a társaságok közös szabályai és a részvénytársasági jog az új … · 2017-10-18 · a...

A társaságok közös szabályai és a részvénytársasági jog az új

Ptk.-ban(kógens-e a diszpozitív?)

2014. március 20.

„Tartalomjegyzék”

• I. Szabályozási célok: a Ptk. és a magánjogi autonómia;• A Ptk. hatályba lépésére való felkészülés;• Szabályozási szemlélet/módszer a jogi személyek/társaságok

esetében;• II.A jogi személy, a gazdasági társaság, és a nonprofit társaság; • III. Társasági vagyon (vagyoni hozzájárulás + tőkevédelem);• IV, A vezető tisztségviselők társaság iránti lojalitása, valamint

felelőssége;• V. Kisebbségvédelem.

I. Szabályozási célok

Vékás Lajos (Az új Polgári Törvénykönyv elméleti előkérdései - 2001):

A kódex-szerű jogalkotás értelme:„A kellően absztrahált, rendszerbe foglalt, azaz

kodifikált normák alkalmasabbak az életviszonyok gyors változásának követésére, mint az egymást sebesen kergető és a részletekbe vesző egyedi és eseti jogszabályok áttekinthetetlen tömege.”

Szabályozási célokA kódex, mint jogalkotási forma/módszer 3 rendelteté se:

• stabilitást , kiszámíthatóságot hozzon,

2010.05.20. – 2014 február: 859! törvény, törvénymódosítás –(maga a Ptk.is 2x módosult a hatálybalépés előtt)

• a magánjogi szabályozásban egységes fogalomhasználatot(pl. „vállalkozás”/”gazdálkodó szervezet”),

• A jogelvek uralmát és rugalmasságot a kazuisztikus részletszabályok felett (a Ptk.-hoz kapcsolódó törvényeken/jogszabályokon is múlik: pl.a létesítő okirat: 3:5.§ c) „a jogi személy célját vagy fő tevékenységét”, de cégjegyzék :Ctv. 24.§ (1) e): „a cég főtevékenységét, valamint további tevékenységi

köreit, azok mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelöléssel”

Szabályozási célok

Teljesíthetők-e ezek a szabályozási célok, elvárások? Kedvező időpontban lépett hatályba a Ptk.?

Lehet-e magánjogi kódexet alkalmazni akkor, amikor esetenként megkérdőjeleződik

- a szerződési szabadság, mint alkotmányos jog?- a tulajdonnal való rendelkezés joga?- a tulajdoni formák egyenjogúsága?- Van-e létjogosultsága egy korlátozott piacgazdaságban egy

„magánautonómiát elismerő” Ptk.-nak?

Válasz: IGEN


Előbb egy részvényjogi (negatív) példa : 2013. évi CXXXV. Törvény a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról:

• a Takarékbank Zrt. közgyűlésén: el kellett fogadni az alapszabály „törvény rendelkezéseinek megfelelő módosítását”;

• 20.§ (10) bekezdés:„Az MFB vételi joggal rendelkezik a Takarékbank Zrt. azon

részvényesének a Takarékbank Zrt.-ben tulajdonolt valamennyi részvényére, amely részvényes a takarékbank Zrt. alapszabályáról a 20.§ (7) bekezdés szerinti szavazáskor nemmel szavaz, tartózkodik, vagy távol marad illetve…”.

• A részvényes szavazati jogát gyakorolva: vagy „igennel” szavaz vagy tudomásul veszi: nem marad részvényes.

Szabályozási célokMásodik (pozitív) példa : AB 2014. március 17. – X/1769/2013. számú

határozata (fennálló szerződések módosításának feltételeiről)• A Kormány egyik kérdése: van-e jelentősége annak, hogy az

Alaptörvényben a „piacgazdaság” nevesített formában nem szerepel?

• AB.: nincs.

Az Alaptörvény M) cikke tartalmazza a piacgazdaság két „létfontosságú elemét”: a vállalkozás és verseny szabadságát;

a piacgazdaság működésének „elengedhetetlen feltétele a szerződési szabadság, amely ennek következtében szintén élvezi az Alaptörvény védelmét”.

„Ezt támasztják alá a szerződési szabadságnak a Ptk.-ban foglalt garanciális szabályai is”.


Az új Ptk.-nak az elkövetkező években szemléleterősítő szerepe lehet:

• A kódex a magánjog klasszikus elveit, jogintézményeit,

• az egyén (vállalkozások)szabadságát állítja szembe az állam (esetenként) túlzott beavatkozásával.

• Nem az újításoknak, hanem a Kódex (pozitív értelemben vett) konzervativizmusának lesz jelentősége.

A Ptk. hatályba lépésére való felkészülés

Kisfaludi András : „A legjobb polgári jogi szabályozás is sokat veszíthet a fényéből, ha az

átmeneti vagy a kapcsolódó rendelkezések hibásak, hiányosak, nincsenek összhangban az új Ptk. normáival.” (JK 2013. július-augusztus)

- Egymástól elszakadó kodifikációs munkafázisok: fokozódó szakmai kockázat.

(a hitelbiztosítéki nyilvántartás ma még nem működik, de a

- Eltérő szakmai szemlélet:

--a Kodifikációs Főbizottság álláspontja,--a kormánytöbbségnek a zárószavazás előtt benyújtott módosító csomaggal

kifejezésre juttatott álláspontja,és--a kormányzati köztisztviselők álláspontja a kapcsolódó törvények/rendeletek

kidolgozása során.


Példák az ellentmondásos szándékok okozta zavarra és következményeire:

• Kodifikációs Bizottság v. kormánypártok

AB 7/2014. (III.7.) határozat 2:44.§-ból megsemmisítette a „méltányolható közérdek” v. Vékás Magyar Jog 2013/1. szám

• Kodifikációs Bizottság v. minisztériumok


• Ptk. Szakértői Javaslat indokolása (2008.): „nem tartja fent a javaslat a gazdálkodó szervezet fogalmát. Ezzel kapcsolatban már a Koncepció is kimondta, hogy „a szerződési szabályok egysége folytán a magánjogi viszonyok jogi rendezése számára feleslegessé váló‘gazdálkodó szervezet’ kategóriát az új Ptk-ban meg kell szüntetni”.

• Ptk. 8:1.§ 4. „vállalkozás : a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy”. – (nem tételes felsorolás – a „fogyasztó” fogalmához igazodik – összhang pl. versenytörvénnyel).


• „Ptk.-saláta” törvény (2013. évi CCLII. törvény )- Pp. 396.§ „E törvény alkalmazásában gazdálkodó szervezet a gazdasági társaság,

az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat(!), az egyéb állami gazdálkodó szerv(!), az egyes jogi személyek vállalata (!), a közös vállalat (!), a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó.”

- A csődtörvényben változatlanul: „gazdálkodó szervezet” és „g.sz. vezetője” (3.§)- Indokolás : „Az eljárási jellegű szabályokat tartalmazó normáknál több szempontból

is célszerűbb fenntartani egy olyan fogalmat, ami alapján pontos személyi kör állapítható meg, mert ez segíti az egységes jogalkalmazást . A Pp.-ben ezért meghatározásra kerül egy taxatív felsorolást tartalmazó gazdálkodó szervezet fogalom, ami jól elkülöníthet ő az új Ptk. absztraktabb , anyagi jogi szemléletű és tágabb értelmezést engedő vállalkozás fogalmától .”

