adózás európában - penta.hu · pdf...

Lezárva: 2013. június 1.

Dr. Herich György – Munkácsi Márta – Pál-Antal Ildikó – Radics András – Dr. Rybaltovszki Péter – Sőregi Danics Ágnes – Szoboszlai Márta

ADÓZÁS

EURÓPÁBAN

Ausztria, Ciprus, Horvátország, Magyarország, Románia, Szlovákia

PENTA UNIÓ 2013

Szerzők: Dr. Herich György Magyarország Pál-Antal Ildikó Románia Radics András Ausztria Dr. Rybaltovszki Péter Ciprus

Sőregi Danics Ágnes Horvátország Szoboszlai Márta Szlovákia

Lektorok: Dr. Herich György / Munkácsi Márta (Magyarország)

Szerkesztő: Dr. Herich György (PTE KTK)

Kiadó: PENTA UNIÓ Zrt.

Készült: REPROFLEX Kiadó és Nyomda Kft. ISBN 978-615-5249-09-9 Minden ábra szerzői jogvédelem alá tartozik. Bármilyen felhasználása, másolása csak a szerzők előzetes

írásbeli engedélyével történhet!

PENTA UNIÓ ZRT.

1051 Budapest Sas u. 25. +361/302-7000 +3630/289-5929 [email protected] Pécs Czinderi u. 6. +3672/313-482 +3630/289-5927 [email protected] Debrecen Szent Anna u. 17. +3652/535-654 +3630/611-2668 [email protected] Győr Szent I. u. 10/a. +3696/312-065 +3630/224-3846 [email protected] Kaposvár Rákóczi tér 12/a. +3682/422-480 +3630/611-2522 [email protected] Miskolc Bajcsy-Zs. u. 15. +3646/507-242 +3630/611-3112 [email protected] Nagykanizsa Ady u. 7. +3693/314-834 +3630/611-4448 [email protected] Nyíregyháza Zrínyi I. u. 3-5. +3642/504-050 +3630/302-1466 [email protected] Szekszárd Arany J. u. 23-25. +3674/319-645 +3630/611-4188 [email protected] Szolnok Szapári u. 25-29. +3656/512-560 +3630/501-0823 [email protected] Zalaegerszeg Rákóczi u. 4-8. +3692/319-396 +3630/847-1884 [email protected]

Megrendelhető (postai utánvéttel):

PENTA UNIÓ Zrt. 7622 Pécs, Czinderi u. 6. tel.: 72/312-191 fax: 72/227-722

www.penta.hu

ELŐSZÓ

A globalizáció, az Európai Unió bővülése következtében „határtalanná” vált a verseny, egyre meghatározóbb tényező lett a versenyképesség. A makro-, és mikro szintű versenyképesség növelésének fontos eszköze a fiskális környezet, ezen belül az adórendszer korszerűsítése.

A környezetünkben levő országok az uniós csatlakozás harmonizációs kötelezettségét használták fel adórendszerük modernizálására. Magyarországon az 2010-ben elindított, egyes területeken paradigmaváltást hozó változtatások folytatódtak azzal a célzattal, hogy Magyarország a régió egyik legversenyképesebb országává váljon.

A hetedik Nemzetközi Adókonferencia egyik céljának tűzte ki, hogy a közvetlen környezetünkben levő, vagy speciális megoldásaik, helyzetük miatt kiemelt figyelmet érdemlő országok adórendszereit, módszertani megoldásait a résztvevők és a szakma számára elérhetővé, összehasonlíthatóvá tegye. A konferencia előadói által elkészített anyagok az érintett országok adórendszerébe adnak részletes, naprakész betekintést, az összegző táblázatok, grafikonok, esettanulmányok egy-egy fontos területre hívják fel a figyelmet.

A vizsgálatba vont szomszédos országok adórendszereinek, az elmúlt évek változásainak, azok hatásainak és következményeinek elemzése nem csak a makroszintű adótervezés miatt fontos, de meghatározó jelentőségű elem a mikroszféra, a határon átlépő ügyleteket végző, új telephelyet vagy székhelyet kereső vállalkozások, és az őket orientáló tanácsadók számára is.

A vállalkozások a szakkönyv tanulmányozásával információt kapnak arról, hogy a versenytársak milyen körülmények, adóterhek mellett tevékenykednek, de az átjárhatóság miatt lehetőségük van a környezetükben levő hatékonyabb adóstruktúrába történő bekapcsolódásra is. Adótervezési célországként a hagyományos Ciprus mellett egyre keresettebb célpont volt a magyar adózók számára Szlovákia, Románia is. A változások következtében ma már Magyarország is vonzó lehet a környező országok vállalkozásai számára is.

Ajánljuk a könyvet az adópolitika kidolgozásában, a vállalkozások adótervezésében, külföldi vállalkozások, telephelyek működtetésében tevékenykedő belföldi és külföldi szakemberek számára. A könyv kommentár nélkül tárja elénk az adózási rendszereket és összefüggéseket. A következtetések levonását, a szükséges lépések megfogalmazását mind makro-, mind mikro szinten az olvasóra bízza a szerzőgárda. A könyv szerves folytatása a ’90-es évek elején elindított egy-egy ország – akkor jellemzően példaként szolgáló nyugat-európai országok – adórendszereinek bemutatásának és hosszabb távon egy új kutatási diszciplína az „összehasonlító adótan” egy újabb mozaikját képezheti.

