a zuglÓi hajÓs alfrÉd magyar nÉmet kÉt tanÍtÁsi …€¦ · a zuglÓi hajÓs alfrÉd...

1

„Csak boldog gyermekből lehet boldog felnőtt,

s csak ezekből lehet boldog ország.”

Kodály Zoltán

A ZUGLÓI HAJÓS ALFRÉD MAGYAR-NÉMET

KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

1142 Budapest, Ungvár u. 36.

II. rész

2018. augusztus 30.

Molnár Márta

intézményvezető

2

Tartalomjegyzék

1. Magyar nyelv és irodalom 1. évfolyam ............................................................................... 5

1. évfolyam magyar nyelv és irodalom ............................................................................................................. 10

2. Magyar nyelv 2.-4. évfolyam ............................................................................................ 14

2. évfolyam........................................................................................................................................................ 14

3. évfolyam........................................................................................................................................................ 16

4. évfolyam........................................................................................................................................................ 19

3. Magyar irodalom 2.-4. évfolyam ....................................................................................... 22

2. évfolyam........................................................................................................................................................ 22

3. évfolyam........................................................................................................................................................ 27

4. évfolyam........................................................................................................................................................ 34

4. Magyar nyelv és irodalom 5–8. évfolyam ......................................................................... 44

5. Magyar nyelv 5.-8. évfolyam ............................................................................................ 54

5. évfolyam........................................................................................................................................................ 54

6. évfolyam........................................................................................................................................................ 60

7. évfolyam........................................................................................................................................................ 66

8. évfolyam........................................................................................................................................................ 71

6. Magyar irodalom 5.-8. évfolyam ....................................................................................... 76

5. évfolyam........................................................................................................................................................ 76

6. évfolyam........................................................................................................................................................ 83

7. évfolyam........................................................................................................................................................ 90

8. évfolyam........................................................................................................................................................ 97

7. Német nyelv ..................................................................................................................... 107

8. Német nyelv 1–2. évfolyam ............................................................................................. 113

1. évfolyam...................................................................................................................................................... 114

2. évfolyam...................................................................................................................................................... 119

9. Német nyelv3–4. évfolyam .............................................................................................. 124

3. évfolyam...................................................................................................................................................... 125

4. évfolyam...................................................................................................................................................... 128


5. évfolyam...................................................................................................................................................... 139

6. évfolyam...................................................................................................................................................... 143


7. évfolyam...................................................................................................................................................... 154

8. évfolyam...................................................................................................................................................... 158

12. Célnyelvi civilizáció 5-8. évfolyam ................................................................................. 163

13. Célnyelvi civilizáció 5–6. évfolyam ................................................................................ 168

14. Célnyelvi civilizáció 7–8. évfolyam ................................................................................ 172

15. Matematika ...................................................................................................................... 176

1. évfolyam...................................................................................................................................................... 176

3

2. évfolyam...................................................................................................................................................... 185

3. évfolyam...................................................................................................................................................... 198

4. évfolyam...................................................................................................................................................... 202

5. évfolyam...................................................................................................................................................... 209

6. évfolyam...................................................................................................................................................... 217

7. évfolyam...................................................................................................................................................... 227

8. évfolyam...................................................................................................................................................... 237

16. Történelem, társadalmi és állampolgári ismerete ............................................................ 247

5. évfolyam...................................................................................................................................................... 250

6. évfolyam...................................................................................................................................................... 256

7. évfolyam...................................................................................................................................................... 268

8. évfolyam...................................................................................................................................................... 280

17. Etika ................................................................................................................................. 294

1. évfolyam...................................................................................................................................................... 299

2. évfolyam...................................................................................................................................................... 304

3. évfolyam...................................................................................................................................................... 311

4. évfolyam...................................................................................................................................................... 317

5. évfolyam...................................................................................................................................................... 327

6. osztály ......................................................................................................................................................... 334

7. osztály ......................................................................................................................................................... 342

8. osztály ......................................................................................................................................................... 347

18. Környezetismeret ............................................................................................................. 354

1. évfolyam...................................................................................................................................................... 362

2. évfolyam...................................................................................................................................................... 367

3. évfolyam...................................................................................................................................................... 377

4. évfolyam...................................................................................................................................................... 384

19. Természetismeret ............................................................................................................. 391

5. évfolyam...................................................................................................................................................... 395

6. évfolyam...................................................................................................................................................... 417

20. Biológia-egészségtan 7-8. évfolyam ................................................................................ 445

7. évfolyam...................................................................................................................................................... 445

8. évfolyam...................................................................................................................................................... 455

21. Fizika ............................................................................................................................... 463

7. osztály ......................................................................................................................................................... 467

8. osztály ......................................................................................................................................................... 480

22. Kémia ............................................................................................................................... 492

7. évfolyam...................................................................................................................................................... 493

8. évfolyam...................................................................................................................................................... 501

23. Földrajz 7-8. évfolyam .................................................................................................... 510

7. évfolyam...................................................................................................................................................... 513

8. évfolyam...................................................................................................................................................... 523

4

24. Ének-zene 1–8. évfolyam ................................................................................................ 535

1. évfolyam...................................................................................................................................................... 536

2. évfolyam...................................................................................................................................................... 542

3. évfolyam...................................................................................................................................................... 548

4. évfolyam...................................................................................................................................................... 553

5. évfolyam...................................................................................................................................................... 563

6. évfolyam...................................................................................................................................................... 567

7. évfolyam...................................................................................................................................................... 571

8. évfolyam...................................................................................................................................................... 575

25. Vizuális kultúra ................................................................................................................ 579

1. - 2. évfolyam ............................................................................................................................................... 581

3. osztály ......................................................................................................................................................... 600

4. osztály ......................................................................................................................................................... 619

5. évfolyam...................................................................................................................................................... 646

6. évfolyam...................................................................................................................................................... 653

7. évfolyam...................................................................................................................................................... 663

8. évfolyam...................................................................................................................................................... 671

26. Hon- és népismeret .......................................................................................................... 681

5. évfolyam...................................................................................................................................................... 682

27. Informatika ...................................................................................................................... 690

4. évfolyam...................................................................................................................................................... 694

5. évfolyam...................................................................................................................................................... 698

6. évfolyam...................................................................................................................................................... 704

28. Technika, életvitel és gyakorlat ....................................................................................... 710

1.évfolyam: ..................................................................................................................................................... 711

2. évfolyam: .................................................................................................................................................... 716

3. évfolyam: .................................................................................................................................................... 722

4. évfolyam: .................................................................................................................................................... 727

5.évfolyam....................................................................................................................................................... 734

6. évfolyam...................................................................................................................................................... 739

7. évfolyam...................................................................................................................................................... 746

29. Testnevelés ...................................................................................................................... 753

1.évfolyam....................................................................................................................................................... 755

2. évfolyam...................................................................................................................................................... 764

3. évfolyam...................................................................................................................................................... 774

4. évfolyam...................................................................................................................................................... 785

5. évfolyam...................................................................................................................................................... 798

6.évfolyam....................................................................................................................................................... 813

7. évfolyam...................................................................................................................................................... 830

8. évfolyam...................................................................................................................................................... 846

5

1. Magyar nyelv és irodalom 1. évfolyam

Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az

anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek

elsajátíttatása. Az anyanyelvi képességek fejlesztése nemcsak cél, hanem eszköz is a

személyiség harmonikus fejlődéséhez, a nemzeti önazonosság erősödéséhez, a kognitív és

érzelmi fejlődéshez, valamint mindezek katalizátora is egyben.

Az anyanyelvi nevelésnek kisiskolás korban is alapvető szerepe van a kulcskompetenciák

kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve, ez által válik lehetővé a kultúra aktív

befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, az identitás kialakulása, az önálló ismeretszerzés

és a tanulás.

A magyar nyelv és irodalom tantárgy további fontos feladata a szóbeli és az írásbeli

érintkezések önálló és kreatív, integrált használatának elsajátíttatásához szükséges alapvető

képességek intenzív fejlesztése, a modern társadalom különféle színterein gyakorolt nyelv-

használati módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos, adekvát, tanulói

tevékenységekre épülő, folyamatos gyakoroltatása.