- A közigazgatás nem fogadja el a Kodifikációs F őbizottság szempontját – nem hajtja végre, nem teszi általánossá a terminológia megváltoztatását. Marad a jogrendszerben a zavarodottság.


• Kodifikációs Bizottság v. KIM (jogharmonizáció a társasági jogban)2013. decemberi Ptk. módosítás:- Indokolt volt-e a tucatnyi módosítás?Egy példa szemléltetésül:2009/101/EK irányelv 10. cikk (2) bekezdés:„A társasági szervek hatáskörének az alapszabály vagy az illetékes szervek

határozata általi korlátozására harmadik személyekkel szemben nem lehet hivatkozni, még akkor sem, ha ezt korábban közölték”.

Ptk. 3:282.§ (3) bekezdés:„Az igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja. Az igazgatóság

tagjai képviseleti jogának korlátozása, megosztása, és nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben nem hatályos”.

(ugyanez: kft. - 3:196.§ (1) bekezdés) - Indokolt módosítások, a társasági működés során kisebb-nagyobb

jelentőségük van.

A Ptk. hatályba lépésére való felkészülés – az átmenet

Ptké. 12.§1.) Indokolt volt-e különbséget tenni• Bt/kkt (véghatáridő: 2015. március 15.) és• Kft., rt., egyesülés (2016. március 15.)Között?Nem: „egységes jogi személy” fogalom bevezetése 2.) Jó megoldás-e a Ptk.-hoz igazításról (Ptk. szerinti

„továbbműködésről”) való döntést a létesítő okirat 2014. március 15. napját követő első módosításához (de legkésőbb 1év/2év) kötni?

Nem: ez sok esetben tervezhetetlenné az átállást/ ugyanakkor a véghatáridő körül így is sok változásbejegyzés lesz.

Jobb lett volna: egységes 2 éves határidő, azon belül a cég dönthetett volna, hogy áttér-e a Ptk- szabályaihoz v a társasági szerződés időközi módosítása ellenére marad-e a Gt. alatt. De a 2 év leteltekor kötelező az átállás.


3. Jó-e a kft. feltőkésítésével összefüggő átmeneti szabály?

• „(2) Az (1) bekezdés szerinti korlátolt felelősségű társaság legkésőbb 2016. március 15-éig köteles a törzstőkéjét megemelni vagy átalakulni, egyesülni azzal, hogy a tőkeemelésről a ptk. rendelkezéseinek alkalmazásával határozhat.

(3)A (2) bekezdés szerinti döntésig a társaságnak a Gt. rendelkezéseit kell alkalmaznia, a 12. § szerinti társasági szerződés módosításról nem határozhat”.

• Nem térhet át a Ptk. rendszerre csak akkor, ha a jegyzett tőke szabálynak is megfelel.

• De mi a helyzet, ha a TSZ ún. első módosítása elkerülhetetlenné válik? (Amikor nem a tagok döntésén múlik.) Ebben az esetben a tagok kötelesek dönteni a Ptk. szabályaihoz igazodásról és – ha kft.-ként akarnak működni – eleget kell, hogy tegyenek a tőkeemelési követelménynek is. - akár már a jöv ő hónapban is.


• A 3:162. (1)-(2) bekezdés alkalmazható (Ki nem fizetett osztalék fokozatos jóváírása + a tagok helytállási kötelezettsége: „a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig”.)

• Osztalékfizetési korlát + helytállás nem valamennyi tagra vonatkozik a törzstőke minimum teljesítéséig, hanem csak a társaságnak tartozó tagra/tagokra.

• Diszpozitív-e a feltőkésítési szabály (helytállás)? Nem (3:4.§(3) b) - hitelezői érdekek nyilvánvaló sérelme


A 4. átmeneti szabály a részvénytársaságokra vonatkozik:

• nincs gyakorlati jelentősége: jogelőd nélkülnyrt. nem alapítható;

• zrt/kft működési mód váltás/átalakulás • erősíti azt a szakmai álláspontot: a

szabályozásbeli törésvonal: a zrt/nyrt között húzódik

• a Ptk. ezt kodifikációs szempontból tagadja.• DE pl. a kógens/diszpozitív szabályozás terén

elismeri.


Kógencia és diszpozitivitás Rt-nél, Kft-nélKifejezett tiltás a részvényesek/tagok

számára:• nyrt.: 30 esetben • zrt.: 19 esetben• Kft.: 10 esetben

A Ptk. hatályba lépésére való felkészülés – új jogszabályok

A Ptk. Harmadik Könyvéhez kapcsolódó új/ módosuló törvények, jogszabályok

• 2013. évi CLXXVII. törvény (új Ptké.)• 2013. évi CLXXVI. törvény (Átalakulási törvény)• 2013. évi CCLII. törvény (ún. Ptk.-saláta törvény)

DE

• 2013. évi CCXXXVII. törvény (új Hpt.- speciális részvényjogi előírások)

• 67/2014. (III.13.) Korm. rendelet a részvénytársasági részvénykönyv vezetésével összefüggő egyes kérdésekről

• 12/2014. (II.28.) KIM rendelet egyes cégjogi és civil eljárásjogi rendeleteknek a módosításáról (korrigált szerződésminták a Ctv-ből)

+ 1/2014. számú PJE határozat az új Ptk. alapján átt ekintette a PK véleményeket, jogegységi

határozatokat, PK/GK állásfoglalásokat. (vannak olyan állásfoglalások, amelyek a régi Ptk. alkalmazása során sem vehetők figyelembe.)


Két példa a kapcsolódó jogszabályokból („Ptk.saláta törvény” + RK rendelet):

• Egyik sem koncepcionális súlyú: kifejezetten „technikai” rendelkezés;

DE• nélkülözhetetlenek a részvénytársaság

működése során + • Látjuk majd: ahogy a Ptk. körül fokozatosan egy

bonyolult szabályrengeteg alakul majd ki.


A részvény előállítási módjaPtk.3:214.§ (1) bekezdése a zrt. esetében

egyértelművé teszi:„a nyomdai úton előállított részvény dematerializált

részvénnyé, a dematerializált részvény nyomdai úton előállított részvénnyé alakítható át”.

A Gt. 198.§ zrt.-nél nem zárta ki egyik formát sem, de a „demat.” részvényt nem lehetett visszaalakítani.

A Tpt . új 12/A.§ ennek módját/eljárását: 90 napon belül lefolytatható a visszaalakítás.


A Részvénykönyv lezárása

2007/36/EK irányelv 7. cikk (3): „Az egyes tagállamok biztosítják , hogy minden társaságra egységes fordulónap vonatkozzon”.

Gt. 304.§ (3) Nyrt.: ”A közgyűlésen a részvényesi jogok gyakorlására az a személy jogosult, akinek nevét a közgyűlés kezdő napját megelőző második munkanapon 18 órakor a részvénykönyv tartalmazza”.

