Sohasem volt ennyire szükség a művészeti-vizuális nevelésre mint ma.

Oka: 20. század végén elindult információrobbanás elsősorban vizuális úton közelít az emberekhez. A mindenkire „rázuhanó” képrengetegben nehéz eligazodni. Ezért sem elég ma már a vizualitásnak csupán csak „szépművészeti” (akadémista) premodernmegközelítése.

A képek jelentősége

Napjainkban behálózza életünket a kép.

A kép környezeti hatásként érvényesül

A gyerek (de még a felnőtt is) képszükségben él

Agyunk a képek segítségével dolgozza fel

élményeinket, tapasztalatainkat a belső képkészítés

révén

Az embert érő hatalmas mennyiségű kép negatív

hatása azonban több úton érvényesül, mint gazdagító

jellege.

A túlzotttelevíziózás, videózásgyorsan pergő képei, azújságokban, acsomagolóanyagokon, ahirdetésekbentolakvó, állandóan felhívószínes formákleblokkolják a külsőképekkel beáramlóinformációkfeldolgozását, mert nemhagynak erre időt abefogadónak.

A vetített agresszív cselekmények látványa a gyerekek

fizikai és verbális agresszióját növeli

A nemi érése hamarabb következik be

Negatív ízlésformálás

Autonóm értékrend kialakulásának gátlása

A képdömping elveszi az időt a rendszeres

olvasástól, a beszélgetéstől és a gyermek számára

fontos szerepjátéktól.

szabályozott műsorszerkezet

egészséges műsorpolitika

szülők felvilágosítása

művészeti, vizuális és médianevelés az iskolában

A művészeti, vizuális és médianevelés

tantárgy a látványszerű rajzos

reprodukálásnál már sokkal fontosabbnak

tartja a tanuló:

a. kommunikációs készségnek a

fejlesztését

b. önmagát kifejezze

c. képes legyen környezetével vizuális

alapú üzenetváltásokra

d. eligazodjon a mai audiovizuális

kultúrában.

A tanulók tanáraiktól megtanulják, a gyakorlatban

kipróbálják:

hol a valóság és a fikció határa

mivel és hogyan hat egy kép vagy képsorozat, mikor

manipulálhatja egy kép a nézőt, és persze fordítva

melyek a műalkotás ismérvei

milyen kompozíciós forma, milyen színvilág mit fejez

ki

hogyan és miért készül egy film, egy hírösszeállítás

A képek és ábrák értő olvasása - mindengyermeknek szüksége vanönállósulásának, önművelésének megalapozásához

Az esztétikai ítéletalkotás képességének afejlesztése

A művészeti tárgyak személyiségápoló jellege

Mozgóképnyelv

A mozgóképi szövegek rendszerezése

Jellegzetes médiaszövegek,

műsortípusok

A média társadalmi szerepe

Felhasznált szakirodalom:

Deszpot Gabriella: Képtelen keretben (Új Pedagógiai Szemle)

Mészáros Tamásné: A Multimédia alapjainak tanítása 6-18 éves életkorban (Új Pedagógiai Szemle)

Kárpáti Andrea: „Gyermek (gép)rajzok”: multimédia és vizuális nevelés (Új Pedagógiai Szemle)

Szakmai műhely: Médiapedagógiai fejlesztések -Jakab György beszámolója (Új Pedagógiai Szemle)

Turcsányiné Szabó Márta: Számítógépet az ovisoknak! (Új Pedagógiai Szemle)