A szláv kulturológia A szláv kulturológia kialakulásakialakulása

A szláv kulturológia A szláv kulturológia előfutáraielőfutárai

Jan Amos Komenský (Johannes Amos Comenius / Comenius Ámos János, 1592-1670) – cseh pedagógus és író, „a nemzetek tanítója”

Jan Amos KomenskýJan Amos Komenský

Didactica magna (1632 cs., 1638 lat.)De cultura ingeniorum oratio (1650)

Rembrandt, Comenius (1661,

“The Portrait of an Old Man”)A kultúra = 1) az emberben élő vágy állandó tökéletesedésre;

2) a „humanitas” és a kultúra összekapcsolása; 3) Cultura universalis fogalma: az emberiség

kultúrája, amely mind az egyes ember nemessé formálódásának a

folyamatát, mind a szociális lét általános harmóniáját jelöli. 4) a kultúra – eszköz az egyedi meghaladására az

univerzális és az egységes emberiség felé.

Juraj KrižanićJuraj KrižanićJuraj Križanić (1618–1683) – horvát teológus, nyelvész,

filozófus, a szláv összehasonlító nyelvészet „atya”, a pánszláv eszme előfutára.

Gramatično iskazanje (1666), [Beszélgetések az uralkodásról, avagy Politika (1663)]

A szláv egység: állami, vallási és kulturális területen, amelyet a nyelvi egység kiegészít.

Közös vonások: Habsburg-birodalmi területről; vallási indíttatású eszmeiség; univerzális célok

Különbségek: Comenius Križanić „Ember centrikus” ≠ „Etnikum-centrikus”

Pedagógia ≠ Nyelv, politika

A A szláv újjászületés (1820 szláv újjászületés (1820 --1840)1840)

1. A 19. századi szláv újjászületés okai:– A többnemzetiségű birodalmi forma válsága.– A szláv népek ellenállása az Osztrák és az Oszmán

birodalmak hittérítési és nemzeti asszimilációs törekvésekkel szemben.

– Egy szláv nagyhatalmi állam (Oroszország) létezése.2. A szláv kulturális öntudatra ébredés formai

– A nemzeti nyelvek tanulmányozása és nyelvőrzés.– A szláv történelmi múlt feltárása és felélesztése.– Etnográfiai kutatás.– A pánszláv eszme születése.– A szlavisztika mint tudományág születése (1835.-

től).

A szláv „ébresztők”A szláv „ébresztők”A cseh szlavisztika kezdeteiA cseh szlavisztika kezdetei

és az „ébresztők“ első nemzedékeés az „ébresztők“ első nemzedéke((1. generace národních buditelů):

Josef DobrovskýJosef Dobrovský (1735–1829): Az ószláv nyelv alapjai (Základy jazyka staroslověnského, 1822),

František PalackýFrantišek Palacký (1798–1876): A cseh nép története Cseh- és Morvaországban (Dějiny národa českého v Čechách i v Moravě),

Matice česká megalapítása (1831),

Pavel Josef Šafařík (1795–1861):

Minden szláv nyelvjárásbeli nyelv és irodalomtörténete

(Geschichte der slawische Sprache und Literatur nach allen Mundarten / Dějiny slovanské řeči a literatury podle všech nářečí, 1826),

Szláv régiségek (Slovanské starožitnosti, 1836),

Szláv néprajz (Slovanský národopis, 1842).

A szlovák szlavisztika kezdetei:Ján Kolár (v. Jan Kollár, 1793–1852):

A szláv népek és nyelvek közötti irodalmi kölcsönösségről(O literárnej vzájemnosti mezi kmeny a nářečími slávskými, 1836), Szlava lánya (Slávy dcera, 1824) c. epikus költemény,A magyarországi szlovákok népdalai, avagy világi dalok(Národnié zpěvanky čili písně světské Slováků v Uhrách, 1834–35).

Ľudovít Štúr (v. Ludevít Velislav Štúr, 1815–1856):

– a szlovák nyelv normatív rendszere:Úprava stránky Nárečia Slovenskoualebo potreba písaňja v tomto nárečí(1844) és Náuka reči Slovenskej (1846).

– A szláv törzsek népdalairól és elbeszéléseiről (O národných písnícha pověstech plemeň slovanských, 1853).

– A szlávság és a jövő világa (Slovanstvoa svet budúcnosti / Das Slawenthum und die Welt der Zukunft, 1852) — a pánszláv eszme megfogalmazása.

Martin Benka: Ľudovít Štúr ako vodca povstalcov r. 1848

A horvát szlavisztika kezdetei:A horvát szlavisztika kezdetei:Josip Juraj Strossmayer (1815–1905);

matica hrvatska; a délszláv (jugoszláv)federáció gondolata; a tudomány akadémiai és egyetemi műhelyeinekszervezése.

A szerb szlavisztika kezdetei:Vuk Stefanović Karadžić

(v. Вук Стефановић Караџић,1787–1864):

– a szerb nyelv normatív rendszere:a szerb írás reformja és a szerb nyelvelső nyelvtana és szótára(Pismenica serbska, 1814és Српски рјечник, 1818),

– délszláv folklórgyűjtés.