Ptk.3:273.§ (2) Nyrt.:a közgyűlésen az vehet részt, akit „a közgyűlés kezdőnapját megelőző második munkanapon bejegyeztek a részvénykönyvbe. Az alapszabály ettől eltérő rendelkezése semmis.”

67/2014. (III.13.) Korm. r.: 4.§ „A Ptk. 273.§ (2) bekezdés szerinti, a közgyűlés kezdőnapját megelőző második munkanapon a részvénykönyv vezetője 18 óráig biztosítani köteles azt, hogy a részvényes a részvénykönyvi bejegyzésére vonatkozó részvényesi jogát gyakorolni tudja”.

Szabályozási módszerek

3 kérdés: 1. Hol találni a Gt.-ben jól ismert szabályt? 2. Ha „eltűnt”, ennek mi az oka?-- tartalmi ok,-- szerkesztési indok (pl. közjogi vagy eljárási jogi norma),-- kodifikációs szemléleti megközelítés (diszpozitívitás),

vagy-- tévedés, hiba,szórakozottság?

3. A társasági tagok autonómiája jobban érvényesül-e? A törvény dönt-e vagy a tulajdonosok?

Szabályozási módszer: diszpozitivitás

• Kisfaludi András álláspontja:- Ptk. jogi személyek: elsődleges a tagok döntési

szabadsága (magánautonómia).„…a magánjogi jogi személyek nem az alapítókon kívüli

célokat hivatottak szolgálni, különösen nem lehetnek az állami akarat megvalósításának eszközei.”

„A jogalkotó nem tetszése szerint, hanem nyomós, védelemre szoruló érdekek megóvása érdekében avatkozik be a magánautonómia viszonyaiba,s ez a beavatkozás akkor igazolható, ha a jogalkotó számot tud adni a tilalom okairól.”

Az állam/törvényhozó beavatkozása kivételes a „főszabályhoz” (tagok autonóm döntése) képest.


Ptk. 3:4.§ (2) bekezdés:

A „(3) bekezdésben foglaltak kivételével” a tagok eltérhetnek a Ptk .-nak a

• a jogi személy tagjai (alapítói) egymás közötti viszonyára,• a tagok és a jogi személy közötti viszonyra,• a jogi személy szervezetének és működésének szabályozásáravonatkozó szabályoktól.

Gt.9.§ (1) bekezdés :• Gt + más jogszabályok keretei között: szabadon, de: nem

ellentétben a szabályozás céljával + jóhiszemű joggyakorlás követelményével;

• A Gt rendelkezéseitől eltérni csak, ha „ezt a törvény megengedi”.

Szabályozási módszerek – amikor nem „diszpozitív”

Ptk.3:4.§ (3) bekezdés1. Törvényi, kifejezett tiltás.

2. Normatív tilalom (hitelezők, munkavállalók, kisebbségi helyzetben lévő tagok érdekeinek nyilvánvaló sérelme + törvényességi felügyelet akadályozása)

- jogalkalmazó mérlegelésére bízott tilalom (kisegítő, korrekciós funkciót betöltő szabály)

-- „nyilvánvalóan sérti” : a szerződési szabadság korlátozása kivételes;

- a diszpozitív módszer: Kisfaludi szerint: nem csupán kodifikációs technika: szemléleti váltást jelent;

Szabályozási módszer: diszpozitivitás, mint rejtvény

Debreceni Ítélőtáblán 2014. február 4-én szakmai konferencia: pl. a 3:19.§ (2) bekezdéstől a TSZ-ben/Alapszabályban eltérhetnek-e?

„A határozat meghozatalakor nem szavazhatnak:a) Akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól

mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;(…)f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.”A Gt. 20.§ (5) bekezdés egyértelműen kógens. A Ptk.3:19.§ (2) bekezdésre kifejezett tiltást nem tartalmaz.

Szabályozási módszer: diszpozitivitás, mint rejtvény

• A Debreceni Ítélőtáblán a többségben bírákból álló résztvevők: a 3:19.§ (2) el lehet térni : nem jogot von el, de többletjogot ad (szavazhat, aki a Ptk. alapján különben nem szavazhatna)

• Így ha egy kft/zrt. többségi részesedéssel rendelkező tagja „magával” kötne szerződést: akár meg is szavazhatja.

• rendeleti szerződésminták felértékelődése!!


3 kérdés – (egyelőre) válasz nélkül:1) Van-e a 3:236.§ alapján lehetőség arra, hogy

egy zrt. • a vezető munkavállalók számára,• olyan kedvezményes árú dolgozói részvényt

bocsásson ki, amely• egyben szavazatelsőbbségi jogot is biztosít

(ötszörös szavazati jogot)?(A Gt. 191.§ alapján nem volt erre lehetőség.)


2) A részvénytársaság alapszabályában eltérhet-e a 3:276.§ (1) bekezdésétől, amely kimondja, hogy „A közgyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel határozhat az alapszabály módosításáról, a társaság működési formájának megváltoztatásáról, a társaság átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról, jogutód nélküli megszűnéséről, valamint az alaptőke leszállításáról”.

(A Gt.236.§ (1) bek.: a KGY-nek „ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a határozati javaslatot legalább háromnegyedes többséggel kell elfogadnia”.)


3) A Ptk. 3: 275.§ (1) bek. alapján: a rt. határozatképtelen és ezért megismételt közgyűlése megtartható-e 1 órával később, ha az alapszabály ezt előírja?

(A Gt. 234.§ (2) bekezdése ezt lehetővé teszi.)

Szabályozási módszerek –kifejezett tiltás: 3:4.§ (3) bekezdés

a) pontA kifejezett (explicit) törvényi tiltás eltér ő megfogalmazásai :

- „az eltérő szabályozás tilalma ” önálló paragrafusban –

Példa: 3:265.§ : „Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely a társaság által teljesített kifizetésekre az e fejezetben foglaltaknál a részvényesekre nézve kedvez őbb szabályokat állapít meg.”

- „Nyilvánosan működő részvénytársaságok esetén az alapszabály ettől eltér ő rendelkezésesemmis”. – 3:275.§ (3) – felfüggesztett kgy folytatása szabályai;

- „Tilos a részvényesi jogok gyakorlásával összefüggésben az azonos részvénysorozatba tartozó részvényekkel rendelkező részvényesek közötti hátrányos különbségtétel”. (3: 253.§)

- 3:278.§ (4) bek.: „A nyilvánosan működő részvénytársaság igazgatósága a közgyűlési jegyzőkönyvet (…) harminc napon belül köteles a nyilvántartó bíróságnak benyújtani.”

- 3:280.§ (3) bek.: „Nem tartható konferencia-közgyűlés, ha az ellen a szavazatok legalább öt százalékával együttesen rendelkező részvényesek (…) írásban tiltakoztak, és(…).”

Szabályozási módszerek -kifejezett tiltás

• Mit jelent a „kell ” szó használata a kógencia szempontjából?

Ptk.:3:261.§ (6) – kifizetések részvényesnek„E § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a

részvényes javára nem tagsági viszonyon alapuló kifizetésekre is , ha azok összeegyeztethetetlenek a felelős társasági gazdálkodás követelményével.”

• A „kell” használata nem feltétlenül zárja ki a törvénytől való eltérést: de itt 3:265.§egyértelmű (az eltérő szabályozás tilalma: „semmis” ).

