzetébôl, le-veszi a díszes ruhát, majd így szól:„s imádkozzunk az átkozott zsidó-

Zsidó élet és antiszemitizmus amai Európában címmel rendez két-napos nemzetközi konferenciát aTom Lantos Intézet október elején,az eseményen az európai antiszemi-tizmus okaival és visszaszorításánaklehetôségeivel, továbbá az európaizsidóságot érintô kiemelt kérdések-kel foglalkoznak.

Bíró Anna-Mária, az intézet igaz-gatója az MTI-nek elmondta: azértrendezik meg most a tanácskozást,mert egyre nyilvánvalóbb, hogy Eu-rópában erôsödik az antiszemitiz-mus, és a Tom Lantos Intézet a név-adója örökségét, az emberi és ki-sebbségi jogok védelmét szem elôtttartva, az antiszemitizmus elleni harcélére akar állni.

Tom Lantos (1928–2008) magyarszármazású amerikai demokrata pár-ti politikus 1981-tôl haláláig az ame-rikai képviselôház tagja volt, a házegyedüli holokauszttúlélôjeként Ka-lifornia egyik választókerületét kép-viselte. 2007-tôl az amerikaiképviselôház külügyi bizottságánakelnöki tisztét is betöltötte.

A Tom Lantos Intézet vezetôje akonferencia céljáról szólva aztmondta, egyrészt fel akarják mérni,

mennyire erôsödött az antiszemitiz-mus az elmúlt években, mi áll enneka folyamatnak a hátterében, másrésztáttekintik az európai zsidóság politi-kai, kulturális és vallási helyzetét.

Az intézet vezetôje szerint az isfontos céljuk, hogy az eseményenrészt vevô nemzetközi szakértôk se-gítségével ajánlásokat fogalmazza-nak meg a döntéshozóknak arra vo-natkozóan, mit tehetnének a helyzetkezelésére.

Bíró Anna-Mária elmondta: a két-napos konferenciát az OrszágházFelsôházi termében tartják október1-jén és 2-án. A konferencia meg-nyitóján Magyarország és Izrael ismagas szinten képviselteti magát –közölte.

Mint mondta, az eseményen fel-szólal Martonyi János külügymi-niszter, Anette Lantos, az egykorimagyar származású amerikai politi-kus özvegye mellett Németh Zsolt, aKülügyminisztérium parlamenti ál-lamtitkára, Erdô Péter bíboros, prí-más, esztergom-budapesti érsek,Ilan Mor, Izrael budapesti nagykö-vete, Mario Silva, a NemzetköziHolokauszt Emlékezési Szövetség(International Holocaust Remem-

Jiszráél Méir Lau köszönetea Hitközség vezetôinek

A korábbi askenázi fôrabbi levelében újév alkalmából üdvözölte a magyarzsidóságot, és külön köszönetét fejezte ki Zoltai Gusztávnak, a Mazsihisz-BZSH ügyvezetô igazgatójának, Deutsch Róbert fôrabbinak, a magyarorszá-gi Bét Din elnökének és Frölich Róbertnek, a Dohány utcai zsinagóga fôrab-bijának azért a figyelmességért, hogy a magyar zsidó vezetôk jókívánságukatés gratulációjukat fejezték ki fia, David Lau fôrabbivá választása alkalmából.

Kellemes ünnepeketkívánunk

olvasóinknak!

kért is...” (Ez utóbbi jelzôt a II. Va-tikáni Zsinat XXIII. János pápakérésére törölte.)

Ugyancsak vallási mondanivalótrejt az ôsi szukkoti elôírás: a sátratúgy kell megépíteni, hogy a tetejé-re helyezett nádon keresztül látnilehessen az égboltot, hogy éjszakaátragyogjanak rajta a csillagok.Egész életünk, tanítják a régiek,olyan, mint ez a sátor: ideigleneshajlék itt, a Földön. Ám mégis vanegy, egyetlen biztos pont, a Min-denható Isten, akire mindig szá-míthatunk.

Amikor a sátorba lépünk, leg-

csokrot, amellyel szukkot mindennapján (a hetediken hétszer) kör-bejárjuk a zsinagógát:

1. etrog (régi magyar szóval cit-rusalma, izraeli déligyümölcs) –kellemes illata és haszna is van: agyümölcsökért adunk hálát vele azÖrökkévalónak az ôszi betakarításalkalmából;

2. luláv (pálmaág) – hasznos nö-vény, hiszen rajta terem a datolya.Illata azonban nincs: a fákért fe-jezzük vele köszönetünket;

3. hadasz (mirtusz) – az illatosbokorból szedett kis ággal a dísz-növényekért adunk hálát (kelle-

mes illatán túlkonkrét haszonnalnem szolgál);

4. aravá (fûzfa-ág) – a szomorú-fûznek sem illata,sem azonnal észlel-hetô haszna nincs.Mégis a vadon ter-môkért is köszö-nettel tartozunk aMindenhatónak,hiszen a Szent-írásban olvassuk:„mind alkossanakegyetlen csokrot”.

Bár az emberekis így tennének –tanítja a Talmud.Az egyiknek tudá-sa van és segíteni

is képes, a másik segít, holott nincstudása, a harmadik tudással bír,de azt nem adja át társainak, s vé-gül van olyan, akinek nincs tudásaés segíteni sem tud. Mégis alkossa-nak egyazon csokrot...

Az ókor végén, a Talmud korá-ban élt egy híres rabbi, aki az ün-nepi csokorból mindig, szándéko-san kifelejtette a szomorúfûz ágát.Úgy vélte, nincs rá szükség, miértadjunk hát érte hálát a Mindenha-tónak?

Egyszer aztán hosszú vándorút-ján eltévedt a sivatagban. Kétség-beesetten bolyongott a végelátha-tatlan, kietlen pusztában, ivóvize

A harmadik zarándokünnep már elfogyott, ereje elhagyta, már-már a szomjhalál környékezte,amikor a messzi távolban, adombtetôn meglátott egy zöldellôfûzfacserjét. Ez a növény mindigvízmosás mellett terem – gondoltamagában. Összeszedte utolsó ere-jét, és elvánszorgott a fûzfáig, aholvalóban egy apró forrás tört elô akövek közül. Ettôl kezdve a rabbimindig megbecsülte a „haszonta-lan” fûzfavesszôt, hiszen az men-tette meg az életét. A történet ésfôként az a vallási gyakorlat, hogya vadon termôkért is hálát adunk,jól jelzi, hogy ôseink, ha nem istudták, de megérezték a környe-zetvédelem jelentôségét, ami nap-jainkban egyre fontosabb leszmindannyiunk számára.

Mint minden zsidó vallási alka-lomnak, a sátrak ünnepének is sa-játos, jellemzô, olykor mûvészi ki-vitelû tárgyai vannak. A szukkotesetében ezek meglehetôsen válto-zatosak:

• A sátordíszeket régente mind acsaládok körében, mind a zsinagó-gáknál, a zsidó vallási, oktatási ésszociális intézményeknél ünnepután félretették, s így évrôl évrefelhasználták. Mivel azonban ezektöbbnyire színes papírból, karton-ból, csonthéjas gyümölcsbôl ké-szültek, csak a legritkább esetbenôrzôdtek meg az utókor vagy agyûjtôk számára. A belsô-ázsiai(üzbég, türkmén, perzsa) zsidókkörében sajátos (gyakorta zsidójelképeket tartalmazó) szônye-gekkel „bélelték” ki az ünnepi sát-rat. Nálunk a zsinagógai kárpito-kat helyezték el a sátor falán.

• Az ünnepi csokor fonatja a da-tolyapálma (a luláv) leveleibôl ké-szül, s helyenként azt is megôrzikévrôl évre, így a szebb példányokbekerülhetnek a zsidó múzeumok-ba vagy egyes judaika-magán-gyûjteményekbe.

• A méztartó is az ünnep tartozé-ka, hiszen a zsidó újesztendô (roshásáná) elsô napjától a szukkotünnep végéig az ünnepi kalácsot (abarcheszt) só helyett mézbe márt-juk, majd így szólunk: sáná továumtuká – legyen jó és édes esz-tendô. Maga a méztartó üvegbôl,

porcelánból (magyar vidékencserépbôl) készül, zsidó jellegét el-dönteni azonban elég nehéz, mertcsak a legritkábban írták rá hébe-rül: dvás, vagyis méz.

• A legfontosabb és a gyûjtôkszámára kétségtelenül legértéke-sebb szukkoti kellék a gyakranezüstbôl készített etrogtartó. Atöbbnyire fekvô, ritkábban álló,ovális dobozba kócot szokás he-lyezni, s abba ültetik az értékes iz-raeli gyümölcsöt, nehogy a bibéjevagy a héja megsérüljön, s így val-lásilag alkalmatlanná váljon. Adoboz egy bonbonier-hez hasonlít,éppen ezért – ha nincs rajta zsidójelkép vagy felirat – nehéz eldönte-ni, valóban etrogtartót látunk-e.Általában az lehet perdöntô, hogya cukordoboz felsô része kisebb,mint az alsó, nehogy a bonbonokkihulljanak belôle. Az etrogtartótetején díszítésként gyümölcs-vagy virágmintát szokás elhelyez-ni, esetleg szecessziós levelek-ágakfutják körül a dobozt. Kókuszbólis készítettek etrogtartót, ezüstlá-bazattal és díszítményekkel.

Az ünnep hetedik napja, nohacsupán félünnepnek számít, külö-nös jelentôséggel bír. Ez a hosánárábbá – a „nagy segítsd meg” nap-ja. Ilyenkor – mint már említettük– hétszer járják körül az ünnepicsokorral a zsinagógát, s éneklik ahosáná (Segíts meg) refrénnelvisszhangzó dalokat. (Ez utóbbi,bibliai kifejezésbôl ered a magyarhozsánna szó.) A reggeli imákbanezen a napon visszaköszönnek anagyünnepi liturgia egyes részle-tei, s az istentisztelet végén különimát mondunk, amelyben egyrészta téli esôért fohászkodunk, más-részt bûneinktôl igyekszünk meg-szabadulni. A néphit ugyanis úgytartja, hogy hosáná rábbá napján,mint egy fellebbviteli bíróságon,még módunk van Istentôl kérni areánk szabott ítélet jóra fordítását.Bízzunk benne, hogy az idén, az el-múlt év annyi megpróbáltatásaután, életre, békességre és sikerek-re ítél bennünket.

Ráv

Zsidó élet és antiszemitizmus a mai Európábanbrance Alliance) elnöke, valamintAndrew Burns, a holokauszttal kap-csolatos ügyekkel foglalkozó brit kü-lönmegbízott.

A megnyitó eseményt követôen azantiszemitizmussal és a zsidóságotérintô más kiemelt kérdésekkel fog-lalkozó nemzetközi szakértôk tarta-nak elôadásokat – közölte az igazga-tó. A szakértôk egyebek mellett azantiszemitizmus elleni harclehetôségeivel, a zsidó identitással,az érdekképviselettel, oktatással éskultúrával foglalkoznak.

A Tom Lantos Intézet által szerve-zett konferenciát a. Külügyminiszté-rium mellett az amerikai Lantos Ala-pítvány és a Felhívás a Lelkiismeret-

hez Alapítvány (ACF) támogatja.Bíró Anna-Mária hangsúlyozta: aTom Lantos Intézet független, embe-ri és kisebbségi jogokkal foglalkozószervezet, amely a kisebbségek tár-sadalmi kirekesztése ellen küzd, éskiemelt figyelmet szentel a zsidó ésroma közösségek helyzetének is.

A zsidó közösségekkel kapcsola-tos munkájuk része az októberi kon-ferencia megszervezése is. Bár azesemény politikai szempontból isfontos, a tanácskozás megszervezé-sekor a szakmai szempontokat tart-ják leginkább szem elôtt – mondta.

MTI

alább hagyományosan így szó-lunk:

BÁRUCH ÁTÁ ÁDONÁJELOHÉNU MELECH HÁOLÁM,ÁSER KIDSÁNU BÖMICVOTÁVVÖCIVÁNU, LÉSÉV BÁSZUKÁ

(= Áldott légy, örökkévaló Iste-nünk, a Világ Királya, aki törvé-nyeiddel megszenteltél minket, éselôírtad, hogy a sátorban tartóz-kodjunk.)

A sátor mellett a szukkotlegfôbb tartozéka az úgynevezettünnepi csokor, héber nevén azarbáá minim, a négy termés. Ilyen-kor ugyanis négyféle, jellegzetesenizraeli termésbôl készítünk ünnepi

ÚJ ÉLET2 1998. MÁJUS 1.ÚJ ÉLET2 2013. SZEPTEMBER 15.

Körzeti kitekintô

A nagyszabású konferencián aMazsihisz képviseletében többekközött Heisler András elnök,Schöner Alfréd fôrabbi, az ORZSErektora és Zoltai Gusztáv üv. igaz-gató jelent meg.

Ilan Mor izraeli nagykövet beszédé-ben hangsúlyozta: Izrael Magyaror-szág barátja volt és lesz, illetve Izraelmindent megtesz azért, hogy béke ésbiztonság legyen a Közel-Keleten és azegész világon. Arról is szólt, hogy a21. században „az antiszemitizmus ésaz antiizraelizmus majdnem karöltvejár”. A magyar–izraeli baráti társasá-gok tagjai is társak a küzdelemben„azon emberekkel és ordas eszmékkel”szemben, amelyek ezt szítják, ezért atalálkozó üzenete a szolidaritás kell,hogy legyen – fogalmazott a nagykö-vet.

Alább Heisler András beszédét kö-zöljük.

1973. október elejét írjuk. Egyiptommegtámadja Izraelt, kitör a jom kip-puri háború. 1973 októberét írjuk, ka-tonai szolgálatomat teljesítem a Ma-gyar Néphadsereg egy harckocsizóezredében. 1973 októberét írjuk, kétT54-es harckocsit ajándékként elvisz-nek laktanyánkból Egyiptomba, hogya magyar dolgozó nép szolidaritása-ként a „kapitalistacionistaneokolo-nialistarasszista” Izrael elleni harc-ban segítsék arab testvéreinket. 1973októberét írjuk, a Színai front másikoldalán unokatestvérem és nagybá-tyám Közel-Kelet egyetlen demokrati-kus országát, Izraelt védik – sikerrel –a túlerôvel szemben.

Negyven év telt el a jom kippuri há-ború óta. Ma 2013-at írunk, néhánynapja érkeztem haza Magyarországra.Izraelbôl. Kisebbik fiam otthonából.Hazaérkeztem, a fiam otthonából.2013-at írunk, a Magyarországgal ba-ráti kapcsolatok ápoló Izrael gazdasá-ga rendkívüli tempóban fejlôdik, ahigh-tech, az innováció új értékeket te-remt, a diplomáciai kapcsolat élénk, aturizmus mindkét ország irányábanjelentôs. Negyven év, a különbség drá-mai, az eredmény láthatóan ragyogó.

Nagykövet Úr, Polgármester Úr!Kedves Barátaim! Miért ezt a megszó-lítást használom a megszokott Höl-gyeim és Uraim helyett? Megmagya-rázom.

Úgy gondolom, Önök közül sokantudják: az izraeli–magyar baráti társa-ságok elsô országos találkozójánakhelyszíne Zalaegerszeg volt. Egyelbûvölô nyugat-magyarországi város,az Ôrség, a Balaton s az Alpok lábátólnem messze, ahol a háború elôtt mint-egy 1500 zsidó lakos élt. Dolgozott akereskedelemben, óvta és építette a vá-rost mérnökként, ápolta a lakosokatorvosként, kereste boldogulását, keres-te szerelmeit, gyermekeket adott a ha-zának, katonákat a magyar királyihadseregnek, egyszóval a zsidók itt so-káig boldogságban éltek. A másodikvilágháború traumáját követôen aligkétszázan tértek vissza a haláltáborok-ból Zalaegerszegre. Majd a valláselle-nes diktatúra évtizedeiben nagy részükemigrált vagy elvándorolt. Itt marad-tak páran, s maradtak az emlékek, azelfeledett tradíciók, az elhagyotttemetôk, a magára maradt zsinagóga,s a zsidók és nem zsidók közötti barát-ságok hiánya. Igen, az izraeli–magyarbaráti társaságok létrejötte nemcsakkét nép vagy két ország természetesvonzódásának következménye, hanemegy olyan emberi vágy beteljesülése,melyet a másság megismerése, akülönbözô kultúrák szimbiózisánakegymásra épülése jellemez.

Az izraeli–magyar baráti társasá-gok civil kezdeményezés eredményei.

