1

A pedagógiai program szerkezete

Az iskola rövid története 4

A) NEVELÉSI PROGRAM 9

I. Pedagógiai alapelveink 9

II. Az iskolánkban folyó nevelő – oktató munka céljai, feladatai – az iskola célrendszere 11

1. Az iskola öndefiníciója, küldetése 11

2. Az iskola oktatási céljai 11

3. Pedagógiai eszközök, eljárások 11

4. Az adott célok érdekében történő intézkedések 12

5. Az iskola nevelésfilozófiai elvei 13

III. A személyiségfejlesztés főbb területei – képességfejlesztés, tehetséggondozás 14

1. Tanulási motívumok fejlesztése 14

2. Kognitív képességek fejlesztése 15

3. Egészséges és kulturált életmódra nevelés 15

4. A környezetvédelem 17

5. Környezeti nevelés 19

6. Az esztétikai nevelésről 21

7. A demokratikus közéletre nevelés fontos színtere az iskolai diákönkormányzat 21

IV. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 23

V. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló

tevékenységi rendszer és szervezeti formák 24

1. Tanítási óra 24

2. Tanítási órán kívüli tevékenységek 24

a. Diákönkormányzat 25

b. Iskolai sportkör 25

c. Szakkörök 25

d. Versenyek, vetélkedők, bemutatók 25

e. Tanulmányi és osztálykirándulások 25

f. Múzeumi, kiállítás, könyvtári, és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás 26

g. Iskolai könyvtár 26

h. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata 26

i. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges oktató, nevelő munkát segítő

eszközök és felszerelések egyesített jegyzéke 26

j. Hit- és vallásoktatás 30

3. Gyermek- és ifjúságvédelem 30

a. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 30

b. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 32

VI. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek 33

VII. A szülők, a tanulók a pedagógusok együttműködésének formái – az iskolahasználók,

az iskolai közéletben 35

VIII. A Felnőttoktatási Tagozat Otthoni Tanulást Támogató Távoktató Programja 37

2

IX. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő – oktató munkát segítő eszközök és

felszerelések jegyzéke 53

B) HELYI TANTERV 57

I. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek

óraszámai, az előírt tananyag és követelmények 57

II. Idegennyelvi előkészítő évfolyam (öt évfolyamos képzés) 64

III. Érettségi vizsgatárgyak közép- és emelt szinten 72

IV. Osztályfőnöki nevelési munkaterv 74

V. Tantárgyi tantervek 76

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 77

TÖRTÉNELEM (TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK) 108

EMBER ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA /7., 8. ÉVFOLYAM/ 118

EMBERISMERET ÉS ETIKA /11. ÉVFOLYAM/ 121

IDEGEN NYELVEK 124

ANGOL NYELV 157

NÉMET NYELV 158

LATIN NYELV 161

FRANCIA NYELV 165

OLASZ NYELV 169

MATEMATIKA 177

INFORMATIKA 209

BEVEZETÉS A FILOZÓFIÁBA 227

FIZIKA 229

BIOLÓGIA (BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN) 245

KÉMIA 300

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 325

ÉNEK-ZENE 338

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 352

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 361

TESTNEVELÉS ÉS SPORT 377

TANTERVI MODULOK 406

TÁRSADALOMISMERET 406

TÁNC ÉS DRÁMA 411

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET 412

MŰVÉSZETEK 419

MŰVÉSZETTÖRTÉNET 419

ZENETÖRTÉNET 421

VI. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 423

VII. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelménye és formái 426

VIII. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának

értékelésében betöltött szerepe és súlya 427

IX. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és

3

korlátai 429

X. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei 430

XI. Az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam

sikeres befejezésébe 431

XII. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 432

C) A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK 435

I. A pedagógiai program érvényességi ideje 435

II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 435

III. A pedagógiai program módosítása 435

IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 435

D) A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA 436

4

Az iskola rövid története

200 esztendő a nemzetek történetében is nagy idő, milyen jelentőségteljes tehát egy város

kultúrintézményében, középiskolájában, mely település maga is csak alig 50 évvel öregebb

újkori történelmében.

Kiskunfélegyháza kulturális fejlődésének első igazi határköve az 1809-ben átadott 5 tan-

termes új iskolaépület a Sarlós Boldogasszony templom melletti területen.

Ez az iskola nemcsak a már meglévő elemi iskola elhelyezését biztosította, hanem felvetet-

te egy magasabb szintű oktatási intézmény megszervezésének a lehetőségét is. Elindult egy

közakarat, amely testet öltött, és határozatban kimondatott: az 1809/10-es tanévben megnyit-

ják a magánjellegű, 4 osztályú gimnáziumot.

A város akarata igen makacs volt, még a nagyhatalmú nádorispánnal is szembe ment, aki

először nem engedélyezte az iskola indítását. De minden nehézség ellenére, a váci püspök

segítségével, 2 tanár irányításával 1809 novemberében megkezdődhetett a tanítás a „kisebb

gimnáziumban” 56 tanulóval – 4 osztályban.

És ezzel lényegében megszületett egy most 200 esztendős intézmény, melynek létrejötté-

ért, formálódásáért nagyon sok nemes lelkű félegyházi és nem félegyházi polgár küzdött, időt,

pénzt, fáradtságot nem kímélve. S köztük ott voltak azok a tanárok, akik tevékenységükkel,

emberségükkel, szakmaiságukkal hozzájárultak az iskola hírnevének növeléséhez.

Mindenki előtt fejet hajtva, de most itt csak néhányuk emlékét tudom felidézni. Velük sze-

retném megköszönni a kései utódok nevében valamennyiük igyekezetét és röviden felvázolni

a kétszáz esztendős utat!

A sor MIHÁLOVITS MÁRTONNAL kezdődik, akit a Városi Tanács bízott meg az intéz-

mény szervezésével és felállításával, de ott van mellette az intézet első tanára, BRASSAI JÓ-

ZSEF, aki 27 évet töltött az intézmény falai közt, és a megsárgult sorok azt írják róla, hogy

odaadó volt munkájában, becsületes helytállásban is példát mutatott.

Azután nem mehetünk el MÁR ANDRÁS neve mellett sem, aki kerületi kiskun kapitány-

ként az iskola megalapításának fő pártfogója volt. De ami igazán érdekes, ő volt az első pol-

gár, aki alapítványt hozott létre a „szorgalmas fiúk” jutalmazására! Tette mindezt 1812-ben.

Azután következzék FAZEKAS PÁL neve, akinek 32 évi működése alatti példás szorgal-

mát, ernyedetlen buzgósága által szerzett érdemeit olyan nagyra értékelte a város akkori veze-

tősége, hogy ékes szólás tárgyában az általa készített tudományos vitáit nyomtatásban kiad-

ták.

Az első, igazán nagy formátumú egyénisége a gimnáziumnak MÜLLER MIHÁLY plébá-

nos, aki 20 éven át vezette az iskolát. Nagy hittudós hírében állt. Francia, görög, latin és né-

met nyelvben járatos professzor volt, aki nagyon sokat tett intézményéért!

FEKETE IMRE neve is fényesen ragyog. Az osztrák önkényuralom idején a szabadságharc

szellemét ültette tanítványai lelkébe, lévén tüzértisztként szolgálta hazáját 1848/49-ben.

Következzék DR. HOLLÓ LAJOS ügyvéd neve. Amikor az iskola egykori növendéke, az

országos hírű politikus és publicista lett az iskolaszék elnöke a rá jellemző lelkesedéssel, nagy

koncepciókkal fogott hozzá a tanügy rendezéséhez, a város művelődési színvonalának emelé-

séhez!

MILETZ JÁNOS – talán az első jeles helytörténeti kutató, kiemelkedő irodalmi munkássá-

got végző, régiséggyűjtő tanár, akinek gyűjteményéből kifejlődhetett a mai Kiskun Múzeum.

A XIX. sz. végén iskolánknak különös szerencséje volt a felsőbb szintű tanügyi hatósá-

gokkal. A Budapestvidéki Tankerületi Főigazgatóság prodirektora DR. HÓMAN OTTÓ mű-

ködésének 10 esztendeje alatt nagyon sokat tett a város gimnáziumáért. Szigorú, de méltányos

embernek írták le, aki a tanárok sorsát igazán a szívén viselte. Tevékenysége szerencsésen

5

egybeesett egy igazán nagy formátumú tanáregyéniség ID. HOLLÓ LÁSZLÓ megjelenésé-

vel, aki rövidesen az intézmény igazgatója lett. Kettőjük, valamint az egykori növendék, DR.

KLAMARIK JÁNOS kultuszminiszteri tanácsos munkálkodása eredménye, hogy a

félegyházi algimnázium jelentős állami segítséget kapott és az intézmény megkezdhette fő-

gimnáziummá válását. De ehhez még egy nem kis áldozatot vállaló szülő is kellett, FEUER

LŐRINC kereskedő, aki biztosította egy új tanár egy évi fizetését!

A városi közgyűlés hangulata olyan lelkes volt, hogy 1891-ben határozatban kimondták: a

4 osztályú algimnáziumot 8 osztályú főgimnáziummá fejleszti a város!

E döntés egyik következménye az lett, hogy az eddigi, Ó-templom melletti iskolát felváltja

egy impozáns épület. Az új évezred küszöbén, a Millennium évében a kulturális haladás je-

gyében avatták fel az Alpár Ignác tervei alapján felépített épületet 1896-ban a Szent István

templom melletti területen. És ezzel kezdetét vette az iskola történetének egyik aranykora. 15

év alatt jól felszerelt, a kor színvonalának megfelelő iskolává vált gimnáziumunk.

