a kÖrnyezet kÁrosodÁsa És vÉdelme

© Dr. Barkács Katalin 1

A KÖRNYEZET KÁROSODÁSA ÉS

VÉDELME

Előadás

dr. Barkács Katalin, Analitikai Kémiai Tanszék

A tárgy tematikája: 1. A környezet, környezeti elemek, környezetszennyezés,

környezetvédelem alapfogalmai. A környezetkárosodás

okai, természetes és antropogén hatások, a védekezés

szükségessége. A környezetvédelem hazai és nemzetközi

problémái.

A környezetszennyezés forrásai,

a szennyezések hatásai, a szennyezések mérése,

a szennyezések szabályozása,

a szennyezés-csökkentés technológiai lehetőségei,

a szennyezés-csökkentés technikai eszközei

témakörök áttekintése az alábbi területeken:

2. Levegőminőség-védelem / energiatermelés, közlekedés /

3. Vízminőség - védelem

4. Hulladékok káros hatása elleni védelem

Szilárd halmazállapotú szennyezők /

hulladékkezelés, -tárolás /

Folyadékfázisú szennyezők /szennyvizek kezelése,

szennyvíziszap-hasznosítás /

5. Talajvédelem

6. Zaj- és rezgésvédelem


Ajánlott irodalom:

Dr. Barótfi István : Környezettechnika kézikönyv

Dr. Öllös Géza : Csatornázás és szennyvíztisztítás

Ulrich Föstner : Környezetvédelmi technika

Dr. Ligetvári Ferenc: Környezetünk és védelme

Előadásanyag elérhető: technologia.chem.elte.hu

Kiegészítő anyag: www.kvvm.hu

Követelmény: Kollokvium (szóbeli

vagy írásbeli évközi vizsgadolgozatok)

http://www.kvvm.hu/


Előadások időpontja:

csütörtöki napokon 14.15-15.45 óráig,

Kémiai Intézet 3.67 sz. terem

Követelmény:

kollokvium (szóbeli vizsga)

ill. 6 sikeres teszt-zárthelyi esetén

megajánlott jegy

Órabeosztás:

február 14. tematika és teljesítés

feltételei - megbeszélés

Előadásórák időpontjai: 02.14.,02.21.,02.28.,

03.07., 03.14., 03.21., 04.04., 04.11., 04.18.,

04.25.,05.02., 05.16.

Zárthelyi időpontok minden második

alkalommal:

02.21., 03.07., 03.21., 04.11., 04.25., 05.16.

pótzh máj. vége előtt


Tesztdolgozatok értékelése:

Százalékban kifejezett teljesítmény alapú

értékelés

6 db zh-ból összesített pontszám a számítás

alapja, ha mindegyik teszt-zh 15 pont feletti,

azaz egyenként meghaladja az 50%-nyi

pontszámot

max. pontszám dolgozatonként 30 pont

180 pont - 100% 90 pont - 50%

60%- tól, 108 ponttól elégséges szint

70%-tól , 125 ponttól közepes

teljesítmény

78% felett, 140 ponttól

megajánlott jegy: 4 (jó)

89% felett, 160 ponttól

megajánlott jegy: 5 (jeles)


A KÖRNYEZET KÁROSODÁSA ÉS

VÉDELME

ALAPFOGALMAK

Környezet

Ahol az ember él, tevékenységét kifejti

Az élővilág élettere, a bioszféra (lito-, hidro-, atmoszféra)

A környezeti elemek rendszere

Környezeti elemek

élő, élettelen, természetes, mesterséges

Föld kőzet, ásványok

barlangok

talaj

domborzat

Víz felszín alatti

felszíni

Levegő

alsó légkör /troposzféra/

felső légkör / sztrato-, mezo-, termo-, ionoszféra /


Élővilág

EMBER

növényvilág : erdő, gyep, nádas, mezőgazdasági

termény

állatvilág : vadon élő, védett és nem védett

háziállat, védett és nem védett

Táj védett természetes

nem védett kultúrtáj

Települési környezet lakóterület

ipartelep

mezőgazdasági települések

közlekedési útvonalak

A táj a környezet egészének emberi szempontú tükörképe. A táj

létéhez szükséges az ember léte.

A tájfogalom általában tájesztétikára és tájhasználatokra bomlik.

A táj a természet és a társadalom kölcsönhatásaiban fejlődő

komplex területi egység. Tükrözi a természeti adottságokat, a

társadalmi és gazdasági viszonyokat, ugyanakkor magas szintű

vizuális-esztétikai értékek hordozója.


Az ökoszisztémákban a nem művi elemek dominálnak,

ellentétben a települési környezettel, de ott is

megjelenhetnek. A két rendszer megkülönböztetése azért

szükséges, mivel ugyanazt a környezeti hatást

másképpen érzékeljük. Ugyanazt a környezet állapotot

másképpen kell értékelni például Budapest belvárosában,

mint egy fokozottan védett erdő közepén.

Az elemek közül a víz magába foglalja a felszíni és

felszín alatti vizeket, a föld pedig a talajt, alapkőzetet,

ásványvagyont, tehát az egész litoszférát.

Az élővilág mint környezeti elem a növények vagy állatok

egyedeit, adott területen megjelenő populációt, illetve a

növény- vagy állatfajokat jelenti.

A művi elemek az ember által létrehozott épített

környezetet, egy-egy adott területen található

mesterséges környezeti objektumok összességét jelentik.

Az ember mint önálló környezeti elem szerepeltetése

ellen azt az érvet szokták felhozni, hogy a

levegőtisztaság-védelmi, vagy a zaj-határértékek

kialakításánál az ember egészségvédelme volt a fő

szempont.


Az ember – környezeti elemként történő önálló

szerepeltetését indokolja egyrészt az, hogy az embert

pszichikai állapota érzékennyé teheti bizonyos hatásokra.

Másrészt az egyes emberek számára a többi ember valós

környezetet jelent, sőt a legtöbb esetben a

legdominánsabb környezetet. Harmadrészt, ha az ember

részét képezi a környezeti rendszereknek, és az elemek

közül kihagynánk, akkor nem kapnánk meg azt az

egészet, ami maga a rendszer.

Az ökoszisztémákat dominánsan természetes elemekből

álló térségnek tekintjük, míg a települési környezetben a

művi elemek és az ember dominál, természetesen

mindkét esetben az összes elem jelenléte mellett. A két

rendszer egymást kiegészítve, átfedve adja ki a környezet

egészét.

____________________ Ökoszisztéma (ökológiai rendszer) = A természet olyan részét jelöli, ahol az élettelen

környezet és a benne kialakuló növény- és állattársulások kölcsönhatásából az élő és

az élettelen komponensek között folyamatos anyagcsere jön létre. Az ökoszisztémák

folytonos sora alkotja a bioszférát. (Ökológiai értelemben a vizsgálat tárgyát helyesebb

lenne talán a biocönózis, azaz az életközösség szakkifejezéssel illetni, ami valamely

élőhely élővilága, vagyis a benne előforduló nővények és állatok összességét jelenti, de

mivel a hatásvizsgálatok során nemcsak az életközösséggel foglalkozunk, hanem az

élőhelyre és az abban lejátszódó folyamatokra, változásokra is kíváncsiak vagyunk, a

rendszerre utaló kifejezést alkalmazzuk. Ezt erősíti az a tény is, hogy ez a szakkifejezés

a hétköznapi szóhasználatban is jóval ismertebb, mint a biocönózis.)