A kor szükségleteinek és a társadalom elvárásainak megfelelően az alsó tagozatos magyar

nyelv és irodalom tantárgy középpontjába a kerettanterv az olvasás-szövegértés és a helyes

beszéd képességének fejlesztését helyezi, mint kiemelt területet, és ennek új elemeiként

megjelennek az olvasási stratégiák is. Az olvasás és az írás képességének elsajátítása kulcs az

önálló tanuláshoz, majd pedig a boldoguláshoz a mindennapi életben.

A kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor különféle szinten birtokolják és

használják anyanyelvüket. Az első iskolai években a tanító feladata nem az elméleti rend-

szerezés, hanem a változatos és egyre magasabb szinten történő gyakoroltatás a különféle

kommunikációs helyzetekben, illetve a szorongásmentes, motivált nyelvi fejlődési környezet

megteremtése. A játékos, önkifejező gyakorlatok lehetőséget teremtenek a nyelvi tudatosság,

a kreativitás, az árnyalt önkifejezés, a másik megértésének igényére, a képességek

fejlesztésére. E fejlesztési folyamatra épülhet majd a továbbiakban az anyanyelvi és az

irodalmi kultúra megismertetése.

Az irodalmi nevelés kialakítja és fejleszti a művekkel folytatott aktív párbeszéd képességét.

Elsődleges feladata az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése és megerősítése.

Az irodalmi műveltség megalapozásához kisiskolás korban a szövegolvasáshoz kapcsolódó

szövegelemző és értelmező együttgondolkodás, a saját gondolatok kifejtése, egymás

véleményének megismerése, valamint az irodalmi művekkel kapcsolatos tapasztalatszerzés,

az esztétikai, erkölcsi értékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott befogadása nyit utat.

Mindez komoly hatást gyakorolhat az érzelmi élet, az önismeret és a társas kapcsolatok

fejlődésére.

A különféle kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó tevékenységek kedvező feltételeket

teremtenek az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztéséhez, az ismeretfeldolgozás

kulturális technikáinak megismeréséhez és gyakorlásához.

1–2. évfolyam

A tanuló érzelmi érzékenysége, erkölcsi gondolkodása legalább olyan szintre kerül, hogy az

olvasott művekben képessé válik emberi alaphelyzetek, irodalmi témák, természeti

motívumok felismerésére, megnevezésére. Bekapcsolódik a jó és a rossz, a szép és a csúnya

fogalmak tartalmáról szóló órai beszélgetésekbe. Megismeri a nagy ünnepkörök egy-egy

szöveghagyományát, ezeket évszakok szerint is képes elhelyezni, valamint ismer ezekhez

kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Részt vesz a

ritmusérzékét, mozgáskultúráját is fejlesztő önismereti gyakorlatokban, szerepjátékokban.

6

Képessé válik az olvasmányaihoz kapcsolódó személyes ismeretek, élmények felidézésére és

megosztására, gondolatok, érzelmek, vélemények kifejezésére. Szívesen részt vállal ritmusos,

énekes rögtönzésekben, különböző kreatív játékokban. Képes mindennapi konfliktusok

átélésére bábjátékban, drámajátékban. Kipróbálja a testmozgás, a manuális és művészeti

alkotó tevékenység több formáját, és képes megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit,

tapasztalatait. A magyar nyelv és irodalom foglalkozások feladatmegoldásaiban, közös

tevékenységeiben tapasztalatot szerez a társakkal való együttműködésről, tevékenységek

kezdeményezéséről. A kisiskolások, akik korán találkoznak audiovizuális és hipertextes

(internetes közegben működő) szövegekkel is (gyerekfilmek, reklámok, videojátékok,

közösségi oldalak használata), megismerkednek a szövegek különböző modalitásaival, eltérő

médiumok szövegalkotó sajátosságainak alapjaival is (az írott szöveg, a hang és a kép

kapcsolatával – egyszerű, játékos formában). A tanuló játékos gyakorlatok révén elsajátít

néhány, a koncentrációs képességét fejlesztő memóriagyakorlatot. Az olvasásmegértés

folyamatában fejlődik a szókincse, a nyelvi-logikai kapcsolatokat, következtetéseket,

viszonyításokat felismerő képessége. IKT eszközökkel képes irányított, majd önálló

információkeresésre, rövid szövegek létrehozására. Segítséggel felismeri szükségleteit, tud

kérdezni, gyakorlatot szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében.

A gyerekek az iskolába lépés előtt először a szűkebb környezetüktől sajátítják el a magyar

nyelvet. A tantárgy feladata ennek az ösztönös nyelvtudásnak a formálása, a nyelvi tudatosság

fejlesztése.

Az 1−2. évfolyam legfontosabb feladata az olvasás és az írás megtanítása, az igényes

beszéd fejlesztése, amely egyben a további anyanyelvi nevelés alapja is. Az olvasás és az

írás életkornak megfelelő tudása nélkül elképzelhetetlen a tantárgyakban való továbbhaladás.

Az első olvasási sikerek meghatározó erejűek az olvasóvá válás, az olvasással kapcsolatos

pozitív viszonyulások kialakulásának folyamatában. Ezért az első osztályokban a tanulók

egyedi sajátosságaira tekintettel, differenciáltan kell megszervezni az olvasástanulás

folyamatát, haladási tempóját a tanulási kudarcok, a tevékenységgel kapcsolatos szorongások,

gátoltság kialakulásának megelőzése érdekében.

Az anyanyelvi nevelés területeit arányosan kell fejleszteni, s el kell érni, hogy a különböző

területek képességfejlesztése és ismeretanyaga egységet alkosson. Kiemelt feladat a szókincs

gyarapítása, a használt szavak jelentésrétegeinek, stílusértékének és különféle használatainak

a megismertetése és tudatosítása, mert az anyanyelvi kommunikáció egyik feltétele a szókincs

árnyalt ismerete.

Az értő olvasás fejlődésében fontos szerepe van a szöveggel való foglalkozásnak. A fejlesztés

eredményeként elvárható, hogy a tanuló néma olvasás útján megértse tankönyvei szövegének,

a feladatok utasításainak a lényegét.

Az írás eszközzé fejlesztése a kézírás megtanításával kezdődik. A betűformák és

betűkapcsolások elsajátításán keresztül vezet az út az írás automatizálásáig. Olyan

írástempóra kell szert tenniük a tanulóknak, amely kiszolgálja a tanulási igényüket, s megfelel

az életkorban elvárható követelményeknek.

Az anyanyelvről szerzett ismeretek segítségével a tudatos nyelvszemléletet, az emeltebb

igényű szóbeli és írásbeli anyanyelvhasználatot alakíthatjuk ki. Ennek keretében a magyar

nyelv rendszerére vonatkozó elemi ismereteket szerezhetnek a tanulók. A fogalomalkotás

nyelvi tapasztalásra épül. A nyelvtani ismeretekhez kapcsolódik a helyesírási szabályismeret

és a helyesírási készség elemi szintjének kialakítása. A szabályalkalmazással

párhuzamosan futó fejlesztési feladat a tanulók önellenőrzésének és hibajavító

tevékenységének, a helyesírási szótár használatának szokássá fejlesztése.

7

Kompetenciák

Anyanyelvi kommunikáció

Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület

Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és

vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg

értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális

tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a

szabadidős tevékenységekben.

Célok és feladatok

Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes

nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak,

irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő

sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle

helyzetekben.

A gyermekek különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni

tudjanak, kommunikációját figyelemmel kísérje és a helyzetnek megfelelően azt tudja

alakítani. A kommunikációval kapcsolatos ismeretek, szabályszerűségek, normák megtanítása

és gyakorlása. A szövegértés-tanításnak ebben a formában nemcsak célja, hanem módszere is

a kommunikáció, hiszen a feladatmegoldások, az ellenőrzés, az értékelés folyamatos

eszmecserét feltételeznek a tanár és a tanulók között. A szövegértési képességeket olyan

tanulási folyamatban fejleszteni, amely a tanuló és a pedagógus demokratikus

együttműködésére, vitáira, eszmecseréire épül, kommunikatív cselekvésekre ösztönöz,

önállóságot és kritikai készséget kíván.

