Az eviani konferencia (1938. július 6-15.) korabeli dokumentumokban,

cikkekben, tanulmányokban, könyvekben

A konferencia értékelése napjainkban, kapcsolódó hiedelmek

• kudarc, látszatintézkedések születtek, hiányzott a tenni akarás

• az érdektelenség, a háttérben húzódó érdekek teszik eleve lehetetlenné a sikert

• utalások a felelős szervek, személyek antiszemitizmusára

• a Harmadik Birodalom ajánlatot tett, hogy 250 dollár/fő áron engedi távozni a zsidókat

• anticionista, antiszemita értékelés: Nyugatnak nem kellettek a zsidók, nyugati zsidóság, cionista szervezetek akadályozták a sikert

A menekültkérdéssel foglalkozó jelentős nemzetközi tényezők

• Nansen-hivatal: politikai és szervezeti okokból 1938. végére fel kívánták számolni

• németországi menekültek népszövetségi főbiztosa: 1938. végén megszűnt hivatala

• Nemzetközi Munkaügyi Hivatal, szintén a Népszövetséghez kötődött

• az első kettő összevonásából, 1938. őszén létrejött a Menekültügyi Főbiztosság, átvette szerepüket

• 1939. februárjában a Menekültügyi Főbiztosság és a Kormányközi Bizottság a Politikai Menekültekért vezetője egy személy lett (Sir Herbert Emerson)

Ki hívta össze, milyen céllal?

• a konferenciát Franklin Delano Roosevelt kezdeményezte, öt pontban foglalta össze a célját

• áttekinteni a németországi (beleértve Ausztriát) „politikai menekültek” kivándorlása megkönnyítésének lehetőségeit

• áttekinteni az országok bevándorlással kapcsolatos törvényeit, politikáját

• megállapodás a menekültek által használható okmányról

• állandó szervezet létrehozása a folyamatos munka biztosítására

• közös határozat az első négy pontban megfogalmazott problémákra tett ajánlásokkal

A helyszín: Évian-les-Bains• üdülőváros a Genfi-tó déli partján,

Franciaországban• eredetileg Svájcban lett volna a

konferencia helyszíne, azonban a svájci hatóságok kérésére elálltak ettől

• okaként egyrészt a német rosszallástól, másrészt a svájci bevándorlási politika esetleges „megpiszkálásától” való félelmet említik

• ebben a városban zajlottak később például az algériai háborút (1954-1962) lezáró tárgyalások

• 2003-ban G8 csúcstalálkozót tartottak itt

Részvevők, a háttérben lévő problémák

• a konferencián 32 ország küldöttsége vett részt

• Észak- és Nyugat-Európa demokratikus berendezkedésű államai, az amerikai kontinens országai, Ausztrália és Új-Zéland

• néhány ország, és a különböző szervezetek hivatalos megfigyelőt küldtek

• nem vett részt a jelentősebb államok közül a Szovjetunió, Németország, Olaszország

• a „befogadó országok” védeni kívánták munkaerőpiacukat a válság után

• a menekültkérdés viszonylag új jelenség volt

Háttérben lévő problémák II.

• féltek, hogy más országok felbátorodnak és elűzik valamely kisebbségüket

• a végletekig keresték a kompromisszumot a Harmadik Birodalommal

• Nagy-Britannia nem kívánta a palesztinai mandátumát bevonni az egyeztetésekbe

• a „befogadó országok” féltek, hogy az újonnan érkezők nem olvadnak be, kisebbségi problémát teremtenek

• egyes dél-amerikai országok jelentős német kisebbséggel rendelkeztek, gazdasági szálak kötötték őket Németországhoz

Magyar részvevők a konferencián

• Békessy János, alias Hans Habe, író, újságíró

• édesapja, Békessy Imre újságíró• Eppler Sándor, a Pesti Izraelita

Hitközség főtitkára, a magyar kormány által kiküldött megfigyelő

• héthársi Neumann Henrik, világhírű fülész, a bécsi zsidó hitközség képviseletében

• Soos Géza, a Református Diákok Soli Deo Gloria Szövetségének alelnöke, később a náciellenes mozgalom tagja, embermentő, Evianban a kormány nem hivatalos megfigyelője

• Sós Endre, író, újságíró

A jegyzőkönyv angol nyelvű verziójának felépítése

• 57 oldal• 11-45. oldalon vannak a plenáris

ülések jegyzőkönyvei• a 8. oldalon található a konferencia

napirendjét tartalmazó öt pont• az elejét a tartalomjegyzék, az

országok küldöttségeinek, a németországi menekültek népszövetségi főbiztosa és jelenlévő munkatársai, illetve a konferencia adminisztrációjának felsorolása teszi ki

• 49-57. oldalon található a függelék, benne az albizottságok jelentései, a vonatkozó határozatok, a konferencia határozata, a költségek elosztása

A plenáris ülések jegyzőkönyvei

• hat plenáris ülést tartottak• nyitó ülésszak július 6-án, záró

július 15-én, a fontosabb jelentéseket és határozatokat július 14-én fogadták el

• formalitások: konferencia elnökének, tisztviselőinek megválasztása; albizottságok kiküldése; jelentések, határozatok elfogadása stb.

