a szarvasmarha értékmérő tulajdonságai
DESCRIPTION
A szarvasmarha értékmérő tulajdonságai. Fogalom:. A szarvasmarha értékmérő tulajdonsá-gai között azokat a minőségi (pl.: szín) és mennyiségi (pl.: élősúly) tulajdonsá-gokat tartjuk számon, amelyek az állat hasznosítását, valamint termelését közvetlenül, vagy közvetve befolyá-solják. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
A szarvasmarha értékmérő tulajdonságai
Fogalom:
• A szarvasmarha értékmérő tulajdonsá-gai között azokat a minőségi (pl.: szín) és mennyiségi (pl.: élősúly) tulajdonsá-gokat tartjuk számon, amelyek az állat hasznosítását, valamint termelését közvetlenül, vagy közvetve befolyá-solják.
Örökölhetőség jelentősége• A jól öröklődő tulajdonságok esetében (h2
>0,6) a szelekció eredményesen alkalmazható.
• A gyengén (h2 <0,2) öröklődő tulajdonságoknál a környezeti tényezők javításával és a heterózis hatást kihasználó keresztezések alkalmazásával érhetjük el a kitűzött tenyészcél megközelítését.
A tulajdonságok örökölhetősége (h2): szaporaság, termékenység
Tulajdonságcso-portok
Tulajdonságok h2-értékek
Szaporaság éstermékenység
Vemhességi idő hossza 0,25-0,45
Két ellés közti idõ 0,05-0,15Nehéz ellés 0,01-0,20Non return index 0,20-0,50A sperma mennyisége 0,30A spermiumok mozgás-képessége
0,44
Herezacskókörméret 0,40-0,50
A tulajdonságok örökölhetősége (h2): tejtermelő képesség
Tulajdonságcsopor-tok
Tulajdonságok h2-értékek
Tejtermelő képe sség Tejmennyiség 0,20-0,30Tejzsír % 0,40-0,60Tejfehérje % 0,50-0,80Perzisztencia 0,20-0,30Fejhetõség 0,40-0,50Tõgybimbókalakja
0,50-0,60
A tulajdonságok örökölhetősége (h2): hústermelő képesség
Tulajdon-ságcsoportok
Tulajdonságok h2-értékek
Hústermelőképesség
Kifejlettkori élősúly 0,40-0,70
Súlygyarapodás 0,40-0,60Takarmányértékesítés 0,30-0,70Faggyútartalom 0,60-0,70Húsformák 0,60-0,70Hús színe 0,70-0,80
Szaporodásbiológiai jellemzők
Néhány fontos szaporodásbiológiai jellemzőIvarérés bika (hó)
üsző (hó)Tenyészérettség (hó)
bikatehén
Két ellés közti idő (nap)tejelőhúshasznú
Vemhességi idő (nap)
5-74-6
14-3013-24
380-420360-380
280Ivari ciklus hossza (nap) 21Ivarzás neve üzekedés, folyatásIvarzás időtartama (óra) 12-24Ovuláció ideje az ivarzás végeelőtt , vagy után (óra) után 10Forrás: Nagy (1996)
Termékenységi mutatók
• Vemhesülési %: vehemszám / termékenyített étszám * 100
• Termékenyítési index: inszeminálások száma / vemhesülések száma
• Ellési %: • tehénellés / év eleji tehénlétszám *100
• összes szaporulat / átlagos tehénlétszám *100
• Bikák fertilitása: termékenyítések száma / vemhesült egyedek száma *100
A herezacskókörméret (SC) minimum értékei
• 6-7 hónapos bika: 20 cm
• 12-14 hónapos bika: 32-33 cm
• Korrelációk a SC és az
- éves kori súly, rg: 0,2-0,8