Szabályozási módszerek –kifejezett tiltás

A kifejezett tiltás eltérő hatóköre:• a szabályozási tárggyal (pl. társasági kifizetés)összefüggő

valamennyi rendelkezés kógens - + „egyoldalú kógencia” tilos „a részvényesekre nézve kedvez őbb ” alapszabályi rendelkezést

kimondani• „differenciált kógencia” – példa: 3:282.§„A részvénytársaság ügyvezetését az igazgatóság látja el. Az

igazgatóság három természetes személy tagból áll. Semmis az alapszabály azon rendelkezése, amely háromnál kevesebb tagú igazgatóság felállítását írja elő.”

De nem kizárt, hogy az rt. IT tagja jogi személy legyen, ezzel kapcsolatban diszpozitív marad a szabály. (Lásd 3:22.§ (3) bek.).


Példa: differenciált kógencia a „saját részvény” esetében: Ptk.3:226.§

„Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely a saját részvény megszerzésének feltételeire vagy a saját részvénnyel gyakorolható jogokra vonatkozóan az e törvényben meghatározott szabályoknál a társaságra nézve enyhébb követelményeket ír elő.”

• Irányadó: 3:222.§-3:225.§-okra.

• 3:222.§ (1) bek. első mondat: „A részvénytársaság az alaptőke huszonöt százalékát meg nem haladó mértékben megszerezheti az általa kibocsátott részvényeket.”

• Vajon a 25%-os plafonra vonatkozó szabály „szerzési feltétel”? Vonatkozik-e az eltérő szabályozás tilalma?


Ami a saját részvénynél biztosan kógens szerzési előfeltétel:

• csak teljesen befizetett részvényt;• ha az osztalékfizetés feltételei fennállnak;• a közgyűlés előzetes felhatalmazása.(hitelezővédelmi + kisebbségvédelmi

szempontok)A szerzési plafon sem kifejezett tiltással, sem

normatív tiltással sem igazolható: pl. hitelezővédelmi megfontolással, ha az osztalékfizetés feltételei fennállnak.


Saját részvény és részvényesi jogok – példa az irányelvi követelményeknél szigorúbb szabályokra

3:225.§(1) A részvénytársaság a saját részvénnyel részvényesi

jogokat nem gyakorolhat.(3) A saját részvényre eső osztalékot az osztalékra jogosult

részvényeket megillető részesedésként kell –részvényeik névértékének arányában – számításba venni.

3.226.§ Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely (…) a saját részvénnyel gyakorolható jogokra vonatkozóan az e törvényben meghatározott szabályoknál a társaságra nézve „enyhébb” követelményeket ír elő.

Szabályozási módszerek – saját részvény (folytatás)

2012/30/EU Irányelv 24. cikk- saját részvényhez fűződő szavazati jogot fel

kell függeszteni;- A társaságnak fel nem osztható tartalékot kell

képeznie, ha a mérlegben az eszközök között szerepelnek a saját részvények.

DE- Nincsen olyan uniós előírás, amely pl. a saját

részvényre eső osztalék szétosztását írná elő az osztalékra jogosult részvényesek között

De tény: Gt. 227.§ ugyanígy rendelkezett.

Szabályozási módszerek –normatív tiltás 3:4.§ (3) bekezdés

b) pontPtk. 3:4.§ (3) bekezdésA normatív tiltás 4 esetköre:• A jogi személy hitelezőinek (!),• munkavállalóinak (??),• a tagok kisebbségének (!)jogait nyilvánvalóan sérti, vagy• A jogi személy „törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza”.

Mit jelent: „nyilvánvalóan sérti” ?A tagok/részvényesek szerződési szabadsága csak kivételes / kivételesen indokolt

esetben korlátozható . -A főszabály: döntési autonómia : a törvényhozó kifejezett/közvetlen tiltással él, ha a

törvényi előírástól való eltérés hátrányos következményeit valószínűsíti.A normatív tiltás szerepe: „kisegít ő szabály ” olyan esetre, amire a jogalkotó nem

gondolhat előre, de amikor a főszabály alkalmazása méltánytalan helyzetet eredményezne.

Szabályozási módszerek –diszpozitív előnyök

Kisfaludi: A diszpozitív szemlélet remélt előnyei:• Nem kell kijátszani a törvényt: kevesebb

bújtatott, szindikátusi kikötés;• eltérést engedő normák: „modellként”

szolgálnak,”érvényesülésre törekszenek” –működési költségek csökkenthetők.

De vannak-e hátrányai ennek a szemléletmódnak?

Szabályozási módszerek –diszpozitív nehézségek 1.

• Főszabály: Ha a törvény „hallgat ” (nem ad modellt), de ettől még a tagok/részvényesek jogosultak a létesítő okiratban rendelkezni, ha „normatív” (közvetett) tiltás sem érvényesül.

• De: EU társasági jog esetenként kifejezett jogalkotói felhatalmazáshoz köti az alapszabályban való rendelkezést.

Példa: 2007/36/EK irányelv az egyes részvényesi jogok gyakorlásáról a tőzsdén jegyzett társaságokban – 9.cikk (2) – a részvényes kérdésfeltevési jogával kapcs.

„A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy egy válasz megadottnakminősül akkor, ha a kérdéses információ a társaság internetes honlapján kérdés-felelet formájában hozzáférhető”.

Ptk. 3:258.§ ( a tájékoztatáshoz való jog kapcsán) nem tartalmaz ilyen szabályt; -mivel jár ez??

Szabályozási módszerek-problémák a diszpozitivitással 2.

• Elvileg helyes – gyakorlatban kérdéses:( 2 példa – eltérő jellegű a kodifikációs probléma)Első példa : Gt.299.§ (1)bekezdés – szavazatmaximálás„A nyilvánosan m űködő részvénytársaság alapszabálya

meghatározhatja az egy részvényes által gyakorolható szavazati jog legmagasabb értékét. A szavazati jog legmagasabb mértékének meghatározása során tilos a részvényesek között bármiféle különbségtétel. A társaság alapszabálya az alapszabályban meghatározott részvényesi csoport szavazati joggyakorlását maximáló szabályt is előírhat.”

Az új Ptk. viszont nem tartalmazza ezt a szabályt:tudatos változtatásról van-e szó?

Szabályozási módszerek –problémák: szavazatmaximálás

másutt

• 1965. évi (német) részvénytársasági törvény134.§ (1) – 1998. évi módosítás óta tilos a szavazatmaximálás.

• Olasz Civil Code: 2003-ban tiltotta meg.• Angol-szász társasági törvények nem

tartalmaznak kifejezett szabályt /tilalmat, de: tőzsdei szabályzatok kizárják.

• Francia + skandináv társasági jog: ismeri a szavazatmaximálás lehetőségét.

Szabályozási módszerek,problémák:

szavazatmaximálásÉrtelmezési ajánlat:

A szabályozás hiánya: részvényesi autonómiába utalja a kérdést.Érvek:

• Kifejezett tiltás hiánya + normatív tiltás sem érvényesül: ugyanis nem „nyilvánvaló” a kisebbségi jogok sérelme, adott esetben épp cég felvásárlása is okozhat

veszteséget.

