a tudatos fogyasztás háttértényezői az életmód váltás tükrében · Óbudai egyetem keleti...
TRANSCRIPT
ÓBUDAI EGYETEM
Keleti Károly Gazdasági Kar
Vállalkozásmenedzsment Intézet
A TUDATOS FOGYASZTÁS
HÁTTÉRTÉNYEZŐI AZ
ÉLETMÓD VÁLTÁS TÜKRÉBEN
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETÉS .................................................................................................................... 1 1. Elméleti háttér ............................................................................................................ 4
1.1. A változás pszichológiája ................................................................................. 4 1.1.1. Tudás és Döntés ........................................................................................ 5 1.1.2. A változás transzteoretikus modellje (avagy a változás szakaszai) .......... 9
1.1.3. Első-, és másodfokú változás .................................................................. 17 1.2. Tudatos fogyasztás .......................................................................................... 20
2. A modell feltárására (primer kutatás 1) ................................................................... 21 2.1. Kutatás körülményeinek a bemutatása............................................................ 21
2.1.1. Demográfiai adatok: ............................................................................... 22 2.2. A változás modell analízise ............................................................................ 29 2.3. Tudatos fogyasztóra vonatkozó kérdések elemzése ....................................... 32
3. Eredmények, következtetések a kutatás első részéhez kapcsolódóan ..................... 35 4. Változás és megküzdés ............................................................................................ 36
4.1. Az életmód változás folyamata ....................................................................... 36 4.2. Belső erőforrások, Pszichológiai immunrendszer .......................................... 40
4.2.1. A személyiségtényezők/faktorok ............................................................ 42 4.2.2. Alrendszerek ........................................................................................... 44
4.3. Fókuszcsoportos beszélgetés (primer kutatás 2) ............................................. 45 4.3.1. A beszélgetés eredményei: ...................................................................... 45 4.3.2. Interjú jellegű kérdőívek eredményei ..................................................... 49
5. A faktorok összehasonlítása a PIK-kel (primer kutatás 3) ...................................... 53 5.1. A célja ............................................................................................................. 53
5.2. A módszere ..................................................................................................... 55 5.3. A minta leírása ................................................................................................ 56
5.4. Fenntarthatóság ............................................................................................... 60 5.5. Tudatos fogyasztás .......................................................................................... 64 5.6. Változás .......................................................................................................... 67
5.7. Pszichológiai immunrendszer ......................................................................... 70
5.8. Változás szakaszai és tudatos fogyasztás állításai elemzése .......................... 71 6. Eredmények és következtetések a kutatás második részéhez kapcsolódóan ........... 80 7. Poszt kutatások: Klaszteranalízis (fogyasztói csoportok létrehozás) ...................... 82
7.1. Fenntarthatóság kérdései ................................................................................. 90 7.2. Tudatos fogyasztásra irányuló kérdések ......................................................... 91 7.3. Összegzése az eredményeknek ....................................................................... 94
EREDMÉNYEK ............................................................................................................. 96
7.4. Nemzetgazdaságra gyakorolt hatás és javaslatok ......................................... 100 7.5. További lehetséges kutatások ....................................................................... 101
8. Köszönetnyilvánítás ............................................................................................... 102 Irodalomjegyzék ........................................................................................................... 103 MELLÉKLETEK ............................................................................................................... I
1. melléklet: kérdőív az első dolgozathoz .................................................................... II 2. melléklet: kérdőív a második dolgozathoz ......................................................... XVII 3. melléklet: facebook reklám ............................................................................ XXVIII
4. melléklet: Fókuszcsoportos beszélgetés forgatókönyve ................................... XXIX TARTALMI KIVONAT/SUMMARY .................................................................... XXXII
ÁBRAJEGYZÉK
1. ábra: A hierarchia modell (Szeghegyi, 2011) .......................................................................................... 6
2. ábra: Valóság észlelésében szerepet játszó tényezők (Zoltayné Paprika, 2005) ...................................... 8
3. ábra: A változásokhoz viszonyulás (Szeghegyi, 2011) ............................................................................ 9
4. ábra: A változás szakaszai (saját forrás) ................................................................................................ 11
5. ábra: A változás szakaszai azokkal a változási történésekkel, amelyek a leghasznosabbak egy-egy
szakaszban (Prochaska, nyomán 2009) ............................................................................................ 15
6. ábra: Döntéshozók klaszterének főbb értékei Forrás: McConnaughy, et al.1983 nyomán saját ......... 16
7. ábra: másod fokú változás a gyakorlatban (Odpartner, 2016)................................................................ 19
8. ábra: A tudatos fogyasztás területei (Dudás, 2010)................................................................................ 21
9. ábra: korosztályok megoszlása. (Forrás: saját kutatás) .......................................................................... 24
10. ábra: Kérem, jelölje be, milyen település típusban él! (saját kutatás) n=143 ....................................... 25
11. ábra: Mi a legmagasabb iskolai végzettsége? (saját kutatás) n=143 .................................................... 26
12. ábra: rangsorolja, a számára fontos tényezőket (saját kutatás) n=143 ................................................. 27
13. ábra: A változás oka (saját kutatás) n=143 .......................................................................................... 28
14. ábra: Mi volt a változás célja? (saját kutatás) ...................................................................................... 28
15. ábra: A változás fázisai a kitöltők szerint a modellel kombinálva (saját forrás) .................................. 30
16. ábra: Kombinált változás elmélet. Saját szerkesztés ............................................................................ 36
17. ábra: kutatás utáni változás modell faktorai. Saját szerkesztés. ........................................................... 37
18. ábra: a változás során történő események. Saját szerkesztés ............................................................... 38
19. ábra: Mi kellett ahhoz, hogy sikerrel járj? N=22, Saját szerkesztés ..................................................... 50
20. ábra: Hogyan rendeznéd őket sorba? N=22, Saját szerkesztés ............................................................ 51
21. ábra: Mit jelent Ön számára a fenntartható fejlődés? Szógyakoriság elemzés N=129 Forrás: Saját .. 61
22. ábra: Fenntarthatóság állítások módosított. Forrás: Saját kutatás ........................................................ 62
23. ábra: Környezettudatosság, szógyakoriság elemzés. N=145 Forrás: Saját kutatás .............................. 63
24. ábra: Tudatos fogyasztás, szógyakoriság elemzés. N=117 Forrás: Saját kutatás ................................. 64
25. ábra: Tudaots fogyasztás, módosított. Forrás: Saját kutatás ............................................................... 65
26. ábra: Változáson keresztülment személyek aránya. Forrás: Saját kutatás .......................................... 67
27. ábra: A minta megoszlása a változás jellege szerint. Forrás: Saját kutatás ......................................... 67
28. ábra: Társas támogatás szerepe a változás során.. Forrás:Saját kutatás ............................................... 68
29. ábra: Változás+tudatos fogyasztás állítások. Forrás: Saját kutatás ..................................................... 69
30. ábra: változás+tudatos fogyasztás állításai Forrás: Saját kutatás ........................................................ 71
31. ábra: Leleményesség átlagai a kulcs faktor tükrében. Forrás: Saját kutatás ........................................ 78
32. ábra: Szinkronképesség átlagai a kulcs faktor tükrében. Forrás: Saját kutatás .................................... 78
33. ábra: a 30. táblázat eredményei grafikonon. Forrás: Saját kutatás ....................................................... 87
34. ábra: a 34. táblázat eredményei grafikonon. Forrás: Saját kutatás ....................................................... 90
35. ábra: a 38. táblázat eredményei grafikonon. Forrás: Saját kutatás ....................................................... 92
TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE
1. táblázat: minta korosztályainak megoszlása az országéhoz képest ksh alapján. .................................... 24
2. táblázat: KMO teszt (saját kutatás) ........................................................................................................ 29
3. táblázat: megbízhatóság vizsgálat (saját kutatás) ................................................................................... 29
4. táblázat: Változás állítások faktor analízise (saját forrás) ...................................................................... 31
5. táblázat: Khí négyzet- A szignifikancia vizsgálat eredménye (saját forrás) .......................................... 32
6. táblázat: fenntarthatóságra vonatkozó reliabilitás tesztek (saját kutatás) ............................................... 33
7. táblázat: fenntarthatóságra vonatkozó KMO tesztek. Forrás: Saját kutatás ........................................... 33
8. táblázat: vásárlási szokások, tudatos fogyasztás faktor analízise (saját kutatás) .................................... 34
9. táblázat: tudatos fogyasztás + változás kategóriái. Saját szerkesztés. .................................................... 53
10. táblázat: A minta életkor megoszlása. Forrás: Saját kutatás ................................................................ 57
11. táblázat: Módosított életkor csoportosítás. Forrás: Saját kutatás ......................................................... 58
12. táblázat: A minta lakóhely megoszlása. Forrás: Saját kutatás............................................................. 58
13. táblázat: Lakóhely újracsoportosítás. Forrás: Saját kutatás.................................................................. 59
14. táblázat: Nemek aránya. Forrás: Saját kutatás ..................................................................................... 59
15. táblázat: A mintai iskolázottságának megoszlása. Forrás: Saját kutatás .............................................. 59
16. táblázat: Iskolázottság új kategóriák. Forrás: Saját kutatás .................................................................. 60
17. táblázat: PIK faktor átlagai. Forrás: Saját kutatás ................................................................................ 70
18. táblázat: PIK alrendszerei. Forrás: Saját kutatás .................................................................................. 70
19. táblázat: Varimaxos rotációs mátrix. Forrás: Saját kutatás .................................................................. 72
20. táblázat: Kulcsfaktor-változás szakaszaiban résztvevők. Forrás: Saját kutatás ................................... 75
21. táblázat: A varianciák homogenitás tesztje. Forrás: Saját kutatás ........................................................ 75
22. táblázat: PIK 16 faktorának ANOVA tesztje a kulcs faktor függvényében. Forrás. Saját kutatás ....... 76
23. táblázat: Tukey próba Forrás: Saját kutatás ......................................................................................... 77
24. táblázat: Összevont Anova elemzések, a kulcs faktor szerint (font, csel, fennt, egyik sem). Forrás: Saját
kutatás .............................................................................................................................................. 79
25. táblázat: Forgatott komponens mátrix a tudatos fogyasztás változási szakaszainak vizsgálatára. Forrás:
Saját kutatás (19. táblázat ) .............................................................................................................. 82
26. táblázat: a hierarchikus klaszteranalízis anova vizsgálata a faktorkomponensekre. Forrás: Saját ...... 83
27. táblázat: egyszerűsített 26. táblázat ...................................................................................................... 84
28. táblázat: Variancia teszt a vizsgált esetekhez. Forrás: Saját kutatás .................................................... 85
29. táblázat: ANOVA vizsgálat a vizsgált esetekben. Forrás: Saját ktuatás .............................................. 86
30. táblázat: A különböző klaszterek faktorokban lévő átlagai, PIK. Forrás: Saját kutatás ....................... 86
31. táblázat: Az esetek leírása kontraszt tényezőkkel. Forrás: Saját kutatás .............................................. 87
32. táblázat: Az 5 eset Kontraszt tesztje PIK faktorokra. Forrás: Saját kutatás ......................................... 88
33. táblázat: kombinált ANOVA vizsgálat PIK faktorokra. Forrás: Saját kutatás ..................................... 89
34. táblázat: A különböző klaszterek faktorokban lévő átlagai, Fenntarthatóság. Forrás: Saját kutatás .... 90
35. táblázat: Varianciahomogenitás tesztje a Fenntarthatóság kérdéseknek. Forrás: Saját kutatás ............ 90
36. táblázat: kombinált ANOVA vizsgálat Fenntarthatóság kérdéseire. Forrás: Saját kutatás .................. 91
37. táblázat: Az 5 eset Kontraszt tesztjei a Fenntarthatóság kérdéseinek. Forrás: Saját kutatás ................ 91
38. táblázat: A különböző klaszterek faktorokban lévő átlagai, Tudatos fogyasztás. Forrás: Saját kutatás92
39. táblázat: Varianciahomogenitás tesztje a Tudatos fogyasztás kérdéseknek. Forrás: Saját kutatás ...... 92
40. táblázat: kombinált ANOVA vizsgálat Tudatos fogyasztás kérdéseire. Forrás: Saját kutatás ............. 93
41. táblázat: Az 5 eset Kontraszt tesztjei a Tudatos fogyasztás kérdéseinek. Forrás: Saját kutatás ........... 93
42. táblázat: Összesítő táblázat az esetek különbségeire. Forrás: Saját kutatás ......................................... 94
1
BEVEZETÉS
A jelen gazdasági modell alapja a minél nagyobb mértékű fogyasztás és a piac élénkítése.
A globalizációnak köszönhetően a piacok egyre nagyobbak lettek és homogénebbé váltak
– elég csak körülnézni a mobiltelefon vagy televízió piacokon –, emiatt a marketing egyre
nagyobb hangsúlyt kap, teret nyitva a manipuláció különböző formáinak. Az egyén
felelőssége meghozni azt a közgazdasági döntést, amely a saját érdekeit szem előtt tartva
a fenntarthatóságot is támogatja. Fontos megértenünk, hogy minden vásárlásunk egy
befektetés, és a pénzünk hatalom. A vásárlásunkkal jelezzük annak, akitől a terméket
vagy szolgáltatást vettük, hogy van igényünk arra, amit csinál, illetve felhatalmazást
adunk rá, hogy nyugodtan folytassa azt a tevékenységet, amit ez idáig folytatott. Egy
konkrét példán keresztül, amikor megveszünk egy Iphone-t, azzal nemcsak az Apple-t
támogatjuk, hanem a cég összes döntését is. Legyen az környezetszennyezés vagy nem
megfelelő munkahelyi körülmények. Különösen fontos ez olyan élethelyzetben, amikor
nagy változás történik az egyén életében, amikor kiszolgáltatottabb. A változást és a
változtatást élesen nem szeretném külön választani a dolgozatban. Úgy tekintem, hogy a
változás külső, míg a változtatás belső eredetű. Mivel a megfigyelés és a megfigyelő nem
választhatók külön egymástól, sőt, igazából nem is létezhet egyik a másik nélkül
(Heisenberg, 1983), így az életmódváltozás is történik mindig valakivel, aki változtat.
Ezek miatt ekvivalens fogalmakként fogom használni a két fogalmat általában, és azon
esetben, ahol külön kell választani a kettőt, ott külön meg fogom tenni.
Az életben történhetnek spontán változások, mint például első pillantásra
beleszeretni életünk párjába, de ezek elenyésző számban vannak jelen. Sokkal
jellemzőbbek a tervezett változások, változtatások. Ezúton szeretném tiszteletemet leróni
két neves kutatónak. Egyikük James O. Prochaska, akinek a modelljét alkalmaztam a
dolgozatban, és megtapasztaltam magamon a modelljének fázisait a kutatás közben,
másikuk David Dunning, aki ignobel díjas értekezésében rámutat, hogy ahhoz, hogy
valamiben jók legyünk, és tudjuk, hogy jók vagyunk benne, ugyanazokat a képességeket
kell birtokolnunk. (Kruger & Dunning, 1999)
A kutatás során célunk volt annak felmérése, hogy egy tipikus életmódváltozás
során, mint például a fogyás vagy egy betegségből való felépüléskor milyen
folyamatokon megy keresztül az egyén. A fenntarthatóságra való törekvés, a tudatos
fogyasztás éppúgy életmód, mint a sportosság vagy egészségtudatosság, és elsajátítható.
2
Azt tételezzük fel, hogy ha a vállalkozást alkotó emberek változnak, azaz új paradigmákat
ismernek fel a saját viselkedésük változásakor, akkor ez kihat előbb utóbb a vállalkozás
életére is, az egyén környezetében, ami hathat a vállalati kultúrára is adott esetben. Ez is
olyan vállalati közegben történhet meg, ahol egyének alkotják a vállalkozás egyes
szintjeit, és a kultúrát az egyének alakítják ki. A vállalati kultúrát a vállalkozás egyes
szintjein vizsgálhatjuk meg. Ugyanis a Watzlawick féle modell kimondja, hogy az
osztályelméletben az egyének viselkedésének összessége nem egyenlő a kollektív
viselkedéssel. (Watzlawick, et al., 1990) Tehát egy vállalati kultúrában bekövetkező
változás még nem fogja a vállalkozás, mint jogi személyiség viselkedését megváltoztatni
szükségszerűen. A mostani dolgozhatnak az a célja, hogy felmérje, létezik e különbség
azon egyének megküzdési eszközei között (pszichológiai immunrendszer), akik tipikusan
fontolgatják a változást, például halogatnak, vagy akik cselekednek, vagy azok között,
akik az adott változás fenntartási szakaszában vannak. Ez az adott változás pedig a tudatos
fogyasztásra való törekvés, az életmódszerű környezettudatosság, és a fenntarthatóságra
való törekvés a hétköznapokban. Vajon az, aki szelektíven gyűjti a szemetet, és vállalja a
felelősséget azért, hogy a világ sorsa rajta is múlik, pozitívabb beállítottsággal
rendelkezik? Bizakodóbb? Vagy megfordítva, vajon az, aki ügyet sem vet a világ sorsára,
gyengébb megküzdési eszközökkel rendelkezik? Ha sikerül a változás szerint
kategorizálni a válaszadókat, és elhelyezni a már kidolgozott modellen, akkor a belső
erőforrásokat is össze lehet vetni. Ha ez megvan, akkor a különböző csoportokra ki lehet
alakítani sémákat, amik lehetőleg arról fognak árulkodni, hogy milyen belső
erőforrásokkal rendelkezik egy egyén az adott csoportban. Ha ezek a megküzdési sémák
megvannak, akkor ezeket összehasonlítva felfedezhetőek azok a különbségek, amiket
változtatva, megváltoznak az egyén sémái, és ezáltal az egyén életmódja változhat,
amelynek a "mellékterméke" lehet a tudatosabb fogyasztás: a fenntarthatóságra való
törekvés vagy a környezettudatosabb életmód.
A dolgozat igyekszik a következő pontokat feltárni:
Mintázatok megfigyelése, hogy a kitöltők melyik fázisban vannak a fenntarthatóságra
való törekvés és a tudatos fogyasztóvá válás útján.
Milyen pszichológiai immunrendszerrel, kompetenciákkal rendelkeznek.
A kettő összefüggését. Az alapfeltételezés: Akik tudatosabban fogyasztanak, jobb
pszichológiai immunrendszerrel rendelkeznek. Jobban meg tudnak küzdeni a stresszel.
3
Ez a dolgozat felépítését tekintve szokatlannak mondható olyan formában, hogy egy
folyamatot követ, ahogy a dolgozat egy ötlettől a megvalósulásig jutott. A dolgozat 1 éves
kutatómunkát foglal össze, azért is ez a nagy terjedelem. A dolgozat 2 tdk munkából áll
össze, és egy poszt tdk utáni kutatásból, így három nagyobb részre tagolódik. Az első rész
a változás modell felkutatását, és adaptálását fejti ki, a második rész pedig az adaptáció
finomításával, és annak alkalmazásával folytatódik. A harmadik rész további statisztikai
elemzéseket foglalja magában, ami a második részben még nem volt megfelelő. Talán
nem is lenne szükséges élesen különválasztani a második résztől, ugyanakkor, nem
kívántam teljesen egybemosni a munkákat, pontosan azért, mert nem csak a dolgozat
fejlődése követhető így nyomon, hanem a dolgozat írójának kutatói szárnypróbálgatásai
is. A dolgozat reprezentativitásra törekszik.
4
1. Elméleti háttér
1.1. A változás pszichológiája
Egy francia közmondás szerint minél jobban változik valami, annál inkább ugyanaz. Ez
az ellentmondás pedig több igazságot rejt magában, mint azt elsőre gondolnánk. A
változás annyira központi eleme annak, amit tapasztalunk, hogy ameddig az állandóság
ellentétét nem definiáltuk, nem is tudtunk beszélni róla. (Watzlawick, et al., 1990) Whorf
után szabadon: Ha minden kék lenne a világon, semmi sem lenne az, mert nem lenne
hozzá viszonyítási alapunk.
A változtatás egyáltalán nem egyszerű. Persze mindenki ismer olyat, akinek könnyen
megy, de alapvetően sok kudarccal járhat. Másik hiedelem, miszerint: „Csak akaraterő
kell hozzá”. Az akaraterő az elköteleződéskor fontos, ami csak egy szakasza a
változásnak. „Mindent megpróbáltam, de semmi sem működik!” – ezt a mondatot
gyakran hallani olyan emberektől, akik nem jutnak egyről a kettőre a vágyott változást
illetően. Általában nem a technikán múlik, hanem a használat minőségén, és annak
gyakoriságán. Nem szabad egy technikát azért leírni, mert nem vált be elsőre. „Az ember
nem is változik meg igazán” ez így nem igaz, viszont ez a pesszimista felfogás képes
csapdába ejteni a változni vágyót. (Prochaska, et al., 2009)
A változás azért nehéz az emberek számára, mert az agy alapvetően a leghatékonyabb
energiaállapotra törekszik. Ezt úgy tudja megvalósítani, ha a külső és belső tényezők
számát le tudja redukálni a lehető legkevesebbre. Ez azt is magába foglalja, hogy kerüli
a felesleges újításokat, tehát a bevált dolgokra törekszik, ami azt jelenti, hogy szereti a
cselekvéseket mindig ugyanúgy csinálni. (Kahneman, 2012) Így alakulnak ki a
szokásaink. Változtatni csak azokat tudjuk, hiszen egy cselekvést visszafordítani már nem
lehet miután megtörtént. Az nem változtatható már meg. Megtörtént és vége, ugyanakkor
egy szokás lényege, hogy többször megtettük a múltban és bizonyos valószínűséggel meg
fogjuk tenni azt a jövőben is, és ebből nagyon sok van. Tracy a Főnix szemináriumában
állítja, hogy 30 éves korunkra a szokások már életünk 95%-át irányítják. (Tracy, 2012)
Ezen szokások és cselekedetek összességét hívhatjuk szokás vagy életmódbeli
5
komfortzónának. Ez gyakorlatilag ekvivalens azzal a komfortzónával, ami egy fizikai
„térbuborék”, amibe ha más ember „behatol”, kényelmetlenül érezzük magunkat. (Pease,
2000) Mindehhez hozzáadódik Duhigg (2012) felfedezése, miszerint egy szokásnak is
megvannak a fázisai. Először az agy kap egy jelet, utána életbe lép a rutin, amit a jutalom
követ. Ezt követően eltelik valamennyi idő, majd újra megjelenik a jel, ezzel bezárva a
szokás hurkot. (Duhigg, 2012)
Egy szokás vagy minta nagyon erősen összefüggésbe hozható a leggyakoribb külső,
egyént érintő ingerekkel. Ugyanígy a családunk és a közvetlen környezetünk is hatással
vannak a szokásainkra. Gervais egyik interjújában fogalmazott úgy, hogy egy keresztény
közösség keresztény utódokat fog nevelni, míg egy muzulmán muzulmánt, és ez épp úgy
ivódik belénk, mint az, hogy ne nyúljunk a tűzhöz, a mérges pókhoz. (Gervais, 2016)
Habár ő ezt más kontextusban használta, attól még a megállapítása magába foglalja azt
is, hogy kereszténynek lenni bizonyos kultúrát jelent, cselekvésekkel, szokásokkal is jár.1
Elég ismétléssel ezek a mechanizmusok egy idő után automatikussá válnak. (Duhigg,
2012) Egy szokás megváltoztatásához tehát alapvetően a legfontosabb tényező, hogy a
szokásunkat, amit szeretnénk megváltoztatni, ismernünk kell. Azaz rendelkeznünk kell
azzal a tudással, ami leírja a szokásunkat: mikor, mit csinálunk, és annak mi a
következménye stb.
1.1.1. Tudás és Döntés
Először is meg kell különböztetni az adatot, az információt és a tudást.
Legegyszerűbb, ha ezt az 1. ábra mentén haladva összegezzük. Az adat egy észlelt hatás,
de jelentést nem tartalmaz számunkra. Amikor ez az adat valamilyen szempont szerint
értelmezésre kerül, akkor válik belőle információ. A tudás viszont már egy
alátámasztottan igaz vélekedés, ennek már értéke van. „Tapasztalatok, értékek
összekapcsolt információk heterogén, folyton változó keveréke.” A tudás komplex,
1 Ilyen szokás Keresztény vallásban gyónás vagy Buddhisták esetében a leborulás, illetve egyéb rituálék
szokásrendsezrei. Továbbá az ünnepkhez tartozó szokásrendszerek adaptálása, kiegészítő szokások
kialakítása.
6
gyökere nem fejezhető ki szóban. A biztos meggyőződés általában tévedés, mert kizárja
az ismeretlent, amiről nem tudunk. (Szeghegyi, 2011, 61. o.) (Davenport & Prusak, 2001)
1. ábra: A hierarchia modell (Szeghegyi, 2011)
A döntésünk megmondja, kik vagyunk. A választási lehetőségek nehéz döntéseknél nem
mérhetők úgy, mint a tömeg vagy a térfogat. Nincs jobb vagy rosszabb választás, hanem
egy szinten vannak, épp ettől nehéz a döntés. Létrehozhatunk érveket, okokat, amik
alátámasztják a döntést, és racionálisan lehet nem a legjobb, de a legjobb magunknak.
Nincs legjobb alternatíva, azt választjuk, ami mögé oda tudunk állni. A döntéssel a
pillanatnyi kielégítésre törekszünk, az alapján hozunk döntést, mert ott, akkor annyit
tudunk. Később, ha már megváltozik a szempontrendszer, új döntést kell hozni. Nincs
minden információ a birtokunkban. Ha tudod, mit akarsz, akkor a döntés gyors. Akkor
nehéz, ha nem. Ha túl sok a lehetőség, az lassítja a döntéshozást. Hátráltatja. Jól
strukturált döntés: például a legmagasabb ember a szobában. Itt mindenki ugyanarra kell
jusson, de például a legokosabb hallgatót nem lehet kiválasztani, mert mindig lesz egy
n+1. számú szempont. Jól strukturált döntés, ha a kimenetelt ismerem. A rosszul
strukturált döntés bizonytalan, mert a kimenetelt nem ismerem. Döntések fitnesze, annak
élettartama. Tehát a döntési fogalmak nincsenek kőbe vésve. A jó döntéshozás, ha néhány
jel alapján meg tudjuk hozni a döntést, de ehhez tapasztalat kell, jártasság a szakterületen.
Ha nem mérhető dolgok alapján látom a környezetet, fogalmakat kell bevezetnem, hogy
közös alapokra tudjam helyezni a beszélgetést. Ha már van egy benyomásom, mindig
7
azokat a benyomásokat fogom keresni, ami az eddigi benyomásomat erősíti. Miről is
hozok döntést? A mozis példa: ha úgy döntök, hogy oda megyek, ami a barátomnak
tetszik, akkor valójában nem a moziról döntök. (Dr. Velencei, 2013)
Az adat a benyomás. Az emberi kapcsolatok összefüggnek. Objektív döntést nem lehet
hozni. Az objektivitás látszata, és az abba való menekülés hátráltatja a döntést.
Szubjektívnek kell lenni, de valahogy meg kell próbálni igazolni. Annyira sok a változó,
hogy mindet kiszűrni, megfejteni lehetetlen. A dolgoknak valamilyen jelentést kell
adnunk, és ezek mérése mindig az egyén preferenciájától függ. A tudástól és a
tapasztalattól függ. Az értékelés, számolás lehet objektív, de amit számolok az szubjektív.
Ez a paradigma fontos! Szükséges a külső megerősítés, ami akár egy „együtt teniszezés”
is lehet, ami szolgálhat interperszonális verifikációként. Ha ez nem történik meg, akkor
halogatás következik be. Próbáljuk a biztonságos döntést meghozni, ami valójában nem
is feltétlenül biztonságos, csak mi hisszük annak. Attól, hogy valami nem igaz, még nem
feltétlenül hamis. Ugyanarra a kérdésre többféle jó válasz is lehetséges. Nincs arra
vonatkozó kutatás, hogy az intuitív döntés rosszabb, mint a kutatás. (Dr. Velencei, 2013)
1.1.1.1. Konstruktív tanulás
Egy paradigmaváltáskor nem csak az ismert tudás fontos, hanem az ismeretlen is.
Időnként hasznosabb, valamit elfelejteni, mintsem akadályozó tényezőként megtartani.
Így lesz az új ismeret beépítése eredményesebb. Ugyanakkor, kötni is kell valamihez.
Csak azt tudom megtanulni, amit már tudok. Pl egy nyelv esetében: ha nem beszélek
portugálul, akkor nem fogom tudni, ha portugálul beszélek. Kell valamilyen alap, amire
lehet építkezni. Erre való az iskola. Emellett van olyan tudásforma, amiket csak
gyakorlással lehet elsajátítani. Fontos, hogy a tehetség nem helyettesíti a gyakorlást, és a
képesség nem egyenlő az ügyességgel. Csak, mert valamihez van tehetség avgy képesség,
az nem hozza magával a sikeres eredményt. Ehhez alázat, szimat, intuíció kell. Erre
alapozunk mindent. Ezért indul minden az ötletből. (Dr. Velencei, 2013)
1.1.1.2. A döntés szubjektivitása
A döntés valójában nem más, mint egy lépés az érzékelt valóságból egy vágyott
valóság felé. A tényleges valóság olyan sok adattal rendelkezik, hogy képtelenek vagyunk
8
mindet értelmezni, ezért szelektálni kell, így az objektív és az észletelt valóság eltérnek
egymástól. A 2. ábrán láthatjuk, mely tényezők torzítják az objektív valóságot. Léteznek
ezen kívül is észlelési hibák, mint például a projektálás, amikor például valakiben
„magunkat látjuk”, vagy a Halo-effektus, amikor egy tulajdonság szembetűnése
elhomályosítja a többit, vagy egy olyan speciális torzítás, mint az első benyomás vagy
tudat alatti befolyásolás. A szelektív percepció a felfogásunk és eddigi tapasztalataink
alapján létrehozott „szűrő”. (Szeghegyi, 2011)
2. ábra: Valóság észlelésében szerepet játszó tényezők (Zoltayné Paprika, 2005)
A motiváció egyfajta indítékként szolgál. Ha valamit szeretnénk elvégezni, például
le akarunk futni egy maratont, akkor azokat az információkat fogjuk megtalálni, ami
ebben segít, ha az elhatározásunk elég nagy. A különböző sémákba rendezés, mint a
sztereotipizálás segít egy döntést hamarabb meghozni, de mivel általánosít, így könnyen
vezethet tévútra. A kognitív disszonancia, amikor egy belső történés ellentmond a belső
értékrendnek, így az bagatelizálásra kerül, így megszüntetve az ellentmondást. (Ezt
később a fontolgatás előtti szakaszban érdemes visszaidézni.) A kauzalitás keresése,
pedig azt jelenti, hogy a történések közötti automatikus összefüggés keresés is torzít.
9
3. ábra: A változásokhoz viszonyulás (Szeghegyi, 2011)
A 3. ábrát vizsgálva azt láthatjuk, hogy ahogy az idő halad a cselekvés két nagy hullámon
megy keresztül, amikor is először a változás ellen dolgozunk aktívan, tagadás formájában,
majd a tudatosításon és a beépítésen keresztül pedig már a változás oldalán dolgozunk.
Ez az ábra azért is nagyon érdekes, mert jól bemutatja, hogy mire az ember egy változás
elfogadásáig eljut, milyen sok fázison mehet keresztül. Érdekes, hogy a későbbiekben
vázolt változási modellbe ez az ábra szinte hiánytalanul beilleszthető.
1.1.2. A változás transzteoretikus modellje (avagy a változás szakaszai)
A kutatásom változámodelljének legfőbb komponense a pszichológiában is elismert
transzteoretikus modell. (Prochaska, et al., 2009) Fontos leszögezni, hogy ez a modell
már 30 éves, és habár folyamatosan kutatják, az eredeti séma a mai napig a
legelterjedtebb, ha nem az egyetlen olyan változás modell, ami univerzálisan
alkalmazható mindenféle változásra. Ugyanúgy alkalmazhatja egy dohányos ezeket a
lépéseket, egy pánikbeteg és akár olyasvalaki is, aki utál mosogatni, és meg akarja tanulni,
hogyan változhat meg. A továbbiakban röviden szeretnék beszámolni azokról az
áttörésekről, amiket ezen területen értek el az utóbbi évtizedekben (Pro-change behavior,
systems, inc., 2016)
1980-es években:.
o Leírták a változás szakaszait és az ezekhez kapcsolódó folyamatokat, és elvek
dinamikáját.
10
1990-es években:.
o Megalkották a transzteoretikus változás modell alapján az első számítógép által
készített beavatkozó rendszert.
o Bebizonyosodott, hogy a dohányzásról való leszokásnál szabott beavatkozások
hatékonyabbak, még akkor is, ha 80% még nem állt készen a leszokásra. (Fontolgatás
előtti szakaszban voltak)
o Alkalmazták a modellt más típusú viselkedések esetében is a dohányzásról való
leszokáson túl.
2000-es években:.
o Bebizonyosodott, hogy a transzteoretikus modell alapú beavatkozások egyidejűleg
több viselkedésváltoztatásnál is hatékonyak.
o Alkalmazták széleskörűen új viselkedési változtatásoknál, tesztelve a modellt.
o Szolgált a teljes lakosság inkluzív, proaktív és otthoni gondozásaként.
2010-es években:.
o Innovatív stratégiákba implementálták a nagyobb hatás elérése érdekében a többszörös
viselkedésváltoztató kisebb igényű betegek és szolgáltatók esetében.
o Költséghatékonyabb végrehajtásúra tervezték a coaching és online programokhoz.
o Betekintést adott, hogy az egyik viselkedésnek változása szinergista módon növeli az
esélyét egy másik változásban lévő viselkedésnek (egymással hatással lévők
esetében).
o Javított az emberek jóllétén, azáltal, hogy növelte a termelékenységet, elősegítve az
ország kivirágzást.
o 26%-al megnövelte a hatékonyságát a legjobb gyakorlatoknak azáltal, hogy
hozzáadott személyre szabott szöveges üzeneteket.(SMS)
o Kifejlesztettek egy Klinikai Portált, hogy biztosítson bizonyítottan státuszhoz illő
üzeneteket a viselkedéshez a klinikusok számára, amit a betegeknek adhatnak.
