pedagógiai program 2004 · web viewa pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a...

Kossuth Lajos Általános Iskola ( 1171 Budapest Erzsébet krt. 56. )Pedagógiai program 2004

Helyi tanterv

HELYI TANTERV az 1-4. évfolyam részére

ELFOGADTA

A KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA( 1171 Budapest XVII. Erzsébet krt. 56. )

NEVELŐTESTÜLETE

2004. év április hó 14. napján

- 1 -

Kossuth Lajos Általános Iskola ( 1171 Budapest Erzsébet krt. 56. )Pedagógiai program

Helyi tanterv

II. HELYI TANTERV2004.

TARTALOMoldal

1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, a közelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelményei 1 – 4. évfolyam

2.

– magyar nyelv és irodalom 3.

– matematika 21.

– idegen nyelv – angol 46.

– környezetismeret 56.

– környezetkultúra 78.

– informatika 84.

– ének – zene 93.

– rajz 103.

– technika és életvitel 114.

– testnevelés és sport 137.

2. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 151.

3. A magasabb évfolyamra lépés feltételei 151.

4. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei 152.

5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének

követelményei és formái

153.

6. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének

követelményei és formái

156.

7. Az otthoni ( napközis, tanulószobai ) felkészüléshez előírt házi

feladatok meghatározása

161.

8. A tanulók fizikai állapotának mérése 161.

9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő-

oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

166.

A pedagógiai program érvényességével, módosításával,

nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések

176.

A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása 178.

Melléklet

Szöveges értékelés

- 2 -


Helyi tanterv

1. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK,A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS

AZOK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEI

Az 1–4. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámai - éves óraszámok

Tantárgy/évfolyam 1. 2. 3. 4.Magyar nyelv és irodalom 296 296 296 277,5

Matematika 148 148 129,5 129,5Idegen nyelv 111

Környezetismeret 37 37 37 37Informatika 18,5 37Ének-zene 37 37 37 37

Rajz 55,5 37 37 37Technika és életvitel 37 37 37 37Testnevelés és sport 111 111 111 111Szabadon tervezhető- környezetkultúra

18,5 37 37 37

Kötelező óraszám a törvény alapján

740 740 740 832,5

Nem kötelező tanórai foglalkozás

- emelt szintű angol

74 148

- heti óraszámokTantárgy/évfolyam 1. 2. 3. 4.

Magyar nyelv és irodalom 8 8 8 7,5Matematika 4 4 3,5 3,5Idegen nyelv 3

Környezetismeret 1 1 1 1Informatika 0,5 1Ének-zene 1 1 1 1

Rajz 1,5 1 1 1Technika és életvitel 1 1 1 1Testnevelés és sport 3 3 3 3Szabadon tervezhető- környezetkultúra

0,5 1 1 1

Kötelező óraszám a törvény alapján

20 20 20 22,5

Nem kötelező tanórai foglalkozás

- emelt szintű angol

2 4

- 3 -


Helyi tanterv

MAGYAR NYELVÉS IRODALOM

1–4. évfolyam

ALAPELVEK, CÉLOKAz általános iskola kezdő szakaszában az

anyanyelv és irodalom tanulása alapvetően két célt szolgál. A fejlesztés részint az anyanyelvi kultúra, részint pedig az irodalmi műveltség alapozására irányul.

Az anyanyelvi nevelés elsődleges feladata a szóbeli és az írásbeli kommunikáció eszközi használatának elsajátíttatásához szükséges alapvető képességek intenzív fejlesztése, új nyelv-használati módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos tanulói tevékenységekre épülő, folyamatos gyakoroltatása. A tanulási tartalmak feldolgozása kedvező feltételeket teremt anyanyelvi örökségünk ápolásához, hagyományozásához, a különféle kommunikációs helyzetekben való aktív részvétel gyakorlásához, valamint az önálló tanulás és önművelés képesség- és szokásbeli alapjainak megerősítéséhez.

A kisiskolások az iskolai tanulmányaik meg-kezdésekor általában birtokolják és használják anyanyelvüket. Az első iskolai években mégsem az elméleti rendszerezés a tanító kiemelt feladata, hanem a változatos és egyre emeltebb igényekkel fellépő gyakoroltatás a különféle nyelvhasználati tevékenységekben, különös tekintettel a szókincs gazdagságának és felhasználási lehetőségeinek felfedeztetésére, a játékos, önkifejező gyakorlatok ösztönzésére. E tanulás tapasztalataira mint szilárd alapra épülhet majd rá a továbbiakban a nyelvi rendszer fogalmi megközelítésének folyamata és az anyanyelv tudatos, kulturált használata.

Az irodalmi nevelés a befogadói magatartást fejleszti. Elsődleges feladata az irodalom, az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv megerősítése és szokássá alakítása. Az irodalmi műveltség megalapozásához kisiskolás korban a szövegolvasáshoz és gyakorláshoz kapcsolódó szövegelemző és értelmező feladatok megoldása, a szövegről való együttgondolkodás,

egymás olvasatának megismerése, valamint az elemi irodalmi ismeretekkel kapcsolatos tapasztalatszerzés, az esztétikai, erkölcsi és valóságértékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott befogadása nyit utat.

A különféle nyelvhasználati tevékenységekhez kapcsolódó feladatmegoldások kedvező feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztéséhez, az ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak megismeréséhez és gyakorlásához.

A FEJLESZTÉS TERÜLETEIBeszédkészség, szóbeli szövegalkotás és

megértés: megalapozza a társas együttműködés nyelvi képességeit és a kulturált nyelvi magatartást.

Olvasás-szövegértés; elemi ismeretek az irodalomról: az olvasás jelrendszerének elsajátításával és az olvasástechnika eszközzé fejlesztésével feltételt teremt az írott szövegek tartalmának önálló megértéséhez. A szövegek értelmezésével felkészít a lényeg megértésére, a mélyebb tartalmi rétegek felfogására. Az olvasmányok tartalmi és formai vizsgálata fejleszti a tanulók ítélőképességét, erkölcsi és esztétikai értékek iránti fogékonyságát. Lehetőséget teremt elemi irodalmi ismeretekkel kapcsolatos tapasztalatok szerzésére, irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedezésére, a magyar nyelv és a magyar kultúra érzelmi átélésére, az olvasás megszerettetésére.

Az önálló tanulás képességének fejlesztése: feladata az olvasás-szövegértés képességének fejlesztésébe ágyazva a megismerő képességek intenzív fejlesztése, tanulási szokások és technikák tanulása, a könyvtárhasználat helyes módjának, az információszerzés lehetőségeinek megismerése, helyes szokásainak elsajátíttatása.

Írás–helyesírás: lényege az írástechnikának a tanulást és az írásos önkifejezést kiszolgáló

- 4 -


Helyi tanterveszközzé fejlesztése a helyesség, az olvashatóság és a rendezettség igényével.

Írásbeli szövegek alkotása: a tanulók elsajátítják az írásbeli anyanyelvhasználat normáihoz igazodó szövegalkotás alapjait. Bátorítást kap a képzelet, az egyéni stílus kipróbálása, az önkifejezés megtapasztalása különféle szövegformákban.

Ismeretek szerzése az anyanyelvről: hogy a tapasztalati megalapozottságú, elemi szintű grammatikai ismeretek szerzésével megkezdődhessen a tudatos nyelvszemlélet kialakulásának folyamata. Fejlődésnek indul a nyelvi kifejezésre irányuló figyelem, az önértékelő képesség és az igényes nyelvhasználatra való törekvés.

1. ÉVFOLYAM

Éves óraszám: 296 óra/év - 8 óra/ hét

Időkeret

Témakörök óraszám

1. Az olvasás és az írás megtanításának előkészítése 32 óra2. Az olvasás-szövegértés képességének fejlesztése

Betűismertetés és olvasásgyakorlásAz értő olvasás fejlesztése, szövegolvasás

96 óra54 óra

3. Írástanítás, az íráshasználat fejlesztéseAz írott betűalakok tanításaÍrástechnikát fejlesztő gyakorlatok

54 óra46 óra

4. Ismétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések a tanév során 14 óraÖSSZESEN 296 óra

FEJLESZTÉSI FELADATOK

– Beszoktatás az iskolai életbe, az óvodából az iskolába való átmenet elősegítése.– A tanulás eszközeinek és az eszközök használatának megismertetése, gyakorlása, elemi tanulási szokások kialakítása.– Az iskolai tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók, alapvető képességek célirányos fejlesztése (pl.: a figyelem tudatossága, tartóssága; feladattudat; a kivárás képessége; differenciált látási és hallási megfigyelések; mozgáskoordináció; finommozgások; beszéd és beszédértés).– A tanulás iránti érdeklődés és motiváltság erősítése és továbbfejlesztése.

– Széles körű nyelvi tapasztalatszerzési lehetőségek teremtése. A nyelvhasználat tudatosodási folyamatainak megindítása.– Intenzív szókincs- és beszédfejlesztésre alapozottan új nyelvhasználati módok (olvasás, írás) megismerése, eszközi használatának megalapozása.– Szövegek olvasásával az értő olvasás fejlesztése. Az olvasottak megbeszélése során erkölcsi és igazságértékek felismertetése.– A társadalomban való eligazodáshoz a felnőtt-gyerek kapcsolatok és a családi élet körében irányított tapasztalatszerzés és megbeszélés.

- 5 -


Helyi tanterv

TÉMAKÖRÖK,TARTALMAK TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK

1. Az olvasás és az írás megtanításának előkészítéseA beszéd és a beszédértés fejlesztése.

Az olvasás és az írás megtanulását előkészítő tevékenységek és gyakorlatok.

Az írás megtanulásának technikai alapozása.

2. Az olvasás- szöveg-értés képességének fejleszt-éseBetűismertetés és olvasásgyakorlás. a beszéd és a beszédértés fejlesztése;

– betűismertetés;

– olvasási gyakorlatok;

– tapasztalatszerzés az anyanyelvi ismeretek körében;

Az értő olvasás fejlesztése, szövegolvasás:

Beszédlégző, artikulációs, időtartam és helyes kiejtési gyakorlatok.Mondókák, versek, gyermekdalok, találós kérdések tanulása, mondása.Érzékelő, memóriafejlesztő játékok, bábozás, szerepjátékok.Témakörös szógyűjtésekkel szókincsfejlesztő gyakorlatok, képolvasás, mesemondás. Mesehallgatás, szóbeli feladatadás, utasítás szövegének értelmezése. Üzenet vétele és továbbítása.Tapasztalatszerzés a szövegről, mondatról, szóról, hangokról. Hangok helyének, időtartamának megfigyelése szavakban. Hang kiemelése szóból, önálló hangoztatása és összekapcsolása más hanggal. Analizáló, szintetizáló feladatok: mondatok, szavak felbontása, szótagolás, szóalkotások, szavak kiegészítése, mondatalkotások.Tájékozódás a térben, a testsémán, a síkban. Relációkat, térben vagy síkban elfoglalt helyet, helyzetet kifejező szavak értelmezése, pontosítása, tanulása.A füzet és az írószerek használatának gyakorlása. Finom mozgásokat, mozgáskoordinációt fejlesztő gyakorlatok. Vonalvezetési gyakorlatok, betűelemek vázolása, írása.

Artikulációs és légző gyakorlatok. Szavak, szókapcsolatok, mondatok helyes kiejtése. Szavak értelmezése, mondatalkotások. Képolvasás. Beszélgetés képekről, eseményekről, élményekről. Válaszadás kérdésekre. Szóban elhangzó utasítások végrehajtása. Mese tartalmának követése hallás után. A megértést vizsgáló kérdések megválaszolása, feladatok megoldása.Hang kiemelése szóból; a hang és a betű azonosítása;a hallási, a látási kép és a beszédmozgás kapcsolatának kiépítése és megerősítése.Betű felismerése betűsorban, betűcsoportban, szavakban; betűk összeolvasása; szavak, szókapcsolatok, mondatok, rövid, egyszerű, néhány mondatos szövegek szótagoló, majd folyamatos elolvasásának gyakorlása csendesen és hangosan. Az olvasottak megértésének bizonyítása egyszerű feladatok megoldásával.A szöveg, a mondat, a szó, a szótag, a hang és a betű felismerése és megnevezése konkrét esetekben.Megfigyelések a hangok képzéséről és fajtáiról; a szöveg és a mondat tagoltságáról (mondathatár, szavak külön írása).Helyesírási szabályosságok felismerése és alkalmazása: hangok időtartamának szerepe, jelölésük; mondatkezdés és zárás; nagy kezdőbetűs szavak begyakorolt esetekben.Rövid szövegek olvasása, szövegértést fejlesztő feladatok megoldása: szereplő, helyszín események megfigyelése. Szavak, szövegrészletek értelmezése szövegösszefüggésben. Az olvasmány tartalmára irányuló

- 6 -


Helyi tanterv– mesék, versek, történetek, sorolók, gyermekjátékok a népköltészet és a műköltészet köréből;– a természet szeretetének, védelmének érzelmi alapozása;– az egymás iránti szeretet, elfogadás, tapintat, felelősség tudatosítása;– szociális képességek fejlesztése, szociális technikák bemutatása;

kérdések megválaszolása. Az olvasmány címének, hangulatának megfigyelése. Tapasztalatszerzés a versek és a prózai szövegek formájának különbségeiről, a versek rímeiről.Az olvasmányok tartalmához kapcsolódva az időjárás és a természet változásainak, az emberek, az állatok és a növények életének megfigyelése. Élethelyzeteket modellező szerepjátékokban a helyes magatartásformák tanulása, gyakorlása.

Érzelmek kifejezése mimikával, mozdulattal. Dramatikus játékokban együttműködés a társakkal.

– a mindennapi érintkezés nyelvi fordulatai;

– az önálló tanulás képessé-gének fejlesztése: (feladatmegoldási algoritmusok, könyv- és könyvtárhasználat; verstanulás).

Kiegészítő anyag

Az olvasástechnika fejlesztése: pontosság, tempó, folyamatosság.

3. Írástanítás, az íráshasználat fejlesztése Az írott betűalakok tanítása.

Az írástechnikát fejlesztő gyakorlatok.

Kiegészítő anyag

4. Ismétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések

Szituációs játékokban a köszönés, a bemutatkozás, a kérés, az ajándék átadás, a köszöntés és a megköszönés gyakorlása.A feladatmegoldás lépéseinek gyakorlása.Látogatás a könyvtárban.A könyvtárhasználat szabályainak megfigyelése.A gyermeklexikon használata segítségadással.Memoriterek tanulása: 2-3 mondóka, soroló, találós kérdés, népdal; Petőfi Sándor: A tavaszhoz; Weöres Sándor: Szunnyadj, kisbaba; Kocsi és vonat; Csanádi Imre: Farkas üvölt; Szabó Lőrinc: Tavasz; Kányádi Sándortól 1-2 szabadon választott vers.Olvasmányok tartalmának elmondása; állatok, növények bemutatása olvasott szöveg alapján; történet alkotása képsor segítségével; párbeszédek felolvasása szerepek szerint; telefonálás modellezése szituációs játékban.Szövegek ismételt néma és hangos olvasása.Begyakorolt szöveg felolvasása az élő beszédhez közelítő hanglejtéssel.

Írott kis-és nagybetűk alakítása, kapcsolása.Gyakorlás betűk, betűkapcsolatok, rövid szavak írásával.A hangok időtartamának jelölése.Másolás írott, majd nyomtatott mintáról: szavak, szókapcsolatok, rövid mondatok írása.Hat betűnél nem hosszabb szavak látó-halló tollbamondásra írása. Rövid szavak írása emlékezetből.Rövid mondatok írása tollbamondásra és emlékezetből. Szavak írása betűrendben.

A tanulási folyamat szükség szerinti pontjain a tanultak ismétlése, gyakorlása.Egyszerű feladatmegoldások formatív és szummatív jellegű felmérésekben.

- 7 -


Helyi tanterv

2. ÉVFOLYAMÉves óraszám:

296 óra/év - 8 óra/hét

Időkeret

Témakörök óraszámok1. Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése 15 óra2. Az olvasás-szövegértés, elemi ismeretek az irodalomrólSzövegfeldolgozás

OlvasásgyakorlásAz önálló tanulás képességének fejlesztése

45 óra73 óra17 óra

3. Írás, íráshasználatAz írástechnika fejlesztéseAz írás eszközi használatának gyakorlása

42 óra22 óra

4. Ismeretek az anyanyelvrőlNyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazásaHelyesírási szabályismeret és alkalmazás

22 óra

50 óra5. Ismétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések a tanév során 10 óraÖSSZESEN 296 óra

A heti óraszám javasolt felosztása: olvasás: 4 írás: 2 nyelvtan: 2


– A szóbeli és az írásos kommunikációban a megértés pontosságának és a kifejezés érthetőségi szintjének emelése. A környezettel való nyelvi kapcsolattartás biztonságának elősegítése.– Két vagy több mondat összekapcsolásával a gondolatok, érzések, vélemények pontosabb kifejezésére ösztönzés.– Az első évfolyamon elsajátított új nyelvhasználati módok készségeinek továbbfejlesztése: az olvasás pontosságának, folyamatosságának és tempójának fokozása, a megértés minősé- gének javítása;

az írásmozgások automatizmusainak és az íráshoz kapcsolódó helyes szokásoknak a megerősítése.

– Az anyanyelvhasználat tudatosításának megindítása, a helyesírás biztonságának megalapozása.– Gazdag olvasmányélményekre építve az irodalom-olvasás és a könyvek iránti érdeklődés megerősítése, az információhordozók használatával kapcsolatos helyes viszonyulások és felhasználói szokások alakítása.– Társadalmi tapasztalatok szerzésével és azok feldolgozásával a környezetben való eligazodás támogatása a baráti körben, az iskola közösségeiben, a felnőtt-gyerek kapcsolatokban és a felelős környezeti magatartás területén.

TÉMAKÖRÖK TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK

- 8 -


Helyi tantervTARTALMAK1. Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése

Kiegészítő anyag

2. Olvasás-szövegértés, elemi ismeretek az irodalomrólSzövegfeldolgozás:– prózai szövegek, versek, mondókák, találós kérdések – a népköltészet és a műköltészet, a klasszikus és a mai magyar, valamint a szomszédos népek gyermekirodalmából; – egyszerű, rövid ismeretterjesztő és hétköznapi szövegek.

– barátság, kölcsönösség, felelősség egymásért; Kiegészítő anyag

– dramatikus játékok.

Olvasásgyakorlás.

Légzőgyakorlatok, a beszédlégzés helyes beidegződésének gyakorlása. Artikulációs gyakorlatok az időtartam és a hangkapcsolatok helyes kiejtéséhez. Mondatok, szövegek olvasásával, memoriterek elmondásával a hanglejtés, a hangsúly szerepének megfigyelése és helyes alkalmazásának gyakorlása.A szókincs gazdagításához szavak gyűjtése, értelmezése, szókapcsolatok, mondatok alkotása, kiegészítése, átalakítása.Mondatok összekapcsolása. Összefüggő mondatok alkotása képek, képsorok segítségével, adott vagy választott témáról.Páros és csoportos beszélgetés. A kérdezés és a válaszadás gyakorlása. Beszélgetés a barátságról, iskolai, családi témákról, a természetről.Szituációs játékokban a felnőttek és a kortársak megszólításának és az udvarias nyelvhasználat fordulatainak megismerése és gyakorlása.Nem verbális jelzések tartalmának felismerése, használata beszéd közben.Dramatikus játékokkal mindennapi élethelyzetek modellezése a felnőtt-gyerek kapcsolatokban alkalmazható magatartásformák és nyelvi formulák gyakorlásához.

Mímes játékok, felkészülés karácsonyi és anyák napi műsorra.

Az olvasmány témájának, szereplőinek, főbb eseményeinek megnevezése. A szereplők cselekedeteinek megítélése, tulajdonságaik megfigyelése. Egyszerű oksági összefüggések felismerése. Mese és valóság megkülönböztetése. Tapasztalatszerzés szavak, kifejezések többletjelentéséről a szövegben. Gondolategységek lényegének összefoglalása, vázlatpont megfogamazása.A cím és a tartalom kapcsolatának felismerése. Versek formájának megfigyelése, a ritmus, a rím, az ismétlődések felfedezése tapasztalati alapon.A baráti kapcsolatokat, családi, iskolai közösségek életét meghatározó motívumok megfigyelése, ezek érzelmi hátterének és megnyilatkozásainak vizsgálata az olvasottakhoz kapcsolódva.Mesejellemzők megfigyelése, véleményalkotás az olvasottakról.Olvasmányok szerzőjének megnevezése. Az író és költő fogalom különbségéről tapasztalatok gyűjtése.Rövid mesék, történetek dramatikus, bábos megjelenítése.Népszokások bemutatása. Az olvasmány tartalmához kapcsolódó improvizációs és beleélő játékok. A szövegmondás összekapcsolása mozgással, mimikával.

Szavak, szókapcsolatok, mondatok és szövegrészletek ismételt hangos

- 9 -


Helyi tanterv

Az önálló tanulás képességé-nek fejlesztése:– szövegmondás;

– memoriterek tanulása;

– könyvtárhasználat.

olvasása a pontosságra, a folyamatosságra, a hanglejtésre, a hangsúlyra, az írásjelekre irányuló valamely szempont figyelembevételével.Szempontokkal irányított felkészülés után ismert, begyakorolt szöveg(részlet) felolvasása.

Mesemondás. Olvasmányok tartalmának elmondása saját megfogalmazásban. Beszámoló az olvasmányokhoz kapcsolódó személyes élményekről. Vázlat felhasználása a tartalomelmondáshoz.Mondókák, sorolók, találós kérdések, népdalok. Petőfi Sándor: Itt van az ősz, itt van újra...(részlet), Anyám tyúkja; József Attila: Altató; Szabó Lőrinc: Csiga-biga; Weöres Sándor és Kányádi Sándor verseiből szabadon választott.A szövegfeldolgozást előkészítő vagy annak folyamatához kapcsolódó érzékelő, utánzó és memóriafejlesztő játékok.Könyvek jellemző adatainak megfigyelése (szerző, cím, kiadó, kiadás éve, tartalomjegyzék, terjedelem, illusztráció). Tapasztalatszerzés a jellemzők olvasót segítő szerepéről. Az illusztráció és a szöveg kapcsolatának megfigyelése értelmezéssel.Tájékozódás a könyvekben, újságokban. A tartalomjegyzék használata.A Szivárvány gyermekújság szerkezetének, rovatainak megfigyelése. Olvasás a gyermekújságból.A könyvtárhasználat szabályainak értelmezése, alkalmazásuk gyakorlása.Könyvkeresés a könyvtárban szerző és cím szerint.

Az írástechnika fejlesztése.

Az írás eszközi használatának gyakorlása.

Kiegészítő anyag

4. Ismeretek az anyanyelvrőlNyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása:– mondat, szó, hang, betű; szótagolás;– szótő és toldalék;

A szabályos betűalakítás és kapcsolás gyakorlása beűkapcsolások, szavak, szókapcsolatok, mondatok és rövid szövegek írásával.Figyelem az íráshasználat normáinak megtartására.Lendületfejlesztő gyakorlatok.Két-három összefüggő mondat leírása másolás, tollbamondás után vagy emlékezetből. Válogató másolás. Válaszadás kérdésre. Mondatok kie-gészítése, kibővítése, bennük szavak kicserélése. Önállóan alkotott mondat leírása.Versek, olvasmányvázlatok leírása, illusztrálása.Összefüggő mondatok alkotása és leírása akaratlagos írással.

A mondat, a szó, a hang, a betű felismerése és megnevezése. Az ábécé hangjainak felsorolása. A betűrend használata gyakorlati feladatokban. A hangok csoportosítása fajtájuk és időtartamuk szerint. A szótagolás szabályszerűségeinek felismerése. A szavak jelentést hordozó szerepének megtapasztalása. Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak szerepének felismerése és használatuk gyakorlása.Szavak megfigyelése a mondatban: tapasztalatok a szóalak és a jelen-tés változásairól, szótő felismerési gyakorlatok. A többes szám jelölésének felfedezése. Felismerése szövegben is szövegértelmezéssel. Szavak többes számú alakjának alkotása.

- 10 -


Helyi tanterv– mondatfajták.

Kiegészítő anyag

Helyesírási szabályismeret és -alkalmazás:– az időtartam jelölése: -o,-ó,-u,-ú,-ü,-ű,-i,-í; -ít,-ul,-ül; -tól,-től,-ból,-ből, -ról, -ről;– a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok;– a hagyomány szerinti írásmód;– az elválasztás szabályai;– a kijelentő és a kérdő mondat jelölése. Kiegészítő anyag

5. Ismétlés, rendszerezés, összefoglalások, felmérések

Beszélői szándék felismerése a kijelentő és a kérdő mondatokban. Megnevezésük. Az -e kérdőszó helyes használatának gyakorlása.

Tapasztalatszerzés a felkiáltó, az óhajtó és a felszólító mondatok használatáról.A -ba, -be, -ban, -ben, -val, -vel ragos szóalakok helyes használata és leírása.

Szabályszerűségek felismerése és alkalmazása írásbeli feladatokban. Hibajavításkor indoklás a szabály felidézésével.A helyesírási eset felismerése, a jelölés gyakorlása szóelemzés segítségével. A leírás és a helyes kiejtés együttes alkalmazása.

A j és ly használata a tankönyvi szókincs körében.

A tanuló által ismert személy- és állatnevek, a lakóhely földrajzi neveinek írása.Szabályismeret és alkalmazás.A mondatkezdő nagybetű és a megfelelő mondatvégi írásjel alkalmazása írásbeli feladatokban.

A Duna, a Tisza, a Balaton és Magyarország nevének helyes leírása.

A tanultak felidézése, áttekintése és rendszerbe foglalása.A megszerzett tudás bizonyítása írásbeli feladatok megoldásával.

A TOVÁBBFEJLESZTÉS ALAPJAI

– A tanuló érthetően beszél. Megérti az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. – A kérdésekre értelmesen válaszol. Használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének illendő nyelvi formáit.– Képes két-három összefüggő mondat alkotására. Követhetően számol be élményeiről, olvasmányai tartalmáról. Szöveghűen mondja el a memoritereket.– Ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvas fel. A mondat végét és a vesszőt érzékelteti. Felismeri, szükség esetén modellkövetéssel javítja olvasási hibáit.– Az olvasott szöveg témáját, szereplőit, főbb eseményeit megnevezi. A szöveg használatával megoldja a szövegértést vizsgáló egyszerű,

– ismert feladatokat. Tanítója segítségével kiemeli az olvasottak lényegét.– Felismeri és megnevezi a tanult nyelvani fogalmakat, szükség szerint felidézi és alkalmazza a helyesírási szabályokat begyakorolt szókészlet körében. 30-40 begyakorolt szó esetében helyesen jelöli a j hangot. Az egyszerű szavakat helyesen választja el.– Írása rendezett, a betűket olvashatóan alakítja és kapcsolja egymáshoz.– Másoláskor nem vét írástechnikai hibát. Szövegminta alapján felismeri és kijavítja hibáit. Percenként 15-20 betűt ír.– Tanítója segítségével használja az iskolai könyvtárat. Felsorolja a könyvek fő adatait.– Bekapcsolódik a közös tevékenységekbe. Alkalmazkodik azok szabályaihoz.– Eligazodik szűkebb környezete társas kapcsolatrendszerében. Vállal közösségi feladatot. Felismeri, értékeli és segíti társai ilyen irányú tevékenységét.

- 11 -


Helyi tanterv

3. ÉVFOLYAMÉves óraszám: 296 óra - 8 óra/hét

Időkeret

Témakörök óraszámok

1. Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése 13 óra2. Az olvasás-szövegértés, elemi ismeretek az irodalomról Szövegfeldolgozás. Olvasásgyakorlás. Az önálló tanulás képességének fejlesztése.


3. Írás, íráshasználat Az írástechnika fejlesztése. Az írás eszközi használatának gyakorlása.

19 óra18 óra

4. Írásbeli szövegek alkotása Fogalmazási alapismeretek. Szövegalkotási gyakorlatok.

12 óra22 óra

5. Ismeretek az anyanyelvről Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása. Helyesírási szabályismeret és alkalmazás.

29 óra 60 óra

6. Ismétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések 14 óraÖSSZESEN: 296 óra

- 12 -


Helyi tanterv

A heti óraszám javasolt felosztása: olvasás: 4/ 3*

írás: 1 fogalmazás: 1

nyelvtan: 2/ 3* (A * félévenként váltó óraszámot jelöl.) FEJLESZTÉSI FELADATOK

– A beszéd tartalmának, hangzásának, stílusának és kifejező erejének egymással összefüggő fejlesztése.– Az olvasás és az írás készségeinek eszközszintre emelése. E tevékenységekben a kitartás és a folyamatjellegű gyakorlás ösztönzése.– A szövegelemzésben való jártasság elmélyítésével a szövegértés színvonalának emelése és az irodalmi értékek iránti fogékonyság erősítése.– Az olvasmányok tartalmához kapcsolódva a nemzeti kultúra megismerése és a hagyományok ápolása iránti nyitottság ösztönzése, a nemzettudat alapozása.

– Új ismeretfeldolgozási technikák tanítása.– Az írástempó fokozása mellett a helyesség, az íráskép rendezettségének, esztétikumának értékként való elfogadtatása.– Az önkifejezés iránti igény erősítése, különféle formáinak és lehetőségeinek megismertetése, megvalósításának támogatása.– A nyelvi tapasztalatok körének bővítése. A tapasztalatokra épülő nyelvi fogalomrendszer alapozásának megindítása a szófajok körében. – A tanulók önállóságának növelése:- a feladatvégzésben; az információszerzésben és felhasználásban; a szabályalkalmazásban (pl. helyesírás, szövegalkotás, nyelvi érintkezés); az önellenőrzésben és a hibajavításban.

TÉMAKÖRÖKTARTALMAK TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK

1. Beszédkészség, szó-beli szövegalkotás és a megértés fejlesztése

Kiegészítő anyag

2. Olvasás-szövegértés, elemi ismeretek az irodalomról

A beszédlégzés, a helyes kiejtés és a mondatfonetikai eszközök alkalmazásának gyakorlása kommunikációs helyzetekben.Szólások, közmondások, a hangzó beszéd, az olvasott szövegek értelmezésekor szavak jelentésének, stílusértékének megfigyelése.A tapasztalatok felhasználása szövegalkotáskor és beszélgetés közben.Felolvasáskor, szövegmondáskor nonverbális eszközök értelemszerű használata a kifejezés segítésében.Páros és csoportos beszélgetések a gyerekek élethelyzeteiből vett témákról. Vélemény kulturált megfogalmazása.Figyelem a beszélgetőtársra. Az üzenet lényegének és érzelmi hátterének megfigyelése, értékelése.Értelmező versmondás.A segítségkérés és -adás jellemzőinek megfigyelése és használata a gyakorlatban szituációs játékokban. Üzenetek tartalmának pontos közvetítése. Játékszabályok értelmezése, elmondása, a játék megszervezése.

- 13 -


Helyi tantervSzövegfeldolgozás.Prózai művek, versek, népköltészeti alkotások a hazai és a külföldi szépirodalomból.Történelmi tárgyú olvasmányok. Néphagyományokat feldolgozó, nemzeti ünnepeket, jelképeket, a természetet és a társadalom életét bemutató írások.Hétköznapi szövegek.– Emberismeret

– Népköltészet és műköltészet.

Dramatikus játékok

– Műélvezet, átélés, belefeledkezés.

Olvasásgyakorlás.

Az önálló tanulás képességének fejlesztése:

Szövegek megismerése önálló, csendes olvasással.Beszélgetés a szövegről.Drámás megközelítéssel a beleélés fokozása.

A szöveghez kapcsolódó szövegelemző feladatokkal a szövegértés, értelmezés gyakorlása.Az események sorrendjének, a mesélő személyének megállapítása.Az olvasmányok szerkezeti jellemzőinek vizsgálata.

Lényegkiemelés, vázlatkészítés.A szereplők tulajdonságainak értékelése. Érzelmek kifejezésének megfigyelése. Véleményalkotás cselekedetekről, helyzetekről, magatartásról.Jellegzetes irodalmi témák (emberi kapcsolatok, hazaszeretet, barátság, szeretet, segítőkészség) megfigyelése, értékelése.Mesékre jellemző kezdő és befejező fordulatok, szókapcsolatok, ismétlődő motívumok megfigyelése. Tapasztalatszerzés versekből művészi eszközökről (ritmus, rím, hasonlat, refrén).Hasonlóságok és különbségek felfedezése különféle irodalmi közlésformákban.Ritmus-, mozgás-és beszédgyakorlatokkal kombinált koncentrációs és memóriafejlesztő gyakorlatok. Beleélő játékok: játék a tárggyal, tárgyak, személyek, más élőlények megjelenítése. Szövegek dramatizálása, megjelenítése. Egyéni és csoportos improvizációk. Gyermekversek előadása ritmus- és mozgásváltással. A produkciók megbeszélése.Olvasmányok szövegének reprodukálása, illusztrálása rajzzal, zenével, képzőművészeti alkotással.Műsorok összeállítása és előadása nemzeti és családi ünnepekre.Folyamatosságra és pontosságra figyelő felolvasási tréningek.A szöveget értelmező felolvasás felkészülés után, a mondatfonetikai eszközök használatával.A nagyobb terjedelmű szövegek olvasását elősegítő értelmező olvasás tanulói és tanítói kérdések megválaszolásával.Egyszerű szerkezetű ifjúsági regény elolvasása a tanító irányításával.Tájékozódás a szövegben. A szövegből kiemelt tények, információk felhasználása új összefüggésben, más feladathelyzetben.Kutatómunka az olvasmányok szerzőjének, eseményeinek, szereplőinek mélyebb megismeréséhez.Ismeretszerzési technikák tanulása: adatgyűjtés, elrendezés, feljegyzések készítése és felhasználása szóbeli beszámolóhoz.Lexikonok, szótárak használata feladatmegoldáshoz.Olvasmánytartalmak szűkítő és bővítő elmondása. Beszámolók pl, kutató-, gyűjtőmunkáról több összefüggő mondattal.

– könyv- és könyvtárismeret, A könyvtár tereinek, elrendezésének, rendszerének megfigyelése.

- 14 -


Helyi tantervgyakorlatok a könyvtárban. Könyvek csoportosítása, keresése, kiválasztása adott szempontok

szerint. Könyvek adatainak ismertetése. Szépirodalmi és ismeretterjesztő alkotások megkülönböztetése a téma és a tartalomjegyzék alapján.Memoriterek tanulása: Mondókák, sorolók, találós kérdések, népdalok; Vörösmarty Mihály: Szózat (legalább az 1-2.vsz.); Petőfi Sándor: A füstbe ment terv; Weöres Sándor: Éren-nádon; Gárdonyi Géza: Éjjel a Tiszán; József Attila: Betlehemi királyok; 5-8 soros prózai szövegek történelmi olvasmányokból.

A betűtorzulásokat és hibás kapcsolásokat javító alakítási és kapcsolási tréningek.Szavak, szószerkezetek, bővülő mondatok írásával az írás lendületének és tempójának fokozása.Hosszabb szövegek folyamatos írása különféle írástevékenységekben.Fogalmazások, nyelvtani feladatok javított változatának leírása. Vázlatírás, ábrák feliratozása. Meghívó tervezése, szövegezése.Postai nyomtatványok kitöltése. Olvasmánynapló vezetése.

Tapasztalatszerzés olvasmányokból és tanulói fogalmazásokból: a cím szerepéről, jellemzőiről; a szövegek felépítéséről, az időrendről, az esemény, az előzmény és a következmény kapcsolatáról; a szöveg mondatainak kohéziójáról, a tématartásról, a nyelvi megformáltságról, az elbeszélő szövegforma jellemzőiről.A tanult fogalmazási ismeretek felhasználása szövegalkotásakor. Önálló írásbeli fogalmazások készítése elbeszélő szövegformában. A fogalmazásokba párbeszédes részek illesztése.Az önálló szövegalkotások elemzése, javítása a megismert szövegalkotási szabályok felidézésével.

A felkiáltó, a felszólító és az óhajtó mondatokban a beszélő szándékának felismerése és megnevezése. Az ige felismerése és megnevezése szójelentés alapján. Különféle időben végbemenő cselekvések, történések, létezés megkülönböztetése. Az igék idejének felismerése és megnevezése. Az igekötők szerepének és írásmódjának megfigyelése. Tudatos alkalmazásukTapasztalatszerzés a rokon értelmű és ellentétes jelentésű igék szerepéről. Felismerésük és adekvát használatuk.A főnevek felismerése és megnevezése szójelentés alapján. Fajtáinak csoportosítása, megnevezése. A főnevek megfigyelése a mondatban.A -ba,-be,-ban,-ben ragos főnevek helyes használatának gyakorlása mondatalkotással, szövegértelmezéssel.A melléknév felismerése és megnevezése szójelentés alapján. Külső és

- 15 -


Helyi tantervPrózai szöveg- és verstanulási technikák

3. Írás, íráshasználatAz írástechnika fejlesztése:– írásszokások megszilárdítása;

– lendület és tempó fo-kozása.Az írás eszközi használata.

4. Írásbeli szövegek alkotásaFogalmazási alapismeretek.

Szövegalkotási gyakorlatok.

5. Ismeretek az anyanyelv-rőlNyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása:– mondatfajták;

– szófajok.

belső tulajdonságot jelentő melléknevek megfigyelése, megkülönböztetése.A tanult szófajok felismerése toldalékos formában is szócsoportokban, mondatban és szövegben.

Mondatfajták jelölése írásban.Igekötős, valamint különféle idejű igék helyesírásának gyakorlása. Tulajdonnevek, ragos főnévi alakok, -ó,-ő,-ú -ű végű főnevek, -ít,-ul,-ül végű és a kiejtéstől eltérő írásmódú igék, -s végű toldalékos melléknevek írása.Újabb 20-30 szóban a j hang biztonságos jelölése a tanult szófajokban. körében.

- 16 -


Helyi tanterv

Helyesírási szabályismeret és -alkalmazás6. Ismétlés, rendszerezés, felmérések

Témazáró logikai rögzítés. Az elsajátított tudás bemutatása formatív és szummativ felméréseken.

- 17 -


Helyi tanterv


– A tanuló értelmesen, érthetően mondja el gondolatait. Bekapcsolódik a csoportos beszélgetésekbe. Figyel beszélgető társaira.– Az egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések tartalmát helyes időrendben, több összefüggő mondattal mondja el.

– Megnevezi olvasmányai szerzőjét, szereplőit és tulajdonságaikat. Magyarázza cselekedeteiket.

– Az olvasmányok témájával kapcsolatban kérdéseket fogalmaz, illetve az ilyen kérdésekre választ tud adni.

– Tanítója segítségével felismeri az olvasottak lényegét. A szövegrészekhez vázlatpontot fogalmaz.– Konkrét esetekben felismer mesére jellemző fordulatokat, szókapcsolatokat, mesejellemző

– Fél-egy oldal terjedelmű, életkorának megfelelő témájú és szövegnehézségű olvasmányt néma olvasás útján megért. Megoldja a megértést vizsgáló ismert típusú szövegelemző feladatokat.– Ismert tartalmú szöveget folyamatosan, kifejezően olvas fel felkészülés után. Felolvasása értelmező, az írásjelek szerint tagolt. Hanglejtése és tempója élő beszédéhez közelítő.– Szöveghűen, jól érthetően mondja el a memoritereket. Kapcsolatot tart a hallgatósággal.– Feladatainak megoldásakor szükség szerint használ lexikont, szótárt.– Eligazodik az iskola könyvtárában. Röviden ismertet egy általa olvasott könyvet, újságcikket vagy érdekesnek talált ismeretterjesztő filmet.– A tanult fogalmazási ismeretek felhasználásával kb. egy oldal terjedelmű elbeszélő fogalmazást készít.

– A tartalmi egységek kezdetét bekezdéssel jelzi. Tanítója útmutatásai alapján kijavítja fogalmazási és helyesírási hibáit. Írása jól olvasható, lendületes. Füzetei rendezettek, tiszták.– Felismeri, megnevezi és megfelelően jelöli a mondatfajtákat. Toldalékos formájukban, szövegben is felismeri és megnevezi a tanult szófajokat. A szövegkörnyezetnek megfelelően használja az igeidőket és az igekötőket.– A mondatot nagybetűvel kezdi és írásjellel zárja. A mondat szavait külön írja.A begyakorolt szókészlet körében biztonsággal alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat.– Szívesen vesz részt a közös tevékenységekben. A közös produkciókban segítő, együttműködő attitűd és a szabályokhoz igazodásra törekvés jellemzi.– A könyvtárban egyszerű kutatási feladatokat elvégez, tapasztalatairól beszámol.

- 18 -


Helyi tanterv

4. ÉVFOLYAM

Éves óraszám: 277,5 óra - 7,5 óra/hét

Időkeret

Témakörök óraszámok1. Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése 12 óra2. Az olvasás-szövegértés, elemi ismeretek az irodalomról

Szövegfeldolgozás.Olvasásgyakorlás.Az önálló tanulás képességének fejlesztése.


3. Írásbeli szövegek alkotásaFogalmazási alapismeretek.Szövegalkotási gyakorlatok.

15 óra48 óra

5. Ismeretek az anyanyelvrőlNyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása.Helyesírási szabályismeret és alkalmazás.

28 óra

63 óra6. Ismétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések

15,5 óra

ÖSSZESEN 277,5 óra

A heti óraszám javasolt felosztása: olvasás: 3 fogalmazás: 2 nyelvtan: 3 / 2*(A * félévenként váltó óraszámot jelöl.)


– A beszéd és a megértés továbbfejlesztése, különös tekintettel a pontosságra, a folyamatosságra és a kifejezőerőre, valamint az aktív szókincs intenzív gyarapítására.– A különböző nyelvi tevékenységekben az elmélyültség, a kitartás és az igényesség fokozása.– Az irodalomolvasás folyamatában a mélyebb tartalmi rétegekbe hatoló elemzés útján az értő olvasás továbbfejlesztése, és az olvasással kapcsolatban kialakuló pozitív viszonyulás

megerősítése az irodalommal való élményszerű találkozásokkal.– A tanításhoz felhasznált szemelvények tartalmára építve a nemzeti azonosságtudat tartalmának gazdagítása, ismerkedés nezeti és etnikai kisebbségek kultúrájával, néphagyományaival, az etikai normák iránti fogékonyság és az értékőrző magatartás fejlesztése, az élő és az élettelen környezettel való harmonikus kapcsolat alapjainak megerősítése.– A képzelet, az önkifejezés aktivizálása újabb szövegformák megismerésével és az írásbeli szövegalkotás képességének továbbfejlesztésével.

- 19 -


Helyi tanterv– Az alsó tagozatban elsajátított anyanyelvi ismeretek rendszerbe foglalása, megerősítése és működőképességének fokozása.– Az alapvető nyelvi készségek automatizmusainak megszilárdítása. A megismert nyelvi eszközök, nyelvhelyességi és helyesírási

szabályok alkalmazására ösztönzés a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználatban.– Az önálló tanulás technikai ismereteinek bővítése, az egyéni tanulási stílus alakulásának támogatása, tanulási szokások megerősítése.

TARTALMAKTÉMAKÖRÖK TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK

1. Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése

Kiegészítő anyag

2. Olvasás-szövegértés elemi ismeretek az irodalomrólSzövegfeldolgozás.Prózai és verses alkotások, népi játékok, népszokás ismertetők a magyar és a hazai nemetiségek, népcsoportok népköltészetéből.Elbeszélések és regényrészletek, versek a hazai és külföldi klasszikus és élő irodalom gyermekekhez szóló alkotásaiból. Történetek a magyarság múltjából, kiemelkedő események, személyiségek megismeréséhezNagyobb terjedelmű irodalmi szöveg (pl. ifjúsági regény) feldolgozása.

A mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazásának gyakorlása különféle kommunikációs helyzetekben (pl.: párbeszéd, felolvasás, kiscsoportos beszélgetés, vita, beszámoló). Nonverbális eszközök használata szituációs játékokban, beszélgetésben.A helyes beszédlégzés gyakorlása: gazdálkodás a levegővel, a pótlevegő vételének módja.Állandósult szókapcsolatok, a különböző tantárgyak tanulásakor használt szakkifejezések, olvasmányokból kiemelt ritkábban használt szavak célzott használatával, mondatbővítéssel, kiegészítésekkel az aktív szókincs gyarapítása.Több mondatos összefoglaló szöveg alkotása olvasmányok tartalmáról, gyűjtött tapasztalatokról, megfigyelésekről.Hosszabb szóbeli közlések tartalmának rövidített elmondása.

Az egyetértés és az eltérő vélemény kulturált megfogalmazása.Párbeszédes forma alkalmazása olvasmányok tartalmának elmondásakor.

Szövegek megismerése csendes olvasással. Az olvasmányok témájának megfigyelése, azonos témájú szövegek összehasonlítása.Szereplők érzelmeinek felismerése, emberi kapcsolatok, szereplők magatartásának értékelése többféle szempont figyelembevételével.

Olvasmányélmények megosztása társakkal. A szövegről folytatott beszélgetésben a szép, csúnya, vidám, szomorú, jó, rossz minősítő kifejezések használata és indoklása a szövegből vett bizonyítékok kiemelésével.Művészi eszközök keresése lírai és elbeszélő művekben (ritmus, rím, refrén, hasonlítások, megszemélyesítés).Mesefajták jellemzőinek megfigyelése. A mesék nyelvi és szerkezeti jellemzőinek felismerése.Jellegzetes irodalmi témák, motívumok felfedezése olvasmányokban.A művek szerkezeti jellemzőinek megfigyelése, a tér-idő változásainak felismerése.Nagyobb terjedelmű gyermekirodalmi alkotás elolvasása a tanító irá-nyításával.Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált

- 20 -


Helyi tantervHétköznapi szövegek.

– Drámajátékok.

Olvasásgyakorlás:

– hangos olvasás;– néma olvasás.

Az önálló tanulás képességének fejlesztése:

– könyvtárismeret;

– könyvtárhasználati gyakorlatok;– tanulási technikák

bővítése;

– memoriterek tanulása.

3. Írásbeli szövegek alkotása Fogalmazási alapismeretek.

Szövegalkotás.

memóriagyakorlatok. Fantáziajátékok, elképzelt és valóságos helyzetek megjelenítése. Részvétel csoportos játékokban, állóképek tervezése, kivitelezése és megbeszélése.Mozgás a térben: térkitöltő, térkihasználó gyakorlatok. A mozgás és a szövegmondás összekapcsolása. Egyszerűbb drámai konvenciók és a színházi formanyelv alapjainak tapasztalati megismerése (jelenet, felvonás, kezdet és vég, díszlet, berendezés, jelmez, kellék, fény és hanghatások). A tanultak felhasználása saját produkcióhoz, bábelőadások, színházi előadások megbeszélésekor.Szövegek felkészülés utáni felolvasásakor a tartalom minél pontosabb kifejezéséhez a szövegfonetikai eszközök felhasználása.Párbeszédes szövegrészek értelmező felolvasása.Az interpretáló (értelmező) olvasás fejlesztéséhez kérdésekre válaszkeresés a szövegből. A kritikai és a kreatív olvasást fejlesztő feladatok megoldása.Nagyobb terjedelmű irodalmi mű olvasására való felkészülés folyamatolvasással.Adatgyűjtés, összefüggések keresése szövegből. Az adatok csoportosítása, felhasználása új feladathelyzetben.A szöveg kulcsszavainak kiemelése, szövegtömörítés és bővítés. Egyszerű szövegek vázlatának elkészítése. Ennek felhasználása tartalom elmondáshoz.Tájékozódás a történelmi időben és térben. Adatgyűjtés, rendezés, beszámoló a régió, a lakóhely irodalmi, történelmi nevezetességeiről, emlékeiről.A könyvtári állomány megfigyelése. Az állomány tárolásának, hozzáférési lehetőségének megismerése. A katalógus szerepének megfigyelése, és használatának gyakorlása.Könyvkeresés szabad polcon. A tanítási órán szerzett ismeretek bővítése, elmélyítése könyvtári „kutatással”. Beszámoló a gyűjtőmunkáról. Feljegyzések az olvasottakról. Olvasmánynapló vezetése segítségadással.Közmondások, népdalok, rövid népmese. Kölcsey Ferenc: Himnusz ( részletek); Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Csatadal; Tisza (részletek); József Attila: Mama; Juhász Gyula: Karácsony felé (részlet); Nagy László: Itthon vagyok; prózai szövegekből 6-8 soros részletek.

A leírás tartalmi, szerkezeti jellemzőinek, a bemutatás sorrendjének, nyelvi eszközeinek megfigyelése irodalmi példákon és tanulói fogalmazásokon.Megírt levelek, üdvözlő lapok, postai levelezőlapok gyűjtése, megfigyelése, tartalmi és formai összehasonlításuk, jellemzőik összegyűjtése. A címzetthez igazodó stílus felfedezése. Szemléletes leírások készítése egyszerű tárgyról, növényről, állatról, emberről. Elbeszélő fogalmazás írása párbeszéd alkalmazásával.Levélírás füzetben, majd, levélpapíron. Borítékcímzés. Üdvözletek írása különféle alkalmakra. Igazodás a címzetthez. Az írásbeli fogalmazások elemzése, javítás a tanító irányításával.

- 21 -


Helyi tanterv4. Ismeretek az anyanyelvrőlNyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek.– A szófajokról tanultak bővítése, elmélyítése.

Kiegészítő anyag

Helyesírási szabályismeret és -alkalmazás.

5. Ismétlés, rendszerezés, összefoglalások, felmérés

Szófaj felismerési gyakorlatok.Az igék megfigyelése a mondatban. A személyes névmások és az igei személyragok szerepének megértése. Felismerésük és megnevezésük, alkalmazásuk gyakorlása.A tulajdonnevek újabb csoportjainak megismerése: földrajzi nevek, intézmények neve, márkanevek, címek.A névelők és a névutók szerepének megfigyelése. Felismerésük és megnevezésük mondatban, szövegben. A névelők helyes használata.A melléknév fokozhatóságának felismerése. Fokozott melléknévi alakok használata szövegalkotáskor. A számnév fogalmának és fajtáinak felismerése és megnevezése. A fokozott számnévi alakok helyes használatának gyakorlása.Az állító és a tagadó mondatok tartalmának vizsgálata, összehasonlításuk. Tapasztalatszerzés a szavak rendjéről a mondatban.Az igemódok fogalmának megismerése. Az igemódok és a mondatfajták kapcsolatának felfedezése. Az igék különféle módú alakjainak helyes leírása.Az egyszerű és az összetett szavak jelentésének megfigyelése.Szóalkotások: összetett szavak, tulajdonnévből képzett melléknevek.Helyesírási szabályok alkalmazása különböző írástevékenységekben: igeidők, ragos és kiejtéstől eltérő írásmódú igék; felszólítást kifejező igealakok; igekötős igék; tulajdonnevek, fokozott melléknevek és számnevek; ragos névszók; névutós szerkezetek; betűvel írt számnevek; a keltezés többféle formája.30 újabb szóban a j hang helyes jelölése a tanult szófajok köréből.

Az alsó tagozaton tanult nyelvtani ismeretek rendszerezése. A tanultak alkalmazása az elsajátítás szintjét vizsgáló formatív és szummatív felmérésekben. A tapasztalt hiányosságok pótlására irányuló gyakorlások.

- 22 -


Helyi tanterv

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI

– A tanuló értelmesen és érthetően fejezi ki gondolatait. Használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat. Beszédstílusát beszélgető partneréhez igazítja.– Bekapcsolódik csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba, improvizációba, közös élményekről, tevékenységekről való beszélgetésekbe, értékelésbe. A közös tevékenységeket együttműködő magatartással segíti.– Képes tartósan olvasni, írni. Figyelmét e tevékenységek közben a tartalomra irányítja. Egy-máfél oldal terjedelmű, életkorának megfelelő szöveget megért néma olvasás útján. – Az olvasottakkal kapcsolatos véleményét értelmesen fogalmazza meg.– Elmondja az olvasottak lényegét. Megjegyzi és megnevezi olvasmányai írójának nevét.– Önállóan elolvas egy nagyobb terjedelmű irodalmi művet és azt tanítója irányításával feldolgozza.– Felkészülés után folyamatosan, érthetően és értelmezően olvassa fel az ismert szöveget.

– A memoritereket szöveghűen mondja el.– Feladatainak megoldásához szükség szerint igénybe veszi az iskola könyvtárát. Eligazodik a könyvek között. Használja az ismert kézikönyveket. A könyvekben, gyermekújságokban a tartalomjegyzék segítségével eligazodik.– Adott vagy választott témáról 8-10 mondatos fogalmazást készít a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával.– Írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak. Helyesírását önellenőrzéssel felülvizsgálja, szükség esetén javítja.– Az alsó tagozaton tanult anyanyelvi ismeretei rendszerezettek. Biztonsággal felismeri a tanult szófajokat és megnevezi azokat szövegben is.– A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat. Nem ejt mondatkezdési, mondatzárási, elválasztási hibát, nem hagy ki vagy cserél fel betűket.– Tanulási tevékenységét fokozatosan növekvő időtartamban (kb. 2o-25 perc) képes tudatos figyelemmel irányítani.

- 23 -

MATEMATIKA1–4. évfolyam


Helyi tanterv ALAPELVEK, CÉLOKAz iskolai matematikatanítás célja, hogy a

megfelelő nevelő, orientáló és irányító funkciók ellátásával lehetőleg hiteles – ezért egységes, összefüggő – képet nyújtson a matematikáról, nemcsak mint kész, merev ismeretrendszerről, hanem mint sajátos emberi megismerési tevékenységről, szellemi magatartásról. A matematikatanítás formálja és gazdagítja az egész személyiséget, a gondolkodást érzelmi és motivációs vonatkozásokban egyaránt, alkalmazásra érett ismereteket nyújt. A matematikai gondolkodás területeinek fejlesztésével emeli a gondolkodás általános kultúráját. Szerepe a matematika különböző arculatainak bemutatása és érvényre juttatása, úgy mint: kulturális örökség, gondolkodásmód, alkotótevékenység, a gondolkodás örömének forrása, a mintákban, struktúrákban tapasztalható rend és esztétikum megjelenítője, tudomány, egyéb tudományok segítője, az iskolai tantárgyak segítője, a mindennapi élet és a szakmák eszköze.

A műveltségi terület a matematika különböző témaköreinek szerves összeépülésével kívánja a matematika és a matematikai gondolkodás világát feltárni. A matematikai fogalmak, összefüggések érlelése és a gondolkodásmód kialakítása az egyre emelkedő szintű spirális felépítést indokolja az életkori, egyéni fejlődési és érdeklődési sajátosságoknak, a bonyolódó ismereteknek, a fejlődő absztrakciós képességnek megfelelően. Ez a felépítés lehetővé teszi a lassabban haladókkal való foglalkozást és a tehetség kibontakoztatását egyaránt.

A célok és feladatok teljesíthetősége igényli, hogy a tananyagok megválasztásában a tanulói érdeklődés és a pályaorientáció egyre nagyobb szerepet kapjon. Az életkori szakaszok folyamatában a differenciálásnak is egyre nagyobb szerepet kell kapnia.

A matematikai nevelés célja az általános iskola kezdő szakaszán azon képességek fejlesztése, melyek segítségével a tanulók felkészülnek az önálló ismeretszerzésre. Ennek elérésére életkoruknak megfelelő, tapasztalaton nyugvó megismerési módszereket sajátítanak el.

A személyiség sokoldalú formálása, gazdagítása, a pozitív attitűd kialakítása a

kisiskolás korosztály fejlődési ütemének figyelembevételével történik.

Az ismeretelsajátítás módja az induktív megismerés a fokozatosság elvének betartásával. Ily módon eljuthatunk az egyszerű megfigyeléstől a tudatos megfigyelésen át az észrevételek értelmezésén, megfogalmazásán keresztül a rendszerezésig, alkalmazásig. Ezzel segítjük a helyes tanulási szokások kialakítását, és más tanulási helyzetekben való alkalmazását.

A matematika műveltségi terület fejlesztésének kiemelt területei a következők

A személyiség tiszteletére nevelés.A beszélt és írott kommunikációs kultúra:

mások szóban és írásban közölt gondolatmenetének meghallgatása, megértése; saját gondolatok közlése; a jelenségek értelmezéséhez illeszkedő érvek keresése; az érveken alapuló vitakészség fejlesztése.

A matematika természettudományokban, társadalomtudományokban, a humán kultúra számos ágában betöltött fontos szerepének az értése, a döntési kompentencia fejlesztése.

A modellek érvényességi körének és a gyakorlatban való alkalmazhatóságának eldöntésére alkalmas kompetenciák és képességek kialakítása.

A jelenségekhez illeszkedő modellek gondolkodásmódok (analogies, heurisztikus, becslésen alapuló, matematikai logikai, valószínűségi, konstruktív, kreatív), módszerek (aritmetikai, algebrai, geometriai, statisztikai) és leírások kiválasztásának és alkalmazásának tudása.

A matematikai ismeretek gyakorlati alkalmazása.

Hozzájárulás a történeti szemléletmód kialakításához.

A tanulás, a matematikatanulás szokásainak képességének alakítása.

A reproduktív, problémamegoldó alkotó gondolkodásmód fejlesztése.

