1

A PÉNZÜGYI MODELL-VIZSGÁLATOK ELSŐ

EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA

Gazsó István Dr. Kovács RóbertHelyi Obszervatórium

MIRŐL LESZ SZÓ?

2

- Modellezés kiinduló kérdései

- Megvalósítás, problémák

- Első eredmények

3

1. RÉSZ:

A MODELLEKKEL KAPCSOLATOS

ALAPKÉRDÉSEK

A FELADAT

4

• Feladat-ellátási, finanszírozási modellek készítése az országos, teljes körű, településsoros adatbázisokon feladat-ellátási és finanszírozási, illetve tervezési és mérési

modellek fajlagos költségek meghatározásával: az elmúlt évek tényleges

hazai kiadási adatain benchmarkok kivetíthetőek a jövőre, összevethetőek a költségalapú, az

előírások alapján számítható értékekkel. • A szolgáltatások jövőbeli költségeinek sokkal pontosabb

meghatározása várható.• Az output: A közszolgáltatás-csoportonkénti finanszírozási

konstrukciókat, költségmérési és tervezési módszertanokat összefoglaló módszertani tanulmány

ELKÉSZÍTETT MODELLEK

5

(1) Hatékonyság-vizsgálat intézményi szinten;

(2) Feladat-szintű hatékonyság-vizsgálat

(3) Időbeli változások mérését szolgáló modell; valamint

(4) Támogatások hatékonyságának modellezése

TECHNIKAI KÉRDÉSEK

• A fenti modellek fajlagos értékek alapján kiemelt indikátorok szerint hasonlítják össze az egyes települési / önkormányzati csoportok esetében.

• ADATOK KSH TSTAR 2011 MÁK önkormányzati pénzügyi űrlapok 2011-2012

intézményi és feladatsoros Kiegészítő információk

KSH Helységnévtárából (2011-13)

6

A MEGVALÓSÍTÁS SORÁN TAPASZTALT PROBLÉMÁK

• Rossz minőségű tisztítatlan adatok – MÁR KORÁBBAN IS

• Rossz, alkalmatlan azonosító rendszer – KORÁBBAN IS

• Beazonosíthatatlan fenntartó, tulajdonos önkormányzat – EDDIG SOHA

• Egyéb gondok- Az önkormányzaton belül nem szűrhetőek a belső

utalások – HALMOZÓDÁS, BRUTTÓ ADATOK- Intézmények nem, vagy csak nagy erőfeszítések után

tipizálhatóak – ROSSZ, ALKALMATLAN AZONOSÍTÓK7

8

2. RÉSZ:

ELSŐ EREDMÉNYEK

A méret és a népsűrűség „rivalizáló” hatása…

…tompítja, elfedi a méretgazdaságossági hatást:- A feladatok fokozatos „belépése” a méret

növekedésével - a nagyobb és gazdagabb önkormányzatok jobb

minőségben (nagyobb kapacitások, jobb technológia),

- magasabb egy alkalmazottra jutó bérek mellett képesek szolgáltatni

Hatékonyság-vizsgálat

9

Az önkormányzati feladatok a 2012-13-ig hatályos önkormányzati rendszerben háromnegyed részben megjelennek 2000 mérethatárnál.

A települések közel összessége ellát, vagy finanszíroz szociális feladatokat, gazdasági tevékenységeket, kommunális szolgáltatásokat, egészségügyi kiadásokat, illetve kulturális feladatokat.

Kevés az a település lát el: egyéb vállalkozási tevékenységet, ahogy bölcsődei feladatokat, illetve sportigazgatási és versenysporttal kapcsolatos teendőket. Szabadidő és tömegsport kiadás (leginkább 80 ezer lakos felett).

Feladatszintű-vizsgálat

10

3-4 paraméterrel kb. 12%-os pontossággal sikerült szimulálni az egyes településekre 150-200 vagy még ennél is nagyobb számú jogcím alapján juttatott forrásokat

Egy ilyen kevesebb paraméterből álló támogatási rendszer értelemszerűen - egyszerűbb, - átláthatóbb, - olcsóbb lenne.

az önkormányzatok jobban - igazodnak a hatékonyság szempontokhoz, esetleges - megtakarításaikat pótlólagos, önkéntesen vállalt

feladatokra csoportosítják át

Támogatások modellezése

11

12

HATÉKONYSÁGI MUTATÓK EGY TELEPÜLÉSRE VETÍTETT ÉRTÉKEI

13

FAJLAGOS, EGY LAKOSRA VETÍTETT HATÉKONYSÁGI MUTATÓK

14

Népességszám(10 kategória)

Népsűrűség (10 kategória)

Régiók (7 kategória)

Összes működési kiadás egy főre2011 2,051 1,590 0,9962012 1,822 1,542 1,225Összes működési kiadás egy főre2011 1,803 1,600 1,2412012 1,942 1,761 1,354

16 kategóriás feladat besorolás

10 kategóriás feladat besorolás

Összes működési kiadás egy főre2012 403,933 2,970Összes működési kiadás egy főre2012 87,672 4,228

HATÁSOK SZÁMSZERŰSÍTÉSE

15

SZEMÉLYI ÉS DOLOGI KIADÁSOK NÉPESSÉGSZÁM KATEGÓRÁK SZERINT

16

FAJLAGOS KIADÁSOK KÉT ÉVBEN NÉPSŰRŰSÉG KATEGÓRÁK SZERINT

17

RÉGIÓK SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK A HATÉKONYSÁGI MUTATÓK ÉRTÉKEIBEN

18

SZAKFELADATCSOPORTOK SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK A HATÉKONYSÁGI