- spermiumok mozgása, normális spermiumok aránya, rg : 0,09-0,58
- abnormális sejtek aránya, rg: -0,07 - -0,52
• Korrelációk a SC és a
- leány ivadékok, ill. a féltestvérek ivari koraérésével, rf: -0,7 - -0,9
- vérplazma tesztoszteron koncentrációval, rf : 0,3-0,5
Charolais fiatal bikák (6 hónapos) herezacskókörméretének minimum értéke
(19,6 cm - 2,32 cm = 17,3 cm)
Tejtermelő képességAlveolusok
A tőgy és negyedei
Tejtermelő képesség komponensei
• 1. Tejmennyiség
Napi tejtermelés: 5-30 kg
Maximális termelés időpontja az ellés után: 6 hét
Laktációs tejtermelés: 1500-9000 kg
Laktáció időtartama: 305-350 nap
2. Tej összetétele
Megnevezés Szárazanyag,%
Zsír,%
Fehérje,%
Ebbőlkazein,%
Tejcukor, %
Hamu, %
Energia,MJ/kg
Humánanyatej
12,2 3,8 1,2 0,4 7,0 0,2 2,90
Tehén 12,7 3,7 3,4 2,8 4,8 0,7 3,04Tehénföcstej
22,8 4,9 13,6 5,2 3,2 1,1 5,73
Anyakecske 13,2 4,5 2,9 2,5 4,1 0,8 3,10Anyajuh 18,4 7,4 5,5 4,6 4,8 0,8 4,96Forrás:Schmidt,1993
3. Perzisztencia
A tejtermelés kiegyenlítettsége a laktáció alatt
• törzskönyvi perzisztencia,
• Bíró Gy.,
• Dohy J. féle számítás
Laktációs görbék
Tej, kg
Tejelő napok
A tehén
B tehén
Két ellés közötti idő (vemhesség + szervíz periódus
Elapasztás
4. Fejési sebesség
A tejleadás sebességének számszerűsítése:
• átlagos-, korrigált-fejési sebesség,
• az első 3-4 percben kifejt tej mennyisége,
• maximális fejési sebesség (mérés: Lacto Corder), pontozásos értékelés: 1-9 pont)
Tejleadási görbe szakaszai
• 1. Emelkedő szakasz: 0,5 perc
• 2. Egyenletes tejleadás szakasza: kb. 3 perc
• 3. Leszálló szakasz: kb. 1 perc
• 4. Vakfejési idő
• 5. Gépi utófejés: 1 perc
• 6. Főfejési idő: 2 + 3 szakaszok
Tejleadási görbe (Lacto Corder, 0,2 kg/perc)
1
2
4.
5.
6.
3.
Fejési idő, perc
Kg/perc
Magyar tartka elsőborjas tehenek (n=186) fejhetősége (Húth, 2003)
• Tejmennyiség: 8,78 kg
• Maximális fejési sebesség: 2,62 kg/perc
• Átlagos fejési sebesség: 1,78 kg/perc
• A főfejés hossza: 4,91 perc
• Az egyenletes tejleadás hossza: 2,22 perc
• A leszálló szakasz hossza: 1,94 perc
A fejési sebesség változása a vörös tarka holstein-fríz fajta hatására a
szimentáli fajtában• Szimentáli: 2,54
• 1/8 vörös Hf: 2,62
• 1/4 vörös Hf: 2,71
• 1/2 vörös Hf: 2,81
• 3/4 vörös Hf: 2,86
• 7/8 vörös Hf: 2,87
• 1982- ben: 2,61, 1992-ben: 2,74forrás: Simmentaler Fleckvieh, 7/1993
5. Tőgy termelési részarány
• Az elülső tőgyfelek termelése az elülső és a hátulsó tőgyfelek termeléséhez képest (opt: 50-45%)
6. Tőgyküllemi jellemzők
• tőgyfüggesztés,
• tőgymélység,
• terjedelmesség,
• bimbó alakja és mérete és,
• pigmentáltsága stb.,
Tőgybimbó ultrahangos vizsgálata (Húth, 2003)
.
• Hitachi Oculus 9100 típus
• 10 Mhz-es fej
• Tőgybimbó vízfürdőben
• Képkiértékelés: Nikon Lucia M program
• Mérések: fejés előtt, fejés után, fejés után 1 órával.