1.1.2.1. A modell bemutatása
Maga a modell 6 fázisból áll, ahogyan azt az 4. ábrán láthatjuk. Fontos
megjegyezni, hogy ez egy spirális szakasz, tehát az út egyik fázisból a másikba nem
lineárisan vezet, és nem feltétlenül csak felfelé. (Prochaska, et al., 2009)
11
4. ábra: A változás szakaszai (saját forrás)
1.1.2.2. Fontolgatás előtti szakasz – ellenállás a változásnak
Ennek a szakasznak az a legfőbb jellemzője, hogy még nem vagyunk tudatában
annak, hogy változásra lenne szükségünk. Mi nem látjuk, de a környezetünk már érzékeli,
és gyakran már addig is eljut, hogy jelezze felénk. Itt még nem feltétlenül beszélhetünk
változni vágyóról, mert lehet, hogy a kudarcok miatt vagy egyszerűen a tudatosulás
hiánya miatt, ellenáll a változásnak. Úgy érezheti, hogy ezt mások nyomják rá, pedig ő
úgy érzi, hogy a világgal van a baj, és nem vele. Ezek a nyomások jöhetnek a szűk
környezetből, mint amikor az egyik családtagunk szeretné, hogy leszokjunk a
dohányzásról, de lehet akár társadalmi nyomás is, mint amikor minden plakátról a vékony
emberek néznek a túlsúlyos emberre, amik azt sugallják, hogy csak vékonyként lehetünk
boldogok. Ebben a szakaszban különböző típusú védekezések és hárítások használatosak,
ugyanis az egyén még nem képes beismerni azt, hogy baj van. Tehát nem én vagyok
kövér, hanem ebben a gyarló világban senki sem lehet tökéletes. Az egyik talán
leggyakoribb ilyen védekezés a bagatellizálás. Ez azt jelenti, hogy a problémát tagadják,
lekicsinyítik, így érve el, hogy az ne tűnjön fontosnak. Emellett felhozhatnak maguk
mellett „jó kifogásokat”, amikkel racionalizálhatják a jelenlegi helyzetet. „Ez nem
függőség, hiszen akármikor le tudnék szokni, ha akarnék, csak nem akarok.” Vagy
12
„Megváltozni nagyon drága lenne, és nincsen rá pénzem.” A másik árulkodó jel, amikor
kifelé toljuk a problémát másra, és kivetítjük. „A világ a hibás és nem én”. Ugyanezen
érem másik oldala a befelé fordulás, azaz internalizáció, amikor is lenyeljük a problémát,
és elkezdjük sajnálni magunkat, illetve vádolni, ami rossz közérzethez vezet, és így még
jobban eltávolodunk a változástól. Ennek a szakasznak a legfontosabb történése a
tudatosítás, és a hárítások felismerése. Ha elkezdjük tudatosítani a problémánkat, akkor
jelenik meg a következő fázis. (Prochaska, et al., 2009)
1.1.2.3. Fontolgatás szakasza
Ebben a szakaszban már felismertük a problémát, és eljutottunk oda, hogy
változtatni szeretnénk. Ugyanakkor itt még távolról sem beszélhetünk elköteleződésről
vagy cselekvésről. Ebben a szakaszban már tudjuk, hogy merre kellene menni, de nem
tudjuk, hogyan induljunk el, vagy épp nem tudjuk, hogy mit kellene tenni, csak
szeretnénk tenni valamit. Ebbe a szakaszba könnyű nagyon hosszú időre beleragadni. Az
egyik ilyen buktató, amikor is az abszolút bizonyosságot keressük. Hogy csakis a biztos
döntést, a biztosan működő utat keressük. Ez már csak azért is kivitelezhetetlen, mert nem
létezik egy univerzális biztos út, ami mindenki számára működik. Ennek a párja a
tökéletes „mágikus” pillanat keresés, az, amikor majd varázsütésre minden megváltozik.
„Amikor elég pénzem lesz, amikor ezt, azt befejezem, akkor megváltozok.” Ez egy
hatalmas csapda, mert ez a pillanat sosem jön el, mert mindig lesz még valami, ami
közbejön. Az egyik legtipikusabb probléma még a „bárcsak” szócska használatából ered,
azaz a vágyvezérelt gondolkodás, amikor csak egyhelyben ücsörögve álmodozunk a
változásról. Ennek az ellentéte is veszélyes lehet, amikor felkészületlenül csak
beleugrunk egy változásba, azaz idő előtt cselekszünk, és hamar benne találhatjuk
magunkat egy hatalmas csalódásban, vagy kudarcban. Például, 20-30 év mozgásszegény
év után megszületik a kijelentés, hogy többet akarok mozogni, és másnap rögtön egy órát
akar futni, majd 5 perc után meg kell állni. (Prochaska, et al., 2009)
1.1.2.4. Felkészülés szakasza – rákészülés
Ez a nem feltétlenül hosszú szakasz azért fontos, amiért a felépítendő ház alaprajza
is. Fontos megtervezni, hogy mit és hogyan akarunk cselekedni, így hatékonyabb lesz a
cselekvés, és lesz tervünk az esetleges kudarcok elkerülésére is. Természetesen itt
13
szükség van elhatározásra is, hogy a felkészülés után cselekedni is fogunk. Itt olyan
buktatókkal számolhatunk, mint például hátat fordítunk a régi szokásnak, elfelejtjük, ami
visszaüthet, ugyanis egy szokást nem lehet csak úgy kikapcsolni. Fontos, hogy a változást
a megfelelő helyére tegyük, és adjuk meg neki a kellő figyelmet, lehetővé téve, hogy ne
essünk bele a batagellizálás hibájába ismét. Emellett segítség lehet, hogy elkezdünk a
terveinkről beszélni, nyilvánosságra hozzuk, ezzel is enyhe nyomást helyezve magunkra,
ami a cselekvésre ösztönöz majd minket.
1.1.2.5. Cselekvés szakasza
Itt történik a változás kialakítása tettekkel. Ekkor egyértelműen bevezetjük az új
szokásokat, mind a saját életünkbe, mint a környezetbe. Például az összes cigarettánkat
kidobjuk, vesznünk nikotinos rágót, kiragasztjuk több helyre, hogy tilos a dohányzás, és
a barátainkkal is közöljük, hogy a környezetünkben ne gyújtsanak rá. Fontos
hangsúlyozni, hogy habár itt történik a változás, valójában a cselekvés csak egy szakasz,
ami önmagában ritkán elég a változáshoz. Egy félvállról vett felkészülés nagyban
megnehezítheti az új viselkedést, főleg, ha nem olyan reakciót kapunk, mint amire
számítottunk. Emellett ne akarjuk a könnyű olcsó, leárazott megoldást, mert könnyen
ráfizetés lehet a vége. A „varázspirula” hiedelmét is szét kell oszlatnom, ugyanis
varázsütésre a legritkább esetben történnek változások. Nem elég egy kulcstényezőt
megváltoztatni legtöbbször, hanem az egész életmódot szükséges átalakítani. Az sem
helyes megoldás, ha egyszerűen csak másból vagy ugyanabból csinálunk többet. Tehát
például a kívánt fogyást a sportolás önmagában nem fogja meghozni, ha táplálkozásunk
azt abszolút nem segíti. Az sem teljesen jó megoldás, ha az elkerülés a fő stratégiánk,
mert így csak menekülünk, ami nem jelenti a megoldást.(Prochaska, et al., 2009) Fontos,
hogy a változás ezen szakaszában merjünk önérvényesítőek lenni, asszertívan vagy
erőszakmentesen kommunikálni, hogy a környezettel elfogadtassuk, hogy mi változunk.
Ha csak érzelmeinktől vezérelve kommunikálunk, azzal ellentétes érzést válthatunk ki,
mint amit szerettünk volna. Bővebben a másik kutatásomban írok erről. (Torda, 2015)
1.1.2.6. Fenntartás szakasza – tanulás a visszacsúszásokból
Ebben a szakaszban már elértünk sikereket, és a vágyott állapot már nincs olyan
messze, mint a cselekvés fázisa elején. Viszont történhetnek visszaesések, ritkán sikerül
14
a változást megtartani elsőre. Ezért kell a terv, amit követhetünk, mert ha fontos
számunkra a változás, akkor a kudarc élmények kedvünket szeghetik. További tényező,
hogy mivel ez a szakasz is elnyúlhat, előfordul, hogy a változás több erőfeszítésbe,
erőforrásba kerül, mint amire számítottunk. Ebben a szakaszban gyakorlatilag az új
viselkedést tesszük próbára, aminek az lesz a legnagyobb mércéje, hogy a nehézségekben,
hogyan tudunk kitartani, hogy a megfelelő helyen a megfelelő módszert tudjuk-e
alkalmazni. Gyakori ok lehet, hogy rossz technikát alkalmazunk a rossz időben, és ez
okozza a visszaesést. Fontos, hogy tisztában legyünk vele, hogy a változás nem egyszerű,
és lesz, amikor elbotlunk. Ugyanakkor a botlás nem jelent bukást. A visszaesés a változás
természetes velejárója. Merjünk kis döntéseket létrehozni, mert később azokból lesznek
a nagyok. Például a Bagdy Emőke professzor asszony úgy szokott le a dohányzásról,
hogy mindig csak a következő cigarettájára nem gyújtott rá. (Dr. Bagdy, 2013) Fontos,
hogy informálódjunk, és új dolgokat tanuljunk az új viselkedéssel kapcsolatban, mert
előbb utóbb az a tudás cselekvéssé válik. (Prochaska, et al., 2009)
1.1.2.7. Befejezés szakasza – kilépés a változási ciklusból
Ez a változás leginkább vágyott szakasza. Amikor az új szokás beépült, amikor az
új viselkedés már önfenntartó. Viták vannak erről a szakaszról, mert nem lehet ezt a
pontot egyértelműen meghatározni, ami univerzálisan mindenkire érvényes lenne. A
dohányzásnál például van, akiben élete végéig benne marad minimálisan a vágy vagy a
kísértés, míg más végleg el tudja felejteni. A befejezés szakaszára jellemző, hogy
kialakítottuk az új énképünket, amiben az új viselkedés vagy szokás már beépült, és annak
része. Már nem kell a kísértéstől tartani, mert az nem jelenik meg, és már megalapozott a
személyes hatékonyságunk ebben a szakaszban, tehát már van tapasztalatunk, mikor mit
tudunk hatékonyan alkalmazni, hogy ne essünk vissza, még a nehéz helyzetekben sem.
Illetve a változás hozadékaként egy egészségesebb életstílus is kialakul. Ahogy lezajlik
egy ilyen változási szakasz, könnyen lehet, hogy már egy másik változást kezd el
indukálni, ami eddig a fontolgatás előtti szakaszban volt, és így folytatódik tovább ez a
változási spirál. (Prochaska, et al., 2009)
15
1.1.2.8. A változás alatti történések
A tudatosítás az első, és talán legfontosabb történés a változás folyamatában,
ugyanis akkor kezdjük észrevenni, hogy mit is csinálunk, amin később változtatni
szeretnénk. Ennek a technikának az elősegítése az egyik legelterjedtebb módszer a
változás indukálásra, illetve ide tartozik még az információ gyűjtés is. A társadalmi
könnyítések, mint például az éttermekben nemdohányzó és dohányzó részek
különválasztása segítik a változni vágyót, esetünkben a leszokásra vágyó egyént, hogy
olyan környezetben is lehessen, ahol nincs kísértés.
5. ábra: A változás szakaszai azokkal a változási történésekkel, amelyek a leghasznosabbak egy-egy szakaszban
(Prochaska, nyomán 2009)
Ezek a könnyítések bizonyos formában a befejezésig is végig tudják segíteni a változni
vágyót, ahogy az 5. ábra is mutatja. Az érzelmek felkeltése gyakorlatilag a tudatosítás
egy mélyebb szinten. Néha egy ilyen érzelemi ébredést egy külső tragédia is kiválthat,
mint amikor egy dohányos egyik rokona tüdőrákos lesz. Ez vezethet a következő
történéshez, ami önmagunk újraértékelése. Itt az történik, hogy már látjuk önmagunkat a
problémánkkal, és látjuk, hogy hová szeretnénk eljutni. A helyes önértékelés kirajzolja
előttünk a célt, és ekkor történik meg az elköteleződés. Fontos leszögezni, hogy egészen
idáig még nem feltétlenül történt cselekvés. Ez még mind a változó egyénen belül zajlik
le. Az elköteleződés nem más, mint felelősséget vállalni azért a problémáért, ami
megvan, és kitartani az új, vágyott viselkedés mellett. Ezen a ponton kezdünk el
cselekedni, ami gyakran úgy történik, hogy behelyettesítjük a régi, számunka problémás
viselkedést egy új, számunkra egészségesebbnek tartott viselkedéssel, szokásokkal. Itt a
hatékonyság attól függ, hogy mennyire megfelelő helyettesítést találunk. Ameddig a
helyettesítés a saját cselekvésünket kontrollálja, addig. A környezet ellenőrzése abban fog
16
segíteni, hogy az új viselkedéssel harmonizáló környezetet alakítsunk ki. Például, egy
alkohol gondokkal küzdő egyén ne a kocsmában találkozzon a barátaival. Akárhogyan
nézzük, ez nagyon sok erőfeszítéssel járhat, és nagyon fontos, hogy ezt az
erőfeszítésünket elismerjük önmagunk felé is. Itt jelenik meg a jutalmazás. Illetve
beszélhetünk büntetésről is, de az kevésbé hatékony, mert a jutalom iránti vágy pozitívabb
motiváció, mint a büntetéstől való félelem. Az utolsó, de közel sem lényegtelen tényező,
a külső segítő kapcsolatok megléte. Gondolok itt a hozzánk közel álló emberekre,
barátokra, családtagokra, mindazokra, akikből erőt lehet meríteni, akikhez fordulni lehet,
amikor nehézségekbe ütközünk. (Prochaska, et al., 2009)
Habár a szakaszok külön-külön is léteznek, a gyakorlatban nem lehet őket élesen
különválasztani. Erre a következtésre jutott tanulmányában McConnaughy
szerzőtársaival, (McConnaughy, et al., 1983), akik között Prochaska is szerepel. 165
terápiára járó embert vizsgáltak az első terápiás találkozásuk óta, és a kutatásuk
eredményeképpen több profilt is fel tudtak állítani. Tehát a változás folyamatában
résztvevő egyénekben a változási fázisok bizonyos arányát figyelték meg. Ilyen klaszter
a Döntéshozók, a Fenntartók, a Felkészülők, a Mozdulatlanok stb. A következő ábra egy
ilyen profilt ír le.(6.ábra)
6. ábra: Döntéshozók klaszterének főbb értékei
Forrás: McConnaughy, et al.1983 nyomán saját készítés
25
30
35
40
45
50
55
60
65
Fontolgatás előtt42.4
Fontolgatás előtt58.8
Cselekvés57.0
Fenntartás40.0
T sc
ore
Főbb értékei a Döntéshozók klaszterének N=20
17
A 6. ábrán azt láthatjuk, hogy akik a kutatásban a Döntéshozók voltak, átlagnál
alacsonyabb értéket mutattak a felkészülés előtti és fenntartási szakaszra, míg átlagon
felülit a felkészülés és cselekvés szakaszára vonatkozóan. (Ezek az értékek egy „t”
értékhez lettek hasonlítva).
A sikeres változás abban rejlik, hogy felismerjük-e a változások által érintett
személy(ek) indítékait, illetve a változással kapcsolatos érzéseit. Tóth (2005) a következő
pontokban foglalja össze ezeket:
A= az egyén, vagy csoport elégedettségi szintje a dolgok jelen állásával
B =az egyén, vagy csoport közös elképzelés a jövőről
C= egy első elfogadható, biztonságos lépés megléte
D= a változás veszteségei
Ha érvényesül, hogy (A+B+C) > D a változás valószínűleg sikeres lesz (Tóth, 2005).
Tehát ebből az elméletből az következik, hogy ameddig a veszteség kisebb, mint a
változás „költsége” addig a változás a valószínűbb lehetőség. Ugyanakkor fontos
megkülönböztetnünk a változás szintjeit. (Tóth, 2005)
1.1.3. Első-, és másodfokú változás
Ahhoz, hogy a változás eseteiben halmazokról beszélhessünk, fontos bevezetni a
csoport fogalmát. Evartiste Galois francia matematikus alkotta meg, amely szerint egy
csoport 4 fontosabb tulajdonsággal rendelkezik:
o tagokból áll, ami azt jelenti, hogy minden közös csoportba tartozó elemnek van
egy közös tulajdonsága, ami összeköti őket, de az elemek tényleges természete viszont
nem számít, és két vagy több tag bármely kombinációjának eredménye is tagja a
csoportnak. Erre nagyon jó példa, hogy ha egy dobókockával dobok, a kocka helyzete
változik, de akárhová ér a dobás eredménye mindig benne lesz a lehetséges kimenetelek
közt. Másik példa, ha a reggel 11:00-hoz adunk 5 órát, az délután 4:00 lesz, ami az óra
számlapján szerepel.
o Akármilyen sorozatokban kombinálhatjuk a tagokat, az eredmény mindig
ugyanaz marad. Például, ha van 4 irányba néző egyenesünk és mindet végig kell járni,
ugyanoda lyukadunk ki, bárhogyan rendezzük őket, tehát az eljárás változtatható, de az
eredmény állandó.
18
o Minden csoportnak van egy üres ún. identitástagja. A lényeg, hogy ezt a tagot, egy
másik taghoz adjuk, a tagot kapjuk eredményül. Összeadás kivonás esetében ez az üres
tag a 0, míg szorzásnál, osztásnál az 1. Tehát a tag működhet anélkül is, hogy számítana.
o Végül pedig, minden egyes tagnak van egy vele ellentétes tagja, egy reciproka,
amivel ha összeadom, az üres tagot kapom. (Watzlawick, et al., 1990)
Ez az elmélet viszont csak olyan rendszereknél működik, amelyek a fogalmi
kereten belül maradnak. Az olyan rendszerek, mint egy emberi közösség, más logikai
típusba sorolandó. Itt is az elemek tagok, de az összességnek viszont osztály a neve.
Ugyanakkor itt az osztály nem lehet tag, mert másképpen viselkedik. Egy egyszerű
példával élve, ha 1 ember viselkedését megszorozzuk 1millióval, nem fogjuk megkapni
az 1 millió fő viselkedését, mert az nem csak mennyiségileg, hanem minőségileg is
különbözik az 1 főtől. Jó példa erre, hogy egy egyénnek rengeteg jobbnál jobb túlélési
stratégiája van, az egész faj viszont a kihalás felé tart. Másik tézis, hogy egy változás
mindig magába foglalja a következő magasabb szintet. Például a nyelvtan arra szolgál,
hogy szabályokba foglalja a nyelv hazsnálatának szabályait, de amikor magáról a
nyelvtanról beszélünk, akkor egy meta nyelvet kell létrehozni, amin keresztül meg tudjuk
fogni. Tehát fontos különbséget tenni a jel és a jelentés között. (Watzlawick, et al., 1990)
Összefoglalva, a csoportelmélet egy keret, ami a rendszeren belüli változást írja le,
amíg a rendszer maga változatlan, a logikai típusok elmélete pedig keretet ad arról, hogy
az osztály és tag között milyen viszony van, illetve képet ad arról az átalakulástról, amikor
egy osztály az egyik logikai szintről egy másik magasabbikba lép. Ebből ered a változás
2 típusa . Az elsőfokú változás egy rendszeren belül változást ír le, miközben a rendszer
állandó, például mint a Mátrix c. filmben, amikor a szereplők a mátrixon belül akármit
csinálhatnak, de rá vannak kötve a gépre. A másod fokú változás pedig az, amikor
lekapcsolódnak a gépről, vagyis egy másik paradigmába lépnek, és ez a változás
ugrásszerű. Néha ez a váltás logikátlannak tűnhet, mert egyik pillanatban még benne van,
a következőben, pedig már nincs. A másodfokú változás tehát a változás változása.
(Watzlawick, et al., 1990)
Létezik nehézség, ami egy olyan nemkívánt helyzet, ami józan ésszel megoldható
(első fokú változtatással), és van a probléma, ami egy zsákutca, ami a nehézség helyetelen
kezelése révén jön létre. Ez háromféleképpen történhet: 1. ha nem cselekszem, pedig
szükséges lenne, vagy 2. cselekszem, amikor nem kéne, vagy 3. rossz szinten cselekszem.
Amikor nem cselekszem, pedig kéne, az abból ered, hogy tagadom a problémát, ami
19
megjelenhet egyszerűsítésben azaz bagatelizálásban. Ennek legfontosabb oka, hogy a
látszatot fenn kell tartani a környezet felé. Ilyenek a „már jól bevált megoldások” a „zéró
összeű játszmák” és a „tabuk”.
Amikor cselekszem, pedig nem kellene, az az utópiaszindróma, amikor is egy olyan célt
akarok elérni, ami elérhetetlen. Ez akkor jelenik meg, amikor a vágyott valóságot
valóságosabbnak érzékelem, mint a tényleges valóságot. Tehát a dolgoknak valahogy
lenniük kéne, de nem olyannak, mint amilyenek. Ennek legtöbbször az eredménye
kudarc, így megjelenik a projektció , vagy halogatás is. Paradoxonok is előfrodulhatnak,
amikor az a probléma, hogy az osztály és a tag kategória összekeveredik. (Watzlawick,
et al., 1990) és (Odpartner, 2016)
A másodfokú változás azzal operál, ami az első fokú változásból nézve megoldás,
viszont a másod fokú változásból nézve a probléma gyökere. Az elsőfokú változás a józan
észen alapul, míg a másodfokú paradoxnak tűnhet. A másodfokú változás kulcsa az „itt
és most”, és a „mit”-re helyezi a hangsúlyt a „miért” helyett. A másod fokú változás
technikái új paradigmát idéznek elő.
Ahogy a 7. ábrát láthatjuk, hogy a változás mindig a megoldási kísérletre irányul,
nem magára a nehézségre. Első lépésben megfogalmazzuk a problémát, utána
megoldásikísérleteket dolgozunk ki, majd kitűzünk egy célt, és beavatkozunk egy terv
formájában. Ez az állapot fennáll, amíg nem merül fel egy újabb probléma. Láthatjuk,
hogy jól kiegészíti a Prochaska féle modellt, ugyanis ez a folyamat lefedi a Fontolgatás
előtti szakasz és Cselekvés közötti részt.
7. ábra: másod fokú változás a gyakorlatban (Odpartner, 2016)
20
1.2. Tudatos fogyasztás
Továbbra is. „Tudatos fogyasztónak azt a természetes személyt fogom tekinteni, aki
ismeri a különbséget szükségletei és igényei közt, és ugyan a klasszikus modell
szerint törekszik a számára legjobb jószágra, de a fenntartható fogyasztásra is van
igénye.” (Torda, 2014) Ezt szeretném kiegészíteni azzal, hogy a fogyasztást és a vásárlást
elkülönítettem eddig, most viszont szinonima fogalmakként fogom használni, ugyanis a
különbség nem szignifikáns. Dudás alapján. (Dudás, 2010) Majláth Melinda 2009-es Ph.
D. értekezésében kifejti, hogy ez a tudatos fogyasztói gondolkodásmód kimutatható
tesztekkel. (Majláth, 2009)
Természetesen itt sem szabad elfelejteni, hogy a fogyasztót környezet veszi körül,
ami a vásárlások során is megnyilvánul például konformitás2 formában. (Veblen, 1975)
A változás tekinthető egyfajta befektetésnek, aminek eredménye a jobb közérzet, és ilyen
formában megkülönböztethető társas, és nem társas befektető, és a társas befektetés
kisebb kezdő kockázattal jár, mert megosztják az információkat a tagok egymással.
(Hong, et al., 2004) Ez könnyedén adaptálható az életmódváltozásra is.
Egyfajta trend is kialakulóban van, ami a felvilágosult fogyasztók számának
növekedéséről szól, akik egyre inkább tudatában vannak a jogaikank, és azok
érvényesítésének. (Törőcsik, 2003) Én itt összefüggést vélek felfedezni a technológiai
szingularitás teóriájával, ugyanis teória szerint ez a pont inflexiós pontja egy
exponenciális függvénynek, ami a technológiai fejlődést írja le. Többek között a tűz és
internet felfedezés/feltalálása is egy-egy pontja a függvénynek. (Kurzweil, 2013)
Mindezek mellett a tudatos fogyasztásnak rengeteg fél definíciója van, pontosan
azért, mert különböző területei vannak a tudatosságnak, amit a 8. ábrán láthatunk. A
tudatosságnak a legfontosabb tulajdonsága, hogy mire irányul. Egyrészről van egyfajta
egyéni szintű tudatosság, ami irányulhat árra, értékre, márkára, a fogyasztás céljára,
ugyanakkor emellett a felelősség is megjelenik, ami már túlmutat az egyénen, megjelenik
az osztály, a társadalmi tudatosság. A marketingnek az egyéni fogyasztásnál van nagy
2 Szájhagyomány útján történő meggyőzés vagy trend, amihez igazodik a fogyasztó. (Bernheim, 1994)
21
szerepe, mert megszerzik a vásárlót, és ki tudják alakítani a bizalmat, az megnöveli a
fogyasztó lojalitását. (ALHABEEB, 2007) A közös pontja ennek a két halmaznak a
termékeredet tudatosság. Azt a fogyasztást fogom ideálisnak tekinteni, amikor a
fogyasztó a vásárlási erejét társadalmi változások véghezviteléhez igyekszik felhasználni.
(Webster, 1975) Ugyanis az alaptézisem az, hogy ha az egyéni fogyasztók képesek
rugalmatlan keresletet kialakítani a fenntarthatóság iránt, akkor a kínálatnak igazodnia
kell hozzá. (Torda , 2016c) Azért is, mert az ökológiai rendszerek csak utólag jósolhatók
bonyolultságok miatt, és a politikai döntésekben az egyénnek csak alacsonyabb szinteken
van potenciális döntési köre. (Bela, et al., 2003)
8. ábra: A tudatos fogyasztás területei (Dudás, 2010)
2. A modell feltárására (primer kutatás 1)
2.1. Kutatás körülményeinek a bemutatása
A dolgozatban egy primer kutatás alapjainak bemutatására vállalkozom, amelyet saját
készítésű kérdőívvel végeztem.(1. Melléklet) A kutatómunka során nem találtunk hasonló
mérést, amiből kiindulhattunk volna. Általános szempontként fogadtam el, hogy mivel a
kérdéseink emberi viselkedést kutatnak (attitűdvizsgálat), ezért normális eloszlást
22
feltételezünk a sokaság válaszairól. (Németh & Simon, 2011) Ennek megfelelően került
kiválasztásra a minta nagysága is, ami 100 főt jelent. Ennél a mennyiségnél, normál
eloszlást feltételezve, már megbízható eredményt várhatunk. (Kehl, 2012) A minta
előtesztelésre került, 5 különböző véletlenszerűen választott személy töltötte ki önkéntes
alapon, és 5 különböző interenetes böngészőn is történt tesztelés.3 (ez 5%-os előtesztelési
arányt jelent a tervezett mintához mérve )4 Az előtesztelők között különböző nemű, korú,
és foglalkozású személyek voltak. A kérdőív megosztási felülete elsődlegesen online
történt, és az belül is a közösségi oldalakat felhasználva.5 A kérdőív többféle
kérdéstípusból áll össze. Online változatásban 21 oldalra bontva szerepeltek a kérdések.
Az átlagos kitöltési idő 20 perc volt. (legröidebb 7,5 -leghosszabb 97,5 percig). Az elején
demográfiai adatokkal, későbbiekben pedig 5 fokozatú Likert skála alkalmazásával (Dr.
Fábián, 2014), és sorrendbe rakással, kértünk adatokat a kitöltőktől, szem előtt tartva azt
a marketing szabályt, hogy egy ember egyszerre 7±2 dologra képes figyelni. (Kiss, 2015)
Oldalanként ennek megfelelően csoportosítottam az állításokat, illetve a kérdések közé
úgynevezett pihenő kérdéseket tettem, ami egy kicsit másképpen mozgatja meg a kitöltőt,
kicsit kizökkenti és így összességében nagyobb odafigyeléssel képes válaszolni a
kérdésekre. Minden kitöltő ugyanabban a sorrendben kapta meg a kérdéseket. A kitöltés
során a visszajelzésekből derült ki egy tényező, amivel nem számoltunk azelőtt, hogy a
kitöltők egy kis százalékának a változtatás szó negatív értelmű. Erre egy program hiba
révén derült fény, ami a tesztelés során nem jött ki. A hiba nem befolyásolja a válaszok
relevanciáját, és javításra is került. A minta 143 fő, ebből 133 kitöltés érkezett
Magyarország területéről. A külföldi kitöltőket kivettem, ezért a teljes mintám 133 fő.
2.1.1. Demográfiai adatok:
Az átlag életkor 39,4 év. A szórás 10,9 év. A legfiatalabb kitöltő 15, míg a legidősebb 62
éves. Létrehoztam 5 csoportot, amikbe csoportosítottam az életkort. Ezeket a csoportokat
is a változás periódusaihoz, az emberi életciklusokhoz rendeltem hozzá. Itt „mágikus’
3 Google Chrome, Mozilla Firefox, Internet Explorer, Opera, Vivaldi
4 Ehhez nem találtam szakirodalmat, ezért az 5% önkényes döntés volt.
5 A fő terjesztési vonal: Facebook, Google +
23
számunk a 7-es lesz. Valószínűleg ez azzal is összefügg, hogy a testünk sejtjei is
kicserélődnek és a leglassabb cserélődés 7 évente megy végbe, azaz a változások 7 évente
következnek be. (Werner, 2008) A 14-21 éves ciklust összevonat a 22-28 évessel,
egyrészt hogy releváns rész maradhasson, és mivel a modern világban a függetlenedés,
és önállósodás időszaka kitolódik, úgy gondolom, hogy ez a határ egyre jobban mosódik
el, és az életfeladatok is nagyon hasonlóak ebben a két ciklusban. (Csizmadia, 2015) Ezt
a csoportot a továbbiakban nevezzük „Önnállósodó fiatal felnőtteknek.” A következő
csoport a 29-35 évesek cosoportja, őket nevezzük „Megtelepedő önmegvalósítóknak” ,
mert a célja az egyénnek ebben az életkorban a megszilárdulás és a hivatásban való
kiteljesedés. Ezután jön a 36-42-es korcsoport, ezt a „Konstruktív Önértékelők”
csoportjának fogom hívni. Ők azt vizsgálják, mit csináltak eddig, mi maradt ki az
életükből, amit még meg szeretnének tenni. (László, 2013)A 4. csoport a 43-49 közöttiek.
Őket a „Dinamikus újrakezdőknek” nevezem el, mert ilyenkor jelenik meg, a szellemi-
érettség, a vezetés vágya, és új dolgok kerülnek előtérbe.6 A 49-56 és 57-63-as ciklusokat
is összevonatam azért, mert az emberi élet hossza növekszik, és nem jellemző
szignifikáns különbség manapság egy modern korai és kései ötvenes között7. Itt már
kirajzolódik egy élet munkája, ami vagy harmóniát jelent az egyénnek önmagával vagy
önközpontú befelé fordulást jelenthet. Megjelenhet professzionális váltás, biztos bázissá
válás. Őket hívjuk „Tapasztalt bázisoknak” (László, 2014)
A válaszadók 82,5%-a hajtott végre már valamilyen változtatást az életében, míg
azon válaszadóknak, akik még nem 53,8%-a tervez változtatást az életében a
közeljövőben. Ez előbb leírtakról a 9.ábrábana készítettem összegzést.
6 Megjegyzés: Magyarországon a futó társadalomban is nagyon jellemző az ilyen tájt újrakezdő futók,
illetve a 42 év 42 km teljesítése is, ami a maratoni távot jelöli.
7 Keanu Reeves, Robert Downey Jr. 50 évesek, George Clooney 53 éves, Liam Neeson 62 éves (Papp,
2015)
24
9. ábra: korosztályok megoszlása. (Forrás: saját kutatás)
Összehasonlítva a KSH 2016. január 01.-ei adataival (KSH, 2016) (1. táblázat) azt
láthatjuk, hogy miként alakul az országban az általam kijelölt csoportok aránya. A nemek
szerint nem bontottuk tovább, ez akár torzíthatja is az eredményt, a kutatás következő
fázisában erre nagyobb hangsúlyt fektettem. A kapott adatokból pedig készítettem egy
súlyszámot, hogy az adatok a kiértékeléskor relevánsabbak legyenek. Ezt alkalmazni is
fogom az eredmények értékelésekor, főleg, ha olyan csoportra vonatkozólag kapok
szignifikáns eredményt, aminek a súlyszáma 1-nél kisebb.
korosztály
[év]
elemszám összesen
2016-ban Mo.-n
[fő]
népesség
%-ában
[%]
elemszám
a kutatásban
[fő]
arány a
kutatásban
[%]
súlyszám:
15-28 1 589 813 16,17 26 20 0.8085
29-35 868 421 8,83 19 15 0,5887
36-42 1 150 791 11,71 30 23 0,5091
43-49 1 005 562 10,23 36 27 0,3789
50-62 1 685 924 17,15 20 15 1,1433
summa: 6 300 511 64,09 131 100 3,4285
1. táblázat: minta korosztályainak megoszlása az országéhoz képest ksh alapján.
Az 1. táblázatból látszik, hogy a legidősebb csoporton kívül mindegyik arányaiban
magasabb százalékban töltötte ki a kérdőívet, mint az az országos arányában jelen van.
25
A 10. ábrán, a válaszadók települések szerinti megoszlását láthatjuk. Túlnyomó részt a
fővárosban, közép és kisvárosokban élnek a kitöltők. Volt város szintű adatom is, de nem
volt értelme felhasználni. A település típusokat igyekeztem a szakirodalomnak
megfelelően minél teljesebben lefedni. (Sulinet, 2008)
10. ábra: Kérem, jelölje be, milyen település típusban él! (saját kutatás) n=143
Ami az iskolázottságot jelenti, a kitöltők túlnyomó része legalább érettségivel
rendelkezik. Mivel az iskolázottsági adatokat nem szeretném vonatkoztatási adatként
használni. (Az n azért 143 a 133 helyett, mert a lakóhely diverzitása miatt nem lenne
célravezető a súlyozás. Emiatt, itt a teljes minta adatait mutatom be. Az életkor
valószínűleg relevánsabb indikátora lesz a változási vizsgálatoknak tekintve a megjelölt
változások típusait, de erről majd később.) Az érdekessége ennek a grafikonnak az, hogy
nem kifejezetten egyetemi körökben terjesztettem a kérdőívet, és így is a mesterképzéses
hallgatók válaszadása magasabb, mint az amekkorának becsültem előzetesen. 62,93%-
ban a kitöltőknek az érettségin felül van egy magasabb végzettségük is. Legalább
érettségije pedig a válaszadók 90,9%-ának van.(11. ábra)
010
2030
4050
60
főváros (Budapest)
nagyváros: 100 - 250 ezer főig pl.: Miskolc
középváros: 25 - 100 ezer főig pl.: Sopron
kisváros: 10 - 25 ezer főig pl.: Keszthely
óriásfalu/község: 5000 -10000 főig pl.: Ócsa
kis falu/ kis község: 201 - 5000 főig
apró falu: 1-200 fő
55
5 30
32
9
12
0
Milyen településen él?
darab
26
11. ábra: Mi a legmagasabb iskolai végzettsége? (saját kutatás) n=143
A 12. ábra mutatja, hogy a változás során mely faktorok voltak számunkra fontosak. Jól
látszik, hogy Önmagukat jelölték meg legtöbben a legfontosabb segítségnek, míg a család
és a barátok végeztek a második és harmadik helyen. A társadalom megítélése, a média,
és a külső szakember nagyon „hátul végzett”, ez valószínűleg a korosztályok
összetételének tudható be, illetve, hogy Magyarországon nincs divatja a pszichológushoz
járásnak.
darab
010203040
1
27
36
27
40
8
2
2
Mi a legmagasabb iskolai végzettsége?
darab
27
12. ábra: rangsorolja, a számára fontos tényezőket (saját kutatás) n=143
Szignifikáns eltérést találtam, a társadalmi megítélés és a kor között, ahol is a
Megtelepedő Önmegvalósítók, és a Tapasztalt Bázisok a vártnál nagyobb számban
jelölték fontosnak vagy a legfontosabbnak. (adj res 3,6 és 2,9) Asymp. Szig. (2-oldalú):
0,045 ( Pearson féle Khí négyzet)
A változás okának legtöbben a túlsúlyt jelölték meg, illetve a mozgás hiányt, de a
stresszes életmód is előkelő helyen szerepel. Itt a kérdés jellege miatt nem lehetett
összefüggést keresni. (13. ábra)
0
20
40
60
80
100
120
AZ ÉLETMÓDOMBAN EGY VÁLTOZTATÁS SORÁN .. . . . . SEGÍTSÉG LENNE/VOLT
NEKEM...
