Finnugor régészet – őshazák, őstörténet

Finnugor népek és nyelvek2010.03.04.

Az uráli őshaza kutatásának története

• először kizárólag nyelvészeti érvek alapján• XIX. szd. közepén Castrén ural—altaji őshazát

tételezett fel• Castrén: Belső-Ázsia, Altaj- és Szaján-hegység, a

Jenyiszej forrásvidéke; földrajzi nevek alapján; Aspelin, az első finnugor régészettel foglalkozó finn régész is elfogadta

• Wiedemann: Közép-Ázsia• ez nem volt tartható• 1950-es években Molnár Erik is ázsiai őshazát

rekonstruál, de az afanaszevói kultúra csak az Urál keleti oldalát érintette

A Volga—Káma-vidéki őshaza

• a XIX. szd. közepétől a XX. szd. elejéig• módszere a nyelvészeti paleontológia, azaz

növény- és állatföldrajz; lényege: ha egy növénynek vagy állatnak alapnyelvi eredetű neve van, akkor az feltehetően őshonos volt az őshaza vidékén

• a módszer úttörője Köppen: a méh és méz szavak alapján egy feltételezett indoeurópai—uráli őshazát keresett; Ázsiában (Szibériában) a méhet csak a 18. szd. óta ismerik; így a Volga—Káma vidékére rekonstruálta az őshazát; problémák: 1. a poszméh Szibériában is őshonos, 2. a vizsgálatban az akkori jelenkori állapotokat vették figyelembe, nem törődve az éghalati változásokkal

A nagy őshaza• Főként Finnországban és Észtországban• 1907: H. Ojansuu• 1960-as évek: E. Itkonen; nagy őshaza, a

Baltikumtól az Urálig, de a központja a Volga-vidéken volt

• észteknél: a b-finnek ősei már i.e. 3. évezred végén a Baltikumban éltek

• a finnek is átvették• 1980-as évek: M. Korhonen csak a finnugor kor

legvégére tartja lehetségesnek és csak rövid időre• ezzel magyarázhatók az indoeurópai kapcsolatok is• napjainkban K. Wiik, A. Künnap és Pusztay János

hasonló felfogása

A pollenanalízis• 1960-as évek, László Gyula: a hőmérséklet

változásával megváltozhatott a növények és állatok elterjedtségének határa is; ez a változás a pollenek elemzésével követhető, mert a pollen sokáig megőrződik

• az őshaza közelebb volt, mert az Urál két oldalán a mezolit és neolit korokban olyan hideg volt, h a terület nem lehetett alkalmas huzamosabb letelepedésre

• nyelvészeti, régészeti és antropológiai érvek nála egyenrangúak

• az őshaza a mai Lengyelország területétől a Baltikumig, keleten az Oka folyásáig terjedt

• az őshaza népességét látta az ún. szvidéri kultúrában

Az uráli őshaza• 1960-as évek, Hajdú Péter: László Gyula elméletét főleg

nyelvészeti szempontból bírálta, de megtartotta a pollenanalízis módszerét

• felelevenítette a nyelvészeti paleontológia által alkalmazott szavakat, de az állatnevekkel nem foglalkozott

• csak 10 alapnyelvi növénynév, ebből 7 uráli, 3 finnugor korszakbeli (fenyőfélék, nyír, nyár)- ezek mind Európában, mind Nyugat-Szibériában megtalálhatók

• kulcsetimológia: a szil (PFU), i.e. ez Európából kelet felé terjedt, elérte az Urált és a Pecsora felső folyását, ugyanitt azok a tűlevelűek, melyek neve közös eredetű

• tehát: az őshaza Kr.e. 6-4. évezredben Nyugat-Szibériában és az Urál-hegység északnyugati részén

• ez kb. egybevág az oroszországi régészeti eredményekkel: urál-kámai régészeti kultúra, i.e. 3. évezred elején: a voloszovói kultúra felbomlásával elindult a nyugati irányú vándorlás

Újabb elméletek• Makkay János: a Finnországtól Nyugat-Szibériáig

húzódó erdőövezet benépesülése a Kr.e. 10-7 évezredben indult; a jéghatár északra húzódásával két irányban volt vándorlás: a mai Ukrajnából a Baltikum felé és a Volga-vidékről északra, majd nyugatra, Skandinávia felé

