16. Turisztikai vállalakozások erőforrás igénye

1. Erőforrások a turisztikai vállalkozásokban- szállodavezetés esszencia elméletének inputjai: élőmunka és

holtmunka és a vendég- holtmunka~a tárgyiasult munka, a termelő erő a szolgáltatások

létrehozásához használt munkaeszközök és munkatárgyak összessége

- alaperőforrások:o anyagi tényezők: eszközök, termelő eszközök, vagyon, tőkeo szellemi tényezők: élőmunka, termelő erő, munkaerő

- gazdálkodás~a szolgáltatások előállításának megszervezése a kitűzött célok elérése érdekében

- a gazdálkodó a rendelkezésére álló javakat, erőforrásokat felhasználja, megszervezi a célkitűzések elérése érdekében

o erőforrás~a fizikai vagy képesség szintjén megjelenő lehetőség

o javak~ a cél megvalósítását biztosító szellemi és anyagi tényezők, élő és holt munka

o szellemi tényezők~minden, ami szellemi, az értelemmel illetve annak megjelenésével kapcsolatos

munka~szükséglet kielégítésére irányuló tudatos célszerű tevékenység

o anyagi tényező~a tevékenység elvégzését lehetővé tevő tárgyak (befektetett és forgóeszközök)

o munkabér~a munkaerő piaci ára és a munkaerő újratermelésének költsége

- vagyon~magán és jogi személyek által birtokolt szellemi és anyagi javak és a velük kapcsolatos jogok összessége

- tőke~az a vagyon, amit a tulajdonosa jövedelemszerzése használ- saját tőke~jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, lekötött

tartalék, értékelési tartalék, mérleg szerinti eredményo jegyzett tőke~az a tőkerész, amelyet a tulajdonosok a

vállalkozás alapításakor, illetve tőkeemeléskor bocsátanak a vállalkozás rendelkezésére, időbeli korlátozás nélkül, tagsági jog, tulajdonosi részesedés megszerzése és növelése céljából

o eredménytartalék~előző évek felhalmozott mérleg szerinti eredménye

o mérleg szerinti eredmény~eredménytartalékkal növelt, osztalékkal, részesedéssel, részvények kamatával csökkentett tárgyévi adózott eredmény

o közvagyon~államháztartás alrendszereihez tartozó ingatlanok, ingók, vagyoni értékű jogok, melyek a közérdeket szolgálják

- addicionális erőforrások: információ, természet, pénz, energia, idő, társadalom

2. Erőforrásigény a gazdálkodásban- erőforrások helyettesíthetősége:

o termelésben nagyrészt helyettesíthető a szellemi tényező – gépesítés

o szolgáltatásban nem releváns, szükséges a személyes jelenlét turizmusban nehezen oldható meg szállodában racionalizálni lehet a folyamatokat:

központi konyha, nyersanyag előkészítettség növelése, self chek in konzol

- Turizmus Szatellit Számla: szálláshely szolgáltatás 40%, vendéglátás 27%, utaztatás 6%, kulturális szolgáltatások 4%, sport és egyéb rendezvények 13%, személyközlekedés 11%

- 350 ezer ember dolgozik a turizmusban, ennek 45%-a a közlekedésben, 30 ezer szálláshelyeken, 100 ezer a vendéglátásban

- turizmus erőforrásai:o utaztatásban 90:10 a szellemi anyagi tényező arányao tevékenysége: ajánlatokat ad el vagy tovább ad értékesítésre

ügynökségeknek, akik jutalék ellenében adják el az utasoknak a programokat

o internetes foglalási rendszeres (OTA~Online Travel Agency)o szükséges: szakértelem, nyelvtudás és előírt végzettségo nem feltétlen igényel ingatlan befektetést, számítógépes

rendszerek kellenek- vendéglátás erőforrásai:

o 60:40 személyi anyagi tényezők arányao dominál a személyes szolgáltatás, szakértelem, szakirányú

végzettség (cukrász, szakács)o magasabb a munkaidő (átlag 16 óra)o nagyobb tőkeigény: eszközigényes, ingatlan, bútorok,

eszközök, fogyóeszközök – férőhelyenként 200 ezer forint, konyha felszerelése 50 millió (150 fős étterem összesen 80-100 millió)

- szállodák erőforrásai:o 50:50 személyi és anyagi tényezők arányao 200 cég bevétele van 100 millió alatt (300 milliárd kockázatos

hitel van ma)o eszközigényes:

90% befektetett 10% forgóeszköz telek kiemelt helyszínen: desztináció legjobb helyén kell épület megjelenése: egyedi, dekoratív, pl. Körszálló

(Budapest Hotel), Holiday Beach Hotel (hajó alakú) – beruházás 1-1,5 milliárd (a szálloda átlagárának ezerszerese lehet a szoba bekerülési értéke és akkor a megtérülés biztosítható)

gépészeti modern technológiák: csendes, hatékony, alternatív energiák felhasználása

berendezés, kategória, egyediség, tematika, színvonal: bútorok, díszítés, virágok, szobrok, tematika

specializáció, felszereltség, színvonal, modern technológia: használati eszközök érdekes megoldásai

o élőmunka igényesség tényezői: felvállalt és ellátandó tevékenységek tevékenység intenzitása (időben és térben) személyes jelenlét szükségessége (porta, hall,

szobatakarítás, étterem, medencetér) szolgáltatás magas időtartama: évi 8760 óra, 4,5x több,

mint 1 ember munkaideje egy évben termelési tevékenység jelenléte és munkaerőigénye szakértelem szükségessége tevékenységek összetettsége, specializációja

3. Erőforrás gazdálkodás a szállodákban- gazdálkodáshoz az erőforrásokat a tulajdonos biztosítja- szállodagazdálkodás területei/esszenciája:

o piaci gazdálkodás: dokumentuma a marketing terv: jövőkép és a piaci célok

meghatározása valamint azok elérési módjai értékesítés oldja meg, hogy hogyan és honnan

szerezzünk vendéget a marketingterv alapján: disztribúciós rendszer a vendégek informálására, termék elhelyezése a piacon

o bevétel-gazdálkodás rendelkezésre álló foglalások optimális kihasználása volumenek rögzítése, bevételi tervek számszerűsítése

o emberi erőforrás gazdálkodás a szolgáltatások előállításához szükséges szellemi

erőforrás igény meghatározás és biztosítása valamint javadalmazása

o eredménygazdálkodás élőmunka és anyagi javak igényének meghatározása és

biztosítása költség és eredménygazdálkodásból áll

o eszközgazdálkodás termelőeszközök pótlásának, bővítésének és

létrehozásának a tevékenysége befektetett és forgóeszközök biztosítása, megóvása beruházás, készletgazdálkodás, leltározás, beszerzés,

karbantartás, biztonságvédelemo pénzgazdálkodás

szolgáltatások előállításához, üzemeltetéshez, eszközpótláshoz szükséges pénzeszközök biztosítása

pénzkezelés, házipénztár, kontroling

4. Humán erőforrás gazdálkodás alapjai- a szállodák többsége 50 szobásnál kisebb- átlagos létszám: szálláshely 13, szálloda 25, panzió 4 (50 szobás

szálloda 18 fő), 5 csillagban 110 fő- 50 fő alatt nem kell szakszervezet- haza szállodák negyede tartozik márkához, Amerikában pedig a

75%-a- dolgozók karriercéljai: 36% új munkahely, 29% új szakmai

képességek, 25% kapcsolati rendszer bővítése, 2% fizetésemelés- HR tevékenység kialakulása:

o 1850-es évek: munkahelyi inas korszak, gyakorlati oktatáso 1950-es években: munkaügyi és személyzeti osztályok,

munkaügy és személyzeti osztály, államosított szállodák, kinevezések: szakszervezet vállalati titkára, párt vállalati tikára, KISZ titkár, személyzeti osztályvezető vagy a vezérigazgató tette

o adott munkakör betöltése vagy konkrét személy kérelme a munkakör betöltésére

o 1980-as évek: decentralizálási hullám az elején, a végén centralizálás – trösztök, eredmény elszámoláson alapuló divíziók alapulnak

tervben szereplő létszám és költségterv tartása~pántlikázott sorok (nem lehet tőle eltérni)

kötelező teljes foglalkoztatáso multik megjelenése: privatizáció, globalizáció, franchise

hullám(1966-ban az első)o HR tevékenység átértékelődik: kezdetben csak védelmi

oktatások, nyelvtanítás, utána formalizált tréningek összevonták a HR osztályokat számítógépes nyilvántartások megjelenése: üres állások

meghirdetése elektronikusan minden dolgozónak évente 2x részt kellett vennie

tréningen: egységes munkafolyamatok elsajátítására 1995-től egyéni értékelési rendszer: közvetlen felettes

értékeli a dolgozókat, karrierterv kidolgozása, prémium feladatok meghatározása

releváns munkakörök, amelyben többen dolgoznak: szobaasszony, felszolgáló, szakács, portás, konyhai kisegítő

- élőmunka és tárgyiasult munkao az emberi erő nem végtelen, korlátai a munkaidőben kerülnek

megfogalmazásrao az élőmunka a munkaerőpiacon jelenik mego a munkaerő ára a keresletnek és kínálatnak megfelelően

alakulo az élőmunka nem tulajdona a szállodának, nem a saját tőke

része, de növeli a szálloda értékét

o az élőmunka nem raktározható, de tartós erőforrás, nem használódik el, de az újratermelődéshez regenerálásra van szüksége ~ szabadság (amihez elegendő jövedelem szükséges)

o Európa 2020 stratégia: intelligens növekedés: a tudásra és innovációra épülő

gazdaság kialakítása fenntartható növekedés: erőforrás hatékonyabb,

környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, gazdasági,

szociális és területi kohézió jellemezte gazdaságo élőmunka igény nagyságát a tevékenységek ellátása és annak

intenzitása határozza mego növekedésnél, tevékenység terjesztésnél lép fel az élőmunka

igény (kapacitásnövelés, specializáció)- HR stratégia:

o preambulum: jövőkép, célok, tevékenységek, volumeneko munkaügyi tevékenységek: munkakörtervezés, munkaidő-

gazdálkodás, munkaügyi kapcsolatok, adminisztráció, foglalkozás-egészségügy

o élőmunka gazdálkodás: munkaerő tervezés (tevékenység, munkaköri leírás), munkaerő gazdálkodás (toborzás, felvétel, ösztönzés, tréning, elbocsátás)

o személyi ráfordítás gazdálkodáso humánpolitikai irányvonalak: ösztönzés, motiválás, értékelés,

juttatások, vezetési kultúra, szervezeti egységeko saját személyzet kiváltásao postambulum

- emberi erőforrás menedzsment: tevékenységek egymásra épülő halmaza, amelyek az emberi erőforrás hatékony felhasználását segítik elő a szervezeti célok elérése és az egyéni célok figyelembevételével, a munkatársi elégedettségi biztosításával

o intellektuális tőke~ a szellemi tényező tőkéje, az általános emberi intelligencia alapja

o szellemi tényező elemei: humántőke~ szakmával kapcsolatos tudás kapcsolati tőke: része a szálloda hírneve és a dolgozók

hírneve, a vendégek összetétele, közvélemény szervezeti tőke~ üzemeltetés eredményeként jön létre a

szellemi és anyagi javak felhasználásával… a kutatásfejlesztési eredmények, saját újítású eszközök, eljárások erősítik (márkanév)

o jövőkép~ az az állapot, amit el kívánunk érni, hármas célhalmaz: piaci, emberi és gazdasági célok

o küldetés~egy terv alapján erős hittel és kitartással végzett munka, mindenkinek ismernie kell, a szállodai főcélokat, értékeket és elveket is rögzíteni kell benne

- HR tevékenységei:o stratégiai tervben rögzítik a tevékenységet

vezetési kultúra meghatározza a kialakítását éves emberi erőforrás tervek ráépülnek

o feladatok, munkafolyamatok meghatározásao munkakörtervezés, élőmunka igény meghatározása

FEOR és ISCO-98 számok alapján (foglalkozási osztályozás négy számjegyes rendszeres jegyzéke)

munkaköri leírások elkészítése (munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót a feladatairól) elemei:

munkakör megnevezés, és FEOR szám, munkakör tevékenysége röviden

konkrét feladatok leírása felettes megnevezése fő kihívások (pl. vendégelégedettség növelése) igényelt végzettség és gyakorlat kiegészítő információk

o munkaerő toborzás, kiválasztás humánpolitikai irányelvek alapján szállodavállalatoknál munkaerő gazdálkodás: igények alapján az élőmunka

szükséglet kielégítése munkaköri szinttől függ a módszer: első szint:

szakképzetlenek, 2. szint: szakképesítéshez kötött, 3. szint: középvezetők, kiemelt munkatársak, 4. szint: szállodaigazgató és helyettese

kiválasztás: belső adatbank, munkatársak ajánlásai, munkaközvetítők ajánlásai, fejvadász, állásbörze, nyíltnap, pályázat

felvételkor kerülendő kérdések: előléptetés, főnök pocskondiázása, „nincs rossz tulajdonságom”, legyünk érdeklődőek és tudjunk mindent a cégről

Enneagram: képes megmutatni a tanulási sajátosságainkat (maximalista, gondoskodó, megfigyelő, kétkedő stb.), segít, hogy a megfelelő munkakörbe a megfelelő embert vegyük fel

o munkakör értékelése értékelési alapelvek kidolgozása szervezetelemzés: a szervezeti felépítést vizsgálja

o motiválás: dolgozói elégedettség, megtartáso karriertervezés: saját személyes jövőképek elérése

(karrier~az egyéni piaci cél, és annak tudatos megvalósításának irányába tett cselekedetek sora)

o életpályamodellek alakítása karrier pontok felállítása, időintervallum és kompetencia meghatározása

o szervezetfejlesztés: jövőkép, stratégia érdekében a lehető legalacsonyabb

szintű piramist kell létrehozni önálló és családi szállodákban lapos a szervezeti

felépítés

szállodavállalatok szállodái 5+1 részleg van alá-fölé és mellérendeltségek meghatározása vendégkapcsolatok mutatása (kik érintkeznek a

vendéggel)o teljesítményértékelés:

célokat tűznek ki, fogalmaznak meg éves értékelő beszélgetés (február-március): értékelik a

piaci, gazdasági és emberi célokat, kitűzik a következő évi célokat, prémium feladatok meghatározása

dolgozó tudja mit várnak el tőle, nő az elégedettség része a vezetői információs rendszernek (VIR)

o elbocsátás

17. Élőmunka igény a szállodákban

1. Szállodai élőmunka nagyságát befolyásoló tényezők

- szolgáltató szervezetek munkaerő igényét a felvállalt és ellátandó tevékenységek határozzák meg

- szállodai tevékenységek: o alaptevékenységek: szobakiadás, vendéglátás, specializációo általános tevékenységek: értékesítés, karbantartás,

energiabiztosítás, adminisztrációo tulajdonosi tevékenységek: ingatlanszerződések, biztosítás,

bérlet, lízing, menedzsment, franchise, helyi adók, egyéb ráfordítások

- tevékenységek függnek a szállodai kapacitásoktól és volumenektől – éves tervben rögzített volumenek határozzák meg a feladatokat

- kapacitás: területek, férőhelyek, üzletek száma, nyitvatartási idők, kezelő helyiségek száma

- tevékenységek ellátása feladatokban határozható meg, ezekhez munkakörök rendelhetők, ezekhez munkarendek, és ezekhez műszakok tartoznak

- napi műszakórák száma: az az időtartam, amennyit adott munkakörben munkával kell tölteni, szorozva az adott műszakban egy munkakörben jelenlévők számával (pl. 8 órát kell az étteremben lenni, egy időben 2 pincérnek, akkor a műszakórák száma 16)

- a legmagasabb létszám a wellness és gyógyszállodákban van

2. Emberi erőforrásterv- szállodákban az élőmunkával foglalkozni kiemelten fontos mert:

o az igazgató munkaidejének 40%-át emberi erőforrás gazdálkodásra fordítja

o ez a legnagyobb költségcsoport: a nettó bevétel 30-40%-át kiteszi

o minden stratégiaterv egyik funkcionális stratégiája az Emberi Erőforrásterv

o a Megvalósíthatósági Tanulmányban 10-15 évre tervezni kell vele

o minden vállalkozás elkészíti a tervet 5-7 évre- területei:

o munkaügyo élőmunka gazdálkodáso személyi költségek gazdálkodásao humánpolitika

- a terv részei és részletei:o 1. Bevezetés: hipotézis és cél meghatározáso 2. Tevékenységek – Kapacitások – Volumen

maximális kapacitás mellett milyen volumenekre lehet számítani

mennyi férőhely van, mekkora lesz a kihasználtsága nyitvatartási idők specializációs tevékenységek, kezelések száma, átlagos

ideje játékidők sportszállókban, pályák száma éves, havi és napi volumenek rögzítése

o 3. Munkaügyi terv (munkatörvénykönyve alapján) munkakörök meghatározása: munkakörök száma,

rangsora, hierarchiai szintje, elvárások (végzettség, tapasztalat, gyakorlat, kompetencia), alapbérek, motiváció, munkakörelemzés

munkarend: munkakör üzemeltetési ideje, műszakváltások, műszakok száma

munkaügyi szabályzat: felvételek és elbocsátások munkaszerződések szabadságterv: mindenkire éves szinten, havi bontásban munkaerő biztosítás módszere: kölcsönzés, közvetítés,

alvállalkozói vagy megbízási szerződés munka- és védőruha használat

o 4. Élőmunkaterv részletes és pontos létszámterv, munkaórában,

munkaerőben kifejezve munkakörönként élőmunka biztosítás módjai

o 5. Személyi ráfordítás terv ráfordítás nagyságát meghatározza: létszám, munkabér,

járulékok, motivációk és a saját személyzet kiváltás betegszabadságok és passzív munkaerő elszámolása

(GYES-en lévők)o 6. Humánpolitikai terv

munkatársak éves értékelése Karrierterv Tréningterv Motivációs szabályzat (cafeteria rendszer) Etikai kódex: szálloda missziója, küldetése,

története,értékei, viselkedési normák Belsőkommunikációs rendszer: rendszer felépítési Szervezetfejlesztés: szervezeti felépítés alakítása Munkaügyi kapcsolatok: érdekképviseleti szervezetek,

szakszervezet, üzemi tanács csak 50 fő fölött jöhet létre – választások és képviselet rendjét szabályozzák

o 7. Emberi célok meghatározása munkatársak elégedettsége egyéni kitűzött célok elérése emberi célok: alapbér növelés, jutalékos rendszer

alkalmazása, motivációs eszközök, lojalitás erősítése, mobilitás biztosítása, tréningek, családbarát cég lenni, legjobb munkáltatónak lenni

- HR tevékenységek csak a szállodaláncok látnak el önálló részleggel, ott is központi tevékenység, a szállodában csak egy-egy koordinátor van jelen, aki tartja a kapcsolatot a dolgozókkal

3. Szállodai létszám sajátosságai- magas üzemeltetési idő – napi 24 óra általában, bár nem minden

munkakörben- személyes szolgáltatás- fluktuáció: évente a létszám 25-30%-a lecserélődik, 3 évente a teljes

munkaerő lecserélődik (oka a stressz, és a hétvégi nyitva tartás, valamint a fizikai tevékenység)

- szakképzetlen munkakörökben dolgozók magas aránya: 45-55% a munkaköröknek nem kötődik képesítéshez (a lojalitásuk is alacsonyabb általában)

- differenciált szakértelem szükségessége- nehezen helyettesíthetőség (de lehetséges a keresztmunkakörök

alkalmazása)- trendek:

o munkakörök összeolvadnako elnőiesedik a szakmao csökken a presztízse kínálatnövekedés miatt

- létszámbiztosítás módszerei:o munkaviszony létesítése

határozott (nyári időszakra vagy fegyelmezési eszközként használják)

határozatlan időre teljes vagy részmunkaidőben heti két szabadnap, havi 1 essen pihenőnapra, heti 40

óra munkaidő, éves munkaidő 1808 óra/fő, 104 pihenőnap, 10 fizetett ünnep, 20-30 nap szabadság