A szervezetek azzal a nem titkoltcéllal jöttek létre, hogy a történelemszörnyû viharának következménye-képpen szétszakított közösségek újramegtalálják a más identitással ren-delkezô barátaikat, újra közösen tud-janak örülni egymás sikereinek, képe-sek legyenek létrehozni közös kulturá-lis, ...végtére emberi értékeket. Az iz-raeli–magyar baráti társaságoklehetôséget nyújtanak arra, hogy ne

Felejthetetlen ünnepség színhelyevolt Röé szombatján a Bethlen téritemplom. Ekkor szólították a Tórá-hoz Vida Gábor és Légrádi Andreaikerfiait, Dávidot (Dávid Jehudó benEzriél) és Benjámint (Hersl BenEzriél), bár micvájuk alkalmából.Mindketten nagyon szépen, a hagyo-mányoknak megfelelôen mondottákel az áldásokat, olvastak a Tórából,majd a pontos neginák szerint éne-kelték a haftarát. A templom hívei ajelen levô izraeli és amerikai fiata-lokkal együtt a tóraolvasó asztal kö-rül táncolva, héber és jiddis dalokkalköszöntötték a fiúkat.

Schwezoff Dávid kántor énekeután Deutsch Róbert fôrabbi szólt ta-nítványaihoz. Beszélt a családhozfûzôdô régi kapcsolatáról, felemlít-ve, hogy a szülôknek is e falak kö-zött volt az esküvôjük. Felhívta azünnepeltek figyelmét a szülôtiszteletfontosságára, és a zsidóságuk irántielkötelezettségre biztatta ôket.

Az imádkozást követôen a díszte-remben bôséges kiduson vehettekrészt a kile tagjai, a rokonság és a ki-

Debrecen„Most pedig írjátok fel magatoknak és tanítsátok...”(Mózes V. 31:19)

Nem mindennapi esemény színhelye volt a Pásti utcai zsinagóga BétHámidrása. A múlt év végén az egyik hibás tóránkat Izraelbe vitték kijavíta-ni, és most a szajfer visszahozta, hogy személyesen adja át a hitközség tagsá-gának.

A mincha idejére már nehéz volt helyet találni a kistemplomban. Az imaután elôadást, illetve tanítást tartott a javító szajfer, Farnadi-Jerusalmi Márk.Eddig még itt az ôsi falak között nem volt számítógép, illetve projektor. Eztis használt a tudós, ámde igen fiatal szakember. A tóra, a mezüze és a tefilinkészítésének rejtelmeibe avatta be a hallgatóságot. Részletesen mesélt a mostátadott, nagyon egyedi betûkkel írt tóráról. Kb. 200 évesnek becsülte a korát.A napi használatban sok betû lepattogzott, elkopott. Mint kiderült, voltakbenne eredeti „gyári hibák” is. Ezeket a kivetítôn is láthattuk. A munka végénszámítógéppel ellenôrizték, és sorszámmal látták el. Minden betûnek van egyalakjához kapcsolódó magyarázata. Tátott szájjal hallgattuk a betûkkel kap-csolatos tudnivalókat, beleéltük magunkat az alefbész tudományába.

Ezután következett az igazi tóraátadási ünnepség. Horovitz Tamás, a DZSHelnöke örömének adott hangot a nagyszámú megjelenteket látva, kiemelveZoltai Gusztávot, a Mazsihisz ügyvezetô igazgatóját. Köszönetet mondott aMazsihisznek, segítségük nélkül ez az áldásos tevékenység nem valósulhatottvolna meg. Ezután Zoltai Gusztáv kért szót. Beszédébôl idézünk:

„Nehéz most meghatódottság nélkül szólnom Önökhöz. Elôször is azért,mert a hazai zsidó közösségek életében a legnagyobb dolog egy tóraavatásiünnepség. Hiszen ahol a tóra van, ott zsidók vannak, ott zsidó élet zajlik, ottimádkoznak, ott élnek.

Nagyon fontos ez, hiszen Magyarország közel 70 esztendeje elveszített 600ezer honfitársát, akiknek jelentôs része vidéken élt. Itt, ebben a városban, Deb-recenben is komoly, nagy hagyományokkal bíró hitközség mûködött. Talán so-kan nem is gondolták, hogy a háború után sor kerülhet ilyen ünnepségre.

Még egy örömteli esemény volt: Horovitz Tamás, a DZSH elnöke köszön-tötte Zoltai Gusztávot születésnapja alkalmából. Mázál tov bis 120!

A tóra, ami viszonylag kisméretû, ott feküdt az asztalon, mint egy kis cse-csemô. Az utolsó betûket itt írta meg a szajfer, Zoltai Gusztáv és Horovitz Ta-más. Az udvaron már táncolás és éneklés közepette ünnepeltük az „új jöve-vényt”. Féltô gondoskodással adták a férfiak kézrôl kézre. Az idôs hittestvé-reinket képviselô Réti Béla és Garamvölgyi Sándor is magához ölelte a tórát.A Bét Hámidrásban a többi tórával együtt vonult a javított tekercs a körme-netben. Az udvaron késô estig folytatódott az esküvôi hangulat. A szépen te-rített asztalokon kóser konyhánk finom ételeibôl és innivalókból fogyaszthat-tak az ünnepség résztvevôi. Örömmel láthattuk a tömegben kevésbé aktív tag-jainkat is, reméljük, hogy ez az alkalom többször becsalogatja hitközségünk-höz ôket is.

Kívánjuk, hogy ez a tóra is legalább 120 évig szolgálja közösségünket, so-káig olvashassunk ebbôl is, az emberi kor legvégsô határáig!

SzegedNagy sikerû tudományos konferenciát rendezett „A Biblia és a gazdaság”

címmel a Gál Ferenc Fôiskola. A XXV. alkalommal megtartott nemzetközibiblikus tanácskozáson több mint 42 elôadás hangzott el. Neves külföldi éshazai szakemberek elemezték a kérdéskört, köztük a katolikus, a református,az evangélikus, a zsidó, a muszlim közösségek jeles képviselôi. MarkovicsZsolt fôrabbi „A hitközség szociális gondoskodásának szabályai és alkalma-zásuk” címmel tartott referátumot. Köszöntötte a rendezvényt Izrael és Auszt-ria tiszteletbeli konzulja, és a program keretében külön találkoztak. egymás-sal Eldin Asvceric, a Szerb Iszlám Konferencia elnöke és a szegedi közösségvezetôi. A hitközség ajándékát támogatóként Jakubinyi György érsek (Gyu-lafehérvár), Joachim Gnilka, a Pápai Biblikus Bizottság tagja, illetve a máremlített Szerb Iszlám Konferencia elnöke vehette át. Tartalmas, kiválóelôadások hangzottak el. Hasznos lenne, ha az ORZSE oktatói a korábbi gya-korlatnál aktívabban kapcsolódnának ehhez a vallásközi párbeszédhez a kétintézmény között már kialakult más irányú együttmûködésekhez hasonlóan.Ezt azért is ajánlom az egyetem figyelmébe, mivel a résztvevôk közel fele ne-ves külföldi vallási felsôoktatási tanintézet vezetô oktatója (pl. Kolozsvár,Zágráb, Tsukuba, Liverpool, Gyulafehérvár, Szabadka, Bécs).

L. A.

A Szeretetkórház a kialakult tradícióknak megfelelôen köszöntötte felGoldmann Sándorné Erzsike nénit századik születésnapja alkalmából. Azigazgató asszony meleg szavakkal gratulált az ünnepeltnek, és azt kívánta,hogy az orvosi segítség mellett Erzsi néni továbbra is támogassa a gyógyulá-sát belsô erejével, ahogy eddig is tette. A hozzátartozók köszönetet mondtakaz orvosoknak, nôvéreknek és a többi dolgozónak azért a gyógyító-ápolómunkáért, amellyel hozzájárultak Erzsike néni váratlan balesete utáni fel-épüléséhez. Bíznak abban, hogy a születésnap megülése is jótékony hatástgyakorol fizikai és szellemi rehabilitációjára.

Szlichot a Kozma utcábanA Rákoskeresztúri sírkertben megtar-

tott szertartáson a világi vezetéstHeisler András, a Mazsihisz elnöke,Feldmájer Péter alelnök, Tordai PéterBZSH-elnök és Zoltai Gusztáv üv. igaz-gató képviselte. Sorfalat idén is aScheiber-iskola növendékei álltak, így arabbitestület megjelent tagjain kívül ôk

és a közönség hallgathatták meg a kó-rust és Szilágyi Gábor kántor gyászéne-két. Bandi László köszöntôje utánDeutsch László fôrabbi mondott beszé-det, melyet közös kádis követett. Az is-meretlen munkaszolgálatos emlékmû-vénél ért véget a zsinagógai esztendôtbúcsúztató gyászistentisztelet.

terjedt baráti kör. Itt Beni és Dávidmondottak köszönetet szülôknek,nagyszülôknek, az ôket tanító rabbi-nak, valamint a vendégeknek, akikszemélyes megjelenésükkel tettékkivételessé ezt a napot. A késô dél-utánba nyúló, igazi szimcha a hagyo-mányos bencsolással fejezôdött be.Mázál tov, sok örömet és egészségetaz egész családnak!

A MIBT Zalaegerszegen tartottaországos konferenciáját

hûljenek ki emberi kapcsolatok, nemerüljenek a feledés homályába val-lási, kulturális, építészeti értékek, va-gyis a két ország polgárainak kapcso-lata a nagy földrajzi távolság ellenérese csak diplomáciai legyen.

A baráti társaságok tagjai zsidók,félzsidók, negyedzsidók és nem-zsi-dók, vallásukat gyakorlók vagy nemgyakorlók, Istenben hívôk és nemhívôk. Mégis van közös bennük.

Mi, zsidók, persze különleges hely-zetben vagyunk. Van egy hazánk, itt, aKárpátok ölelésében, van történel-münk – hisz már a honfoglaló magyartörzsekkel is érkeztek zsidók, e meden-cébe, van közös múltunk Moháccsal,Rákóczival, Petôfivel, vannak közöstragédiáink, van ötvenhatunk. Ezerszállal kötôdünk az ország kultúrájá-hoz, számunkra mindennél szebbnyelvéhez, folyókkal átszôtt természe-téhez, a gulyákhoz, a ménesekhez, azéjfekete pulikhoz vagy talán a hófe-hérhez, Dobó Istvánhoz meg a Tenkeskapitányhoz, közös történelmi emlé-künk – ne féljük kimondani – Kun Bé-la is, de igazi közös hôsünk talán Sze-nes Hanna lehet. Ismerik verseit...

„Végtelen békében megfürdött kékhegyek

Suttogták csendjüket felém,Uram! Hadd vihessem magammal a

lelket, Amit ôk leheltek belém”Mitôl zsidó ez a néhány sor? Vagy

mitôl magyar, ha zsidó hôs nô írta?Ezer szállal kötôdünk Magyarország-hoz, de nekünk, zsidóknak, van egy kü-lönleges kapocs, mely mindnyájunkatIzraelhez is köt. Igen, Izraelhez, a világtalán legszürreálisabb országához.Vajon ki találta ki, hogy a kiválasztottnép pont egy olyan helyen telepedjenle, ahol a termôföld helyén csak a ko-pár szikla vagy a rohanó homok nya-ral. Ahol nincs édesvíz, csak sós, s rit-ka az életet adó esô. Ahol ellenségekmilliói kívánják az ország pusztulását,s ahol még a nagy belvizet is Holt-ten-gernek hívják. Izrael nekünk, zsidók-nak, a szerelmünk. Nem ráció, hanemmélységes érzelem. Sok ezer év kultú-rája, az özönvíz, a Tízparancsolat, aTóra adása, Szentélyeink pusztulása,Bar Kochba lázadása, a Makkabeusokszabadságharca, talmudisták, rabbiktanítása, a monoteizmus bölcsôje s há-rom világvallás közös hazája.

Ma egy korszerû ország. Légkondi-cionálók zümmögésével, mobiltelefo-nozó fiatalok seregével, a városi uta-kon futó robogók tömegével, a meg-újult vasútvonal ördögszekerével, afelhôkarcolók istenkeresésével, hard-ver- és szoftvertermékek világhírével.A mi kettôs identitásunk e két kultúraszimbiózisából áll. Az izraeli–magyartársaságok nem zsidó tagjainak barát-sága pedig abból, hogy hajlandóak ésképesek megérteni ezt a kettôs identi-tást. S ezt közvetítik felénk. Elfogadják.

Remélem, elfogadjátok Ti is a „Ked-ves Barátaim” megszólítást!

Kívánok sikereket és örömöketmunkátokhoz, gratulálok eredményei-tekhez. Köszönöm, hogy meghívtatok,köszönöm, hogy meghallgattatok!

* * *Nyilatkozat

A magyar–izraeli baráti társasá-gok és körök 2013. augusztus 24–26.között Zalaegerszegen tartották 4.országos konferenciájukat, a tole-rancia és a szolidaritás jegyében.

A konferencia résztvevôi az aláb-bi gondolatokat fogalmazták meg:

Sajnálattal és megdöbbenéssel ta-pasztaljuk, hogy hazánk határaiközött egyre nagyobb mértéket öl-tenek a gyûlöletkeltés, az antiszemi-tizmus, a rasszizmus megnyilvánu-lásai. Megjelent az új antiszemitiz-mus az anticionizmus képében. Úgygondoljuk, hogy ezt nem hagyhat-juk szó és tettek nélkül, ezért han-gosan hirdetjük: „vétkesek közt cin-kos, aki néma”.

Mindannyian egyediek vagyunk,és ezért különbözünk másoktól.

Számunkra a tolerancia a másikember véleményének, gondolatai-nak, hitének, vallásának, származá-sának, identitásának elfogadását je-lenti. Szolidárisak vagyunk mind-azokkal, akiket ezek alapján másoknem fogadnak el, megbélyegeznek,kirekesztenek.

Mi, az országunkban mûködômagyar–izraeli baráti társaságoktágjai, különösen szolidárisak va-gyunk lzrael népével.

Azonban nem vagyunk tolerán-sak a rasszizmus, az antiszemitiz-mus, az anticionizmus (antiizraeliz-mus) hirdetôivel, képviselôivel.

Kovács László, MIBT OSZ-elnök

Ád méá vöeszrim, Erzsi néni!

ÚJ ÉLET4 1998. MÁJUS 1.ÚJ ÉLET 32013. SZEPTEMBER 15.

Mordechai Neugroschell Izrael-ben született hajdúnánási magyarholokauszttúlélô anya és a harmin-cas években az akkori Palesztiná-ba vándorolt német apa gyermeke-ként, vallásos családba. Natanjánjárt általános, majd Tel-Avivbanvallásos középiskolába.

Középiskolai tanulmányainakbefejezése után Jeruzsálembennégy évig, az esküvôjéig, egyjesivában tanult. Édesapja koraihalála miatt túl fiatalon fel kellettnônie két lánytestvérével együtt,talán ezért szerezte meg a rabbi fo-kozatot is az átlagosnál hamarabb.

A rabbiság helyett azonban in-kább szabadúszóként elôadásokatkezdett tartani szerte a világon,ezek közül mára több mint ezerhangfelvételen is elérhetô. Többmint tíz kiadott könyve van, és azévek folyamán zsidó szervezetektömegével volt hosszabb-rövidebbideig munkakapcsolata.

Forrás: Rengeteg témáról tartelôadásokat. Ezek között vannak val-lásos témák, mint az imák világavagy a Tánách, de vannak – leg-alábbis a cím alapján – olyanok,amelyeknek semmi közük a vallásos-sághoz. Ilyen a 9/11-rôl szólóelôadása is. Hogyan választja a té-máit, és hogyan ötvözi a zsidóságot ateljesen szekuláris témákkal?

Mordechai Neugroschell: Elô-ször is az az óriási szerencsém, hogysohasem tanítottak formálisan sem-mire, ami világi, így teljesen autodi-dakta módon képeztem magamat ab-ban, ami érdekelt. Másodszor HenryFordot egyszer megkérdezték, mi-lyen színû autókat gyárt. Erre ô aztfelelte, minden színût, egy feltétellel:feketének kell lenniük. Akárhány-szor megkérdeznek engem, milyentémákban tartok elôadásokat, azt fe-lelem: minden olyan témában, amizsidó, vagy kötôdik a zsidósághoz.Csakhogy az autó színével szemben,amely vagy fekete, vagy nem, zsidóminden lehet. A zsidóság ugyanisnem „vallás”, hanem torát chájim,életmód. Így bár alapvetôen lehetolyan téma, amelyrôl a Tóra maganem beszél, mégis minden kötôdhethozzá.