• Veres Péter: a méh elterjedtségével kapcsolatos problémákat vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy az uráli őshaza a feltételezettnél valamivel délebbre helyezkedett el. „A magyarok ősei sohasem éltek az Urál hegység európai oldalán, a Volga-Káma folyók erdős vidékén, amely nézet a hazai szakirodalomban Köppen hibás koncepciója hatására 1916 óta széleskörűen elterjed.” (2000: 28)

Újabb elméletek

• Paradigmaváltás küszöbén?• az utóbbi három évtizedben elsősorban finn- és

észtországi kutatók megpróbálták újragondolni az uráli alapnyelvet beszélő népesség eredetét

• Kalevi Wiik, Kyösti Julku, Ago Künnap, Pusztay János, Pomozi Péter

• a nyelvészeti-régészet-antropológiai adatok egymással egyenrangú kezelése

• a kontaktuselmélet alkalmazása• az alapnyelv felbomlása előtti korok rekonstrkciós

kísérlete

A kontaktuselmélet

• először csak a finnek őseivel foglalkoztak, sztük Kr.e. 8000-re már betelepítették Dél-Finnországot

• Kalevi Wiik: Az európai népek eredete (magyarul 2008)

• 1. Az eredetkutatás története• nyelvészet: a nyelv határozza meg a népet elvet

alkalmazzák (K.W. szt.), max 6-10000 évvel tudnak visszamenni az időben a nyelvészek

• régészet: főként a ’70-es, ’80-as évektől, 10000 évnél korábbi időket is vizsgálták, de ált. egy régészeti kultúra nem egyenlő egy nyelvvel (kiv. bizonyos finnugor leletek K.W. szt.)

A kontaktuselmélet

• genetika: főként a ’80-as évektől, markerek (jellemző jegyek) alapján a népek közti rokonsági fokokat, a mutációs sebességek alapján a népcsoportok szétválásainak idejét tudják meghatározni

• 2. A mai Európa nyelvi egységessége:• ma Eu-ban: 4 nyelvcsalád• indoeurópai (700 millió beszélő, ez 96%, de nem

őshonos, csak 9000 éve jelent meg• finnugor (23 millió, 3%, őshonos)• török (10 millió, 1%, a legfiatalabb Eu-ban)• baszk (66000, 0,1%, őshonos)

A kontaktuselmélet

• 3. Hagyományos előfeltevések:• a vándorlás premisszája: a nyelvek ott vannak,

ahol korábban is sokáig voltak• a harciasság premisszája: békeidőszakban

intenzívebb nyelvi kapcsolatok, több nyelvi változás, nyelvcsere nem csak harc által érhető el

• a nyelv premisszája: a nyelv határozza meg a népet

A kontaktuselmélet• 4. A modern eredetkutatás:• nyelvészetben kontaktuselméletek, nyelvcsere kérdése,

lingua franca, pidginizáció, kreolizáció• modern régészetben a békeidők során kialakult fejlődés

vizsgálata dominál• genetika: férfiaknál Y kromoszóma, nőknél mitokondriális

DNS vizsgálata• 5. A nyelvi területek változása:• a. A népességvándorlás típusai:• a népesség terjeszkedése (kis csoport, új csoport génjei és

nyelve dominál)• a népesség elvándorlása (nagy csoport, génjeik és nyelvük

dominál)• a felsőbb társadalmi réteg hatalmi helyzetbe kerülése: a

gének és a nyelv beolvad a többségbe

A kontaktuselmélet

• b. Nyelvcsere:• ez egy folyamat: a státuszkülönbségek lingua

franca nyelveket (több eltérő nyelvközösség nemzetközileg használt nyelve) hoznak létre - a lingua francák nyelvcserét eredményeznek - a nyelvcserék újabb nyelveket/nyelvjárásokat eredményeznek

A kontaktuselmélet• c. lingua franca:• a nyelvi kapcsolatok okozta változások a változás ún.

külső okai• fogalom: olyan nemzetközi nyelv, melyet olyan

csoportok használnak egymás közötti kommunikációban, melyeknek nincs közös nyelvük