• Nincsen átmeneti szabály a Ptké.-ben, a meglévő szavazatmax szabályok kivezetéséről.

• A szabályozott piac önszabályozása elegendő.

• A nyilvános vételi ajánlatról szóló 2004/25/EK irányelv közvetve elismeri a szavazatmaximálás előírásának a lehetőségét. – Lásd Tpt. 76/A.§ (2 )

A céltársaság alapszabálya el őírhatja , hogy a felvásárlással szembeni védekezésről döntő rendkívüli KGY-en nem alkalmazhatók az alapszabályban a szavazati jogra vonatkozó korlátozás.

Szabályozási módszerek,problémák:

szavazatmaximálás

• 2013. évi CCXXXVII. törvény (új Hpt.)135.§„A nyilvános részvénytársasági formában működő

hitelintézet alapszabálya meghatározhatja az egy részvényes által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékét.

A szavazati jog legmagasabb mértékének meghatározása során tilos a részvényesek közötti bármiféle különbségtétel.

A társaság alapszabálya az alapszabályban meghatározott részvényesi csoport szavazati joggyakorlását maximálószabályt is előírhat ”.

• A Gt. 299.§ (1) bekezdés szerinti szabály a különös szintű szabályozásban jelenik meg immár.

Szabályozási módszerek-problémák: cégvezető választása

• A második példa – (itt nem hallgat a Ptk)• Gt.32.§ (1)bek.: „Ha ezt a társasági szerződés nem zárja ki, a

társaság legf őbb szerve a vezető tisztségviselők tevékenységének segítése érdekében egy vagy több cégvezető kinevezéséről határozhat.” – a szabály kógens;

• Ptk.3:113 .§ (1)bek.: „A társaság legf őbb szerve a vezető tisztségviselők munkájának segítése érdekében egy vagy több cégvezetőt nevezhet ki.” – a szabály diszpozitív.

- A két normaszöveg szinte azonos , de egyformán kötelez ő-e?

A Ptk-nál nincs kifejezett tiltás az eltérésre, és „normatív kógencia” sem állapítható meg. Modellszabály, következésképpen a TSZ delegálhatja az ügyvezetésnek a kinevezési jogot.

Szabályozási módszerek –diszpozitív-e a rendelkezés

Térjünk vissza a 3 kérdésre : az 1 kérdés:• Dolgozói részvény vezető munkavállalóknak 5x szavazat elsőbbségi

joggal?? • (Gt. kógens szabálya nem tette lehetővé: osztalékelsőbbségi jog +

vezető tisztségviselő jelölésének joga)• Ptk. 3: 236.-3:237.§A d. részvény kötelez ő definíciós feltételei : munkavállalók számára + ingyenesen vagy névértéknél alacsonyabbNormatív kógens követelmények:tőkevédelmi + hitelezővédelmi szabályok (3:302.§ alaptőkén felüli vagyonból

a kedvezmény erejéig; osztalékra a dolg. Részvény után is csak ha a 3:262.§ szerinti feltételek teljesülnek stb.

egyenlő elbánás követelménye: azonos részvénysorozaton belül, de ez nem jelenti, h a társaságnak ne lenne nagy szabadsága a vezetői ösztönzési rendszer kialakításakor stb.

Sem a kifejezett, sem a normatív tiltásból nem vezethető le: a tiltás. + 3:240.§az „egyéb részvényfajták” szabály bevezetéséből is ez következik.


A 2. kérdés a Ptk. 3:276.§-ával kapcsolatos • Kötelező-e a ¾-es szótöbbség vagy az alapszabály eltérhet-e pl. az

alapszabály módosítása, működési forma megváltoztatása, átalakulás, alaptőke leszállítása esetén?

• a Gt.236.§ egyoldalú kógencia, (kivételekkel: pl. alaptőke leszállítás);

• A Ptk.részvényjogi fejezete: kifejezett tiltó szabályt csak a 3:277.§-ban: nyrt-nél: részvényosztály hozzájárulás valamely sorozathoz kapcsolódó jog hátrányos módosítása esetére. – semmisség

• Ptk. 3:19.§ (3) : semmis: Egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb arány +alapszabályi eltérés a

törvény egyhangúságot előíró szabályától.

• A Ptk. 276.§ (1) „valószínűsíthetően” diszpozitív szabály.


A 3. kérdés: 3:275.§ - határozatképesség• szemben a kógens Gt-vel, amely

elfogadta: az alapszabály a 234.§-tól eltérően rendelkezzen,

• 3:275.§ (1) bekezdés: „Az alapszabály három, illetve tíz napnál

rövidebb és huszonegy napnál hosszabb összehívási határidőt előíró rendelkezése semmis”.

II. Jogi személy, gazdasági társaság

• A Ptk.-ban szabályozott jogi személyek köre:Magánjogi jogi személyek (egyesület, alapítvány,

gazdasági társaság, szövetkezet, egyesülés)• A Ptk.-ban nem szabályozható jogi személyek köre:Közjogi jogi személyek (költségvetési szerv, köztestület,

közalapítvány stb.)„Az ilyen szervezetek létrehozása alapvetően nem a

létesítésről döntést hozó személyek érdekeit szolgálja, hanem általában valamilyen közcél, közfeladat megvalósítását, vagyis már ezen a ponton túlmutat a döntésben résztvevők magánautonómiájának körén.” (Kisfaludi)

Jogi személy, gazdasági társaság

• Ehhez képest vitatható a 3:3.§ (2) bekezdés:

„A jogi személy általános szabályait megfelel ően alkalmazni kell az e törvényben nem szabályozott típusú jogi személyre”. – ez a mondat zavaró a Ptk. hatálya alá nem tartozó közjogi személyeket illetően. („megfelelően”)


A Ptk. szabályozási megközelítése:

• Ptk. 3:88.§-89.§ nem rendelkezik a nonprofit gazdaági társaságról, eltérve a Gt.4.§-tól.

• Diszpozitív szabályozás: tagok a magánjogi autonómia körében szabadon döntenek: kiosztható adózott eredmény sorsáról – eseti jelleggel vagy a létesítő okiratban általános érvénnyel.

• Eltérés pl. az egyesületi szabályozástól: 3:63.§ (4):„Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja,vagyonát

nem oszthatja fel tagjai között , és a tagok részére nyereséget nem juttathat.”

• A közhasznú működés – közjogi aspektus (közfeladat ellátás + adójogviszonyban elnyert kedvezmények) – nem Ptk. kompetencia.


Eltérő az ún.„Ptk-saláta” törvény megközelítése:

• Ctv.-módosítás : új 8. Cím – 9/F.§: - szabályozza a nonprofit gazdasági társaságot;

„(1) A gazdasági társaság nonprofit jellegét a cégnévben a társasági forma megjelölésénél fel kell tüntetni ”.

• - „Nonprofit gazdasági társaság” Gt. 4.§-tól eltér, mivel nem tartalmazza: „üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat”.

• Ctv. egyetlen előfeltétel: „…létesítő okirata tartalmazza, hogy a gazdasági társaság tevékenyégéből származó nyereség a tagok között nem osztható fel, hanem az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja ”.

• Jogkövetkezmény – cégnévben feltüntetésre kerül, cégjegyzékben így rögzítik.