Képes legyen megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni,

összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját

szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és

kifejezni.

Cél feloldani az olvasási kudarcok által okozott szorongásokat. Ennek egyik feltétele a

tévedések és a próbálkozások lehetőségének megadása. A kutatószemlélet fontos eleme a

kérdésfeltevés.

A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az

esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a

nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét.

A tanulás tanítása

A tanulás nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág

értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség

fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata.

A tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a

kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában.

A gyermekek élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját

pszichikus feltételeiket.


Fontos:

a hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása,

az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása,

a könyvtári és más információforrások használata

8

az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása;

az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka;

az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása;

a gondolkodási kultúra fejlesztése;

az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása;

az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári

ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az

elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a

keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét,

információs értékét.

El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az

interneten való keresés stratégiáját.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai

megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának

elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve

különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a

tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a

mozgóképet.

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az

európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a

világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző

ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is.


Művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások

véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és

kiaknázása.

A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai

érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság

fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális

életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk

a világban.

Énkép, önismeret

Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső

diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a

személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége

irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról,

képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól.


Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított

tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész

folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját

fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának

alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség

9

önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint

mindezek eredményeként a személyes méltóság.

Hon- és népismeret

Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző

sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit.


Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok,

feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a

haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket,

gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a

szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz

vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit.

Szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterület

A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák körébe olyan attitűdök, képességek és

készségek tartoznak, amelyek az egyén belső, személyes harmóniájának és társadalmi

beilleszkedésének alapját képezik.


E terület lényeges attitűdelemei: az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős

magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a tolerancia és az őszinte kommunikáció,

az értelmes kockázat vállalásának bátorsága. A kapcsolódó képességcsoport legfontosabb

összetevői az egyén szintjén a reális énkép kialakításának képessége, a frusztráció elviselése,

a reális egyéni célok kitűzésének és követésének, a szabályok és a vágyak összehangolásának,

a cselekvési alternatívák meglátásának képessége, a döntési képesség, a

kezdeményezőkészség, az akaraterő és a kitartás. A társas viselkedés terén pedig az empátia, a

kommunikációs és kooperációs készség, a vitázó- és érvelőképesség, a konfliktustűrő, kezelő,

megoldó képesség, valamint a vezető- és szervezőképesség kap kitüntetett szerepet.

Jellegzetes módszerek:

kooperatív tanulás,

projektmódszer,

vita,

dráma,

kutatás,

felfedezés,

terepgyakorlat,

interjúkészítés és újságírás.

10

1. évfolyam magyar nyelv és irodalom

Évfolyam 1.

Heti óraszám 8

Éves óraszám 288

Célok, feladatok

Beszoktatás az iskolai életbe, az óvodából az iskolába való átmenet segítése.

A tanulás eszközeinek és az eszközök használatának megismertetése, gyakorlása, elemi

tanulási szokások kialakítása.

Széleskörű nyelvi tapasztalatszerzési lehetőségek megteremtése.

A nyelvhasználat tudatosítási folyamatainak megindítása.

Intenzív szókincs- és beszédfejlesztésre alapozottan új nyelvhasználati módok, az olvasás és

írás megtanítása.

Fejlesztési követelmények

Az iskolai tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók, alapvető képességek célirányos

fejlesztése (pl. a figyelem tartóssága, tudatossága, feladattudat, a kivárás képessége,

differenciált látási és hallási megfigyelések, mozgáskoordináció, finommozgások, beszéd és

beszédértés).

A tanulás iránti érdeklődés a motiváltság erősítése és továbbfejlesztése.

Szépirodalmi szövegek olvasásával az értő olvasás fejlesztése, a szövegekben rejlő erkölcsi,

esztétikai és igazságértékek felismertetése.

A társadalomban való eligazodáshoz, a felnőtt-gyermek kapcsolatok és a családi élet körében

irányított tapasztalatszerzés és a tapasztalatok elemzése.

Témakörök Éves órakeret felosztása

I. Az olvasás és az írás megtanításának előkészítése 32 óra

II. Olvasás, szövegértés 144 óra

III. Írástanítás 100 óra

IV. Ismétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések 12 óra

288 óra

I. Az olvasás és az írás megtanításának előkészítése 32 óra

Fejlesztési feladatok Tananyag, tartalom A továbbhaladás feltételei

A tanulás megkezdéséhez

szükséges pszichológiai felté-

telrendszer fejlesztése.

A beszéd és a beszédértés fej-

lesztése.

Az olvasás és az írás megta-

nulását előkészítő tevékeny-

ségek és gyakorlatok.

A mondat, a szó, a hang

tapasztalati alapozása.

Az írástanulás technikai meg-

alapozása.

Beszédlégzés, artikulációs,

időtartam és helyes kiejtési

gyakorlatok.

Mondókák, versek, gyermek-

dalok, találós kérdések tanu-

lása, mondása.

Érzékelő, memóriafejlesztő

játékok, bábozás, szerepjá-

tékok.

Tapasztalatszerzés a szöveg-

ről, mondatról, szóról, han-

gról.

Hangok helyének, időtarta-

mának megfigyelése szavak-

A hangok tiszta ejtése.

Gondolatok egyszerű, érthető

megfogalmazása.

Helyes tájékozódás a térben,

síkban.

Helyes ceruzafogás, testtar-

tás, eszközhasználat.

11

ban.

Hang kiemelése a szóból,

önálló hangoztatása, össze-

kapcsolása más hanggal.

Analizáló-szintetizáló felada-

tok: mondatok, szavak kiegé-

szítése, mondatalkotások.

Tájékozódás térben, síkban,

testsémán.

Relációkat, térben vagy sík-

ban elfoglalt helyet, helyzetet

kifejező szavak ismertetése,

értelmezése.

A füzet és írószerek haszná-

latának gyakorlása, finom-

mozgásokat, mozgáskoor-

dinációt fejlesztő gyakorla-

tok.

Vonalvezetési gyakorlatok,

betű-elemek vázolása, írása.

II. Olvasás, szövegértés 144 óra


A beszéd és beszédértés fej-

lesztése.

Válaszadás kérdésekre.

Szóban elhangzó utasítások

végrehajtása.

Mese tartalmának követése

hallás útján.

Olvasási készség fejlesztése.

Az önálló tanulás képességé-

nek fejlesztése.

Olvasástechnika fejlesztése.

Memoriterek tanulása.

Szociális képességek fejlesz-

tése.

Betűismeret

Hang kiemelése szóból, a

hang és betű azonosítása.

A hallási, látási kép és a be-

szédmozgás kapcsolatának

kiépítése, megerősítése.

Olvasási gyakorlatok

Betű felismerése betűsorban,

betűcsoportban, szavakban.

A betűk összeolvasása.

Rövid, egyszerű, néhány

mondatos szövegek szótago-

ló, majd folyamatos olvasá-

sának gyakorlása.

Az olvasottak megértésének

ellenőrzése egyszerű felada-

tok megoldásával.

Tapasztalatszerzés az anya-

nyelvi ismeretek körében

A szöveg, a mondat, a szó, a

szótag, a hang és a betű felis-

merése, megnevezése.

Megfigyelések a hangok kép-

zéséről és fajtáiról.

Segítségadással beszámol ol-

vasmányai tartalmáról. Fejből

tud 5-6 verset, 2-3 mondókát,

nyelvtörőt, sorolót.

Nyelvi hibáit tanítói segítség-

gel javítja.

Néma olvasás útján megérti a

tankönyvi szövegeknek meg-

felelő nehézségű olvasmá-

nyok tartalmát.

Ismert tartalmú és gyakorolt

szöveget felkészülés után las-

sú folyamatossággal, szöveg-

hűen olvas.

Olvasási hibáit segítségadás

mellett javítja.