• lf. ma pl az angol Eu-ban, vagy az orosz Oroszországban

• a lf. kialakulásának nem belső nyelvi okai vannak, a rangbeli különbségek alakítják

• a lf. ki is halhat• térben sokkal nagyobb kiterjedésű lehet, mint egy

hagyományos értelemben vett alapnyelv

A kontaktuselmélet• pl. van két nyelv A és B. A jómódú vadászok nyelve, B

szegény gyűjtögetőké. A kereskedni akar B-vel. A közös nyelv A nyelve lesz, mert övé a rangbeli fölény. A-hoz legközelebb eső területen egy Ab nyelv alakul ki (B-k A-t beszélik, de nem helyesen, b elemek maradnak benne). Távolabb Ba nyelv alakul, tehát marad a gyűjtögetők eredeti nyelve, de bizonyos elemeket átvesznek A-tól. Van olyan terület, a kapcsolat terének két végpontja, ahol mind A, mind B eredeti formában megmarad

• ha A (mint lf.) olyan szintű presztízsre tesz szert, ki is szoríthatja B-t, ilyenkor történik nyelvcsere

• a nyelvcsere mindig hagy nyelvi lenyomatot, ún. adsztrátumot. Az előkelőbb nyelvből az alacsonyabb státusú nyelvbe bekerült alakokat szupersztrátumnak, ennek fordítottját szubsztrátumnak nevezzük. (Finnugor szubsztrátum lehet az oroszban pl. a habeo szerkezet használata habeo ige helyett)

Korszakolás• Az európaiak legfontosabb korszakai:• 1. Az első emberek:• 2,5 millió éve az embernek nevezett faj, homo habilis, négy

lábon járt• 1,8 millió éve felegyenesedett, homo erectus• félmillió éve homo sapiens• néhány százezer éve homo sapiens neanderthalensis

(40000 éve nyom nélkül kihalt, ők lakták a maiak előtt Eu-t)• 150000 éve Afrikában kifejlődött a mai ember elődje a

homo sapiens sapiens az afrikai homo erectusból• 40-28000 éve az első mai európaiak elődei megérkeznek

Eu-ba - aurignaci migráció, keletről, Közép-Ázsiából jöttek• 28-20000 éve gravetti migráció, a mai eu-iak elődeinek

másik csoportja, délkeletről, a Közel-Keletről jöttek, az előbbiekkel együtt a mai eu-iak génállományának 75-80%-át lefedik

Korszakolás• Kr.e. 7000-5500 neolitikus migráció, földművesek, mi eu-iak

génjeinek 15-20%-a• Kr.e 3600-2700 kurgánmigráció• 2. az aurignaci migráció:• vadászat, munkaeszközök, első művészi alkotások

(barlangrajzok)• genetikailag a férfiak génállománya alapján a mai eu-i

férfiak génállományának 50%-a értelmezhető• sok különböző nyelven beszéltek, Ny-Eu-ban baszkul, K-Eu-

ban a finnugor lett a lingua f.• 3. a gravetti migráció:• központja a mai Közép-Eu-ban (Ausztria, Csehország)• Vénusz-figurák (Spanyolországtól Nyugat-Szibériáig),

megmunkált vágófegyverek• genetikailag egyformán érintett a férfi- és a nőági vonal

Korszakolás• nem tudjuk, h milyen nyelven beszéltek, talán ők

is soknyelvűek, talán Ny-on baszk, K-en finnugor lingua f., Balkán déli részén indoeurópai

• az utolsó jégkorszak (150000-15000 évvel ezelőttig, többször olvadás, észak-déli irányú folyamatos vándorlás, ez kedvez a nyelvi kapcsolatoknak, a nyelvcserének is

• déli irányú elvándorlás a menedékekbe (refug), zsúfoltság

• 3 nagy refug: mai Ibéria (nyelvileg baszk), Balkán („a térség egy kisnyelvéből (sic!) fejlődött ki a kultúra ie-i presztízsnyelve”), Ukrajna - utóbbi nyugat felében finnugor lingua f. , keleten talán altáji vagy paleoszibériai nyelv