Mindenképpen hangozzék el a jószívű német tanár, EISZRICH GYÖRGY neve is, akiről

oly nagy szeretettel írt Móra Ferenc. De nem felejthető az irodalmi munkásságáról ismert DR.

SÁNTA GYÖRGY tanár úr sem, aki 17 évig volt iskolánk tanára.

Létrejött az ifjúság nevelésének két alappillére. SZALAY GYULA tanár úr az iskola ma-

gyar-latin szakos tanára 1898-ban megalakította a méltán nagy hírnévre szert tevő Petőfi Ön-

képző Kört; SILLE ISTVÁN hittanár pedig 1906-ban létrehozta a Mária Congregatiót. Az

előbbi a tehetségkibontakozásra adott alkalmat az ifjúságnak, az utóbbi célja „nevelni hitben

erős, erkölcsben tiszta magyar nemzedéket”.

Ezen időszakban ugrásszerűen megnövekedett az anyagi támogatók, a különféle alapítvá-

nyokat tevő polgárok tevékenysége. Az alapítványok száma ekkor tájt 22 (!) volt. Mindegyik

előtt fejet hajtva, most itt csak egyet emelnék ki, azt, amelyik a legtöbbet adta iskolánknak. A

város jótevője özv. KALMÁR JÓZSEFNÉ itt sem tagadta meg önmagát, 10.000 koronát aján-

lott fel intézeti alapítványul! Ő és a többiek, akiknek neve most nem hangzott el, jeles példái

annak, hogy a XIX. sz. végén minden nehézség ellenére mennyi nemes lelkű félegyházi pol-

gár állt a gimnáziumi oktatás-nevelés ügye mellé.

És az intézmény sokirányú, eredményekben gazdag munkával, de sok nehézséget legyűrve,

a minden áron való fennmaradásért folytatott állandó küzdelemben eljutott fennállásának cen-

tenáriumához, 1910 szeptemberében. Dr. PORST KÁLMÁN igazgató beszédében kiemelte:

„Nincs a városnak olyan családja, amelynek valamelyik tagja ne fordult volna meg az Alma

Mater falai közt.”

A következő 50 év történelmében annyi és olyan esemény történt, amelyekre még csak

nem is gondolhatott az előző kor embere. Sajnos ezek legtöbbje az iskolai oktatás-nevelés

ellen hatott, sokszor kellett felfüggeszteni a tanítást katonai események miatt, és micsoda tu-

dati változásoknak lettek kitéve azon kor emberei.

Először 1919-ben a Vörös Hadosztály foglalta le az épületet, majd a román megszállás tet-

te használhatatlanná iskolánkat. Azután spanyolnátha járvány és fűtőanyaghiány hátráltatta a

tanítást. De a szülők áldozatvállalása és a városnak az intézmény iránt tanúsított segítőkészsé-

ge meghozta az eredményt. 1921/22-es tanévtől már újra normál mederben folyhatott a taní-

tás. Ekkor lettünk Szt. László Gimnázium.

Annak ellenére, hogy ebben az időszakban meg kellett birkózni a háború okozta helyzettel,

Trianon tragédiájával, a nagy gazdasági világválsággal, mégis valamiféle újabb aranykorról

beszélhetünk iskolánk történetében.

Az intézmény tanári kara - 14 főből állt - igen nagy mértékben vett részt az iskolán kívüli

társadalmi, közművelődési tevékenységekben. Mai szemmel nézve szinte elképesztő, hogy a

két világháború között 68 féle egyesületben vettek tevékenyen részt az intézet tanárai!

Sajnos a második nagy világégés alaposan megakasztotta az iskola fejlődését. A termekbe

beköltözött a katonaság, sőt hadikórháznak is helyt adott az iskolaépület. Ezúttal azonban nem

6

úszta meg ennyivel Alpár Ignác remekműve, a különböző bombatalálatok következtében je-

lentős, kb. 40%-os kárt szenvedett az épület. Egy nemes lelkű fáradhatatlan kolléga szervező

munkájának köszönhetjük, hogy a tanítás 1944 őszén már megindulhatott! Hála ezért LÁNG

GYÖRGY tanár úrnak.

A harcok elmúltával még néhány évig működhetett a Petőfi Önképző Kör, ekkor már

CSÁNYI GYÖRGY tanár úr vezetésével; a Mária Congregatió, a cserkészcsapat, a Diákkap-

tár, az Ifjúsági Vöröskereszt és a 48-as Bizottság, mely az 1848/49-es események 100 éves

ünnepségeire alakult.

Az iskola életében azonban a legnagyobb változásokat az 1945 utáni évtizedek hozták el.

Ezek olyan léptékű történelmi mozgások voltak, melyek alaposan átírták, alapjaiban változtat-

ták meg a gimnáziumi oktatást.

1946/47-ben az addigi 8 osztályos képzési formát a 4 éves forma váltotta fel és elindult a

Dolgozók Gimnáziuma.

1948-ban volt az államosítás. Akkor lettünk I. László Gimnázium. Majd megalakult e falak

közt 1948/49-ben a Diákszövetség BORDA LÁSZLÓ tanár úr vezetésével, melynek célja a jó

tanulás megteremése és a fegyelem megszilárdítása volt. 1950-ben pedig a DISZ jött létre, s

közben kötelezővé tették az orosz nyelvet.

A régi nevelési célok, és módszerek átszabása ezekben az években gőzerővel zajlott. A kü-

lönféle pártkongresszusok irányelvei megkövetelték a termelőmunka különböző formáinak

bevitelét a tanításba, a marxizmus-leninizmus szellemiségét az oktatásban, a tanulók szárma-

zásának feltüntetését, valamint a feltétlen és kritizálhatatlan szovjet barátságot.

Mindezek rákényszerítése az ifjúságra, szülőkre nem ment egészen simán. 1952-ben a csil-

lagrobbantás eseménye rázta meg az akkori iskolavezetést és csak egy-két jóakaratú embernek

volt köszönhető, hogy a felhevült ifjak viszonylag szerencsésen úszták meg a tiltakozásnak

eme formáját.

A különféle tanulmányi versenyeken és városi szavalóversenyeken egyre jobban szerepel-

tünk. Az 50-es évek vége felé 20 diákunk jutott be a megyei tanulmányi versenyek döntőibe,

4-en pedig az ország legjobbjai közé kerültek. Általánossá lettek SOLTÉSZ DEZSŐ tanár úr

szervezésében a nagy sikert aratott zenés daljátékok, mellettük rendeztek szellemi olimpiákat,

lemezdélelőttöket, klubesteket. A népek barátsága sorozatban pedig francia-magyar, orosz-

magyar, angol-magyar nyelvi esteket tartottak, de az énekkar és a néptánccsoport is sikeresen

működött.

1955/56-tól pedig elkezdődött a levelező tagozat élete, mely – szinte hihetetlen – most éli

reneszánszát!

Iskolánk tanári karának hajdani sokszínű közéleti tevékenysége is alaposan átalakult. Ez a

kor másról szólt már! Iskolánk tanárai különféle pártrendezvényeken, agitációs munkákban,

választási előkészületekben, népszámlálásban és a Hazafias Népfront Bizottságban tevékeny-

kedhettek.

Közben újra nevet változtattunk, 1956-ban Móra Ferenc, egykori növendékünk nevét vette

fel iskolánk. 1957-ben pedig megalakult a következő évtizedek diákéletét alaposan meghatá-

rozó KISZ szervezet. És megjelent a politechnikai oktatás, melynek során a kertészetben, a

vendéglátásban, a kereskedelemben próbálhatták ki ügyességüket, rátermettségüket gimnazis-

táink.

Így érkezett el iskolánk fennállásának 150. évfordulójához 1960 júniusában. A rendezvény

szónoka Darvas József író, az Írószövetség akkori elnöke volt. Az öregdiákok adományaiból

10.000 Ft-os alapítványt létesítettek, melynek kamataiból mindmáig jutalmazunk diákokat.

A mai kor a szakadatlan változás és a felgyorsult idő kora, ahol a legnagyobb feladat az

volt, hogy az iskola alkalmazkodni tudjon ehhez a permanens változáshoz.

Kétségtelen, hogy iskolánk nagy tanáregyéniségei közé kell sorolni a híres Petőfi kutatót,

MEZŐSI KÁROLYT is. BORDA LÁSZLÓ és DR. HÉJJAS ZOLTÁN szervezésében 1962-

7

től megindult az iskola lényegi struktúráját mind a mai napig meghatározó intenzív nyelvtaní-

tás, a nyelvi tagozat. Először francia-német, majd orosz-német nyelvvel és lényegében ebből

nőtt ki a mai speciális, ill. emelt nyelvi tagozatunk is, igaz ma már elsődleges az angol nyelv.

1972-ben alakult meg a mindmáig kiválóan működő biológia tagozat, melynek szervezői

DR. SZOLNOKY JENŐ és SZOLNOKY JENŐNÉ voltak, majd ehhez kapcsolódott a mate-

matika tagozat VASS ALBIN tanár úr vezetésével.

A tanév rendjébe beépültek a különböző betakarítási munkák és a város kulturális életének

fajsúlyos alkalmai lettek a Muzsika ünnepe és a Képzőművészeti Biennálék. Fokozatosan

alakult ki a ballagás igazán felemelő mai formája és a Zöldnap, ahol azóta is szeretettel figu-

rázzák ki tanáraikat a diákok.