• küldöttek beszédei, melyben beszámoltak országaik álláspontjáról - erre írásban is lehetőség volt, illetve mindkét módon

A küldöttek beszédeinek általános sémája, fontosabb felmerülő kérdések

• kötelező udvariaskodások• menekültkérdés megoldásának

fontossága• saját országuk addig tett

erőfeszítései• kifogások, mentegetőzések, hogy

akkor miért nem tudtak nagyobb szerepet vállalni

• támogatták egy nemzetközi szervezet létrehozását

• óvtak a szervezetek felesleges megsokszorozásától

• „kibocsátó” országok felelőssége, bevonása a megoldásba

• bevándorlás korlátozásának indoklása gazdasági okokkal

• faji, nemzetiségi, kisebbségi kérdés

Néhány érdekesebb beszéd• Yepes professzor (Kolumbia): az

alapprobléma, hogy egy ország ezt teheti polgáraival; a megoldás a nagy területeket birtokló gyarmatbirodalmak feladata lenne

• Sir Neill Malcolm, a németországi menekültek népszövetségi főbiztosa: a beszédek erős kritikája, civil szervezetek támogatására buzdít

• White alezredes (Ausztrália): az antiszemitizmusra szokták példaként felhozni

• Myron C. Taylor (Egyesült Államok), Henry Bérenger (Franciaország): elégedettség, egy folyamat kezdete a konferencia

Az Egyesült Államok külügyi dokumentumai és tartalmuk

• 147 oldalnyi anyag digitalizálva az interneten

• 19 oldal a konferencia előkészítése és lezajlása, a többi a Kormányközi Bizottság működése 1938. végéig

• részvevők listája, helyszín, időpont gyorsan kialakult

• olasz, szovjet, román válasz tanulsága, közel-keleti kérdés felbukkanása

• a dokumentumok szerint külön szervezetet hoztak létre a kérdés kapcsán

• Németországgal és a Népszövetséggel való együttműködés kérdése

• kötélhúzás Németországgal• december 28-i összefoglaló

Németország külügyi dokumentumai és tartalmuk

• 47 oldalnyi anyag nyomtatásban• a konferenciával kétoldalnyi

anyag foglalkozik• a németországi zsidóság

ügyeként, így belügyként kezelték

• svájci-német egyeztetések a Svájcba érkező zsidó menekültekről, az útlevelükbe teendő külön jelzésről

• lista a németországi zsidóellenes intézkedések ügyében fellépő külföldi képviseletekről

• kötélhúzás a Kormányközi Bizottsággal

Az Ujság cikkei a konferenciáról (1938. július-augusztus)

• tudósítói: Hans Habe, Békessy Imre, Sós Endre

• pozitív hangvétel• főleg a Hans Habe által jegyzett

cikkek számoltak be nagy sikerekről, eredményekről

• aktuális probléma a zsidóságot sújtotta, de nemcsak ennek a megoldása a feladat

• foglalkoztak a lehetséges célországokkal, felmerült többször Palesztina kérdése

• érdekesebb cikkek: Békessy Imre interjúja Golda Meirrel, illetve írása héthársi Neumann Henrikről

A The Times cikkei a konferenciáról (1938. június-szeptember)

• kritikusabbak, de végül szintén pozitív

• nem lehetett elvárni a konferenciától, hogy egy csapásra megoldja a problémát, de elindult valami

• említett nehézségek mellett utaltak a konferencia előkészítésének hiányára

• utaltak a beszédek sematizmusára• többet foglalkoztak az

albizottságokkal• probléma zsidó jellege, kapcsolata

Palesztinához jobban előtérben• megoldandó feladat fontossága,

általánosabb jellege, például „nem-árja keresztények”

• több olvasói levél

Dorothy Thompson írása a Foreign Affairs 1938. áprilisi számában

• befolyásos újságíró• Anschluss (1938. március 11-15.)

után született írása, nagyjából Roosevelt elnök felhívásával egy időben, gondolatmenete sokban hasonlított hozzá

• zavaros nemzetközi helyzet• az érintett faji és politikai

kisebbségek felsorolása• következő menekülthullámot ő is

Spanyolországból várta• ki- és bevándorlás problémái• a megoldás egy nemzetközi

szervezet• új, faji alapú antiszemitizmus leírása• probléma megoldása, de legalábbis

enyhítése erkölcsi kötelesség

Politikai- és Társadalomtudományok Amerikai Akadémiájának évkönyve

• az 1939. májusi szám a menekültkérdéssel foglalkozott

• a szám szerkesztője előszavában alapját a kisebbségi probléma megjelenésében látta