Korszakolás

• 4. A Kr.e. 16000-7000 közötti időszak• posztglacidális korszak, jégtakaró visszahúzódik,

Észak-Eu-ban száraz földterületek• a növény- és állatöv is északabbra húzódik• a 3 menedékben élők: vagy maradnak és új

életformát vesznek fel, vagy északabbra költöznek

• új kultúrák alakulnak ki• magdaleni kultúra: a mai Franciaország területén

az ibériai menedékből kivándoroltak, baszk nyelv• Kr.e. 13-10000 az előbbi alapján a hamburgi

kultúra

Korszakolás• 5. Kr.e 10000-8000 három kultúra, melyek részben lefedik

egymást:• 1. brommei: legnyugatabbi, ibériai menedéken alapult, baszk• 2. ahrensburgi: ibériai és ukrajnai alapján, baszk, Észak-

Fannoskandináviába és az Urál felé vándoroltak• 3. szvidéri: legkeletebbi, ukrajnai alapján, finnugor, részük az Urálba• a szvidéri és ahrensburgi kult. közös nyelve a finnugor egy új

nyelvjárása lett, melyben baszk szubsztrátum van• egész Észak-Európában a finnugor volt a lingua franca• 5. Kr.e. 7-3000• a földművelés megérkezésének és elterjedésének ideje, további

korszakok• Kr.e. 7-6000: a földművelés („kőkorszaki forradalom”) a világ több

pontján alakult ki, a közel-keleti góc egyik részében indoeurópai nyelvet használtak (vagy nem, de akkor a Balkánon elsajátították), ők bejöttek Eu-ba, a földművelés elterjedése a Balkánon, az ie nyelv lesz a presztízsnyelv; első európai földművelő kultúrák: proto-szeszklo (mai görög), sztarcsevó (Balkán), mai Románia és mai Magyarország területén

• északon többféle fgr. nyelv, nyugaton baszk

Korszakolás• Kr.e. 6000-4500:• a földművelés terjedése nyugatra és Közép-Európa felé= ieurópai

nyelv terjedése• Kr.e. 4500-3000:• ekkor az indoeurópai nyelv már lehetett maga az ie alapnyelv,

másfelől a peremterületein egy sor olyan nyelv keletkezett, mely szubsztrátumokkal volt tele: germán, balti, szláv, román, kelta

• az észak-nyugati ie. terjeszkedés kiszorítja a finnugor és a baszk lingua francát

• keletkezett olyan finnugor (baszk szubsztrátumú) nyelv, melyben ie. szubsztrátum is megőrződött

• Nyugat-Európa és az Urál között széles nyelvcsereövezet húzódott, az ie. nyelv folyosókon keresztül jutott be először Nagy-Britanniába, majd Skandináviába, végül a Baltikumba

• Kr. e. 3000-1800:• Észak- és Kelet-Európában zsinórkerámiás kultúra, földművelő-

állattartó kult. megújulása• mezőgazdasági forradalom• Északon az ie. nyelv tovább terjeszkedik a fgr. rovására

Az uráliak őstörténete (Fodor 2000)• Kr. e. 6-4 évezred: az uráliak az Uráltól keletre és

nyugatra, a kelet-európai és nyugat-Szibériai erdőövezetben, Ob-Irtis és Káma folyók vidékén

• embertanilag: igen sokszínű, átmenet az europid és mogolid rassz között, a számik önálló altípust alkotnak

• a nyelvi egység már a korai neolitikumban felbomlott, a finnugor egység pedig a bronzkor kezdetén (Kr. e. 2000 körül): az ugorok keleten, a finnségiek nyugaton, ők jelentősen terjeszkedtek

• voloszovói műveltség (Kr. e. 2500-1500) a Középső- és a Felső-Volga vidékén, fgr. nyelvűek

• a finnugorság szoros kapcsolatban állt indoeurópai és paleoszibériai népek őseivel is

Uráli őstöri• ősiráni hatás: földművelés, állattartás, fémművesség• Kr. e. 17-16. szd. Ob-Irtis-Isimvonaltól délre szintasai

kultúra, erős hatás az ugorokra, lótartás átvátele• a bronzkor végére a fémművesség és a

termelőgazdálkodás, mind a keleti, mind a nyugati fgr-ok körében elterjedt; a korszak végére olyan kultúrák jelennek meg, melyek a balti, volgai és kámai finnugorság előzményei