Legfontosabb fontos inkább fontos inkább nem fontos nem fontos Legkevésbé fontos
28
13. ábra: A változás oka (saját kutatás) n=143
Amikor a céljaikról kérdeztük őket, akkor a jobb közérzet, boldogabb élet, és a sportosabb
életmód szerepelt az első helyeken, míg a leszokás, és egy betegségből való gyógyulás
szerepelt a sor végén.(14.ábra foglalja össze)
14. ábra: Mi volt a változás célja? (saját kutatás)
01020304050607080
79
2 15 2623 26
7054
2 30
11
A változás oka
darab
Ideális testsúly elérése
Sportosabb életmód kialakítása
Együttélés a betegséggel / gyógyulás
Jobb közérzet, boldogabb élet
Tudatosabb életmód
Leszokás ( dohány, alkohol, drog,gyógyszer, stb. )
0 50 100 150
77
96
20
101
73
21
VÁLTOZTATÁS CÉLJA: darab
29
2.2. A változás modell analízise
A kutatás egyik fontos pillére, hogy a változási modell tesztelésre kerüljön. Ehhez
faktoranalízist hazsnáltunk, hogy megtudjuk, a kitöltők miként vélekednek ezekről a már
feljebb említett változási szakaszokról (Fontolgatás előtti szakasz, Fontolgatás stb.).
Ehhez összegyűjtöttünk 56 állítást, és egy ötfokú Likert skálán értékelniük a
válaszolóknak (az 1 jelentette, hogy „Egyáltalán nem jellemző”, az 5 pedig a „Teljes
mértékben jellemző”). (Dr. Fábián, 2014) A 2. táblázat azt mutatja meg, hogy a
válaszadók (akik átéltek vagy terveznek változást az életükben) az általunk felsorolt
állításokra adott válaszaikat milyen faktorokba lehet csoportosítani. A Kaiser-Meyer-
Olkin kritérium, azaz KMO a nagyon jó tartományban van, mert az értéke 0,8 fölöti. Ez
azt jelenti, hogy az állítások megfelelőek a faktoranalízishez. (Ld a 3. táblázat). A
Bartlett-próba is sikeres, ugyanis a Sig. kisebb, mint 0,05, azaz a kiinduló állítások között
van korreláció. (Sajtos & Mitev, 2007)
KMO teszt
Kaiser-Meyer-Olkin mintára vonatkoztatott elemzése 0,816
Bartlett gömbölyűség tesztje
Hozzávetőleges Khí négyzet 2141,493
szf. 666
Szignifikancia 0,000
2. táblázat: KMO teszt (saját kutatás)
A megbízhatósági vizsgálat (Cronbach alfája) is jó eredményt hozott. (3. táblázat) A
vizsgált állítások konzisztenciája 0,886 (0,8 fölött már nagyon jónak számít), míg a
darabra vonatkoztatott standardizált érték is 0,884. Ez összességében azt jelenti, hogy az
állítások és a válaszok is faktor analízisre alkalmasak. A konkrét analízist pedig a 4.
táblázat mutatja.
Megbízhatósági teszt
Cronbach alfája 0,886
Cronbach alfája a standardizált elemekre 0,884
Elemszám 36
3. táblázat: megbízhatóság vizsgálat (saját kutatás)
A faktornál Varimax rotációt alkalmaztunk, ami a nagyon erősen vagy egyáltalán nem
korreláló változó párokat keresi. Emellett itt fontos megemlíteni, hogy mivel a mintánk
133 fő, így faktorsúlyt kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy a 0,50-ös értéknél kisebb
30
súlyú állítások nem jellemző magyarázatok az adott faktorra, így a tisztább értelmezés
érdekében, azokat ki kell húzni. (Sajtos & Mitev, 2007) Az analízisnél találtuk 5 faktort,
melyek nagyságrendi sorrendben így következnek:
[1.] Cselekvő felkészülés és Cselekvés
[2.] Fontolgatás
[3.] Fenntartás
[4.] Cselekvő fenntartás
[5.] Felkészülés
Az általunk felállított 6 szakaszú modellből 4-et sikerült megtalálni az analízis során, ami
azt jelenti, hogy a gyakorlatban is működik, az elmélet. Ami érdekes, hogy habár a
különböző állításokat más fázisúakként írtuk ki, és mégis a kitöltők csoportosításának
értelmezésében is lett releváns értelme. A modellünkkel összeegyeztetve, a 15. ábra
mutatja be a változás folyamatának fázisait a kitöltők szerint. A különbség a
megnevezésben található feltehetőleg, ugyanis a 4 fázisban van elrejtve az 5. és 6. mert
feltételezhetően a cselekvő alapú felkészülés és a cselekvő fenntartás a két-két szakasz
metszete. Az összehasonlításban látszik, hogy a szakaszok adaptálhatók. Továbbá a
fontolgatás előtti szakasz direkt formában lehet nem is mérhető. Az analízis eredménye,
hogy a transzteoretikus modell elemei a mintánk esetében adaptálhatók.
15. ábra: A változás fázisai a kitöltők szerint a modellel kombinálva (saját forrás)
31
4. táblázat: Változás állítások faktor analízise (saját forrás)
Faktor analízis - Forgatott összetevő mátrix Extrakciós módszer: Főkomponens Analízis.
Forgatási módszer: Varimax Kaiser Normalizációval.
A forgatás konvergált a 13 hoz
Összetevők
1 2 3 4 5
(Felk) Elhatároztam, hogy megváltoztatom az életmódomat. 0,812
(Csel) Mondani bármit lehet a változásról; én cselekszem is. 0,746
(Felk) Cselekedni akarok, kerül, amibe kerül. 0,712
(Bef) Jobban érzem magam a bőrömben, amióta változtattam ezen a
szokásomon. 0,702
(Felk) Készítettem konkrét tervet is a változáshoz. 0,698
(Font) Gondoltam már arra, hogy változtatnom kéne az
életemen/szokásaimon. 0,680
(Fennt) Van stratégiám a változás elérése utánra is. 0,648
(Fennt) Nem csak egy szokáson, hanem az egész életmódomon
változtattam. 0,642
(Csel) Végiggondolom a változásért tett cselekedeteim következményeit. 0,621
(Bef) Büszke vagyok, hogy megváltoztattam egy rossz szokásomat. 0,608
(Csel) Az előző hetekben minden nap tettem valamit a változásért. 0,605
(Felk) Konkrétan elképzeltem, hogy milyen leszek a változás után. 0,583
(Felk) Végiggondoltam, hogy milyen szeretnék lenni, és hogy mi kell hozzá. 0,580
(Csel) Változtatni csak azonnali cselekvéssel lehet. 0,573
(Felk) Elköteleződöm a változás mellett, nem tántorít el semmi sem 0,568
(Fennt) Távol tartom magam a régi állapotomra emlékeztető minden
tényezőtől. 0,509
(Felk) Sokat olvasok a vágyott változásommal kapcsolatos könyveket,
újságokat. 0,439
(FE) Nincsen semmi gond az életemben, nincs min változtatnom. -0,434
(Fennt) Amit elértem, az már az enyém, mindenképpen megmarad. 0,382
(FE) Változni csak mások tudnak könnyedén. 0,707
(Fennt) Ha elértem a változást, hátradőlhetek. 0,640
(Bef) Aggódom, hogy visszacsúszom a probléma megváltoztatás előtti
állapotba, emiatt szeretnék segítséget kérni másoktól. 0,609
(FE) Szeretnék változtatni valamit az életemen, de a környezetem nem teszi lehetővé 0,535
(Font) Tudom, hogy min akarok változtatni, de nem tudom, hogy hol
kezdjem. 0,492
(Font) Amint készen állok rá, megjelenik a változás. 0,709
(Fennt) Figyelek rá, hogy ne essek vissza a változás előtti állapotba. 0,511
(Fennt) A változást fenntartani sok munka. 0,480
(Csel) Változás = elfoglalom magam valami mással, ahelyett, amit nem
szeretnék már csinálni. 0,556
(Bef) Azt hittem, hogy a probléma megoldásával végleg megszabadulok tőle, néha mégis kísértésbe esem. 0,506
(Csel) Ha megtettem, amit kitűztem, megjutalmazom magam. 0,473
(FE) A családomban más is hasonlóan él/viselkedik ebben a helyzetben,
miért pont én változnék? 0,469
(Fennt) Ha visszaesek, nagy lelkiismeret furdalásom lesz. 0,465
(Font) Amint megoldódik ez a másik problémám, változtatni fogok. 0,416
(Felk) Mindenkinek beszélek a tervemről. 0,670
(Felk) Elmondom a barátaimnak, hogy mit fogok csinálni. 0,643
(Csel) Nehézség esetén könnyedén kérek segítséget másoktól. 0,561
(Bef) Már nem kell odafigyelnem, hogy az új állapotot fenntartsam. 0,481
32
2.3. Tudatos fogyasztóra vonatkozó kérdések elemzése
A kérdőív ezen része is Likert skálás volt, és 28 állítást soroltunk fel a
válaszadóknak. A kereszttáblás elemzések során, sem a kor, sem az iskolázottság nem
mutatott együttjárást, viszont a lakóhely igen. A szignifikancia szint, ahogy az 5.
táblázatban láthatjuk 0,05 alatt van, így ez 95%-os megbízhatóság mellett mutat
együttjárást. (Sajtos & Mitev, 2007)
A 6. táblázaton azt láthatjuk, hogy a budapestiek inkább tudatosnak azt a fogyasztót
tartják, aki a fenntarthatóságra törekszik, míg a közép és nagyvárosban élők pedig az
elvárásokon felül jelölték be, hogy számukra az a legtudatosabb fogyasztó, aki a
fenntarthatóságot tartja szem előtt. Ez leginkább a középvárosok lakóinál volt kiugró
(3,3).
Khí négyzet teszteka
Érték szf 2 oldalú Szig
Parson féle Khí négyzet 40,705 25 0,025
Valószínűségi arány 40,556 25 0,026
Linear by linear társulás 0,044 1 0,833
Érvényes esetek száma 133
a 28 cella ( 77,8%) várható előfordulása 5, a legkisebb várható érték 0,41
5. táblázat: Khí négyzet- A szignifikancia vizsgálat eredménye (saját forrás)
Végeztünk itt is egy faktoranalízist. (8. táblázat). Elsődlegesen arra voltunk
kíváncsiak, hogy a kitöltők az általunk készített állításokat milyen csoportokba rendezik.
Arra lettünk figyelmesek, hogy akik már átmentek változáson más faktorokat alakítottak
ki, mintha az egész mintára vizsgáltuk. A 7. táblázat alapján, a Chronbach’s Alpha is 0,8
fölött van, ami azt jelenti, hogy a minta állításai analízisre alkalmasak, és hogy a mérés
releváns értékekkel rendelkezik. A súlyozás miatt a | 0,5 | -nél kisebb szignifikanciával
rendelkező állításokat kihúztuk, hogy erősebb legyen a faktorok koherenciája. A 8.
táblázatban az analízist láthatjuk, ahol a KMO 0,8 fölött van, ami azt jelenti, hogy
analízisre alkalmas a minta. (Sajtos & Mitev, 2007)
33
Az 5 faktor a teljes mintára így fest:
[1.] Fenntarthatóság
[2.] Egészséges táplálkozás
[3.] Húsfogyasztás
[4.] Dohányzás mentesség
[5.] Termék minőség
A kitöltőink nagy részének életmód változása mozgáshoz, fogyáshoz, kapcsolódott, így
az egészséges táplálkozás, azaz egészségtudatosság fontos szerepet kapott. A
fenntarthatóság került első helyre, ami azért jó jel, mert a kereszttáblák szerint ez
definiálja legjobban a kitöltők szerint a tudatos fogyasztót. (6. táblázat)
Megbízhatóság teszt
Cronbach alfája 0,826
Cronbach alfája a standardizált elemekre 0,831
Elemszám 28
6. táblázat: fenntarthatóságra vonatkozó reliabilitás tesztek (saját kutatás)
KMO teszt
Kaiser-Meyer-Olkin mintára vonatkoztatott elemzése 0,812
Bartlett gömbölyűség tesztje
Hozzávetőleges Khí négyzet 1280,535
szf. 378
Szignifikancia 0,000
7. táblázat: fenntarthatóságra vonatkozó KMO tesztek. Forrás: Saját kutatás
34
8. táblázat: vásárlási szokások, tudatos fogyasztás faktor analízise (saját kutatás)
Forgatott komponens mátrixa
Extrakciós módszer: Főkomponens Analízis.
Forgatási módszer: Varimax Kaiser Normalizációval. A forgatás konvergált a 8 hoz
Összetevők
1 2 3 4 5
Újrahasznosított anyagokból készített termékeket vásárolok 0,750
Spórolok a vízzel 0,684
Szelektíven gyűjtöm a szemetet 0,679
Papírzacskót vagy vászontáskát használok bevásárláskor nylon helyett 0,605
Magyar terméket vásárolok 0,598
Kerülöm a gyors éttermeket (McDonald's, KFC stb.) 0,571
Ha lehet, alternatív módot választok a gyógyszerek helyett 0,551
A zöldséget, gyümölcsöt a piacon veszem meg 0,516
Biotermékeket vásárolok 0,504
Számomra fontos a hatalmas választék. -0,399
kevesebb finomított cukrot fogyasztok 0,810
kerülöm a lisztet, tésztát tartalmazó ételeket 0,725
Teszek cukrot a kávéba, teába -0,666
Naponta 3-4 alkalommal eszem 0,620
Minden nap eszem zöldséget 0,607
Kerülöm az adalékanyagokkal dúsított élelmiszereket, italokat 0,576
kevesebb zsíros ételt eszem 0,566
minden nap eszem gyümölcsöt 0,485
Kevesebb alkoholt fogyasztok 0,449
Elolvasom, az összetevőket a termékeken mielőtt megveszem 0,428
Rendszeresen eszem csirkét, pulykát vagy halat 0,797
A húsárut a helyi hentestől veszem 0,444
Egy műanyag üveget többször is felhasználok 0,381
dohányzom -0,678
heti 3-szor mozgok, sportolok valamit (séta, futás, kerékpár) 0,479
Textil zsebkendőt használok papír zsebkendő helyett. 0,439
Gyakran vásárolok akciós termékeket. 0,621
Ha egy termék rossz, azonnal visszamegyek reklamálni, oda, ahol
vettem. -0,503
35
3. Eredmények, következtetések a kutatás első részéhez kapcsolódóan
A dolgozatban felállítottam egy elméleti modellt, amiben a fontolgatás előtti szakaszból
el lehet jutni a befejezésig a fontolgatás, felkészülés, cselekvés és fenntartás szakaszain
át. A dolgozat célja az volt, hogy ezeket az elméleti, gyakorlatban nehezen szétválasztható
szakaszokat igazolja, amit sikerrel teljesített is. Annyi differencia van az elmélet és a
gyakorlat között, hogy a kitöltők cselekvés orientáltabb faktorokat határoztak meg. A
fontolgatást egy felkészülési szakasz követi, amit utána egy cselekvés alapú felkészülés,
és cselekvés, amit egy cselekvés alapú fenntartás, ami végül a fenntartásban végződik.
Az összehasonlításban látszik, hogy a szakaszok adaptálhatók. Illetve a fontolgatás előtti
szakasz direkt formában lehet nem is mérhető.
A dolgozat másik célja a tudatos fogyasztás felmérésének elkezdése. Ez megtörtént, ahol
is faktor analízis segítségével sikerült 5 faktort szétválasztani. Ezek a fenntarthatóság, az
egészséges táplálkozás, azaz egészségtudatosság. A húsfogyasztás külön faktorba került,
illetve a dohányzás, ahol is különbséget sikerült észrevenni a már változáson átment
emberek válaszaiból. Ők a dohányzásra, és alkoholra kapcsolatos kérdésben, inkább a
szenvedélyt sorolták egy halmazba, míg a teljes minta a dohányzás mentességre helyezte
a hangsúlyt, és az alkohol fogyasztást pedig az egészségtudatosságba helyezte, ott viszont
szignifikáns hangsúlyt nem kapott. Az utolsó faktor a termék minőség volt, ahol érdekes
módon az jött ki, hogy nem mennek vissza azonnal reklamálni, ha a termék rossz. Ezt
még tovább kell vizsgálni, hogy itt a hangsúly az „azonnalon” vagy a „reklamáción” van,
mert teljesen mást jelent a kettő, illetve a reklamáció, érdekérvényesítést jelenthet, ami
pedig a fogyasztói jogok ismeretére utalna.
Továbbá a diverz kitöltési korosztálynak köszönhetően kiderült, hogy a fenntarthatóság
jelentős szempontot jelentett a közép-, nagy-, és fővárosi lakosságnak, amikor
rangsorolták a tudatos fogyasztót. Ez azt jelenti, hogy az emberek fejében a tudatos
fogyasztó az, aki a környezet fenntarthatóság szerint fogyaszt. Tehát a társadalmilag
tudatos fogyasztás nincs szignifikánsan jelen, azaz feltételezhető, hogy az emberek a
vásárlásaikat nem kezelik szavazatként, hanem azt tartják tudatosnak, aki mindegy kitől,
mindegy hogyan, de fenntarthatóan fogyaszt. Ennek feltérképezése még későbbi kutatás
tárgya lehet. A kutatási eredmények megfeleltek az előzetes elképzeléseknek, így
megalapozzák a folytatólagos kutatásokat.
36
4. Változás és megküzdés
A folytatásban olyan célokat tűztem ki, mint az adaptált modell finomítása
kvalitatív kutatási eszközökkel, például fókuszcsoporttal. Továbbá a már adaptált modellt
felhasználva a tudatos fogyasztás, és fenntarthatóság szokásaira vonatkoztatva
csoportosítást végzünk, ezeket a csoportokat összehasonlítjuk egymással a pszichológiai
immunrendszer faktorain keresztül. A cél, hogy felfedezzünk bármilyen együttjárást vagy
különbséget a különböző csoportok között. A feltételezésünk az, hogy a változás
előrehaladtával, tehát a tudatosság egyre erőteljesebb jelenlétével a megküzdési eszközök
pozitívabb értéket fognak mutatni, tehát hatékonyabb megküzdéssel rendelkeznek azok a
kitöltők, akik tudatosabbak vagy kevésbé hatékonyabbal, azok, aki nem tudatosak.
4.1. Az életmód változás folyamata
16. ábra: Kombinált változás elmélet. Saját szerkesztés
A 16. ábra mutatja be a finomított kombinált változási elméletet. (Torda, 2016a) Itt
egy ábrán foglaltam össze mindazokat az elméleteket, amiket az első részben fejtettem
ki. Amiből a kutatás kiindult az a Prochaska féle univerzális változás modell, amelyik 6
szakaszra bontja a változást, amelyek időben követik egymást. A 6 szakasz, ahogy az első
ábra is mutatja: Fontolgatás előtti szakasz, Fontolgatás, Felkészülés, Cselekvés,
37
Fenntartás és Befejezés. Bármelyik szakaszban be és ki is lehet lépni, ez azt jelenti, hogy
nem szükségszerű az új viselkedésforma elérése. Továbbá nem szükségszerűen kell
minden szakaszon végighaladni. A szakaszok hossza is az egyéntől függ. A fejlődés
spirálisan halad előre, mert előfordulhatnak visszaesések, a befejezés pedig nem
egyértelműen határozható meg. Két változásban lévő viselkedés, beleláncolódhat
egymásba, de haladhatnak egymástól függetlenül is. Lehet, hogy egy szakasz az egyik
változás esetében cselekvés, míg a másikban már fenntartás. Két viselkedési spirál
támogathatja egymást, de akár gátolhatja is. (Prochaska, et al., 2009) Ez a modell került
ötvözésre a Watzlawick féle első-, másod fokú változással, amely az első fokú változást,
mint paradigmán belüli cselekvéseket, változásokat jelöli meg, míg a másod fokú változás
paradigmaváltásokat jelöli. (Watzlawick, et al., 1990) A Derek de Solla féle logisztikus
modell pedig ebben az értelemben amolyan emelkedési középvonalként értelmezendő,
ami irányt ad ennek a növekedésnek. (Price, 1979)
17. ábra: kutatás utáni változás modell faktorai. Saját szerkesztés.
38
18. ábra: a változás során történő események. Saját szerkesztés
A második és harmadik ábrákat együtt értelmezem, mert kiegészítik egymást. A
második ábra a faktoranalízis eredményét mutatja meg, ami kiegészítésre került a 28
online interjú és egy fókuszcsoportos beszélgetés eredményeivel.(lásd 4.3-as fejezetben
bővebben) A harmadik ábra pedig az mutatja meg, hogy egy vállalkozás életében egy
változást, hogyan lehet integrálni. Milyen szakaszokon megy keresztül, mire elér a
beépüléshez. (Szeghegyi, 2011) Ezt ekvivalensnek tekintem az egyén változásával, mert
rengeteg hasonlóságot mutat az egyén életében bekövetkező eseményekkel. Annyi
különbséggel, használom az eredeti ábrát, hogy megkülönböztetek negatív és pozitív
aktivitást, ahol is a negatív aktivitás a vágyott viselkedés iránya ellen aktívan dolgozik,
míg a pozitív mellette. A fókuszcsoportos megbeszélés és az egyéni interjúk is arra
engedtek következtetni, hogy a nem kívánt állapotok gyakran alakulnak ki egy nagyobb
életmódváltozás, élethelyzet változás következményeként. Ilyen élethelyzet volt egy
nagyobb volumenű párkapcsolat vagy házasság kialakulása, az egyetemről való kikerülés
vagy munkahely váltás, ami kizökkentette a megszokott életmódjából az egyént, és az új
helyzetbe nem tudta beilleszteni a régi életmódjának bizonyos elemeit. Ennek
következményeként alakult ki a nem kívánt szokás. Ez a folyamat tipikusan az elhízás és
mozgásszegény életmódra volt jellemző. Ezután a fontolgatás szakasza elkezd
megjelenni, ami az aktivitás tekintetében egy bénult állapot jelent, amit egy tagadó,
ellenálló szakasz követ. Az egyénnél ez tipikusan figyelemelterelés, bagatellizálás
formájában jelenhet meg. (Szeghegyi, 2011) Fontos, hogy ez egy nagy volumenű szakasz
39
is lehet, általában az is. (17. ábra) Akár évekig is eltarthat. Ezután pedig több ízben leírták
megkérdezettek, hogy egy sokkszerű szembesítés következett. Vagy belső, vagy külső
indíttatásból, rámutatnak arra az egyénnek, hogy ez a helyzet tarthatatlan, és destruktív.
Olyan krízis vagy trauma is előfordult, hogy az egyén élete került veszélybe, és ez
jelentette az első lökést. Tehát a fontolgatásból való kitörés sok esetben egyáltalán nem
egyszerű, mert egy sokk szerű felrázásra van szükség. Aktivitásilag azért nem került ez a
trauma és a depresszió egy síkba, mert egy tagadó, levert ember még mindig ellenáll. Ez
a sokk akkor hatásos, ha egy úgynevezett cselekvés energetikai nullpontra kerülünk, mert
még ha az ellenállás meg is van, a tudatosítás, és az elfogadás megszünteti az ellenállást.
Ezt tekinthetjük egyfajta Reset vagyis újraindításnak. Nem lehet egyszerre elfogadni
valamit, és ellenállni neki. (Bagdy, et al., 2011) Ami a depresszióból ki tudja emelni az
egyént, az sok esetben valamilyen cselekvésre motiváló tényező lehet, amit mi eredmény
orientációnak neveztünk el. (18. ábra, piros vonal) Ez többségében egy pontszerű célt
jelent. „Lefogyok 5 kilót. Lefutok 10km-t egyben április 20.-ig” Könnyen mérhető, van
kezdete, ami a jelenlegi állapot és van végpontja, ami a kívánt állapot, amihez lehet
rendelni határidőt, és jutalmat vagy büntetést is akár. Ugyanakkor arra jutottunk, hogy ha
folyamatosan pontszerű célokat tűz ki az egyén, akkor előbb vagy utóbb a
célkitűzésekben el fog veszni.(piros szaggatott vonal) A célt azért fogja kitűzni, mert az
eredmények hajszolása fog előtérbe kerülni. Még messzebb, még gyorsabban, még többet
vagy épp még kevesebbet. Ezért is választottuk az eredmény orientációt a szakasz
nevének. Erre is a fókuszcsoportos interjú világított rá. Tehát fontos, ahogy halad előre
az egyén a fenntartás felé, úgy alakuljon át az eredmény orientációja, fenntartás,
integráció orientációvá (18. ábra zöld vonal). Azaz, ne azért érje el a célokat, hogy elérje.
Ne egy pillanatnyi örömért dolgozzon, hanem az kerüljön előtérbe, hogy erre akármikor
képes, és rendszeren végezze el, hogy az élete részévé váljon. Ez azért nagyon fontos,
mert a célok hajszolása nem ad tényleges hosszan tartó önbizalmat. Minden célnak úgy
indul neki a változó, mintha ez lenne az első elérendő cél. Másfél éve edzek futókat, és
vezetek csapatot. Ezt a jelenséget az összes kezdő futónál megfigyeltem. A célok
hajszolása egyféle visszacsatolás, hogy a megszerzett állapotot, még nem veszítette el az
egyén. Például a fogyni vágyó, aki minden nap rááll a mérlegre, hogy megbizonyosodjon,
nem hízott e akár egy dekát is, vagy a futó, aki minden nap le akarja futni az adott távot,
bebizonyítandó, hogy még képes rá. Ez nem szerencsés, ugyanis folyamatosan stresszben
tartja a változni vágyót, és nem okoz tartós változást, mert nem bízik az új állapotban még
40
az egyén. Ezért is fontos integrálni a hétköznapokba az új állapotot. Az identitás részévé
tenni, így elmúlik a stressz, és az állapot hosszabb ideig maradt fenn. Ehhez is szükség
van célkitűzésekre. Ezt neveztük el integráló, fenntartásra irányuló orientációnak. Ahhoz,
hogy az egyik célkitűzésbe fektetett energia átvezetésre kerülhessen a másik típusú
célkitűzésekbe, szükség van egy „hídra”, ami az úton tartja a változni vágyót abban a
bizonytalan állapotban, amikor már az eredmények kergetése nem olyan hangsúlyos,
viszont az integrációra irányuló célokba fektetett energia még kevés. Ez a „híd” az
elköteleződés. (18. ábra kék szaggatott vonal), ami akkor alacsony, amikor még
nincsenek meg a sikerélmények a cselekvés folyamatában, ugyanakkor a teszt/ kipróbálás
alatt növekedésnek indul. A tudatos alkalmazáskor már folyamatosan növekszik, és
önbizalom, energia képződik, ami képessé teszi az egyén részére, hogy átvészelje ezt az
átmenetet, amikor a pontszerű végponttal rendelkező célok már nem nyújtanak megoldást
az új viselkedésforma megtartásához, és még új motivációra van szükség annak
érdekében, hogy ne vesszen el a célok kergetésében.
A harmadik szakasz az integráció, a beépülés utáni állapot, ami a 17. ábrán a
„tiszta”fenntartás kezdete. Az elköteleződés a tetőpontján van, ahogyan az integráció
orientáció is, és habár már nem kerül külön energia befektetésbe, az új viselkedésforma
fenntartása, de a támogató aktivitás magas marad, hiszen a cselekvés folyamatos.
Ahogyan az elköteleződés is. Azért éri el a csúcsát, mert megtörtént a teljes elköteleződés.
Az identitás részévé vált az új magatartásforma. Az eredmény orientáció pedig azért
redukálódik le, mert már nem szükséges bizonyítani a képességet, mert az egyén bízik
már az új identitásában. Ilyen formában érhető el az 1. ábrán jelölt „1:1” állapot, ami egy
energetikailag kedvezőbb állapot, mert a legtöbb vágyott változás afelé irányul, hogy az
egyén az életét jobbá tegye vagy egy nem vágyott viselkedéstől távolodjon, ami számára
káros.
Ezek a szakaszok lesznek a csoportképző kulcs faktorom egyik tényezője.
4.2. Belső erőforrások, Pszichológiai immunrendszer
Mindannyian rendelkezünk belső és külső erőforrásokkal, amik a túlélésben
képesek segíteni minket. A hatékony változáshoz azonban úgynevezett
kulcskompetenciákra van szükség. Párhuzamba állítva Henczi és Zöllei
41
meghatározásához, akik kulcskompetenciáknak nevezik azokat a képességeket, amik
nélkülözhetetlenek a sikerhez a munkaerőpiacon. (Henczi & Zöllei, 2007) Az interjú
jellegű kérdések során olyan tényezők merültek fel, mint a kitartás vagy az elfogadás, a
jó célok megválasztása. (lásd 4.3-as fejezet). A szakirodalom több pozitív belső
személyiségjellemzőt határoz meg, ami segíti a változót a stresszel való megküzdés során.
Ilyenek például a kontrollképesség, reziliencia, a tanult leleményesség, én-hatékonyság,
koherencia érzék.
Két fő csoportba sorolhatók a stresszel való megküzdés stratégiái.
problémaközpontú-, és érzelemközpontú megküzdésre. A probléma központú
megküzdés, ahogy a neve is sugallja, a probléma megoldását helyezi középpontba. Fontos
része a szembesülés, tudatosítása a problémának, és ezután pedig a megoldási lehetőségek
keresésén van a hangsúly. Ellenben az érzelemközpontú megküzdés, a stressz érzelmi
következményeinek elhatalmasodását igyekszik elkerülni, negatív emóciók (pl.:
szorongás) kezelését segíti. Ezt három irányvonalra lehet bontani. Kérődző, ami a
gyakorlatban a cselekvés nélküli rágódást jelenti. Az elterelő stratégiát, ami a társas vagy
egyedüli figyelemelterelést jelenti. Szórakoztatásba való menekülés. A harmadik a
negatív elkerülő stratégia, ami gyakorlatilag önpusztító magatartást jelent. (Dr. Szabó &
Szabó, 2011)
Ezen belső erőforrások mérését segítendő egy tesztet alkotott Oláh Attila
Pszichológiai Immunrendszer Kérdőív néven ( PIK8 ) (Oláh, 1996), ami egy 80 állításból
álló kérdőív, amely 4 fokú Likert skálát alkalmazva vizsgálja a hatékony megküzdést
biztosíó belső erőforrásokat, személyiségtényezőket. 16 faktorba/személyiségtényezőbe
rendezhetők a megküzdési készségek, és további 3 alrendszerbe csoportosítva is elemez.
A 16 faktor közül azokkal fogok foglalkozni, amelyek a változás függvényében
szignifikáns különbséget fognak mutatni a képzett csoportok között. A teszt eredményei
nem mérhetők abszolút formában csak egymáshoz hasonlíthatók az értékek, így ebben az
egy formában kaphatunk csak releváns eredményeket.9 Mivel Oláh Attila ebben a konkrét
formában definiálta a személyiségtényezőket/faktorkat és alrendszereket, ezért
8 A Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív az angol nyelvű szakirodalomban Psychological Immune System
Inventory (PISI) néven szerepel.
9 Kiegészítés: Kerestem kutatásokat, amik nagy mintán végeztek PIK tesztet, de nem jártam sikerrel.
42
ugyanolyan formában definiálom én is. (Oláh, 1996) (Oláh, 2005a) (Oláh, 2005.
augusztus 31.–szeptember 4. 119.)
4.2.1. A személyiségtényezők/faktorok
1. Pozitív gondolkodás: A pozitív következmények, a kedvező változások elvárása
és elővételezésére való hajlam. A magas pontértékű egyén sikerorientált és
tapasztalataiból építkezve nehezített feltételek estén is optimista marad.
2. Kontrollképesség: A személy azon meggyőződését jelenti, hogy többnyire rajta
múlik, hogy mi fog történni azokban az élethelyzetekben, melyekben részt vesz. A magas
pontértékű személy erőfeszítéseket tesz a kontroll megszerzésére és megtartására, és a
számára új helyzetekben is kontrollra készen viselkedik.
3. Koherenciaérzék: Az összefüggések megértésére, megérzésére való képesség,
hogy a külső környezet változásai előjelezhetők, és erőteljes hit abban, hogy a dolgok úgy
alakulnak, ahogyan az ésszerűen elvárható. A magas koherencia-érzékkel bíró egyén az
élet nehéz pillanatait leküzdendő kihívásoknak tekinti.
4. Öntisztelet: Önmagunk pozitív értékelésén t l értékmegóvó, az önjutalmazásra is
figyelmet fordító magatartás. A magas pontértékű személy értékesnek ítéli önmagát,
kifejezésre juttatja jogos büszkeségét és mértéktartóm figyelem mellett menedzselik
önmagukat, reálisan kezelve mindazt, mit létrehoztak.
5. Növekedésérzés: Saját fejlődésének folyamatosságát, önkiteljesedésének
eredményeit reálisan szemlélve, az egyén önmagát folyamatos megújulásra és
növekedésre képes személyként definiálja.
6. Rugalmasság, kihívás vállalás: A kihívások vállalása, a tevékenységekbe való
belemerülés, az új iránti fogékonyság és nyitottság, valamint a változás és a fejlődés
igenlése jellemzi a magas pontértékű személyt. Minden változásban a személyes fejlődés
lehetőségét fedezi fel az egyén.
43
7. Empátia, társas monitorozás képessége: Annak mértékét mutatja, hogy a
személy mennyire képes a társas környezet információit érzékenyen és szelektíven
észlelni, valamint adekvátan felhasználni az aktuális és távlati célok megvalósítása
érdekében.
8. Leleményesség: A személyiség kreatív kapacitása tervek, alternatív megoldások,
eredeti ötletek kimunkálása, a tanult ismeretek olyan átstrukturálására való képesség,
hogy azok alkalmas forrásként szerepelhessenek a megküzdési folyamatban az élet
problémáinak megoldására.
9. Én-hatékonyság érzése: Az egyénnek az a szilárd meggyőződése, hogy képes
azokat a viselkedéseket végrehajtani, amelyekkel az által kitőzött célt megvalósíthatja.
10. Társas mobilizálás képessége: Ennek birtokában az egyén sikeres mások
irányításában, képes kiaknázni mindazt, ami másokban rejlik, el tudja érni, hogy
támogassák a céljai megvalósításában. Eredményes a meggyőzésben és a
kapcsoltteremtésben.
11. Szociális alkotó képesség: Képesség a másokban szunnyadó rejtett képességek
feltárására és hasznosítására az együtt gondolkodás folyamatában, A magas pontértékű
személyek csoportokat szervezve oldják meg az élet azon problémáit, amelyekhez nem
elegendőek a személyes források.
12. Szinkronképesség: Az egyén azon kapacitása, hogy képes együtt vibrálni a
környezeti változásokkal, ha erre elszánta magát, Képes a pszichés energiáit
maradéktalanul a szándéka szerinti tevékenységre koncentrálni. A figyelem és a tudati
működés feletti kontroll képessége.
13. Kitartásképesség: Az egyén akadályok keletkezése esetén is képes folytatni az
elhatározott viselkedést, ebben a frusztrációs tolerancia magas szintje és a késleltetésre
való képesség is erősíti.
14. Impulzivitás kontroll: A viselkedés racionális kontroll és mentális programok
által történő vezérlésre való képesség. A várható következmények elemzésével a
44
kontextuálisan leginkább helyén való magatartás és kontrolláltsági fok megválasztására
való képesség.
15. Érzelmi kontroll: A kudarcok és fenyegetések keltette negatív emóciók
uralásának konstruktív viselkedésbe való transzformálásának képessége.