Eredmények:
• Bimbócsatorna hossza: fejés előtt (13,0 mm), fejés után (13,42 mm)( 1 óra múlva megközelíti a fejés előtti állapotot).
• Bimbóvég felülete: fejés előtt (486,92 mm2), fejés után (480,92mm2).
• Korrelációk:
• bimbócsatorna hossza - tőgybimbó hossza: 0,43
• bimbócsatorna hossza - bimbócsatorna vastagsága: 0,40
• bimbóvég felülete - tőgybimbó hossza: 0,49
• bimbóvég felülete - bimbó vastagsága: 0,57
Tejmennyiség kifejezésmódjai
• 1. Abszolút: fejési átlag, istálló átlag, a laktációs hozam (elléstől az elapasztásig termelt tej), az éves termelés (egy naptári év termelése), az életteljesítmény (a kérdéses egyed élete során termelt tej
összes mennyisége), csonkalaktációs termelés (a 240 napnál kevesebb tejelő napra
elszámolt termelési eredmény), egy takarmányozási napra jutó tejtermelés, egy életnapra jutó termelés.
Tejmennyiség kifejezésmódjai
• 2. Relatív:
• Tejtermelését (életteljesítmény, 4 %- zsírtartalomra korrigált éves, vagy laktációs tejmennyiség) az élősúlyhoz viszonyítjuk
• RÉTI (relatív életteljesítmény testtömeg index).
Istállókönyv
A tehén A fejési időszak tartama … napAz ellenőrzés kelte 20… év … hó …-tól …-ig
A termelt napi tej1 2 3
fejés alkalmával
Öss
zese
n
Zsí
r
Elfo
gyas
ztot
tna
pi a
brak
El
őirá
nyzo
ttna
pi a
brak
elle
nőr
zési
szá
ma
(sza
rvsz
áma)
neve
Min
taüv
eg s
zám
a
Min
tahá
nyad
os
kg % kg1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
7 Szep i 146 21 6,0 6,0 12,054 Táncos 146 15 5,0 5,0 10,063 Miki 374 47 4,0 9,0 13,0
Átvitel:
Tehén egyedi lap
ÁT Kft. OMMI-Országos Szarvasmarha Adatbázis TEHÉNEGYEDI LAP Dátum:Tehén szám30900-0048-8
Születés1991.09.10.
Tenyésztő: 0768069 Szent István Egyetem A tehén neve: Zsuzsa
Fülszám12 730 00004/910
Kiesés: Tenyészet: 0768069 Szent István EgyetemT.azon: 12-730-01
Azonosító Eredeti azonosító Konstr.
Szín: 1 Vérhányad kódok és százalékok Apa 99922 220Konstrukciós kód224
22 75.00 0 25.00 Anya 12 73000004Donor
12 995 00244/870 225
Teljes lezárt laktáció 305 napos laktációSsz Tejelő Száraz Összes Tej kg Zsír % Zsír
kgFeh. % Feh.
kgTej kg Zsír % Zsír kg Feh. % Feh.
kg
Lntej
*Átl.
ntej**
Perz.%
Zárási kód Mintav.szabv.
Fejésszáma
01 417 0 417 5846 4.00 233.7 2.88 168.6 4899 3.83 187.5 2.77 135.5 24.6 16.1 65.3 51 Av 202 292 95 387 3936 4.36 171.6 3.21 126.2 3936 4.36 171.5 3.21 126.2 18.6 13.5 72.5 41 Av 203 412 63 475 6274 3.68 230.7 2.70 169.6 5722 3.67 209.8 2.64 151.1 31.6 18.8 59.4 51 Av 204 364 82 446 5627 3.35 188.3 3.03 170.5 5187 3.27 169.7 2.99 155.1 27.4 17.0 62.1 51 Av 2
Hústermelő képesség
Legelő gulya
Kiváló farizmoltság oldalról(Kép: Tőzsér J.)
A szarvasmarha hústermelő képességének komponensei I.