Ezen időszakban kiemelkedő versenyeredmények születtek, köszönhetően a sok kiváló ta-

náregyéniségnek, valamint annak, hogy akkoriban igazán érdemes volt bekerülni az ország 10

legjobb versenyzője közé, hiszen ez felvételt, biztos továbbtanulást jelentett! Elsősorban ké-

mia és biológia tárgyakból születtek kiemelkedő eredmények. Nagy siker és elismerés volt

iskolánk felé az is, hogy a 60-as évektől 10 kolléga tölthetett be szakfelügyelői státuszt.

Ahhoz még nem telt el elég idő, hogy eldöntődjön a most élő kollégák közül kik lesznek

azok, akik bekerülnek majd a kollektív emlékezetbe, de a régebben nyugállományba vonult

tanáraink közül kiemelném:

Először is ILLÉSY ISTVÁNNÉ HANGODY PIROSKA tanárnőt, akinek emberi és szak-

mai tartásáról mindig el lehetett mondani – példakép volt. És jól tudjuk, hogy mi a legnehe-

zebb a nevelésben - példaképnek maradni!

Iskolánk hírnevét öregbítette és öregbíti JUHÁSZ ISTVÁN tanár úr, városunk díszpolgára,

akinek hazafisága, magyarsága, kultúra iránti elkötelezettsége megkérdőjelezhetetlen.

És végül említeném KAPUS BÉLA tanár úr nevét. Az egyetlen olyan tanára az intézmény-

nek, aki nem volt ugyan törzstagja iskolánknak, de több mint 50 évig foglalkozott diákjaink-

kal, és aki ének és kórus kultúrájával messze földön ismertté tette a Móra Ferenc Gimnáziu-

mot. Ő is városunk díszpolgára.

És nem mehetünk el szó nélkül „a leghűségesebb öregdiák”, ÉRSZEGI ISTVÁN neve

mellett sem, aki valami különös szeretettől indíttatva évtizedeken át igyekezett összefogni a

fővárosban is az Alma Mater diákjait.

1988-ban adták át az intézmény máig „Újépületnek” nevezett részét, ahol tantermek mel-

lett a biológia kabinet kialakítása is megtörtént.

Majd megint egy igen nagy változás köszöntött be a magyarság történelmébe. 1990-től, a

rendszerváltás évei elég jelentős tartalmi és formai változásokat hoztak iskolánkba is.

A KISZ szervezetnek lassan az emléke is elhalványodott, s átadta helyét más szerveződő

formáknak. Így alakult meg a Máltai Szeretetszolgálat ifjúsági tagozata, melyből aztán kinőtt

a máig jól működő United Way ifjúsági karitatív szervezet.

Iskolánkban elindult a keresztény tagozat, 1990-94 között, mely a vallási nevelés iránt ér-

deklődőket igyekezett kiszolgálni, majd létrehozták a máig remekül működő és sikeres 6 osz-

tályos képzést. 1996-ban kezdték a tornaterem bővítését, átépítését, 1997-ben pedig megtar-

tottuk a főépület centenáriumi ünnepségét.

És elérkezett az utolsó 10 esztendő. 1998/99-től újra indult a küldetését mindmáig kiválóan

betöltő, fontos információkat hordozó Gimnáziumi Értesítőnk. 2000-től pedig az egyedülálló

Millenniumi Történelmi Emlékpark kialakítása kezdődött el. És mintegy utolsó szerkezeti

változásként létrejött az 5 évfolyamos, nyelvi előkészítő osztály is.

Ekkorára vált világossá, hogy iskolánk két nagy pilléren áll – a nappali tagozaton és a fel-

nőtt oktatáson. E két forma eredményeként napjainkban 1600-1700 fős hallgatói, tanulói lét-

számunk van. A 12 éves kortól a nyugdíjas korig szinte minden korosztályt tanítunk itt

Félegyházán, illetve az ország több nagyvárosában, konzultációs központokban.

8

Jelen tanári karunk munkában, hivatásban nagyon elkötelezett kollégákból áll, ezt mutatja

az a tény is, hogy 1998 óta tanulmányi és sport területen – szinte hihetetlen – több mint 550(!)

országos, regionális, megyei és városi kiváló eredményt értek el diákjaink, amint arról újkori

értesítőinkben már olvashatunk. Akárcsak a 70-es években a közelmúltban is voltak OKTV

első helyek, illetve döntős helyezések történelemből, földrajzból, magyarból.

Iskolánk legjellemzőbb vonása napjainkban a sokszínűség. Sokszínű a képzési kínálatunk,

sokszínűek az elért eredményeink és sokszínűek a diákoknak kínált, tehetségüket kibontakoz-

tató programjaink, illetve sokszínűek külföldi kapcsolataink is. A mai Mórás diákot várja a

többszörös Kazinczy-díjas „Beszélni nehéz” diákkör, a képzőművészkör, a médiakör, a csilla-

gászat baráti köre, a mozgásszínház, a néptánckör, a vallásos érzületűeket az iskolai zenekar,

az évenkénti utazási lehetőségek Angliába, Itáliába, és az ausztriai erdei iskola is fogadja ta-

nulóinkat. Az észak-olaszországi Feltre városával kialakított baráti kapcsolat példamutató,

lényegében ez alapozta meg a Félegyháza-Feltre testvérvárosi kapcsolatok hivatalos aláírását

is. Bár nem vagyunk sportiskola, mégis országos eredményeink a női futballban, a szellemi

diákolimpiákon, atlétikában és úszáson kimagaslóak.

Ahol jó tanárok voltak, ott kiváló diákok is akadtak. A gimnázium mindig igyekezett sok-

oldalúan művelt, széles látókörű tanulókat képezni és kibocsájtani az Alma Mater kapuján.

Valóban rendkívül sokszínű csokrot alkotnak ma az élet palettáján egykor volt gimnazistáink.

Szinte lehetetlen számba venni az elmúlt 200 év összes sikeres és nevezetes életutat befutott

tanítványunkat, hiszen nagy magyar írótól a kiképzett űrhajósig az élet szinte minden terüle-

tén találunk kiváló, nagyhírű egyéniségeket, akik a most jubileumát ünneplő iskola falai közül

kerültek ki.

Napjainkra a magyar valóságot a népességfogyás, a gazdasági, de elsősorban a mély morá-

lis válság jellemzi. Ezen kihívások minden neveléssel, oktatással foglalkozó intézményt rend-

kívüli feladatok elé állítanak. Fennmaradásunk attól függ, hogy meg tudunk-e felelni, van-e

reményt adó válaszunk ezen kihívásokra.

A mögöttünk hagyott 200 esztendő arról szólt, hogy állandó harc dúlt, a jó, a nemes dolgo-

kért, a kultúra előreviteléért, szemben a kishitűséggel, az irigységgel, a szűklátókörűséggel az

örökös gazdasági nehézségekkel. Eddig a kétszáz esztendő alatt az élni akarás, a megmaradás,

a kihívások feletti győzelem nyert. Iskolánk a gazdag és értékes múltra támaszkodva, biza-

kodva tekint a jövőbe.

De ne ringassuk magunkat illúziókba, a mai és az előttünk álló kor kíméletlen. A jövőn-

kért, iskolánk további létéért éppúgy meg kell küzdenünk, mint tették ezt nemes elődeink.

Intézményünk az elmúlt 200 esztendő futását becsülettel elvégezte, s lett a város egyetlen

olyan középiskolája, amely alapításától kezdve az volt, aminek létrehozták – gimnázium.

9

A) NEVELÉSI PROGRAM

I. Pedagógiai alapelveink

A Móra Ferenc Gimnáziumban tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájuk-

ban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnénk érvényre juttatni.

Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol kollégáink nyugodtan végezhetik

felelősségteljes munkájukat, és ahol tanulóink otthon érezhetik magukat.

Ennek keretében:

Az iskola életében nyugodt, szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:

tanuló és tanuló,

tanuló és pedagógus,

szülő és pedagógus,

pedagógus és pedagógus között

Tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk

A gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,

A tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,

Minden gyermek számíthat tanáraink jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában, és életé-

nek egyéb problémáiban.

Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése valamint a tanulók korszerű

ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása, és bővítésé a legfontosabb.

Ennek érdekében:

A tervszerű nevelő és oktatómunka a tanuló készségeit fejleszti, illetve számukra korszerű a

mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető műveltséget nyújt.

Iskolánk olyan –emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra vo-

natkozó ismereteket közöl, melyek bővítik a tanulók műveltségét, világszemléletét, világkép-

ük formálódását, elősegíti eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben.

Az iskola oktatótevékenységének célját a tanulói személyiség széleskörű fejlesztésében, va-

lamint a minél sikeresebb felsőoktatási, egyetemi és főiskolai felvételikben látjuk.

Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink kialakítsák az egyéni tanulás módszereit.

Szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsü-

lete legyen, törekszünk arra, hogy minél többen éljenek a különböző versenyzési lehetőségek-

kel.

Törekszünk, a humánumra, az egyéni és a közösség iránti tiszteletre.

Segítünk tanulóinknak észrevenni, és értékelni a jót – megelőzni és felismerni a rosszat.

Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak, és helyes

formáinak kialakítására.

Szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, ki-

emelkedő személyiségeivel, és hagyományival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk

gimnazistáinkban a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

Emellett tanulóinkat az európai értékek felismerésére, elfogadására kell nevelnünk, hogy több

nyelven beszélő, az európai pályázatokat figyelemmel kísérő, európai polgárok is legyenek.

10

Iskolánk a fenntartóval, más intézményekkel, a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén –

mint eddig is – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében.

Ennek érdekében:

Rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal.

Igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményei-

ről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai.

Ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelő-

dési intézményekkel.

Fontos feladatnak tartjuk – eddigi hagyományihoz híven – továbbra is képviseltesse magát

súlyának megfelelően a különféle városi rendezvényeken, részt vállaljon városunk idegenfor-

galmi tevékenységében.