A munkám, az elôadásaim folya-mán rengeteget találkozom minden-féle tudománnyal. Szerintem a tudo-

mány nemcsak a dolgok fizikai lété-nek kutatása, hanem a filozófiájukmegértése is. Aki velem egyetért,tudja, hogy a tudomány és a filozófiaegymás kiegészítôi, és nem monda-nak egymásnak ellent. Ugyanez ál-landóan felmerül a zsidóságban:hány olyan eset van, amikor Hillélazt állítja, hogy ezt így kell csinálni,Sámáj azt, hogy úgy, és ugyan aháláchá csak egyiküket követheti, eznem jelenti azt, hogy a másik téve-dett. Ezért van szükség a filozófiáraés a tudományra is. A régi nagy zsi-dó tudósok mind jártasak voltak aszakterületükön: a Rámbám nem-csak a háláchában volt otthon, de ko-rának összes arab filozófusát jól is-merte, Mindez abban a korban, ami-kor az arab filozófia fénykorát élte.

F: Miért kezdett el nem vallásosemberekkel foglalkozni?

MN: Édesapám könyvtára hatal-mas volt, és nemcsak zsidó könyvek-kel töltötte meg, hanem Platónnal,Arisztotelésszel és más filozófusokmunkáival is, a környezet nagyon in-tellektuális volt. Édesapám két nagyvezetôért rajongott, Mose (Chátám)Szofer pozsonyi rabbiért és SámsonRáfáel Hirsch frankfurti rabbiért. Azutóbbi szerint a modernitás vívmá-nyai, a tudomány és a technika olyaneszközök, melyek segítségévelkönnyebben megérthetjük a terem-tést és a Tórát. Ezért én, aki ebben aszellemben nevelkedtem, mindigmegrökönyödöm a vallásosok és avilágiak konfliktusain, illetve a val-lás és a tudomány úgynevezett el-lentmondásain, mert mindezt nemvitákkal kellene fûteni, hanem mé-lyebbre kellene ásnunk, és közösenmegvizsgálnunk állításokat, majd el-döntenünk, minek van igazságalapjaés minek nincs. Ha mélyre hatolunkezekben a kérdésekben, egy idô utánrájövünk, hogy szinte nem is marad-nak félreértéseink.

F: Amirôl most beszél, az inkább atartalom. Milyen eszközökkel dolgo-zik? Hogyan talál érdeklôdô világiembereket, hol keresi, és hogyan ériel ôket?

MN: Igazából szerte a világon sokszervezettel és nagyon sokféle em-berrel dolgozom. De kétségkívül vanegy embertípus, amelyikhez vonzó-dom, errôl most el is mesélek egyesetet: egyszer chanukka környékén,

Egy poéta születési évfordulója kapcsán

Mózes öt könyvének héber-magyar nyelvenvaló közreadója, Ballagi (Bloch) Mór, aki elsôzsidóként kerül be a magyar akadémikusok kö-zé, 1840-ben, a zsidók egyenjogúsításával fog-lalkozó pozsonyi országgyûlésre röpiratot fo-galmaz Zsidókról címmel, mely elismeréstkelt. A kivételes dokumentumhoz nem akárkiír elôszót: Vajda Péter.

Ez a 205 esztendeje, egy Bakony széli ki-csiny falucskában, egyszerû jobbágy ôsöktôlszületô, eredetileg orvosnak készülô, rendkívü-li természetszeretetérôl ismert tudós, zsurna-liszta és poéta többek közt a következôket vetipapírra az 1848/49-es polgári forradalom ésszabadságharc kitörése elôtt nyolc évvel:

„A zsidók elnyomása magában véve a leg-nagyobb igaztalanság volt. Minden egyes em-ber a föld gyermeke, s ôt onnan kiirtani senki-nek nincs joga. Az életjogot tehát a születésadja eltörölhetetlenül, amibül ismét az követ-kezik, hogy fôképpen azon földön van min-denkinek élni joga, ahol születék; mivel pedigminden föld honhoz, országhoz tartozik, min-den születettnek hona, hazája van, az, mely-nek részét születési földe teszi... Polgárrá lônô [a zsidóság]; tehát emberré. Nyitva elôtteminden ösvény ereje gyakorlására, érdemszerzésére, létele szilárdítására. Letöröltetékhomlokárul a megvetés bélyege; nem földön-

futó többé, hanem kedves és hasonló jogú fiaa hazának...

Zsidók, vagy inkább Mózes vallásán levômagyarok, egy új haza nyílt meg számotokra,melynek örömei nektek is nyilandanak, mely-nek fájdalma a tiétek is lesz. Nem vagytok itttöbbé mostohagyermekek; érezzétek ezt, és he-lyezzétek be magatokat a nemzeti érzelmek kö-zepébe...”

A reformkornak a zsidósággal rokonszen-vezô, a zsidó vallás és a keresztény felekezetekegyforma helyzetét és híveinek jogegyen-lôségét sürgetô hangulatába illeszkednek ezeka Vajda-sorok.

Vajda Péter és Ballagi Mór a zsidók egyenjo-gúsításán túl nagy terjesztôi ekkor a magyarnyelvnek is. „A magyar nyelvben a nemzeti egy-ség vezércsillagát és ôrangyalát tekintsétek,mely nélkül maholnap egy, a töröknél nem jobbészaki hullám nyelhet el bennünket... Legyen amagyar nyelv azon Ararát számunkra, melyhezmegkössük polgári alkotmányunk hajóját, azigazság, munka és testvéri szeretet kincseivelbôvelkedôt” – hangsúlyozza a magyar nyelvfontosságát Vajda a Zsidókról elôszavában. Stöbben hallgatnak is rá. A reformkor idején két-nyelvû imakönyvek, hittankönyvek látnak nap-világot, vannak, akik magyar nyelven tartjákzsinagógai szónoklataikat. Kiemelkedik közü-lük a nagy tudós és hazafi, Löw Lipót, aki külö-nösen nagy erôvel munkál a zsidóság egyenjo-gúsításán, az asszimiláción, aki szinte elsôk kö-zött gyakorlatosítja a magyar nyelv használatátaz egyházi szertartásokon.

A magyar reformkor szerteágazó, újító, mo-

dernizáló törekvéseinek alakjai, sok jóérzésûszemélyiségei közül kiemelkedik tehát a 205esztendeje született Vajda Péter is, aki miutánfelhagy orvosi pályára állásával, számos elbe-szélést, regényt, novellát, verset és fordítást adközre, illetve felvilágosult nézeteket hirdetve,legtöbbször igencsak bátran vállal kockázato-kat a hatalommal szemben. De mindezek mel-lett Ballagi Mórral országos hírûvé emelik aszarvasi lutheránusok iskoláját, ahová több zsi-dó származású diák is jár. Vajda itt, ezen isko-la falai közt tartja népszerû elôadásait, melye-ket a város lakossága is nagy számban hallgat.Az Erkölcsi beszédek címmel elhangzó és pa-píron is fennmaradó, szabad szellemû Vajda-gondolatok miatt hamar vizsgálat indul. „Anar-chikus politikai felfogás, vallások felforgatása”a vád, a hír feljut még V. Ferdinándig is, de jó-akaratú egyházi vezetôknek köszönhetôen so-hasem kerül sor ítéletre. Igaz, a tudós költô hir-telen halála is befolyásolja ezt. Ôszintén gyá-szolja a nép, méltó síremlékének állításáértadakozás is indul Szarvason. Az azóta elteltközel százhetven esztendô óta szülôfalujában,mûködésének színhelyein és máshol is intéz-mények, utcák, lakótelepek, szobrok ôrzik ne-vét, emlékét. Azonban írásait kevesen lapoz-zák, gondolatait ritkán idézik. Legutóbb közeltíz esztendôvel ezelôtt, az akkori Oktatási Mi-nisztérium támogatásával láttak napvilágotösszegyûjtött mûvei egy kötetben*, mely iga-zán értékes, s élvezetes olvasást nyújthat a Vaj-da iránt érdeklôdônek.

Például Vajda Péter gondolatai a világ moz-gatójáról ma is kedvesek:

„...Hitegységre kell törekednünk. A termé-szetben egy jó atya mutatkozik, kinek atyaigondja s alkotói szeretete mindenhová kiterjed.Ô fölküldi napját a pillangónak szintúgy, mintaz embernek, kizöldíti a tölgyet, hogy leveleitápláljanak egy egész világot apró lényekbül,gyümölcse eledelül szolgáljon állatoknak s ár-nyában az ember pihenhessen, s gyönyörköd-jék. Szellôt küld a tengerre, hogy éltesse a vi-zeket és benne a milliárd állatokat a nagycethaltul a legkisebb féregig, hogy az emberekhajói gyors menetelt kapjanak rajta, átszökdös-senek a hullámokon és világrészek áldásait,kincseit hozzák nekünk...

Szeretete beszél hozzánk a napfényben,holdvilágban, a rezgô csillagokban, esôben ésviharban, az évszakok forgásában. Szeretettelalkota ô mindent, legcélszerûbben rendelteté-séhez. Szeretete legszebb gyöngyéül állítá azembert a világra, fölruházva ôt testi s lelkielsôségekkel, hogy koronája legyen a teremtés-nek... Isten a legnagyobb bölcsességgel ren-dezte el a természetet. Vannak emberek, kik erendezésnek ellene akartak szólani, jobbítaniakartak rajta: a rövidlátó bohók, kik meg nemgondolák, hogy mi csak bámulni is kevesek,gyöngék vagyunk azon nagy összehangzást éscélszerûséget, mely isten mûveiben, a világbanlátható...”

-kz-

* Mudra Viktória – Zákány Tóth Péter (vál., szöv.gond., jegyz.): Vajda Péter mûvei. Budapest,2004, Kortárs Könyvkiadó.

A modernitás és a hagyomány ötvözôje:Mordechai Neugroschell

egy napon két szemináriumra voltamhivatalos mint elôadó. Az elsô Jeru-zsálem mellett, a Máále Hachamisakibucban volt, tradicionálisabb kö-zönségnek, a második pedigNatanján, egy inkább szekuláris, in-tellektuális közönségnek. Az elsônvolt egy fiú, akinek tetszett azelôadás, és mivel arra ment, felaján-lotta, hogy elvisz kocsival a máso-dikra, és be is jön meghallgatni.Csakhogy ott, lévén hogy más volt aközönség, egy súlyos filozófiaibevezetôvel kezdtem a mondókámat.A fiú öt percig hallgatta, majd ki-ment, és azt mondta, nem tudja, mitörtént velem, hiszen az elsô elôadá-son érthetôen beszéltem a lényegrôl,a másodikon csak összezavartammindent. Ennek az egésznek az a lé-nyege, hogy tudni kell mindenkiheza saját nyelvén szólni, és megtalálniazokat az intellektuális világiakat,akik nyitottak a vallásos kérdésekre.Az ô megváltozási folyamatuk sok-kal lassabb, mint másoké, de sokkalmélyebb is. Ôk ugyanis minden rész-letre ügyet vetnek, és mindent meg-vizsgálnak, mielôtt elfogadnák.

F: Nemcsak Izraelben, de Izraelenkívül is foglalkozik kéruvval (a vallá-sos élet közelebb hozása a világiakszámára). Gondolja, hogy Izraelneklenne bármilyen szerepe a zsidóságvonzóbbá tételében, illetve a vissza-térési folyamatban?

MN: Izrael, illetve Erec Jiszráélhatalmas szerepet játszik minden-ben, hallatja a hangját, rajta van a vi-lágtérképen, és emlékezteti nap mintnap a diaszpórában élôket a zsidósá-gukra. Néhány évvel ezelôtt a diasz-póra még prioritás volt számomra,mert ott voltak vegyes házasságok,Izraelben pedig nem. Európában50% fölött mozog az arányuk, Ame-rikában pedig New Yorkon kívül el-éri a 80%-ot is. Magyarán mindennap elveszítünk embereket. Ma márIzraelben is létezik a vegyes házas-ság, ez tény. Mi nem akarunk senkitsem arra kényszeríteni amúgy, hogyolyat tegyen, amit nem szeretne. Micsak információt és tudást osztunkmeg az arra nyitottakkal.

F: Milyen módon? Láttam, hogytanácsadást is vállal vegyes házas-ságban élô zsidó nôk számára. Ho-gyan keresi fel ôket, és mit tanácsolnekik?

MN: Semmit nem teszek anélkül,hogy bele ne vonnám a foglalkozá-son részt vevô illetôt egy folyamat-ba. Aki nem fogad el mindent kritikanélkül elsôre, hanem mérlegeli, amitmondok neki, kritizál és felméri, milehet mindebbôl számára hasznos,sokkal komolyabb változásokat ér el,mint aki azonnal mindent megvál-toztat. Sok olyan pár keres meg min-ket, akik vegyes házasságban élnek,és mi egyet tanácsolunk nekik, hogyindítsanak el egy tanulási folyama-tot, minden kötelezettség nélkül. Ezfüggetlen attól, hogy a nô a zsidó aházasságban vagy a férfi, Ugyanaztmondjuk mindenkinek, éspedig hogytanuljon, ismerkedjen meg a hagyo-mányaival, és biztathatjuk a betérés-re. Nemrég készült egy nagyon érde-kes kutatás a vegyes házasságokról,amit meg szoktunk nekik mutatni:eszerint bizonyos életkorokbanérdeklôdnek az emberek a vallásiránt. Egyszer gyerekkorukban, ami-kor szinte mindenki istenhívô, majdegy hosszú kihagyás után a harmin-cas éveink kezdetén újra felélénkülez az érdeklôdés. Csakhogy legtöb-ben akkor házasodnak meg, amikor avallás épp nem releváns tényezô azéletükben. Évekkel késôbb pedigegyszer csak feleszmélnek, hogy el-kezdtek érdeklôdni a hagyományaikiránt, csakhogy míg az egyik temp-lomba megy, addig a másik zsinagó-gába, a gyerekek pedig összezava-rodnak. Ezért tanácsoljuk mi, hogyezek a párok tanuljanak.

F: Magyarországon sok olyan ve-gyes házasság van, ahol az apa zsi-dó, az anya nem. Ilyenkor a gyerek aháláchá szerint nem zsidó, mégismegfigyelhetô jelenség, hogy azapák nagyobb hatással vannak agyerekekre ilyen szempontból, mintaz anyák. Mi történik ilyenkor, ami-kor egy olyan gyerek kerül a közös-ségbe, akinek az apja zsidó?

MN: Ez valóban gyakori jelenség,és mivel ennek a gyermeknek azédesapja zsidó, tehát van zsidó kap-csolat a családban, nem elküldjükôket, hanem megpróbáljuk a betérés-re ösztönözni. Ettôl ugyanis teljesenzsidóvá válhatnak.

Isten úgy rendelkezett, hogy neküzdjünk Ámon és Moáb ellen. Demiért ne? Mert két nô el fog jönniezektôl a törzsektôl, és be fognak tér-

ni. Ez a két nô Rut és Náámá. Közü-lük Náámá, Salamon egyik feleségerészesült abban a megtiszteltetésben,hogy a királyi dinasztia továbbélésételôsegíthette.

F: Mivel szûkös az idônk, elérkez-tünk az interjú utolsó hivatalos kér-déséhez. Mivel az édesanyja magyar,ez biztos nem az elsô útja Magyaror-szágra. Már hallhatta, hogy a ma-gyar zsidóság a reneszánszát éli ép-pen, de kulturális értelemben: vanzsidó színház, zsidó bárok nyílnak,zsidó mûvészek zsidó mûveket készí-tenek, de nem igazán vagy nem lát-ványosan erôsödik a valláshoz, a ha-gyományhoz való kötôdés. Mit gon-dol, hogyan lehet ezzel a kihívássalmegbirkózni?

MN: Az érdeklôdés a zsidóság, il-letve a zsidó ügyek iránt minden-képp pozitív, mert az igazi zsidó lel-kek, akik a nagy tömegben vannak,így visszatalálhatnak a zsidósághoz.Ezért ezt a jelenséget támogatni kell.De fontos egyértelmûvé tenni, hogyönmagában a zsidó kultúrához valóvonzódás vagy a kulturális kapcsoló-dás különbözô formái nem maga azsidóság, és ez a kép így nem teljes.Akinek ennél nincs többre szüksége,azt nem kell erôltetni, sôt fontos,hogy a zsidóságnak legyenek barátaiés támogatói. De lássuk be, attól,hogy valaki elmegy egy kántorkon-certre, nem lesz zsidó. És ez nagyonfontos. És azok, akik csak kulturáli-san érdeklôdnek, talán nem is tudják,hogy ennél sokkal többet és mélyeb-bet is kaphatnának.

F: Az utolsó kérdés már csak sze-mélyes érdeklôdés: az interjú elejénazt mondta, édesapja két rabbiért ra-jongott, Chátám Szoferért és SámsonRáfáel Hirschért. Az utóbbi a moder-nitás képviselôje, míg az elôbbi egyikleghíresebb mondata, hogy chádásászur min hátorá, vagyis a Tóra tiltjaaz újítást. Hogyan egyeztette édesap-ja össze ezt a két ideológiát?