Pontos, kitartó, fegyelmezett munka végzése.A önellenőrzés igénye, módszereinek

megismerése és alkalmazása.A gyors és helyes döntés képességének

megalapozása, fejlesztése.

- 25 -


Helyi tantervAlapvető tevékenységek (pl. mérés),

műveletek (aritmetikai, algebrai műveletek) automatizált végzése.

A tervszerű és célirányos feladat-megoldási készség megalapozása, fejlesztése.

A világról alkotott egyre pontosabb kép kialakítása.

A tanult ismeretek alkotó alkalmazása más tantárgyakban, a mindennapi életben.

FEJLESZTÉSI FELADATOK SZERKEZETEA matematika tanulása az 1–4. évfolyamon

alapozó jellegű, kettős célrendszerre épül. Egyrészt a kognitív képességek fejlesztésére szolgál, és lehetőséget teremt a gondolkodási módszerek alkalmazására. Másrészt a tanulási szokások kiépülését segíti, rendszerességre, tudatosságra a megismerési módszerek önálló alkalmazására nevel. Az önellenőrzés képességének fejlesztésével további felfedezésre, kutatásra ösztönöz. A nevelési-oktatási feladatok sorában a képességfejlesztésnek kiemelt szerepe van. 1. Térben és időben való tájékozódás;

tájékozódás térben,tájékozódás időben,tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban.

2. Megismeréstapasztalatszerzés,képzelet,emlékezés,gondolkodás,ismeretek rendszerezése,ismerethordozók használata.

3. Ismeretek alkalmazása.4. Problémakezelés és -megoldás.5. Alkotás és kreativitás: alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően; átstrukturálás.6. Akarati, érzelmi, önfejlesztő képességek és együttéléssel kapcsolatos értékek fejlesztése

– kommunikáció,–együttműködés,–motiváltság,–önismeret, önértékelés, reflektálás,

önszabályozás.7. A matematika épülésének elveiben való tájékozottság.

Ezeket a fejlesztési területeket a matematika tanítása során tudatosan terveznünk kell. Ez a fejlesztés nem mennyiségi, hanem a tanulók tempójának megfelelő minőségi fejlesztés kell, hogy legyen. Természetesen nem lehet valamennyi fejlesztési cél mindig egyaránt hangsúlyos. Egy-egy tevékenység során a helyzetnek megfelelően állapítja meg a tanító azokat, amelyeket kiemelten szem előtt kíván tartani.Képességek fejlesztésének lehetőségei a matematika témaköreiben

Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés képessége, megfigyelőképesség.

Emlékezet (mozgásos, tárgyi, fogalmi).Válogató-, osztályozó- és rendszerező

képesség.Adatok gyűjtése, rögzítése, rendezése.Lényegkiemelő képesség.Absztraháló és konkretizáló képesség.Összefüggések felismerése, oksági és egyéb

kapcsolatok feltárása.Probléma felismerése, problémamegoldás

tárgyi tevékenységgel és egyszerűbb esetekben gondolati úton.

Tevékenységekhez kötött alkotó gondolkodás.Kreativitás.Analógiák felismerése, követése.Algoritmikus gondolkodás, algoritmusok

követése.Logikai gondolkodás elemi szinten.Tapasztalatok kifejezése különféle módokon

(megmutatással, rajzzal, adatok rendezésével, példák – ellenpéldák gyűjtésével stb.), megfogalmazása saját szókinccsel, egyszerűbb esetekben matematikai szaknyelv, illetve jelrendszer alkalmazásával.

A munkavégzéshez szükséges általánosabb képességek (pl. pontosság, rendszeresség)

ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKAz elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása A matematikai szemlélet fejlesztése

Az általános iskola első négy évfolyamán a matematikai fogalmak elsajátításának alapozása történik. Gyakorlati tevékenységre, konkrét tapasztalatszerzésre épül. A számfogalom és

- 26 -


Helyi tantervműveletfogalom építése, a számolási készség fejlesztése, az alapműveletek körében az életkornak megfelelő mélységben, fokozatosan bővülő számkörben folyik.

A mennyiségek közötti kapcsolatok felfedezése, a változások, összefüggések megfigyelése tárgyi tevékenység során történik. A tapasztalatok megfogalmazásával a szóbeli kifejezőképességet fejleszthetjük. A tér- és síkgeometriai szemléletet a gyermekek konkrét tárgyi tevékenységével, a valóságot bemutató, a legkülönbözőbb technikákkal nyert anyagok, modellek segítségével alakítjuk (pl.: fotók, videó, számítógép).

A matematikai logika legegyszerűbb elemeinek ( pl.: „vagy”, „és”, „nem” ) használatával fejlesztjük az összefüggések belátásának és pontos megfogalmazásának képességét.

Az életkornak megfelelő elemi matematikai fogalmakat (pl.: több, kevesebb, mértékegységek) a mindennapi életben való előfordulásnak megfelelően használjuk. Folyamatosan fejlesztjük a modellalkotás képességét, a lényeges és lényegtelennek tűnő dolgok szétválasztását. Egyszerű esetekben vizsgáljuk a modell helyességét.

Felhívjuk a figyelmet a hétköznapi és a matematikai nyelv különbségeire. A sokoldalú gondolkodásmód fejlesztése érdekében konkrét tevékenységgel, kísérletezéssel példákat gyűjtünk a biztos, véletlen, lehetséges esetekre.

Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban

A problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére a matematikai összefüggések szöveges megfogalmazását, modellezését (kirakás, eljátszás) alkalmazzuk.

A matematikai szövegértő képesség alapozása és folyamatos fejlesztése összetett feladat. A beszédértésre épül és az értő olvasás színvonalának megfelelően fejlődik. A szövegösszefüggések értelmezése, az adatok kiválasztása a szövegből, az adatok közötti

kapcsolatok felfedezése tevékenység, ábrázolás keretében történik, majd fokozatosan térünk át a számokkal, műveletekkel való kifejezésére. A megoldásban a próbálgatásnak, következtetésnek, logikus gondolkodásnak elsődleges szerepet tulajdonítunk. Csak ezután következhet az algebrai úton történő megoldás alkalmazása. A mérés témakörének tanításakor kiemelt szerepet tulajdonítunk a konkrét mérési tevékenységben való jártasságnak.

Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása

Az ismeretszerzésben az életkornak megfelelő induktív eljárások alkalmazása, a konkrétból való kiindulás, a sokféle tevékenységből származó tapasztalat összegyűjtése vezet el az általánosabb összefüggések megfogalmazásáig, elvontabb ismeretek rögzítéséig. Az általánosítás az iskolázási szakasz befejezéséhez közeledve bőséges tapasztalati alapozás után következhet. A gondolkodás fejlesztése a gondolkodási műveletek következetes alkalmazásán keresztül történik. Ilyenek: az egyszerű állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése, a megadott vagy választott szempont szerinti csoportosítás, osztályozás, néhány elem sorba rendezése, bizonyos feltételeknek eleget tevő elemek kiválasztása, adatok gyűjtése, lejegyzése, grafikonok készítése, értelmezése, szabályszerűségek észrevétele.

A matematikai problémák megoldását, konkrét tevékenységen való értelmezéssel és ugyancsak a konkrét tárgyi tevékenységben való megoldáskereséssel, a matematikai modellalkotás aprólékos kidolgozásával, esetenként egy-egy feladat apró lépésekre bontásával, elemi algoritmusok alkalmazásával segítjük.

A helyes tanulási szokások fejlesztéseA matematikai tevékenységek megszerettetése,

a matematikai szemlélet formálása a kezdő szakasz alapvető feladata. A helyes tanulási módok kialakítása a gondolkodási képességek fejlődését eredményezi, mely a tanulás más területén is hasznosítható. A kognitív képességek együttes fejlesztéséhez a matematika a következő területeken járulhat hozzá: az anyanyelv és a

- 27 -


Helyi tantervszaknyelv adott szinten elvárható, megfelelő pontosságú használata; a megértett és megtanult fogalmak, eljárások eszközként való használata; megoldási tervek készítése; kellő pontosságú becslések, számítások a mérések előtt, feladatmegoldások helyességének ellenőrzése; indoklások, érvelések, kérdésfeltevések, kételkedések, igazolás keresése; a megértés igénye; tapasztalatok gyűjtése a matematika érdekességeiről; tankönyvek, feladatlapok önálló használata. A matematika tanulásának szokásrendjébe tartozik a pontos munkavégzés, a fegyelmezett számjegy- és jelírás, a rendezett írásbeli munka és értelmes, rendezett szóbeli megfogalmazás.

Kiemelt tanítási tartalmak 1–4. évfolyamonA 10 000-ig bővülő számfogalom

készségszintű alkalmazása. Biztonságos eligazodás a tízes

számrendszerben.Biztos műveletfogalom és számolási készség

az alapműveletek körében.Becslés, kerekítés alkalmazása, az eredmények

realitásának eldöntése, a hibás eredmények kiszűrése.

Fejlődő függvényszemlélet kialakítása.A problémamegoldás lépéseinek megtervezése,

algoritmusok készítése.Sík- és térbeli tájékozódási képesség

formálása.Sík- és térgeometriai szemlélet kialakítása,

egyszerű geometriai transzformációk használata.

Mértékrendszerek ismerete, alkalmazása.Adatok, grafikonok elemzése.Valószínűségi játékokkal, megfigyelésekkel a

valószínűségi szemlélet alapozása.Konkrét szituációkkal, példákkal alakítjuk a

tanulók szemléletét a valóság és a matematikai modell kapcsolatáról.

Matematikai szakszövegek értő elemzése, adott szinten elvárható, megfelelő pontosságú alkalmazása.

A kezdő szakasz feladata az alapvető matematikai ismeretek elsajátítása, a problémamentes továbbhaladás biztosítása a kötelező oktatás keretében.

Az alapozás a matematika kiemelt témaköreiben az ismeretek koncentrikus és spirális bővülését segíti elő.

Témakörök 1. 2. 3. 4.

Számtan-algebra 71% 74%

48%

42%

Sorozatok, függvények 10% 6% 14

%16%

Geometria mérések 16% 17%

24%

28%

Valószínűség, statisztika 3% 3% 14

%14%

A tantervben dőlt betű jelzi a magasabb óraszámban megvalósítható tartalmakat.

- 28 -


Időkeret

témakörök óraszám1. Számtan, algebra 102 óra2. Sorozatok, függvények 12 óra3. Geometriai mérések 21 óra4. Valószínűség, statisztika 3 óra5. Ismétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések

10 óra

ÖSSZESEN 148 óra

1. SZÁMTAN, ALGEBRAFEJLESZTÉSI FELADATOK,

TEVÉKENYSÉGEKTANANYAG ÉS A GONDOLKODÁSI

MÓDSZEREK ALAPOZÁSAA

TOVÁBBFEJLESZTÉS ALAPJAI

Számfogalom a húszas számkörbenTájékozódó mérés a tanév elején – tájékozódás az óvodai ismeretekről.A megfigyelőképesség fejlesztése konkrét tevékenység útján.A szám- és műveletfogalom tapasztalati úton való alakítása a 20-as számkörben.A sorszám helyes használata.A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismerése.

Természetes számok 0-tól 20-ig. A számfogalom építésének előkészítése: tárgyak, személyek összehasonlítása, válogatása, rendezése, csoportosítása, halmazok képzése közös tulajdonságok alapján.Tárgyak hosszúságának, szélességének, tömegének, edények űrtartalmának összehasonlítása, összemérése. Halmazok összehasonlítása elemszám szerint. Darabszám, mérőszám, sorszám. Tárgyak meg- és leszámlálása egyesével, kettesével, számnevek sorolása növekvő és csökkenő sorrendben.Római számok I-től XX-ig.

Tárgyak, személyek, dolgok érzékelhető tulajdonságainak felismerése, válogatás közös és eltérő tulajdonság alapján.Számfogalom a 20-as számkörben; biztos számlálás, mérés.

Számok tulajdonságai: Számok jele, összeg- és különbségalakjaika számok bontott alakja, számjegyek száma,páros, páratlan számok, számszomszédok,helyi és valódi érték szerinti bontás.

Számok írása, olvasása.A számok kéttagú összeg- és különbségalakjainak felsorolása.Páros és páratlan számok felismerése.

A számok összeg és különbségalakjainak előállítása kirakással, rajzzal, leolvasása kirakásról, rajzról.Számok kapcsolatai:nagyságrend,számszomszéd.Viszonyítások, rendezések, számok

A számok szomszédainak ismerete.Növekvő és csökkenő

helyének megkeresése számegyenesen.Kitekintés 100-ig.

számsorozatok képzése adott szabály alapján.

FEJLESZTÉSI FELADATOK,TEVÉKENYSÉGEK

TANANYAG ÉS A GONDOLKODÁSIMÓDSZEREK ALAPOZÁSA

A TOVÁBBFEJLESZTÉS

ALAPJAIMűveletek értelmezése, műveletvégzés

A számok közötti összefüggések felismerése; a műveletek értelmezése tárgyi tevékenységgel és az ezt felidéző szöveg alapján.

A hozzáadás /összeadás és elvétel/kivonás értelmezése tevékenységgel, rajzzal és szöveges feladattal.Az összeadás tagjainak felcserélhetősége.

Hozzátevés, elvétel tevékenységgel, megfogalmazása szóban.Kéttagú összeg- és különbségalakok ismerete húszas számkörben.

Háromtagú összeadások.Az összeadás tagjainak csoportosítása.Bűvös négyzet megoldása.Két halmaz egyesítése hozzátevéssel konkrét esetekben. Halmaz elemszámának növelése. Egy halmaz felbontása: elvétellel konkrét esetekben.Kivonás a különbség szemléltetésére

Szóbeli számolási eljárások készségszintű alkalmazása a 20-as számkörben.

Számok bontása két szám összegére, pótlás.Hiányzó műveletek hiányzó számának pótlása, hiányos művelet ellenőrzése.Halmaz elemeinek szétválogatása.Hiányos művelet ellenőrzése.Képről művelet megfogalmazása, művelet megjelenítése képpel, kirakással.Összefüggések a számok körében,Állítások igazságtartalmának megítélése.Több megoldás keresése.

Több, kevesebb, ugyanannyi, sok, kevés, néhány fogalmának használata.Fele, kétszerese.Szorzás, osztás előkészítése.

Gyakorlottság az összeadás, kivonás, bontás, pótlás alkalmazásában kirakás segítségével, lejegyzés számokkal.Egyszerű összefüggések megfogalmazása szóban és lejegyzése.

Összefüggések szöveges feladatokbanLényegkiemelő és problémamegoldó képesség formálása matematikai problémák ábrázolásával, szöveges megfogalmazásával.

Tevékenységről, képről szöveges feladat alkotása.Szöveges feladat megjelenítése tárgyi tevékenységgel, rajzzal.Szövegről számfeladat alkotása.Számfeladatról szöveg alkotása.Matematikai szöveg alkotása adott számfeladathoz.Műveletek értelmezése szöveg alapján.

Egyszerű szöveges feladat értelmezése tevékenységgel; modell választása.Szövegösszefüggés lejegyzése számokkal, művelettel.

2. SOROZATOK, FÜGGVÉNYEKFEJLESZTÉSI FELADATOK,




SorozatokÖsszefüggéseket felismerő és rendező képesség fejlesztése a változások, periodikusság, ritmus, növekedés, csökkenés megfigyelésével.

Tárgysorozat képzése, ismétlődések, tulajdonságok megfigyelése.Sorozatok folytatása megadott, választott, felismert szabály alapján.Számsorozatok képzése növekvő, csökkenő sorrendben.

Egyszerű sorozat képzése kirakással, rajzzal.

Növekvő és csökkenő számsorozatok felismerése, képzése adott szabály alapján.

A változások felismerése, értelmezése tárgyi tevékenységek alapján, kifejezése számokkal.Számok, mennyiségek közötti elemi kapcsolatok megjelenítése, összefüggések megfogalmazása.

A változások megfigyelése, felismert szabályok követése, ismétlődések, ritmus értelmezése mozgással, hanggal, szóval, számmal.

Több szabály keresése megadott elemű sorozatokhoz.

Kapcsolatban levő elemek (tárgyak, személyek, hangok, szavak, számok) összekeresése, párosítása egyszerű esetekben.Számok, mennyiségek közötti kapcsolatok jelölése nyíllal.Számok táblázatba rendezése, grafikonok,szabályjátékok (gépjátékok).Szabályjáték szabályának felírása többféleképpen.Egyszerű függvényre vezető szöveges feladatok. Egyszerűbb összefüggések, szabályszerűségek felismerése.

Összetartozó elempárok keresése egyszerű esetekben.

3. GEOMETRIA, MÉRÉS FEJLESZTÉSI FELADATOK,




Testek, síkidomok

A tér- és síkbeli tájékozódóképesség alapozása érzékszervi megfigyelések segítségével. Kifejezése megmutatással, szóban. Ilyen tartalmú közlések megértése, követése.Testek, alakzatok érzékelhető tulajdonságainak elismerése, azonosságok és különbözőségek kifejezése megmutatással, válogatással, sorba rendezéssel, szavakkal.

Testek építése szabadon, majd modell alapján.Síkidomok előállítása tevékenységgel. Sík- és térbeli alakzatok szétválogatása tulajdonságok alapján.Játékos tapasztalatszerzés síktükörrel.Alakzatok felismerése, bizonyítása színezéssel.

Térbeli és síkbeli alakzatok azonosítása és megkülönböztetése néhány megfigyelt geometriai tulajdonság alapján.

Tájékozódás, helymeghatározás, irányok, irányváltoztatások.Viszonyítások: előtte, mögötte, fölötte, alatta, jobbra, balra stb. kifejezések értelmezése.Geometriai tulajdonságok felismerése, összehasonlítások.

Helymeghatározás atanult kifejezések alkalmazásával (pl. alatt, fölött, mellett).

Egyszerű geometriai formák megnevezése, hasonló formák felismerése (négyzet, kör, háromszög).Tapasztalatszerzés a logikai lapok segítségével.

MérésA becslés és mérés képességének fejlesztése, gyakorlati tapasztalatszerzés alapján.Az összehasonlító, megkülönböztetőképesség alakítása mennyiségek tevékenységgel történő rendezése útján.

Összehasonlítások, összemérések a gyakorlatban (pl. magasabb, alacsonyabb, hosszabb, rövidebb…).Mérési eljárások: kirakás, egyensúlyozás.Mérőeszközök.Mérés alkalmilag választott mérőeszközökkel.Különböző mennyiségek mérése azonos mértékegységgel.Azonos mennyiségek mérése különböző mértékegységekkel.

Összehasonlítás, mérés gyakorlati tevékenységgel, az eredmény megfogalmazása a tanult kifejezésekkel.

Mértékegységek: méter, deciméterkilogramm, liter, deciliter.Összehasonlító mérések szabvány mértékegységekkel.

A m, kg, l egységek használata szám és egyszerű szöveges feladatokban.

Az idő: hét, nap, óra, fél óra, év, évszak, hónap, hét.Időpont és időtartam tapasztalati úton történő megkülönböztetése.

A hét, nap, óra időtartamok helyes alkalmazása.

Kapcsolatok felismerése mennyiségek, mértékegységek és mérőszámok között.Különböző mennyiségek becslése mérés előtt. Gyakorlás, rendszerezés: hosszúság, tömeg, űrtartalom megkülönböztetése.Mérési tapasztalatok megfogalmazása.

4. VALÓSZÍNŰSÉG STATISZTIKAFEJLESZTÉSI FELADATOK,




Testek, síkidomokA matematikai tevékenységek iránti érdeklődés felkeltése matematikai játékok segítségével. A megfigyelő és rendszerező képesség fejlesztése valószínűségi játékokkal.

Események, ismétlődések játékos tevékenység során „biztos”, „lehetséges, de nem biztos”, „lehetetlen" érzékelése találgatással, próbálgatással. Adatok gyűjtése, ábrázolás oszlopdiagram építésével (tárgyi tevékenység formájában).Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása.

Az első évfolyamon a továbbfejlesztés alapjai (korábban a továbbhaladás feltételei) címszó alatt olvasható elvárások kizárólag tájékoztató jellegűek, mivel az Oktatási Törvény módosítása alapján az első 3 évfolyamon nincs osztályismétlés. (Csak a szülő kérésére.)


Időkerettémakörök óraszám

1. Számtan, algebra 106 óra2. Sorozatok, függvények 7 óra3. Geometriai mérések 22 óra4. Valószínűség, statisztika 3 óra5. Ismétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések

10 óra

ÖSSZESEN 148 óra





Számfogalom a százas számkörbenTulajdonságok felismerése, elemek szétválogatása adott szempont szerint.Analógiás gondolkodás.A megfigyelések kifejezése rajzban, szóban, írásban.

Elemek szétválogatása saját és megadott szempont szerint.A természetes szám fogalma a százas számkörben.A szám mint halmazok tulajdonsága.

Összefüggések felismerése. Viszonyítási képesség fejlesztése. Eligazodás a tízes számrendszerben. Absztrakció a számfogalom kiépítéséhez.

Halmazok összehasonlítása: számlálás. Megállapítások: mennyivel több, mennyivel kevesebb elemet tartalmaz, hányszor annyit. Számolás tárgyi tevékenységgel kettesével, hármasával, négyesével, ötösével, tízesével.Darabszám, mérőszám, sorszám.Ismerkedés a relációs jelekkel: < > ≤ ≥ ≠

Halmazok összehasonlítása, meg- és leszámlálás.Viszonyítások: nagyobb, több, hányszor akkora megfogalmazása. Darabszám, mérőszám helyes használata.Biztos számfogalom 100-ig.

Algoritmusok követése az egyesekkel és tízesekkel végzett műveletek körében.Kreativitás. Önállóság.

Számok írása, olvasása 100-ig.Római számok írása, olvasása az I, V, X jelek segítségével.Számok bontása tízesek és egyesek összegére.Algoritmusok megfigyelése és követése a tízes számrendszerben.Számok nagysága, számszomszédok. Számok helye a számegyenesen.Számképzés adott számokkal, adott feltételekkel.

A számok írása, olvasása.Az egyes, tízes fogalmának ismerete.Tájékozottság a tízes számrendszerben.




ALAPJAISzámok közelítő helye a többféle beosztású számegyenesen. Számok tulajdonságai:páros, páratlan. Oszthatóság megfigyelése pl. 3-mal, 5-tel, 10-zel. Oszthatóság 2-vel, 6-tal.

Számok helye a számegyenesen, nagyság szerinti sorrendje.

Számok kapcsolatai, számok nagyságának vizsgálata. Számok összehasonlítása, viszonyítása, rendezése. Számok bontott alakjainak összehasonlítása.

A számok néhány tulajdonságának ismerete: adott szám jellemzése, a megismert tulajdonságokkal.A számok közötti kapcsolatok felismerése.

Műveletek értelmezése, műveletvégzésA tevékenység megfogalmazása.Az összeadás és a szorzás kapcsolatának megértése. Értelmezés rajzról, jelekről.Összefüggések felismerése.Emlékezetfejlesztés.Analógiás gondolkodás.Szóbeli számolási képesség fejlesztése.Kételkedés, ellenőrzés, igazolás megmutatással.Indoklások megfogalmazása.Szóbeli beszámolás a megfigyelésekről.Megfigyelések a szorzó- és bennfoglaló tábla esetei körében.

Műveletfogalom építése tevékenységgel: kirakások, darabszám, mérőszám megállapítása.Összeadás, kivonás értelmezésének kiterjesztése a százas számkörre.Bűvös négyzet megoldása.Szorzás bevezetése az egyenlő tagok összeadásával, számlálás kettesével, ötösével, tízesével.Szorzás, osztás, bennfoglalás értelmezése a százas számkörben.Szorzótáblákról összefüggések leolvasása.Részekre osztás, bennfoglalás kirakással, jelölés bevezetése (részekre osztás 15/5, bennfoglalás 15:3).Maradékos osztás kirakással, maradék jelölése.Számok válogatása maradékosztályok szerint.

Alapműveletek (összeadás, kivonás, szorzás, részekre osztás, bennfoglalás, maradékos osztás) értelmezése kirakással. Műveletek megoldása szóban.

A kisegyszeregy biztonságos ismerete.A számok közötti kapcsolatok műveletekkel történő megjelenítése.

Algoritmusok segítségével történő számolás.

Műveleti tulajdonságok. Összeadás: a tagok felcserélhetősége, csoportosíthatósága, összefüggés a tagok növelése, csökkenése és az eredmény változása között. Szorzás: a tényezők felcserélhetősége.Műveleti jelek pótlása.Műveletek közti kapcsolat.

Tagok felcserélhetőségének ismerete. Fordított műveletek alkalmazása.




ALAPJAIMűveletek sorrendje.A tényezők felcserélhetőségének értelmezése, leolvasása tárgyi tevékenységről.Az összeadás, kivonás kapcsolatai: pótlás, hiányos kivonás, összeg, különbségelvétele, a zárójel használatának bevezetése.Szorzás és osztás kapcsolata. Összeg és különbség szorzása, zárójelhasználata.Háromtagú összegek kiszámítása. Műveletek alkotása számhalmazokból adott műveleti jelekkel.Kéttényezős szorzatok kiszámítása a kisegyszeregyen kívüli esetekben is.

A műveletek közötti kapcsolatok felismerése.A kapcsolatok kifejezése szóban.

Összefüggések, kapcsolatokMegfigyelés.Önállóság a mennyiségek közötti kapcsolatok felismerésében.Tevékenységek kifejezése szóban.Igaz, hamis állítások megfogalmazása, az igazság megítélése.

Számok, mennyiségek jellemzése állításokkal.Nyitott mondat kiegészítése, igazsághalmazának keresése. Nyitott mondatok egy-két változóval.Állítások igazságtartalmának megítélése, több megoldás keresése.

Állítások megfogalmazása tevékenységről, rajzról. Állítások igazságának megítélése.Nyitott mondat kiegészítése, igazzá tevése.Nyitott mondat készítése ábráról.

Problémamegoldó képesség, kreativitás.Egyszerű szöveges feladatok ábrázolása, megoldása.A szöveges feladatok megoldási lépéseinek kialakítása és alkalmazása.

Összefüggések, kapcsolatok megállapítása rajzról, lejegyzés számokkal. Alaphalmaz, részhalmaz, kiegészítő halmaz szerepe a nyitott mondat megoldásában. Nyitott mondatokat igazzá, hamissá tevő elemek keresése próbálgatással. Nyitott mondat felírása ábra alapján.Egyenes és fordított szövegezésű feladatok megoldása.Képről szöveges feladat megfogalmazása.Nyitott mondatról, műveletről szöveg készítése.Tréfás szöveges feladatok.Gondolkodtató feladatok.A szöveges feladatok megjelenítése, értelmezése, leírása, számokkal. Műveletek értelmezése szöveg alapján.Becslés, megoldás, válaszadás szóban és

Szöveges feladatok értelmezése, megoldása: lejegyzés (ábrázolás), műveltek kijelölése, számolás, ellenőrzés, válasz megfogalmazása.

írásban. A megoldás lépéseinek visszaidézése.Ugyanannak a feladatnak többféle művelettel történő megoldása. A szöveges feladatok megoldásának algoritmusa.





Testek, síkidomokÖsszefüggések, szabályosságok felismerése.Szabályok megfogalmazása a sorozat elemei közti különbségek megállapításával.

Tárgy-, rajz- és jelsorozatok kiegészítése, folytatása adott vagy felismert összefüggés szerint.Sorozatok készítése önállóan választott szempont alapján.

Adott szabályú sorozat folytatása. Sorozatok képzése.

Periodikusság megfigyelése.A valóság és a matematika kölcsönös kapcsolatának bejárása.Kreatív gondolkodás.Többféle szabály keresése adott elemű sorozatokhoz.

Egyenletesen növekvő vagy csökkenő sorozatok.Szabályok felismertetése, követése.A kapcsolatok szavakkal való kifejezése, a kapcsolatok kifejezése különbségsorozattal.Sorozat elemeinek megfigyelése, megállapítások (növekedés, csökkenés, periodikusság).Sorozat szabályának megfogalmazása szóban.Egyszerű tapasztalati függvények.Összefüggések keresése az adatok között. Szám-párok, számhármasok közötti kapcsolatok megállapítása, táblázatba rendezése, összefüggések megfigyelése, lejegyzése.Többféle elrendezésű szabályjátékok megoldása.





Testek, síkidomok, tükrözésMegfigyelés.Tulajdonságok felismerése.

Testek válogatása, osztályozása megadott szempont szerint.

Összehasonlítás.Formafelismerés, azonosítás megkülönböztetés.Alkotóképesség.

Építések kockákból, téglatestekből; geometriai tulajdonságok érzékelése az alkotások során.A kocka és a téglatest tulajdonságainak vizsgálata, összehasonlításuk.Testek másolása modellről. Építés különféle helyzetben, tükörkép építése egyszerű esetekben.

Testek létrehozása másolással megadott egyszerű feltétel szerint. Élek, csúcsok, lapok felismerése, számbavétele a kocka és a téglatest esetében.




ALAPJAITudatos eszközhasználat.Pontosság.Sík- és térbeli tájékozódás.

Síkidomok másolása, előállítása egy-két feltétel szerint: kirakás, befedés, másolás átlátszó papírral. Vonalzó, sablon használata.Egymásra rajzolt síkidomok felismerése.

Síkidomok létrehozása másolással, megadott egyszerű feltétel szerint.Csoportosítás, válogatás tulajdonságok szerint.

Tulajdonságok megnevezése. A megfigyelésekmegfogalmazása, kifejezése válogatással.

Tapasztalatgyűjtés egyszerű alakzatokról, a megfigyelések megfogalmazása. Téglalap, négyzet, kocka, téglatest előállítása. Kerület mérése tevékenységgel.Sokszögek néhány tulajdonsága.Egyszerű tükrözés megfigyelése, tükörkép előállítása hajtogatással. A valós tárgy és tükörképének összehasonlítása.Egy pontból kiindulva adott lépésekkel (irány, méret, egység) alakzat rajzolása.

MÉRÉSFEJLESZTÉSI FELADATOK,

TEVÉKENYSÉGEK



Mérhető tulajdonságok, mérésMegfelelő pontosság elérése, a pontatlanság kifejezése.Helyes eszközhasználat.Összefüggések felismerésének képessége.

Hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő mérése alkalmilag választott és szabványegységekkel (m, dm, cm, kg, dkg, l, dl, óra, perc, nap, hét, hónap, év).Időpont és időtartam megkülönböztetése.Gyakorlati mérések az egység többszöröseivel.

Gyakorlati mérések a tanult egységekkel. A tanult szabványmértékegységek ismerete; használata.

4. VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZIKAFEJLESZTÉSI FELADATOK,




A valószínűségi szemlélet alapozása.A szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.Ábrázolási képesség.Szokások kialakítása az adatok lejegyzésére.Kombinatorikus képességek

Adatok gyűjtése megfigyelt történésekről, mért vagy számlált adatok.Adatok ábrázolása táblázat, grafikon, oszlopdiagram segítségével, megállapítások leolvasása.A „biztos, nem biztos, valószínű, lehetséges” fogalmak alapozása játékkal, tevékenységgel, példák gyűjtése.

fejlesztése, tapasztalatok megfogalmazása, összegzés.

Az elképzelés és a valóság összevetése.Könyvajánlás, búvárkodásra ösztönzés, adatok gyűjtése megadott szempontok szerint.

3. ÉVFOLYAMÉves óraszám: 129,5 óra - 3,5 óra/hét

Időkeret


8,5 óra






Számfogalom 1000-es számkörbenGyakorlati tevékenységre épülő, az életkornak megfelelő számfogalom használata. Megfigyelőképesség fejlesztése.Halmazok alkotása elemek két szempontú osztályozása szerint. A mindegyik, „van olyan”, „egyik sem”, „nem mind”, kifejezések használata konkrét tevékenységek kíséretében. Alaphalmazhoz részhalmazának képzése választott és adott tulajdonságok szerint. Halmazok kapcsolatainak megfigyelése: van közös elemük, nincs közös elemük, az egyik része a másiknak. Halmazábrázolás Venn-diagrammal, fa-diagrammal.Diszjunkt halmazok egyesítése. Összes elem számának meghatározása.Biztonságos tájékozódás a 10-es számrendszerben és

Számkörbővítés 1000-ig.

A természetes szám, mint halmazok számossága és mint mérőszám. Becslések (mennyiségek, halmazok számossága).

A matematikai logika elemeinek (logikai „és”, „vagy”) megfigyelése, alkalmazása.Állítások megfogalmazása tagadással.

A 10-es számrendszer értelmezése, kialakítása. Csoportosítások 10-esével. Helyiérték-táblázat kitöltése. Helyi értékek és jelölésük: egyes (e), tízes (t), százas (sz),

Számok írása, olvasása 1000-ig.

Halmazok tulajdonságainak felismerése, részhalmaz jellemzése.

Számok nagyságrendjének és

helyiérték-rendszerben 1000-es számkörön belül.Számok jellemzése tulajdonságaikkal. Az anyanyelv és a szaknyelv elvárható szintű alkalmazása. Kerekítések a jó becslőképesség érdekében.Alaki, helyi érték alapos megértése. Számszerű összefüggések megállapítása.Római számok olvasása, írása.

ezres (E).Számok helye a számegyenesen. Közelítő helyek meghatározása.Számok jellemzése tulajdonságaikkal, kapcsolatokkal: osztható, többszörös, kisebb, nagyobb, nem kisebb, nem nagyobb stb.Számképzés kombinatorikai feladatokkal – alaki és helyi érték.Számok különböző, alakjai: összeg, különbség, szorzat, hányados.Római számok: I, V, X, L, C, D,

helyi értékének biztos ismerete. Számok képzése, helyi érték szerinti bontása.

Negatív számok és törtszámok fogalmának alapozása.Egységtörtek előállítása tárgyi tevékenységgel, majd adott területű téglalapok törtrészeinek színezésével.Az egységtörtek viszonyítása, sorba állítással nagyság szerint.Az egységtörtek többszöröseinek előállítása tevékenységgel, színezéssel. Törtrészek pótlása egy egészre, egészből törtrész elvétele.

Hőmérsékletek leolvasása hőmérőről, beállításuk hőmérőmodellen.Hőmérőről pozitív és negatív hőmérsékletek leolvasása és lejegyzése. Összehasonlítások sorba rendezések a melegedésnek megfelelően.

Hőmérsékletváltozások leolvasása.

Egy egész törtrészeinek értelmezése. Az egységtörtek nagyságviszonyai.

Egységtörtek többszörösei.

Negatív számok a hőmérőn. A hőmérséklet egysége: °C. Pozitív és negatív hőmérsékleti értékek nagyságviszonyai. Előjelek alkalmazása. Negatív hőmérsékletek megfigyelése: nagyobb számhoz alacsonyabb hőmérsékleti érték tartozik.

Hőmérsékletváltozások megfigyelése, leolvasása, lejegyzése nyíljelöléssel.




Műveletfogalmak a természetes számok körébenA műveleti eljárások kiterjesztése az írásbeli műveletek körére.

Becslés értelmezése és alkalmazása. Kellő pontosságú becslésekszámítások előtt.Számolási analógiák alkalmazása az 1000-es számkörben szóbeli számolások körében.A szorzótábla kiterjesztése kétjegyű számokra (nagyegyszeregy).

Műveletek értelmezése tevékenységgel, rajzzal, elvontabb ábrákkal.Összeg, különbség, szorzat, hányados becslése, a „közelítő érték” fogalmának bevezetése.A ≈ jel megismerése, alkalmazása.A négy alapművelet elnevezéseinek megismerése, használata: összeadás – összeadandók vagy tagok, összeg; kivonás – kisebbítendő, kivonandó, maradék vagy különbség; szorzás – tényezők, szorzat; osztás – osztandó, osztó, hányados.Műveleti tulajdonságok: tagok, tényezők felcserélhetősége, csoportosíthatósága. Összeg, különbség, szorzat, hányados változásai.

Műveletek leolvasása ábráról, megjelenítése tevékenységgel.Az alapműveletek eljárásainak alkalmazása szóban és írásban.

A megértett és megtanult eljárások eszközként való használata.

Az önellenőrzés különböző módjainak alkalmazása.Műveletek közötti kapcsolatok alkalmazása ismeretlen összetevő számítására.Rugalmas gondolkodás fejlesztése többféle megoldás keresésével.

Műveleti sorrend.Műveletek kapcsolata: inverzitás; összeg, különbség szorzása.

Számolási eljárások analógiák megfigyelésével.Szóban összeadás, kivonás, szorzás és osztás 10-zel; 100-zal; összeadás és kivonás írásbeli művelettel, írásbeli szorzás egyjegyűvel.

Összefüggések felismerése, Kapcsolatok leolvasása ábráról, rendezések, becslések.

Összefüggések, kapcsolatokLogikai gondolkodás fejlesztése az igaz és hamis állítások megítélésével.

Megoldási algoritmusok megismerése, alkotása, alkalmazása.

A kreativitás fejlesztése több féle megoldás keresésével.

Szövegek megjelenítése tevékenységgel,

Állítások igazságának megítélése. Adott állításokhoz halmazok képzése.

Nyitott mondatok igazsághalmazának megkeresése módszeres próbálgatással, közelítéssel. Egyszerű esetekben összes megoldás keresése.Nyitott mondatok megoldása műveletek gyakorlására. Nyitott mondatok megértése, lejegyzése, megoldása számelméleti fogalmakat, kifejezéseket tartalmazó matematikai szöveg alapján (nem szöveges feladat).

Egyszerű nyitott mondat kiegészítése igazzá, hamissá.Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése kis véges alaphalmazon, behelyettesítéssel.

ábrázolással.

Becslés képességének fejlesztése.

Matematikai szövegértő és szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.

Kölcsönös és nem kölcsönös összefüggések felismerése, alkotása.

Szöveges feladatok megoldása modellek segítségével: sorozatok, táblázatok, rajzok, grafikonok.Szöveges feladatról nyitott mondat készítése, többféle megoldási mód keresése.

Kapcsolatok felismerése, jelölése szöveges feladatokban.Relációk leolvasása két irányból. Szimmetrikus és nem szimmetrikus relációk.

Szöveges feladatok értelmezése, adatainak lejegyzése, megoldási terv készítése.Szöveges feladat megoldása közvetlenül az értelmezésre szolgáló tevékenységgel, ábrákkal és matematikai modellekkel.Aszámítások helyességének ellenőrzése és az eredmény értelmezése.





Döntési képesség formálása.Néhány elemével elkezdett sorozathoz többféle szabály alkotása. A kapcsolatokat kifejező tevékenységek, ábrák megismerése.Konstruktív gondolkodás, összefüggés-felismerő képesség fejlesztése. Ismert kapcsolatok, összefüggések, szabályok kifejezése.Új, ismeretlen kapcsolatok felismerése, kifejezése.Feladatmegoldások egyszerűbb esetekben önállóan, szabály alkalmazásával.Becslő, felismerő és alkotó képesség fejlesztése problémafelvetésekkel.Függvényre vezető szöveges feladatok megoldása táblázatkészítéssel. Az elemzett kapcsolatok közös lejegyzése alapján önálló elempárok keresése, alkotása

Számsorozatok folytatása, kiegészítése adott vagy felismert szabály alapján.

Tapasztalati adatok táblázatba való lejegyzése, rendezése.

Grafikonok.

Hozzárendelések. Megkezdett párosítások folytatása.

Függvényre vezető szöveges feladatok megoldása egyszerű, esetekben.

Egyszerű sorozatok szabályának megállapítása.

Egyszerű sorozat folytatása kapcsolatok keresése táblázatok adatai között.





Testek, síkidomok, egyszerű transzformációkA sík- és térgeometriai szemlélet fejlesztése geometriai modellek segítségével.

Testek építése, modellezése másolással és adott feltételekkel. Szétválogatás 1-2 tulajdonság szerint.

A kocka és a téglatest felismerése, kiválasztása más testek közül, megnevezésük.

Testek építése modellről.

Tapasztalatok gyűjtése alakzatok előállításával.Ráismerések, megnevezések. Tulajdonságok önálló megfogalmazása.

Körzőhasználat.

A megértett és megtanult új geometriai kifejezések alkalmazása a téglalap, négyzet jellemzésére.A kocka és a téglatest összehasonlítása a négyzettel és téglalappal.Vonalak rajzolása, megfigyelése. Rajzolás és válogatás adott feltételekhez.

Térlátás és a kreativitás fejlesztése. Megfigyelés, tulajdonságok számbavétele.

Jellemző tulajdonságaik megmutatás: lapok, élek, csúcsok száma.

Síkidomok előállítása nyírással, rajzolással (körzővel is), hajtogatással, kirakással 1-2 feltételnek megfelelően.Téglalap és négyzet tulajdonságai: oldalak, csúcsok száma. A tulajdonságok összehasonlítása.

Pontok, vonalak. Vonalak tulajdonságai: egyenes, görbe, zárt, nyitott.

Tapasztalatok gyűjtése síkbeli tükrözésről. Tengelyesen szimmetrikus alakzatok válogatása, előállítása tevékenységgel.Tájékozódás vonalon, síkban, térben.Nagyítás, kicsinyítés, tükrözés, eltolás egyszerű esetekben.

Síkidomok előállítása tevékenységgel.

Téglalap, négyzet tanult tulajdonságainak felsorolása modell segítségével.

Mérhető tulajdonságok, mérésekMérőeszközök és mértékegységek ismerete és önálló használata gyakorlati mérések során. Mérések előtt becslés.

Átváltások szabványegységek között.

Sokszögek kerületének

A mérés fogalmának mélyítése. Mérések alkalmi egységekkel. A mérőszám és mértékegység viszonyának megfigyelése, megfogalmazása.

Mérések szabványegységekkel:hosszúság – mm, cm, dm, m, km,tömeg – gr, dkg, kg, t,űrtartalom – ml, cl, dl, l, hl,időmérés – óra, perc, másodperc.Érzékszervi megfigyelés alapján

Mérés alkalmi és szabványegységekkel.

A gyakorlatban végrehajtott mérések alapján a mértékegység és mérőszám kapcsolatának megállapítása.Át- és beváltások a

mérése, számítása. A téglalap és a négyzet kerületének számítása.

A pontosság mértékének kifejezése gyakorlati mérésekben.

összehasonlítások végzése.Kapcsolatok, összefüggések megállapítása – átváltások konkrét mérések esetében.

Mértkegységek használata és átváltása szöveges és számfeladatokban.

Kerületmérés körülkerítéssel, területmérés lefedéssel. Négyzet és téglalap kerületének

tanult mértékegységekkel, gyakorlati mérésekhez kapcsolódva.A tanult szabványegységek gyakorlati alkalmazása.

A kerület, terület és a térfogat fogalmánakalapozása konkrét tevékenységekkel.A matematika és a valóság kapcsolatának építése.

Pont körüli elfordulás megfigyelése mozgásos játékokkal, óramodellen a mutatók elfordításával. Szögek mérése derékszöggel.

mérése és számítása.Térfogat mérése kirakásokkal.

A szög fogalmának értelmezése. Derékszög előállítása hajtogatással.

4. VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKAFEJLESZTÉSI FELADATOK,




ValószínűségKonkrét valószínűségi játékok alapján. A biztosan bekövetkező, lehetséges, a lehetetlen események megkülönböztetése.Kifejezőképesség fejlesztése a sejtések megfogalmazásával.

Valószínűségi játékokban a lehetséges és lehetetlen fogalmak értelmezése. A biztos és a véletlen esetek megállapítása. Próbálgatások tárgyi tevékenységek kíséretében. Sejtések megfogalmazása, egybevetés a kísérlettel.

A biztos és a véletlen megkülönböztetése konkrét tapaszta latszerzés útján.

StatisztikaAdatok gyűjtése, grafikon értelmezése, szabályszerűségek észrevétele.

A matematika és a valóság kapcsolatának folyamatos figyelemmel kísérése.

Statisztikai adatok gyűjtése, rendezése, ábrázolása, táblázatok és grafikonok olvasása, felhasználása számolási eljárások gyakorlására.Adatok gyűjtése, rendezése, szélsőértékek és leggyakoribb adat megkeresése.A számtani közép értékének (osztás) keresése.

Logikus gondolkodás fejlesztése.

4. ÉVFOLYAMÉves óraszám: 129,5 óra - 3,5 óra/hét

Időkeret


7,5 óra






Számfogalom 10 000-es számkörbenA valóság és a matematika elemi kapcsolatainak továbbépítése.Matematikai ismeretek bővítése: számfogalom bővítése 10 000-ig, kapcsolatok keresése változó mennyiségek között.Alaki, helyi és valódi érték fogalmának alapos megértése.Biztonságos tájékozódás a 10-es számrendszerben és helyiérték-rendszerben10 000-es számkörben.Számok bontása sokféleképpen.

Törtszámok leolvasása mérési eredményként, megjelenítése adott vagy választott egységek esetén.

Számok olvasása és írása 10 000-ig.A természetes szám mint halmazok számossága, összehasonlítások. Számok nagyságviszonyai.Számok helye a számegyenesen. Közelítő helyek, becslés, kerekített értékek.Számok tulajdonságai. Számszomszédok megállapítása.Számok megjelenítése bontott alakokban a négy alapművelet bármelyikével (összetett alakok is).

Római számok írásának gyakorlása. A számképzés szabályainak tudatosítása, alkalmazása.

Törtszámok előállítása tárgyi tevékenységgel, értelmezése különféle mennyiségek mérőszámaként.Egységtörtek viszonyítása, sorba állítás nagyság szerint.Egységtörtek többszöröseinek előállítása. Pótlás 1 egészre, elvétel 1 egészből. 1 egésznél nagyobb törtek felismerése, előállítása, lejegyzése. Egységtörtek helye a számegyenesen.

Biztos számfogalom 10 000-es számkörben. Számok helyi érték szerinti írása, olvasása, számok képzése, bontása.Számok nagysága és a számjegyek különféle értékének biztos ismerete.A 10-es, 100-as, 1000-es számszomszédok meghatározása.

Hőmérsékletek leolvasása, lejegyzése, beállítása hőmérőmodellen. Hőmérsékletek összehasonlítása, sorba rendezése növekvő, csökkenő sorrendbe. Annak tudatosítása, hogy nagyobb számalakhoz alacsonyabb érték tartozik.

Számok törtrészeinek számolása visszavezetve a részekre osztásra: a törtrész egész szám.A negatív számok fogalmának tapasztalati úton való előkészítése: hőmérséklet, vagyon-adósság.Hőmérsékletváltozások leolvasása, lejegyzése. Adott változáshoz hőmérséklet megállapítása.

Műveletek értelmezése, műveletvégzésBiztos műveletfogalom és számolási készség az alapműveletek körében.Az anyanyelv és a szaknyelv elvárható szintű alkalmazása. Becslések, kerekítések az önellenőrzés különböző módjai.Szóbeli számolások. Kisebb számok körében megfigyelt analógiák kiterjesztése a „nagy” számokra is. Szóbeli összeadás és kivonás négyjegyű számokkal, melyek legfeljebb tízesekre végződnek. Szóbeli szorzás, osztás tízzel, százzal, ezerrel.Kisebb számkörben tanult műveleti tulajdonságok kiterjesztése. Tudatosítás, alkalmazás a számolások egyszerűsítésére.Műveletek közötti kapcsolatok alkalmazása ismeretlen összetevő számítására.Számelméleti alapfogalmak alapos megértése, alkalmazásuk számok tulajdonságainak és kapcsolatainak jellemzésében.

Műveletek értelmezése tevékenységgel, ábrával és szöveggel. Becslés, közelítő érték.Műveleti tulajdonságok kiterjesztése 10 000-es számkörre.A műveletek közötti kapcsolatok tudatosítása. A négy alapművelet végzése fejben kerek számok esetében. Szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel.Írásbeli összeadás, kivonás négyjegyű számokkal. Írásbeli szorzás kétjegyűvel, osztás egyjegyűvel.A zárójel használata, műveleti sorrend.Írásbeli összeadás több taggal is.Hiányos írásbeli műveletek megoldása.

Számelméleti alapfogalmak formálása: osztója, osztható, többszörös.

Szóbeli és írásbeli műveletek értelmezése és megoldása. A becslés, ellenőrzés eszközként való alkalmazása.A helyes műveleti sorrend ismerete és alkalmazása a négy alapművelet körében.

Összefüggések, kapcsolatokA problémamegoldó gondolkodásban való gyakorlottság és

A nyitott mondatok igazsághalmazának megkeresése véges alaphalmazon, egyszerű esetekben következtetéssel.

Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése véges

eredményesség fokozása. Önállóság növelése a feladatok szövegének értelmezésében, megoldási algoritmusok kialakítása és alkalmazása.Szöveges feladathoz többféle megoldás keresése.

Tervszerű próbálgatás alkalmazása a megoldás keresésére (közelítő módszer).Egyszerű állítások tagadása, nyitott mondat kiegészítése.

Alaphalmaz, részhalmaz, kiegészítő halmaz kapcsolatának értelmezése.

alaphalmazon. Adott halmaz elemeinek szétválogatása adott szempont szerint.Szöveges feladathoz tartozó számfeladat alkotása és ezzel a szöveges feladat megoldása.

Tanulási szokások továbbfejlesztése:kerekített értékekkel végzett becslés, az ellenőrzés többféle módjának ismerete, megoldási terv készítése feladatokhoz, írásbeli válaszadás.

Az adatok értelmezéséhez szükséges fogalmak biztos használata, megfelelő művelettel történő kifejezése önállóan. Számítások, mérések, feladatmegoldások helyességének ellenőrzése.

Szöveges feladatok értelmezése, adatok ábrázolása, modell készítése. Szöveges feladatok tevékenységhez, rajzhoz kapcsolódva. Szöveges feladat megoldási algoritmusának tudatos alkalmazása.

Szöveges feladatok megoldása, megoldási algoritmusok alkalmazása.





Számfogalom a húszas számkörbenA gondolkodási műveletek körének bővítése: lényegkiemelő és általánosító képesség fejlesztése; következmények meglátására való képesség fejlesztése (pl. osztályozás, szabályfelismerés, grafikonkészítés, elemi algoritmus alkalmazása).Összefüggések észrevétele és megfogalmazása, általánosításra való törekvés.Kifejezőképesség alakítása: világos, rövid fogalmazás.

Számsorozatok folytatása, kiegészítése adott vagy felismert szabály alapján.

Összefüggések keresése egyszerű sorozatok elemei között. Képzési szabályok megállapítása. Többféle folytatás lehetőségének felismerése.

Adatok sorba rendezése, folytatásra vonatkozó sejtések megfogalmazása.

Hozzárendelések. Grafikonok készítése, olvasása.

Relációk felismerése, megállapítása,

Sorozat szabályának felismerése. Sorozat folytatása. A szabály megfogalmazása egyszerű formában.Összetartozó elemek táblázatba rendezése.Összefüggés felismerése a táblázat elemei között.

Absztrakciós képesség alapozása.

Szöveges feladatokban kapcsolatok felismerése, lejegyzése, megoldási terv készítése.

alkalmazása, megjelenítése a matematika különböző területein.

Függvényre vezető szöveges feladatok megoldása. A kapcsolatok felismerése, elemzése, önálló lejegyzése után táblázat készítése, elempárok alkotása.

3. GEOMETRIA, MÉRÉSEK FEJLESZTÉSI FELADATOK,




Testek, síkidomok, transzformációkKonstrukciós képesség alakítása.Sík- és térgeometriai tapasztalatok szerzése. Az alakzat egészének és részeinek érzékelése.A helymeghatározás képességének fejlesztése.

Tapasztalatgyűjtés tükörképek megjelenítésével.

Az „egybevágó” és „hasonló” fogalmak alapos értése. Tapasztalatgyűjtések változatos tevékenységekkel: adott távolságú eltolások függőleges és vízszintes irányba, arányos kicsinyítés és nagyítás négyzethálón és pontrácson.Pontos kifejezések alkalmazása a tapasztaltak megfogalmazásában.

A konvex és nem konvex alakzatok megfigyelése, felismerése, megnevezése (síkban).

Testek, síkidomok másolása és előállítása már ismert és újabb szempontok szerint:legyen párhuzamos lapja vagy oldala,legyenek merőleges lapjai, oldalai,legyenek egybevágó lapjai.

Testháló kiterítése, tervezése, összeállítása: téglatest, kocka.

Tükörképek előállítása rajzzal négyzetrácson, pontrácson.

Tapasztalatok gyűjtése egybevágóságról, hasonlósságról.Egybevágó síkidomok előállítása eltolással, forgatással, tengelyes tükrözéssel.

Kicsinyítés, nagyítás négyzetrácsos papíron.

Konvex és nem konvex alakzatok.

Adott feltételeknek megfelelő geometriai alakzatok építése síkban és térben.Geometriai tulajdonságok felismerése, alakzatok kiválasztása a felismert tulajdonság alapján.Transzformációk létrehozása eltolás és tükrözések segítségével.

Mérhető tulajdonságok, mérésekÖsszehasonlítások, viszonyítások, ismeretek önálló alkalmazása.

Mérőeszközök és

A mérés fogalmának mélyítése. Mérések alkalmi egységekkel. Mérőszám és mértékegység viszonyának megfigyelése, megfogalmazása.Konkrét mérések, átváltások szabvány

Mérés szabványegységekkel.Át- és beváltások a tanult mértékegységekkel

mértékegységek ismerete és önálló használata gyakorlati mérések során. Mérések, számítások előtt becslés. A számítások ellenőrzése. Átváltások szabványegységek között.

mértékegységekkel az összefüggések ismeretében, szám- és szöveges feladatokban.

A terület mérése lefedéssel, a terület kiszámítása a területegységek összeszámolásával.Térfogatmérés kirakással építéssel.Téglalap területének mérése, számolása a kirakást felidéző módon.

gyakorlati mérésekhez kapcsolva, illetve ilyenek felidézése nyomán.

Számítások a kerület és terület megállapítására.

Sokszögek kerületének mérése, számítása szöveges feladatok megoldásával.A négyzet és a téglalap területének mérése, számítása szabványegységekkel. Kirakások 1cm2-es egységekkel. A kiszámítás módjának felfedeztetése.Téglatestek térfogatának mérése és értelmezése építkezésekkel. A szög fogalmának alapos megértése. A derékszög és a merőleges fogalmának kapcsolata.

Szögfogalom előkészítése tapasztalati úton. Szögmérés derékszöggel, felével, negyedével.

4. VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKAFEJLESZTÉSI FELADATOK,




Tapasztalatok szerzésével későbbi fogalomalkotás előkészítése (a biztos, a lehetséges és a lehetetlen események, törtszámok).

A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.

A gyakoriság, valószínű, kevésbé valószínű értelmezése konkrét példákon.

Adatok gyűjtése, rendezése, ábrázolása grafikonon. Táblázatok, grafikonok készítése, leolvasása, értelmezése.Néhány szám számtani közepének értelmezése, az átlag használata.

Valószínűségi játékok, kísérletek, megfigyelések.A véletlen események gyakoriságának megállapítása kísérletek végzésével. Sejtések megfogalmazása adott számú kísérlettel.Sejtés, kísérletezések, a kísérleti eredmények összevetése a sejtéssel, az esetleges eltérés megállapítása és magyarázata.

Adatgyűjtés táblázatok leolvasásával.

Példák megfogalmazása a biztos, a lehetséges és a lehetetlen fogalmának használatával.

ANGOL ÉLŐ IDEGEN NYELV3–4. évfolyam

4. évfolyam

ALAPELVEK, CÉLOKA 4. évfolyamon kezdődő kisgyermekkori

idegennyelv-oktatás alapvető célja lélektani és nyelvi: egyrészt kedvet ébreszteni a nyelvek tanulása iránt, sikerélményhez juttatni a diákokat, másrészt megalapozni a későbbi nyelvtanulást, főként a receptív készségek fejlesztésével. Ezekhez járul még a nyelvtanulási stratégiák kialakításának megalapozása.

Gyermekkorban a nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül. A gyerekek számukra érdekes, értelmes, önmagukban motiváló és kognitív szintjüknek megfelelő kihívást jelentő tevékenységekben vesznek részt. Ezek során a célnyelvet hallva, a szituációt, kontextust értve haladnak előre a nyelv elsajátításában. Ez a folyamat lassú, az idősebb korosztályra jellemző látványos nyelvi eredményt nem várhatunk. Egyik tipikus jellemzője a csendes szakasz, melynek során egyes diákok akár hónapokig nemigen szólalnak meg, de a játékos tevékenységekbe szívesen bekapcsolódnak.

Az idegen nyelvi órákon a gyerekek az ismeretlen nyelven hallottakat a világról kialakult ismereteik alapján értelmezik, ezért

elengedhetetlen, hogy a tananyag általuk ismert tartalmakra épüljön. Ez egyrészt a konkrét helyzet kihasználásával, szemléltetéssel, másrészt már ismert tantárgyak anyagának integrálásával érhető el. Így válik az ismeretlen célnyelvi tanári beszéd érthetővé a diákok számára.

A tanterv az 1–4. évfolyamok anyanyelven megismert témaköreire, beszédszándékaira, fogalomköreire és tevékénységeire épül. A készségek közül a hallott szöveg értésének fejlesztése a legfontosabb, melynek fejlődését az órai utasítások és a cselekvésre épülő játékos feladatok teljesítéséből követhetjük nyomon. A beszéd az egyszavas válaszoktól (igen, nem, név, szín, szám) a memorizált, elemezetlen nagyobb egységek használatáig terjed (köszönés, mondóka, körjáték, dal). A gyerekek órai beszédének természetes része a magyar nyelvű kérdés és válasz, melyet visszajelzésként, megerősítésként használnak a tanár célnyelvhasználatával párhuzamosan.