/ Biológiai lexikon, Akadémiai KK. Bp. 1977.


E

M

B

E

R

I

T

E

V

É

K

E

N

Y

S

É

G

E

K

LEVEGŐ

1.

VIZEK Felszíni

Felszín alatti

2.

FÖLD

Talaj

Alapkőzet

Ásványi vagyon

3.

ÉLŐVILÁG

Fajok, fajták,

egyedek,

stb.

4.

MŰVI KÖRNYEZET

Építmények, létesítmények

5.

EMBER

6.

ÖKOSZISZTÉMA

7.

TELEPÜLÉSI

KÖRNYEZET

8.

TÁJ

9.

Környezeti

elemek

rendszere


Ökológia

Az élőlények és az élettelen környezet együttes

rendszerét, fenntarthatóságuk feltételeit tanulmányozza.

Ökoszisztémák /biotopon kifejlődött, egymással társuló élő

szervezetek egysége/

Bioszféra

Mikro-, mezo-, makrokörnyezet

Barry Commoner szerint az ökológia alaptörvényei:

1. Az ökoszféra egyes elemei között szoros a kapcsolat

/rendszer/

2. A természet nem ismeri a hulladék fogalmát

3. Természetes eredetű zavar esetén az ökológiai

egyensúly helyreáll

4. Mindennek ára van

Környezetszennyezés

• Az emberi tevékenység a környezeti elemek

tulajdonságait hátrányosan változtatja meg.

emisszió, transzmisszió, imisszió

• Egy adott környezeti elem kibocsátási határértéket

meghaladó terhelése

kibocsátási ill. szennyezettségi határértékek


SZENNYEZŐANYAG ÁRAMOK

CSOPORTOSÍTÁSA

szennyezőanyag forrása

természetes és antropogén

ipar, mezőgazdaság, kommunális, közlekedés

szennyezőanyag kibocsátás jellege

pontszerű, diffúz, mozgó pontforrás

szennyezés időtartama:

folyamatos, szakaszos, periodikus

szennyezés időbelisége

korábbi illetve jelen tevékenységből származó

hatás: lokális, regionális, globális (mikro-, mezo-, makrokörnyezet)

kémiai /vegyész/ szempontok szerint:

halmazállapot, összetétel!

Példák:

Magyarország levegőszennyezettség adatai és a hazai vízkezelésszennyvíztisztítás helyzete (közműolló),

ill. földrészek okozta, ill. a Föld egészét érintő szennyezőanyag kibocsátások


EMISSZIÓ

A káros emissziók lehetnek közvetlen vagy közvetett kibocsátások

Levegőszennyezés esetén közvetettnek számít pl. pernyetároló, meddőhányó felkeveredő, kikerülő szennyezése,

vízben megjelenő szennyezések stb.

A káros anyagok hatására példák

(helyi, regionális ill. globális):

emberi egészséget érintő (légutak megbetegedései, neurotoxinok, karcinogének)

vízi élet károsodása (eutrofizálódás, savasodás)

természeti értékek pl. erdők károsodása

mezőgazdasági terméshozam csökkenés

anyagok minőségromlása (mesterséges környezet; csővezetékek, épületek stb.)

globális (üvegházhatás, ózonpajzs)


MIKROSZENNYEZŐK MEGJELENÉSE,

HATÁSA

Akkumuláció és biomagnifikáció

Biomagnifikáció a táplálékláncban

DDT 0,1 mg/m3 a levegőben (MK-érték)

↓

0,02 ppm a vízben

↓

5 ppm a növényi planktonban

↓

40 - 300 ppm a halhúsban

↓

2 500 ppm (2,5 g/kg) a ragadozó halban


Környezeti kár – környezetkárosodás

• a környezet vagy a környezet egyik eleme

igénybevételének, ill. szennyezettségének oly mértéke,

amelynek eredménye, hogy a természetes, vagy korábbi

állapot /minőség/ csak beavatkozással vagy egyáltalán

nem állítható helyre

• az imisszió oly mértéke, mely kedvezőtlen változást okoz

az emberi egészségben és az emberi javakban

Környezetvédelem

Tudatos emberi tevékenység

Célja az emberi lét mennyiségi és minőségi feltételeinek

megóvása, JAVÍTÁSA

/az ember egészségének és fennmaradásának biztosítása,

anyagi és szellemi javainak védelme/

minimális igényű értelmezés:

a környezet egyszerű újratermelése

maximális igényű értelmezés:

a környezet bővített újratermelése

Nemcsak védekező, de fejlesztő tevékenység,

célja az ártalmak megelőzése


KÖRNYEZETVÉDELEM

A környezetvédelem olyan emberi tevékenység,

amelynek célja a természetes vagy mesterséges úton

létrejött környezeti értékek megóvása. A védelem az

értékek megőrzését, helyreállítását, és - kiemelten -

károsodásuk megelőzését jelenti. A fenti célok eléréséhez

az is szükséges, hogy a környezetvédelem képes legyen

az értékek meghatározására.

A környezetvédelem alaptevékenységei:

• A környezeti értékek megőrzése: egy

meghatározható környezetállapot fenntartását jelenti

jórészt emberi önkorlátozásokon keresztül, tehát

elsősorban a megelőzés eszközével.

• Környezeti értékek helyre- illetve visszaállítása:

az értéknek tekintett állapotok rekonstrukcióját jelenti

utólagos közvetlen beavatkozások segítségével.


A környezetvédelem műszaki, gazdasági és jogi

szabályozók megszabta tevékenységek rendszere.

Intézkedések összefüggő rendszere:

károkat megelőző védelem

okozott károk megszüntetése

emberi környezet fejlesztése

természetes erőforrásokkal való célszerű

gazdálkodás

A környezetvédelem a természetes és mesterséges

környezettel egyaránt foglalkozik.

Szakterületei:

Földvédelem

Vízvédelem

Levegőtisztaság-védelem

Élővilág-védelem

Tájvédelem

Természetvédelem /természeti értékekben gazdag részek

védelme/

Települési környezet védelme

Hulladékok káros hatásai elleni védelem

Zaj- és rezgésvédelem

Sugárvédelem

Műemlékvédelem

© Dr. Barkács Katalin 17 © Dr. Barkács Katalin

A KÖRNYEZET VÉDENDŐ ÉRTÉKEI

Az értékek definiálása lényeges a környezetvédelem

tárgyának és céljának meghatározásához.

Erre szükség van mind a létező, mind az emberi

tevékenységek céljaként létrejövő új értékek

esetében.

Az értékek itt nemcsak gazdasági, de társadalmi,

információs és etikai kategóriákat is jelentenek.

A környezetvédelemnek a fentiek szerint négy egymással

összefüggő emberi törekvést kell képviselnie:

• az ember (az egyén és a társadalom) érdekében egy

meghatározható környezetállapot fenntartását,

• az élet, mint különleges érték védelmét,

• a környzettel „jó gazda" módjára történő

gazdálkodást,

• és a fentiek alapján az ember etikai fejlődését.