MN: Mindkét rabbi megpróbált asaját körülményeinek megfelelni, éseközben nagyon tisztelték egymást.Édesapám úgy döntött, hogy ami avallásos életet illeti, a ChátámSzofert követi, de ami az intellektuá-lis életet, ott Hirsch rabbit.

(Forrás: Forrás, Lativ Alapítvány)

Somlai Szilvi – Cseri Anita

ÚJ ÉLET4 1998. MÁJUS 1.1998. MÁJUS 1.ÚJ ÉLET4 2013. SZEPTEMBER 15.

Amikor letartóztatták IrenaSendlert, már 2500 gyermeketszöktetett meg a varsói gettóból.Táskában, koporsóban, szerszá-mosládában.

Gyerekeket csempészett bôrönd-ben, mentôautóban, koporsóban, csa-tornában, hátizsákban, és egy alka-lommal szerszámosládában. Azok,akiket megmentett, csak a fedônevétismerik: Jolanta. Nagy gondossággaltartotta titokban minden kis védencenevét, és mindent megtett azért, hogya zsidó gyerekeket megmentse a ná-ciktól. A gyerekek többsége késôbbújra találkozhatott a családjával. IrenaSendler az egyik legemlékezetesebbfigurája volt a második világháború-nak.

Mire a németek végül elfogták, arómai katolikus vallású szociálismunkás 2500 zsidó csecsemôt és kis-gyereket mentett meg a deportálástólés a koncentrációs táboroktól. Talpra-esetten szöktette ki ôket a szigorúanôrzött varsói gettóból. Irataikat aszomszédja kertjében lévô almafa aláásta el két üvegben.

Megverték, megkínozták, a Gesta-po halálra ítélte, és kivégzése napját iskijelölték. De Irenát nem tudták meg-törni, titkait nem árulta el, és végülmegmenekült. Néhány héttel ezelôtthunyt el, 98 éves korában, varsói la-kásában.

– Arra neveltek, hogy segítsek azembereknek a bajban, tekintet nélkülvallásra és nemzetiségre – mondta. –A hôs szó nagyon idegesít engem. En-nek az ellenkezôje igaz: nem vagyokhôs, sôt, mélységes lelkiismeret-fur-dalást érzek amiatt, hogy csak ennyittudtam tenni.

Irena mindig nagyon vágyott arra,hogy jót tegyen, és ezt a szüleitôl ta-nulta. Apja lengyel orvos volt, egykisvárosban éltek Varsó mellett. Alegtöbb páciense szegény zsidó volt.Irena hétéves volt, amikor az apja tí-fuszban meghalt.

Amikor 1939 szeptemberében a né-metek megszállták Lengyelországot,Irena vezetô adminisztrátorként dol-gozott egy szociális irodában,Varsóban. Ô volt a felelôs azért, hogya város szegény lakossága élelmet éssegélyt kapjon. Amikor a nácik el-kezdték üldözni a zsidókat, az államigondoskodást kiterjesztette az üldö-zöttekre is. Hogy eltitkolja származá-sukat, kitalált keresztény neveketadott nekik.

A helyzet 1940 ôszén változott megdrámaian, amikor a német hatóságokfelépítették a varsói gettót. Mintegy440 000 zsidót – a város lakosságának

több mint harmadát – költöztettek a16 háztömbös területre, amely körülmagas falat emeltek. A gettó egyfajtanyitott börtönként funkcionált, elszi-getelte a zsidókat, mielôtt a treblinkaihaláltáborba küldték volna ôket. Agettóban járvány és éhezés ütötte fel afejét. Minden hónapban ötezren hal-tak meg.

1942 júliusában a nácik belekezd-tek a Reinhard-hadmûveletbe, amely-ben 250 000 zsidót deportáltak Treb-linkába. A „Végsô megoldás” kivite-lezése elkezdôdött.

Irena elborzadt. Érezte, segíteniekell, így hát csatlakozott a Zegota ne-vû földalatti szervezethez, amelyet aszámûzött lengyel kormány hozottlétre, hogy segítsen a lengyel zsidókmegmentésében. 1942 végén Irenátnevezték ki a gyermekekkel foglalko-zó részleg vezetôjévé. Különlegesmunkája ekkor kezdôdött. Különösenveszélyes körülmények között annyizsidó gyermeket kellett kimentenie agettóból, amennyit csak tud.

Az elsô probléma, amivel szembe-sült: meg kellett oldania, hogy bejus-son a gettóba, és kijusson onnan. Anémetek ugyanis minden mozgást szi-gorúan ellenôriztek.

Ez az akadály azonban elhárult,amikor hivatalos iratokat kért és ka-pott a város fertôzôkórházától. Ezzelaz álcával – és a gettóban gyorsan ter-jedô betegségek segítségével – napon-ta látogathatta az elkerített területet.Amikor belül volt, hordta a sárga Dá-vid-csillagot, minden zsidó megkü-lönböztetô jelzését, hogy kimutassaszolidaritását a szenvedôkkel, és hogyelvegyülhessen az emberek között.Természetesen nem egyedül dolgo-zott: Irena feladata volt, hogy kiépítsehálózatát, amelyben két tucat konspi-rátor segített neki.

Néhányukat azzal bízta meg, hogycsempésszék ki a gyerekeket, mások-nak az volt a feladata, hogy a gettónkívül otthont találjon nekik, a harma-dik csoportnak pedig hamis papírok-kal kellett ellátnia a gyerekeket.

A módszer, ahogyan a gyerekeketkicsempészte a gettóból, nemcsakzseniális volt, hanem olykor – akörülményektôl függôen – bizarr is.Az egyik állandóan alkalmazott trükkazt volt, hogy a gyerekeket egy betegember alá fektették, akit kórházba vit-tek a mentôautóval. Más gyerekeket atemplomon és a bíróság épületén ke-resztül sikerült megszöktetni, ezeknekaz épületeknek a gettón kívülre isnyílt ajtajuk. Voltak olyan gyerekek,akiket a csatornákon keresztül vittekki a gettóból. A legkisebbeket háti-

zsákba, dobozokba vagy kerekesbôröndökbe rejtették. Koporsó, háti-zsák és krumpliszsák segítségével issikerült kicsempészni gyerekeket.

Irena elôször az árva gyerekeketigyekezett kimenekíteni, de amikortudomására jutott, hogy a „Végsômegoldás” tervének végrehajtása egy-re nagyobb méreteket ölt, mindengyermeket védettnek nyilvánított, éskötelességének érezte megszöktetniôket a gettóból. Gyakran mondta: agyerekek kimenekítésének legnehe-zebb része az volt, amikor meggyôztea szülôket, hogy engedjék elvinni agyerekeket, különben a biztos halálvár rájuk.

– Garantálni tudja, hogy életbenmaradnak? – kérdezték a szenvedôanyák.

– Nem. De ha itt maradnak, akkorbizonyosan meg fognak halni – hang-zott a sokkoló válasz. – Nem kell bíz-niuk bennem, de mi mást tehetnének?– kérdezett vissza Irena.

Néha, amikor képtelen volt rábe-szélni a szülôket, hogy engedjék el agyereket, másnap újra visszament acsaládhoz. Elôfordult, hogy már nemtalálta ôket a gettóban: az éjjelTreblinkába vitték ôket. De több ezeranya és apa hozta meg a szívet meg-szakító döntést, és adták oda Irenánakgyermekeiket.

– Álmaimban még most is hallom agyerekek sírását, amikor elváltak aszüleiktôl.

Az egyik gyereket ElzbietaFicowskának hívták. Csak néhány hó-napos volt, amikor az anyja odaadtaIrenának. Egy szerelô belerakta aszerszámosládájába, néhány téglada-rabot rakott a láda tetejére, és kivitte akislányt a gettóból.

Elzbieta nem látta viszont az anyját.Az egyetlen bizonyíték, hogy a gettó-ban volt, nem más, mint egy ezüstka-nál a nevével és a születési dátumával.A kanalat még az anyja adta Irenának.Elzbieta, aki még ma is él, azt mond-ta: három anyja van. A biológiai any-ja, aki világra hozta, az a nô, aki gon-doskodott róla, amikor kikerült a get-tóból, és Irena, aki a biztos haláltólmentette meg.

A legtöbb gyerek új papírokat ka-pott, és így árvaházba kerülhetett. So-kakat családoknál helyeztek el. Agyerekeknek a zsidó imák helyett megkellett tanulniuk a katolikus imákat,nehogy elárulják magukat.

Irena minden gyerekrôl vezetett fel-jegyzést. Ez egy kódolt szöveg volt,amit papír zsebkendôkre írt fel. Agyerekek személyazonosságát rejtôzsebkendôket két üvegpalackba tette,

Kamenyec-PodolszkijA 72. évfordulón rendezett meg-

emlékezésen Szita Szabolcs, aHolokauszt Emlékközpont igazgató-jának nyitóbeszéde után GellértÁdám nemzetközi jogász elôadásahangzott el „Az 1941-es deportálá-sok és Szirtes Zoltán küzdelme azigazságért” címmel, melyben leg-

újabb kutatásának eredményeirôlszámolt be. Majd Kirschner Péter, aMazsike elnöke olvasta fel az évfor-duló alkalmából az emlékközponttalközösen készített felhívását, mely-ben szorgalmazza, hogy a kormány a2014-es emlékév tiszteletére állítsonemléktáblát az események helyszí-nén. Ezt követôen Gábor Éva, a de-

Megemlékezés a Páva utcábanportálások egyik túlélôje és SzirtesAndrás rendezô emlékezett édesapja,Szirtes Zoltán érdemeire. A megem-lékezés, melyen a Szirtes család többtagja is jelen volt, a Holokauszt Em-lékközpont udvarán, a kôrösmezeiesemények mementójaként 2011-ben avatott emléktáblánál mécses-gyújtással zárult.

A történelmi tényekrôlA német megszállás és 1944 tava-

szának eseményei elôtt az egyik leg-súlyosabb atrocitás a Magyarorszá-gon élô zsidóság ellen a Kamenyec-Podolszkijnál történt mészárlás volt.A KEOKH (Külföldieket EllenôrzôOrszágos Központi Hatóság) általösszegyûjtött, majd Kôrösmezôreszállított körülbelül 20 000 „honta-lannak” minôsített zsidót a magyarhatóságok elôször a magyar katonaiközigazgatás alatt álló galíciai had-mûveleti területre dobták át. Németegységek Kamenyec-Podolszkij kö-zelében, 1941. augusztus 27/29-énközvetlen közelrôl leadott tarkólö-véssel végezték ki a védtelen áldoza-tokat. Az itt meggyilkolt magyaror-

szági áldozatok számát 11 000-re te-szik. Az események feltárása mind amai napig befejezetlen.

Szirtes Zoltán (1916–1997)Szirtes Zoltán úttörô szerepet ját-

szott abban, hogy a magyar történetiemlékezés részévé váljanak az 1941-es deportálások eseményei. A ki-lencvenes évek elején elindítója ésmotorja volt annak a küzdelemnek,amely megpróbálta elérni, hogy amagyar állam legalább közvetve el-ismerje a felelôsségét. Szenvedélyesigazságkeresô, a történtek felderíté-séért állhatatosan dolgozó személyi-ség volt. „Temetetlen halottaink”címmel adta ki kutatásának eredmé-nyeit, a hatóságokkal vívott, néhaszélmalomharcra emlékeztetô fél év-tizedes küzdelme során szerzett ta-pasztalatait. Már nem élhette meg,hogy kezébe vegye a gyôzelemmelfelérô, ôt igazoló ügyészi határoza-tot. A megemlékezés egyben tiszte-letadás az ô elfeledett, akadályokatnem ismerô, áldozatos és példakéntállítható tevékenysége elôtt.

98 éves korában elhunytIrena Sendler, a Világ Igaza

és a német hadsereg barakkjai mellettálló almafa alá ásta el. Igaz, ez nem alegideálisabb hely volt, mert az üve-get újra meg újra ki kellett ásnia, haújabb gyermeket menekített ki a get-tóból. De a palackokat soha nem talál-ták meg.

Végül a németek tudomást szerez-tek Irena gyermekmentô tevékeny-ségérôl, és 1943 októberében a Gesta-po letartóztatta. A hírhedt varsóiPawiak börtönbe vitték, amelyet a ná-cik szinte koncentrációs táborrá vál-toztattak. Irena vallatója egy fiatal né-met nô volt, aki tökéletesen beszéltlengyelül. Amikor Irena megtagadta,hogy felfedje a Zegota hálózat tagjaités mûködését, a nô eltörte a kezeit ésa lábait.

Irenát halálra ítélték – ezt utólag tud-ta meg –, és a börtönbôl egy erdôbevitték, hogy kivégezzék. Úgy döntöt-tek, agyonlövik. Az ítéletet azonbansoha nem hajtották végre. A németekugyanis úgy gondolták, példát statuál-nak, és Irena fotóját Varsó-szerte kira-gasztották a szöveggel együtt, hogyhalálra ítélték. A földalatti mozgalom-ban mûködô társai így tudomást sze-reztek minderrôl, és megvesztegették akivégzôosztag vezetôjét.

A háború hátralévô részében

Irenának bujkálnia kellett. De amintvéget ért a háború, azonnal kiásta azalmafa alá rejtett palackokat, magá-hoz vette a kimenekített gyerekekrôlpapír zsebkendôkre feljegyezett ada-tokat, és átadta azt a zsidó egyházképviselôinek.

Sajnos nagyon sok család aholokauszt áldozatául esett. Nagyonsok árván maradt gyerek annál a csa-ládnál maradt, akik a gettóból valószökésük után befogadták ôket. Igaziszüleikre sokan már nem is emlékez-tek, hiszen csecsemôként menekültekmeg a nácik karmai közül. Mintegy500 gyermek Izraelbe került, hogy újéletet kezdjen. További 500 gyermeksorsa ismeretlen: a háború után szét-széledtek.

És mi történt Irenával?Férjhez ment, két gyermekük szüle-

tett. De a háború utáni kommunistaLengyelországban hôsies tetteit nemtették közzé, és a hivatalos rezsim,amely nem rokonszenvezett a zsidók-kal, rosszallóan tekintett rá. De ami-kor az általa megmentett gyermekekfelnôttek, Irena tettei nem maradhat-tak többé titokban.

1983-ban Izrael a Világ Igaza ki-tüntetéssel ismerte el tetteit. Ez a leg-magasabb szintû elismerés, amit Izra-el államtól nem zsidó ember kaphat.Az ünnepségen az egyik lány, akitgyermekként megmentett, a ma or-vosként tevékenykedô Teresa Kerneridézte fel, hogyan menekítette ki ôtIrena a gettóból, hogyan mentett mega szomszédos házakból gyermekeket,és hogyan talált neki otthont a háborúbefejezése elôtt két évvel.

Végül a posztkommunista Lengyel-ország is a civileknek járó legmaga-sabb rangú kitüntetést adományoztaIrenának 2003-ban. Tavaly pedig No-bel-békedíjra jelölték. Irena tetteit anémet gyároséhoz, Oskar Schind-leréhez hasonlítják, akirôl filmet for-gattak és könyvet is írtak.

Irena életének utolsó éveit kerekesszékben töltötte – a Gestapo kínzásá-ból sosem gyógyult fel teljesen.

Néhány hónappal a halála elôtt aztmondta: „A második világháború utánúgy tûnt, az emberiség megértette:olyan dolgok történtek, amik sohatöbbé nem történhetnek meg mégegyszer. De ma úgy látom: az emberi-ség nem értett meg semmit. A vallási,törzsi, nemzeti háborúk folytatódnak.A világ egy része ma is vértengerbenúszik. Szeretettel, alázattal és toleran-ciával azonban jobbá tehetjük.”

kisalfold.hu / Daily Mail (fordította: Nyemcsok Éva)

ÚJ ÉLET 52013. SZEPTEMBER 15.

IZRAELIIZRAELI SS ZZ ÍÍ NN EE SSJeruzsálem:építkeznek,tiltakoznak,

megbeszélnekMialatt az elôre megállapított ütem-

ben és helyszíneken tovább folynak apalesztin–izraeli béketárgyalások, ajeruzsálemi önkormányzat bejelentet-te 1500 lakásegység építési tervét afôváros Ramat-Slomo negyedében.

Az 1995-ben alapított, nagyrésztultravallásos zsidók által lakott ne-gyed Kelet-Jeruzsálem része, amely1948 és 1967 között Jordánia meg-szállása alá tartozott. Ezt a területet aPalesztin Önkormányzat a magáénakköveteli. Ramat-Slomo szélsô házaittalán ha száz méter választja el a pa-lesztin arab lakosságú Suáfát és Bét-Hanina negyedektôl.

