a magyar logisztikai stratÉgia stratÉgiai kÖrnyezeti vizsgÁlata

A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI

VIZSGÁLATA

„MINŐSÉG ÉS LOGISZTIKA: AHOGY A PROFIK CSINÁLJÁK”Konferencia az Iparfejlesztési Közalapítvány, (a Magyar Minőségfejlesztési

Központ és a Logisztikai Fejlesztési Központ) rendezésébenBudapest, 2009 március 27.

Mészárosné Kis Ágnes – Arányi Miklós – Fleischer Tamás* – Uhlik Krisztián

Közlekedéstudományi Intézet

A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI

VIZSGÁLATA

*Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet

http://www.vki.hu/~tfleisch/ [email protected]



Mészárosné Kis Ágnes – Arányi Miklós – Fleischer Tamás* – Uhlik Krisztián

Közlekedéstudományi Intézet

A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA

Az Európai Unió teherszállítási stratégiája (2007) hat tematikai célcsoportban a logisztika jobb minőségét és hatékonyabb végrehajtását szolgáló intézkedésekre koncentrál

A magyar logisztikai stratégia (MLS) munkaanyaga (2008 március) egy jól felépített stratégia keretében a fenti célok mellett erős hangsúlyt adott a hazai logisztikai tevékenység mennyiségi növelésének is.

A 2008 tavaszán elkészített stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) határozottan bírálta a stratégiának a tevékenység mennyiségi növelésére irányuló céljait.

Ez az mondanivaló lényege, a hátralévő előadás a fenti állítások alátámasztására szolgál, és ehhez bemutatja a fentebb említett dokumentumokat:

Az uniós teherforgalmi stratégiát, a MLS-t és a MLS-KHV-t A hazai vizsgálati folyamatot és az elért változtatásokat Összefoglaló

Az Európai Unió teherszállítási stratégiája

Az Európai Unió teherszállítási stratégiája: az európai teherszállítás hatékonyságának, integrációjának és fenntarthatóságának fokozása – COM(2007) 606 végleges „2. pont: szakpolitikai válasz”

A teherszállítási logisztikai cselekvési terv COM(2007) 607 végleges

Az árufuvarozást előnyben részesítő vasúti hálózatról szóló közlemény COM(2007) 608 végleges: (a vasúti teherszállítás versenyképesebbé tétele, különösen a rövidebb tranzitidők biztosítása, a vasúti szállítás megbízhatóságának javítása és az ügyfelek igényeinek jobb figyelembe vétele.)

Az európai kikötő-politikáról szóló közlemény COM(2007) 616 végleges: (végrehajtja az Európai Unió integrált tengerpolitikájáról szóló korábbi közleményt, amely a tengerpolitikai ügyek holisztikus, ágazatközi megközelítését tartalmazza COM(2007)575 végleges)

+ A Bizottság szolgálatainak az „Európai határok nélküli tengeri szállítási térség felé” című munkadokumentuma SEC(2007) 1351

+ A tengeri autópályákról bizottsági munkadokumentum SEC(2007) 1367 + A fenti dokumentumokhoz kapcsolódó kiegészítő munkadokumentumok

A teherfuvarozási logisztikáról szóló cselekvési terv

1. BEVEZETŐ A teherszállítás logisztikája a szállítási láncon belül a

teherfuvarozási műveletek megtervezésére, megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére és végrehajtására összpontosít. Ez az európai versenyképesség egyik hajtómotorja, így a növekedésre és a foglalkoztatásra vonatkozó megújított lisszaboni stratégia megvalósításának egyik elsődleges segítője. A termelési és elosztó hálózatok a nyersanyagok és a késztermékek Unión belüli és kívüli szállításának szervezése tekintetében a kiváló minőségű, hatékony logisztikai hálózatoktól függnek. Ez elsősorban üzlethez kapcsolódó tevékenység és iparági feladat. Mindazonáltal a hatóságoknak egyértelmű szerepet kell vállalniuk a megfelelő keretfeltételek kialakításában

2. CSELEKVÉSI IRÁNYOK, TÉMÁK

2.1. e-teherszállítás és intelligens közlekedési rendszerek (ITS)