A KÖRNYEZETVÉDELEM

TÖRTÉNETÉBŐL

1969 -74:intenzív időszak

nem a tömegek ügye még, nem veszélyezteti

közvetlenül az egyéneket,

a következmények általánosan nem ismertek.

Ma: kormány, társadalmi- és tömegszervezetek,

tudományos intézmények, egyének törekvése

Ok: gazdasági is, például:

- vízkitermelés költségnövekedése

- korrózió a környezetben

- romló termőföld

. - erdőkárosodás

- művi környezet károsodása

Következmények:

- idegenforgalmi vonzerőcsökkenés

- termékek versenyképessége

/mezőgazdasági, élelmiszeripari /

- egészségügyi kiadások

Alapelv: a környezeti ártalmak megelőzése


ADATOK A KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK

MEGÍTÉLÉSÉHEZ

Robbanásszerű változás

Népesség szaporulat, felgyorsult gazdasági fejlődés

(fogyasztói társadalom, profitéhség)

Népességnövekedés - urbanizáció

századforduló előtt 6 milliárd 25 milliárd 2060-ra

Föld népessége 2%/év növekedés

Új technológiák (sok új biológiailag idegen ill. mérgező anyag)

55 (110) ezer vegyület használata, 1-2 ezer környezeti hatása

ismert

Ipari termelés 7%/év növekedés

Ipari termelés 15 évenként, energiatermelés 12 évenként

kétszeresére nő

14 év alatt az anyagi színvonal is megduplázódik

Mezőgazdaságban

nagyüzemi állattartás

kemizálás

Eredmény:

egészség- és környezetkárosodás

pl. asztma 10 év alatt 9,3-szoros

hörghurut 2,4-szeres

„Atomkorszak”; a politika és nem a célszerűség dönt


IDŐ

[év]

LÉTSZÁM

A NÖVEKEDÉS

ÜTEME

FŐ-TERÜLET

[ha]

Időszá-

mítás

kezdete

150 millió 100

1000 300 millió 2x-es 1000 év

alatt

50

1600 600 millió 2x-es 600 év

alatt

25

1850 1250 millió Több, mint

2x-es 250 év

alatt

12

1950 2500 millió 2x-es 100 év

alatt

6

1970 3,5

milliárd

4,2

1990 5 milliárd 2x-es 40 év

alatt

3


alatt

2,1


alatt

0,6


IDŐ (ÉV) MAGYAR NÉPESSÉG

(millió fő)

1870 5,0

1900 6,8

1920 7,9

1940 9,3

1950 9,2

1970 10,3

1992 10,33

2004 10,02

2010 9,99


HAZAI NÉPESSÉG-MEGOSZLÁSI

ADATOK

Terület Népsűrűség

fő/km2

Magyarország 112

Budapest és

vonzáskörzete

1580

Főváros 4000

Belváros 8000

Az ország

szennyezett

területei

540


AZ ÁTLAGOS ÉLETKOR ALAKULÁSA

IDŐ (ÉV) ÉLETKOR (ÉV)

Időszámítás

kezdete

22

500 25

1000 28

1500 33

1848 41

1941 56,5

1990 72,5

2000 75


KV (környezetvédelem) feladata felismerni a veszélyes

folyamatok, károk okait és meghatározni a megelőzés

módjait, valamint a szennyezés-csökkentés megoldásait

KV nem tudomány, hanem tevékenység!

Egyenetlen megoszlás a Földön

Jelen állapot:

Japán 100 millió fő évi létszám növekmény 1,0%

USA 200 millió fő 1,4%

Nigéria 63 millió fő 2,4%

1 főre eső jövedelem US $ és életszínvonal változás%

Japán 2000 + 9,9%

USA 4000 + 3,4%

Nigéria 70 - 0,3%

„A gazdagabb még gazdagabb lesz, a szegénynek gyerekei

lesznek...”


GLOBÁLIS PROBLÉMÁK A FÖLD

BOLYGÓN

ŐSSZEFOGLALÁS

Megnevezés

Éhínség következtében évente meghal 16-20 millió ember

Éhezik a világon 800 millió ember

Nincs megfelelő ivóvize 1 750 millió embernek

Különféle betegségekben meghal 9 millió gyermek

Nem részesül egészségügyi ellátásban 1 000 millió ember

Nincs megfelelő lakása 1 000 millió embernek

Hajléktalan 100 millió ember

Írástudatlan 1 000 millió felnőtt

Nem jár iskolába 130 millió gyermek

Menekült 15 millió ember

Antropogén eredetű légköri szennyezés 200 millió t

Erodálódott termőtalaj 26 000 millió t

Az elhagyott térségek növekedése 6 millió ha

Évente elpusztított esőerdő 11,2 millió ha

Ózonlyuk az Antarktisz felett 15,5 millió km2

Savas eső által elpusztított erdő 27,2 millió ha

Toxikus anyaggal szennyezett terület

csak az USA-ban

0,017 millió


KÖLTSÉGEK ÖSSZESÍTÉSE (WGI) Probléma

megnevezése

Stratégia

száma

Megoldás (stratégia) javaslat %**

ÉHÍNSÉG 1. Az éhínség enyhítése, fenntartható

mezőgazdaság és műtrágya az alapvető

élelmiszerek előállítására

1,9

EGÉSZSEG 2. Egészségügyi ellátás a rászorulók

számára

1,5

LAKÁS 3. Öntevékeny lakásépítés 2,1

IVÓVIZ 4. Tisztavíz hálózat biztosítása 5,0

ÍRÁSTUDATLANSÁG 5. Műholdas adás, napelemes TV,

könyvek, stb.

0,5

ENERGIÁK I. 6. Az energia felhasználás hatékonyság

növelése

3,3

ENERGIÁK II. 7. A fenntartható energia rendszer (pl.

szél)

1,7

NÉPESSÉG 8. Stabilizálni a népesség növekedését

KÖRNYEZET

HELYREÁLLÍTÁSA I.

9. Termőföld megóvása

KÖRNYEZET

HELYREÁLLÍTÁSA II.

10. Erdősítés (esőerdők újratelepítése) 7,0

KÖRNYEZET

HELYREÁLLÍTÁSA

III.

11. A CFC termelés megszüntetése 0,5

KÖRNYEZET

HELYREÁLLÍTÁSA

IV.

12. A savas esők megszüntetése 0,8

KÖRNYEZET

HELYREÁLLÍTÁSA V.

13. A globális felmelegedés megállítása 0,8

ÖSSZESEN: (175 milliárd Euro ) 30,5 %**: a világ éves fegyverkezési költéségének %-a


Észak-

Amerika

(%)

Európa

(%)

Japán

(%)

OECD

(%)

BERUHÁZÁSI

ESZKÖZÖK,

SZOLGÁLTATÁSOK

74 76 79 76

Víz -és szennyvíz

kezelés

24 34 22 29

Hulladékgazdálkodás 25 15 22 21

Levegőminőség-

szabályozás

12 17 25 15

Egyéb (talajjavítás,

zajcsökkentés)

13 10 10 11

ÁLTALÁNOS

KÖRNYEZETI

SZOLGÁLTATÁSOK

26 24 21 24

Összesen: 100% 100% 100% 100%

A KÖRNYEZETI PIAC SZAKTERÜLETEK

ÉS RÉGIÓK SZERINT CSOPORTOSÍTOTT

FŐBB MUTATÓI AZ OECD TERÜLETÉN (forrás:OECD)


A KÖRNYEZETVÉDELMI

BERUHÁZÁSOK CÉLOK SZERINTI

MEGOSZLÁSA HAZÁNKBAN


ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETÁLLAPOT

JELLEMZŐK

Pozitív:

Hazánk biodiverzitása az EU-t gazdagítja (Rioi alapelv)

Kedvezőtlen:

Nemzeti jövedelem - fajlagos környezeti hatás (hulladéktermelés) nagy

1 Ft nemzeti jövedelemre viszonylag nagy-

2,2 MJ - primer energia felhasználás jut hazánkban (az energiaipar jelentős környezetterhelő iparág!)