Jeruzsálem önkormányzatának szó-vivôje, Brachie Sprung közölte: a vá-ros vezetôi jóváhagyták az építésiprojekt infrastruktúrájának lefekteté-sét. A szóvivô szerint az építkezést aszokásos hivatali eljárások sora elôzimeg, és a kormány jóváhagyása isszükséges, így a megkezdésig évek iseltelhetnek.

A bejelentés, bár még csak egytervrôl szól, így is alááshatja a közel-múltban felújított izraeli–palesztinrendezési tárgyalásokat.

Az izraeli építkezés a fôváros keletifelében a palesztin politikusok mumu-sa. Ôk egyrészt azért aggódnak, merta masszív jeruzsálemi építkezésekkész tényeket teremtenek – Jeruzsá-lem 800 ezer lakosából ma körülbelül550 ezer zsidó és 250 ezer arab –,másrészt attól tartanak, hogy a Kelet-Jeruzsálem és a Holt-tenger közöttivékony területszakasz beépítése észsidók általi betelepítése kettévágja aNyugati Parton (Ciszjordániában) ter-vezett palesztin államot.

A Nyugati Part régiót már amúgy isjelentôs távolság – legközelebbi pont-jaikat 30 kilométer – választja el aGázai övezettôl, amely utóbbi lénye-gében Hamasz uralta enklávé, és nemfogad el utasításokat Ramallahtól. Ígyegy három részre szabdalt palesztinállam jönne létre Izrael keleti, illetvedéli határán – ha egyáltalán.

Az építkezések, illetve ilyen tervekbejelentése már többször idézett elôfeszültséget az Egyesült Államok ésIzrael között.

Jeruzsálem keleti részében – bele-értve az óváros újjáépített zsidó ne-gyedét – ma körülbelül 200 ezer zsidóél.

A palesztinok mindennek ellenérefolytatják a megbeszéléseket. Hogymeddig? Addig minden bizonnyal,ameddig az utolsó, szám szerint száz-negyedik, gyilkosságért elítélt palesz-tint Izrael ígérete szerint ki nem enge-di a börtönbôl.

Halmos László, Rehovot

A kvitlik az Olajfák hegyéremennek

Sok ezer állatvédô tüntetettTel-Avivban

Nincs új a nap alatt!Van úgy, hogy az ember békés álmát maga mögött hagyva, beidegzôdött

szokás szerint a napot újságolvasással kezdi. És vannak békésnek induló reg-gelek, amelyeket egy pillanat alatt a biztosíték kicsapódása követ. Na ilyen-kor nem szabad belekezdeni új blogbejegyzés írásába, sôt tízig-százig szá-molva, mindenféle véleményalkotást mellôzni kell.

Lassan számoltam és ezerig, íme az eredmény!Nyílt levél... és most bajban vagyok. A címzettet – úgy tanultam – meg kell

szólítani. De hogyan? Kedves? – Nem, egyáltalán! Tisztelt? – Na az végképpnem! A kettôs mérce nagymestere? – Ez már közelít! Aljast mégsem írhatok– még beperel igazmondásért!

Maradjunk annyiban, hogy:Rövid emlékezetû Európa, figyelj!Te, akinek jól jött az ôsök pénze, hogy fegyverkezhess a szomszédaid el-

len, majd a visszafizetést elkerülendô, a kiûzetést választottad! Te, akinek jókvoltak az ôsök, amíg általuk elmondhattad, hogy vannak polgáraid! Te, akimegakadályoztad a zsidó állam idôben történô újjáalakítását, és ezzel segéd-kezet nyújtottál egy ôrült rendszer elmebeteg vezetôjének az ôsök gázba kül-déséhez! Te, akiben csak annyi tisztesség maradt – bár ezt inkább lelkiisme-ret-furdalásnak nevezném –, hogy a vészkorszakot követôen nyögvenyelôsen,de mégis rábólintottál a modern zsidó állam felépítésére! Te, aki házad tájátszinte zsidómentessé tetted! Te, aki kényelmes karosszékedbôl, ölbe tett kéz-zel nézted végig az alig 48 órás újszülött harcát hat szomszédja összehangolt,egyidejû támadásával szemben! Te, akinek egyetlen szava nem volt az Izra-elt ért további háborúk során sem! Te, aki évtizedek óta hallgatsz, holott is-mered Irán Izraellel szembeni uszító hadjáratát, és minden bizonyíték a ke-zedben van atomprogramjukat illetôen! Te, aki 65 éve mást sem teszel, minttudomásul veszed az Izrael polgári lakossága ellen irányuló terrortámadáso-kat, családgyilkosságokat! Te, aki csendes szemlélôje vagy a szíriai vér-fürdônek! Te, aki hallgatsz, és álintézkedéseket foganatosítasz a terjedô euró-pai antiszemitizmussal szemben! Te, aki megkérdôjelezed a kóser vágás lét-jogosultságát! Te, aki aláásod az izraeli demokráciát azzal, hogy finanszíro-zod a szélsôbaloldali szervezeteket és az „emberjogi aktivistákat”! – Termé-szetesen csak Izrael ellenében! Te, aki a palesztinok legnagyobb anyagi támo-gatója vagy, és ezzel nyíltan támogatod a terrorizmust és a korrupciót! Te, akiannyira gyûlölöd Izraelt, hogy nem vagy hajlandó a terroristák listájára fel-venni a Hezbollahot annak ellenére sem, hogy köztudott a Szíriában játszottszerepe!

Te most megszólalsz! Bár maradtál volna csöndben, akkor nem járatod lemagad a kelleténél jobban!

Európa, Te beteg vagy! Gyógyíthatatlanul! Betegséged neve: antiszemitiz-mus! Ahelyett, hogy kezelnéd, úgy vagy vele, mint a zugivó, aki a látszatra –ameddig lehet – megpróbál adni. Te úgy adsz a látszatra, hogy elhiteted a vi-lág kevésbé fertôzött részével, hogy az, amit lát, nem is antiszemitizmus, ha-nem Izrael „jogos” bírálata!

Hát vedd tudomásul, hogy Auschwitz után ehhez nincs erkölcsi alapod!Különösen nincs erkölcsi alapod arra, hogy bármely ország állampolgárai-

nak egy részét megbélyegezd, mert ezzel az erôvel Izrael is semmisnek te-kintheti a háborúk után kialakult európai országhatárokat. Tudatom veled,hogy Te is telepes vagy ezen a bolygón!

Most pedig kezdhetném a dátumszerû felsorolását azoknak az alkalmak-nak, amikor megtehetted volna, hogy az asztalra csapsz, és érvényt szerzel azizraeli–palesztin „béketárgyalások” során elfogadottaknak. Kezdve Oslóvalés befejezve a 2010-ben még el sem kezdett, de máris félbeszakadt tárgyalá-sok ismertetésével. De Te hallgattál, amikor a szerzôdésben foglaltakat a pa-lesztin fél megszegte, hallgattál akkor is, amikor a polgári lakosságot vettékcélba rakétáikkal, hallgattál a Vogel család lemészárlásakor, és sorolhatnámnapestig.

Álságos megszólalásaid rendre akkor hangzottak el, amikor a palesztin ér-dekeket kellett védened. Mérsékletre intetted Izraelt, amiért „aránytalan”visszacsapással élt.

Gyáva vagy, Európa, és számító! Szükséged van az arab olajra, és ezértmindenre képes vagy! Minden kivizsgálás nélkül ítélted el Izraelt a közel-múltban három esetben is, de amikor kiderült, hogy a videofelvételek mani-puláltak, hogy azt a palesztin érdekeknek megfelelöen vágták össze európaisajtómunkások – megint csak hallgattál!

Európa! Túllépted a zöld vonalat! Ráadásul kiderült, hogy fogalmad sincs,mit beszélsz! Szankciókat alkalmazol a Júda-Somron területén élô, általad te-lepeseknek nevezett emberekre, idesorolod Jeruzsálem keleti részének zsidólakosságát, és nem átallod idekeverni a Golánt? Hát kérdezlek, a Golánnak miköze van az izraeli–palesztin megegyezéshez? Tovább kérdezek! Ki az, aki-vel ma szír oldalról tárgyalni lehet? Az oroszok által támogatott Aszad-rezsim, vagy a többségében idegen zsoldosokat tömörítô „felkelôk”?

Kérdések után egy kérés! Állj elô egyetlen olyan dokumentummal, melyigazolja, hogy a ma magát „palesztin népnek” nevezô arabok valaha is tulaj-donosai voltak ennek a földnek.

Megkönnyítem a dolgod! Ilyen irat nincs, már csak azért sem, mert Izraeljordán megszállás alól szabadította fel Jeruzsálemet és a nyugati partot. Fi-gyelj! Ôk sem annektálták! Úgyhogy keresd meg valamelyik török szultánmég élô leszármazottját – csak hogy topon légy a közel-keleti történelemben.

Európa! Ostoba vagy! Ostoba a kísérleted gazdasági szankciókkal meghúz-ni az országhatárokat! Képmutató vagy és csôlátásban szenvedsz! De leg-alább mára már nyílt kártyákkal játszol!

Nincs új a nap alatt, Európa, te a régi vagy!!!leharblog

Angolul ez így hangzik: smart-phone nation. Okostelefon-nemzet.Statisztikák adták újabban Izraelnekezt a jelzôt. A smartphone [szmartfón]a legújabb típusú, számítógéppelkombinált, mikrofonnal és kamerával,internetes böngészôvel és sok egyéb-bel felszerelt mobiltelefonokat jelenti,amelyek az utóbbi években törtek beaz izraeli piacra. Fôként az ilyesmirefogékony ifjúságot hódították meg.

Alig két éve Izrael már kapott egyehhez hasonló hangzású jelzôt: start-up nation. A startup [sztartap] kezdôvállalkozást jelent, amely a számítás-technikai ágazatban valamilyen új ésmerész ötlettel tör be a piacra, néhapimaszul fiatal vállalkozókkal, sze-rény tôkével, de annál megalapozot-tabb tudással és hatalmas lelkesedés-sel. Izrael a maga alig 8 milliós népes-ségével az egyik kiugró sikertörténetea bátor üzleti kezdeményezéseknek.

Visszatérve az okos és egyre rafinál-tabb mobiltelefonhoz: lehet rajta zenéthallgatni, a földkerekség szinte mindenrádióállomását venni, egyre többtelevíziómûsort vagy videofilmet néz-ni, az interneten böngészni – sôt mégtelefonálni is. Mondani sem kell, hogyhasonló készülékek tulajdonosaivalvideobeszélgetést is folytathatunk, va-gyis a partnerek láthatják egymást. Aszínes mozgókép, a konferenciabeszél-getés – több résztvevôs csevej – márnem számít újdonságnak.

A Google keresôgép és a mögötteálló milliárdos vállalat által minap el-végzett felmérés kimutatta, hogy Izra-el lakosságának 57 százaléka használ-ja rendszeresen az okos mobiltelefo-nokat. (Ebben csak Nagy-Britanniaelôzi meg, ott az arány 62 százalé-kos). Vagyis a lakosság több mint a

fele használja rendszeresen a tenyérbeférô, zsebbe csúsztatható mini-góle-met. Ám ha tekintetbe vesszük, hogya nagyon kis gyerekek és a nagyonnagy felnôttek nem használják, egyesvallási közösségek is ódzkodnak tôle,akkor az arány jóval nagyobb. Amagastechnika, a virtuális, vagyismesterséges eszközök által összefo-gott-szervezett társadalom minden-napjaink valósága lett.

Az izraeliek számítástechnika irántikülönleges vonzalmára az is jellemzô,hogy az okostelefonok itteni megjele-nése éveket késett a fejlett nyugati or-szágokhoz képest: ide csak 2009-benérkezett el, és ezt a meredek felfutástalig 3 év alatt érte el.

A kis készülékek egyik hátránya, akicsi képernyô sem zavarja különöseb-ben az izraeli felhasználót: asztali vagylaptop gépe helyett 93 százalék azokostelefonon böngészi a világhálószáznyelvû, végtelenhez tartó tartalmát.

A marok-géniuszokhoz kifejlesztettcélprogramokat, ismertebb kifejezés-sel applikációkat – játékoktól szótára-kig, GPS-tôl (mûholdas-térképesnyomkövetô) miniatûr, de nagy fel-bontású fényképezôgépig és vide-ofelvevôig – az izraeli tulajdonosok84 százaléka használja rendszeresen.

Az okostelefon-technika a társadal-mat is átformálja. Az izraeli felhaszná-lók több mint a fele jelentkezett be egyvagy több ismerkedési hálózatba, ésszerez barátokat, sôt talál szerelmet avirtuális – vagyis csak az elektronikushálón létezô – világban.

Jó néhány gyerek már megszületettaz okostelefon-hálózaton szerzettismeretségekbôl: egyelôre még aszokványos módon...

H. L.

A jeruzsálemi városháza progra-mot indított az óváros, a szent helyekés a történelmi nevezetességek aka-dálymentesítésére – írta a JiszráélHájom (Izrael Ma) napilap.

„Az új program kényelmesebbéés könnyebben hozzáférhetôvé te-szi a várost a fogyatékkal élôk szá-mára” – közölte Nir Barkat polgár-mester, hozzátéve, hogy kötelessé-gük elérhetôvé tenni a nyilvánoshelyeket.

Két szakaszban folynak majd azátépítések. Az elsô, már 2014 köze-pén befejezôdô idôszakban az óvá-ros nyilvános tereit teszik kerekesszékekkel járhatóvá, majd a máso-dik, 2017-ben véget érô lépcsôbena magánvállalkozások, üzletek iselérhetôvé válnak mindenki számá-ra.

Már ma is több akadálymentes sé-taúton lehet eljutni a legfontosabbturisztikai nevezetességekhez, de aterv a történelmi óváros falain belülminden utcát akadálymentesít, aminem csekély feladat a ma még lép-csôs sikátorokban.

A városháza szakemberei már

Akadálymentesítik Jeruzsálem óvárosát

hozzá is kezdtek a terület feltérképe-zéséhez, számítógépes rendszer se-gítségével felmérik az utcákat, a jár-dákat, a szintkülönbségek földrajziadatait, majd ennek alapján megter-vezik az akadálymentesítéshez szük-séges munkálatokat.

MTI

Okos kütyük országa

Összegyûjtik a jeruzsálemi Siratófalba rejtett üzenôcédulákat. A papírokatezután az Olajfák hegyére viszik, ahol a hagyománynak megfelelôen elássákôket. A fal repedéseibe naponta több ezer cédulát dugnak.

A zsidó vallású emberek a 18. század óta rejtik el a hagyomány szerint Is-tennek szóló kéréseiket a fal repedéseiben.

euronews

„Nézzetek a szemükbe” mottóvalIzrael történetének legnagyobbállatvédô tüntetését rendezték megTel-Avivban, amelyen több ezrenvettek részt.

Az állatvédôk minden eddiginélnagyobb demonstrációt szerveztek,hogy felhívják a figyelmet az állatokszenvedéseire. Az alulról jövô és azinterneten szervezett izraeli kezde-ményezés követôkre talált a világnegyven nagyobb városában, többekközt Londonban, Sydneyben, Mün-chenben, Chicagóban és több dél-af-rikai településen.

Egész Izraelbôl érkeztek a de-

monstrációra, a tüntetôk a Face-bookon saját oldalt hoztak létre uta-zásuk és szállodai elhelyezésük meg-szervezésére. A rendezvényen kü-lönbözô állatvédô csoportok fogtakössze az általuk legfontosabbnak véltöt ügy érdekében: a kedvtelésbôl, azélelmiszeripar, a ruházati ipar, a szó-rakoztatóipar és az állatkísérletekcéljából történô állattartás ellen tilta-koztak.

A tüntetés résztvevôi bekötötték aszemüket, hogy ezzel is jelezzék azemberek vakságát az állatok kínzásá-val szemben.

MTI

FELHÍVÁSA Hashava nevû izraeli szervezetet a Knesszet hozta létre azzal a cél-

lal, hogy kárpótlást adjon azon személyek leszármazottainak, akikneka felmenôik Izrael állam megalapítása elôtt Palesztinában fektettek bepénzt, helyeztek el bankbetétet vagy vásároltak ingatlant. Ezek abüszke cionista emberek remélték, mielôbb újjáalakul a zsidó állam,azonban a Soá idején meggyilkolták ôket, befektetéseik pedigIzraelben maradtak.

A Hashava honlapján online elérhetô az adatbázis, amely alapjánigényelhetô a kárpótlás.

www.hashava.org.il

ÚJ ÉLET6 1998. MÁJUS 1.ÚJ ÉLET6 2013. SZEPTEMBER 15.