11

II. Az iskolánkban folyó nevelő – oktató munka céljai, feladatai – az isko-

la célrendszere

1. Az iskola öndefiníciója, küldetése

A Móra Ferenc Gimnázium nevelési-oktatási intézmény: a város és vonzáskörzetének igé-

nyeit elégítjük ki rugalmasan követve a város alsó fokú intézményeinek tartalmi változása-

it.

A gimnázium, hagyományaihoz híven széleskörű, korszerű, általános műveltséget kíván

adni tanulóinak, de lehetőséget biztosít az egyéni érdeklődés és a társadalmi elvárások irá-

nyába ható specializációnak is. Elsősorban felsőfokú tanulmányokra készítjük fel a tanuló-

inkat, de feladatunk és felelősségünk, hogy a szülőkkel, a fenntartó önkormányzattal, a tár-

sadalom helyi szervezeteivel együttműködve gazdag, változatos, fejlesztő hatású tevékeny-

ségeket kínáljunk és működtessünk. Olyanokat, amelyekben a tanulók megtalálják a ked-

vükre való, személyiségüket fejlesztő elfoglaltságokat.

Oktatási struktúránk tartalmi vonatkozásai és a személyiségfejlesztési programunk végső

kicsengése: magyarként kaput nyitni Európára, a világra.

2. Az iskola oktatási céljai

Humán és reálprofillal egyaránt rendelkezünk.

Humán specialitásunk az idegen nyelvek emelt szintű oktatása. Erre a speciális valamint az

emelt óraszámú osztályok és a nyelvi előkészítő osztály adnak lehetőséget. Lehetőségeink

szerint a következő idegen nyelvek tanulását kínáljuk tanulóinknak: angol, német, francia,

latin és orosz olasz nyelveket (de spanyol nyelvi igényeket is ki tudunk elégíteni). Célunk,

hogy minél több tanulónk rendelkezzen középfokú nyelvvizsgával.

Természettudományos profilunk a biológia, a matematika és az informatika emelt óraszá-

mú oktatása.

Nagyszámú szakirányú továbbtanulásuk révén a város reálértelmiségének utánpótlását biz-

tosítják.

Fontos feladatunknak tekintjük, hogy a gimnázium minden tanulója tudja munkaeszköz-

ként használni a számítógépet és váljanak részesévé napjaink kommunikációs forradalmá-

nak az Internet segítségével.

Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra,

érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fon-

tos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőző-

déssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.

Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az ember testi és lelki egés-

zsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti

igény. A test-mozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása.

Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom).

Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás).

Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.

Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés,

őszinteség, udvariasság, egymás elfogadása.

12

A család tisztelete, szeretete.

Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Fegyelem és önfegyelem. Törekvés

az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.

A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértéke-

lés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.

A szülőföld megismerése, szeretete nemzeti identitásunk megőrzése Európai Uniós polgár-

ként.

A nemzeti kultúra ápolása: A nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyo-

mányainak, jelképeinek tisztelete, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és haza-

szeretet.

Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az egyetemes emberi

jogok tiszteletben tartása. Az emberek egyenlőségének elismerése. A fejlett demokrácia

érvé-nyesítésére.

3. Pedagógia eszközök, eljárások

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek

elsajátítá-sát elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben ké-

sőbb meghatá-rozásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, válto-

zatos pedagógiai eszközök valamint az ezekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók, közvetett és közvetlen módszerekre,

melyek színtere a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek.

Közvetlen módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a tanár közvetlenül, személyes

kapcsolat révén hat a tanulóra.

Közvetett módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen

keresztül érvényesül.

4. Az adott célok érdekében történő intézkedések

Az idegen nyelvek tanítása négy minőségi szinten, különböző típusú osztályokban zajlik.

Az első idegen nyelv vonatkozásában:

4 évf. gimn.

A osztályok angol / német nyelvű speciális osztály heti 7-4 óra

B osztályok: angol / német (olasz) nyelvű emelt szintű heti 5 óra

C osztályok: angol / német nyelv heti 3 óra

D osztályok: angol / német emelt szintű (10,11,12 évf.) heti 3 óra

F osztály: angol / német nyelvi előkészítő 9. évf. (5 évfolyamos) heti 14 óra

6 évf. gimn.

E osztályok: angol/német nyelv heti 5 óra

A második idegen nyelv vonatkozásában:

Minden osztály heti 3 órában választhat az angol, német, francia, latin, olasz nyelvek kö-

zül.

A nyelvtanulás hatékonyságát növeli, a beszédkészséget fejleszti a nyelvi lektorok alkal-

mazása. Továbbra is szeretnénk a három legnagyobb létszámban tanult nyelv esetében lek-

13

torokat alkalmazni (angol, német, francia) pályázatok útján nyert pénzügyi támogatás se-

gítségével.

Az EU–s programokba való bekapcsolódásunk három évre biztosítja az olasz, francia, né-

met iskolákkal való szoros együttműködést, a nyelvtanárok konzultatív találkozásait.

A különféle EU-s program pályázatai segítségével nyelvtanáraink, továbbképzéseire nyílik

lehetőség.

A Mobilitas program pályázati lehetőségeit kihasználva ugyanezen iskolákkal tanulói cse-

relátogatások finanszírozására nyílik lehetőség.

Továbbra is számítunk az önkormányzat szakmai és anyagi támogatására, aki eddig is

minden segítséget megadott ez irányú terveink megvalósításához.

Az idegen nyelvek tanítását és tanulását segítik az anyanyelvi újságok, magnó- és video

kazetták, szakkönyvek - bővítésük folyamatosan tervezett.

Pályázatok és szponzorok segítségével a számítástechnika szaktantermek felszereltségét

folyamatosan korszerűsítjük, lépést tartva a számítástechnika és az informatika dinamikus

fejlődésével.

A természettudományos profil vonatkozásában:

A matematikát, az informatikát és a biológiát emelt szinten oktatjuk. Ezzel a képzési for-

mával elsősorban az orvosi egyetemeken továbbtanulni szándékozó diákok igényeit elégít-

jük ki, bár a matematika és informatika emelt szinten történő oktatása számtalan más pá-

lyára való felkészüléshez is nélkülözhetetlen.

A matematika és biológia oktatásának régi hagyományai vannak már a gimnáziumban, az

informatika emelt szinten történő oktatásával pedig azt a törekvésünket valósítjuk meg,

hogy a diákok felhasználói szintű tudása minél mélyebb legyen.

A fentiekből kitűnik, hogy az iskolai oktatás tartalmi struktúrája, specialitásai, oktatási cél-

jai a tehetséggondozás, a tanulói képességek kibontakozását szolgálják.

5. Az iskola nevelésfilozófiai elvei

Az iskola nevelésfilozófiai elveinek lényege: olyan légkört, szellemet, elvárás- és követel-

ményrendszert kezdtünk fejleszteni és akarunk továbbra is fenntartani, amelyben a tanulók

és a pedagógusok is jól érzik magukat, nem sérül a személyiségük, demokratikus jogaik,

szabadságvágyuk.

Célunk, hogy harmonikus, sokoldalúan fejlett személyiségeket bocsássunk ki az iskola fa-

lai közül.

14

III. A személyiségfejlesztés főbb területei – képességfejlesztés, tehetséggon-

dozás

A tehetséggondozás a tanulók képességeinek kibontakoztatását szolgálja. Ideális esetben min-

den diákunknál meg kell találni azt a területet, amelyben a legtehetségesebb, képességeit ilyen

irányban kell fejleszteni azért, hogy tanulmányait minél eredményesebben tudja folytatni. Eh-

hez a következő tevékenységeket, eszközöket és módszereket alkalmazzuk.

A személyiségfejlesztés elsődleges feladatának tekintjük az értelem kiművelését, a kogni-

tív motívumok és a kognitív képességek fejlesztését.

1. Tanulási motívumok fejlesztése

Az, hogy a tanulókban az ismeretszerzés, a tanulás iránti vágy belső késztetéssé váljon,

nemcsak az iskolai tanulás eredményességének legfontosabb feltétele, hanem az egész éle-

tükre kiható jelentőségű, személyiségük fejlődésének belső erőforrása.

Ennek érdekében: olyan inger gazdag környezetet teremtünk a tanítási órákon a cél-

feladatok pontos megfogalmazásával, az alkalmazott módszerek változatosságával, a szem-

léltetés, kísérletezés lehetőségeinek kihasználásával, az önálló tanulói tevékenység megte-

remtésével és a tanórán kívüli tevékenységek megszervezésével (pl. szakkörök, sportkörök

stb.), hogy a tanulókban kialakuljon a megismerési vágy, amelyből a tájékozódó - majd az

ismeretszerző tanulás alakulhat ki. Nem szabad a tanulóknak a tanítási órákon és a tanórá-

kon kívüli tevékenységek során unatkozniuk!

Az érdeklődés felkeltése a dolgok, jelenségek további megismerésére készteti a tanulót.

Ennek alapvető forrása, hogy a nevelők pozitívan viszonyuljanak ahhoz, amit tesznek.

A felfedezési vágyat a tudáshiány okozta problémahelyzetek megoldása váltja ki. A prob-

lémamegoldó gondolkodás fejlesztése kiemelkedően fontos feladata egy továbbtanulásra

felkészítő gimnáziumi oktatásnak. Fontos, hogy gondosan válasszuk ki a legalkalmasabb

tananyagrészeket. Célszerű, ha a hasonló tanulási - gondolkodási folyamatokat igénylő tan-

tárgyak tanítását egybehangoljuk az ismeretszerzés fokozatainak megfelelően. Pl. a bioló-

gia, kémia, fizika, földrajz tanításakor, a tananyag feldolgozásakor és az ellenőrzés során a

7. és a 8. évfolyamos tanulóknál domináljanak az ismeretszerzés egyszerűbb formái, foko-

zatai: a felismerést, megnevezést, a reprodukciót igénylő feladatok - később fokozatosan

növekedjenek a külső majd belső algoritmus alapján történő feladatmegoldások és a krea-

tivitást, a felfedezést fejlesztő problémamegoldó feladatok.

