A Naprendszer szerkezete

Készítette: Fodor Enikő

• Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz

• Keringenek a Nap körül, miközben saját tengelyük körül is forognak

• Kisbolygók is vannak

• A bolygóknak nincs saját fényük, a Nap fényét verik vissza

• A holdak a bolygók körül keringenek

• Üstökösök – anyaguk jelentős része jég. A külső övezetből származnak

Gázóriások: Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz

Kőzetbolygók: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars

Bolygók

• Vénusz- a vacsoracsillag (esthajnal csillag)

• NEM csillag, Naptól a II. bolygó

• Hajnalban és szürkületkor látható, nagyon fényes

• Szaturnusz – gyűrűk törmelékből

• Mars – a vörös bolygó

Stonehenge, Anglia

Kr. e. 2500

Nap és a Föld és a Hold

A Föld

• Bolygó

• Saját tengelye körül forog. 24 óra a forgásideje

• Kering a Nap körül is. 365, 2422 nap a forgásideje

• A forgástengely nem merőleges a Nap körüli keringés síkjára• 23 fokot zár be vele

Legnagyobb Föld-Nap távolság: 152 097 701 km Legkisebb Föld-Nap távolság: 147 098 074 km

A Nap Földtől körülbelül 150 millió km távolságra van, ami fénysebességgel 8,3 perc.

A Föld

• Ezért vannak a Földön évszakok

Nyári napforduló

A Nap delel

Hold

A Hold

• A Föld körül kering

• Keringési ideje kb. 27 nap• Közben a Föld is kering a Nap körül

• A Nap idővel lehagyja a Holdat

• Igy teliholdtól teliholdig kb. 29 nap telik el

• A Hold tengely körüli forgásideje is 27 nap• Ezért mindig ugyanazt az oldalát látjuk a Földről https://www.google.hu/url?sa=i&rct=j&q=&esrc=s&source=image

s&cd=&cad=rja&uact=8&ved=2ahUKEwjHnKDfovrdAhXRZFAKHYRfDaAQjRx6BAgBEAU&url=https%3A%2F%2Ftaylorsciencegeeks.wee

bly.com%2Fblog%2Fmoon-review&psig=AOvVaw36XnMm-ry-YTXLQilhvzUo&ust=1539205803967267

https://www.youtube.com/watch?v=0c-_Uzzqgkk

https://www.youtube.com/watch?v=0c-_Uzzqgkk

Holdfázisok

Nyári napforduló teliholdja

Napfogyatkozás

• A Hold árnyékot vet a Földre

Napfogyatkozás

Holdfogyatkozás

Vérhold – teljes holdfogyatkozás

Részleges holdfogyatkozás

Így festene a teljes holdfogyatkozás a Holdról

Szuperhold

• A Hold ellipszis alakú pályáján haladva teliholdkor perigeumba kerül, azaz ekkor ér a Földhöz legközelebb.

• Ilyenkor csaknem 50 ezer kilométerrel kisebb távolság választja el bolygónktól, mint apogeumkor, azaz a Hold pályájának a Földtől legtávolibb csücskén.

• ekkor 14 százalékkal nagyobbnak tűnik, valamint 30 százalékkal fényesebben ragyog, mint átlagos telihold esetén.

• http://www.origo.hu/tudomany/20150921-holdfogyatkozas-szuperhold-fold-nap-egi-jelenseg-kulonlegesseg.html

http://www.origo.hu/tudomany/20150921-holdfogyatkozas-szuperhold-fold-nap-egi-jelenseg-kulonlegesseg.html

Árapály

• A Tengerek, óceánok vizének periodikus változása

• A Hold mozgásával kapcsolható össze

• Johannes Kepler 1571-1630

• Magyarázata: a Hold és a Nap tömegvonzása az ok

• A Hold felőli és vele átellenben a vizek megemelkednek DAGÁLY, a kettő között apadnak APÁLY

• A Föld mozgása és a Hold keringése miatt a dagály a Föld felszínén körbefordul• Ezért egy adott parton naponta 2X dagály, 2X apály

• Szőkőár: egy vonalban a Nap, a Föld és a Hold. Nagy magasságú dagály

Árapály• A dagály és az apály között átlagosan 6 óra 12

perc telik el.