2.2. Fenntartható minőség és hatékonyság

2.3. A szállítási láncok egyszerűsítése

2.4. Járműméret és rakodási egység

2.5. „Zöld” teherszállítási folyosók

2.6. Városi teherszállítási logisztika


2.2. Fenntartható minőség és hatékonyság 2.2.1. - A szűk keresztmetszetek folyamatos felszámolása (közel 500 tételes

lista 2006-ból) 2.2.2. A teherszállítási logisztikában részt vevő személyzet és szakmai

képzésük (bővítés, harmonizálás, kölcsönös elismerés, élethosszig tanulás) 2.2.3. A teljesítmény [-mérés] javítása (teljesítménymutatók: vasúti, légi, tengeri

mellett intermodális és teherszállítási logisztikát átfogó mutató) 2.2.4. A kombinált árufuvarozási terminálok teljesítményértékelése

2.2.5. A legjobb gyakorlatok ösztönzése (támogatási központok, tapasztalatcsere) 2.2.6. Statisztikai adatok


2.3. A szállítási láncok egyszerűsítése 2.3.1. A közigazgatási előírásoknak való megfelelés egyszerűsítése

(egyablakos ügyintézés, papírmentes vámkezelési és kereskedelmi környezet,

nyomonkövetés) 2.3.2. Egységes fuvarokmány (minden szállítási módra egységes) 2.3.3. Felelősség (világszintű törekvés, de lassú, Európának külön) 2.3.4. Védelem

2.4. Járműméret és rakodási egység („A járművek tömegére és méretére

vonatkozó szabványok módosítási lehetőségeinek tanulmányozása”) 2.5. „Zöld” teherszállítási folyosók (Teherforgalom-orientált vasúti hálózat

kidolgozása, „tengeri autópályák”) 2.6. Városi teherszállítási logisztika (kapcsolódási-elosztási pontok, „teher-

civitas”, tapasztalatcsere, holisztikus megközelítés)


Az Európai Unió teherszállítási stratégiája

Az Európai Unió teherszállítási stratégiája: az európai teherszállítás hatékonyságának, integrációjának és fenntarthatóságának fokozása (folyt.)

3. SzinergiákKözlekedési folyosókra helyezett hangsúly (a külső kapcsolódások is; zökkenőmentes háztól-házig szállítás, megbízható és fenntartható terminálokkal, „zöld folyosó” )Innovatív technológiák ösztönzése (infrastruktúra, jármű, szállítmányozás)Teherszállítási láncok adminisztratív egyszerűsítése (országok, alágazatok) A teherszállítás minőségének javítása (logisztikai láncban és intermodálisan)

A teherfuvarozási logisztikáról szóló cselekvési terv [gazdasági, társadalmi és környezeti] hatástanulmánya

COMMISSION OF THE EUROPEAN COMMUNITIES Brussels, 18.10.2007.

SEC(2007) 1320 COMMISSION STAFF WORKING DOCUMENT Accompanying document to the COMMUNICATION FROM THE COMMISSION Freight Transport Logistics Action Plan IMPACT ASSESSMENT 39 p.

A hatásvizsgálat szerint, ha a Cselekvési Tervben szereplő trendek nem kerülnek megváltoztatásra (így 2000-2020 között az áruszállítások volumenének 50%-os növekedése) megkérdőjelezhetik a logisztika hatékonyságát, de még a működését is. (További kockázati tényezők az olaj-import függőség és a szakma képzett munkaerőre vonatkozó problémái.)

Magyar logisztikai stratégia

A GKM Fejlesztéspolitikai Irányító Testülete 2007. június 8-i ülésének döntése alapján kidolgozásra került egy kormányzati szintű, megalapozó jellegű, középtávú (2007-2013), tematikus szakstratégia (Magyar Logisztikai Stratégia MLS), mely a Kormány logisztikával kapcsolatos átfogó fejlesztési irányait, céljait foglalja össze.

Az MLS-t a GKM Üzleti Környezet Főosztály készítette számos szakmai partner közreműködésével

2008 januárjában került nyilvánosságra társadalmi megvitatás céljából, majd az ennek alapján javított munkapéldány márciusi változata került környezeti vizsgálatra. Az újabb módosításokat tükrözi a 2008 július 4-i munkaanyag.

„A magyar kormány a gazdasági növekedésben, a beruházásösztönzésben, a versenyképesség növelésben, és a fenntartható fejlődésben betöltött szerepe miatt kiemelt jelentőséget tulajdonít a logisztikának.” MLS 5. p.

„A logisztika a [MLS] tevékenység-alapú (funkcionalista) értelmezésében alapvetően fuvarozási, szállítmányozási, tárolási-raktározási, rakomány-kezelési, csomagolási, postai-futárpostai, vám, disztribúciós, komissiózási, komplettírozási, ellátási lánc menedzsment elemekből, illetve ehhez közvetlenül kapcsolódó üzleti szolgáltatások (pl. informatikai, javítási, kereskedelmi) kombinációjából kialakított szolgáltatáscsomagot jelent, melyet döntően az I1 nemzetgazdasági ágazatba tartozó vállalkozások (logisztikai szolgáltatók) nyújtanak.” MLS 6. p.