A követelmények a természetes nyelvelsajátítás folyamatát tükrözve a szó és az egyszerű mondat szintjén mozognak. Az olvasás és írás bevezetésével célszerű várni, míg a gyerekekben felmerül ennek az igénye.

FEJLESZTÉSI FELADATOKTudatosodjon a tanulóban, hogy

anyanyelvén kívül idegen nyelven is kifejezheti magát! Alakuljon ki a tanulóban pozitív

hozzáállás a nyelvtanulás iránt! Fejlődjön együttműködési készsége, tudjon részt venni pár- és csoportmunkában! Ismerkedjen meg néhány alapvető nyelvtanulási stratégiával!

FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK– Tudatosuljon a tanulóban, hogy az anyanyelvén

kívül idegen nyelven is kifejezheti magát.– Alakuljon ki a tanulóban a nyelvtanulás iránti

pozitív hozzáállás.

– Fejlődjön az együttműködő készsége, vegyen részt pár- és csoportmunkában.

– Ismerjen meg néhány alapvető nyelvtanulási stratégiát.

A TOVÁBBFEJLESZTÉS ALAPJAITudjon a tanuló néhány szavas mondatokat mondani magáról, és rövid kérdéssel érdeklődjön társáról! (I’m a boy. How old are

you? Come here.) Értsen meg és hajtson végre egyszerűbb utasításokat! Ismerjen néhány nevezetességet a világból!

4. évfolyamÉves órakeret: 111 óra – 3 óra/hét

Időkeret

Témakörök ÓraszámokBeszédszándékok 28 óraFogalomkörök, nyelvtan 35 óraTémakör, szókincs 39 óraSzabadon felhasználható órák 9 óraBeszédértés folyamatosOlvasásértés folyamatosÍrásbeli készség folyamatosÖsszesen 111 óra

A tananyag fő témakörei:1. Kommunikációs szándékok:

Üdvözlés, búcsúzás, megszólítás, utasításInformáció kérése, adásaEgyszerű tárgyak azonosítása, megnevezése, helyeslésEgyetértés, egyet nem értés, tudás, nem tudás kifejezéseKépesség kifejezése

2. Fogalomkörök, nyelvtan:Betűzés, az angol ábécéA létige, a felszólító módA főnév egyes és többes száma, néhány rendhagyó többes számA számok 1 – 20-ig, a How many – there is / there are szerkezetEgyszerű tulajdonságokat kifejező melléknevekA személyes névmások, a kinek a …? és a ’s birtokos szerkezetA határozatlan névelő használataEgyszerű térbeli és időbeli viszonyok kifejezésére szolgáló elöljáró szavakEgyszerű kérdések

3. Témakörök, szókincsAz én világom: bemutatkozás, családtagok, testrészekAz iskola: tárgyak az osztályban, udvaron, lakásban; utasításokA környezetünk: állatok, növényekA városban: épületek, üzletekÉtkezés: mindennapi étkezéseink, néhány étel- éd italfajta, ételkínálásÖltözködés: színek, ruhadarabok

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEIHallott szöveg értése: a tanuló megért– ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérést, utasítást, arra cselekvéssel válaszol;– ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérdést.

Beszédkészség: a tanuló– egy szóval vagy hiányos, egyszerű mondatban válaszol az ismert nyelvi eszközökkel

megfogalmazott kérdésre;– ismert dolgokat megnevez;– néhány mondókát, verset, dalt reprodukál.

Olvasott szöveg értése: a tanuló– felismeri a tanult szavak írott alakját;– ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatot megért;– ismert nyelvi elemekből álló egymondatos szövegben fontos információt megtalál.

Íráskészség: a tanuló– helyesen lemásol ismert szavakat.

EMELT SZINTŰ IDEGEN NYELV - ANGOL3 – 4 . évfolyam

3. évfolyam

ALAPELVEK, CÉLOK Az angol nyelv tanulásának megszerettetése

játékos megközelítéssel.A nyelv hangzásvilágának, zenéjének

megismerése. Az artikulációs bázis fejlesztése, a speciális hangzók, hanglejtés, szóhangsúly megfigyelése.

Az idegen nyelven való önkifejezés megismerése.

Bepillantás más nép életébe, kultúrájába, szokásaiba.

A főbb nyelvtani alapegységek tanulásának alapozása, illetve megkezdése. (A továbbiakban

erre koncentrikusan bővülve épülhet a tananyag.)

Dalok, versek megismerése, melyek tema-tikusan segítik a beszélt nyelv és nyelvtan elsajátítását. Aktív és passzív szókincs gyűjtése a dalokon, a játékokon keresztül is.

Az utasítások megértése és végrehajtása.Mondatok átalakítása szócserével,

használatuk élő helyzetekben is. Cselekvéssel összekötött szövegek, rímek,

szerepjátékok tanulása.


Megismerik a tanulók a megadott szavakatés alapmondatokat.

Magyarul is megnevezik ezek jelentését.A tanult kérdéseket és válaszokat párbeszé-

des játékban használják. A megtanult mintamondatokban helyesen mondják a szavakat és nyelvtani elemeket!

Ezek segítségével, szócserével önálló mondatokat is képesek legyenek alkotni! Megértik és végrehajtják a tanult utasításokat. Az írás és olvasás nem követelmény, de a szóképek és mondatképek már ismerősek. A tanult verseket, dalokat egyedül is elmondják, elénekelik.

4. évfolyam

ALAPELVEK, CÉLOK

A 4. évfolyam megkezdésekor a diákok már egy éve tanulja az idegen nyelvet. Megértik a tanár kérdéseit, óravezetését, ismerősek a feladattípusok, órai tevékenységek, motiváltak, bíznak magukban, és néhány alapvető stratégiát már használnak.

A tanév céljai között első helyen áll a motiváció fenntartása, a gyerekek sikerélményhez juttatása értelmes munkával.

Továbbra is a receptív készségek ( hallott és olvasott szöveg értése ) fejlesztése áll a középpontban, mivel a produktív készségeket ( beszéd és írás ) a receptív készségek közvetve fejlesztik. Az évek előrehaladtával egyre nagyobb hangsúlyt kap a beszédkészség.

Lényeges nevelési cél a diákok olvasási igényének kialakítása, és fejlesztése érdekes, könnyített vagy eredeti, illusztrált hosszabb szövegek olvastatásával.


A tanuló képes idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakcióban sikerrel részt venni. Képes a tanárral és társaival angol nyelven együttműködni a nyelvórai feladatok megoldásában. Tisztában van a nyelvtanulás részterületeivel ( beszédkészség, olvasásértés, szókincs stb. ),

kialakult, továbbfejleszthető nyelvtanulási stratégiái vannak. Kialakul az igény benne, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat ( tévéműsorok, újságok stb. ) is megpróbálja hasznosítani önálló haladása érdekében.

3. évfolyamÉves órakeret: 74 óra – 2 óra/hét

Időkeret


A tananyag fő témakörei:1. Kommunikációs szándékok:

Üdvözlés, búcsúzás, megszólítás, utasításInformáció kérése, adásaEgyszerű tárgyak azonosítása, megnevezése, helyeslésEgyetértés, egyet nem értés, tudás, nem tudás kifejezéseKépesség kifejezéseDalok, mondókák, játékok, nyelvtörők

2. Fogalomkörök, nyelvtan:Betűzés, az angol ábécéA létige, a felszólító módA főnév egyes és többes száma, néhány rendhagyó többes számA számok 1 – 20 – ig, a How many – there is/there ara szerkezetEgyszerű tulajdonságokat kifejező melléknevekA személyes névmások, a kinek a …? És a ’s birtokos szerkezetA határozatlan névelő ( a, an ) használata Egyszerű térbeli és időbeli viszonyok kifejezésére szolgáló elöljárószókEgyszerű kérdésekBirtokos névmásokHave/has got jelenidejeKötőszók and/or/butMutató névmások egyes szám

3. Témakörök, szókincsAz én világom: bemutatkozás, családtagok, testrészek, számokAz iskola: tárgyak az osztályban, udvaron, lakásban, utasításokA környezetünk: állatok és növényekA városban: épületek, üzletekÉtkezés: mindennapi étkezéseink, néhány étel- és italfajta, ételkínálásÖltözködés: színek, ruhadarabok

- 62 -


Helyi tantervKÖVETELMÉNY – A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI 3. ÉVFOLYAM VÉGÉN

Beszédértés: A tanuló ismerje fel, értse meg a atnult szavakat, kifejezéseket. A beszédhelyzetekben feltett kérdésekre tudjon reagálni. Értse meg és kövesse a tanár egyszerű utasításait

Beszédkészség: Beszédének hangsúlya, kiejtése érthető legyen az adott idegennyelvet anyanyelvként beszélő

számára is. Tudjon valós beszédhelyzetekben egyszerű információt kérni és adni. Tudjon képekről beszélni. Tanuljon meg rövid szövegrészeket, párbeszédeket, mondókákat, dalokat. Szókincse 250 aktív és 100 passzív szóból álljon

Olvasás értési készség: Legyen képes a tanult szöveget felolvasni. Legyen képes a szöveghez kapcsolódó kérdésekre válaszolni.

Írásbeli készség: Tudjon egyszerű szöveget lemásolni, illetve tollbamondás után helyesen leírni. Legyen képes ismert szöveghez rendelt egyszerű feladatokat írásban megoldani. Tudjon egyszerű információkat közvetítő mondatokat önállóan leírni. Tudjon rövid szöveget szerkeszteni minta alapján.

4. évfolyam

Éves órakeret: 148 óra – 4 óra/hét ( A kötelező tanórai keret terhére 3 óra + nem kötelező tanórai keret terhére 1 óra= 4 óra/hét )

Időkeret


A tananyag fő témakörei:1.Kommunikációs szándékok

Személyes információ kérése, adása, érdeklődés, kérés, köszönetDolgok, személyek azonosításaFigyelem felhívás, tetszés, nem tetszés kifejezéseTérbeli viszonyok, hely leírásaTudás, nem tudás

- 63 -


Helyi tanterv2.Fogalomkörök, nyelvtan

Felszólítás és tiltás, a love, like, hate igék és a gerundA folyamatos és az egyszerű jelen időA számok 1 – 100 –ig, sorszámnevA főnevek rendhagyó többes száma, a megszámlálható és megszámlálhatatlan főnevekA some/any számnév; a How much, How many …?A birtokos névmások, a személyes névmások tárgyeseteA do módbeli segédige; a let’s szerkezetTérbeli és időbeli viszonylagos helyzeteket jelölő elöljárókA határozószók és a melléknevek a mondatbanA létige, a have got/ has got szerkezet múlt idejeAz egyszerű múlt idő + az igék rendhagyó múlt idejű alakjaMutató névmások többes száma

3. TémakörökAz én világom: személyi adatok, bemutatás, ismerkedés: család és barátok, foglalkozásokTágabb környezetünk: falvak, a VadnyugatAz iskola: tantárgyak, órarend, a hét napjaiVásárlás: árak, pénznemek, mennyiségekHáz, lakás: helyiségek, tárgyak, bútorokA városban: üzletek, épületek, cselekvések, programokMindennapi életünk: az idő, napirend, hobbi, szabadidő, étkezésIdőjárás: időjárási viszonyok, érdeklődés az időjárásrólÖltözködés: ruhavásárlás, a ruházat leírásaUtazás: nagy utazók

KÖVETELMÉNY – A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI 4. ÉVFOLYAM VÉGÉNBeszédértés:

A tanuló értsen meg rövid ( 10 – 15 mondatból álló ), összefüggő, ismeretlen nyelvi elemeket is tartalmazó jól artikulált szövegeket.

A tanuló próbálja kikövetkeztetni az ismeretlen nyelvi elemk jelentését. Tudjon a szövegre reagálni: megérteni a vele kapcsolatos utasításokat: táblázatokat kitölteni,

kérdésekre válaszolni, térképen útvonalat követni.Beszédkészség:

Egy szó, kifejezés nem-tudása esetén próbálja meg rokon vagy ellentétes szóval kifejezni magát.

Tudjon információt kérni és adni. Tudjon tárgyakat és helyeket egyszerűen leírni Tudjon az ismert témakörökhöz tartalmazó képekről néhány összefüggő mondatban beszélni. Tudjon vásárolni, útbaigazítani, programot megbeszélni idegen nyelven. Tudjon rövid történeteket, meséket elmondani. Szókincse 500 aktív és 100 passzív szóból álljon.

Olvasásértési készség: Tudja az autentikus szövegek ( menetrend, étlap, utcai feliratok ) olvasását hatékonyan

felhasználni a feladatok végrehajtásában.Írásbeli készség:

Minta alapján tudjon a tanuló különböző típusú szövegeket írni: utasítás, recept, bevásárló lista, recept, időjárás, lakás.

- 64 -


Helyi tanterv Egyénileg és csoportmunkában írjanak történetet a megadott kapcsolószavakat használva: first,

next, then, after that, finally.ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS

Ellenőrzés:3. évfolyam

– a szóbeli ellenérzés dominál (folyamatos szóbeli ellenőrzés, illetve az egyes témakörök végén a szóanyagot szóbeli számonkérés).

4. évfolyam– szóbeli ellenőrzés (pl. párbeszédek, illetve versek mondókák elmondása);– írásbeli számonkérés bevezetése (félévi és tanév végi dolgozatok a szóanyag valamint a nyelvtani

szerkezetek elsajátításának ellenőrzésére).

Értékelési szempontok:Az idegen nyelv-tanulás folyamatában a következetes, a részletesen kidolgozott értékelési rendszernek

kiemelt szerepe van, hiszen ezáltal kapnak maguk a nyelvtanárok, a tanulók és a szülők is világos és reális képet arról, hogy milyen eredményeket értek el az adott szinten a tanulók, illetve mely területeken szükséges a tananyag további mélyítése, gyakorlása.

Fontos, hogy – különösen a nyelvtanulás kezdeti szakaszában – a tanulók önmagukhoz mért fejlődését vegyék figyelembe, mivel az értékelés legfontosabb célja az ösztönzés, a további, folyamatos nyelvtanulás motiválása. Később, az osztályzatokkal történő értékelés bevezetésekor a nyelvtanárnak el kell döntenie, hogy mely tanulói tevékenységet osztályozza, melyeket nem, valamint a tanév elején ajánlatos szöveges magyarázatot adni, hogy az egyes osztályzatok milyen szintű tudást tükröznek.

Az értékelés módjai:– szóbeli értékelés;– írásbeli, főleg ösztönző-formáló (formatív) értékelés;– minősítő-szelektáló (szummatív) ellenőrzés alkalmazása (pl. a tanulók tudásszintjének megfelelő csoportok

kialakítása céljából);– összegző-lezáró értékelés (osztályzás).

A TANTERV ALKALMAZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES SPECIÁLIS KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEKÉS TÁRGYI FELTÉTELEK

A legfontosabb tárgyi feltételt a tanterem célszerű berendezése biztosíthatja. Alapvető fontosságú, hogy mozgatható asztalok vagy padok, illetve székek álljanak rendelkezésre. Ez a kommunikációt elősegítő – lehetőleg félkör alakú – ülésrend kialakításához szükséges. Fontos még, hogy legyen a tanteremben elegendő hely mozgásos játékok, körjátékok számára, valamint egy szőnyeg a mesesarokban, kispárnákkal. Legyen lehetőség az órán elkészített tárgyak (pl. képek) és szemléltetőeszközök elhelyezésére. Nagyon hasznos egy idegen nyelvi kiskönyvtár létrehozása, ahol a mesekönyvek, verseskönyvek kaphatnak helyet.

A hanghordozók közül elsősorban magnetofonra, valamint írásvetítőre van szükség. Legyen minden tanulónak hozzáférhető helyen külön felszerelése a manipulatív tevékenységekhez: olló, ragasztó, filctollak stb. (Természetesen előny, ha van a tanteremben videó és számítógép is.)

A nyelvtanításban a kommunikatív készségfejlesztés (és nem ismeretátadás) áll a tanítás középpontjában. A 4. évfolyamon ez kiegészül még a nyelvtanulás iránti motiváció felkeltésével, ill. erősítésével. Mindezek a követelmények miatt elengedhetetlen, hogy a nyelvtanár kiválóan ismerje a 9-10 éves korosztályt, és rendelkezzen a kisiskolások oktatásakor adekvát és hatékony pedagógiai és módszertani felkészültséggel.

- 65 -


Helyi tantervKülönösen nagy előny ennél a korosztálynál, ha nyelvtanár jó rajzkészséggel, ének- vagy

hangszeres (pl. gitár) tudással is rendelkezik.Mivel a nyelvi készségek közül a hallásértés és a kiejtés ebben a korban fejleszthető

leghatékonyabban, fontos, hogy a tanár hiteles mintaként szolgáljon a gyerekek számára.Összességében a nyelvoktatás más tárgyakhoz képest viszonylag kevés tárgyi feltétel mellett és

alacsony anyagi ráfordítással végezhető magas fokon.A legfontosabb tárgyi feltételek a következők:

– mozdítható asztalok és székek (hogy az óra jellegének megfelelően átrendezhető legyen a tanterem),

– nagyméretű tábla (színes krétákkal vagy tollakkal), – írásvetítő, diavetítő, sötétítő függöny, – poszterek, képsorozat (pl. abc, állatok, számok, mondókák), térképek– idegen nyelvi kiskönyvtár (lehetőség az iskolai és az otthoni olvasásra, felszerelve

nagyalakú mesekönyvekkel, képeskönyvekkel, dalos és mondókás kötetekkel, szintezett olvasmányokkal, képes szótárakkal, informatív kiskönyvekkel, gyerekeknek szóló folyóiratokkal stb.),

– szókártyák, képkártyák, (idegen nyelvi) társasjátékok, akár több játszócsoportnak megfelelő mennyiségben,

– magnó (üres és műsoros kazettákkal).Ajánlott még a nyelvi órára

– elég szabad hely a mozgásra (pl. szituációs játékok, körjátékok, sorversenyek, párkeresés, osztálytermi felmérés készítése),

– mesesarok: körbeülésre alkalmas terület szőnyeggel, – tévé- és videó lejátszó (videokazettákkal), esetleg CD-lejátszó és számítógép

(megfelelő szoftverekkel)

- 66 -


Helyi tanterv

Környezetismeret

1-4. évfolyam

CÉLOK ÉS FELADATOKA tantárgy célja, hogy felkeltse a tanulókban

a környezetük élő és élettelen világa iránti érdeklődést. Bátorítson a természet és a lakóhelyi környezet önálló megismerésére, alkotóinak, jelenségeinek „felfedezésére”! Jól értelmezett, könnyen felidézhető, egyszerű kognitív műveletek végzésére alkalmas képzeteket alakítson ki a közvetlenül vagy közvetve megismerhető természeti és ember által létesített környezetről! Javítsa a tanulóknak a környezetük állapota iránti érzékenységét, alapozza meg a környezet értékeit tisztelő, azokat megóvni kész magatartásukat! Segítse őket tájékozódni természeti és társadalmi környezetükben, intse őket a veszélyhelyzetekkel kapcsolatos óvatosságra! E célok öt részcélra bonthatók, melyek elérésében segíteniük kell a gyerekeket.

A környezetismeret tantárgy tanulása során a tanulók ismerkedjenek meg lakóhelyük, környezetük jellemző anyagaival, jelenségeivel, élőlé-nyeivel, illetve azok változásával, valamint az emberek és környezetük kapcsolatával! Fedezzék fel a természet sokszínűségét, szépségét, és ébredjenek rá pótolhatatlan, értékes mivoltára!

A tanítás–tanulás folyamatában elsősorban a tanuló lakóhelyi, iskolai, települési környezete, majd hazánk értékeinek megismertetésére, megszerettetésére törekedjünk! Ezen keresztül segítsük olyan pozitív attitűd kialakulását, mely az élő és élettelen környezet megóvására, védelmére ösztönöz, erősíti a lakóhelyhez való kötődést, s ezek a hazánkhoz és a nemzetünkhöz tartozás érzését megalapozzák!

A tantárgy fontos feladata, hogy az elemi természettudományos műveltség mindennapi életben való alkalmazásához szükséges képességeket folyamatosan és rendszeresen fejlessze. Az élő és élettelen környezettel kapcsolatos fogalomalkotást mind

személyes, mind közös, tevékeny tapasztalatszerzéssel készítse elő. Az egyszerű megismerési, tanulási módszerek megtanításával, begyakorlásával, alkalmazásával keltse fel a gondolkodás fejlettségéhez illeszkedő mértékben a természeti jelenségek, folyamatok ésszerű, tudományos magyarázata iránti igényt!

Lakóhelyi környezetük megismerése során tanítsa meg a tanulókat egyre nagyobb önállósággal szabályosan, balesetmentesen közlekedni, elemi fokon tájékozódni a térben, és az időben! Kiemelt cél az óvatosságra intés, az élet- és környezetkímélő, a veszélyhelyzetek megelőzését szolgáló magatartásformák kialakítása, s ezzel a személyes biztonság növelése. Nyújtson ismereteket az anyag különböző formáinak érzékelhető tulajdonságairól. Segítse észlelni, és elemi szinten értékelni azok mennyiségi és minőségi változásait! Fejlessze helyes egészségszokásaikat, alapozza meg önmaguk, valamint az élő és élettelen környezetük iránti felelősségérzetüket, segítse a környezeti harmónia létrejöttéhez és fenntartásához szükséges magatartásuk és életvitelük alaku-lását!

- 67 -


Helyi tantervA tanulók tudása legyen életközeli,

alkalmazható!Az elérendő célok érdekében a következő

alapelveket követjük: tevékeny tanulás, mélyebb ismeretszerzés (elegendő idő, forrás), együttműködés, kommunikáció, szülők bevonása, fejlesztés megfelelő időben, közösségi kapcsolatok.

Rácsodálkozni, megismerni, megszeretni, megvédeni.(Rácsodálkozás – kíváncsiság – érdeklődés – tudás)

A természet és az élet lényege a fejlődés, a dinamizmus, ezért a vele való összekapcsolódás természetes módon biztosítja az örök megújulást.

Mindkettő kultúránk, civilizációnk hordozója, ezért közvetlenül általuk, róluk, belőlük tanulhatjuk a legtöbbet. Az alkotó-teremtő munka alapvető eszköz a személyiség fejlesztésében.

A környezeti nevelés során fontos szempont:– a természetközeliség– az életközeliség

– a munkálkodás – alkotás – önkifejezés. A gyermek pszichikuma legyen a meghatározó, az ő érdeklődése és szükségletei legyenek fontosak, és minden esetben hozzá igazodjanak az oktatási-nevelési módszerek! Segíteni kell a gyermek kutató-kereső tapasztalatszerzését, spontán aktivitását, alkotó hajlamait. Adjunk szabad utat a gyermeki személyiség kibontakoztatásának, nyissuk ki az iskolák kapuit az élet felé!

A természetközeli nevelés ma is korszerű, szükségszerű. Mai életünkben nem ugyanaz, mint 60-70 évvel ezelőtt volt. Eltávolodtak az emberek a természettől. Vissza kell vezetni őket! Ha az elveszett természeti értékeket nem is tudjuk pótolni, a gyerekeket arra nevelhetjük, hogy ismerjék, szeressék, óvják a még meglévő kincseinket!

Alakítsuk ki bennük a pozitív érzelmi viszonyt a környezetükhöz, és a tiszteletet. Az érzelmek iskolázottsága éppolyan fontos, mint az értelemé! Ez a szemléletmód elvezethet a természet és egymás megbecsüléséhez, és a mások munkájának elismeréséhez.

- 68 -

FEJLESZTÉSI FELADATOK1. Tájékozódás a tudomány – technika – társadalom kölcsönhatásáról, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről

1–4. évfolyam Tudomány – technika – társadalom

Természettudományos ismeretekkel tárgyalható technikai, társadalmi kérdések megfogalmazása a családi környezetből hozott s az életkornak megfelelő ismeretrendszerekből kiindulva. A kérdésfeltevés, az alapos vizsgálat igényének kialakítása, fejlesztése.

Természet A természeti környezetnek mint a világ védelemre szoruló részének értelmezése. Annak fokozatos belátása, hogy az emberi tevékenység és maga az ember a természeti folyamatok szerves része.

Tudomány, tudományos világkép, a tudomány természete

A tudományos vizsgálat iránti igény fokozatos formálása.

Technika, technológia A mindennapi életben használt, a gyerekek által jól ismert néhány technikai eszköz működésének magyarázata már ismert összefüggések vagy hétköznapi ismeretek segítségével. Az anyag nyersanyagból termékké való átalakulásának végigkísérése példákon.

2. Természettudományos megismerésA természet megismerése A természeti és technikai tárgyakkal, jelenségekkel összefüggő

elképzelések megfogalmazása, az ezekkel kapcsolatos megbeszélésekben való részvétel.

Megfigyelés, kísérletezés, mérés A mindennapi életben fontos szerepet játszó mennyiségek és azok mérésének fokozatos megismerése, gyakorlása. A vizsgált jelenségekkel kapcsolatos előzetes tudás számbavétele a tanulás során mindinkább tért nyerő megfigyelések, kísérletek végzése előtt.

Az ismerethordozók használata a megismerési folyamatban

Tanítói segítséggel tájékozódás egyszerűbb forrásanyagokban.

Az ismeretszerzés eredményei- nek feldolgozása

Változások felismerése, azok fontosabb okainak megnevezése tanítói segítséggel. A különböző tárgyak, élőlények, jelenségek tanult jellemzőinek elemi szintű összehasonlítása, csoportosítása a megismert szempontok és saját elképzelések alapján. Egyszerű képi és szöveges információk, jelek értelmezése a megismert területeken.

3. Tájékozódás az élő és élettelen természetről Anyag Tárgy (test) és anyag megkülönböztetése a nyelvhasználatban.

Anyagfajták különbözőségének felismerése, anyagnevek anyagfajtákhoz rendelése. Az anyagfajta és a használat közti összefüggés felismerése konkrét példán.

Halmazállapot A halmazállapotok bemutatása, a tudományos értelmezéseknek megfelelő megkülönböztetése. (A porok nem kemény, de szilárd anyagok, a folyadék és a víz fogalma világosan elkülönül, a nagyobb viszkozitású folyadékok is folyadékok, természetesen a

- 69 -

viszkozitás fogalmának meghatározása nélkül.) Halmazállapot-változás Halmazállapot-változások felismerése, besorolásuk a főbb

típusokba. Konkrét halmazállapot-változások során annak bemutatása, elemzése, hogy az anyagok nem tűnnek el.

Anyagszerkezet (részecskeszemlélet)

Az anyag szerkezetével kapcsolatos gyermeki elképzelések feltárása, ezzel kapcsolatos beszélgetések.

Elemek, vegyületek, keverékek, oldatok, elegyek

Játékos ismerkedés egyszerű keverékekkel, oldatkészítéssel.

Környezetünk anyagai, az anyagok osztályozása

Különféle anyagok felismerése, megkülönböztetése.

Energia Változások párkölcsönhatásokban. Mi változtat, mi változik, mi csökken, mi nő.

Információ Az információk átadásának egyszerű módjai, az érzékelés mint információszerzés.

A tér Térérzet tudatosítása, tájékozódás a térben, irányok, távolságok, hosszak, nagyságrendek meghatározása (becslés, mérés).Földön kívüli térségek létének felismerése.

Idő és mozgás Ismerkedés a természet könnyen megfigyelhető ciklusaival. Ezek megfigyelése, az eredmények rögzítése. Az idő becslése, saját mérések. Tájékozódás a mindennapok időviszonyaiban. A helyváltoztatás és az eltelt idő összefüggésével való ismerkedés. A mozgásban megnyilvánuló állandóság és változás tanulmányozása egyszerű példák segítségével.

A lakóhely, Magyarország, a Föld és az Univerzum

Az égitestekkel kapcsolatos elképzelések felszínre hozása, megfogalmazása, megbeszélése. A Naprendszerbeli égitestek viszonyaival (heliocentrikus kép), valamint a Föld alakjával kapcsolatos tudományos kép megformálása. Elemi ismeretek gyűjtése égitestekről, egyszerű megfigyelések végzése a meglévő tudás ellenőrzése érdekében.

Rendszer A szó használata nélkül konkrét rendszerek konkrét elemzése. (Miből áll? Milyen kapcsolatokban vannak az elemek? Hogyan működik? Mi történik a rendszerrel? stb.)

Állapot, változás, folyamat. Az elemzett konkrét rendszerek vizsgálata során az elemek állapotaival, a változásokkal kapcsolatos előzetes tudás felszínre hozása, összegyűjtése. Ismert állapotok, változások, folyamatok elkülönítése, megnevezése, a rendszerek leírásában való használata.

Az élet Az élet értelmezésére vonatkozó gyermeki elképzelések felszínre hozása, ütköztetése más elképzelésekkel. Az életjelenségekhez kötött életértelmezés fokozatos erősítése. Az élő és élettelen összehasonlítása.

Evolúciós szemlélet A születéssel, az egyedfejlődéssel és az öröklődéssel kapcsolatos gyermeki elképzelések felszínre hozása, összehasonlítása, más, köztük a tudományos nézetekkel való összevetése (természetesen csak a gyerekek létező, előzetes tudásával feldolgozható témákban).

Az élővilág szerveződési szintjei

A szerv-, szervezet-, fajta-, fajszintekkel való ismerkedés példákon keresztül, megnevezések tanulása már ismert „egységekkel” kapcsolatban.

Az élővilág rendszerezése Az élőlények három „felsőbb” nagy országához tartozó fogalmak (állat, növény, gomba) kiszélesítése, az állat- és növényfogalom gazdagítása, a kezdeti gyermeki elképzelések meghaladása. Az élőlények egyszerű csoportokba sorolása, a hierarchikus osztályozás igényének felkeltése.

Életműködések A növények anyagcseréjével kapcsolatban kialakult gyermeki elképzelések feldolgozása, alternatívák felállítása.

Az ember egészsége Törekvés a szervezet számára szükséges táplálékok ismeretére alapozott, megfelelő táplálkozási szokások kialakítására. Annak felismerése, hogy a környezet állapota az ember egészségére is hatással van. Az egészséges életkörülmények igénylése. A testi fogyatékkal élő emberek elfogadására való tudatos nevelés. Önismeretre nevelés, társas kapcsolatok, barátság, szeretet.

Fenntarthatóság, a környezet védelme

Néhány könnyen átlátható, megérthető, a gyerekeket közvetlenül, a gyakorlatban is érintő, helyi környezetvédelmi problémával való foglalkozás. Egyéni és közösségi környezetvédelmi cselekvési formák kialakítása.

Ember és természet, Ember és társadalom 6–10 éves korbanI. Ismeretszerzés, tanulás: személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek, közvetlen környezet megfigyeléséből, hallott és olvasott szövegekből. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben.II. Kritikai gondolkodás: kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatosan, cselekvés és annak következményei közötti kapcsolat felismerése, érvek gyűjtése a saját vélemény megfogalmazásához.III. Kommunikáció: Beszélgetés, vita, saját vélemény érthető megfogalmazása. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, gyűjtőmunkáról, a gyűjtőmunkával szerzett tapasztalatok szempont szerinti rendezése.IV. Térben és időben való tájékozódás: Tájékozódás az osztályban, az iskolában, az iskola környékén. Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata. Időt meghatározó kifejezések (amikor óvodás, amikor kicsi voltam, stb). Viszonyítások gyakorlása előbb, később, régen, régebben. A térkép elemeinek felismerése – vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések.Helyszínek modellezése (pl. vázlatrajz,

terepasztal, makett).V. A tartalom kulcselemei: nemzeti ünnepekhez és jelképekhez kapcsolódó események megismerése. Néhány helyi hagyomány, történelmi emlék, a lakóhely természeti értékei. Az iskolai élet legfontosabb szabályai, azok szerepének megbeszélése.VI. A reflexiót irányító kérdések: melyek a saját tulajdonságaim? Miben vagyok másokhoz hasonló? Miben vagyok különböző? Mire vagyok képes? Mire nem vagyok képes?

MódszerekA környezeti nevelés első aranyszabálya: egy

élmény felér ezer képpel.„A korai gyermekkor évei a talaj

előkészítésének évei. Ha az érzelmeket sikerült felébreszteni– a szép, az izgalmas, az új és az ismeretlen szeretetét, az együttérzést, a sajnálatot, a csodálatot és a szeretetet , akkor felébred a vágy arra, hogy meg is ismerjük érzelmeink tárgyát… Fontosabb, hogy kikövezzük a gyermek előtt a tudásvágy felé vezető utat, minthogy olyan tényekkel tömjük, melyeket még nem tud megemészteni.”„A tevékenykedés a gyermekkor alaptörvénye.”

Közvetlen tapasztalatokA közvetlen tapasztalatok megszerzése során a

tanulóknak alkalmuk nyílik minden érzékszervüket korlátozás nélkül használni.

Közvetett tapasztalatok „Öt érzékem van, melyeket meg kell érintened,

ha tanítani akarsz és azt akarod, hogy tanuljak.

Remek ízlelésem és szaglásom, éles szemem és finom tapintásom van. Miért a fülemen keresztül kellene mindent megismernem?”

A tanítási–tanulási tevékenységek csoportosításaLegkonkrétabb

Közvetlen tapasztalatokKözvetett tapasztalatokDrámajátékBemutatásSzámítógépes szimulációKiállítások, modellekFilm, videó

Hangfelvétel, diagramok, képek

Képi szimbólumokNyelvi szimbólumok

Érzékszervek legtöbb használata

Legnagyobb tanulói aktivitás

Legelvontabb Érzékszervek legkevesebb használata

Legkisebb tanulói aktivitás

Hasonlítanak a közvetlen tapasztalatokra, csak bizonyos elemeket elhagyunk. A valós helyzethez képest egyszerűbbek. Pl. Legóból, makettből megépítjük az iskola vagy a lakóhely környékét, nem megyünk el több alkalommal is tanulmányi sétára a témával kapcsolatosan.

DrámajátékMások tapasztalatait elevenítjük fel, belebújunk

a növények, állatok, tárgyak „bőrébe”. A gyerekek részt vehetnek szereplőként vagy nézőként, így együttérző módon élnek meg bizonyos élethelyzeteket, bele tudják élni magukat a mások sorsába. Műalkotások, rajz, film, zene, vers.

BemutatásVizuális eszközök segítségével magyarázunk,

bizonyítunk bizonyos folyamatokat.A jó bemutatást színesíthetjük drámajátékkal, modellekkel, eredeti élőlényekkel, tárgyakkal, film-, vagy diavetítéssel, számítógépes programokkal.

Kiállítások, modellekBiztosítsunk lehetőséget minél több érzékszerv

használatára (pl. érinthető tárgyak, állatsimogatás), mert ezek nagymértékben gazdagítják a tapasztalatot. A gyerekek maguk is készíthetnek kiállítást, modellt, maketteket.

Film, videóLehetővé teszik, hogy a figyelmet a fontos

kérdésekre összpontosítsuk, megtekinthetünk többször lassított felvételen is jelenségeket, történéseket. A televízióban sok érdekes környezeti témájú filmet megtekinthetnek a gyerekek.

Hangfelvétel, diagramok, képekA hangfelvételek, diagramok, képek egy-egy

érzékszervünkre (látás, vagy hallás) hatnak. Egyénileg, vagy csoportosan használhatók. A képek, grafikonok tartalmát elmondhatjuk, értelmeztethetjük a gyerekekkel. A fotókat helyettesíthetjük esetenként egyszerű rajzokkal,

amelyek a részletek elhanyagolásával a lényegesre irányítják a figyelmet.

Képi szimbólumokA tanítás és tanulás legelvontabb eszközei.

Leggyakrabban táblán vagy írásvetítővel jeleníthetjük meg. Ilyen pl. a kórházat jelző piros kereszt, a patakot jelző kék vonal, a számok, a szavakká összerakható betűk. Nyelvi szimbólumok.

A megismerési módszerek a kezdő szakaszbanAz óvodából hozott tapasztalatok

Fejlődés jellemzői az óvodás kor végére:– a gyerekek ismerik lakcímüket, szüleik foglalkozását, nevét;– gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában;– ismerik testüket és a testápolási szokásokat;– különbséget tudnak tenni az évszakok és a napszakok között;– tudják csoportosítani az ismert állatokat, növényeket;– jól tájékozódnak az óvoda épületében és közvetlen környezetükben;– ismerik a növényápolás legegyszerűbb műveleteit;– kialakult bennük a természet és a környezet védelmének igénye.

Témakörök az óvodában

ÉvkezdésNyári élmények, a környezet szépítéseŐszTélTavaszNyár

Kiegészítő témakörök

A családA testünk

ÁllatokNövényekSzínekAz időAnyagokKözlekedés

Témakörök az általános iskola 1–4. évfolyamában

A megismerési módszerek alapozása (folyamatosan).Közlekedés.Az élő természet alapismeretei.Az élettelen természet alapismeretei.Testünk és életműködésünk. (Lelki egészségünk.)Tájékozódási alapismeretek.A lakóhely ismerete.Országismeret.Hon- és népismeret.


IdőkeretTémakörök Óraszámok

A megismerési módszerek alapozása folyamatosanKözlekedés 3 óraAz élő természet alapismeretei 7 óraAz élettelen természet alapismeretei 10 óraTestünk és életműködésünk 8 óraTájékozódási alapismeretek 3 óraA lakóhely ismerete 3 óraIsmétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések

3 óra

Összesen 37 óra

Témakörök, tartalmak Tanulói tevékenységA megismerési módszerek alapozása (folyamatosan). Megfigyelés, összehasonlítás, csoportosítás a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében.A tapasztalatok kifejezése élőszóban, rajzban tanítói segítséggel.

Tájékozódási alapismertekAz iskola neve. Az iskola legfontosabb helyiségei, azok rendeltetése. A helyiségekben dolgozó felnőttek munkája. Az iskola környékének jellemzői.

Saját testhez viszonyított irányok (előtte, mögötte, fölötte, alatta, jobbra, balra).

KözlekedésA gyalogos közlekedés legfontosabb veszélyhelyzetei, szabályai (átkelés az úttesten, vasúti átjárón). A közlekedési

Tapasztalatszerzés a környezetről az osztályteremben és az osztálytermen kívül séták és kirándulások során.A megfigyelések pontos megfogalmazása szóban.

Saját korábbi élményeikről néhány mondatos beszámoló szóban.A tanuló közvetlen környezetében élőlények megfigyelése a tanító irányításával. Tapasztalatok rajzos rögzítése, a korábbi személyes élmények beépítése.A valóságban megfigyelt jellemzők felismerése fényképen és rajzon. Anyagok, tárgyak, képek, szókártyák csoportosítása tetszőleges és megadott szempont szerint. Csoportosítási szempont észrevétele. A megismert élőlények, jelenségek felismerése képeskönyvek, diaképek, filmfelvételek segítségével. Feladatértés bizonyítása aláhúzással, összekötéssel, színezéssel.

Az iskola épületének megismerése. Tájékozódás az épületben. A különböző helyiségek rendeltetése. Viselkedési szabályok a mosdóban, ebédlőben, tornateremben, stb. Beszámoló az otthontól az iskoláig vezető útvonalról. Utcák neve, nevezetesebb épületek.

Játékos gyakorlatok az irányok helyes használatára.

Séta az iskola környékén. A közös gyalogos közlekedési élmények megbeszélése.Dramatikus játékok a közlekedés gyakorlására.

lámpák és a rendőr jelzései.Óvatos közlekedés a kis településeken, ahol nincs felfestett gyalogátkelőhely.A lakóhely ismereteA település (településrész) neve. A tanuló lakóhelyének pontos címe. Az iskola pontos címe, neve. A környék nevezetes épületei.

Szabálytudat kialakítása.Az iskola megközelítése során adódó veszélyhelyzetek megbeszélése. Hogyan lehet elkerülni.

Parkok, játszóterek, utcák, nevezetes épületek (templomok, önkormányzat, művelődési ház, üzletek, stb.). Emlékművek, szobrok.Az iskola környékének bejárása.

A lakóhely jellegzetességei.

Az élettelen természet alapismereteiAz évszakok.Az évszakok sorrendje, a hónapok neve és sorrendje.Az időjárás elemeinek megfigyelése: napsugárzás, hőmérséklet, szél, felhőzet, csapadék. A víz megjelenési formái a természetben.Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, helyi szokások.A nap időtartama, a napszakok váltakozása, jellemzői.

Használati tárgyaink anyaga. (Az óvodából hozott ismeretek megerősítése).

Játékok a levegővel.

Játékok a folyadékokkal.

Adatok kitöltése a munkatankönyvben tanítói segítséggel.A lakóhely és iskola címének ismerete.A lakóhely néhány jellegzetességének megjelenítése rajzban, kiállítás formájában.

Évszakok, hónapok, napszakok sorba rendezése időrend alapján képek segítségével. Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, jelképek, helyi szokások megismerése. Részvétel az ünnepeken, megjelenítés dramatikus játékokkal. (Pl. szüret, karácsony, húsvét, március 15., Madarak és fák napja, stb.).Egyszerű beszámoló a napi időjárásról szóban, a megfelelő rajzos jelek bekarikázása a munkatankönyvben.Évszakonként a víz különböző megjelenési formáinak érzékszervi megtapasztalása (eső, hó, zúzmara, dér, jég, hó, köd, pára).Az időjárás okozta veszélyhelyzetek felismerése tapasztalatból, képről, filmről (vihar, villámcsapás, hóvihar, árvíz). Védekezési lehetőségek a balesetek megelőzésére.Hogyan telik el egy napom?Szóbeli beszámolók, képsor alkotása.Különféle anyagok felismerése érzékszervi tapasztalással, játékos formában.Játékok a levegő jelenlétének és nélkülözhetetlenségének bizonyítására.A szellőztetés fontosságának megbeszélése.Spontán megnyilatkozások meghallgatása a levegőszennyezéssel, a környezetszennyezéssel kapcsolatosan. A tiszta levegő fontosságának felismertetése.Játékok a vízzel, színes folyadékokkal.Annak bizonyítása, hogy a víz a növények, állatok, emberek számára nélkülözhetetlen.Mimetikus játékok: szomjas növény, állat, ember „mozgása, testbeszéde”.A vízzel való takarékoskodás lehetőségei otthon és az iskolában.A vizek tisztaságának óvása.

A mi házunk, otthonunk, családunk.Munkamegosztás a családban.

Foglalkozások.

Akik segítenek a bajban.

Az élő természet alapismereteiA közvetlen környezetben előforduló gyakori növények megfigyelése (szín, alak, méret, illat, jellemző testrészei).Elemi ismeretek a növénygondozásról (mag- és palánta ültetés, öntözés).

A gyümölcsök, zöldségfélék érzékszervi vizsgálata, felhasználása táplálkozásunkban. (Az óvodában szerzett tapasztalatok felelevenítése.)

A közvetlen környezetben előforduló állatok, társállatok megfigyelése (mérete, alakja, színe, hangja, mozgása, táplálkozása, szaga, jellemző tevékenységei, szaporodása). A sokféleség bemutatása.A vadon élő és a háziállatok életmódja közötti alapvető különbség.A madarak és emlősök közötti érzékszervekkel megtapasztalható különbségek.

Állatmesék és a valóság

Testünk, életműködésünkTestünk részeiSzervezetünk megfigyelhető ritmusai (szívdobogás, légzés, mozgások, ébrenlét, alvás). Érzékszerveink szerepe a környezet megismerésében.Az egészség és a betegség.Az évszakoknak, az időjárásnak megfelelő öltözködés.Helyes tisztálkodási szokások.Érzékszerveink óvása.Balesetmegelőzés, segítségkérés.A rendszeres, változatos táplálkozás

Hogyan tehetjük széppé, barátságosabbá otthonunkat.Mit vállalok a házimunkából?Szóbeli és rajzos beszámolók a család közös időtöltéseiről.A foglalkozások sokfélesége, megbecsülése.Szülők meghívása a tanórára, vagy a napközis foglalkozásra. Kérdésfeltevések a munkájukkal kapcsolatosan.

A tűzoltók, mentők és a rendőrség telefonszámának lejegyzése.

Fák, bokrok, virágok megfigyelése a parkban, kertben. A sövény élővilága.Növénygondozási munkák megfigyelése (ültetés, öntözés, fűnyírás, talajlazítás). Segítés a szobanövények vagy a kertben élő növények gondozásában. Növényi részek csoportosítása, rajzolása.Séta a piacra, vásárcsarnokba, vagy a lakóhely kertes részébe. A látott zöldség- és gyümölcsfélék folyóvízben való mosásának gyakorlása.A nyersen fogyaszthatók illatának, ízének megtapasztalása. Gyümölcs és zöldségszobrocskák készítése.Állatok a parkban, kertben (csiga, rovarok, madarak).Két-három napra vendégül látunk egy csigát, megfelelő életfeltételeket teremtünk számára.Meghallgatjuk a reszelő nyelv munkálkodását a salátalevélen.Kirándulás egy faluba (háziállatok megtekintése), vagy állatkereskedésbe (kedvtelésből tartott állatok megfigyelése).Állatkert, háziállat-park megtekintése.Egy-egy élőlény jellegzetességeinek felsorolása kérdésekre.Állatmesék eljátszása dramatikus játékokkal.A mese és a valóság összehasonlítása.

Tájékozódás a saját testen. Saját légzés megfigyelése, játékos légzőgyakorlatok.Társ szívdobogásának meghallgatása.Testünk működésének, változásainak megfigyelése különböző hatásokra.Játékos felismerési gyakorlatok a különféle érzékszervekkel.Helyzetgyakorlatok. Helyes öltözködés, tisztálkodás.Szituációs játékok: megbetegedtem, az orvosnál, baleset történt.A szükséges táplálékcsoportok bemutatása képekben, rajzos napi étrend készítése.

fontossága.A továbbfejlesztés alapjai:

Az első és második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekintjük.2. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 37 óra - 1 óra/hétIdőkeret

Témakörök ÓraszámokA megismerési módszerek alapozása folyamatosanKözlekedés 5 óraAz élő természet alapismeretei 6 óraAz élettelen természet alapismeretei 7 óraTestünk és életműködésünk 8 óraTájékozódási alapismeretek 3 óraA lakóhely ismerete 5 óraIsmétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések

3 óra

Összesen 37 óra

Témakörök, tartalmak Tanulói tevékenységA megismerési módszerek alapozása (folyamatosan)Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, vizsgálódás a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében.

Becslések, egyszerű mérések alkalmilag választott és szabvány egységekkel (m, dm, cm; kg, dkg; l, dl; óra, perc, nap, hét, hónap, év; °C) tanítói segítséggel.A tapasztalatok kifejezése élőszóban, rajzban, írásban tanítói segítséggel.

Mi a környezet?Tedd széppé a közvetlen környezetedet! Kedvtelésből tartott állatok gondozása az osztályteremben.

Tájékozódási alapismeretekÚt az otthontól az iskoláig. Az iskola környékének megfigyelése (közterületek, üzletek, intézmények, érdekes épületek, szabadidőközpontok, felszíni formák).

A dolgok érzékelhető tulajdonságainak megtapasztalása. Összehasonlítások az érzékletek alapján (pl. nagyobb, hangosabb). Megfigyelések rögzítése tanítói irányítással írásban. A tanuló környezetében a természetben, a háztartásban, a lakóhelyen található gyakori tárgyakból (pl. lehullott levelek, száraz termések, kavicsok, üres csigaházak, kelmedarabok, címkék, kupakok stb.) különböző gyűjtemények készítése és rendezésük.

Mérések, mértékegységek használata.A közvetlen és közvetett tapasztalatszerzés megkülönböztetése.A tanulói tapasztalatok rögzítése tanítói segítséggel rajzban és írásban. Rövid, szóbeli vagy írásbeli kérdésre írásbeli válasz adása önállóan. Nem tanórán szerzett ismeretekről rövid szóbeli beszámoló adása. Kérdések megfogalmazása az összefüggések keresésekor. Vélemények megfogalmazása helyzetelemzéskor.

Pozitív és negatív tapasztalatok, példák a saját környezetből (iskola, otthon).

Séta az iskola környékén, kirándulás a település környékének nevezetes helyeire. Nevezetes épületek az iskola környékén, természeti formák.A látottak ábrázolása rajzban. Kiállítás a rajzokból,

KözlekedésKözlekedési eszközök a lakóhelyen. Helyes viselkedés a járműveken, a közlekedés illemszabályai.A gyermekbalesetek okai, megelőzésük.

képekből.

Közlekedési eszközök csoportosítása választott szempontok szerint. Utazás különféle közlekedési eszközökön.Veszélyhelyzetek felismerése az iskola megközelítésekor.Helyes magatartásformák gyakorlása dramatikus játékokkal. Szabályok, jó tanácsok a közlekedéssel, a balesetmegelőzéssel kapcsolatosan.

Az élő természet alapismereteiAz erdő, mező élővilága. A termesztett növények megfigyelése, vizsgálata.Csoportosítás felhasználásuk szerint.

A vadon élő és a tenyésztett, kedvtelésből vagy társként tartott állatok élete közötti különbség. Az állatok viselkedésének megfigyelése, leírása, összehasonlítása. Utódgondozás az állatvilágban.

Az élettelen természet alapismereteiAz érzékszerveink szerepe környezetünk megismerésében.A környezetben előforduló anyagok érzékelhető tulajdonságainak (szín, alak, hőmérséklet, keménység, rugalmasság, íz, szag) megfigyelése. Mérhető és nem mérhető tulajdonságok.

Az anyagok csoportosítása (fa, kelme, üveg, papír, cserép, fém, ásvány, műanyag).

Az anyagok tulajdonságai és felhasználásuk közötti kapcsolat.Élelmiszerek.

Az időjárás. Az időjárás hatása az élőlényekre.

Testünk, életműködésünkÉletműködéseink főbb jellemzői (mozgás, táplálkozás, légzés, fejlődés). Legfontosabb szerveink szerepe életünkben.

A helyes táplálkozás fontossága.Hogyan kerül a kenyér az asztalunkra?A tej útja a tehéntől a tejes dobozig.

Tapasztalatszerzés előzetes megfigyelési szempontok alapján a különböző élőhelyek élővilágáról.Az 1. o.-ban tanult ismeretek felidézése (kert, park).

Tájékozódás az időben. Időmérések mértékegységek használatával. Az élőlények változásának megfigyelése az időben (növekedés, fejlődés, pusztulás.Az idő és életmód kapcsolata (több évig élő növények, egy évig élők, lombhullatás, költöző madarak, téli álom).

Az érzékszervi tapasztalatokra épülő felismerő gyakorlatok. A tanuló közvetlen környezetében lévő tárgyak és élelmiszerek érzékelhető tulajdonságainak (alak, szín, felület, alaktartás, összenyomhatóság, illat, íz, hang) megtapasztalása.

Összehasonlítások, sorba rendezések az érzékletek és mérések alapján.Kapcsolat keresése a tulajdonság és a funkció között. A tapasztalatok lejegyzése, rendezése tanítói segítséggel.Az anyagok környezetszennyező tulajdonságainak észrevétele.

Megfigyelések, hőmérsékletmérés, lejegyzés. Napi megfigyelések.

A 8–9 éves gyermek helyes napirendjének kialakítása. Különböző mérések elvégzése a saját testen.Fogalomalkotás a belső szerveinkről, szerepükről.

Séta egy élelmiszerboltba, áruházban.Beszélgetések, példák, tapasztalatok.A táplálkozás szerepe a betegségek elleni védekezésben.A táplálék mennyisége, a táplálkozás minősége, rend-szeressége.

A helyes fog- és testápolás. A fogorvos és az orvos gyógyító munkája. A környezet szervezetünkre gyakorolt ártalmas hatásai (napsugárzás, hő, zaj, szennyezett levegő, víz, talaj, erős fény, a képernyő hatása, vérszívó élősködők).Fogyatékos, sérült embertársaink elfogadása.

A lakóhely ismereteA település és környékének jellemző felszíni formái, vizei.A településhez fűződő hagyományok, mesék, mondák, történetek.A település egykori utcái, házai.Az emberek élete régen és most.

A helyes fogmosás, kézmosás gyakorlása. A mindennapos tisztálkodás megbeszélése.Dramatikus játékok a betegség, baleset, gyógyítás, gyógyulás témakörében.Beszélgetés, példák a fogyatékos emberek segítésére, elfogadására.

Tanulmányi séta a település környékére.A természeti formák megfigyelése, elnevezése, felismerése (síkság, dombok, hegyek, völgyek, patakok, folyók, tavak).Tájház, múzeum helytörténeti bemutatóhely, kiállítás megtekintése. Idős emberek meghívása beszélgetésre. Történetek, mondák, szokások, hagyományok gyűjtése. A helyi hagyományok ápolása.


Megfigyeléseiről, tapasztalatairól a tanuló tudjon szóban beszámolni tanítói kérdések alapján! Tapasztalatait rögzítse tanítói segítséggel! Ismerje fel a tanult jelenségeket rajzról, képről! Ismert témakörben csoportosítson megadott szempont szerint! Legyen képes méréseket végezni, használja helyesen a tanult mértékegységeket!

Használja helyesen a napszakok nevét! Sorolja fel az évszakokat és a hónapokat helyes sorrendben! Nevezze meg az évszakok jellemző időjárási jelenségeit! Mutasson be a tanult

élőlények közül egyet, sorolja fel jellemző jegyeit!

Tájékozódjon jól saját testén! Ismerje a fontosabb élelmiszercsoportokat, valamint ezek arányos fogyasztását egészsége érdekében!

Fogadja el a másságot és a testi fogyatékos embereket!Ismerje és használja pontosan a helyet, helyzetet jelentő (előtte, mögötte, közötte, alatta, fölötte, mellette) kifejezéseket! Nevezze meg otthona és az iskola között lévő legfőbb közlekedési veszélyforrásokat, ismerje azok elkerülésének módját! Ismerje lakóhelye főbb jellegzetességeit! Ismertessen egyet a település hagyományai közül! Tudja útba igazítani az idegent lakóhelyén!

- 81 -

3. ÉVFOLYAMÉvi óraszám: 37 óra - 1 óra/hét


A megismerési módszerek alapozása folyamatosanKözlekedés 2 óraAz élő természet alapismeretei 8 óraAz élettelen természet alapismeretei 8 óraTestünk és életműködésünk 7 óraTájékozódási alapismeretek 4 óraOrszágismeret 5 óraIsmétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések

3 óra

Összesen 37 óra

Témakörök, tartalmak Tanulói tevékenységA megismerési módszerek alapozása (folyamatosan).Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, vizsgálódás, egyszerű kísérletek végzése a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében, a folyamatok nyomonkövetése, egyszerű természeti jelenségek felismerése.

A tapasztalatok lejegyzése, rendezése tanítói segítséggel. Egyszerű kísérletek megfigyelése és elvégzése. Oksági összefüggések keresése a kísérletek tapasztalatai és a mindennapi tapasztalatok között.

Becslések, egyszerű mérések szabvány egységekkel (m, dm, cm, mm; t, kg, dkg, g; l, dl, cl, ml, hl; óra, perc, másodperc; °C) tanítói segítséggel.

Mérések, méréssorozatok végzése.

A tapasztalatok általánosításaIsmerkedés a közvetlen tapasztalással nem megszerezhető ismeretek forrásaival (gyermekenciklopédiák, egyszerű képes határozók, térképek, álló- és mozgóképek). A tapasztalatok kifejezése élőszóban, rajzban, írásban tanítói segítséggel.

Tapasztalatok megjelenítése egyszerű ábrával, rajzzal. Saját korábbi tapasztalatok beépítése. Gyermekenciklopédiák, könyvek használata adott feldolgozási algoritmus segítségével.Tévéműsorok, reklámok és az azokban esetleg előforduló helyes és téves tájékoztatások megfigyelése, elemzése (pl. táplálkozás, gyógymódok).

Az élő természet alapismeretei:A növények életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata.A környezet változásának hatása a növények életére (pl. fény, talaj, időjárás, szennyező anyagok).A növényi élet évszakos ritmusa.

Szeptemberi séta a vizek, vízpartok élővilágának megfigyelésére. (Tavasszal újra visszatérünk.)A növények alkalmazkodása az életkörülményekhez. (A fény felé igyekvő növények, az uralkodó szélirány által formálódott fák, a talaj minőségének, víztartalmá-nak összehasonlítása más élőhelyekkel (kert, erdő, mező).

A környezet változásainak hatása az állatok életére. Az állatok évszakok szerinti viselkedése.

Halak, hüllők, rovarok, békák, madarak, emlősök megfigyelése a természetben, videofilmen.Hogyan alkalmazkodnak az évszakokhoz, az időjárás változásaihoz.

- 82 -

A növények és állatok kapcsolata, egymásrautaltsága a természetben.

A növények rejtőzködő helyet, táplálékot biztosítanak az állatok számára. Az állatok segítenek a növények szaporodásában, életfeltételeik javításában. Táplálékláncot, táplálékhálózatok alkotása applikációs képekből többféleképpen. Indoklásuk. Hogyan befolyásolja az ember környezete alakulását?Pozitív és negatív emberi tevékenységek, ezek következményei.