1 héttel előre tudják a beosztásokat havonta lekészített teljesítménylapok, napi jelenléti ívek

o munkaerő kölcsönzés a kölcsönzött munkaerőt utasíthatja szállodavezetősége szobaasszony, felszolgáló, mosogató, takarító esetén)

o munkaerő közvetítés közvetített munkaerőnek csak a közvetítő cég adhat

utasítást, hogy mit csináljon a szálloda vezetősége nem óradíj részei: minimálbér, jutalékok, kölcsönző cég

jutaléka, eredményelvárása kb. 800 Ft/óra ugyanazok a feltételek illetik meg ezeket a dolgozókat,

mint a saját dolgozókato megbízási szerződés

magánszeméllyel kötik óradíjat utalnak át, a munkáltatói és munkaadói

járulékokat a magánszemély fizeti és nem a szállodao vállalkozói szerződés

társasággal kötik adott tevékenység ellátására: garázsüzemeltetés, kertészet, biztonsági szolgálat

nem határozhatja meg a szálloda, hogy hány ember lássa el a feladatot

- saját személyzet kiváltásának okaio feladat specialitása és időintervalluma: nagyon speciális a

feladat, de egy alkalommal nem igényel sok munkaidőt pl.: homlokzati ablakok tisztítása alpinista technikával

o feladat szakértelme és alacsony frekvencia: nagyon ritkán fordul elő, de rendszeresen pl. szobafestés, kárpitozás

o feladat szakértelme és magas frekvencia: speciális tudást igényes rendszeresen: könyvelés, biztonság-szolgálat, adó és jogi tanácsadás, bogárirtás

o feladat ciklikussága: többször ismétlődik, de határozott ideig tart, pl.: rendezvények lebonyolítása

o egyéb: ha a saját munkaerőnk nem elérhető éppen

4. Szállodák létszámának nagysága- élőmunka szükséglet:

o tevékenységek, specializáció, épített kapacitások, kategória, technikai színvonal (gépesítés) határozza meg a létszám nagyságát

o bevétel változások hatása a létszámgazdálkodásra átlagárnövelés nem változat a létszámon innovatív bevételnövelés: nő a munkaerő igény volumennövelés: termékek, szolgáltatások számának

növelése egy bizonyos határon túl okozhat létszámnövekedést

- állandó létszám: értékesítés, műszak, adminisztráció területein (15%)

- változó létszám: szobaasszonyok, felszolgálók- létszámszámítási módszerek:

o műszakszám*elvárt személyes jelenlét o tevékenység időigénye : szobalányok esetén pl. ha tudjuk,

hogy egy szoba kitakarítása mennyi időt vesz igénybe, akkor kiszámítható az is, hogy hány szobalány kell adott szobaszám kitakarítására

o személyes jelenlét alapján számított módszer: a nyitva tartás alapján kiszámoljuk, hogy egy évben hány órát kell dolgozni majd ezt elosztjuk az egy dolgozó éves munkaidejével, így megkapjuk, hogy az adott munkakörbe hány embert kell foglalkoztatni

- létszám csoportosítása:o tevékenységi területek szerinto hierarchia szerint:

felsővezető, középvezető (étteremvezető, konyhafőnök) felelős beosztott (night auditor, pénzügyes, akiknek

nincs beosztottja, de fontosak) beosztott munkatársak (szakács, karbantartó) szakképzetlen munkatársak

o életkor szerint (kezdő, középkor, idősebb, nyugdíjas)o gyakorlati idő alapján, képzettség szerint, o státusz szerint (saját vagy kölcsönzött munkaerő)o munkaidő szerinto nem, KSH besorolás szerint (szellemi, fizikai)

- szervezeti felépítés: o egyszerű szervezeti felépítés: családi és önálló

szállodáknál, kevés alá- és fölé rendeltségi szinto funkcionális szervezeti felépítés: értékesítés, szállás,

vendéglátás, karbantartás, adminisztráció, specializációo divizionális szervezeti felépítés: szállodacsoportok és

láncok alkalmazzák, földrajzi elhelyezkedés, specializáció, kategória alapján sorolják be a szállodákat, a szállodákban a vezetőségnek önálló döntése van

o mátrix szervezeti felépítés: belső szervezet funkcionális, de az anyacég funkcionális igazgatóságainak szakmai irányításával végzi a tevékenységét egy-egy szervezeti egység

o holding: anyacég és leányvállalatai önállóan vannak bejegyezve, leányvállalatok tevékenységei eltérőek

- Munka Törvénykönyv ismérvei: o munkaszerződés tartalma: személyes adatok, munkaviszony

kezdete és időtartama, munkáltató és felettes beosztása, munkavégzés helye, munkakör neve, alapbér és juttatások, munkaköri leírás, munkáltatói tájékoztató

o munkaviszony megszüntetése: rendkívüli felmondás: semmilyen juttatást nem kap a

dolgozó, indokolni kell rendes felmondás: felmondási idő, végkielégítés közös megegyezéssel: megegyeznek a felmondási

időben és a pénzbeno munkaidő: munka befejezése és újbóli elkezdése között 12

órának el kell telnie, havonta egy hétvégi pihenőnapot biztosítani kell

o pótlékok: délutános pótlék 15-20%, éjszakai 30-40%, hétvégi, munkaszüneti napon: 50-100% plusz

o munkadíjak: minimálbér 98 000, napi 8 óra, heti 40, havi 176 három hónap átlagában nem lépheti túl, bérfizetés hó 10. napjáig

szakmunkás bér 114 000 munkavállalói levonások: 34,5%, munkaadói járulékok:

30% nemzetgazdasági átlagkereset: 222 180 Ft, I szektorban

139 210 o béren kívüli juttatások:

adómentes: internet, nem iskolai képzés, üzemanyag megtakarítás, lakás építési kölcsön

kedvezményes adózású: ÜCS minimálbéri, iskolakezdés minimálbér 30%-ig, magánpénztár hozzájárulás

minimálbér 50%-ig, iskolarendszerű képzés, helyi bérlet, meleg étkezése

caffeteria rendszer- mutatószámok:

o egy dolgozóra jutó szobao egy vezetőre jutó irányított dolgozó (6-9 a hatékony)o fluktuáció (be és kilépők aránya)

21. Szobakiadási tevékenység gazdálkodása

1. Szobakiadás gazdálkodása- vezetés típusok:

o koncepcionális vezetés: kinyilatkoztató pl. államelnöko irányító vezetés: célokat határoz meg, koncepciót dolgoz kio végrehajtó vezetés: tevékenységek és élőmunka

befolyásolással- BDO kutatás alapján a szállodapiac akkor fog fejlődni, ha:

o lesz egy budapesti konferencia központo Malév hagyta űrt betöltiko hatékonyabb lesz a nemzetközi turizmus marketingünko nőnek az átlagárak, nem lesznek kuponok

- szobakiadás a szálloda bevételeinek az 55-60%-át képviseli, a költségeknek pedig a 25%-át (költségek kétharmada személyi a maradék anyagi költség)

- eredményszintje 70-80%- Tevékenységei: földszinti üzlet (Front Office) és emeleti üzlet

(Housekeeping)- bevétel, költség és eredmény viszonya a jövedelmezőség- szállástevékenység közvetlen költségei: szállás tevékenység

személyi költsége, szállás tevékenység anyagi jellegű költségei- szállás közvetlen bevétele: a ténylegesen kiadott szobák után

realizált bruttó szállodai szoba árbevétel csökkentve az engedményekkel, sztornókkal és javításokkal (minden egyéb pl. mosás a vendégnek a szállás egyéb bevételének minősül)

- közvetlen eredmény: közvetlen bevétel és közvetlen költség különbsége

- szállásszolgáltatás közvetlen személyi költségei: o Room’s division közvetlenül a GM-nek van alárendelve, lehet

még esetleg Room’s Division Manager is, Front Office Manager, Front Desk Manager, Reservation Manager és House Keeping Manager, Laundry Manager, Retaol Manager, Guest Service Manager

o Room’s Divison Manager szervezi az alá tartozó munkakörökbe az élőmunkát

o FO Manager és HK Manager felelős a zökkenőmentes működtetésért és a vendégelégedettségért

o további tevékenységek: földszint: vendégfogadás, regisztráció, csomaghordás,

árkezelés, terhelések, számlázás, vendéginformálás, váltás

emelet: takarítás, bekészítés, eszköz és anyagrendelés, mosatás

o szállástevékenység felosztható: vendég érkezése előtt, érkezésekor, tartózkodása alatt,

távozásakoro üzemegység vezetők részt vesznek a célok kitűzésében,

elérésében iso létszámterv

egynél több ember kell: szobaasszony, portás és londiner munkakörbe

portásból minimum kell 5 (24 órában 3 idegen nyelv ismerete kötelező a portán 4 és 5 csillagnál)

back office-ba adminisztráció ellátására is szükség van emberre

londiner: 4 csillagban napi 16 órában, 5 csillagban napi 24 órában szükséges a jelenléte ergo 3-5 londinert minimum kell alkalmazni, ha többen vannak egy műszakban, akkor Bell Captain is kell

kocsi rendező, door man house boy komolyabb fizikai munkák elvégzésére szobalány: szobatakarítás és közös terek takarítása

egy szoba átlagosan 15-20 perc alatt kitakarítható 7 órát takarít, a többiben adminisztrál szükséges még takarítani a közös tereket, a nem

használt szobákat, ügyeletet adni, mosodát ellátni, nagytakarítást elvégezni

o alapbérek megállapítása: 1 hierarchiai szinten a szakképzetlenek: minimálbér 1-

1,4-szerese 2. hierarchiai szinten: szakképzettek (portás)

minimálbér 1,8-2,4-szerese 3. hierarchiai szint: vezetők: minimálbér 2,8-3-szorosa alapbérek nagysága függ a régiótól is: Budapesten,

Nyugat-Magyarországon, gyógyhelyeken és turisztikailag kiemelt helyeken magasabb

személyi költség elemei: létszám, munkabér, járulékok, motiváció, saját személyzet kiváltásának költségei

pótlékok a teljes alapbér 10-15%-át teszik ki- szállástevékenység közvetlen anyagi költségei:

o üzemeltetési anyagok: vendéganyagok, bekészítések (levélpapír, brosúra, mappa, használati útmutatók, fürdőszabi bekészítések (ára 600-2000 ft. árbevétel 4-6%), tisztítószerek (árbevétel 1-2%), irodaszerek (árbevétel 0,5%))

o üzemeltetési eszközök: szállodai textília (3-4szeres váltás, 11-13 fajta textília, textíliapótlás az árbevétel 2%), szállodai fogyóeszközök (0,1-0,5%), munkaruha, védőruha (0,1-0,2%), egyéb eszközök (hajszárító, WC kefe, szemetes, stb.) (0,5-1%)

o üzemeltetés anyagi jellegű szolgáltatásai: bérek eszközök díja (szőnyeg, virág, bogárirtás)

o szobafoglalás anyagi jellegű szolgáltatásai: fizetett járulékok és szobafoglalási díjak utazási irodáknak, disztribúciós csatornáknak

o egyéb anyagi jellegű és kommunikációs szolgáltatások: vendégszállítás, üzleti utak dolgozóknak, jogdíjak, szoftver, médiák, telefon, posta

- szállás működtetési költségeinek csoportjai:o költséghely: külön az emelt és külön a földszinto költség jellege: összetett költségeko költség neme: 16-20% közvetlen személyi költség, 12-15%

közvetlen anyagi költségo 80% változó költségo 15% viszonylag állandó költségo 5% állandó költség

- szobakiadás közvetlen költségeinek relevanciája:o relevancia: melyek azok a költségek, amelyek változtatása

nagy hatással van a hasznosságrao ez elsősorban a személyi költségo anyagi költségek közül: bekészítés (szoba, fürdőszoba és VIP

bekészítés), mosatás, tisztítószerek, textíliapótlás a legrelevánsabb

- a közvetlen költségeket a fedezeti pont és önköltségszámítás miatt megkülönböztetjük a bevételvolumenhez való viszonya alapján változó vagy állandó költségeknek

o változó költségek: anyagi jellegű költségek 90%-a, összes költség 30%-a, jelen esetben

bekészítés (VIP bekészítések: márkás samponok, italok, édességek, bor, pezsgő, ajándék stb.)

tisztítószer mosatás: 200-300 forint/kg, szobánként 2-5 kg kell

számolnio állandó költségek: bérlések, programok, szoftvereko viszonylag állandó költségek: textília, utazás (1,3%),

kommunikáció (0,6%)

2. Szállás költségek gazdálkodásának vezetői döntései

- létszám ésszerűsítése, de ne menjen a minőség kárára- motivációs rendszerek bevezetése vagy elhagyása- vezetők prémium feladatai- mosoda létesítése (15-20 millió Ft) vagy mosatás- textília bérlés vagy vásárlás- bekészítések, tisztítószerek márkája, mennyisége- mutatószámok:

o költségszintek: személyi költségszint 15-25%, anyagi költségszint 5-15%

o elsődleges önköltségi ár: szállás költsége/kiadott szoba

o másodlagos önköltségi szint: általános költségek*szállásbevétel százalékaránya/kiadott szoba

o harmadlagos: egyéb ráfordítások/kiadott szobao ez a három adja együtt a szoba önköltségi árát

- tervezés: o marketing tervo bevételi tervo emberi erőforrás tervo jövedelmezőségi terv (gazdasági célok meghatározása)o költséggazdálkodási tervo eredménygazdálkodási terv

- textíliákról röviden: o félpárna ára: 1500-4000o párnahuzat: 700-800o kevert toll pehelypaplan: 7000-50000o tiszta pehelypaplan 17000-nél kezdődiko gyapjú paplan 7-8000o pamutgolyó paplan 6000o paplanhuzat 3700o textíliák kb. 300 mosást bírnak (3 év)o szabványméretek:o paplan 130x200o kispárna 38x48o nagypárna 68x88o félpárna 50x70o kis törülköző 50x100o fürdőlepedő 70x140o lábelő 50x70o súlyuk 400-500go köntös súlya 380g

22. Szállodai vendéglátás gazdálkodása

1. Szállodai vendéglátás sajátosságai- tevékenységek:

o beszerzés: kiválasztás, napi beszállítás, áruátvétel (mennyiség, minőségi, értékbeli)

o raktározás:o termelés: anyagköltség, alapanyag összetétel, kiegészítő

anyagok, kalória pontos kimutatásao kiszolgálás

- részlegek: o szerviz: felszolgálók, teremfőnök, banketto termelő részleg: konyha, séf, szakács, kisegítők,

mosogatók, takarítóko beszerzés: adminisztráció, raktárosok

- üzletek: o üzletnek minősül a szállodai vendéglátásban az, aminek

külön működési engedélye, kötelező nyitvatartási ideje van, kasszagéppel rendelkezik, eladási pontként jelenik meg

o férőhelyek nagysága: szállodai érőhelyek 40%-a az optimális

o üzlet~ kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, épületrész, helyiség (stb.), amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak

o vendéglátás~kész- vagy helyben készített ételek, italok jellemzően helyben fogyasztás céljából történő forgalmazása, ideértve az ezzel összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenységet is

- szegmensek: bankett, reggeli, étlap szerinti fogyasztás, bárok – ezek aránya, átlagára, anyagfelhasználása eltérő (80-90%-át a bankett és a reggeli adja)

- kapacitást az üzletek száma, a férőhelyek száma adja meg- a hétvége volumenváltozása plusz 25%- éves keresletciklikusság +/- 20%- vendéglátás közvetlen személyi költségei:

o itt van a legnagyobb élőmunka igényo állandó munkakörök: éttermi igazgató, konyhafőnök,

beszerzési vezetőo volumenváltozást követő munkakörök: felszolgáló, szakács,

konyhai kisegítőo konyhai létszám az üzemelési időtől függ illetve a

kiszolgált és átlagos adagszámoktól

o személyi költség elemei: létszám, munkabér, motiváció, járulék, saját személyzet kiváltásának költségei

o munkabér elemei: alapbér, pótlékok, motiváció adják a munkabért, járulékokkal a bérköltséget, béren kívüli juttatások pl. a caffeteria (évi 150 000)

o korrigált élőmunka igény: összes közvetlen személyi költséget elosztjuk az egy főre jutó költséggel

o rehabilitációs hozzájárulást kell fizetni (964500 Ft/év/fő), ha nem alkalmazunk megváltozott munkaképességű személyeket: számuk a létszám 5%-a kell legyen, különben fizetni kell

o személyi költségek a vendéglátás bevételének 30%- vendéglátás anyagköltsége:

o nyersanyag költség: 10 vagy 100 adagra jutó nyersanyag érétket a

kalkuláció elkészítésével mutatjuk ki termékenkénti anyaghányad elkészítése kötelező anyagfelhasználás szint: százalékban mutatja, hogy a

felhasznált nyersanyag hány százaléka a nettó eladási árnak (25-30%, bárban 20-25%, mini bárban 18-20%, reggeli 25-28%, bankett 25-30%)

anyagfelhasználás szintet befolyásolja: nettó eladási ár, átlagár, beszerzési ár,

csomagáro bevétel 80-90%-a programozhatóo reggeli árát a csomagokban úgy szokták

kalkulálni, hogy még minimális eredménnyel járjanak

o bankett részei: rendezvény, félpanzió és teljes ellátás is

nyersanyagérték (mennyiség, egységár, minőség, előkészítettség)

o étlapon, nyilvántartásban és felszolgált/kiszámlázott árnak mennyiségnek azonosnak kell lennie

o kalkuláció megmutatja, hogy mennyi a reggeli előállítási költsége

- prime cost : közvetlen anyagköltség és a közvetlen személyi költség összege, a vendéglátás bevételeinek 70-80%-a

- anyagköltségek:o üzemeltetési anyagok : tisztítószerek, nyomtatványok,

számítástechnikai anyagoko üzemeltetés eszközei : egy évnél hosszabb ideig

használható eszközök: edények, evőeszközök üvegáru stb.o üzemeltetés anyagi jellegű szolgáltatásai : bérelt eszközök

(virágok, díszek, rágcsálóirtás)o üzemeltetés egyéb anyagi jellegű és kommunikációs

költségei: műsor, zene, szoftver, távközlés

2. Vendéglátás vezetői döntései- prime cost gazdálkodás- személyi költségek gazdálkodása (vendéglátó helyek száma,

férőhelyek, nyitva tartás, volumen intenzitása, szegmensek összetétele, kiszolgálás módja)

- anyagfelhasználás gazdálkodás, étlap felülvizsgálata, népszerűség és árrés hatékonysági mutatók figyelembe vétele

- legmagasabb anyagköltségek: fogyóeszköz, tisztítószer, mosatás, textíliapótlás

- mutatószámok:o 40-50% bevétel a szobakiadás bevételéhez viszonyítvao anyagfelhasználáso árréso prime cost

- tervezés: o marketing terv (versenytárs elemzés)o vendégstatisztikao bevételi terv (szegmensenként és üzletenként)o emberi erőforrás tervo jövedelmezőségi terv (erőforrások számszerűsítése)o eszközpótlási terv negyedéves bontásbano pénzügyi tervo gazdasági célok (bevétel, volumen, átlagár növelés,

eredményszint növelése)

23. Specializáció költségei

1. Specializációs tevékenységek- gyógyászat, wellness, sport, termál, konferencia- jelenleg a wellness megy a legjobban (2004 ót)- specializáció a turista motivációhoz kötődik- általában nem elég egy szegmens így a prior szegmens mellé

választanak egy másikat is: wellness konferencia szálloda pl.- specializációk szegmensekkel:

o egyéni üzleti turizmus: üzleti, butik, apartman – hivatás turizmus egyéni

o csoportos üzleti turizmus: konferencia – hivatás turizmus csoportos

o szabadidős turizmus: város – városnéző turizmus üdülő – üdülőturizmus termál – aktívturizmus gyógy – egészségturizmus wellness – egészségturizmus medical – egészségturizmus sport – sportturizmus kastély – kulturálisturizmus öko – ökoturizmus

- marketing tervben határozzuk meg a specializációkat és, hogy mely szegmenseket szeretnénk elérni

- szolgáltatások és azok időtartama alapján lehet meghatározni a szükséges létszámot é azok munkabérét

- rendezvénynél van elő és utókalkuláció: az előkalkulációban árajánlatot teszünk a rendezvényre, az utókalkulációban a végleges számlát és az egy főre jutó értékeket adjuk meg

- vezetői döntések pozícionálása két tényezőtől függ: bevétel részarány nagysága az összes bevétellel, szolgáltatások számának részarány a vendégéjszakához

- 30 szoba felett kötelező recepciós pult kell a specializációnak- specializáció élőmunka igénye:

o hozzáadott élőmunkát nem igénylő specializációk: szabadidős, kulturális és hivatás turizmus

o konferencia szállodák 100-250 fős rendezvényekig nem igényelnek külön

személyzetet 300 fős vagy 1000 fős rendszeres rendezvények esetén

bankett igazgatóság: felszolgálás, főzés, tálalás, mosogatás, takarítás, teremberendezés, díszítés – ha nincs rendezvény, akkor a személyzet más feladatokat lát el

ha sok a rendezvény, akkor az értékesítő csapatot érdemes 2 fővel növelni, illetve szükséges egy gyengeáramú szakember is