Levegőminőség - közlekedés állapota Magyarországon több mint 2 millió személygépkocsi, 40%-a 10 éves ill. régebbi

trend: 5 évente számuk kétszereződik

Felszíni és felszín alatti vizeink állapota

EU közműolló 25%-os, Magyarország 40%

Hulladékhelyzet

Talajállapot

Zaj- és rezgésterhelések


AZ ANTROPOGÉN ÉS TERMÉSZETES

EREDETŰ EMISSZIÓK BECSÜLT

RÉSZARÁNYAI

Vegyület Természe-

tes eredet

Antropogén

összes

Energiafüggő

emisszió

kéndioxid 100 65 60

nitrogén-

oxidok

100 70 60

széndioxid 100 7

radioaktivitás 100 200

szénhidro-

gének

100 40 2

metán 100 15 3

PAH 100 1000 700

CH/F,Cl 0 100 25

arzén 100 300 2

kadmium 100 800 30

ólom 100 1800 1200


Emisszió % SO2 NOx CxHy CO szilárd

természetes

eredetű

75 94 96 23 94

antropogén

eredetű

25 6 4 77 6

közlekedés 3 45 60 80

ipar 25 15 35 5 45

energia 70 40 2 2 55

biomassza 2 5

összes volumen komponensenként 100 millió t/év

Mennyiség vagy koncentráció????

A FÖLD LÉGKÖRÉBE KERÜLŐ

SZENNYEZŐK MEGOSZLÁSA EREDET

SZERINT


TERMÉSZETI KÖRNYEZET FUNKCIÓI

Nyersanyagot szolgáltat

Káros anyagokat felvevő közeg

Közvetlen fogyasztást szolgál,

napi szükséglet egy főre:

- 10 - 20 m3 /15 kg levegő

- 1,55 kg élelmiszer

- 2,5 L víz

A víz, levegő nem fogy el,

de szennyezőanyaga dúsul!

„Az ember maga is tisztító reaktor”


A műszaki-gazdasági fejlődés fokozott

természeti erőforrás igénybevételt jelent:

népesség nő,

fogyasztási igény (energiaigény) nő,

az eltartó kapacitás csökken.

Ökohatékonyság legalább szinten tartása a

megoldás!

(ÖH) ökohatékonyság = környezeti hatás / GDP

(KH) éves környezeti hatás → össz GDP x ÖH;

{lakoslétszám x GDP/fő} x ŐH

a két tényező szorzata állandó kell legyen a

szinten tartáshoz!

↓

megoldás:

az ökohatékonyság tényező csökkentése,

vagyis az

egységnyi nemzeti termékhez tartozó negatív

környezeti hatás csökkentése


Környezeti - szemléletformálás

szükségessége/időszerűsége

Környezetben lejátszódó folyamatok, a környezet állapota

• fizikai,

• kémiai,

• biogeokémiai,

• biológiai,

• társadalmi stb. folyamatok

által meghatározott sajátságok összessége.

A környezetben lejátszódó folyamatok megismerése

• diszciplináris megközelítés

• multi- és interdiszciplináris megközelítés

A környezetben lejátszódó folyamatokban bekövetkezett

zavarok okai

• természeti

• antropogén

A környezetben lejátszódó folyamatokban bekövetkezett

zavarok szintjei

• globális

• regionális

• lokális

A környezeti problémák kezelése - környezetvédelem

(szintektől függetlenül)

• megelőzés

• felismerés

• elhárítás


Az 1995 évi LIII. törvény.

A környezet védelmének általános szabályairól

a környezeti elemek sajátossága,

a szennyezés jellege

általános jellegű, területi, helyi, egyedi, valamint

védelmi övezetre (zónákra) érvényes szabályozók,

környezeti célállapot

termékre és technológiára vonatkozó

kibocsátási határértékek

környezet igénybevételi és -terhelési díjak

A környezeti ártalmak elhárításának

műszaki megoldásai:

• káros emisszió csökkentés ill. kiküszöbölés

a forrás területén

hulladékmentes vagy hulladékszegény technológiák

• káros emisszió megakadályozása a szennyezőanyag-

kibocsátás csökkentésével

pl. porleválasztók, szennyvíztisztítók

• káros emisszió továbbjutásának megakadályozása

pl. erdőtelepítés

• védőeszközök az imissziók helyén


A környezetvédelem feladata ● Felismerni a környezetre veszélyes folyamatok,

ártalmak okait

● Kifejleszteni alkalmas analitikai módszereket,

műszereket

● Meghatározni az okok megelőzési módjait és

megszüntetési módjait

Törvényi összehangolás

●Nukleáris energia, radioaktivitás felhasználásáról

●Bányászatról

●Erdőkről és a termőföldekről

●Épített környezet alakítása és védelméről

●Közlekedésről

●Katasztrófák megelőzéséről

●Területfejlesztésről

●Vadgazdálkodásról és a halászatról

●Vízgazdálkodásról

●Hulladékokról

●Veszélyes anyagokról

●Természet és táj védelméről

●Állatvédelem-állategészségügyről

●Növényvédelem-növényegészségügyről

●Műemlékvédelemről


SZENNYEZŐ FIZET ELV/GAZDASÁGI

ÖSZTÖNZÉS

példák:

• környezethasználati díj

• környezetterhelési díj

• termékdíj

• betétdíj

• vállalkozások támogatása

(hitel kamatláb csökkentés,

vissza nem fizetendő hitelek)

• „szennyezés kvóták” kereskedelme

emisszió-kereskedelem


Természetvédelem

Vadon élő madarak

Természetes élőhelyek

NATURA 2000 hálózatba csatlakozás

IPPC (Integrált) Ipari Szennyezés Megelőzés és

Szabályozás

Törvények

Hulladékgazdálkodás (2000)

Kémiai Biztonság (2000)

Állatvédelem (1998)

Géntechnológia (1998)

Kiemelt környezetvédelmi területek

LEVEGŐMINŐSÉG - mozgó pontforrás

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS - veszélyes hulladékok,

szállítás

VÍZMINŐSÉG - települési szennyvizek elvezetése,

tisztítása, felszíni – és felszín alatti vizek védelme

EGÉSZSÉGES KÖRNYEZETHEZ

VALÓ JOG nemzeti környezetvédelmi program


Szennyező- komponensek / hulladék

mennyiségének csökkentése

Ipari termelési tevékenységből adódó

szennyezések / nyitott technológia /

Mivel lehet megelőzni egy havariát?