MUTATÓK ÉRTÉKEIBEN

19

Népesség Igaz

gatá

s

Okt

atás

Óvo

da

Szoc

iális

ellá

tás

Ellá

tott

ak é

tkez

teté

se

Egés

zség

ügyi

Bölc

sőde

Kultú

ra

Spor

t

Szab

adid

ő és

tö

meg

spor

t

Kom

mun

ális

sz

olgá

ltatá

sok

Uta

k, k

özle

kedé

s

Rend

- és k

atas

ztró

fa

Gazd

aság

i tev

éken

ység

Egyé

b vá

llalk

ozás

i te

véke

nysé

g

HIBÁ

S KÓ

D, R

ÖGZ

ÍTÉS

ÁTLA

GOS

ELLÁ

TÁSI

IN

TEN

ZITÁ

S

Tele

pülé

sek

szám

a

1-250 fő 100 42,5 31,5 99,8 9,4 81,2 0,4 89,5 7,2 0,7 98,9 27,4 8,5 99,4 11,8 81,2 49,3 543

251-500 fő 100 42,8 44,5 100 25,5 92,8 1 93,2 22,9 3,1 99,5 39,3 9,9 99,5 14,1 88,3 54,8 573

501-2000 fő 100 68,1 73,9 99,9 67,9 99,4 4,3 96 41,2 5,1 99,8 51,7 13,3 99,5 29,3 90,8 65 1283

2001-3000 fő 100 91,9 90,5 100 88,4 100 16,8 97,9 59,3 7 100 69,8 24,2 100 46 86,7 73,7 285

3001-5000 fő 100 97,4 95,4 100 93,9 100 33,2 100 57,7 7,1 99,5 78,6 39,3 100 45,9 89,8 77,7 196

5001-10000 fő 100 99,2 99,2 100 95,5 100 61,4 100 78,8 11,4 100 84,1 63,6 99,2 58,3 83,3 83,4 132

10001-25000 fő 100 97,9 96,9 100 96,9 100 83,5 100 85,6 21,6 99 96,9 85,6 100 66 88,7 88,7 97

25001-50000 fő 100 93,3 96,7 96,7 96,7 93,3 83,3 96,7 90 36,7 93,3 90 93,3 96,7 86,7 86,7 89,4 30

50001-80000 fő 100 95 95 100 95 95 95 95 95 40 95 95 95 100 90 95 92,2 20

80001-10000000 fő 100 100 100 94,1 94,1 94,1 94,1 100 88,2 82,4 94,1 94,1 94,1 94,1 82,4 82,4 93 17

Ország összesen 100 65,9 66,4 99,9 56,3 95,1 12,5 95,1 38,7 6 99,4 52,2 20,5 99,5 29,6 87,8 64,1 3176

SZAKFELADATOK ELŐFORDULÁSA EGYES NÉPESSÉG KATEGÓRIÁKBAN

20

TÁMOGATÁSOK HATÁSÁNAK MODELLEZÉSE

21

3. RÉSZ:

JAVASLATOK

Egy több elemű pénzügy információs rendszer kialakítása1. Egy minimális adatigényű, célzott (pl. egyenleg,

eladósodottság stb.) adattartalommal működtetett, havonta, negyedévként frissített.

2. Egy költségvetési ciklushoz, illetve a költségvetés félidőhöz kötődő a fentinél bővebb, a maihoz képest korlátozottabb, és célzottabb adatszolgáltatás

DIFFERENCIÁLT PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓS RENDSZER

22

Olyan differenciált rendszerre van tehát szükség, amelyben elkülönülnek az álladó elemek (például a könyvvitelei mérleg, és

költségvetési űrlapok – 01-es, 80-as), azoktól az űrlapoktól, amelyek közvetlenebbül függnek az adott évi támogatási rendtől (változó elemek)

… amely biztosítja üzemgazdaságossági kontrolling, elemzések esélyét: a

működés és fejlesztés bevételei-kiadásai, egyenlege, a helyi, központi költségvetésből származó források világos elkülönítése, más szempontok ezek alá rendelésével.

A kitöltési minőségét: legalább a legfontosabb azonosítók egy legördülő listából, kitöltés ellenőrző rutinok

az önkormányzati, települési szintű adatok hozzáférhetőségét a nyilvánosság és a kutatók számára.

MINŐSÉGI, ELLENŐRZÖTT ADATOK

23

A beazonosíthatóságot „segítő” eszközök fenntartói-tulajdonosi, területi, ágazati-feladati, illetve intézményi kódok teljes revíziója szükséges. a KSH sztenderdeken alapuló, hierarchikus kódokamelyek szükség szerint mutatják például: egy intézmény fenntartója / tulajdonosa jellegét, az ellátott feladat besorolását, az intézmény esetleges típusát, elhelyezkedését stb. a fenntartó és az intézmény elhelyezkedésének

elkülönült megjelölése ötjegyű KSH kódokkal.

HATÉKONY KONTROLLING, ELLENŐRZÉSI ESZKÖZÖK

24

25

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Dr. Kovács RóbertHelyi Obszervatórium (LRMI np. Kft.)Robert.kovacs@localmonotoring.euLabanc u. 53/B „A” ép. 203. Budapest H-1021Pf 581 H-1539T/F: + 36 (1) 631-4538M: +36 (30) 450-9511web: www.localmonitoring.eu