16. Ingerlékenység kontroll: Az indulatok és a harag érzelem feletti racionális
kontroll gyakorlásának képessége, a düh konstruktív módon való felhasználásának
aképessége.
4.2.2. Alrendszerek
A faktorok 3 alrendszerben csoportosíthatók: (Oláh, 1996) (Oláh, 2005a)
I. Megközelítő monitorozó alrendszer (1-7. kompetenciák): Az elsődleges
értékelésen keresztül segíti a világhoz való pozitív viszonyulás kialakítását. Ennek
hatására az egyén a környezet pozitív, kontrollálható, érthető és értelmes egészként
definiálja, amelyben önmagát is célorientált és folyamatos fejlődésre képes egyénnek
látja. Az alrendszer segítségével valósul meg a helyzetek megértése, kontrollálása és a
pozitív következmények lehetőségének felismerése kritikus helyzetekben.
II. Mobilizáló, alkotó, végrehajtó alrendszer (8-9-10-12.) A másodlagos
értékelésen át segítik az exploratív hozzáállás kialakítását. Ezek részt vesznek a
személyen belüli és szociális erőforrások irányításában illetve kontrollálásában, amelyek
biztosítják a szervezett viselkedés fenntartását és végrehajtását. Ezen alrendszer azokat a
személyiségjegyeket és módszereket foglalja magába, amelyekkel a személy elérheti
célját, megváltoztatva saját fizikai vagy társas környezetét.
III. Önszabályozó alrendszer: (11-13-14-5-16) Az én-reguláció hatékonyságát
biztosító személyiségbeli kompetenciák együttese. Ezek segítik a stressz hatására fellépő
feszültségek kezelését valamint a sikeres megküzdés a szembenálló érzelmek
szabályozását. Ezek a képességek biztosítják a stressz helyzetekben kialakuló érzelmi
állapotok kontrollját és önszabályozás hatékonyságát is.
45
4.3. Fókuszcsoportos beszélgetés (primer kutatás 2)
A beszélgetés célja a változási modell letisztázása, és a környezettudatosság,
tudatos fogyasztással kapcsolatos kvalitatív jellegű információk gyűjtése volt. Mivel a
hatékony fókuszcsoportos analízishez több fókuszcsoportra lett volna szükség, és a
fókuszcsoport jellegéből adódóan szubjektív, így az eredmények nem minden esetben
olyan konzisztensek, mint egy kérdőíves felmérés. (Merton, et al., 2008) (Kitzinger,
1994) (Vicsek, 2006) Ugyanakkor nem volt célja ennek a beszélgetésnek, a reprezentatív
statisztikai adatok gyűjtése. Az előző kutatás faktoranalízis eredményeinek a
visszaellenőrzése volt a fontos. A beszélgetés forgatókönyve a mellékletben
megtalálható, ahol a modell is szerepel. (3. melléklet) A beszélgetés 9 fővel zajlott, és 2
óra hosszan.10
4.3.1. A beszélgetés eredményei:
A válaszadók személyiségi jogait védendő, az eredményeket általános személy
használatával vagy személytelenül fogalmazom meg. A beszélgetés, során nyert
információkat időrendben fogom leírni, és nem minden esetben lesz kapcsolat az egyes
konklúziók között, illetve a saját meglátásaimmal is kiegészítem, ami a beszélgetés során,
mint benyomás jelent meg bennem. Az első meglátás, hogy jó indikátor lehet az egészség
hosszú távú megromlása veszélyének valamilyen előrejelzése, mert minél nagyobb a
külső és a belső nyomás, a pontszerű elhatározás esélye növekedhet. Jó példa erre, hogy
amikor az egyik személyt nyomta kívülről a család, ezzel is a változásra sarkallva, az nem
volt olyan nagy volumenű, mint amikor megjelent belülről is a nyomás, nehezen kapott
levegőt és már nem tudott „úgy lehajolni”, akkor történt meg a valódi elhatározás, és a
változás.
10 Megjegyzés: A fókuszcsoportos beszélgetés leszervezése rendkívül idő és erőforrás igényes feladat. Több
csoport is hirdetve volt, és összesen egy beszélgetés valósult meg. A fókuszcsoportos beszélgetés
tapasztalatai alapján úgy döntöttünk a Témavezetővel, hogy nem erőltetjük a kontroll csoportot, mert
eltolná az egész ütemtervet, akár az egész kutatási periódus is rámehetne a beszélgetések szervezésére,
akkor sem biztos, hogy az eredmények, relevánsabbak lennének, vagy az eredmények megérnék az idő
és energia befektetést. Ezért is választottuk kiegészítő megoldásként az interjú jellegű kérdőívet.
46
A cselekvés alapú felkészülés bővebb kivizsgálása, ami azt jelenti, hogy a
felkészülés cselekvés komponenseit érdemes meghatározni, hogy a szakaszok jobban
elkülöníthetők lehessenek egymástól.
Az elhatározás és a döntés valószínűleg a váltás két paradigma, a fontolgatás és a
felkészülés között. Ez talán az egyik legfontosabb gondolat, ugyanis lehetséges, hogy a
döntés az összekötő pontja a fontolgatásnak és a felkészülésnek.
Több alkalommal is említették az interjú alanyok, hogy fix célokat akartak elérni,
aminek volt egy vég pontja. Ez a változás folyamatában szerencsétlen, mert az élet jó
eséllyel a cél elérése után is folytatódik. A változás illetve a változásért végzett
cselekvés nem egy pontszerű átugorható vagy átugrandó akadály.
„Példaképek segíthetnek.” Érdemes beemelni, a példaképeket, mint külső
tényezőt.
Az egyik alany szavai: „Megvan a kép, hogy mit akart, de a belső elkötelezettség
nincs jelen.” Ez a tervezés hiányára utal számomra. Valószínűleg emiatt maradt a
fontolgatás szakaszában. Tehát tervezésre szükség van.
Amikor a tanácsadás elméleti folyamata merült fel, akkor nem sikerült egyértelmű
állásfoglalásra jutnia a csoportnak. A torzítás fogalma merült fel. Tanácsadás esetében
felmérendő, hogy érdemesebb-e akkor adni, ha ismerem, vagy ha nem ismerem az illetőt.
Melyik torzít?
A változássikerességének többen is az elfogadást és a támogatást jelölték meg,
mint kulcs tényezőt. „Szükség van elfogadásra, az önérvényesítéshez.”Emellett felmerült
a hitelesség kérdése is. Fontos a hitelesség. Kérdés hogy az érzelmet kiváltó hatás az
kívülről jön-e, és ilyen esetben az önérvényesítés hogyan alakulhat? Például, ha az
érzelmi elköteleződésre van szükség, de az érzelmet kiváltó impulzus kívülről jön, és ez
az érzelem negatív az hogyan fog ütközni a belső érzelmi elköteleződéssel? Fontos hogy
az önérvényesítés és a kapcsolatok ellentmondásba keveredhetnek és ilyenkor érdemes
végig gondolni, hogy melyik a fontosabb
Célkitűzésről mondták:11”Reális célt kell választani, mert ha túl kicsi az nem fogja
elindítani a cselekvést illetve tervezés bagatellizálódik. Értékelni kell a célt és nem
kudarcnak megélni, hogy ha nem megy.”
11 Tartalmi idézet.
47
Az egyik alany, amikor a negatív külső erőforrásokkal kapcsolatban mesélt el egy
történetet világított rá, hogy gátló tényező lehetnek még kívülről jövő behatások,
otthonról hozott negatív minták, amik halogatást eredményezhetnek, illetve hiányozhat
valami az elinduláshoz. Nehezítheti a cselekvést olyan külső negatív szempont, mint
például „Akkor sem lehet kutyád, ha nem itt laksz, mert ha áthozod, akkor majd bejön
vagy nem, és mi lesz…” Ez egy olyan negatív hatás, ami úgy gyakorol hatást, hogy
valójában a hétköznapokban jelen sincs ténylegesen.
Fontos elkülöníteni a tudatos befogadást és tudatalatti működést. Lefoglalják a
testet, a motorikus rendszereket hosszan, és ezáltal az elme tudatalatt a megoldáson tud
töprengeni, ami megjelenhet spontán az út végén. Előfordulhat, hogy csak a lehetőségre
várunk. Érdemes a lehetőségekkel számolni vagy készen állni a lehetőség beengedésére.
Kialakítani a körülményeket illetve a körülmények fenntartása is számíthat. Felmerült
továbbá, a tervezés kontra visszajelzés, mikor kell irányt változtatni.
Fontos a motiváció és az önismeret. Itt jó motiváció lehet az előbb említett
egészség, illetve a befektetés szemlélet. „Az a jó, amit teszek, abból nagyobb hasznom
van, mint a más területeken lévő rossz, amit teszek.” Mint tudjátok az a fontos, hogy azt
kell érezni, hogy nagyobb haszon lesz a változás végén, mint amennyi rossz lehet akár
más területeken vele szembeni.” Az egyik személy egészséggel kapcsolatban mondta –
tartalmi idézet. Fontos hogy érzelmileg érintett legyen (Beérett a helyzet. ) „Amit teszek,
annak helye van a világban. Van értelme.”Belső választási lehetőség kontra külső
választási lehetőség, azaz a külső lehetőségek eltérnek a belső lehetőségektől.
További szükséges tényezők:
o A „csak azért is” hosszú távon nem fog az úton tartani a dac, de kiváltó
tényezőnek jó lehet. Át kell alakítani útközben vagy más motivációval elindulni
o Az érzelmi elköteleződés az út során alakul ki vagy ott erősödik meg, amikor már
látjuk, hogy a cél közelebb van. lerövidül a távolság
o Hit, hogy ha végig járom, akkor sikerül
o Egyensúly az út és acél között. Mit miért adok fel. Mi történik, ha mindent
alárendelek a célnak, mindent feladok és teljesül. Mibe kerül az elköteleződés? A
célban lévő üresség érzet és az ezt követő negatív érzés, depresszió.
Fenntarthatóságra való stratégia, hogyan lehet fenntartani az új helyzetet.
48
o Kontroll: útközben figyelni az egyensúlyt „Ha 50 méterenként visszatekintenék,
akkor lehet, hogy nem mennék tovább (hegymászás- egyik személy)
o Nem lehet egyik célból, a másikba menekülni. A célokért teljesen elköteleződni a
kiüresedést hozza magával az út végén.
o Kezdeti külső megerősítés, hozott negatív mintázatok feloldása. Ehhez bizalom
kell afelé, aki ezt a mintát feloldja, vagy aki tanácsot ad.
Amikor először kérdeztem rá a tudatosságra, legnagyobb meglepetésemre csend fogadott.
A tudatosság túl nagy témakör hogy az az egy szó lefogja. El kell különíteni a tudatosság
fajtáit! (A környezettudatosság nem volt egyenlő a tudatossággal) A tudatosság
tényezőiként említették a következőket:
o következetesség
o jelenlét
o tudatosság
o céltudatosság
o egészségtudatosság
o jelenléteddel
o harmónia
o önreflexió.
A környezettudatosság az alanyok szerint apróságokon múlik, mindig csak egy
helyzetben kell annak lenni, amit viszont nem szabad elbagatellizálni. A csapat morálisan
érzi, hogy környezettudatosnak kellene lenni és pozitív tulajdonságnak ítélik a
környezettudatosságot. Önmagukat annak vallották.
Fontosnak mondták, hogy értékelve legyen a munkája (például: elem, izzó
szelektíven gyűjtése, vízcsap elzárás, szemetelés illetve nem szemetel és, gyógyszerek
gyűjtése) külső fél által.(pl.: állam). Továbbá fontos a tájékoztatás hogy hogyan kell
csinálni. A példamutatás kevésbé fontos viszont a külső személyek felé a társadalom
illetve a köz általános kultúrája nagy nyomással bír. Partnerre van szükség, a közfelfogást
kell átalakítani.
Aki nem tudatos úgy érezheti, hogy az ő cselekedetének nincs súlya. Közvetlen
környezet hatása fontos lehet. A beszélgetés során kiderült, hogy a válaszadók nem érzik
magukat azonosnak a rendszerrel. A rendszer és az emberek két külön dolog. Nem
érzik a válaszadók magukénak a kormányukat. Egy olyan rendszerre van szükség,
49
amit maguknak érezhetnek, és ezt kommunikálnia kell a rendszernek az emberek
felé.
Tudatosítani kell, el kell mondani, hogy mit miért kell tenni, tudatosítani kell az
emberekben hogy ennek mi a haszna (pl.: Szelektív gyűjtés: miért gyűjtsük egybe a papírt
és a fémet) Az alanyok szerint így sokkal több ember állna az ügy mögé, mert megértik,
a cselekvés mögötti logikát.
Az állítások közül a kutatásban nem használtam fel mindent. A megmaradt
gondolatok további kutatások tárgyát képezhetik.
4.3.2. Interjú jellegű kérdőívek eredményei
A fókuszcsoportos elemzéshez ideális lett volna egy kontroll csoport is, amit nem
sikerült megvalósítani. Így interjú formájában igyekeztem további információt gyűjteni.
Ehhez is célirányosan az internethez fordultam, azon belül is a Facebookhoz, és azt
tapasztaltam, hogy válaszadóim nagyon készségesek voltak, de csak addig, amíg ott
helyben beszélhettek a változásaikról. Amint személyesen szerettem volna őket kérdezni,
vagy akár videó telefonon, egyszerűen kihátráltak a lehetőség elől. Így az első 2-3
beszélgetés alapján úgy döntöttem, hogy egy kifejtős kérdéssorban fogom feltenni azokat
a kérdéseket, amiket személyesen tennék fel. Ennek lett eredménye a négy interjú jellegű
kérdéssor. 4 témában készítettem kérdőíveket. Dohányzásról való leszokásra kérdeztem
rá, sportsikerekre, ahol arra voltam kíváncsi, hogy azok az emberek, akik legalább fél
évig edzettek egy megmérettetésre, legyen az első félmaraton, első maraton, miképpen
teljesítették. A harmadik kérdőív sérülésből való felépülésre kérdezett rá, de nem sikerült
válaszadókat találnom. A negyedik pedig a fogyás témakörében zajlott. Életmódomból
adódik, hogy sok sportkedvelő ember vesz körül, és itthon nagyon sokan választják a
fogyás eszközeként a sportot. A kérdőív feltétele az volt, hogy legalább 20 kiló
súlyfelesleg leadásával rendelkezzen az illető. A többi kérdőívhez képest jóval több
kitöltés érkezett ehhez a témakörhöz. Összesen 29 válaszadóm volt.
4.3.2.1. Dohányzás:
3 dohányos töltötte ki a kérdőívet. Átlag 30 év feletti korúak. Legalább egy éve
szokott le mind a három, ebből kettő azonnali elhatározás után, a harmadik pedig egyszeri
50
biorezonancia kezelés után tette le a cigarettát. Mind a hárman a környezet miatt szoktak
rá.
Külső erőforrások: legjellemzőbb a társadalmi könnyítés a környezet és
egészség megóvás
Belső erőforrások: elköteleződés, makacsság, komfort
Külső hátráltató: impulzusvásárlás, környezet
Belső hátráltató: leszokási tünetek, stressz
Tanács: ne szokj rá, mert, drága, az élet értékes, pénz
4.3.2.2. Sportsikerek:
Sikerek: 3 maraton, 1 félmaraton, Átlag 40 év körüliek 2férfi, 2nő
Belső erőforrások: Céltudatosság, kitartás, akarat, büszkeség,
Külső erőforrások: Idő, segítő kapcsolatok, eszközök
Belső hátráltató tényezők: Lustaság, kifogások, időhiány
Külső hátráltató tényezők: Időjárás, időhiány
Tanács: mindhárom alkalommal jó cél és terv hozzá lebontva
4.3.2.3. Fogyás:
22 válaszadó 20 kiló veszteség 71% hónapokig évekig győzködte magát 20%
azonnal változni kezdett. Hízás oka: kényelmes /helytelen táplálkozás / életmód, lelki
okok, depresszió, önpusztítás, lustaság. 77%-ra nem volt jellemző a yoyo effektus, illetve
sikerült megtartaniuk a súlyukat. A 19. ábra szerint leginkább a belső elköteleződés a
siker kulcsa.
19. ábra: Mi kellett ahhoz, hogy sikerrel járj? N=22, Saját szerkesztés
51
20. ábra: Hogyan rendeznéd őket sorba? N=22, Saját szerkesztés
A 20. ábra azt mutatja meg, hogy a sikeresen fogyók esetében a Önbizalom, a belső
elkötelezettség a legfontosabb tényező. Emellett még a család viszonylag fontos, míg a
barátok és a mentor kevésbé.
Elöljáróban úgy tűnik, hogy a hízások nagy számban rosszul reagált élethelyzet
változás következményei. Nem tudták beilleszteni az új élethelyzetbe azt a szokást, ami
egyben tartaná őket, amitől nem híznak. Stressz oldás a hízás másik oka. Enni könnyebb,
mint valódi megoldsát találni. Ilyen helyzetek jellemzően: munka, egyetem utáni élet,
hosszú kapcsolat, szülés, glutén érzékenység, megcsalás. Halogatás oka: testalkat,
hormonok, elhatározás nem volt elég, a környezet elfogadta daginak
52
Indikátorok:
Indikátornak nevezek minden olyan tényezőt, ami segítette a változni vágyó
személyt a változás útjára lépni, ami képes volt tudatosítani a benne a változás
szükségességét.
életveszély Elege lett környezet (esküvő,
mit veszek fel)
helytelen, rendszertelen táplálkozás
életvágy ráeszmélés Egészben menekülés
stressz oldásként
egészség probléma (magas
vérnyomás, gyógyszer, plusz
majdnem orra bukott a nagy hasa
miatt) nem bírta tovább, hogy zsíros
fokozatosság ráeszmélés a
súlyra
külső segítő
kapcsolatok (csapat)
kitartás cukorbetegségtől
való félelem
külső tanácsra történt egy apró döntés ( étrend
jegyzeteléstudatosítás) és az indított el mindent a tudatosítás
volt a kulcs;
Segítő tényezők:
Olyan hatások melyek a válaszadók szerint segítették őket, hogy elérjék a céljukat:
akarat segítő kapcsolatok közösséghez tartozás élvezni tudja az utat
felelősségvállalás eltökéltség elkötelezettség belső lelki változás
kitartás felismerés jól megválasztott célok szeretve levés a családtól
elhatározás idő és információ tudat, hogy sikerül félelem a nagyobb
rossztól (pl.:
cukorbetegség)
példakép önmagam
elfogadása
rendszerezés
Tanácsok:
A változók milyen tanácsokat adnának annak, aki most vágna bele abba, amibe ők.
türelem felelősségvállalás a nagyobb rossztól való
félelem (pl.: betegség, műtét)
folyamatos fejlődés
tanulás öröm a sportban és a test figyelemmel kísérése lelki egyensúly megtalálása
életvágy elhivatottság döntés-elhatározás-cselekvés megfelelő célkitűzés
kitartás belső egyensúlyra való törekvés kínlódás elkerülése
53
5. A faktorok összehasonlítása a PIK-kel (primer kutatás 3)
5.1. A célja
Az előző kutatásban az egyén változása került felmérésre.(15. ábra) A kutatás
eredményeképpen három nagyobb faktort különítettem el. Ez a három, a fontolgatás,
cselekvés és a fenntartás. Ez kerül ötvözésre azon tudatos életmódbeli cselekvésekkel,
amit a kitöltők, és a fókusz csoportos résztvevők a környezettudatos attribútumoknak
neveztek el. Az 9. táblázatban leírtak szerint fogom ötvözni a két faktorból kapott
eredményeket.
Fontolgatás Cselekvés Fenntartás
Környezettudatossá
g/ Tudatos
fogyasztás
Nem életmódszerűen
környezettudatos/tudato
s fogyasztó, aki
fontolgatja, hogy azzá
válik
Nem
életmódszerűen
környezettudatos
/ tudatos
fogyasztó, aki
aktívan
cselekszik, hogy
azzá váljon.
Életmódszerűen
környezettudatos
/ tudatos
fogyasztó
9. táblázat: tudatos fogyasztás + változás kategóriái. Saját szerkesztés.
Az előző kutatásban kapott faktorokba rendezett állításokat fogom támpontként
használni, és ezt fogom olyan cselekvésekkel egyesíteni, mint víz-, és áram takarékosság,
szelektív hulladék-, elem, és gyógyszer gyűjtés.(4. táblázat)
A kérdőívben felhasznált állításokat pedig úgy képeztük, hogy egy alapállítást
alakítottunk át a változás különböző szakaszainak megfelelően, amelynek a feljebb
felsorolt állítások voltak az alapjai. (Alapállítás, Font=Fontolgatás, Csel=Cselekvés,
Fenn=Fenntartás, az egyes mondatok az egyes változási szakaszra utalnak 1. táblázat)
Többször is felhasználok egy palackot.
Font: Gondoltam már rá, hogy spórolhatnék azzal, ha vinnék otthonról palackban vizet.
Csel: Az utóbbi héten többször is vittem magammal vizet ugyanabban a palackban.
54
Fenn: Rendszeresen viszek magammal palackban vizet, hogy ne útközben kelljen
vásárolnom.
Szelektíven gyűjtöm a szemetet.
Font: A szelektív gyűjtését a szemétnek szép ideának tartom, de ennyi.
Csel: Amikor kiviszem a szemetet a gyűjtőbe, gyakran figyelmeztetem magam, hogy
külön kell szednem.
Fenn: Már évek óta szelektíven gyűjtöm a szemetet.
A lejárt gyógyszereket a gyógyszertárban dobom ki. (a gyógyszertári
gyűjtőben)
Font: Mindig utólag jövök rá, hogy nem kellett volna csak úgy kidobnom a lejárt
gyógyszereket.
Csel: Emlékeztetnem kell rá magam, hogy a gyógyszert a gyógyszertárban kell
elhelyezni.
Fenn: Mióta az eszemet tudom, a lejárt gyógyszereket elviszem a gyógyszertárba.
Egészséges ételeket fogyasztok.
Font: Tudom, hogy több zöldséget és gyümölcsöt kéne ennem, mégsem teszem.
Csel: Egyre kevesebbszer bűnözök egészségtelen ételekkel.
Fenn: Az életem fontos része, hogy amit eszem, az egészséges legyen.
Külön gyűjtöm az elemeket
Font: Ha több elemgyűjtő lenne a közelemben, biztos külön gyűjteném az elemeket.
Csel: Tavaly többször is elvittem az elemeket a kirakott gyűjtőhelyre.
Fenn: Természetes, hogy külön gyűjtöm az elemeket.
A kérdőívben visszaellenőrzésre kerülnek ezek az állítások egy faktor analízissel,
ugyanakkor nagy eltérés esetén nem az első analízis eredményeitől teszem függővé a
további elemzéseket, ugyanis előfordulhatnak erősebb faktor komponensek, mint például
azaz 5 cselekvés, amik alapján képeztük az állításokat. A feltételezésünk az, hogy a
visszakapjuk a faktorainkat.
55
5.2. A módszere
A kutatáshoz kérdőívet használtam. (2. melléklet) Az eredeti célkitűzés 500 fő
körüli mintával számolt. A gyakorlatban ezt nem tudtuk megvalósítani. Jellemzően online
felületeteken gyűjtöttük az önkéntes és anonim kitöltőket. Az előző dolgozatomban
kritikaként kaptam, hogy nem írtam a népszerűsítés folymatáról, így most ezt részletesen
leírom. A népszerűsítés úgy történt, hogy egyrészt egy Facebookos fizetett hirdetésben
népszerűsítettük, a célcsoportot a lehető legáltalánosabban megadva. 5269 főt érve el.(3.
Melléklet) Nagy tagszámú sokszínű csoportokban is megosztottuk posztban a kérdőívet.
Például Pesten hallottam csoport (311970 fő12), Kérdőív Pont csoport. (ahol kifejezetten
egymás kérdőíveinek kitöltésén volt a hangsúly 10129 fő.), Futók Baráti Köre (4194 fő13)
és még pár kisebb csoportban. A kérdőívet a saját Facebook falamon is megosztottam
(494 ismerős), és mindenkit buzdítottam a további megosztásra, de csak arra. Illetve
véletlenszerűen kiválasztottam az ismerőseim közül embereket, akiknek személyesen
ajánlottam, és úgy osztották tovább. Összesen 12 megosztást kapott a kérdőív. ez átlag
602 fő. ami 7224 főt jelent, ha Sasumné Molnár Judit szociológiai előadását veszem
alapul. (Sansumné Molnár, 2013) Látható, hogy potenciálisan nagyon sok emberhez
eljuthattam. Ugyanakkor ezzel a teljes számmal nem lehet számolni, mert a posztot akkor
fogja több ember, látni, minél többen foglalkoznak vele. Minél jobban „felkapják”. Ha
nem ér el egy küszöb értéket, akkor nem marad fent, és a csoportokban olyan nagy a
forgalom, hogy pillanatok alatt eltűnik. Továbbá, nem lehet folyamatosan kiposztolni,
mert az ellenállást vált ki a tagokban, és könnyen kizárást is vonhat maga után, ugyanis
ezek a csoportok nem ez az elsődleges funkciójuk. Az pedig, hogy mennyire „rezonál”
egy kérdőív a kitöltőivel, az a kérdőív hosszától, a kitöltők kedvétől, és a témától is függ.
Ez egy nagyobb horderejű, figyelmet igénylő kérdőív, így érthető, miért nem lett olyan
népszerű. A npszerűsítés módszere hasonlít a hólabda kitöltési módszerhez, és a
kényelmihez is, annyi különbséggel, hogy nem célirányos a tovább küldés, a kitöltőktől,
hanem véletlenszerű. Így a normál eloszlás is megmarad. (Németh & Simon, 2011) Ez
azért fontos, mert attitűd vizsgálatnál 200 fős minta normál eloszlásnál, már megbízható
12 https://www.facebook.com/groups/pestenhallottameredeti/ [letöltve: 2017. március 30.]
13 https://www.facebook.com/groups/futokbaratikore/ [letöltve: 2017. március 30.]
56
eredményt adhat. (Kehl, 2012) A kérdőív az egyetem Neptun rendszerén keresztül is
népszerűsítre került. A kiértékeléshez SPSS, és MS Excel programokat használtam. A
kérdőív 4 részből áll. Az első a Fenntarthatóságra irányul, a második rész a tudatos
fogyasztásra, a harmadik a változásra, míg a negyedik a belső erőforrásokat kívánja
felmérni a Pszichológiai immunrendszer kérdőívvel. (Oláh, 1996) A könnyebb
összehasonlítás érdekében, minden kérdésben, ahol állítások szerepelnek attitűd
vizsgálathoz 4 fokozatú Likert skálát használtam, ahol az 1 jelentése „Alig vagy nem
jellemző”, 2-a „Valamennyire jellemző”, 3 a „Majdnem jellemző”, és a 4 pedig a „Teljes
mértékben jellemző” (Dr. Fábián, 2014)
Mivel ezek a függő változók metrikusak, a csoportképző független kategorikus
skálához viszonyulnak, így ANOVA (ANalysis Of VAriance- varianciaanalízis)
analízissel tudok összefüggéseket vizsgálni, amely olyan magyarázó modell, ami egy
vagy több független változó hatását írja le egy vagy több függő változóra. A variancia
elemzés feltételei, hogy a függő változó normál eloszlású legyen. Továbbá szórás
homogenitást is vizsgálok, ami azt méri, hogy a függő változónak a független változó
különböző szintjei mellett azonosnak kell lennie. A Levené teszt null hipotézise, szórás
heterogenitást feltételez, így, ha nem szignifikáns a teszt eredménye, akkor a normál
eloszlás nem sérül, és az F próbát elvégezhetjük. A F próba robosztusságából adódóan
nem mindig minden esetben egyértelmű a szórás homogenitás. Ezen a problémán nagy
elemszámú szintekkel lehet segíteni. (Sajtos & Mitev, 2007) Emiatt láttam szükségesnek
a függő változóim csoportosítását, ahol a válaszok eloszlása nem volt egyenletesen
elosztva.
5.3. A minta leírása
A teljes minta kiindulási minta 228 fő. A kutatás homogenitását segítendően viszont
úgy láttam jónak, az eredmények vizsgálatakor, ha bizonyos válaszadókat kiveszek. Az
első redukálást az életkor megoszlás eredményei indukálták. A második táblázat mutatja
be az eredeti megoszlást. Látható, hogy 14 év alatt és 77 felett nincs kitöltő, illetve, hogy
15 és 28 év közötti a kitöltők 48%-a. (10. táblázat) Ahhoz, hogy az ANOVA vizsgálatok
pontosabb eredményt adhassanak ki, azaz a szignifikancia szintet pontosabban meg
lehessen határozni, nagy elemszámú részcsoportokra van szükség. (Sajtos & Mitev, 2007)
Utólag vizsgálva szerencsésebb lett volna életkort vagy születési évet kérni, és azok
alapján csoportosítani, ugyanakkor a kérdőívben azt nem lehet megfelelő formában
57
bekérni. Előzetes tapasztalatok alapján tudom, hogy pár százaléka elveszik a
válaszoknak, a rosszul beírt évszámnak.
3. Kérem, jelölje be életkorát:
Csoport Előfordulás Arány Összesített %
-14 0 0,0% 0,0%
15-21 25 11,0% 11,0%
22-28 84 36,8% 47,8%
29-36 37 16,2% 64,0%
37-44 35 15,4% 79,4%
45-52 27 11,8% 91,2%
53-60 6 2,6% 93,9%
61-68 11 4,8% 98,7%
69-76 3 1,3% 100,0%
77+ 0 0% 100,0%
Összes kitöltő: 228 100%
10. táblázat: A minta életkor megoszlása. Forrás: Saját kutatás
Először 3 csoportra redukáltam a mintát, 15-18, 29-52,53-76. Az ANOVA elemzések
legtöbb esetben nem mutattak szignifikáns különbséget a két idősebb csoport között, így
ezek alapján két csoportra való bontást láttam helyesnek. Ez a két csoport a 15-28 és a
29-60. Így nagyjából fele-fele arányban oszlik meg az kitöltők száma. Illetve 28 évesen
még közelebb állhatnak a kiöltők az egyetemhez, mint a munkaerőpiachoz. A nyugdíj
korhatár jelenleg 65 év, (droszler, 2013) amiből nekem az utolsó 3 csoportom kilóg, így
őket kiveszem a csoportból. A nyugdíj korhatár 1950 es születési férfiak, nők esetében
62 év, míg 53-as születésűeknél már 63, 57-es születésűeknél már 65. Mivel nekem a
csoportom pont 61-68 évesek közé esnek, így pont nyugdíj határon vannak. Ezért húztam
meg a felső korhatárt 60-nál, mert ők 2017-ben még biztosan alkalmazottak. Így a két
nagy csoportom azok, akik még inkább az iskolai évek közelében vannak. Szerencsésebb
lett volna megkérdezni, az alkalmazotti státuszt is, az ilyen problémák elkerülése végett.
Az ilyen típusú különbségek feltárása jövőbeli kutatások tárgyát képezheti. Ez a redukálás
14 főt jelent, ami 6%. A 228 fős minta 214 főre módosult. Az újracsoportosítást a 11.
táblázat mutatja meg.
58
Módosított életkor felosztás
Előfordulás Arány[%]
15-28 évesek 104 51,5
29-60évesek 98 48,5
Összesen 202 100
11. táblázat: Módosított életkor csoportosítás. Forrás: Saját kutatás
A lakóhelyek esetében (12. táblázat) is a megadott válaszlehetőségek igyekeztek
mindent a legrészletesebben lefedni. A csoportokat a KSH népesség adatai (KSH, 2016)
és a Sulinet Településföldrajz anyagát használtam fel. (KSH, 2016)
5. Lakóhelye?
Csoport Előfordulás Arány Összesített %[%]
Főváros (Budapest) 118 55,1 55,1
Nagyváros (Debrecen, Szeged, Miskolc, Kecskemét) 14 6,5 61,7
Középváros (Szolnok, Sopron, Kaposvár, Gödöllő) 19 8,9 70,6
Kisváros (Keszthely, Paks, Fót) 33 15,4 86,0
Falu / Község (Ócsa, Zsámbok, Alsógagy) 18 8,4 94,4
Külföld 12 5,6 100,0
Összes kitöltő: 214
12. táblázat: A minta lakóhely megoszlása. Forrás: Saját kutatás
A budapesti válaszadók száma olyan magas arányú a mintán belül, a többi település
megoszlása pedig annyira egyenletes, hogy ebben a formában relevánsnak mondható
szignifikáns különbségeket nem fogok tudni kimutatni, így itt is össze kellett vonnom a
csoportokat. 2 nagy csoportot érdemes létrehozni. Az egyik a budapesti lakosok, a másik,
pedig az összes más magyar település. A külföldi válaszadókat pedig kiveszettem a
mintából, így a kutatási eredményeket az nem fogja torzítani. Így a minta tovább
redukálódott 202 főre, és az új megoszlást az 13. táblázat mutatja meg.
59
Lakóhely újracsoportosítás
Előfordulás Arány [%]
Budapest 118 58,4
Más Magyar település 84 41,6
Összes 202 100
13. táblázat: Lakóhely újracsoportosítás. Forrás: Saját kutatás
A módosítások után a nemek aránya és az iskolázottság alakulása a 14-15.
táblázatokon látható. A női kitöltők kétszer annyian vannak jelen, mint férfi társaik.
Nemek aránya
Előfordulás Arány [%]
Férfi 65 32,2
Nő 137 67,8
Összes 202 100
14. táblázat: Nemek aránya. Forrás: Saját kutatás
Iskolázottság
Előfordulás Arány [%] Összesített % [%]
8 általános / szakmunkás 12 5,9 5,9
Érettségi 51 25,2 31,2
Okj 25 12,4 43,6
Alapdiploma 70 34,7 78,2
Mesterdiploma 41 20,3 98,5
Doktori vagy magasabb 3 1,5 100,0
Összes 202 100,0
15. táblázat: A mintai iskolázottságának megoszlása. Forrás: Saját kutatás
A 15. táblázat sem mutatott egyenletes eredményeket. Összevonás szükséges.
Úgy döntöttem, hogy a diplomák száma lesz csoportképző tényező az alapdiplomások
magas aránya miatt. A homogenitás miatt tovább is redukálhatnám a mintát, de mivel az
általános iskolát végzettek száma nagyon alacsony, ami szakmunkás végzettséget is
60
takarhat, így azt nem tartottam fontosnak kivenni a mintából. Az így keletkezett 3 új
csoportot a 16. táblázat írja le.
Iskolázottság újrakategorizálva
Előfordulás Arány
[%]
Összesített %
[%]
Alapdiplomával NEM rendelkezik 88 43,6 43,6
Alapdiplomával rendelkezik 70 34,7 78,2
Legalább mesterdiplomával
rendelkezik
44 21,8 100
Összes 202 100
16. táblázat: Iskolázottság új kategóriák. Forrás: Saját kutatás
5.4. Fenntarthatóság
Az első szakasz kérdései arra vonatkoztak, hogy a kitöltőkben mit jelent a
fenntartás. Opcionális első kérdésem volt, hogy a saját szavaikkal írják le a kitöltők, mit
is jelent ez számukra a fenntarthatóság. 129-en fejtették ki véleményüket. A cél egy
definíció felállítása, amit szógyakoriság elemzéses14 módszerrel teszek meg. A módszer
lényege, hogy a leírt szövegben vizsgálja, melyik szó hányszor szerepel. A 6. ábrán
látható szavak véletlenszerűen vannak felsorolva az ábrában, a nagyságuk viszont a
gyakoriságuk függvényében alakult. Tehát a legnagyobb méretű szavak szerepelnek a
leggyakrabban, akár 50-10 alkalommal is, míg arányosan a kisebb szavak kevesebbszer.
