a nemzeti infokommunikációs stratégia · a digitális menetrend (dae 2020) kiemelt területei az...
TRANSCRIPT
1
Kövesdi Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2014. Szeptember 9.
A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (és a felhőalapú szolgáltatások kapcsolata)
2
Olcsóbb szolgáltatások Új típusú szolgáltatások
megjelenése
Kapcsolattartás új formái
Digitális szakadék mérséklése
Pl. egészségügyi szolgáltatások
Atipikus foglalkoztatási formák, pl. távmunka
A munkahelyek döntő többsége megköveteli a
digitális készségek meglétét
AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS
TECHNOLÓGIÁK (IKT)
TÁRSADALMI JELENTŐSÉGE
IKT szektor
keresleti
oldal
IKT szektor
kínálati
oldal
A felhő-
szolgáltatások
ma már minden
szegmenst
érintenek
3
Az infokommunikációs szektorban közvetlenül
foglalkoztatottak száma kb. 150 000 fő. IKT
foglalkoztatottak aránya 6,7%, ami magasabb az OECD
átlagnál (5,74%.)
A GDP mintegy 12%-át adja
Az információ, kommunikáció ágazat növekedett a legdinamikusabban, közel 4,7%-kal 2010-2013 között
3000 milliárd Ft nettó árbevétel, 300 milliárd Ft adó
A teljes hazai export hozzáadott érték 7-8%
Versenyképesség növelése és életminőség javítás
AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE
Cél:
IKT: „enable” hatás: az összes gazdasági szektor
versenyképességének növelése. Cloud technológiák – egyre kiemeltebb
szerep itt is
4
2007-2013-AS EU-S TÁMOGATÁSÚ HAZAI CLOUD
PROGRAMOK, PROJEKTEK
Gazdaságfejlesztési OP (GOP)
3.4.1 „Vállalati SaaS központok létrehozása és fejlesztése” pályázat
Két kör (2009 és 2011), 11 db támogatott projekt 1,7 milliárd Ft értékben
Elektronikus Közigazgatás OP (EKOP)
2.2.1 „Kormányzati adatközpont és IT értéknövelt szolgáltatások nyújtása (Kormányzati felhő)” kiemelt projekt
Támogatási keret: 2,85 milliárd Ft Projekt befejezése: 2014 tavasz
3.1.6 „Önkormányzati ASP központ felállítása” kiemelt projekt
Támogatási keret: 2,6 milliárd Ft Projekt befejezése: 2014 év vége
Fentiek mellett: Oktatási és egészségügyi informatikai, részben felhőalapú fejlesztések történnek (javarészt) TIOP-ból és TÁMOP-ból
5
KIEMELT EU-S INFO-KOMMUNIKÁCIÓS CÉLOK
A Digitális Menetrend (DAE 2020) kiemelt területei az alábbiak:
• A digitális egységes piac kiépítése
• Interoperabilitás
• Az IT bizalom és biztonság fokozása
• Nagysebességű és szupergyors (szélessávú) hozzáférés biztosítása
• Az IKT kutatás-fejlesztés és innováció fellendítése
• Számítógépes ismeretek, készségek ösztönzése
• Az IKT lehetőségeinek kiaknázása a nagy kihívások kezelésére
EU 2020: 2. tematikus célkitűzés: Információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása
Ex-ante feltételekhez
Digitális növekedésre vonatkozó stratégia
Új Generációs Hozzáférési Hálózatok (NGA) stratégiája
köti a támogatások odaítélését
Az Európai Bizottság IKT = NIS
Cloud
Computing:
Valamennyi
kiemelt DAE
területet
érint
6
2014
Viszonylag magas ellátottság, rendkívül alacsony használat • A vállalkozások 78,1%-a
rendelkezett valamilyen szélessávú szolgáltatással