összesen 4-8 fővel lehet többre szükségo üdülőszállodák:

kell egy Tourism Desk, ahol infókat kap a vendég animáció kiemelt fontosságú: 5-15 fő is lehet a

személyzete (szórakoztatási, sportolási eszközök kezelése, kiadása)

pályák, medencék, parkok karbantartása 4-6 főt igényelo gyógy-szálloda

egészségügyi szolgáltatások működési engedély kötelesek

kezelések időtartamában kötelező a szakorvos jelenléte kezeléseket csak szakvizsgával rendelkező terapeuták

végezhetik külön recepció szükséges a kezelések felvételére természetes gyógy tényező felhasználása kötelező

(klíma, mofetták, gyógyvizek, gyógybarlang, gyógyiszap) létszám 15-30 fő is lehet

o medical szálloda: vagy saját orvosi személyzete van, vagy az orvosok

bérelnek helyiségeket a szállodában külön műtők, rendelők, kezelők

o sportszálloda pályák karbantartása, szaküzletek működtetése –

alvállalkozói szerződéssel 4-10 fő

o wellness szálloda: követelmények:

beltéri medence wellness vezető, tornatanár, edző 4 féle szépségápolás 6 féle masszázs 4 féle szabadidős program aerobik program sportolási vagy keleti mozgásprogram aerobik jellegű tréning szakorvosi jelenlét

legalább 5-10 fős személyzeto termálszálloda

úszómesterek, animáció úszómester csak 120 cm-nél mélyebb víz esetén

kötelező 2-6 fő

- specializáció élőmunka költsége:o részlegvezetők, középvezetők, alvállalkozói szerződéssel

dolgozók- specializáció közvetlen anyagi költségei:

o rendezvény szállodák: nagy értékű eszközök: kivetítők, fényhidak,

hangerősítők stb. díszítések, takarítás, karbantartás műsorok és városnézések, mint közvetített

szolgáltatások klimatizálás, számítógépes hálózat, szellőzetés

fokozottságao gyógy-szálloda:

anyagköltségek: iszap, olajok, pakolások, gyógyvíz, mofetta

anyagi szolgáltatások: mosatás, tisztítás, munkaruha, textília és gyógyászati eszközök pótlása

gyógyvíz nem tisztítható csak ultraszűrővel – rendszer vízutánpótlást igényel

gyógyvíz ára 600-1000 Ft/köbméter (egy kis medencénél ez évente 15-20 millió forint)

magyar gyógy barlangok: Béke-barlang Jósvafő, Tapolcai barlang, Szelőhegyi-barlang Budapest, István barlang Lillafüred, Abaliget barlang

o wellness szállodák: mosatás, tisztítás, munkaruha, textília és eszközök

pótlása víz fűtése

o termál szállodák: (előbbiek) o sport és üdülőszállodák:

parkok pályák karbantartása, kertészet, parkosítás, pályafenntartás

locsolás, fűnyírás kirándulások közvetített szolgáltatási díja

2. Vezetői döntések- milyen legyen a specializáció: hány és milyen szolgáltatás

(piacképesek: fogászat, rehab, ízületi sebészet, szemészet, esztétikai sebészet, állapotfelmérés, keleti mozgás)

- működési engedélyek beszerzése és nyilvántartása- szolgáltatást kiszervezzék-e- anyagok és közvetített szolgáltatások költsége (fizetési feltételek,

eszközpótlások)- személyi költség a bevétel 25%, anyagi jellegű a bevétel 25%-a,

közvetlen anyagköltség a bevétel 15%-a- márkacsaládok- törülközők használati rendje (mikor cseréljék, mennyit adjanak)- energiagazdálkodás- bevételeknél nem csak a specializáció közvetlen bevétele számít,

hanem pl. a vendéglátásé is rendezvényeknél- mutatószámok:

o szobakiadás a bevétel 55%, vendéglátás 25%, egyéb bevételek 20%

o szolgáltatások száma viszonyítva a vendégéjszakákhoz (hányan vették igénybe a szolgáltatásokat)

o csomagok és termékek értékesítésének részaránya az összes értékesítés százalékában (általában 90% csomagár)

o volumenek egy vendégre jutó kezelés, pálya, vízfelület stb.o adott szolgáltatás milyen önköltségi áron állítható elő

- (paraffangó jelentése: iszap+paraffin)- ACR-kezelések átlagára

24. Általános tevékenységek gazdálkodása

1. Általános tevékenységek- közvetlenül nem termelnek árbevételt, de a működést nem lehet

nélkülük elképzelni- család és önálló szállodáknál nincs külön részlegük- szállodavállalatoknál a központban tömörülnek és a szállodákban

csak egy-két fő képviseli- értékesítési részleg: kis szállodákban a front office látja el, önálló

szállodákban 2-4 fős értékesítés, szállodaláncoknál még többen- humánpolitikai részleg: 100-150 fő fölött van értelme létrehozni,

szállodaláncoknál 1-1 kihelyezett személy van a szállodákban- adminisztrációs részleg: igazgató és koordinátor, külsős cégek

(könyvelés, bárszámfejtés, munkaügy)- karbantartás részlege: valamelyik munkatárs vagy külsős cég

feladata

2. Értékesítési részleg gazdálkodása- célja: marketing tervben meghatározott vendégcsoportok részére a

szálloda szolgáltatásainak értékesítése – minél több a prior szegmens, annál több síkon kell ellátni az értékesítési feladatokat

- feladatai: o piacelemzéso potenciális partnerek beazonosítása, szerződéskötés, elemzéso partnerekkel kapcsolattartáso marketing terv elkészítéseo foglalások, konferencia szerviz, rendezvényszervezéso hirdetések, kiállításokon való részvétel, közvéleménnyel

kapcsolattartás, arculattervezés, honlapo időszakos árképzés, bevétel gazdálkodáso nyomtatványok, külső-belső kommunikáció

- értékesítést és marketinget csak 500 szoba felett érdemes kettéválasztani

- kiterjedt tevékenység esetén a foglalás lehet önálló részleg- Revenue Management szállodaláncoknál jellemző, ha központban is

van- konferencia szerviz: ha sok rendezvény van, érdemes külön

értékesítőket ráállítani- személyi költségek:

o kiemelt és vezető munkatársak dolgoznak itt, így magasabb a munkabérük, kiemelt mozgóbérezés, jutalékrendszer, prémium a jellemző, önálló szállodáknál a természetbeli juttatások (autó, telefon, munkaruha)

- anyagi költségek:

o marketingtervben rögzített akciók költsége (reklám, kiállítás, nyomtatványok, hirdetések, jutalékok, kommunikáció)

o a bevétel 3-7%-át teszi ki- vezetői döntések:

o milyen és hány utazási irodával kössenek szerződésto piacelemzés és versenyhelyzet elemzés alapján milyen

döntések kellenek – új piacok?o szobaárak alakításao Sales Director szervezi és koordinálja az értékesítés

munkáját, megteremti a szükséges feltételeket, üzletszerzés, piackutatás, konkurenciafigyelés, igények felmérése, termékek árazása a feladata

o sales managerek szegmensenként osztják fel a feladatokat: corporate, group, individual, bankett

o E-commerce manager: GDS hálózatokkal köt megállapodásokat (free sale megállapodások)

o reklám és PR Manager – marketingo Credit manager – kintlévőségek kezelése, cash flow bevételi

oldalának figyelése

3. Adminisztráció szervezete- családi és önálló szállodákban alvállalkozói szerződés keretében:

könyvelés, munkaügy, bérszámfejtés, IT rendszerek, jogi tanácsadás – az adatelőkészítést hozzá az igazgató vagy a személyi asszisztense látja el

- szállodaláncoknál a vállalati központok látják el ezeket a feladatokat, a szállodákban csak előkészítő és adatrögzítő tevékenységgel foglalkoznak (üzemeltetési díjat számolnak fel érte a láncok a szállodáiknak)

- felső vezetés: igazgató és asszisztens- könyvelés: bérszámfejtés, áru, eszköz, adózás- pénzgazdálkodás: vevői követelések, szállítói számlák, pénztár

kezelése, stratégiai pénzgazdálkodás- humánpolitika:

o munkaügy: pótlékok, járulékok, hozzájárulások, adók és

kedvezmények követése, fizetése bérutalások

o tréningo motivációo kommunikáció (szállodákban 1-1 HR-es van a dolgozókkal

való kapcsolattartásra)- Információs Technológia

o honlap fejlesztés, karbantartáso 15 IT rendszer integrálása, munkaállomások, hálózatok

kezeléseo állandó felügyelet

- funkcionális szakértő tevékenységek: jogász, biztosítási szakértő, védelmi szakember (munkavédelem, tűzvédelem, környezetvédelem, biztonság)

- személyi költsége magas, mivel felsővezetők vannak főleg, részlegenként 1-2 fő van

- anyagi költségek:o gépkocsi, utazáso irodaszer, kommunikációo szakértői díjako IT eszközök, programok, szoftverek, internet

- költségszintje: 7-10%

4. Karbantartás szervezete- szálloda összes eszközének működőképességének biztosítása:

egyedi javítások, tervezett karbantartások, szerződéses karbantartás, beruházások felügyelete, eszközpótlás, kertészet, energiabiztosítás, épületfelügyeleti rendszer, szemétszállítás, biztonságvédelmi tevékenységek, biztonsági szolgálat

- vezetőjének valamilyen szinten minden területhez értenie kell, hogy tudja, mikor milyen szakértőt hívjon

- élőmunka költség: o hibabejelentés gépesített letto a bevétel 2%o gépek, eszközök listája és szakértelem szükségessége

határozza meg a létszámot- működtetési költségek:

o anyagköltségo szerződéses és egyedi karbantartások, vállalkozások

munkadíjao szemétszállításo kommunikáció, irodaszer

- fixáras szerződések a rendszeres felülvizsgálatokra külsős céggel- átlagos költségszint 5-10%- idetartozik az energiabiztosítás is:

o alapenergiák: áram, gáz, víz, csatornao másodlagos energiák: ipari víz, gyógyvíz, termálvíz, távfűtés,

gáztartály, olajo megújuló energiák: szél, nap, geoo szolgáltatókkal meg lehet állapodni a lekötött energia

mennyiségéről is, azonban afölött már nagyon drága az energia

o energiafelhasználás mérését érdemes naponta elvégeznio 1 köbméter víz: 420Ft, 1 köbméter földgáz: 110 Ft, áram kW

25 Fto fogyasztás mértékét a gépek névleges energia felvételével

meg lehet becsülnio energia költségszint átlagosan 7%

o szobafoglaltság és az energiafelhasználás között nincs egyenes arányosság, de a vízfogyasztás valamennyire mégis mutatja, illetve, áramból júliusban használunk a légkondi miatt a legtöbbet

o sajátosságok: áram

1. legmagasabb igény: szellőztetés szagelszívás energia igénye ezt követi

2.: konyha, lift, egyéb technológiák 3.: vendégszoba

gáz: 1.: fűtés, hálózati meleg víz 2.: konyhai gépek, medencék fűtése

víz: (éves lehet akár 30-90 ezer köbméter is 200 szobánál)

1.: vendégek (júliusban főleg) 2.: medence, locsolás 3.: mosoda, konyha

5. Egyéb ráfordítások gazdálkodása- helyi adók:

o IFA: szálloda beszedi, átutalja az önkormányzatnak, átlagosan 300-400 Ft, max a szállásdíj 4% ill. évente

max 900Ft/négyzetméter 18 év alatt és 70 fölött, fekvőbetegnek, szociális

intézményben, tanulóknak, szakmunkásképzésben, szolgálati kötelezettség teljesítése közben, üdülő tulajdonosának, bérlőjének, üdülő használati joggal rendelkezőnek, bérlő hozzátartozójának nem kell fizetnie

o Iparűzési adó nettó árbevétel 1,5%-a, csökkentve az eladott áruk

beszerzési értékével, közvetített szolgáltatások értékével, anyagköltséggel (szállástevékenység elsősorban szolgáltatás, a csökkentő tételek csak evés kedvezményt adnak a szállodáknak, így számukra ez az adónem kifejezetten hátrányos, reformra szorulna)

o építményadó max 900 Ft/négyzetméter, inflációval növelhető az

értéke forgalmi érték 3%-a

o telekadó (felépítmény nélküli telekre vonatkozik)o kommunális adó: foglalkoztatottak korrigált átlagos

statisztikai állományi létszáma alapján, max 2000 Ft/fő éventeo gépjárműadó: gépjármű teljesítménye alapjáno luxusadó (magánszemélyek vagyona)

- tulajdonosi döntések: o biztosításoko szálloda bérleti (5-10 év) vagy lízing (15-20 év) díjao névhasználati díj: akarunk franchise-t vagy nemo üzemeltetési ill. menedzsment díj: bevétel 3-5% és a bruttó

üzemeltetési eredmény 10-15 %-ao költség hozzájárulások szállodavállalat központjánako ÉCS elszámoláso pénzügyi és rendkívüli műveletek eredménye

- vezetői döntések: o személyi és anyagköltségek gazdálkodásao létszámgazdálkodás

- eredmény kimutatás fajtái:

o - az összköltség eljárással készülő eredménykimutatás a tárgyévben felhasznált összes erőforrás pénzben kifejezett értékét mutatja.  Az eredményt  az adott időszak kibocsátásának korrigált bevételeinek  és a saját teljesítményekkel kapcsolatos összes tárgyévi költségeinek különbségeként határozza meg.

o - a forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás kizárólag az árbevétel érdekében költségeket veszi számba, függetlenül attól, hogy azok mely évben merültek fel.  Ebben az esetben  az eredményt a kibocsátás árbevételének és a kibocsátással kapcsolatos közvetlen ráfordítások, és a kibocsátáshoz közvetlenül nem kapcsolódó ráfordítások különbségeként határozza meg.

o A forma lépcsőzetes, B forma mérlegszerűo UAS~uniform accounting system: nettó bevétel, közvetlen

költség (eladás, bér, egyéb, nyereség), fel nem osztott üzemi költség, GOP utáni fel nem osztott költségek

25. Szállodagazdálkodás vezetői döntései

1. Eredménygazdálkodás- jövedelmezőség~szállodák eredményessége- eredmény~ bevételek és ráfordítások különbsége- fedezeti pont~ az a foglaltsági szint, ahol az árbevétel fedezetet

nyújt az állandó és változó költségekre és a szálloda még nem realizál nyereséget

- fedezeti volumen~ az a kiadott szobaszám, ahol az árbevétel fedezetet nyújt az állandó és változó költségekre és a szálloda még nem realizál nyereséget

- jövedelmezőségi gazdálkodás a jövedelemszint, eredményszint fejlesztésére irányul – a jövedelmezőség növelésére akcióterveket dolgozunk ki

- éves üzleti terv, budget – konkrét piaci, gazdasági és emberi célok elérését biztosító számszaki tervek – budgeting time általában novemberre esik

o részei: bevételek, havi költségek részlegenként, (CAPEX~capital expenditure, eszközpótlás), infláció, árfolyam beszámítása

o 3 havi előrejelzést készítenek: Actual, Forecast, Budgeto hátránya: túl sok idő és energia megcsinálni, előrejelzésen

alapul, elérhetetlensége miatt rossz hatással van a szervezetre, rövid távú szemléletet erősíti

o előnyei: segít előre tervezni, motivál, jó hasonlítási alap, segít a teljesítményértékelésben

- jövedelmezőségi gazdálkodás relevancia elmélete:o eredménygazdálkodásban releváns hatást érünk el, ha a

legnagyobb forrás igényű tevékenységek, ill. priorerőforrás felhasználások területén hozzunk vezetői döntéseket

o a szállodának a kiemelt, releváns tevékenységekre kell összpontosítania:

tevékenységek: zökkenőmentes lebonyolítás, erőforrás biztosítás, bevételek, költségek, hasznosság változásai

részlegek és üzletek: szervezeti felépítésből lehet következtetni, hogy mire fókuszál a szálloda, részlegeknek saját eredmény kimutatása van, eredménygazdálkodást kell végezni

eredményszintek: eredménylépcsők egymáshoz való viszonya megmutatja egy szállodai tevékenység a vagy üzlet szállodán belüli hasznosságát

eredménycsoportok: szobakiadás, vendéglátás, típustevékenységek közvetlen eredménye, üzemeltetés bruttó és nettó eredménye, kamat és adózás előtti eredmény, szokásos vállalkozási eredmény

- akciótervek: o tervtől való eltérés korrigálási lépéseit tartalmazzao céljai:

piaci célok: vendégköltés növelése, piaci részarány javítása, keresleti részarány növelése, szegmens átlagár növelése

emberi célok: létszám csökkentése, személyi költségek szinten tartása, apabérek növelése az inflációt meghaladó mértékben

gazdasági célok: eredményszintek növelése, prime cost csökkentése, GOP növelése

- termelékenység:o bevétel és a létszám hányadosao megmutatja, hogy egy munkatárs hány forint szolgáltatási

értéket állít előo itthon ez 10 millió forint a szállodákban 9,5 a szálláshelyeken,

6,5 a vendéglátásban, 7,2 az I szektorban és 5,2 Magyarországon átlagosan

- hatékonyság:o eredmény és a létszám hányadosao megmutatja, hogy egy munkatárs hány forint eredményt

termelo nemzetközi szintje 20-25%, hazánkban 3000 Ft

2. Költségcsökkentés vezetői döntései- releváns költségek: vendéglátás és szállás személyi költségei,

vendéglátás anyagfelhasználása, energia, karbantartás- személyi költségek kiteszik a bevétel 30-40%-át

o létszám ésszerűsítése, fiatalok alkalmazása, információs technológia hatékony alkalmazása, munkafolyamatok újragondolása

o tevékenységeket és szolgáltatásokat elhagyhatunk, felfüggeszthetünk, átszervezhetünk, átprofilozhatunk, fejleszthetünk, hogy csökkentsük a költségeket

o munka törvénykönyvét tartsuk beo munkaerő kölcsönzéso szociális juttatások visszafogása

- anyag és anyagi jellegű szolgáltatások a bevétel 30-40 százalékát teszik ki, a költségek fele anyagi költség

o étterem anyagfelhasználása a bevétel 10-15%-ao energia árak növekedési üteme 12%, gyorsan nőo kedvezőbb beszerzési feltételek kialakításao szolgáltatási szerződések újratárgyalása

- tevékenységek, szegmensek felülvizsgálata

- vezetői információs rendszer napi jelentéseit kell követni, hogy érdemes megállapításokat tudjunk tenni a költségekkel kapcsolatban és a kilengéseket észrevegyük

- kontroling konzekvens alkalmazása- tervtől való eltérések kivizsgálása- Pareto elv: következmények 80%-a az okok 20%-ára vezethető

vissza pl.: vendégszegmens 20%-a hozza bevétel 80%-át- költséggazdálkodás lépései:

o tevékenységek és szolgáltatások volumenének számbavétele o költségcsoportok elemzése

szerződéskötés előtt elemezzük először a költségeket várható volumen és egységárak összevetése

o költségszint elemzése bevétel volumenváltozása és költség alakulása között

kapcsolatot mutatja meg egy százalékos bevételvolumen változás mely

költségcsoportoknál okoz változásto költséghely elemzése

rámutat az egység, részleg hasznosságárao költségösszetétel elemzése

költségmegoszlási viszonyszám elemzése költségek belső összetételének a vizsgálata

- szakmai mutatószámok:o árrés-szint általában 70%o GOP 20-30%o egyéb ráfordítások: helyi adó, biztosítás, ÉCS, bérlet a bevétel

10-20%-ao eredményszintek: közvetlen tevékenységek, bruttó

üzemeltetési, nettó üzemeltetési, szokásos vállalkozási, mérleg szerinti

o szállodák piaci értéke: vagyon, üzleti érték, likviditás, ingatlan, piaci érték, újraelőállítási költség, hozadéki elvű értékmeghatározás (ingatlan értéke és újraelőállítási értéke adja meg)

o eredményszintek feleősei: GOP – GM, NOP – tulaj, közvetlen eredmény - részlegvezető

26. Eszközgazdálkodás a szállodákban

1. Fogalmak- szállodagazdálkodás speciális területei:

o eszközgazdálkodáso kutatás, fejlesztés, innováció, beruházáso pénzgazdálkodáso kontrollingo minőségbiztosításo biztonság-védelem

- adatok:o szálloda eszközeinek 90-95%-a befektetett eszköz, 5-10%

forgóeszközo 5-10 szálloda haladja meg a 250 fős létszámoto egy szállodai szoba bekerülési értéke 15-20 millióo egy átlagos szálloda 900-1200 millió, 150 szobánál 2 milliárdo a bevétel 150 szobánál 400 millió és 1,2 milliárd között alakulo üzemeltetési költség-szint: 75-80%, ennek felel anyag vagy

anyagi szolgáltatáso a szállodák általában kis és középvállalkozásnak

minősülnek középvállalkozás

250 főig, 50 millió euró bevételig és 43 millió euró mérlegfőösszegig

kisvállalkozás 50 főig, és 10 millió euró bevételig vagy

mérlegfőösszegig mikrovállalkozás

10 főig és 2 millió euró bevételig vagy mérlegfőösszegig

- vagyon ~ magán és jogi személyek által birtokolt szellemi és anyagi javak és a velük kapcsolatos jogok összege (aminek mások által is elismert használati értéke van) (nem tartozik ide a szakszervezeti üdülő és a műemlék épület)