• A tagok változtathatnak döntésükön – nem végleges (mint Gt.- ahol még az átalakulás is csak nonprofit társasággá)


• A kapcsolódó törvényben módosított Ctv. „felülírta” a Ptk. döntését. • Indokolás: „Figyelemmel kell lenni ugyanakkor arra, hogy a nonprofit jelleghez

számos jogszabály fűz valamely következményt (általában kedvezményt), vagy kifejezetten nonprofit formában való működést ír elő.”

• A Ctv. módosítása nem érinti az ún. Civil törvény (2012. évi CLXXV. tv.) szerinti közhasznúsági kritériumokat:

• „A nonprofit gazdasági társaság (a Civil törvény szerint) közhasznú jogállású is lehet ”.

DE• A nonprofit státusz bejegyzése nem teszi a társaságot közhasznúvá.

További követelmények:

• P.: Közhasznúsági nyilvántartásba vételhez: a szervezet gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú, vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez;

Jogi személy, gazdasági társaság Ptk. 3:89.§ - formakényszer - egységes „részvénytársaság” f ogalom – zrt és nyrt különbségei :• alapítás módja,• jegyzett tőke általános minimuma,• részvény előállításának módja,• részvényesi minőség igazolása,• közgyűlési részvétel előfeltétele,• a közgyűlést megelőző tájékoztatási kötelezettség,• felfüggesztett közgyűlés folytatása: határozatképesség,• közgyűlési jegyzőkönyv bírósági benyújtása,• közgyűlési határozatok nyilvánosságra hozatala,• a társaság és a részvényes közötti vagyonátruházási szerződés előzetes közgyűlési jóváhagyása,• részvényes kizárásának lehetősége,• vezérigazgató ügyvezetőként való eljárása,• igazgatótanács létesítése,

függetlenségi követelmény az igazgatótanácsban vagy a felügyelő bizottságban,• felügyelő bizottság kisebbségi kezdeményezésre,• ügydöntő felügyelő bizottság létesítése,• audit bizottság létesítésének kötelezettsége,• állandó könyvvizsgáló igénybevétele,• kisebbségi jogok gyakorlásának %-os mértéke,• szavazatelsőbbségi részvény 10x korlát,• vezető tisztségviselő, fb tag kijelölésére vonatkozó elsőbbségi részvény,• részvényosztály hozzájárulása közgyűlési határozathoz,• felelős társaságirányítási jelentés készítése,közzététele.

III. Jogi személy, g. társaság vagyona

Ptk. – Háromszintű szabályozás:• Jogi személy általános szabályok – 3:9.-

10.§• Gazdasági társaságok közös szabályai-

3:98.-99.§• Egyes társasági formáknál – 3: 163.§,

3:251.§

Jogi személy, g. társaság vagyona

• „Els ő szint” Jogi személyekre általában (3:9.§) :- „szolgáltatási kötelezettség” – visszakövetelési jog

kizárása – „végleges” szolgáltatásDE – egyik sem kivétel nélküli szabály- pl. egyesület: nem kötelező a vagyoni hozzájárulás- Mit jelent „végleges”? - a társaság működésének

időtartamára, vagy egyesület: hasonló célra fordítás kötelezettsége

- Kkt-bt. A tagsági jogviszony felmondása (3:146.§ + 150.§) – elszámolási kötelezettség - kógens szabály (3 hónapos kifizetés előírás)

„nincsenek valódi közös szabályok”


• „Els ő szint” Jogi személyekre általában (3:10.§)- Pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás –

„dolog tulajdonjogát vagy vagyoni értékű jogot ruházhat át a jogi személyre”.

- Felülértékelt apport: a jogi személy 5 évig követelheti a tagtól a különbözetet.

Miként értékelendő , hogy az elismert/megítélt követelés apportálásáról csak a társasági közös szabályok rendelkeznek? (Bodzási Balázs felvetése)

Ptk.3:10.§ nem tiltja kifejezetten + ún. Normatív tilalom sem vetődik fel = nemcsak társaságnál lehet elismert, forgalomképes követelést apportálni.

Jogi személy,g. társaság vagyona

„2.szint ” Gazdasági társaságok (közös):• Apport (3:99.§)- elismert/megítélt követelés átruházása - kifejezett tilalom : „munkavégzés, személyes

közreműködés vagy szolgáltatás” (Gt. 13.§(2)bekezdéssel megegyezően)

Indokolt-e a tiltás pl. a tagok korlátlan felelősségével működő kkt.-nél?

A jogi személyekre nézve általános jelleggel nem tiltja a Ptk.- tehát ott lehet?


„2. szint ” Gazdasági társaságok (közös):EU hitelezővédelmi irányelv (2012/30/EU Irányelv -

2012. október 25.) – hatály : nyrt!7. cikk : „Jegyzett tőke kizárólag vagyoni értékkel

rendelkező dolog lehet. A munkavégzésre vagy szolgáltatások nyújtására vonatkozó kötelezettségvállalások azonban nem tekinthetők ilyen dolognak”.

Indokolatlan volt a tőkepiacon működő rt. apport szabályait általánosítani!


„3. szabályozási szint ” : kft., részvénytársaság:

Irányelv 10. cikk: apportról független szakértő(k) jelentése

- rt. 3:251§: apport értékelése (zártkörű rt.-nél is!);- kft.-nél (helyesen) még diszpozitív szabályként sem írja

elő.

- A 3:251.§ nem rögzíti az eltérés kifejezett tilalmát (eltérés kifejezett tiltása csak a3:252.§-nál)

– mégis kógens – hitelezői érdekek „nyilvánvaló sérelmét” jelentené. – normatív tilalom (3:4.§ (3) bek.)


3. szabályozási szint Kógencia – diszpozitivitás az apport szabályoknál

• Kft. (3:163.§ (2) bekezdés - kógens : „A társasági szerződésnek a nyilvántartásba vételtől számított három évnél hosszabb határidőt megállapító rendelkezése – a három évet meghaladó részében – semmis.”

• Rt. (3:252.§ (3)bek.) – kógens: „ Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely a vagyoni hozzájárulásokkal kapcsolatban az e §-ban meghatározottnál későbbi teljesítési határid őt ír elő.”

3:252.§ (1) b) pont :az apport rendelkezésre bocsátása akkor mellőzhető az rt. nyilvántartásba vételekor/alaptőke felemelésekor: ha az apport értéke kevesebb az alaptőke 25%-nál.

Ez közvetlenül nem teljesítési határidőről szól, DE

Kógens: normatív tiltás (3:4.§ (3) bekezdés b) pont alapján).

IV. Vezető tisztségviselők: társasági jogi és polgári jogi

rendelkezések

• Jogi személy általános szabályok: Ptk.3:21.§ (1) bek .: „A jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések

meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségvisel ő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult.”

• Szóhasználat kérdése:S.T. kifogásolja: pl. az alapítvány kurátora is vezető

tisztségviselő – szigorodó felelősségi szabályok nonprofit /civil szervezetekre is vonatkoznak.