Viselkedéskultúra a természetben. Helyes magatartásformák gyakorlása.Zaj nélkül, a kitaposott úton közlekedünk, nem háborgatjuk az állatokat, stb.

Testünk és életműködésünkAz egészséges életmód, helyes napirend, életrend. Egészség, sport. Testünk mérhető tulajdonságai.A környezet változásainak hatása életünkre.

Az életjelenségek változásainak megfigyelése saját testen és a társakén.

A helyes táplálkozás.Fontosabb élelmiszerek, táplálkozási ártalmak.

A változatos étrend fontossága.Az étkezés és a betegségekkel szembeni ellenállóképesség közötti összefüggés.

A légzés. A tiszta levegő fontossága.A betegség tünetei (rossz közérzet, láz, fájdalom, hasmenés, hányás, vérzés).A leggyakoribb fertőző betegségek.A betegségmegelőzés lehetőségei.A betegápolás, beteglátogatás szabályai.

A kulturált viselkedési szabályok és a betegségek, balesetek közötti összefüggések (pl. tisztálkodás, zsebkendőhasználat, udvariasság).

Dramatikus játékok.A kuruzslás veszélyei. A természetgyógyász készítmények helyes használata.

Az orvos tanácsainak betartása.Találkozás önmagaddal.

Az élettelen természet alapismereteiA környezetben előforduló anyagok mérhető tulajdonságai.A változások megfigyelése.A hőmérséklet változása. Halmazállapot-változások a mindennapi életben.A víz előfordulási formái a természetben. Időjárási hatások.A fagyás, olvadás, oldódás, forrás, párolgás, lecsapódás megfigyelése.E jelenségek hasznosítása a mindennapi életünkben.

Az önismeret alapjainak kialakítása irodalmi szemelvények, dramatikus játékok, önelemzés segítségével.

Megfigyelések, tapasztalatok, mérési eredmények elmondása szóban, rögzítés írásban megbeszélés után.Rövid szövegek igazságtartalmának elemzése, megvitatása, eldöntése előzetes tapasztalatok, megfigyelések alapján.A különféle anyagok halmazállapotának főbb jellemzői.A halmazállapot-változás megtapasztalása a természetben és kísérletek alapján.A levegő páratartalmának bizonyítása.A gőz feszítő erejének bizonyítása kísérlettel.

Az égés. Éghető és éghetetlen anyagok. A tűz haszna, káros hatásai. Mi okozhat tüzet a háztartásban? (elektromos készülékek, gyufa, karácsonyfa, gyertya)

Játékos vizsgálódások mágnesekkel.

Különféle tűzoltási módszerek (homok, hab, víz). Az iskolai poroltó készülék használata. Gyakorlatok: gyors kivonulás az iskola tűzriadó terve szerint. Pánikhelyzet elkerülése, a tűzoltók telefonszáma. A megelőzés fontossága. Mit vonz a mágnes? Játékok különféle anyagokkal.

- 83 -

Mágneses működésű eszközök a környezetünkben (pl. zárak, sakktábla, hangszóró). Vonzás, taszítás megfigyelése.

Következtetések megfogalmazása szóban.

KözlekedésJellemző közlekedési eszközök a lakóhelyen (modern és hagyományos). Helyi- és távolsági közlekedési eszközök.Helyes és helytelen utazási szokásaink.A gyerekek, mint a balesetek okozói.

Magatartásformák gyakorlása valós helyzetekben.Információ, jegyváltás, helyes viselkedés a különböző élethelyzetekben.A veszélyhelyzet, a gyermekbalesetek okai, és a viselkedés közötti összefüggés.

Tájékozódási alapismeretekA tárgyak alaprajza. Kicsinyítés rajzolással.Útvonalrajzok, térképvázlatok készítése jól ismert terepről.Együttesen tervezett térképjelek használata.Az iránytű. A négy fő világtáj (mellékvilágtájak).Felszínformák.A lakóhely és környékének felszínformái.Állóvizek, folyóvizek.Hogyan alakítja az időjárás a felszínt?

Útvonalak berajzolása az alaprajzba. Térképvázlat készítése az iskola környékéről. Jelek alkalmazása.Tájékozódás a szabadban iránytű segítségével.A felszínformák megismerése tanulmányi séta, videofilmek, képek segítségével. Kialakításuk homokozóban, terepasztalon.Időjárási jelenségek előidézése kísérletekkel. Megfigyelés, következtetések levonása.

OrszágismeretFöldünk, hazánk, lakóhelyünk.Elemi tájékozódás Magyarország domborzati térképén.A lakóhely megjelölése Magyarország megyéinek térképén.Anyanyelvünk, jelképeink (címer, zászló, himnusz).Hazánk fővárosa Budapest.A lakóhely élete.

Személyes élménybeszámolók, TV, video, dia, könyvek alapján életképek Magyarországról. Budapest neveze-tességei, várostörténete. Országház (jelképek), hidak, színházak, Nemzeti Múzeum, Duna, Vár, Állatkert, Margitsziget, bevásárlóközpontok, közlekedés.

Tapasztalatgyűjtés, megfigyelés. A lakóhely társadalmi, gazdasági, kulturális élete. Közlekedés, hírközlés, hagyományok, lakóhelyi közösségek.Kiállítás fotókból, rajzokból, fogalmazásokból, hagyományos eszközökből és az itt gyártott ipari termékekből.Idegenvezető játék a lakóhely nevezetes helyeire.


A tanuló rögzítse írásban tapasztalatait, megfigyeléseit, méréseit az előzetesen megbeszélteknek megfelelő módon! Tapasztalatai alapján döntsön mondatok, rövid szövegek igazságtartalmáról! Olvassa le helyesen a hőmérőt! Használja helyesen a tanult mértékegységeket!

Nevezze meg az anyag halmazállapotait, azok néhány jellemzőjét! Közvetlen környezetéből nevezzen meg példákat a halmazállapot-változásra! Használja helyesen az oldódás, olvadás szavakat! Ismerje a mentők, tűzoltók, rendőrség telefonszámát, értesítésük módját!

Nevezzen meg a környezetéből néhány fontosabb jellemző élőlény fajt! Sorolja fel az élőlények életfeltételeit, ismerje az életjelenségeket!

- 84 -

Ismerje, hogyan kerülhetők el a betegségek! Tudja megkülönböztetni az egészséges és a beteg állapotot! Tervezze meg változatos, egészséges étrendjét!

Tájékozódjon az iskola környékéről készített térképvázlaton! Állapítsa meg helyesen iránytű

segítségével a fő világtájakat. Nevezze nevén a település jellemző felszíni formáit, felszíni vizeit, nevezetes épületeit, közlekedési eszközeit! Ismertessen egyet a település hagyományai közül! Tudja útbaigazítani az idegent lakóhelyén.

- 85 -

4. ÉVFOLYAMÉvi óraszám: 37 óra - 1 óra/hét


A megismerési módszerek alapozása folyamatosanKözlekedés 2 óraAz élő természet alapismeretei 8 óraAz élettelen természet alapismeretei 8 óraTestünk és életműködésünk 7 óraTájékozódási alapismeretek 4 óraOrszágismeret 5 óraIsmétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések

3 óra

Összesen 37 óra

Témakörök, tartalmak Tanulási tevékenységA megismerési módszerek alapozása (folyamatosan).Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, vizsgálódás, egyszerű kísérletek végzése, a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében, a folyamatok nyomon követése, következtetések, egyszerű összefüggések felismerése.Önálló mérés a gyakori szabvány mértékegységek alkalmazásával.

Az ismeretforrások (gyermekenciklopédiák, egyszerű képes határozók, térképek, álló- és mozgóképek) felhasználása a megismeréshez tanítói segítséggel.

A tapasztalatok rögzítése élőszóban, rajzban, írásban tanítói segítséggel.

Az élő természet alapismereteiA tanuló környezetében megfigyelhető élőhelyek jellemzői.Növény- és állatfajok jellemzői (testfelépítése, szervei, táplálkozása, szaporodása, viselkedése, alkalmazkodása a környezethez).Táplálkozási kapcsolatok.

A tapasztalatok lejegyzése, rendezése, elemzése tanítói segítséggel. Folyamatos megfigyelés.

Méréssor megtervezése, végzése.

Az egyéni ismeretszerzés megalapozása.Búvárkodás a könyvtárban. Önálló beszámolók a könyvtári tájékozódás eredményéről.Internet használata.

Összefüggő feleletek tanítói kérdésekre. A jelenségek megfigyelésével, okok keresésével következtetések levonása.

Egyszerű összefüggések keresése az élőlény élőhelye, életmódja és testfelépítése között. A helyi környezet és az élőlények környezetalakító hatásának vizsgálata.A lakóhelyen megfigyelhető néhány lágy- és fásszárú növény, valamint néhány emlős, madár, gerinctelen állat tulajdonságainak rendszerezett megismerése, ezek táplálékláncba sorolása.

- 86 -

Testünk, életműködésünkAz ember életkori szakaszai.A különböző korú emberek szervezetének, életműködésének, viselkedésének összehasonlítása.Táplálkozási betegségek és az egészséget károsító szokások (vegyszerek, mérgező anyagok).

Dramatikus játékok az egyes életkori szakaszokról. Megfigyelés, mérések. Érzékszervi tapasztalások (testtartás, a haj, a bőr minősége).

A vitaminok szerepe a táplálkozásban.Beszélgetés, példák a káros szenvedélyekről, és azok következményeiről.

Szenvedélybetegségek: dohányzás, alkoholizmus, drogfogyasztás.Légúti betegségek, allergiát okozó növények.Kapcsolat a kisebbekkel, idősebbekkel és a társakkal. Barátság, szeretet.A reklámok hatása életmódunkra.

Az emberi kapcsolatainkat befolyásoló tulajdonságok

Példák, szituációk a mindennapi életből, az irodalomból.

Plakátok, TV-reklámok megbeszélése, elemzése, hatásuk.

Az élettelen természet alapismeretei:Élőhelyünk a Föld.Időjárás, éghajlatAz időjárás hatása életünkre.

Környezetünk tisztasága, szennyezettsége (a talaj, a víz, a levegő, az erdők, az állatok, az emberiség veszélyeztetettsége).A szennyezettség hatása az élőlényekre.A megelőzés, a védekezés lehetőségei.Otthonunk tisztasága, szennyező forrásai.Mit tehetünk lakókörnyezetünk védelméért?

Tájékozódási alapismeretek:„Amiről a térkép mesél…”A domborzat és vízrajz ábrázolása a térképen.Az életfontosságú víz.A vizek haszna.Elemi szintű tájékozódás Magyarország domborzati és közigazgatási térképén. A lakóhely a térképen. Tájaink képekben.

Országismeret:

Feldolgozás csoportmunkában, kutatás a könyvtárban, videofilm.

Folyamatos megfigyelések, egyszerű vizsgálatok, kísérletek a levegő, a víz, a talaj tisztaságával kapcsolatosan.Levegő, víz, talajvizsgálat érzékszervekkel, egyszerű eszközökkel (nagyító, szűrőpapír, vattadarab).A különválogató hulladékgyűjtés szükségességének belátása, kezdeményezés, segítségkérés a felnőttektől.A lakóhelyen és környezetében előforduló szennyezőanyagok hatása, tartós jelenlétének veszélyessége (füst, por, zaj, szennyvíz helytelen kezelése).

Közvetlen és közvetett tapasztalatszerzés a felszíni formákról és a vizekről.

A víz minősége, okos használata, takarékosság.A víz, mint megújuló energiaforrás.

Tájékozódási gyakorlatok egyszerű tájolóval, a lakóhely térképével.Magyarország nagytájainak felismerése jellemző képek, leírások alapján.Tájékozódás a nemzeti parkok élővilágáról olvasmányszinten.Fotók, képek gyűjtése, tablók készítése.

- 87 -

Magyarország és környezete.Szomszédaink, népcsoportok kisebbségek hazánkban. Magyarok a határokon túl.Településtípusok (város, falu, tanya).

Hazánk természeti szépségei, kulturális emlékei, értékei képekben.

Nevezetes épületek, szobrok, templomok, népviseletek, népi építészet, hagyományok. Fotók, képek, könyvek gyűjtése, kiállítás.Egyéni élménybeszámolók, videofilmek alapján.

A világörökség részei: Budapest dunai panorámája a várnegyeddel, az Aggteleki Nemzeti Park, Hollókő, a Pannonhalmi Apátság bemutatása röviden, könyvtárban való búvárkodás alapján.

Híres magyarok, hírünk a világban. A lakóhely nevezetes szülöttei.

Híres magyarok. Kutatás a könyvtárban.A lakóhely híres szülötteinek felkutatása, tevékenységük.

Közlekedés:A kerékpáros közlekedés szabályai.A balesetek elkerülése.Utazás megtervezése.

Gyakorlatok a kerékpáros közlekedés szabályainak elsajátítására.A veszélyhelyzetek okainak elemzése.Vonat, autóbusz menetrend használata.Udvarias viselkedés a közlekedésben.


A tanuló keressen a tankönyvön kívül más ismerethordozókból a tananyaghoz kapcsolódó információkat! Tanítói kérdésre néhány mondatos összefüggő felelettel válaszoljon! Mutasson be egy-egy növényt, emlőst, madarat és gerinctelen állatot a lakóhely környezetéből! Nevezze meg az életükhöz szükséges környezeti feltételeket!

Nevezzen meg a környezetéből környezetszennyező forrásokat, ismerje azok egészségkárosító hatásait! Legyen képes méréseket végezni a tanult körben az emberi testen, nevezze meg a tanult élettani jellemzőket! Tudja, hogyan őrizheti meg egészségét, és mi veszélyezteti azt leginkább!

Ismerje a domborzat jelölését a térképen! Találja meg lakóhelyét, nagy tájainkat Magyarország domborzati térképén! Ismerje lakóhelyének védett természeti

értékeit! Mutassa be a lakóhelyéhez közeli kirándulóhelyek egyikét! Nevezze meg a különbségeket az eltérő településtípusok között! Tudja, hogyan lehet megközelíteni a szomszédos településeket! Nevezzen meg veszélyhelyzeteket járművel való közlekedés, kerékpározás közben! Nevezze meg a lakóhelyén élő népcsoportokat, beszéljen szokásaikról, hagyományaikról!

Rendelkezzenek az életkoruknak megfelelő környezeti erkölccsel, társadalmi-természeti felelősséggel, együttműködő-képességgel, a személyes és közös felelősségtudat alapjaival!

- 88 -

KÖRNYEZETKULTÚRA1 – 4. évfolyam

( szabadon tervezhető kötelező tanórai foglalkozás )

CÉLOK ÉS FELADATOK A természet – az ember és az általa létrehozott környezet kapcsolatrendszerében a

rendszerszemléletű gondolkodásmód fejlesztése. Képességek, készségek és beállítódások felerősítése az ember és a tárgyi világ közvetlen

kapcsolatában. Elméleti és gyakorlati ismeretbővítés spirálisan bővülő képzési szakaszokban. Olyan technikai ismeretek és műveletek bemutatása, mely komplexitásában mutatja meg az

egyén – társadalom, az ökoszisztémák és technikai rendszerek együttlétezését. Nyitottságot nyújt más műveltségterületek felé ( környezetismeret, rajz, irodalom, zene,

testnevelés ) motivációk, attitűdök pszichikai és fiziológiai megerősítésével. Esélyegyenlőséget biztostí a képességek sokoldalú fejlesztési lehetőségével, az egyéni

fejlesztés széthúzódott szakaszainak alkalmazásával. Örömteli, élményt nyújtó feladatvégzést kínálunk a diákok számára, mert a tanító – tanuló

kapcsolatában az önálló tevékenység fejlesztése dominál. A foglalkozáson érvényesülhetnek a tanuló korábbi megfigyelései, kísérletei, gyakorlati

munkái, melyek újabb tapasztalással bővülhetnek. Az érzéki tapasztalás mellett folyamatosan fejlesztésre kerül a memória, a térérzékelés, a finom

motorikus készségek, a konstruáló képességek valamint a különféle anyagokról közvetlen tapasztalatszerzés.

Az életviteli ismeretek sajátos fejlesztése elméleti és gyakorlati tapasztalatszerzéssel segíti a személyiségformálást.

Korszerű szemléleti látás- és gondolkodásmódot fejlesztünk az ember és környezete diszharmónikus elemeinek megismerésére és azok konkrét megoldhatóságára.

Környezetet kímélő és azt hasznossá alakító – életmódú személyiséget fejlesztünk a hosszú időtartamú képzés keretében.

FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKTevékenységformák fejlesztése

– A mesélés elemeinek felhasználása az ábrázoláshoz, tárgykészítéshez, dramatikus játékhoz, mozgáskultúrához.

– A játék felhasználása inspiráló erőként, mellyel az alkotástól – tanulásig terjedő szakaszt pszichikusan és fiziológiai tehermentesítésként éli meg.

– Dramatizálás során különféle képessége ( verbális, vizuális, motorikus ) mozgósítható, mozgással és kötött vagy kötetlen tevékenységgel megerősítve.

– Kirándulás, műhelylátogatás, kiállítás keretében élményvilág bővítése a avlós környezet megismerésével és elérhetőségének bemutatásával.

– A természet anyagaiank sokoldalú megismerése, különféle tevékenységekhez kapcsolásuk és technikai megformálásuk, hasznosíthatóságuk felismerésével.

- 89 -

– Mesterségekhez, szakmákhoz kapcsolódó kézműves technológiák alapjainak megteremtése kisgyerekkortól a pályaorientációig. Például: fa-, kőfaragás, fazekasság, kosárkötés, sás- és gyékényfonás, hímzés, kötés.

– Az egészséges életmód környezeti feltételeinek megismerése gyakorlatok végzésével, modellezéssel:

anyag és környezete kapcsolata, környezetvédelmi mechanizmusokkapcsolat a terészettel ( túrázás, sport )biokertészkedésbiotáplálkozásöko- és játszóudvar tervezése, kialakítása szenvedélybetegségek leküzdésebalesetvédelem – közlekedés

1.évfolyam

Éves óraszám: 37 óra – 1 óra/hét

Időkeret

Témakör Óraszám1. Homok 3 óra2. Agyag 3 óra3. Kő 3 óra4. Fa 3 óra5. Növényi anyagok 3 óra6. Textil 3 óra7. Papír 3 óra8. Életvitel 3 óra9. Kézművesség 10 óra10. Környezetvédelem 3 óraÖsszesen 37 óra

témakör tananyag1. A homok - a homok játékos megfigyelése

- várépítés- formák és felületek nyoma- rajzolás mélyítéssel, homokszórással, pálcikával

2. Az agyag - agyagnyerőhely keresése- állatok nyoma agyagban- játékos kísérletek: szárítás, vizezés, fagyasztás- különböző tárgyak ( kagyló, féreg ) lenyomata- formázás: pékárú, állat, növény, ember- életkép rajzolás agyaglapra

3. A kő - kövek, kavicsok nagyság szerinti gyűjtése, csoportosítása - építés kövekből

- mozaik készítés ( betűk, számok )- rajzolás krétával

- 90 -

4. A fa - ágak, gallyak, szúette fák megfigyelése, hajlítás, törés- tűzgyújtás- építés: házikó, híd vesszőfonat

5. Növényi anyagok - termések gyűjtése, falevelek lenyomata- játék csutkából, sásból- kompozíció készítés homokba, agyagba

6. A textil - különféle textíliák megismerése, csoportosításuk eredet, szín, vastagság szerint

- kötélhúzó, -mászó, -ugró játékverseny- vatta, kóc sodrása- copf fonása, hurkolás, kötözés, csomózás- játékkészítés, bábu, babaruha, labda, zsák, jelmez- textilkolbász készítés

7. A papír - különféle papírok összehasonlítása, gyűrése, hajtogatása- legyező, állatfigura hajtogatás- játékkészítés tépéssel, ragasztással – álarc, terítő, lánc- építés hullámpapírból- téralakítás papírdobozzal- díszletkészítés

8. Életvitel - önállóság eszközök, anyagok előkészítésében- balesetmentes játék- anyagok, tárgyak rendezése

9. Kézművesség - fazekasmunka alapjai - kosárkötés alapjai

10. Környezetvédelem - az élő természet kímélése - a természet őszi ajándékainak ( levél, termés ) hasznosítása

2.évfolyam


Időkeret

Témakör Óraszám1. Tárgyaink 6 óra2. A ház 5 óra3. A település és a táj 5 óra4. Életvitel 4 óra5. Speciális

kézművesség12 óra

6. Környezetvédelem 5 óraÖsszesen 37 óra

- 91 -

témakör tananyag1. Tárgyaink - agyag, kő, fa, papír, textil, bőr

felhasználása:játékok, kultikus tárgyak, szobrok, öltözet, ékszer, bútor, főzési és étkezési tárgyak, a tisztálkodás tárgyai

2. A ház - agyag, kartonok, fa, kő felhasználásával tármakettek, építmények készítése

3. A település és a táj - terepasztal kialakításával település, közlekedési eszköz készítése kicsinyítve, nagyítva

4. Életvitel - közlekedés járműveken- biztonsági sáv, korlát szerepe- résztvétel a házimunkában

5.Speciális kézművesség

- a csákvári fazekas formakészítés- a fa megmunkálása: karcolás, vésés- kosárkötés

6. Környezetvédelem - az iskolai környezet gondozása- a lakóhely tisztasága

3.évfolyam


Időkeret

Témakör Óraszám1.Képlékenyen alakítható anyagok

1 óra

2. Az agyag és a kerámia 4 óra3. Kerámia építőanyagok 3 óra4. Beton, vakolat 1 óra5. Viasz, faggyú 2 óra6. Életvitel 6 óra7. Speciális kézművesség 14 óra8. Környezetvédelem 6 óraÖsszesen 37 óra

témakör tananyag1. Képlékenyen alakítható anyagok

- Összeválogatott anyagokból felszínalakzatú terepasztalon makettek készítése

2. Az agyag és a kerámia - gyúrás, formálhatóság, fúrás, kimélyítés, negatív formázás, felrakás

- agyag átalakítása szárítással, égetéssel- cserépedény készítése- cserép festése, mázolása- házi használati tárgyak

3. Kerámia építőanyagok - vályogtégla készítés, égetés- házrészlet készítés különféle anyagokkal, technikákkal- házmakett építés és külső, belső díszítés

- 92 -

4. Beton, vakolat - az építkezés tapasztalatai- anyagfelhasználás tapasztalatai

5. Viasz, faggyú - gyertya, batikolás- viaszbábu faragás- tojásfestés

6. Életvitel - hagyományaink tisztelete, őrzése- háztartási eszközök karbantartása, napirend, takarékos

életmód- a testápolás szabályai- munka és pihenés aránya- kerékpáros közlekedés szabályai

7. Speciális kézművesség - csákvári fazekas formák alkotása korongozással- faszobrászat- kosárkötés

8. Környezetvédelem - népi örökségünk megőrzése- anyag- és energiatakarékosság szemléletének erősítése- veszélyes anyagok a környezetünkben

4.évfolyam


Időkeret

Témakör Óraszám1. A föld 1 óra2. A tűz 1 óra3. A levegő 1 óra4. A víz 1 óra5. Az épített környezet 5 óra6. Életvitel 7 óra7. Speciális kézművesség 14 óra8. Környezetvédelem 7 óraÖsszesen 37 óra

témakör tananyag1. A föld - jellemzői

- hegy, barlang, vulkán, szén, kristály, termőföld, agyag, homok, kő, érc megismerése szilárdság, súly, szín tulajdonságaival

2. A tűz - a tűz kapcsolata az élettel3. A levegő - jellemzői és felhasználása4. A víz - állapotváltozásai és felhasználása

- 93 -

5. Az épített környezet - az épített környezet anyagai- az alapanyagok célszerű megválasztása- az anyagok átalakíthatósága- a termékek fajtái ( résztermék, félkész termék,

újrahasznosítható melléktermék stb. )- városi és falusi ház szerkezeti típusai

6. Életvitel - a házimunka teendőinek vállalása- önellátás megtervezése- szolgáltatások igénybevétele- veszélyhelyzetek felismerése, segítségnyújtás- rendszeres sportolás- testi higiénia - divatirányzatok az öltözködésben

7. Speciális kézművesség

- csákvári fazekasság korongtechnikával- fafaragás: kopjafák, bútor, játék- kosárkötés- kézi és gépi kötés

8. Környezetvédelem - a városi környezet ártalmai- élelmiszerek tartóssági szabványai, összetételük- a szelektív hulladékválogatás gyakorlata- az iskola és a lakókörnyezet gondozása

Felszerelés és anyagszükséglet:Alapfelszerelés: látcső

iránytűtérképek ( Budai-hegység, Börzsöny, Pilis )vászonzacskó gyűjtéshezállat- és növényhatározórajzlap, színes papír, fénymásoló papírnövénygyűjtemény tároló fűzős dossziébankőzetgyűjtemény farekeszes tárolóválasztott kézműves tevékenységek szerszám- és anyagszükséglete

Ajánlott felszerelés: fényképezőgépmikroszkóptanulói minilabor készletkerti szerszámokkerámiakorong

- 94 -

INFORMATIKA

3-4. évfolyam

CÉLOK ÉS FELADATOK

Napjainkban még a felnőtteknek sem könnyű eligazodni az információk özönében, és megfelelően alkalmazni a lépten-nyomon felbukkanó új információtechnikai eszközöket. A gyermekeket, a mai iskolarendszerben tanuló diákokat még inkább fel kell készítenünk az információs kor kihívásaira, arra, hogy felnőttként élni, dolgozni, alkotni, tanulni, művelődni, szórakozni tudjanak, hogy az értékes és értéktelen információkat megkülönböztessék. El kell sajátítaniuk az információk szerzésének, feldolgozásának, tárolásának, továbbításának technikáit, meg kell ismerniük az információkezelés jogi és etikai szabályait.

Szinte nap mint nap halljuk, milyen fontos a 21. század információs társadalmában az ún. informatikai írástudás, amelynek elsajátítását minél fiatalabb életkorban meg kell kezdeni. Aki gyermekkorától kezdve nem jut az informatikai alapismeretek birtokába, szinte behozhatatlan, hátrányos helyzetbe kerül társaival szemben. Emiatt a tanulók felkészítése az új évezred információs társadalmára a közoktatás kiemelt feladata. Az informatikai ismereteket, eszközöket, a kommunikációs kultúrát mindenki számára ingyenesen kell hozzáférhetővé tenni az oktatási rendszeren belül.

Az információs társadalom kihívást gyakorol a mai oktatási rendszerre is: az információs és kommunikációs technika (IKT) alkalmazása – mindennapi életüket is befolyásolva – új tanulási lehetőségeket kínál. A régi pedagógiai eszközök, módszerek egyre kevésbé hatásosak, önmagukban nem alkalmasak az ismeretszerzésre. Nemcsak a tudásanyag újul meg és változik igen gyors tempóban, hanem az információkhoz való hozzáférés módjai is megsokszorozódnak IKT használatának

köszönhetően. A pedagógus szerepe átalakul: a gyermekek, diákok körében a tudásanyagnak már nem egyedüli közvetítője. Olyan tanulási környezetet kell kialakítania, amely segíti a felfedezést, fejleszti a kreativitást, a multimédiás kommunikációt, a távoli partnerekkel való együttműködést, az egyéni vagy csoportos munkát, a megszerzett tapasztalatok adaptációját, ezáltal erősíti az ismeretszerzést, a tudásanyag elsajátítását és a képességfejlesztést. Ebben a folyamatban az elkövetkező években – az EU - elvárásoknak is megfelelve – egyre fontosabb szerepet kapnak az IKT - alkalmazásra felkészült pedagógusok.

Az informatikai műveltség megalapozásának gyermekkorban történő megkezdését az oktatáspolitikai irányelvek kimondottan támogatják. A Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési területként ajánlja az információs és kommunikációs kultúra elsajátítását, és eszközeinek-módszereinek a tanulási folyamat egészében történő felhasználását. Ahhoz ugyanis, hogy bármely iskola felkészíthesse diákjait a tudásalapú társadalomra, nem elég egy felső tagozatos, szűk óraszámú, „osztályozott” informatika tantárgy, hanem a tanulóknak – már kisdiák koruktól kezdve – meg kell szokniuk és ismerniük az IKT napi használatát: az egyes tanórákon éppúgy, mint a tanórán kívüli felkészülésben vagy éppen szabadidős tevékenységekben.

Az informatika tantárgy az informatikai műveltség alapjainak elsajátítására hivatott. A tantárgy célja felkelteni és fokozatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit, fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását. Fontos, hogy a tanulók ne csak megismerjék, hanem megszeressék az informatikai környezetet (a számítógépet), megismerve annak hatásait, előnyeit. A tantárgy további

- 95 -

célja az informatikai tudás megszerzése, a készség- és képességfejlesztés, valamint az ismeretek alkalmazásának támogatása más tantárgyakban, a későbbi tanulmányokban, majd a mindennapi életben, a munkában. Mivel eszközeit és módszereit tekintve egy állandóan,

rohamléptekben fejlődő műveltségterületről van szó, ezért elengedhetetlenül fontos olyan tanulói attitűd kialakítása, amely a megszerzett ismeretek folyamatos bővítésére, megújítására, az élethosszig tartó tanulásra ösztönöz.

FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK ÉS AJÁNLÁSOK

A tíz éven aluli gyermekek általában igen könnyen megbarátkoznak az informatikai újdonságokkal, semmiféle kommunikációs gátlás nincs bennük az IKT - eszközök használatával szemben. Feltétlenül építenünk kell a gyermeki kíváncsiságra, mégpedig a megismerés helyes irányba terelésével, a megfelelő pedagógiai környezet megteremtésével. Felelősek vagyunk azért, hogy a gyermekek ne valamilyen alkalmatlan számítógépes reflexjátékon keresztül ismerkedjenek meg az informatika világával, hanem hagyományos játékokkal éppúgy, mint didaktikai célú szoftverek és fejlesztő rendszerek segítségével.

A tanulók ismerjék meg a számítógépes munka szabályait, a legfontosabb balesetvédelmi előírásokat. Törekedjünk az eszközök ergonómiai szempontból történő helyes megválasztására, elhelyezésére, a korcsoport testméreteinek figyelembe vételével. Sajátítsák el a tanulók a számítógépnek és perifériáinak kezelési tudnivalóit, ismerkedjenek meg a számítástechnikai szakkifejezésekkel, azok jelentésével – életkoruknak megfelelően értsék meg azokat.

Ismerjék meg a számítógép bekapcsolásának és kikapcsolásának helyes sorrendjét. Ha a számítógépek hálózatba vannak kötve, ismertessük meg velük a hálózatba való bejelentkezés menetét (azonosító, jelszó), jelentőségét, a kilépés folyamatát, és beszélgessünk velük a hálózathasználat etikájáról, szabályairól. Lássák meg a számítógép sokoldalú alkalmazhatóságát, és azt is, hogy hálózat esetén e lehetőségek

kiszélesednek, új probléma megoldási lehetőséget nyújtanak a felhasználók számára.

Fontos, hogy a tanulók olyan szoftverekkel találkozzanak először, amely a tantárgy pedagógiai céljainak megfelel. Előnyt élveznek a játékos didaktikai szoftverek, a több érzékszervre ható, de egyszerű kezelésű, „felhasználóbarát”, gyermekeknek készített multimédia-programok, és azok a nyitott programok, amelyekkel alkotni lehet. A tanulók az eszközök és szoftverek megismerését követően törekedjenek önálló számítógépes alkotások elkészítésére (szövegek, rajzok, animációk, dallamok, stb.), tudjanak minta után egyszerűbb dokumentumokat létrehozni. Legyen igényük az esztétikus külalak kialakítására. Motiváljuk őket arra, hogy mondanivalójukhoz, elképzeléseikhez önálló, kreatív alkotásokat tervezzenek, készítsenek. Tudják, hogy az alkotások elmenthetők, később visszahívhatók, módosíthatók. Az alkotásokat – lehetőség szerint – nyomtassuk ki, és közösen értékeljük.

A tanulók legyenek képesek arra, hogy egy adott probléma megoldásához a megismert alkalmazások (eszközök, módszerek) közül kiválaszthassák a megfelelőt. Szerezzenek jártasságot az általuk megismert szoftverek kezelésében, ismerjék meg annak kezelőfelületét, menürendszerét, legfontosabb funkcióit. Az alkalmazói ismeretek elsajátítására, begyakorlására mindig a gyermekek közvetlen környezetéből, a mindennapi életből vegyünk mintapéldát. A dokumentumkészítés (pl. faliújság-szöveg, felirat, plakát, illusztráció) az iskolai eseményekhez, tantárgyakhoz vagy a gyermekek hétköznapjaihoz, az őket foglalkoztató témákhoz kapcsolódjon.

- 96 -

Bár az informatika tantárgy feladata a számítógépes tudnivalók, valamint a könyvtárhasználati ismeretek közvetítése, mégis arra kell törekedi, hogy az alsó tagozatos tanórákon (és nemcsak az informatika órán!) az informatika interdiszciplináris jellege domináljon. Az informatika órák akkor eredményesek igazán, ha túlmutatnak a tantárgyi kereteken, ha nem a „zárt” informatika kabinetre korlátozódnak, hanem a megszerzett ismeretek rögtön a gyakorlatban „hasznosulnak”. A „tantárgyköziség” az informatika jellemzője. Amikor az életkornak megfelelő informatikai játékokat játszunk (pl. robotjáték), a gyermekek egy robot útvonalát ugrándozva követik, közben utasításokat ismételgetnek, vagy éppen énekelnek, majd a füzetbe számokkal-jelekkel (”titkosírással”) lejegyzetelik a mozgást, ugyanezt a számítógép képernyőjére is elővarázsolják, sőt egy rövid mesét is kitalálnak hozzá, feltehető a kérdés: milyen órán vesznek részt a tanulók? Matematika, ének, testnevelés, rajz, anyanyelv vagy technika órán? A játék során ugyanis algoritmust ismertek fel és hajtottak végre, ezt lejegyzetelték, adatokat kezeltek, „alkalmazói problémát oldottak meg”, fejlesztőrendszert használtak: miközben rajzoltak, tornáztak, mesét mondtak, titkos írást kódoltak.

Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése a tantárgy kiemelt feladata. Ismertessük meg a tanulókat néhány, a hétköznapi életből vett algoritmussal, majd törekedjünk arra, hogy ők is felismerjenek, értelmezzenek, létrehozzanak, kitaláljanak algoritmusokat. Értelmezzék a mindennapi algoritmusokat és tudják annak adatait, folyamatát megfelelő eszközkészlettel rögzíteni, leírni. Játsszanak algoritmikus játékokat: gondolati, cselekvéses, mozgásos játékokat is – a teremben, az udvaron. Lássanak példát egyes algoritmusok számítógépes megvalósítására, és törekedjenek a számítógéppel önálló algoritmusok készítésére vagy ezek értelmezésére. Vegyék észre az algoritmusokban a sorrend fontosságát, értsék meg az ismétlések szerepét és a változások mértékét.

A tanulók gyűjtsenek adatokat a mindennapi életből, törekedjenek ezek megkülönböztetésére, lejegyzetelésére, adott szempont szerinti rendezésére. A különböző tantárgyakhoz kapcsolódóan tematikusan keressenek adatokat, illetve szerezzenek információkat a korcsoportnak megfelelő, iskolában vagy otthon rendelkezésre álló dokumentumokból. A tanulók értsék meg, hogy az információknak változatos megjelenési formája van. Legyenek képesek a különféle módon megjelenő információt felismerni (szöveg, ikon, kép, hang…), értelmezni, és szerezzenek jártasságot az információk kezelésében. Lássák, hogy nem öncélúan gyűjtötték az adatokat, keresték az információkat, hanem azok – valamely más tanórán vagy a mindennapokban – hasznosultak. Érezzék az információszerzés és feldolgozás gyakorlati hasznát, előnyeit.

Ismerkedjenek meg az iskolai könyvtárral, az iskola tanulási forrásközpontjával. Használata során vegyék észre változatos információszerző lehetőségeit. Sajátítsák el a könyvtárhasználat szabályait, kövessék a könyvtárban elvárt viselkedési normákat. Ismerjék fel a könyvtár rendezettségét, tudjanak eligazodni tereiben, állományrészei között.

Vegyék észre, hogy az információk hagyományos (papíralapú) és új, egyre fejlettebb elektronikus hordozókon is hozzáférhetőek. Lássanak a könyvtárban különféle dokumentumfajtákat, információs forrásokat, és formai, használati jellemzőik megismerése alapján tudják megkülönböztetni és alkalmazni azokat. Értsék meg a különböző ismeretforrások együttes használatának, feladatközpontú alkalmazásának szükségességét.

Tudjanak feladataikhoz könyvet és egyéb dokumentumokat keresni a szabadpolcról. Tájékozódásuk során önállóan használják az életkoruknak megfelelő főbb segédkönyveket (lexikon, szótár, enciklopédia) Kapjanak a szaktárgyi ismeretszerzés során a tanulók minél több olyan feladatot, amelynek megoldásához önálló gyűjtőmunkára, az információk

- 97 -

keresésére van szükség. Gyakorolják a felfedező ismeretszerzés könyvtári műveleteit, és sikerélményük vezessen a könyvtár iránti attitűd megerősödéséhez, az érdeklődés által vezérelt önálló ismeretszerzés megszerettetéséhez.

Ismerkedjenek meg a világháló információszerzési lehetőségével is. A rendelkezésre álló böngészőprogrammal olyan honlapokat keressenek fel, amely számukra érdekes, szórakoztató, illetve az egyes tantárgyak ismeretszerzését segítik. Látogassuk meg az iskola honlapját is, ennek a tanulók számára is érdekes, fontos információit megtalálva. Ha a honlapnak nagyobb diákszerkesztői is vannak, az alsós tanulók ötleteikkel, kisebb számítógépes alkotásaik közzétételével segíthetik a honlapfejlesztők munkáját, valóban tapasztalván alkotómunkájuk hasznosulását, fontosságát. Az Internet használata kapcsán beszéljünk a világhálón való szörfölés veszélyeiről is, illetve a túlzott számítógép-használat káros hatásairól.

A tantárgy tanítása során, a fejlesztési követelmények megvalósulása érdekében mindvégig kiemelten jelenjen meg az

informatika sokoldalú alkalmazhatósága és domináljon gyakorlati szerepe. Ne egy elméleti, szakismeretek pontos megtanulására és „felmondására” törekvő, szigorúan osztályozott tantárgy legyen, hanem engedjük a tanulókat az IKT-eszközökkel tevékenykedni, kísérletezni, alkotni. Lássák meg a tanulók az informatika mindennapi életben való alkalmazásának fontosságát. Lehetőség szerint tanulmányi kirándulás szervezésével tekintsenek meg egy olyan közeli munkahelyet, ahol az IKT érdekes, hasznos alkalmazásával találkoznak.

Az életkornak megfelelően minél több játékos elemet alkalmazzunk. Erősítsük a csoportmunkát, projektmunkát, az együttgondolkodást, a munkamegosztás kialakulását. A gyermekek párosan is dolgozhatnak-alkothatnak a számítógépnél, elosztva a feladatokat. Azok a gyermekek, akik otthon vagy másutt már találkoztak a számítógéppel, sőt esetleg használták is azt, ismereteiket osszák meg „kezdő” társaikkal, segítve azok első próbálkozásait. A tanulói egyéni munkák eredményeit (alkotás, gyűjtőmunka, keresés stb.) közösen értékeljük, a legjobb munkákat dicsérjük, jutalmazzuk, hasznosítsuk.

Évi óraszám: 3. évfolyamon 18,5 óra ( II. félév 1 óra/hét ) csoportbontásban4. évfolyamon 37 óra ( heti 1 óra ) csoportbontásban

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK

1. Az informatikai eszközök használata

A számítógép-terem üzemeltetésének rendje, a számítógép üzemeltetése, balesetvédelmi tudnivalók.A számítógép fő részei.A billentyűzet és az egér használata.A jelek és a számítógép kapcsolata.

Ismerkedés az informatikai környezettel.A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás, „párbeszéd” ismert programok segítségével.Egyszerű fejlesztő szoftverek megismerése, didaktikai célú játékok, multimédia oktatóprogramok használata.Programok indítása, futtatása, a menüpontok felfedezése és használata.

- 98 -

Gyakorlás az ismert szoftverekkel, a felhasználói felület kezelése, a jelek értelmezése, csoportosítása.A hálózati bejelentkezés gyakorlása.

2. Informatika-alkalmazói ismeretek2.1. Dokumentumkészítés Egyszerű

szövegíró/szerkesztő és rajzoló program kiválasztása, elindítása.Rövid szöveges dokumentum készítése. A szöveg begépelése, javítása.Egyszerű rajzok, ábrák, animációk elkészítése.A rajzos dokumentum nyomtatása.

A választott szövegszerkesztő és rajzoló program alapszintű kezelése: a legfontosabb elemek, funkciók, megismerése, kiválasztása.Kreatív alkotás a számítógéppel: egyszerű rajzos dokumentumok készítése, „kép- és betűnyomdák” segítségével.Az iskolai és mindennapi élethez kapcsolódó tematikus rajzok, szövegek készítése.A dokumentumok mentése és nyomtatása segítséggel.

2.2. Az adatok világa Adatok gyűjtése, értelmezése, csoportosítása és feldolgozása: keresés és rendezés.

Mindennapi adatok gyűjtése és lejegyzése (szöveggel, számmal, rajzzal).Az adatok, csoportosítása, válogatása, rendezése. Az egész számok, szövegek és rajzos adatok megkülönböztetése.Adatkeresés, információgyűjtés a rendelkezésre álló adathalmazból.Egyes közhasznú információforrások, mindennapi adatbázisok megismerése.

3. Infotechnológia3.1. Problémamegoldás Az információ különféle

megjelenési formái. A mindennapi életben előforduló információs jelek, szimbólumok.

Információgyűjtés változatos módon és forrásokból. Az információ kifejezése beszéddel, írással, rajzzal, jelekkel, mozgással stb.A pedagógus által felvetett

- 99 -

egyszerű problémára megoldási javaslatok megfogalmazása, a problémamegoldás gyakorlása informatikai eszközökkel.

3.2. Algoritmusok Egyszerű algoritmusok megfogalmazása, értelmezése.Az algoritmus adatai.Az informatikai környezet algoritmusai.Algoritmusok a számítógépen.

A mindennapi élet algoritmusainak felismerése, megfogalmazása, egyszerű lejegyzése és/vagy eljátszása. („Robotjátékok”)Az algoritmus adatainak értelmezése, leírása (számmal, betűvel, rajzzal…).Egyszerű algoritmusok megfogalmazása a számítógép számára, megfelelő fejlesztőrendszer használatával.Az algoritmus végrehajtása a számítógépen, az eredmény értelmezése.

4. Infokommunikáció Információszerzés az Internetről. Ismert honlap meglátogatása.

Irányított keresés az Interneten. A böngészőprogram indítása, adott web-oldal megkeresése és megtekintése. Hosszabb oldal megtekintése gördítéssel. Ugrópont felismerése és használata.A felfedező keresés gyakorlása az életkornak megfelelő információforrásokban.Az iskola honlapjának meglátogatása

5. Médiainformatika A hagyományos és elektronikus média lehetőségei, eszközei

Ismerkedés az elektronikus média lehetőségeivel. Oktatási célú multimédia programok, játékos oktatóprogramok használata. Elektronikus adattárak (könyv, lexikon, szótár…) megtekintése. Hangzóanyagok, képek, animációk, filmek létrehozása és/vagy lejátszása informatikai eszközökkel. Az eszközhasználat kipróbálása

- 100 -

(pl. videó, digitális fényképezőgép, kamera, DVD,…).Beszélgetés a hagyományos és virtuális világ jellemzőiről, eltéréseiről.

6. Informatika és társadalom

Az informatika alkalmazása a mindennapi életben.

Gyűjtőmunka az életkornak megfelelő információforrásokból az informatikai eszközök szükségességéről, mindennapi alkalmazásairól.Látogatás egy közeli „informatizált” munkahelyen.Beszélgetés az informatikai eszközök túlzott használatának veszélyeiről.

7. Könyvtári informatika Az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezete. Főbb állományrészek a dokumentumok tartalmának és használati sajátosságainak megfelelően.A könyvtár szolgáltatásai, használati szabályai (kölcsönzés, helyben használat), viselkedési normák.Az állományban való keresés algoritmusa.Iskolai könyvtár, lakóhelyi közkönyvtár gyermekszolgálata

Eligazodás a könyvtár tereiben, a könyvtár alapvető szolgáltatásainak igénybevétele a használati szabályok követésével, a viselkedési normák elfogadásával.Tájékozódás a könyvtár szabadpolcos raktári rendjében a feliratok és választólapok segítségével.A főbb állományrészek azonosítása, egyszerűbb tematikus keresés az életkornak megfelelő dokumentumok között.Látogatás a lakóhelyi gyermekkönyvtárban.

A főbb dokumentumtípusok (könyv, folyóirat, audiovizuális és elektronikus ismerethordozók) formai sajátosságai, használati jellemzői (a használathoz szükséges eszközök bemutatásával). A különböző médiumok szerepe az ismeretszerzésben.

A főbb dokumentumtípusok megkülönböztetése, felhasználása különböző tantárgyi témák feldolgozásában.Azonos témákról szóló különböző információhordozók keresése és a téma megjelenítésének, sajátos feldolgozásának megfigyelése.A felhasznált dokumentum tartalmának és főbb azonosítási adatainak

- 101 -

megállapítása, feljegyzése.Segédkönyvek: lexikon, szótár, enciklopédia. Műfaji sajátosságaik, szerkezeti jellemzőik, a tájékozódásban betöltött szerepük.Segédkönyv nyomtatott és elektronikus formában.

Az alapvető segédkönyvek szerkezetének, tájékoztató apparátusának megismerése. Tájékozódási feladatok megoldása, (tények, adatok keresése az életkori sajátosságoknak megfelelő segédkönyvekben.


A tanuló ismerje fel és nevezze meg a számítógép fő részeit. Legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret, használatukkal a számítógéppel „kommunikálni”, és életkorának megfelelő oktatási célú programokkal tevékenykedni. Elakadás, hibaüzenet esetén tudjon segítséget kérni.Ismerje meg egy szövegszerkesztő és rajzoló szoftver alapvető szolgáltatásait, alkalmazásukkal tudjon egyszerű szöveges

dokumentumot létrehozni, illetve ábrát, rajzot, illusztrációt készíteni.Legyen képes egyszerű, hétköznapi, illetve térbeli tájékozódási képességet fejlesztő algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani.Tudjon tájékozódni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában és innen dokumentumot választani. Legyen képes a választott dokumentum legfontosabb adatainak megnevezésére. Ismerje az információhordozók mindennapi életben leggyakrabban használt típusait. Legyen képes olvasmányairól röviden, szóban beszámolni.

SZEMPONTOK A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ

A tanulók értékelésekor minden esetben tartsuk szem előtt a Fejlesztési követelményekben leírtakat. Ebben az életkorban még erőteljesebben kell érvényesülnie az informatika sokoldalú alkalmazhatóságának, gyakorlati jellegének. Bár a kisiskolások a tanórai játékos, korosztályhoz illő tevékenységek közben sok hasznos szakismeretet, új fogalmat is elsajátítanak, semmiképpen ne törekedjünk ezek definíciószerű „felmondására”, visszakérdezésére, pontos idézésére. A

továbbhaladás feltételeként ugyan nélkülözhetetlen egyes informatikai alapfogalmak megértése, ismerete (pl. a számítógép fő részei vagy egyes kezeléshez szükséges tudnivalók), ezeknek ismeretét leginkább a gyakorlati alkalmazások során ellenőrizhetjük. Ha olyan feladatokat adunk, amelyek teljesítésekor a tanulók az IKT-eszközökkel tevékenykednek – információt gyűjtenek, kísérleteznek, saját ötleteik alapján alkotnak –, a legfontosabb fogalmak, tantárgyi ismeretek könnyen rögződnek, és a pedagógus számára a tevékenység megfigyelésével közvetlenül ellenőrizhetővé válnak.

- 102 -

Az értékelés folyamatos, rendszeres legyen és minden tantervi témát érintsen. Minden esetben törekedjünk a tanulók önállóan vagy közösen végzett feladatainak szóbeli értékelésére, dicséretére. A tanórai munka szóbeli, összegző értékelése lehetőleg sose maradjon el, hiszen az eredmények ismerete, a pozitív megerősítés rendkívül motiváló hatású. Az önálló alkotásokat mindig értékeljük, az ügyes munkákat dicsérjük, és a többi tantárgyban

megszokott módon jutalmazzuk. A tanulócsoporttal közösen legjobbnak ítélt produktumokat feltétlenül hasznosítsuk (pl. faliújság, iskolaújság, iskolai dekoráció, honlap, stb.)! A tanórai tevékenység elismerésének igen hatékony módja az, ha a diákok látják az eredményt, a hatást: saját alkotásuk hasznosulása kapcsán megérzik az informatika mindennapi életben való alkalmazásának fontosságát.

A belépő, új tantárgy első félévében nem ajánlott érdemjegyet adni, ehelyett rövid szöveges értékelés írása javasolt, amelyben leginkább a tanulók ötleteit, ügyességét, kreativitását, órai aktivitását „díjazzuk” az egyes feladatok megoldása, alkotások elkészítése során. Ezt a meggondolást az is indokolja, hogy a tanulók előismeretei eltérőek: alkalmazói tudásuk attól is függ, hogy például rendelkeznek-e otthoni számítógéppel, illetve volt-e már módjuk másutt „számítógépezni”. (Az eltérő otthoni feltételek miatt kerülendők a számítógéppel megoldandó házi feladatok!)

Az értékelés egyik fajtája tehát a számítógép segítségével elvégzett konkrét feladatok, alkotások (szöveg, rajz, animáció, zene, kép stb.), illetve könyvtárhasználati tevékenységek szóbeli megítélése, osztályzása. Egy-egy témakör feldolgozása után írásbeli ellenőrzést is alkalmazhatunk, de ez se legyen semmiképpen olyan gyors, röpdolgozat-szerű számonkérés, amelyben a „megtanult” szakkifejezéseket kell pontosan, írásban reprodukálni. Ehelyett játékos feladatlapok, „tudáspróbák” összeállítása javasolt, ahol a korcsoportnak megfelelő módszerekkel ellenőrizhetjük a megszerzett ismereteket. Például: hiányzó szavak beírása, kép és szöveg összekötése, kifejezések csoportosítása, kakukktojás kiválasztása, stb.

A 4. évfolyam végén az iskola pedagógiai programjában meghatározott módon értékeljünk. A szöveges értékelés vagy az adott érdemjegy a tanév során végzett időszakos ellenőrzések eredményein alapuljon. Tükrözze a tanuló egész évi tanórai munkáját (alkotásait, aktivitását, társaival való együttműködési képességét a csoportos feladatokban), valamint elsajátított ismereteinek szintjét és fejlődését is a megszerzett készségek-képességek terén. A továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretanyag tudását és az alapvető képességek elsajátítását feltétlenül várjuk el minden tanulótól, mert a felső tagozatos tantárgy erre a megszerzett tudásra épül.

- 103 -


Helyi tanterv

ÉNEK-ZENE1–4. évfolyam

CÉLOK ÉS FELADATOKAz ének-zene a szavak fölött „hangzó nyelv” élményével és az aktív zenei tevékenységekkel hat az érzelmekre, az emberi lélekre. A zenei nevelés középpontjában a zenei élmény áll, mely az élet minden mozzanatát tartalmassá, gazdagabbá teszi. Cél a zene megszerettetése, a zenei kifejezőeszközök megismertetése révén olyan motivációk kialakítása, melyek lehetővé teszik a tanulók aktív részvételét a zenei kommunikációban. A zenei nevelés sajátos eszközei a zene megértésén, befogadásán és reprodukálásán keresztül lehetőséget teremtenek a harmonikus személyiség kibontakozásához. Kiemelkedően fontos a zenei ízlés formálás, a zenei ítélőképesség fejlesztése, mert ez teszi lehetővé az értékes műalkotások felismerését és elfogadását, a kritikai képesség kialakulását. A magyar népzene megismerése igen fontos a nemzeti identitás megőrzésében. Zenei hagyományaink, az európai zenekultúra alkotásainak tanulmányozása és a távoli kontinensek zenei nyelvének megismerése együttesen segíti a tanulókat zenei világképük kialakításában.


Zenei alkotóképességInterpretáció

A zenének sokféle funkciója létezik, melyben a megismerő, a szórakoztató, a gyógyító, a preventív szerep éppúgy megtalálható, mint a szocializáló. Ezért az éneklési készség fejlesztésekor nem csak az életkornak megfelelő éneklés technikai képzésére, az éneklési kultúra kialakítására, az élményekből fakadó aktív zenélési kedv felkeltésére, továbbfejlesztésére kell hangsúlyt fektetni, hanem az értelmi, érzelmi kifejezés gazdagságára, az éneklés vagy éppen a

gyermekjáték, a tánc, a hangszerjátszás személyiségépítő, nevelő, katartikus élményt is magában rejtő funkciójára.

Az előzőek miatt az 1–4. évfolyamon a következők a feladatok:

– A dalok élményekből kiinduló, szövegtartalmat kifejező megszólaltatása, az éneklési öröm felkeltése.

– Egységes hangzás kialakítása a csoportos énekléskor, a kiscsoportos és az egyéni éneklés fejlesztése.

– A tanult gyermek- és játékdalok mozgással kísért csoportos előadása.

– A népzenei dalanyag többnyire hallás utáni megtanítása.

– Népszokások megismertetése, dramatizált előadása akár bábos megjelenítéssel vagy mozgással, tánccal is.

– Felkészítés az ünnepekre a hangszert tanuló diákok bevonásával is.

ImprovizációA zenei alkotás, az improvizáció feltételezi a

személyiség nyitottságát, fejleszti a zenei fantáziát. Alapját képezik a már megismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek. A kreatív játékok a zene belső lényegének megértésén túl segítenek az oldott, örömteli muzsikálásban.

Az 1–4. évfolyamon különösen fontos:– A zenei fantázia fejlesztése, mozgósítása,

énekes szabad rögtönzések bevezetése. – A ritmus- és dallamhangszeres improvizáció

készségének kialakítása a tanult tempók és dinamikák, egyszerű zenei szerkezetek (kérdés-felelet játékok), valamint az eltérő karakterek felhasználásával.

– Mozgásos improvizáció szervezése a fantázia szabadságával.

Megismerő- és befogadóképességekZenehallgatás

A zenehallgatás értelmi és érzelmi erőket mozgósít, és hozzájárul a személyiség belső

- 104 -


Helyi tantervharmóniájához. A fejlesztés során kialakuló értékrend lehetővé teszi a művészi értékek felismerését, a kritikai gondolkodást és az ízlés formálódását.

Az 1–4. évfolyam sajátos feladatai:– A csend, a zaj, a zörej elkülönítése.– Az emberi hang színeinek és a hangszerek

hangszínének megismertetése, megkülönböztetése vizuálisan is.

– Tanult dalok felismertetése vokális vagy hangszeres feldolgozásokban.

– Cselekményes zenék bemutatása, tartalmuk szóbeli vagy egyéb társművészetekből kölcsönzött eszközzel való kifejtése.

– Az emocionális érzékenység kifejlesztése. Zenei hallás és kottaismeret A zenei hallásfejlesztés célja, hogy aktivizálja

az emlékezetet, a zenei képzeletet és a gondolati tevékenységeket. A zenei hallásképzés eredményeként eljuthatunk az önálló zenei gondolkodás kifejlődéséig, mely magában rejti az összehasonlítás, a viszonyítás lehetőségét, a rövid zenei formák felismerését.

A hangzó zene és a kottakép megfeleltetésének kétirányú kapcsolata a zenei műveleti képességek alapja. Ezt a kapcsolatot a zenei olvasás-írás

elemi ismerete, a belső hallás fejlesztése teremti meg. A zenei élményből kiinduló elvonatkoztatás a ritmikai és a dallami elemek megismerését, felismerését és csoportos megszólaltatását szolgálja.

Az 1–4. évfolyamon az alapritmusok, ütemfajták és dallammotívumok felismertetése, olvasása és lejegyzése tanári segítséggel lehetséges.

– Lehetőség van a ritmushangszerek megismertetésére, használatára, a ritmikai többszólamúság megalapozására.

– A dalok ritmikai sajátosságainak megjelenítése mozgással, tánccal, kreatív játékokkal javasolt.

– Hangnevek meghatározása a vonalrendszerben a relatív szolmizáció alapján lehetséges.

– Feladat a hang tulajdonságainak megfigyeltetése. A hangmagasság, a hangerő, a hangszín iránti érzékenység fejlesztése. (Ezzel a hangközhallás megalapozása.)

– A hallás utáni éneklés képességének kialakítása.

– A tanult dallamok felismerési képességének kialakítása.

– A dalok szerkezetének hallás utáni megfigyeltetése és felismertetése.

- 105 -

1. ÉVFOLYAMÉves óraszám: 37 óra – 1 óra/hét

Témakörök, tartalmak Tanulói tevékenység

ÉneklésMagyar népi mondókák.Népi gyermekjátékok.Kis hangterjedelmű magyar népdalok.Az ünnepkörök dalai (Mikulás, lucázás, karácsony, március 15., anyák napja).Művészi értékű komponált gyermekdalok (pl.: gyermek és környezete a természeti és emberi környezet témákban).