A definíció összeállítását a lehetős legtöbb nagyméretű szó felhasználásával írom le. A
módszer hátránya, hogy nem a szótő szerint csoportosít, tehát ha leírják a válaszadók 50
alkalommal, hogy „környezet” és másik 30 alkalommal, hogy „környezetet”, akkor a nem
egy tételként fog szerepelni, mint „környezet”, hanem kettőben. Ezt úgy lehet korrigálni,
hogy kiveszek a szavak közül pár ilyen szóismétlődést, illetve kötőszavakat, mint „hogy,
az, azaz” vagy más nem témába illő szavakat, például „szerintem” Ezen felül több
14 http://www.tagxedo.com/app.html- segítségével
61
vizsgálatot végzek, el és azokat összehasonlítva választom ki azt az ábrát, amelyiket
használni fogom.
21. ábra: Mit jelent Ön számára a fenntartható fejlődés? Szógyakoriság elemzés N=129 Forrás: Saját kutatás
Ezen szavakból összeállítható definíció a fenntarthatóságra: „Olyan pozitív gazdasági
folyamat, ahol a fejlesztések hosszú távon, megújuló erőforrásokkal kielégíti a jövő
generációk számára az élhető környezetet. Újrahasznosítás ökológiai szempontból.”
62
22. ábra: Fenntarthatóság állítások módosított. Forrás: Saját kutatás
A 22. ábra kapcsán arra voltam kíváncsi, hogy a fókuszcsoportos beszélgetések
során felmerült cselekvések, amik a környezettudatos életmódot jellemezhetik, mennyire
jellemző a kitöltőkre. Itt is 4 szintű Likert skálát alkalmaztam, ahol az 1 volt az „Alig
vagy nem jellemző” a 4 pedig a „Teljes mértékben jellemző”. A minta elemszáma jelen
kérdésnél is 202. A használt termékek vásárlása volt legkevésbé jellemző a kitöltőkre,
illetve a piacon vásárlás. A budapesti kitöltők nagy száma a piacra magyarázatot ad. A
piacok megközelítése kevésbé kényelmes, mint egy üzletláncé, amikből sokkal több van
városszerte.
Ide tartozó kérdés volt szintén, hogy a kitöltők mit gondolnak a
környezettudatosságról. Ez a kérdés sem volt kötelező, de így is 145 fő fejtette ki
véleményét. Itt is szógyakoriság elemzést alkalmaztam, melynek eredménye a 23. ábrán
látható. A válasz jelen esetben nagyon egyértelműnek tűnik. A környezettudatosság
0
0
0
0
0
21
0
0
41
61
0
0
67
99
49
60
48
60
77
54
37
58
54
0
80
86
65
59
36
67
24
53
0
85
66
24
53
70
87
73
70
44
117
75
130
89
125
42
99
120
54
71
35
43
0
0
0 50 100 150 200
Többször is felhasználok egy vizes palackot
Spórolok az árammal
A gyógyszereket a szemetesbe dobom
Szelektíven gyűjtöm a szemetet.
Nem folyatom feleslegesen a csapot
Tudatosan táplálkozom
Energiatakarékos izzókat használok
Külön gyűjtöm az elemeket
Mindig megnézem az összetevőket a termék…
Bevásárlólistával járok vásárolni
Akciós termékeket vásárolok
Természetes eredetű ételeket vásárolok
Piacon vásárolok
Használt termékeket vásárolok (pl.: mosógép vagy…
Fenntarthatóságra vonatkozó állítások
Alig vagy nem jellemző Valamennyire jellemző Majdnem jellemző Teljes mértékben jellemző
63
legfőbb komponense a kitöltőknek a szelektív hulladékgyűjtés volt. Ha megpróbálom
párosítani ezeket a szavakat, kifejezéseket, akkor szembeötlő párosítások a „Szelektív
hulladékgyűjtés” a „Kevesebb szemetet”, a „Szelektíven gyűjtöm, ”Szelektíven gyűjteni”
Azért nem vettem ki az egyik szelektív szót listából az elemzéskor, mert az egész ábrán
jól láthatóan dominál a témakör, így nem tartottam fontosnak, hogy redukáljam a
vizsgálandó szavak számát.
23. ábra: Környezettudatosság, szógyakoriság elemzés. N=145 Forrás: Saját kutatás
64
5.5. Tudatos fogyasztás
A második nagy fejezete a kérdőívnek a tudatos fogyasztás témakörével
foglalkozott. Ezt azzal a kérdéssel nyitottam, hogy megkérdeztem, hogyan definiálnák a
tudatos fogyasztást. Mit jelent a kitöltők számára ez a fogalom. Ez a kérdése sem volt
kötelező, így 117 válasz érkezett rá. Ennél a kérdésnél is szógyakoriság elemzést
alkalmaztam, ugyanakkor a „tudatos” és „fogyasztás” szavakat és variációit kivettem. Itt
sem volt célom, hogy definíciót állítsak fel, inkább csak asszociációs fogalmakat keresek.
Az érződik az 24. ábrán látható szavakból, hogy a tudatos fogyasztás a „túlfogyasztás
elkerülése”, a „szükségtelen termékek elkerülése”, „természetes, megfelelő
élelmiszerek”, „tartós termékek”szókapcsolatokkal írható le a válaszadók szerint.
24. ábra: Tudatos fogyasztás, szógyakoriság elemzés. N=117 Forrás: Saját kutatás
65
Érdekes, hogy a Dudás által leírt egyéb kategóriák, mint az etikus fogyasztás, vagy
vásárlói jogos érvényesítése (Dudás, 2010) nincs jelen. Ami nem probléma, ugyanis az
ezt követő kérdésben ezekre a faktorokra is rákérdeztem. A válaszok a 25. ábrán láthatók.
Itt is ugyanazt a 4 szintű Likert skálát használtam, a minta továbbra is 202 fő.
25. ábra: Tudaots fogyasztás, módosított. Forrás: Saját kutatás
Az állításokat Dudás Katalin (2010) munkája alapján határoztam meg. A tudatos
fogyasztásnak, számos aspektusa van, ami irányulhat önkifejezésre, viselkedhet
szavazatként (a pénzemet adom oda, egy termékért), a tudatosság irányulhat az árra, a
minőségre, az értékre. (Dudás, 2010) Az, hogy melyik aspektust vesszük figyelembe, az
az egyéntől függ. Megmutatkozik az átfedés a szógyakoriságok, és az 25. ábrán szereplő
válaszok közt. A funkció szerinti szükségletet 149 fő jelölte meg Teljes mértékben
jellemzőnek. Ezután a minőség szerepel nagyon fontos helyen, ami jelen esetben márka
0
0
90
0
0
0
0
33
0
0
0
64
111
49
70
111
42
92
46
0
0
0
82
91
63
84
91
74
110
78
77
53
190
56
0
0
48
0
86
0
45
125
149
12
0 50 100 150 200
...egészséges
...ezzel kevésbé károsítom a környezetet
...ezáltal élek a fogyasztói jogaimmal
...kedvező az ára
...ezzel támogathatok másokat (személyek, ügyek,szervezetek)
...értékes számomra
...ezzel nem károsítom a környezetet
...szeretem az márkáját
...jó a minősége
...szükségem van rá (funkciója miatt)
...így fejezem ki világfelfogásomat
Azért vásárolok meg egy terméket mert...
Alig vagy nem jellemző Valamennyire jellemző Majdnem jellemző Teljes mértékben jellemző
66
tudatosságot jelent. Utána a termék értékessége következik. Érdekes módon a jogok
kifejezése, a környezet kímélése, és a világfelfogás kifejezése nem fontos jellemző egy
termék vásárlása során a kitöltők számára.
A tudatos fogyasztás, mint versenyelőny vállalti szinten egy stratégia, ami
magában foglalja a tudatos hulladékgazdálkodást, fenntarthatóságra való törekvést,
emisszió redukálását, illetve a megfelelő partnerek kiválasztását. Ezekkel, ha tudja
csökkenteni a kiadásait vagy képes marketing identitás elemet alkotni belőle, amit fel tud
használni a fogyasztók megnyerésének céljára, akkor ez versenyelőnynek tekinthető.
Ugyanakkor ez az „előny” az egyén életébe is implementálható. A versenytársa pedig a
változás előtt lévő énje. Ezt az ént úgy képes legyőzni, ha beépíti a változást az életébe.
Emellett egy változás járhat olyan további előnyökkel, mint a külső megváltozása vagy a
hangulat javulása, ami a munkaerőpiacon is hasznos attribútum. A jobb közérzet,
attraktívabb megjelenés, nagyobb önbizalmat kölcsönöz, és ez magabiztosság
formájában, a kommunikációban is megjelenhet. Régebbi kutatásomban bizonyosodott
be, hogy az kitöltők problémamegoldó képessége, konfliktusai, és kommunikációjának
asszertív töltete sokban függ a hangulatától. Jobb hangulat, kevesebb konfliktus. (Torda,
2015) Ezáltal jobb pozícióból indulhat, egy tárgyaláson. Tehát amikor versenyelőnyről
beszélek az egyén önmagával való versenyzését értem alatta elsődlegese. Törekvést a
jobbá válásra. Ennek bővebb feltárása, későbbi kutatások részét képezheti, amennyiben
sikerül összefüggést találni a pszichológiai megküzdés és a tudatosabb fogyasztás közt.
67
5.6. Változás
A kérdőív harmadik fejezete a változással kapcsolatos kérdéseket tartalmazta.
Ebben a részben kapott helyet a kutatás lelke, a változások szakaszai, és a tudatos
fogyasztás ötvözése, ami az előző kutatás egyfajta visszaellenőrzése is. Az első kérdésben
arra voltam kíváncsi, hogy a válaszadók mekkora része esett már át számottevőbb
változáson. 80%-uk már legalább 1 változáson átesett életében.(26. ábra) Itt is a minta
elemszáma a teljes 202 fő.
26. ábra: Változáson keresztülment személyek aránya. Forrás: Saját kutatás
27. ábra: A minta megoszlása a változás jellege szerint. Forrás: Saját kutatás
18%
51%
31%
Ment már keresztül nagyobb
életmódváltozáson eddigi életében?( nagyobb fogyás, dohányzásról való leszokás, sportosabb életmódra való
váltás, edzéstervre átállás, hús elhagyása, stb )
nem
igen
igen többször is
11%
25%
10%17%
16%
21%
Milyen nagyobb változás(ok)on ment keresztül? (Többet is megjelölhet)
Leszokni valamiről ( pl.: cigaretta, gyógyszer, alkohol,
stb.)Egészségesebb táplálkozás ( pl.: fogyás, hús elhagyása,
étrend változtatás, stb. )Egészségügyi változás ( pl.: sérülés, műtét, betegség, stb. )
Lelki eredetű változás ( pl.: depresszió, szorongás, pánik,
fóbia, stb. )Önismereti ( pl.: vallás választása / váltása,
gondolkodásmód megváltoztatása, stb. )Sport jellegű ( pl.: életmódszerű sportra való szokás, stb. )
68
A változások típusaira is kíváncsi voltam, amit a 27. ábra foglal össze. A mintára
nem jellemző túlnyomóan egy kimondott változás sem, ugyanakkor az egészséges
táplálkozás témakörében történt változások 25%-kal magas arányban vannak jelen, ahogy
a sport jellegű változások is. (21%) Ez a két témakör közel a válaszadók felét magában
foglalja. A 28. ábrán pedig a külső erőforrásokra voltam kíváncsi. A tábla megmutatja,
hogy a pár (párkapcsolatban a másik fél) és a család elfogadása és támogatása a
legfontosabb, míg a munkahelyi környezet és a társadalom elfogadásának fontosság a
legkevésbé jellemző. Ami érdekes, hiszen a kultúránkban a 8 órás munkaidő a jellemző,
amit legtöbbször évekig ugyanazokkal az emberekkel töltünk. A példakép támogatása is
magas pontszámot kapott, ami olyan téren lehet meglepő, hogy a példaképpel nem
feltétlenül vagyunk akár ismeretségben.
28. ábra: Társas támogatás szerepe a változás során.. Forrás:Saját kutatás
A 29-es ábra a kutatás egyik legfontosabb kérdésére adott válaszokat foglalja össze.
A 5.1-es fejezet állításaira adott válaszokról van szó. Ez a kiinduló helyzete a
válaszoknak, még a csoportosítás előtti. (ld 17. ábra) A válaszadóknál a szelektív
szemétgyűjtés fenntartási állítása, a palack állítások cselekvési és fenntartási állításai és
az elem fenntartási állítása voltak a leginkább jellemzők a kitöltőkre, míg a gyógyszer és
szemét szelektív gyűjtés fontolgatás állításai, a gyógyszer fenntartási állításával voltak a
46
93
44
115
103
49
42
50
50
66
62
25
62
42
62
33
44
52
78
43
72
14
19
102
0 50 100 150 200 250
...a család támogatása/elfogadása
...a példaképeim/mentoriam támogatása/elfogadása
...a barátaim támogatása/elfogadása
...a társadalom támogatása/elfogadása
...a munkahelyi környezetem (ott lévő emberek)támogatása/elfogadása
...a párom támogatása/elfogadása
Számomra nagyon fontos volt a változás során....
Alig vagy nem jellemző Valamennyire jellemző Majdnem jellemző Teljes mértékben jellemző
69
legkevésbé jellemzők a mintára. Ez a jelen helyzetben ebben a formában még nem hordoz
sok információt.
29. ábra: Változás+tudatos fogyasztás állítások. Forrás: Saját kutatás
38
99
16
17
25
59
41
31
103
89
22
120
72
76
136
23
25
32
51
34
31
17
62
33
37
26
45
62
34
36
27
33
38
78
37
36
24
69
31
32
21
23
36
37
19
114
45
116
56
106
76
120
40
35
44
133
14
32
55
11
0 50 100 150 200
fennt-Természetes, hogy külön gyűjtöm az elemeket.
fennt-Mióta az eszemet tudom, a lejárt gyógyszereket
elviszem a gyógyszertárba.
fennt-Rendszeresen viszek magammal palackban
vizet, hogy ne útközben kelljen vásárolnom.
fennt-Az életem fontos része, hogy amit eszem, az
egészséges legyen.
fennt-Már évek óta szelektíven gyűjtöm a szemetet.
csel- Tavaly többször is elvittem az elemeket a
kirakott gyűjtőhelyre.
csel- Az utóbbi héten többször is vittem magammal
vizet ugyanabban a palackban.
csel- Egyre kevesebbszer "bűnözök" egészségtelen
ételekkel.
csel- Emlékeztetnem kell rá magam, hogy a
gyógyszert a gyógyszertári hulladékgyűjtőbe kell…
csel- Amikor kiviszem a szemetet a kukába, gyakran
figyelmeztetem magam, hogy külön kell szednem.
font- Gondoltam már rá, hogy spórolhatnék azzal, ha
vinnék otthonról palackban vizet.
font-A szelektív gyűjtését a szemétnek szép ideának
tartom, de ennyi.
font-Tudom, hogy több zöldséget és gyümölcsöt kéne
ennem, mégsem teszem.
font-Ha több elemgyűjtő lenne a közelemben,
biztosan külön gyűjteném az elemeket.
font-Mindig utólag jövök rá, hogy nem kellett volna
csak úgy kidobnom a lejárt gyógyszereket.
Mennyire jellemzők Önre az alábbi állítások?
(változás+tudatos fogyasztás)
Alig vagy nem jellemző Valamennyire jellemző Majdnem jellemző Teljes mértékben jellemző
70
5.7. Pszichológiai immunrendszer
A 17. táblázat a válaszadók faktorokra adott válaszait mutatja meg. Ezt is 4
fokozatú likert skálán mértem. Az értékek abszolút skálán nem értelmezhetők, csak
relatív formában, a mintán belül. Ezen túl további kutatás célját képezheti a faktorok
vizsgálata már csoportképző független változók szerint, mint iskolázottság vagy nem,
továbbá más kutatásokkal össze lehet mérni az eredményeket, habár ahhoz hasonló
összetételű minta kellene, és publikus adatok. Jelen dolgozatnak nem célja ezen
összefüggések feltárása. Csakis a változással kapcsolatosan vizsgálódik, így az a fő
szempont. A 18. táblázat pedig a faktorok alrendszerekbe való összegzésének átlagát és
szórását mutatja meg felhasználandó további kutatásokhoz, ha elég faktor mutat
összefüggést.
PIK faktorai
átlag szórás módusz medián
1.Pozitív gondolkodás 15,46 3,83 20,00 16,00
2.Kontrollérzés 14,22 2,79 13,00 14,00
3.Koherencia 16,08 3,31 20,00 17,00
4.Öntisztelet 15,56 3,73 20,00 16,00
5.Növekedésérzés 16,05 3,30 20,00 16,50
6.Kihívásvállalás, rugalmasság 14,73 3,73 19,00 15,00
7.Társas monitorozás, empátia 14,17 3,78 15,00 14,50
8.Leleményesség 14,83 3,51 15,00 15,00
9.Én-hatékonyság 15,49 3,34 16,00 16,00
10.Szociális mobilizálás 14,11 3,53 14,00 141,00
11.Szinkronképesség 13,23 3,87 16,00 3,00
12.Szociális alkotóképesség 13,94 4,06 18,00 151,00
13.Kitartás 15,56 3,10 17,00 6,00
14.Impulzivitáskontroll 14,39 3,10 16,00 15,00
15.Érzelmi kontroll 12,74 4,25 15,00 13,00
16.Ingerlékenység gátlás 12,77 4,16 14,00 13,00
17. táblázat: PIK faktor átlagai. Forrás: Saját kutatás
PIK alrendszerei
Alrendszer neve Átlag Szórás
I. Megközelítő monitorozó alrendszer (1-7. faktor) 15,18 3,50
II. Mobilizáló, alkotó, végrehajtó alrendszer (8-9-10-12.faktorok) 14,59 3,61
III. Önszabályozó alrendszer (11-13-14-15-16 faktorok) 13,74 3,70
18. táblázat: PIK alrendszerei. Forrás: Saját kutatás
71
5.8. Változás szakaszai és tudatos fogyasztás állításai elemzése
30. ábra: változás+tudatos fogyasztás állításai Forrás: Saját kutatás
Az ellenőrző faktoranalízist a módosított táblára fogom elvégezni.(30.ábra) A
200-nál nagyobb minta elemszám miatt a faktorsúly 0,4 , így az annál alacsonyabb
szignifikancia szinttel rendelkező állítások az adott komponens esetében nem jellemző
tényezők (Sajtos & Mitev, 2007), így a táblázatból kiszűrtem azokat az értékeket. A Scree
plot elemzés 5 komponens esetében tudja igazolni a 0,706-os Kaiser-Meyer-Olkin
(KMO) kritériumot, ami még megfelelő kategóriába kerül. A Bartlett-próba is sikeres,
38
99
0
0
0
59
41
31
103
89
0
120
72
76
136
23
0
48
68
59
0
0
62
33
37
69
45
62
34
36
27
58
38
78
37
67
41
69
31
32
0
37
68
37
30
114
45
116
56
106
76
120
40
35
44
133
0
0
55
0
0 50 100 150 200
fennt- Természetes, hogy külön gyűjtöm az
elemeket.
fennt- Mióta az eszemet tudom, a lejárt
gyógyszereket elviszem a gyógyszertárba.
fennt- Rendszeresen viszek magammal palackban
vizet, hogy ne útközben kelljen vásárolnom.
fennt- Az életem fontos része, hogy amit eszem, az
egészséges legyen.
fennt- Már évek óta szelektíven gyűjtöm a szemetet.
csel- Tavaly többször is elvittem az elemeket a
kirakott gyűjtőhelyre.
csel- Az utóbbi héten többször is vittem magammal
vizet ugyanabban a palackban.
csel- Egyre kevesebbszer "bűnözök" egészségtelen
ételekkel.
csel- Emlékeztetnem kell rá magam, hogy a
gyógyszert a gyógyszertári hulladékgyűjtőbe kell…
csel- Amikor kiviszem a szemetet a kukába, gyakran
figyelmeztetem magam, hogy külön kell szednem.
font- Gondoltam már rá, hogy spórolhatnék azzal, ha
vinnék otthonról palackban vizet
font- A szelektív gyűjtését a szemétnek szép ideának
tartom, de ennyi.
font- Tudom, hogy több zöldséget és gyümölcsöt
kéne ennem, mégsem teszem.
font- Ha több elemgyűjtő lenne a közelemben,
biztosan külön gyűjteném az elemeket.
font- Mindig utólag jövök rá, hogy nem kellett volna
csak úgy kidobnom a lejárt gyógyszereket.
Mennyire jellemzők Önre az alábbi állítások?
(változás+tudatos fogyasztás) ANOVÁhoz módosítva
Alig vagy nem jellemző Valamennyire jellemző Majdnem jellemző Teljes mértékben jellemző
72
ugyanis a szignifikancia. kisebb, mint 0,05 (95%-os megbízhatóság), akkor a kiinduló
állítások között van korreláció. (Sajtos & Mitev, 2007) A Cronbach’s Alfa 0,555 ami azt
jelenti, hogy nem teljesen sikerült azt mérni, amit szerettünk volna, azaz a skála
megbízhatósága határeset. Ennek oka, hogy az állítások egy része másképp került
csoportosításra. (2. és 3. komponensek) Az analízis eredményei a Varimax forgatást
alkalmazva az utóbbi eredményt mutatja.(19. táblázat)
Rotált Komponens Mátrixa
Összetevők
1.
"szelektív"fenntartás
2.
„palack”
3.
„egészséges
táplálkozás”
4.
„gyógyszer”
5. "szelektív"
fontolgatás
elem szelektív -cselekvés 0,897
elem szelektív -fenntartás 0,874
gyógyszer szelektív -fenntartás 0,645 (-0,442)
palack -fenntartás 0,867
palack -fontolgatás 0,838
palack -cselekvés 0,827
egészséges táplálkozás -fenntartás 0,860
egészséges táplálkozás -cselekvés 0,840
egészséges táplálkozás -
fontolgatás -0,577
gyógyszer szelektív -cselekvés 0,744
gyógyszer szelektív -fontolgatás 0,740
hulladék szelektív -cselekvés 0,613
hulladék szelektív -fontolgatás 0,800
hulladék szelektív -fenntartás 0,455 (-0,504)
elem szelektív -fontolgatás 0,475
Exttrakciós módszer: Fő komponens analízis.
Forgatási módszer: Varimax, Kaiser Normalizációval.
a. 5 ismétléses konvergált forgatás
19. táblázat: Varimaxos rotációs mátrix. Forrás: Saját kutatás
A Cronbach Alfájának eltérése abból adódik, hogy a palack és az egészséges
táplálkozás a kitöltők szerint erősebb faktorkomponenst alkotott, mint a változás
szakaszaihoz szánt tényező. Ha azokat nem figyelmen kívül hagyom, és a pozitív
73
együttjárást veszem figyelembe, már első ránézésre is látszik, hogy enyhe átfedésekkel a
faktorok jelen vannak. Az állításokat tovább vizsgálva, komponensenként, azt látszik,
hogy ami nekem elsőre átfedésnek tűnik, valójába a kitöltők fejében olyan módon
kapcsolódnak, ami a változási szakasz attribútumai között is megjelennek.
A komponensek a következők a 2. és 3. komponens figyelembe vétele nélkül.
1. komponens állításai:
csel- Tavaly többször is elvittem az elemeket a kirakott gyűjtőhelyre.
fennt- Mióta az eszemet tudom, a lejárt gyógyszereket elviszem a gyógyszertárba.
fennt- Természetes, hogy külön gyűjtöm az elemeket.
fennt- Már évek óta szelektíven gyűjtöm a szemetet.
A 3 fenntartást leíró mondat egyértelmű, azt amúgy is egy komponensnek szántam. Az
első cselekvő állítás, pedig az időtartam hosszával csatlakozik a többi mondathoz, ami a
fenntartáshoz kapcsolódik, ami rendszeres cselekvést jelent. Így ez a komponens rendben
van. Az állításokban lévő közös komponens, a hosszú távú környezettudatos cselekvés.
4. komponens állításai:
csel- Emlékeztetnem kell rá magam, hogy a gyógyszert a gyógyszertári
hulladékgyűjtőbe kell elhelyezni.
font- Mindig utólag jövök rá, hogy nem kellett volna csak úgy kidobnom a lejárt
gyógyszereket.
csel- Amikor kiviszem a szemetet a kukába, gyakran figyelmeztetem magam, hogy
külön kell szednem.
Itt is 2 állítás a cselekvés mondatai tartozik amúgy is, a harmadik pedig a figyelmeztetés
révén kapcsolódik a másik a kettőhöz. A közös komponens az állítások között a
tudatosítás. Ami szintén megfelelő, mert a cselekvéshez a tudatosítás hozzátartozik
(18.ábra)
5. komponens állításai:
font- A szelektív gyűjtését a szemétnek szép ideának tartom, de ennyi.
font- Ha több elemgyűjtő lenne a közelemben, biztosan külön gyűjteném az elemeket.
74
2 állítás itt is egy kategóriába tartozik, a fontolgatás kategóriájába. Ez is megfelelő.
A faktoranalízis alapján elfogadhatónak találom a visszaellenőrzést. Az állítások alapjaiul
szolgálhatnak a PIK teszttel való összehasonlításnak. Ami a további vizsgálat során azt
jelenti, hogy ezeknek a komponenseknek az állításait fogom faktorokként kezelni, és így
a PIK állításokkal való összehasonlításkor felmerülő különbségek, együttjárások
eredményei azt fogják mérni, amit szeretnék. A következő lépésben megszűröm a
válaszadókat azok szerint, hogy kik adták az egyes komponensek állításaira együttesen a
legmagasabb pontszámokat, (tehát az adott komponens kérdéseire 3 és 4-es válaszokat
adtak, azaz „Majdnem jellemző”, és „Teljes mértékben jellemző”-t) és 3 csoportot képzek
belőlük. Ez a 3 pedig a „tisztán” vagy kimondottan Fontolgató emberek csoportja, a
„tisztán” vagy kimondottan Cselekvőké, és a „tisztán” vagy kimondottan Fenntartók
csoportja. Rájuk lesz leginkább jellemző az adott változási szakasz viselkedési mintája
legjobban. A 20. táblázatban láthatjuk, hogy a minta fele kiszűrődött. A meglévő
csoportokban is voltak átfedések. Ezeket úgy oldottam meg, hogy ha valaki fontolgató és
más is volt, a fontolgatóba került, és ha cselekvő és fenntartó is volt, akkor a cselekvőbe
került. Ezek után egy irányú ANOVA módszerrel megnézem, hogy van e szignifikáns
különbség a különböző csoportok között a PIK faktoraiban. Továbbá az alrendszerekben.
A mintában a fontolgatás állításaira adták a legtöbben a három csoportból a legmagasabb
pontszámokat, ami a faktorkomponensek között is a legmagasabb szignifikanciát mutatta,
ez okozhat eltolásokat az eredményekben. A 20. táblázat a kulcs faktor kompemseinek
megoszlását írja le. A tisztán Fontolgató csoport elemeinek száma 19, a tisztán Cselekvő
csoport létszáma 12, a tisztán Fenntartóké pedig 67. A többi kitöltő egyik csoportban sem
szerepel. Ez azt jelenti, hogy nem adott a faktorok komponenseit képző állításokra
következetesen magas pontszámot, azaz a saját bevallása szerint nem jellemző rá. Ők
alkotják az „egyik sem” csoportot. Valószínűleg a 4 fokozatú skála nem volt eléggé
árnyalt jelen esetben. Későbbiekben inkább egy 7 vagy 9 fokozatú skála javasolt. Az
mindenesetre érdekes, hogy a kitöltők fele nem feleltethető meg egyik csoportnak sem, a
környezettudatosságra való törekvés szempontjából. Az egyik előzetes feltételezésem az
volt, hogy a Fontolgatók csoportja nagyobb lesz. Ez megdőlt, ugyanakkor a későbbiekben
a ANOVA esetében az „egyik sem” csoport átlaga a legalacsonyabb, míg a Fenntartóké
a legmagasabb, és a különbségük is csak ezen két esetben tekinthető szignifikánsnak.
75
Kulcs faktor – változás szakaszaiban résztvevők
Előfordulás Arány [%] Összesített % [%]
egyik sem 104 51,5 51,5
Fontolgató 19 9,4 60,9
Cselekvő 12 5,9 66,8
Fenntartó 67 33,2 100
Összes 202 100
20. táblázat: Kulcsfaktor-változás szakaszaiban résztvevők. Forrás: Saját kutatás
A Varianciák homogenitás tesztjének (21. táblázat) nullhipotézise az, hogy nincs
korreláció, így ha nem szignifikáns a teszt szignifikancia eredménye, az korrelációt
jelent. Jelen esetben az a pozitív eredmény számomra. Azokat az állításokat, amelyek
szignifikánsak lettek, kivettem az ANOVA vizsgálatból. (22. táblázat)
A Varianciák Homogenitás tesztje
Levené Statisztika szf1 szf2 Szig.
1.Pozitív gondolkodás 4,018 3 198 0,008
2.Kontrollképesség 1,695 3 198 0,169
3.Kohreciaérzés 3,284 3 198 0,022
4.Öntisztelet 4,389 3 198 0,005
5.Növekedésérzés 1,830 3 198 0,143
6.Rugalmasság, kihívás vállalás 5,225 3 198 0,002
7.Empátia, társas monitorozás képessége ,109 3 198 0,955
8.Leleményesség 1,823 3 198 0,144
9.Énhatékonyság 5,196 3 198 0,002
10.Társas mobilizáló képesség 1,398 3 198 0,245
11.Szinkronképesség 1,985 3 198 0,117
12.Szociális alkotó képesség 1,177 3 198 0,320
13.Kitartásképesség ,841 3 198 0,473
14.Impulzivitás kontroll 1,849 3 198 0,140
15.Érzelmi kontroll 5,195 3 198 0,002
16.Ingerlékenység kontroll 1,195 3 198 0,313
21. táblázat: A varianciák homogenitás tesztje. Forrás: Saját kutatás
76
Azok az állítások, amelyek a Levené teszten átmentek, és az ANOVA (22. ábra)
vizsgálaton szignifkanciát mutatnak, lesznek azok a faktorok, amelyek különbséget
mutathatnak a csoport átlagai között, amennyiben egy post- hoc próba szignifikáns
különbséget mutat a csoportok átlagai között. Amennyiben az összes próba pozitív állítást
ad, az azt fogja jelenteni, hogy a különböző csoportok megküzdési mechanizmusai
valóban különböznek egymástól. A 22. táblázat az ANOVA vizsgálat, ami a robosztusnak
mondható F próba, amely az átlagok összehasonlításán keresztül keres összefüggést a
független és függő változó különböző szintjei között. Sárgával kijelöltem azokat az
állításokat, ahol az F próba teljesül, és az eredmény szignifikáns.
ANOVA
Négyzetek
összege szf
Négyzetek
átlaga F Szig.
2.Kontrollképesség
Csoportok között 41,297 3 13,766
1,797 0,149 Csoportokon belül 1516,549 198 7,659
Összes 1557,847 201
5.Növekedésérzés
Csoportok között 35,038 3 11,679
1,076 0,360 Csoportokon belül 2148,531 198 10,851
Összes 2183,569 201
7.Empátia, társas
monitorozás
képessége
Csoportok között 85,471 3 28,490
2,020 0,112 Csoportokon belül 2792,806 198 14,105
Összes 2878,277 201
8.Leleményesség
Csoportok között 101,601 3 33,867
2,825 0,040 Csoportokon belül 2373,870 198 11,989
Összes 2475,470 201
10.Társas mobilizáló
képesség
Csoportok között 66,634 3 22,211
1,807 0,147 Csoportokon belül 2433,747 198 12,292
Összes 2500,381 201
11.Szinkronképesség
Csoportok között 205,541 3 68,514
4,829 0,003 Csoportokon belül 2809,053 198 14,187
Összes 3014,594 201
12.Szociális alkotó
képesség
Csoportok között 81,216 3 27,072
1,653 0,179 Csoportokon belül 3242,947 198 16,379
Összes 3324,163 201
13.Kitartásképesség
Csoportok között 37,714 3 12,571
1,325 0,267 Csoportokon belül 1878,385 198 9,487
Összes 1916,099 201
14.Impulzivitás
kontroll
Csoportok között 39,392 3 13,131
1,366 0,254 Csoportokon belül 1903,504 198 9,614
Összes 1942,896 201
16.Ingerlékenység
kontroll
Csoportok között 99,778 3 33,259
1,950 0,123 Csoportokon belül 3377,074 198 17,056
Összes 3476,851 201
22. táblázat: PIK 16 faktorának ANOVA tesztje a kulcs faktor függvényében. Forrás. Saját kutatás
77
Ezután megvizsgálom, hogy az általam szétválasztott csoportok valóban szignifikánsan
különböznek –e egymástól. Ezzel biztosítom azt, hogy nemcsak a mintán végzett próba
eredménye megbízható, hanem a minta különböző szintjei is kimutathatóan eltérnek
egymástól. Ennek bizonyításához Tukey-próbát használok, mert a 3 csoportnál több szint
esetében, (4 csoport van) ez a legalkalmasabb próba a kutatásomhoz. Másrészt ez a teszt
megbízható eredményt ad. Apróba páronkénti összehasonlítást alkalmaz, és a
különbségeket vizsgálja. (Sajtos & Mitev, 2007) A kimondottan Fontolgatók, a
kimondottan Cselekvők, a kimondottan Fenntartók, és akik Egyik csoportba sem
tartoznak, szintek különbségét vizsgáljuk, hogy valóban különböző csoportokról van –e
szó. A 23. táblázatban azt láthatjuk, hogy a Tukey próba szerint szignifikáns eltérés csak
a kimondottan Fenntartók és az egyik sem csoportok között vannak.
Páronkénti Összehasonlítás
Tukey HSD próba
Függő változó
(I) Kulcs
faktor-
változás
szakaszai
(J) Kulcs
faktor- változás
szakaszai
Átlagok
különbsége
(I-J)
Std. Hiba Szig.
