“Én voltam a több ezer internalt és “ellenségesidegennek” nyilvánított ukránok egyike, akit 1914 és1920 között koncentrációs táborba zártak. Csupánhat eves voltam, Kanadában születtem és szüleimmelés testvéreimmel Montreálban éltünk. Nellietestvérem Québecben született és két és fél évesentemettük el a Spirit Lake tabor környékén. Kanadaukrán lakossága nem volt hűtlen és bebörtönzésünkigazságtalan volt. Kanadaiak voltunk és szüleink aszabadságot keresve emigráltak UkrajnábólKanadába. Keményen dolgoztak és vér, verejték éskönnyeikkel járultak hozzá az ország fejlődéséhez.Teljesen igazságtalan volt az, amit velünk tettek. Dea legnagyobb igazságtalanság az, hogy mivel senkisem emlékezett meg az első háborús internálásról,másokkal is meglehetett tenni ugyanezt.”

Mary Manko Haskett, az Országos Jóvátételi Bizottság (UCCLA)elnök-helyettese, és a Spirit Lake-i internáló tabor túlélője.(1994. január).

Az alulírottak--ukrán és osztrák nők--szeretnénk acalgary-i hölgyeket emlékeztetni arra, hogy 73évvel ezelőtt országunkhoz az osztrák kormánypontosan úgy viszonyult mint ahogyan a németekbántak Belgiummal. Abban a reményben jöttünkKanadába, hogy itt új otthonra találunk. Nemvagyunk kémek. Férfiaink közül több ezren a brités orosz zászlók alatt harcoltak. De mégis elvettékmunkánkat, attól függetlenül, hogy lojálisakvagyunk Kanadához. Mit tegyünk ha nemdolgozhatunk? Éhezzünk, vagy legyünk egy bűnöséletre kényszerítve? Miért nem szólal felérdekünkben Calgary női lakossága.”

Annie Berlin, Olga Kranoka, Mary Kaskin, Mary Zebrowska, DinahDobrizka, Mary Zechin, Annie Crashiski, Mary Prolowsky, MaryAntonowsky, Mary Prochkin, Olga Diskin, Mary Broshka. 1917február 29, The Calgary Daily Herald

A Kanadai Első VilágháborúsInternációs AlapA kanadai ukrán közösség képviselőivel valókonzultáció után, a kanadai szövetségi kormány2008-ban létrehozta a Kanadai Első VilágháborúsAlapot (www.internmentcanada.ca). A számosérintett etnikai közösség képviselőiből állókuratórium jött létre, melynek célja az oktatási ésmegemlékező projektek támogatása. Ez általemlékezünk meg az internáltakra és rámutatunka szabadságjogok és az emberijogok erőteljesvédelmének fontosságára, különösen a hazai és anemzetközi krízisek idején.

© 2010 CFWWIRF & L Y Luciuk

Kanada első országos internáció művelete,1914-1920: Összefoglaló

Nem volt a hűtlenségre vagy hazaárulásra mutatóbizonyiték, mégis több ezer ukrán származásúbevándorlót és más európait börtönöztek éskényszerített munkára kötelezték őket azországszerte működő 24 internáló táborban. Alegtöbb tabor Kanada hátországában jött létre és azinternáltakon kívül több tízezer úgynevezett“ellenséges idegennek” vált kötelezővé arendőrségnél való rendszeres bejelentkezés és egykülön személyigazolvány állandó viselete. Akanadai hatóságok a megszégyenlítés egyébformáihoz is folyamodtak, mint például aszavazójog megvonásához, a szólásszabadság vagya mozgás korlátozásához, a deportáláshoz, vagyszerény értékeinek elkobozásához. A BritKülügyminisztérium ugyan tájékoztatta Ottawátarról, hogy a kelet-európai bevándorlók valójában“barátságos idegenek” voltak és hogykedvezményes elbánásban részesüljenek. De akanadai kormány nem hallgatott a tanácsra és azinternálási műveletben érintett nőknek,gyerekeknek és férfiaknak nem cselekedeteik miattszenvedtek, hanem kizárólag származásuk miatt.

Kanada első országos internálása, 1914-1920

“Nagyon lehetséges, hogy amennyiben a háborúsválasztási törvényjavaslat hatályba lép, az ’idegen’ és

letelepedett kanadaiak csendben viselik majd aszemrehányást, bár a szívükben lévő keserűséget nem

lehet majd eltávolítani. Az az ember, akinekbecsületét vonták kétségbe és akit országosan

szégyenlítettek meg emlékezni fog erre az élményre éselőbb vagy utóbb jóvá kell tenni sérelmeit.”