A tanulási motívumok közül még kiemelt fontosságú fejleszteni a tanulói kötelességtuda-

tot, az egészséges tanulási ambíciót, az önfejlesztési igényt.

A házi feladatok elvégzését nagyban segíti a tanulói kötelességtudat. Kialakítását és fenn-

tartását úgy tudjuk elérni, hogy pl. reálisan elvégezhető házi feladatokat adunk a tanulók-

nak és azok teljesítését rendszeresen ellenőrizzük és értékeljük.

Az ambíció a személyre, önmagára vonatkozó sikervágy. Mivel a valódi érvényesülés csak

teljesítménnyel, tanulással érhető el, tartható meg, ezért az egészséges ambíció megjelené-

se serdülőkortól kezdve a szándékos tanulás hatékony motívumává fejlődhet. Az egészsé-

ges ambíció csak reális önismeret talaján alakulhat ki. Ezért fontos feladatunknak kell te-

kintenünk, hogy az általános iskolából felkerült törekvő, ambiciózus tanulók érdekes, új-

szerű de teljesíthető feladatokkal és követelményekkel találkozzanak. A szaktanároknak,

de főként az osztályfőnököknek a feladata, hogy az osztályközösségekben olyan szellem

15

alakuljon ki, hogy a munkának, a teljesítménynek becsülete legyen, a továbbtanulási szán-

dék életprogrammá fejlődjön.

2. Kognitív képességek fejlesztése

A személyiségjegyek közül kiemelkednek a képességek - fejlesztésük az iskolai nevelés

alapvető feladata. Úgy gondolom, hogy annak az iskolának van és lesz jövője, tanulója,

amelyik a legtöbb lehetőséget kínálja a különböző képességek kibontakoztatására, fejlesz-

tésére, amelyek alapul szolgálhatnak többféle végzettség megszerzésére.

A képességek szerteágazó rendszeréből csak néhány fontosabbat emelek ki.

Megfigyelési képesség: különösen a hat évfolyamos kisgimnazistáknál fontos feladat.

A megfigyelési képesség olyan irányú továbbfejlesztése, hogy a megfigyeltek lényegét le

tudják írni, tanuljanak meg jegyzetelni. Ennek fontos feltétele, hogy a tanári magyarázat-

nak legyen logikai rendezői elvei.

A természettudományos tantárgyak, de a magyar és a történelem tantárgyak esetében is

fontos az elemző képesség fejlesztése. Ez akkor lehet eredményes, ha a tanár ad elemzési

szempontokat. A szintetizáló képességet, a lényegkiemelést fokozatosan kell fejleszteni: a

sikeres érettségi vizsga egyik fontos feltétele, hogy ennek birtokában legyenek a tanulók.

A természettudományos tantárgyaknál, pl. biológia laboratóriumi gyakorlatokon, számítás-

technika tantárgynál a mai világban nélkülözhetetlen képesség fejlesztésére nyílik lehető-

ség: az írásbeli instrukciók átkódolása cselekvéssé. Ez nagy türelmet és a fokozatosság be-

tartását igényli a tanártól.

Az ábraolvasás és ábrázolás képességének a fejlesztése, a helyes, értelmező beszéd fejlesz-

tése minden tantárgy alapvető feladata.

Az anyanyelvi kultúra ápolásában jelentős szerepet játszik a "Beszélni nehéz" nyelvművelő

szakkörünk. További tanulók bevonásával bővítjük azok körét, akik a tanórán kívül is fog-

lalkoznak az anyanyelv ápolásával.

3. Egészséges és kulturált életmódra nevelés

A program célja:

Az egészségügyi ismeretek, az egészségügyi kultúra fejlesztése az általános műveltség

szerves részét képezze.

Az egészséges életmódra nevelés a különböző tanórákon minden nevelőnek feladata le-

gyen.

Az iskola minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális

fejlődését.

Kerüljön sor az egészségi állapotmutatók felmérésére a 9. évfolyamon (9. évfolyam osz-

tályfőnökei, biológia tanárok)

Mentálisan veszélyeztetettek körének feltárása (magatartászavar, beilleszkedési nehézség,

szenvedélybetegség veszélye)

Krónikus betegek, súlyos vagy kisebb mértékben fogyatékosok körének feltárása (pl. cu-

korbetegség, allergiák, intoleranciák)

Az egészséget károsító, kialakult vagy kialakulóban lévő szokások felmérése (pl. dohány-

zás, alkoholfogyasztás, rossz táplálkozási szokások, mértéktelen TV-nézés és számítógép

használat)

Egészséget várhatóan veszélyeztető tényezők megismerése tanulóink körében (mozgássze-

gény életmód, túlsúly, tartási hiba, családi halmozódás egyes betegségeknél)

16

A feltárt információk, a szűrés eredményei alapján követőrendszert lehet kidolgozni az

érintett tanulók tanulmányi idejére

A más évfolyamokon tanuló de azonos módon veszélyeztetettek számára felvilágosító-

nevelő tevékenységet célszerű szervezni, amely jelentheti előadás meghallgatását, felvilá-

gosító anyagok kézbeadását, életmód-korrekciós csoportok szervezését.

A nevelésnek e területe talán a leginkább elmaradottabbnak hazánkban. Az iskola alapvető

feladata kell, hogy legyen a helyes attitűdök kialakítása. Az emberismeret és a biológia

órákon nyílik elsősorban lehetőség arra, hogy az egészséges táplálkozás, az egészséges

mozgásfejlődés jelentőségét bemutassuk, a lelki, mentális egészség megőrzésének fontos-

ságát megértessük a tanulókkal.

A szenvedélybetegségek megelőzése, azok egészségkárosító, önpusztító hatásának megis-

mertetése alapvető feladata az iskolában folyó felvilágosító munkának. Célunk az is, hogy

a biológia tanárok és az osztályfőnökök felkészültsége, egyénisége alkalmassá tegye őket

arra, hogy fel tudják vállalni a nemiség, a nemi szerepvállalás, a szexuális és családi életre

nevelés feladatait.

A tanulók testi-lelki egészségi állapotáért az iskola teljes nevelőközössége felelős, ezért

nagyon fontos a pedagógusközösség életmódja - mintául szolgálhat a tanulóknak.

A testnevelés segítse elő, hogy a tanulókban tartós érdeklődés alakuljon ki néhány sport

iránt. Fejlessze tudatos meggyőződéssé, hogy a rendszeres testedzés és sportolás a jó erőn-

lét, az egészséges és kiegyensúlyozott életmód fontos feltétele és eszköze.

A tanórán és a tanórán kívüli testi nevelésnek is feladata a helyes testtartás, a koordinált

mozgás fejlesztése, a testi higiénia fontosságának megértetése, az egészség megtartásának,

a szabadidő helyes eltöltésének megtervezése.

A szenvedélybetegségek egyre nagyobb mértékben terjednek a 14-18 éves korosztály kö-

rében. A dohányzás, az alkohol, a drogfogyasztás ártalmaival rendszeresen foglalkozunk

az emberismeret és a biológia órákon. Részt veszünk a városi programokban, előadásokon.

A tanulók megfigyelése, a szülői házzal kialakított kontaktus, a felmérések, kérdőívek se-

gítségével igyekszünk kiszűrni a veszélyeztetett vagy már drogfogyasztó fiatalokat. Rend-

szeres munkakapcsolatot tartunk mentálhigiénés szakemberekkel, előadásokat, kiscsopor-

tos foglalkozásokat szervezünk.

A testnevelés és a sport célja, hogy az iskola egységes oktató – nevelő munkájának szerves

részeként a testkultúra eszközeinek valamint a természetes egészségfejlesztő tényezőinek

az együttes hatásával járuljon hozzá, hogy a tanulók az egészséget saját értékrendjükben

kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. Az egészség mindennél fontosabb. Kiemelt

feladatként kell kezelni testnevelés órákon a tanulók edzettségének fejlesztését, ezáltal nő a

tanulók fizikai állóképessége. A rendszeres testnevelés során saját maguk tapasztalják,

hogy szervezetük edzettebb, ellenállóbb lesz, és könnyebben tudják végezni a szellemi

munkát.

Ezen álmok megvalósítása érdekében testnevelés órákon a következőket valósítjuk meg.

Tavasszal és ősszel az órákat szabadban tartjuk.

Az órákra rendszeresen beiktatjuk a tartásjavító gyakorlatokat, ezen gyakorlatok keretén

belül felhívjuk a helyes testtartás kialakításának szükségességét.

Ismertetjük a tanulókkal a prevenció lényegét, megismertetünk a tanulókkal néhány rela-

xációs gyakorlatot – ezeket önállóan is tudják végrehajtani.

A hosszabb sérülésből felépült, a túlsúlyos vagy kevésbé súlyos, légzési – keringési beteg-

ségben lévő tanulóknak könnyített testnevelést szervezünk.

Törekszünk arra hogy minél kevesebben legyenek a részleges felmentést kérő tanulók.

17

A lányok egyes órákról történő (un. egészségügyi) felmentését próbáljuk a minimálisra

szűkíteni.

A tanítási órák után az iskolai sportkörben naponta biztosítjuk a rendszeres testedzés lehe-

tőségét.