- saját tőke ~ eszközök és kötelezettségek különbsége, részei: jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, lekötött tartalék, mérleg szerinti eredmény

- piaci vagyon ~ a tényleges vagyon, eszközök és üzleti érték együttese

- vagyonmérleg ~ átalakuló gazdasági társaságnál, mérleg-fordulónapra vonatkozóan tartalmazza az átalakuló gazdasági társaság eszközeinek és kötelezettségeinek, ezek különbözeteként a saját tőkének az értékét könyvszerinti illetve 137 § szerinti átértékelési különbözettel korrigált értéken

- tőke ~ amikor a vagyont a tulajdonosa jövedelemszerzésre használja = befektetett vagyon

- eszközgazdálkodás területei:o befektetett eszközök gazdálkodása:

eszközpótlás: beruházási tevékenység, a befektetett eszközök pótlása

karbantartás: eszközök üzemképességének biztosítása leltározás: leltározási szabályzat, , szemrevételezés,

megszámlálás összevetve a könyv szerinti készletekkel biztosítás: vagyon, élet üzletbiztosítás (tulajdonosi

döntés) eszközök eladása: rendkívüli eredményt javítja

(tulajdonosi döntés)o készletgazdálkodás (forgóeszközök): kiválasztás, beszerzés,

logisztika, raktározás, elemzés, pl.: étel, ital készlet, bekészítés, textília, tisztítószer, segédanyag, irodaszer stb.

o tőkegazdálkodás: saját tőke-emelés, csökkentés, részesedések, tőkebefizetések pl.: visszavásárolt tulajdonosi részesedések cégbírósági bejelentések intézése, tőkeemelés

o vagyonvédelem : emberek és technikai eszközöko biztonságvédelem: biztonság, munkavédelem, tűzvédelem,

katasztrófavédelem, kiürítési terv, HACCP, egészségvédelem- eszközgazdálkodás terve az éves eszközpótlási terv (rendszeres

álló és kis értékű eszközök pótlása)

2. Eszközök csoportosítása- mérleg szerinti csoportosítás

o eszközök: befektetett eszközök: összes eszköz 90-95%-a (66 000m)

immateriális javak (430m): disztribúciós és foglalási rendszerek, saját számítógépes rendszerek, márkaneve üzleti értéke, szellemi termékek. Az eszközök 0,5%-a

tárgyi eszközök (65 300m): összes eszköz 80-90%-a, ingatlan, beépített gépek, műszaki berendezések, járművek

befektetett pénzügyi eszközök (300m): kapcsolt vállalkozásokban lévő tartós részesedés

forgóeszközök: (8 300 m): teljes eszköz 10-15 %-a készletek: 10-15%-a a forgóeszközöknek, anyagok,

(50-60%), befejezetlen termelés, félkész termékek (20-25%), áruk (10-15%)

követelések: forgóeszközök 30-35%-a, vevői követelés a bevétel 7%-a, 66% vevői követelés, 34% egyéb követelés a követelések között

értékpapírok: forgóeszközök 10-15%-a, saját részvények, saját üzletrészek

pénzeszközök: forgóeszközök 35-45%-a, ennek 95%-a bankbetét, házipénztárban a bevételek 0,3%-a

aktív időbeli elhatárolások (631m): forgóeszköz 5-10%-ao források:

saját tőke (57%-a a forrásoknak): jegyzett tőke (19%), tőketartalék (16%), eredménytartalék (37%), lekötött tartalék (3%), értékelési tartalék, mérleg szerinti eredmény (3%), leányvállalati sajáttőke változás (15%), külsős tagok, más tulajdonosok részesedése (6%)

céltartalék (1%): egy éven túli kintlévőség utána céltartalék összege 100%

kötelezettségek (41%) hátrasorolt kötelezettségek (18%): egyéb

részesedési viszonyban álló vállalakozással szemben

hosszú lejáratú kötelezettségek (54%): beruházási hitelek

rövid lejáratú kötelezettségek (28%): 46%-a forgóeszköz hitel, 30%-a szállítói kötelezettség

passzív időbeli elhatárolódások (0,6%)- eszközök szakmai csoportjai

o adott tevékenységi terület alapján külön-különo vezetőknek leltári felelősségük van: ők felelnek az

eszközökérto szakmai felelősség: tevékenység ellátásának megszervezése,

gazdálkodás a kitűzött célok érdekében

3. Eszközgazdálkodás tevékenységei- leltárkészítés, leltározás- eszközpótlás- karbantartás- eszközberuházás/eladás, biztosítás

a) Leltárkészítés- a befektetett és forgóeszközökre terjed ki: tárgyi eszközök (87%),

forgóeszközök (17%), ezen belül: készletek (2%) (áruk 1%, anyagok 1%)

- a leltározási tevékenységnek két fő területe van: nagy értékű tárgyi eszközök és kis értékű eszközök, készletek

- számviteli törvény előírja:o eszközök források leltározási szabályzatánako eszközök és források értékelési szabályzatánako önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatánako pénzkezelési szabályzatának megírását

- leltár: analitikus, főkönyvi nyilvántartásokból az eszközök és források közbenső mérleg fordulópontjára vonatkozó adatait tartalmazza (mennyiségben és értékben)

- management szállodáknál nemcsak a törvény miatt, hanem az üzemeltetőknek történő átadáskor is szükséges – a tulaj átadja az

üzemeltetőnek a leltár szerinti eszközöket, amit a későbbiekben vissza kell majd adjon

- a tulaj/igazgató által kinevezett vezetők felelősek a rájuk bízott eszközökért

- leltározási szabályzat tartalma:o számviteli előírások: bizonylatok és alaki követelményeko nyomtatványok, mellékleteko különböző eszközök leltározási időszakai, frekvenciái: kiadott

ital-naponta, étel, ital, áru – havonta, fogyóeszköz-évente, kis értékű eszköz – évente, befektetett eszköz – kétévente, épület, épület tartozék – ötévente

o leltár rendje, előkészítése, megszervezése, végrehajtása, lebonyolítása

o kik leltároznako leltár felvétel és készítés módja (lajstromozásos, mennyiségi

felvétel / könyvszerinti, egyeztetéses felvétel)o leltározás ellenőrzéseo befektetett eszközök, forgóeszközök, források leltározásao értékelés módszertana, eljárásao leltárkülönbözetek megállapítása és a rendezés módja

- leltár gyakorisága:o naponta: pultba kiadott áruk (állandó készlet: amikor a pult

mindig ugyanakkora készlettel nyit, nyitáskor annyit vételez, hogy az állandó készlet meglegyen)

o havonta: teljes körű áru a könyvszerinti, számítógép szerinti és a tényleges készlet alapján

o évente: készletek (textília, segédanyag, vendéganyag, fogyóeszköz, kis értékű eszközök)

o kétévente: épület, épülettartozék, berendezések, felszerelések, gépek, bútorok

- leltározásnál jelen van: leltározó, felelős, 3. személy, aki nem az adott egységhez tartozik (konyhában mondjuk a recepciós)

- a leltár eredményt elemezni kell: mért van eltérés, dönteni a kimenetelről

b) Eszközpótlás- eszközpótlási terv az éves üzleti terv egyik fejezete, GM készíti 2-3

évre előre göngyölített rollozó terv negyedéves bontásban- eszközpótlás=beruházás, minden új eszköz után értékcsökkenési

leírást kell alkalmaznic) Eszközök karbantartása

- használható állapotban tartás, állag megóvás- nagyobb része az átalány díjas karbantartás, kisebb pedig az egyedi

javításd) Eszközök eladása

- felújítások előtt vagy stratégiai beruházás alkalmával történike) Biztosítás, vagyon, élet, kockázat, üzleti

- vagyontárgyak és balesetbiztosítás a tulaj dolga, elszámolása egyéb ráfordításoknál

- az üzleti biztosítás a káresemény miatt kimaradt átlagos eredményt téríti meg

f) Eszközgazdálkodási mutatószámok- befektetett tőke fedezettsége=saját tőke/befektetett eszközök

(megmutatja, hogy a szálloda eszközeiből mekkora részarány a saját tőke…ha túl magas az idegentőke aránya, akkor az hatással van a fizetőképességre)

- berendezések elhasználtsága=berendezés nettó értéke/bruttó értéke (a nettó érték= beszerzési ár – értékcsökkentés), megmutatja, hogy a tárgyi eszközök milyen mértékben vannak leírva…ha túl alacsony, akkor cserére szorulnak

- beruházás fedezete=éves beruházások/ÉCS, ha 1, akkor az elhasználódást pótoltuk

- tőkehatékonyság=adózott eredmény/saját tőke, megmutatja, hogy egy forint befektetett tőke mekkora nyereséget termel

4. Befektetett eszközök gazdálkodásának vezetői döntései

- leltározási szabályzat kidolgozása: minden szállodában, legyen része a munkáltatói tájékoztatónak is a leltári felelősség kérdése

- eszközbesorolások meghatározása: o egy évnél tovább használt eszköz tárgyi eszközo egy évnél rövidebb ideig használt eszköz forgóeszközo besorolás függ az értékétől iso tárgyi eszközök után ÉCS-t kell számolnio forgóeszközöket költségként kell elszámolnio egyes forgóeszközöknek létre lehet hozni raktárt is, így nem

kell egyben leszámolni őket költségként, csak akkor, amikor kikerülnek a raktárból (textília, konyhai edények stb.)

- ÉCS megállapítása- eszközérték optimalizálása: eszközök eladása (rendkívüli

ráfordítás), és fejlesztési célú beruházásoknál- biztonsági rendszer kialakítása: élőmunka, technikai rendszer,

(szakértő cég)

5. Forgóeszköz gazdálkodás-készletgazdálkodás- kiválasztás: felső vezetés döntése (központ, tulaj, igazgató),

szállodavállalatoknál fontos az egységes megjelenés miatt, így beszerzési szabályzatot is létrehoznak

- logisztika, rendelés: kisebb mennyiségek rendelése gyakrabban (szocializmusban hiánygazdaság volt, akkor annyit rendeltek amennyit csak el tudtak tenni)

o készletszintek: biztonsági, törzs, állandóo jelző készlet:adott készletmennyiséghez hozzáadjuk a

beérkezés időpontjáig felhasználandó mennyiséget, ezt lesz a rendelés időpontját jelző készlet

o reggeli és bankett termelése programozható és ez a kettő adja a volumen 80-90%-át

- raktározás: szakosított kisebb raktárak a beérkezett rendelések tárolására

o 6-8 raktár a szállás tevékenységre (textília, munkaruha, tisztítószer, bekészítés, bútor, technikai eszközök)

o 18-20 raktár a vendéglátásra (VSZG…)o 7-8 raktár a típus tevékenységre (gyógyászati anyagok,

konferencia eszközök, bútorok, animációs eszközök, medence vegyszerek, takarítószerek, nyári téli használat)

o 5-6 raktár az általános tevékenységekre (karbantartó anyagok, irattár, számítógépek és gyengeáramú kellékek, nem használt eszközök, nyomtatványok)

o + öltözők, irodák helyiségei- készletgazdálkodási elemzés és mutatószámok:

o készlet fordulatszáma=nettó bevétel/készlet értéke, megmutatja, hogy az adott bevételhez mekkora készletet használhatunk fel, minél alacsonyabb annál hatékonyabb a készletgazdálkodás

o átlagkészlet=nyitó+beérkezett- eladott-záróo állandó készlet= adott eladási ponton hány darab legyen az

adott áruból (csökkenti a kockázatot a bevezetése, átláthatóbbá teszi a készleteket)

- beszerzés folyamata: o szállodavezetés kvintesszenciájában a bemeneti tényezők:

vendég, élőmunka, eszközök – cél, hogy a ezek elégedettek legyenek

o beszerzés területei: éttermi nyersanyag beszerzések (étel, ital, bevétel 10%-a), ill. anyagi é anyagi szolgáltatás beszerzések (non food, bevétel 20%-a)

o étel-ital árubeszerzések gazdálkodása frekvencia=kiszállítási sűrűség, napi kiszállítás: tej,

pékáru, zöldség, gyümölcs; heti: ital, szárazáru kiválasztás: kategória, színvonal, márka alapján, vezetői

döntés Szerződéskötés: rögzíti az árat, megrendelés módját,

szállítási időtartamot, fizetési feltételeket, szerződéskötés=kötelezettség vállalás (mértéke vezetői döntés)

megrendelés: teremfőnök és a séf számba veszi a szükséges nyersanyagokat, leadja a beszerzésnek

áruátvétel: minőségi, mennyiségi és értékbeli raktározás felhasználás: vételezés, pultba helyezés, termelés

(anyagfelhasználás százalék kiírás) kiszolgálás: minden blokkolva legyen számlázás: blokkolás, lezárás, kiegyenlítés könyvelés: kiszolgált áruk levonásra kerülnek a

készletekből, ellenértékük növeli a bevételeket

elemzés (magas a kockázat, mert magas az áruciklusok száma)

o anyagbeszerzés gazdálkodása kisebb értékűeknél két árajánlatot be kell kérni,

magasabbaknál minimum hármat területei: energia, anyagok (bekészítések, tisztítószerek,

karbantartási, segédanyagok), anyagi szolgáltatások (takarítás, mosatás, rovarirtás, ablaktisztítás, egyéb), kis értékű eszközök (fogyóeszközök, beruházások)

egyenként a bevétel 1-2 százaléka (kivéve az energiát, mert az 10%), így nem releváns tényezők

egy beszerző koordinátor bonyolítja minden területnek az anyagbeszerzését vagy a részlegvezető végzi

beruházások: elkerülhetetlen – jogszabályi előírás üzemeltetési eszközpótlás stratégiai – eredményből, önrészből állják,

feasibility study-t készítenek hozzá, leginkább az F&B területén

fejlesztéscélú eszköz – pl. medenceépítés fejlesztéscélú ingatlan – pl. telek vásárlás,

szállodavállalat vásárlás

6. Tőke és vagyongazdálkodás- területei:

o jegyzett tőke: cégalapításkor, tőkeemeléskor, alap és törzstőke eldöntése és lebonyolítása, cégen belüli részesedések kezelése, része lehet a jegyzett tőkéből visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken

o jegyzett, de még be nem fizetett tőke: felügyelet és befizetési időhatárok figyelemmel kísérése

o tartalékok: kezelése, megállapítása, számontartása, felhasználása

o mérleg szerinti eredmény: könyvelés mutatja ki, taggyűlés dönti el, hogy osztalékot fizessenek-e belőle

- tulajdonosi döntései:o vállalkozások 55% egyéni, 29% KFT, 14% BT, 1% RTo vállalkozással kapcsolatos stratégiai döntéseket a köz vagy

taggyűlésen kell meghozni, 2/3 vagy ¾ többséggel

7. Biztonság és védelem- kiterjed a munkavégzésre, termelésre, fogyasztásra, eszközök

védelmére- személyi biztonság és vagyon (vendég és munkatárs), tárgyi

eszközök, forgóeszközök (fogyóeszközök, áruk, számítástechnikai eszközök), kereskedelmi titkok

- vállalkozói szerződéssel látják el szakértő vagyonvédelmi cégek- biztonsági rendszerek céljai:

o 1. szint: rendkívüli események elkerüléseo 2. szint: az elkerülhetetlen bekövetkezése esetén a személyi

sérülések é anyagi károk csökkentéseo 3. szint: bekövetkezés esetén a károk megtérítése

biztosításokkal- komplex biztonsági rendszerek alkalmazása (élőmunka,

folyamatszabályzás és technikai eszközök):o munkafolyamat szabályozás

leltár felelősség, leltározási rend betartása vezetői ellenőrzések és IZ rendszerek szabályozása kulcsrendszer szabályozása tűz- és katasztrófavédelmi szabályzat, riadó és kiürítési

tervo technikai rendszer

emblémázás: minden eszközre rá van írva a szálloda neve

kulcsrendszer: mágneskártyás zárak kamerarendszer, mozgásérzékelő riasztók (kevés

helyen: szerver szoba, egyes raktárak, vészkijáratok, tető), füstérzékelők

széfek- biztonságvédelem:

o tűzvédelem, környezetvédelem, munkavédelem, érintésvédelem, élelmiszerbiztonság, HACCP, egészségvédelem

27. Innováció, kutatás, fejlesztés, beruházás

1. Fogalmak- kérdés: milyen újításokon alapuló fejlesztéseket vagy beruházásokat

kell elvégeznünk a vendégelégedettség érdekében- szállodai befektetések háromdimenziós döntések: idő, hozam,

kockázat- a beruházás arra irányul, hogy a piacelemzés eredményeként az

adott helyszínen, specializációban, kategóriában, és üzemméretben hosszú távon annyi legyen a kereslet, hogy a szolgáltatások ellenértéke fedezetet nyújtson a befektetett tőke hasznának a kitermelésére

- innováció~megújulás, megújítás. Az innováció a specializáció katalizátora

- innovatív fejlesztés~azok az újító fejlesztések, amellyel piaci előnyre tehetünk szert

- piacnyertes, versenyképes akkor lesz a szálloda, ha képes az innovatív fejlesztésre

- kutatás~elsősorban a vendégigények megismerésére irányul: kérdőívek és megkérdezések – szállodavállalatok előnyben vannak

- alkalmazott kutatás~ új ismeretek megszerzésére irányuló vizsgálatok, melyeket konkrét gyakorlati cél érdekében végeznek

- fejlesztés~ egy cselekvési ráhatás a fejlődésre, a tökéletesítés irányába hat. Nem minden fejlesztés beruházás, de minden beruházás fejlesztés

- fejlődés: funkcionális hatékonyságot javító tevékenységo amikor a fejlődést gyorsítani akarjuk vagy eltéríteni, akkor

használjuk a fejlesztés eszközeito fenntartható fejlődés: az erőforrásokat úgy használjuk fel,

hogy a jövő nemzedékének is maradjon belőle- felújítás~tárgyi eszközök elhasználódásának helyreállítása,

korszerűsítése (épület, gép, berendezés), felújítás esetén mindig nő az adott eszköz élettartama, ill. korszerűsítés is, mert az eszköz egyes részeit az eredetitől eltérő megoldással vagy kicseréléssel csináljuk

- karbantartás~ használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység (megelőző vagy tervszerű javító), amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi

- beruházás~ tárgyi eszközök beszerzése, bővítése, pótlása, pénzeszköz átkonvertálása befektetett eszközzé

o tárgyi eszköz beszerzéséhez tartozik még: tervezés, előkészítés, lebonyolítás, hitel, biztosítás

- befektetés: pénzeszközt, munkát fordítunk valamire haszon reményében

2. Fejlesztések- a munkafolyamat és szolgáltatásfejlesztés területei a szálloda azon

adottságainak kihasználására, felerősítésére törekednek, amelyek vezetői döntéssel megváltoztatóak nem igénylenek beruházást

- szükséges ha:o változnak az elvárások, igényeko technikai fejlődéso divat és trendek: színvilág, dekorációo termék életgörbéje: terméknek van bevezető, felfutó és

kivezető szakasza (a termék már nem menő..)- fejlesztések jellemzői:

o múlt, jelen, jövő: szakosodás, specializáció fejlesztéseo jelen, jövő: környezetvédelem, fenntartható gazdálkodás,

témásításo jövő: kiegészítő tevékenységek, funkcionális hatékonyság,

kényelem- fejlesztés területei:

o felszereltség (összes tárgyi eszköz) megjelenés fejlesztése:

arculat, színvilág, tematizáció eszközpótló, operatív beruházások, esetleg

stratégiai beruházás funkciófejlesztés:

működési és kényelmi hatékonyság növelésére (gépek, berendezések, lámpa kapcsolása ágyból)

o munkafolyamatok fejlesztése szervezetfejlesztés: szervezeti felépítés,

centralizáció/decentralizáció koncepciófejlesztés: üzemeltetés jellegét meghatározó

felfogást érvényesítünk (éttermet pizzázóvá alakítjuk, szállodát családbaráttá), egységesítés és egyszerűsítés zökkenő mentesebbé teszik a munkafolyamatokat, ami növeli az elégedettséget

o szolgáltatások fejlesztése termékfejlesztés: éttermi választék, fürdőszobai

bekészítések eladása, új csomag összeállítása, könyvtárszoba létrehozása stb.

színvonalfejlesztés: komfort növelése és szinten tartása munkaerő fejlesztés: tréningek