95% Konfidencia
Intervallum
Alsó
Határ
Felső
Határ
8.Leleményesség egyik sem
Fontolgató -0,35779 0,86388 0,976 -2,5961 1,8805
Cselekvő -0,52885 1,05564 0,959 -3,2640 2,2063
Fenntartó -1,56989* 0,54243 0,022 -2,9753 -0,1645
Fontolgató
egyik sem 0,35779 ,86388 0,976 -1,8805 2,5961
Cselekvő -0,17105 1,27676 0,999 -3,4791 3,1370
Fenntartó -1,21210 0,89998 0,534 -3,5439 1,1197
Cselekvő
egyik sem 0,52885 1,05564 0,959 -2,2063 3,2640
Fontolgató 0,17105 1,27676 0,999 -3,1370 3,4791
Fenntartó -1,04104 1,08538 0,773 -3,8532 1,7712
Fenntartó
egyik sem 1,56989* 0,54243 0,022 0,1645 2,9753
Fontolgató 1,21210 0,89998 0,534 -1,1197 3,5439
Cselekvő 1,04104 1,08538 0,773 -1,7712 3,8532
11.Szinkronképesség egyik sem
Fontolgató -0,17510 0,93974 0,998 -2,6099 2,2597
Cselekvő -1,92949 1,14834 0,337 -4,9048 1,0458
Fenntartó -2,11854* 0,59005 0,002 -3,6474 -0,5897
Fontolgató
egyik sem 0,17510 0,93974 0,998 -2,2597 2,6099
Cselekvő -1,75439 1,38887 0,587 -5,3529 1,8441
Fenntartó -1,94344 0,97900 0,197 -4,4800 0,5931
Cselekvő
egyik sem 1,92949 1,14834 0,337 -1,0458 4,9048
Fontolgató 1,75439 1,38887 0,587 -1,8441 5,3529
Fenntartó -0,18905 1,18068 0,999 -3,2482 2,8701
Fenntartó
egyik sem 2,11854* 0,59005 0,002 0,5897 3,6474
Fontolgató 1,94344 0,97900 0,197 -0,5931 4,4800
Cselekvő 0,18905 1,18068 0,999 -2,8701 3,2482
*. Az átlagok különbsége szignifikáns 0,05-ös szintnél
23. táblázat: Tukey próba Forrás: Saját kutatás
78
Ez valószínűleg azért van, mert kevés a kimondottan Fontolgató és kimondottan Cselekvő
egyén a kulcs faktor szerint. A 31-as ábra is szemlélteti, hogy a kimondottan Fontolgató
és Cselekvő válaszadók nem különböznek szignifikánsan azoktól, akik egyik csoportba
sem tartoznak, míg a kimondottan fenntartók igen. Ez igaz a Leleményességre (31.ábra)
és Szinkronképességre (32.ábra) is, ami azt jelenti, hogy a fenntartók e képességei
kimutathatóan magasabbak.
31. ábra: Leleményesség átlagai a kulcs faktor tükrében. Forrás: Saját kutatás
32. ábra: Szinkronképesség átlagai a kulcs faktor tükrében. Forrás: Saját kutatás
79
ANOVA Homogén
variancia teszt
Tukey
HSD**
, a,b
Négyzetek
összege
Négyzetek
átlaga F Szig.*
Levené
Statisztika Szig. Szig
Spórolok az
árammal.
Csoportok között 7,34 2,45 3,83
0,01
1,26 0,29 0,238 Csoportokon belül 126,55 0,64
Összes 133,89
Mindig
megnézem az
összetevőket a
termék
hátoldalán.
Csoportok között 10,38 3,46 3,00
0,03
0,81 0,49 0,285 Csoportokon belül 228,33 1,15
Összes 238,71
Bevásárló
listával járok
vásárolni.
Csoportok között 8,19 2,73 4,38
0,01
0,35 0,79 0,78 Csoportokon belül 123,32 0,62
Összes 131,50
Természetes
eredetű ételeket
vásárolok.
Csoportok között 7,08 2,36 4,14
0,01
1,52 0,21 0,56 Csoportokon belül 112,77 0,57
Összes 119,85
Piacon
vásárolok.
Csoportok között 8,48 2,83 4,36
0,01
0,48 0,70 0,8 Csoportokon belül 128,48 0,65
Összes 136,96
...egészséges
Csoportok között 4,96 1,65 2,85
0,04
1,98 0,12 0,195 Csoportokon belül 114,7 0,58
Összes 119,68
...ezzel kevésbé
károsítom a
környezetet.
Csoportok között 5,69 1,90 8,48
0,00
0,90 0,44 0,85 Csoportokon belül 44,31 0,22
Összes 50,00
* Az átlagok különbségének szinte 0,05-ös értéken szignifikáns
**A csoportok átlagaiban homogén részhalmazok megjelentetve
a, Harmónikus átlag használva, Minta nagysága: 24,921
b, A csoportok nem egyforma nagyságúak. A harmonikus átlag került felhasználásra. Az I. típusú hiba szintje nem garantált.
24. táblázat: Összevont Anova elemzések, a kulcs faktor szerint (font, csel, fennt, egyik sem). Forrás: Saját kutatás
80
A többi kérdés vizsgálatakor az ANOVA tesztek Levené variancia homogenitás teszt nem
teljesülése mellett (az a pozitív eredmény esetünkben) az alábbi tényezőkre mutatott
különbséget a kimondottan Fenntartók, csoportja az egyik csoporthoz sem tartozókhoz
képest. (24. táblázat) Az első oszlop az állításokat írja le, a második a csoportokat írja le,
a 3-6. oszlopok az ANOVA vizsgálat, a 7-8 oszlopok a variancia homogenitás vizsgálat,
és az utolsó oszlop pedig a Tukey próba. Kimondottan a Fenntartók és Egyik sem
csoportokra viszonyítva. Itt a 95%-os megbízhatóság miatt csak 0,05 alatti érékeket
tekinthetnénk szignifikánsnak. Habár az Anova és variancia homogenitás teljesült, a
Tukey próba nem, így a különbség létező, de nem szignifikáns egyik esetben sem.
Kulcsfaktor szerinti vizsgálatok. Azonban maguk a faktorok mégis körülírnak egyfajta
életmódot, amik alapján a Fenntartók környezettudatos szokásai között olyanok
szerepelnek, mint:
o Az árammal való spórolás.
o A termékek hátoldalán lévő összetételek megnézése vásárláskor.
o bevásárló lista használata.
o Természetes eredetű ételek vásárlása.
o Piacon vásárlás.
o Vásárlási szempont, hogy a termék egészséges legyen, és kevésbé károsítsa a
környezetet.
6. Eredmények és következtetések a kutatás második részéhez kapcsolódóan
Az egész dolgozat kiinduló tézise abból a feltételezésből indult el, hogy azok az
emberek, akik fontolgatják a tudatosabb életmódra történő változást, mentális
képességeikben, erőforrásaikban eltérnek azoktól az emberektől, akik már beépítették a
tudatosabb életmódot. Ahhoz, hogy erre a különbségre rájöjjek szükségem volt arra, hogy
felállítsak egy változási elméletet, ami az alapja lesz a munkásságnak, amit meg is
találtam az első dolgozatban. Ezt elfogadható értékek mellett sikerült most
visszaellenőrizni. Sikerült létrehozni egy kulcs faktort, ahol is meg tudtam különböztetni
kimondottan Fontolgató, kimondottan Cselekvő, és kimondottan Fenntartó csoportokat.
A Tukey próba kimutatta, hogy Fenntartók csoportja szignifikánsan magasabb értékeket
mutatott a Leleményesség és a Szinkronképesség PIK faktoraiban. Ez konkrétan azt
jelenti, hogy akik kimondottan a fenntartás szakaszban vannak, hatékonyabb kognitív
önszabályozással rendelkeznek, ami segíti a viselkedése hatékonyságát megőrizni a
81
különböző külső körülmények között. Leleményesség (Rosenbaum, 1990) Illetve a
Szinkronképesség (Oláh, 1996) esetében nagyobb kapacitással rendelkezik, amivel képes
a környezete változásával együtt vibrálni, és jobban képes pszichés energiáit
maradéktalanul szándéka szerint arra a tevékenységre fókuszálni, amire szeretné. A
figyelem és a tudat működés feletti kontrollképessége magasabb. Tehát, ha valaki egy
változáson már sikeresen végigment, jelen esetben a környezettudatosság szokásaival,
védettebb más külső változásokkal szemben, és jobban tudja csoportosítani mentális
energiáját, arra, amire szeretné. Emellett találtam pár tulajdonságot, ami a fenntartókra
jellemző, még ha nem is szignifikánsan. Ilyen Az árammal való spórolás, a termékek
összetevőinek vizsgálata, bevásárló listával való vásárlás, természetes eredetű ételek
vásárlása, a piacon vásárlás, a terméket azért vásárolja meg, mert egészséges, és ezzel
kevésbé károsítja a környezetet.
Feltárandó tényezők
Mintázatok megfigyelése, hogy a kitöltők melyik fázisban vannak a fenntarthatóságra
való törekvés és a tudatos fogyasztóvá válás útján.
Kulcsfaktor meghatározása történt, ami alapján csoportokba rendeztem a kitöltőket, és
az alapján kutattam. Körülbelül a minta felét tudtam csoportokba rendezni.
Milyen pszichológiai immunrendszerrel, kompetenciákkal rendelkeznek.
Az immunkompetenciákban a leleményességet és a szinkronképességet tudtam
elkülöníteni a fenntartóknál. Alrendszereknél nem volt értelme vizsgálódni, mert a 16
faktorból összesen 2 mutatott szignifikáns különbséget, két csoportban, és a legkisebb
alrendszer is 4 faktorból áll.
A kettő összefüggését. Az alapfeltételezés: Akik tudatosabban fogyasztanak, jobb
pszichológiai immunrendszerrel rendelkeznek. Jobban meg tudnak küzdeni a stresszel.
Létezik az összefüggés, ugyanakkor nem tudtam szignifikáns különbségeket
bemutatni, a különbségeket a 31 és 32- es ábrák szemléltetik.
82
7. Poszt kutatások: Klaszteranalízis (fogyasztói csoportok létrehozás)
A második dolgozat bemutatásakor felmerült, a lehetőség, hogy statisztikai
módszerekkel képezzek csoportokat annak érdekében, hogy a mért eredmények még
megbízhatóbbak legyenek. Mindezek ellenére a saját szűrés által hozott eredményket nem
kívánom kitörölni, mert jó összehasonlítási alappá válik.
A 25 táblázatban lévő faktoranalízis eredményeiből indultam ki (19. táblázat eredményei
kicsit másképp), ami az elemzéshez éppenhogy, de megfelelő értékeket mutatott. (
KMO=0,706 (0,7-től elfogadható, Cronbach alfája 0,555) Hierarchikus klasztert
választottam a csoportképzésekhez. Ez az analízis a meglévő faktorokra fogyasztói
csoportokat fog képezni, azaz klasztereket, és a feladatunk az lesz, hogy a különböző
faktorokra adott átlag értékek alapján kitaláljuk, ami a csoport jellemzőit jelöli,
elnevezzük a klasztereket. Ezt úgy tudjuk megtenni, hogy Anova vizsgálattal a létrehozott
klasztereket összevetem a már régebben képzett faktorokkal. További vizsgálatokkor
módosítottunk a összetevők elnevezésén.
Forgatott Komponens Mátrixa
Extrakciós Módszer: Fő komponens analízis.
Forgatási Módszer: Varimax, Kaiser
Normalizációval. a. 5 forgatáson esett át.
Összetevő
1 2 3 4 5
elem szelektív -cselekvés 0,897
elem szelektív -fenntartás 0,874
gyógyszer szelektív -fenntartás 0,645 (-0,442)
palack -fenntartás 0,867
palack -fontolgatás 0,838
palack -cselekvés 0,827
egészséges táplálkozás -fenntartás 0,860
egészséges táplálkozás -cselekvés 0,840
egészséges táplálkozás -fontolgatás -0,577
gyógyszer szelektív -cselekvés 0,744
gyógyszer szelektív -fontolgatás 0,740
hulladék szelektív -cselekvés 0,613
hulladék szelektív -fontolgatás 0,800
hulladék szelektív -fenntartás (0,455) -0,504
elem szelektív -fontolgatás 0,475
25. táblázat: Forgatott komponens mátrix a tudatos fogyasztás változási szakaszainak vizsgálatára. Forrás: Saját
kutatás (19. táblázat )
83
Ez az 5 komponens: 1- Környezettudatos, 2-többször használ fel egy palackot, 3-
Egészségtudatos, 4- Környezettudatos szeretne lenni, de még nem az (törekvés a
környezettudatosságra), 5- Nem környezettudatos.
A klaszterelemzés során több lehetséges kimnetelt is megvizsgáltam. a 2 klasztertől
egészen a 20-ig terjedően. Illetve 3-4-5 faktor jelenlétében is. Először a palack és
egészségtudatos faktorokat használhatatlannak gondoltam, ezért kihagytam őket, de
később a klaszternalazíis során bebizonyosodott, hogy az eredmények szempontjából az
a faktor is fontos. Az agglomerációs ütemterv szerint a 2-5 klaszteres megoldás tűntek a
legjobb megoldásnak, ahol is az elemszám már elég magas egy átlagokkal való
elemzéshez, pldául kereszttábla vagy anova, és a szóródás is még homogénné teszi a
klasztereket. A lefutások után a 26. táblázat eredményeit kaptam.
Jelentés
Ward módszer
Faktor
összetevő
1
Faktor
összetevő
2
Faktor
összetevő
3
Faktor
összetevő
4
Faktor
összetevő
5
Klaszter csoport 1 Átlag -1,3066 0,6695 0,5973 0,0712 0,3911
Elemszám 32 32 32 32 32
Szórás 0,7565 0,5109 0,9090 0,8732 1,2852
Klaszter csoport 2 Átlag 0,7031 0,6755 -0,0676 -0,8016 0,0783
Elemszám 56 56 56 56 56
Szórás 0,4424 0,3662 0,8192 0,4523 0,9394
Klaszter csoport 3 Átlag -0,2392 -1,2816 -0,3378 -0,2293 0,1162
Elemszám 58 58 58 58 58
Szórás 1,0025 0,6002 1,0622 0,7689 0,9938
Klaszter csoport 4 Átlag 0,2912 0,2694 0,0762 0,9983 -0,4221
Elemszám 56 56 56 56 56
Szórás 0,6717 0,6846 1,0050 0,8247 0,7257
Összes Átlag -9,5*10-17 6,8*10-17 -5,1*10-17 3,5*10-18 1,2*10-16
Elemszám 202 202 202 202 202
Szórás 1,0000 1,0000 1,0000 1,0000 1,0000
26. táblázat: a hierarchikus klaszteranalízis anova vizsgálata a faktorkomponensekre. Forrás: Saját kutatás
Ahhoz, hogy értelemezni lehessen 2 tényezőt kell figyelembe venni. Az első faktor
komponens össezs átlagához való viszonyulás. Ha magasabb, mint az összes átlag, akkor
az adott klaszter csoportra a faktorkomponenes jellemzőbb, míg, ha alacsonyabb, akkor
kevésbé jellemző. Jelen esetben az átlagok annyira közel esnek, hogy gyakorlatilag 0-nak
84
vehetők. Csak azért hagytam meg normál alakban, hogy az irányáról kaphassak
valamilyen képet, tájékoztató jelleggel. A másik tényező az össz szóródáshoz való
viszony. Ha az összes szóráshoz képest a klaszter szóródása kisebb, akkor homogén
válaszadókról beszélhetünk a klaszteren belül, ellenkező esetben heterogén a klaszter
összetétele. Mivel a 20 esetben összesen 4 alkalommal mutat heterogén összetételt a
klaszterek, és ez sem egy klaszterre jellemző, így a mintát homogénnek fogadom el,
illetve igyekszem figyelembe venni, az elnevezésnél. A könnyebb átláthatóság érdekében
a 27 es táblázatban egyszerűsítve felírom a jellemzőket.
Környezettudatos
(fenntartók)
többször
használ fel egy
palackot
Egészségtudatos
törekvés a
környezettudatosságra
(cselekvők)
NEM
környezettudatos
(fontolgatók)
KCS1 -- + + + + KCS2 ++ ++ - -- + KCS3 - -- - - + KCS4 + + + ++ -
27. táblázat: egyszerűsített 26. táblázat
KCS1- Ezen csoport tagjai visznek magukkal vizet, egészségtudatosan
táplálkoznak, nem környezettudatosak, habár törekednek rá. Ők azok a tudaots
fogyasztók, akik Önmagukért tudatosak, tehát ők Egészségtudatosak.
A KCS2- Ezen csoport válaszadói valószínűleg nem azt teszik, mint amit
mondanak. Egyszerre nem lehet valaki környezettudatos, és nem
környezettudatos. Ezen csoport tagjai lesznek az Ambivalensek.
KCS3- Ezen csoport tagjai lesznek az abszolút 0-pont, az alsó viszonyítási alap.
Az ő tudatosságuk se kifelé, sem befelé nem nyilvánul meg, így ők lesznek a nem
tudatos fogyasztók illetve Érdektelenek.
KCS4- Ezen csoport tagjai lesznek a Környezet-, és egészségtudatos csoport,
akiknek a tudatossága kifelé és befelé is irányul. Őket tekintem a Tudatos
fogyasztóknak.
A 4 csoport tehát: Megukért tudatosak/ Egészségtudatosak – Más tesz, mint amit csinál/
Ambivalensek – Nem tudatos fogyasztók / Érdektelenek – Magukért és a környezetükért
is tudatosak / Környezet-, és egészségtudatosak. Az alapfeltevésem pedig a következő:
Érdektelenek
<
Ambivalensek
<
Egészségtudatosak
<
Környezet-, és
egészségtudatosak
85
A tudatosság ebben a sorrendben fog nőni, illetve a különböző PIK faktorokban
magasabb értékeket fognak kapni a magasabb tudatossági szinten lévő kitöltők.
Mivel már megvannak a vizsgálódásom alapfeltételezései, ezért az ANOVA
elemézesekben speciális eseteket fogok lekérdezni, ahol is súlyozom a
klasztercsoportokat, megnézve, hogy az esetek között lesz a szignifikáns különbség.
Tehát egyfelől keresni fogom, hogy a csoportok között van -e az egyes attribútumok
esetében különbség, illetve az egyes esetek közötti különbséget is. Itt már csak azokat a
faktorokat tűntetem fel, amik az ANOVA feltételeinek megfeleltek, homogén variancia
mellett. A 28. táblázatban a null hipotézis, hogy nem nem homogének a csoportok, így
ha az nem teljesül, akkor beszélhetünk variancia homogenitásról, míg az ANOVA
analízis(29. táblázat) azt fogja elárulni, hogy van egy csoportok között szignifikáns
különbség. Csak azokat az eseteket emeltem ki, ahol van.
Varianciák homogenitás tesztje
Levene Statisztika Szig.
4.Öntisztelet 1,873 0,135
6.Rugalmasság, kihívás vállalás 1,165 0,324
8.Leleményesség 2,032 0,111
9.Énhatékonyság 1,340 0,263
11.Szinkronképesség 1,765 0,155
12.Szociális alkotó képesség 0,718 0,543
28. táblázat: Variancia teszt a vizsgált esetekhez. Forrás: Saját kutatás
ANOVA
Négyzetek összege szf Átlagok négyzete F Szig.
4.Öntisztelet Csoportok között 166,479 3 55,493 4,163 0,007
Csoportokon belül 2639,184 198 13,329 Összesen 2805,663 201
6.Rugalmasság, kihívás vállalás Csoportok között 146,544 3 48,848 3,646 0,014
Csoportokon belül 2653,020 198 13,399 Összesen 2799,564 201
8.Leleményesség Csoportok között 137,958 3 45,986 3,895 0,010
Csoportokon belül 2337,512 198 11,806 Összesen 2475,470 201
9.Énhatékonyság Csoportok között 95,526 3 31,842 2,931 0,035
Csoportokon belül 2150,955 198 10,863 Összesen 2246,480 201
11.Szinkronképesség Csoportok között 289,044 3 96,348 6,999 0,000
Csoportokon belül 2725,550 198 13,765
86
Összesen 3014,594 201 12.Szociális alkotó képesség Csoportok között 143,149 3 47,716 2,970 0,033
Csoportokon belül 3181,014 198 16,066 Összesen 3324,163 201
29. táblázat: ANOVA vizsgálat a vizsgált esetekben. Forrás: Saját ktuatás
Most, hogy vannak különbségek, az átlagok összehasonlításával a különbség irányáról
kaphatunk képet. A hipotézisem sorrendjébe raktam a klasztereket, amit a 30. táblázat
foglal össze, és 33. ábra mutat. Az eredmények azt sejtetik, hogy jó volt az alap hipotézis,
mert az átlagok emelkedése, ami jelen esetben a pozitív faktorok erősebb jelenlétét jelenti,
a kívánt irányban növekszik. Ami meglepő, hogy az Érdektelenek csoportja után, az
Egészségtudatosak klasztere jön, nem pedig az Ambivalenseké. Most már tudom, hogy
hogyan helyezkednek el egymáshoz képest a csoportok, azt is tudom, hogy van jelen
szignifikáns különbség, de azt még nem tudom, hogy pontosan hol. Ehhez egy újabb
vizsgálatra van szükség, speciális paraméterekkel.
Leíró táblázat
4.Öntiszt
elet
6.Rugalma
sság,
kihívás
vállalás
8.Leleményess
ég
9.Énhatékonys
ág
11.Szinkronkép
esség
12. Szociális
alkotóképesség
Érdektelenek 14,5517 13,5862 13,6207 14,6379 11,5690 14,3448
Egészségtudatosak 14,5625 14,2188 14,5625 14,9063 12,8438 12,1250
Ambivalensek 16,2679 15,4107 15,6250 16,0000 13,8393 14,6429
Környezet- és
egészségtudatosak 16,4821 15,5357 15,3571 16,1964 14,5893
13,8393
Összes 15,5644 14,7327 14,8069 15,4901 13,2376 13,7830
30. táblázat: A különböző klaszterek faktorokban lévő átlagai, PIK. Forrás: Saját kutatás
87
33. ábra: a 30. táblázat eredményei grafikonon. Forrás: Saját kutatás
Azért beszélhetünk speciális paraméterekről, mert ismerem a klasztereket, és van
elvárásom az egymáshoz képest lévő helyükről, így nem szükséges páronként
összehasoníltani őket, hanem csak bizonyos eseteket vizsgálok meg, amit úgy tudok
megtenni, hogy súlyozom őket.(Kontrasztot alkalmazok) A 31. táblázat mutatja meg. az
5 esetet , amit vizsgálni fogok, a kontrasztok segítségével.
Kontraszt tényezők
Kontraszt
Ward Módszer klasztercsoportokra
Egészségtudatosak Ambivalensek Érdektelenek
Környezet- és
egészségtudatosak
1 0 0 -1 1
2 1 0 -1 0
3 -1 0 0 1
4 0,5 -0,5 -1 1
5 0 1 -1 0
31. táblázat: Az esetek leírása kontraszt tényezőkkel. Forrás: Saját kutatás
11,0000
11,3500
11,7000
12,0500
12,4000
12,7500
13,1000
13,4500
13,8000
14,1500
14,5000
14,8500
15,2000
15,5500
15,9000
16,2500
16,6000
16,9500
Érdektelenek Egészségtudatosak Ambivalensek Környezet- és
egészségtudatosak
PIK trendek
6.Rugalmasság, kihívás vállalás 8.Leleményesség
9.Énhatékonyság 11.Szinkronképesség
12.Szociális alkotóképesség
88
Az 5 eset, amit vizsgálok.
Első: A két végpont, tehát: Érdektelenek - Környezet-, és egészségtudatosak (nem
tudatosság – tudatosság)
Második: Érdektelenek – Egészségtudatosak (nem tudatosság – befelé irányuló
tudatosság)
Harmadik: Egészségtudatosak - Környezet-, és egészségtudatosak (befelér
irányuló tudatosság – tudatosság)
Negyedik: Érdektelenek + Ambivalensek – Egészségtudatosak + Környezet-, és
egészségtudatosak (összes nem tudatosság – összes tudatosság)
Ötödik: Érdektelenek – Ambivalensek (nem tudatosság – zavarosság)
Kontraszt Tesztek- egyenlő varianciákat feltételezve
Kontraszt
Kontraszt
értéke Sztd hiba t szf
Szig. (2
oldalú)
4.Öntisztelet 1 1,9304 0,68399 2,822 198 0,005
2 0,0108 0,80396 0,013 198 0,989
3 1,9196 0,80905 2,373 198 0,019
4 1,0777 0,79465 1,356 198 0,177
5 1,7161 0,68399 2,509 198 0,013
6.Rugalmasság,
kihívás vállalás
1 1,9495 0,68578 2,843 198 0,005
2 0,6325 00,80606 0,785 198 0,434
3 1,3170 0,81117 1,624 198 0,106
4 1,3535 0,79673 1,699 198 0,091
5 1,8245 0,68578 2,661 198 0,008
8.Leleményesség 1 1,7365 0,64371 2,698 198 0,008
2 0,9418 0,75662 1,245 198 0,215
3 0,7946 0,76141 1,044 198 0,298
4 1,2052 0,74786 1,612 198 0,109
5 2,0043 0,64371 3,114 198 0,002
9.Énhatékonyság 1 1,5585 0,61749 2,524 198 0,012
2 0,2683 0,72580 0,370 198 0,712
3 1,2902 0,73039 1,766 198 0,079
4 1,0116 0,71740 1,410 198 0,160
5 1,3621 0,61749 2,206 198 0,029
11.Szinkronképesség 1 3,0203 0,69509 4,345 198 0,000
2 1,2748 0,81701 1,560 198 0,120
3 1,7455 0,82218 2,123 198 0,035
4 2,5226 0,80755 3,124 198 0,002
5 2,2703 0,69509 3,266 198 0,001
12.Szociális alkotó
képesség
1 -0,5055 0,75092 -0,673 198 0,502
2 -2,2198 0,88264 -2,515 198 0,013
3 1,7143 0,88822 1,930 198 0,055
4 -1,7645 0,87242 -2,022 198 0,044
5 0,2980 0,75092 0,397 198 0,692
32. táblázat: Az 5 eset Kontraszt tesztje PIK faktorokra. Forrás: Saját kutatás
89
A 32. táblázatban azt láthatjuk, hogy az első és ötödik vizsgált esetben majdnem mindig
szignifikáns különbség van. Tehát a tudatosság, és nem tudatosság csoportjai
szignifikánsan különböznek egymástól, illetve az érdektelenek és az ambivalensek is.
Végeztem ezen felül polynominális vizsgálatot, ahol linearitást kerestem, ahol a
kombinált értékek mindkét esetben szignifikáns eredményt mutattak.
Polynominális (lineáris) ANOVA
Négyzetek
összege szf
Négyzetek
átlaga F Szig.
4.Öntisztelet Csoportok
között
(Kombinált) 166,479 3 55,493 4,163 0,007
6.Rugalmasság, kihívás
vállalás
Csoportok
között
(Kombinált) 146,544 3 48,848 3,646 0,014
8.Leleményesség Csoportok
között
(Kombinált) 137,958 3 45,986 3,895 0,010
9.Énhatékonyság Csoportok
között
(Kombinált) 95,526 3 31,842 2,931 0,035
11.Szinkronképesség Csoportok
között
(Kombinált) 289,044 3 96,348 6,999 0,000
12.Szociális alkotóképesség Csoportok
között
(Kombinált) 143,149 3 47,716 2,970 0,033
33. táblázat: kombinált ANOVA vizsgálat PIK faktorokra. Forrás: Saját kutatás
Ezen vizsgálatok alapján ki merem jelenteni, hogy szignifikáns különbség van az
Érdektelenek és a Környezet-, és egészségtudatos emberek között, a 33. táblázat
személyiségelemeiben, és mivel ezek a csoportok megfeleltethetők a fontolgatás előtti és
cselekvő fenntartható csoportoknak, az adaptált változási modellen is elhelyezhetők.
Hasonló különbség, az Érdektelenek és Ambivalensek között is található, ahol az
ambivalensek helyzete nem ismert a modellben. Ezek a 33. ábrán az 1-3. és 1-4 elemek
közötti külömbség. Ugyanezt az 5 esetet megvizsgálom a többi attribútumra is.
Ugyanazon elv alapján fogok haladni, csak a leírás sorrendjét változtatom meg. Először
egy leíró ábra lesz látható, majd egy szemléltető ábra, hogy a klönbséget láthatók
legyenek. Ezt követi egy varianciahomogenitás teszt, ahol csak azon elemek fognak
szerepelni, amelyek megfelelnek a teszt paramétereinek. Azután egy linerális
polynominális ANOVA vizsgálat következik, ahol, illetve a kontraszt vizsgálat az egyes
esetekre. Így fogjuk látni azt, hogy a csoport homogén tagokból áll –e, a csoportok között
van e különbség, és ha van, annak milyen iránya van, esetleg van egy trendszerű alakulás
a csoportok között. Az átláthatóság kedvéért először leírom magukat az elemzéseket, és
utána egy összefoglaló táblázatban fogok az eredményekről beszámolni. (42. táblázat)
90
7.1. Fenntarthatóság kérdései
A jobb átláthatóság kedvéért a 34-35-36-37. táblázatok és a 34. ábra eredményeit a 42.
táblázat összefoglaló táblázata alatt fogom elmagyarázni. Itt csak az alátámasztó
számítások láthatók.
Leíró táblázat
Spórolok
az árammal
Szelektíven
gyűjtöm a
szemetet
Mindig megnézem
az összetevőket a
termék hátoldalán
Akciós
termékeket
vásárolok
Piacon
vásárolok
Érdektelenek 2,793 2,672 2,121 2,379 1,862
Egészségtudatosak 2,906 2,625 2,844 2,781 1,781
Ambivalensek 3,250 3,393 2,893 2,643 2,393
Környezet- és egészségtudatosak 3,107 3,429 2,643 2,929 2,268
34. táblázat: A különböző klaszterek faktorokban lévő átlagai, Fenntarthatóság. Forrás: Saját kutatás
34. ábra: a 34. táblázat eredményei grafikonon. Forrás: Saját kutatás
Variancia Homogenitás teszt
Levene Statisztika szf1 szf2 Szig.
Spórolok az árammal 0,091 3 198 0,965
Szelektíven gyűjtöm a szemetet 2,210 3 198 0,088
Mindig megnézem az összetevőket a termék
hátoldalán 1,148 3 198 0,331
Akciós termékeket vásárolok 2,068 3 198 0,106
Piacon vásárolok 1,228 3 198 0,301
35. táblázat: Varianciahomogenitás tesztje a Fenntarthatóság kérdéseknek. Forrás: Saját kutatás
1,5001,6501,8001,9502,1002,2502,4002,5502,7002,8503,0003,1503,3003,4503,600
Érdektelenek Egészségtudatosak Ambivalensek Környezet- ésegészségtudatosak
Fenntarthatóság kérdéseiben klaszterek viszonyulása
Spórolok az árammal
Szelektíven gyűjtöm a szemetet
Mindig megnézem az összetevőket a termék hátoldalán
Akciós termékeket vásárolok
Piacon vásárolok
91
Polynominális (lineáris) ANOVA
Négyzetek
összege szf
Négyzet
ek átlaga F Szig.
Spórolok az árammal Csoportok között Kombinált 6,783 3 2,261 2,832 0,040
Szelektíven gyűjtöm a
szemetet
Csoportok között Kombinált 28,539 3 9,513 11,674 0,000
Mindig megnézem az
összetevőket a termék
hátoldalán
Csoportok között Kombinált
20,125 3 6,708 6,076 0,001
Akciós termékeket vásárolok Csoportok között Kombinált 9,082 3 3,027 4,004 0,009
Piacon vásárolok Csoportok között Kombinált 12,899 3 4,300 4,764 0,003
36. táblázat: kombinált ANOVA vizsgálat Fenntarthatóság kérdéseire. Forrás: Saját kutatás
Kontraszt Tesztek
Kontraszt
Kontraszt
értéke Sztd hiba t szf
Szig. (2
oldalú)
Spórolok az árammal Egyenlő
varianciákat
feltételezve
5
0,4569 0,16740 2,729 198 0,007
Szelektíven gyűjtöm a
szemetet
Egyenlő
varianciákat
feltételezve
1 0,7562 0,16912 4,471 198 0,000
3 0,8036 0,20004 4,017 198 0,000
5 0,7204 0,16912 4,260 198 0,000
Mindig megnézem az
összetevőket a termék
hátoldalán
Egyenlő
varianciákat
feltételezve
1 0,5222 0,19685 2,653 198 0,009
2 0,7231 0,23137 3,125 198 0,002
4 0,4976 0,22870 2,176 198 0,031
5 0,7722 0,19685 3,923 198 0,000
Akciós termékeket
vásárolok
Egyenlő
varianciákat
feltételezve
1 0,5493 0,16290 3,372 198 0,001
2 0,4019 0,19147 2,099 198 0,037
4 0,6185 0,18926 3,268 198 0,001
5 0,2635 0,16290 1,618 198 0,107
Piacon vásárolok Egyenlő
varianciákat
feltételezve
1 0,4058 0,17798 2,280 198 0,024
3 0,4866 0,21053 2,311 198 0,022
5 0,5308 0,17798 2,982 198 0,003
37. táblázat: Az 5 eset Kontraszt tesztjei a Fenntarthatóság kérdéseinek. Forrás: Saját kutatás
7.2. Tudatos fogyasztásra irányuló kérdések
A jobb átláthatóság kedvéért a 38-39-40-41. táblázatok és a 35. ábra eredményeit a 42.
táblázat összefoglaló táblázata alatt fogom elmagyarázni. Itt csak az alátámasztó
számítások láthatók.
92
Leíró táblázat
mert ezzel
kevésbé
károsítom a
környezetet
mert ezzel
támogathatok
másokat
ezzel nem
károsítom a
környezetet
mert így fejezem
ki
világfelfogásomat
Érdektelenek 1,966 2,086 2,224 1,603
Egészségtudatosak 2,156 2,125 2,125 1,688
Ambivalensek 2,786 2,643 2,893 1,679
Környezet- és egészségtudatosak 2,589 2,714 2,821 2,089
38. táblázat: A különböző klaszterek faktorokban lévő átlagai, Tudatos fogyasztás. Forrás: Saját kutatás
35. ábra: a 38. táblázat eredményei grafikonon. Forrás: Saját kutatás
Variancia Homogenitás teszt
Levene Statisztika szf1 szf2 Szig.
mert ezzel kevésbé károsítom a
környezetet 2,343 3 198 0,074
mert ezzel támogathatok
másokat 1,323 3 198 0,268
ezzel nem károsítom a
környezetet 0,957 3 198 0,414
mert így fejezem ki
világfelfogásomat 1,386 3 198 0,248
39. táblázat: Varianciahomogenitás tesztje a Tudatos fogyasztás kérdéseknek. Forrás: Saját kutatás
1,500
1,650
1,800
1,950
2,100
2,250
2,400
2,550
2,700
2,850
3,000
Érdektelenek Egészségtudatosak Ambivalensek Környezet- ésegészségtudatosak
Tudatos fogyasztás klaszterek viszonyulása
mert ezzel kevésbé károsítom a környezetet mert ezzel támogathatok másokat
ezzel nem károsítom a környezetet mert így fejezem ki világfelfogásomat
93
Polynominális (lineáris) ANOVA
Négyzetek
összege szf
Négyzetek
átlaga F Szig.
mert ezzel kevésbé
károsítom a környezetet
Csoportok
között
Kombinált 23,185 3 7,728 10,691 0,000
mert ezzel támogathatok
másokat
Csoportok
között
Kombinált 16,878 3 5,626 7,509 0,000
ezzel nem károsítom a
környezetet
Csoportok
között
Kombinált 22,629 3 7,543 10,581 0,000
mert így fejezem ki
világfelfogásomat
Csoportok
között
Kombinált 8,003 3 2,668 3,191 0,025
40. táblázat: kombinált ANOVA vizsgálat Tudatos fogyasztás kérdéseire. Forrás: Saját kutatás
Kontraszt Tesztek
Kontraszt
Kontrasz
t értéke Sztd hiba t szf
Szig. (2
oldalú)
mert ezzel kevésbé
károsítom a
környezetet
Egyenlő
varianciát
feltételezve
1 0,6238 0,15929 3,916 198 0,000
3 0,4330 0,18841 2,298 198 0,023
5 0,8202 0,15929 5,149 198 0,000
mert ezzel
támogathatok másokat
Egyenlő
varianciát
feltételezve
1 0,6281 0,16217 3,873 198 0,000
3 0,5893 0,19182 3,072 198 0,002
4 0,3692 0,18841 1,959 198 0,051
5 0,5567 0,16217 3,433 198 0,001
ezzel nem károsítom a
környezetet
Egyenlő
varianciát
feltételezve
1 0,5973 0,15818 3,776 198 0,000
3 0,6964 0,18711 3,722 198 0,000
5 0,6687 0,15818 4,227 198 0,000
mert így fejezem ki
világfelfogásomat
Egyenlő
varianciát
feltételezve
1 0,4858 0,17129 2,836 198 0,005
3 0,4018 0,20261 1,983 198 0,049
4 0,4903 0,19901 2,464 198 0,015
41. táblázat: Az 5 eset Kontraszt tesztjei a Tudatos fogyasztás kérdéseinek. Forrás: Saját kutatás
94
7.3. Összegzése az eredményeknek
A 30-41. lévő táblázatokat, és 33-35. ábráka eredményeit foglalja össze ez fejezet
a 42. táblázatban. Azért döntöttem emellett, mert így átláthatóbb. A rublikákban lévő „x”
szignifikánsan kimutathó külöbséget jelent az egyes esetekben. A „↑,↓” jelek pedig a
szignifikancia irányát. Ha felfelé mutat a nyíl, akkor pozitív az eltérés, ha lefelé, akkor
pedig negítv. Például az Öntisztelet esetében a Környezet és egészségtudatosaknak
szignifikánsabb magasabb eredményt mutattam, mint az érdektelenek.