Az órák keretén belül növeljük a kudarctűrő képességet, a kitartást, a monotónia tűrést; a

nehézségek leküzdése kiemelt feladat.

Mivel úszásoktatásra a tanítási óra keretén belül nincs lehetőségünk, ezért csak felhívás jel-

leggel tudatjuk a tanulókkal az úszás jelentőségét, annak egészségmegőrzésben játszott

fontos szerepét.

Törekedni kell, hogy a tanulók igényévé váljon a testmozgás utáni tisztálkodás.

Ezen feladatokat a testnevelés órákon folyamatosan valósítjuk meg a 9-12 évfolyamon.

Legyen igényük a tanulóknak az iskolán kívüli szabadidős sportrendezvényeken való rész-

vételre is.

Az egészségnevelési rendezvények:

iskolai egészségpropaganda (rádió, faliújság, híradó stb.)

egészségvédelmi vetélkedők

megemlékezés a környezetvédelem és az egészségvédelem világnapjairól

sportprogramok

balesetvédelmi rendszabályok megismerése, alkalmazása a szakszerű elsősegélynyújtás

alapjainak elsajátítása (fizika, kémia, informatika)

A program felelősei, a team-munkában résztvevők:

Iskolánkban egészségnevelési munkacsoport alakult, amely csoport fő feladata a program

tervezése, a végrehajtás során a feladatok koordinálása annak érdekében, hogy kapcsolód-

junk a nemzeti egészségvédő programhoz.

Tagok: biológia tanárok, testnevelő tanár, élelmezésvezető

Külső irányítók, támogatók: iskolaorvos, védőnő, SZMK vezetője

4. A környezetvédelem

Az iskolai környezeti nevelésnek a következő hosszú távú célok elérését kell segítenie:

- az egyetemes Természetnek ( a Világegyetem egészének ), mint létező értéknek tisztele-

tét és megőrzését, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak

környezetével, kultúrájával együtt

- hozzájárulni a Föld egészséges (természetes ökológiai) folyamatainak visszaállításához,

kialakítani a környezettel való harmóniára törekvést;

- segíteni a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzését;

- elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében,

hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének meg-

akadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartha-

tóságát (NAT);

- kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő

magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét

meghatározó erkölcsi alapelvvé;

- érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt;

- bekapcsolni az intézményt a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításá-

ba;

18

- képessé tenni a tanulókat arra, hogy – személyes tapasztalataik alapján – együtt tudja-

nak működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

Rövid távú célok:

- új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése

- megemlékezés a jeles napokról pl. a víz világnapja

- gyűjtési akciók szervezése: szelektív hulladékgyűjtés pl. papírgyűjtés

- az udvar szépítése: sziklakert megépítése, padok kialakítása,

- a dohányzóhelyekre hulladékgyűjtők kihelyezése, a tisztaság rendszeres ellenőrzése

- a folyosók végénél, a WC előtti részen térelválasztó virágállványok szerelése

- az iskolarádió beindítása

- környezetvédelmi versenyekre felkészítés pl. Curie környezetvédelmi emlékverseny;

- a kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése, tananyagba

építése.

- osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában

- a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és kör-

nyezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei);

- a kétszintű érettségire felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és megoldási

lehetőségeik);

- a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés

hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre);

- interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problé-

mamegoldó, gondolkodást fejlesztő feladatok);

Tanulásszervezési és tartalmi keretek:

A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíte-

ni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehető-

séget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk

ki az őket körülvevő világról. A biológia, kémia és földrajz órák kiemelt fontossága mellet

egyéb lehetőségeink is vannak:

látogatások: ( múzeumok, nemzeti parkok, állatkert, botanikus kert, szennyvíztisztító)

versenyek

szakkörök

jeles napokhoz kapcsolódó vetélkedők, kiállítások , rajzversenyek

iskolazöldítési program

kézműves foglalkozások (rajz óra keretében vagy múzeumlátogatáskor)

A nyelvi előkészítő évfolyamon az egészségnevelési és környezeti nevelési témakörök

komplex tantárgy formájában kerülnek a tantervbe.

A környezetvédelmi nevelés területén, az ökológiai szemlélet kialakításában fontos szere-

pet kell, hogy játszanak a természettudományos tantárgyak, elsősorban a biológia: a termé-

szetes környezetnek, az élőhelyeknek a megóvását, a növény- és állatfajok védelmének

fontosságát kell bemutatnunk a tanulóknak. Hangsúlyozni kell, hogy a természet sokféle-

sége és kiegyensúlyozottsága, esztétikuma érték az ember számára. A terepgyakorlatokon,

a tanulmányi kirándulásokon ezekre konkrét lehetőség is nyílik. El kell érnünk, hogy az

érettségizett tanulóink aktív, környezetvédő attitűdökkel rendelkezzenek. Részt veszünk a

Kitaibel Pál országos biológia versenyen, amely ökológiai és környezetvédelmi ismerete-

ket is igényel. Fontos az iskolai környezet tisztasága, kulturáltsága. Megőrzésében aktív

szerepet kell, hogy kapjanak a tanulók.

19

Az erkölcsi értékek megismerése, az erkölcsi normák, mint elvárások szerepe és betartásuk

minden tanítási órán előforduló feladatként jelentkeznek. Véleményalkotásainkban, dönté-

seinkben jelen kell lenniük, hogy a tanulók számára helyes utat mutassanak.

Számos, a világméretű környezeti válság felismerése óta megszületett, nemzetközi es hazai

kezdemenyezés, jogszabály alapozta meg azt a döntést, hogy a környezeti nevelés kiemelt

módon jelenjen meg a közoktatás fejesztendő területei között.

5. A környezeti nevelés

„Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket fel-

készítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és

élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés:

- megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő

ill. élettelen környezettel;

- kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére;

- felkelti az igényt, képessé tesz: a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására;

- összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok

megértésére; a problémák megkeresésére, okainak megértésére; kritikai és kreatív gon-

dolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére; az egyéni

ésközösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; a

környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.” (KoNKomP, 2004)

„A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának

folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai

környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és

hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét

érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód

kialakítására.” (IUCN, 1970)

Az alapelveket szabályozó jogi háttér

A nemzetközi előzmények közül azt az egyet említjük meg, mely az összes eddigi kezdemé-

nyezést magába olvasztja. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 57. közgyűlése 2002. de-

cember 20-án a 2005–2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének

nyilvánította. Vagyis a nemzetközi közösség egy teljes évtizedet szán annak a celnak az eléré-

sére, hogy az oktatás minden szintjét es formáját áthassak a fenntarthatóság, a környezet- és

az egészségvédelem alapértékei.

A hazai jogszabályi háttér az Alkotmány környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos

paragrafusaiból vezethető le:

18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvenyesíti mindenki jogát az egészséges

kornyezethez.

70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű

testi és lelki egészséghez.

20

Az Alkotmányban megfogalmazott alapelvek megvalósulását – többek között – az alábbi jog-

szabályok es intezkedések garantálják:

A Környezetvédelmi törvény (1995. evi LIII. torveny) 54. § 1. cikkelye szerint

„…minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek

fejlesztésére”. Az ismeretek terjesztése es fejlesztése állami, illetve önkormányzati feladat.

A Nemzeti Fejlesztési Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés horizontális célként

szerepel.

A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormanyrendelet kiemelt fejlesztési fe-

ladatként definiálja a környezeti nevelést.

„A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartá-

sának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes le-

gyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet

fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gya-

korlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott

és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmód-

dal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazda-

ság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” (NAT

243/2003)

Az iskola működése környzeti nevelési szempontból

Az iskolában jelenleg a tantestület körülbelül egyharmada foglalkozik környezeti nevelési

kérdesekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt

vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez.

A további munkában is szükség van az iskolavezetőség, a tapasztaltabb és a fiatal kollégák

együttműködésére.

A környezeti nevelés színterei iskolánkban hagyományos tanórai oktatásszervezésben

Tanórán

A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozá-

sokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel.

Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diá-

koknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket,

de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovi-

zuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű taní-

tásra lehetőség nyílik.

Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert vélemé-

nyünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért.

Nem hagyományos tanórai keretben

A tanév során szervezett tanulmányi kirándulásokon az oktatási programot kiegészítő, ki-

teljesítő környezetet megismerő, azt tanulmányozó programok, múzeumlátogatások is sze-

repelnek.

21

Tanórán kívüli programok

A tanulók olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos té-

ma, így elmelyíthetik elméleti tudásukat (pl. Kitaibel Pál biológiaverseny, Lóczy Lajos or-

szágos földrajzi tanulmányi verseny).

Különböző akciókban veszünk részt. Az iskolában rendszeresen, különböző gyűjtési ak-

ciókat (elem) szervezünk. Kiállításokat, kirándulásokat rendezünk jeles alkalmakra, mint

pl. a Föld Napján tanulóink rendszeresen részt vesznek a rajz- és fotókiállításon, tanul-

mányíró versenyen.

6. Az esztétikai nevelésről

Az esztétikai nevelés az önkifejezési képességek fejlesztése révén valósulhat meg. Az isko-

lai nevelésre különös felelősség hárul, mivel a sokféle motivációval működő önkifejezés

élmény és örömforrás is, ezért a tanulás hatékonyságát fokozza.

A zenei alapképességek és készségek elsajátítása, az éneklés, a hangszeres előadás az esz-

tétikai élményen túl az előadói képességet, improvizációs képességet is fejleszti.

Az iskola ifjúsági vegyes kara, kamarakórusai rendszeresen közreműködnek az iskolai ün-

nepségeken, önálló hangversenyeket adnak.