• ananyinói kult. (vaskor, Kr. e. 8-3. szd.) őspermiek • a Volga jobb partján gorogyeci műveltség: mordvinok és

muromák elődei• a mari etnogenezisben mindkét kultúrának szerepe volt• Felső-Volga és Baltikum közti részen: textildíszes kerámia

kultúra, a merják és mescserek elődei (ők még a középkorban eloroszosodtak)

Uráli őstöri

• finnek: két törzsi csoport – suomi és häme – a vaskorban telepszik meg Dél-Finnországban

• 7-9. szd. a keleti balti-finnek ősei közeli kapcsolatban állnak a novgorodi szlovénekkel és északról a normannokkal – a csúdok kérdése

• 8. szd. volgai bolgár birodalom, udmurtok és komik a közvetlen szomszédaik

• a komik korán kapcsolatba kerültek novgoroddal, kereskedtek; az oroszok a Volga vidékét csak a 9-10. szd.-ban érték el, míg Szibériába csak a 15. szd.-ra jutottak el

Magyar (ugor) őstörténet• kb. Kr.e. 2. évezred, a Dél-Uráltól keletre,

állattartó, földművelő gazdálkodás• Kr. e. 1800-1500 k. Anatólia felől nagy műveltségű

nép, kétkerekű harci szekerek – szintasai műveltség

• uekkor az Ob felső szakaszán, az Altáj közelében szamuszi régészeti műveltség, termelőgazd., bronzművesség

• a kései bronzkorban (Kr.e. 2. évezred vége) a ny-Szibériai steppén andronovói kultúra, igen fejlett istállózó állattartás, lótartás

• az előugorok a 3 kultúra területének valamelyikében laktak

• obi-ugor lóáldozatok és magyar lovastemetkezés előzményei

Magyar őstöri• Kr.e 9-8. szd. a lovas nomadizmus kialakulása, emellett

csak növénytermesztés (köles, búza, borsó, bab)• néhányaknál felhalmozódott vagyon (ló)• Kr. e. 9-7. szd.: az ősmagyarok ekkorra már nomadizáló

csoport, a szargatkai kultúra az ő tárgyi hagyatékuk lehet• legközelebbi szomszédaik a dél-Urál környékén élő, iráni

nyelvű szarmaták• Kr. u. 3-4. szd. ázsiai hunok által megindított népmozgás• 6. szd. közepén az ősmagyarság Szibériából átköltözött az

Urál és a Volga vidékére – kusnarenkovói kult.• 8. szd. közepén Baskíriából elindultak, a Don-Donyec-Azovi-

tenger vidékére, kazár birodalom, kettős fejedelemség, stb.• 850 k. Dnyeper-Dnyeszter, Etelköz• az obi-ugorok ősei egész a 17-18. szd-ig az Urál nyugati

oldalán éltek, akkor kellett keletre költözniük, életmódjuk jelentősen átalakult, a nomadizálás emlékét csak a hitviláguk és folklórkincsük őrzi

Olvasmányok• Fodor István: Az uráli népek őshazája és őstörténete, in:

Nanovszky György: Nyelvrokonaink, Teleki László Alapítvány, Bp., 2000, 19-22.

• Fodor István: Történelmünk kezdetei, Vasi Szemle, 2010/1, 3-30.

• Klima László: Az uráli őshaza kutatásának története, in: Nanovfszky 2000, 15-18.

• Veres Péter: Az uráli és a magyar őshaza meghatározása a legújabb adatok fényében, in: Nanovfszky 2000, 23-28. (A Nyelvrokonaink taulmányai elérhetők a tanszéki honlapról)

• Kalevi Wiik: Az európai népek eredete, Nap Kiadó, 2008, 13-37.

+ a vizsgára kötelező ismerni egy nép vázlatos történetét a megadott szakirodalom alapján

• Ajánlott:• Vasi Szemle 2010/1. (őstörténeti szám)• Magyar Tudomány 2008/10.