• ami nincs, az nem szivároghat,

alternatív technológia

• a folyamatok anyag- és energia igényének

csökkentése (tartalékkészleteké is)

• szakemberek tudásszintje, oktatási programok

• biztonsági berendezések alkalmazása

cél:

hulladékszegény /hulladékmentes/ technológia

elavult technológiai megoldás megváltoztatása

új eljárások bevezetése


Megoldás-példák a megelőzésre:

• nyers- és alapanyag megválasztása

Pb-fehér ↔ ZnO, BaO, Ti02

benzol ↔ paraffin

CCl4 ↔ egyéb klórozott szénhidrogének

pl. HCI gyártás

NaCI + H2SO4 vagy H2 + Cl2

pelettizált alapanyag (pl. szénpor...)

alapanyag szennyezőanyag tartalmának

csökkentése

tűzelőanyag fajtája

jegesedés-gátlók (homok, só, stb.)

• műveleti körülmények

alapanyagok nedvesítése ↔ száraz porforma

acél fűtőlapok / kráterek ↔ homokfürdő

őrlés nedvesen

égőfejek /pl. tüzelőanyagok esetén/

• reakciókörülmények

legyen szelektív ! hőmérséklet, nyomás, összetétel

nem megfelelő technológia; több melléktermék →

hulladék

szelektív katalizátor, recirkuláció

víz helyett szerves oldószer

kis oldószerigény, helyszíni oldószer regenerálás


Ha a szennyezés megjelenik:

nem kielégítő megoldás a hígítás !

pl. technológiai hulladék /víz vagy szilárd /

kommunálissal keverése nem! megengedett

szennyezés kibocsátáskor

kéménymagasítás nem ! megoldás

Passzív környezetvédelmi megoldás:

hely és idő tekintetében izolálás

- személy / folyamat

Integrált környezetvédelem

• Tudatos és takarékos nyers- és segédanyag

felhasználás

• Energiafelhasználás csökkentése

• Környezetterhelés csökkentése

• Hulladékmennyiség csökkentése

(újrahasznosítás)

• Termék/üzem élettartam növelés


Változtatni akarunk? HOGYAN? MIT EREDMÉNYEZ? MILYEN ÁRON?

esetleg újabb környezeti problémát okoz-e?! Negatív hatás az egészségi, környezeti mellett

erkölcsi, esztétikai, szociális és társadalmi is lehet!

Intézkedés a közlekedés

területén

Eredmény

Katalizátor CO, NOx, CxHy csökken

CO2, energia változatlan

Toxikus fémkibocsátás nő!

Kisebb autók Energiaigény kisebb

Forgalom változatlan marad

Magán helyett

tömegközlekedés

Energia, emisszió csökken, de

a komfortérzet is!

Kommunikációs

rendszerfejlesztéssel

közlekedés-csökkentés

Személyes kapcsolatok

elsorvadása


A környezetvédelem hatékony eszköze a

Környezeti Hatás Vizsgálat (KHV)

A KHV tárgya egy tervezett létesítmény környezetre

/a természetes és mesterséges, esztétikai értékeket is

magába foglaló környezeti elemekre/ gyakorolt

hatásának felmérése.

A KHV módszer, mód, út, eszköz.

Mikor van rá szükség?

ha a hatás mérete /több elemet, nagy térséget érint/

jellege /összetett hatás/

helye /védett terület /

indokolja.

Tartalma

Projekt célja, technológiai megvalósítás módja

Igény - anyag, energia, terület, környezeti elem

Kibocsátás - anyag ,energia, hulladék

tömeg, jelleg, koncentráció, eloszlás,

rendkívüli üzem

Hatás - mérték, terület, jelleg

Csökkentés - megvalósítás elve és gyakorlata


Környezeti állapot-felmérés

Beruházás előtt és alatt,

üzemeltetés alatt,

megszüntetés,

valamint havária esetén

Monitoring

Azonosítás, előkészítés és előértékelés

Állapotváltozásokat ír le

Előzetes hatástanulmány - telepítés, technológia

a környezeti elemek terhelésének, minőségének,

használatának mértékét mennyire befolyásolja

Kontrollkörnyezet


Környezeti hatástanulmány (KHT):

A hatástanulmányok a KHV folyamán készülő szakmai

dokumentumok, amelyek a döntéshez szükséges

információkat tartalmazzák. A hatástanulmányokat

megfelelő szakértői szervezetek készítik, mérések,

becslések, a műszaki tevékenység leírásai és más

szükséges információk alapján, de végleges tartalmat és

formát a tanulmányok különböző egyeztetések,

tárgyalások alapján kapnak.

Környezeti elemek, rendszerek:

a hatásvizsgálat tárgyai,

ld. a bevezető rész definícióit.

Vannak átfedések az egyes elemek, illetve a rendszerek között,

de ezek az egységek a vizsgálatok során mégis jól elkülöníthetők.

A termőföldben például vannak olyan mikroorganizmusok,

amelyek az élővilágnak is részét képezhetnék, mégis ezeket,

mivel a talajképződésben fontos szerepet játszanak a termőföld

szempontjából érdemes pl. figyelembe venni.


KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT

Hatótényező

A hatótényező a vizsgált tevékenység olyan önálló

része, amely a környezeti elemek vagy rendszerek

állapotváltozásának, azaz a hatásoknak az okaként

tekinthető. A hatótényező tehát a változások kiváltó oka. E

fogalomra azért volt szükség, mert a magyar nyelvben

erre nem volt összefoglaló kifejezés. A kibocsátás - a

leggyakoribb hatótényező - fogalma, mint azt később

láthatjuk, csak a hatótényezők egy részét fedi le. (Egy

erdő kivágása, egy terület dózerolása, vagy lecsapolása,

egy ipari vízkivétel például nem kibocsátás.)

A hatótényezők - mint a folyamatok elindítói - tudományos

szemszögből minden esetben anyag- és energia-

kibocsátások, és/vagy elvonások.


GYAKORLATBAN A HATÓTÉNYEZŐK A

KÖVETKEZŐ FŐ CSOPORTOKBA

SOROLHATÓK: •Szennyezőanyag-kibocsátás

(szennyvízkibocsátás, talajszennyezés stb.);

•Zaj- és rezgéskibocsátás, sugárzás;

•Élőhelyek megszüntetése, vagy felszabdalása

(például területfoglalás útépítéskor);

•Természeti erőforrások készletének változtatása

(például víztárózás, vízkivétel);

•Környezeti elemek létének megszüntetése;

(Ez a gyakorlatban ritkán jelenti az elemet a maga

teljességében, általában az elem egy-egy önállónak

tekintett összetevőjéről, például élővilág esetén néhány

egyedről, vagy egy populációról lehet szó a

megszüntetésnél);

•Művi elemek létesítése;


•Mozgó környezeti elemek áramlásának, terjedésének,

mozgási lehetőségeinek megváltoztatása;

(Az élővilágnál például migrációs akadályozása, vagy

útvonalainak megszüntetése. Ilyen előfordulhat a levegő,

a víz, az élővilág és az ember környezeti elemek esetén

is. Ehhez kapcsolódó tevékenység pedig például a

lefolyási viszonyok változtatása, vagy különböző lég-

vagy vízmozgást gátló akadályok építése.)