- fejlesztés eszközei:o szervezés : annak biztosítása, hogy a keresletnek megfelelően

az adott időben és helyen a szolgáltatás ellátásához szükséges munkaerő és anyagi tényezők rendelkezésre álljanak (mindennapok hozzáadott értékű vezetésének és gazdálkodásának lépései)

o beszerzés : magasabb szintű árukat szerzünk be, magas előkészítettségen

o karbantartás : gépek színvonalának fenntartása

o beruházás: pótlás, létrehozás

3. Beruházások- lehet ingatlan, épület, gép, berendezés, felszerelés- tárgyi eszköz értékének a növelése a cél- felújítás beruházás, a karbantartás viszont nem az - célja a jövőbeni bevétel megalapozása, nagyobb hozam elérése- típusai:

o elkerülhetetlen: valami oly mértékben rongálódik, hogy nem tud a

szálloda tovább működni, vagy valamely hatóság nem adja ki nélküle a működési engedélyt

tulajdonos feladata 1-10 millió közötti érték eredménytartalék vagy cash flow terhére végzik nem tervezhető, nincs megvalósíthatósági tanulmány,

nincs megtérülési számításo eszközpótló üzemeltetési beruházás

tárgyi eszközök pótlása 1-10 millió az érétke az elhasználódás mérhető, így tervezhető, hogy milyen

sorrendben cseréljük ki az eszközöket (negyed éves és havi bontás)

finanszírozása az éves ÉCS feléből (ÉCS a bevétel 5-7%-a)

pl: hűtő, porszívó, nyílászárók, matracok biztosítja az üzemeltetést, növeli a hatékonyságot,

kényelmet nincs megvalósíthatósági tanulmány, nincs megtérülési

számítás nem növeli a kapacitást

o stratégiai beruházás ha a szálloda egyes részlegeinek vagy azoknak nagyobb

területét érinti a beruházás – átalakítás, újrabútorozás (nem azért mert már elhasználódott, hanem mert koncepcióváltás van, vagy tematizálás)

5-7 éves beruházások, bevételnövelést célozzák nem a kapacitásnövelést célozza 10-100 millió értéken részben idegen forrásból csinálunk megvalósíthatósági tanulmányt és

megtérülési számításto eszközfejlesztés célú beruházás

épületet, épülettartozékot építünk át 100-1000 millió idegen forrásból vagy pályázati pénzből célja lehet: színvonal, kategória emelés, specializáció

kiépítés, kapacitásnövelés, komfortnövelés csinálunk megvalósíthatósági tanulmányt és

megtérülési számításto ingatlanfejlesztés célú beruházás

új szálloda építése (zöldmezős beruházás) meglévő szálloda vásárlása épületek beszerzése és átalakítása due diligent (~követelés eljárás) folyamat: működő

szálloda átvizsgálása a megvétel előtt új működési engedély kell az üzemeltető változása

miatt auditálni kell:

o piaci tényezők : értékesítési, disztribúciós, foglalási szerződések, szálloda piaci helyzetének elemzése (részarány, ár, volumen, pozíció)

o emberi tényezők : munkaügyi szerződések, külsős szerződések

o gazdasági tényezők : eredmény kimutatások, könyvvizsgálói jelentések, banki folyószámla, szolgáltatói szerződések, eszközleltár, áru és anyagleltár

- beruházások sorrendje:o 1. eszközpótlásoko 2. (5-10. év) üzemeltetési beruházáso 3. (10-15. év) stratégiai beruházások, elkerülhetetlen

beruházások, fejlesztéscélú beruházásoko 4. (30-40. év) eszközfejlesztés

- szállodavállalatok terjeszkedési stratégiáio szállodavállalat-csoportok: kisebb lokális szállodavállalatokat

vásárolnak fel (üzleti értéke t a telek értéke, az újra felépítési költség, valamint a többéves jövedelemteremtő képesség határozza meg)

o klasszikus szállodalánc vállalatok: részesedés vásárolnak kisebb szállodavállalatokban, menedzsmentszerződésekkel való terjeszkedés

o franchise alapú szállodalánc vállalatok: franchise szerződésekkel

4. Megtérülési számítások- mivel a beruházások vissza nem fordíthatóak és hosszú távú

elkötelezettséget jelent, előkészítést igényel- megvalósíthatósági tanulmány:

o elkészítése stratégiai beruházások és fejlesztéscélú beruházásoknál indokolt, tartalmazza a megtérülési számítást valamint becsli a bevételt

o ha saját tőkéből beruházunk, akkor önfinanszírozás képesség kimutatás

o ha idegen tőkéből, pályázatból (esetleg tulajdonosi vagy társult vállalkozás hiteléből) a kiírásnak megfelelő részletességgel kell elkészíteni

beruházásnál az 50% saját tőke az optimális, különben likviditási gondok lesznek

o felépítése: piaci helyzetelemzés, termék meghatározás, marketing

terv, éves üzleti terv és kiterjesztés 5 és 10 évre, számítások, megtérülés, összefoglaló

- pályázatok benyújtásának lépései:o megfelelő pályázat kiválasztásao pályázatíró cég megbízásao pályázat eredménye, végleges döntés a támogatásról,

szerződés aláírás- egyszerű megtérülési számítás

o megmutatja a megtérülési időt években, a beruházás minden ráfordítását figyelembe veszi, de pénz időértékét nem figyeli

o teljes bekerülési költség/halmozott áltagos eredményo halmozott áltagos eredmény= cash flow + ÉCS

- jelenérték számításo jövőbeli időpontban felmerülő pénzáram mai értékeo eszköze a diszkontálás: jövőben esedékes követelések

értékének kiszámítása a lejáratig járó kamatok levonásával- jövőérték számítás

o mai pénz jövőbeli érétkeo eszköze a kamatos kamatszámítás

- hozadék rátaszámítás: egységnyi befektetésre jjutó nettó kamat díj- jövedelmezőségi index: kifejezi a beruházás hozamainak a

beruházás tőkeigényéhez viszonyított arányát (eredmény/beruházás)

- befektetett tőke megtérülése: egységnyi tőkebefektetéssel mekkora nyereség érhető el (nyereség/befektetett beruházott tőke)

5. Szállodai beruházások- vendégéjszakák száma évente 3%-kal nő- szobák beruházási üteme évente 5%-kal nő- a bevételek átlagosan évente 7%-kal nőnek- infláció mértéke 6%- szobaár növekedési üteme 4%- azaz túlkínálat van, a szobaárak pedig az inflációt sem haladják meg- nagy a beruházási kockázat, a foglaltság 20%ponttal elmarad az

európai átlagtól a Revpar pedig rangsorban az utolsó- szállodatörténelem:

o első szállodák 1800-as években: Postakürt, Fehér Ló, Zöldfa, Tigris, Mátyás Király, Nádor, Angol Királynő, István Főherceg

o 1868: Pannónia, 1871: Hungária, 1873: Margitszigeti Nagyszálló

o millennium: Dunapalota, Ritz, Bristol, Royal, Nemzeti, Astoria, Park, Gellért, Margitszigeti Kis Szálló

o 2. világháború előtt 75 szálloda, 160 panzió, utána csak a Gellért tudott kinyitni

o 1950: minden állami tulajdonban: Duna, Continental, Nemzeti, Astoria, Béke

o 1957: Országos Idegenforgalmi Szálloda és Éttermi Vállalat 8 évig működött majd szétvált: Hungária Szálloda és Étterem Vállalat (ma HungarHotels), és Pannonia Szálloda és Vendéglátó Vállalat (ma Pannonia Hotels)

o 1967: Budapest Körszállóo 1968: első nemzetközi szállodalánc: Duna Intercontinentalo 1970-es években hatalmas kereslet, 1971. Vadászati

Világkiállítás, megnyílik: Volga (ma Ibis Budapest Váci út), Wien (ma Accor Wien), Aero (ma Ibis Aero)

o 1972: Danubius Szálloda és Gyógyfürdő Vállalat: Margitszigeti Thermal Hotel

o 1976: Budapest Hilton váro 1982: 300 millió dolláros osztrák hitelből épül: Fórum (ma

InterContinental), Átrium Hyatt (ma Sofitel), Novotel Budapest (ma Novotel Budapest Congress), Buda-Penta (ma Mercure Budapest Buda), újjáépül a Béke (Radisson SAS Béke), a Hotel Erzsébet, a Rege, átalakítják a Grand Hotel Hungáriát (ma Best Western Hotel Hungária), a Tavernát (Mercure Budapest City Center), Grand Hotel Ramada (Danubius Health Spa Resort Margitsziget)

o 90-es évek végén épül: Ibis Budapest Centrum, Marriott Millenium Court apartman szálloda

o 1998: Le Meridien, Westend Hilton, Art’Otelo 2000 után leginkábba 4csillag nőtto 2001 09. 11. után visszaesett a kereslet, túlkínálat alakult ki,

így csökkentek a szobaárako 2007: Queen’s Court *****, Szent György Fogadó*****, Átrium

Hotel****(fashion hotel), Hotel Centrál Basilica***o 2007. 09.05 első magyar design hotel: Lánchíd 19 Design

Hotel**** (Magyar Formatervezési Díjat nyert)o 2008: Hotel Benczúr***, Prémium Apartman&Wellness, Hotel

Panda****- folyamatban lévő projektek 2013:

o Hotel Castello**** Siklóso Cascade Resort&Spa**** Demjéno Hotel Eger&Park*** 4 csillagos leszo Hotel Ária*****Budapest butik hotelo Private Hotel Palace*****Budapest régi postapalotao Baglioni Hotel Budapest*****(Rácz fürdő)

- szálloda példák (mindenből tudni 5-öt) o konferencia : Marriott, Kempinski, Rubin, Zara, Hotel

Airport, Mercure Budapest City Center, Novotel Budapest Congress

o gyógy: NaturMed Hotel Carbona Hévíz, Mátyás Király Gyógyszálloda Hajdúszoboszló, Danubius Grand Hotel Margitsziget, Balneo Hotel Zsóri Thermal & Wellness Mezőkövesd, Hunguest Hotel Pelion Tapolca (barlang)

o wellness : Spirit Hotel Sárvár, Residence Ózon Hotel Mátraháza, Saliris Resort Egerszalók, Anna Grand Hotel WIne&Vital Balatonfüred, Hotel Bambara Egerszalók

o butik : Lánchíd 19 Design Hotel Budapest, Hotel Marmara, Soho Boutique Hotel, Hotel Andrassy, Continental Zara

o garni: Zichy Palazzo, Touring Garniszálloda, Szeleta Hotel Miskolc, Panoráma Garnihotel Eger, Garni Hotel Cegléd

o sport : Budai Sport Hotel, Hotel Silvanus, Herkules Sportszálló Balatonalmádi, Sport Hotel Debrecen, Sportszálló Balatonfűzfő

o üdülő : Kolping Hotel Alsópáhok, ParkInn Sárvár, Ramada Resort Aquaworld. Ramada & Resort Lake Balaton Balatonalmádi, Hotel Silver Resort Balatonfüred

o termál : ParkInn Sárvár, Thermál Hotel Visegrád, Gellért, Danubius Health Spa Resort Margitsziget, Danubius Grand Hotel Margitsziget

o 5 csillagos: Marriott, Buddha Bar, Kempinski, Boscolo, Sofitel, InterContinental vidéki: Spirit, Andrássy Rezidencia Wine&Spa Tarcal, Lotus Therme Hotel & Spa Hévíz

o 4 csillagos: Zenit, Gellért, Mercure City Center, Lifestyle Hotel Mátra, ParkInn Sárvár, Hotel President, Helia,

- hivatásturizmus Magyarországono kapacitás hiányo nincs elég konferencia központo Budapest adottságai kiemelkedően jók lennének:

megközelíthetőség, programok, látnivalók, tudományos életo 2006 Debrecen: Kölcsey Konferencia Központ 750 fő plenáris

terem, szekciótermeko Balatonalmádi: Ramada Hotel&Resort Lake Balaton 700 fős

konferencia kapacitáso Balatonfüred: Silver Resort Konferencia és Wellness Hotelo Pécs: Zsolnay Kulturális negyedo Budapest 2006. Európa Konferencia Központ (500 fős plenáris

terem), Budapest Congress & World Trade Center (1800 fő), Syma Rendezvénycsarnok

- nemzetközi trendek:o ICCA~International Congress & Convention Associationo UIA~Union of International Associationso ICCA szerint a nemzetközi ülés: minimum 50 fős,

rendszeresen megrendezésre kerül legalább 3 országbano UIA szerint: min. 300 fős, min. 40%-a külföldi, min. 5 nemzet

vesz részt rajta, legalább 3 napig tarto 1975-1985 között folyamatosan nőttek a kongresszusok

számai

o 1985-95 között mérsékelten nőtto 1995-2000 visszaesett az ütemeo 2000-től több az 500 fő alatti és 5000 fölött konferenciao átlag időtartama 4 napo téma: orvosi, tudományos, technológiai

28. Pénzgazdálkodás a szállodákban

1. Pénzgazdálkodás- szállodavezetésnek el kell különítenie a forgalmat, a szolgáltatások

ellenértékét és az árbevételt- árbevétel~szálloda bankszámlájára vagy a házi pénzárba beérkezett

pénzeszköz- megvalósíthatósági tanulmányban ez az utolsó rész: először

marketing terv, majd bevételi tervek, emberi erőforrás terv, pénzügyi terv

- pénzügyi terv tartja fenn a szolgáltatások jövedelmezőségét, a szálloda pénzügyi egyensúlyát rövid és hosszú távon

- központosított pénzügy lehetőséget ad a nagy összegű pénzeszközök és kockázati tényezők hatékony kezelésére

- pénzgazdálkodás ágai (csak az első kettő van szállodákban):o pénzeszközök kezeléseo pénzforgalom és pénzügyi folyamatok kezeléseo kockázati tényezők kezeléseo tőkebefektetéseko államháztartás

- kiadás ~ adott időszakban ténylegesen kifizetett összeg, kibocsátott javak, szolgáltatások bekerülési értéke

- bevétel ~ adott időszak tevékenységének a piacon realizált forgalom ellenértéke

- pénzgazdálkodásban a pénzhiány fizetésképtelenséget okoz: hitelt kell felvenni (forgóeszköz vagy rövid távú hitel), részvények kiadása, alaptőke emelés, üzletrész eladása, csődeljárás, felszámolás

- pénzgazdálkodás célja és szerepe o szükséges pénzeszközök biztosítása a szállodaüzemeltetéshez,

és az eszközpótláshoz, szinten tartó beruházásokhozo bevételek követelések behajtása, kötelezettségek időbeni

teljesítéseo nagyobb szállodáknál a pénzgazdálkodás kiterjed a

megtermelt jövedelem, sajáttőke növelését eredményező befektetési lehetőségek felkutatására is

o ha pénzeszközök nem kerülnek azonnali felhasználásra, akkor részesedés vásárlására, értékpapírra, kölcsönadásra lehet növelni a jövedelmezőséget

o pénzügy feladata: pénzügyi akciók előkészítése és teljesítése (tőkeemelés, leszállítás, egyesülés, csődeljárás), költségvetési kapcsolatok, adók kiszámítása utalása, elemzés, ellenőrzés

- pénzeszközök kezelése: o családi szállodáknál pocket managemento pénzkezelési szabályzat

házi pénztárkezelés: mekkora összeg lehet

bizonylatolás, nyomtatványok, valutakezelés, keretösszegek, összeférhetetlenség, ellenőrzések, szállítás

váltópénzek kezelése: eladási pontokon biztosítani kell műszak és pénzátadás szabályozása pénztárolás szabályai készpénzes vásárlások: ki hol mikor mit kisköltségek kezelése: el kell számolni a házipénztárban

o készpénzes bevételek kezelése bevételek leadása és elszámolása

készpénz/készpénzkímélő eszköz (üdülési csekk, szép kártya, voucher, bankkártya, hitelkártya, egészségpénztári kártya)/banki átutalás

banki beszolgáltatás és előkészítés banki pénzszállítás banki beérkezések ellenőrzése by igazgató, pénzügy vevői és szállítói számlák kezelése: ellenőrzés, utalás kintlévőségek kezelése: ami határidőre nem érkezett

meg a bankszámlára – céltartalékot kell elhatárolni 60 nap után, 1 év után teljes összeget, 180 napnál 50%-ot

hitelezési politika: vendég, partner mögött mindig legyen megfelelő garancia (főleg csoportok, rendezvények)

o pénzforgalom és pénzügyi folyamatok kezelése pénzeszközök biztosítása pénzügyi terv cash flow likviditás kezelése

2. Pénzügyi eredmény elemei- pénzügyi eredmény a számviteli kimutatásokban az üzleti

tevékenység eredménye után jelenik meg (adja a szokásos vállalkozási eredményt)

- szakmai kimutatásokban a bruttó és nettó üzemeltetési eredmény között szerepel vagy az NOP alatt

- a szálloda jövedelmezőségére szignifikánsan hatnak a pénzügyi eredmények

- pénzügyi bevételek:o kapott kamatok és kamatjellegű bevételek (anya és

leányvállalattól, közös vezetésű vállalattól, társult vállalkozástól, egyéb vállalkozóktól)

o kapott osztalék, részesedés (anya és leányvállalattól, közös vezetésű vállalattól, társult vállalkozástól, egyéb vállalkozóktól)

o pénzügyi műveletek egyéb bevételei (hitelek, támogatások folyósításának beérkeztetése)

- pénzügyi kiadások

o fizetett kamatok és kamatjellegű kifizetések (anya és leányvállalat felé, közös vezetésű vállalat felé, társult vállalkozás felé, egyéb vállalkozók felé)

o pénzügyi befektetések leírásao pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

- pénzügyi bevételek a szállodavállalatok központjaiban jelennek meg – centralizált tevékenység

3. Önfinanszírozás- pénzáramlás: egy társaság pénzáramlásának a mérlege,

megmutatja, hogy egy adott időszakban mekkora a vállalakozás pénzállományának változása

- a cash flow pénzforgalmi szemlélettel mutatja ki a valós pénzbevételeket és pénzkiadással járó ráfordításokat, a csökkentő vagy növelő befektetési például eszközértékesítést, illetve finanszírozási törlesztő tételeket

- megmutatja, hogy adott pillanatban mennyi mozgatható pénzeszközzel rendelkezik a vállalakozás

- cash flow szintjei:o működési cash flow : szokásos operatív tevékenység

pénzeszközváltozása, követi a számviteli és szakmai eredmény kimutatás formáját, tartalmazza az ÉCS-t, amortizációt, levonj a fizetett adót és osztalékot, benne vannak a tevékenységgel kapcsolatos bevételek is, amelyek nem az árbevétel részei (késedelmi kamatok)

o befektetési cash flow : bevétele a befektetési céllal vásárol részesedés, üzletrész, értékpapír eladás, befektetett eszközök eladása; kiadása részvények, értékpapírok vásárlása, immat javak beszerzése

o pénzügyi műveletek cash flow : tőkegazdálkodás bevételei kiadásai (hitel és törlesztés)

o teljes cash flow : az előző három együtt- cash flow szerepe:

o pozitív: a cégnek elég pénze van a napi működtetésre, beruházásokra

o negatív: készpénzállománya nem elegendő, kölcsönfelvétel szükséges

o a bevételek kiadások nagysága nincs közvetlen hatással a cash flowra, ettől még lehet eredményes vagy veszteséges a szálloda

- cash flow kimutatása:o direkt módszer : pénzbeáramlásból levonjuk az üzleti

ráfordításokat, egyéb ráfordításokat, pénzügyi műveletek eredményét beleszámítjuk, és levonjuk a társasági adót

o indirekt módszer : adózás előtt alapot korrigáljuk azokkal a tételekkel, amelyek befolyásolják a nagyságát de nem járnak pénzmozgással:

ÉCS, értékvesztések, céltartalék képzés és felhasználás

szállítói kötelezettségek változása, vevőkövetelések változása

forgóeszköz változás aktív időbeli elhatárolások változása fizetett adó és osztalék

4. Likviditás vezetői döntései- likviditás~fizetőképesség- két szintje van:

o üzemeltetési likviditás : szállítói, adózási és munkatársi kiadások

o pénzügyi műveletek kiadásainak kötelezettségteljesítését jelenti

- likviditási terv:o befolyó és kifizetendő pénzek közötti összhang megteremtése

(legyen elég pénzünk, amikor fizetni kell, így ütemezzük a bevételeket és a kiadásokat is)

- eszközei:o likviditási mutató: forgóeszközök/rövid idejű

kötelezettségek azaz készletek+követelések+értékpapírok+pénzeszközök/céltartalék vevőkre+rövidlejáratú kötelezettségek, tehát a szálloda összes forgóeszköze fedezetet nyújt-e a rövid idejű kötelezettségekre

o likviditási gyorsráta=pénzeszköz+vevők+értékpapírok/ rövid idejű kötelezettségek