Hizodalmasság(Tömeggyarapodás,tömegtermelés)
Tömeggyarapodás
Hizlalás alatti
Életnapi
Fajlagos takarmány értékesítés
Takarmány értéke-sítési %
Metabolizálhatófehérje
Növekedés és fej-lődés jellege
Koránérő
Későnérő
A szarvasmarha hústermelő képességének komponensei II.
Húsformák(Élő minősítés)
Húsarányok
Pecsenyehús
Leveshús
Pisztolycomb
Hústeltség
Faggyúlerakódás
Csontméretek
A szarvasmarha hústermelő képességének komponensei III.
Vágóérték(carcass minősítés)
Vágótömegcsontoshús
belsőségek
bőr
Százalékos hús,faggyú, és csont arány
Húsminőség
Szín,márványo-zottság
Érettség,omlósság
Íz észamat
Kémiai összetétel
Víz % Zsír% Fehérje% Ásv. anyag%
Húsmarha küllemi jegyei oldalról
Húsmarha küllemi jegyei szemből
Húsmarha küllemi jegyei hátulról
Kondíciópontozás, USA-rendszer3 pont, sovány (kép: Domokos Z.)
Kondíciópontozás, USA-rendszer6 pont, közepes (Kép: Domokos Z.)
Kondíciópontozás, USA-rendszer9 pont, nagyon kövér
(Kép: Domokos Z.)
A kondíciópontszám és az erősség összefüggése (HF tehén, n=111)
Regression95% confid.
Erõsség= 4.1320 + .59391 * KONDI
r = .41
kondíció
erõ
ssé
g
2.5
3.5
4.5
5.5
6.5
7.5
8.5
0.5 1 1.5 2 2.5 3 3.5 4 4.5
A kondíciópontszám és a törzsmélység összefüggése
(HF tehén, n=111)
Regression95% confid.
Törzsmélység= 5.1066 + .55112 * KONDI
r = .39
kondíció
tö
rszm
ély
ség
3.5
4.5
5.5
6.5
7.5
8.5
9.5
0.5 1 1.5 2 2.5 3 3.5 4 4.5
A hústermelő-képesség fontosabb jellemzői
• 1. Növekedési kapacitás: kapacitás = intenzitás tartam (k = i t)
• 2. Életnapra jutó súlygyarapodás: (kg/nap, g/nap)
befejező súly (kg) - születési súly (kg)
életkor (nap)
• 3.Életnapra jutó testtömegtermelés (kg/nap),
• befejező súly (kg)
életkor (nap)
• 4. Hizlalás (nevelés) alatti súlytermelés
hizlalás végi súly (kg)- hizlalás kezdeti súly (kg)
hizlalási napok száma
• 5. 205 napra korrigált borjúválasztási súly (kg/nap)
KBs205 = választási súly (kg) - születési súly (kg) 205 + születési súly (kg)
• választás kor (nap)
• 6. 365 napra korrigált súly (kg)
•
KS365 = (STV alatti súlygyarapodás (g/nap) 160) + 205 napra korrigált súly
KS420 = (STV alatti súlygyarapodás (g/nap) 215) + 205 napra korrigált súly
A takarmányértékesítési % számításaMagyartarka bika
Átlagos testtömeg 462 kg, napi tömeggyarapodás: 1,608 g/nap
Szükségletek: NEm: 32,11 MJ,
NEg: 30,68 MJ
Az adagban levő táplálóanyag:
Silókuk.+széna+abrak
Szárazany. NEm, MJ NEg, MJ Nyersfeh, g Nyersrost, g
12,729 90,62 58,02 1969,7 1668,6
NEm, NEg: 7,09 4,56 15,47 13,11Létfenntartás sz. any: 32,11:7,09 = 4,53Tömeggyarapodási sz. any: 8,2*4,56 = 37,39
NEg %= 37,39/30,68= 121,8%
Vágás
Hasított féltestek
Az EUROP minőségi kategóriák
400 kg-os hasított súlyú (U3) charolais tehén vágási jellemzői
Üres élősúly: 740 kg
Meleg hasított felek súlya: 408 kg
Hideg hasított felek súlya: 400 kg