A lengyel szlavisztika és kulturológia A lengyel szlavisztika és kulturológia kezdetei:kezdetei:

A kultúra / civilizáció problematikája a lengyel Felvilágosodás gondolkodóinál:Stanisław Staszic (1755–1826)«Az emberi nem» (Ród Ludzki,1819–1820) c. didaktikus költeménye.

A lengyel romantika kultúrafilozófiája és a három bárd ( trzej wieszcze):Adam Mickiewicz (1798–1855),Juliusz Słowacki (1809–1849),Zygmund Krasiński (1812–1859)

A pozitivista kulturológiaErazm Majewski (1858–1922):Teoria człowieka i cywilizacji (1910 )Nauka o cywilizacji-kapitał (t. 1–4, 1908–1923 )

A spekulatív kultúrfilozófia:Feliks Karol Konieczny (1862–1949): A civilizációk sokaságáról (O wielości cywilizacji, 1935).

ALEGORIA HISTORII POLSKI

Az orosz szlavisztika kezdetei:

1. A tudományos ág

A. Vosztokov (А. X. Востоков, 1781–1864): Gondolatok a szláv nyelvről (Рассуждение о славянском языке, 1820)

Ju. Venelin (Ю. И. Венелин, 1802–1839): A régi és a mai bolgárok politikai, etnográfiai, történelmi és vallási szempontból az oroszokhoz viszonyítva

(Древние и нынешние болгары в политическом, народописном,историческом и религиозном их отношении к россиянам, 1829),

A régi és a mai szlávok politikai, etnográfiai, történelmi és vallási szempontból az oroszokhoz viszonyítva

(Древние и нынешние болгары в политическом, народописном,историческом и религиозном их отношении к россиянам, 1841),

A dunántúli szlávok népdalainak sajátosságáról(О характере народных песен у славян задунайских, 1835).

I. Szreznevszkij (И. И. Срезневский, 1812–1880):a szlavisztika tanulmányozása az orosz egyetemeken (1835-től).

2. Az ideológiai ágAz „orosz eszme” keletkezése (1830-1840-es évek):• szlavofilek és nyugatosak vitája,• Oroszország sajátosságai – „az egyetemes és összemberi

megtestesítője” (F. Dosztojevszkij: „talaj-elmélet”)Nyikolaj Danyilevszkij (Н. Данилевский, 1822–1885):

Oroszország és Európa (Россия и Европа, 1869, 1870)• a történelmi egyvonalú evolúció eszméjének tagadása,• az emberiség fejlődése lokális és autochton „kulturális-

történelmi típusok” egyedi életciklusainak formájában,• a „kulturális-történelmi típusok” az etnikai-nyelvi rokonságon

és a politikai / állami függetlenségen alapulnak,• az európai, illetve a szláv kultúrkör viszonyában –

antagonizmus és konfrontáció: a román-germán civilizáció hanyatló fázisába ért, a szláv kulturális-történelmi típus azonban fiatal.

A pánszláv eszme a szláv Kongresszusokon:1848 . – Prágában1867. – Szt.-Pétervár – Moszkva

3. Az újkori orosz kulturológia egyes jelenségei

Az „eurázsiaiasság” (jevrazijsztvo – евразийство)az „Eurázsia” eszméje– konzervatív utópia.

Lev Gumiljov(Л. Гумилев, 1912–1992)• „etnogenezis”• „passzionaritás”

Ju. Lotman(Ю. Лотман, 1922–1993)szemiotikai kulturológia

Képek és háttér forrásai Rembrandt Harmenszoon van Rijn, 1661. körül (“The Portrait of an Old Man”) Jan Amos Komensky (Comenius) portréja

http://www.booksplendour.com.au/gallery/classics/rembrandt/rembrandt_Portrait%20of%20an%20Old%20Man-Comenius.jpeg

http://ceska-konference.cz/obecna-porada/img/jan-amos-komensky.jpg

http://www.bilu.org.ua/img.php?k=ilust&r=1&addr=il04.jpg Európa 18. sz. vége – 19. sz. eleje

http://www.diphis.ru/maps/poland1795.gif Lengyelország felosztásai (1772, 1793)

http://www.diphis.ru/maps/europe1805.gif Európa 1805

http://cs.wikipedia.org/wiki/Pavel_Josef_%C5%A0afa%C5%99%C3%ADk Pavel Josef Šafařík (1795–1861)

http://www.stur.sk/Ludevít Velislav Štúr (1815–1856)

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/41/VukKaradzic.jpgVuk Stefanović Karadžić (1787–1864)

http://univ.gda.pl/~literat/zygmunt/polska.jpgLengyelország történelmének allegóriája

http://gumilevica.kulichki.net/maps/r2r01.gifPasszionaritás (eredeti orosz nyelvű séma)

Background:http://www.grsites.com/