• az aktuális krízist átmenetinek tartotta

• nem „zsidóprobléma”, folyamatosan létező, nagyobb léptékű kérdés

• fontosnak tartotta egy szervezeti háttér megteremtését a probléma megoldásához

• Eric Estorick tanulmánya a konferenciáról és a Kormányközi Bizottság addigi működéséről, pl. a Schacht- vagy Rublee-tervről

Archibald Grenfell Price tanulmánya a Foreign Affairs 1940. júliusi számában

• ausztrál geográfus, történész• némileg bizarr írás: milyen

esélyei vannak a fehér embernek, köztük a leginkább érintett zsidóknak a túlélésre a trópusokon

• a menekülteknek ilyen módon való letelepítésének ötletét a „befogadó országok” félelmeire vetítette vissza

• egészségügyi, logisztikai, gazdasági szempontból nem tartotta kivitelezhetőnek

• felemeli szavát a „teljesen tudománytalan faji doktrínák, az intolerancia és az embertelenség” ellen

• „érdekes” nyelvezet

Sós Endre: Emberdömping. Az eviani konferencia és a zsidó kivándorlók

világproblémája• egy előadás anyaga volt• foglalkozott az emigráció kérdésével, a

zsidók üldöztetéseivel a történelemben, a konferenciával, a zsidó és nem zsidó szervezetekkel

• pozitív, dicséri Roosevelt elnököt, kiemelte a zsidósággal kapcsolatos elismerő álláspontokat

• röviden foglalkozott a lehetséges úticélokkal

• legfrissebb fejlemények• óva intett a kivándorlástól, kivéve, ha

Palesztinába ment volna valaki, vagy az I. zsidótörvény miatt kényszerült volna erre

• remény, hogy nem érdeke az országnak

Békessy Imre: Az uj népvándorlás. Délamerika

• rövid előszó, utána tíz lehetséges dél-amerikai célország hosszabb ismertetése

• konferenciát pozitívan értékelte• az 1939. februárjáig lezajlott

eseményekről írt röviden• a „II. eviani konferenciát” is

pozitívan értékelte• egyes országok földrajzi,

gazdasági, társadalmi viszonyainak, történelmének, politikai szervezetének ismertetése

• gyakorlati információk• a könyv végén a szerző megadta

elérhetőségeit

A konferencia eredményei

• az öt pontban megfogalmazottakat teljesítették

• 1938. augusztus 3-án Londonban összeült a Kormányközi Bizottság a Politikai Menekültekért

• 1938. végén pozitívan ítélték meg a történteket, remény a nemzetiszocialistákkal való tárgyalások kapcsán

• az 1939. februári változtatások előremutatóak

• a kérdés reflektorfénybe került, az egyes országoknak el kell számolniuk bevándorlási politikájukkal

Kérdésessé váló megállapítások

• a 250 dollár/fő ajánlatra nincs semmilyen utalás

• cionista szervezetek nem akadályozhatták a munkát, hiszen küldöttei csak a kormányoknak voltak, a különböző szervezetekkel egy albizottság foglalkozott

• az illetékes szervezetek, illetve tagjaik antiszemitizmusa nem bizonyítható egyértelműen, a faji, nemzetiségi kérdés láthatóan igen fontos része a időszaknak

• faji kérdés, menekültkérdés nemcsak zsidó-nem zsidó viszonylatban jelent meg

Kutatási irányok a témával kapcsolatban

• menekültkérdés általában• menekültekkel foglalkozó

fontosabb szervezetek, személyek

• az eviani konferencia helye a két világháború közti menekültügyi konferenciák sorában, szerepe a második világháború utáni fejlődésben

• az Egyesült Államoknak és a Népszövetségnek a kérdésben mutatott együttműködésének vizsgálata

• a faji kérdés szerepe a korabeli közgondolkodásban

Idézetek• „Valódi megoldás… a teljesen

tudománytalan faji doktrínák, az intolerancia és embertelenség, melyek a problémát létrehozták, gyökerestül való kiirtása.” Sir Archibald Grenfell Price

• „…Magyarországnak nem érdeke, hogy 540.000 becsületes és dolgos polgára… kivándoroljon.” Sós Endre

• „nincs olyan európai nemzet, amely, bármifajta politikai, faji, vagy felekezeti elfogultság sugallja is törvényeit és rendelkezéseit, ragaszkodnék ahhoz, hogy a nemzetből, a társadalomból és a megélhetés jogából kirekesztettek öregjeikkel és gyerekeikkel együtt a szeme láttára pusztuljanak el.” Zsolt Béla