Érthetően, megfelelő hang-

erővel mondja el a memori-

tereket.

Tapasztalati alapon megkü-

lönbözteti a szöveget, monda-

tot, szót, szótagot, hangot,

betűt. A szavakat szótagokra

bontja. Ismeri az időtartam és

a j hang kétféle jelölési

módjait.

12

A szöveg és mondat tagolt-

sága (mondathatár, szavak

különírása).

Helyesírási szabályosságok

felismerése és alkalmazása:

- hangok időtartamának jelö-

lése

- mondatkezdés, zárás,

- nagy kezdőbetűs szavak.

Irodalomolvasás

Rövid versek, mesék, történe-

tek, sorolók, gyermekjátékok

olvasása a népköltészet és

műköltészet köréből.

Szavak, szövegrészek értel-

mezése.

Szereplők, helyszín, esemé-

nyek megfigyeltetése.

Az időjárás és a természet

változásainak, az emberek, az

állatok, növények életének

megfigyelése.

A természet védelmére és

szeretetére nevelés.

A család és a gyermek kap-

csolatrendszerének megfigye-

lése, elemzése.

Élethelyzetek megeleveníté-

se, szerepjátékok, bábos meg-

jelenítés.

Köszönés, kérés, ajándéko-

zás, köszöntés, megköszönés.

A gyermeklexikon használa-

ta.

Látogatás a könyvtárban, bú-

várkodás a könyvek között.

III. Írástanítás: 100 óra


Önellenőrzés módszerének

tanulása, gyakorlása.

Íráskészség fejlesztése.

Tájékozódás a térben és a vo-

nalrendszerben.

Finommozgásokkal az írás-

technika fejlesztése.

Írott betűalakok tanulása

Az írott kis- és nagybetűk

alakítása és kapcsolása.

Betűkapcsolások, rövid sza-

vak leírása.

Hangok időtartamának jelö-

lése.

Ismeri a magyar ábécé betű-

inek írott alakjait. Rövid sza-

vakat, szókapcsolatokat és

mondatokat betűcsere, betű-

kihagyás nélkül másol nyom-

tatott mintáról.

Gyakorolt szókészlet körében

alkalmazza a szókezdő nagy-

betűt.

Jelöli a mondatkezdést és zá-

13

rást.

Másolás írott, majd nyomta-

tott mintákról

Szavak, szókapcsolatok, rö-

vid mondatok, 6 betűnél nem

hosszabb szavak, látó-halló

tollbamondása.

Rövid szavak írása emléke-

zetből.

IV. Ismétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések 12 óra

A tanulás folyamatának szükség szerinti pontjain az elsajátított tananyag logikai rögzítése. A

tematikus egységek végén tájékozódás a tanulók előrehaladásáról.

Értékelés

A tanulók szöveges értékelést kapnak a tanév során.

Taneszközök

Olvasókönyv, olvasás munkafüzet, írás munkafüzet, vonalas füzetek, gyermeklexikon.

14

2. Magyar nyelv 2.-4. évfolyam

Évfolyam 2. 3. 4.

Heti óraszám 4 4 3

Éves óraszám 144 144 108

2. évfolyam

Célok, feladatok

Megtanítani a gyerekeket az írásbeli nyelvhasználatra.

Alapfeladat az esztétikus kézírás megtanítása.

Anyanyelvi képességek fejlesztése, alapvető hangtani, szótani és mondattani ismeretek

elsajátíttatása.

A helyesírás megalapozása és fejlesztése.


Az íráskészség alakítása.

A nyelvtani és helyesírási ismeretek megújítása, a tudatos nyelvszemlélet alapozása.

Témakörök Az éves órakeret felosztása

I. Írástechnika fejlesztése, az eszközszintű írás előkészítése: 70 óra

II. Nyelvtani és helyesírási ismeretek, összefoglalások: 68 óra

III. Eredményvizsgálat (2 írás, 4 nyelvtan, helyesírás):. 6 óra

144 óra

I. Írástechnika fejlesztése, az eszközszintű íráskészség előkészítése: 70 óra


A kötött betűs ábécé másolá-

sa. A kis- és nagybetűk is-

métlése alakítás szerinti cso-

portokban. Lendület gyakor-

latok végzése. Szótövek tol-

dalékolása. Szósorok, bővülő

szószerkezetek, mondatok,

írása másolással vagy tollba-

mondással. Mondatok, rövid

szöveg másolása írott vagy

nyomtatott mintáról.

Mondatalkotások, variálások,

kapcsolások lejegyzése. Két-

három összefüggő mondat

leírása tollbamondással.

Rövid mondókák, versek le-

jegyzése emlékezetből. A

nyelvtani anyaghoz kapcsoló-

dó helyesírási ismeretek

gyakorlása. Az önálló írás

alkalmazása: válaszadás kér-

A betűismeret megerősítése.

A betűalakítás és kapcsolás

ismétlése, gyakorlása.

Az írásmozgás automatizá-

lása.

A helyes írásszokások meg-

szilárdítása (mondatírás szó-

szerkezetenként, a sorok ki-

töltése).

A leírtak javítása önellenőr-

zéssel és tanítói utasításra.

A Helyesírási szójegyzék

használata.

A második félévben az esz-

közszintű íráshasználat ala-

pozása.

A keltezés írása.

Szavak, szószerkezetek, két-

három mondat helyes leírása

másolással, tollbamondásra.

15

désekre, mondatok leírása

időrendben, hiányos szöveg

kiegészítése, két-három

összefüggő mondat megfo-

galmazása önállóan.

II. Nyelvtani és helyesírási ismeretek: 68 óra


Az ábécé tanulása, alkalma-

zása (nevek betűrendbe állí-

tása, szótárhasználat). A

hosszú és a rövid hangok föl-

ismerése a beszédben, megfe-

lelő jelölésük írásban. Az ó,

ő, ú, ű végű szavak

helyesírása, a kivételek

megtanulása. Az ly-nal és a j-

vel írandó szavak keresése a

Helyesírási szógyűjtemény-

ből. Az egyszerű szavak elvá-

lasztása. Az egyalakú szótö-

vek és a toldalékok megkü-

lönböztetése egyszerű sza-

vakban. A kiejtéstől eltérő

írásképű szavak egyszerűbb

eseteinek helyesírása szóta-

golás vagy szóelemzés segít-

ségével. Rokon értelmű sza-

vak, kifejezések gyűjtése.

A mondat nagybetűs kezdése.

Állító és tagadó mondatok

megfogalmazása. A kijelentő

és a kérdő mondatok fölisme-

rése.

A tanult helyesírási ismeretek

gyakorlása.

A beszéd és az írás részei:

mondat, szó, hang/betű.

A magyar ábécé, a betűrend-

be sorolás, a magán- és a

mássalhangzók megkülön-

böztetése.

Az időtartam jelölése.

A j hang kétféle jelölése.

A szótagolás: az egy szótagú

és a több szótagú szavak.

Az elválasztás szabályai.

A szavak szerkezete: a szótő

és a toldalék.

A kiejtés szerinti és a kiejtés-

től eltérő írásképű szavak.

Kijelentő és kérdő mondat.

Az –e kérdőszócska haszná-

lata a kérdő mondatokban.

Az ábécé ismerete.

A magán- és mássalhangzók

fölismerése, a rövid és a

hosszú hangok megkülön-

böztetése szóban és írásban.

A hangok időtartamának jelö-

lése a begyakorolt esetekben.

Rövid „fonetikusan" írandó

szavak, szószerkezetek he-

lyes lejegyzése tollbamondás-

sal, a kiejtéstől eltérőké má-

solással. A j hang biztos jelö-

lése 20 - a tanulók által gyak-

ran használt – szóban.

Egyszerű szavak elválasztása

a szótagolás szabályai szerint.

A mondat nagybetűs kezdése,

szavakra tagolása segítséggel.

Hibajavítás tanítói irányítás-

sal.

III. Eredményvizsgálat: 6 óra

Értékelés

Eredményvizsgálatok: 2 írás

4 nyelvtan, helyesírás

Taneszközök

Nyelvtankönyv + munkafüzet, írás munkafüzet, vonalas füzetek.