A könyv szerzői hazájukban gyakorló, magyar nyelven is beszélő adószakértők, akik megkeresés ([email protected]) esetén további információval, tanácsadással szívesen állnak az olvasó rendelkezésére.

Kérjük, hogy a könyvvel kapcsolatos észrevételeivel, javaslataival segítse további munkánkat!

A Kiadó

AUSZTRIA ADÓRENDSZERE

6 AUSZTRIA ADÓRENDSZERE

Főváros: Bécs Államforma: demokratikus köztársaság

két kamarás parlamenttel Hivatalos nyelv: német

Csatlakozás az EU-hoz: 1995. január 1. Terület: 83.870 km²

Népesség: 8.426.311 fő (2012) Népsűrűség: 100 fő/ km²

GDP: 309.901 millió EUR (2012) GDP egy főre jutó: 33.297 EUR (2012)

HDI: 0,895 (2012) Pénznem: euró (EUR)

AUSZTRIA ADÓRENDSZERE 7

1. Adózás rendje

1.1. Adók csoportosítása Legfontosabb adónemek: Személyi jövedelemadó: Einkommensteuer (ESt) – EStG 1988. Tőkehozadéki adó: Kapitalertragsteuer (KESt) – EStG 1988. Társasági adó: Körperschaftsteuer (KöSt) – KStG 1988. Általános forgalmi adó (USt) – UStG 1994. Illetékek – Gebühren GebG 1957. Ingatlanátruházási adó: Grunderwerbsteuer (GrESt) – GrEStG 1987.

1.2. Adóhatóságok A törvényhozási és a közigazgatási fennhatóság kizárólagosan a szövetségi adók esetén, és abban az esetben, amikor a bevétel a szövetségi tartományok és az önkormányzatok között megoszlik, a szövetséghez tartozik. Ezen túlmenően a telekadó, a tűzvédelmi adó és a kommunális adó a szövetségi törvényhozásnak van alávetve. Minden egyéb adó szabályozásában a tartományi törvényhozás illetékes. Az önkormányzatok illetékesek az önkormányzati képviselet határozata alapján a telekadó mértékének egy bizonyos növekményben (szorzószám) (Hebensätze) történő megállapításában. A szövetségi és újabban a tartományi, illetve helyi önkormányzati pénzügyi igazgatás által végrehajtott adóbeszedési eljárás, továbbá az adójogi fogalmak és irányelvek a szövetségi adóigazgatási törvényben vannak szabályozva. A nem szövetségi hatóság által beszedett egyéb illetékek igazgatására minden tartományban külön tartományi szabályozás érvényesül, melyet a tartományok és önkormányzatok adóhatóságai állapítanak meg. Az adózást az osztrák pénzügyminisztérium adótörvények mellett rendeletekkel és utasításokkal szabályozza. Nagy jelentőséggel bírnak a minisztérium által publikált és rendszeresen frissített, bővített adóirányelvek.

1.3. Adóbevallások és adófizetés 2003-tól minden adózónak módjában áll az adóhivatalnak elektronikus adatcsere (FINANZOnline) útján az adóbevallásait (személyi jövedelem- és társasági adó, illetve áfa-bevallásait) benyújtani. Ha az adózó rendelkezik a megfelelő technikai infrastruktúrával, akkor az elektronikus úton történő adóbevallás kötelező jellegű. Maga az adóbevallási rendszer két lépcsőfokra épül: 1. Az adózó adóbevallást nyújt be. 2. Az osztrák adóhivatal az adóbevallást ellenőrzi, majd az adózót határozatban értesíti a

fizetendő adóról, illetve éves adók esetében a következő évben fizetendő adóelőlegről. Ha az adóbevallással leadott dokumentumok nem teljesek, illetve nem egyértelműek, az adóhivatal a határozat meghozatala előtt a hiányos, illetve hiányzó dokumentumok megküldését kérheti.