• 8,2%-os az integrált
vállalati szoftvereket alkalmazó vállalkozások aránya
Ellentétes érdekek, átláthatatlan struktúra • Párhuzamos fejlesztések • Szigetszerű projektek • Nem azonosított
egységes célrendszer • Állami informatikára
költött forrás: 100 Mrd Ft/év
• különböző rendszerek interoperabilitásának hiánya
Uniós átlag feletti lefedettség, kevés előfizető • Közel 94%-os
alapszintű szélessávú lefedettség
• A háztartások 52,2%-a rendelkezett valamilyen szélessávú szolgáltatással
Nagyon magas digitális írástudatlanság, hiányzó célrendszer • Több mint 50%-os digitális
analfabetizmus • Alacsony forrásallokáció
• Nem azonosított,
célcsoportok, hiányzó állami célok
A NEMZETI INFOKOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIA (NIS) PILLÉREI
7
FŐBB AKTUÁLIS ÉS GLOBÁLIS IKT TRENDEK
The
Internet of
Things
Cloud
Computing
Mobilalkalmazások
mobileszközök Big data
Az információs társadalom és gazdaság ösztönzésénél fenti technológiai kihívásokra tekintettel kell lenni
Konvergencia (IT,
telekommunikáció,
média, elektronika)
Közösségi
hálózatok
8
Digitális állam
Digitális gazdaság
Digitális infrastruktúra Digitális kompetenciák
• 2020-ra a digitálisan
írástudatlanok aránya
csökkenjen 30% alá
• 2016-ra a lakosság 50
%-a vásároljon online
és/vagy vegyen
igénybe e-kormányzati
szolgáltatásokat
• 2020-ra a hátrányos
helyzetűek körében a
rendszeres
internethasználat
aránya érje el a 60%-ot
• 2020-ra a
vállalkozások 80%-a
rendelkezzen
internetes jelenléttel
• A közszférában
dolgozók digitális
kompetenciájának
fejlesztése
• 2020-ra 30Mbps
sebességű szélessávú
hálózat elérhetősége
minden településen
• 2020-ra a háztartások
minimum 50 %-a
rendelkezzen 100
Mbps-os kapcsolattal
• Ne legyen az
országban optikai
hálózattal el nem ért
település • Teljes körűen épüljön ki
a Nemzeti Távközlési
Gerinchálózat
• Bővüljön a mobil
szélessávú lefedettség
legalább 95%-ra
• 2016-ra jöjjön létre egységes kormányzati IT-háttér
• Kormányzati ASP/SaaS szolgáltatási kapacitás a
potenciális igénybevétel százalékában – cél: 100%
• Elektronikus közigazgatás fejlesztése (szeüsz,
interoperabilitás) – EU átlag elérése
• Elektronikus közszolgáltatások fejlesztése (oktatás,
egészségügy) – EU átlag elérése
• 2020-ra duplázódjon meg a felsőoktatásból kikerülő
IT mérnökök és informatikusok száma
• A magyar szoftver- és IT szolgáltatásexport értéke
növekedjen legalább 50%-kal 2020-ig
• 2020-ra a KKV-k 33 %-a vásároljon vagy
értékesítsen online
• Az integrált vállalati rendszerekkel rendelkező KKV-
k aránya 2020-ra érje el az akkori uniós átlagot
A STRATÉGIA NÉGY PILLÉR
MENTÉN FOGALMAZZA MEG A
CÉLOKAT
Célok
9
Digitális állam
Digitális gazdaság
Digitális infrastruktúra Digitális kompetenciák
• Képzési és motivációs
programok a digitális
írástudás terjesztésére
• Integrált közösségi
terek és programok
létrejöttének és
hálózatba
szerveződésének
támogatása
• KKV IKT motivációs
program indítása
• Infokommunikációs
oktatás kereteinek
felülvizsgálata
• e-közigazgatási
ismeretek beépítése a
közigazgatási képzési
(alap-, felsőfokú és