Zenehallgatás Tárgyi, környezeti zajok, zörejek.

A hangszínhallás fejlesztéseÉnekes anyaghoz kapcsolódó vokális és hangszeres feldolgozások.Tanult magyar népzenei anyag eredeti felvételen.Karakterdarabok.

Improvizáció Dallammodellként: tanult mondókák, gyermekversek, énekes játékok; tanult dallami elemek.

Zenei ismeretekDallami elemek: magas-mély képzet, pentaton dallamelemek, szolmizációs szótagok (szó-mi, lá-szó-mi).

Ritmikai elemek: egyenletes lüktetés, motívumhangsúly-ütemsúly, kettes ütem, elemi ritmusértékek (negyedhang és szünetjelek, páros nyolcad), a ritmusvisszhang-felelgetős, az ütemvonal, a záróvonal, az ismétlőjel.

Dalos játékok előadása.Éneklés szöveggel emlékezetből.Ismert dallami fordulatok kézjeles éneklése tanári irányítással.Dalok, mondókák ritmusának meghatározása.Megfelelő tempóválasztás, tempótartás.Helyes testtartás, levegővétel alkalmazása.Megadott hangmagasság (kezdőhang) felismerése, átvétele.

Dinamikai ellentétpárok (halk-hangos) megkülönböztetése.1-2 perces zenei bemutatás (ismert gyermekdal feldolgozásának) figyelemmel kísérése.Alapvető tempókülönbségek (gyors-lassú) összehasonlítása.

– Emberi hangfajták hallás utáni megkülönböztetése (gyermek-női-férfi).– Hangszerek felismerése hangzás alapján (ritmushangszerek, metallofon, furulya, zongora, hegedű). Zenei karakterek hallás utáni megfigyelése.

– Énekes és ritmikus variációs játék elemi ritmusértékek felhasználásával.– Énekes párbeszéd-visszhangjáték (névéneklés). Ritmus és dallammotívum variálása.

Olvasás-írásA vonalrendszer ismerete, tanult pentaton dallamelemek, szolmizációs szótagok (kézjel, betűkotta, hangjegy) elhelyezése vonalrendszerben.



Éneklés Népi mondókák.Népi gyermekjátékdalok, népszokások.Magyar dalok és rokon népek dalai.Nemzetiségi és etnikai kisebbségek dalai.Az ünnepkörök dalai (újesztendő, farsang, húsvét, iskolai ünnepek).Műdalok (az életkornak megfelelően válogatva).

ZenehallgatásAz ünnepkörökhöz tartozó, életkorhoz igazodó szemelvények (vokális-hangszeres).A magyar, a tanult kisebbségi és a rokon népek népzenei felvételei.Gyermekdalok és magyar népzene feldolgozásokban.Cselekményes zenék. Improvizáció Dallammodellként:Magyar gyermekdalok.Népzenei-műzenei énekes anyag.Olvasógyakorlatok.

Zenei ismeretekRitmikai elemek: félértékű ritmus- és szünetjel; ritmusosztinato, ritmuskánon; ritmushangszerek.Dallami elemek: pentaton dallamhangok (lá-szó-mi, ré- dó- lá).

Népi gyermekjátékok, népszokások előadásaÉneklés osztinatóval.Ritmuskánonok megszólaltatása csoportos osztásban.Zenei hangsúlyok kifejezése az énekes előadásban.Pentaton dallamok éneklése, tanulása kézjegyről.Dallamváltozatok felismerése hallás után.

Újabb zenei együttesek felismerése hangzás alapján (gyermekkar; vonós- és fúvószenekar; hegedű, fuvola, fagott).Különböző karakterek, hangmagasságok hallás utáni megfigyelése.Egyszerű zenei kérdés-felelet motívumpár hallás utáni felismerése.

– Ritmusosztinato szerkesztése, előadása;– Ritmusfelelgetős;– Ritmuskíséret rögtönzése (kötött, pl. osztinato, ill. szabad);– Irányított improvizáció a zenei kérdés-felelet formájára.

Olvasás-írásÚjonnan belépő pentaton dallamhangok (kézjel, betűkotta, hangjegy). Első alsó pótvonal. Pentaton hangkészlet elhelyezése különböző magasságokban.

A TOVÁBBFEJLESZTÉS ALAPJAIKifejező éneklés. Egyenletes lüktetéshez alkalmazkodó éneklés, járás.Együttműködés csoportos éneklésben, népi játékban. Saját név megjelenítése (ritmussal és dallammal).Dallammotívumok csoportos éneklése szolmizációs kézjelről.Vokális és hangszeres hangszínek felismerése.Vonós és fúvós hangszerek hangszínének megkülönböztetése egymástól.



ÉneklésGyermekdalok és népdalok.

A tanult dalok közül a kánonéneklésre alkalmas dalok közös éneklése dallambújtatással is. Felkészülés könnyű kétszólamú dalok előadására. Műdalok: Kodály–Weöres: Pörcös pogácsa, Fut a kicsi kordé, Árnyék ül a falu dombján, Mondok egyet Elemér, Jön a tavasz, megy a tél, Eresz alól, De jó a dió

Zenei ismeretekDallami elemek:– A leggyakoribb pentaton fordulatok felismerése és lejegyzése.– A zenei írás-olvasás elemeinek megszilárdítása a pentaton hangkészleten belül.– Dalrészletek reprodukciója, elemzése. – Új dallamhangok (felső dó, alsó szó) megismertetése, dallamosztinátó megszólaltatása.– A magyar népdalok sorszerkezete.– A formaérzék fejlesztése az azonos, a hasonló, az eltérő megkülönböztetésével a relatív szolmizáció alapján.– A felső dó és az alsó szó megfigyelése, elhelyezése a hangsorban és az ötvonalas rendszerben.– Ismert dalok motívumainak lejegyzése.– A zenei kérdés-felelet jellegzetességei.– Zenei kérdésre felelet egyszerű dallamfordulatokkal.

A gyermekdalok és népdalok, valamint más népek gyermekdalainak a szöveghez igazodó hangulatos előadása.Légzéstechnikai és hangképző gyakorlatok, a helyes artikuláció gyakorlása.Az éneklési készség fejlesztése a kvart-, kvint- és szeptimugrás gyakorlásával.Daléneklés tisztán, pontos ritmusban a c’–d” hangok közötti magasságban.Táncos mozgáselemek összekapcsolása énekes gyermekjátékokkal.Alkalmazkodó ritmus, tempo giusto, parlando szerinti népdaléneklés.Tudjon az osztály kánonokat és könnyű kétszólamú dalokat énekelni.Legato éneklés.

Dalfelismerés a jellemző motívumról, lejegyzés önállóan a közös előkészület után.

Pentaton dallamfordulatok éneklése, felismerése.Az olvasógyakorlatokból pentaton fordulatok gyakorlása, éneklése tanítói segítséggel.Pentachord és hexachord hangkészlet (dó-hexachord, lá-pentachord). Kvart-, kvint- és szeptimugrás ismert dallamfordulatokban.


Ritmikai elemek:– Az egész értékű hangnak és szünetje-lének megismerése. Önálló nyolcadhang és szünetjele (dalokban és versekben).– Egész értékű kotta és szünete.– A négyes ütem és ritmusértékeinek megismerése. A szinkópa lüktetésének érzékeltetése. A lejegyzés és hangoztatás gyakorlása.– Ritmuskíséret az ismert dalokhoz, ritmushangszerekkel és mozgással.– A ritmusértékek önálló elhelyezése a négyes ütemben.– Ritmikai azonosságok és különbségek megállapítása. – A szinkópa ritmusképlet megismerése, érzékeltetése, jelölése.– Az önálló nyolcadhangnak és szünetjelének megismerése.– Kétszólamú ritmusgyakorlatok hangoztatása.

ZenehallgatásA természet hangjai: eső, patak, vihar, tűz (kicsi, közepes, nagy) Indulók: Erkel Ferenc: Hunyadi László (részlet)Id. J. Strauss: Radetzky-indulóGorrieri F.: MÁV-indulóEgressy B.: Klapka-induló (részlet)A trombita hangjának megfigyelésére: trombitajelek (ébresztő, riadó) A kürt hangjának megfigyelésére: C. M. Weber: A bűvös vadász (részlet)Csajkovszkij: VI. szimf. (részlet)A. Vivaldi: Négy évszak. Az ősz II. tétel (részlet)C. Debussy: Gyermekkuckó. A néger baba tánca (részlet)Bárdos L.: TücsöklakodalomW. A. Mozart: Kis éji zene. IV. tétel. Rondó (részlet)O. Lassus: VisszhangFenyvesi B. – Györe I.: Adventi ének (részlet)

A tempó és dinamika különbségeinek megfigyelése a természet zajain, zenei alkotásokban.Hangulatok, előadásmódok (pl. parlando), karakterisztikus elemek megállapítása.Tartalom és zenei kifejezőeszközök összefüggéseinek megfigyelése a cselekményes zenék hallgatásakor. Különböző zenei karakterek megfigyelése a zenében. Az induló tempó megismerése. A fúvószenekar, a trombita, a kürt, az üstdob hangszínének megfigyelése. A női kar, a férfikar és a vegyeskar hangzásának megfigyelése. A legato és a staccato előadásmód megfigyelése.


Lakner T. – Csorba Gy.: Csörög a fagyos föld (részlet)M. P. Muszorgszkij: Egy kiállítás képei. Baba Jaga kunyhója (részlet)Saint-Saëns: Az állatok farsangja. KengurukA. Vivaldi: Négy évszak. A tavasz.I. tétel (részlet)

Népi gyermekjátékokPárválasztó, párcserélő: Hajlik a meggyfa levele, Most viszik, most viszik, Cickom, cickom, Éva szívem, Járok egyedül.Fogyó-gyarapodó: Itt ül egy kis kosárba, Mit akar ez az egy ember?Párosító: Csipkefa bimbója.Bújó-vonuló: Jöjj által, jöjj által.Szerepjátszó: Volt nekem egy kecském, Készen áll már a híd, A faragószék nótája.

Olvasás-írásKodály Z.: Ötfokú I. és 333 Olvasógyakorlat.A dalanyagban szereplő magyar gyermekjátékok, népdalok, műdalok.Tanult dalok utószolmizálása.Az eddig tanult ritmusok leírása és olvasása, felismerése kottaképről.Daltanulás kézjelről és betűkottáról.Új ritmusmotívumok és dallammotívumok leírása.

A TOVÁBBFEJLESZTÉS ALAPJAITudják tanítói segítséggel az új dallamhangokat megfigyelni és elhelyezni a vonalrendszerben (felső dó, alsó szó). Ismerje a hangok nevét, betűjelét, kézjelét, egymáshoz viszonyított helyét a vonalrendszerben.Tudjanak ismert dalhoz egyszerű dallamosztinátót hangoztatni.Figyeljék meg a tanult magyar népdalok sorait: azonos ill. különböző sorok.Figyeljék meg olvasógyakorlatokban, műzenei példákban rejlő variációkat.Szerkesszenek önállóan egyszerű dallam- és ritmusvariációkat.Tudjanak azonos dallamhoz különböző befejezést szerkeszteni.Mutassák be ismert mondóka, vers szövegét különböző tempóban, dinamikával.


ÉneklésJeles napok dalai.Alkalmi dalok.Más népek dalai.Műdalok.25 népdal, műdal és gyermekdal közös éneklése és játéka (a helyi tantervben megjelölt törzsanyaggal).

Zenei ismeretekDallami elemek:– A dalok hangkészletének megállapítása.– A pentaton és a hétfokú hangsor különbségének megfigyelése.– Dalrészletek reprodukciója és elemzése, jellegzetes dallamfordulatok ismert dalokban.– A dalok szerkezete, zenei kérdés-felelet megállapítása.A pentatónia jelentése, fogalma, jellemző jegyei.

Ritmikai elemek:– A többszólamú érzék fejlesztése a dalokhoz kapcsolódó ritmusosztinátó-kíséret és ritmus segítségével.– A háromnegyedes ütemmutató és ütemfajta, pontozott félkotta és szünetjele, váltakozó ütem, nagy éles és nyújtott ritmus.

Zenehallgatás Zenei karakterek megfigyelése közös szempontok szerint.A zeneművekben megszólaló ismert hangszerek megnevezése. A vegyes kar szólamainak felismerése és megnevezése.

A tanult dalok átélt, hangulatnak megfelelő éneklése.A hangszín és a hangerő szövegtartalomnak megfelelő megválasztása.A hangterjedelem növelése g–e” hangig.Légzéstechnikai és hangképző gyakorlatok.A jeles napok szokásainak és dalainak megismerése.

Gyermek- és népdalok: A négy év során tanult dalok ismétlő gyakorlása.

A fá és a ti hang megfigyelése, tudatosítása, kézjele, helye a vonalrendszerben.Hétfokú dallam éneklése kézjelről, szolmizált éneklés kottaképről. A pentatónia dallamhangjainak és dallamfordulatainak éneklése a tanult népdalok és a 333 olvasógyakorlat segítségével.

A hármas ütem, hangsúlyrend összehasonlítása a hármas és a kettes ütemben.Nagy éles ritmus, nagy nyújtott ritmus felismerése.A váltakozó ütem fogalma.Kétszólamú ritmusgyakorlatok.Ritmusosztinátó a dalok előadásakor.

Zenei részletek szereplőinek felismerése, a karakterek megfigyelése.Hangszerfelismerési gyakorlatok (a négy év alatt megismert hangszerek hangszínei).A hangszerismeret bővítése (klarinét, cselló). A kórustípusok ismeretének bővítése.


Bárdos L.: Kossuth Lajos táborában, Liszt F.: Mazeppa (részlet),Saint-Saëns: Az állatok farsangja. Az elefánt, Táncok a zenében:J. Strauss: Kék Duna keringő (részlet), L. Delibes: Walzer, W. A. Mozart: Három német tánc. Utazás szánon, L. Boccherini: Menüett (részlet), L. Delibes: Mazurka (részlet) P. I. Csajkovszkij: Diótörő (részlet): Virágok keringője, I. Sztravinsky: Petruska (részlet),Kodály Z.: Hajnövesztő, Bartók B.: Jószágigéző, Afrikai varázsének (feldolgozás)Karácsonyi dalok:J. S. Bach–Gounod: Ave Maria, Kodály Z.: Karácsonyi pásztortánc, Áldott éj (Farkas F. feldolg.), Dicsőség, Pásztorok, pásztorok, Jingle Bells (Köcsky T. feldolg.),I. Berlin: Fehér karácsony (Köcsky T. feldolg.), Schóber T.–Szenci M. A.: Ünnepre jöttünk, M. P. Muszorgszkij: Egy kiállítás képei (részlet: Séta-téma-zongora), Séta-téma (szimf. zenekar, Ravel hangszerelése), P. I. Csajkovszkij: Diótörő (részlet: Induló), T. Albinoni: Adagio (részlet), Kodály Z.: Háry János – daljáték: Intermezzo; I. kaland – Ó, mely sok hal; II. kaland – A bécsi harangjáték; III. kaland – A franciák indulója, Napóleon gyászindulója, Toborzótánc; IV. kaland – Ábécédé, Szegény vagyok, Felszántom a császárKodály Z.: Gergely-járás, Rózsavölgyi M.: Verbunkos (részlet), Csárdás (részlet), Erkel F.–Kölcsey F.: Himnusz (szimf. zenekar, gyermekkar), (részlet)


Kodály Z.: Villő, L. Daquin: A kakukk, G. Rossini: Tarantella (részlet), F. Chopin: Esz-dúr noktürn, C. Orff: Carmina Burana. In taberna (részlet)Kodály Z.: PünkösdölőDélszláv, sváb, roma népzenei felvételek

Népi gyermekjátékok:Párválasztó-párcserélő: Kősziklán felfutó, Láttál-e már valaha, Vonulós, kapuzós: Hej, tulipán, Kivirágzott a diófa, Beültettem kiskertemet,Csúfoló: Csömödéri faluvégén, Szép szakmári lányok, Csütörtökön virradóra,Szerepjátszó: Nézd meg lányom Kotyolás, Pásztorjáték, Új esztendő (köszöntő), Hipp, hopp, farsang Balázsolás, pünkösdi királynőjárás.

Improvizáció Dallammodellként a tanult ritmikai, dallami elemek, olvasógyakorlatok.

A tanult népdalok és más dallamok, zenehallgatási szemelvények.

Zenei olvasás-írásHétfokú dallamok, dallamfordulatok kottaképben.Öt és hétfokú olvasgyakorlatok.

Az elemi dramaturgiai szabályok szerint a szerepek megtartása.

A hagyományos ünnepi alkalmakra színpadi bemutatás előkészítése.

Megismert ritmikai, dallami elemek felhasználásával variációs készség fejlesztése.A megismert ritmikai és dallami elemekkel variációkat készítése.Ritmuskíséret rögtönözése ismert dallamhoz az újonnan tanult ritmusokkal.

A belépő új szolmizációs hangok kézjelének, betűjelének megismerése, azok elhelyezése relációkban a vonalrendszerben.A tanult ritmusképletek felismerése, olvasása kottaképről, leírása.

KÖVETELMÉNYÉneklés: Emlékezetből további 10 magyar népdal, műdal közös éneklése. A Himnusz éneklése pontos szöveggel. Iskolai ünnepélyek dalainak éneklése.Zenehallgatás: A meghallgatott zenés mesék felidézés. Zene karakterdarabok szóbeli jellemzése.Improvizáció: Ritmussor szabad és adott szempontok szerinti rögtönzése (max. 8 ütem terjedelemben). Zenei olvasás-írás, zenei ismeret:Tudjon ismert dalokat tanári segédlettel szolmizálni. A tanult ritmusértékek és ritmusképletek felismerése és megszólaltatása kottaképről, hármas ütemben is. Tudjon dalrészleteket olvasni és kottába írni tanítói segítséggel.

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA1–4. évfolyam

CÉLOK ÉS FELADATOK

A vizuális nevelés látni és láttatni tanít. Átfogó célja a tanulók látáskultúrájának megalapozása. Feladata a vizuális megismerő-, befogadó-, alkotóképesség fejlesztése, a kommunikáció köznapi, művészi, műszaki és tudományos módjainak, a közlés és kifejezés képi formáinak megismertetése. Különösen a látvány mélyebb tartalmának, jelentésének, esztétikai üzenetének megértéséhez járul hozzá. Lehetővé teszi az eligazodást a látható, tapintható tárgyi valóságban, a képi világban, és személyes alkotói utak bejárására bátorít. Fejleszti a síkbeli, térbeli ábrázoló-, kifejező-, közlő-, alakító-, alkotóképességeket; a gondolatban és érzelmekben gazdag tevékenységek által a világ érzéki-tapasztalati birtokbavételére nevel, feladata a látás és a kéz intelligenciájának kiművelése. A térszemlélet, a forma-, szín-, dinamikai és szerkezeti érzék, az anyagismeret képességei a tantárgy fejlesztő hatására emelkednek magasabb szintre. A megsokszorozódott vizuális hatások, a technikai információk korában a tantárgy újszerű célja az információk közti szelekció, a kritikus befogadóképesség megalapozása. Az általános nevelési célokhoz a kreativitás, a problémafelismerő és -megoldó képesség, a képzelet, a képi gondolkodás, az ízlés, a nyitottság, az empátia fejlesztésével, az érzelmi élet gazdagításával járul hozzá. A művészeti nevelés értékközvetítő, értékteremtő, egyben személyiségformáló szerepet tölt be, segíti a kultúra értékeit becsülő, környezettudatos magatartás formálását.

Az 1–4. osztályban a vizuális nevelés célja – az érzelmekkel kísért önkifejezés elmélyültségének megőrzése mellett – az egyre céltudatosabb megismerés ösztönzése. A képi gondolkodás fejlesztése, a vizuális képzetkincs bővítése, az érdeklődés ébrentartása érdekében a tantárgy feladata a tanulók vizuális formakészletének gazdagítása,

megfigyelőképességük, tér- és időérzékük fejlesztése a látvány és a mozgás ábrázolásával, térbeli rendezéssel; szín-, forma- és szerkezeti érzékük alakítása rajzolással, festéssel, mintázással, konstruálással. Az esztétikai érzékenység fejlődését a manuális munka, a látványélmények és a bemutatott műalkotások szolgálják. Az alkotó és befogadó tevékenységek erősítik a szabálytudatot, az akaratot, javítják az önértékelést, a csoportmunka az együttműködési készségeket fejleszti.

A képességek fejlesztése három fő képzési területen folyik. A kifejezés, képzőművészet témakör a gyermekek személyes, kifejező-expresszív tevékenységének és az elvárható műelemzési, művészeti ismereteinek leírását tartalmazza. A vizuális kommunikációhoz a vizuális megismerést szolgáló tevékenységek köre és a köznapi, informatív, tudományos képi közlésekkel kapcsolatos tananyag tartozik. A tárgy- és környezetkultúra témaköre a használati tárgyakkal, a tárgyalkotó művészetekkel és az építészettel kapcsolatos alkotó- és elemző tevékenységeket tartalmazza. A vizuális nyelv a témakörök kifejező elemeit és rendező elveit sorolja fel, a technikák fejezete pedig az anyagokra, technikákra, eszközökre, eljárásokra tesz javaslatot.

A tananyag bővülő, spirális elrendezésű, a témakörök és a fő tevékenységi formák évenként ismétlődnek, tartalmukban gyarapodnak, műveleti szintjük emelkedik. A tananyag jellegét tekintve mind a négy évfolyamon gyakorlati, tevékenység-központú. A kerettantervi követelmények a leghatékonyabban a több témakör szempontjait egyesítő komplex feladatokkal teljesíthetők.

FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

Jelenítse meg a tanuló gondolatait, érzéseit, élményeit vizuális nyelvi eszközökkel saját kifejezési céljai szerint és a tanuláshoz szükséges formában. Használja ehhez egyre magasabb szinten a megismert technikákat. Ismerje fel műalkotások, képi közlések, tárgyak életünkben betöltött szerepét. Értelmezze a tankönyveiben és a környezetében található vizuális közlő, eligazító jeleket. Ízlésítéletét indokolja néhány szempont alapján. Becsülje meg a saját és mások munkáját. Szerezzen tapasztalatokat a kultúra és a környezetvédelem fontosságáról. Legyen nyitott az esztétikai élmények iránt. Fedezzen fel különbségeket az értékes és az értéktelen között.

A tantárgyi fejlesztés eredményeképpen egyéni eltéréseket mutató képesség-, készség-, ismeret-és magatartásbeli fejlődés várható a tanulóktól. Ennek tényét kinek-kinek önmaga év eleji szintjéhez, valamint saját korosztálya jellemzőihez viszonyítva ítélhetjük meg helyesen.

Megismerő-, befogadó képességekLegyen nyitott a gyermek a látható világ jelenségei és az esztétikai értékekkel kapcsolatos élmények iránt. Alaposan vegyen szemügyre, pontosan figyeljen meg élőlényeket, tárgyakat, képeket, jelenségeket. Őrizzen meg emlékezetében látványélményeket, könnyedén idézze fel azokat. Vizuális emlékezetére építve végezzen gondolkodási, képzeleti műveleteket (összehasonlítás, elemzés, képzeleti átalakítás). A látványban rejlő jelentést, művészi kifejezést, valamint a közlések tartalmát olvassa, elemezze adott szempontok alapján. Ítéljen meg látható

(tér, forma, szín, változás, mozgás) viszonylatokat. Fedezzen fel lényeges összefüggéseket (külső és belső forma, forma és tartalom, forma és funkció). Fogalmazzon meg ábrázolásbeli és szóbeli magyarázatokat, melyeket erős szubjektivitás, egyéni látásmód jellemezzen. Műalkotások nézegetése, adott szempontok szerinti elemzése során mozgósítsa formálódó vizuális, esztétikai, művészeti képzeteit.A látáskultúra fejlődése segítse a gyermeket tapasztalatainak rendezésében, a tanulásban, a művelődésben és a mindennapi életben. Készítse fel az információk áttekinthető, tagolt elrendezésére, az ábrák megértésére és létrehozására. Sajátítsa el a tanuló a vizuális információk formáit és ismerje meg lelőhelyeiket (könyvekben, kiállításokon és egyéb ismerethordozókon).

KreativitásA vizuális nevelés irányítsa a gyermek figyelmét a látható világ új, érdekes, szép jelenségeire. Képzelőereje az eleven, a konkrét belső képekben, képzetekben való gondolkodásban, valamint képzettársításai könnyedségében, tartalmi gazdagságában és a képi-plasztikai kifejezés, a sík-és térbeli konstruálás bátorságában, eredetiségében nyilvánuljon meg.Kapjon ösztönzést szokatlan, egyéni megoldások kipróbálására. Ábrázolási jelrendszerében jelenjenek meg árnyalt, egyéni vonások. Kifejezőképessége, expresszivitása mutatkozzon meg szubjektív arány-és színkezelésben, fokozásban, kiemelésekben. Kreativitását a konkrét tevékenység motiválja, szükség szerint igényt tartva a tanító segítő közreműködésére is.

ÖNISMERET, ÖNÉRTÉKELÉS, ÖNSZABÁLYOZÁSAz alkotó tevékenység jelentsen élményt a gyermeknek, mert így érvényesülhet annak gazdag személyiségfejlesztő hatása (érzelmi gazdagodás, az empátia, az intuíció fejlődése, az önálló ízlés és a belső igényesség megalapozása). Az alkotás öröme tegye képessé munkája kidolgozására. Alkotásait segítségadás

mellett elemezze, értékelje, s a társak munkáit is kísérje figyelemmel.

A vizuális kultúra tantárgyra jellemző, hogy a fő tevékenységformák kezdettől fogva jelen vannak, a fejlesztés eredményeképpen azonban ezek műveleti szintje fokozatosan emelkedik. A szintemelkedés a Belépő tevékenységformákban követhető, a tevékenységeket, ismereteket a

Témakörök, tartalmak című tantervi egység foglalja magában.

Az egyes évfolyamoknál a műalkotás elemzéshez felsorolt alkotások ajánlások, melyekből a pedagógiai célnak és a témának megfelelően válogathat a tanító az alábbi szempontok figyelembevételével:

a példák az egyetemes és a magyar művészettörténet. kiemelkedő műveit mutassák be;

legyen közöttük - lehetőség szerint - történeti és mai alkotás is;

a magas művészet példái mellett kerüljenek bemutatásra a magyar népművészet, a nemzetiségek és etnikai csoportok népművészetének alkotásai és a mindennapi környezet tipikus tárgyai, épületei;

a helyi, a regionális értékek bemutatása kiemelt fontosságú feladat.

1. évfolyam

Éves óraszám: 55,5 óra ( I. félév 2 óra/hét; II. félév 1 óra /hét )

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEKSzemélyes élmények, látvány, történet kifejezése síkban és térben, rajzolással, festéssel, mintázással. Műalkotások, illusztrációk szemlélése, megbeszélése. Látványok megfigyelése és értelmezése. Vizuális jelek felismerése, megértése. Tárgyak csoportosítása, rendezgetése, formájuk és rendeltetésük megfigyelése. Tárgykészítés, díszítés, környezetalakító tevékenység.

TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEKKifejezés, képzőművészetNyelvFormák, vonalak és színek használata, megnevezése. Kiemelés mérettel és színnel. Képi elemek helyének meghatározása és rendezése.AlkotásÉlmények személyes hangú kifejezése rajzokban, festményekben, szobrokban (pl. emberekhez, állatokhoz, növényekhez kötődő vagy családi, iskolai témák).Szépirodalmi téma (pl. meseélmény) megjelenítése síkban, térben.BefogadásSzemlélődés, beszélgetés a látványról, az ábrázolt tárgyakról, élőlényekről, színekről, formákról, tanulói munkákról és műalkotásokról. Megfigyelés, beszélgetés (lehetőleg eredeti) szoborról, festményről.Szépirodalmi illusztrációkon a cselekmény és a szereplők jellemzőinek összekapcsolása.Vizuális kommunikációNyelvVonalak és foltok a képeken, ábrákon. A vizuális jelek tulajdonságai.AlkotásTárgyak, élőlények témába ágyazott ábrázolása legjellemzőbb vonásaik egyéni megragadásával, mozdulatok egyéni megjelenítése síkon és térben.BefogadásLátványok megfigyelése, leírása (formák, arányok, színek, felületek). Elemi térviszonyok megfigyelése (lent-fent, jobbra-balra, elől-hátul). Testmozgások, gesztusok legfontosabb jellemzőinek megállapítása.Jelek, ábrák gyűjtése, válogatása, csoportosítása a közlés rendeltetése szerint (pl. közlekedési jel, kereskedelmi márka).Tárgy- és környezetkultúraNyelvA természeti és a mesterséges forma. Tárgyak térbeli helyének meghatározása.AlkotásEgyszerű tárgyak (pl. játékok) készítése elképzelés alapján és mintakövetéssel. Díszítés.Befogadás, megismerésTárgyak formája és rendeltetése közötti összefüggés felfedezése, megbeszélése, tudatosítása.Tárgyak csoportosítása rendeltetésük, nagyságuk, színük, formájuk, anyaguk szerint.TechnikákCeruza-, filctoll-, kréta- és ecsetrajz.Vízfestés (ecsettel, újjal), vegyes technikák (pl. kréta és festék keverése).Mintázás agyagból, plasztilinből.Tárgykollázs, konstruálás, anyagalakítás, hajtogatás, vágás (pl. papírból, textilből).Nyomatkészítés (pl. krumplinyomat, frottázs).Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotásokLásd a 2. évfolyam tananyagában.

2. évfolyam

Éves óraszám: 37 óra ( 1 óra/hét )

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK

Egyéni élményfeldolgozás. A kifejezőeszközök (vonalak, foltok, színek, felületek, ritmusok, síkbeli és térbeli formák) árnyaltabb alkalmazása. Műalkotások megismerése, alkotók és művek megnevezése. Ábrázolás közvetlen szemléletre támaszkodó emlékezet alapján. Képzetépítés, az egyéni formakincs gazdagítása érzéki-tapasztalati úton, a természet és a mesterséges környezet látványának és emberi gesztusoknak a megfigyelésével. Tárgyformálás, díszítés, a tárgyalkotó folyamat, a forma és a rendeltetés viszonyának tapasztalati megismerése.

TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEKKifejezés, képzőművészetNyelvÁrnyaltabb vizuális minőségek (többféle színárnyalat, vonalvastagság, szabályos és szabálytalan forma).Formák, színek szimmetrikus elrendezése, egyensúly. Egyszerű vonal-, folt-, színritmusok.AlkotásSzemélyes és közös élmények képi-plasztikai feldolgozása. Elképzelt jelenet ábrázolása rajzban, festményben, szoborban. Művészeti élmény (pl. bábszínház) megjelenítése síkban, térben.BefogadásEgymás munkáinak és műalkotásoknak a megfigyelése, az élmény összetevőinek (pl. anyag, forma, tér, szín, elhelyezés, téma) megbeszélése. A legismertebb festészeti műtípusok (pl. csendélet, portré) megismerése, felismerése. A körplasztika és a dombormű jellemzőinek összevetése (azonosságok, különbségek).Néhány festmény és szobor alkotójának, a mű címének megnevezése.Vizuális kommunikációNyelvA síkbeli ábrázolás elemei (pontok, vonalak, foltok, színek). A vonalfajták (egyenesek, görbék, vékonyabbak, vastagabbak, határolók és felületkitöltők).AlkotásÉlőlények, tárgyak ábrázolása közvetlen szemlélet és emlékezet alapján. Mimika, grimasz tanulmányozása, utánzása. Érzés, személy megjelenítése. Változások tudatosan megfigyelt vizuális jellemzőinek megjelenítése (pl. évszak, időjárás).Saját információközlő jelek létrehozása (pl. a tornazsák, az öltözőszekrény megjelölésére).Befogadás, megismerésÉlőlények, tárgyak adott szempontok szerinti vizsgálata (pl. anyag, jellemző forma és szín).Egyszerű, mindennapi magyarázórajzok, jelek értelmezése, megfejtése (pl. tankönyv ábrái, újságképek, reklámképek).Karakteres emberi gesztusok (testbeszéd, mimika) olvasása.

Tárgy- és környezetkultúra

NyelvFunkcionális és díszítő formálás. A díszítés mintái, elemei.AlkotásTárgyak készítése könnyen alakítható anyagokból (pl. játékhoz, ünnephez, meséhez).Csomagolás készítése mintakövetéssel, csomagolóanyag díszítése egyénileg (pl. ajándékhoz).Környezetalakító tevékenység.Befogadás Köznapi és ünnepi tárgyak formája, díszítése és rendeltetése közötti összefüggések. Tárgyak megadott szempontok szerinti csoportosítása, vizsgálata. Közismert tárgyak üzenetének megfejtése.TechnikákCeruza-, filctoll-, golyóstoll-, kréta- és ecsetrajz. Vízfestés és vegyes technikák.Formálás agyagból, plasztilinből (pl. mintázás, hurkafelrakás, formába nyomás, pecsételés).(Origami jellegű) papírhajtogatás. Papírvágás, ragasztás.Dúckészítés, nyomtatás, nyomhagyás (pl. papír, termés, levél).Egyeszű bábkészítési technikák (pl. síkbáb, ujjbáb, hengerbáb).Fonás, nemezelés.

Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások1–2. osztályban: Steindl Imre: Országház, Thököly vár–Késmárk; Medgyessy Ferenc: Anyaság; Kolozsvári testvérek: Szt. György szobra; Kovács Margit: Szamaras, Sámson dombormű; Szőnyi István: Este; Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja; Pablo Picasso: Maia arcképe; Ferenczy Noémi: Noé bárkája–gobelinrészlet; Népművészet: Kispaládi parasztház, Cifraszűr, Bölcső, Csengős népi játék.

A KÖVETKEZŐ TANÉVI FEJLESZTÉS FELTÉTELEI

A tanuló érthetően fejezi ki élményeit, megrajzol egyszerű helyzeteket, változásokat. A képelemeket elrendezi. A színeknek többféle árnyalatát is használja. Megold mintaképzési, sorolási feladatokat. Elkészít egyszerű tárgyakat. Felismeri a különbségeket a használati és a dísztárgy között. Megnevez néhány, sokszor megfigyelt műalkotást.A vizuális képességek fejlettségének színvonala nem akadálya a továbbhaladásnak.

3. évfolyam

Éves óraszám: 37 óra ( 1 óra /hét )


Formák, szín- és tónusárnyalatok megfigyelése, kompozíció, ritmus tudatosabb megválasztása. Események illusztrációja, történetek kifejezése képsorozatokban. Műalkotás vizsgálata adott szempont szerint. Műfajok (festészet, szobrászat) és műtípusok (pl. tájkép, életkép) ismerete, műélmény megfogalmazása. Nézetek alkalmazása a térábrázolásban. Tárgyábrázolás megfigyelés alapján. Mozgásábrázolás, változás fázisainak rögzítése. Ábra és üzenet kapcsolatának vizsgálata. Térkép, alaprajz megértése. Önálló tárgykészítés adott rendeltetésnek megfelelően. Mai és régi tárgyak formájának, funkciójának összevetése. A lakóhely egy jelentős emlékének, közgyűjteményének megismerése. Könyvtárhasználat.

TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEKKifejezés, képzőművészetNyelvAz ábrázolási szándék, a vizuális nyelvi elemek és az elrendezés viszonya.Vonal-, folt-, forma- és színritmusok.A képmező. Komponálás különböző formákban (pl. álló, fekvő téglalapon).Az elbeszélő ábrázolás, a lényeges mozzanat kiemelésének eszközei.AlkotásEgyéni és közös élmények (pl. szépirodalmi) feldolgozása, színben, rajzban, plasztikában.Térviszonyokat és mozgást kifejező ábrázolások a téma feldolgozásában. Események, történetek ábrázolása egy képben és képsorozatokban (pl. útinapló).BefogadásMűalkotás olvasása, összehasonlítása szempontok szerint; a műélmény megfogalmazása.Képzőművészeti műfajok (pl. festészet) és műtípusok (pl. tájkép) jellemzőinek elemzése.Néhány tanult műalkotás, valamint szerzőjének és a mű címének ismerete.Könyvtárhasználat, elérhető helytörténeti vagy közgyűjtemény felkeresése.Vizuális kommunikációNyelvA jellemző nézet és a forma jelölése, a körülhatároló vonal. A folt a felület betöltésének eszköze. A folt mint a forma jele (pl. árnykép).

AlkotásEgyszerű természeti vagy mesterséges tárgy ábrázolása látvány szerint, valamint elöl- és oldalnézetből.Elképzelt tér ábrázolása felülnézetből (pl. várkastély), esetleg makettjének közös elkészítése.Konkrét útvonal megrajzolása emlékezetből.Változások, folyamatok, jellegzetes állapotok, helyzetek ábrázolása képsorokkal.Egyszerű összefüggések ábrázolása magyarázó rajzzal.BefogadásA közvetlen természeti és mesterséges környezet szemlélése, jellegének elmondása.Tárgyak vizuális jellemzőinek megállapítása (sík jellegű és tömbszerű forma). Tárgy jellemző nézete, a látvány és az ábra megfeleltetése.Egyszerű alaprajzok és térképek olvasása, értelmezése, összevetésük a valós terekkel.Történés sorrendjének értelmezése fázisrajzok alapján (pl. képregény).Képi információk értelmezése: egyszerűség, érthetőség, a jel és a jelentés viszonya.

Tárgy- és környezetkultúraNyelvA használati tárgyak megjelenése, jelentése, ennek kifejezőeszközei (alak, szín, anyag). AlkotásFunkciónak megfelelő egyszerű tárgy készítése (pl. játékok, bábok, edények, taneszközök).Csomagolás készítése minta után és egyéni elképzelés alapján (papírból, textilből).Az egyszerű tárgyalkotó folyamat végigvitele: ötlet (gondolati terv), elkészítés, kipróbálás.Környezetalakító tevékenység (pl. díszletkészítés).BefogadásA rendeltetés (tartalom) és a forma összefüggéseinek megfigyelése, elemzése, a jelen és a múlt néhány tárgya és a lakóhely jellegzetes építményei kapcsán. A tárgyalkotás, a konstruálás lépései, a funkcionális és anyagszerű formaképzés.Építmények összehasonlítása megadott szempontok (pl. rendeltetés) alapján. Az alaprajz fogalmának megismerése, értelmezése. TechnikákRajzolás rosttollal, krétával, ceruzával. Viaszkarc.Festés temperával, vízfestékkel, krétával, vegyes technikával.A mintázás újabb technológiai változatai: építés lapokból szabásminták alapján, díszítés nyomhagyással. Különféle tárgy- és anyagnyomatok, kollázs technikák.Papírtárgyak, papírmunkák (kivágások, papírmetszet, mozaik, montázs). Konstruálás modellező anyagokból (textil, papír, agyag, talált tárgyak).Műalkotás-technikák: akvarell, olajfestmény, kő-, agyag-, bronzszobor.

Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotásokHollókői ház, füstös konyha, matyó tisztaszoba, mai lakóház külső és belső képe; Árva vára; Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum; Schaár Erzsébet: Kirakat; Constantin Meunier: Teherhordó munkás; Ferenczy Béni: Játszó fiúk; Albrecht Dürer: Nyúl, Önarckép – ezüstvessző rajz, Hónapok – Berry herceg hóráskönyvéből; Eugéne Delacroix: Villámtól megriadt ló; Paul Cézanne: Csendélet; Ferenczy Károly: Festőnő; Fényes Adolf: Testvérek; Vaszilij Kandinszkij: Festmény három folttal; Bálint Endre: Vándorlegény útrakél Kentaur alakú aquamanile, Ember alakú butella.

A KÖVETKEZŐ TANÉVI FEJLESZTÉS FELTÉTELEI

A tanuló jellegzetes formákat képes ábrázolni. Visszaadja a színeket. Magyarázó rajzokat készít szövegekhez, előkészítés után rendeltetésszerű tárgyat konstruál. Megérti egyszerű magyarázó rajzok, ábrák értelmét, fotók, illusztrációk, reklámképek üzenetét. Megfogalmazza műélményét, megnevezi a többször megfigyelt műveket és alkotójukat. Felismeri és megnevezi lakóhelyének néhány nevezetes épületét, szobrát.A tanuló továbbhaladását a vizuális képességek elért fejlettségi szintje nem akadályozhatja meg.

4. évfolyam

Éves óraszám: 37 óra ( 1 óra/hét )


Ellentétek megjelenítése, hangsúlyozás kiemeléssel. Vizuális nyelvi elemek árnyalt alkalmazása, tudatos komponálás. A gondolat, hangulat kifejezéséhez az eszköz megválasztása: a formák, foltok, tömegek elrendezése. Műalkotások hatása, témája és technikája közötti összefüggés jellemzőinek felismerése. Képzőművészeti műfajok rendszerezése, népművészeti tárgyak megismerése. A térábrázolás új eleme a közvetlen megfigyelésen alapuló forma- és színtanulmány, a takarás megfigyelése, a dinamikus mozgásábrázolás. Nézetrajzok, útvonalrajzok, térképek készítése. Tárgykészítés adott elvárásnak megfelelően. Tárgyelemzés, épületelemezés az anyag, a rendeltetés és forma kapcsolatának feltárásával.

TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEKKifejezés, képzőművészetNyelvEllentétek, színkontraszt, vonalkontraszt. A színek hangulati hatása.Kiemelés forma- és színminőséggel, mérettel, elhelyezéssel, kontraszttal, vonalvastagsággal. Komponálás, egyensúly és feszültség, szimmetria és aszimmetria.AlkotásAdott témához kapcsolódó élmény, hangulat feldolgozása síkon és térben. Élmények, emlékek, gondolatok és történetek feldolgozása közös alkotásokban (pl. illusztrációban, képsorozatban, szoborkompozícióban).Képek, tárgyak jelentésmódosítása formaátírással, átszínezéssel, megszemélyesítéssel.BefogadásKépzőművészeti alkotások ismertetése: téma, kompozíció, hatás értelmezése. Egyes képzőművészeti műtípusok jellemzői (pl. vallásos, életkép, illusztráció, lovas szobor).Festmény, grafika és szobor szerzője, címe, műfaja, technikája, műtípusa. Egy közeli kiállítás megtekintése, a lakóhely nevezetes szobrainak, épületeinek megismerése. Könyvtári munka, a múzeumok szerepe.Vizuális kommunikációNyelvA formák és színek közlési szándéknak megfelelő elrendezése a képmezőben, illetve a térben.Foltok és tömegek, mint a testesség hangsúlyozásának eszközei.A vázoló vonalak, a körvonal, vonalrendszerek, szerkesztett és szabadkézi vonalak.A sötét-világos, hideg-meleg színkontrasztok figyelemfelhívó jellege.AlkotásModellek rálátásos ábrázolása megfigyelés alapján (színbeli és tónusos megjelenítés).Megtapasztalt folyamatok jellegzetes állapotainak ábrázolása (pl. egy növény élete).Egyszerű térosztásokat közlő alap- és térképrajzi vázlatok készítése. Jelalkotás forma-, vonal- és színredukcióval.BefogadásTérkifejezési módok: nézőpont jelölése, takarás, feljebb-lejjebb helyezés. A felülnézet.Magyarázó rajzok, folyamatábrák, funkciója; olvasásuk, üzenetük értelmezése.Sík- és térformák geometriai és hangulati jellemzői. Színismeretek összefoglaló áttekintése.Ábra és látvány kapcsolatának elemzése.

Tárgy- és környezetkultúraNyelvA tárgyakat használó (fogyasztó) egyéni stílusa, formajegyei. A rendeltetés, az anyag, a forma és a méret összehangolása, célnak megfelelő megválasztása. Az épület külső kifejezőeszközei (méret, tömeg, tagoltság, anyag, hely).AlkotásEgyéni igényt kielégítő tárgyak használatnak megfelelő elkészítése.Egyszerű tárgy, épület modellezése (pl. jármű).Környezetalakító tevékenység (pl. kiállítás rendezés). Befogadás Köznapi és ünnepi tárgy elemzése a rendeltetés, az anyag, a méret, a forma szempontjából.Épülettípusok (pl. középület) elemzése a rendeltetés (pl. iskola) és a forma szerint. A helytörténeti gyűjtemények, közgyűjtemények rendeltetése, anyaga.TechnikákAz előző években már tanult technikák újabb technológiai változatai. Kollázs és montázs. Fonás (pl. madzagszövés), gyöngyfűzés. Textil-, drót- és papírplasztikák és tárgykonstrukciók. Művészeti technikák (pl. egyedi rajz, olajfestés, kőfaragás, agyagmunkák).

Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotásokA mű kiválasztását témában és technikában egyaránt a tananyag feldolgozáshoz igazítsuk!Magyar koronázási jelvények; Hősök tere, Vajdahunyad vára; Ligeti Miklós: Anonymus; Ferenczy Béni: Bem érem; Götz János: Szarvas; Cseh László: Táncolók; Michelangelo: Ádám teremtése; Ferenczy Károly: Október; Fényes Adolf: Babfejtők; Koszta József: Tányértörölgető; Wágner Sándor: Dugovics Titusz; Glatz Oszkár: Birkózók; Makovecz Imre: Sárospataki Művelődési Ház; mai lakóház belső és külső képe; Népművészet: kerített ház – Pityerszer; Botpaládi ház, faragott, festett, oromzatos ház – Hegyhátszentpéter; hollókői ház, füstös konyha, matyó tisztaszoba, kapatisztító, kunsági gyapjúhímzés, hímes tojás, mézeseskalácsbáb, aratókorsó, tálak, Miskakancsó.


A tanuló gyakorlott a tanult vizuális nyelvi és kompozíciós készsége használatában. Élményeinek kifejezéséhez önállóan választja meg a megoldást. Motívumai változatosak. Megjelenít egyszerű mozdulatokat. Részt vesz a műalkotások és környezete vizuális üzeneteinek közös elemzésében, önállóan is megfogalmazza véleményét, tetszésítéletét indokolja. Felismeri a képzőművészet több műtípusát. A gyakran megfigyelt és elemzett művek címét és alkotóját megnevezi. Felkeresi a lakóhelyén vagy annak környékén található múzeumot vagy néprajzi gyűjteményt. Ott irányított megfigyeléseket végez. A könyvtár zenei témájú könyveit, művészeti albumait felhasználja feladatmegoldásaihoz.Adott modelleket értelmesen ábrázol megfigyelés után, jellemző formáik, főbb arányaik megragadásával. Felismeri a nézetek összefüggéseit, és fel is vázolja ezeket. Alapvető színismereteit felhasználja alkotásaihoz. Egyszerű képi közléseket alkot és megért.Ötletesen és egyre önállóbban készíti el a különféle rendeltetésű tárgyakat. Felismer és megnevez kapcsolatokat az elemzett tárgyak, eszközök, épületek formája és funkciója között. Alkotó tevékenysége során alkalmazza a tanult technikákat és ábrázolási módokat. Gyakorlott az egyszerű, eszköz nélküli vagy kéziszerszámmal végzett anyagalakításban.A tanuló továbbhaladását nem akadályozhatja meg vizuális képességei fejlettségének aktuális színvonala.

SZEMPONTOK A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ

Megismerés, befogadás- a megfigyelés, a vizuális emlékezet fejlettsége,- gyakorlottság a gondolkodási, képzeleti műveletekben,- a vizuális információk megértésének szintje,- esztétikai értékek felismerése a társadalmi, természeti és tárgyi környezetben,- a látvány egyéni értelmezésének, elemzésének minősége.

Kreativitás- a képzelőerő elevensége,- a képi gondolkodás fejlettsége,- az asszociáció könnyedsége,-a konstruálás bátorsága, eredetisége,- a kifejezés árnyaltsága, egyedisége.

Önismeret, önértékelés, önszabályozás- az érzelmek, gondolatok megjelenése a tanuló munkájában,- értékek felismerése a társak munkájában, az önálló ízlésben és az alkotó tevékenységben megnyilvánuló igényesség, az alkotó folyamatban való elmélyültség,- a megvalósításhoz szükséges érzelmi és akarati jellemzők fejlettsége és szabályozottsága.

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL1– 4. osztály

CÉLA nélkülözhetetlenné vált magas szintű

technikai környezet (iskola, otthon, háztartás, közlekedés, szolgáltatás, ipar, mezőgazdaság stb.) színvonala és a következő évtizedekre várhatóan egyre emelkedő színvonalú és fejlettségű technika indokolja, hogy a ma iskolásainak ismernie kell a szűkebb és tágabb környezetük technikai összetevőit, összefüggéseit.

A tantárgy tanításának célja és feladata a tanulók életkorának megfelelő módon, mértékben és szinten:

– technikai felkészültséget kialakítani,– felkészíteni a mesterséges környezetben

való tájékozódásra (múlt, jelen, várható jövő, térbeli változások),

– megismertetni az ember alkotta környezet legfontosabb jellemzőit,

– bemutatni az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai és etikai értékeket,

– fejleszteni az alkotóképességet, amellyel a közvetlen környezet alakítható,

– a megszerzett ismeretek alapján a tanulók tudatos szemléletévé és magatartásává váljon az emberi környezet és a természet védelme a technika segítségével,

– kritikus fogyasztói magatartás alakítása, fejlesztése,

– szintetizációs képesség megteremtése, – a megismertetett emberi tevékenységek, szakmák, életpályák, az átélt alkotások, a technikai beállítódás egyúttal pályaorientálók legyenek.

A FEJLESZTÉSI FELADATAI A közvetlen mesterséges környezet

megtapasztalása (lakás, iskola, közlekedés).A saját élményből adódó problémák technikai

oldalának felismerése. Technikai érdekességek, természeti találmányok megfigyelése. Az ember, technika és természet kapcsolatának felfedezése, megértése. Információ gyűjtése az alkotó munkához.

Az alkotás folyamatának átélése, tudatos szervezés. Személyes igények, szükségletek megnevezése. Az egyéni indíttatású probléma felismerése megfogalmazása. Gondolati tervek, később vázlatok készítése. A rendeltetésnek, a formának, valamint a készítési eljárásnak, az anyagnak és a szerkezetnek megfelelő szokásos megoldás kiválasztása, majd alkalmazása.

Műszaki kommunikáció alapjainak elsajátítása: a terv megjelenítése, szóban, írásban, rajzban, anyagban, tárgyban.

A terv, elképzelés értékelése, megfeleltetése az igénynek és a lehetőségeknek.

Konstruálás, kivitelezés: tárgyak, modellek, szerkezetek és agrotechnikai eljárások, háztartás- és egészségtani eljárások irányított és önálló megvalósítása.

A rendeltetésnek, az anyagnak és szerkezetnek megfelelő egyszerű megoldás kiválasztása és elkészítése mintakövetéssel, önállóan.

Az alkotói és befogadói munka során, a következményekért felelős magatartás tanúsítása. Más véleményének figyelembevétele. Az önellenőrzés fejlesztése.

A legegyszerűbb emberi szükségletek felismerése és a kapcsolódó technikai lehetőségek belátása, a funkció, forma, anyag, szerkezet, eljárás összefüggéseinek tapasztalati feltárása.

Munkavégzési és tanulási szokások. Gyermekbalesetek okai, forrásai, megelőzésük. Jó testtartás. Elővigyázatosság az anyagalakításban. Munkahely rendje, tisztasága.

Technológiai rend, térszemlélet kialakítása.Az anyagalakító, a szerelő- és az építőmunka

fázisainak megismerése. A műveleti sorrend betartása a munka során.

Jártasság az eszköz nélküli anyagalakításban és a legegyszerűbb eszközök használatában.

Gazdálkodás az anyaggal, az energiával, a munkával és az idővel.

Technikai szemléleten alapuló környezettudatos fogyasztói magatartás alakítása.


Helyi tantervTARTALOM

A mindennapi életben is hasznos ismereteket, tevékenységeket, a természeti, társadalmi és humán dimenziókkal rendelkező technikai alapműveltséget, a technikai kultúra fő területeit közvetíti a műveltségi terület.

Munkakultúra: anyagismeret, anyagmegmunkálás, eszköz, műveletek, alkotás folyamata, szervezés, gazdaságosság, ergonómia, balesetmegelőzés.

Termelési kultúra: anyag, energia, információ (eredete, termelés, elosztás, fogyasztás, gazdálkodás). Agrotechnika, élelmiszeripar.

Háztartáskultúra: lakáskultúra, háztartási technológiák, háztartásgazdaság.

Környezetkultúra: tárgyi környezet, épített környezet, környezetgazdálkodás. Közlekedéskultúra: közlekedési szabályok, közlekedési eszközök.

Gazdálkodási kultúra: áru, piac, termékszerkezet, marketing, reklám, foglalkozási ágak, pályaorientáció, beruházás, befektetés, költség, haszon.

Fogyasztói kultúra: kereskedelem, termékelemzés, pénzgazdálkodás, takarékosság.

Szabadidős kultúra: művelődés, szórakozás, szórakoztatás, játék.

Információs kultúra: kommunikáció, információs gépek, információs rendszerek.

KÖVETELMÉNYA kisiskolások (6–l0 éves) előzetes tudása,

tapasztalása alapján, a környezetről szerzett információi segítségével fejlessze, alakítsa, szintetizálja a technikai környezethez kapcsolódó ismereteit. Lehetővé tenni, hogy életkoruknak megfelelően tájékozottságot szerezzenek az ember környezetalakító tudatos, aktív tevékenységeiről, a technika hasznosságáról, nélkülözhetetlenségéről, veszélyeiről. A technikai műveltség alapozását kell elérni:

– a mindennapokban (otthon, iskola, közlekdés) nélkülözhetetlen elemi ismeretek funkciók, anyagok jellemzői, működési elv, szerkezet stb.) és gyakorlati tevékenységek (tervezés, szervezés, építés, eszközhasználat, szerelés, alakítás, gazdaságosság, stb.) közvetítésével;

– a műszaki kommunikáció, a magatartási szokások formálásával;

– a technikai alkotásvágy, alkotóképesség, a manipulatív képességek, a technikai kötődések, érdeklődések, a pályaismeret fejlesztésével.

ÉRTÉKELÉSA tanulók munkájának értékelésére

használhatók a tantárgy sajátosságaiból adódóan:– a tanult ismeretek alkalmazása,– szakkifejezések használata,– a munkadarab vagy modell megfelel-e a

funkciójának,–a munkadarab vagy modell kivitele,

esztétikussága,– a műszaki rajzi feladatok szabványossága,– a munkahely rendje, a munkaszokások,– a tanulók aktivitása, figyelme, kreativitása,

önértékelése.

Az értékelésnek át kell szőnie az oktatási folyamat minden mozzanatát, sikerélményt biztosítónak, személyiségfejlesztőnek kell lennie.jeles:

tananyag, követelmények 90–100%-át teljesítő.jó: a tananyag, követelmények 75–90%-át birtokló.közepes:

a tananyag és a követelmények 50–75%-át teljesítő.elégséges:

a tananyag és a követelmények 30–50%-át teljesítő.

- 127 -


Helyi tantervFELTÉTELEK

Tanterem biztosítása a manuális tevékenységekre alkalmas berendezéssel (padok, munkaasztalok, ülőhelyek).

Alapvető szerszámkészlet (papír-, fa-, fém-, műanyag-, textilmunkához).

Építőkészlet, szerelőkészlet. Háztartástechnikai eszközök. Anyagalakításhoz alapanyagok.

Iskolai költségvetésből 0,05% anyagra és eszközfejlesztésre.

- 128 -


Helyi tanterv1. ÉVFOLYAM

Éves óraszám: 37 óra ( 1 óra /hét ) Időkeret

Témakörök ÓraszámAnyagok és alakításuk 1. 13 óraÉpített szerelt modellek 1. 5 óraJeles napok 1. 6 óraÉletvitel-háztartás 1. 9 óraKözlekedés 1. 4 óraÖsszesen 37 óra

CÉLA 6-7 éves gyermek szintjén tapasztalati

úton megismertetni környezetének anyagaival, azok tulajdonságaival.

Az anyagok tulajdonságai, alakíthatósága, a tulajdonság és felhasználás közötti összefüggések megláttatása. Egyszerű anyagalakítási módok elsajátítása. Szemmérték, számolási készség, megfigyelőképesség fejlesztése.

Rajzi algoritmusok, munkamenet értése, olvasása. Tájékozódás rajzolvasás alapján.

Helyes munkaszokások, munkarend kialakítása. Kulturális örökségeink jellemző tárgyi, jelképi sajátosságainak ápolása.

Megismertetni a lakóhely gyalogos közlekedési rendjével, közlekedési jelzésekkel, táblákkal.

Egyszerű háztartási tevékenységek elvégzése (terítés, szobanövény ápolás). Tudatosítani, hogy a környezetünk berendezései, tárgyai az emberi munka eredményei.

TARTALOMAnyagok és alakításuk: képlékeny anyagok felismerése, alakítása, felhasználása.

Lágy papír tulajdonságai, fajtái, alakítása. Fa és a természet kincseinek megismerése,

hurkapálca alakítása. Zsineg, fonal, szálas anyagok

tulajdonságainak tapasztalása, felhasználásuk.

Építés építőkészletből. Szerelőelemekkel végzett gyakorlatok.

Helyes testtartás, tisztálkodás, a kézmosás kötelező alakalmai, kulturált étkezés.

A gyalogos közlekedés jellemzői és szabályai.

Tárgyalakítás jeles napokra, ünnepnapokra.