- mérleg likviditás szintjei o 1. szint: pénzeszközo 2. szint: kötvények, részvények, értékpapíroko 3. szint: követelések, váltóko 4. szint: anyagok, áruk, késztermékek

- forgóeszközigény: akkor jó, ha a forgóeszközök értéke nagyobb, mint a rövid lejáratú kötelezettségek értéke, ellenkező esetben hitelt kell felvenni

o forgóeszköz diszharmónia: ha a befektetett eszközök fedezete a rövid lejáratú kötelezettségek

o harmónia: befektetett eszközöket a hosszú lejáratú fedezi, a forgóeszközöket pedig a rövid

- likviditás eltérésének okai:o eltérő kiegyenlítési módok : a szolgáltatás díját időben később

kapjuk meg készpénzes fizetésnél azonnal megkapjuk (10-30%-a a

bevételnek) kártyásnál 3-5 nap (30-50%), főleg wellness és üdülő

szállodáknál jellemző átutalásnál 8-15-30-120 nap is lehet (utazási iroda

fizethet hosszabb időre is), (40-70%)o eltérő keresletciklikusság

a nyári bevételek a szálloda csak ősszel kapja meg az utazási irodáktól

ha ugyanolyan szegmenseink vannak, akik ugyanakkor jönnek

szezonalitás szállodaláncok a kategória, specializáció miatt ki tudják

egyenlíteni az eltéréseketo költség és kiadás eltérése

bevételek és kifizetések időpontjai eltérnek egymástól munkabéreket (hó 10. napjáig), adókat, járulékokat (hó

15. napjáig), közüzemi díjakat (hó 24. napjáig) minden hónapban utalni kell

- likviditás javításának vezetői döntései: o pénzügyi terv készítése: mikor ki fizeto partnerszerződések: lerövidíteni a fizetési határidőket,

előlegeket kérnio számla elküldés: 24 órán belül történjen meg, mert az utazási

irodák többsége kifogással él, hogy halasztani tudja a fizetést (koszos volt a törülköző), gyűjtőszámlák bevezetése

o kintlévőségek kezelése: számlát ismerje el a vevő, majd folyamatosan keresni telefonon, személyesen, e-mailben

o szállítói és szolgáltatói szerződésekben a fizetési határidőt rendszeresíteni és kitolni

o pénzforgalmi lehetőség: forgóeszköz hitelkeretet létesíteni, hogy a negatív cash flow-s időszakban fel tudja használni

- pénzügyi terv o finanszírozási szemléletű, a forrásteremtést mutatja be,

megtervezi a bevételeket és kiadásokat a tényleges teljesítéskori időpontban

o bevétel összetétele az előző évek és rögzített adatok alapján alakul, szegmensek összetétele alapján fel lehet állítani hipotézist a bevételek időpontjára és formájára (készpénz/bank)

o releváns költségeket is meg lehet tervezni, hogy mikor esedékesek (vendéglátás, szállás személyi költsége, energia, karbantartás, éttermi elábé, bekészítések)

o pénzügyi terv előre tervezhető dokumentum, amely a vezetői döntések alapján biztosítja a szálloda likviditását: mely héten milyen lesz a cash flow

o tervezés elhatárolással: felmerülő költségeket elhatárolja, tehát az éves

költséget hónapokra osztja, így minden hónapban egyforma összegként jelenik meg pl. építményadó, prémiumok

o raktár kialakítása: beérkezett árukat a raktárból a tényleges felhasználás

időpontjában könyveljük el költségként (bekészítések, textíliák, fogyóeszköz) – havi rendszeres leltározás kell

raktári költségek alapján kell költségeket könyvelni

o pénzforgalmi szemléletű tervezés: a tényleges felmerülést a kiadás időpontjára tervezzük (csak pénzügyi terv készítésénél használják)

- csődeljárás, felszámoláso megoldhatatlan fizetésképtelenség esetén a szálloda

csődegyezséget köthet a szállítókkal: fizetési haladékot kapo ha nem tudnak megegyezni, akkor felszámolást indítanak a

szálloda ellen, ami jogutód nélküli megszűnést eredményez, vagyonfelügyelő végzi

o bankoknak nem áll érdekében csődegyezséget kötni, mert így megkapják a szálloda tulajdonjogát, amit egy partner üzemeltetőnek adnak oda

5. Vezetői számvitel- mutatószámok:

o vevők átlagos fizetési határideje=kintlévőség/bevétel *360o szállítók átlagos fizetési

határideje=szállítók/(beszerzések+igénybevett szolgáltatások összege)*360 (megmutatja, hogy hány nappal lépjük túl a fizetési határidőt)

o adósság visszafizetési képesség=összes kötelezettség/éves cash flow

o likviditási mutató és gyorsrátao hitelképességi mutató=összes eszköz/kötelezettségeko tőke megtérülés=mérlegszerinti eredmény/saját tőke

- minden szervezet számára kötelező az éves beszámoló elkészítése: mérleg kimutatás, eredmény-kimutatás, kiegészítő melléklet, üzleti jelentés

- a könyvvezetés helyességét és valódiságát a könyvvizsgáló hitelesíti, hitelesítő záradékkal, amit a cégbíróságnak nyújt majd be

- különbség a vezetői és általános számvitel között: vezetői szempontok általános

nem kötelező előírás kötelezőgazdasági cél pénzügyi

múlt- jelen-jövő időtáv múlthelye szerint költség neme szerint

részletes kép cégszintű, globálisrugalmas-fejlődő szabályozás törvényi merev

gyors, de megbízható

információ hiteles-formalizált

bizalmas, vezetés felhasználók publikushavonta gyakoriság évente

- általános számvitel célja az üzleti tevékenység formalizált dokumentálása, főkönyvi számlaszámok alapján a bevételek és költségek elkülönítése

- vezetői számvitelt szállodaláncok vagy nagyobb üzemméretű szállodák alkalmazzák

29. Kontroling gyakorlata a szállodákban

1. Kontroling elmélet- szállodavállalatokra jellemző- csökkenti a gazdálkodási kockázatot!!! - területei: célmeghatározás, tervezés, kontroll, pénzügy,

szolgáltatások irányítási és szabályozási folyamatai- feladata:

o gazdálkodási kockázatok csökkentése…o vezetés reagáló, adaptációs, koordinációs készségeinek

fenntartásao információ ellátás összehangolása, a jövőbeli döntések

támogatásao ismeretket adaptálja a piaci pozíció fenntartására

- szállodai kontroling:o eltérő hatások befolyásolhatják az eredeti célorientációt, így

ezekre oda kell figyelni – kontroling kritikus pontjai (ösztönösen tudják a szállodavezetők)

o alapkövei: vezetői számvitel, tervezési, beszámolási, pénzügyi alrendszerek és az anyagi felelősség

- szállodai kontroling elmélete: o (Amerikából indult ez is…)o Magyarországon van némi ellenérzés vele szemben mert a

szocialista ellenőrzési főosztályra emlékezteti őketo tevékenységi síkjai:

tulajdonosi sík: információ és adatszolgáltatás a tulajdonosok felé adatok és jelentések koordinálása, elkészítése éves beszámolók készítése: egyszerű,

áttekinthető, grafikusan több év viszonylatában tőzsdei cégeknél negyedévente ahol több tulajdonos van és önálló szálloda ott

havonta érdemes havi vagy negyedéves vezetői beszámolók tartása:

éves tervben megfogalmazott indikátorok monitorozása

családi szállodákra nem jellemző (tulaj a főnök, vendégstatisztikát és könyvelést figyeli)

vezetői sík: részletes, kidolgozott információk, rendszeres

jelentések a szolgáltatásokról, szegmensekről, bevételek alakulásáról, átlagárakról

van-e eltérés, szükséges-e beavatkozás napi havi jelentések, szakmai eredmény-

kimutatások dolgozói sík:

egyedi az adott részlegre vonatkozó információk előrejelzések (pl. érkező vendégek név szerint,

raktárkészlet stb.)o tevékenységek:

normatívák kialakítása: minőségi díjak, ISO rendszer kritikus pontok alapján kell kiépíteni a

normatívákat, a tőlük való eltérést elemezni kell pénzügyi gazdasági normatívák: jövedelmezőségi

szintek, költségszintek, beruházások megtérülési mutatószámai, likviditás

naturális normatívák: (példák) fajlagos energia felhasználás, egy szobára jutó mosatási költség, egy vendégre jutó vízhasználat

a szállodavállalat egységes normatívát alakít ki az energia felhasználásra, inflációra, árfolyamra

mérések: normatíváktól való eltéréseket mérik kontroling szervezet csak meghatározza, hogy

milyen gyakran és hogyan mérjenek operatív vezetés feladata a konkrét mérés

elemzések: mérések eredményeit kiértékelik, megkeresik az

eltérések okát az elmúlt évek adataihoz viszonyítanak akciótervet készítenek a megoldásra

o kontroling helye a szervezetben csak funkcionális és bürokratikus szervezetekben

alakulhatott ki az irányító rendszer infót gyűjt, informál, döntést

előkészít, dönt és végrehajt a kontroling csak az információs és döntés előkészítés

részben vesz részt – koordinál, informál, tervez, ellenőriz

(részvénytársaságoknál a felügyelő bizottság alá tartozik)

irányított alrendszer: szállodavállalatban a szállodák, szállodán belül a részlegek

2. Kontroling a gyakorlatban- relevancia elmélettel kimutatható, hogy hol vannak a kritikus

pontok, ahol a kontrolingnak jelen kell lennie, ahonnan az egész folyamatra rálátása van a vezetőnek

- a lehető legkisebb ráfordítással a teljes üzemeltetési kockázat a lehető legalacsonyabb legyen

- területei (utána kifejtve is):o alaptevékenységek: szobakiadás, vendéglátás (korrupció,

vendégmegtévesztés kikerülése)

o általános tevékenységek: munkaügyi, pénzgazdálkodási, információs technológia

o speciális területek: minőségbiztosítás, biztonságvédelem, tervezés

o kiemelt munkafolyamatok: árumozgások, kötelezettségvállaláso munkafolyamat szabályozás: folyamatszabványosítás,

felelősök- ALAPTEVÉKENYSÉGEK: - szobakiadási tevékenység kontroling területei:

o bevétel: fizetési garancia politika: meg kell győződni a

fizetőképességről szerződéskötéskor, foglaláskor, vagy bejelentkezéskor; előrefizetések tervezése, garanciák, hitelképesség elemzés külsős cégekkel

értékesítés elérje a megfelelő szegmenseket a megfelelő mennyiségben

kedvezmények: szerződésben rögzítik, ki mennyi egyedi kedvezményt adhat és mikor, milyen okból, mindig rögzíteni kell

levonások, sztornók, javítások: ki végezheti, mikor és milyen esetben, kinek az engedélyével

o vendéganyagok: vendég mindig írja alá a számlákat terheléseket mindig ellenőrizzék le éjszaka legyen szerepeltetve, hogy no show esetén hány

éjszakát kell kifizetni szobatakarítási jelentéseket egyeztessük a kiadott

szobákkal és a bevétellelo reggeli:

vendéglétszám, reggelik száma és bevételek összevetése

- vendéglátás kontroling területei:o bevételek:

számlázás, blokkolás, terhelések helyessége, összevetve a fogyással

levonások és reprezentációs fogyasztások engedélyezése

o árukezelés megrendelés és árukezelés szétválasztása minél több

részre, ne összpontosuljon senki kezében a teljes folyamat

könyvelésben a számlák ellenőrzése egységár, szállítólevél, mennyiség alapján utalás előtt

o leltár készletek figyelése szavatosság szempontjából italok standolása naponta és műszakváltáskor leltározási szabályzat hiánykezelés

o anyagfelhasználás

leltározáskor a könyvszerinti és tényleges készletek összevetése

o napi vezetői jelentések ellenőrzése aláírása- szakosodási területeken a kontroling: ahol bevétel képződik és

ez nem része a csomagárnak- ÁLTLÁNOS TEVÉKENYSÉGEK - pénzgazdálkodás

o házipénztár bevételeit, bankszámlákat, kasszagépeket egyeztetni

o házipénztárból a bevételeket a bankba kell szállítanio előlegek é utalások monitorozásao szállítók:

családi szállodákban heti egyszer utalnak béreket csak az igazgató engedélyével lehet utalni ki jogosult bankkártyás fizetést lebonyolítani valutaváltás milyen árfolyamon menjen

o vevők: hitelezési politika kidolgozása és ismertetése a portán kintlévőségek kezelése vevői számlák monitorozása

- munkaügy:o munkaszerződések megléte, tartalma, helyességeo munka törvénykönyvének betartása: beosztások,

szabadságtervek, jelenléti ívek, bérjegyzékeko pontos és bizalmas bérkezelés, bérjegyzéken szereplő

sorszámnak egyeznie kell az utalások számávalo alvállalkozói keretszerződések megkötése: kölcsönzött

munkaerő be van-e jelentve (igazolni kell)- SPECIÁLIS TERÜLETEK - számítástechnika:

o belsős é külsős rendszergazda, 24 órás felügyelet, hiba esetén eljárási rend, napi biztonsági mentések

o korlátozott hozzáférés, szerverek elzárása, jelszavak- biztosítás:

o katasztrófák, lopások, tűz és vízkárok, gépjármű, élet és egészségbiztosítás

o üzletmenet biztosítás hiba esetén a kieső bevételreo biztosítások kezelésére felelős személyt kijelölni

- beruházáso eszközpótlás kockázata nagyobb, mint a rendszeres

beszerzéseké- minőségbiztosítás:

o felszereltség: használható és tisztao szolgáltatások: elvárt és kötelező szolgáltatásoko munkafolyamatok: zökkenőmentes, gyors, udvariaso vendégészrevételek kezelése: válaszolni és értékelni minél

gyorsabban leggyakoribb panaszok:

szobafelszereltség 35% számla tartalmi, formai eltérése 25% személyzet hozzáállása 20% szolgáltatások, munkafolyamatok 10% egyéb 5% külső környezet 5% (zaj, látványosság, tisztaság)

panaszok felhasználhatóak a fejlesztésben, innovációban

kérdőívben megkérdezésben, levélben esetleg panaszfalon

kérdőívekben a pozitív észrevételek részaránya magasabb

30. Minőségbiztosítás és biztonság a szállodákban

1. Fogalmak- minőségbiztosítás szintjei:

o 1. szint: rendelet

o 2. szint: nemzeti kategorizálás, védjegy, hotelstars (2007. 11. 29. Európai Turizmusért együttműködés), nemzetközi szállodaláncok belső elvárásai

o 3. szint: folyamatszabályozási rendszerek

ISO 9000 minőségbiztosítás, ISO 14000 környezetvédelem

CEN (European Committee for Standadisation) projektek: wellcome and reception, accessibility in transport and tourism, services standardisation

o 4. szint: szakmai, nemzeti és nemzetközi minőségi díjak

- kategória ~ azonos jellegük alapján azonos osztályba sorolható halmazok (felszereltség, szolgáltatások, munkafolyamatok alapján)

- színvonal ~ kategóriához viszonyított állapot azonos halmazon belüli fejlettség mértéke

- minőség ~ a szálloda által felállított követelményekhez, színvonalhoz való megfelelés mértéke vagy felszereltség, szolgáltatások, munkafolyamatok homogén, egyenletes, állandó megjelenítése

- minőségirányítás ~ vezetői magatartás, ami a jó megvalósítására törekszik

- minőségbiztosítás ~ garantálja, hogy az elvárt színvonal folyamatos

- vendégelégedettség ~ megjelenési formája a minőség ill. ha az általuk tapasztalt működés zökkenőmentes

- zökkenőmentes működtetés ~ egyszerre feltételezi az eszközök, munkafolyamati lépések megvalósítását és megvalósítási módját

- „a minőségbiztosítás formalizált megléte piaci előnyt jelent” (kéne, hogy jelentsen)

- gap modell:o elsőszintű rés: valós vendégigény és a szállodavezetés által

elképzelt vendégigény közötti eltéréso második szintű rés: vevői elvárások és a vezetés elképzelései

között a szolgáltatás lefolyásábano harmadik szintű rés: eltérés a tényleges munkafolyamatban és

az előírtbano negyedik szintű rés: eltérés a kommunikált-sugallt és a

tényleges szolgáltatás között

o ötödik szintű rés: vendég által elvárt szolgáltatás nem egyezik a kapottal

- minőség elmélete: o 3 fő területe: felszereltség, szolgáltatás, munkafolyamatok

homogenitása és állandóságao zökkenőmentes üzemeltetés a lényeg a vendégneko cél az elégedett vendégo színvonalhoz való megfelelés: misszióban, célkitűzésben,

helyszínben, kategóriában, kínálati árban, ígéretekben, sugalltakban, árban

2. Vendégelégedettség- más szállodák stratégiáját másolni nem szerencsés az eltérő

szegmensek miatt- fel kell mérni a saját vendégkörünk igényeit- szolgáltatások zökkenőmentes lebonyolítása: megfelelő kínálat,

eszközök hibátlan működése, munkafolyamati lépések megvalósítása

- szálloda rendelet szerinti kötelező felszereltsége, technikai berendezései, bútorzata: recepció, értékmegőrző, lift, hűtőszekrény tárolása, szoba berendezése, közös WC berendezése, telefon a recepción, szobanagyság, vizesblokkok, közös fürdő berendezése

- rendelet szerint kötelező és kiegészítő szolgáltatások: recepció, portaszolgálat, napi ágyazás, textilváltás, kontinentális reggeli 10-ig, szakmai felelős elérhetősége, napi takarítás, ébresztés, üzenetközvetítés

- felszereltség jellegű elvárások: kozmetikai tükör, recepció, étterem, bár, köntös, papucs, a la carte étterem

- szolgáltatás jellegű elvárások: vendégkérdőív, piperemosás, vasalás, varrási lehetőség

- több szinten kell mérni, hogy a szálloda a vendégigényeknek megfelelően alakította-e ki a szolgáltatásait:

o 1. szint felszereltség, technikai berendezések, bútorzat, gépeko 2. szint: alap és kiegészítő szolgáltatásoko 3. szint: szolgáltatás folyamatának zökkenőmentes

lebonyolítása- vendégelégedettség mérése:

o kérdőívek: távozáskor, mindig ugyanabban az időpontban lehetőleg

zárt kérdéseko személyes megkérdezés: külön ember legyen rá akkor,

reagáljunk egyből a panaszokrao értékelés és cselekvés

3. Minőségbiztosítás- minőségbiztosítási rendszer alkalmazásának előnyei:

o nő az elismertség, versenyképességo erősségek és gyengeségek feltárásra kerülnek

o rendszeres szolgáltatások és munkafolyamatok önértékeléseo vendégelégedettség felméréseit felhasználjáko OTA rendszerekben kedvezőbb felületek elnyerése

- minőség-ellenőrzés:o szolgáltatások miben térnek el az elvárásoktólo folyamatszervezés: szabályozott dokumentált

munkafolyamatok kellenek: csökkenti a váratlan események számát, és a tévedésekét is, így a kockázat is csökken: minőség, költség, határidő jobban kézben tartható

o szállodavezetés esszenciáját biztosítja: piaci célok: elégedett vendég, emberi célok: elégedett dolgozó, gazdasági célok: elégedett tulajdonos

- eszközei: o jogi szabályozás:

239/2009 rendelet: kötelező felszereltség és szolgáltatások előírása

nincs egységes európai szabályozáso Nemzetközi Szabványügyi Szervezet ~ International

Organization for Standardization ISO 1947 óta működik, 157 országban ISO 9000, ISO 14000, ISO 22000 élelmiszerbiztonság,

ISO 9001 generikus menedzsment (mindenhol alkalmazható)

itthon a világ többi országához képest magas a minősített vállalatok száma, kivéve a szállodaiparban

CEN szeretné, hogy az ISO-nak legyen turisztikai része is, habár szolgáltató szektorban is használható már

Szálloda Szövetség fél, hogy az utazásközvetítők meg fogják követelni a szállodáktól az ISO minősítést, holott az bonyolult és drága

célja? minőségre vonatkozó célkitűzések teljesítésének biztosítása, bizonyítani, hogy képesek vagyunk a színvonalra vonatkozó igényeket kielégíteni

o nemzetközi szállodaláncokhoz való tartozás o európai kategorizálási rendszero nemzeti védjegy: hazai kínálat kategorizálásao Nemzeti minőségi díjak

minőségre való ösztönzés, annak elismerése a célja először Japánban a Deming díj, amerikai Malcolm

Baldrige díj, Európai Minőség Díj (1992) EFQM Minőségmenedzsmentért Európai Alapítvány osztrák Minőségi Védjegy, Svájci Turizmus Minőség-