Érdektelenek -
Környezet-, és
egészségtudatosak
Érdektelenek – Egészségtudatosak
Egészségtudatosak
- Környezet-, és
egészségtudatosak
Érdektelenek +
Ambivalensek –
Egészségtudatosak
+ Környezet-, és egészségtudatosak
Érdektelenek
–
Ambivalensek
Öntisztelet x ↑ x↑ x↑
Rugalmasság,
kihívás vállalás x↑ x↑
Leleményesség x↑ x↑
Énhatékonyság x↑ x↑
Szinkronképesség x↑ x↑ x↑ x↑
Szociális
alkotóképesség x↓ x↓
Spórolok az
árammal x↑
Szelektíven
gyűjtöm a
szemetet
x↑ x↑ x↑
Mindig
megnézem az
összetevőket a
termék hátoldalán
x↑ x↑ x↑ x↑
Akciós
termékeket
vásárolok
x↑ x↑ x↑ x↑
Piacon vásárolok x↑ x↑ x↑
mert ezzel
kevésbé
károsítom a
környezetet
x↑ x↑ x↑
mert ezzel
támogathatok
másokat x↑ x↑ x↑ x↑
ezzel nem
károsítom a
környezetet x↑ x↑ x↑
mert így fejezem
ki
világfelfogásomat x↑ x↑ x↑
42. táblázat: Összesítő táblázat az esetek különbségeire. Forrás: Saját kutatás
95
A 42. táblázat az összes általan talált különbséget összefoglalja. Sem a változás, sem a
változás kapcsán fontos külső támogatásban, sem a szocidemográfiai adatokban nem
mutatkozott más együttjárás vagy különbség.
Ha a két szélsőséges csoportot nézzük (első eset: Érdektelenek – Környezet- és
egészségtudatosak, avagy nem tudatosak kontra tudatosak), ott van a legtöbb különbség,
és mind a tudatosak javára. Nagyobb öntisztelettel rendelkeznek, rugalmasabbak,
leleményesebbek, ami azt jelenti, hogy jobban tudják csoportosítani belső erőforrásaikat,
magasabb az Önbizalmuk, azaz jobban bíznak benne, hogy képesek elérni a céljaikat.
(Énhatékonyság) Könnyebben képes együtt rezegni a környezetében tapasztalt
változásokkal.(Szinkronképesség) Ezen felül környezettudatos fenntarthatóságra törekvő
szokásaikban szignifikánsan jellemzőbb rájuk a szelektív hulladékgyűjtés, a termékek
hátoldaláról való tájékozódás vásárlás előtt, az akciós termékek vásárlása, illetve a piacon
történő vásárlás. Ami pedig a fogyasztásikor a tudatosságuk irányát jellemzi a
környezettudatosaknak kimutathatóan jobban, mint az érdekteleneknek az a
környezetkímélő tulajdonsága a terméknek, amivel kevésbé vagy egyáltalán nem
károsítják a környezetet, a másoknak támogatása, és mert így fejezik ki önmagukat
A második esetben az Érdektelenek és az Egészségtudatosak összehasonlításánál,
ahol a nem tudatosakat hasonlítottuk össze a részben tudatosakkal, akik befelé tudatosak.
Az egészségtudatos emberek kimutathatóan kevésbé képesek másokkal együtt dolgozva
megoldani a problémáikat, mint az érdektelenek, viszont még mindig szignifikánsabban
többször nézik meg a termékek hátulját, és vásárolnak akciós termékeket.
A harmadik esetben a két csoport a tudatosak (környezet-és egészségtudatosak)
illetve a részben tudatosak (egészségtudatosak) klaszterei közötti különbségek a
magasabb Öntisztelet, magasabb szinkronképesség a tudaotsak javára. A szelektív
szemétgyűjtés, a környezet kímélése, mások támogatása, és önmaguk kifejezése is
erősebben jelen van a környezettudatos csoport tagjainak személyiségképességei között.
Tehát a kifelé irányuló tudatosság, a befelé irányuló tudatosságtól ezekben az esetekben
különbözik.
A negyedik eset (Érdektelenek + Ambivalensek – Egészségtudatosak +
Környezet-, és egészségtudatosak (összes nem tudatosság – összes tudatosság)) a teljes
mintát szerepelteti, és a szinkronképességben a tudatosság javára van pozitív eltérés, míg
96
a szociális alkotóképességben a nem tudatosságnál van eltérés. Ez meglepő eredmény,
viszont, ha megnézzük a 33. ábrát, látható, hogy azért jött ki, mert az egészségtudatosak
esetében az átlagértéek nagyon alacsony, és habár a környezettudatosaké a legmagasabb
átlagérték, és az egészségtudatosak súlyszáma 0,5 míg a környezettudatosaké 1, mégis az
egészségtudatosak értéke olyan alacsony, hogy még így is kevesebb az össz átlag. Így ez
csalóka. Az összetevők megnézése, és az akciós termkéke vásárlása esetében a tudatosak
értékei magasabbak, ami nem meglepő, mert külön külön is jelen voltak. A mások
támogatása, és világfelfogás kifejezése esetében pedig magasabb összesített eredményt
mutattak a tudatosak.
Az ötödik esetben pedig az Érdektelenek hasonlítottam össze az ambivalensekkel,
és meglepő, hogy a szinkronképesség és az önkifejezés a termék vásárlásán kívül az
összes többi esetben különböznek, mégpedig az ambivalensek javára. Azt tudom
elképzelni, hogy ez az ambivalens csoport, lehet, hogy a cselekvők csoportja lehet,
ugyanakkor az értékek azt mutatták (26-27. táblázatok), hogy egymásnak ellentmondó
állításokat állítottak, így ha az ambivalenciát elfogadjuk, akkor ezek az értékek falsak,
még ha ezt is állítják, valójában nem teszik meg.
Ezek alapján azt állíthatom, hogy az első, második, és harmadik eset eredményeit
lehet elfogadni. A negyedik és ötödik esetben az eredmények ellentmondhatnak a
valóságnak. A most leírt eredményeket fogom elfogadni elsődlegesnek, és ehhez fogom
hasonlítani a korábban kapott (2. primer kutatásban) leírtakkal szemben, mert
statisztikailag megbízhatóbb módszerekkel számoltam újra, és az adatok semmilyen
formában nem lettek módosítva, ahogy a korábbi esetben. (Akkor szükséges volt, mert a
kitöltők felét nem tudtam csoportosítani, míg a klasztercsoportokban az összes kitöltő
kategorizálva van.
EREDMÉNYEK
A dolgozat adaptált egy változási modellt, aimt ötvözve más elméletekkel tesztelt
egy elméleti modellt, amiben a fontolgatás előtti szakaszból el lehet jutni a befejezésig, a
fontolgatás, felkészülés, cselekvés és fenntartás szakaszain át. A dolgozat célja az volt,
hogy ezeket az elméleti, gyakorlatban nehezen szétválasztható szakaszokat igazolja, amit
sikerrel teljesített is. Annyi differencia van az elmélet és a gyakorlat között, hogy a
97
kitöltők cselekvés orientáltabb faktorokat határoztak meg. A fontolgatást egy felkészülési
szakasz követi, amit utána egy cselekvés alapú felkészülés, és cselekvés, amit egy
cselekvés alapú fenntartás, ami végül a fenntartásban végződik. Az összehasonlításban
látszik, hogy a szakaszok adaptálhatók. Illetve a fontolgatás előtti szakasz direkt
formában lehet nem is mérhető.
A dolgozat másik célja a tudatos fogyasztás felmérésének elkezdése. Ez megtörtént,
ahol is még egy sikeres faktor analízis után sikerült 5 faktort szétválasztani. Ezek a
fenntarthatóság, az egészséges táplálkozás, azaz egészségtudatosság. A húsfogyasztás
külön faktorba került, illetve a dohányzás, ahol is különbséget sikerült észrevenni a már
változáson átment emberek válaszaiból. Ők a dohányzásra, és alkoholra kapcsolatos
kérdésben, inkább a szenvedélyt sorolták egy halmazba, míg a teljes minta a dohányzás
mentességre helyezte a hangsúlyt, és az alkohol fogyasztást pedig az
egészségtudatosságba helyezte, ott viszont szignifikáns hangsúlyt nem kapott. Az utolsó
faktor a termék minőség volt, ahol érdekes módon az jött ki, hogy nem mennek vissza
azonnal reklamálni, ha a termék rossz. Ezt még tovább kell vizsgálni, hogy itt a hangsúly
az „azonnalon” vagy a „reklamáción” van, mert teljesen mást jelent a kettő, illetve a
reklamáció, érdekérvényesítést jelenthet, ami pedig a fogyasztói jogok ismeretére utalna.
Az egész dolgozat kiinduló tézise abból a feltételezésből indult el, hogy azok az
emberek, akik fontolgatják a tudatosabb életmódra történő változást, kognitív
képességeikben, erőforrásaikban eltérnek azoktól az emberektől, akik már beépítették a
tudatosabb életmódot. Ahhoz, hogy ezeket a különbségeket feltárjam, szükség volt a már
meglévő modell adaptálására, és ötvözésére a környezettudatosság különböző
szokásaival. (2.-3. primer kutatás). Ezt elfogadható értékek mellett sikerült most
visszaellenőrizni. Kétféle képpen csoportosítottam a válaszadókat:
Először létrehoztam egy kulcs faktort, ahol is megkülönböztettem kimondottan
Fontolgató, kimondottan Cselekvő, és kimondottan Fenntartó csoportokat. A Tukey
próba kimutatta, hogy Fenntartók csoportja szignifikánsan magasabb értékeket mutattak
a Leleményesség és a Szinkronképesség PIK faktoraiban. Ez konkrétan azt jelenti, hogy
akik kimondottan a fenntartás szakaszban vannak, hatékonyabb kognitív
önszabályozással rendelkeznek, ami segíti a viselkedése hatékonyságát megőrizni a
különböző külső körülmények között. Leleményesség (Rosenbaum, 1990) Illetve a
98
Szinkronképesség (Oláh, 1996) esetében nagyobb kapacitással rendelkezik, amivel képes
a környezete változásával együtt vibrálni, és jobban képes pszichés energiáit
maradéktalanul szándéka szerint arra a tevékenységre fókuszálni, amire szeretné. A
figyelem és a tudat működés feletti kontrollképessége magasabb. Tehát, ha valaki egy
változáson már sikeresen végigment, jelen esetben a környezettudatosság szokásaival,
védettebb más külső változásokkal szemben, és jobban tudja csoportosítani mentális
energiáját, arra, amire szeretné. Emellett találtam pár tulajdonságot, ami a fenntartókra
jellemző, még ha nem is szignifikánsan. Ilyen Az árammal való spórolás, a termékek
összetevőinek vizsgálata, bevásárló listával való vásárlás, természetes eredetű ételek
vásárlása, a piacon vásárlás, a terméket azért vásárolja meg, mert egészséges, és ezzel
kevésbé károsítja a környezetet.
Ezután újra csoportosítottam a mintámat, klaszteranalízissel csoportokat alkottam,
amiben már az egész minta szerepelt (a kulcsfaktorban csak a válaszadók körülbelül fele)
és azok alapján kaptam 4 klasztert. Az érdekteleneket, az egészségtudatosakat, az
ambivalenseket, és a környezet-, és egészségtudatosakat. A megoszlás: 32
egészségtudatos, 56 ambivalens, 58 érdektelen és 56 környezet és egészségtudatos.
Összessgébéen homogén csoportokról beszélhetünk. (26. táblázat) Ha tudatosság
szempontjából nézzük, akkor az érdektelenek, a nem tudatosak, az egészségtudatosak
tudatossága befelé irányuló, ami megfelel részbeni tudatosságnak, és környezet,-és
egészségtudatosak csoportja pedig a tudatos csoport. Az ambivalensek csoportja
tudatossági szempontból magasabb értéket kaptak, mint az egészségtudatosak, viszont
mivel a válaszaik ambivalensek, így az ő értékeit irrelevánsak. Ha a változási modell
szempontjából nézzük adaptálva a környezettudatosság szokására, akkor az Érdektelenek
megfeleltethetők a fontolgatás előtti szakasznak, az Ambivalensek a fontolgatóknak, a
környezet és egészségtudatosak pedig a fenntartóknak. Az egészségtudatosak pedig
valahol a fonolgatás és fontolgatás lőtti szakaszban lehetnek, de nehéz egyértelműen
megfeleltetni őket. Náluk azok a faktorok voltak magasak, amiket a kulcs faktor
képzéskor elhagytam.
Ha a két szélsőséges csoportot nézzük (első eset: Érdektelenek – Környezet- és
egészségtudatosak, avagy nem tudatosak kontra tudatosak), ott van a legtöbb különbség,
és mind a tudatosak javára. Nagyobb öntisztelettel rendelkeznek, rugalmasabbak,
leleményesebbek, ami azt jelenti, hogy jobban tudják csoportosítani belső erőforrásaikat,
99
magasabb az önbizalmuk, azaz jobban bíznak benne, hogy képesek elérni a céljaikat.
(Énhatékonyság) Jobban képes együtt rezegni a környezetében tapasztalt
változásokkal.(Szinkronképesség) Ezen felül környezettudatos fenntarthatóságra törekvő
szokásaikban szignifikánsan jellemzőbb rájuk a szelektív hulladékgyűjtés, a termékek
hátoldaláról való tájékozódás vásárlás előtt, az akciós termékek vásárlása, illetve a
piacon történő vásárlás. Ami pedig a fogyasztásikor a tudatosságuk irányát jellemzi a
környezettudatosaknak kimutathatóan jobban, mint az érdekteleneknek az a
környezetkímélő tulajdonsága a terméknek, amivel kevésbé vagy egyáltalán nem
károsítják a környezetet, a másoknak támogatása, és mert így fejezik ki önmagukat
Ha a kulcsfaktor tényezőivel vetem össze a klaszteranalízis által kapott
eredményeket, akkor azt látjuk, hogy a leleményesség és a szinkronképesség összevág,
ehhez még a klaszteranalízis hozzáad jópár más fentebb leírt személyiségtényezőt. Ezen
felül az összetevők vizsgálata, a piacon való vásárlás, és a környezetkímélés, már
szignifikáns különbségként jelenik meg a klaszteranalízises esetben, szemben a
kulcsfaktorossal, ahol még nem voltak azok.
Az Érdektelenek és az Egészségtudatosak összehasonlításánál, ahol a nem
tudatosakat hasonlítottam össze a részben tudatosakkal, akik befelé tudatosak, az
egészségtudatos emberek kimutathatóan kevésbé képesek másokkal együtt dolgozva
megoldani a problémáikat, mint az érdektelenek, viszont még mindig szignifikánsabban
többször nézik meg a termékek hátulját, és vásárolnak akciós termékeket.
A környezet-és egészségtudatosak illetve a részben tudatosak (egészségtudatosak)
klaszterei közötti különbségek a magasabb öntisztelet, magasabb szinkronképesség a
tudatosak javára. A szelektív szemétgyűjtés, a környezet kímélése, mások támogatása, és
önmaguk kifejezése is erősebben jelen van a környezettudatos csoport tagjainak
személyiségképességei között. Tehát a kifelé irányuló tudatosság, a befelé irányuló
tudatosságtól ezekben az esetekben különbözik.
100
7.4. Nemzetgazdaságra gyakorolt hatás és javaslatok
Ameddig a nemzetgazdaság elsődleges célja a fogyasztás serkentése, addig a
tudatosság fenyegetést jelent, mert a mennyiség helyett megjelenik a minőség. A
fókuszcsoportos beszélgetéskor kiderült, hogy nem bíznak a rendszerben a csoport tagjai.
Elkülönülve érzik magukat, és a kormány környezettudatosságra ösztönző
kommunikációját pedig nem fogalmazza meg a kormány elég tisztán érthetően, és még
emellett azt érezteti az emberekkel, hogy a munkájuk hiábavaló, amikor a szemük előtt
önti össze a kukás autó a szelektíven összegyűjtött hulladékot. A dolgozatból kiderült,
hogy a környezettudatos életmódnak sok kognitív haszna van az érdektelenekkel
szemben, amit az ország moráljának érdekében lehetne felhasználni. A rugalmasság,
kihívás vállalás, a belső erőforrások öszpontosításának hatékonyabb alkalmazása, a
környezettel való hatékonyabb változás, a magasabb öntisztelet mind olyan
tulajdonságok, amik a hétköznapi élet más területein is jobbá képesek tenni az ember
életét.
A legfontosabb javaslatom, hogy a kormány emberek felé való környezettudatos
szokásokra nevelő programjainak a kommunikációján javítson, és közeledjen jobban az
emberekhez. Például a termékek hátoldalán. Itt érdemesebb el is lehetne kezdeni a
kohézió kiépítését.
Ezen felül a piacokon való nagyobb „AKCIÓ” feliratú táblákat helyezném el.
Nagyon érdekes, hogy az Önkifejezés, már előző munkáimban is megjelent, viszont ott,
mint a tudatosság hiánya. A termék, mint pótlék volt jelen. (Torda, 2014) Ugyanakkor
most pedig a környezettudatosságukat fejezik ki a vásárlások által, hiszen fentartókként
ez a személyiségük része.
Az eredményekről arra következtetek, hogy ha az embereket elkezdenénk megtanítani
arra, hogy figyeljenek a környezet változásaira, és azzal rezonáljanak együtt, hogy
bízzanak abban, hogy képesek elérni a céljaikat, mert megvan hozzá a belső erőforrásuk.
Azután a termékek hátulján lévő összetevőkkel is foglalkozzanak, ezek már elegek
lehetnének ahhoz, hogy elindulhasson valamiféle változás, mert egyrészt észrevennék
maguk körül a környezetet, észrevennék a természet változását. Aztán a vásárlások során
lesokkolná őket, hogy, amit vesznek, az mlyen sok esetben károsíthatja a természetet, és
101
ebből a kettőből elindulahtna a környezetkímélőbb termékek vásárlása/fogyasztása, ami
tovább erősíti a környezettudatosságra való átszokást. Mindemellett, ha rájövünk, hogy a
vásárlásainkkal támogathatunk is másokat, akkor a piacokra járnánk ki többen a multik
helyett, ami a gazdaságnak jobb lenne. Ez előbb utóbb magasabb öntisztelethez vezetne,
és nőne a magunkba vetett hit, ami az énhatékonyságnak is kedvez, és gyakorlatilag egy
öngerlyesztő folyamattá válna.
7.5. További lehetséges kutatások
Ez a dolgozat egy jó alapul szolgálhat speicálisabb kutatásoknak, ahol csak a
kimutatott személyiségtényezőkkel foglalkoznánk mélyebben. Emellett a most kimutatott
szokásokat is érdemes lenne kontroll kutatással visszaellenőrizni, és azokat is mélyebben
kielemezni.
A tudatosság fajtáival érdemes lenne többet foglalkozni, és azokat egymással
összevetve viszgálódni, hogy ott milyen PIK különbsgéek jönnének ki.
Érdemes lenne kifejezetten specifikus életmódváltozásokra, kutatásokat készíteni,
mint például a fogyás vagy a dohányzásról leszokás, és olyan kérdésekre lenne szükség a
változási modell kutatásához, ami még jobban visszaellenőrizhető.
A faktoranalízis során nehéz olyan állításokat találni, ahol a kitöltők számára a
változáson van a hangsúly. Mert még azok a faktortényezők sem voltak teljes
biztonsággal visszaellenőrizhetők, amiket egy másik kérdőív elemzésének eredményei
hoztak ki. Ezt is érdemes lehetne tovább finomítani.
Emellett hatékonyabb lenne szélesebb 7-9 elemű Likert skálán vizsgálni a változást,
mert az átfedéseket könnyebb lenne elhelyezni a változás szakaszain, ami által a kulcs
faktorba csoportosíthatók, és a különbségek is valószínűleg jobban kimutathatók
lennének, ha a 4 csoport közel azonos előfordulással lenne jelen a mintában. Emellett a
klaszteranalízis is homogénebb csoportokra tudná bontnai a mintát-
Ahogyan egy vállalkozásban érvényesül a versenyszellem, úgy érdemes lenne azt
megvizsgálni, hogy a környezettudatos fogyasztás szokása az egyénnek milyen
versenyelőnyt jelenthet, akár a munkaerőpiacon való elhelyezkedés, akár a
magánéletében a jelenlegi Énjéhez képest. További lehetséges kutatási terület ugyanezt
az összefüggést vállalkozások esetében megvizsgálni, ahol is a fenntarthatóságra való
törekvést, mint versenyelőnyt lehetne bemutatni.
102
8. Köszönetnyilvánítás
AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA ÚNKP -16-2/I. KÓDSZÁMÚ ÚJ NEMZETI KIVÁLÓSÁG
PROGRAMJÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT
SUPPORTED BY THE ÚNKP-16-2/I. NEW NATIONAL EXCELLENCE PROGRAM OF THE MINISTRY
OF HUMAN CAPACITIES
103
Irodalomjegyzék
ALHABEEB, M. J., 2007. On consumer trust and product loyalty. InternationalJournal of Consumer
Studies, 31(6), pp. 609-612.
Bagdy, E., Bishop, B., Böjte, C. & Rambala, É., 2011. Hidak egymáshoz. Empátia, kommunikáció,
konfliktuskezelés. Budapest: Kulcslyuk.
Bela, G., Pataki , G. & Valené Kelemen, Á., 2003. Társadalmi részvétel a környezetpolitikai
döntéshozatalban. 20 szerk. Budapest: Aula.
Bernheim, B. D., 1994. A theory of conformity. Journal of Political Economy, 102(5), pp. 841-877.
Csizmadia, D. D., 2015. Csizmadia Dóra Dalma diplomás pszichológus. [Online]
Available at: http://www.csizmadiadora.hu/blog/2015/01/fiatal-felnottkent-a-szuloi-hazban
[Hozzáférés dátuma: 06 11 2016].
Davenport, T. H. & Prusak, I., 2001. Tudásmenedzsment. Budapest: Kossuth.
Dr. Bagdy, E., 2013. youtube - Prof Dr Bagdy Emőke Pszichofitnesz. [Online]
Available at: https://www.youtube.com/watch?v=0mVaTzWqfCM
[Hozzáférés dátuma: 07 11 2016].
Dr. Fábián, G., 2014. Alkalmazott kutatás módszertan. Debrecen: Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar.
Dr. Szabó, É. & Szabó, G., 2011. Szociálpszichológia közoktatási vezetőknek. Magyarország: Szegedi
Tudományegyetem Közoktatási Vezetőképző Intézet.
Dr. Velencei, J., 2013. Üzleti döntések támogatása. Budapest: Óbudai Egyetem.
droszler, 2013. Körmend.hu. [Online]
Available at: http://www.kormend.hu/0/hirek/25486/nyugdijkorhatar-tablazat-nok-es-ferfiak-
eseten
[Hozzáférés dátuma: 09 04 2017].
Dudás, K., 2010. A TUDATOS FOGYASZTÁS. Pécs: Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi
Kar.
Duhigg, C., 2012. A szokás hatalma. Budapest: Casparus Kiadó Kft.
Gervais, R., 2016. Youtube - Ricky Gervais Destroys Religion Funny Interview. [Online]
Available at: https://www.youtube.com/watch?v=uWF-FcXRkxo
[Hozzáférés dátuma: 06 11 2016].
Heisenberg, W., 1983. A rész és az egész. 3. változatlan szerk. Budapest: Gondolat.
Henczi , L. & Zöllei, K., 2007. Kompetenciamenedzsment. Budapest: Perfekt.
Hong, H., Kubik, J. D. & Stein, J. C., 2004. Social Interaction and Stock-Market Participation. Journal of
Finance, 59(1), pp. 137-163.
Kahneman, D., 2012. Gyors és lassú gondolkodás. Budapest: HVG kiadó.
Kehl, D., 2012. Mintaelemszám tervezés Likert-skálás lekérdezések esetén klasszikus és bayesi keretek
között. Pécs: Gazdálkodástani Doktori Iskola.
Kiss, M., 2015. Alapmarketing. hely nélk.:Akadémiai Kiadó.
Kitzinger, J., 1994. The methodology of Focus Groups: the importance of interaction between research
participants. Sociology of Health & Illness, 16(1), pp. 104-121.
Kruger, J. & Dunning, D., 1999. Unskilled and Unaware of it: How Difficulties in Recognizing One's Own
Incompetence Lead to Inflated Self-Assessments. Journal of Personality and Social Pshyhology,
77(6), pp. 1121-1134.
KSH, 2016. Wikipédia. [Online]
Available at:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_legnagyobb_telep%C3%BCl%C3%A9sei_la
k%C3%B3n%C3%A9pess%C3%A9g_szerint#cite_note-1
[Hozzáférés dátuma: 09 04 2017].
Kurzweil, R., 2013. The Singularity Is Near. Budapest: Ad Astra.
104
László, G., 2013. Az emberi élet 7 éves ciklusai 1. rész.. [Online]
Available at: http://coaching.reblog.hu/az-emberi-elet-7-eves-ciklusai-1-resz#_ftn1
[Hozzáférés dátuma: 04 11 2016a].
László, G., 2014. Az emberi élet 7 éves ciklusai 2. rész.. [Online]
Available at: http://coaching.reblog.hu/az-emberi-elet-7-eves-ciklusairol-2-resz
[Hozzáférés dátuma: 04 11 2016].
Majláth, M., 2009. A pszichográfiai tényezők különbségei a környezetbarát és nem környezetbarát
fogyasztók között. Ph. D. értekezés.. Budapest: Óbuda Egyetem.
McConnaughy, E. A., Prochaska, J. O. & Velicer, W. F., 1983. Stages of Change in Psychotherapy.
Psychotherapy: Thory, research and practise, 20(3), pp. 368-375.
Merton, R. K., Fiske, M. & Kendall, P. L., 2008. The Focussed Interview. 2. szerk. London : Collier
Macmillan Publishers.
Németh , R. & Simon, D., 2011. Társadalomstatisztika. TÁMOP 4.2.5 Pályázat könyvei: Digitális
Tankönyvtár.
Odpartner, 2016. odpartner.hu. [Online]
Available at: http://www.odpartner.hu/dokumentumok/masodfokuvaltozas.pdf
[Hozzáférés dátuma: 07 11 2016].
Oláh, A., 1996. A megküzdés személyiség tényezői. A Pszichológiai immunrendszer és mérésének
módszere.. Budapest: Kézirat.
Oláh, A., 2005. augusztus 31.–szeptember 4. 119.. Measurement of psychological immunity: psychometric
properties of a new inventory and. Budapest: 8th Europen Conference of Psychological Assessment.
Oláh, A., 2005a. Érzelmek, megküzdés és optimális élmény. Belső világunk mérésének módszerei..
Budapest: Trefort.
Papp, G., 2015. Zacc - minden, ami már leülepedett bennem.... [Online]
Available at: http://zacc.nlcafe.hu/2015/05/14/19-ferfi-akinek-nagyon-jol-all-a-kor-fotok/
[Hozzáférés dátuma: 06 11 2016].
Pease, A., 2000. Testbeszéd - Gondolatolvasás gesztusokból. 15 szerk. Budapest: Park.
Price, D. d. S., 1979. Kis tudomány- Nagy tudomány. Budapest: Akadémia.
Pro-change behavior, systems, inc., 2016. The Transtheoretical Model. [Online]
Available at: http://www.prochange.com/transtheoretical-model-of-behavior-change
[Hozzáférés dátuma: 06 11 2016].
Prochaska, J. O., Norcross, J. C. & DiClemente, C. C., 2009. Valódi újrakezdés. Budapest: Ursus Libris.
Rosenbaum, M., 1990. Learned Resourcefullness: On Coping Skills, Self-Control and Adaptive Behavior.
New York: Springer.
Sajtos, L. & Mitev, A., 2007. SPSS Kutatási és Adatelemzési kézikönyv. Budapest: Alinea.
Sansumné Molnár, J., 2013. Sansumné Molnár Judit honlapja. [Online]
Available at: http://www.uni-miskolc.hu/~ecomojud/szociologia3.pdf
[Hozzáférés dátuma: 08 04 2017].
Sulinet, O. h., 2008. Sulinet. [Online]
Available at:
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/tarsadalomfoldrajz/telepulesfoldrajz/
a-telepulesek-csoportositasa-es-hierarchiaja
[Hozzáférés dátuma: 09 04 2017].
Szeghegyi, Á., 2011. Tudásmenedzsment I. (elektronikus jegyzet ), Budapest: Óbudai Egyetem.
Torda , T., 2016b. A tudatos fogyasztás háttértényezői az életmódváltás tükrében I.. Budapest: Óbudai
Egyetem.
Torda , T., 2016c. A tudatos fogyasztó, mint jövőbeli potenciális üzleti partner. Vállalkozásfejlesztés a XXI.
században, VI. tanulmánykötet. kötet, pp. 391-412.
Torda, T., 2014. Miért vált fontossá a tudatos fogyasztói magatartás?, Budapest: Óbudai Egyetem.
Torda, T., 2015. Boldogabbá tesz-e a tudatosabb kommunikáció. Budapest: ismeretlen szerző
105
Torda, T., 2016a. What about Cahnge? An old theory in a new light.. FIKUSZ ’16 Symposium for Young
Researchers, pp. 151-159.
Tóth, L., 2005. Egészségpedagógia, Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet: Vízvári László
főigazgató.
Törőcsik, M., 2003. Fogyasztói magatartás trendek. KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó: Budapest.
Tracy, B., 2012. Youtube - Főnix szeminárium 1.. [Online]
Available at: https://www.youtube.com/watch?v=Ht4P2pDzp9c
[Hozzáférés dátuma: 06 11 2016].
Veblen, T., 1975. A dologtalan osztály elmélete. 2 szerk. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Vicsek, L., 2006. Fókuszcsoport. Budapest: Osiris kiadó Kft..
Watzlawick, P., Weakland, J. H. & Fisch, R., 1990. Változás, A problémákkeletkezésének és megoldásának
elvei. Budapest: Gondolat.
Webster, F. E., 1975. Determining the Characteristics of Socially Responsible Consumer. Journal of
Consumer Research, 2(3), pp. 188-196.
Werner, V., 2008. Coaching a gyakorlatban - Vezetők szakszerű tanácsadása és támogatása. Budapest:
Beehive Kft.
Zoltayné Paprika, Z., 2005. Döntéselmélet. Budapest: Alinea.
MELLÉKLETEK
II
1. melléklet: kérdőív az első dolgozathoz
A kérdőív célja a modell feltérképezése, és a tudatos fogyasztással kapcsolatos szokások
megismerése.
Életmódváltozás, és fogyasztás
Üdvözlöm:
Torda Tamás vagyok, az Óbudai Egyetem
vállakozásfejlesztés mesterszakos hallgatója.
● A következő kérdőívben az életmódváltoztatással és fogyasztói
szokásaival kapcsolatban vagyok kíváncsi a véleményére.
● A megszokottnál kicsit hosszabb lehet a kérdőív, kérem szánja
rá a megfelelő időt, ami hozzávetőlegesen 15 perc körüli lehet.
● Nincsenek jó vagy rossz válaszok.
● A kérdőív kitöltése önkéntes alapú, és név nélküli.
● Az adatokat összesítve fogom felhasználni.
● A válaszokat tudományos konferenciákon szeretném
bemutatni, és további kutatások alapjául is fog szolgálni.
III
Kitöltői adatok:
Kérem, jelölje be, milyen település típusban él!
o főváros (Budapest)
o nagyváros: 100 - 250 ezer főig pl.: Debrecen, Szeged, Miskolc, Kecskemét
o középváros: 25 - 100 ezer főig pl.: Szolnok, Sopron, Kaposvár, Gödöllő
o kisváros: 10 - 25 ezer főig pl.: Keszthely, Paks, Fót
o óriásfalu/község: 5000 -10000 főig pl.: Ócsa, Dunavarsány
o kis falu/ kis község: 201 - 5000 főig pl.: Szokolya, Zsámbok, Tóalmás
o apró falu: néhány főtől – 200 főig pl.:Alsógagy
Mi a legamagasabb iskolai végzettsége?
o Phd vagy azzal megegyező
o Ma / MSc vagy azzal megegyező
o Ba / BSc vagy azzal megegyező
o Okj vagy azzal megegyező
o Érettségi
o Szakiskola
o Általános iskola
o Általános iskolánál alacsonyabb
Kérem, írja be a születési évét!
IV
Kérdések:
Végrehajtott-e már valaha jelentős életmódváltozást az életében?
o igen
o nem
Tervez-e valamilyen életmódváltozást a közeljövőben?
o igen
o nem
Mi a tervezett vagy (részben) megvalósított életmódváltozásának az oka?(többet is
választhat )
□ Túlsúly
□ Alultápláltság
□ Fizikális betegség ( pl.: rák, cukorbetegség stb. )
□ Táplálkozás ( pl.: laktóz intolerancia, inzulin rezisztencia, glutén érzékenység stb.
)
□ Dohányzás
□ Kedveszőtlen pszichés állapt (pl. depresszió, szorongás, pánikroham stb.)
□ Mozgáshiány
□ Stresszes életmód Alkohol/ Gyógyszer/Tudatmódosító szerek ( pl .fű vagy heroin
stb. )
□ Külső életkörülmények megváltozása (pl. költözés, munkahelyváltás, új pozíció)
□ Egyéb
Mi a tervezett vagy (részben) megvalósított életmódváltoztatásnak a célja, mit
szeretne elérni? (többet is választhat )
□ Ideális testsúly elérése
□ Sportosabb életmód kialakítása
□ Együttélés a betegséggel / gyógyulás
□ Jobb közérzet, boldogabb élet
□ Tudatosabb életmód Leszokás ( dohány, alkohol, drog, gyógyszer, stb. )
□ Egyéb
V
Az életmódomban egy változtatás (pl. szokás vagy viselkedés
megváltoztatása) során ...... segítség lenne/volt nekem...
(Kérem, egészítse ki a fenti mondatot az alábbi lehetőségekkel, megjelölve, hogy
mennyire volt fontos az Ön számára a segítség jellege. A válaszait az elemek
behúzásával tudja megadni. Egy helyre több elemet is tehet, illetve kihagyhat
helyeket vagy elemeket, ha az Ön számára ezeknek nincs vagy nem volt jelentősége.)
legfontosabb
fontos
inkább fontos
inkább nem fontos
nem fontos legkevésbé fontos
Család
Barátok
Társadalmi megítélés
Szakember (Pszichológus, dietetikus stb )
Média (tv, internet stb )
Önmagam
Könyv, szakmai folyóiratok
Példaképek
Külső tanácsadó ( mentor, pártfogó, tanár stb )
VI
Mennyire jellemzők Önre az alábbi állítások?