KÖVETELMÉNYKülönböztesse meg a tanuló a természetes

és emberi alkotással létrehozott tereket, formákat, személyes igényeit, szükségleteit tudja megnevezni, a megvalósításában legyenek ötletei.

Rendelkezzen alapvető tervezési jártassággal algoritmus alapján. A természetben

és környezetében található lapszerű, vonalszerű anyagot tudja összehasonlítani érzékelhető tulajdonságaik alapján.

Tapasztalatai alapján válogassa szét milyen célra, miért, milyen feltételek mellett, milyen műveletek során, milyen eszközökkel lehet a megismert anyagot felhasználni.

- 129 -


Helyi tantervFokozott önállósággal készítsenek egyszerű

játékokat, hasznos tárgyat, ajándékot. Vigyázzon munkahelyének rendjére,

öltözete tisztaságára.

Biztonsággal közlekedjen járdán és úttesten, ismerje a forgalomirányítás jelzéseit.

ANYAGOK ÉS ALAKÍTÁSUK 1.Időkeret: 13 óra

- 130 -


Helyi tantervCél

A tanulók környezetében megfigyelhető természeti anyagok, feldolgozott anyagok tapasztalati megismertetése, egyszerű állapotváltoztatási módok (alakítás, formálás) elsajátítása. Mikromanipulációs koordinációk (két kéz összerendezettsége) fejlesztése. Elemi munkaszokások alakítása (helyes testtartás, rend, pontosság, balesetvédelem).Esztétikus munka örömének, értékének kialakítása.

TartalomKéplékeny anyagok fajtái, tulajdonságaik (lágy, puha, nyújtható stb.), alakításuk, felhasználásuk. A papír tulajdonságai (vékony, vastag, négyzet, téglalap, kör, sima, érdes, rostsos, lapszerű, lágy,

kemény, hajlítható, téphető), fajtái, darabolása (tépéssel, nyírással), hajtogatás (felező és átlóhajtogatás), alakítás (tépés, sodrás stb.), szerelés ragasztással.

A hurkapálca tulajdonságai (hajlítható, törhető, rugalmas, rugalmatlan) felhasználása, darabolása (tördeléssel, késsel), szerelése. A zsineg, fonal tulajdonságainak érzékelése tapasztalással, kötözésük, csomózásuk, felhasználhatóságuk. Kézműves szakmák azonosítása.Követelmény

Különböztesse meg környezetük természetes és mesterséges anyagait, azok alapvető tulajdonságait. Tudja párosítani környezetének tárgyait és azok anyagait.

Alakuljanak ki az elemi munkavégzéshez szükséges alapvető ideg-izom koordinációk. Ismerjék meg a képlékeny anyagok lényeges tulajdonságait, felhasználásuk gazdaságos módjait.

Ismerjen meg a környezetében található lapszerű anyagokat. Tapasztaljon a papírból készült tárgyak alakjáról, méretéről, felületéről érzékelhető tulajdonságokat.

Tudja, hogy milyen célra és miért lehet a papírt felhasználni. Fejlődjenek jártasságaik a lágy papír darabolásában, hajtogatásában, alakításában, ragasztásban, az

olló balesetmentes használatában. Értékelje, hogy a fa a természet kincse. Ismerje a hurkapálca megmunkálási tulajdonságait. Tudjon

hurkapálcát darabolni tördeléssel és/vagy késsel, hurkapálcát csiszolni, szerelni. Ismerje fel a természetben és a környezetében található vonalszerű anyagokat. Szerezzen tapasztalatokat ezek felhasználásáról, jellemző tulajdonságok szerinti szétválogatásukról,

összehasonlítási módjukról. Tudjon csomót és csokrot kötni.ÉrtékelésNagyon jó

Jól tudja használni az eszközöket. A munkafolyamatot el tudja mondani. Tud gyurmát formázni, papírt hajtogatni és csomót kötni. A munkája pontos, tiszta és tetszetős.

Jó Tudja használni az eszközöket. A tankönyv ábrái, táblai algoritmus alapján el tudja mondani a műveleti sorrendet. Tud legalább 2-3 modellt/munkadarabot agyagból formázni, papírból hajtogatni. Munkája pontos, tiszta.

MegfelelőSegítséggel tudja használni az eszközöket.Tanítói segítséggel meg tudja határozni a munkafolyamat sorrendjét.Segítséggel tud anyagot alakítani, szerelni.Munkája tiszta.

ÉPÍTETT ÉS SZERELT MODELLEK 1.

- 131 -


Helyi tantervIdőkeret: 5 óraCél

Tájékozódás az új iskolai környezetükben. A természetes és az ember által alkotott tárgyak, terek elkülönítése, összehasonlítása. A tárgyak

egyszerű elemzési készségének kialakítása. Alapvető műszaki információk értése, olvasása, térérzékelés fejlesztése. Alakrajz, körvonalrajz közti különbség meglátása. Összefüggések keresése a tárgyak funkciója, anyaga, alakja, méretei között. Alakfelismerés,

arányok mérlegelése. Adott időre elvégzett esztétikus munka örömének, értékének kialakítása. Felelősségérzet alakítása, fejlesztése a környezetért (iskola, otthon).

TartalomIsmerkedés az építőelemekkel. Elemcsaládok kirakása. Néhány elemből álló alakzat, modell

kirakása. Szerkezetek összeállítása minta, rajz, fénykép alapján. Tetszés szerinti elemszámú alakzatok, építmények kirakása, felépítése egyéni ötletek, elképzelések

alapján. Ismerkedés a szerelőelemekkel. Szerelőelemek felismerése az iskolai tárgyakon, rajzról, modellről.

Egyszerű modellek konstruálása szerelőelemekből: oldható kötések létrehozása (csavarozással, fémgyűrűvel, gumigyűrűvel). A szerelés elemeinek, eszközeinek, szerszámainak balesetmentes használata, elrendezése.

KövetelménySzerezzen tapasztalatot arról, hogyan lehet az építőelemeket szétválogatni, adott feladathoz,

probléma megoldásához megfelelő elemeket kiválogatni. Legyen jártas építőelemek pontos egymáshoz és egymásra illesztésében, egyszerű modell

megépítésére saját elképzelés alapján. Ismerjék fel a csavarral történő szerelést környezetükben, a szerelés szerszámait (csavarhúzó,

villáskulcs) és az oldható kötőelemeket (csavar, csavaranya, fémgyűrű, gumigyűrű). Szerezzen tapasztalatot adott feladat és probléma megoldása során alkatrészek megfelelő egymáshoz illesztésében, csavarozásában, a szerelőelemek laza és szoros összeszerelésében (az erőkifejtés mértékében), utánzással (algoritmus alapján).

Értékelés Nagyon jó

Jól tudja használni az eszközöket. Tud építő és szerelőelemekből egyszerű alakzatot, szerkezetet önállóan építeni.A munkája pontos.

JóTudja használni az eszközöket. Minta vagy rajz alapján tud konstruálni.

MegfelelőSegítséggel tudja használni az eszközeit.Segítséggel tud szerelni.

JELES NAPOK 1.Időkeret: 6 óra

- 132 -


Helyi tantervCél

A családi és a közösségi együttélés érzelmi és tartalmi erősítése. Kulturális örökségeink jellemző sajátosságainak ápolása. A tanult ismeretek és tevékenységek szintetizálása egy ünnepi funkcióra.

TartalomMikulás - agyag, sógyurma, papír felhasználása.Karácsony - természetes anyagok, papír (láncfigurák, ablakdíszek, fenyődíszek).Farsang - papír, textil, agyag (jelmezkészítés).Nemzeti ünnep - fonal, szalag (masni, zászló).Húsvét – fonal, textil (tojástartó).Anyák napja – fonal, textil, papír, természeti anyag (ajándék).

KövetelményIsmerje meg az ünnepekhez fűződő népi hagyományokat, az ünnepnapok jelképeit, az

ünnepnapokhoz kapcsolódó tárgyalakítás szokásait.Tudja a már megismert anyagokat felhasználni az ünnepi készülődésben.

ÉrtékelésNagyon jó

Ismeri az ünnepekhez fűződő tevékenységeket.A megismert anyagokat fel tudja használni önállóan egyszerű jelképek készítésében.

Jó Ismeri az ünnepekhez kapcsolódó tevékenységeket. Kevés segítséggel képes adott funkcióra tárgyat, díszt készíteni.

Megfelelő:Tanítói irányítással, segítséggel tud egyszerű ünnepi jelképet készíteni.

ÉLETVITEL-HÁZTARTÁS 1.Időkeret: 9 óraCél

Személyes higiénia iránti igény megalapozása, fejlesztése. Felismertetni, hogy az otthon, a lakás, berendezési tárgyai, a ruházat a személyes holmi tudatos emberi tevékenység eredményei.

Életkoruknak megfelelően vegyenek részt a családi munkamegosztásban. Megismertetni a kulturált étkezés szokásait. Figyelem felkeltése az egészséges táplálkozás alapjaira. Egyszerű eszközök előnyeinek és veszélyeinek feltárása.

Tartalom Tisztálkodás kötelező alkalmai. Munkahely tisztántartása. Helyes testtartás. Táplálkozási szokások (étkezési rend). Terítés. Egészséges és kulturált étkezés. Otthonunk elrendezése (szobám). Munkamegosztás a családban. Lakás növényeinek (állatainknak) ápolása, ezek technikai eszközei.

- 133 -


Helyi tanterv

Követelmény Az egészségmegőrzés alapvető szokásainak belátása, betartása. A higiéniás szokások alkalmazása. Étkezési szokások következményeinek mérlegelése. Tudja párosítani környezetének tárgyait és azok anyagait. Fogalmazza meg, hogy ezek milyen emberi igényeket elégítenek ki. Személyes holmik megbecsülése. A szobai növényápolás szükségessége, gyakorlati alkalmazása. A tisztaság hiányából eredő hátrányok felsorolása.

ÉrtékelésÉletkori sajátosságainak megfelelően tudja megnevezni, felsorolni az otthon használati tárgyait,

eszközeit. Az anyagalakítással párhuzamosan értékeljük a háztartási funkcióra készített egyszerű tárgyak kivitelezését (pohár, poháralátét).

KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK 1.Időkeret: 4 óraCél

A gyalogos közlekedéssel kapcsolatos helyes magatartási szokások kialakítása, gyakoroltatása.Gyalogos közlekedés veszélyhelyzeteinek tudatosítása.

TartalomJelzőtáblák. Gyalogos, úttest, járda, járdaszegély, gyalogátkelő. A gyalogos közlekedés szabályai, gyalogosra vonatkozó tilalmak. Közlekedés városban, falun. Veszélyhelyzetek (parkoló járművek közti átkelés).

Követelmény Különböztessék meg a gyalogos közlekedést irányító forgalmi jelzéseket. Tudjanak az úttesten biztonságosan átkelni forgalomirányítás nélkül, rendőri karjelzésnél, jelzőlámpás irányításnál. Hasonlítsa össze a falusi és a városi közlekedés jellemzőit.

Értékelés A helyes és helytelen magatartási szokások megkülönböztetése alapján. A forgalomirányítási jelzések ismerete, gyakorlati alkalmazása.

- 134 -



Éves óraszám: 37 óra – 1 óra/hétIdőkeret


CÉLFejleszteni a tanulók technikai szemléletét,

problémamegoldó gondolkodását, kritikai érzékét, a modell és valóság viszonyának elemzését, a technika iránti érdeklődését.

Lehetőséget adni a tanulóknak játék, használati tárgy, ajándék tervezésére, készítésére, egyéni kezdeményezésekre, az alkotó (konstruáló) munka sikerének, örömének biztosítására. Ezekkel együtt megismertetni egyszerű anyagvizsgálatokat,

amelyek a terveik megvalósításához, a tudatos anyagválasztást teszik lehetővé.

A természet tiszteletére, megbecsülésére buzdítás.

Önkiszolgálásra, egyszerű háztartási tevékenységek elvégzésére szoktatás.

Egymás munkájának megbecsülésére, segítésére nevelni a tanulókat.

Közlekedéssel kapcsolatos helyes ismeretek és magatartási szokások kialakítása a gyalogos közlekedésben, tömegközlekedésben.

TARTALOMAnyagok és alakításuk: Képlékeny anyagok

tulajdonságai, alakításuk, felhasználásuk.Papírmunkák: lágy papírok csoportosítása

felhasználásuk alapján, lágy papírok darabolása, hajtogatása, szerelése.

Fa és a természet kincsei: természeti anyagok, vékony lécek, pálcák darabolása, alakítása, felhasználásuk.

Fonal és textil: anyagok vizsgálata, darabolása, alapöltések fajtái és alkalmazásuk.Épített és szerelt modellek

Elemek, elemcsaládok. Méretarányok.

Összetett alakzatok szerkezetek összeállítása építőelemekből, dobozokból.

Szerelőelemekkel végzett gyakorlatok. Rögzítés.Jeles napok

Népi hagyományok. Tárgykultúra. Ajándékok.Életvitel-Háztartás

A lakás belső terei. Bútoraink.Munkamegosztás a családban.

Közlekedési ismeretekGyalogos közlekedés. Közlekedés

járműveken.

KÖVETELMÉNYTérérzékelés, konstruáló képesség

fejlesztése. Többféle megoldás keresése a tervezésben. Méretarányok megfigyelése és alkalmazása.

Lényeges és lényegtelen ismérvek szétválasztása. Játéktárgyak kialakítása, elkészítése egyre nagyobb önállósággal.

Összefüggések felfedezése tárgyak funkciója és anyagi tulajdonságaik között. Az anyagokhoz és a készítendő munkadarabhoz megfelelő művelet tervezése, munkaeszköz megválasztása.

Feladattudat fejlesztése. Veszélytudat kialakítása (a járművek használatával kapcsolatos veszélyhelyzetek ismerete).

- 135 -


Helyi tantervFELTÉTELEK

Második technikakönyvem tanulói segédletÉpítődoboz tanulói segédletSzerelőkészlet tanulói segédlet

ANYAGOK ÉS ALAKÍTÁSUK 2.Időkeret: 16 óraCél

Az anyagok és alakításuk közben a természetes és feldolgozott (átalakított) anyagok tulajdonságinak tapasztalati úton, anyagvizsgálattal történő megismerése, okok és összefüggések keresése. Különböző formák, alakok, arányok felismerése. Gazdaságos anyagfelhasználás.

A technika és környezet kapcsolatának felfedezése, értékelése. Egyszerű modellek építésével az absztrakciós képesség fejlesztése.

TartalomKéplékeny anyagok

– vizsgálata (megpuhul, kenődik képlékenység),– alakítása (gyúrás, gömbölyítés, hengerítés, sodrás, kúposítás, lapítás, mélyítés) alapanyag, termék

Papír – anyagvizsgálat (nedvszívó képesség), miből készülhet– csoportosítása felhasználásuk alapján– előrajzolás eszközei (alaklemez használata)– daraboló műveletek és szerszámai

– alakító műveletek (gömbölyítés, redőzés, hajtogatás: felező, átló, szegélyhajtogatás, zsebkendőhajtás, szalvéta hajtás), – szerelő műveletek anyagai, eszközei (ragasztás)Természet kincseiből készült termékek vizsgálata (háncs, vessző, faág, kukoricaszár, vékony lécek), egyszerű munkadarab tervezése, készítése– darabolás, – alakítás (csiszolással, késsel),– szerelés (ragasztással, kötözéssel).Fonalak és textíliák érzékszervi összehasonlítása, felhasználásuk, egyszerű öltések, fonás.

KövetelményAz anyagok tulajdonsága, alakíthatósága és felhasználása közti kapcsolatok ismerete. A

megmunkálás során végzett műveletek sorrendjének, a használt eszközök, az anyagok megmunkálásához kötődő mesterségek megnevezése.

Elemezze környezetének papírból, képlékeny anyagokból, fából, fonalból készült tárgyait, azok funkcióját, tulajdonságait, felhasználásuk gazdaságos módjait (környezeti hatásait).

Tudjon kézzel, egyszerű eszközökkel lágy anyagból egyszerű formát alakítani; papírt darabolni (nyírással, tépéssel), alaklemez használatával előrajzolni, alakítani hajtogatással (felező-, átló- és szegélyhajtogatás), formázni (gömbölyítéssel, redőzéssel, sodrással), szerelni (pont- és foltragasztás); cérnát tűbe fűzni, egyszerű öltésekkel fonalat vezetni, csomót és csokrot kötni; hurkapálcát és vékony lécet darabolni (tördeléssel, késsel), csiszolni, faragni, szerelni; a gyalogos közlekedés szabályait alkalmazni, a tömegközlekedési eszközöket használni; a családi munkamegosztásba besegíteni (portalanítás, takarítás, növényápolás, terítés).

Legyen képes tárgyak (játék, használati tárgy, báb stb.) tervezésére, kivitelezésére csoportosan, önállóan.

- 136 -


Helyi tanterv

ÉrtékelésKiemelt szempontok:

– tud-e a tanuló önállóan (kis segítséggel) segítséggel a megismert anyagok közül tulajdonságaik alapján választani; anyagot alakítani, szerelni?

– ismeri-e a műveleti sorrendeket, a használatos eszközöket?– terveit szóban ki tudja-e fejezni?– munkáját tudja-e értékelni?

ÉPÍTETT ÉS SZERELT MODELLEK 2.Időkeret: 5 óraCél

Fejleszteni a tanulók technikai szemléletét a modell és a valóság viszonyának elemzésével. Fejlődjenek manuális képességeik egyszerű szerkezetek kialakításában. Statikus egyensúlyozás, erőszabályozó képesség fejlesztése.

TartalomÉpítőelemek felhasználásával minta, rajz, fénykép alapján összetettebb alakzatok, szerkezetek,

összeállítása. Nagyítás, kicsinyítés megfigyelése. Konstruálás egyéni elképzelések alapján próbálgatással.

Az összeállított modellek (szerkezetek) részei közti kapcsolatok (illeszkedés, támasztás, áthidalás, határolás) vizsgálata és alkalmazása egyéni konstrukciók elkészítésében. Rögzítés helyhez és helyzethez a technikában, merevítés, egyszerű rácsos szerkezetek szerelése önállóan és társakkal.

A szerkezeti elemek gondos rögzítésének jelentősége.

KövetelményIsmerje – az illeszkedik, támaszt, támaszkodik, összeköt, áthidal, határol, tart, tartott technikai össze függéseket az építőelemekből összeállított szerkezetekben. – a kicsinyítés, nagyítás fogalmát. Tudja – megnevezni a környezetében található (otthon, iskola, utca, játszótér stb.) rögzítési módokat.– az elmozdulások megakadályozását elősegítő rögzítést, helyhez és helyzethez rögzítés jellemzőit.Legyenek jártasak adott egyszerű modellek utánzással történő összeállításában, az összeállított modellek kapcsolatainak feltárásában, elemzésében, annak mérlegelésében, hogy egy-egy elemet melyik másikkal lehet helyettesíteni. Képes legyen összetettebb modellek felépítésére egyéni elképzelés alapján.

ÉrtékelésIsmeri-e – az építőkészlet, szerelőkészlet elemeinek, elemcsaládjainak nevét?– a térbeli építés alapelveit, gyakorlatát?– a kicsinyítés, nagyítás közti különbségeket?Tud-e megnevezni környezetében megtalálható rögzítési módokat? Képes-e egyszerű modell felépítésére egyéni elképzelés alapján?

- 137 -


Helyi tanterv

JELES NAPOK 2. Időkeret: 6 óraCél

A családi és a közösségi együttélés érzelmi és tartalmi erősítése. Kulturális örökségeink jellemző sajátosságainak ápolása. A tanult ismeretek és tevékenységek szintetizálása egy ünnepi funkcióra.

TartalomMikulás – papír, textil, ezek közös alkalmazása.Karácsony – természetes anyagok, papír (asztaldísz, ültetőkártya, fenyődíszek).Farsang – papír, textil, agyag, (álarc, jelmez).Nemzeti ünnep – fonal, szalag, zsinór (háromszínű zsinórfonás).Húsvét – fonal, textil, (húsvéti fa).Anyák napja – fonal, textil papír, természeti anyag (ajándék).

KövetelményIsmerje meg – az ünnepekhez fűződő népi hagyományokat. – az ünnepnapok jelképeit.– az ünnepnapokhoz kapcsolódó tárgyalakítás szokásait.Tudja a már megismert anyagokat felhasználni az ünnepi készülődésben.

ÉrtékelésIsmeri-e a jeles napokhoz fűződő emberi tevékenységeket?Tud-e a megismert anyagok közül céljainak megfelelően választani?Képes-e terveinek megfelelően anyagot alakítani?

ÉLETVITEL-HÁZTARTÁS 2. Időkeret: 6 óraCél

A közvetlen környezet megfigyeltetése, annak gondozása, megbecsülése. A család szerepének erősítése. Az egymásért végzett tevékenység erősíti a felelősségtudatot és fejleszti az egymásrautaltság érzését.

Kialakítani és fejleszteni a környezetkultúra és tárgykultúra alapjait, szokásait. Egészséges életvitelre, életmódra szoktatni.

TartalomA lakás belső terei.Bababútorok építése.Házi munkák fajtái. Munkamegosztás a családban.Szolgáltatóhelyek lakóhelyünkön.Ünnepi terítés.

- 138 -


Helyi tanterv

Követelmény Ismerjék meg – otthonuk nélkülözhetetlen lakberendezési tárgyait, azok anyagait, méreteiket,– a háztartási munkaformákat,– a takarítás műveleteit, eszközeit, gépeit, anyagait,– a háztartási balesetek forrását,– növények ápolását (portalanítás),– alapvető tisztasági szokásokat.Tudjanak egyszerű ajándékot készíteni, azt alkalomhoz illően becsomagolni.

ÉrtékelésA lakás belső tereinek megnevezése (funkciójuk szerint).Legalább 4-5 lakberendezési tárgy felsorolása, funkciójuk megnevezése.Háztartási munkák megnevezése (3-4).Portalanítás eszközeinek megnevezése (anyaguk, tulajdonságaik).

KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK 2. Időkeret: 4.

CélFelkészíteni a tanulót a balesetmentes, kulturált közlekedésre, a közlekedési szokások,

illemszabályok és előírások betartására, közlekedési veszélyhelyzetek elkerülésére.

TartalomKözlekedés – útjelző táblák készítése (terepasztal).Gyalogos közlekedés gyakorlása.Közlekedés járművekkel, tömegközlekedés.

KövetelményIsmerje a tájékoztató, utasító, veszélyt jelző, tiltó közlekedési jelzőtáblák jellegzetes alakját, színét.Teljes biztonsággal közlekedjen gyalogosként, ismerve a gyalogos közlekedés veszélyhelyzeteit.Legyen képes megfogalmazni a tömegközlekedési eszközök használatához szükséges tennivalókat

(jegyváltás-kezelés, bérlet, megálló stb), a tömegközlekedési eszközön alkalmazott illemszabályokat.

Értékelés Tudja összehasonlítani alakjuk és színük szerint a közlekedési jelzőtáblákat, gyalogosok közlekedési helyzeteit elemezni terepasztalon, kép alapján, leginkább a gyakorlatban.

- 139 -





CÉLMegláttatni az ember szerepét a házak,

lakások, otthonok kialakításában. A korszerű lakásfelosztás megfigyeltetése. Rámutatni a technika hasznára otthonunkban, ez milyen társadalmi, emberi, technikai fejlődés eredménye. Neveljünk a technikai vívmányok megbecsülésére, környezetharmonikus

használatukra. A tanulók tervező, kivitelező képességeit, kreativitását, technikai problémamegoldó képességeit fejleszteni.

Ösztönözni a környezetbarát anyagok felhasználására, a hulladék újrahasznosítására.

A műszaki rajz alapjainak oktatásával elősegíteni a tervezőképesség, a műszaki kommunikáció fejlesztését.

TARTALOM Papír a környezetünkben: lágy papír, karton,

papírlemez tulajdonságainak ismerete, felhasználásuk, alakításuk.

Fonal és textil: az anyagtulajdonság változtathatósága, vizsgálata. Kézi varrás alapöltése.

Természetes anyagok, vékony pálcák, lécek tulajdonságainak vizsgálata, alakításuk adott funkcióra.

Lágy alumínium huzal tulajdonságai, alakíthatósága, egyszerű tárgy formálása.

Rajzolvasási, műszaki rajz készítési gyakorlatok.

Vetületi ábrák származtatása.

Modellalkotások építő- és szerelőkészletekkel, szerkezetek, modellek, valóság elemzése.

Jeles napokra komplex munkadarabok, modellek tervezése, kivitelezése, a tanultak alkalmazása, gyakorlása.

Házak, lakások, otthonok. Lakás elrendezése, otthon a lakásban.

Tárgyak, korszerű eszközök otthonunkban. Étkezési szokások.

Egészségmegőrzés. Szolgáltatások.Közlekedési eszközök csoportosítása. A

közlekedés irányítása. Közúti közlekedés gyakorlása.

KÖVETELMÉNY Készítsenek egyszerű, jól használható

terveket gyakorlati tevékenységükhöz.Tervezőmunkájukban mérlegeljék a

feltételrendszert és annak megfelelően válasszák a legjobb megoldást.

Váljanak képessé a tanulók arra, hogy egyre nagyobb önállósággal hozzanak létre egyszerű tárgyakat, modelleket, játékokat.

Rendelkezzenek a személyes higiénia iránti igénnyel, begyakorlott munkaszokásokkal.

Ismerjék meg környezetük (otthon, közlekedés, játszótér stb.) összetettségét, részeiket, a részek kapcsolódását.

- 140 -


Helyi tanterv

FELTÉTELEKHarmadik technikakönyvem tanulói segédletÉpítődoboz tanulói segédletSzerelőkészlet tanulói segédlet

ANYAGOK ÉS ALAKÍTÁSUK 3.Időkeret: 13 óraCél

Saját tapasztalatival, élményeinek elemzésé-vel, modellezési gyakorlattal megismertetni a házépítés vázlatos történetét, a lakásbelsők, a közlekedés, változását, változatosságát. A változás okainak megértése: az emberek igényének, életmódjainak módosulása, az anyagok, eszközök, technológiák fejlődése, korszerűsödése a technika hatására.

Hasznos, játékos tárgyak készítése közben megtanítani a műszaki rajz alapjait, mint a tervezés lényeges részét.

Ésszerű fogyasztói magatartásra, takarékosságra (energia, idő, pénz, anyag stb.) nevelés. Életkorának, fejlettségi szintjének megfelelően alakuljanak manuális képességei.

TartalomA papír otthonunkban: a lágy papír, karton, lemez érzékszervi összehasonlítása (téphetőség,

hajlékonyság, vastagság, rugalmasság, felületi tulajdonságok stb. szerint) és sorbarendezése. Fonal és textil: fonalak és textíliák szerkezetének megfigyelése. Fonal sodrása. Fonal és szövet

közti azonosságok, különbségek.Fából készíthető szerkezetek összeállítása: elképzelés, tervvázlat, mérés, jelölés az anyagon,

megmunkálás, összeszerelés, kipróbálás. A fa feldolgozása és felhasználása otthon, iparban, művészetben.

Fémek a környezetünkben: lágy alumíniumhuzal darabolása, alakítása. Anyagvizsgálat.

KövetelményIsmerje meg és tudja a munka tervezésének főbb fázisait, a műszaki rajz szabványosított jeleit,

vonalfajtákat, a méretmegadás elemeit (méretvonalat, méretsegédvonalat, méretnyilat, méretszámot), a vetületi ábrázolás elvét; a lágy papírok, kartonok, lemezek jellegzetes tulajdonságai és a felhasználhatóságuk közti kapcsolatot; a textíliák nevét (fonal és szövet közti különbséget), a kézi varrás eszközeit; a fát mint a környezetének egyik lényeges természetes anyagát; az alumíniumhuzal és -szalag jellegzetes tulajdonságait, felhasználhatóságát, legalapvetőbb megmunkálási módokat, szerszámokat.

Legyen képes a rajzeszközöket használni; egyszerű rajzokat olvasni; kartont, lemezt karcolni, hajlítani, szerelni; textíliát darabolni, egyszerű öltésekkel varrni, díszíteni; kést balesetmentesen használni, fát szerelni kötözéssel és szegezéssel.

ÉrtékelésA tervező munkájában a műszaki rajzi ismeretek alkalmazása, a rajzok szabványossága, pontossága, tisztasága, rajzolvasási képesség. A készített munkadarabok, modellek megfelelnek-e a funkciójuknak? A munkadarabok és modellek kivitelezése.Önálló műveleti sorrend megállapítása, eszközválasztás a papír, fonal és textilmunkáknál.

- 141 -


Helyi tanterv

ÉPÍTETT ÉS SZERELT MODELLEK 3.Időkeret: 6 óraCél

A tanulók térszemléletének mélyítése. Fejleszteni a műszaki ábrázolási készséget, a tér és sík érzékelését. Megértetni a vetületi ábrázolás szükségességét és szabályait. Szerezzenek tapasztalatot a tanulók a legfontosabb gépelemek működéséről. Fejleszteni a manipulációs készségüket, kreativitásukat, rendszerszemléletüket.

TananyagHely és helyzetváltoztatásra alkalmas mozgó modellek és játékok konstruálása. Játszótér tervezése,

modellezés. Csúszás, gurulás, lengés, csuklózás, forgás megvalósítása szerkezetekben.Álló és mozgó szerkezetek jellemzői.Tapasztalatszerzés egyensúlyról, ismerkedés egyszerű gépek működésével, a kerék és a tengely

alkalmazásával járó előnyökkel.Szerelési ábrák, kész modellek, valóságos rendszerek elemzése (részek, elemek kapcsolatai,

szerepük a konstrukcióban), az elemszükséglet és szerelési sorrend meghatározása.Vetületi képek származtatása, elhelyezése.

KövetelményIsmerje és tudja a hely és helyzetváltoztatás formáit, módjait, a köztük lévő különbséget; a kerék és

tengely alkalmazásával járó előnyöket.Szerezzenek tapasztalatokat az egyensúlyi helyzetekről, az egyszerű gépek működéséről.Tudja megkülönböztetni az álló és mozgó szerkezeteket a környezetében (pl. játszótér, közlekedés

stb.).Ismerjék fel a valóságos tárgyak és a modellek közti hasonlóságot.Tudjanak szerelési ábrát és kész modelleket elemezni, lengő, billenő, forgó guruló szerkezeteket

tervezni.Fejlődjön térszemléletük, konstruáló képességük, találékonyságuk, együttműködési készségük.

ÉrtékelésIsmerje az elemcsaládokat.Tudjon épített és szerelt modelleket elemezni.Legyen képes 4-5 elem együtteséből egyszerű szerkezetet kialakítani.

JELES NAPOK 3.Időkeret: 4 óraCél

A családi és a közösségi együttélés érzelmi és tartalmi erősítése.Kulturális örökségeink jellemző sajátosságainak ápolása.A tanult ismeretek és tevékenységek szintetizálása egy ünnepi funkcióra.

- 142 -


Helyi tanterv

TartalomMikulás – papír, textil, dobozok, ezek közös alkalmazása.Karácsony – természetes anyagok, papír (asztaldísz, csomagolás, fenyődíszek).Farsang – papír, textil, agyag (álarc, jellemez).Tavaszváró ünnepek – fonal, textil papír, természeti anyagok.

Követelmény Ismerje meg az ünnepekhez fűződő népi hagyományokat, az ünnepnapok jelképeit, az

ünnepnapokhoz kapcsolódó tárgyalakítás szokásaitTudja a már megismert anyagokat felhasználni az ünnepi készülődésben.

ÉrtékelésIsmeri-e a jeles napokhoz fűződő emberi tevékenységeket?Tud-e a megismert anyagok közül céljainak megfelelően választani?Képes-e terveinek megfelelően anyagot alakítani?

HÁZTARTÁSI ISMERETEK 3.Időkeret: 10 óraCél

Megfelelő technikai motívumok kialakítása a tanulókban lakókörnyezetükről, otthonukról, az otthon technikai eszközeiről. Megismerteti azokat az emberi igényeket, szükséglete, amelyért az ember házakat épített, épít, berendez.

Bemutatni azokat a célszerű emberi tevékenységeket, amelyeket az ember azért végez, hogy mindennapi szükségleteit kielégítse.

Közgazdasági szemlélet alapozása.

TartalomHázak, lakások, otthonok.Lakások belülről.Otthon a lakásban.Tárgyak otthonunkban.Korszerű eszközök otthonunkban.Étkezési szokásaink.Így készül a narancsital. Gazdálkodás – bevétel, kiadás.Ünnep a családban.Egészségünk védelme.

KövetelményIsmerjék meg és tudják a tömbház és családi házak közti különbségeket; lakás helyiségeinek

funkcióit; a lakás beosztását; a használati tárgy és dísztárgyak közti alapvető különbséget. Az otthon technikai folyamatait, eljárásait (fűtés, világítás, főzés, melegítés, mosás, takarítás stb.) és

a szükséges anyagokat; az ezekkel kielégíthető egyéni és családi célokat, igényeket; a háztartási és kommunikációs eszközök és berendezések rendeltetését, használatukat, és változásukat a régi időktől napjainkig.

- 143 -


Helyi tanterv

A háztartási gyermekbalesetek okait. A leggyakoribb betegségek elkerülésének módjait, az egészséges táplálkozás alapjait.

Egyszerű konyhatechnológiai algoritmusokat, gazdaságossági számítást.Képessé kell tenni a tanulót a családi munkamegosztásban való aktív részvételre; a konyhai

műveletek rendszerezésére; egy ünnepi asztalterítés tervezésére.

ÉrtékelésLakásának helyiségeit, azok funkcióját tudja meghatározni.Soroljon fel 3-4 berendezési tárgyat funkciójukkal együtt.Mutasson be egy háztartási eszközt vagy gépet (régen és ma).Tudjon párosítani ételekhez evőeszközt, étkészletet. Ismerje a terítés alapvető szabályait.

KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK 3.Időkeret: 4 óraCél

Ki kell alakítani a közlekedési eszközökre, azok használatára vonatkozó hasznosságtudatot, de egyúttal be kell mutatni a közlekedés veszélyhelyzeteit.

A lakóhelyhez kötődő konkrét helyzetelemzések járuljanak hozzá a szabályismeretekhez, szabályalkalmazásokhoz.

TartalomKözlekedési eszközök csoportosítása.A közlekedés irányítása.Közúti közlekedés gyakorlása (terepasztal, Kresz-park).

KövetelményIsmerje és tudja a biztonságos közlekedést segítő közúti létesítményeket, azok feladatait; a

forgalomirányítást szolgáló fényjelző készülékek jelzéseit; a tömegközlekedési eszközök használatára vonatkozó szabályokat; a közlekedési eszközöket csoportosítani (ki, mire, hol, mikor használja?).

Közlekedési ismeretei birtokában biztonsággal tudjon gyalogosan és tömegközlekedési járművön közlekedni.

Értékelés A közvetlen lakókörnyezet úthálózatának, forgalmi jellemzőinek ismerete.A közlekedési eszközök csoportosítása (kik használják, hol használják).A gyalogos közlekedés szabályainak teljes ismerete.

- 144 -




Témakörök ÓraszámTechnikatörténet 4. 5 óraMűszaki ábrázolás 4. 5 óraModellezés 4. 10 óraGépek a környezetünkben 4. 3 óraHáztartástan 4. 10 óraKözlekedés 4. 4 óraÖsszesen 37 óra

CÉLRendelkezzenek a tanulók mindazon

technikai ismeretekkel, manuális készségekkel és magatartásbeli képességekkel, amelyekkel tájékozódni tudnak közvetlen technikai környezetükben.

Szintetizálni az l–3. évfolyamokon tanult technikai ismereteket. Összehasonlítani a természeti-technikai-társadalmi környezet

változásait, a változások és változtatások okait, lehetőségeit feltárni.

Rávilágítani olyan lokális és globális problémákra mint a környezetvédelem, környezetszenynyezés, környezetgazdálkodás, környezetkultúra.

A technika iránti érdeklődés, beállítódás fejlesztése, a pályaorientálás.

TARTALOMTechnikatörténeti áttekintés az ember

mesterséges környezetének fejlesztéséről.A műszaki ábrázolás alapjai

(vonalvastagságok, vonalfajták, méretezés).Az anyagok csoportosítása jellegzetes

tulajdonságaik alapján. Egyszerű tárgyak, modellek készítése.

Műveleti sorrend megállapítása, eszköz, szerszám választás, balesetmentes használat.

Építmények elemzése.A lakások külső és belső terei. Háztartási

tevékenységek.Konyhatechnológia.Test és a környezet tisztántartása.Gyalogos, kerékpáros közlekedés szabályai.

KÖVETELMÉNYIsmerje fel a tanuló a technika

szükségességét az emberiség életében.Alakuljanak ki a technika tanulásához, a

munkavégzéshez megfelelő szokásaik. Problémafelismerési és elemzési képességeik

fejlődjenek. Váljanak képessé technikai megoldások tervezésére, kivitelezésére, értékelésére, háztartási feladatok gyakorlására. A közlekedésben biztonsággal vegyenek részt (gyalogosként, tömegközlekedésben, kerékpárosként).

FELTÉTELEK

Negyedik technikakönyvem tanulói segédletÉpítőkészlet tanulói segédletSzerelőkészlet tanulói segédlet

- 145 -


Helyi tanterv

TECHNIKATÖRTÉNET 4.Időkeret: 5 óraCél

A modellezéssel, anyagalakítás témakörével párhuzamosan, azokba beépítve is kialakítani a technikai fejlődést értő, értékelő szemléletmódot. A technikai fejlődés főbb állomásainak felismertetése, az okok megláttatása.

Tudatosítani a tanulókkal, hogy az ember környezetei (természeti környezet, társadalmi környezet, technikai környezet) nem választhatók el egymástól.

A lakóhely jellegzetes technikatörténeti emlékeinek bemutatása.

TartalomTematikus képek:

Háborítatlan természet.Első lépések a természet meghódítására.Az ember meghódítja a vizet.Az ember már várakat épít.Az ember felhasználja a természet energiáját.Az ember megépíti a vasszerkezetű hidat.Az ember a levegőt is meghódítja.

Tematikus képek alapján a következő gondolatlánc szerint elemzés:Hogyan élt az ember? Hol lakott, milyen építményei voltak? Milyen anyagokat adott a természet az ember számára?Hogyan tudta átalakítani az anyagokat saját igényeinek megfelelően?

Milyen szerszámai, eszközei voltak? Mivel táplálkozott? Milyen volt a ruházata?Hogyan közlekedett? Jellegzetes mesterségek, foglalkozások?

KövetelményIsmerje fel a tanuló a technika fejlődésének főbb állomásait.Lássa be a technika szükségességét az ember életében.Tudjon megnevezni technikai fejlesztést befolyásoló tényezőket.

MŰSZAKI ÁBRÁZOLÁS 4.Időkeret: 5 óraCél

A tanulók absztrakciós képességeinek fejlesztése, a műszaki ábrázolás alapelemeinek megismertetése. A tervezési képesség fejlesztése.

Többféle megoldási terv közül a legmegfelelőbb kiválasztása.Térérzékelés fejlesztése.

Tartalom A műszaki ábrázolás jelei.A méretmegadás elemei.A tárgyak nézeti képei.Tervezési, rajzolvasási, rajzkészítési gyakorlatok.

- 146 -


Helyi tanterv

KövetelményTechnikai megoldások tervezési képességének kialakulása (képzelet, lényegkiemelés, térérzékelés,

vázlatrajzkészítés, becslés, alakfelismerés, arányok mérlegelése, rajzeszközök használata, cm pontosságú mérés, többféle megoldási terv készítése, legmegfelelőbb kiválasztása, döntési képesség, értékelés adott szempontok szerint).

Értékelés Alakrajz, nézetrajz és a tárgy megfeleltetése.Egyszerű műszaki rajzok olvasása.Síkbeli méretezett rajz készítésének szabványossága, rajzeszközök használata.Mérési eredmények feljegyzése, méretek leolvasása rajzos ábrákról.

MODELLEZÉS 4.Időkeret: 10 óraCél

Az emberi alkotótevékenység folyamatának bemutatása, átélése egyszerű használati tárgy, játék, ajándék készítése során.

A tanulók alkalmazkodási és cselekvési képességének fejlesztése.Rendszerezési, összehasonlító képesség fejlesztése (környezetünk anyagai, eredetük felhasználásuk,

tulajdonságaik, megmunkálás műveletei, szerszámai). Lényegkiemelő képesség alakítása a hasonlósági (azonos, különböző) tulajdonságok alapján. A természetes és mesterséges anyagok közti különbségek felismertetése. A természeti energiák (víz, szél) felhasználási módjainak, átalakításának bemutatása.

Az ember természetátalakító tevékenységének értékelése napjainkban.Vitakészség fejlesztése. Modellszemlélet fejlesztése.

TartalomŐsi lakhelyek: agyagkunyhó, pásztorkunyhó, vályogház stb.Az agyag felhasználása napjainkban. Fazekasság.Szövőkeret készítése, szövés.Vízi közlekedési eszköz modellezése (fa megmunkálása, szerelése). Vízkerék.Építmények elemzése.Karton, alumíniumlemez alakítása (szélmalom modellezése).Tárgyak alakja és terhelhetősége.

KövetelményAnyagok (agyag, lágy papír, karton, léc, alumínium, szálas anyagok) tulajdonságainak felismerése,

vizsgálata. A technikai ismeretek elsajátításához, a manuális tevékenységek végrehajtásához szükséges

munkaszokások kialakulása (információ szerzése, technikai ismeretterjesztő anyagok használata, egy adott terv megvalósítása algoritmus segítségével és önállóan, anyagválasztás, eszközválasztás, műveletek sorrendisége, szerszámválasztás és balesetmentes használata, önellenőrzés, önértékelés).Értékelés

Ismerje az építés főbb anyagait.Tárgyak, játékok, modellek tervezése, kivitelezése, kipróbálása önállóan különböző mértékű

segítséggel.Modell és valóság viszonyának elemzése.Tudja a papírt önállóan darabolni, karcolni, hajlítani, szerelni.A faalakítás műveleteinek ismerete.

- 147 -


Helyi tanterv

GÉPEK A KÖRNYEZETÜNKBEN 4.Időkeret: 3 óraCél

Bemutatni, hogy a technikai kultúra alakulása során a gépek milyen jelentőséggel bírtak, milyen veszélyeket rejtettek és rejtenek az ember számára.

Megismertetni a környezetükben (otthon, iskola, közlekedés stb.) előforduló gépek közös jellemzőit, különbözőségeiket.

A mozgásátvitel szükségességét és lehetőségét bemutatni.Játékos ismerkedés a számítógéppel.

TartalomKörnyezetünk gépei.Gépek fő részei. A kerékpár mint környezetbarát közlekedési eszköz. A számítógép.

KövetelményIsmerje fel a tanuló a gépek szerepét az ember életében, a gépek jellegzetes anyagát, fő részeit, a

mozgásátvitel szükségességét és lehetőségét.Tudja a környezetében leggyakrabban előforduló gépek rendeltetését megfogalmazni.Ismerje a tanuló a számítógép széleskörű alkalmazási lehetőségét, fő funkcionális egységeit.

Értékelés Tudjon felsorolni gépeket a környezetéből.Gépek funkciójának megfogalmazása.Gépek fő részeinek megnevezése.A gépek előnyeinek megfogalmazása, veszélyeik felismerése.Példák a számítógép felhasználási területeire. A számítógép fő részei.

HÁZTARTÁSTAN 4.Időkeret: 10 óraCél

A lakások, otthonok külső és belső környezetének megfigyeltetése, fejlődésük vizsgálata. Rávilágítani, hogy a háztartás eszközeink fejlettsége is célszerű emberi tevékenység eredménye. Alapvető háztartási munkafajták, munkaformák, munkaszervezési módok, a családi szerepek bemutatása. A családi együttélés, munkamegosztás, az önellátás, a lakásgondozás alapvető módjainak ismerete.

Takarékosság, gazdaságosság lehetőségeinek elemzése.Elemi háztartástechnikai műveletek elvégeztetése.Esztétikus környezet igényére nevelés, környezetvédelem a lakásban és a lakóhely környékén.

TartalomAhol szüleinkkel élünk, lakásunk külső és belső környezete a konyha és eszközei.Születésnapomra készülök. Meghívó, meghívás. Takarítás. Játéktervezés.Ételkészítés. Terítés. Konyhatechnológia.

- 148 -


Helyi tantervKövetelmény

Összetett háztartási feladatot tudjon résztevékenységekre bontani, a résztevékenységeket rangsorolni.

Nyilvánítson véleményt a családi együttélés szokásairól. Határozza meg személyes tennivalóit a családi munkamegosztásban.A konyhatechnológiai műveletek sorrendiségét ismerje egyszerű étel elkészítése során.A leggyakrabban használt háztartási eszközök funkcióját, szerkezetét, gazdaságos, takarékos

használatát ismerje.Igényesség környezete tisztasága iránt. Környezet tisztelete, védelme.

ÉrtékelésHáztartási tevékenységek közül 3-4 megnevezése. Gyerekek feladatai a családban, családi szerepek elemzése.Egy konyhai eszköz, gép bemutatása (funkciója, története, részei, anyaga, használata, tisztítása

stb.).

KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK 4.Időkeret: 4 óra Cél

A tanulók felkészítése a biztonságos, balesetmentes közlekedésre a gyalogos közlekedési szabályok gyakoroltatásával. A balesetmentes járműhasználat szabályainak felismerése, magyarázata.

Kerékpárosra vonatkozó közlekedési szabályok, veszélyhelyzetek megismertetése.A közlekedéssel kapcsolatos helyes magatartási szokások, elvárt udvariassági szabályok

alkalmaztatása.

TartalomA kerékpár mint környezetbarát közlekedési eszköz.Kresz teszt, kresz játék.

KövetelményAz úttesten való átkelés szabályainak ismerete, tudatos gyakorlati alkalmazása.Járműhasználattal kapcsolatos veszélyhelyzetek elemzése, a balesetek megelőzési lehetőségeinek

ismerete.A kerékpáros közlekedés szabályainak ismerete.A kerékpár vezetésére vonatkozó szabályok ismerete: le- és felszállás, egyenes haladás és

kanyarodás, követési távolság.A kerékpár közlekedésbiztonsági berendezéseinek felsorolása.

Értékelés A gyalogos közlekedés szabályainak biztonságos alkalmazása. A kerékpárosokra vonatkozó jelzőtáblák, útburkolati jelek jelzéseinek ismerete. Az udvarias magatartási szokások ismerete a közlekedésben.

- 149 -


Helyi tanterv

Testnevelés1–4. évfolyam

CÉLOK ÉS FELADATOKAz iskolai testnevelés és sport az iskola

egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek integrált hatásaként hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. Ennek feltétele, hogy ismerjék motorikus képességeik szintjét, a motorikus képességek fejlesztésének és/vagy fenntartásának módját, legyen személyes és társas élményük a mozgásos játék, a versengés öröme. A testnevelés és a sport hozzájárul ahhoz, hogy a diákok megbecsülik társaik teljesítményét, motorikusan képzettek, mozgásuk kulturált, felismerik a testnevelés és a sport egészségügyi és prevenciós értékeit. Cél, hogy a rendszeres fizikai aktivitás váljon magatartásuk részévé.

Az alsó tagozatos testnevelés a testkultúra elemeiből nyert értékekből olyan testi műveltséggel (ismeretekkel, jártasságokkal, készségekkel, képességekkel) ruházza fel a kisiskolásokat, amely későbbi cselekvési biztonságukat, rendszeres fizikai aktivitásukat megalapozza. Ez teszi alkalmassá őket arra, hogy a későbbiekben képesek lesznek sportági feladatok és mozgásrendszerek eredményes elsajátítására, motorikus képességeik hatékony fejlesztésére. Sajátos módszereivel, elsősorban mozgásos játékokkal és versengésekkel segíti a zökkenőmentes átmenetet a kötetlenebb óvodai élet és az önálló munkát követelő iskolai élet

között, kötődést jelentő élményeket nyújt mozgásvágyuk fenntartásához.

Az egészséggel kapcsolatos feladatok: a testi fejlődés, érés támogatása; a higiéniai szokások kialakítása, erősítése; az ellenálló képesség, edzettség fejlesztése; az ortopédiai elváltozások megelőzése, ellensúlyozása; megfelelő felkészítés keringési és légzőrendszeri megbetegedések megelőzésére, a károsodás csökkentése; a prevenció lényegének és a relaxációs eljárásoknak a megismerése, megértése.

A mozgáskultúra fejlesztése: az alapvető mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítása, fejlesztése; az úszás elsajátítása; a kondicionális és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése; sokoldalú mozgástapasztalat és jól alkalmazható mozgáskészségkészlet megszerzése; a feladatmegoldáshoz, készségfejlesztéshez és a játékhoz, sporttevékenységhez, azok károsodás nélküli végzéséhez kapcsolódó ismeretek (szabályok, történeti vonatkozások, mechanikai-biomechanikai törvényszerűségek, feladatmegoldó sémák, egészségügyi megfontolások) megszerzése; mozgáskommunikáció.

Tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása: elsajátítás, teljesítmény, kollektív siker, a tevékenység öröme.

Értékes személyiségvonások fejlesztése: a félelem leküzdése, a szabályok betartása, összpontosítás, céltartás, a nehézségek leküzdése, kudarc tűrése, a természet szeretete, környezetkímélő magatartás.

FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK– Az egészséges testi fejlődés segítése

A tanulók életkorának megfelelően fejlődjön keringési, légzési és mozgatórendszerük. Rendszeresen végezzenek mozgástevékenységet.

Aktív és egyre tudatosabb testmozgással előzzék meg a tartási rendellenességek

kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket és mozgásokat. Alakuljon ki a testtartásért felelős izmok izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálása.

A foglalkoztatás hatására szilárduljon egészségük, váljanak ellenállóvá a megbetegedésekkel szemben.

- 150 -


Helyi tanterv

– A mozgáskultúra fejlesztéseTudjanak gyorsan, illetve kitaróan futni,

igyekezzenek iramukat a távhoz és terephez igazítani, futás közben akadályokat leküzdeni. Sajátítsanak el ugrás-, dobás- (hajítás-, lökés-, vetés-) technikákat, ezzel is gazdagítva alapvető készségkészletüket.

Sajátítsanak el egyszerű, torna jellegű támasz- és függéshelyzeteket, legyenek képesek egyszerű hely- és helyzetváltoztatásokra támaszban és függésben.

Jellemezze tevékenységüket a kreativitás a legváltozatosabb feladathelyzetekben. Elemi szintű játékkészség birtokában szívesen vegyenek részt egyszerűsített sportjátékokban.

Váljanak vízbiztossá, sajátítsanak el egy úszásnemet.

Sajátítsanak el viselkedési mintákat a fenyegetettség elkerülésére.

Fejlődő tendencia jellemezze kondicionális és koordinációs képességszintjüket, mozgásos cselekvési biztonságukat.

Életkoruknak megfelelően fejlett izomzattal legyenek képesek uralni testtömegüket a különböző feladatmegoldások során.

Legyenek képesek összerendezetten mozogni.

Ismerjék a játékok elemi szabályait. Értsék a feladatmegoldások elemi logikáját.

ÉRTÉKELÉSAz értékelés, osztályozás összetevőiTanórán kívüli komponensek

– tanórán kívül egyéb sportos tevékenységek (reakciók stb.),

– sportági eredmények (igazolt sportolók),– „paraversenyeken” nyújtott teljesítmény

(könnyített, gyógytestnevelésen résztvevők),– tanórán kívüli iskolai testnevelés (iskolai

sportkör).

Tanórai komponensek– játék-, versenyszabály-, sportszer- és létesítményismeret,– szervezési ismeretek, aktivitás,– taktika (játékban, versengésben),– technikai ismeretek,– egészséges sport- és versenyszellem,– aktivitás az órán (hozzáállás),– effektív teljesítmény,– önmagához viszonyított fejlődés.

FELTÉTELEK

Testnevelési kézikönyv 1–2. évfolyamTestnevelési kézikönyv 5–6. évfolyamTanári kézikönyv 5–6. évfolyamTanári kézikönyv 7–8.évfolyamJáték gyűjtemény 1–4. évfolyam

- 151 -


Helyi tanterv

1–2. évfolyam


BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK

Alakzatok gyors felvétele és változtatása. Az öltözők és a gyakorlóhely rendjének kialakítása.

Játékos és határozott formájú szabad-, társas- és kéziszergyakorlatok végrehajtása.

Gyors indulás különféle testhelyzetekből. Az ütközések elkerülése a fogójátékokban és a futásfeladatokban, térnyerés a fogóval szemben. Tartós futás 4–8 percig pihenő nélkül, illetve kisebb séták beiktatásával. Futómozgást tartalmazó feladatok (játékok) végzése. Szökdelések és ugrások megfelelő ritmusban. Távolba és célba dobás egy és két kézzel.

Egyszerű támasz-, függő- és egyensúlygyakorlatok biztonságos végrehajtása.

Labdás feladatok. Néhány egyszerű, az évszaknak megfelelő a szabadban végezhető játék. Barátkozás a vízzel, vízbiztonság szerzése. 8–10 m távolság átúszása lábletétel nélkül.Rendszergyakorlatok, gimnasztika, prevenciós feladatokEgyszerű 1–4 ütemű alapgimnasztika.

Rövid távú gyors futás, futás saját tempóban külső kényszer nélkül.

CÉLCélunk, hogy– a tanulók alakzathoz kötött mozgását

kialakítsuk,– a tanulók mozgását célszerűen és gyorsan

valósítsuk meg, – megismertessük az egyszerű szervezési formákat, a tanuláshoz, gyakorláshoz használt szerek, eszközök nevét (pl. babzsák, karika stb.), valamint az alkalmazott gyakorlatok, szakkifejezések nevét (pl. alapállás, zártállás stb.),

– megismertessük az egyszerű szabad- és kéziszergyakorlatokat.

KÖVETELMÉNYSajátítsa el az alaki formaságokat, sorakozó, oszlop-, vonalalakzat, vigyázz!-pihenj! állást. Tér és térköz betartása.

Ismerjék meg az egyszerű szabad- és kéziszergyakorlatokat.

Tanulják meg az alapvető testhelyzeteket, ujjtartásokat, fogásmódokat, kartartásokat.

Ismerjenek néhány kar-, nyak-, törzsgyakorlatot, lábgyakorlatot.

TARTALOMSorakozás: vonalban, oszlopban, tér és térköz.

Egyenes, feszes állás.Alapállás, vigyázz- és pihenj állás.Testfordulatok. Köralakítás kézfogással.Menet megindítása és megállítása.Járás, lépéstartással. Ritmikus feladatok

énekre, zenére. Fejlődések.Gimnasztikai alapgyakorlatok: nyak, kar,

törzs, lábgyakorlatok, testtartásjavító törzs-gya-korlatok.

Kéziszer, pad, bordásfal és társasgyakorlatok.Játékok (mozdulatlanság, szobor).

ÉRTÉKELÉSA gyakorláshoz használt szerek, eszközök

nevének ismerete.A szakkifejezések megértése, gyakorlatok

neveinek ismerete (pl. terpesz-, zsugor-, nyújtottülés, vagy csípőre, mellhez, tarkóra).

Járások, futások

Futások irányváltoztatással.Egyszerű szabályokon alapuló fogójátékok.

Cél– a biztonságos járás kialakítása zárt és szabad térben,– járás közben feladatok végeztetése,– a szép, harmonikus járás elsajátítása,– a kötetlen, tartós futás megismertetése,– a tanulók futógyorsaságának fejlesztése,– reakció- és cselekvésgyorsaság kialakítása.

A játékok: fogójátékok ismerete.

- 152 -


Helyi tantervA futásgyakorlatok játék közben való végzése.

KövetelményTudjanak járásgyakorlatokat végezni

– hullámvonalban, kézfogással, guggolásban, térdemeléssel,

– külső talpélen, lábujjon, sarkon,– csukott szemmel, továbbá ütemre, iram- és

irányváltoztatással.Tudjanak egyenletes iramban (gyengébbeknek

kisebb séta beiktatásával) 4-6 percig futni, vagy 6-8 percig tartó fogó- és futójátékban részt venni.Fejlődjön futógyorsaságuk

– gyors indulások különböző testhelyzetekből,– gyorsfutás 20–30 m-en (versengés).Fejlődjön reakció- és cselekvésgyorsaságuk.Tudjanak átfutni alacsony akadályok felett a

futómozgás folyamatosságának megtartásával.

TartalomJárásgyakorlatok.Utánzó járások: „hegymászó”, „gólya”,

„óriás”, „törpe”, „majom” stb.Járás dalra, zenére: „Kis kacsa fürdik...”,

„Tekeredik a kígyó...”, „A gazda rétre megy...”, „Megy a gőzös...” stb.

Futások:– kötetlen, tartós futás,– futás különböző akadályok leküzdésével,– egyéni versenyek rövid távon,– gyorsfutás párokban,– futás szerek fölött,– reagálás különböző jelekre,– gyorsfutás cikcakkban.Játékok: „Nappal és éjszaka”, „Kecskézés”,

„Utolsó pár előre fuss”.Sportversenyek: „Tűz, víz, repülő”, „Házatlan

mókus”, „Őrbácsi”, „Kézfogás a ház” stb.