Daily British Whig (Kingston), 1917. szeptember 8

“A kanadai internáló táborokban lévő rabok békésbevándorlók voltak. A túlnyomó többségük egészenérkezésük óta törvénytisztelő polgárok volt, valamintKanada gazdag természeti kincseit fejlesztették.Tehát a letartóztatottak rendes, szorgalmas ésártatlan férfiak, akik tudnak és akarnak is dolgozniés a többségük kanadai állampolgárságot szeretne.Éppen ezért ellentétes Kanada érdekeivel a

bevándorlók kriminalizálása és a napi 25 centesfizetés nem csak, hogy igazságtalan, hanem nemcélravezető. Azért igazságtalan, mert a legtöbbinternalt férfinak ennél jobban fizető munkája voltletartóztatása előtt és továbbra támogatni kellcsaládaikat, akiket náluk is jobban büntet azinternálás. Továbbá nem célravezető az intézkedés,hiszen a férfiak csupán úgy tesznek mintha

dolgoznának, ha ennyire alacsony a fizetésük.Kétségtelen, hogy haza kéne engedni a Spirit Lake-itáborba internáltakat, mivel ez célravezetőbb lenneKanada számára, mint sztrájkoló munkáskéntmeghosszabítani bebörtönzésüket.”

Részlet a G. Willrich, az amerikai konzul, a kanadaiállamtitkárhoz intézett leveléből.

“Csak a félelemmel lehet biztosítani törvényesmagatartásukat. Amennyiben a kormány továbbrais ezt az elvet követi, biztos vagyok benne, hogy azidegenek olyan szelídek és félénkek lesznek mint abírkák.” Sir Hugh Macdonald, az A Meighen-hez intézett levele, 1919. Július 3.

“Édesapám! Nincsen mit enni és nem adnak nekük tüzelőfát. Édesanyám naponta négyszer próbál keresniélelmet. Sokkal jobb volt, amikor Te is velünk voltál, mert akkor mindenünk volt. Ez a kunyhó nem jó.Édesanyámmal mindennap be kell mennünk a városba és egész télen nem járok iskolába. A kunyhóban hidegvan. Mi, a gyermekeid, csókolunk. Édesapa, gyere haza azonnal!”A kilenc eves Katie Domytryk édesapjához, az H. Domytryk-hez intézett levele. Domytryk-et 1916 márciusában tartóztatták le Edmontonban.Először a lethbridge-i táborba intérnálták, később aztán a Spirit Lake nevű lágerbe került.

“Habozás nélkül állítom, hogy valamennyiellenséges idegen akit a háború idejéninternáltunk ma is pontosan olyan ellenség mintamilyen eddig is volt. Követelem, hogy a kanadaikormány kezdeményezze az ellenséges idegenek alehető leghamarabb deportálását. Marhavagonokis megfelelnek nekik.”Herbert S. Clements, az Ontario-i Kent West választókerületparlamenti képviselője, 1919. március 24

További információért látogasson el a

www.internmentcanada.caor contact

honlapra, vagy lépjen kapcsolatba a Kanadai Első Világháborús Alap

kuratóriumával.202-952 Main Street, Winnipeg, Manitoba,

CanadaR2W 3P4

1-866-288-7931

Kanada első országos internálása, 1914-1920

Helység Nyítás dátuma Bezárás dátuma LeírásMontreal, Quebec 1914 augusztus 13 1918 november 30 Bevándorlási hivatalKingston, Ontario 1914 augusztus 18 1917 november 3 Fort Henry erődítményWinnipeg, Manitoba 1914 szeptember 1 1916 július 20 Fort Osborne Barracks & Fort Garry erődítményHalifax, Nova Scotia 1914 szeptember 8 1918 október 3 A citadellaVernon, British Columbia 1914 szeptember 18 1920 február 20 Tartományi kormányzati épületNanaimo, British Columbia 1914 szeptember 20 15 szeptember 17 Tartományi kormányzati épületBrandon, Manitoba 1914 szeptember 22 1916 július 29 KiállítóhelyLethbridge, Alberta 1914 szeptember 30 1916 november 7 KiállítóhelyPetawawa, Ontario 1914 december 10 1916 május 8 Katonai táborToronto, Ontario 1914 december 14 1916 október 2 Stanley laktanyaKapuskasing, Ontario 1914 december 14 1920 február 24 Hálóhelyekkel felszerelt épületNiagara vizesés, , Ontario 15 december 15 1918 augusztus 31 FegyvertárBeauport, Quebec 1914 december 28 1916 június 22 FegyvertárSpirit Lake, Quebec 1915 január 13 1917 január 28 Hálóhelyekkel felszerelt épületSault Ste Marie, Ontario 1915 január 3 1918 január 29 FegyvertárAmherst, Nova Scotia 1915 április 17 1919 szeptember 27 VasművekMonashee-Mara Lake, British Columbia 1915 június 2 1917 július 29 Sátrak és hálóhelyekkel felszerelt épületekFernie-Morrissey, British Columbia 1915 június 9 1918 október 21 Bérelt épületekBanff-Cave és Basin, 1915 július 14 17 július 15 Dominion Park épületvalamint Castle Mountain, AB Tents at Castle Mountain

Edgewood, British Columbia 19 August 1915 1916 szeptember 23 Hálóhelyekkel felszerelt épületRevelstoke-Field-Otter, British Columbia 1915 szeptember 6 1916 október 23 Hálóhelyekkel felszerelt épületJasper, Alberta 1916 február 8 1916 augusztus 31 Dominion Park épületMunson, Alberta-Eaton, Saskatchewan 1918 október 13 1919 március 21 VasútkocsikValcartier, Quebec 1915 április 24 1915 október 23 Katonai tábor