A MLS helyzetértékelése mind a vállalkozások gazdasági szerepét, mind a közlekedési hátteret széleskörűen ismerteti

A helyzetértékeléshez az MLS három logisztikai pillért azonosított 1. Szabályozási és intézményi környezet, 2. Logisztikai erőforrások, 3. Nemzetközi logisztikai kapcsolatok


Az MLS három beavatkozási elve:– A versenyképes logisztikai szolgáltatási csomagok fejlesztése és

működtetése alapvetően az üzleti szféra feladata, az állam ezen a területen támogató, szabályozó funkciót kell, hogy betöltsön.

– A közlekedési alágazatokat nem külön-külön, hanem rendszerszemléletben kezeljük.

– A meglévő szabályozási, fiskális és egyéb eszközök integrálása egy koherens, logisztikai szempontú rendszerbe, az egyes beavatkozásoknál figyelembe véve a költség-haszon elvet, illetve egyes nemzetközi kötelezettségeket

Magyar logisztikai stratégia 2008 július

A MLS stratégiai célja, hogy 2013-ra Magyarország a közép-kelet-európai térség egyik logisztikai szolgáltató központja és egyben interkontinentális cargo hub-ja legyen.

A stratégiai célt a következő átfogó célok támogatják:– tranzit, hinterland potenciál kiaknázása, menedzsmentje– versenyképes, magas hozzáadott értékű logisztikai szolgáltatások

nyújtása, különösen a logisztika-intenzív ágazatok minőségi kiszolgálása.– korszerű technológiák használata, és– korszerű közlekedési alágazati munkamegosztás. melynek célja a közúti

közlekedés logisztikai súlyának korlátozása, összhangban az egyéb szállítási módok térnyerésének előmozdításával

Az MLS két horizontális célja– Az ágazat a fenntartható fejlődésre gyakorolt hatása, a természeti, a

gazdasági környezet, és a társadalom számára az áruforgalom által okozott negatív externáliák minőségi csökkentése,

– A hazai vállalkozások (különösen KKV-k), valamint a logisztikai ágazat versenyképességének javítása.

Környezeti HatásVizsgálat és Stratégiai Környezeti Vizsgálat megkülönböztetése

KHV

Alanya: projektek, (beruházások)Tárgya: környezeti igénybevételeket és terhelé-

seket, valamint ezek hatásait viszonyítja környezeti határértékekhez.

Felépítése: előírásban rögzített eljárási lépések

SKV

Alanya: szakpolitikák, tervek, programok (=’stratégiák’, policy-plan-program ‘ppp’)Tárgya: a stratégiákban megjelenő célkitűzéseket elemzi a fenntarthatósági célokkal való összhang szempontjábólFelépítése: nem rögzült, várhatóan teljesen nem

is egységesíthető

Magyar logisztikai stratégia 2008 március


A stratégiai célt a következő átfogó célok támogatják:– tranzit, hinterland potenciál kiaknázása, – versenyképes, magas hozzáadott értékű logisztikai szolgáltatások

nyújtása,– korszerű technológiák használata, – korszerű közlekedési alágazati munkamegosztás. melynek célja a közúti


– logisztika-intenzív ágazatok ösztönzése Az MLS két horizontális célja

– Az ágazat a fenntartható fejlődésre gyakorolt hatása, a természeti, a gazdasági környezet, és a társadalom számára az áruforgalom által okozott negatív externáliák minőségi csökkentése,

– A logisztikai ágazat nemzetgazdasági pozíciójának javítása, valamint a hazai vállalkozások (különösen KKV-k), valamint a logisztikai ágazat versenyképességének javítása.


Egy táblázat, ami nem maradt benne a végső anyagban…

A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA STRATÉGIAI

KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA

Magyar logisztikai stratégia 2008 július


A stratégiai célt a következő átfogó célok támogatják:– tranzit, hinterland potenciál kiaknázása, menedzsmentje– versenyképes, magas hozzáadott értékű logisztikai szolgáltatások

nyújtása, különösen a logisztika-intenzív ágazatok minőségi kiszolgálása.– korszerű technológiák használata, – korszerű közlekedési alágazati munkamegosztás. melynek célja a közúti


Az MLS két horizontális célja– Az ágazat a fenntartható fejlődésre gyakorolt hatása, a természeti, a

gazdasági környezet, és a társadalom számára az áruforgalom által okozott negatív externáliák minőségi csökkentése,

– A hazai vállalkozások (különösen KKV-k), valamint a logisztikai ágazat versenyképességének javítása.