ÉrtékelésA tanult játékok nevének, szabályinak

ismerete.Önmagukhoz mért fejlődés a járásban, tartós,

gyorsfutásban (dicséret, elismerés, piros pont stb.).

Szökdelések, ugrások

Rövid idejű, kis erőkifejtésű szökdelések és ugrások.

Cél– Koordinációs képességek fejlesztése összetett

feladatokkal.– Futás közben végeztetett szökdelések,

ugrások megtorpanás nélkül a biztonságos mozgás érdekében. – Ugrókészség fejlesztése: sorozatugrásokkal, ügyelve a folyamatosságra, rugalmas talajra érkezésre.

– Alapvető ugrásformák elsajátítása játékos formában.

Követelmény– A gyakorláshoz felhasznált szerek, eszközök

nevének ismerete.– A játékok, gyakorlatok nevének,

szabályainak ismerete.– Oly mértékben fejlődjön a gyerekek dinamikus koordinációs képessége, hogy a feladatot a legcélszerűbben tudják teljesíteni.

Tudják a testnevelési órán tanított, kidolgozott mozgásformákat és gyakorlatokat önállóan bemutatni, fel- és leugrani, egy és páros lábról egyensúlyvesztés nélkül, rugalmasan talajra érkezni.

Tanulják meg az ugrókötél áthajtását.

TartalomSzökdelések

– páros és egy lábon helyben, haladással, előre, hátra, oldal irányban,– páros és egy lábon vonalak, ugrókötelek

fölött,– különböző feladatokkal.Ugrókötél áthajtási kísérletek.Ugrások

– helyből, páros lábról,– fel- és elugrások egy és páros lábról, futás ból,– akadályok fölött,– felfutás tornaszerekre, leugrás,– dalra, zenére: „Mackó, mackó” stb.Játékok: „Pám-pám paripám”, „Koszorú,

koszorú”, (békaugrás, nyúlugrás, galopp).

- 153 -


Helyi tanterv

ÉrtékelésAz ugrásban, szökdelésben, játékfeladatokban nyújtott mozgásügyesség javulása alapján egyéni és csoportos értékelés.

Dobások

Egy- és kétkezes dobások, hajítások kis súllyal (marok-, teniszlabda, könnyű gumilabdák).

Cél– Az alapvető fogásbiztonság fejlesztése.– A különféle feldobásokban, elkapásokban

jártasság kialakítása.– A pontosságra törekvés a célba dobásokban,– A dobásoknál az erőközlés mértékének

érzékelése (távolságbecslés, téri tájékozódóképesség).

– Eredményre törekvés a kislabdahajításban és dobásokban!

– Öntevékeny és kreatív feladatmegoldások.

Követelmény– a gyakorláshoz használt szerek, eszközök nevének ismerete!– szakkifejezések megértése: hajítás, lendítés, lökés stb.! – egy- és kétkezes dobások ismerete!

Tudjanak célba dobni 4-5 m-es távolságra, 30%-os biztonsággal!

Ismerjék az alapvető biztonsági rendszabályokat és tartsák be!

TartalomDobások különböző méretű és súlyú szerekkel

távolba és célba (különböző testhelyzetekből).Babzsák feldobása, elkapása helyben, járás

közben.Célba dobás 4-5 m-re lévő vízszintes, és

függőleges célba.Játékok: „Célba dobó verseny babzsákkal”,

„Dobáló őrbácsi”.

ÉrtékelésÉrtékeljük és jutalmazzuk (piros pont, társai

megtapsolják) a labda feldobásában, elkapásában, továbbá a találat pontosságában elért javulásukat.

Pontozzuk az elért fejlődésüket a kislabda-dobásban.

Támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatok

Kúszások, mászások, statikus jellegű egyensúlygyakorlatok, egyéb természetes mozgások.

A rúd- és a kötélmászás technikája.

CélTámaszhelyzetben való haladás a test súlyának kézre helyezésével.

Mászási kísérleteknél kitartás az erőfeszítésben.

Mászás fölfelé és lefelé folyamatos fogással mászókán, bordásfalon, kötélen vagy rúdon.

Ügyesség és általános erőfejlesztés lejtős padon, támaszfeladatok végzésénél.

Egyensúlyérzék fejlesztése hely- és helyzetváltozásokkal.

Bizonytalan egyensúlyi helyzetben és függésben korrekciós mozgások.

KövetelményA gyakorlatokhoz használt szerek, eszközök nevének ismerete: bordásfal, mászórúd, mászóka stb.

Szakkifejezések megértése: kúszás, mászás, átbújás, átcsúszás, mászókulcsolás stb.

Oly mértékben fejlődjön a dinamikus koordinációs képesség, hogy a feladatokat biztonságosan, pontosan tudja teljesíteni: tovahaladás a szereken támaszban, függésben.

Legyen képes a kézzel, lábbal történő hely- és helyzetváltozások, egyszerű mozgásformák, továbbá azok elemi korrekcióinak önálló végrehajtására: kúszás, mászás, függés, támasz, egyensúlyozás stb.

Tartalom– haladás utánzó járásokkal (kutyafutás,

pókjárás, sántaróka),– csúszás, átbújás, kúszás, átmászás,– gurulóátfordulások előre guggolótámaszból,– tarkóállás,– „kiscsikó”,– felugrás zsámolyra, szekrényre, és leugrások,

- 154 -


Helyi tantervJátékok: sor- és váltóversenyek „Sántaróka”,

„Pókjárás”, „Kúszó őrbácsi” stb.– játékos függésgyakorlatok természetes

akadályokon, tornaszereken,– feladatok bordásfalon, mászókötélen,

mászókán.Játékok: „Kötélhúzás”, „Függőfolyosó”,

„Lajhármászás” stb.– állás egy lábon (sarkon, lábujjon),– egyensúlyozó járás vonalon és padon, pad

merevítő gerendáján előre, hátra és oldalra.Játékok: gépkocsik kéz és lábtámaszban, sor-

és váltóversenyek utánzó járással.

ÉrtékelésAz „ügyességben” bekövetkezett változást

kísérjük figyelemmel és ismerjük el: gurulások, tarkóállás, „kiscsikó”, utánzó

járások, kötélmászás, ugrókötél áthajtása.

Labdás gyakorlatok

A labdavezetés alapjai (gurítás, elkapás, dobás, labdavezetés kézzel, lábbal, célzás álló és mozgó tárgyra).

CélIsmerkedés a labda sajátosságaival.A hajító mozdulat elsajátítása.Egyszerű labdakezelési módokkal a dobás- és

fogásbiztonság fejlesztése.A labdatovábbítások, elkapások ismerete.Labdajátékok elsajátítása.

KövetelményA gyakorlatokhoz használt szerek, eszközök

nevének ismerete: terpeszállás, harántterpesz, térdelőtámasz stb.

Szakkifejezések megértése, a játékok neveinek, szabályinak ismerete.

Ismerjék– a labdafogást egy és két kézzel,– a labdagurítást, labdaterelgetést,– a labdaadogatást, labdapofozást,– a labda leejtését és feldobását,– átadásokat, labdapattintást!Labdajátékok ismerete!

Tartalom, labdás ügyességfejlesztés– a labda fogása, gurítása, terelgetése kézzel,

lábbal, gurítás társhoz oda-vissza terpeszülésben,– labdaadogatás, feldobott labda elfogása,– labdapattogtatás,– labdadobás távolba, célba (gumilabdával).Játékok: „Labdacica”, „Dobáló őrbácsi”,

„Vigyázz a labdára”, „Váltóverseny labdával” stb.

ÉrtékelésÉrtékeljük a dobás irányának, távolságának,

erőközlésének összhangját, a labdaérintést, „birtoklást”, labdatovábbítást kézzel, lábbal.

Küzdő feladatok és játékok

Cél– az akarati tulajdonságok fejlesztése, a

szabályok megtartására nevelés,– együttműködés a közös tevékenységben,– pontos feladatvégrehajtás,– biztonságos mozgás kialakítása a küzdő

feladatok végzésekor,– a balesetveszély elhárítása,– a fegyelem fenntartása a feladatok végzése

közben.

KövetelményAlakuljon ki saját teljesítményével

kapcsolatos egészséges becsvágy.Önellenőrzés a feladat végrehajtása közben.Biztonságos mozgás a páros gyakorlatok

végzésében.

Tartalom– állásban húzások-tolások párokban (Húzd-

told el a párodat!),– a társ áttolása (háttal ülve egymásnak),– lábralépés,– kakasviadal.Játékok: „Lovascsata”, „Körszakítás” stb.

ÉrtékelésÉrtékeljük az egyes feladatok pontos

végrehajtását, a szabályok betartását, a sportszerű küzdelmet.

- 155 -


Helyi tanterv

Szabadidős sporttevékenységek

Az 1–4. osztályban változatos tartalommal az alábbi cél és követelmények figyelembevételével tervezzük a szabadtéri foglalkozásokat.

Cél– tervezzünk és végezzünk mind a négy

évszaknak megfelelő foglalkozást a szabadban.Legyen örömszerzés forrása a szabadban

eltöltött óra, ennek érdekében célunk és feladatunk

– a szabadtéri órákat előre tervezzük meg és a tanulókat tájékoztassuk a megfelelő ruha és cipő kiválasztását, a felszerelésről történő gondoskodást illetően,

– törekedjünk az érdekes, változatos óravezetésre (kellő bemelegítés, sok játék stb.),

– gyakorlás közben folyamatosan figyeljük a gyerekek állapotát, reagálását,

– fokozatottan ügyeljünk a sérülések megelőzésére.

Követelmény– Végezzenek rendszeres mozgásos tevékenységek a szabadban!

– Viseljék az időjárás kellemetlen hatásait!– Készüljenek fel a szabadtéri foglalkozásra

(ruházat, felszerelés)!– Váljék szokásukká az évszaknak megfelelő

mozgás (játék) űzése a szabadban!Ismerjék meg a speciális szabadtéri játékokat:

ugróiskola, labdaiskola, labdajátékok, mezei futás stb.

Tartalom– görkorcsolyázás, gördeszkázás,– duatlon, (triatlon),– csúszkálás, korcsolyázás, szánkózás,– hógolyózás.Játékok:– a jégen,– hóember építése,– távdobás, célbadobás hógolyóval, hógolyócsata,– szánkó húzó-toló verseny,– lesiklóverseny szánkóval.

ÉrtékelésÉrtékeljük a növendékek szervezési készségét,

aktivitását, egészséges versenyszellemét.

Úszás

Vízhez szoktatás, az úszás technikai alapjai.

CélAz úszástanítással, -tanulással kapcsolatos

célkitűzés a ráfordítható időkeret miatt behatárolt. A legtöbb iskolában az 1–2. osztályban, valamint a 3–4. osztályban legfeljebb 2x16-26 órás tanfolyamszerű oktatásra kerülhet sor.

Olyan mértékű haladás érhető és várható el, mely szerint az 1-2. osztályban a tanuló képes legyen fennmaradni a vízen és 6-10 m-t levegővétellel (vagy anélkül) leúszni (háton, illetve hason),

– az alapmozgások elsajátítása,– az alapvető tapasztalatok megszerzése

(szárazon, vízen),– az egyes mozgásformák megtanítása,– a precíz végrehajtás és folyamatos gyakorlás,– segédeszközök felhasználásával az oktatás

hatékonyságának növelése,– siklási kísérletek,– kar és lábtempó összehangolása,– fogójáték, halacska, hajóvontatás.

KövetelményNe féljen a derékig, mellig érő vízben!Abban önállóan tudjon járni, futni, haladni,

labdázni!Ne okozzon félelmet az arcra, szembe

kerülő víz!Tudjon:– szárazon szabályosan ki- és belégzést

végezni,– víz alá bukni és kb. 3-5 számolásig

ottmaradni,– levegőt víz alatt kifújni,

– 3-6 foglalkozás után háton, hason lebegést, siklást végezni,

– a víz hátán az egyensúlyt megtartani,

- 156 -


Helyi tanterv– kéz- és lábtempót végezni!

A jobbak tudjanak levegővétellel 6–8 m-t leúszni!

Tartalom– vízhez szoktatás,– viza alatti tartózkodás-, merülés,– légzés-lebegés,– „felhajtóerő”, haladás, siklás, – vízfekvés- és siklási gyakorlatok,– segédeszközök használata a siklásnál,– lábmunka bevezetése levegővétel nélkül, majd levegővétellel,

– a kéz- és lábmunka összekapcsolása levegővétel nélkül, majd levegővétellel.

A továbbfejlesztés alapjaiAlakzatok felvétele és változtatása az

utasításnak megfelelően. A gimnasztikai feladatok teljesítése utánzással. Az alapvető mozgáskészségek (járás, futás, ugrás, dobás, kúszás, mászás stb.) elfogadható végrehajtása. Félelem nélküli részvétel a vízben végzett feladatok során.

- 157 -


Helyi tanterv3–4. évfolyam

Évi óraszám: 3.évfolyam: 111 óra - 3 óra/ hét4. évfolyam: 111 óra - 3 óra/ hét

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK

A rendgyakorlatoknál az egyöntetű végrehajtás fokozatos kialakítása, az utasítások késlekedés nélküli végrehajtása.

Az alapvető gimnasztikai alapformák pontos végrehajtása.

Rajtolás jelre, gyorsfutás 20-30 m-en versenyszerűen. Tartós futás 8-10 percen keresztül. Ugrások változatos formában, megfelelő szabályozottsággal végrehajtva. A hajító mozdulat lehetőleg nyújtott karhelyzetből indítva. Dobóterpeszből (a hajítókarral ellentétes láb van elől) célba dobás a dobásbiztonságot növelve. Futó-, ugró- és dobóügyesség fejlesztése változatos feltételek között.

A torna (jellegű) gyakorlatok kis segítséggel biztonságosan és szép testtartással történő végrehajtása.

Együttműködés a társakkal a labdás játékokban.

Sportszerű test-test elleni küzdelem. Néhány egyszerű, az évszaknak megfelelő és szabadban végezhető játék. Megadott távolság átúszása.

Rendgyakorlatok, gimnasztika prevenciós feladatok

Egyszerű alapformájú 1–8 ütemű gimnasztika, esetleg rövidebb gyakorlatsorrá kapcsolva, statikus egyensúlyviszonyok gyakoroltatása talajon és szereken.

Játékos testtartást javító feladatok és játékok, talpboltozatot erősítő testgyakorlatok.

Tanulási, testgyakorlási-edzési anyag ágyazása játékokba, gyermektáncokba, sportágakat előkészítő, egyszerűsített szabályú játékok.

Egyszerűbb sportági technikai elemek tanítása (szertorna, RG, atlétikai jellegű technikai elemek).

Eszközhasználatú sportági technikák tanulása (labda, karika, szalag, kislabda stb.) a gyermek

méreteihez és erejéhez igazodó szersúly kiválasztásával; sportágat előkészítő játékok tanulása.

Rövidebb, egyszerű mozgásrendszerű koreográfiák betanulása.

Higiéniai ismeretek növelése, szoktatás az alkalmazásukra.

Cél– az alkalmazott szervezési szakkifejezések

elsajátítása,– az alapvető személyi és mentálhigiéniás

szokások kialakítása,– a sportöltözet, sportfelszerelés használatának

tudatosítása,– a felelősök munkájának megszervezése,– a tanult gimnasztikai alapformák szép

kivitelezése, pontos bemutatása,– a gimnasztikai alapformák összekapcsolása,– gimnasztikai gyakorlatok összeállítása.

KövetelményIsmerjék a szervezési szakkifejezéseket:

igazodás, takarás, oszolj, nyitódás, ütemtartás, szakadozás stb.!

Vállaljanak tervezési feladatokat!Segítsék egymást önzetlenül! Legyenek képesek – a tanult szabad- és kéziszergyakorlatok

alkalmazására, önálló kombinálására tanórán (tanórán kivül is). – Az egyszerű láb, nyak, kar és váll, has, hát, törzs egyensúlyozó és ügyességi, nehéz lábgyakorlatok pontos végrehajtására!

(Mozgásukat jellemezze a tornászos testtartás!)

TartalomAz eddig tanultak gyakorlása.Kétsoros vonal, kettes oszlop alakítása.Megindulás, megállás két ütemben.Fejlődések, szakadozások járás közben.Vonulások lépéstartással.Nyitódás, zárkózás tér- és távköz felvétele.Statikus és dinamikus alapformájú szabadgya- korlatok. Tartásjavító gyakorlatok.Páros gyakorlatok.

- 158 -


Helyi tantervPad, bordásfal, labdagyakorlatok.Ugrókötél-gyakorlatok.Előkészítő, képességfejlesztést szolgáló

testnevelési játékok (fogójátékok, versengések kettős körben, kakasviadal stb.).

ÉrtékelésA tanult gyakorlatok bemutatása, illetve az

önállóan összeállított gyakorlatsor bemutatása alapján.

Járások és futások

Rövid távú vágtafutások, gyors futások irányváltoztatással.

Hosszú távú futások saját tempóban.Fogójátékok, különböző sor- és

váltóversenyek, fokozatosan nehezedő szabályokkal.

CélFejlesszük:– a jelzésekre történő gyors reagálást,– a járásvariációkat (pl. utánlépéssel történő

járás),– az árnyékmozgást!Végeztessünk változatos feladatokat járás

közben!Valósítsuk meg a rendszeres futás lehetőségét

tanítványaink számára, ezáltal az egészséges életmódra nevelést, az ellenállóképesség növelését a szabadtéri órákon!

Alakítsuk ki tanulóink gyors indulását a különböző jelre végzett feladatokban, futás közben a feladatok pontos végrehajtását!

Követelmény– Az akadálypályák útmutatással történő

felépítése, változtatása, megszüntetése.– Törekedjenek egyéni teljesítményük

növelésére!– Tudjanak egyenletes iramban 7-9 percig

(12 perc) futni, vagy minimum 10-12 percig tartó futómozgást tartalmazó tevékenységet végezni (fogó-, futó játék)!

– Törekedjenek a maximális sebesség elérésére 30-40 m-en!

TartalomJárások, mint előbb, valamint hátrafelé, ütem-

és lépéshossz szabályozássá, oldalirányú keresztlépéssel, magas térdemeléssel. Futási álló képesség fejlesztése

– tartós futással,– játékos formában,– iram és irányváltoztatással,– végtelenített akadálypályán.A futógyorsaság fejlesztése– változatos feladatok végzése futás közben,– fokozófutás.Reakció- és a cselekvésgyorsaság fejlesztése– rajtversenyek, indulások különböző

testhelyzetekből. Állórajt és guggolórajt.Játékok: „Szalagos fogó”, „Szalagszerző”,

„Négykézláb fogó”, „Félperces fogó”, „Páros fogó”, „Fészek fogó”, „Nyúl a bokorban”. Futóversenyek.

ÉrtékelésA gyorsfutásban, a gyorsindulásokban, a

tartósfutásban nyújtott fejlődésük alapján.

Szökdelések és ugrások

Rövid idejű, fokozatosan növekvő erőszükséglet jellegű szökdelések, ugrások saját erőbeosztással.

Cél– fejlesszük a tanulók öntevékenységét a

szerek elhelyezésében,– cél a különböző mozgásformák

összekapcsolása,– a sorozatugrásoknál: emelkedő elugrás,

gördülékeny talajra érkezés, – összetett feladatokkal a koordinációs

képesség fejlesztése,– növeljük a tanulók ugróerejét, ugrási állóképességét!

KövetelményA tanult játékok és gyakorlatok neveinek,

szabályinak ismerete. Tudjanak szökdelni

– páros lábon karkörzésekkel,– negyed-, félfordulattal, térdkulcsolással,

- 159 -


Helyi tanterv– ugrókötéllel, hátra, helyben, mozgás közben,– társak által hajtott lengőkötéllel páros és egy

lábon!Tudják az egyszerű gyakorlatok lényegi hibáit

korrigálni!Mutassanak be jártasságszinten különféle

szökdelési variációkat, fel-, le- és átugrásokat!Biztonsággal végezzék a sorozatugrásokat,

szerekre való mozgást, futással, ugrással.Jártasságszinten tudjanak néhány lépés neki

futással távolba ugrani.

TartalomSzökdelések– páros és egy lábon, különböző kartartásokkal

(továbbá váltott lábos is),– ugrókötéllel előre, hátrahajtással, helyben,

guggolásban (egyidejű koordinációs képesség fejlesztés),

– szökdelés cikcakkban,– futás, szökdelés összekapcsolása,– szökdelések zenére, taps ritmusát követve.Ugrások– futó-, ugrás gyakorlatok akadályok fölött, – átugrás szereken (zsugorkanyarlati ugrás),– ugródeszkáról történő felugrás (felbukfenc

szekrényre),– ugrás távolba (nekifutással egy lábról, páros

lábra),– ugrási kísérletek (magasba),– sorozatugrások.Játékok: „Jöjj velem”, „Kenguru fogó”,

„Kecskézés”, „Akadályváltó”.

ÉrtékelésSzökdeléseknél a koordinációs képesség

(szökdelési variációk nehezített feltételek mellett is) alapján.

Továbbá futásból az ugrásba történő átmenet, hangsúlyozott elrugaszkodással egy lábról távolba, érkezés páros lábra.

Dobások

Egy- és kétkezes dobások, hajítások, vetések kis súllyal (gyorserő fejlesztése).

Célzás álló és mozgó tárgy(ak)ra, vízszintes és függőleges célirányokat képezve, a céltárgy

mozgásának bonyolítása, a mozgás sebességviszonyainak variálása, a kiszámíthatatlansági tényezők növelése.

Cél– dobókészség fejlesztése a dobás

szabályozásával kapcsolatos feladatokkal,– távolba dobáskor felgyorsuló, erőteljes hajító

mozdulat,– célunk, hogy a tanulók a dobásoknál

eredményesen alkalmazkodjanak a labda súlyához, és a dobás távolságához (célba dobásoknál) megfelelő módosítás,

– a tanult dobásmód pontos kivitelezése,–teljesítményre törekvés (vízszintes,

függőleges cél, és a távolság növelése terén),– általános erősítés.

KövetelményIsmerjék a gyakorláshoz használt különböző

méretű, súlyú, és anyagú labdák tulajdonságait, nevét!

Értsék a használt szakkifejezéseket (pl. célkeret stb.)!

Ismerjék az egy- és kétkezes dobások biztonsági rendszabályait!

Tudjanak– állásból, járásból fekvő és függő karikába,

vagy zsámolyba célba dobni, – kislabdával távolba dobni!

TartalomDobások, hajítások– különböző szerekkel egy és kétkézzel,– távolba és célba (helyből, járva, társra),– mozgásból,– kislabdahajítás néhány lépés nekifutással tá-

volba.Játékok: „Labdacica dobással”, „Célbadobó

versenyek”, „Döngető”, „Fogyasztó”.

ÉrtékelésA célba dobásnál a találatarány javulását (a távolság növelésével), valamint távolba kislabdával a fejlődést értékeljük.

- 160 -


Helyi tantervTámasz-, függés- és egyensúlygyakorlat

Kúszások, mászások, statikus és dinamikus egyensúlygyakorlatok, egyéb természetes gyakorlatok.

Rúd-, kötélmászás fokozódó gyorsasággal; mászóversenyek.

Cél– biztonságos haladás függésben,

– gyors haladás az akadályra fel- és lemászásban, az utánzó járásokban,

– koordinációs képesség fejlesztése összetett feladatokkal,

– váll- és izomzat erősítése, a teherbíróképesség növelése,

– akarati tulajdonságok fejlesztése: kitartás az erőfejlesztésben, figyelemben,

– pontos kitartó munkára nevelés.

KövetelményVállaljanak szervezési feladatokat, önzetlenül

segítsék egymást.A tanult játékok, gyakorlatok neveinek,

szabályainak ismerete.– A tanulók váljanak képessé növekvő

erőkifejtésekre a függés gyakorlatokban, függeszkedésben és a kéz- lábtámasszal (pók-, rákjárás) végzett haladásban.

Legyenek lépesek a tanított mozgásformák és gyakorlatok lényegi hibáinak önálló korrekciójára (függések, támaszok).

Tartalom– utánzó járások,– csúszás- kúszásgyakorlatok, gurulóátfor-

dulások, előre és hátra guggolótámaszból, ter-peszállásból, sorozat gurulóátfordulások előre

– haránt- oldalspárga kísérletek, – zsugorfejállás, fejállás és kézállási

kísérletek,– lépegetés kézállásban,– cigánykerék– zsugorkanyarlati és bátor ugrás–mászási kísérletek kötélen. Vízszintes

függeszkedés bordásfalon.

– lajhármászás rézsutosan elhelyezett szere-ken,

– gyűrűn húzódzkodás,– függésben térd-, lábemelés, lengés, lengetés.– egyensúlygyakorlatok különböző testhely-

zetek változtatásával, akadályok leküzdésével (tornapad, létra, mászóka stb.).

Játékok: „Mozdulatlanság”, „Pókfoci”, „Csőszjáték”, „Talicskaverseny”. Sor- és váltóversenyek utánzó járásokkal.

ÉrtékelésÉrtékeljük:– a játékszabályok tudatos alkalmazását,

betartását, – a feladatok gyakorlatok célszerű gazdaságos

végrehajtását,– az egyszerű gyakorlatok lényegi hibáinak

önálló korrekcióját!

Labdás gyakorlatok

Cél– a labdás ügyesség fejlesztése a labda mozgatásával,

– javítsuk az irányítás pontosságát a dobásokban, átadásokban,

– folyamatos haladás labdavezetéssel tárgykerüléssel,

– egymás segítése a feladatok jó megoldásában, együttműködés a labdagyakorlatokban.

KövetelményA tanított mozgásformák, labdagyakorlatok

önálló gyakorlása.A labda továbbításában, elfogásában adódó lényegi hibák önálló korrekciója.

A tanulók helyezkedjenek a labda várható érkezési irányába, figyelembe véve a labda sebességét is.

Jól mozogjanak.Legyen összhang a labdával együtt mozgó

társukkal.Ismerjék a labda birtokba vételének,

továbbításának módját, vezetését kézzel, lábbal, mozgás közben is.

- 161 -


Helyi tantervTudjanak elhajolni, elugrani a labda elől játék

közben.

TartalomLabdás ügyességfejlesztés– labdapattogtatása, váltott kézzel, különböző

testhelyzetekben és tovahaladással, egy lábon, szökdeléssel, szlalomozva. – labda gurítása, vezetése helyben, mozgás közben feladatokkal,

– átadások: egy-, kétkezes, felső, pattintott stb.,

– dobások, hajítások távolba, célba,– rúgások távolba, célba, labdavezetés lábbal

meghatározott útvonalon, valamint kis területen az ütközések elkerülésével,

– labda visszafejelése.Játékok: „Pontszerző”, „Labdahajsza”,

„Fogyasztó körben”, „Fogyasztó szétszórtan”, „Vándorlabda”, Labdás váltóversenyek.

ÉrtékelésA labdás-ügyesség terén valamint a játékban

nyújtott fejlődésük, teljesítményük figyelembevételével végezzük a tanulók értékelését, osztályozását.

Küzdő feladatok és játékok

A testnevelési órák előkészítő, fő vagy befejező részében ajánlatos 5 perces időkeretben lehetőséget biztosítani a küzdő feladatok elvégzésére.

Cél– a mozdulatlanság fejlesztése– az ellenfél megbecsülése,– az akarati tulajdonságok fejlesztése: kitartás

az erőkifejtésben,– a társ mozgásához igazodás,– az önellenőrzés mozgás közben, tudatos

feladatmegoldás,– a balesetveszély elhárítása.

KövetelményTartsa be a játék- és magatartási szabályokat

és másokkal is tartassa be.

Javuljon helyzetfelismerése a védekező és támadó helyzetben.

Váljon képesség a mozgásban előforduló hibák felismerésére, ezek kijavítására.

Kerülje a szándékos durvaságot.Teljesítmény: szabályok ismeretében

betartásával mögékerülés grundbirkózás.

TartalomGrundbirkózás.Mögékerülés, kiemelés.Vívás két kézzel.Kézráütés mellső fekvőtámaszban.

ÉrtékelésÉrtékeljük a szabályos, sportszerű küzdelmet,

marasztaljuk el a szándékos durvaságokat.

Szabadidős sporttevékenységek

Az 1–4. osztályban változatos tartalommal az alábbi cél és követelmények figyelembevételével tervezzük a szabadtéri foglalkozásokat.

Cél– tervezzünk és végezzünk mind a négy

évszaknak megfelelő foglalkozást a szabadban!Legyen örömszerzés forrása a szabadban

eltöltött óra, ennek érdekében célunk és feladatunk:

– a szabadtéri órákat előre tervezzük meg és a tanulókat idejében tájékoztassuk a megfelelő ruha, cipő kiválasztását, a felszerelésről történő gondoskodást illetően,

– törekedjünk az érdekes, változatos óraveze-tésre (kellő bemelegítés, sok játék stb.),

– gyakorlás közben folyamatosan figyeljük a gyerek állapotát, reagálását,

– fokozatosan figyeljünk a sérülések megelőzésére!

Követelmény– végezzenek rendszeres mozgásos tevékenységet a szabadban,

– viseljék el az időjárás kellemetlen hatásait, – készüljenek fel a szabadtéri foglalkozásokra

(ruházat, felszerelés).Váljék szokásukká:

- 162 -


Helyi tanterv– az évszaknak megfelelő mozgás (játék)

űzése a szabadban, – Ismerjék meg a speciális szabadtéri

játékokat: ugróiskola, labdaiskola, labdajátékok, mezei futás stb.

Tartalom– számháború (a lehetőségek függvényében),– járőrversenyek (tájékozódási feladatokkal),– duatlon, (triatlon),– csúszkálás, korcsolyázás, szánkózás,– hógolyózás.Játékok:– a jégen,– hóember építése,– távdobás, célbadobás hógolyóval, hógolyó csata,– szánkó húzó-toló verseny,– lesikló verseny szánklóval.

ÉrtékelésÉrtékeljük a gyerekek szervezési készségét,

aktivitásukat, egészséges versenyszellemüket.

Úszás

Az úszás technikája, egy biztonságot nyújtó úszásnem megtanulása.

Az 1–2. évfolyam tananyagának bővített és nehezített formába történő továbbvitele.

Az eddig tanult úszásnem gyakorlása, megfelelő elsajátítása.

Vízbeugrás.Játékok: alagút bújás, búvár Kund, dugattyú.

A továbbfejlesztés alapjai, 3. évfolyamVezényszavak ismerete, a rendgyakorlatok

végrehajtása. Az alapvető gimnasztikai alakformák követése. Elfogadható mozgásminta reprodukálása a rajtolás, futás, ugrás és dobás végrehajtás során. Megfelelő kísérletek a kúszás, mászás, támasz és függés feladatainak teljesítésére. Örömmel vegyen részt a testnevelési játékokban. A test-test elleni küzdelem elfogadása. Biztonságos viselkedés mellmagas vízben.

A továbbahaladás feltételei, 4. évfolyamAz óraszervezés szempontjából fontos

rendgyakorlatok fegyelmezett végrehajtása. Részvétel a közös gimnasztikában. Mászás kötélen 2-3 fo-gással. A futás, az ugrás és a dobás feladatok elfogadható végrehajtása. A támasz-, függő- és egyensúlygyakorlatok teljesítése. Részvétel a testnevelési és sportjátékokban. Bíztató kísérletek a tanult úszásnemben.

- 163 -


Helyi tanterv

2. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK

KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz.

2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.

4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:

A taneszköz feleljen meg az iskolahelyi tantervének! Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben

részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát

csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

5. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

3. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI

1. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette.

2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A negyedik-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.


Helyi tanterv3. Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon tanév végén egy vagy két tantárgyból

szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet.

4. Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles.

5. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha:

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi

követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; magántanuló volt.

6. Az első-harmadik évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott.

4. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI

1. Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.

2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába.

3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát; a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt); a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt

óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: a tanuló anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát; az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

5. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a


Helyi tantervszintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

6. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

7. Ha a körzeten kívüli tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. (Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója az igazgatóhelyettesek és az osztályfőnökök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell.)

5. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK

KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

1. Az iskola a nevelő és oktaunka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.A szaktanár minden tanév első óráján a tanulókkal írásban ismerteti a tantárgy követelményrendszerét, értékelési rendszerét, a hiányzások és mulasztások következményeit, a pótlási és a javítási lehetőségeket A tanulói értékeléssel és minősítéssel kapcsolatban a szaktanárokkal szemben támasztott elvárásokat részletesen a szaktanár munkaköri leírása tartalmazza.

2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

3. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek;

4. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom idegen nyelv (a 2-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél: a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is

ellenőrizhetik;


Helyi tanterv az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő

követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

5. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen

gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül.

(A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.)

6. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.

7. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést

alkalmazunk. A második-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év

közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. Az első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a

negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL

A szöveges értékelés tartalma:A szöveges értékelésben megfogalmazzuk, hogy milyen mértékű a tanuló fejlődése önmagához képest a tantervi követelmények alapján.Felsoroljuk, hogy a gyermek milyen ismereteket sajátított el, és mely területeken vannak még hiányosságai.Feltárjuk a tanuló képességeinek, készségeinek fejlődését ( pl.: figyelem, megfigyelőképesség, kreativitás stb. ).A tanuló tantárgyhoz fűződő viszonyáról tájékoztatunk ( pl.: érdeklődés, aktivitás, szorgalom, kitartás stb. ).Kitérünk a tanuló szociális kapcsolatainak alakulására ( viselkedés, együttműködés, vitakészség stb. ).Megfogalmazzuk, hogy milyen a gyermek feladatvégzése a különböző feladathelyzetekben, munkaformákban ( önállóság, önellenőrzés, feladattudat, munkamegosztás, szervezés, alkalmazkodás stb.).Végül irányt mutatunk a továbbfejlődésre.

8. A negyedik évfolyamon év végén, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.


Helyi tanterv

9. Az első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük.

10. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.

11. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: kitűnő - jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

( A közismereti tantárgyakban és a készségtárgyakban elért dicséretes teljesítményt kitűnő osztályzattal minősítjük. )

Értékelési rend

Jeles A tanuló ismeri a tananyagot, érti, tudja, alkotó módon alkalmazza. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál. Mer bátran kérdezni.

Jó Ugyanaz jellemző, mint a jelesre, de apróbb bizonytalanságai vannak. Előadásában stiláris hiányosságok tapasztalhatók.

Közepes Ismeretei felszínesek, hiányosak, önállóan kevésbé tud dolgozni. Mind feladatát, mind előadását (feleletét) csak tanári segítséggel tudja teljesíteni.

Elégséges Csak a tantárgyi minimumot tudja. Nem tud összefüggő mondatokban felelni. A fogalmakat megtanulja, de nem tudja alkalmazni.

Elégtelen A tantárgyi minimumot nem tudja a tanári segítség mellett sem.

12. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében a tantárgyi osztályzatok száma félévente minimum három, a háromnál több óraszámú tantárgyak esetében az óraszámmal megegyező.

13. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

14. A tanítás-tanulási folyamat eredményességét belső mérésekkel, országos, fővárosi mérésekben való részvétellel vizsgáljuk.


Helyi tanterv

6. A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS

MINŐSÍTÉSÉNEKKÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

1. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

2. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

3. A tanulók magatartását és szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.

4. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását és szorgalmát az osztályfőnök érdemjegyekkel értékeli, melyet a nevelőtestület véleménye alapján állapít meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt.

5. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

Magatartás, szorgalom értékelés szempontjai

Magatartás érdemjegy

Magatartás példás( 5)

jó( 4 )

változó ( 3 )

rossz( 2 )

1. Aktivitás, példamutatás

igen jó, nagyfokú közepes gyenge negatívvagy romboló

2. A közösségi célokkal azonosulás -érde-keinek figyelembe vétele - munkában való részvétel

igen

élenjár

ellene nem vét

aktívan részt vesz

ingadozó

közömbös

szemben áll

érdektelen

3. Hatása a közösségre

pozitív befolyást nem gyakorol

nem árt negatív

4.Törődés társaival gondos,segítőkész

segítőkész ingadozó közömbös, gátló

5. Házirend betartása

betartja, arra ösztönöz

betartja, részben tartja be sokat vét ellen

6. Viselkedés, hangnem

kifogástalan kívánnivalót hagymaga után

udvariatlan,nyegle

durva,goromba

7. Fegyelmezettség nagyfokú megfelelő gyenge elégtelen8. Öltözet, megjelenés

kifogástalan kívánnivalót hagy maga után

rendetlen negatív példát mutat


Helyi tantervPéldás érdemjegyet kap az a tanuló, aki

- a közösség alakítását fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő nyilvánításával, valamint példás viselkedésével elősegíti, és társait is erre

ösztönzi- szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik érte és benne- a Házirendet betartja és társait is erre ösztönzi- nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias- fegyelmezett, pontos, segítőkész.

Jó érdemjegyet kap az a tanuló, aki- részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás,- a Házirendet és az iskolai együttélés szabályait betartja,- a nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias,- fegyelmezett, általában megbízható, segítőkész, pontos.

Változó érdemjegyet kap az a tanuló, aki- a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni,- a Házirendet és egyéb szabályzatokat csak ismételt állandó figyelmeztetéssel tartja be,- nevelőivel, társaival, szüleivel szemben nem udvarias, nem tisztelettudó,- társai viselkedését közömbösen nézi, nem segít,- fegyelme ingadozó, munkája pontatlan.

Rossz érdemjegyet kap az a tanuló, aki- munkájával a közösség fejlődését hátráltatja, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be,- közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek,- a Házirendet nem tartja be ismételt figyelmeztetések ellenére sem,- nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tiszteletlen, udvariatlan, nyegle,- fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik.


Helyi tantervSzorgalom érdemjegy

Szorgalom jeles( 5 )

jó( 4 )

változó( 3 )

hanyag( 2 )

1. Tanulmányi munkája

igényes figyelmes ingadozó hanyag

2. Munkavégzés kitartó, pontos,megbízható

rendszeres rendszertelen megbízhatatlan

3. Ált. tantárgyi munkavégzésÖnálló munkavégzés

mindent elvégez ösztönzésre dolgozik

önállótlan feladatait nem végzi el

4. Többféle felada-tot vállal-e?

igen keveset ritkán nem

5. Munkabeosztás:-önellenőrzés

igen jó jó közepes gyenge vagynincs

6. Tanórán kívüli információk felhasználása

rendszeresen,sokszor

előfordul ritkán egyáltalán nem

7. Felszerelés felszerelése hiány-talan, rendezett

hiányosság előfordul

gyakran hiányos, rendezetlen

tartósan hiányos, rendezetlen

Példás érdemjegyet kap az a tanuló, akiA tanulmányi munkában ( figyelembe véve a tanulmányi munka tényezőit, az életkörülményeket, a képességek szintjét, az életkori sajátosságokat ) :

- igényli tudása bővítését, céltudatosan és ésszerűen szervezi meg a munkáját,

- munkavégzése pontos, megbízható,- minden tárgyban elvégzi feladatait.

Önállóság szintje:- önálló a munkában, önellenőrzése rendes.

Kötelességtudata:- magas fokú, munkatempója állandó- mindig felkészült, figyel, érdeklődik.

Érdeklődése:- a tanórán kívüli ismeretanyagra is kiterjed- egyes tárgyakból a tananyagon felül is produkál.

Jó érdemjegyet kap az a tanuló, akiA tanulmányi munkában:

- figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi,- rendszeresen és megbízhatóan dolgozik.

Önállóság szintje:- ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik, ellenőrzi önmagát,- tudja, hogy mihez kell segítséget nyújtania.

Kötelességtudata:- általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem árul el.

Érdeklődése:


Helyi tanterv- érdeklődése általában megmarad az iskolai tananyag keretein belül.

Változó érdemjegyet kap az a tanuló, akiA tanulmányi munkában:

- munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan.

Önállóság szintje:- önállótlan, csak utasításra kezd munkához,- nem ellenőrzi önmagát.

Kötelességtudata:- munkája változékony jellegű.

Érdeklődése:- szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire.

Hanyag érdemjegyet kap az a tanuló, akiA tanulmányi munkában:

- figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan,- feladatait nem végzi el.

Önállóság szintje:- nem hajlandó munkavégzésre.

Kötelességtudata:- nem törődik kötelességeivel.

Érdeklődése:- érdektelenség, teljes közöny jellemzi.

Jutalmazási hagyományok:Azt a tanulót, azt a közösséget aki - akik

- tanulmányi vagy sport versenyre felkészül, azon részt vesz;- a közősségért tevékenykedik;- kiemelkedő eredményt ér el; - rendezvények szervezésében, rendezésében vesz részt;- az iskola hírnevét öregbíti tettével jutalomban részesítjük.Tanév közben:

szóbeli, írásbeli közösség előtt ( osztálykeretben, kiemelkedő teljesítmény esetén iskolagyűlésen ) elhangzó dicséretekosztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi szinten.

Tanév végén: jutalomutazás, kirándulás pl. tornászok

a hulladékgyűjtésben élenjárók környezetvédők

Kossuth oklevél ( saját tervezésű, kivitelezésű oklevél ) - szaktárgyi versenyek díjazottjai

- egész éves munka elismerése - magatartás

- szorgalom


Helyi tanterv - tanulmányi munka

- közösségi tevékenység könyvjutalom ballagáskor - "Kossuth-diploma"

Iskolánkban a legmagasabb jutalmazási fokozat vagy lehetőség a Kossuth - diploma, amelyet a ballagási

ünnepségen a teljes iskolai nyilvánosság ( tanulók, tanárok, szülők, hozzátartozók ) előtt ad át az iskola igazgatója azoknak a tanulóknak, akik 8 éves tanulmányi munkájukkal, szorgalmukkal, magatartásukkal és emberi kvalitásukkal a tantestület egyhangú szavazata alapján erre érdemesnek bizonyulnak.

Büntetés, elmarasztalásAzt a tanulót, aki

- tanulmányi kötelezettségét folyamatosan nem teljesíti;- a házirend előírásait megszegi;- igazolatlanul mulaszt;- bármely módon árt az iskola hírnevének büntetésben részesítjük.

A vétség mértéke szerint szóbeli írásbeli elmarasztalás

Fokozatok: szaktanári - figyelmeztetés - intő

napközis nevelői - figyelmeztetés - intő

osztályfőnöki - figyelmeztetés - intő

- megrovásigazgatói - figyelmeztetés

- intő - megrovás

iskolagyűlés előtti elmarasztalástantestületi megrovásfegyelmi tárgyalás

Az iskolai büntetésben a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyára való tekintettel el lehet térni.A büntetést írásba kell foglalni és a Szülő tudomására kell hozni.


Helyi tanterv

7. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI)FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI FELADATOK

MEGHATÁROZÁSA

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:

a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása;

az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;

az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;

a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.

8. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE

1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.)

2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák.

3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok:

1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése)Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a

cipőorrával a vonalat nem érinti.Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos

mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elru-gaszkodás és elugrás előre.

Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben.


Helyi tantervAz elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.évfolyam

1 1.00 1.10 1.23 1.34 1.45 1.55 1.64 1.722 1.03 1.13 1.26 1.37 1.48 1.58 1.67 1.753 1.06 1.16 1.29 1.40 1.51 1.61 1.70 1.784 1.09 1.19 1.30 1.43 1.54 1.64 1.73 1.815 1.12 1.22 1.34 1.46 1.57 1.67 1.76 1.846 1.15 1.25 1.37 1.49 1.60 1.70 1.79 1.877 1.18 1.28 1.40 1.52 1.63 1.73 1.82 1.908 1.21 1.31 1.44 1.55 1.66 1.76 1.85 1.939 1.24 1.34 1.47 1.58 1.69 1.79 1.88 1.9610 1.27 1.37 1.50 1.61 1.72 1.82 1.91 1.9911 1.30 1.40 1.53 1.64 1.75 1.85 1.94 2.0212 1.33 1.43 1.56 1.67 1.78 1.88 1.97 2.0513 1.36 1.45 1.59 1.70 1.81 1.91 2.00 2.0814 1.39 1.48 1.62 1.73 1.84 1.94 2.03 2.1115 1.42 1.52 1.65 1.76 1.87 1.97 2.06 2.1416 1.45 1.56 1.68 1.79 1.90 2.00 2.09 2.1717 1.48 1.58 1.72 1.82 1.93 2.03 2.12 2.2018 1.51 1.62 1.76 1.85 1.97 2.07 2.16 2.2419 1.54 1.66 1.80 1.89 2.01 2.11 2.20 2.2820 1.57 1.70 1.84 1.94 2.05 2.15 2.24 2.3221 1.61 1.74 1.87 1.98 2.09 2.19 2.28 2.36

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.Évfolyam

1 0.97 1.08 1.17 1.24 1.31 1.38 1.43 1.472 1.00 1.11 1.20 1.27 1.34 1.41 1.45 1.503 1.03 1.14 1.23 1.30 1.37 1.44 1.48 1.534 1.06 1.17 1.26 1.34 1.40 1.47 1.51 1.565 1.09 1.20 1.29 1.38 1.43 1.50 1.54 1.596 1.12 1.23 1.32 1.41 1.45 1.53 1.57 1.627 1.15 1.26 1.35 1.44 1.48 1.56 1.60 1.658 1.19 1.29 1.38 1.47 1.51 1.59 1.63 1.689 1.22 1.32 1.41 1.50 1.54 1.62 1.66 1.7110 1.25 1.35 1.44 1.53 1.57 1.65 1.69 1.7411 1.29 1.38 1.48 1.56 1.60 1.68 1.72 1.7712 1.32 1.41 1.50 1.59 1.63 1.71 1.74 1.8013 1.35 1.44 1.53 1.62 1.66 1.74 1.77 1.8414 1.39 1.48 1.57 1.65 1.69 1.77 1.80 1.8715 1.41 1.50 1.60 1.68 1.72 1.80 1.83 1.9016 1.44 1.53 1.64 1.71 1.76 1.84 1.87 1.9417 1.47 1.57 1.67 1.74 1.80 1.87 1.91 1.9818 1.50 1.60 1.70 1.77 1.84 1.90 1.95 2.0219 1.54 1.64 1.74 1.80 1.88 1.94 1.99 2.0520 1.57 1.68 1.78 1.84 1.92 1.98 2.03 2.0821 1.61 1.72 1.81 1.88 1.96 2.02 2.07 2.11


Helyi tanterv2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS

FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése)Maximális időtartam: négy perc.Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja.Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez,

2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre.

Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma.Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:



1 20 22 24 26 28 30 32 342 24 26 28 30 32 34 36 383 28 30 32 34 36 38 40 424 32 34 36 38 40 42 44 465 36 38 40 42 44 46 48 506 40 42 44 46 48 50 52 547 44 46 48 50 52 54 56 588 48 50 52 54 56 58 60 629 52 54 56 58 60 62 64 6610 56 58 60 62 64 66 68 7011 60 62 64 66 68 70 72 7412 64 66 68 70 72 74 76 7813 68 70 72 74 76 78 80 8214 72 74 76 78 80 82 84 86



1 16 19 22 25 28 29 30 322 20 23 24 29 32 33 34 363 24 27 28 33 36 37 38 404 28 31 32 37 40 41 42 445 32 35 36 41 44 45 46 486 36 39 40 45 48 49 50 527 40 43 44 49 52 53 54 568 44 47 48 53 56 57 58 609 48 51 51 57 60 61 62 6410 52 55 56 61 64 65 66 6811 56 59 60 65 68 69 70 7212 60 63 64 69 72 73 74 7613 64 67 68 73 76 77 78 8014 68 71 74 77 80 82 83 84


Helyi tanterv

3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN

(A hasizmok erő-állóképességének mérése)Maximális időtartam: négy perc.Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és

mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel.

Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan.

Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt.Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:



1 25 28 31 34 36 38 40 422 30 33 36 39 41 43 45 473 35 38 41 44 46 48 50 524 40 43 46 49 51 53 55 575 45 48 51 54 56 58 60 626 50 53 56 59 61 63 65 677 55 58 61 64 66 68 70 728 60 63 66 69 71 73 75 789 65 68 71 74 76 78 80 8210 70 73 76 79 81 83 85 8711 75 78 81 84 86 88 90 9212 80 83 86 89 91 93 95 9713 85 88 91 94 96 98 100 10214 90 93 96 98 100 102 104 106



1 20 23 26 29 32 34 36 382 25 28 31 34 36 38 40 423 30 33 36 39 41 43 45 474 35 38 41 44 46 48 50 525 40 43 46 49 51 53 55 576 45 48 51 54 56 58 60 627 50 53 56 59 61 63 65 678 55 58 61 64 66 68 70 729 60 63 66 69 71 73 75 7710 65 68 71 74 76 78 80 8211 70 73 76 79 81 83 85 8712 75 78 81 84 86 88 90 9213 80 83 86 89 91 93 95 9714 85 88 91 94 96 98 100 102


Helyi tanterv

4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN

(A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése)Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc.Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal,

egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar).

Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül.

Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)


1 5 7 9 11 13 15 17 192 7 9 11 13 15 17 19 213 9 11 13 15 17 19 21 234 11 13 15 17 19 21 23 255 13 15 17 19 21 23 25 276 15 17 19 21 23 25 27 297 17 19 21 23 25 27 29 318 19 21 23 25 27 29 31 339 21 23 25 27 29 31 33 3510 23 25 27 29 31 33 35 3711 25 27 29 31 33 35 37 3912 26 28 30 32 34 36 38 4013 27 29 31 33 35 37 39 4114 28 30 32 34 36 38 40 42



1 1 1 2 2 3 4 5 62 1 2 2 3 4 5 6 73 2 2 3 4 5 6 7 84 2 3 4 5 6 7 8 95 3 4 5 6 7 8 9 106 4 5 6 7 8 9 10 117 5 6 7 8 9 10 11 128 6 7 8 9 10 11 12 139 7 8 9 10 11 12 13 1410 8 9 10 11 12 13 14 1511 9 10 11 12 13 14 15 1612 10 11 12 13 14 15 16 1713 11 12 13 14 15 16 17 1814 12 13 14 15 16 17 18 19


Helyi tanterv

1. A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján:

Elért összes pontszám Minősítés0 – 11 igen gyenge12 – 22 gyenge23 – 33 elfogadható34 – 43 közepes43 – 52 jó53 – 63 kiváló

9. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES,

A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ

ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK

JEGYZÉKE

1. Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést, valamint a tanulók

tevékenykedtetését az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi

alapfelszerelések és eszközök szolgálják (tantermenként egy-egy): írásvetítő,

diavetítő, fali vetítővászon, televízió, videolejátszó, kazettás magnetofon, CD

lejátszó.

2. Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként):- Képek, betűkártyák, szótagkártyák.- Hívóképek.- Írott és nyomtatott ABC. (falikép)- Kis és nagybetűs nyomtatott ABC.

(falikép)- Betűsín.- Írott kis és nagy ABC.- Bábok (10 db).- Fali tablók:

Hangtani ismeretek Szavak alakja, jelentése A szó A mondat

- Gyermeklexikon (10 db).

- Szólások, közmondások könyve.- Nemzeti jelképek. (falitabló)- Fali táblák:

Igék Az igenév A teljes hasonulás Mondat Az állítmány fajtái A jelzők rendszere Ok és célhatározó

- Történelmi arcképsorozat.- Helyesírási szabályzat és szótár (10

db).


Helyi tanterv

3. Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként):

Javasolt tanulói eszközökszínes-rúdkészlet,szám- és jelkártyák,logikai készlet,korongok (piros, kék),korongkirakó (óriás dominó),számolópálcika,számegyenes,dobókockák,játékpénz,mérőszalag,golyós számológép,Babilon-készlet,zsebtükör,egyenes és háromszögű vonalzó,mozaik játék,körző,Dienes-készlet,

lyukas és szögestábla gumigyűrűkkel,óra mozgatható mutatókkal,tér- és síkmértani modellező készlet,törtes készlet,pontrácsok, vonalhálók,sablonok,mérőeszközök,olló,síkidom készlet,modellkészlet testek építéséhez,zsinegek,átlátszó papír,hőmérőmodell,adósság- és vagyoncédulák,százas táblák,kocka- és téglatesthálók,helyi érték táblázat

Javasolt demonstrációs eszközökszámhívó képek 0–20-ig – falitáblák,szorzótáblák falitábla,számegyenesek,dominók nagy méretben,síkmértani készlet,lyukas tábla gumigyűrűkkel,fóliakészlet:– síkidomok,– kocka- és téglatesthálók,– milliméter papír,– pontrács lap,golyós számológép,

szám- és jelkártyák,tematikus képek,játékpénz,mérőeszközök:– méterrúd,– mérőszalag,– eszközök az űrtartalom méréséhez (pl. literes edény),– kétkarú mérleg,– falióra mozgatható mutatókkal,mérések- mértékegységek falitáblák

4. Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök:- Az idő (oktatótábla).- Iskolai iránytű.- Magyarország domborzati térképe.- Magyarország közigazgatási térképe a

megyecímerekkel.- Szobai hőmérő.- Borszeszégő.- Domborított földgömb.- Videokazetták:

Életközösségek I. Életközösségek II. Életközösségek III. Életközösségek IV.

Vadon nőtt gyógynövényeink. Dunántúli középhegység. Dunántúli dombvidék. Alpokalján.

- Homokasztal.- Tanulói kísérleti dobozok (8 db).- Ásványok.- Magyar nemzet jelképei (falitabló)- Élő természet (diapozitívek).- Testünk (videofilm).- Közlekedés szabályai (videofilm).- Nagyító.- Szűrőpapír.


Helyi tanterv

5. Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök:- Ritmus eszközök: triangulum, xilofon,

kisdob.- Zenehallgatási anyagok hangkazettán

vagy CD-n: Magyar népzenei anyag. Gyermekdalok. Himnusz. Szózat. Magyar és rokon népek dalai.

Cselekményes zenék - nőikar, férfikar, vegyeskar.

Iskolai ünnepek újabb dalai. Európai népdalok. Egyházi énekek. Jeles napok, ünnepkörök dalai. Kórusművek, műzenei

szemelvények.

6. Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:- Diapozitívek:

Steindl Imre: Országház. Kispaládi parasztház. Thököly vár - Késmárk. Medgyessy Ferenc: Anyaság. Kolzsvári testvérek: Szt. György

szobra. Kovács Margit: Szamaras, Sámson

dombormű. Szőnyi István: Este. Csontváry Kosztka Tivadar: Mária

kútja. Pabló Picasso: Maia arcképe. Ferenczy Noémi: Noé bárkája -

gobelin. Cifraszűr, bölcső, csengős népi

játék. Hollókői ház. Füstös konyha. Matyó tisztaszoba. Mai lakóház külső és belső képe. Árva vára. Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum. Schaár Erzsébet: Kirakat. Albrecht Dürer: Nyúl, Önarckép -

ezüstvessző rajz, Hónapok - Berry herceg hóráskönyvéből.

Eugéne Delacroix: Villámtól megriadt ló.

Paul Cézanne: Csendélet.

Ferenczy Károly: Festőnő. Fényes Adolf: Testvérek. Vaszilij Kandinszkij: Festmény

három folttal. Bálint Endre: Vándorlegény útra

kél, Ember alakú butella. Kerített ház - Pityerszer. Botpaládi ház. Faragott, festett, oromzatos ház -

Hegyhátszentpéter. Hősök tere. Vajdahunyad vára. Makovecz Imre: Sárospataki

Művelődési Ház. Ligeti Miklós: Anonymus. Ferenczy Béni: Bem érem. Götz János: Szarvas. Cseh László: Táncolók. Michelangelo: Ádám teremtése. Ferenczy Károly: Október. Fényes Adolf: Babfejtők. Koszta József: Tányértörölgetők. Glatz Osztkár: Birkózók, Kapatisztító, kunsági gyapjú

hímzés, hímes tojás, mézeskalács báb.

aratókorsó, tálak, miskakancsó. Magyar koronázási jelvények.

7. Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:- Olló, kés, vonalzó (40 db).- Mintázó eszközök (20 db).- Építőkocka (fa).

- Szövőkeret (30 db).- Csiszolópapír.

8. Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök:


Helyi tanterv- Síp.- Gumilabda (20 db).- Babzsák (20 db).- Ugrókötél (20 db).- Kislabda (20 db).- Tornapad (3 db).- Tornazsámolyok (6 db).- Medicinlabda (10 db).

- Karika (20 db).- Jelzőszalagok (10 db).- Ugrószekrény (1 db).- Dobbantó (1 db).- Tornaszőnyeg (4 db).- Bordásfal (10 db).- Mászókötél (5 db).- Mérőszalag (1 db).

9. A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelésekés taneszközök:- Térkép (irodalomtörténeti) (3 db).- Írói arcképsorozat (3 db).- Magyar értelmező szótár (5 db).- Szinonima szótár (5 db).- Helyesírási tanácsadó szótár (5 db).- Életrajzi lexikon (5 db).- Helyesírási szabályzat és szótár (20

db).- Hanganyag (hangkazetta, CD):

Népdalok, népmesék. János vitéz. Mitológiai és bibliai történetek. Versek (Petőfi, Arany). A kis herceg. Görög regék és mondák. Rege a csodaszarvasról. Népballadák. Arany: A walesi bárdok. Toldi. Egri csillagok (részletek). Janus Pannonius, Balassi Bálint,

Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály versei.

Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János Jókai Mór művei.