Vezető tisztségviselők: társasági jogi és polgári jogi rendelkezések

3 kérdéskör:- vezető tisztségviselők választása/kizáró

okok/eltiltás,- vezető tisztségviselők társaság iránti

lojalitása/önállósága/ felelősségi szabályok,- speciális tárgykör: v. tisztviselő a részvényes

képviseletében.

Vezető tisztségviselők: megbízatás időtartama

• Ptk. 3:114.Megbízatás időtartama – a diszpozitivitás kérdése

„A vezető tisztségviselői megbízatás öt évre – ha a társaság ennél rövidebb időtartamra jött létre, erre az időtartamra – szól .”

- Kifejezett tiltás hiányzik, -ún. „normatív tiltásnak” nincs oka:

vezető tisztségviselő határozatlan időre is választható. = Gt.24.§ (1)

Vezető tisztségviselők: kizáró okok

Kizáró okok : Gt.23.§ - 7 esetet sorol,

Ptk.3: 22.§ (4)-(6)bek. – 3 esetet .(jogerős szabadságvesztés, foglalkozástól eltiltás,vezető tisztségviselői tevékenységtől eltiltás)

„Ptk.-saláta”: Ctv. módosítás: új 9/B.§ „biztosítja a z összhangot” a hatályos Gt.-vel.

Így: akinek felel ősségét a felszámolási vagy kényszertörlési eljárás során a ki nem elégített hitelez ői követelésekért a bíróság joger ősen megállapította

(A közigazgatás szakmai hibaként értékelhette a Ptk. rövidebb listáját.)

Vezető tisztségviselők: érdekek képviselete

Vezető tisztségviselő eljárása/elvárás vele szemben:• Társasági közös szabályok - Ptk.3:112.§ (2 ) – „a

gazdasági társaság érdekeinek els ődlegességealapján önállóan” – kivétel vállalatcsoport.

Ez lesz a követelmény immár a fenyegető fizetésképtelenség időszakában is: a Ptk: 3:118.§

nem a „hitelezői érdekek elsődlegességéről” szól –akkor felel a vétkességi szabályok szerint, ha a „hitelezői

érdekeket nem vette figyelembe”.

Vezető tisztségviselők: utasíthatóság

Utasítási jogok:3:112.§ (2)-(3)• Vezető tisztségviselőt a társaság tagja nem

utasíthatja (kivéve egyszemélyes társaság + vállalatcsoport);

• Legfőbb szerv a hatáskörét nem vonhatja el;• A TSZ/Alapszabály vonhatja el a v.

tisztségviselő hatáskörét, az elvont hatáskör alapján (keretei között) a legfőbb szerv utasíthatja.

Vezető tisztségviselők: visszahívás

• Ptk. 3:25.§ (2) : „A jogi személy tagjai (…) a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják”.

• Új Hpt. 137.§ (7) bekezdés :„Nyilvános részvénytársasági formában működő hitelintézet

alapszabálya az igazgatósági tagok visszahívását a szavazatok egyszerű többségénél nagyobb, de legfeljebb háromnegyedes arányú határozathoz is kötheti”.

• Tpt. 76/B.§ - nyrt felvásárlása esetén (szavazatok legalább 75%-át megszerzi a befolyásszerző):

Alapszabály előírhatja: rendkívüli közgyűlés IT/FB visszahívása, új kinevezés, ASZ módosítás céljából – ekkor a kinevezésre/visszahívásra vonatkozó „különleges jogok nem gyakorolhatók”.

Vezető tisztségviselők kártérítési felelőssége

Felelősségi szabályok

1/a. A gazdasági társaság működése során, 3. személynek okozott kár:

• Gt.30.§ (1) bek.: „A társaság felel ős azért a kárért, amelyet vezető tisztségviselője e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott”. – (a tisztségviselő képviseleti jogkörben jár el – a jogi személy válik jogosítottá/kötelezetté – 3. személyekkel szemben is ő felel)

• Ptk. 6:541.§: „Ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségvisel ő a jogi személlyel egyetemlegesen felel .”

4 együttes feltétel : maga a v. tisztségviselő okozza a kárt, e jogviszonyával összefüggésben, 3. személynek (nem a társaságnak) – deliktuális kárfelelősség

Nem érinti a vezet ő tisztségvisel ő felelősségét a felszámolt cégnek a hitelez őkkel szembeni tartozásaiért: a vezet ő tisztségvisel ő „fenyeget ő fizetésképtelenség” idején elkövetett mulasztásaié rt. - Ptk.3:118.§


Érdemes összevetni a Ptk. 541.§-át a 6: 540.§-sal:Ptk. 6:540.§(1) Ha az alkalmazott a foglalkoztatására irányuló jogviszonyával

összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a munkáltató a felelős.

(2) Ha a jogi személy tagja tagsági viszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a jogi személy a felelős.

(3) Az alkalmazott és a tag egyetemlegesen felel a munkáltatóval, illetve a jogi személlyel, ha a kárt szándékosan okozta.”

Ptk. 6:541.§: „Ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz , a károsulttal szemben a vezető tisztségvisel ő a jogi személlyel egyetemlegesen felel .”


• Az alkalmazott és a társaság tagja„főszabályként” nem felel közvetlenül a 3. személlyel szemben: a jogi sz. jogképessége ezt kizárja.

• Vezető tisztségviselő: nem csupán szándékos károkozás esetén.

Kérdés: mi a helyzet, ha a vezető tisztségviselő munkaviszonyban látja el a tisztségét? – (l. 3:112.§)

Vezető tisztségviselő kártérítési felelőssége

Felelősségi szabályok1/b. A gazdasági társaság működése során a

társaságnak okozott kár:• Ptk. 3: 117.§ (1) bek. - szerződésszegéssel

okozott károkért való felelősség • (Ptk.6:142.§ - „Mentesül a felelősség alól, ha

bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.”


Felelősségi szabályok:2/a. A gazdasági társaság megszűnése esetén a volt tagok

(szerződésszegéssel okozott kár megtérítése iránti) igénye:Ptk. 3:117.§ (3)bek .: egyéves jogvesztő határidő + a „felosztott

vagyonból őt megillető rész arányában”. Az egyéves jogvesztő határidő: kógens szabály

2/b. A gazdasági társaság megszűnése esetén a hitelez őkkártérítési igénye:

Ptk. 3: 118.§ - szerződésen kívül okozott kárBizonyítandó:- a fenyegető fizetésképtelenség beállta után (kivéve végelszámolást),- a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe,- ezzel összefüggésben a társaság vagyona csökkent (releváns kár),- a kár a felszámolás során nem került kielégítésre.

A vezető tisztségviselők kártérítési felelőssége

• A Ptk. a korábbi eseti döntések jó részét nem érinti: pl. Szegedi Ítélőtábla – Pf./20.498/2010.

„A vezető tisztségviselő helytállási kötelezettségeazonban nem a ki nem elégített hitelezői követelések teljes összegére áll fenn, hanem csak olyan mértékben, amilyen mértékben a társasági vagyon a vezető tisztségviselő felróható eljárása miatt csökkent.”

Vezető tisztségviselők a részvényes képviseletében

• Gt. 213.§ (1) bek .: „…Az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában

nem lehet meghatalmazott az igazgatóság tagja, illetve a vezérigazgató (247.§), a cégvezető, a részvénytársaság vezető állású munkavállalója és a felügyelőbizottság tagja sem.”