Védjegy Magyar Nemzeti Minőségdíj

1996 óta termelő és szolgáltató vállalatoknak, 2000 óta a közszférában is

Magyar Turizmus Minőség Díj 2006 óta ausztriai modell alapján by László József januárban hirdetik meg minden évben

pályázati díjat kell fizetni, részt kell venni egy egy napos tréningen, hogy az önértékelést el tudják végezni

ellenőrző lista 603 pont alapján – ha minden területen 75% a megfelelő válaszok aránya, akkor megkapják

a szálloda saját embere és bizottság tagja titkosan és nyilvánosan is ellenőriz

túl sokan kapják meg a díjat, szubjektívek a kérdések, túl sok a kérdés, nincs marketing értéke, mert a vendégek nem tudnak róla

egy kategóriában csak egy győztes lenne az ideális

- problémák:o vendégnek jó lenne, ha lenne egy olyan rendszer, amiben ki

tud igazodni és ami megkönnyíti a választást a szállodák között

o a hatóságnak az lenne jó, ha világos és egyszerű feltétel rendszer lenne, ami alapján lehet objektívan ellenőrizni

o a szállodaüzemeltetőknek az lenne a jó, ha egyszerű és egyértelmű lenne az alapkövetelmény rendszer

- megoldási javaslatok „Minőség a jövő szállodáiban – Minőség 2012” by szerző

o jogszabályok szintjén: működési feltételek egyértelmű megfogalmazása:

felszereltség és szolgáltatások hozzárendelése az eltérő létesítményekhez (osztályba sorolás szerint)

könnyen és hatékonyan ellenőrizhető legyen csillagonként szigorú feltétel rendszer legyen legyen egységes minőségbiztosítási és

minőségellenőrzési eszköz a rendelet feltételrendszerének a betartása legyen az

üzemelési besorolás feltétele listázás az áttekinthetőség érdekében

o szakmai szinten, szakszövetségek: legyenek szakszövetségek (wellness, üzleti, butik,

kastély, apartman, konferencia, város, üdülő, gyógy, sport, termál, öko), akiknek saját feltétel rendszerük van a fakultatív szolgáltatásokat illetően

csak az tartozhat a körükbe és használhatja a nevet, aki ténylegesen megfelel a feltételeknek

szakszövetséghez tartozni legyen presztízs, marketing eszköz

legyen tagozódás a szövetségen belül, ami további kategorizálásra, szakmai megkülönböztetésre ad lehetőséget pl:

wellness standard: egyszerű wellness

wellness classic: természetes termálvízzel rendelkezik és 0,5-0,7 négyzetméter vízfelület jut egy vendégre

wellness executive: 1 négyzetméternél több vízfelület jut egy vendégre

lehessen több szakszövetség tagja is lenni, amennyiben azok követelményeinek megfelel

o nemzetközi szinten: rendelkezzenek a szállodák ISO minősítéssel

(szállodákban ISO 9000 (minőségbiztosítás), ISO 14000 (környezetvédelem) lehetséges, de el fog készülni a szobakiadási is)

a jövőben a turisztikai szolgáltatók elvárása lesz az ISO minősítés

globalizáció hatására a vendégek is megkövetelik a minőségbiztosítást és a környezetvédelmet

o Magyar Turizmus Minőségi Díj feltételek legyenek: színvonal, eredmény, hatékonyság,

sikeresség egy-egy kategóriában lehessen elnyerni a díjat:

egy szálláshely intézmény típus (szálloda, panzió, kemping…) a szakállamtitkár ajánlásával

egy-egy szálloda egy-egy kategóriában a szállodaszövetség ajánlásával

egy-egy specializációban a szakszövetség ajánlásával

4. Biztonság, kockázatkezelés, védelmi tevékenységek

- ide tartozik: munkavédelem, katasztrófavédelem, környezetvédelem, élelmiszerbiztonság, egészségvédelem

- veszély~ negatív hatású, bekövetkezhető esemény, ami a kitűzött célok teljesítését gátolja, meghiúsítja

- kockázat~ veszély bekövetkezése során keletkező gazdasági károk hatása, az esemény bekövetkezésének bizonytalanságán alapul

- kockázatkezelés: kockázat felmérése, elemzés, értékelés, kockázatkezelés az üzemeltetési és gazdálkodási területeken

- jogszabályban rögzített, hogy a kockázat menedzsment elvégzése kötelező a vendégek és munkatársak biztonsága érdekében (pénzügyi kockázat kezelése a kontroling), ezeket külsős szakértő cégekkel szokták elvégeztetni

- területei: o munkavédelem

nyitáskor az üzembe helyezési tevékenységek: munkavédelmi bejárás érintésvédelmi vizsgálat villámelhárítás mérése

kivitelező és tervező nyilatkozata, hogy az építkezés során minden a szabályok szerint történt és rendben volt

légállapot vizsgálat (hőmérséklet, légcsere) világítás bemérés helyiségenként, funkció szerinti

lux értékek gépek üzem behelyezési jegyzőkönyveinek

számbavétele dolgozók munkavédelmi oktatása baleseti eljárási rend kidolgozása munkavédelmi szabályzat kidolgozása mentési, kiürítési terv baleset, tűz, bombariadó,

lopás, rablás, betörés vagy terrorcselekmény esetén

kockázatértékelés: biológiai szemét (hányás, vér), kémiai szemét (vegyszerek, tisztítószerek, veszélyes hulladékok), anyagok, eszközök és munkafolyamatok felülvizsgálata kockázat értékelési szempontból

rendszeres havi ellenőrzés bejárás (műszaki vezető, igazgató, részlegvezetők, munkavédelmi felelős)

benchmarking (jogszabálynak való megfelelést évente jelentésben rögzíti a munkavédelmi felelős, büntetést a cég fizeti, ha nem hívták fel a figyelmet az eltérésre, büntetést a szálloda fizeti, ha nem reagáltak a felhívásra)

munkavédelmi szabályzatok: munkavédelmi szabályzat egyéni védőeszközök juttatási rendjének

szabályzata mentési terv kockázatértékelés és kémiai kockázatértékelés fürdőüzemeltetési szabályzat

o környezetvédelem vízjogi üzemeltetetési engedély (zsírfogó, árvízvédelmi

megfelelés, csapadékvíz elvezetés) emisszió mérés (kimenő levegő összetétele a

kéménynél, kazánkarbantartás és akkreditált mérés 5 évre)

hulladékkezelés: rendszeres feljegyzések, szeméttömörítő használata, szelektív hulladékgyűjtés, moslékkezelés, étolaj elszállítás

környezetvédelmi szabályzat elkészítése: környezetvédelmi szabályzat, hulladékgyűjtési szabályzat

környezetvédelmi oktatás termékdíj szabályozása (prospektus, papír,

reklámhordozó, 10 szobára jutó súlyt kell kiszámolni

gyógyvíz használat szabályozása (OGYFI, ÁNTSZ engedélyek)

zöld szálloda program by Magyar Szálloda Szövetségo tűzvédelem

szakhatósági engedély tűzvédelmi oktatás mindenkinek tűzvédelmi szabályzat: helyiségek besorolása A-D kiürítési terv: alaprajzok, menekülési útvonalak,

tűzvédelmi eszközök helye katasztrófa szabályzat: ki mit csinál, kit kell értesíteni táblák kötelező elhelyezési rendje: 8,5x24 cm

foszforeszkáló táblák tűzoltó készülékek (füstérzékelő, rendszer, spinkler)

karbantartása fire marchal program: hogyan kell pánikmentesen

nyugodtan, biztonságosan több száz embert kiterelni tűzvédelmi szabályzat és Tűzriadó Terv

o élelmiszerbiztonság – NÉBIH (Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal)

o Állam és Népegészségügyi Tiszti Szolgálta üzembe helyezési engedély veszélyes tevékenységi engedély fürdőüzemeltetési engedély és szabályzat egészségügyi szolgáltatások engedély HACCP

o egészségvédelem üzemorvosi vizsgálatok, Egészségügyi Kiskönyvek kockázat értékelés elsősegély nyújtási tanfolyam egészségügyi tanfolyam és vizsga

- Hatósági ellenőrzések o önkormányzat:

működési engedélyek, nyitvatartási idő, kötelező információk kifüggesztése, árult termékek

IFA alapját adó vendégéjszakák száma, helyi adók vendégpanaszok felszereltség, kötelező szolgáltatások

o ÁNTSZ HACCP, havi medence vizsgálat laborral orvosi berendezések megléte pl. gyógyszállodánál egészségügyi kiskönyvek szabad szobák tisztasága, takarítási napló, rovarirtás veszélyes anyagok és készítmények listája fertősé veszélyt jelentő hulladékok elszállítása,

hulladékkezelés textilkezelés legionellózis (ivóvíz 25 fok alatt, meleg víz 55 fok felett,

vízmelegítőben 60 fok felett, vízpangás elkerülése,

szigetelt vezetékek, keverőcsap a vételi helyhez közel, rendszeres tisztítás)

o NÉBIH : élelmiszerek eredete, szavatosság, tárolás, szállítólevelek

o tűzoltóság : szabályzatok, tervek, eszközök, oktatási naplóko Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelet : bejelentettség

(online), munkaszerződések, szabadságtervek, munkabeosztások, jelenléti ívek, egészségügyi kiskönyvek, szabályzatok, oktatás, érintés és villámvédelem

o rendőrség: nyitvatartási idő és csendrendeleto Környezetvédelmi Felügyelet : levegő és vízszennyezés,

hulladékgyűjtéso Fogyasztóvédelmi Felügyelet : minden, ami a fogyasztóval

összefüggo Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal : létesítményi

követelmények, kategória szerinti besorolás feltételeio NAV o Vám Parancsnokság : zárjegyköteles termékek, jövedéki

termékek, standolás

BIBLIA

239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet

a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről

A Kormány a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés f) és h) pontjában, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. §-ának a) és i) pontjában és - a 12. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében - az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) E rendelet határozza meg a Magyar Köztársaság területén a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeit és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjét.

(2) Nem tartozik e rendelet hatálya alá a nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű ingatlan tartós tartózkodás céljából történő használatba adása lakásbérlet, házbérlet, albérlet vagy ágybérlet keretében.

2. § E rendelet alkalmazásában:a) szálláshely: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. § 22.

pontjában meghatározott fogalom,b) szálláshely-szolgáltatás: a Kertv. 2. § 23. pontjában meghatározott fogalom,c) szálloda: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben

a szálláshely szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak, és ahol a hasznosított szobák száma legalább tizenegy, az ágyak száma legalább huszonegy,

d) panzió: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább hat, de legfeljebb tíz, az ágyak száma legalább tizenegy, de legfeljebb húsz,

e) kemping: az a külön területen kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben szállás céljából a vendégek és járműveik számára elkülönült területet (a továbbiakban: területegység), illetve üdülőházat (a továbbiakban együtt: lakóegység) és egyéb kiszolgáló létesítményeket (például tisztálkodási, mosási, főzési, egészségügyi célokat szolgáló vizesblokk, portaszolgálat stb.) biztosítanak, és amely legalább kilenc lakóegységgel rendelkezik,

f) üdülőház: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, közművesített területen létesített szálláshelytípus, amelyben a vendégek részére a szállást különálló épületben vagy önálló bejárattal rendelkező épületrészben (üdülőegységben) nyújtják, függetlenül a szobák vagy ágyak számától,

g) közösségi szálláshely: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülnek, s ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább hat, az ágyak száma legalább tizenegy,

h) egyéb szálláshely: szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, az a)-g) pont alá nem tartozó, nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak lehatárolt része, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat,

i) falusi szálláshely: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény szerint kiemelt üdülőkörzethez nem tartozó települések, valamint a természetes gyógytényezőkről szóló külön jogszabály

alapján törzskönyvezett gyógyhelyek kivételével az 5000 fő alatti településeken, illetve a 100 fő/km2

népsűrűség alatti területeken található olyan egyéb szálláshely, amelyet úgy alakítottak ki, hogy abban a falusi életkörülmények, a helyi vidéki szokások és kultúra, valamint a mezőgazdasági hagyományok komplex módon, adott esetben kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt bemutatásra kerüljenek.

3. § (1) A Kormány a Kertv. 6/D. §-a, 6/G. § f) pontja és a szálláshely-szolgáltatási tevékenységgel összefüggésben a Kertv. 9. §-a tekintetében kereskedelmi hatóságként a szálláshely fekvése szerinti illetékes települési önkormányzat, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjét (a továbbiakban: jegyző) jelöli ki.

(2) A Kormány a szálláshely-szolgáltatási tevékenység tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a jegyzőt jelöli ki.

4. § (1) Szálloda szálláshely-üzemeltetési engedély arra a szálláshelyre adható, amely megfelel az 1. melléklet I/A. részében foglalt követelményeknek.

(2) Panzió szálláshely-üzemeltetési engedély arra a szálláshelyre adható, amely megfelel az 1. melléklet II/A. részében foglalt követelményeknek.

(3) Kemping szálláshely-üzemeltetési engedély arra a területre adható, amely megfelel az 1. melléklet III/A. részében foglalt követelményeknek.

(4) Üdülőház szálláshely-üzemeltetési engedély arra az üdülőház-telepre adható, amely megfelel az 1. melléklet IV/A. részében foglalt követelményeknek.

(5) Közösségi szálláshely szálláshely-üzemeltetési engedély arra szálláshelyre adható, amely megfelel az 1. melléklet V/A. részében foglalt követelményeknek.

(6) Egyéb szálláshely szálláshely-üzemeltetési engedély arra az egyéb szálláshelyre adható, amely megfelel az 1. melléklet VI/A. részében foglalt követelményeknek.

(7) Egy szálláshelyre csak egy típusú szálláshely-üzemeltetési engedély adható meg. Nem szükséges külön engedély a kempingben üzemeltetett üdülőházra azzal, hogy az üdülőházra az 1. melléklet IV/A. részében foglalt követelményeket is teljesíteni kell.

5. § (1) A szálláshely-szolgáltatásnak folyamatosan meg kell felelnie a 4. §-ban meghatározott követelményeknek, továbbá - az adott szálláshelytípustól függően - az 1. melléklet I-VI. pontjának B) alpontjaiban meghatározott követelményeknek.

(2) Ha a kemping területén csak üdülőházakat üzemeltetnek, az e célra hasznosított szálláshely elnevezésében az üdülőháztelep megjelölést kell használni.

6. § (1) A szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelemben meg kell jelölnia) a szálláshely-szolgáltató nevét, címét, illetve székhelyét,b)1

c)2 a szálláshely-szolgáltató adóazonosító számát, statisztikai számjelét,d) a szálláshely címét, helyrajzi számát, helyszínrajzát,e) a szálláshely befogadóképességét:

ea) a vendégszobák, továbbá - kemping esetén - területegységek száma, éseb) az ágyak száma,

f) a szálláshely használatának jogcímét,g) a szálláshely elnevezését,h) azt, hogy a szálláshely-szolgáltató mely szálláshelytípusra kéri az üzemeltetési engedélyt,i) azt, hogy a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen kíván-e élelmiszert, élelmiszer-nyersanyagot

előállítani, felhasználni vagy forgalomba hozni,j)3 azt, ha a szálláshely-szolgáltató helyszíni szemle tartását kéri.(2) A szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelemhez mellékelni kella) nem a kérelmező tulajdonában lévő szálláshely esetében a szálláshely használatának jogcímére

vonatkozó igazoló okiratot vagy annak másolatát a tulajdoni lap kivételével,b) haszonélvezet esetében - ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a szálláshely-szolgáltató - a

haszonélvező hozzájárulását igazoló okiratot,c) közös tulajdonban álló szálláshely esetében, ha nem valamennyi tulajdonostárs a szálláshely-

szolgáltató, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okiratot.7. § (1) A Kormány a szálláshely engedélyezése iránti eljárásban - az egyéb szálláshely engedélyezése

kivételével -a)4 a higiénés és egészségvédelmi, táplálkozás-egészségügyi és dietetikai, az ivóvíz minőségi - ide nem

értve a b) pont szerinti szakkérdést -, a települési hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével kapcsolatos szakkérdésben

aa)5 - a Magyar Honvédség létesítményeinek területén kívül működtetni kívánt szálláshely engedélyezése esetében - elsőfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét, a másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét,ab) - a Magyar Honvédség létesítményeinek területén működtetni kívánt szálláshely engedélyezése esetében - elsőfokú eljárásban a honvédelmi miniszter által létrehozott, a szakkérdés elbírálására jogosult hatóságot, másodfokú eljárásban a honvédelmi minisztert,

b)6 ha a szálláshelyen élelmiszert, élelmiszer-nyersanyagot állítanak elő, használnak fel, hoznak forgalomba - az élelmiszer-higiéniai, -biztonsági, -minőségi követelményeknek való megfelelés kérdésében - elsőfokú eljárásban a megyei kormányhivatalnak a szálláshely helye szerint illetékes járási hivatala állat-egészségügyi és élelmiszert-ellenőrző hivatalát, másodfokú eljárásban a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatóságát,

c) a 10 fő feletti befogadóképességű szálláshely esetében annak elbírálása kérdésében, hogy a szálláshely a tűzvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e

ca) - a Magyar Honvédség létesítményeinek területén kívül működtetni kívánt szálláshely engedélyezése esetében - első- és másodfokú eljárásban az első- és másodfokú tűzvédelmi szakhatóságot,cb) - a Magyar Honvédség létesítményeinek területén működtetni kívánt szálláshely engedélyezése esetében - elsőfokú eljárásban a honvédelmi miniszter által létrehozott, a szakkérdés elbírálására jogosult hatóságot, másodfokú eljárásban a honvédelmi minisztert, valamint

d)7 ha arra az építményre, amelyben a szálláshelyet működtetni kívánják, ugyanarra a rendeltetésre vonatkozóan a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt nem adtak ki - az általános építésügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében - elsőfokú eljárásban az építésügyi hatóságot, másodfokú eljárásban fővárosi és megyei kormányhivataltszakhatóságként jelöli ki.

(2) A szálláshely-üzemeltetési engedélyeztetési eljárásban - az egyéb szálláshely engedélyezése kivételével - külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősül a szálláshely, valamint a szálláshellyel közvetlenül szomszédos, a szálláshellyel közös határvonalú, telekhatárú ingatlan tulajdonosa, használója, kezelője, társasház esetén a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, lakásszövetkezet esetén az elnök.

(3)8 A szálláshely engedélyezése iránti eljárásban az ügyintézési határidőbe a szakhatóság ügyintézési határideje beszámít.

8. § (1) Ha a szálláshely-szolgáltató ugyanazon szálláshelyen egyéb, külön jogszabály alapján engedélyköteles kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, és a szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelmének benyújtásával egyidejűleg a külön engedély iránti kérelmét a jegyzőhöz nyújtja be, a jegyző a külön engedélyhez kötött kereskedelmi tevékenységhez szükséges külön engedély kiadására irányuló eljárásban közreműködő hatóságként jár el.

(2) A közreműködő hatóság a kérelmet - a szálláshely-üzemeltetési engedélyről szóló jogerős határozatával együtt - továbbítja a külön engedély kiadására hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz.

(3) A közreműködő hatóság az ügyfelet a külön engedély kiadása iránti kérelem tárgyában hiánypótlásra - az igazgatási szolgáltatási díj vagy illeték megfizetésének pótlására való felhívás kivételével - nem hívhatja fel. A közreműködő hatóság az eljárást akkor is megszünteti, ha az eljárásra okot adó körülmény már nem áll fenn.

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti külön engedély elbírálására a jegyző rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a jegyző a szálláshely üzemeltetése iránti kérelmet és a külön engedély iránti kérelmet egy eljárásban bírálja el.

(5) Ha a szálláshely-szolgáltató ugyanazon szálláshelyen egyéb, külön jogszabály alapján bejelentésköteles kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, a bejelentésköteles kereskedelmi tevékenységre vonatkozó, más hatóságnál megteendő bejelentését és a bejelentésre előírt illeték megfizetését a szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelmének benyújtásával egyidejűleg a jegyzőnél is teljesítheti. A jegyző a bejelentést - a Szolgtv. 23. §-a szerinti intézkedések megtétele érdekében - haladéktalanul továbbítja a bejelentéssel kapcsolatos eljárásra kijelölt másik hatóságnak.

9. § (1) Ha a szálláshely-szolgáltató - a szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelmének benyújtásával egyidejűleg - a természetes gyógytényezőkről szóló külön jogszabály szerinti, az intézmény gyógyászati jellegére utaló megnevezésének engedélyezése (a továbbiakban: gyógyászati jellegre utaló megnevezés engedélyezése) iránti kérelmét a jegyzőhöz nyújtja be, a jegyző a gyógyászati jellegre utaló megnevezés engedélyezésére irányuló eljárásban közreműködő hatóságként jár el.