Halotti beszéd és könyörgés. Ómagyar Mária - siralom Móricz Zsigmond: Hét krajcár,

Légy jó mindhalálig (rádiójáték). Ady Endre, Babits Mihály,

Kosztolányi Dezső, József Attila, Radnóti Miklós versei.

Megzenésített versek.- Videofilmek:

Magyar népmesék. János vitéz (rajzfilm). A Pál utcai fiúk (film). Rab ember fiai (film). Magyar mondák: Álmos vezér, A

fehér ló mondája, A szentgalleni kaland, Botond, Lehel kürtje, István megkoronázása.

Arany: A walesi bárdok. Lúdas Matyi (rajzfilm). Egri csillagok (film). Janus Pannonius emlékére. Mátyás könyvtára. A Corvinák. Balassi, Csokonai: A

felvilágosodás. Mikszáth : Szent Péter esernyője

(film). Mikszáth prózája. Liliomfi (film). A reformkor I-II. Petőfi. Egy magyar nábob (film). Kárpáti Zoltán (film). A kőszívű ember fiai (film). Halotti beszéd. Légy jó mindhalálig (film). Móricz és a Légy jó mindhalálig. Móricz élete. Nyugat. A fiatal József Attila. Erőltetett menet (film).

- Könyv: Népmesegyűjtemények (10 db). O. Nagy Gábor: Magyar szólások

és közmondások (5 db). Gabnai Katalin: Drámajátékok (5

db). Kaposi László:

Drámafoglalkozások (5 db). Montágh Imre: Mondjam vagy

mutassam (5 db). Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

(30 db). Gárdonyi Géza: Egri csillagok (30

db). Mikszáth Kálmán: Szent Péter

esernyője (30 db). Móricz Zsigmond: Légy jó

mindhalálig (30 db). Szigligeti Ede: Liliomfi (30 db).


Helyi tanterv- Falitablók:

Hangtan. A teljes hasonulás. Jelentéstan. Szótan. A szófajok. Jelentés. Szerkezet.

Mondattan. Magyar nyelvemlékek. Nyelvcsaládok.

- Egyéb eszközök: Regények filmfeldolgozásai

10. A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök:- Falitérkép:

Az ókori Kelet. Az ókori Görögország. A Római Birodalom. Bibliai országok - Pál apostol

utazásai. Magyarország X-XI. sz. A magyar népvándorlás és a

honfoglalás. Európa Nagy Károly korában. Magyarország a korai feudalizmus

idején. A feudális Magyarország a XIII.

sz. közepétől a XV. sz. elejéig. A tatárjárás Magyarországon

1241-42. A Föld népei a XIV-XV.

században. Magyarország 1526-1606. Európa a XIV-XV. században. A feudális Magyarország a XV.

században. Magyarország a XVII. században. Európa a XVII. század közepén. Az európaiak felfedezései és a

gyarmatosítás XV-XVII. század. Magyarország Bethlen Gábor

korában (1629). Magyarország népei a XVIII.

század végén. Európa a XVIII. század végén. A Föld népei a XVI-XVIII.

században. Az 1848/49-es szabadságharc. Európa a XIX. század második

felében. Európa a XIX. században. Európa 1815-1849. Európa az I. világháború idején. A gyarmati rendszer 1830-1914. Az Osztrák - Magyar Monarchia

1914-ben. A gyarmati rendszer felbomlása

(1917-1975).

A Tanácsköztársaság honvédő harcai.

Európa a II. világháború idején. Hazánk felszabadulása.

- Videokazetta: Az ókori Egyiptom. Egyiptomi hétköznapok. Egyiptom, a Nílus ajándéka. Széthi, a fáraó. A piramisok. A kínai Nagy Fal. Az ókori Hellász. Görögország. Az ókori Róma. Róma és Pompei. Róma építészete. A Colosseum, Róma. Álmos vezér. Honfoglalás, államalapítás. Aquincum. Élet a középkori Európában. Céh, inas - legény - mester. A románkori művészet. A román stílus. Mátyás király. Hunyadi János. Mátyás országa. Mátyás király könyvtára. A lovagok, a Hunyadiak. Mohács. Magyar ereklyék. Nagy Szulejmán és kora. Rákóczi szabadságharca. A francia forradalom. Reformkor I-II. rész. Kossuth élete. A kiegyezés. Oroszország a cártól Sztálinig. Versailles. A II. világháború. 1956. október 23.

- Egyéb:


Helyi tanterv Transzparens sorozat az általános

iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam).

Diapozitív sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam).

A magyar államcímer története (falikép).

Magyar történeti áttekintés a honfoglalás idejétől (falikép).

A középkori társadalom (falikép). Tanulói egységcsomag az 5. és a 6.

osztályos történelem tanításához. Forráscsomag a 7. osztályos

történelem tanításához.

11. Az angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök:- Chatterbox 1., 2., 3. (tankönyv,

munkafüzet, hangkazetta, tesztek, szemléltető képsor).

- Project English 1., 2., 3. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta, tesztek, videokazetta, munkafüzet videokazettához).

- New Project 1., 2. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta).

- Videokazetták: Muzzy in Godoland Muzzy Comes Back Window on Britain Guide to Britain

- CD-ROM: Mano angol

- Betűkártyák.- Szókártyák.

- Nyelvtani táblázatok.- Tematikus képek.- Hangkazetták.

12. A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:- Táblai körző fa (2 db).- Táblai vonalzó 450-os fából (5 db).- Táblai vonalzó 600-os fából (5 db).- Táblai szögmérő fából (5 db).- Méterrúd fából (5 db).- Összerakható m3 (5 db).

- Alaphálók, alapábrák (2 db).- Nagy matematikusok arcképei (5 db).- Sík és mértani modellezőkészlet (2

db).- Számegyenes, koordinátarendszer

(írásvetítőfólia).- Helyiérték táblázat (írásvetítőfólia)- Oszthatósági szabályok (falikép).- Százalékszámítás (falikép).- Kétkaros mérleg és súlysorozat.- Hatványozás azonosságai (falikép).- Halmazok (falikép).- Derékszögű koordinátarendszer

(írásvetítőfólia).- Lineáris függvény (falikép).- Másodfokú függvény (falikép).- Abszolútérték függvény (falikép).

- Mértékegységek (falikép).- Területszámítások (falikép).- Kocka, téglatest (testek).- Űrmérték sorozat.- Szétszedhető dm3

- Tükrözés (falikép).- Terület és kerületszámítások (falikép).- Négyszögek, kerülete, területe

(falikép).- A kör kerülete, területe (falikép).- Szögpárok (falikép).- Hasábok (falikép).- Eltolás (falikép).- Pitagorasz-tétele (falikép).- Az egyenes körkúp, gúla (falikép).- Az egyenes henger, gömb (falikép).- Műanyag henger.- Műanyag kúp.- Műanyag gúla.- Műanyag hatszög alapú hasáb.- Műanyag ötszög alapú hasáb.- Testek felszíne, térfogata (falikép).- Algoritmus folyamatábra (falikép).

13. Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:- Pentium típusú számítógép (15 db).- Monitor (SVGA) (15 db).- Billentyűzet (15 db).- Egér (15 db).- CD meghajtó 40x (3 db)- Hangkártya + hangfal (3 db).

- Projektor (1 db). - Modem MR 56 SVS-EX 2 (1 db).- Tintasugaras nyomtató (1 db).- Falitablók:

A számítógép belső felépítése (IBM - 02)


Helyi tanterv Az input-output eszközök

csatlakoztatása A billentyűzet.

- Alapvető programok:

WINDOWS 98 vagy 2000. OFFICE 97 vagy 2000. Szoftver az INTERNET

hálózatban való működtetéséhez.

14. A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:- Terepasztal.- 5-8. osztályos diafilm sorozat a

földrajz tanításához.- 5-8. osztályos írásvetítőfólia-sorozat a

környezetismeret és a földrajz tanításához.

- Kőzetgyűjtemény.- 5-8. osztályos táblai vaktérképsorozat.- Hőmérő (15 db).- Iránytű (15 db).- Térképjelek.- Magyarország térképe (falitérkép).- A Föld éghajlata (falikép).- A Föld természetes növényzete

(falikép).- A Föld domborzata (falitérkép).- Földgömb (10 db).- Tellúrium.- A Föld felszíne (dombortérkép).- A Föld morfológiai térképe a

tengerfenék domborzatával (falitérkép).

- A Föld forgása és keringése (falikép).- Afrika domborzata és vizei

(falitérkép).- Ausztrália és Óceánia gazdasági élete

(falitérkép).- Afrika domborzata (falitérkép).- Ausztrália és Új-Zéland domborzata

(falitérkép).- Észak-Amerika, Dél-Amerika

domborzata és vizei (falitérkép).- Ázsia domborzata és vizei (falitérkép).- Európa domborzata és vizei

(falitérkép).- Európa országai (falitérkép).- Észak-Európa (falitérkép).- Kelet-Európa (falitérkép).- Ázsia domborzata (falitérkép).- Közép Európa (falitérkép).- A Kárpát-medence domborzata és

vizei (falitérkép).

15. A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök.- Írásvetítőfólia-sorozat (fizika 6-8.

osztály).- Mágneses rúdpár fatokban.- Táblai mágnes 25 mm-es.- Fényből áram (videokazetta).- Részecskemodell (videokazetta).- Fizikusok arcképcsarnoka (falikép

sorozat).- SI mértéktáblázat (falikép).- Mágneses készlet (komplett).- A naprendszer (tabló).- Lejtőmodell (tanulókísérleti eszköz 10

db).- Mikolacső (10 db).- Mechanikai eszközkészlet

(tanulókísérleti eszköz 10 db).- Nyomás, súrlódás vizsgálatára

alkalmas eszközkészlet (25 db).- Rugós erőmérő (25 db).- Kétkarú emelő (5 db).- Karos mérleg, súlysorozattal (5 db).- Hőmérő.

- Hőtágulást bemutató tanári eszközkészlet (1 db).

- Kétütemű motorminta (1 db).- Négyütemű motorminta (1 db).- Áramátalakító (1 db).- Csengőreduktor (1 db).- Dugaszos ellenállásszekrény (1 db).- Generátor minta (1 db).- Elektromotor és generátor (4 db).- Elektrovaria (tanári bemutató

eszközkészlet) (1 db).- Transzformátor modell (2 db).- Mérőműszer (Voltax) (25 db).- Tanulókísérleti eszközkészlet

áramkörök létrehozására (25 db).- Sztatikus elektromosságot létrehozó

eszközkészlet (25 db).- Optikai pad (lencsékkel, tükrökkel) (2

db).- Prizmatartó (1 db).- Tanulókísérleti eszközkészlet a fény

vizsgálatára (15 db).


Helyi tanterv

16. A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök:- Biológiai egységcsomag.- Bonctű.- Csíráztató.- Diapozitívek az 5-8. osztályos biológia

tanításához.- Kézi nagyító (15 db).- Metszettároló.- Mikroszkópizáló. - Lámpa.- Mikroszkóp.- Szilvafa virága (modell).- Burgonya virága (modell).- Almafa (oktatótábla).- Rovarok (oktatótábla).- Lepkék (oktatótábla).- Sertés koponya.- Juh koponya.- Madár csontváz.- Emlős csontváz.- Fogtípusok.- Lábtípusok.- Szarvasmarha (oktatótábla).- Házityúk (oktatótábla).- Erdők legjellemzőbb élőlényei

(oktatótábla).- Fenyő (oktatótábla).- Erdei pajzsika (oktatótábla).- Kocsányos tölgy virága (oktatótábla).- Ehető és mérgező gombák

(oktatótáblák).- Keresztes pók (oktatótábla).- Mókus (oktatótábla).- Sün (oktatótábla).- Szarka (oktatótábla).- Sertés koponya. - Róka (oktatótábla).- Szarvas v. őzagancs.- Hazai füves területek legjellemzőbb

élőlényei (oktatótábla).- Görény (oktatótábla).- Sáska (oktatótábla).- Ürge (oktatótábla).

- Varjú (oktatótábla).- Folyók, tavak legjellemzőbb élőlényei

(oktatótábla).- Hal (csontváz).- Béka (csontváz).- Rák testfelépítése (oktatótábla).- Fürge gyík (csontváz).- Nemzeti parkjaink (falitérkép).- Falitablók:

A sejtmagnélküli egysejtűek Szivacsok, csalánozók Gyűrűsférgek Puhatestűek Ízeltlábúak Gerincesek Moszatok, zuzmók, mohák,

harasztok Nyitvatermők Zárvatermők A lomblevél működése A virág és virágzat Termések, terméstípusok Fásszár keresztmetszete Egyszikű szár keresztmetszete

- Az emberi bőr (bőrmetszet).- Emberi csontváz.- Csípőcsont.- Csövescsont.- Koponya.- Emberi torzó.- Lapos és csöves csont metszete.- Emberi nyelv fogakkal (modell).- Légzés (oktatótábla).- Szív-modell.- Vese (metszet).- Az emberi szaporodás (8 db-os

oktatótábla).- Szem (modell).- Hallás és egyensúly szerv (modell).- Emberi fejmetszet.- Fül (modell).

17. Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök:- Videofilmek:

Az élelem Alapvető élelmiszerek Az izmok és a mozgás A dohányzás és az egészség Vigyázz a gyógyszerekkel

Járvány, avagy a gyermek kábítószer, alkohol

Ép testben ép lélek Az emberi szervezet reprodukciós

rendszere

18. A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök:


Helyi tanterv- Kémcső (50 db).- Főzőpohár (25 db).- Óraüveg (10 db).- Borszeszégő (10 db).- Kémcsőfogó (10 db).- Vasháromláb (8 db).- Azbesztháló (8 db).- Vízbontó készülék (1 db).- Kalotta molekulamodell (1 garnitúra).- Pálcika modell (1 garnitúra).- Mágneses atommodell (1 garnitúra).- Kristályrács (gyémánt, grafit, NaCl) (3

db).- Falitáblók:

Atomok elektronvonzó képessége Fémek jellemerősségi sora Periodusos rendszer Elektronhéjak kiépülése

- Oktatótáblák: Fémek reakciói vízzel Fémek reakciói savval Sav-bázis reakció Közömbösítés

Redukció a redukáló sorban Peptidkötés

- Videokazetták: Ismeretlen ismerős a víz Kincsek a homokban és a

bányákban A fémek általános jellemzése A víz Az élet elemei Levegő, tenger, kőzet Atom és molekula A víz egy csodálatos nyersanyag A konyhasó Tűzijátéktól a házépítésig A magyar ezüst, az alumínium Az év féme a vas Lidércfény és nitrátos vizek Kénsav a felhőből és a gyárból Szabadon és kötve Atom és molekula

- Írásvetítő transzparens sorozat a 7. és 8. osztályos kémia tanításához (1 db).

19. Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök:- Pianíno.- A kerettantervben szereplő

zenehallgatási anyag hangkazettán vagy CD lemezen.

- Videofilmek:

Tánctípusok. Jeles napok népszokásai.

- Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek, eszközök.

20. A felső tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:- Műanyag, átlátszó hengerek, gúlák.- Képsík rendszer a vetületi

ábrázoláshoz.- Táblai körző (fém hegyű).- 600-os táblai vonalzó.- 450-os táblai vonalzó.- 100 cm-es táblai vonalzó.- Táblai szögmérő.- Műanyag, átlátszó kocka, tégla.- Demonstrációs testek (fa).- Pásztorkodás a Hortobágyon

- Diapozitívek: a kerettantervben a megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotásokról (1-1 db).

- Videofilmek: Képzőművészet a honfoglalás

idején A román stílus A gótika Reneszánsz XIX. század művészete XX. század művészete

21. A felső tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:- Fareszelő lapos 25x200 (15 db).- Fareszelő gömbölyű 10x200 (15 db).- Fareszelő félgömbölyű 25x200 (15

db).- Vasreszelő lapos 25x200 (15 db).- Vasreszelő gömbölyű 10x200 (15 db).- Vasreszelő félgömbölyű 25x200 (15

db).

- Laposfogó (10 db).- Kalapács 15-20 dekás (15 db).- Csípőfogó, gömbölyűcsőrű fogó (15-

15 db).- Fafűrész (illesztő), vasfűrész (15-15

db).- Lyukfűrész (10 db).- Kézi fúró (amerikáner) (4 db).


Helyi tanterv- Lemezvágó olló (10 db).- Faliképek a fa megmunkálásáról (5

db).- Szerelő készlet, gépelemek tanításához

(4 db).- Elektromos szerelőkészlet I-II. (4-4

db).

- Asztali fúrógép (állványos) (1 db).- Asztali körfűrész (1 db).- A gépek (falitabló) (3 db).- Kerékpár (1 db).- KRESZ -táblák (oktató táblák) (1-1

db).- LEGO-DACTA építőkészlet (4 db).

22. A felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök:- Ugródomb (1 db).- Magasugrómérce fém (1 pár).- Magasugróléc (1 db).- Maroklabda (10 db).- Súlygolyó 3 kg (1 db).- Súlygolyó 4 kg (1 db).- Tornaszekrény (1 db).- Gyűrű (1 db).- Gerenda (1 db).- Dobbantó (1 db).- Tornazsámoly (4 db).- Medicinlabdák (20 db).- Ugráló kötél (20 db).- Kézi súlyzók (10 db).- Mászókötél (5 db).- Kosárlabda (15 db).- Kézilabda (5 db).- Focilabda (5 db).

11. A PEDAGÓGIAI PROGRAM

ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL

KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

I. A pedagógiai program érvényességi ideje

1. Az iskola 2004. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját

e pedagógia program alapján.

2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2004. szeptember 1. napjától

az első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanévre – azaz 2004.

szeptember 1. napjától 2012. augusztus 31. napjáig – szól.

II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a

nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.

- A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a

szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban

megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

2. A 2008/2009. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai

program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és

szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új

pedagógiai programot kell kidolgoznia.

3. A nevelőtestület felkéri az Iskolaszéket, hogy a pedagógiai programban leírtak

megvalósulását a 2007/2008. tanév lezárását követően átfogóan elemezze.

III. A pedagógiai program módosítása

1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:

- az iskola igazgatója;

- a nevelőtestület bármely tagja;

- a nevelők szakmai munkaközösségei;

- az iskolaszék;

- a szülői munkaközösség;

- az iskola fenntartója.

2. A tanulók a pedagógiai program módosítását az iskolaszék diák-önkormányzati

képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják.

3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó

jóváhagyásával válik érvényessé.

4. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első

napjától kell bevezetni.

IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára

megtekinthető.

2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve

intézményeknél tekinthető meg:

- az iskola fenntartójánál;

- az iskola irattárában;

- az iskola könyvtárában;

- az iskola nevelői szobájában;

- az iskola igazgatójánál;

- az iskola igazgatóhelyetteseinél;

- a nevelők munkaközösségeinek vezetőinél.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat a 2004. év május hó 28. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.

............................................................ az iskolai diákönkormányzat vezetője

A pedagógiai programot a szülői munkaközösség iskolai vezetősége a 2004. év április hó 15. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

................................................................az iskolai szülői munkaközösség elnöke

A pedagógiai programot az iskolaszék a 2004. év március hó 23. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

................................................ az iskolaszék elnöke

A pedagógia programot a nevelőtestület a 2004. év április hó 14. napján tartott ülésén elfogadta.

................................................. igazgató

A Kossuth Lajos Általános Iskola pedagógiai programját a Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete 2004. év hó napján tartott ülésén jóváhagyta.

.................................................polgármester

Szöveges értékelés

1. Törvényi háttér

A 2003-ban módosított közoktatási törvény 70. §-nak első három bekezdése

foglalkozik az általános iskolába járó tanulók értékelési kérdéseivel. A harmadik pont

előírja, hogy az első három évben és a negyedik évfolyam első félévében olyan szöveges

értékelést kell kapnia az alsó tagozatos tanulóknak, amely kifejezi, hogy a tanuló kiválóan,

jól vagy megfelelt az elvárásoknak. Továbbá a szülővel azt is tudatnia kell, ha esetleg a

tanuló felzárkóztatásra szorul. Ez esetben pontosan ki kell térni arra, hogy milyen

jellegűek a lemaradások, és mit kínál az iskola ennek megoldására.

2. A szöveges értékelés általános jellemzői:

A tanuló teljesítményeit árnyaltan fejezi ki.

Irányt mutat, távlatot ad a tanulónak a továbbtanulásban, utal a

továbbhaladás módjaira.

Motiválja a tanulót, megerősíti benne azt, amit jól csinált.

Hozzájárul a személyiség egészséges épüléséhez.

Differenciáltan jelzi a teljesítmény értékét.

Nem sorolja be a tanulót egy adott kategóriába.

Belső ösztönző erőket működtet.

Nem a tanuló személyét minősíti, hanem fejlődését szolgálja.

Viszonyítási alapként három dolog említhető:

o Tantervi követelmények

o A tanuló csoportban kialakult teljesítménynormák

o A tanuló saját, megelőző teljesítményei

A szöveges értékelés tartalma 1-4.osztályban

I. KommunikációII. MagatartásIII. Szorgalom

I. Kommunikáció

o Tudja –e követni a tanuló a beszédfolyamatokat?o Megérti –e magyarázatokat, utasításokat?o Milyen a szókincse?o Hogyan képes kifejezni saját gondolatait?o Hangerő, hanglejtés, hangnem? (ha nem átlagos, ezt is jelezzük)o Hangképzés (hiba esetén logopédiára javasoljuk)

Példaszöveg ajánlat:

A tanítói magyarázatokra – (odafigyel, nem mindig figyel, nagyon sokszor nem figyel) Az utasításokat- (azonnal megérti, ismétlésre érti meg, segítséggel értelmezi)Szókincse –(gazdag, átlagos, hiányos)Saját gondolatait – (gördülékenyen, választékosan, bátran, bátortalanul, nehézkesen)- fejezi ki.Hangképzése –(hibás, hibátlan).

II. Magatartás:

A tanulói társaival szemben: Toleráns, alkalmazkodó, barátságos, segítőkész Visszahúzódó, zárkózott, gyakran kerül konfliktushelyzetbe, agresszív Nehezen viseli a konfliktust, félénk vagy jól megoldja azokat

A felnőttekkel szemben: Udvarias, készséges, együttműködő Bizalommal van a pedagógusok iránt Az utasításokat jól elfogadja Toleráns Nehezen irányítható (vagy irányíthatatlan) Kudarctűrő képessége jó vagy nem?

Szünetekben viselkedése: Változó Alkalmazkodó Zavaró Agresszív

Társas szabályokat nem tűr, vagy nehezen tűr, pontosan betartja vagy nem Udvariasan nyilvánít véleményt, vagy bántó, esetleg zavaró a stílusa

A tanórán: Aktív Zavaró Közömbös

Szabadidős tevékenységben: Fegyelmezett Alkalmazkodó Zavaró, stb.

Példaszöveg:Társaihoz jól alkalmazkodik, barátságos velük. Felnőttekkel udvarias vagy, az utasításokat elfogadja. Kudarctűrő képessége jó. Az együttélés szabályait azonban nem mindig tartja be. Ezért a jövőben jobban figyeljen önmaga viselkedésére.

3. Szorgalom

Feladattudata:a. Fejlett (az utasításokat követi)b. Közepesen fejlett (az utasításokat nem mindig követi)c. Fejletlen (a feladatokat segítséggel, többszöri felszólításra végzi el)

Feladatait: Önállóan, segítséggel, jól, gondosan, pontosan, pontatlanul végzi.Környezetét, felszerelését: Nem tartja rendben, nem mindig tartja rendben, rendben tartja.Munkatempó: gyors, megfelelő, lassú

Házi feladatait: mindig elkészíti, gyakran hiányos, néha hiányosSzorgalmi feladatokat: szívesen végez, nem szívesen végez, megtagadja

Példaszöveg ajánlat:

A tanító utasításait követi, feladatait önállóan elvégzi. Felszerelését azonban nem mindig tartja rendben. Erre a jövőben jobban figyeljen oda! Gyakrabban vállaljon szorgalmi feladatokat.

Tantárgyak

Általános szempontok:

Tanulmányi teljesítmény alakulása a tantervi követelmények alapján. A tanuló egyéni teljesítménye önmagához viszonyítva. Ismeretek, képességek fejlődése. Kimagasló teljesítmény esetén dicséret. Tantárgyakhoz fűződő érdeklődés, aktivitás minősége. Javaslatok a továbbhaladásra, a meglévő hiányosságok pótlására. Gyenge teljesítmény esetén a korrekció lehetséges módjainak megjelölése. Kiemelkedő képességek jelzése.

1. Matematika: (tantárgyi követelményeket lásd a helyi tantervben)o Számfogalma a 20-as számkörben: biztos ill. bizonytalan.o Számok írása, olvasása: biztos illetve bizonytalano Páros és páratlan számok felismerése: téveszt illetve nem téveszt.o Kéttagú összegek kiszámítása:

Eszközzel hibátlan. Eszköz nélkül hibátlan. Eszközzel is téveszt.

o Alapműveletek: biztos, hibátlan vagy bizonytalan, sokat téveszt, vagy nagyon sokat téveszt, minden esetben eszközt használ, esetenként használ eszközt.

o Szöveges feladatok: jól értelmezi, segítséggel értelmezi, feladattervet tud készíteni, -nem tud készíteni.

o Relációs jelek használata: biztos, kissé bizonytalan, gyengeo Egyszerű sorozatokat adott szabály szerint folytatni tud, segítséggel tud folytatni.o A tanult geometriai alakzatokat felismeri, nem ismeri fel.o Gondolkodási műveletek: életkornak megfelelő v. gyengébb, v. jobb

Példaszöveg-ajánlat:

Számfogalma 20-as számkörben biztos. A tanult műveleteket megérti, de a számolást még szívesebben végzi eszköz segítségével. A szöveges feladatokat ügyesen megoldja, segítség nélkül. Számsorokat folytatni jól tudja, de néha eltéveszti. Teljesítménye jól megfelelt.

2. Olvasáso Felkészülés után 3-4 mondatos szöveget szóképesen, folyamatosan, szótagolva,

betűzve olvas.o A szöveghez kapcsolódó feladatokat önállóan, segítséggel, nagyon sok segítséggel

oldja meg.o Szövegértést bizonyítani képes szóban, rajzzal, önállóan, sok segítséggel, a

szövegértés nagyon bizonytalano Hangos olvasáskor tempója: gyors, lassú, nagyon lassú, betűt téveszt, nem téveszt.


A szövegeket folyamatosan, kifejezően olvassa, a hozzá kapcsolódó feladatokat gyorsan oldja meg. A szöveghez nagyon ötletes rajzot szokott készíteni. Betűt nem téveszt, olvasása gyors. Ezért olvasásból dicséretet érdemel.

3. Íráso A vonalrendszerben biztosan, bizonytalanul tájékozódik.o A tanult módon kapcsolja a betűket (betűkapcsolása szabálytalan, további gyakorlást

igényel)o Hibátlanul, kevés hibával, sok hibával másol szavakat, mondatokat.o Hibátlanul, kevés hibával, sok hibával ír tollbamondás után.o Írásmunkája tetszetős, olvasható, maszatos, nehezen olvasható.


A vonalak közt nem mindig tud eligazodni. A betűket nem kapcsolja egymáshoz szabályosan. Ezért ezt sokat kell még gyakorolnia. A szavakat pontosan lemásolja, de a tollbamondásnál már sok hibát vét. Teljesítménye gyenge, de sok gyakorlással változtathat ezen.

4. Éneko Érdeklődő –e az órákon?( egykedvű, aktív, érdektelen)o A tanult dalokat tudja, vagy segítséggel tudja?o Szeret, illetve nem szeret énekelni?o Bátran, bátortalanul, egyedül nem énekel.o Ritmusérzéke jó, kiváló, gyenge.o A tanult ritmusneveket tudja, segítséggel tudja.o Tisztán énekel –e vagy kissé hamisan?o Tanult szolmizációs jeleket tudja ill. bizonytalan?

5. Rajz -Technikao Örömmel vagy kedvetlenül vesz részt manuális tevékenységben?o Önkifejezésre képes, vagy segítségre szorul?o Szín és formahasználata gazdag vagy átlagos?o Eszközhasználata helyes vagy helytelen.o Az eszközök rendben tartása igényes, kissé rendetlen, rendetlen.o Megnyilvánul –e különleges képesség?

6. Testneveléso Tanórai fegyelmezettség: fegyelmezett, fegyelmezetlen, néha fegyelmezetlen.o Közös versenyhelyzetben jól alkalmazkodik, nehezen alkalmazkodik, konfliktusba

kerül.o Szabályokat játék közben betart, többnyire betart, nem tart be.o Részvétel közös játékokban: örömmel, egykedvűen, nem szívesen.o Mozgáskoordináció: ügyes, rendezetlen, harmonikus.o Mozgások tempója: gyors, lassú, átlagos.o Gyakorlatokat szabályosan, segítséget hajtja végre.o Magatartása sportszerű, néha sportszerűtlen, nem sportszerű.

6. Környezetismeret, környezetkultúra:o A tanórákon érdeklődéssel, aktívan, egykedvűen, passzívan vesz részt.o A tanult ismereteket elsajátította, pontatlanul sajátította el, hiányosan sajátította el.

o Megfigyelőképessége jó, átlagos, gyenge.

Példaszöveg negyedéves értékeléshez:

Az iskolai élethez viszonylag könnyen alkalmazkodott. A felnőttekhez mindig bizalommal fordul, kedvesen nyílt, őszinte. Társaival barátkozik, próbál együttműködni velük, de előfordul, hogy nem sikerül. Konfliktusokat gyakran a tanári segítséggel tudja megoldani. A megbeszélt szabályokat esetenként nem tartja be. A tanítási órákon fegyelmezetten dolgozik.

Munkáját szorgalmasan, ügyesen végzi. Önállóan, megbízhatóan készíti el a feladatait. Az új helyzetek, feladatok időnként szorongással töltik el. Felszerelését próbálja rendben tartani.

Mozgása rendezett. A jobb-bal irányokat előfordul, hogy téveszti. Még nem talál meg minden különbséget két hasonló dolog között. A tanult íráselemeket egyre ügyesebben vázolja, írja. A világ dolgai iránt érdeklődő, jó eszű gyermek.

Szókincse megfelelő, kicsit bátortalanul, félénken mesél.

Negyedévi tanulmányi értékelés:

Magatartása: fegyelmezett, segítőkész, csendes, barátságos, közvetlen, sokat fecseg, agresszív, hangoskodó, zárkózott

Szorgalma: kitartó, megbízható, változó, hanyag

Munkához való viszonya: önállóan dolgozik, segítséggel dolgozik,sok segítséggel dolgozik

Figyelme: tartós, pontos, változó, könnyen elterelhető, szétszórt, pontatlan

Kifejezőképessége- szókincse: gazdag, átlagos, szegényes, nehezen fejezi ki gondolatait

Olvasása: a tanult betűket felismeri, 2-3 betűt összeolvasfolyékonyan olvas, szótagolva olvas, betűz

Írása-írábeli munkája: vonalvezetése szabályos, munkája tiszta, áttekinthetővonalvezetése szabálytalan, munkája rendezetlen

Számfogalma: 10-ig bizonytalan, 10-ig biztos5-ig bizonytalan, 5-ig biztos

Matematikai feladatmegoldása: hibátlan, pontos, önálló, kevés hibával dolgozik, pontatlan, segítséggel dolgozik

Félévi értékelés

Magyar nyelv és irodalom:- Az olvasás és írás jelrendszerének ismerete

A tanult nyomtatott kisbetűk felismeréseA tanult betűk összeolvasásaTájékozódás a füzetben, vonalrendszerbenA tanult kisbetűk alakítása, kapcsolásaSzavak másolása írottról, nyomtatottrólÍrásbeli munkájának külalakja

- Az olvasottak megértéseSzókincseSzavak, szószerkezetek olvasása, önálló értelmezése

Matematika:- Számfogalom

A tanult számok jelének felismerése, írása, olvasásaSzámok bontása, pótlásaÖsszeadás, kivonás értelmezéseRelációk felismerése

Környezetismeret- A tanuló részvétele az órákon

Év végi példaszöveg:

Magatartás – szorgalom:

Társas kapcsolatai kiegyensúlyozottak. A felnőttekkel segítőkész, kedves, társaival barátságos, megértő. Együttérzésére, belátására mindig lehet számítani. A közösség életében aktívan részt vesz, a megbeszélt szabályokat betartja.

Az órákon fegyelmezetten, példamutató szorgalommal, kitartóan dolgozik. Feladatait önállóan, megbízhatóan, jól készíti el. Felszerelését ügyesen rendben tartja.

Példamutató szorgalmáért és magatartásáért dicséretet érdemel.

Magyar nyelv és irodalom:

Ismert szöveget szóképesen, megfelelő tempóban olvas hangosan. A szöveg tartalmát pontosan érti. A szöveghez kapcsolódó feladatokat önállóan, jól oldja meg.

Biztosan tájékozódik a vonalrendszerben. A tanult betűket helyesen, szépen alakítja és kapcsolja. Pontosan másol, tollbamondás után is csak elvétve ejt hibát. Füzeteinek, írásbeli munkáinak külalakja gondos, dicséretesen szép.

Természetismeret:

Érdeklődéssel figyeli a természet eseményeit, környezetét és önmagát. Aktívan vesz részt az órai munkában, csoportmunkában, is ügyesen dolgozik. Megfigyelőképessége jó.

Matematika:

Szám- és mennyiségfogalma a húszas számkörben biztos. A tanult műveleteket érti és jól használja. A műveleteket biztonságosabban végzi eszköz segítségével. A tanult relációjeleket egyre biztosabban alkalmazza. Gondolkodási műveletei életkorának megfelelőek.

Rajz-Technika

Örömmel, szívesen vesz részt a manuális tevékenységekben. Alkotásaiban önkifejezésre képes. Szín- és formahasználata gazdag. Eszközhasználata jó.

Ének-zene:

Rendkívül érdeklődő, anyagtudása kiváló, ritmusérzéke igen jó, intonációja tiszta.

Testnevelés:

Mozgása ügyes, jól koordinált. A gyakorlatokat szabályosan hajtja végre. A közös játékokban aktívan, sportszerűen vesz részt.

2. osztály

Olvasás

Előzetes felkészülés után a hangos olvasás tempójaJó, megfelelő, lassú

Pontosan, kevés hibával, sok hibával olvas (pl.: néha ismétel, mást olvas)

A mondatközi és mondatvégi írásjeleket hanglejtéssel: jól, ritkán, alig érzékelteti.

Az olvasmányok tartalmát önállóan, kis segítséggel, sok segítséggel mondja el.

Néma olvasás után a szövegben a választ: helyesen, 1-2 hibával, sok hibával keresi ki.

Az események sorrendjét számozással hibátlanul, kevés hibával, sok hibával jelöli.

Az olvasmányokhoz készített rajzai kifejezőek, nem elég kifejezőek.

A tanult verseket hibátlanul, 1-2 hibával, sok hibával tudja. A tündér és realisztikus meséket megkülönbözteti, összekeveri. A mesék eseménysorát, szereplőit, helyszíneit, próbatételeit

önállóan, kevés segítséggel, sok segítséggel értelmezi.

Magyar nyelv és helyesírás

A magyar ABC-t hibátlanul, kevés hibával, sok hibával tanulta meg A mással és magánhangzókat hibátlanul, kevés hibával, sok hibával

különbözteti meg Hosszúságok időtartamát helyesen, kevés hibával, sok hibával jelöli. A szótagolás, elválasztás szabályait hibátlanul, kevés hibával, sok

hibával alkalmazza. Kiejtéstől eltérő szavak helyesírásában nem téveszt, 1-2 hibát vét, sokat

téveszt. A j és ly-os szavak helyesírásában biztos, kevés hibával dolgozik,

bizonytalan, sok hibával dolgozik. A beszélő szándéka szerint a mondatfajtákat – felismeri, ritkán,

gyakran keveri. A mondatkezdő nagybetűt írás közben önállóan, néha figyelmeztetésre,

csak figyelmeztetésre használja. A mondat végi írásjeleket hibátlanul, kevés hibával, sok hibával

alkalmazza. Másolás után munkája hibátlan, 1-2 hibát ejt, sok hibával másol. Tollbamondás után soha vagy ritkán téveszt, kevés hibával ír, sok hibát

ejt. Önellenőrzése megbízható, pontatlan. Írásképe tetszetős, megfelelő, rendetlen.

Környezetismeret Az évszakok időjárásának jellemzőit ismeri, hiányosan ismeri A környezetében lévő tárgyak anyagát biztonságosan, segítséggel

állapítja meg. A fa és cserje részeit hibátlanul, hibásan különbözteti meg. Az emlősök és madarak jellemzőit tudja, hiányosan tanulta meg. Az emberi test mérhető tulajdonságait ismeri Az érzékszervek működésével tisztában van Környezete védelmével, szépítésében sokat tesz, néha részt vesz, nem

vesz részt. A gyalog- és kerékpár közlekedés szabályait általában ismeri és

betartja, néha helytelen, gyakran helytelen.

Matematika 100-as számkörben a számok helyét megtalálja, 1-2 hibával, sok

hibával jelöli. Számsorozatokat hibátlanul, kevés hibával, sok hibával folytatja. Összeadni, kivonni hibátlanul, kevés hibával, sok hibával tud. A szorzó és táblákat megtanulta, kevés gondolkodás után tudja, még

nem tudja. Fejben a négy alapművelettel jól, kevés hibával, sok hibával számol. A nyitott mondatokat jól értelmezed, téveszted. A szöveges feladatok megoldási menetét pontosan, néha pontatlanul

hajtja végre, nem alkalmazza. Síkidomok felismerésében biztos, néha bizonytalan. Mértékegységek gyakorlati beszámításában pontos, kicsit pontatlan,

pontatlan

Technika A technika órákon a munkadarabok mindig, néha, ritkán keltik fel

érdeklődését. Kézügyessége nagyon jó, jó, néha picit ügyetlen. A munkák kivitelezésében mindig pontos, néha pontatlan, nem

törekszik a pontosságra. Egyéni ötletessége kiválóan érvényesül, jól érvényesül, nem törekszik

önálló alkotásra. Balesetek megelőzéséhez magatartásával hozzájárul, néha rendetlen. Tisztán esztétikusan dolgozik, nem dolgozik.

Rajz Képalakításai alkalmával a teljes felületet kitölti, még nem mindig tölti

ki. Egyszerű térviszonyokat jól érzékelteti, még nem ábrázolja

megfelelően. Jól, néha jól használja a színkeverést. Az emberi alak legfőbb arányait, egyszerű mozgásformáit jól,

jellemzően ábrázolja, segítséggel ábrázolja. Rajzkészsége jó, kevésbé jó, de nagyon törekszik, nem törekszik. Tisztán tetszetősen dolgozik, maszatosan, nem tetszetősen.

Ének A tanult dalokat tisztán, pici segítséggel énekli. A dalanyagot hibátlanul, könyv segítségével tudja. Az elméleti tudnivalókat elsajátítja, picit hiányosan tudja, nem

törekszik megtanulni. Az ének órán néha figyelmetlenül, gyakran figyelmetlenül vesz részt.

3. osztály

Magyar nyelvtan:

A szövegben tanult szófajokat felismeri, kis segítséggel ismeri fel, nem ismeri fel. A szavakat szófajok szerint hibátlanul, kevés hibával, sok hibával csoportosítja. A szavakat önállóan, kis segítséggel, sok segítséggel toldalékolja. A tulajdonnevek írásakor mindig használja, néha téveszti, gyakran téveszti a nagy

kezdőbetűket. A magánhangzók és mássalhangzók időtartamát pontosan, pontatlanul, sok hibával

jelöli. A begyakorolt szavaknál hibátlanul alkalmazza, ritkán téveszti, gyakran téveszti a j-t,

ly-t.

Olvasás:

Néma olvasása megfelelő, lassú. A szöveget jól értelmezi, kevés segítséggel, sok segítséggel tudja értelmezni. Hangos olvasása folyamatos, hangsúlyos, szöveghű. Hangos olvasása akadozó, kevés

hibával, sok hibával. A műveket (népköltészet, műköltészet, népirodalom, ismeretterjesztő, vers-próza)

felismeri, kevés segítséggel, sok segítséggel ismeri fel. A gyakran használt szólásokat, közmondásokat jól értelmezi, nem tudja értelmezni. Az olvasmányok alapján ismeri nemzeti történelmünk nagy alakjait, történelmünk

kiemelkedő eseményeit. Nem tudja alkalmazni a tanult ismereteket. A verseket hibátlanul, hangsúlyosan, 1-2 hibával, sok hibával mondja el.

Fogalmazás:

Szóbeli: az olvasottakról, élményeiről, tapasztalatairól önállóan, kis tanítói segítséggel számol be.Beszédében érvényesíti a helyes időrendet, a megfelelő eseményrendet. Mondatai kapcsolódnak, néha zavarosak. Írásban: fogalmazását tagolja, nem tagolja.

Példaszöveg:

Hangos olvasása, tempója nagyon jó, folyamatosan, pontosan olvas. A mondatokat helyesen húzza alá, teljesítményéért dicséret jár. Szövegértése kiváló, helyesen keresi ki az olvasmányból a kérdésekre való választ. Jól érti a mesék kifejezését, tisztában van az események sorrendjével. Ügyesen értelmezi a közmondásokat. Kifejezők az olvasmányhoz készített rajzok. Munkája külalakja megfelelő.Ki tudja keresni a főnevet a mondatból, helyesen megkülönbözteti a köznevet és a tulajdonnevet. A tulajdonnevek helyesírásában időnként még téveszt, felismeri a többes számú főnevet. Pontosan másol. Szótagolásban még bizonytalan. Írásbeli munkája, külalakja jó. Füzeteit változó gondossággal vezeti. Ügyes a nyelvi játékokban.

Matematika:

Számfogalma ezres számkörben. Számképzése biztos, néha téveszt, bizonytalan. Számok írása: hibátlan, néha téveszt, bizonytalan. A kisebb- nagyobb számsorozatokkal: tisztában van, időnként téveszt, sokat

tévesztve oldja meg. A számok alaki-, helyi és valódi értékét: hibátlanul, időnként tévesztve, sokat

tévesztve oldja meg. Tanult írásbeli műveletek elvégzésében a tudása biztos, hibátlan, néha téveszt,

sokat téveszt. Hiányos műveleteket: hibátlanul, pontatlanul, sok hibával, nem tudja megoldani. Becslésnél, kerekítésnél hibátlanul, kevés hibával dolgozik. Számok nagyság szerinti összehasonlítását: jól, pontatlanul, sok hibával végzi. Összefüggéseket, logikai kapcsolatokat könnyen felfedezi, kreatív gondolkodású,

önállóan nem veszi észre? Szöveges feladatok lejegyzésében, megoldásában munkája önálló, hibátlan,

segítséget igényel, segítséggel is hibás. Halmazok témakörben a tulajdonságokat hibátlanul, segítséggel, segítséggel sem

ismeri fel. Negatív számok területén biztosan, sok hibával dolgozik. Geometriai ismerete hibátlan, jó, bizonytalan, hiányos. A kerület számításakor a tanultakat hibátlanul, jól, segítséggel alkalmazza,

időnként elfelejti. Mértékváltása: hibátlan, pontatlan, gyenge, fejlesztés igényel.

Példaszöveg:

Ügyesen tájékozódik 2000-s számkörben. Kerek számokkal jól számol, számszorzatokat hibátlanul számol, folytat. Az összetett feladatok sorrendjét nem mindig pontosan végzi. A szöveges feladatok megoldási menetét biztonsággal tudja. Elsajátította az írásbeli összeadás és kivonás műveletét, jól megbecsüli a várható értéket, tízesre, százasra pontatlanul kerekít. Az összeadás és kivonás közötti összefüggést felismeri, viszonylag biztosan alkalmazza a hiányos műveletek és az ellenőrzés alkalmával. Dicséretet érdemel.

Ének: A dalanyagot tudja, hiányosan tudja. Az éneklésben szívesen, önállóan, felszólításra bátran, félénken vesz részt. Hallása, éneklése kiváló, jó, fejlesztésre szorul. Szolmizáláskor: hibátlanul, kevés-sok hibával dolgozik. Egyszerűbb ritmusokat visszatapsol hibátlanul, kevés-sok hibával.

Példaszöveg: Hallása egyenletesen fejlődik. Nagyobb terjedelmű dallamokat is sikerül tisztán énekelnie. Tudja a dalanyagot. A zenei elemeket felismeri, csak a dallamolvasásnál igényel segítséget, hogy tisztán énekeljen. Az elméleti anyagot és a népdalelemzés alapjait kitűnően elsajátította. Alkalmazásukban gyors, dicséretre méltó. Énekkaron szorgalmasan

dolgozik, de a tiszta éneklés biztos kialakulása hosszú időt vesz igénybe. Kiváló énekkari és tanórai munkájáért dicséretet érdemel.

Rajz: Az órákon szívesen, kedvtelenül, unottan, kényszerből vesz részt. Rajzkészsége kiemelkedő, korának megfelelő, fejlesztésre szorul. Fantáziája: gazdag.

Techinka: Természetes anyagokkal ügyesen, pontatlanul, segítséggel dolgozik. (papír-hajtogatás,

vágás, ragasztás, textil-varrás, stb. ) A szükséges szerszámokkal, eszközökkel jól, biztonságosan, ügyetlenül, kissé

pontatlanul, időnként balesetveszélyesen bánik. Kézügyessége: kiváló, jó, gyenge. Munkadarabjai: esztétikusak, fantáziadúsak, tetszetősek, pontatlanok, javításra

szorulnak. Kivitelezéskor igen önálló, , kevés-sok segítséget igényel, pontatlan (pontos). Társas, csoportos munkában szívesen, vonakodva, nem szívesen vesz részt.

Környezetismeret- természetismeret: A tanult növényeket felismeri, téveszti. A növények szerveit, tulajdonságait jól tudja, időnként téveszti, nem tudja

megnevezni. Életjelenségeik alapján meg tudja különböztetni, nem tudja megkülönböztetni az élőt

az élettelentől. A halmazállapotok fontosabb tulajdonságait jól tudja, időnként téveszti, nem tudja

megkülönböztetni. A tanult állatokat meg tudja különböztetni, nem tudja meg különböztetni

életjelenségeik, testfelépítésük és élőhelyük alapján. Az emberi testről szerzett tudása pontos, jó, hiányos, korrekciót igényel. Domborzati viszonyokat hibátlanul, jól, pontatlanul, nem tudja.

4. évfolyam

Szöveges értékelés a tanuló teljesítményéről, fejlődéséről, közösségi tevékenységéről, magatartásáról, szorgalmáról alkotott dicsérő vagy elmarasztaló vélemény

Az értékelés lehet:- osztályzattal- szóban, írásban (szövegesen)- jutalmazással

Az értékelés célja: - tanév elején diagnosztizáló felmérés- fejlődést segítő, illetve korrekciós- minősítő értékelés – egy-egy ciklus lezárásakor

Az értékelés:- tájékoztató- ellenőrző- motiváló- szabályozó szerepet tölt be.

Az eredmény viszonyítása:- a tantervi követelményekhez- az adott közösségekhez- egyéni fejlődéshez mért legyen

Mit tartalmaz?- milyen a tanuló fejlődése önmagához és a követelményekhez képest?- a tanuló mit sajátított el, és milyen hiányosságok vannak?- Tartalmazza a tanuló képességének, készségének fejlődését (figyelem, gondolkodás,

emlékezet, kreativitás stb…)- Szociális kapcsolatok alakulását (viselkedés, együttműködés stb…)- Milyen a gyerek feladatvégzése (önállóság, önellenőrzés, szervezés, feladattudat

stb…)- Tájékoztat a tanulónak a tantárgyhoz fűződő kapcsolatáról (érdeklődés, aktivitás,

kitartás stb…)- Segítséget nyújt a továbblépéshez, fejlődéshez

Magatartás- közösséghez való viszonya: társaival barátságos, elfogadó, alkalmazkodó, segítőkész,

együttműködő. Határozott egyéniség, irányító, szervező, visszahúzódó, zárkózott. Gyakran kerül konfliktus helyzetbe, öntörvényű, konfliktusokat kerüli, nehezen viseli, ügyesen oldja. Társas kapcsolatokban kiegyensúlyozott, elutasító, agresszív.

- Felnőttekkel: nyílt, udvarias, készséges, kedves, együttműködő. Alkalmazkodó, bizalommal van a felnőttek iránt. Zárkózott, figyelmetlen

- A szabályokat betartja, próbálja betartani, megbízható, fegyelmezett, nehezen tűri, néha megszegi.

- Véleményét udvariasan, tapintatosan, nem mindig a kellő tapintattal fogalmazza meg, illetlen kifejezéseket használ.

Szorgalom- a tanuló aktivitása, figyelme: tartós, elterelhető- munkatempója: gyors, megfelelő, lassú, kitartó, fáradékony- környezetét, felszerelését önállóan, segítséggel sok segítséggel tartja rendben

(figyelmeztetni kell)- feladatait önállóan, segítséggel, pontosan, kapkodva, pontatlanul végzi (gyakran-ritkán

igényel segítséget)- házi feladata mindig kész, néha hiányzik, hiányos, sokszor hiányzik- többletfeladatokat szívesen, sokszor, néha, egyáltalán nem vállal- az utasításokat megérti, követi, nem érti (néha)- önellenőrzése pontos, általában pontos, pontatlan- szorgalma: példamutató, megbízható, jó, változó

Magyar nyelv és Irodalom- Beszéde: érthető, folyamatos, hadaró, akadozó, nehezen fejezi ki magát- Ismert szöveget: folyamatosan, megfelelő tempóban, szóképekben. Időnként

szótagolva, lassan, akadozva, pontatlanul, sok hibával olvas.- Beszélő szándékának megfelelő hanglejtéssel, kifejezően, egyhangúan olvas.- Az olvasott szöveg tartalmát: önállóan, kis segítséggel, csak kérdésekre válaszolva

tudja visszamondani.- A szöveghez kapcsolódó feladatokat: önállóan, hibátlanul, (kevés-sok) segítséggel,

pontatlanul, sok hibával oldja meg.- A tanult verseket: hibátlanul, kifejezően, pontatlanul, sok hibával mondja el.- Szókincse: gazdag, korának megfelelő, szegényes

Fogalmazás- a szövegalkotásról tanultakat: jól alkalmazza, időnként megfeledkezik róluk.- Gondolatai írásban: színesek, érdekesek, egyszerűek, időnként zavarosak,

értelmetlenek.- Fantáziája: gazdag, szegényes, korának megfelelő- Nyelvtani ismeretei: megfelelőek, hiányosak, pontatlanok- A szabályokat önállóan, segítséggel alkalmazza, időnként megfeledkezik róluk.- A tanult mondatfajtákat, szófajokat: felismeri, általában felismeri, sokszor téveszti

(ige, főnév, melléknév, számnév, névelő, névutó)- Az igék ragozását: hibátlanul, kevés-sok hibával végzi- Az igemódokat: felismeri, keveset téveszt, sokszor téveszti

Helyesírás- Másoláskor: hibátlanul, kevés hibával, sok hibával dolgozik- Helyesírása tollbamondáskor: jó, közepes, gyenge, fejlesztést igényel.- Hibáit önállóan, segítséggel kijavítja, nem javítja ki.- Tanult helyesírási szabályokat önállóan alkalmazza, időnként megfeledkezik róluk,

figyelmen kívül hagyja.- Munkatempója: gyors, korának megfelelő, lassú.- Írásbeli munkája: tiszta, rendezett, tetszetős, általában rendezett, rendetlen, egyéni

írása van.

Matematika- Számfogalma tízezres számkörben.- Számképzése biztos, néha téveszt, bizonytalan.

- Számok írása: hibátlan, néha-, sokszor téveszt.- A kisebb- nagyobb számsorozatokkal: tisztában van, időnként téveszt, sokszor

hibázik.- A számok alaki-, helyi és valódi értékét: hibátlanul, időnként tévesztve, sokat

tévesztve oldja meg.- Tanult írásbeli műveletek végzésében a tudása: biztos, hibátlan, néha téveszt, sokat

téveszt.- Hiányos műveleteket: hibátlanul, pontatlanul, sok hibával, nem tudja megoldani.- Becslésnél, kerekítésénél hibátlanul, kevés hibával, sok hibával dolgozik.- Számok nagyság szerinti összehasonlítását: jól, pontatlanul, sok hibával végzi.- Összefüggéseket, logikai kapcsolatokat könnyen felfedezi, kreatív gondolkodású,

önállóan nem veszi észre.- Matematikai gondolkodása: gyors, pontos, hibátlan, átlagos, gyenge.- Szöveges feladatok lejegyzésében, megoldásában munkája önálló, hibátlan, segítséget

igényel, segítséggel is hibás- Sorozatok szabályszerűségeit felismeri, téveszt, nem ismeri fel, folytatni hibátlanul

tudja, időnként téveszt, sokszor téveszt.- Halmazok témakörben a tulajdonságokat hibátlanul, segítséggel, segítséggel sem

ismeri fel.- A törtek fogalma biztos, csak eszközzel látja át, megoldásai hibátlanok, néha tévesek,

sokszor hibásak.- Negatív számok területén /helyük számegyenesen, rendezésük, stb. / biztosan, sok

hibával dolgozik.- Geometriai ismerete hibátlan, jó, bizonytalan, hiányos.- Kerület és terület számításakor a tanultakat hibátlanul, jól, segítséggel alkalmazza,

időnként elfelejti, összekeveri.- Mértékváltása: hibátlan, pontatlan, gyenge, fejlesztést igényel.

Ének- A dalanyagot tudja, hiányosan tudja.- Az éneklésben szívesen, önállóan, felszólításra, bátran, félénken vesz részt..- Hallása, éneklése kiváló, jó, fejlesztésre szorul.- Ritmusérzéke: hibátlan, jó, gyenge, fejlesztésre szorul- Szolmizáláskor: hibátlanul, kevés – sok hibával dolgozik.- Az éles és nyújtott ritmust felismeri, időnként téveszti, nem ismeri fel.- Az elméletei tudnivalókat kitűnően, jól, hibásan alkalmazza.

Rajz- Az órákon szívesen, kedvetlenül, unottan, kényszerből vesz részt.- Rajzkészsége kiemelkedő, korának megfelelő, fejlesztésre szorul.- Fantáziája: gazdag, (kreatív), szegényes, gyenge, átlagos.- Színvilága: gazdag, egyszerű, szegényes.- A 12 tagú színkört önállóan, segítséggel tudja kikeverni.- A különböző technikákat szépen, tetszetősen, tisztán, felületesen alkalmazza.- Térviszonyokat, formákat jól, megfelelően, torzítva, aránytalanul fejezi ki.- Mozgás-változást kiválóan, megfelelően, megfigyelés után, segítséggel tudja kifejezni- Formaérzéke a mintázás területén jó, kiváló, megfelelő, fejlesztésre szorul.- Munkái esztétikusak, alaposságra utalnak, gyengék, összecsapottak.

Technika- Természetes anyagokkal ügyesen, pontatlanul, segítséggel dolgozik. (papír-hajtogatás,

vágás, ragasztás, textil-varrás, stb. )- A szükséges szerszámokkal, eszközökkel jól, biztonságosan, ügyetlenül, kissé

pontatlanul, időnként balesetveszélyesen bánik.- Kézügyessége: kiváló, jó, gyenge.- Munkadarabjai: esztétikusak, fantáziadúsak, tetszetősek, pontatlanok, javításra

szorulnak.- Kivitelezéskor igen önálló, , kevés-sok segítséget igényel, pontatlan (pontos).- Társas, csoportos munkában szívesen, vonakodva, nem szívesen vesz részt.

Környezetismeret-természetismeretÁllatok:

- A tanult növényeket felismeri, téveszti.- A növények szerveit, tulajdonságait: hibátlanul, jól tudja, időnként téveszti, nem tudja

megnevezni.- A rovarokról az ismeretei: pontosak, hiányosak, pontatlanok, korrekcióra szorulnak.- Háziállatok témakörben a tudása: pontos, hibátlan, hiányos, pontatlan, korrekcióra

szorul.

Tájékozódás:- a fő és mellékvilágtájakat: jól ismeri, téveszti.- Az irányokat: hibátlanul tudja, néha téveszti, sokszor téveszti.- A Földről tanult ismeretei: pontosak, hiányosak, pontatlanok.- Az időjárásról tanultakat: jól tudja, hiányosan tudja, nem tudja.- A térképen jól, gyorsan, segítséggel, nehezen tájékozódik.- Hazánk fő tájegységeit: hibátlanul, jól, hibásan tanulta meg.- A szomszédos országokat felismeri, megnevezi, téveszti, nem tudja mindet.- A domborzati viszonyokat: hibátlanul, jól, pontatlanul, nem tudja.- Hazánk iparáról, mezőgazdaságáról szerzett tudása pontos, jó, hiányos, korrekciót

igényel.

4. osztályban félévkor és tanév végén a javasolt értékelés a következő:

1. jól megfelelt (kitűnő) ötös-négyes2. megfelelt (négyes-hármas)3. Gyenge (felzárkóztatást igényel) kettes-egyes

4. osztályban a tanév végén lehet buktatni.4. Nem felet meg.

Hosszabb szöveges értékelést kell adni:- november végén- április végén

A pedagógus fogadóórán, szülői értekezleten értékelheti a gyereket. Tapasztalatait a tanuló füzeteibe is lejegyezheti.

pedagógiai program 2004 · web viewa pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a...

Documents