A magyar helyesírás szabályai (Akadémia Kiadó, 12. (utolsó) kiadás).

16

3. évfolyam

Célok, feladatok

Nyelvhasználati tapasztalatok szerzése nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és

alkalmazása. Helyesírási szabályismeret és alkalmazás, Az írástempó fokozása mellett a

rendezett íráskép kialakulásának elősegítése. Az írás-helyesírás tanításának célja az

életkornak és az oktatás igényeinek megfelelő írástechnika differenciált kialakítása, a tanulást

és az írásos önkifejezést szolgáló eszközzé fejlesztése az olvashatóság, a rendezettség és a

helyesség igényével.

A tapasztalati megalapozottságú, elemi szintű grammatikai ismeretek megszerzésével

elkezdődik a tudatos nyelvszemlélet kialakulásának folyamata. Fejlődésnek indul a nyelvi

kifejezésre irányuló figyelem, az önértékelő képesség, a kritikai érzék és az igényes,

változatos és kifejező nyelvhasználatra való törekvés különféle kommunikációs helyzetekben.


A nyelvi tapasztalatok körének bővítése. A nyelvtani fogalomrendszer megalapozása a

szófajok körében. A tanulók önállóságának növelése a feladatvégzés önállóságában, a

szabályalkalmazásban, önellenőrzésben és a hibajavításban.

Az írás eszközszintre emelésének segítése. E tevékenységben a kitartás és a folyamatjellegű

gyakorlás ösztönzése.

Az írástempó fokozása mellett a helyesség, az íráskép rendezettségének, esztétikumának

értékként való elfogadtatása.

Témakörök:

I. Írásgyakorlás 18 óra

II. Nyelvtani és helyesírási ismeretek 118 óra

Eredményvizsgálat 8 óra

Összesen: 144 óra

Íráskészség


Az írástechnika fejlesztése,

helyes írásszokások

megszilárdítása (testtartás,

írószerfogás,

kézcsúsztatás).Hibás

betűformák javítása,

nehezebb betűkötések gya-

korlása megfelelő szóanya-

gon.

Lendületgyakorlatok vég-

zése.

Szósorok, bővülő szószer-

kezetek írása tollbamon-

dásra.

Rövid mondatok megjegy-

zése, leírása egyszeri hal-

lásra. Másolás időre.

Jól ismert memoriterek le-

Olvasható, tetszetős íráskép ala-

kítása, a torzulások javítása.

Az írástempó fokozása.

Az írás eszközként való haszná-

lata.

Az írott szöveg esztétikus, gaz-

daságos elrendezése (vázlat, fo-

galmazás).

Javítás önellenőrzéssel és tanítói

utasításra a helyesírási szótár

használata.

Egyéni tempójú, tiszta, ren-

dezett írás.

Önálló írásbeli munkák

javítása tanítói segítséggel.

17

jegyzése emlékezetből.

A nyelvtani és helyesírási

ismeretek gyakorlása: válo-

gató másolással, tollbamon-

dással, szógyűjtéssel, hiá-

nyos szövegek pótlásával.

A szövegalkotás gyakorlá-

sa: írásbeli feladatok meg-

oldása, önálló fogalmazá-

sok.

A párbeszéd lejegyzésének

tanulása.

Szükség esetén az

olvashatóság javítása.

Nyelvtani és helyesírási ismeretek

Fejlesztési feladatok Tananyag, tartalmak A továbbhaladás feltételei

Tagolatlan szöveg monda-

tokra bontása.

A tanult mondatfajták fölis-

merése; jelentésüknek meg-

felelő hangoztatásuk.

Adott mondatfajta megfo-

galmazása állító és tagadó

formában.

A mondatzáró írásjelek he-

lyes használata az egyszerű

mondatok végén.

Kijelentő mondat átalakítása

más mondatfajtává.

Egyjelentésű és többjelentésű

szavak keresése.

A szóismétlés elkerülése ro-

kon értelmű igék használa-

tával.

A személyragok leválasztása

egyalakú igetőről. Hosszú

mgh.-k és msh.-k jelölése a

szótőben.

Az -ít,- ul,-ül végű igék he-

lyesírása. Az igeidők helyes

használata történetek el-

mondásakor.

Az igeidők helyesírása. Adott

ige mondatba helyezése

változó igekötőkkel: az

igekötő jelentésmódosító

szerepének megfigyelése. Az

ellentétes jelentés kifejezése

A mondatok megkülönböz-

tetése a beszélő szándéka

szerint: kijelentő, kérdő

(ismétlés), felkiáltó, óhajtó,

felszólító mondatok és záró

írásjelük.

Az állító és tagadó mondat. A

szavak csoportosítása je-

lentésük szerint.

Az ige jelentése (cselekvés,

történés és létezés); rokon és

ellentétes jelentésű igék.

Az ige személyragjai és a

személyes névmás.

Az igealakok helyesírása a

kiejtés, a szóelemzés, a ha-

gyomány elve alapján (ly-os

igék).

Az igeidők (jelen, múlt jövő)

és jelölésük.

Az igekötő szerepe az ige je-

lentésében.

A leggyakoribb igekötők.

Az és az ige kapcsolódásának

esetei.

A főnév jelentése, fajtái:

köznév, tulajdonnév.

A tulajdonnevek helyesírása.

Hosszú hangok jelölése a

szótőben.

A főnév többes száma.

Ragos főnevek: a -ban, -ben,

Igék, főnevek, melléknevek

fölismerése; szófajuk megne-

vezése.

A tanult tulajdonnevek nagy-

betűs kezdése.

A korosztály szókincsében

megtalálható egyszerű szavak

helyes rögzítése és elválasz-

tása önállóan.

A j hang helyes jelölése

újabb 25-30 begyakorolt szó-

ban.

A tanult mondatfajták fölis-

merése.

A szöveg tagolása monda-

tokra, a mondatkezdés és –

zárás helyes jelölése.

A mondaton belül a szavak

elkülönítése.

18

igekötős igékkel. az igekötős

ige egybe- és különírásának

gyakorlása. Tulajdonnevek és

köznevek fölismerése

szövegben;

megkülönböztetésük.

Személy- és állatnevek; a

környezet földrajzi neveinek;

könyvek, újságok, fo-

lyóiratok, szövegek címének

nagybetűs kezdése. Ragos

főnevek gyűjtése kérdésekre.

A főnév –t ragjának és a múlt

idő jelének megkülön-

böztetése.

A melléknevek fölismerése

szövegben.

Az összehasonlítás és a fo-

kozás használata szövegal-

kotáskor.

A melléknév helyesírásának

gyakorlása (fokozott, ragos;

ú/ű a szó végén, hosszú mg.

és msh

A szótőben, y-nal vagy j-vel

írandó).

Analógiás szógyűjtések az

igék, a főnevek és a mellék-

nevek körében.

-ba, -be, rag helyes haszná-

lata; a -t rag; hosszú mgh. a

ragokban -ból, - ből, -tól, -től,

-ról, -ről.

A melléknév jelentése; sze-

repe a szövegben; rokon ér-

telmű melléknevek haszná-

lata.

Az ellentétes tulajdonság ki-

fejezésének lehetőségei (el-

lentétes jelentésű igékkel

vagy tagadással).

A melléknevek helyesírása.

A j hang kétféle jelölése az

igékben, a főnevekben, a

melléknevekben.

Nyelvtani ismeretekhez kap-

csolható nyelvhelyességi és

helyesírási tudnivalók.

Helyesírási szótár használata.

A szavak rendszerezése a ta-

nult szófajták szerint.

A számnév fogalma, fajtái.

Ellenőrzés, értékelés

Felmérések írása témakörök lezárása végén, félévi és év végi ismétlés után.

Rendszeres a tanult helyesírási ismeretek tollbamondás utáni osztályzása.

Részosztályzatok a tanult nyelvtani ismeretek elsajátításáról (szófajok felismerése,

csoportosítása stb.).

Írásmunkák rendszeres értékelése.