(2) A közreműködő hatóság a kérelmet - a szálláshely-üzemeltetési engedélyről szóló jogerős határozatával együtt - továbbítja a gyógyászati jellegre utaló megnevezés engedélyezésére hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz.

(3) A közreműködő hatóság az ügyfelet gyógyászati jellegre utaló megnevezés engedélyezése iránti kérelem tárgyában hiánypótlásra - az igazgatási szolgáltatási díj vagy illeték megfizetésének pótlására való felhívás kivételével - nem hívhatja fel. A közreműködő hatóság az eljárást akkor is megszünteti, ha az eljárásra okot adó körülmény már nem áll fenn.

10. § (1) A szálláshely-szolgáltató kérelmére a jegyző a szakhatóságokkal közös helyszíni szemle megtartásáról intézkedik.

(2) A jegyző a helyszíni szemléről szóló értesítést a kérelemben megjelölt adatokkal és az ahhoz mellékelt, a 6. § (2) bekezdése szerinti okiratokkal együtt küldi meg. Az értesítésben a jegyző felhívja a figyelmet, hogy a távolmaradás a szemle megtartását nem akadályozza. Távolmaradás esetén a szemle időpontja előtt a jegyzőhöz írásban beadott észrevételeket a jegyző a szemlén ismerteti.

(3) A jegyző az eljárás során a 7. § (2) bekezdésben megjelölt ingatlanokkal rendelkezni jogosultak adatait, és a szálláshely tulajdonjogának igazolásához szükséges tulajdoni lapot hivatalból, az ingatlanügyi hatóság megkeresése útján vagy a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer használatával szerzi be.

(4) A helyszíni szemlén a jegyző jegyzőkönyvet készít, és a jegyzőkönyv egy-egy példányát megküldi a helyszíni szemléről értesített személyeknek.

(5) A helyszíni szemlén részt vevő szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásukat a szemle megállapításairól felvett jegyzőkönyvbe mondhatják.

11. § (1) A jegyző a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásával egyidejűleg a 2. melléklet szerinti igazolást ad ki.

(2) A jegyző a szálláshely-üzemeltetési engedély megadásáról rendelkező határozatot közlia)9 fogyasztóvédelmi hatósággal,b)10 a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi felügyelőségével.(3)11 Ha az egyéb szálláshelyen nyújtott szálláshely-szolgáltatás a 7. § (1) bekezdésben meghatározott

valamely hatóság feladat- és hatáskörét az ott megjelölt szempontok szerint érinti, a jegyző az egyéb szálláshely szálláshely-üzemeltetési engedély megadásáról szóló határozatát közli az érintett hatósággal. A hatóság a határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül hatósági ellenőrzést folytat le, és az ellenőrzés eredményéről az ellenőrzés befejezését követő nyolc napon belül tájékoztatja a jegyzőt.

12. § (1) A szálláshely-üzemeltetési engedéllyel rendelkező szálláshelyek nyilvántartása (a továbbiakban: szálláshely-nyilvántartás) - a Szolgtv. 26. § (2) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott adatokon túl - tartalmazza:

a) a szálláshely címét, helyrajzi számát,b) a szálláshely elnevezését,c)12 a szálláshely-szolgáltató adóazonosító számát, statisztikai számjelét,d) a szálláshely-szolgáltatási tevékenység típusának megjelölését,e) a szálláshely befogadóképességét a 6. § (1) bekezdés e) pontja szerinti adatok alapján,f) a szálláshely-üzemeltetési engedély számát és az engedély kiadásának dátumát,g) a szálláshely ideiglenes bezárásának tényét és időtartamát,h) a szálláshely megszűnésének időpontját és a megszűnés okát.(2) A jegyző az általa vezetett nyilvántartás valamennyi adatát közzéteszi az interneten.13. § (1) A szálláshely-szolgáltató a szálláshely-üzemeltetési engedély megadását követően a 6. § (1)

bekezdésében meghatározott adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul köteles írásban bejelenteni a jegyzőnek.

(2) A jegyző az adatokban történt változást a bejelentés alapján a nyilvántartásba bejegyzi.(3)13 A szálláshely-üzemeltetési engedély tartalmát is érintő adatokban történő változás esetén a jegyző a

nyilvántartásba történt bejegyzésről, valamint a korábban kiadott üzemeltetési engedély visszavonásával egyidejűleg a módosított adatoknak megfelelő szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásáról egy határozattal dönt. Ha a változás a korábban kiadott 2. melléklet szerinti igazolás adattartalmát is érinti, a jegyző az igazolás bevonásával egyidejűleg a 2. melléklet szerinti új igazolást állít ki.

(4) A szálláshelyen szálláshely-szolgáltatás nyújtására jogosult személyében történő változás esetén a (3) bekezdés szerinti eljárást kell alkalmazni azzal, hogy a változást, annak megfelelő igazolása mellett, az új jogosult köteles bejelenteni.

(5)14 A szálláshely megszűnését a szálláshely-szolgáltató köteles a jegyzőnek a megszűnést követő nyolc napon belül - a 2. melléklet szerinti igazolás leadásával egyidejűleg - bejelenteni. A jegyző a bejelentést követően haladéktalanul visszavonja az engedélyt és törli a szálláshelyet a nyilvántartásból.

14. § (1) A szálláshelyre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megsértése esetén a jegyző az alábbi jogkövetkezményeket állapítja meg:

a) - a c)-e) pontokban meghatározott esetek kivételével - határidő tűzésével felhívja a szálláshely-szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, illetve a jogszabályi feltételeknek megfelelő állapot helyreállítására,

b) ha a szálláshely-szolgáltató az a) pontban meghatározott határidő elteltével a jogsértést nem szünteti meg, illetve a jogszerű állapotot nem állítja helyre, arra ismételt határidő kitűzésével felszólítja a szolgáltatót és egyidejűleg pénzbírságot szab ki,

c) ha a szálláshely nem felel meg a 4. §-ban meghatározott követelményeknek, határidő kitűzésével felhívja a szálláshely-szolgáltatót a jogsértő állapot megszüntetésére és a jogszerű állapot helyreállítására, és a jogsértő állapot megszüntetéséig, illetve a jogszerű állapot helyreállításáig, de legfeljebb kilencven napig elrendeli a szálláshely ideiglenes bezárását,

d) azonnali hatállyal megtiltja a szálláshely-üzemeltetési engedéllyel nem rendelkező szálláshely üzemeltetését és pénzbírságot szab ki,

e) ha az ideiglenes bezárást követően a szálláshely-szolgáltató a megjelölt határidőn belül a jogsértő állapotot nem szünteti meg, vagy a szálláshely-szolgáltató egy éven belül ismételten olyan jogsértő magatartást tanúsít, amely miatt vele szemben a b) pont szerinti pénzbírságot kell kiszabni, elrendeli a

szálláshely bezárását, és visszavonja a szálláshely-üzemeltetési engedélyt, egyidejűleg törli a szolgáltatót a nyilvántartásból.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti pénzbírság összegea) szálloda esetében

aa) legfeljebb 50 ágy befogadóképesség esetén 600 ezer Ft,ab) 51 és 100 ágy közötti befogadóképesség esetén 1 millió Ft,ac) 101 és 150 ágy közötti befogadóképesség esetén 1,5 millió Ft,ad) 151 és 200 ágy közötti befogadóképesség esetén 2 millió Ft,ae) 200 ágy befogadóképesség felett 2,5 millió Ft;

b) panzió esetében 250 ezer Ft;c) kemping esetében

ca) legfeljebb 20 lakóegység esetén 100 ezer Ft,cb) 21 és 50 közötti lakóegység esetén 200 ezer Ft,cc) 51 és 100 közötti lakóegység esetén 300 ezer Ft,cd) 100 lakóegység-kapacitás felett 400 ezer Ft;

d) üdülőház esetében 50 ezer Ft;e) közösségi szálláshely esetében

ea) legfeljebb 20 ágy befogadóképesség esetén 50 ezer Ft,eb) 21 ágy befogadóképesség felett 100 ezer Ft;

f) egyéb szálláshely esetében 50 ezer Ft.(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti pénzbírság összege a (2) bekezdésben meghatározott összegek

kétszerese.(4) Az (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti pénzbírság összege a központi költségvetést illeti meg.15. § A jegyző a 13. §-ban meghatározott adatváltozásról, valamint a szálláshely-üzemeltetési engedély

13. § (5) bekezdése és 14. § (1) bekezdése szerinti visszavonásáról haladéktalanul értesíti azokat a hatóságokat, amelyekkel az engedély megadásáról szóló határozatot korábban közölte.

16. § (1) Az egyéb szálláshelyet üzemeltető szálláshely-szolgáltató köteles az adott naptári évre (a továbbiakban: tárgyév) vonatkozóan a tárgyévet követő év január hó 31. napjáig a jegyzőnek írásban adatot szolgáltatni a következőkről:

a) fogadott vendégek száma, ésb) a vendégek által a szálláshelyen eltöltött éjszakák száma.(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat összesítve, valamint magyarországi lakóhellyel

rendelkező és magyarországi lakóhellyel nem rendelkező vendégek szerinti bontásban kell közölni. Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás személyes adatokat nem tartalmazhat.

(3) A jegyző az (1) bekezdés szerint részére szolgáltatott adatokat statisztikai célokra a Központi Statisztikai Hivatal rendelkezésére bocsátja.

17. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.

(2)15 A 21. § 2012. július 1-jén lép hatályba.18. § (1) Az e rendelet hatálybalépésekor az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet

nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet] - 2009. szeptember 30-án hatályos - 2. melléklete 4. pontjában felsorolt üzletkörök valamelyikére hatályos üzlet működési engedéllyel rendelkező szálláshelyek a 3. melléklet I. pontjában meghatározott megfelelési szabályok szerint az e rendelet szerinti szálláshely-üzemeltetési engedéllyel rendelkező szálláshelynek minősülnek, és a szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának az üzlet működési engedély jogosultját kell tekinteni.

(2) Az e rendelet hatálybalépésekor a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet] - az e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos - 2. §-a szerinti nyilvántartásba (a továbbiakban: magánszálláshely-nyilvántartás) vett szálláshely-szolgáltató által üzemeltetett szálláshelyek a 3. melléklet II. pontjában meghatározott megfelelési szabályok szerint az e rendelet szerinti szálláshely-üzemeltetési engedéllyel rendelkező szálláshelynek minősülnek azzal, hogy a szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának a magánszálláshely-nyilvántartásban szereplő szállásadót kell tekinteni.

(3)16

(4) Ha az (1) és a (2) bekezdés hatálya alá tartozó szálláshely tekintetében a 13. §-ban előírt adatokban változás következik be, a szálláshely-szolgáltató köteles az adatváltozást haladéktalanul bejelenteni a jegyzőnek. A jegyző az adatváltozás tekintetében a 13. § szerint jár el.

(5)17

19. §18

20. §19

21. §20

22. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelv 9-11. cikkének való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelethez

Követelmények szálláshelytípusonként

1. Szálloda1/A. Engedélyezési követelmény1. Fogadóhelyiség, közös tartózkodó helyiség, étkező, 30 ágy felett pedig recepció.2. Lift csak 3 emeletnél magasabb épületben.3. Csomag- és értékmegőrző helyiség.4. A vendégek által használható telefon a fogadóhelyiségben vagy a recepción.5. Szállodánként tárolási lehetőség hűtőszekrényben.6. A szállodai szobaegység (szoba és hozzátartozó fürdőszoba) nagysága szobatípusonként a teljes

szobaszám legalább 80%-ánál legalább 12 négyzetméter, a 3. ágytól ágyanként további 5 négyzetméter.7. A szállodai szobaegység berendezése:a) az ágy mérete (legalább 80x190 cm, ajánlott mérete: 100×200 cm),b) ágyanként: éjjeliszekrény vagy tárolóhely, olvasólámpa, ülőalkalmatosság, négy darab egyforma vállfa

(női-férfi),c) ruhásszekrény,d) asztal,e) bőröndtartó vagy bőröndtároló,f) papírkosár,g) sötétítőfüggöny vagy zsalu,h) a fürdőszobában: mosdó, tükör, piperepolc, törülközőtartó, elektromos csatlakozó, szeméttároló

(ajánlott fedett), kéztörlő- vagy törülközőtartó, szappan, ágyanként fogmosópohár.8. Az 1999. előtt épített szállodáknál a vizesblokkok száma: minden 10 ágy után egy közös emeleti

vizesblokk és nemenként elkülönített WC, a szobákban hideg-meleg víz biztosított, ahol van kéztörlő vagy fürdőtörülköző, szappan, fogmosó poharak az ágyszámmal azonos mennyiségben.

9. Közös WC: WC-kefe tartóval, WC-papírtartó WC-papírral, a női WC-ben egészségügyi tasak is, kézmosó, higiénikus kézszárítási lehetőség (papírtörlő vagy meleg levegővel szárítás).

10. Közös fürdőben: zuhanyzófülke, mosdó, tükör, törülközőtartó, ruhafogas, fedett szeméttároló.1/B. Üzemeltetési követelmény1. 24 órás recepció vagy portaszolgálat.2. A szálloda tevékenységéért szakmailag felelős személy éjszaka is elérhető.3. A szobákban ágyazás naponta.4. A szobák és valamennyi mellékhelyiség napi takarítása.5. Textilváltás:a) ágynemű legalább egyszer hetente, új vendég esetén azonban - a vendég érkezése előtt - kötelező az

ágyneműcsere,b) fürdőszobai textíliák: kéz- és fürdőtörülköző kétnaponta, illetve a vendég kívánsága szerint.6. Üzenetközvetítés, ébresztés.7. Étel-, italkínálat: legalább kontinentál reggeli 10 óráig.

2. Panzió2/A. Engedélyezési követelmény1. Közös helyiség.2. Nyilvános vagy a vendégek részére hozzáférhető telefon.3. A szoba nagysága:a) egyágyas: legalább 8 négyzetméter és zuhanyozó,b) két- vagy háromágyas: legalább 12 négyzetméter és zuhanyozó, és a 3. ágytól ágyanként további 4

négyzetméter.4. A szoba berendezése:a) az ágyméret legalább 80x190 cm,b) zuhanyozóban: tükör, piperepolc, törülközőtartó, elektromos csatlakozó, szeméttároló, kéztörlő- vagy

törülközőtartó, WC,c) minden olyan szobában, amelyhez nem tartozik fürdőszoba, hideg-meleg vizes mosdókagyló, kéztörlő.

5. Az 1999 előtt épített panzióban közös WC: 12 ágyanként WC, a WC-ben mosdó, WC-kefe tartóval, WC-papírtartó WC-papírral, kézmosási és higiénikus kézszárítási lehetőség (papírtörlő vagy meleg levegővel szárítás).

2/B. Üzemeltetési követelmény1. 24 órás ügyeleti szolgáltatás és csomagmegőrzés.2. A szobákban ágyazás naponta.3. A szobák és a mellékhelyiségek naponkénti takarítása.4. Törülközőcsere legalább 3 naponta.5. Csomagolt vagy adagolós folyékony szappan biztosítása.6. Étel-, italkínálat: legalább reggeli szolgáltatás helyben vagy a panzió közvetlen közelében.

3. Kemping3/A. Engedélyezési követelmény1. A terület bekerített és pormentes, a csapadékvíz elvezetése megoldott, gépjárművel való közlekedésre

alkalmas belső utak és az egész területen közvilágítás van.2. Legalább segélyhívó telefon áll a vendégek rendelkezésére.3. Egy területegység nagysága átlagosan legalább 40 négyzetméter.4. Nemenként elkülönítetta) hideg-meleg vizes zuhanyzó és mosdó: mosdókagylónként polccal, tükörrel és elektromos csatlakozó,b) vízöblítéses WC kefével és -tartóval, WC-papírtartóval és papírral, és kézmosási lehetőséggel.5. A vendégek részére fedett helyiségben főző-, mosó- és mosogatóhely.6. Hulladék(szemét-)gyűjtők, melyek rendszeres ürítése/kezelése megoldott.7. A 4-5. pontban megjelölt tisztálkodási, mosási, főzési és egészségügyi célokat szolgáló vizesblokk

követelményei minden 250 fő (egy területegységre átlagosan 2,5 fővel számolva) után (ha a kemping területén üdülőházban is nyújtanak szálláshely-szolgáltatást, az üdülőházban elszállásolható vendégszámot az alábbi követelmények meghatározása során a számításnál figyelmen kívül kell hagyni azon tételek vonatkozásában, amelyek az üdülőházban rendelkezésre állnak):

dbMosdó 4ebből: meleg vizes 2Zuhanyfülke 4ebből: meleg vizes 2WC csésze 7piszoár 1Mosogató 1ebből: meleg vizes 1Mosómedence 1ebből: meleg vizes 1Főzőhely 1Kémiai WC kiöntő 1

8. Egész éves üzemelés esetén a fűtési időszakban a 4-5. pontban leírt szolgáltatások fűtött helyiségben biztosítottak.

3/B. Üzemeltetési követelmény1. 24 órás recepció/portaszolgálat.2. A közös helyiségek és a kemping közterületeinek naponkénti takarítása.

4. Üdülőház4/A. Engedélyezési követelmény1. Az üdülőház helyiségei:a) egy vagy két hálószoba, szobánként legfeljebb 4 fekvőhellyel,b) konyha felszerelve főzőlappal, mosogatóval, edényekkel, asztallal, székekkel, hűtőszekrénnyel,c) fürdőszoba fürdőkáddal vagy zuhannyal, csúszásgátlóval, törölközővel és fürdőlepedővel,d) WC külön vagy a fürdőszobában WC-kefe tartóval, WC-papírtartó papírral, egészségügyi tasakkal.2. A fürdőszobával nem rendelkező üdülőházak esetén nemenként elkülönített hideg-meleg vizes közös

zuhanyozó és WC.4/B. Üzemeltetési követelmény1. 24 órás recepció/portaszolgálat.

2. Az üdülőház takarítása hetenként, az új vendégek érkezése előtt minden esetben.3. A közös helyiségek takarítása naponként.5. Közösségi szálláshely5/A. Engedélyezési követelmény1. Nemek szerint elkülönített hálóhelyiségek külön bejárattal.

2. Ágyanként legalább 4 m2 alapterület vagy személyenként 5 m

3/fő légtér áll rendelkezésre. Az ágyak

mérete legalább 80×190 cm és az ágyak közötti távolság legalább 75 cm. Emeletes ágy használata megengedett. Az ágyakon ágybetét van, ágynemű biztosítása nem kötelező.

3. A szobában csomagtárolási lehetőség.4. Nemenként elkülönített mosdási vagy zuhanyozási lehetőség meleg vízzel, és 10 főként, nemenként

elkülönített WC. A közös mosdóhelyiségekben szappan és kézszárító.5. A vendégek által használható telefon.6. A vendégek részére közös fedett helyiség és/vagy a szabadban közös terület.7. Főző-étkezőhelyiség főzőlappal, mosogatóval, asztallal, székekkel.5/B. Üzemeltetési követelmény1. Nyitvatartási időszakban recepciószolgálat vagy ügyelet.2. Nyitvatartási időszakon kívül a vendégek számára belépés biztosítása.3. A hálóhelyiségek és közös helyiségek takarítása legalább kétnaponként.4. Csomagmegőrzés.

6. Egyéb szálláshely6/A. Engedélyezési követelmény1. A szoba nagysága:a) egyágyas: legalább 8 négyzetméter,b) két- vagy több ágyas: legalább 12 négyzetméter, a harmadik ágytól ágyanként további 4 négyzetméter,c) legmagasabb ágyszám: szobánként 4 ágy, gyermekek számára emeletes ágy használata is megengedett.2. Vizesblokk: a vendégek számára elkülönített fürdőszoba/zuhanyozó vagy mosdó, WC, -kefe tartóval,

WC-papírtartó papírral, higiéniai hulladéktárolóval.3. Kávékonyha: kávé-, tea főzésére, reggeli jellegű ételek készítésére alkalmas berendezéssel (főzőlap,

mosogató, asztal, szék) és felszereléssel (edények), a vendégek számára elkülönített hűtőszekrény használattal.

6/B. Üzemeltetési követelmény1. Ügyelet: a szállásadó vagy megbízottja a helyszínen vagy ügyeleti telefonszám megadásával biztosítja.2. A helyszíni ügyeleti időszakon kívül a vendégek számára belépés biztosítása.3. Takarítás:a) vendégszoba legalább hetente egyszer, ágyneműhuzat- és törülközőcserével egyidejűleg. (ágynemű: 1

db paplan, 1 db párna személyenként, törülköző: 1 db kéztörlő, 1 db nagyméretű törülköző személyenként), az új vendégek érkezése előtt minden esetben,

b) a közösen használt helyiségek takarítása mindennap.