Ez a mostani generáció el semakarja hinni, hogy az a sok borza-lom megtörtént, de akkor könyör-göm, hol vannak ôk, a családom?És az a négyezer-kétszáz szombat-helyi zsidó? – fogalmaz a százegye-dik születésnapját ünneplôSpiegler Elemér bácsi. A Magyar-országi Zsidó Hitközségek Szövet-sége nevében békességet és nyugal-mat kívánunk neki, bis 120.

Mi a titka? Talán hogy kilencven-két évesen még maga varrta az uno-kák cipôit. Százegy évesen is napon-ta két újságot olvas át, kezeli a DVD-lejátszót, imádja a focit, az operette-ket, és fáradhatatlanul bújja a törté-nelmi témájú könyveket. Egyre vi-szont kényes, és talán ez is a hosszúélet egyik titka: vigyázott arra, hogyjól aludjon, és kevés legyen a vacso-ra. Szereti a hasát és a magyaroskosztot, nem veti meg a kínai gyors-büféket sem. A tévében minden ér-dekli, csak a sok „csinn-bumm” ze-nét, azt nem szereti. Spiegler Elemérbácsi százegy éve, 1912. augusztus24-én született. Vele beszélgettünk.

– Mit tudna tanácsolni a fiatalok-nak, hogy lehet ilyen sokáig élni?

– Azt tudom mondani, hogy nyu-godt életet éljenek, nem szabad ide-geskedni, másrészt ne kezdjeneksemmilyen törvényellenes dologba,ne emeljenek kezet senkire. Fogad-ják el, hogy minden úgy a legjobb,ahogy van, úgysem tudunk változtat-ni rajta, akkor meg minek idegesked-ni? Amikor egyéni sérelem ér, per-sze meg lehet érteni, ha valaki bán-kódik, de minek azon idegeskedni,hogy megint felemelték a kenyérvagy a benzin árát? Ilyen dolgokonfelesleges rágódni. Pedig ha lett vol-na valakinek szomorúságra és aggó-dásra oka, az én vagyok.

Csak példaként, kint a koncentrá-ciós táborban aki nekikeseredett, el-kezdett siránkozni azon, hogy vajonmi lehet otthon, mi történt a család-

MAGÉN ISTVÁN

OlvasónaplóIzrael Állam története (2.)

A történetek történelemmé lesznek, a történe-lem tanúság, tanúsítvány, melyre hivatkozni le-het, talán mert világosabban értékel, ebben azesetben már tudomány, sôt filozófia. Lehet, hogyMartin Gilbert történetírása egyszer majd bibli-kussá válik. A modern kori izraeli történetírásfelveti az ókori zsidó állam történetével valóösszehasonlítást. Izrael története címû könyvénekRemények és csapások 1937–1939 címû fejeze-tében olvashatjuk:

„Késô délutánra elkészült egy új zsidó falu.Bungalókat állítottak fel, a falu határánál barikádemelkedett, és a lámpával és dinamóval felszereltôrtornyot is üzembe helyezték. Amikor beestele-dett, a halotti csendben felkapcsolták a lámpákat.Erôsen megvilágította a környezô pusztaságot.Jelképszerûségét mindenki értette, és ez volt azegyetlen olyan pillanat, amikor az építôk engedé-lyeztek maguknak egy csepp kis szentimentaliz-must. (...) Egy területre visszatért a kétezer éveeltûnt civilizáció.”

A szentimentalizmus trónfosztásának világá-ban, józan elfogulatlanságnak nevezett légkör-ében ez már „bibliai” esemény, illetve az arra va-ló emlékezés az „egy csepp szentimentalizmus”.Meghatódva nem lehet országot építeni. Helyesmódszer a tanulmányok jelentéseinek egybeveté-se ókori „jelentésekkel”, hiszen a Biblia népérôlvan szó, azokról, akik 5774 esztendôvel ezelôtt avilág teremtéséért aggódtak, illetve csak aszellemiségükrôl. Felidézi a Tóra elsô szava általmegnevezett kategóriát. A fent leírt események1937-ben történtek, 5697-ben. Adottak voltak alegkeményebb feltételek. És mivel a zsidó hagyo-mány szerint az Isten által tett Teremtésnél jelenvolt az összes, a valamikori jövôben majdan élôzsidó ember lelke, mint ahogyan ma is velünkvannak az összes halottaink és a még meg nemszületettek, ezért a fenti események csak a bibliaitörténetek közül származtathatók.

„Az út a völgy keleti vége felé fut, majd észak-nak kanyarodik a szíriai határ felé. (...) ...az út ka-nyarulatában a teherautók letértek az útról a ma-gas, buja gaz közé. De alig tettek meg néhányyardnyi utat, amikor újonnan vágott csapásra for-dultak rá. (...) Éppen elôttük parázslott fel egy ci-garetta a sötétben. Ahogy közelebb mentek, aszemük elôtt kirajzolódott egy fiú alakja, aki egytraktoron ült.”

Az „ösvény” áttételesen a filozófia ösvénye islehet, olyan tevékenységé, mely istenkeresést je-löl, igazságkeresést, mely Maimonidésznek aszabad akarat kérdésfeltevésével való problema-tikájához vezet. Különösén érdekes és valóság-szerû a traktoron ülô tizennyolc éves fiatalembermegnyilatkozása, aki az éjszaka sötétjében egye-dül vállalkozott a veszélyes küldetésre, a területfeltûnés nélküli megtisztítására, és csak ennyitmond az érkezôknek: Sálom, sálom! Hákolböszéder! (Üdv, minden rendben!)

Az 1937-es év különösen jelentôs volt a palesz-tinai zsidóság életében. Az 1936-os arab véreng-zések után az ún. Peel-bizottság jelentése alapjánfelmerült Palesztina kettéosztásának szükséges-sége, melyet sem a zsidók, sem az arabok nemakartak, a zsidók azért nem, mert a Királyi Vizs-gálóbizottság jelentése alapján „Weizman mindenfélelme beigazolódott. Eszerint ugyanis a zsidóállam egészen kicsi lenne”. Spirituális bölcsességez, valamiféle panasz aktualizálásának a befoga-dása, a soha meg nem jelenô gyász, esetleg fel-szabadulás a bukást jelentô kötelékek alól. Olyankötelékek önkéntes felvétele, melyekkel maga-sabb rendû kötelék körvonalazódik, a szövetségé,mely soha nem szûnt meg. Dr. Weizman akövetkezôket mondotta:

„A zsidók nem azért mennek Palesztinába,hogy ôsi hazájukban »mózeshitû arabok« legye-nek, vagy hogy német vagy lengyel gettóikat arabgettókkal váltsák fel. (...) Az embertelen

Halálmenetben sohase vedd le a cipôdetElemér bácsi 101 éves

dal, azt másnap vitték, annak végevolt. Volt bennem annyi tudatosság,hogy például amikor 1944 tavaszánbejöttek a németek, én Újdörögdönvoltam munkaszolgálatos, orvosiigazolással még hazajöhettem volnaelbúcsúzni a családtól, de nem tet-tem. Helyette hosszú levelet írtam,telesírtam a papírt; de azt, hogy lás-sam anyámat, ahogy jajgat, tudni azt,milyen nyomorult helyzetben van, ésén nem tudok rajta segíteni, azt nembírtam volna ki.

Ez a mostani generáció el semakarja hinni, hogy az a sok borza-lom megtörtént, de akkor könyör-göm, hol vannak ôk, a családom? Ésaz a négyezer-kétszáz szombathelyizsidó?

– Milyen volt zsidó gyereknek len-ni a húszas-harmincas években?

– Amíg az elsô zsidótörvény megnem jelent, nem lehetett érezni sem-mit. Nem volt antiszemitizmus. Atörténethez hozzátartozik, hogy acsalád itt élt Kámonban, ami egészen1952-ig önálló község volt A csalá-

dom nemigen tartotta a kapcsolatot anagy szombathelyi zsidó polgárok-kal, jóban voltak viszont a kámoni-akkal. Ez volt a béke és a nyugalomszigete. Iparosok éltek itt, mi pedigszegény zsidók voltunk. Szombaton-ként apámmal eljártunk a zsinagógá-ba, ôk elég vallásos életet éltek, deamúgy mindenki élte a saját életét.

– Vallásos szellemben nevelték?– Szüleim nagyon vallásosak vol-

tak, szombaton tényleg semmit semcsináltak, betartották a parancsolato-kat.

A papok voltak az elsôk, akiket a 80 fôs vagonból kidobtak

– Vallását mennyire tartja?– Nézze, amikor Kassán betettek

bennünket a vagonba, és irány amauthauseni láger, egy vagonba ke-rültem 8 katolikus pappal. Csupaolyan egyházi méltósággal, akikneka felmenôik között lehettek ugyanzsidók, de maguk mélyen kereszté-

Spiegler Elemér. Bis 120! (Fotó: Garai Antal)

nyek voltak. Mindannyiuk reveren-dában utazott, nyakukban ott lógott afeszület. Ment a vonat, idônkéntmegállt, ahol halott volt, azokatezeknél a pihenôknél kidobták. Apapok voltak az elsôk, akiket a 80fôs vagonból kihajítottak. A legha-marabb ôk törtek össze, jobban ká-romkodtak, mint bárki más. Borzal-mas volt. Nekem viszonylag jó he-lyem volt, nyitott vagonban utazhat-tam, hideg volt októberben éjszaka,képzelheti, a mozgó vonatban, sza-bad ég alatt.

Amikor aztán odaértünk a mau-thauseni táborba – mintha ma lenne,magam elôtt látom SS-keretlegénye-ket, horogkeresztes szalagokkal.Mindenünket levették, ami még ma-radt, egyedül a zsilettpengét nem. Azöngyilkosság, az szabad volt.

– Tudták hova viszik? Egyáltalánhallottak ezekrôl a halálgyárakról?

– Senki sem tudta, mi lesz, annyittudtunk, hogy dolgozni megyünk.Itthon a nôk és a gyerekek maradtak– a munkaképes férfiakat mind elvit-ték már jóval korábban, munkaszol-gálatra. Hogy lázadtunk volna fel?Lapáttal nemigen szoktak. A magyarhatóságok ráadásul olyan precízenkiszolgálták a németeket, hogy min-denre törvény volt. A zsidók pedigtörvénytisztelô polgárok. És a németpropaganda is kiválóan mûködött.

A saját barakkjánál senkisem látott tovább

– Amikor látták, mi folyik példáula mauthauseni lágerben, nem estekpánikba?

– Nem láttuk át, mi történik. A sa-ját barakkjánál, ahol be volt zsúfolvaezer ember, senki sem látott tovább.Szigorúan ôriztek bennünket, nemmentek az információk.

– Meddig volt ott?– Másfél hónapig, de másfél hónap

ott olyan volt, mint kint tíz év. Kék-

fehér csíkos barakkban, sátorbanaludtunk. A lágerbôl aztán gyalogmentünk tovább, reggel öt órakor, ét-len-szomjan. Amikor aztán megér-keztünk egy nagy rétre, pihenôt kap-tunk, ott a réten magasra nôtt vadsós-kát találtam. Fônyeremény volt. Ami-kor nem néztek oda az ôrök (lelôhet-tek volna érte), leszabtam, és bele-tuszkoltam a zsebembe. Pár napi élel-mem megvolt. A legfárasztóbb azvolt, hogy amikor megálltunk vala-hol, akkor sem ülhettünk le, mert akileült, annak vége volt, pár perc alatt afáradtság a lábába ment, és utána nemtudott már talpra állni.

Tudja, mit csinált a magyar hadsereg?

– Fiatal éveit katonaként töltötte,aztán jött a munkaszolgálat, majd aláger...

– A magyar hadsereggel bevonul-tam a Felvidékre, aztán Kárpátalját ismegjártam. 40 májusában bevonultakErdélybe, majd a Délvidékre. Ahováment a magyar hadsereg, oda mentemén is. Majd jött a munkaszolgálat, az-tán három lágert is megjártam. Tudja,mit csinált a magyar hadsereg?Ezekrôl nemigen beszélünk. Nyíltszínen raboltak-fosztogattak, a Don-kanyarban a szemem láttára dobtak atankcsapdába egy csecsemôt. Házak-ból kihajtották a népeket, a nôketmegbecstelenítették. (Új kutatások ismegemlítik ezt, A magyar megszállócsapatok a Szovjetunióban c. könyv-ben. Levéltári dokumentumok[1941–1947], L’Harmattan kiadó,2013 szerk.) A magyar kormánynáljobb nem volt a németeknek, annyirakiszolgálták ôket. Még lakodalombólis sok lett volna, nemhogy ennyinélkülözésbôl. Nem lehet elmondaniazt a sok éhezést és koplalást, hogyanvertek, nem lehet elmondani, minmentem keresztül.

Pais-H. Szilvia / nyugat.hu

erôfeszítéseket Palesztinában nem azért tesszük,hogy a zsidó népet, mely ma – is a civilizáció él-vonalában áll, egy csomó gátlástalan keleti poli-tikusnak rendeljük alá.”

Vannak megállapítások, melyek megközelítôlegörök érvényûek. A fent idézett is az. Vannak fo-galmak, melyeknek birtoklásáért harc folyik,gyakran ellentétes irányú érvelések, visszatérésekés újraértelmezések. De vajon ha a honfoglalóJózsué harcait ugyanilyen fogalomrendszerbe il-lesztenénk, nem ugyanilyen lehetôségeket talál-nánk-e? És például a magyarok honfoglalásánakugyanebbe a rendszerbe való beillesztésekor nemugyanez történne? Ahhoz, hogy a lényeg közvet-lenül meghatározható legyen, olyan okszerûség-nek kell létrejönnie, mely megalapozza, eszmeitisztaságában is elfogadhatóvá teszi.

„A telepek alapítását erôsen felgyorsították aterrorista akciók. 1937. november 9-énJeruzsálemtôl nyolcmérföldnyire, nyugatra, ahegyekben öt zsidó fiatalt öltek meg az arabok.A következô év elején a Gordonia ifjúsági szer-vezet tagjai a lengyelországi Lodz városából egyéjszaka alatt bekerített kibucot építettek az ô em-lékükre. A kibucnak a Máálé-Háhámisá (az ötökmennybemenetele) nevet adták. Tagjai gyümöl-csöskerteket és szôlôültetvényeket neveltek.”

Gyümölcsöskerteket, szôlôültetvényeket és hi-tet, mely azon alapszik, hogy a döntô lépések mi-lyen nyilvánvalóságát tesszük lehetôvé. Amíg afilozófia rangos üzeneteket keres, valamely foga-lom megszerzéséért folytat harcot, addig a hit tu-lajdonképpen a fogalom birtoklásáért, azaz teljes-ségéért, tehát nemcsak az alapjelentésébôl, hanemannak kommentárjaiból is részesedni akar. A gon-dolati erôfeszítésnek azokat a céljait kell követni,melyek visszavezetnek az alaptanításhoz. A meg-gyilkolt zsidó fiatalok teológiai megnyilatkozás-ként és nem köztes megoldásként bekerültek azörökkévalóságba. „A lélek a Teremtôjéhez valóvisszatérésekor képes felfogni a mindenség teljes-ségét...” – írja Staller Tamás. Az alapítók kinyilvá-nítják a névadás Isten teremtményei számára kö-zös, költôi formációját. A kérdés azonban érzéke-nyebb és bonyolultabb egy létezô csoportosítás-nál. A mennybemenetel, mint Illés profétánál, Is-tennel való mindennapi kapcsolatra utal.

Mose Dáján ezt jegyezte fel emlékirataiban:„A hegytetôn felállítottunk egy fa ôrtornyot, és

kiépítettük a szokásos kerítést, azaz dupla falakközé földet és nagy köveket tömtünk. Azt remél-tük, hogy nappal csinálhatjuk majd ezt, és a sát-rakból álló táborhelyet majd az éjszaka sötétje óv-ja, mivel akkorra vártuk az elsô támadást. De le-szállt az éj, és még nem fejeztük be az erôdít-ményt. Túl sok mindent kellett volna megcsinálni,és hátráltatott minket az erôs szél is. Még a sátra-kat sem tudtuk felállítani.

Éjfélkor pedig megtámadtak bennünket.”A részletek jeleivel való találkozás nagyvona-

lú. Pozitív gondolkodásában van valami kezdeti.Tudjuk, érezzük, hogy nem csupán lehetôség.Látjuk, felidézzük a történelem esetlegességénekfrontvonalát. A kötelék nem oldódik fel, mégszorosabb lesz, választanunk kell. „A zsidók las-san megkerülték a Holt-tenger déli mellékét, (...)és végre elértek Gileád földjére. Ez a vidék kö-rülbelül nyolcszáz méterrel magasabban fekszika Jordán völgyénél” – fejti ki Gaston Maspero Azsidók ókori története címû munkájában.

