a kistérség a község szemszögéből

MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja

A kistérség a község szemszögéből

Finta István Ph.D.MTA RKK

[email protected]

MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja

Mit jelent a kistérség a községek (kistelepülések) számára

• A kérdés megválaszolásához szükséges szempontok:

• Az önkormányzati feladatellátás optimális területi léptékének meghatározása,

• az önkormányzati jogállás kérdései, valamint• a községeket és kistelepüléseket érintő terület- és

településfejlesztési politika aktuális és középtávú problémáinak bemutatása.

2

MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja

A kistérség, mint területi egység értékelési szempontjai (mire jó a kistérség?)

• Az optimális területi léptéket az ellátható feladatok, funkciók alapján szükséges meghatározni és nem fordítva.

• közszolgáltatási feladatok,• államigazgatási feladatok,• területfejlesztési programok megvalósítása és a

kapcsolódó finanszírozás feltételeinek megteremtése.

3

MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja

Egyes közszolgáltatási feladatok ellátásának területi léptéke

• Az alapfokú oktatás ellátásának területi léptéke – elaprózott településszerkezet esetén – intézményi társulás, vagy ennél nagyobb léptékű mikrotérség.

• Az orvosi ügyelet biztosítása többnyire mikrotérségi szinten történik.

• Egyes ellátások (pl.: jelzőrendszeres szolgáltatás) működhetnek kistérségi központtal, de nem feltétlen teljes kistérségi lefedettség mellett.

• A közszolgáltatások – csaknem kivétel nélkül – nem kistérségi léptékben valósulnak meg.

4

MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja

Államigazgatási feladatok

• Mely szempontok alapján dönthető el a feladatellátás optimális területi léptéke?

5

MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja

A hatáskör telepítés szempontjai

6

Az ügy megnevezése (pl.: adóügy)

Szakértelem

Idői-gény

Gazdaságos-ság (olcsó, költségig-ényes, kihasznált-e a személy-zet)

Technikai, infrastruktu-rális feltételek

Elektroniku-san intézhető

Szemé-lyes jelenlétet igényel

Célkitűzés, információ-gyűjtésFeldolgozás, tervezésDöntésVégrehajtás

Koordináció és ellenőrzés

MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja

A hatáskör telepítésre vonatkozó kormányzati elképzelések

1. Kistérség jegyzőjéhez telepíthető feladat- és hatáskörök

• speciális szakértelem; (környezetvédelem, vízügyi igazgatás, stb.)

• magasabb szakmai felkészültség; (szabálysértéssel, üzletek működése, telepengedélyek, stb.)

• alacsony ügyszám; • (A példák kifejezetten rosszak a második csoportba

illenek.)

7

MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja


2. Más államigazgatási szervhez telepíthető hatáskörök

• Dekoncentrált szakigazgatási szervekhez történő telepítés (gyakran körzeti kirendeltséggel rendelkeznek, pl.: ÁNTSZ, állategészségügy, munkaügy, katasztófavédelem-tűzoltóság)

• Előnye: szakszerűség, költséghatékonyság, stb.

8

MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja


3. Továbbra is a települési jegyző hatáskörébe maradó feladatok

• a hatáskör ellátása az ügyfélközelség miatt indokolt (pl.: pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, anyakönyv vezetés);

• egyszerűbb megítélésű, nagy számban jelentkező ügyek (pl.: hagyatéki ügyek)

• az intézkedés hatékonysága és gyorsasága, illetőleg a helyismeret ezt indokolja (pl.: polgári védelmi feladatok)

9

MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja


4. Deregulálható feladatok

• az ügyfajta igényel-e államigazgatási hatósági beavatkozást (pl. tűzszerészeti mentesítéssel, a szerencsejáték szervezésével, valamint a laká sok önkényes elfoglalásával kapcsolatos hatáskörök.)

• a hatáskörök deregulációjának indokoltsága az évek óta nem, vagy csak formálisan gyakorolt hatáskörök esetében: (pl. megváltozott munkaképességűek rehabilitációja, lobogózással, kárpótlással kapcsolatos hatáskörök.)

10

MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja

Államigazgatási feladatok

• Érdemi empirikus tapasztalatok és kutatási eredmények nem állnak rendelkezésre.

• Feltételezhető, hogy bizonyos államigazgatási feladatok ellátásának optimális területi léptéke lehet a kistérségi szint.

11

MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja

Területfejlesztési feladatok

• A területfejlesztés mind a többcélú társulásoknak, mind pedig a kistérségi fejlesztési tanácsoknak feladata (lenne).

• Milyen fejlesztési források állnak a kistérségi szint rendelkezésére?