•Területhasználat változás (Például erdősítés, területfog-

lalás, meddő elhelyezése);

Ebben az esetben nem csupán a területhasználati mód

(például lakó-, ipar- vagy mezőgazdasági terület), hanem

azon belül a használati formák is változhatnak (például

mezőgazdasági kultúra-váltás, vagy szántó helyett

rétgazdálkodás).



Környezeti hatás

A környezeti hatás az emberi tevékenység okozta olyan

állapotváltozás, amely értelmezhető és értékelhető

környezetvédelmi szempontból.

Hatásviselő

Hatásviselőnek az a környezeti elem, vagy rendszer

tekinthető, amely állapotában a változás megtörténik.

Ha a hatásviselő állapota közvetlenül valamely

hatótényező következtében változik, közvetlen hatásról

beszélhetünk, ha a változás oka egy másik hatásviselő

elem, vagy rendszer változása, akkor közvetett hatásról.



Hatásfolyamat

A hatótényezőkből kiinduló olyan folyamat, amely egy,

vagy több környezeti elem, vagy rendszer állapot-

változását okozza.

A folyamat először közvetlen, majd közvetett hatásokkal

jár.

A folyamat bemutatása azt az ok-okozati lánc leírását

jelenti, amely a változásokat eredményezi, és ahol a

közvetett hatások egy-egy változás tovagyűrűzését

jelentik.

Például, ha egy üzem szennyvizet bocsát ki, az

közvetlen hatásként a vízi élővilágra hat. A közlekedési

utakon történő légszennyezés közvetett hatása -

kiülepedés formájában - eléri az út menti talajokat,

növényzetet és művi elemeket egyaránt.

A folyamatok végén a végső hatásviselő található, amely

leggyakrabban az ember, vagy valamelyik környezeti

elem.


KOCKÁZATFELMÉRÉS

a környezetvédelem viszonylag új eszköze

Az USA-ban a 80-as években terjedt el, vált

általánosan elfogadottá.

Európában, hazánkban is fokozatosan növekszik

szerepe és a környezeti elem védelme szemléletetet a

felhasznált anyagok egészségügyi és ökológiai

kockázatának csökkentési ígénye váltja fel.

Ennek megfelelően az EU szabályozások is egyre

inkább kockázati szemléletet tükröznek.

A kockázat két lényegi eleme: a kár, tehát a negatív

érték/esemény

és az, hogy jövőbeni, bizonytalan ennek a

bekövetkezése.

A kockázatok csökkentésének két fő szakasza:

a megismerés fázisa, azaz a kockázatfelmérés,

és a beavatkozás fázisa, a kockázatkezelés.


KOCKÁZATFELMÉRÉS

A kockázatfelmérés lehet kvalitatív és kvantitatív. A

kvalitatív jellemzések szerepe jelentős lehet a

kvantitatív felmérés időbeni és költségbeni

ráfordításainak csökkentésekor is.

Kvantitatív megközelítés:

x esemény kockázata, azaz R definíciója:

R(x) = P(x) . M(x)

P a bekövetkezés valószínűsége

M a kár nagysága

A kvantitatív kockázatfelmérés lényegi kérdése, hogy a

két tényező milyen bizonyossággal határozható meg.


KOCKÁZATFELMÉRÉS-

KOCKÁZATKEZELÉS

A kockázatfelmérés célja az embert és környezetét

veszélyeztető helyzet ill. a veszélyeztetés mértékének

megállapítása.

A kockázatfelmérés bemutatja a felhasznált

bizonyítékokat, a felmérésben rejlő, következtetéseket

érintő bizonytalanságokkal együtt. A felmérés

döntéselőkészítő eljárás, a legkedvezőbb elhárítási

stratégia kialakítását célozza.

A kockázatkezelés maga a döntéshozatali folyamat,

amelynek cselekvési terve a megállapított kockázatok

alapján a műszaki, politikai, társadalmi és gazdasági

szempontokat egyesíti, meghatározza a

kockázatcsökkentés mértékét és módját.

Megfelelő beavatkozási mód lehet az, amely a

kockázatok csökkentésére, azaz a kárt okozó

események megelőzésére és/vagy a keletkező kár

következményeinek mérséklésére irányul.


A KOCKÁZATFELMÉRÉS CÉLJA

Az értékelés ill. mérés végpontjának/céljának pontos

meghatározása az elsődleges feladat.

Eszerint:

Mi a védendő objektum ill. érték, aminek károsádását

számszerűen jellemezzük, és ezzel kapcsolatban mely

hatások körét vizsgáljuk.

Környezeti kockázatfelmérésnél a környezeti értéket

kell védeni a káros hatásoktól, ilyenkor azon ökológiai

tulajdonságok lehetnek a környezeti végpontok, amit

jelentős - beavatkozás szükségességét jelző - terhelés

ér.

Részeként megjelenik a külön is kezelhető

közegészségügyi kockázatfelmérés, amely során

közvetlenül az emberi élet és egészség védelme a cél

(ehhez kapcsolódik az anyagi javak, technológia

védelme) .


KOCKÁZATBECSLÉS ALAPFOGALMAI

veszély - az, ami adott körülmények közt káros

hatású lehet

kockázat - a káros hatás kialakulásának, a veszély és a

körülmények együttese által meghatározott, valószínűsége

- számszerűen a kár nagyságának és bekövetkezési

valószínűségének szorzata

A kockázatfelmérés a veszélyforrástól a hatás kialakulásig az

alábbiak szerinti ok-okozati összefüggések során át,

természettudományos módszerekkel vizsgálja a kockázatot,

mutatja be a tényeket, a következtetési módokat, valamint az

értékelés bizonytalanságait is.

veszélyforrás

↓

emisszió/kiszabadulás/

↓

transzmisszió

transzport /terjedés, átalakulás/

↓

expozíció /veszélyeztetettség/

↓

receptor hatás


A KOCKÁZATFELMÉRÉS NÉGY

ÖSSZETEVŐJE

A kockázatfelmérés során azonosítják a veszély

forrását, felhasználnak mérési adatokat, vizsgálati

eredményeket, matematikai és statisztikai

modelleket, hogy a kezdeti esemény és a hatás

közti összefüggés számszerűsíthető legyen.

A kockázatfelmérés tartalmi követelményei négy fő

összetevő vizsgálatát feltételezik:

1. Veszélyazonosítás

A kérdéses anyag veszélyes-e, miért veszélyes.

A veszélyesség megállapítása adatbázisok,

hozzáférhető egészségügyi és ökológiai

bizonyítékok, élő szervezetekre gyakorolt ill.

szervekbeni/sejtekbeni hatások, járványügyi

adatok, állatkísérletek adatai alapján.

A helyszín átfogó bemutatása.



ÖSSZETEVŐJE

2. Toxicitás felmérés

Dózis-hatás összefüggések.

A kérdéses anyag dózisa és a lakosságra gyakorolt

hatás közti összefüggések.

Ember és állat közti érzékenységbeni eltérések,

hiányos farmakokinetikai adatok.

A kockázat lehet egyéni és közösségi.

Érzékenységcsoportok:

nem, kor, genetikus eltérések, életmód, egészségi

állapot stb.

3. Expozíció felmérés.

Az expozíciós út szerepe,

az érintett/ek/re vonatkozó valós dózisadatok.

Időfaktor.



ÖSSZETEVŐJE

4. Kockázatjellemzés. Az előző három lépés

információtartalmát összesíti.