• Egy évben 705 dagály van

• A legnagyobb helyi különbsége

• Fundy-öböl, Új-Skócia (Kanada): 21,3 m

• Severn-torkolat (Nagy-Britannia): 15 m

• Magellán-szoros: 13 m

• St. Malo (Franciaország): 13 m

• Amazonas-torkolat: 9 m

• Le Havre (Franciaország): 8,3 m

• Liverpool (Nagy-Britannia):8,2 m

• Hamburg,(Németország): 3,5 m

• Bréma, (Németország): 0,45 m (1890); A Weser szabályozása óta: 4,54 m (2005)

• Bremerhaven, (Németország): 4,0 m

• Fiume: 0,06 m

• Szentpétervár: 0,05 m

• A talajvíz árapálya• Nemcsak a tengereknél és óceánoknál,

hanem a földkéreg kőzeténél is megfigyelhető árapályjelenség. Ezt az elsők között bizonyították a Aggteleki-karsztban található Vass Imre-barlang kutatásakor. A környék karsztforrásainak vízhozamát folyamatosan regisztrálták, a barlang főágában az egymással szemközti falakba fúrt vasrudakkal mérték a kőzet mozgását, majd az adatokat egybevetették az árapályciklusokkal. Eredményül azt kapták, hogy az árapály miatt a kőzetből víz szorul ki, amely megnöveli a karsztforrások vízhozamát. A változás akár több száz liter/perc is lehet.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kanadahttps://hu.wikipedia.org/wiki/Nagy-Britanniahttps://hu.wikipedia.org/wiki/Magell%C3%A1n-szoroshttps://hu.wikipedia.org/wiki/Franciaorsz%C3%A1ghttps://hu.wikipedia.org/wiki/Amazonashttps://hu.wikipedia.org/wiki/Le_Havrehttps://hu.wikipedia.org/wiki/Franciaorsz%C3%A1ghttps://hu.wikipedia.org/wiki/Liverpoolhttps://hu.wikipedia.org/wiki/Egyes%C3%BClt_Kir%C3%A1lys%C3%A1ghttps://hu.wikipedia.org/wiki/Hamburghttps://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9metorsz%C3%A1ghttps://hu.wikipedia.org/wiki/Br%C3%A9ma_(telep%C3%BCl%C3%A9s)https://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9metorsz%C3%A1ghttps://hu.wikipedia.org/wiki/Weserhttps://hu.wikipedia.org/wiki/Bremerhavenhttps://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9metorsz%C3%A1ghttps://hu.wikipedia.org/wiki/Fiumehttps://hu.wikipedia.org/wiki/Szentp%C3%A9terv%C3%A1rhttps://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%B6ldk%C3%A9reghttps://hu.wikipedia.org/wiki/K%C5%91zethttps://hu.wikipedia.org/wiki/Vass_Imre-barlang

http://eloben.hu/idojaras/2016-04-05/time-lapse-videon-egy-latvanyos-ar-apaly-jelenseg

Nova Scotia-i Fundy-öböl egy árapály ciklus alatt mintegy 160 milliárd tonnányi tengervizet mozgat meg, ami több, mint amennyit a világ édesvízi folyói összesen megmozgatnak ugyanennyi idő alatt.

Naptár

• Nap delelési magassága – év

• Napok

• Hold ciklusa – hónapok

• Ókori Róma – Julián naptár – 365 napos év

• Évszázadok alatt 10 napos lemaradás

• Gergely naptár – XIII. Gergely pápa• 1582. október 4 – október 15-re ugrott

• Szőkőnap 4 évente

• Február volt az utolsó hónap régen

Napóra

• Miért nem függőleges a pálca?