Hasított felek érés után: 396 kg
Értékesíthető nettó húsmenny.: 269 kg
Szállítási veszteség: 4%
Párolgási veszteség: 2%
Vágási %: 54%
Érési veszteség: 1%
Gyorsan főzhető húsok:150 kg (nettó súly 56%-a)
Lassan főzhető húsok:119 kg (nettó súly 44%-a)
Hús arány: 68%Csont arány: 16%Faggyú arány: 11%Hulladék: 5%
A vágóértéket kifejező mutatók (alapparaméterek)
Megnevezés Számításmód1. Vágási %
2. Csontoshús-termelés
3. Színhústermelés
4. Pecsenyehús-termelés(pisztolycomb)
4. Színhúsarány %
5. Hús-csont arány (x : 1)
6. Hús-faggyú arány (y : 1)
7. Rostélyos keresztmetszet
hasított felek tömege (kg)x 100 vágás előtti tömeg (kg)
hasított felek tömege (kg) vágási életkor (nap)
összes húsok (I., II., III. o.) tömege (kg) vágási életkor (nap)
az I. o. húsok tömege (kg) vágási életkor (nap)
tőkehús mennyisége (kg) x 100hasított felek tömege (kg)
1 kg csontra jutó hús mennyisége (kg)
1 kg faggyúra jutó hús mennyisége (kg)
területe cm2-ben (abs., ill. relatív értékekben)
I. osztályú marhahúsok vagy hirtelen sütésre alkalmas pecsenyehúsok (steak):
bélszín, rostélyos, hosszú felsál, gömbölyű felsál, fehérpecsenye.
II. osztályú marhahúsok vagy leveshúsok:
fartő, csípőfartő, lapocka, oldallapocka, puha hátszín, csontos oldalas, szegy.
III. osztályú marhahúsok (gulyáshúsok):
tarja, nyak, szegy, lábszárhús.
A marha részeinek aránya a vágott test százalékában, I.
Rész Növendék bika,keresk. o: 3(R)
Tehén, keresk. o:3(R)
Hátulsó negyed 52,6 54,9
Hátulsó lábszár 4,5 4,4
Comb 27,6 29,0
Hátszín 8,2 8,2
Vesepecsenye 2,2 2,5
Puha hátszín 5,8 6,1
Oldalasvég 4,3 4,7
A marha részeinek aránya a vágott test százalékában, II.
Rész Növendék bika,keresk. o.: 3(R)
Tehén, keresk. o.:3(R)
Elülső negyed 47,1 44,9
Rostélyos+tarja 9,6 9,3
Nyak 9,5 8,0
Csontos oldalas 4,9 5,5
Szegy 6,3 6,7
Lapocka 13,7 12,5
Elülső lábszár 3,1 2,9
Csontozási veszteség 0,3 0,2
Féltest 100 100
A kereskedelmi bontás
Eladásra kész comb
Rostélyos keresztmetszet
Charolais üsző 12-13 bordák közötti területről készített real-
time ultrahang-képek
Rostélyos szeletek
A vágóértéket meghatározó tulajdonságok kívánatos szintjei hízóbikákon
Tulajdonságok Tejelő x hereford xvégtermék eá.
fajták
Húsfajták éskeresztezettjeik
Vágáskori nettó tömeg, kg 500-560 550-620
Hasított felek tömege, kg 300-350 335-380
Színhús % 65-70 69-75Csont % 15-17 14-18Faggyú % 8-12 3-10Hús-csont arány 4-4,5 4,5-5,5
Hús-faggyú arány 4-7 7-12Nettó testtömeg-termelés, g/n 1100-1250 1250-1350Csontoshús-termelés, g/n 700-750 750-850Színhústermelés, g/n 520-540 550-680Rostélyos keresztmetszet, cm2 75-90 85-110
Temperamentum
A temperamentum örökölhetősége
• Eléggé változó (0,27 - 0,48) a szarvasmarha fajban (Stricklin et al., 1980; Oikawa et al., 1989).
• Burrow (1997) ún. kötetlen, ill. az ún. kötött tesztekben 0,36 és 0,23 között volt.