felnőttképzés)
programokba
• Szélessávú
infrastruktúra
nyilvántartó rendszer
(mapping) kialakítása
• Piaci indíttatású NGA-
fejlesztések
ösztönzése közpolitikai
és fiskális eszközökkel
• Nemzeti
spektrumstratégia
létrehozása
• Közintézmények
hálózati
hozzáférésének
fejlesztése
• Nemzeti Távközlési
Gerinchálózat
továbbfejlesztése
• Egységes kormányzati IT-háttér biztosítása
• Felhőalapú állami informatikai szolgáltatások
fejlesztése
• E-közszolgáltatások fejlesztése (e-egészségügy,
e-oktatás)
• Az állami adatbázisok együttműködésének,
átjárhatóságának erősítése
• Oktatási intézmények és IKT vállalkozások közötti
együttműködés ösztönzése
• IKT felnőttképzési programok ösztönzése
• Magvető finanszírozás és inkubáció támogatása
az IKT start-up vállalkozások számára
• Vállalaton belüli informatikai (integrált
vállalatirányítási, vezetői információs, ügyviteli,
stb.) rendszerek bevezetésének támogatása
• Felhőalapú vállalati megoldások támogatása
A STRATÉGIA NÉGY PILLÉR MENTÉN
FOGALMAZZA MEG AZ
ESZKÖZÖKET (PL.)
Eszközök
10
0
500
1 000
1 500
2 000
2 500
3 000
GOP (2007-13) GINOP (2014-20)
993
2586
Gazdaságfejlesztési programok (Mrd Ft)
PRIORITÁSOK:
GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS
INNOVÁCIÓS OP
(GINOP)
KKV versenyképesség
Innováció és tudásgazdaság
Infokommunikációs fejlesztések
Vállalati energiahatékonyság
Foglalkoztatás ösztönzése
Turisztika
Pénzügyi eszközök
11
AZ IKT FEJLESZTÉSEK FORRÁSAI GINOP 3. 5. ÉS 7.PRIORITÁS
GINOP 5. Foglalkoztatási prioritás
18 Mrd Ft
Digitális írástudás fejlesztését szolgáló képzési program indítása
90 Mrd Ft
GINOP 7. Pénzügyi eszközök prioritás
IKT fejlesztéseket segítő hitel-, tőke- és garancialapok
12
Versenyképes IKT szektor fejlesztése
Indikatív keret: 15-25 milliárd Ft
Jól képzett és tapasztalt IKT munkaerő rendelkezésre állásának biztosítása - oktatási és IKT cégek együttműködésének támogatása - ösztöndíjak és egyéb motivációs programok
IKT cégek termékesítési képességének növelése - IKT termékek és szolgáltatások piacosításának támogatása - specializált magvető tőke, IKT inkubáció ösztönzése - infokommunikációs klaszterek fejlesztése
A nemzetközileg versenyképes magyar IKT kkv-k piacbővítésének ösztönzése - infokommunikációs start-up cégek nemzetközi megjelenésének támogatása - IKT exportelőfinanszírozási program
GINOP 3.1 INTÉZKEDÉS
13
A digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása
Indikatív keret: 25-35 milliárd Ft
KKV-k versenyképességének növelése az
IKT eszközök használatának ösztönzésével - IKT motivációs program kkv-knak
KKV-k hatékonyságának és
informatizáltságának növelése - célzott pályázatok kkv-knak IKT megoldások
bevezetésére
Elektronikus szolgáltatások felhasználási
arányának növelése a vállalkozásoknál - felhőalapú alkalmazások fejlesztése és
terjesztése a kkv-k körében
GINOP 3.2 INTÉZKEDÉS
14
Digitális felzárkózás
(e-Inclusion) és közösségi hozzáférés
erősítése Indikatív keret:
10-14 milliárd Ft
GINOP 3.3 INTÉZKEDÉS