• 1. Hazai decentralizált források: döntés regionális szinten, bizonyos esetekben (TEKI, CÉDE) döntés- előkészítés lehetséges kistérségi szinten.

12

MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja

Területfejlesztési feladatok

• 2. Közösségi források: ÚMFT esetén döntés központi szinten, döntés előkészítés – ROP-ok esetén – regionális szinten.

• ÚMVP III-IV. tengelye esetén a döntés és a forrásallokáció területi szintje a kistérségi léptéket csaknem minden esetben meghaladja (általában két kistérség egy akciócsoport).

• A kistérségi szint számára önálló forrás nem biztosított, a programok nem a kistérségi léptékű projekteket támogatják.

13

MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja

Következtetések

• A kistérségi szint számára meghatározott feladatok ellátása alapvetően nem ebben a területi léptékben történik.

• A településüzemeltetési feladatok racionalizálása jogos igény.

• Cél-e Európa egyik legintegráltabb önkormányzati rendszerét létrehozni?

14

MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja

Az önkormányzati jogállás kérdései

• Ha változik a feladat, a feladatellátás léptéke, a társadalmi igények, stb. akkor ez miként hat az önkormányzati jogállás szabályozására?

• Az egyes modellek bemutatása és értékelése az alábbi szempontok szerint történik:

• a feladatellátás és annak területi szintje,• a polgármesterek, képviselők jogállásának, díjazásának

kérdése,• a polgármesteri hivatal működtetése.

15

MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja

Változatlan jogi szabályozás és jogállás

• A feladatellátásra vonatkozó jelenlegi szabályozás alapján (önálló, társulás, bármilyen egyéb jogszabálynak megfelelő mód) nem lehet meghatározni és nem lehet következtetni az önkormányzati méretre, a leendő önkormányzati struktúrára.

• A jelenlegi szabályozás alapján a pénzügyi „ösztönző” rendszer sem hat feltétlenül a testület racionalizálásának irányába.

• A hivatal működése szempontjából a körjegyzőségi támogatás szükséges, de nem elégséges szabályozás. (A szervezetalakítási jog a jelenlegi szabályozás alapján továbbra is önkormányzati alapjog.)

16

MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja

Csökkentett számú önkormányzat nagyobb területi lépték és lélekszám mellett

• Tényleges feladatellátás léptékéhez igazítani az önkormányzati struktúrát (több település, egy önkormányzat).

• Előnye: kevesebb képviselő és polgármester;• Hátránya: tagtelepülések elsorvadása, csökken, megszűnik a

helyi társadalom szervezése.• Hivatal: szakmai, pénzügyi szempontból is egyértelműen

előnyösebb a több település, nagyobb területi lépték (500 fő alatti települések többsége így is körjegyzőségben működik).

• Miért kényelmes a mindenkori kormányzat számára a szétaprózott, széles feladatkörű önkormányzati rendszer?

17

MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja

Új, szűkített feladatkörű (változatlan jogállású) önkormányzati rendszer

• Differenciált hatáskör telepítés a kötelező feladatok esetén is.• A finanszírozás a tényleges feladatellátót segíti, megszűnik a

kistérségi transzfer.• A polgármesteri képviselői létszám és díjazás maximalizálható,

arányosítható költségvetési kötelezettségvállalással.• Önálló hivatal fenntartása lakosságszámhoz köthető.• Egyetlen változtatási igény sem nélkülözheti az Ötv.

módosítását. A valódi változásokhoz a pénzügyi „ösztönző” rendszer nem elegendő.

18

MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja

A feladat-és hatáskör változás lehetséges útjai

1. Állami feladatátvállalás

• Számos országban bizonyos közszolgáltatások ellátása az állam feladatkörébe tartozik (pl.: bölcsőde, óvoda, felső tagozatos oktatás);

• Egyértelmű előnyt az intézménnyel nem rendelkező (kis)települések számára jelentene; (költségektől szabadulás)

• Részben előnyös a székhely települések számára (költség csökken, de megszűnik az irányítás „elveszik” az intézmény);

• Hátrányos az állam és a lakosság számára, mert a teljes működési forrás nem áll rendelkezésre, csökken, vagy átalakul az intézmény hálózat, politikai feszültség közvetlen a kormányzat ellen irányul;

19

MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja

2. Differenciált hatáskör-telepítés települési szerepvállalással

• A jelenlegi feladattelepítés újragondolását feltételezi;• Célpontja azon települések, amelyek jelen pillanatban is a

tényleges, vagy potenciális feladatellátók;• Nem igényli sem a települési, sem a kistérségi tárulási rendszert;• Szükséges garanciális elemek: igénybevehetőség biztosítása

(intézményválasztási szabadság, iskolabuszok, stb.)• Előnye: stabil feladatkör telepítés, megtakarításokból növelhető

normatíva;• Hátránya: a települések között létrejött együttműködések

fellazulása, megszűnése, a feladatellátásban közvetlenül nem érintett települések érdekeinek figyelmen kívül hagyása.