• A temperamentum kimutatható kapcsolatban van más értékmérő tulajdonsággal pl. növekedés, tejtermelés, fertilitás, vágóérték és húsminőség, valamint a parazitákkal szembeni ellenálló képesség (Burrow 1977).
Genetikai korrelációk az áthaladási sebesség és a hasított féltest jellemzői, valamint a húsminőség
között trópusi szarvasmarha fajtákban
Tulajdonságok KorrelációkÁthaladási idő – hasított féltestsúlya
+0,05
Áthaladási idő – vágási % +0,11Áthaladási idő – IMF%(márványozottság, marbling)
-0,05
Áthaladási idő– nyíróerő -0,53Áthaladási idő – hús színe -0,22Áthaladási idő – Ausztrálhúsminősítési összesítettpontszám
+0,47
Áthaladási idő – porhanyósságipontszám
+0,41
Source: Reverter at al. (2002)
Egy hazai példa: A vizsgálat célja
• A charolais és magyar szürke tinók temperamentumának értékelése és összehasonlítása.
• A vérmérsékleti pontszám és az adott távolság megtételéhez szükséges idő közötti korreláció meghatározása.
Anyag és módszer
• Tenyészet:Abaúji Charolais Mezőgazdasági Rt.
• Év: 2002
• Fajta: charolais (Ch) és magyar szürke (Msz) tinók
• Életkor: 1. mérés Ch: 446 nap; Msz: 487 nap, 2. mérés Ch: 553 nap; Msz: 594 nap
• Élősúly: 1. mérés Ch: 452,6 kg; Msz: 371,3 kg, 2. mérés Ch: 574,8 kg; Msz: 475,7 kg.
• Takarmányozás: ad libitum (réti széna, kukoricaszilázs) és korlátozott gazdasági abrakra (3 kg).
Anyag és módszer: mérleg teszt
30 másodperces tartózkodásuk alapján (Trillat és mtsai, 2000):
1 pont: nyugodt, nem mozog
2 pont: nyugodt, néhány estleges mozgás
3 pont: nyugodt, kicsit több mozgás, de nem rázza a mérleget
4 pont: hirtelen, epizodikus mozgások, de nem rázza a mérleget
5 pont: folyamatos, hirtelen mozgások, rázza a mérleget.
Anyag és módszer: áthaladási idő
mérése • A mérlegről való kilépéstől számított 1,7
méteres út megtételéhez szükséges időt mértük stopperórával, videó-felvételek alapján (Burrow és mtsai, 1988).
Anyag és módszer
• Statisztikai értékelés: SPSS 10. programcsomagot használtuk: T próba, Mann-Whitney teszt, Spearman-féle korreláció számítás.
Eredmények
±Std. Dev.
±Std. Err.
Mean
A charolais és magyar szürke tinók temperamentum pontszámai mérésenként
mérés
tem
pera
men
tum
pon
tszá
m
0.2
0.6
1
1.4
1.8
2.2
2.6
3
1CH(1,6) 2CH(1,3) 1MSZ(1,5) 2MSZ(1,4)
Eredmények
±Std. Dev.
±Std. Err.
Mean
A két tinócsoport áthaladási idõ értékei mérésenként
mérés
átha
ladá
si id
õ, s
ec
1
2
3
4
5
6
7
8
1CH(2,77)2CH(4,09)
1MSZ(2,89)2MSZ(5,01)
A temperamentum pontszám és a menekülési idő közötti korrelációk
Mérés száma Fajta Egyedszám rrang
Ch 10 -0,75**1. mérésMsz 10 -0,04Ch 10 -0,392. mérés
Msz 10 -0,29Ch 20 -0,57*
Msz 20 -0,11Mindkét
mérésÖssz. 40 -0,30***
*=P<0,10; **=P<0,05; ***=P<0,01
Következtetések
• A két tesztet egymás után javasoljuk végezni.
• A magyar szürke tinók lassabban tették meg az 1,7m-es utat. Igazolódott, hogy ez egy nyugodt fajta.
• A temperamentumos egyedek selejtezése fontos gyakorlati szempont.