A részletekben az önmegértés tanúságtételerejlik.

Ahhoz, hogy egy nép és annak cselekedeteiközvetlenül meghatározhatók legyenek, a viszo-nyok hasonlóságát kell választani, miközbentudjuk, hogy az arány nem egyszerûen matema-tikai viszony, felvetése hasonlóságot feltételez.

„1937-ben a legfontosabb cionista feladat a vé-delem és a párbeszéd volt. Ez év tavaszán egyvolt Hágáná-tiszt, Joszéf Ávidár szerte az ország-ban kiképzô tanfolyamokat szervezett, hogymegtanítsa azokat a technikákat, melyek azelôzô év arab támadásai során beváltak. (...)1937 nyarán háromnapos tanfolyam volt Kirját-Ávánimban, a Jeruzsálemtôl nem messze fekvôkibucban, ahonnan egy évvel korábban az elsôéjszakai ôrjáratok elindultak.”

A könyv nyelvezete tiszta, világos és közért-hetô, mely a fordító, Baráth Katalin érdeme is.

Az események leírásai tömörek. A személy- éshelységnevek pontosak. Érzôdik az író otthonos-sága, az izraeli emberek ismerete. A valóság hi-telesen, dokumentumszerûen feldolgozott ese-ményei, mint a Siratófal kövei közé bedugdosottkívánságlevelek, a történelem nagy egészénekfalába illeszkednek.

(folytatjuk)

Üzemorvosi, háziorvosi rendelés Zug-lóban, Vezér u. 156. VITAPHARM.Hétfô–szerda 15–16-ig. Dr. SzigetiMiklós, tel.: 220-0230.

Mûfogsorrögzítés miniimplantá-tumokkal. Bp., Szt. István krt. 4. III. 1.Telefon: 320-4778. www.drviragden-tal.hu és www.mini-implantatum.hu

Manikûr, pedikûr. Hívásra házhozmegyek. 06-20-551-4580.

Otthoni szakápolást vállalunk Buda-pest területén, szükség esetén egyediszakorvosi ellátással és gyógyászati se-gédeszközök helyszínre telepítésével.Együttmûködünk a háziorvossal, kórhá-zi szakorvosokkal. Kóser étkeztetést isbiztosítunk. Szakmai mûködési enge-déllyel és felelôsségbiztosítással rendel-kezünk. Tartós megrendelés esetén ár-kedvezményt adunk. E-mail cím: alarm-centrum@alarmcentrum.hu, 24 órás tele-fon: +36-30-443-1016.

Licites eljárással eladó ingatlanok!

Bp. III., Czetz János u. 67. sz. alatt 30m2-es garázs. Kikiáltási ár: 2 000 000 Ft.

Gyömrôn 730,35 m2-es kastély 9398m2-es telekkel és 9758 m2-es kerttel. Ki-kiáltási ár: 95 000 000 Ft.

Balatonkenesén közmû nélküli, 604 m2-es telek. Kikiáltási ár: 3 900 000 Ft.

Balatonkenesén közmû nélküli, 603 m2-es telek. Kikiáltási ár: 3 860 000 Ft.

Balatonkenesén közmû nélküli, 620 m2-es telek. Kikiáltási ár: 4 000 000 Ft.

Sárbogárd, Ady Endre úton 38 m2-es,egyszobás, komfortos öröklakás. Kiki-áltási ár: 3 900 000 Ft.

Göd, Teleki Pál utcában 535 m2-es tel-ken 53 m2-es, kétszobás, összközmûves,telkes lakóingatlan melléképülettel (9,4m2). Kikiáltási ár: 12 000 000 Ft.

Az ingatlanokról a 30-355-9541 vagy a30-217-3460 telefonszámon lehetérdeklôdni munkaidôben.

Tóthné Hûvös Katalin fogtechnikusmester. Fogsorok, hidak készítése, javí-tása soron kívül. Fogszabályozó, fogfe-hérítô. Fogászati háttér biztosított. Szo-lid árak. Mozgáskorlátozottakhoz ház-hoz megyünk. Hétvégi ügyelet. 1013Bp., Krisztina krt. 51. fszt. 1. Déli pá-lyaudvarhoz közel. 06-30-222-3016,06-1-356-9372.

KASTÉLYOK BERENDEZÉSÉ-HEZ vásárolok nagyméretû, kisméretûfestményeket, EZÜSTTÁRGYAKAT,12 vagy 6 személyes (akár hiányos)evôeszközkészletet, cukordobozokat,gyertyatartókat, tálcákat stb., KovácsMargit, Gorka kerámiáit, herendi,meisseni, Zsolnay porcelánokat, régiálló, fali, asztali díszórákat, antik, ba-rokk bútorokat, tabernákulumot, szek-

retert, reneszánsz dolgozószobát,bronz-, fa-, márványszobrokat (hibása-kat is). Teljes hagyatékért elsôvevôként a legmagasabb árat fizetem,KÉSZPÉNZBEN. Díjtalan kiszállás,értékbecslés, vidékre is. Üzlet tel.:201-6188, 06-20-323-4104.

Színes és fekete-fehér nyomtatás, má-solás, plakátnyomtatás, könyvnyomtatás,névjegykészítés a Mammut I.-ben, a II.,VI., IX. kerületekben. Messinger Miklós,06-20-934-9523, www.rcontact.hu

Budapest belvárosában üdüljön féláron. +36-20-935-4867.

Eladó XIII., Visegrádi utcában, ametrótól és a piactól 2 percre, szép, dé-li fekvésû téglaházban 81 m2-es, IV.emeleti, egyedi fûtésû, kétszobás, sze-mélyzetis, utcai lakás. 06-30-664-1219.

A Jad Vasem-kitüntetettek támogatá-sával foglalkozó Igaz Emberekért Ala-pítvány keres lelkiismeretes munkatár-sakat idôszakos feladatokhoz. „Társa-dalmi munka” jeligére a kiadóba.

Magángyûjtô kiemelten magas áronvásárol készpénzért antik tárgyakat ésteljes hagyatékot. Kiszállás, értékbecs-lés díjtalan. 06-20-249-8742, 06-70-947-8378, e-mail: robertosilverkft@-gmail.com

Eladó Dohány utcai zsinagógáhozközel 3 szoba-hallos, utcai, tehermen-tes, luxus öröklakás beköltözhetôen.Irányár: 2 490 000 Ft. Részletekrôlérdeklôdni magánszemélyeknek: 06-30-397-5703.

ÚJ ÉLET 71998. MÁJUS 1. ÚJ ÉLET 72013. SZEPTEMBER 15.

APRÓHIRDETÉS

a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének lapja

1075 Budapest, Síp u. 12.Telefon/fax: 322-2829

E-mail: ujelet@bzsh.t-online.huFôszerkesztô:Kardos Péter

Olvasószerkesztô:Gábor Zsuzsa

Kiadótulajdonos:Mazsihisz

Elôfizetési díjak:Belföldön: 1 évre 4800 Ft

Külföldre 6800 Ft/évUSA és Izrael: 7500 Ft/év

Az összeg valutában is befizethetôaz aktuális árfolyamon.OTP bankszámlaszám:

11707024-22118480OTP SWIFT kód:

(BIC) OTPVHUHBIBAN:

HU66 1170 7024 2026 2095 0000 0000Terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap

Üzletág, elôfizethetô a kiadónál.Postacsekk: 11707024-22118480

Terjesztéssel kapcsolatos reklamációkintézése a 06-(80)-444-444-es ingyenes

zöldszámon.

Szedés, tördelés: WolfPress Nyomdaipari Kft.

Nyomdai munkák:

mondAt Kft., www.mondat.huFelelôs vezetô: Nagy László

ISSSN 0133-1353

N A P T Á RSzeptember 18. szerda Tisri 14. Erev szukkot 6.32

Szeptember 19–20. csüt.–péntek Tisri 15–16. Szukkot 1–2. 6.28

Szeptember 21. szombat Tisri 17. Szombat kimenetele: 7.30

Szeptember 25. szerda Tisri 21. Hosáná rábbá

Szeptember 26. csütörtök Tisri 22. Smini áceret. MÁZKIR

Szeptember 27. péntek Tisri 23. Szimchát tórá

Gyertyagyújtás: 6.13

Szeptember 28. szombat Tisri 24. Szombat kimenetele: 7.15

Újholdhirdetés

Olvasói levél

Péntek Szombat Péntek SzombatTemplomok este reggel este reggel

Szept. 20. Szept. 21. Szept. 27. Szept. 28.

Dohány 18.00 9.30 18.00 9.30 Frankel L. út 49. 18.30 10.00 18.30 10.00Hegedûs Gy. u. 3. 19.30 9.30 19.30 9.30Vasvári P. u. 5. (lubavicsi) 19.30 9.00 19.30 9.00Thököly út 83. 18.30 9.00 18.30 9.00Hunyadi tér 3. 19.00 9.00 19.00 9.00Bethlen tér 2. 19.15 9.30 19.15 9.30Nagyfuvaros u. 4. 19.00 8.00 19.00 8.00Rabbiképzô-ORZSE(Scheiber S. u. 2.) 18.00 9.00 18.00 9.00Kazinczy u. 27. 19.45 8.00 18.30 8.00Alma u. 2. 18.00 8.45 18.00 8.45Kórház(Amerikai út 53.) 17.30 7.30 17.30 7.30Páva u. 39. 19.00 9.30 19.00 9.30Dózsa Gy. út 55. 19.00 9.30 19.00 9.30Berzeviczy u. 8. 18.00 9.00 18.00 9.00Károli G. tér 5. 18.30 9.00 18.30 9.00Visegrádi u. 3. 9.00 9.00Dessewffy u. 23. 19.45 9.00 18.30 9.00Teleki tér 22. (szefárd) 8.05 8.00Pesterzsébet (Zamárdi u. 7.) 17.30 17.30

VidékenVác (Eötvös u. 3.) 18.00 18.00Kecskemét (Nagykôrösi út 5.) 18.00 18.00Székesfehérvár (Várkörút 19.) 18.10 18.10Gyôr (Kossuth L. u. 5.) 18.00 18.00Szeged (Gutenberg u. 20.) 18.00 9.00 18.00 9.00Debrecen (Pásti u. 4.) 19.20 8.00 18.50 8.00Nyíregyháza (Mártírok tere 6.) 19.20 8.00 18.50 8.00Miskolc (Kazinczy u. 7.) 18.00 8.00 18.00 8.00Pécs (Fürdô u. 1.) 18.30 10.30 18.30 10.30Kiskunhalas (Petôfi u. 1.) 18.00 18.00Szombathely 18.30 18.30Kaposvár (Berzsenyi u. 14.) 18.00 18.00Nagykanizsa (Fô u. 6.) 18.00 18.00Keszthely (Kossuth L. u. 20.) 18.00 18.00Hódmezôvásárhely (Szt. István tér 2.) 18.00 18.00 19.00

Hírek, eseményekröviden

VEGYES

Az izraeli önkéntes munka ôsszel éstélen is folytatódik. Gyere velünk se-gíteni te is! Csoportok indulnak: no-vember 10.-december 1., december1–22., december 22.–január 12., ja-nuár 12.–február 2. Jelentkezés:Iljano@freemail.hu, 06-20-233-8454, vagy személyesen keddenként16 és 17 óra között az Izraeli Kultu-rális Központban!

Az újpesti zsinagógára nézô, örökpanorámás, 124 m2-es, ötszobás, dup-la komfortos, belsô kétszintes lakáscsendes utcában lévô, új építésû tár-sasházban eladó, a 3-as metrótól há-rompercnyi sétára. 06-30-295-6963.

Újlipótvárosi ritkaság! Pozsonyiúton, Bauhaus-ház legfelsô, VI. eme-letén 2,5 szobás, 90 m2-es (77 + 13m2) nagy teraszos, kitûnô állapotú,különleges belsô kialakítású, távfûté-ses lakás eladó 46,9 millió Ft-ért.Tel.: 06-30-941-2038. (Közvetítôk kí-méljenek!)

Idôs személy gondozását, háztartásvezetését vállalom együttlakással, Bu-dapesten és környékén. 06-20-224-9590.

Leinformálható, lelkiismeretes nô 24órás házi betegápolást, gondozást vál-lal. Tel.: 06-30-623-8519.

HÁZASSÁG

Harc az életértÉdesanyám emlékére

Személyes ügy, hogy az ember fia-lá-nya árva marad. Az élet természetesrendjeként ezt el kell fogadnunk, fôleg haazt is hozzátesszük (ismerve a 20. száza-di zsidó sorsot), hogy ágyban, párnákközt, az Élet meghosszabbításához és azÉlet minôségének javításához mindenlehetôséget megkapva ment el anyám,özvegy Mezei Andorné.

Pont ez a tény, ami kezembe erôlteti atollat, mivel nem szokásom, hogy írásbanmondjak el valakinek velem megtörténteseményt. Nem a fájdalomról akarokszólni, az az én egyéni szomorúságom.

De az Olvasónak, aki megtisztel az-zal, hogy elolvassa írásomat, tudnia kellarról a nagyszerû ellátásról és gondos-kodásról, amiben Édesanyámnak tizen-három és fél éven át része volt a Szere-tetkórházban. Nagybetegen, agysérülés-sel lett Ô a Kórház lakója, s én minden-napos látogatója.

Betegsége során több más egészség-ügyi intézménybe is át kellett vinnünkdrága Anyámat, s e helyekrôl, látva azottani érzéketlen bánásmódot, mindany-nyiszor saját akaratomból és felelôs-ségemre, menekülve hoztam vissza Ôtaz Amerikai útra, ahol a szeretetteljeslégkör gyógyítólag hatott rá, s mindigjobban lett.

Az ott eltöltött hosszú idô alatt voltakrosszabb, de jobb idôszakai is, amikorsúlyosan beteg Édesanyám ki tudta fe-jezni háláját és szeretetét az ôt ellátóNôvéreknek és Orvosoknak. Sajnos avége felé már csak én tudtam megtenniezt helyette...

Most, hogy elment, furcsa érzés kerí-tett hatalmába: rá kellett döbbennem,hogy a nap nap utáni látogatások soránéletem részévé vált a Szeretetkórház!Barátokra tettem szert az Ápolók között,akik életem nagy bajában maximális se-gítséget nyújtottak, oly önzetlenül, amitcsak az igazi Barátoktól kap meg az em-

MegemlékezésRévkomáromban

HalálozásokSinger Miklósné 93 éves korában tá-

vozott a földi világból. A gyôri sírkert-ben nagy részvéttel kísérték utolsó út-jára. Kardos László kántor gyászimájátkövetôen Kardos Péter fôrabbi méltat-ta az elhunyt életútját, a kapcsolatot,amely születésétôl haláláig a városhozfûzte, a hagyomány iránti elkötelezett-ségét, s beszélt arról is, hogy a „családnagymamájaként” miképpen viselte aszívén rokonai sorsát is. Mindvégig ha-talmas akaraterô, nagy aktivitás jelle-mezte. A fôrabbi tolmácsolta a rokon-ság köszönetét Sándor Zsuzsának, va-lamint Villányi Tibornak, a helyi hit-község elnökének. A Földes, a Szigetiés a Rónai család tagjai is lerótták ke-gyeletüket a koporsónál. A fentiekenkívül gyászolják még: Kohn Zsuzsa éscsaládja (Ausztrália), valamint MichaelHaas és családja (Jeruzsálem).

– Köszönetnyilvánítás. VillányiGyörgyné Zsuzsa (Séndl bász Cirele)divattervezô életének 93. évében el-hunyt. Ezúton szeretnénk megköszön-ni a temetésen elhangzott részvétnyil-vánításokat. A gyászoló család. (x)

– Adományok. Majer Hermanné 12ezer Ft-ot adományozott a Szeretetkór-ház utókezelôjének betegei részére.Szegô László 50 000 forintot küldött aSzeretetkórháznak.

– Holokauszt Emlékközpont. Cím:Budapest IX., Páva utca 39. Nyitva:hétfô kivételével naponta 10–18 óraközött. Telefon: (l) 455-3333. Honlap:www.hdke.hu. E-mail: info@hdke.hu

A Zsidó Kultúra Napja TiszafüredenA rendezvényt Szegô Ágnes, a Tiszafüredi Menóra Alapítvány kuratóriumá-

nak elnöke nyitotta meg, aki hosszú évek óta viseli lelkiismeretesen gondját aváros zsidó örökségének, amiért minden elismerés megilleti ôt.