Emberi egészségügyi kockázat felmérése: veszélyes anyag

jelenléte, veszélyessége, az expozíció körülményei. /A

környezetben adott koncentráció szint felett kell a veszélyes

anyagnak jelen lennie./

Ökológia kockázatfelmérés: elve az emberi egészségügyi

kockázatéval megegyező. Egy vagy több terhelés káros

ökológiai hatásának valószínűségét méri fel, fizikai-, kémiai -

vagy biológiai tényezőként meghatározva a terhelést

megállapítja, hogy azok káros hatást váltanak-e ki a

lakosságon vagy az ökoszisztémában. Lehetőséget nyújt

problémaazonosításra, prioritások megállapítására.

A felmérés folyamata az összetevő lépések során

adatgyűjtéssel, az adatok minőségi értékelésével, az

adathiány meghatározásával, az adathiány megszüntetésének

eszközeivel, lehetőségeivel, adatpótlással, adatértékeléssel,

következtetések és azok bizonytalanságainak bemutatásával

foglalkozik.


KOCKÁZATFELMÉRÉS

MIÉRT VAN SZÜKSÉG ERRE A GONDOLATKÖRRE?

Bármely környezeti elemben a szennyezettséget jelentő

határértékek csakúgy,

mint pl. az elfogyasztott élelmiszerek anyagtartalmaira

vonatkozó egészségügyi határértékek,

vagy a munkahelyen a légtérben megjelenő komponensekre

vonatkozóan megengedett átlagkoncentráció értékek

megállapítása kockázatfelmérés/becslés/en alapul.

Toxikus anyagok esetén ez a határérték az elfogadható, azaz

az adott anyag esetén megengedhető napi dózishoz tartozó

koncentráció, egyéb egészségügyi kárt okozó anyagok, így a

mutagén, teratogén és karcinogén anyagok esetében az

elfogadható kockázatot jelentő dózishoz tartozó

koncentrációértéknek tekinthető a határérték.

A környezetvédelem az elfogadható kockázatot

10 mikrorizikónak tekinti, vagyis olyan dózisértéket tart egy

adott anyagból elfogadható expoziciónak, amely 1 millió

esetből 10 esetben okoz csak megbetegedést, vagy

környezeti kárt,

vagyis a kedvezőtlen esemény bekövetkezésének

valószínűsége minél kisebb,

minden esetben 1: 10 000 alatti mértékű legyen.


KOCKÁZATOK, AMELYEK 10-6

MÉRTÉKBEN NÖVELIK A HALÁL

ESÉLYÉT

TEVÉKENYSÉG KOCKÁZAT

1,4 cigaretta elszívása rák, szívbetegség

0,5 L bor elfogyasztása májkárosodás

1 óra egy szénbányában tüdőkárosodás

3 óra egy szénbányában baleset

2 nap New Yorkban vagy légszennyezés

6 perc kenuzás baleset

15 perc biciklizés baleset

450 km autózás baleset

1500 km repülés baleset

9000 km repülés kozmikus sugárzás rákkeltő

hatása

2 hónap egy átlagos tégla vagy

kőépületben

természetes sugárzás rákkeltő

hatása

5 év egy átlagos atomerőmű

közelében

mesterséges sugárzás

rákkeltő hatása

100 szelet faszénen sült hús

elfogyasztása

benzpirének okozta rák


KÉMIAI KOCKÁZATOK

KOCKÁZAT/DÓZIS ÖSSZEFÜGGÉS A RÁKKELTŐ KÉMIAI

ANYAGOKRA

mikrorizikó/mg

arzén 0,3

berillium 5,3

kadmium 1,3

ólom 0,003

réz 0,015

szelén 5,1

vanádium 0,005


A TERMÉK ÉLETCIKLUS ANALÍZIS

(LCA)

A termék életciklus analízis termékek életútjának

folyamataival foglalkozik, egy angol kifejezés magyar

fordításával élve a bölcsőtől a sírig (from cradle to

grave).

A termék életciklusa folyamatok és műveletek

összessége melyek során a terméket

nyersanyagokból előállítják,

használják (ide tartoznak a fenntartással,

javítással kapcsolatos folyamatok és

tevékenységek is),

(újrahasználják),

használat végén a benne levő anyagot és

energiát valamilyen mértékben újrahasznosítják

beépítve ugyanolyan vagy más termékbe

(recycling),

az újrahasznosításban részt nem vevő

részét hulladékként kezelik.

Egy adott termék életútjának kezdő műveletei tehát

a termék előállításához szükséges nyersanyagok kitermelése,

majd azt követi a gyártás, illetve a késztermék elszállítása és

terjesztése, használata és esetleges újrahasznosítása, végül a

végső hulladékként történő elhelyezése. A sort a

hulladékkezelés folyamatai zárják.


A környezeti szempontok alapján elvégzett termék

életciklus analízis olyan eljárás,

mely egy termék kapcsolatát vizsgálja környezetével a

termék életciklusa során, meghatározza a termék

környezetre gyakorolt hatásait. Eredménye egy, a

környezeti hatások minőségét és nagyságát számszerű

adatokként tartalmazó dokumentum (tanulmány), amely

a termékkel (ez lehet szolgáltatás is) kapcsolatos

különféle döntéshozatali tevékenységeket segíti. Ilyen

döntéshozatal lehet például, hogy gyártsanak-e tovább

egy adott terméket vagy szüntessék meg annak

gyártását. Helyettesítsék-e más termékkel,

változtassanak-e, és ha igen akkor hogyan a gyártás

technológiáján (komparatív életciklus analízis). Segíthet

például annak kiválasztásában, hogy egy adott áruhoz

milyen csomagolóanyagot használjanak fel a szóba

jövő lehetőségek közül. A komparatív életciklus analízis

megvalósításának feltételei az alternatívákról készülő

azonos minőségű, egymással összevethető

tanulmányok készítése.


Hatóságok is használhatják termékek gyártásának

engedélyezésével, termékek minősítésével kapcsolatos

döntéseknél.

A termék életciklus analízis olyan esetekben segíthet,

ahol a cél az, hogy az adott termék környezeti hatásait

minimalizálják. A végső döntésekben azonban szerepet

játszanak egyéb, például gazdasági tényezők is. A termék

életciklus analízise során a termék életciklust a készítők,

mint rendszert modellezik.

A rendszert a termék életciklusának folyamatai

alkotják. A rendszer anyag és energiaáramain keresztül

hat környezetére.


Egy termék életciklusába beletartoznak például:

• a gyártásához szükséges gépek előállításának,

karbantartásának,

• a nyersanyag kitermelésének,

• a gyártáshoz, szállításhoz szükséges energia

előállításának,

• a gyárépület felépítésének és használatának

folyamatai, műveletei, így ezek környezeti hatásai is.

A figyelembe vett folyamatok körét az életciklus analízis

elkészítése előtt kitűzött céloknak megfelelően az

életciklus analízist készítő szakemberek határozzák meg.

A termék életciklus analízise tehát a termék életciklusa

során végbemenő folyamatok hatásait vizsgálja

• gazdasági,

• szociális és

• környezeti szempontból.

Gazdasági hatások vizsgálatának eredményeként egy

vállalat termékkel kapcsolatos költségei optimálhatók.

A szociális hatások vizsgálatának eredményei

befolyásolhatják a marketingpolitikát.