Közösségi internet hozzáférési pontok fejlesztése, online oktatási formák és online kormányzati, közigazgatási és e-egészségügyi szolgáltatások terjedésének elősegítése - e-Magyarország pontok és szolgáltatásaik fejlesztése - egészséges életvitelt támogató korszerű digitális alkalmazások (lakossági) elterjesztése, disszeminációja - az állampolgárok számára e-kormányzati, e-ügyintézésre ösztönző programok lebonyolítása
Állampolgárok életminőségének javítása IKT eszközök segítségével - Digitális Közösség program folytatás, kiterjesztés - hátrányos helyzetű, fogyatékos személyek célzott szolgáltatásokkal való ellátása
15
Újgenerációs szélessávú
hálózatok és hozzáférés fejlesztése Indikatív keret:
85-90 milliárd Ft
GINOP 3.4 INTÉZKEDÉS
Újgenerációs NGA és körzethálózatok fejlesztése - távközlési cégek szélessávú infrastruktúra fejlesztéseinek támogatása az elmaradott területeken
Intézmények hálózati hozzáféréseinek, kapcsolatainak fejlesztése - oktatási, egészségügyi, önkormányzati, egyéb állami fenntartású intézmények kormányzati hálózatba kötése
Kormányzati hálózatok konszolidációja, kapacitásainak, teljesítményének növelése - Nemzeti Távközlési Gerinchálózat továbbfejlesztése
16
KORMÁNYZATI INFORMATIKAI ÉS E-KÖZIGAZGATÁS FEJLESZTÉSEK
KÖFOP: Közigazgatás és Közszolgáltatások Fejlesztési Program
~100Mrd Ft
Tervezett infokommunikációs tartalom: Közigazgatási dolgozók IKT ismereteinek javítása E-közigazgatási szolgáltatások fejlesztése Kormányzat IT hátterének fejlesztése (pl. felhőszolgáltatások)
Ágazati intézményrendszeri IKT fejlesztések
Indikatív IKT célú keret:
A KÖFOP-nak kell adnia javarészt a NIS Digitális állam pillérének intézkedéseinek finanszírozását
17
• Elfogadás: 2013 december
EU-s jogszabályok
• Benyújtás: 2014 március elején
• Bizottsági elfogadás: augusztus vége
Partnerségi Megállapodás • Benyújtás: 2014.06.07
• Elfogadás: várhatóan 2014 ősz
• Első pályázatok indulása: 2014. utolsó negyedév
Operatív Programok
A TERVEZÉS FOLYAMATA, OPERATÍV
PROGRAMOK
GINOP Infokommunikációs fejlesztések
(IKT szektor, digitális
gazdaság, e-felzárkózás, szélessáv)
KÖFOP
Kormányzati IT, e-közigazgatás
VEKOP
Közép-Magyarországi
IKT források
IKOP
Közlekedési informatika
(vasút, közút)
KEHOP Energetikai
informatika, e-környezet-védelem
TOP
Városi közlekedés
informatizálása
EFOP
E-közszolgál-tatások (pl. e-
egészségügy, e-oktatás)
VP Agrár IKT
18
FELHŐMEGOLDÁSOK –
ÁLLAMI TÁMOGATÁS
KÉRDÉSE
2013-ig:
Az uniós támogatási programok alapvető filozófiája volt, hogy a fenntartási (nem beruházási) jellegű kiadások nem elszámolható költségek, amennyiben egy szervezet pályázaton indul, így azon pályázók sem támogathatók közvetlenül, amelyek felhőalapú szoftver vagy egyéb IT szolgáltatást vesznek bérleti díj formájában igénybe. Vagyis a cloud keresleti oldal közvetlenül nem volt juttatható forrásokhoz. 2014-2020:
Megoldási lehetőségek:
• Voucher – a támogatott keretösszeg cloud díjak fedezésére is kiterjedhet
• Global grant – lehetőleg állami hátterű „közvetítő” szervezet bevonása a cloud szolgáltató / igénybevevő és a támogatást adó intézmény közé