Az irodalmi élményeket erősíti a színjátszó körök működése. Tervezzük, hogy évente tar-

tunk diákelőadásokat. Az előadásokra történő felkészülés során sokféle képesség fejleszté-

sére nyílik lehetőség.

Az esztétikai nevelés leghatásosabban a vizuális önkifejezési képesség fejlesztésén keresz-

tül valósulhat meg. A képalakítás, a térbeliség megragadásának változatai, a kompozíciós

elemek elrendezése, az érzelmi, hangulati motivációk kifejezése mind ezt a célt szolgálja.

Az anyaggal, a tárgyakkal való ismerkedés a manualitás fejlesztése mellett a látványból,

emlékképekből kivillanó személyes arculat a tanulók önismeretét, az éntudat fejlesztését is

szolgálja.

A tehetséges tanulók rajzszakkörön fejleszthetik tudásukat. Bővítjük az iskolagalériát, ahol

a legjobb alkotásokat rendszeresen kiállítjuk. Pályázatokon veszünk részt, hogy megmér-

jük, hogy hol tartunk, hogyan tovább.

Személyiségfejlesztési programunk fontos célkitűzése, hogy az iskolai, városi, nemzeti ha-

gyományaink ápolásával igaz hazafiságra neveljük tanulóinkat. A tanárok használják ki a

tantárgyuk tanítása során adódó lehetőségeket, a tudományokban, művészetekben, a sport-

ban kiemelkedő személyiségeket állítsák példaként a tanulók elé.

7. A demokratikus közéletre nevelés fontos színtere az iskolai diákönkormányzat

Működteti az iskolarádiót, szerkeszti az iskolaújságot, szervezi, az un. Móra-diszkót. Ve-

télkedőket, iskolai sportversenyeket szervez. Képviselteti magát az iskolaszék ülésein. A

törvények biztosította jogokon túl is mindenben, mindenkor - a megfelelő kulturált formá-

ban - véleményét nyilváníthatja. A jövőben szélesíteni kell a diákönkormányzat munkájá-

ban részt vevők körét, szervezettebbé, rendezettebbé tenni működését.

A gimnázium diákönkormányzata

A gimnázium diákönkormányzatának képviselőit az iskola osztályai delegálják. Osztá-

lyonként 2 tanuló küldhető az iskolai diákönkormányzatba, osztályonként 1 szavazati jog-

gal. Az így összeállt diákönkormányzat megválasztja a vezetőséget.

22

A diákönkormányzat tagja ezen felül tanácskozási joggal a diákönkormányzatot segítő pe-

dagógus.

A diákönkormányzat:

- iskolai programokat szervez és bonyolít le, - rendezvényeivel bevételre tehet szert, mely fölött a közgyűlés rendelkezik, - az iskola irányításával kapcsolatos kérdésekben véleményezési jogkörrel rendelkezik, - iskolai fegyelmi ügyek tárgyalásánál képviselteti magát, - szervezi a Városi Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat képviselő választását.

A diákönkormányzat egyik legmeghatározóbb fóruma a demokrácia megtapasztalásának és

gyakorlásának. A diákok megtanulják az önszervezés fázisait, nehézségeit, hatékonyságát.

A gimnázium diákönkormányzata szoros kapcsolatot tart fenn a Városi Gyermek és Ifjúsá-

gi Önkormányzattal.

23

IV. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő, és oktató munka iskolánkban egyrészt a

nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett

módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.

A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása

iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása

Feladat: Az iskolai egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcso-

lódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesz-

tése.

A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétel, a tanulóközösségek fejlesztésében

Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodni kell az életkorral

változó közösségi magatartásig, egészen az autonóm személyiséggé válásig.

Önkormányzás képességének kialakítása

Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy tudja-

nak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért, összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az

elvégzett munkát értékelni tudják.

Tanulói közösségek tevékenységének megszervezése

Feladat: a tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feledata a közösségek

tevékenységének tudatos tervezése, és folyamatos megtervezése.

A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása

Feladat: a tanulói közösségre jellemző, az összetartást erősítő erkölcsi, viselkedési normák,

formai keretek és tevékenységek rendszeressé válása.

24

V. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósí-

tását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák

1. Tanítási óra

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási fo-

lyamatba illeszkedő tanítási óra.

A gimnázium tanári kara a tanítási- tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fon-

tosnak tartja a tanulók motiválást, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.

2. Tanítási órán kívüli tevékenységek

Iskolánkban a nevelési-oktatási célok megvalósítását az alábbi, tanítási órán kívüli tevé-

kenységek segítik: a hagyományőrző tevékenységek – iskolai hagyományaink.

Az iskolai hagyományok, szokások ápolása, újak teremtése fontos eszköze a közösségi élet

formálásának. Segíti az együvé tartozást, erősíti a hazafiság érzését.

Kegyelettel őrizzük és ápoljuk iskolánk névadójának, Móra Ferencnek emlékét: az iskola

falán lévő domborműnél és a Daru utcai Móra-szobornál az évfordulókon megemlékező

koszorúzást tartunk.

Hagyomány, hogy a ballagó diákok menete felkeresi a Móra-szobrot és elhelyezik a bú-

csúzás virágait.

Az együvé tartozás külső jelképe az iskolai egyenruha. Fő jelképe az MFG monogramos

sötétkék nyakkendő, amelyet a lányok sötétkék szoknya - mellény és fehér blúzhoz, a fiúk

sötét nadrág és fehér inghez viselnek iskolai ünnepségek alkalmával. A lányok az iskolai

egyenruhában ballagnak.

Minden évben a ballagási ünnepségen adjuk át a legkiválóbb végzős tanulónknak a

„Kommunikáció a jövőért” Alapítvány jutalmát, valamint a tanévzáró ünnepségen az

1959-ben, az öregdiákok adományaiból létrehozott alapítvány kamatát, a tanári kar által

megszavazott tanulók számára. Az összeg jelképes, de eszmei, erkölcsi értéke meghatáro-

zó: tanulmányi és emberi magatartást egyaránt mérlegelve dönti el a tantestület az arra leg-

érdemesebb tanuló személyét.

Kétévenként megrendezzük az iskola képzőművészeti kiállítását, a Biennálét.

Az iskolai énekkarok hagyományos adventi hangversenyét, valamint a tavaszi hangver-

senyét városunk templomaiban tartjuk.

A hagyományos iskolai ünnepségeken nagy sikert arat az elsős gimnazistákat avató műso-

ros gólyabál és a végzős tanulók ballagás előtti, un. "zöld napja ". Ez kora reggel kezdődő

városi felvonulásból és a délelőtti vidám műsorból áll, amelyben a végzős osztályok görbe

tükröt tartanak tanáraik elé.

1998-tól az akkor felavatott Gróf Széchenyi István emléktáblát, 1999 márciusától Holló

László emléktábláját, és 1999 decemberétől pedig Szántó Piroska emléktábláját koszorúz-

zuk meg évente.

Minden év áprilisában Föld Napja rendezvényt tartunk.

Diákjaink számára fontos iskolai rendezvény a „Mórás nap”.

Ugyancsak hagyományaink közé sorolhatók azok az utazások, amelyek gimnáziumi ifjúsá-

gunk jelentős százalékát érintik –kétévenként Velencébe, majd Franciaországba, Olaszor-

szágba, Angliába, Németországba, Ausztriába és időnként testvérvárosainkba.

25

Fontos hagyományaink közé tartoznak a kecskeméti és a pesti opera- és színházlátogatás-

ok, amelyek már több évtizede tartanak.

Útjára indítottuk a Móra - kupa városi teremlabdarúgó bajnokságot az általános iskolák 7-

8. évfolyamosai számára, és bevezetésre került iskolánk volt tanárának Soltész Dezsőnek

az emlékét ápoló kosárgála.

Évenként az iskola tevékenységét, munkáját, sikereit, örömeit és bánatait összefoglaló ér-

tesítő kerül kiadásra.

Iskolánkban a majd 200 év emlékét őrző iskolatörténeti gyűjtemény (Iskolatörténeti kiállí-

tás) található, mely minden érdeklődő számára nyitott és iskolaidőben, illetve előzetes

megbeszélés alapján látogatható.

a. Diákönkormányzat Az iskola a célkitűzéseit csak a tanulókkal szorosan együttműködve, azok egyetértésével

tudja megvalósítani. Az iskolai élet demokratizmusa a tanulói jogok és kötelességek össz-

hangja talaján tud igazán működni.

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat

működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a megválasztott küldöttekből álló diák

önkormányzati vezetőség irányítja, a diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója

által megbízott nevelő segíti.

A tanulók jogait a diákönkormányzat képviselője biztosítja az iskolaszék és az SZMK ülé-

sein. Véleményt nyilvánítanak minden olyan kérdésben, amelyben az iskola tanulói érintet-

tek. Véleményük és egyetértésük alapján készült az iskolai házirend.

A diákönkormányzat működteti az iskolarádiót. Vetélkedőket, iskolai sportversenyeket

szervez.

Minden tanulónak joga van mindenben és mindenkor - kultúrált formában - véleményét ki-

nyilvánítani. Munkájukat mindenben segíti, szervezi, koordinálja az ezzel a feladattal

megbízott tanár, de az iskolavezetés minden tagja is.

b. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testneve-

lési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészí-

tését a különféle sportágakban az iskolai, és iskolán kívüli sportversenyekre.

c. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja.

Szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével

minden tanév elején az iskola igazgatósága dönt. Az iskola nagy hagyománya a több mint

20 éve működő képzőművészeti kör.

d. Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle versenyek, melyre tanulóink

felkészítését szaktanárok áldozatos munkával végzik.

e. Tanulmányi és osztálykirándulások Az iskola tanárai a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy al-

kalommal osztálykirándulást szervezhetnek önkéntes jelleggel. A kiránduláson való rész-

vétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Egyes tantárgyakból

szintén évenként egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezhetnek a pedagógusok

(biológia, történelem, számítástechnika munkaközösségek).

26

f. Múzeumi, kiállítás, könyvtári, és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják

a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos

látogatások.

g. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

h. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján, előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola lé-

tesítményeit (tornaterem, számítógép, stb.) a tanuló – tanári felügyelet mellett – egyénileg,

vagy csoportosan használják.

i. . A pedagógiai program végrehajtásához szükséges oktató, nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések egyesített jegyzéke

Eszköz db Megjegyzés

Állati sejtmodell 1 Biológia (szertár)

Állítható haspad 1 Testnevelés

Ampermérő 3 Fizika (előadó I.)

Analítikai mérleg 2 Fizika (szertár), Kémia (előkészítő)

Atomorbitál 1 Kémia (előadó)

Béka csontváza 1 Biológia (szertár)

Biológiai metszetsorozat 2 Biológia (előadó)

Bordásfal 28 Testnevelés

Bordásfalhoz fekvőpad 1 Testnevelés

Bothőmérő 13 Kémia (labor)

Bölömbika 1 Biológia (szertár)

Brown és Thomson féle elektométer 2 Fizika (előadó I.)

Calderonika I. készlet 1 Fizika (előadó I.)

Centrifuga gép 9 Fizika (szertár)

Csiga lejtővel 1 Fizika (szertár)

Csővoltmérő 1 Fizika (szertár)

Deklinatórium 1 Fizika (előadó I.)

Demonstárciós műszer 4 Fizika (előadó I.)

Demonstrációs ellenállás tábla 2 Fizika (előadó I.)

Derékerősítő 1 Testnevelés

Diasor 8 Biológia (szertár)

Diatár 9 Biológia (szertár)

Diavetítő 6 Oktatástechnika

Dugófúró 5 Kémia (szertár)

Egér fejlődése 1 Biológia (szertár)

Egyszikű szár 1 Biológia (szertár)

Elektromotor és generátor minta 1 Fizika (előadó I.)

Elektromosságtani kísérleti esz-köz 2 Fizika (előadó I.)

Elektromotor 1 Fizika (előadó I.)

Elektronikus egyenirányító 1 Fizika (előadó I.)

Emberi agy 1 Biológia (szertár)

Emberi bőr metszete 1 Biológia (szertár)

27

Emberi fül 2 Biológia (szertár)

Emberi gyomor 1 Biológia (szertár)

Emberi koponya 1 Biológia (szertár)

Emberi szem 2 Biológia (szertár)

Emberi szív 2 Biológia (szertár)

Emberi torzó 1 fejes 2 Biológia (szertár)

Emberi vese 1 Biológia (szertár)

Emlős belső szervei 1 Biológia (szertár)

Emlős koponya és fog 1 Biológia (szertár)

Eszköz a kinetikus gázelmélet tanításá-

hoz

1 Fizika (előadó II.)

Eszközkészlet a félvezetők vizsgálatá-

hoz

2 Fizika (előadó I.)

Éti csiga folyadékban 2 Biológia (szertár)

Fali hangszóró 29 Tantermek, váltók, könyvtár, előadók

Felemás korlát 1 Testnevelés (lejáró)

Fényhullámhossz mérő 13 Fizika (szertár)

Ferde köpüs légszivattyú 2 Fizika (előadó II.)

Ferdepad 1 Testnevelés (kondi terem)

Fizikai eszközkészlet 1 Fizika (előadó II.)

Floorball labda 10 Testnevelés (szertár)

Floorball ütő fej 20 Testnevelés (szertár)

Football labda (bőr) 8 Testnevelés (szertár)

Forgás-mozgás vizsgálata készlet 9 Fizika (szertár)

Fotocella 10 Fizika (előadó I.)

Füles medúza folyadékban 1 Biológia (szertár)

Galamb csontváza 1 Biológia (szertár)

Galilei-féle lejtő 1 Fizika (szertár)

Geológiai gyűjtemény 2 Földrajz (szertár)

Gerincesek agy típusai folyadékban 1 Biológia (szertár)

Gerincesek légzőszervei folyadékban 1 Biológia (szertár)

Gerincesek szív típusai folyadékban 1 Biológia (szertár)

Golyós szimulátor 2 Fizika (előadó II.)

Görény 1 Biológia (szertár)

Grid-dip oszcillátor 1 Fizika (előadó I.)

Gumikötél (tömör gumiból) 20 Testnevelés (szertár)

Gyökér felszívó zónája 1 Biológia (szertár)

Gyökér tenyésző csúcsa 1 Biológia (szertár)

Gyűrűhinta 1 Testnevelés (szertár)

Hal belső szervei 1 Biológia (szertár)

Hal csontváza 2 Biológia (szertár)

Hanggenerátor 2 Fizika (szertár)

Lapolvasó Genius HR 6 1 Számítástechnika

CD író 1 Számítástechnika

Futószőnyeg 2 Testnevelés (lejáró)

Függőleges hátgép 1 Testnevelés (kondi terem)

Hangosító berendezés 4 Oktatástechnika

Hengeres féreg folyadékban 1 Biológia (szertár)

Idegrendszer (tabló) 1 Biológia (előadó)

Ingaóra modell 1 Fizika (előadó II.)

28

Ingasorozat hullámmozgás bemutatásá-

hoz

1 Fizika (előadó II.)

Írásvetítő 8 fizika, biológia, kémia, rajz, számí-

tástechnika ter-

Iskolai dugaszos ellenállás szekrény 10 Fizika (előadó I.)

Kamera 1 Számítástechnika

Karerősítő szerkezet 1 Testnevelés (kondi terem)

Karos mérleg 6 Fizika (előadó II.)

Kérődző gyomor 1 Biológia (szertár)

Kétszikű szár 1 Biológia (szertár)

Kézi súlyzó 50 Testnevelés (kondi terem)

Kisülési csősorozat 2 Fizika (előadó I.)

Kocsányos tölgy virága 2 Biológia (szertár)

Kombinált kond. szerkezet 1 Testnevelés (kondi terem)

Kondenzátor állvány 1 Fizika (előadó I.)

Koponya (3 részes) 1 Biológia (szertár)

Koponya (festett) 1 Biológia (szertár)

Kosárgyűrű 4 Testnevelés (torna terem)

Kosárlabda 16 Testnevelés (szertár)

Kosárlabda állvány (udvari) 2 Testnevelés (udvar)

Kvarclámpa 1 Biológia (szertár)

Lapolvasó Microtec scaner 1 Számítástechnika

Lapolvasó Primax color A4 1 Számítástechnika

Látás-szív-vérkeringés szemléltető kép-

sor

3 Biológia (előadó)

Levél szerkezete 2 Biológia (szertár)

Levélmérleg 1 Gazd. hivatal

Macska csontváza 1 Biológia (szertár)

Madár belső szervei 1 Biológia (szertár)

Magasugró léc 1 Testnevelés (szertár)

Magasugró leérkező 2 Testnevelés (szertár)

Magasugró mérce 2 Testnevelés (szertár)

Magnetofon 16 Oktatástechnika

Magnetométer 1 Fizika (előadó I.)

Magsugárzást mérő GM-cső 1 Fizika (előadó I.)

Mászókötél 3 Testnevelés (torna terem)

Mechanikai kísérleti készlet 3 Fizika (előadó II.)

Medicinlabda 68 Testnevelés (szertár)

Méregszekrény 2 Kémia (előkészítő és méregraktár)

Metronóm 6 Fizika (előadó II.)

Mikroszkóp 15 Biológia (labor)

Mikroszkópizáló lámpa 5 Biológia (labor)

Molekula orbitál 1 Kémia (előadó)

Nagy mechanikai gyűjtemény 2 Fizika (előadó II.)

Nagyfeszültségű előtét 1 Fizika (előadó I.)

Nyeles fotocella 1 Fizika (előadó I.)

Nyomtató 1 Tanterem

Nyomtatók 19 Termekben, számítástechnikában

Nyújtó (fali) 1 Testnevelés

29

Oszcilloszkóp 2 Fizika (szertár)

Osztriga folyadékban 1 Biológia (szertár)

Pálcikamodell 12 Kémia (előadó)

Pascal féle fenéknyomásmérő 1 Fizika (előadó II.)

Patkómágnes 2 Kémia (szertár)

Periódusos rendszer 2 Kémia (labor és előkészítő)

Pete barázdálódása 1 Biológia (szertár)

Pézsmapolip folyadékban 1 Biológia (szertár)

Phonendoscóp 2 Biológia (labor)

Ping-pong ütő soft gyakorló 10 Testnevelés (szertár)

Plexi kosárpalánk 3 Testnevelés (torna terem, udvar)

Polytest-volt-amper mérő 2 Fizika (előadó I.)

Programos, szoftverek, CD-k 64 Számítástechnika

Quartz lámpa 1 Fizika (szertár)

Rádió-magnó 9 Oktatástechnika és Számítástechnika

Rádió-magnók 5 Oktatástechnika és nyelvtanári dolgo-

zó

Reuter lámpa 1 Fizika (előadó I.)

Rovarfej (rágótipus) 1 Biológia (előadó)

Röntgen cső 2 Fizika (előadó I.)

Röpháló (verseny, szegett) 1 Testnevelés (szertár)

Röplabda 7 Testnevelé