• Ptk.3:255.§ (1) bek.:„A részvényes részvényesi jogait képviselő útján is

gyakorolhatja. Nem láthatja el a részvényes képviseletét a vezető tisztségviselő, a felügyelőbizottsági tag és a könyvvizsgáló.”

Vezető tisztségviselők a részvényes képviseletében

• A kógens Gt. lehetővé tette: alapszabály (!) rendelkezése alapján a vezető tisztségviselő a részvényes meghatalmazottjaként vegyen részt a közgyűlésen.

• A diszpozitív Ptk. „tilt”: nem „javasolja” modellként. De sem kifejezett, sem „normatív” tiltás nem zárja ki, hogy az alapszabályban eltérjenek a Ptk.-tól.

• A2007/36/EK irányelv 10. cikke nem teszikötelezővé a vezető tisztségviselők kizárását a részvényes képviseletéből.

V. Kisebbségvédelem a társasági jogban - célok

A kisebbségi jogok rendeltetése• Nem az a cél: kisebbségi befektetéssel (kockázattal)

döntési pozíciót adjon – nem a hozzájárulás (névérték) arányos tagsági jogok felülírása.

• Nem a többség által a tagsági jogok (szerzett jogok) hátrányos megváltoztatásával szemben adnak védelmet – arra:

3:102.§ (3) bek.: „Valamennyi tag egyhangú határozatára van szükség, ha a módosítás egyes tagok jogait hátrányosan érintené, vagy helyzetét terhesebbé tenné.”

3: 277.§ (1) - közgyűlési határozathoz való hozzájárulás (ún. részvényosztály szavazás)

Kisebbségvédelem a társasági jogban - célok

A kisebbségi jogok rendeltetése :• a gazdasági társaság (jogi személy) tagjaitól elkülönült

üzleti érdekeinek védelme , ha a többségi szavazatokkal rendelkezők visszaélésszerűen gyakorolják jogaikat.

• Példa: a tisztségviselők elleni perindítás 3:105.§ : „…a gazdasági társaság képviseletében a társaság javáramaguk is érvényesíthetik.”

• Főszabály: a jogi személy akaratát a többség fejezi ki. (egyszerű, minősített többség) Többségi szavazattal történik a gazdasági társaság érdekeinek artikulációja.

• Kivétel: a kisebbségvédelemnek korrekciós szerepe van.

Kisebbségvédelem a társasági jogban – szabályozási szerkezet

A Ptk. kisebbségvédelmi szabályainak struktúrája:

1. Általános szint : Ptk. 3:103.-105.§ - általános szabályozási szint- legfőbb szerv összehívásának kezdeményezése, - egyedi könyvvizsgálat, - igényérvényesítés)

3:106.§ - semmis a „kisebbség hátrányára”való eltérés a törvénytől – pl. időkorlátot támasztani a közgyűlés összehívásánál: pl. „az éves közgyűlés előtt 3 hónappal már nem lehet”

2. Különös szint:

- vállalatcsoport (3:57.§)- részvénytársaság általános 3:259.§ (napirend kiegészítéshez való jog) + - nyrt.(3:266.§) – szavazatok legalább 1 százaléka- Rt. esetében a kifizetésről való döntés könyvvizsgálóval való megvizsgáltatása –

5% illetve 1% (3:261.§ (4) bek .)

Kisebbségvédelem a társasági jogban – a visszaélés kockázata

Kisebbségi jogokkal való visszaélés (preventív) korlátai:

Általános korlát: szavazati jogok 5%/ - nyrt. 1% - ( 3.266.§ -nyrt. – 1% - normatív tiltás)1. legfőbb szerv összehívása : költségeket a kisebbség el őlegezi meg; -• speciális szabály vállalatcsoportnál:csak az uralmi szerződés lényeges vagy ismételt megsértése esetén + de uralkodó tag előlegezi a

költségeket.

2. egyedi könyvvizsgálat : a cégbíróság megtagadja: „ha a kisebbségi jogokkal a kérelmet előterjesztő tagok visszaélnek”; - a társaság el őlegezi meg a költségeket; - 30 napos jogvesztő határidő

3. rt-nél : a kifizetésr ől való döntés könyvvizsgálóval való megvizsgáltatása: Kisebbség: költségmegel őlegezés + 1 éves jogvesztő határidő

4. Igényérvényesítés : kell az elutasító döntése a legfőbb szervnek + igényérvényesítésre jogvesztőhatáridő (30 nap); - a létesítő okirat nem térhet el a 30 napos határid őtől

5. részvénytársaság : napirend kiegészítéséhez + határozati javaslat előterjesztéséhez való jog korlátja: időbeli korlát – közgyűlési meghívó //hirdetmény 8 nap.

Kisebbségvédelem a társasági jogban v. alanyi részvényesi jogok

Nem kisebbségvédelem – alanyi részvényesi jog: 3:258.§a részvényes tájékoztatáshoz való joga;

Semmis, ha a tájékoztatáshoz való jogot az rt. úgy korlátozza, hogy előírja: szavazati jogok 1% vagy 5%-ával lehet igényelni az információt.

Törvényes korlát: - időbeli korlát: legalább 8 nappal a KGY napja előtt

benyújtott kérelem;- 3:23.§ (2) bek. – üzleti titok sérelme, ha „a felvilágosítás

kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot”;

Kisebbségvédelem a társasági jogban – alanyi részvényesi jogok

Nem kisebbségvédelem – alanyi részvényesi jog: 3:278.§ (5) bek.

„Bármely részvényes a közgyűlési jegyzőkönyv másolatának vagy a jegyzőkönyv egy részét tartalmazó kivonatának a kiadását kérheti az igazgatóságtól.”

Vajon az alapszabályban „kiszerződhetnek-e a szabály alól a részvényesek?”

-nincsen kifejezett tiltás,-normatív tiltás alá vonható-e vajon? IGEN

Kisebbségvédelem és felvásárlás

• A nyilvános vételi ajánlatról 2004/25/EK irányelv 5. cikke:

a kötelező vételi ajánlat célja a „kisebbségi részvényesek védelme”

• A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény VII. fejezete: befolyásszerzés + nyilvános vételi ajánlattétel szabályai

Cél: a kisbefektetők számára esélyt adni a felvásárlással összefüggő „extraprofitból” való részesedésre.

Kisebbségvédelem és felvásárlás

• sajátos „küszöbérték”: Tpt. 74.§ (4) bekezdés:„Az ajánlattevő valamennyi felajánlott részvényt

köteles megvásárolni, kivéve, ha az elfogadó nyilatkozatok alapján az ajánlattevő nem szerezne a céltársaságban ötven százalékot meghaladó befolyást, és a vételi ajánlat erre az esetre tartalmazta az elállás jogának fenntartását.”

• De az ajánlattevő nem válogathat önkényesen a részvényes-eladók között.

2014. március 15 + 5 nap

Lesz-e ősszel Ptk. módosítás, pl. részvénykönyvet illetően?

Az AB miként dönt a 2:22.§ kapcsán a teljes cselekvőképtelenség tárgyában?

a társaságok közös szabályai és a részvénytársasági jog az új … · 2017-10-18 · a...

Documents