Taneszközök

Tankönyvek, feladatlapok, füzetek

Könyvek: (minden tanulónak) A magyar helyesírás szabályai legújabb kiadás

19

4. évfolyam


A magyar nyelv és irodalom alsó tagozatos tanításának célja, hogy az életkori sajátosságok

figyelembevételével elindítsa a kisgyermeket a tudatos nyelvhasználat képességének

kialakulása felé. Ezáltal a gyermek megtanul igazodni a kommunikációs helyzethez,

beszédében pontosabbá válik gondolatainak, érzéseinek, véleményének kifejezése,

kialakulnak benne az udvarias nyelvi viselkedés szokásai, eredményesebb lesz

együttműködése társaival és a felnőttekkel. Kiemelkedő feladat az olvasás révén való

tájékozódás megismertetése és az írásbeli nyelvhasználat alapjainak lerakása.

Az 1-4. évfolyam alapfeladata a kézírás megtanítása, a helyesírás megalapozása, a

szövegértés és a szövegalkotás elemi gondolkodási és nyelvi műveleteinek megismerése és

gyakorlása. E célból adunk alapismereteket a nyelv rendszeréről, a szóbeli és írásbeli

nyelvhasználat egyszerűbb szabályairól, és gyakoroltatjuk ezeknek az alkalmazását.

Az alsó tagozatra jellemző a nyelvi képességek és az irodalomolvasás integrált fejlesztése. A

mesék, történetek olvasása, dramatizálása; a szövegrészletek és a rövid versek emlékezetből

való megtanulása alkalmat ad a tanulók szókincsének bővítésére, kifejezőképességének

komplex fejlesztésére. Az olvasottakról való beszélgetés elősegíti a szövegek jobb megértését,

ez pedig fejlesztően hat az élőbeszéd, a felolvasás és a szövegfogalmazás minőségére. Az

életkori befogadóképességnek megfelelő ismeretterjesztő szövegek megalapozzák az önálló

ismeretszerzést a könyvtárhasználat alapismereteivel együtt. A magyar nyelv és irodalom

tantárgy olvasmányanyaga ismereteket közvetít a társadalomról és a természetről, a hazáról, a

családról és más alapvető személyes emberi kapcsolatokról. Népünk múltjának történetei és

példaértékű személyiségeinek ismerete erősíti a nemzeti azonosságtudatukat. Az olvasmányok

szolgálják személyiségük fejlesztését; a másik ember tiszteletére, a szociális érzékenység-re, a

környezetért érzett felelősségre nevelést. A drámajátékok elősegítik kapcsolatteremtő

képességüket, fejlesztik mozgáskultúrájukat, a beszéd és a testbeszéd (nem verbális

kifejezőeszközök) összehangolását.


A kézírás megtanításával alapozzuk meg a tanulók írásbeli nyelvhasználatát. A betűformák,

kapcsolások elsajátításán keresztül vezet az út az írás automatizálásáig. Olyan írástempóra

kell szert tenniük a tanulóknak, amely alkalmas az írás eszközi használatára. Az íráskép

tetszetős külalakjának érdekében kívánjuk meg a gazdaságos és esztétikus szövegelrendezést,

a szabályoshoz közel álló betűtípus használatát, amely nem zárja ki az egyéni vonásokat. El

kell érniük a tanulóknak a betűtévesztés, csere, kihagyás nélküli írást, a tanult helyesírási

szabályok megtartását. Ezt segíti a képi közlés (vizuális információk) szerepének vizsgálata,

szövegtagoltság, tipográfiai eszközök, ábrák, jelek figyelembevétele a szöveg jelentésének

megértésében.

Nyelvtani és helyesírási ismeretek, ennek révén a tudatos nyelvszemlélet fokozatos alakítása

A tudatos nyelvszemlélet alakításához elengedhetetlenek a magyar nyelv rendszerére

vonatkozó alapvető ismeretek, feltárásukat már az alsó tagozaton megkezdjük. A nyelvtani

ismeretekhez kapcsoljuk a helyesírási alapismeretek nyújtását és folyamatos gyakorol-

tatásukat. A pontos és árnyalt nyelvhasználat gazdagításához hozzájárul a szókincs

mennyiségi és minőségi bővítése: a rokon értelmű és az ellentétes jelentésű szavak

megismertetése, a közmondások, a szólások átvitt jelentésének magyarázata és mindennek

alkalmazása saját szóbeli és írásbeli megnyilatkozásaikban.

A tanulási képesség fejlesztése, ismeretfeldolgozási technikák tanítása

Már az alsó tagozaton megismertetjük a tanulókat az ismeretszerzés írásbeli forrásaival,

lehetőségeivel, a könyv- és könyvtárhasználattal. Fontos mozzanata ennek a szótárak,

20

gyermeklexikonok, enciklopédiák tanulmányozása. Az ismeretfeldolgozási technikák közé

tartozik a gyűjtött adatok célszerű elrendezése vázlat készítése tanítói segítséggel. Elemi

gyakorlottságot kell szerezniük a tanulóknak az információk felhasználásában, a tanult

ismeretek tömörítésében, összefoglalásában.

Könyvtárhasználat: a könyvek tartalmának megállapítása, ismertetése (tartalomjegyzék,

bevezető, fülszöveg alapján, illetve átlapozással). Önálló ismeretszerzés könyvtári munkával:

könyvek keresése bármely tantárgyi témához egyénileg vagy társakkal együttműködve.

Segédkönyvek, a korosztálynak

készült szótárak, lexikonok használata ismeretlen kifejezések magyarázatára, személyekhez,

témákhoz kapcsolódó adatok gyűjtése a tanult anyag bővítésére. Források azonosítása (szerző,

cím, kiadó, a kiadás helye, éve), rövid följegyzés készítése a felhasznált könyvekről.

Témakörök:

I. Nyelvtani és helyesírási ismeretek 98 óra

Eredményvizsgálat 10 óra

Összesen: 108 óra

I. Íráskészség


Olvasható, tetszetős és rende-

zett írás.

Az írott szöveg (vázlat, fogal-

mazás) önálló elrendezése a

lapon (lapszélek, betű- és

sortávolság megtartásával).

Eszközszintű egyéni írás. Rendezett, olvasható írás a

margó, a betű- és szótávolság

megtartásával.

A mondat kezdése nagybetű-

vel, a mondatfajták záró írás-

jelének használata.

II. Nyelvtani és helyesírási ismeretek


A tanult szófajok fölismerése

a szövegben és megnevezé-

sük konkrét példákban.

Az igealakok helyesírásának

gyakorlása.

A jövő idő változatos kifeje-

zése. A kijelentő, a feltételes,

a felszólító módú igealakok

fölismerése és helyesírásuk

gyakorlása.

A tanuló környezetében és ol-

vasmányaiban előforduló tu-

lajdonnevek fajtáinak isme-

rete, helyesírásuk gyakorlása,

helyes alkalmazásuk a

fogalmazásokban.

A főnév ragos alakjának föl-

ismerése, a -val-vel ragos fő-

nevek helyesírásának gyakor-

lása az egyszerűbb esetekben.

A szófajokról tanult ismere-

tek összefoglalása és kibőví-

tése.

Az igemódok, a tulajdonnév

fajtái: személy-, állatnév,

földrajzi név, márka, intéz-

mény-név, a cím.

A főnév ragos alakjai (a –val

-vel rag).

A névutós és névelős főnév.

A tulajdonnevekből képzett

mellék-név egyszerű esetei.

A számnév és fajtái, a határo-

zatlan számnév fokozása.

A keltezés.

A mondatfajták ismétlése,

kapcsolatuk az ige-módokkal.

Az eddig tanult ismeretek

rendezése: hangok, ábécé, be-

tűrend, a szótő és a toldalé-

A mondatfajták megnevezése

konkrét esetekben.

A szavak szófajának, az egy-

alakú szótövek és a tanult

toldalékok fölismerése, az ige

és az igekötő kapcsolatának

helyesírása.

A tulajdonnevek tanult esete-

inek nagybetűs kezdése.

A többes szám fölismerése, a

melléknév, a határozatlan

számnév fokozott alakjának

helyes írás-módja.