A környezeti hatások analízisekor pedig azt vizsgálják,

hogy milyen hatása van egy adott termék életútjának a

bioszférára és az emberi egészségre.


A célok meghatározásánál az életciklus analízist készítő

szakemberek az életciklus-analízist megrendelő

vállalat, hatóság igényeinek megfelelően leírják, hogy

mi volt a célja az életciklus analízis elvégzésének, és

hogy mire lehet az eredményeket felhasználni.

A leltárkészítés során a termék életciklus folyamatait és

kapcsolatait írják le, ezek anyag és energiaáramairól

gyűjtenek adatokat.

Ezt követően pedig a termék életciklus környezeti hatásait

becsülik a létrehozott leltártáblázat adatai alapján.

Azért használt a hatásbecslés szó és azért nevezik az

egész eljárást gyakran életciklus becslésnek (Life Cycle

Assessement) mert a valós környezeti folyamatokról

alkotott modellek felhasználásával végzik a

becsléseket, még egy adott termék konkrét gyártása

előtt elkészül a tanulmány a környezeti hatásokról.

Az LCA negyedik részében az esetleges változtatások

környezeti hatásait becsülik. Adott termék illetve

folyamat újratervezése már nem az életciklus analízis

része, hanem eredményeinek felhasználása.


Az életciklus analízisre vonatkozó nemzetközi előírásokat

az ISO 14000-es szabványsorozat tartalmazza.

AZ ISO (International Organisation for Standards) 1947-

ben alakult azzal a céllal, hogy termékekkel és

szolgáltatásokkal kapcsolatos szabványokat hozzon létre.

A szabványok a 90-es évekig technikai jellegűek voltak,

majd a szervezet figyelme a környezettel kapcsolatos

standardok felé irányult.

1991-ben az ISO létrehozta környezeti standardok

kifejlesztésével foglalkozó csoportját (Strategic Advisory

Group on the Enviromnent).


Az ISO 14000-es szabványsorozat alkalmas termékek és

vállalatok környezeti szempontú minősítésére, hat

környezeti értékek megóvására szolgáló

szabványcsoportot foglal magába, melyek közül három a

vállalati irányítással kapcsolatos.

• az ISO 14001 (Enviromnental Management

System, EMS) környezetközpontú vállalatirányítási

rendszer,

•az ISO 14010-12 (Environmental Auditing, EA) a

környezeti auditálás

• az ISO 14031(Environmental Performance

Evaluation, EPE) a vállalatok környezeti működésére

vonatkozó vizsgálatok irányelveit tartalmazza.

Három a szabványcsoport a termékekkel kapcsolatos.

• Az ISO 14020-24 (Environmental Labeling, EL) a

termékek környezeti minősítésének,

• az ISO 14040-43 (Life Cycle Analysis, LCA) az

életciklus analízis elvégzésének irányelveit

tartalmazza.

• Az EPAS (Environmental Aspects on Product

Standards) azt írja le, hogyan lehet termékekkel

kapcsolatos standardok megalkotásánál a

standardizálás környezeti hatásait felmérni és

csökkenteni.


Az ISO 14040-es szabványok a termék életciklus

analízis elvégzését szabályozzák.

Az ISO 14040-es ( Life Cycle Assessement:

Principles and Framework) a termék életciklus

analízis és részeinek általános definícióját

fogalmazza meg.

Az IS014041-es (Inventory Analysis) a

leltárkészítéssel kapcsolatos,

az ISO 14042-es (Impact Assessement) a

környezeti hatások becslésével kapcsolatos

irányelveket,

az ISO 14043-as az életciklus analízis

elvégzésének eredményeként elkészülő

tanulmánnyal kapcsolatos formai és tartalmi

követelményeket írja le.


A termékek életciklusának analízise Magyarországon

Ma már egyre több cég ismeri fel, hogy ha

megfelel az ISO 14000-es szabványsorozat feltételeinek,

illetve elvégeztet termékeire életciklus analízist és ennek

eredményeit fejlesztéseiben felhasználja, azzal nemcsak

a környezet terhelését csökkenti, de nagyobb üzleti

haszonra is szert tehet. Ezt nem csupán az újfajta

technológiák kifejlesztése és alkalmazása eredményezi,

hanem az is, hogy egyre nagyobb figyelmet szentelnek a

termékalternatívák közül a kisebb környezeti hatással

rendelkező „környezetbarát" termékeknek, ezeket

könnyebb eladni, teret hódíthatnak el a kevésbé

környezetbarát termékek elöl.

Emellett követelmény az, hogy a termék

megfeleljen az ISO 14000-es minősítésnek, és egyre több

esetben már csak a standardnak megfelelő termékek

jelenhetnek meg a piacon.


Az életciklus analízis elvégzésének célja lehet adott

termék környezeti hatásainak becslése, mely

segítheti:

már gyártásban levő termékkel kapcsolatban

meghozandó döntéseket,

új termék gyártása előtti döntéseket (pl. új

beruházások),

különböző termékalternatívák közötti döntéseket

(pl. termékváltás, termék egy részének cseréje,

mint amilyen például új szigetelésfajta bevezetése

egy hűtőgépajtónál),

különböző technológiai alternatívák közötti

döntéseket ( pl. technológiaváltás),

a felsoroltak hatósági engedélyeztetésénél,

hatósági minősítésénél meghozandó döntéseket,

vállalati politika kialakításához, átalakításához

szükséges döntéseket.


Az életciklus analízist készítők meghatározzák:

milyen információk szükségesek a kijelölt célok

eléréséhez,

milyen részekből áll az életciklus analízis

eredményeként elkészülő tanulmány,

a különböző részeknek milyen mennyiségű és

minőségű információt kell tartalmaznia, ezen

információkhoz milyen mennyiségű és minőségű adat

szükséges,

a céloknak megfelelően milyen konkrét módszerrel

végzik az életciklus analízist,

milyen eljárásokat alkalmaznak az eredmények

minőségének biztosítása érdekében (pl. milyen

adatminőség elemző eljárásokat alkalmaznak),

az úgynevezett környezeti hatáskategóriákat, ha az

életciklus analízis során elvégzik a környezeti hatások

értékelését.


TERMÉK „ÉLETCIKLUS” BECSLÉS

NYERSANYAG KINYERÉS

TERMELÉS

FELHASZNÁLÁS

HULLADÉK-GAZDÁLKODÁS

K

Ö

R

N

Y

E

Z

E

T

I

H

A

T

Á

S

Ú

J

R

A

H

A

S

Z

N

O

S

Í

T

Á

S


KÖRNYEZETI RENDSZER

TERMÉKRENDSZER

RENDSZER HATÁRAI

INPUT OUTPUT

A TERMÉKRENDSZER ÉS A

KÖRNYEZETI RENDSZER KÖZÖTTI

HATÁR

ELVONÁS A KÖRNYEZETBŐL

erőforrás energia anyag

összetevő közti termék

Termék előállítás és

használat

újrahaszn égetés lerakás

KIBOCSÁTÁS A KÖRNYEZETBE

FUNKCIÓ

anyag előállítás

összetevők előállítása

termék összeállítás és használat

hulladékokkal végzett folyamatok

a kÖrnyezet kÁrosodÁsa És vÉdelme

Documents