Alapelvek az MLS indikátor rendszerének vizsgálatához


„Logisztika-intenzív ágazatok ösztönzése”A cél ellentétes a fenntarthatósági szempontokkal, az indikátorok („feldolgozóipar termelési értéke” és „mezőgazdasági termékek termelési értéke”) pedig nem alkalmas sem az output, sem a céllal elért eredmény minősítésére. (Kikerült a stratégiából)

„Magyarország tranzit, hinterland potenciáljának a kiaknázása”A célt fenntarthatósági szempontból hibásnak találtuk. Az indikátor (adriai és fekete tengeri kikötők magyar forgalma) a környezeti szempontból lényeges tranzit szerepet éppen nem méri, a hinterland szerep egy számunkra nemzetgazdasági szempontból nem túl fontos összetevőjét méri, amit adott esetben javítani úgy tudnánk, ha az ottani kikötők fejlesztésébe ruháznánk be. Amúgy e kikötők magyar áruforgalma elsősorban üzleti megfontolásokon múlik, annak ellenében használni e kikötőket nem túl értelmes cél. A magyar hinterland potenciál kiaknázását egyébként éppen az mutathatná, hogy mennyi nem magyar, a kikötőhöz kapcsolódó áru van az országban tárolva, feldolgozás alatt stb. (Benne maradt a stratégiában)

„Logisztikai ágazat nemzetgazdasági pozíciójának javítása és hazai vállalkozások versenyképességének a javítása”Az első fele nem horizontális cél, fenntarthatósági szempontból hibás célkitűzés; a második megfelelő. Utóbbi mérésére azonban a MLS nem a vállalkozások versenyképességét próbálja mérni, hanem a logisztikai szolgáltató vállalkozásokét, ami nem a horizontális célhoz tartozó indikátor. A logisztikai kiadások a GDP %-ában pedig a hibás célhoz rendelt input indikátor. (Az első rész kikerült a stratégiából)


„A KTI által készített stratégiai környezeti értékelés (MLS-SKV) szerint az eredeti MLS helyzetértékelésből kimaradt a fenntartható fejlődés peremfeltételek részletes elemzése, az MLS stratégiai célja a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiából (NFFS) a környezeti fenntarthatóság oldaláról nehezen levezethető. Az értékelés megállapítja, hogy az eredeti MLS két átfogó célja (tranzit, hinterland potenciál kiaknázása, logisztika-intenzív ágazatok kiemelt kezelése) ellentétes néhány fenntarthatósági alapelvvel, illetve azt, hogy az indikátorok nem alkalmasak a várhatóan fellépő környezeti hatások monitorozására. Az MLS [2008 június 4-i] verziója a fentiek figyelembevételével került kialakításra.” MLS 2008. július 4.p.


ÖSSZEFOGLALÓ Az unió teherforgalmi stratégiája célként kizárólag a tevékenységek

hatékonyságát, minőségét javító intézkedéseket tűz ki – bár a stratégia jelzi, hogy a szállítási teljesítmény növekedésével számol. (Az uniós hatásvizsgálat felhívja a figyelmet arra, hogy a növekedés adott üteme nem tartható fenn)

A hazai logisztikai stratégia is több átfogó céljában hatékonyságnövelő, a fenntarthatósági célokkal összhangban lévő irányokat tűzött ki, azonban stratégiai célja (Magyarország a közép-kelet-európai térség egyik logisztikai szolgáltató központja és egyben interkontinentális cargo hub-ja legyen) és két átfogó célja is (tranzit, hinterland potenciál kiaknázása, logisztika-intenzív ágazatok ösztönzése) kifejezetten a szállítással kapcsolatos tevékenységek növelésére irányult.

Volt, ahol sikerült tisztázni a félreértést (logisztika-intenzív ágazatok fejlődésének ösztönzése) más esetekben a véleményünk szerint hibás célok benne maradtak a stratégia újabb változatában is.

A környezeti vizsgálat további korrekciókat javasolt az indikátorok kapcsán, és úgy ítélte meg, hogy az indikátorok alkalmazásánál a stratégia elmulasztotta a célok rendszerének az indikátorok rendszerével történő leképzését, követését.


Fleischer Tamás

MTA Világgazdasági Kutatóintézet

[email protected] http://www.vki.hu/~tfleisch/



KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !

a magyar logisztikai stratÉgia stratÉgiai kÖrnyezeti vizsgÁlata

Documents