Tanítói javítással vagy tanu-

lói önellenőrzéssel feltárt hi-

bák javítása segítséggel.

21

A névutós főnév helyesírása,

a leggyakoribb névutók isme-

rete. A határozott és határo-

zatlan névelő szerepének

megkülönböztetése és helyes

használatuk.

kok egyszerű és össze-tett

szavak.

A nyelvhelyességi és helyes-

írási ismeretek össze-fogla-

lása.

A tanult hagyományos írás-

módú személynevek biztos

helyesírása, a lakóhely föld-

rajzi neveinek helyes lejegy-

zése. A tulajdonnevekből

képzett egyszerűbb -i képzős

mellék-nevek helyesírása.

A határozott és a határozatlan

számnév fölismerése, a szá-

moknak betűvel való leírása

és a keltezés írása.

Az igemódok tudatos haszná-

lata a különféle mondatfaj-

tákban.

Az ly-os szavak körének bő-

vítése.

A szóalakok helyesírásának

gyakorlása szótagolással

és/vagy szóelemzéssel.

Az összetett szavak fölisme-

rése és elválasztásuk.

A névszók fogalomkörének

bővítése: főnévi igenév, mu-

tató és kérdő névmások.

A szavak jelentéstani vizsgá-

lata.

Egyjelentésű, többjelentésű,

azonos alakú.

Az egyszerű és összetett

mondat megkülönböztetése a

felismerés szintjén.

Az alany, állítmány fogalma.

Tárgy, hely-, idő-, mód-, esz-

köz-határozó, minőség-,

mennyiség-, birtokos jelző

felismerése.

Ellenőrzés, értékelés

Felmérők írása témakörök lezárása végén, félévi és év végi ismétlés befejezése után. Összesen

négy nagydolgozat. A felmérők érdemjegye ugyanolyan súlyú, mint az összes többi

osztályzaté. A felmérőknél külön osztályozzuk a tartalmi megoldást és az adott évfolyam

követelményeinek megfelelő helyesírást. 25-30 tollbamondás részosztályzatra. Új nyelvtani

anyagból szóbeli felelet. Minden hónapban füzetvezetésre egy érdemjegyet kapnak a tanulók.

Taneszközök

Tankönyvek, feladatlapok, füzetek

Könyvek:(minden tanulónak) A magyar helyesírás szabályai

(osztályonként több példány) Szólások könyve

Magyar értelmező kéziszótár

Magyar szinonimaszótár

Videó lejátszó, magnetofon, zörej hangkazetta, üres hangkazetta. Írásvetítő, vetítővászon,

fólia (nyomtatásra is), kartonok, textíliák.

22

3. Magyar irodalom 2.-4. évfolyam

Évfolyam 2. 3. 4.

Heti óraszám 4 4 5

Éves óraszám 144 144 180

2. évfolyam

Célok, feladatok

Elindítani a gyerekeket az ösztönös nyelvhasználattól a tudatos felé, és felkészíteni az

udvarias nyelvi magatartásra.

Alkalmassá tenni őket gondolataiknak, érzéseiknek, véleményüknek pontos, a

kommunikációs helyzethez igazodó közlésére és mások közléseinek megértésére.

Megtanítani a gyerekeket az írásbeli nyelvhasználata és az olvasással való ismeretszerzésre.

Megismertetni őket népünk múltjával, hagyományaival, kulturális értékeivel.

Alapfeladat az olvasástechnika és a szövegértés fejlesztése, valamint a szövegalkotás elemi

szerkesztési műveleteinek megismertetése és gyakoroltatása.

A nyelvi és egyéb képességek integrált fejlesztése.

A magyar nyelv megbecsülésére való nevelés, az irodalom megszerettetése.


A beszédképesség fejlesztése, szoktatás a kulturált nyelvi magatartásra.

Az olvasási szokások alakítása.

Az irodalom és az olvasó kapcsolatának megteremtése, a szövegértés fejlesztése.

A szövegalkotási képesség formálása.

A nyelvtani és helyesírási fejlesztési lehetőségek megismertetése az olvasás által, a tudatos

nyelvszemlélet alapozása.

A tanulási képesség fejlesztése, ismeretfeldolgozási technikák tanítása

Témakörök Az éves órakeret felosztása

I. Beszédművelés 6 óra

II. Irodalomolvasás, szövegértés 86 óra

III. Olvasás gyakorlása 32 óra

IV. Tanulási képesség fejlesztése, könyv- és könyvtárhasználat 4 óra

V. Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti

érzék fejlesztése 6 óra

VI. Tánc és dráma 4 óra

VII. Eredményvizsgálat 6 óra

144 óra

I. Beszédművelés: 6 óra


Rövid versek, bővülő monda-

tok olvasása helyes légzés-

technikával.

A hangok időtartamának ér-

zékeltetése a szavakban.

Beszédlégzés: gazdálkodás a

levegővel. A hangok időtar-

tama. Az artikulációs ügyes-

ség fejlesztése.

A hangkapcsolatok helyes ej-

Egyszerű szóbeli közlések

megértése.

Kérdésekre értelmes, rövid

válaszok adása.

A mindennapi kommunikáció

23

Nyelvtörők, állathangutánzók

mondogatása.

A kiejtéstől eltérő írásmódú

szavak hangoztatásai tanítói

minta alapján.

tése.

A szöveg szünettel tagolása

mondatokra.

Mondat- és szövegfonetikai

eszközök alkalmazása a be-

szédben és hangos olvasás-

kor.

A mondatok ereszkedő hang-

lejtése.

alapformáinak alkalmazása a

szokás szintjén: köszönés, be-

mutatkozás, megszólítás, kér-

dezés, kérés, köszönetnyilvá-

nítás, köszöntés.

A szöveg mondatai között

levegővételnyi szünet tartása,

a mondatok helyes hanglej-

tésének meg-valósítása.

Szószerkezetek kiejtése egy

nyomatékkal.

A mondat lényeges részének

kiemelése hangsúllyal.

Ritmikus mondókák, versek

ismételgetése.

A szövegritmus érzékeltetése

természetes mozgásokkal.

Rokon értelmű és ellentétes

jelentésű szavak gyűjtése.

Mondatalkotások a gyűjtött

szavakkal.

Felnőttek és gyerekek társas

kapcsolatainak gyakorlása.

Részvétel a mindennapi élet

különböző helyzeteit, fölidé-

ző szerepjátékokban: meg-

szólítás, tudakozódás, segít-

ségkérés, a segítség megkö-

szönése vagy elhárítása, se-

gítségnyújtás felajánlása, kö-

szöntés, ajándékozás.

Bátor, kreatív kezdeménye-

zés a csoportos szereplésben.

A beszédritmus fejlesztése.

Szókincsbővítés rokon értel-

mű szavakkal.

Udvarias szokások a felnőt-

tekkel és a kortársakkal való

érintkezésben: a társas be-

szélgetés során kapcsolatfel-

vétel, közbeszólás jelzése

gesztusokkal, nyelvi fordula-

tokkal.

A beszélgető társhoz igazodó

udvarias nyelvhasználat.

A nem verbális eszközöknek

a szövegjelentést és a beszéd-

helyzetet kifejező használata.

Beszélgetés adott vagy vá-

lasztott témáról. Történet me-

sélése. Vélemény kulturált

megfogalmazása

II. Irodalomolvasás, szövegértés: 86 óra


A szöveg részletes vizsgálata

tanítói segítséggel: a téma

megállapítása, a cím és a tar-

talom összevetése, a szöveg

gondolategységekre bontása

vázlat segítségével, az isme-

retlen kifejezések értelmezése

szövegösszefüggésben.

A szereplők cselekedeteinek

Népmesék, népdalok, népi já-

tékok, találós kérdések.

A klasszikus és a kortárs, va-

lamint a határon túli magyar

irodalomból: elbeszélések a

gyermekéletről, állatmesék,

verses mesék, tréfás történe-

tek.

A természeti környezetet be-

Feldolgozott szöveg megér-

tésének bizonyítása, tartal-

mának el-mondása a tanító

kérdéseinek irányításával. A

szöveg megértését bizonyítja

a következő

tevékenységekkel:

következtetés,

lényegkiemelés,

24

értékelése, következtetés tu-

lajdonságaikra.