20

MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja

3. Differenciált hatáskör-telepítés kistérségi önkormányzat, vagy kötelező társulás mellett

• Települések helyett új önkormányzati szint, vagy a társulás a feladatellátás címzettje, a települések helyett;

• Az irányítás, működtetés szervezeti kerete a kistérségi szint. (Önkormányzat esetén probléma a tulajdon hiánya.)

• Előnye hasonló az előző pontban felsoroltakkal, továbbá a települések közötti koordinációt a kistérségi szervezet végezheti a kistérségi szereplők bevonásával.

• Hátránya: az állam terjeszkedésével, új közigazgatási szint kialakításával jár, amely költségnövekedést eredményezhet.

21

MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja

4. A jelenlegi többcélú társulásokra építő, Ötv. feladat- és hatáskör módosítás

• Csak a teljes körű társulás esetén alakítható ki;• Az önkéntesség a stabilitást veszélyezteti;• A pénzügyi ösztönző-kényszerítő mechanizmus tartja

életben, ennek megszűnése esetén a feladatellátás, a teljes körű tagság bizonytalan;

• A kistelepülések szempontjából csak az a megoldás lehet pozitív, ahol a szervezeti keretek érdemi jogosítványokat biztosítanak és nem hárítanak át aránytalan költségterheket.

22

MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja

A községeket és kitelepüléseket érintő terület- és településfejlesztési politika

aktuális és középtávú problémái

• Csökkenő, illetve minimális hazai források, újabban a városokra koncentrálva,

• a közösségi források (ÚMFT, ÚMVP) meghatározó szerepe.

23

MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja

Az ÚMFT és az ÚMVP közötti le- elhatárolás problémái és következményei

• Legprimitívebb: 100 fő/km2 , illetve az 5000, vagy 10 000 fő alatti település mehet az EMVA-ba…• Differenciáltabb: fejlesztési területenként mérlegelnek

(pl.: lovasturizmus)• DDOP technikák a vidéki esélyek csökkentésére, vagy

a teljes kizárásra: 1. nem jogosult, 2. magas projekt méret (min. 100 millió Ft), csak 1 település pályázhat (hiányzó önerő), 3. a megvalósítás helyének értékelésénél az 2000 fő alatti település 0 pontot kap.

24

MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja


• Az ÚMFT több, mint kétszer annyi forrással rendelkezik, mint az ÚMVP,

• ugyanakkor az ÚMVP III-IV. tengelyének intézkedései teljes lakosság 45%-át, és az összes település területének 87%-át érintik.

• Az ÚMVP-én belül a III-IV. tengely a teljes összeg legfeljebb 20%-át képezi.

• Jelen pillanatban ez 102 milliárd Ft, (elkülönítve 230 milliárd), míg az ÚMFT-ből pl.: a DDOP 197 milliárd Ft, a 2. célterülethez tartozó KMOP 430 milliárd Ft-ot kap.

25

MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja


• Következmény: 1 kistérségi központ város az ÚMFT-ből egyetlen célra 1,2 millárd Ft-ot kapott, a kistérség, valamint még egy kistérség összesen 46 települése 1,1 milliárd Ft-ot az ÚMVP számos céljára, elvileg 7 évre. (Egyetlen célra – pl.: falumegújításra 250 millió Ft áll rendelkezésre 46 település számára. A támogatás mértéke max. 50 millió Ft 5 település felhasználhatná az összes forrást.)

26

MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja

Következtetések, lehetőségek

• Az ÚMVP vidékfejlesztési forrásai nem képesek a vidék gazdaságát növekedési pályára állítani, a vidéki életminőséget érdemben javítani.

• Az ÚMFT források töredékéből részesülhet a vidék.• A vidékfejlesztés részesedését növelni szükséges az ÚMVP-én belül.• Sokkal jelentősebb forrásokat kell biztosítani a vidék számára az

ÚMFT-ből, finomítani, változtatni szükséges a lehatárolási szempontokat.

• Mindezek hiányában a községek menthetetlenül elsorvadnak, a területi, valamint a falu-város közötti különbségek és ellentétek tovább nőnek és éleződnek.

27

MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja

Köszönöm a figyelmet!

28

a kistérség a község szemszögéből

Documents