A bevezetôbôl megtudhattuk, hogy ebben az évben is úgy kezdtek hozzá aZsidó Kultúra Napjának szervezéséhez, hogy nem volt rá anyagi fedezet. En-nek ellenére most is voltak nagylelkû támogatók, akiknek segítségével újra si-került megtartani a rendezvényt.

Elhangzott az is, hogy Földes László (Hobo) ingyen vállalta a fellépést, ez-zel járulva hozzá az alapítvány munkájához.

Szegô Ágnes röviden ismertette az alapítvány történetét, amely 1995-ben jöttlétre azzal a céllal, hogy ápolja a helyi zsidóság tárgyi és szellemi emlékeit. Alegnagyobb munka eddig a zsidótemetô rendbe hozása volt.

A köszöntô után következett Hobo fergeteges mûsora. Igaza volt Szegô Ág-nesnek: egy fantasztikus elôadás részesei lehettünk, Földes László kitûnô szí-nészi játékkal jelenítette meg, egészítette ki József Attila verseit. Ô is tudja azt,amit az igazán nagy mûvészek, hogy a csendnek milyen óriási ereje van.

A meghívóban szerepelt, hogy a programot Vidnyánszky Attila rendezte, azeneszerzô Márta István és Póka Egon volt.

A második részben a kisteremben nyílt meg Siklósi Vilmosné gobelin techni-kával készített kézimunkáinak kiállítása. Az alkotó céljaival is megismerked-hettünk: 2004-ben, a zalaegerszegi zsinagóga fennállásának százéves évfordu-lója alkalmából született meg az ötlet, hogy az épületet ilyen módon mintáztameg.

A kitûnôen megszervezett rendezvényen mint minden évben, idén is résztvett Pintér Erika polgármester, Lebovits Imre innen elszármazott holokauszt-túlélô, valamint Gordon Gábor, Az Élet Menete Alapítvány elnöke, aki szinténfüredi kötôdésû.

Fehér Gábor

ber! Ma is viszsza-visszajárok hozzájuk,nem tudok tôlük elszakadni!

Nemsokára ünnepeljük – immár azünnepelt távollétében – Anyám elsô,meg nem élt születésnapját, ami a 93.lett volna... Ez alkalomból szeretnék kö-szönetet mondani – az Ô nevében is –Zsuzsi, Györgyi, Magdi, Juli, Kati és Vi-ki nôvéreknek, a mindig mosolygó,segítôkész beteghordóknak! Hálás va-gyok Koren fôorvos úrnak, aki az utolsópillanatig nemcsak Anyámban, de ben-nem is tartotta a lelket.

Végül, de nem utolsósorban köszönökmindent dr. Deutsch Zsuzsának, akimint igazi jó karmester, a legapróbbrészletet is ismerve és átlátva vezényli abonyolult Szeretetkórház-szimfóniát.

Az ünnepek alkalmával ez úton is alegjobbakat kívánom a Szeretetkórházminden dolgozójának!

Ritter ZsuzsaA nyári árvíz miatt elhalasztott

mártír-istentiszteleten a temetôbenfejezték ki tiszteletüket az emlé-kezôk az elpusztítottak elôtt.Klavanszkij Anatolij kántor imájaután Paszternák Antal, a közösségelnöke köszöntötte a vendégeket, éskét nyelven beszélt a város zsidótörténelmérôl és a holokausztról, va-lamint hangsúlyozta, hogy a helyizsidóság jelen van ma is, és azelôdök emlékét és vallásosságát, il-letve szellemi hagyományátmegôrizve a jövôben is megmarad.Ezután Marek Anton polgármesterfejezte ki együttérzését.

Igor Rintelnek, a Szlozsihisz el-nökének szavai után Radnóti Zoltánrabbi kiemelte, hogy egyik oldalról avezetôknek a hangjukat fel kellemelni, amikor elkezdik relativizálnia holokausztot, és a gyilkosokat ne-vükön kell nevezni, ám másik oldal-ról hangsúlyosan támogatni kell agyakorló zsidó életet, hogy a közös-ségek tagjai büszkén tudják vállalnihitüket.

Az emlékezés a Kél máléráchámim és a gyászolók közös ká-disa elmondásával zárult.

Deborah színvonalas társközvetítôjeszeretettel várja az ismerkednivágyókat. 06-30-469-9411, 06-1-240-0090.

53 éves özvegyasszony társat keres:judit.steiner@citromail.hu

S

Z

U

K

K

O

T

8 ÚJ ÉLET8 2013. SZEPTEMBER 15.

SPÁNN GÁBOR

75Elôrebocsátom, tudom, hogy egy születésnap magánügy, legfeljebb köz-

vetlenül a családra vagy baráti körre tartozik. Én most anélkül, hogy bár-milyen utólagos jókívánságot várnék, leírom, hogy idén, a ros hásáná be-köszöntése elôtt egy nappal voltam 75 éves. Ha közismert szerénységemnem tartana vissza, most azt írnám, hogy idén a magyar zsidóságnak szep-tember elsô napjaiban több oka is volt ünnepelni. Ne ijedjenek meg, nemjön az obligát leltárkészítés, eredmények, erények, dicsôséglista, sikerek éskudarcok szembeállítása, szóval még burkoltan sem kívánom ünnepelnimagam. Ha hiányos vallási mûveltségem birtokában jól emlékszem, mégaz Atyák Könyvében is úgy szerepel valahol, hogy aki elmúlt 70, az márcsupán arra jó, hogy a tanácsaira figyeljenek. Én meg egyfolytában kere-sem azt a helyet, ahol az én tanácsaimra egyszer majd figyelnek, de úgygondolom, ahhoz, hogy ezt a helyet megtaláljam – figyelembe véve a maiifjú generáció szemléletét –, még egyszer ennyit kell élnem. Az egyik kár-tyapartnerem, aki legalább két generációval fiatalabb, mint én, megvere-gette a vállamat, és annyit mondott: hidd el, az öregkornak is megvannaka szépségei. Csupán ennyit válaszoltam: arra kérlek, egyet mondj belôlük.Ô csak annyit felelt, akkor most kártyázzunk!

Volt, aki azt tanácsolta, hogy keressek egy elhagyott tópartot meg egy el-varázsolt aranyhalat, amit kihalászva, mint a mesében, megtörténik velemis a csoda, és teljesíti három kívánságomat. Horgászni nem tudok, a halatutálom, és elôrebocsátom, hogy ha kérhetnék is hármat, az, hogy újra fi-atal legyek, nem lenne köztük.

Viszont arra, hogy mind a testi, mind a szellemi leépülés elkerülhetetlen,bizonyítékain vannak. A Háború és béke kötetének vastagságávalvetekedô orvosi papírjaim magukért beszélnek, de van személyes élmé-nyem is, amit most elmesélek Önöknek azzal: döntsék el, hogy ilyen szto-rin sírni vagy nevetni illik.

Mint minden érettségizett generációnak, az én egykori alma materemhallgatóinak is bevett szokása az évenkénti érettségi találkozó. Ennekmegszervezése, tekintve, hogy 1956-ban történt a matúra, egyre nehezebb.Volt osztálytársaim egy része kirepült a világ négy sarka felé, és ha azinterneten véletlenül feltûnik egy angol név, ami erôsen emlékeztet engemegy olyan osztálytársamra, aki többször is „kisúgott” történelembôl, rákér-dezek az egykori magyar nevére, és mindketten sírva csetelünk. Az itthonmaradottakkal sem könnyebb. Van köztünk olyan, aki valami egészen ba-nális, apró hülyeség miatt valamelyik találkozón egy másik osztálytárssalösszeveszett, és bosszúból soha többet nem jön el. Ezt megértem, hisz gye-rekek vagyunk. Van, aki ágyhoz kötött, és ha járókeretével elindul afürdôszobába, az számára egy afrikai maraton. Ez is normális, hisz öregekvagyunk. A találkozók megszervezésével véletlenszerûen egy olyan osztály-társunkat bíztuk meg valaha, aki szervezôzseni volt már a gimiben is, éstûzoltó ezredesként vonult nyugdíjba, mint a precizitás egyenruhás szobra.Ô minden nyáron idôben jelentkezik, és szervezi az aktuális találkozót.Úgy jó három évvel ezelôtt felhívott, és azt ajánlotta, hogy tartsuk az érett-ségi találkozót az egyik peremkerületi Magyar Csárdában. Hozzátette: ol-csó és ragyogó a koszt.

Én beleegyeztem, a mobilizálható maradék tizenvalahány társammalmegettük az obligát borjúbécsit, és jót beszélgettünk a semmirôl. Két évvelezelôtt felhívott, idén nyáron a Magyar Csárdába menjünk, mert az min-denkinek jól megközelíthetô. Létszámban kicsit megfogyva, de ez is lezaj-lott. Tavalyi hívása is idôben érkezett, és ujjongva közölte, hogy sikerültasztalt foglalnia a Magyar Csárdába, ahová azért menjünk, mert ismeri azúj tulajt, és 20% kedvezményt kapunk a fogyasztásból. Megpróbáltam le-porolni két gimnáziumi élményt, a rántott hús és a somlói galuska közé.Idén már mobilon ért el, és közölte, hogy az idei érettségi találkozónk aMagyar Csárdában lesz. Ekkor már nem bírtam, és megkérdeztem: miértpont ott?

Mire a tiszta jeles tanuló fôtiszt azt felelte: azért, Gáborkám, mert ottmég nem voltunk...

...és ideje van a nevetésnekAz étteremben három vendég teát rendel. Az egyik a pincér után kiált: – Az én teámat feltétlenül tiszta pohárban hozza! Visszajön a pincér a teákkal.– Melyikük kérte tiszta pohárban?

* * *

Zajos, másokat megbotránkoztatóan viselkedô társaság szórakozik egy ét-teremben. Egyszer csak egyikük odakiált a pincérnek:

– Hé, pincér, hol van itt a klotyó?– Menjen csak elôre, aztán forduljon jobbra, ott talál egy ajtót, arra ki van

írva, hogy „Urak”. De ne törôdjön vele, lépjen csak be nyugodtan.

Nem akarok bombaszti-kus lenni, de a szóban for-gó jiddis dalocska világsi-ker, és népszerûsége nemkopik az idô vasfoga révén,ellenkezôleg. 1932-ben,Amerikában három zsidó,Abraham Bloch rendezô,Sholom Secunda (1894–1974) zeneszerzô és JacobJacobs (1890–1977) sike-res színész, énekes, komi-kus és dalszövegíró színrevittek egy jiddis nyelvûoperettet Men Ken LebnNor Men Lost Nisht (IWould if I Could, Élhetnék,de nem engednek) címmel,mely mindössze egy évenát futott New Yorkban, aBrooklyn Parkway Rollandszínpadon. A színdarab si-kere mérsékelt volt, és nemhaladta túl a helyi zsidó-jiddis kereteket, azóta fele-désbe ment. Jóindulattal sem lehet aztállítani, hogy eszerint az operettnektúlzott sikere volt. Ezzel szemben azoperett slágere, a Bay Mir BistuSheyn, melynek zenéjét Secunda írta,míg szövegét Jacobs, felejthetetlenmaradt. A dalocska egy szerelmes párduettje, és a refrénje:

Bay mir bistu sheynBay mir hastu sheynBay mir bistu einer oyf der velt.Bay mir bistu sheynBay mir hastu sheynBay mir bistu tayerer fun gelt.A dalocska népszerûsége azóta fo-

kozatosan emelkedik, és szinte hihe-tetlen magasságokra ért el. Lefordítot-

„Te szép vagy nekem”Egy dal útja a halhatatlanság felé

ták angolra, németre, spanyolra,oroszra, japánra, magyarra stb., de azelsô sora gyakran megmaradt az ere-deti jiddis szöveg. A második világ-háború alatt populáris volt nemcsak aSzovjetunióban, ahol zenéjére egyantináci szöveget is írtak Baron vonder Pshik néven, de a náci Németor-szágban is, feltételezvén, hogy nép-dalról van szó, míg rá nem jöttek,hogy túl sok zsidó vett részt alkotásá-ban. Ekkor a szokásos dühkitörés és avigyázatlanok letolása következett,majd gyorsan betiltották. Ezután egykarikatúra jelent meg, melyben mint-egy Adolf Hitler énekli a dalt egyetlenszerelméhez, Hollandiához.

Közel száz verzióban van felvéve

hanglemezeken és legutóbbvideofilmen, népszerûegyüttesek mûsorában szere-pelt és szerepel ma is. Néhá-nyat említek Amerika legis-mertebb zenekaraiból: Ben-ny Goodman, Glenn Miller,Lionel Hampton, ArthurMarry, valamint hírességeiközül: Ella Fitzgerald, aBarry Sisters, Judy Garland,az Andrews Sisters, TommyDorsey, Al Jolson (jiddisül)stb. Egy további nevezetes-ség a svéd Zarah Leander,aki 1938-ban énekelte a szá-mot, és lemezre is vették.Emlékeztetésül hozzáte-szem, hogy Zarah Leander anémet UFA-val dolgozott, ésalaposan belekeveredett anáci propagandagépezetmocskos munkájába, mind-addig, míg berlini lakását,ahol gyerekeivel élt, le nem

bombázták. Ekkor megijedt, és haza-menekült Svédországba.

Sammy Cahn zongorista, hegedûs ésszövegíró, a hollywoodi filmipar egyiktöbbszörösen kitüntetett kiválóságakarrierje elején, tizennégy éves korátóla Grossinger-féle Catskill Hotelüdülôhelyen dolgozott. 1937-benSammy Harlemben, az Apollo szín-házban egy fekete énekes duótól(Jonnie és George) hallotta a Bay MirBistu Sheyn dalocskát, és látván annakóriási sikerét, e1 volt ragadtatva. Elme-sélte a dolgot Jenny Grossingernek, azemlített hotel tulajdonosának, aki aztállította, hogy az énekes párt ô tanítot-ta a dalra, mikor nála dolgoztak.Sammy sikeresen meggyôzteGrossingert, hogy vásárolja meg a ter-jesztési jogokat, hogy azt átdolgozhas-sa. Grossinger meg is vette 1937-benaz akkor is potom árnak számító 30dollárért, melyet Secunda testvériesenmegfelezett Jacobsszal. Sammy meg-gyôzte az akkor karrierje elején állóAndrews Sisters triót, hogy a számotelôadja és lemezre vegye. A siker pél-dátlan volt, a dal keresett sláger lett, ésaz addig ismeretlen trió elérte a lemez-zel az Arany Recordot. Ez volt az elsôeset az amerikai szórakoztatóiparban,hogy nôi mûvészek megkapták ezt azigen magas kitüntetést. A dal hamaro-san hárommillió dollárt eredménye-zett, és Secunda és Jacobs csak sóvá-rogva szemlélhették az eseményeket.

1961-ben, a harminc dollárért meg-vásárolt szerzôi jog lejárván, az rész-legesen visszaszállt eredeti alkotói-hoz, akik szerzôdést kötöttek a Harmscéggel, így biztosítva az anyagiakat.Miután Sholom Secunda és Jacobsvisszakapták szerzôi jogaikat, a dalhíres elsô soráról elnevezett zenemû-vet írtak, melyet ugyan bemutattak azAnderson színházban, de a siker mér-sékelt volt. Az elkeseredett Secunda,aki ugyanakkor írt egy sikeres kantá-tát Issac Leyb Peretz héber-jiddis íróegyik rövid mûvére (Oyb Nit NokhHekher – Még Magasabbra), kijelen-tette, reméli, hogy az emberek elfelej-tik, hogy ô írta a Bay Mir BistuSheynt. Ismételten tévedett, mint szo-kott a dallal kapcsolatban, mely to-vábbra is folyamatosan világsláger,míg a kantátára nem emlékszik senki.

Az utóbbi években a Bay Mir BistuSheyn Európában ismét a siker csúcsánvan, és ez szoros kapcsolatban áll egyIlhama Gasimova nevezetû énekesnô-vel. A hölgy azerbajdzsáni illetôségû, aGasimova név oroszosan van ejtve, ere-deti neve Kasimova, amely kétségtelenmuszlim származásra utal.

Ma befutott énekesnô Európában,akinek legnépszerûbb énekszáma aBay Mir Bistu Sheyn. Elsô sora a jid-dis eredeti, a többi része az Ameriká-ban jól ismert angol fordításban hang-zik el. Mindenesetre különleges páro-sítás egy jiddis dal és egy muszliménekesnô, de kétségtelenül nagyonszeretik. A Bay Mir Bistu Sheynt egynégy és fél perces videón énekli,melynek megtekintése ritka élmény,ahogyan az is, hogy egy 1932-ben írtjiddis dal közel egy évszázada folya-matosan siker.

Dr. Kende György(Új Kelet)

Ketten a sok elôadó közül: A Barry Sisters