Az előbb kiválasztott életmódváltozások közül válassza ki azt, amelyiket a
legnagyobb változásnak élte meg az életében (vagy a legnagyobb változásnak
tartaná), és kérem, arra vonatkoztassa a válaszait.
Egyáltalán
nem
jellemző
Néha
jellemző
Nem
tudom
eldönteni
Gyakran
jellemző
Teljes
mértékben
jellemző
A változás nem fontos dolog számomra. O O O O O
Gondoltam már arra, hogy változtatnom
kéne az életemen/szokásaimon. O O O O O
Elhatároztam, hogy megváltoztatom az
életmódomat. O O O O O
Változtatni csak azonnali cselekvéssel
lehet. O O O O O
Ha elértem a változást, hátradőlhetek. O O O O O
Már nem kell odafigyelnem, hogy az új
állapotot fenntartsam. O O O O O
Mondani bármit lehet a változásról; én
cselekszem is. O O O O O
Mennyire jellemzők Önre az alábbi állítások?
Egyáltalán
nem
jellemző
Néha
jellemző
Nem
tudom
eldönteni
Gyakran
jellemző
Teljes
mértékben
jellemző
Nincsen semmi gond az életemben, nincs
min változtatnom. O O O O O
Változtatni fogok, amint megértem, miért
történik ez velem. O O O O O
Készítettem konkrét tervet is a
változáshoz.. O O O O O
Nehézség esetén könnyedén kérek
segítséget másoktól. O O O O O
A változást fenntartani sok munka.. O O O O O
Bízom önmagamban, hogy fenn tudom
tartani az elért eredményeket. O O O O O
Amint megoldódik ez a másik
problémám, változtatni fogok. O O O O O
VII
Kis lazítás :)
Kérem párosítsa össze a képeket a hozzájuk tartozó nevekkel:
(ha zavaró, át is lehet léptetni :))
Kutya
Macska
Papagáj
VIII
Mennyire jellemzők Önre az alábbi állítások?
Az előbb kiválasztott életmódváltozások közül válassza ki azt, amelyiket a
legnagyobb változásnak élte meg az életében (vagy a legnagyobb változásnak
tartaná), és kérem, arra vonatkoztassa a válaszait.
Egyáltalán
nem
jellemző
Néha
jellemző
Nem
tudom
eldönteni
Gyakran
jellemző
Teljes
mértékben
jellemző
Szeretnék változtatni valamit az életemen,
de a környezetem nem teszi lehetővé O O O O O
Amint készen állok rá, megjelenik a
változás O O O O O
Végiggondoltam, hogy milyen szeretnék
lenni, és hogy mi kell hozzá. O O O O O
Elmegyek egy szakemberhez, ő majd
megváltoztat. O O O O O
Van stratégiám a változás elérése utánra is O O O O O
Jobban érzem magam a bőrömben, amióta
változtattam ezen a szokásomon. O O O O O
Ha megtettem, amit kitűztem,
megjutalmazom magam.. O O O O O
Mennyire jellemzők Önre az alábbi állítások?
Egyáltalán
nem
jellemző
Néha
jellemző
Nem
tudom
eldönteni
Gyakran
jellemző
Teljes
mértékben
jellemző
Nem akarok változtatni a jelenlegi
szokásaimon. O O O O O
Már többször is próbáltam változtatni, de
nem ment. O O O O O
Be fogok iratkozni egy
tanfolyamra/programra, ami segít változni,
változtatni.
O O O O O
A változáshoz nem szükséges erőfeszítés. O O O O O
Figyelek rá, hogy ne essek vissza a
változás előtti állapotba. O O O O O
Büszke vagyok, hogy megváltoztattam
egy rossz szokásomat. O O O O O
Nem esek kísértésbe. O O O O O
IX
Mennyire jellemzők Önre az alábbi állítások?
Az előbb kiválasztott életmódváltozások közül válassza ki azt, amelyiket a
legnagyobb változásnak élte meg az életében (vagy a legnagyobb változásnak
tartaná), és kérem, arra vonatkoztassa a válaszait.
Egyáltalán
nem
jellemző
Néha
jellemző
Nem
tudom
eldönteni
Gyakran
jellemző
Teljes
mértékben
jellemző
Képes vagyok változni, csak még most
nincs rá szükségem. O O O O O
Változtatnék, csak nem tudom, hogy mit
kellene tennem. O O O O O
Sokat olvasok a vágyott változásommal
kapcsolatos könyveket, újságokat. O O O O O
Elvem az, hogy bevált módszereken ne
változtass O O O O O
Félek, hogy elveszítem, amit elértem. O O O O O
Aggódom, hogy visszacsúszom a
probléma megváltoztatás előtti állapotba,
emiatt szeretnék segítséget kérni másoktól
O O O O O
Elmondom a barátaimnak, hogy mit fogok
csinálni. O O O O O
X
Kis lazítás :)
Kérem párosítsa össze a képeket a hozzájuk tartozó fogalmakkal:
(ha zavaró, át is lehet léptetni :))
Pihenés
Barátság
Szerelem
XI
Mennyire jellemzők Önre az alábbi állítások?
Az előbb kiválasztott életmódváltozások közül válassza ki azt, amelyiket a
legnagyobb változásnak élte meg az életében (vagy a legnagyobb változásnak
tartaná), és kérem, arra vonatkoztassa a válaszait.
Egyáltalán
nem
jellemző
Néha
jellemző
Nem
tudom
eldönteni
Gyakran
jellemző
Teljes
mértékben
jellemző
A családomban más is hasonlóan
él/viselkedik ebben a helyzetben, miért
pont én változnék?
O O O O O
Tudom, hogy min akarok változtatni, de
nem tudom, hogy hol kezdjem. O O O O O
Konkrétan elképzeltem, hogy milyen
leszek a változás után. O O O O O
Az előző hetekben minden nap tettem
valamit a változásért. O O O O O
Amit elértem, az már az enyém,
mindenképpen megmarad. O O O O O
Azt hittem, hogy a probléma
megoldásával végleg megszabadulok tőle,
néha mégis kísértésbe esem.
O O O O O
Mennyire jellemzők Önre az alábbi állítások?
Egyáltalán
nem
jellemző
Néha
jellemző
Nem
tudom
eldönteni
Gyakran
jellemző
Teljes
mértékben
jellemző
Változni csak mások tudnak könnyedén. O O O O O
Szeretnék változtatni, az
életemen/szokásaimon, de félek, hogy
nem sikerül.
O O O O O
Mindenkinek beszélek a tervemről. O O O O O
Cselekedni akarok, kerül, amibe kerül. O O O O O
Végiggondolom a változásért tett
cselekedeteim következményeit. O O O O O
Ha visszaesek, nagy lelkiismeret
furdalásom lesz. O O O O O
Távol tartom magam a régi állapotomra
emlékeztető minden tényezőtől. O O O O O
XII
Mennyire jellemzők Önre az alábbi állítások?
Az előbb kiválasztott életmódváltozások közül válassza ki azt, amelyiket a
legnagyobb változásnak élte meg az életében (vagy a legnagyobb változásnak
tartaná), és kérem, arra vonatkoztassa a válaszait.
Egyáltalán
nem
jellemző
Néha
jellemző
Nem
tudom
eldönteni
Gyakran
jellemző
Teljes
mértékben
jellemző
Nem érzem magam képesnek arra, hogy
megváltoztassam a rossz szokásaimat. O O O O O
Tudom, miben kéne változtatnom, de nem
megy. O O O O O
Elköteleződöm a változás mellett, nem
tántorít el semmi sem O O O O O
Változás = elfoglalom magam valami
mással, ahelyett, amit nem szeretnék már
csinálni.
O O O O O
A nagy változáshoz egy-két szokás
megváltoztatása elegendő. O O O O O
Nem csak egy szokáson, hanem az egész
életmódomon változtattam. O O O O O
XIII
Kis lazítás :)
Kérem párosítsa össze a képeket a hozzájuk tartozó fogalmakkal:
(ha zavaró, át is lehet léptetni :))
Szőlő
Alma
Banán
XIV
A következő állítások az emberek vásárlási szokásaira
vonatkoznak. Mennyire jellemzőek Önre ezek a viselkedések
illetve vélekedések?
Egyáltalán
nem
jellemző
Néha
jellemző
Nem
tudom
eldönteni
Gyakran
jellemző
Teljes
mértékben
jellemző
Szelektíven gyűjtöm a szemetet O O O O O
Papírzacskót vagy vászontáskát használok
bevásárláskor nylon helyett O O O O O
Textil zsebkendőt használok papír
zsebkendő helyett. O O O O O
Biotermékeket vásárolok O O O O O
Spórolok a vízzel O O O O O
Magyar terméket vásárolok O O O O O
Ha lehet, alternatív módot választok a
gyógyszerek helyett O O O O O
Ha egy termék rossz, azonnal
visszamegyek reklamálni, oda, ahol vettem O O O O O
A következő állítások az emberek vásárlási szokásaira
vonatkoznak. Mennyire jellemzőek Önre ezek a viselkedések
illetve vélekedések?
Egyáltalán
nem
jellemző
Néha
jellemző
Nem
tudom
eldönteni
Gyakran
jellemző
Teljes
mértékben
jellemző
Gyakran vásárolok akciós
termékeket. O O O O O
A zöldséget, gyümölcsöt a piacon
veszem meg O O O O O
Újrahasznosított anyagokból
készített termékeket vásárolok O O O O O
Egy műanyag üveget többször is
felhasználok O O O O O
Elolvasom az összetevőket a
termékeken mielőtt megveszem O O O O O
A húsárut a helyi hentestől veszem O O O O O
Számomra fontos a hatalmas
választék.
O O O O O
XV
Kérem, jelölje meg, hogy az alábbi szokások milyen
mértékben, milyen gyakran jellemzőek Önre!
Egyáltalán
nem
jellemző
Néha
jellemző
Nem
tudom
eldönteni
Gyakran
jellemző
Teljes
mértékben
jellemző
Teszek cukrot a kávéba, teába O O O O O
Minden nap eszem zöldséget O O O O O
Rendszeresen eszem csirkét,
pulykát vagy halat
O O O O O
Naponta 3-4 alkalommal eszem O O O O O
Kerülöm a gyors éttermeket
(McDonald's, KFC stb.)
O O O O O
Kevesebb alkoholt fogyasztok O O O O O
Kerülöm az adalékanyagokkal
dúsított élelmiszereket, italokat
O O O O O
Kérem, jelölje meg, hogy az alábbi szokások milyen
mértékben, milyen gyakran jellemzőek Önre!
Egyáltalán
nem
jellemző
Néha
jellemző
Nem
tudom
eldönteni
Gyakran
jellemző
Teljes
mértékben
jellemző
minden nap eszem gyümölcsöt O O O O O
kerülöm a lisztet, tésztát tartalmazó
ételeket
O O O O O
heti 3-szor mozgok, sportolok
valamit (séta, futás, kerékpár)
O O O O O
kevesebb zsíros ételt eszem O O O O O
dohányzom O O O O O
kevesebb finomított cukrot
fogyasztok
O O O O O
XVI
Kérem, rangsorolja a következő állításokat!
? Tudatos fogyasztó az, aki öntudatosan vásárol (az alapján vásárol, ami neki
fontos: pl ár, egészség, márka, cél)
? Tudatos fogyasztó az, aki környezettudatosan vásárol (bioboltban vásárol vagy
kis környezetbarát alapanyagokat használ )
? Tudatos fogyasztó az, aki etikus magatartással vásárol ( pl szól, ha többet adnak
neki vissza a boltban )
? Tudatos fogyasztó az, aki társadalmilag felelősen vásárol ( pl. : magyarként
magyar terméket vásárol )
? Tudatos fogyasztó, aki a fenntarthatóságra törekszik fogyasztáskor ( pl.: nem
vákum csomagolt felvágottat vesz, hanem papírba csomagoltat )
? Tudatos fogyasztó az, aki utánanéz, hogy honnan ered az, amit vásárol.
Köszönjük, hogy kitöltötte kérdőívünket! Kérem kattintson az
Adatok elküldése gombra, a kitöltés véglegesítéséhez.
XVII
2. melléklet: kérdőív a második dolgozathoz
A kérdőív ezen formája eltér a felhasznált formájától, de csak formailag.
Tartalmilag azonos. A kérdőív a fenntarthatóság, környezettudatosság, tudatos fogyasztás
kérdéseiből áll, foglalkozik a változáss, az adaptált modell és tudatos fogyasztás
ötvözésével és egy PIK teszttel zárul
Fenntarthatóság, tudatosság, változás,
hétköznapok
Tisztelt Kitöltő!
Torda Tamás vagyok az Óbudai Egyetem Vállalkozásfejlesztés végzős mesterszakos
hallgatója. A diplomamunkámhoz kérem most az Ön segítségét. A kérdőív 4 fejezetből
áll. Kíváncsi vagyok a fenntarthatósággal kapcsolatos véleményére, a tudatos
fogyasztással kapcsolatos gondolataira, szokásaira, a változással kapcsolatos
tapasztalataira, és a hétköznapokhoz való viszonyulására. A kérdőív kitöltése önkéntes és
név nélküli. Az adatokat összesítve fogjuk kezelni, és harmadik félnek nem adjuk ki. A
kitöltés viszonylag nagyobb lélegzetvételű. 10-15 percet vesz igénybe a kitöltése. Kérem,
hogy ha megoldható nyugodt környezetben töltse ki és nem kell sokat gondolkodni a
válaszokon. Kérem, őszintén válaszoljon, mert az fogja segíteni a munkámat, illetve ez
nem vizsga, nem teszt, nem lehet megbukni, minden válasz jó válasz.
Konzulens: Dr. Tordai Zita
Elérhetőség: [email protected]
o Elfogadom a feltételeket
XVIII
Demográfiai adatok
Neme?
o Férfi
o Nő
Kérem jelölje be életkorát:
o -14
o 15-21
o 22-28
o 29-36
o 37-44
o 45-52
o 53-60
o 61-68
o 69-76
o 77+
Legmagasabb iskolai végzettsége?
o 8 általános / szakmunkás
o Érettségi
o Okj
o Alapdiploma (Ba, BSc, stb...)
o Mesterdiploma (Ma, MSc, stb...)
o Doktori vagy magasabb (PhD, habil stb...)
Lakóhelye?
o Főváros (Budapest)
o Nagyváros (Debrecen, Szeged, Miskolc, Kecskemét)
o Középváros ( Szolnok, Sopron, Kaposvár, Gödöllő)
o Kisváros (Keszthely, Paks, Fót)
o Falu / Község (Ócsa, Zsámbok, Alsógagy)
o Külföld
XIX
1. fejezet: Fenntarthatóság
Ne feledje, válaszoljon őszintén, és ne aggódjon, minden válasz helyes.
Mit jelent Ön számára a fenntartható fejlődés? Írja le röviden. (opcionális)
……………………………………………………………………………………………
…….………………………………………………………………………………………
Kérem fogalmazza meg röviden, hogy mit jelent Ön számára környezettudatosnak
lenni: (opcionális)
……………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………
Kérem jelölje be a különböző állítások mennyire jellemzők Önre:
Alig
vagy
nem
jellemző
Valamennyire
jellemző
Majdnem
jellemző
Teljes
mértékben
jellemző
Többször is felhasználok egy vizes palackot O O O O Spórolok az árammal O O O O
A gyógyszereket a szemetesbe dobom O O O O Szelektíven gyűjtöm a szemetet. O O O O
Nem folyatom feleslegesen a csapot O O O O Tudatosan táplálkozom O O O O
Energiatakarékos izzókat használok O O O O Külön gyűjtöm az elemeket O O O O
Mindig megnézem az összetevőket a termék
hátoldalán O O O O
Bevásárlólistával járok vásárolni O O O O Akciós termékeket vásárolok O O O O
Természetes eredetű ételeket vásárolok O O O O Piacon vásárolok O O O O
Használt termékeket vásárolok (pl.: mosógép
vagy telefon stb.) O O O O
XX
2. fejezet: Tudatos fogyasztás
Ne feledje, válaszoljon őszintén, és ne aggódjon, minden válasz helyes.
Kérem írja le röviden, hogy mit jelent Ön számára a tudatos fogyasztás:
(opcionális)
……………………………………………………………………………………………
…….………………………………………………………………………………………
Azért vásárolok meg egy terméket mert....
Alig
vagy
nem
jellemző
Valamennyire
jellemző
Majdnem
jellemző
Teljes
mértékben
jellemző
...egészséges O O O O
...ezzel kevésbé károsítom a környezetet O O O O
...ezáltal élek a fogyasztói jogaimmal O O O O
...kedvező az ára O O O O
...ezzel támogathatok másokat (személyek,
ügyek, szervezetek) O O O O
...értékes számomra O O O O
...ezzel nem károsítom a környezetet O O O O
...szeretem az márkáját O O O O
...jó a minősége O O O O
...szükségem van rá (funkciója miatt) O O O O
...így fejezem ki világfelfogásomat O O O O
XXI
2.fejezet: Tudatos fogyasztás II.
Mennyire jellemzők Önre az alábbi állítások?
Alig
vagy
nem
jellemző
Valamennyire
jellemző
Majdnem
jellemző
Teljes
mértékben
jellemző
Gondoltam már rá, hogy spórolhatnék azzal, ha
vinnék otthonról palackban vizet O O O O
Mióta az eszemet tudom, a lejárt gyógyszereket
elviszem a gyógyszertárba. O O O O
Tavaly többször is elvittem az elemeket a
kirakott gyűjtőhelyre. O O O O
Az utóbbi héten többször is vittem magammal
vizet ugyanabban a palackban. O O O O
Egyre kevesebbszer "bűnözök" egészségtelen
ételekkel. O O O O
Emlékeztetnem kell rá magam, hogy a
gyógyszert a gyógyszertári hulladékgyűjtőbe
kell elhelyezni. O O O O
Amikor kiviszem a szemetet a kukába, gyakran
figyelmeztetem magam, hogy külön kell
szednem. O O O O
Természetes, hogy külön gyűjtöm az elemeket. O O O O
A szelektív gyűjtését a szemétnek szép ideának
tartom, de ennyi. O O O O
Rendszeresen viszek magammal palackban
vizet, hogy ne útközben kelljen vásárolnom. O O O O
Az életem fontos része, hogy amit eszem, az
egészséges legyen. O O O O
Tudom, hogy több zöldséget és gyümölcsöt
kéne ennem, mégsem teszem. O O O O
Ha több elemgyűjtő lenne a közelemben,
biztosan külön gyűjteném az elemeket. O O O O
Már évek óta szelektíven gyűjtöm a szemetet. O O O O
Mindig utólag jövök rá, hogy nem kellett volna
csak úgy kidobnom a lejárt gyógyszereket. O O O O
XXII
3.fejezet: Változás
Ne feledje, válaszoljon őszintén, és ne aggódjon, minden válasz helyes.
Ment már keresztül nagyobb életmódváltozáson eddigi életében? ( nagyobb fogyás,
dohányzásról való leszokás, sportosabb életmódra való váltás, edzéstervre átállás,
hús elhagyása, stb )
o nem
o igen
o igen többször is
Milyen nagyobb változás(ok)on ment keresztül? (Többet is megjelölhet)
□ Leszokni valamiről ( pl.: cigaretta, gyógyszer, alkohol, stb.)
□ Egészségesebb táplálkozás ( pl.: fogyás, hús elhagyása, étrend változtatás, stb. )
□ Egészségügyi változás ( pl.: sérülés, műtét, betegség, stb. )
□ Lelki eredetű változás ( pl.: depresszió, szorongás, pánik, fóbia, stb. )
□ Önismereti ( pl.: vallás választása / váltása, gondolkodásmód megváltoztatása,
stb. )
□ Sport jellegű ( pl.: életmódszerű sportra való szokás, stb. )
□ Egyéb
Számomra nagyon fontos volt a változás során....
Alig
vagy
nem
jellemző
Valamennyire
jellemző
Majdnem
jellemző
Teljes
mértékben
jellemző
...a család támogatása/elfogadása O O O O
...a példaképeim/mentoriam támogatása/
elfogadása O O O O
...a barátaim támogatása/elfogadása O O O O
...a társadalom támogatása/elfogadása O O O O
...a munkahelyi környezetem (ott lévő emberek)
támogatása/elfogadása O O O O
...a párom támogatása/elfogadása O O O O
XXIII
4. fejezet: a hétköznapokhoz való viszony
Ne feledje, válaszoljon őszintén, és ne aggódjon, minden válasz helyes. Kiválóan halad
:) (A 4. fejezet Oláh Attila Pszichológiai Immunrendszer tesztje: (Oláh, 1996)
Mennyire jellemzők Önre az alábbi állítások?
Alig vagy
nem
jellemző
Valamennyire
jellemző
Majdnem
jellemző
Teljes
mértékben
jellemző
Akik ismernek, optimistának tartanak. O O O O Tapasztalataim szerint a siker a jó tervezés
eredménye. O O O O
Akár a múltamat vizsgálom, akár a jövőmről
elmélkedem, úgy érzem, én értelemmel teli
életet élek. O O O O
Nagyon örülök magamnak és annak, amit az
életben elértem. O O O O
Úgy érzem, hogy egyre kevésbé vagyok
hatékony. O O O O
Nem kedvelem különösebben az új és váratlan
helyzeteket. O O O O
Nagyon jól "olvasok" mások gondolataiban és
indítékaiban O O O O
Találékonyabb vagyok másoknál. O O O O Gyakran tudom mit kellene tennem, de
egyáltalán nincs meg bennem a képesség,
hogy meg is tegyem. O O O O
Általában tudok találni olyasvalakit, aki segít
megoldani a problémáimat, ha szükségem van
rá. O O O O
Úgy gondolom, hogy vezetőerő vagyok abban,
hogy másokkal együttműködve alakítsam,
befolyásoljam mindazt, ami velünk történik. O O O O
Gyakran megesik, hogy fizikailag jelen vagyok, de
gondolataim máshol járnak. O O O O
Még ha egy munka nehéz is, vagy problémába
ütközöm, akkor is tovább dolgozom, míg be nem
fejezem. O O O O
Olyan ember vagyok, aki azonnal kimondja,
ami az eszébe jut. O O O O
Gyakran vagyok ideges. O O O O Elveszítem a nyugalmamat, ha valaki
félbeszakít, mikor valami fontos dologra
koncentrálok. O O O O
Meg vagyok győződve arról, hogy a körülöttem
zajló dolgok többsége időben jóra fordul. O O O O
Biztos vagyok benne, hogy minden ami velem
történik, jobban függ tőlem, mint a sorstól,
vagy a szerencsétlen körülményektől. O O O O
Olyan érzésem van, hogy sok dolog, ami
velem történik, az zavaros és nem is tudom,
miért mennek úgy a dolgok ahogy mennek O O O O
Erős az önbecsülésem és vannak olyan
értékeim, amikért érdemes harcolnom. O O O O
XXIV
4. fejezet: Hétköznapokhoz való viszony II.
Mennyire jellemzők Önre az alábbi állítások?
Alig vagy
nem
jellemző
Valamennyire
jellemző
Majdnem
jellemző
Teljes
mértékben
jellemző Azt gondolom, hogy az életem különböző területein
egyre sikeresebbé válok. O O O O
Nyitott vagyok az élet változásaira, úgy hiszem,
ezek új és érdekes lehetőségeket adnak nekem. O O O O
Úgy tekintem magam, mint aki nagyon jól ítél meg
másokat. O O O O
Még ha nyomás alatt állok is, nagyon jól tudok
alternatív megoldásokat találni egy problémára. O O O O
Az az érzés hogy, amit el akartam érni, a legtöbb
esetben sikerült is, adja az egyik legnagyobb erőt
számomra az élet nehézségeivel való küzdelemben. O O O O
Mikor egy olyan helyzetben voltam, hogy volt
valami problémám, megtaláltam a megfelelő
embert, aki segített O O O O
Gyakran vannak olyan ötleteim, amelyekhez mások
eredményesen tudnak kapcsolódni, és
továbbgondolkodásra készteti őket. O O O O
Gyakran veszem észre magamon, hogy saját
világomban vagyok, távol attól, ami körülöttem
történik. O O O O
Ha valamit elkezdek, azt be is fejezem O O O O Anélkül, hogy az indulat elragadna, tudok hallgatni
az érzéseimre. O O O O
Könnyen felidegesít, ha hibázom O O O O
Mennyire jellemzők Önre az alábbi állítások?
Alig
vagy
nem
jellemző
Valamennyire
jellemző
Majdnem
jellemző
Teljes
mértékben
jellemző
Könnyen válok türelmetlenné. O O O O Még ha nehéz helyzetbe kerültök is, teljesen meg vagyok
győződve róla, hogy végül minden jóra fordul. O O O O
Sohasem bízom abban, hogy a sors, vagy a szerencse
megoldja a problémámat. O O O O
Ha az életemet nézem, úgy látom, hogy az értelmes
és következetesen alakul. O O O O
Függetlenül attól, hogy mások mit gondolnak rólam,
én nagyon tisztelem magam azért, amit eddig
elértem. O O O O
A múlt évben személyiségem egyáltalán nem úgy
változott, ahogy szerettem volna. O O O O
A váratlan dolgokat az életemben úgy tekintem mint
izgalmas kihívást és fenntartom a fejlődés
lehetőségét. O O O O
Gyakran jók a megsejtéseim arról, hogy hogyan
gondolkoznak és éreznek az emberek. O O O O
Mások szerint is jó problémamegoldó vagyok. O O O O Sikeresen el tudom érni a magam elé tűzött célokat. O O O O
4. fejezet: Hétköznapokhoz való viszony III.
XXV
Mennyire jellemzők Önre az alábbi állítások?
Alig vagy
nem
jellemző
Valamennyire
jellemző
Majdnem
jellemző
Teljes
mértékben
jellemző
Ha segítségre van szükségem, nem esik
nehezemre, hogy másoktól kérjek támogatást,
még ha nem is ismerem őket, akkor is. O O O O
Ügyesen rá tudom venni az embereket arra,
hogy új és eredeti ötletekkel álljanak elő. O O O O
Az utóbbi időben úgy érzem, nem tudok lépést
tartani azzal, ami körülöttem zajlik. O O O O
Ha a dolgok nem a terv szerint mennek, hamar
feladom. O O O O
Gyakran teszek meg dolgokat, amiket aztán
megbánok O O O O
Még apró problémák is szoktak aggasztani. O O O O
Ritkán vagyok ingerült. O O O O Jó érzésekkel gondolok a jövőre. O O O O
A sikereimet kemény munkámnak
köszönhetem, nem a szerencsés
körülményeknek. O O O O
Ritkán tapasztalom azt, hogy bármi is értelmet
adna mindennapjainak. O O O O
Mennyire jellemzők Önre az alábbi állítások?
Alig vagy
nem
jellemző
Valamennyire
jellemző
Majdnem
jellemző
Teljes
mértékben
jellemző Úgy látom magam, mint akinek komoly belső
erőforrásai vannak ahhoz, hogy sikeres legyen. O O O O
Sok helyzet volt már, mikor kétségbe voltam,
hogy mint ember fejlődni tudok. O O O O
Általában keresem az új kihívásokat. O O O O Gyakran tudom, mit fognak mondani az
emberek, még mielőtt megszólalnának. O O O O
Jó vagyok az olyan munkában, ahol új és
eredeti ötletek kellenek. O O O O
Korábbi tapasztalataimból tudom, hogy a legtöbb
dologban, amit csinálok, sikeres vagyok. O O O O
Ismerőseim között sok olyan van, akire
biztosan támaszkodhatok. O O O O
Csoporthelyzetben gyakran mondják az
emberek, hogy serkentik őket a gondolataim. O O O O
Gyakran vannak olyan érzéseim, hogy a világ
csak úgy elmegy mellettem. O O O O
Ha a dolgok nem a terv szerint mennek,
könnyen elmegy a kedvem attól hogy
folytassam őket. O O O O
4. fejezet: Hétköznapokhoz való viszony IV.
Mennyire jellemzők Önre az alábbi állítások?
XXVI
Alig vagy
nem
jellemző
Valamennyire
jellemző
Majdnem
jellemző
Teljes
mértékben
jellemző
Jellemző rám az, hogy először beszélek,
azután gondolkodom. O O O O
Érzékeny vagyok a kritikára. O O O O Ha eldöntöttem valamit és az nem úgy megy,
ahogy szeretném, dühös leszek. O O O O
Olyan ember vagyok, aki nagyon derűlátóan
tekint az életre. O O O O
A fontos dolgok többségét, amelyek velem
történnek, előre látni és ellenőrizni tudom. O O O O
Úgy érzem, az életemből hiányoznak a
világosan megfogalmazott célok. O O O O
Büszke vagyok magamra, mikor arra
gondolok, milyen ember is lehet belőlem. O O O O
Más emberek úgy tűnik, változnak, magamról
úgy érzem, körbe-körbe járok. O O O O
Még a váratlan helyzeteket is úgy veszem,
hogy azok izgalmas kihívások számomra. O O O O
Gyakran fel tudom fedezni, milyen szerepet
játszanak az emberek egy csoportban, még
akkor is, ha az előttünk rejtve marad. O O O O
Mennyire jellemzők Önre az alábbi állítások?
Alig vagy
nem
jellemző
Valamennyire
jellemző
Majdnem
jellemző
Teljes
mértékben
jellemző Szokatlan nagy tehetségem van hozzá, hogy
többféle megoldást találjak ha szükséges, ha
problémákkal találkozom. O O O O
Ha megoldást látok egy problémára, biztos vagyok
benne, hogy meg tudom tenni, amit kell. O O O O
Nem haboznék, hogy különböző embereket hívjak
fel tanácsért valamilyen személyes problémám
érdekében O O O O
Csoportban dolgozva gyakran fontosak a
gondolataim. O O O O
Gyakran zavarnak a múlttal és a jövővel
kapcsolatos gondolatok. O O O O
Gyakran kezdek új terv megvalósításához még
mielőtt a korábbit befejeztem volna O O O O
Bárcsak ne volnék ilyen hirtelen természetű O O O O Könnyen lehangol, ha kellemetlen dolgokkal
találkozom. O O O O
Én nem vagyok az az ember, aki könnyen
elveszíteni a nyugalmát. O O O O
Köszönöm, hogy kitöltötte kérdőívemet! Kérem kattintson az Adatok elküldése
gombra, a kitöltés véglegesítéséhez.
XXVII
Ha tetszett a kérdőív, kérem ossza meg ismerőseivel, hogy ők is kitölthessék. Ehhez a bal
felső sarokban lévő ikonokat tudja igénybe venni, vagy megoszthatja a posztot, ahonnan
kattintott.
XXVIII
3. melléklet: facebook reklám
XXIX
4. melléklet: Fókuszcsoportos beszélgetés forgatókönyve
Forgato ko nyv
Bevezetés
Cél: Kontextusba helyezni az embereket. Erőviszonyokat felmérni!
Pár mondatban beszélek magamról, bemutatom a témavezetőt, beszélek a
projektről.
Bemutatkozás, témavezető bemutatása
Mindenki azért van itt, mert ki lett választva
ÚNKP-s projekt
A változást mérjük fel
Hangfelvétel készül
Tapasztalatokra vagyunk kíváncsiak
Feladat:
a. Mutatkozzon be mindenki pár percben.
XXX
Tárgyalás
Cél: A változás külső és belső erőforrásainak feltárása, mind támogatók, mind a
hátráltatók.
Röviden beszélni a modellről, kiosztani a lapokat.
A változás modell
1) Fontolgatás
(d nem) 2) Felkészülés
3) Cselekvés
4) Cselekvő
fenntartás
5) Cselekvés
alapú
felkészülés
6) Fenntartás
a) Átélték ezt a szakaszt? Emlékeznek,
hogyan kezdődött?
b) Volt egyértelmű pont, ahol megtörténik a
váltás?
c) Milyen külső segítő tényezők kellettek, a
továbblépéshez?
d) Milyen külső hátráltató tényezők voltak
jelen?
e) Milyen belső segítő tényezők kellettek?
f) Milyen belső hátráltató tényezők voltak
jelen?
g) Voltak visszaesések?
XXXI
Levezetés
Cél: Tudatos életmód, tudatos fogyasztás tényezőinek felmérése!
Feladat: Megpróbálni közösen definiálni a tudatosságot, milyen a tudatos
életmód.(Nem muszáj egyetértésre jutni)
1) A definíció alapján ki mennyire tudatos?
a. Hol tartja be?
b. Hol konzekvens, hol csapong?
c. Milyen fokozatok vannak
d. Hol jelenik meg a tudatosság, a hétköznapi életében?
e. Fogyasztásban, hogyan mutatkozik meg?
2) Emlékeznek-e rá, hogy mikor kezdett el odafigyelni a tudatos
szokásaira, és, hogy mi váltotta ki, mi ébresztette rá, hogy ezt kell
tennie?
a. Mennyire volt nehéz ezt betartani?
b. Hogyan lehetne ezeken a nehézségeken segíteni?
c. Mit tanácsolnak egymásnak?
d.
3) Összegzés, hogy kiben mi maradt meg.
XXXII
TARTALMI KIVONAT
A jelen gazdasági modell alapja a minél nagyobb mértékű fogyasztás és a piac élénkítése.
A globalizációnak köszönhetően piacok egyre homogénebbé váltak, emiatt a marketing
egyre nagyobb hangsúlyt kap, teret nyitva a manipuláció különböző formáinak. Az egyén
felelőssége meghozni azt a közgazdasági döntést, amely a saját érdekeit szem előtt tartva
a fenntarthatóságot is támogatja. Különösen fontos ez olyan élethelyzetben, amikor nagy
változás történik az egyén életében, amikor kiszolgáltatottabb. Kutatásunk fókuszában az
emberek tudatos fogyasztáshoz való hozzáállásának feltárása áll, különös tekintettel arra,
hogy hol tartunk ma Magyarországon a tudatos fogyasztásra való törekvés folyamatában.
A dolgozat célja a transzteoretikus modell adaptálása, kiegészítve más modellekkel, és
abból a feltételezésből indul ki, hogy azok a fogyasztók, akik tudatosságra törekednek az
életükben, kiváltképp kifelé irányuló tudaotsságra (pl.: környezettudatosság) jobb
pszichológiai eszköztárral, pozitívabb lelki beállítódottsággal rendelkeznek. A 202 fős
mintában a szélsőségek között szignifikáns különbséget találtunk, és ezen felül is az
ambivalens válaszadók jobb eredményeket mutattak, mint az egészségtudatosak.
SUMMARY
The underlying economic model is based on the higher consumption and the market's
intensification. Due to globalization, markets have become more homogenous, and
marketing is gaining more and more emphasis on the various forms of manipulation. It is
the responsibility of an individual to make the economic decision that sustains
sustainability in the interests of his / her own interests. It is especially important in a life-
style where there is a big change in the individual's life when it is more vulnerable. In the
focus of our research, we are focusing on people's awareness of conscious consumption,
especially where we are today in Hungary in the process of conscious consumption. The
aim of the dissertation is to adapt the transteoretical model, complemented by other
models, and it starts from the assumption that consumers are seeking consciousness in
their life, especially in outward consciousness.(fe: environmental awareness.) We have
found a significant difference between the extremes in the sample of 202 and the
ambivalent respondents showed better results than the health conscious.