Az események összefoglalá-

sa, a lényeges gondolatok ki-

emelése.

A mesék szóhasználatának

megfigyelése, állandó szó-

kapcsolatainak gyűjtése. A

verses forma fölismerése, a

versritmus jelzése tapssal,

koppantással.

Sorvégi rímek, szó- és gon-

dolatismétlés (refrén) kere-

sése.

Költői képek lerajzolása.

mutató rövid ismeretterjesztő

írások.

A mese értelmezése: témája,

szereplői, eseményei.

A szöveg szerkezetének fölis-

merése adott vázlat alapján.

A cím és a tartalom viszonya.

A mese és a valóság megkü-

lönböztetése.

A zeneiség eszközei a vers-

ben: ritmus, rím, ismétlődé-

sek.

tartalommondás, események

összefoglalása, egyszerű

értékelése az életkornak

megfelelően.

III. Olvasás gyakorlása: 32 óra


Egyjegyű és kétjegyű betűk

biztos megkülönböztetése,

ritkán előfordulók fölisme-

rése (dz, dzs, q, w, x).

Az összetett szavakban egy-

más mellé kerülő

mássalhangzók

differenciálása (malacsült

házszám stb.).

A toldalékos szavak pontos

olvasása.

A kiejtéstől eltérően rögzített

szók helyes olvasása: típusok

szerinti csoportosításban.

Szószerkezetek begyakorlása

és a belőlük alkotott monda-

tok megszólaltatása szerke-

zetüknek megfelelő tagolás-

sal.

A mondatok szerkezetekre

bontása rövid szünetekkel, a

szerkezetek első tagjának

hangsúlyozása.

A néma olvasás gyakorlása

bővülő szószerkezeteken,

mondatokon, többször ismét-

lődő nyelvi anyagon, mondat-

variációkon.

Dramatizált szövegek olvasá-

sa szereposztással.

A betűismeret megerősítése.

Fokozatos áttérés a szótago-

lásról a folyamatos olvasásra.

A kiejtéstől eltérően rögzített

hangkapcsolatok helyes olva-

sása.

A sorváltás megszakítás nél-

küli megvalósítása.

Önálló fölkészülés a hangos

olvasásra.

A kijelentő és a kérdő mon-

dat hanglejtése.

Szünettartás a mondaton be-

lül és a mondatok között.

Ritmusos olvasás: a hangok

időtartamának érzékeltetése,

a szakaszhangsúly alkalma-

zása.

A néma olvasás fejlesztése,

szövegértésének ellenőrzése

feladatok önálló megoldásá-

val.

A beszéd hangalakjának és a

hangos olvasásnak fejlesztése

olvasástechnikai gyakorlatok-

kal.

Tartalmilag tisztázott szöveg

gyakorlás utáni folyamatos

felolvasása a tanult helyes ej-

tési szabályok alkalmazásá-

val.

A felolvasott szöveg tagolása

mondatokra: szünettartás, le-

vegővétel.

25

IV. Tanulási képesség, könyv- és könyvtárhasználat: 4 óra


Kérdésekre válasz keresése

ismeretterjesztő könyvekből.

Kiegészítő információk gyűj-

tése a tanultakhoz.

A kép és a szöveg együttes

értelmezése.

Tájékozódás a könyvek tar-

talmáról címük, tartalomjegy-

zékük alapján.

Kedvenc témájú könyv felku-

tatása a könyvtárban.

Eligazodás a könyvekben a

tartalomjegyzék segítségével.

Tájékozódás a gyermeklexi-

kon betűrendjében.

Gyermekújságok megisme-

rése a könyvtárban.

Az önálló tanulás elindítása.

Gyermekeknek szóló ismeret-

terjesztő könyvek, lexikonok

használata.

A kép és a szöveg kapcsolata.

A könyvtárhasználat alapvető

szabályai.

A könyvek jellemző adatai

(szerző, cím, kiadó, kiadási

év), tartalmi elemei (címlap,

szöveg, illusztráció, tartalom-

jegyzék).

A gyermekújságok jellemzői.

Ismerje meg az életkorának

megfelelő internet használat

lehetőségeit, de kockázatait

is.

A tanuló a tanító

irányításával motiváltan

tanul. A tanulási folyamat

során változatos

tevékenységeket és több

érzékszervet is használ.

Egyszerű ok-okozati

összefüggéseket felismer. A

fantáziáját és képzeletét tudja

aktiválni a megismerés

érdekében.

Ismerjen meg gyermekbarát

honlapokat.

V. Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése: 6 óra


Beszélgetés az iskolai életről,

az osztályközösségről.

Kapcsolatfelvétel a családta-

gokkal és az ismerős felnőt-

tekkel. Baráti kapcsolatok áb-

rázolásának megfigyelése

irodalmi alkotásokban.

Egyszerű ítéletek alkotása a

mesék, versek, olvasott és

hallott irodalmi művek

szereplőiről. Alapvető

erkölcsi, esztétikai fogalmak,

kategóriák kialakítása: szép,

csúnya, igaz, hamis stb. A

történetiségen alapuló

összefüggések megértése az

egy szálon futó

történetekben. Azonosulás,

érvelés szépirodalmi

szövegek kapcsán.

Az iskola és egyéb kisebb kö-

zösségek. Az iskolai közös-

ség tagjai, célkitűzéseik.

A közösségi élet alapvető

szabályainak ismerete. Kö-

zösségi feladatok vállalása,

teljesítése.

Az iskola hagyományai, ün-

nepei. A barátok, a baráti kör.

Az idő múlása: hónapok, év-

szakok, év.

Az emberi életkorok, válto-

zás, fejlődés az ember és a

természet életében.

A múlt néhány emléke

környezetünkben:

múzeumok, névtáblák,

tárgyak, fotók, egyéb

dokumentumok.

Képes állást foglalni alapvető

erkölcsi kérdésekben.

Ismeri, megérti rövid, egy

szálon futó művek

segítségével a történeteket

bemutató művek

szerveződését, felépítését, az

összefüggések logikáját, az

ok-okozati viszonyt.

Meghallgatja mások

véleményét is.

Egyszerű közmondások,

szólások ismerete.

VI. Tánc és dráma: 4 óra


Mesterségek jellegzetes moz-

dulatainak utánzása.

Érzékelő, utánzó és memória-

fejlesztő játékok.

Mindennapi konfliktusok

átélése dramatikus

26

A megszólaló társ fölismeré-

se a hangjáról.

Memóriajáték: az olvasmá-

nyok címének és főszereplő-

jének társítása.

A játék főszereplőjének kivá-

lasztása kiolvasó mondóká-

val. Ünnepeken köszöntő

mondókák előadása.

Népi mondókák, gyermekjá-

tékok, népszokások.

Köszöntő mondókák.

Mesék és történetek földolgo-

zása a dráma eszközeivel, jel-

legzetes mozgások, hang-

utánzások beépítése.

Improvizációs játékok tanári

irányítással.

játékokban: pl. bábozás.

Egyszerű lépésekkel kísért

énekes népi gyermekjáték

előadása társakkal.

A szövegmondás összekötése

ritmikus mozgással.

Az olvasott mesék eljátszása

egyénileg készített bábokkal.

Rövid mesék, történetek dra-

matizálása, a szereplők és a

főszereplő megkülönbözte-

tése.

VII. Eredményvizsgálat: 6 óra

Értékelés: 6 olvasás (szövegértés, hangos olvasás)

Memoriter: Hat-nyolc vers, két-három találós kérdés, népi gyermekjáték.

Taneszközök

Olvasókönyv, munkafüzet, vonalas füzet, gyermeklexikonok, gyermekmagazinok

27

3. évfolyam

Célok, feladatok

A magyar irodalom alsó tagozatos tanításának célja a tudatos nyelvhaszná

a zuglÓi hajÓs alfrÉd magyar nÉmet kÉt tanÍtÁsi …€¦ · a zuglÓi hajÓs alfrÉd...

Documents