Amennyiben az adózó nem ért egyet a határozattal, fellebbezhet. A fellebbezés ismét egy többlépcsős folyamat, melyben erre szakosított grémiumok (pl. egy független szenátus bírósági szereppel) vesznek részt. Az adóbevallás leadásának határideje személyi jövedelemadó, társasági adó és általános forgalmi adó esetében az adóbevallási évet követő év április 30., elektronikus adóbevallás esetén június 30. A leadási határidő egyéni kérvénnyel, illetve abban az esetben, ha az adózó ügyleteinek lebonyolításával egy adótanácsadót bíz meg, meghosszabbítható. Adótanácsadók és könyvvizsgálók igénybe vehetik az adóhivatallal kapcsolatban az ún. „kvóta rendszer” lehetőségeit, mely az adóhivatal és az adójogi képviselők egy általános érvénnyel kötött megállapodása. Ennek értelmében az adótanácsadó közli az adóhivatallal az általa képviselt adózók adatait, melyeket az adóhivatal külön nyilvántartásba vesz. A kvóta rendszer alá eső adóbevallásokat 5 kvótában kell az adóévet követő év októberétől az azt követő év március 31-ig (meghosszabbítható április 30-ig) benyújtani (például a 2012-es adóév kvóta rendszer alá eső adóbevallásainak legkésőbbi benyújtási határideje 2014. április 30.). Feltöltési kötelezettség Előlegfizetési határozat vagy fizetési kötelezettség: csak SZJA (ESt.) és TAO (KöSt.) esetében: 02.15., 05.15., 08.15., 11.15. „Feltöltési” kötelezettség a következő év szeptember 30-ig van az ESt. és a KöSt. esetén a jegybanki alapkamat + 2% mértékben 50 EUR felett, max. 48 hónapon át.

1.4. Adótörvények megszegése és következménye Mulasztási pótdíj (Säumniszuschlag) Ha az adózó az adófizetési kötelezettségét nem teljesítette határidőre, akkor az adóhivatal mulasztási pótdíjat számol fel. Az első mulasztási pótdíj a be nem fizetett tartozás 2%-a. További nem fizetés esetén egy második, illetve egy harmadik 1%-os mulasztási pótdíjat vet ki az adóhatóság. Ha viszont a késedelem csak 5 nap és nem volt mulasztás az elmúlt 6 hónapban, akkor az adóhivatal általában mulasztási pótdíjat nem számol fel. Késedelmi pótdíj (Verspätungszuschlag) Az adóbevallás késedelmes benyújtása esetén az adózó késedelmi pótdíj fizetésére kötelezhető, mely maximálisan a megállapított adóösszeg 10%-a lehet. A büntetés mértékét a 10%-os sávon belül az adóhatóságok méltányosság alapján ítélik meg. Adókülönbözet kamatozása (Anspruchszinsen) Az adóhivatal által előírt adóelőlegeken felüli adófeltöltési kötelezettség Ausztriában nem létezik, de a személyi jövedelemadó, valamint a társasági adó területén az adóhiányra (a fizetett előleg és a ténylegesen fizetendő adó különbözete), illetve az adóhivatal által túl magasan meghatározott adóelőlegekre az adóévet követő év október 1-jétől az adóhivatal kamatot számol el. A kamat mértéke az alapkamat +2%, a kamatot maximálisan 48 hónapra vethetik ki.


2. Jövedelemadók

2.1. Személyi jövedelemadó Természetes személyek az Ausztriában adóköteles jövedelmük után személyi jövedelemadót fizetnek. A személyi társaságok nyeresége, illetve vesztesége nem társasági szinten adóköteles, hanem a társaság egyes tagjaira jutó jövedelem a társaság adott tagjának üzemi (vállalkozási) tevékenységből származó jövedelmét képezi, mely után a tag személyi jövedelemadót fizet. Jövedelmek és adókulcsok Az osztrák adójog a jövedelmek hét csoportját különbözteti meg, melyekből az első három jövedelemcsoport az ún. „vállalkozási jövedelemfajták” csoportját alkotja: mezőgazdaságból és erdőgazdaságból származó jövedelem, önálló munkából származó jövedelem, vállalkozási tevékenységből származó jövedelem, nem önálló munkából származó jövedelem, tőkevagyonból származó jövedelem, bérbeadásból és haszonbérbeadásból származó jövedelem, egyéb jövedelem. Az adóköteles jövedelmet sávosan progresszív kulcsokkal adóztatják. Az Ausztriában korlátlanul adóköteles (osztrák illetőséggel bíró) személyek számára 2009. január 1-jétől a következő adótételek érvényesek:

Adóköteles jövedelem (EUR) Adókulcs 0 - 11.000 EUR 0%

11.001 - 25.000 EUR 36,5%

25.001 - 60.000 EUR 43,2143%

60.001 EUR fölötti jövedelemrész 50% A tényleges személyi jövedelemadó kiszámítása az előző oldalon található táblázat segítségével a következő képlet alapján történik:

Jövedelem Adó (EUR) 11.001 - 25.000 EUR (Jövedelem – 11.000) x 36,5%

25.001 - 60.000 EUR [(Jövedelem – 25.000) x 43,2143%] + 5.110

60.001 EUR fölött (Jövedelem – 60.000) x 0,5 + 20.235

Az adómentes sáv az Ausztriában személyi jövedelemadó szempontjából korlátozott adókötelezettség alá eső (külföldi illetőséggel bíró) személyek esetében 2005. január 1-jétől 11.000 EUR helyett mindössze 2.000 EUR. Egy Ausztriában korlátlanul adóköteles személynek adóbevallást kell benyújtania, ha az adóhatóság erre felszólítja, ha vállalkozási jellegű jövedelmet szerzett, vagy ha jövedelme


meghalad egy bizonyos értékhatárt. A fizetendő jövedelemadó összegét az adóhivatal a bevallott jövedelmek alapján számolja ki, és határozat útján írja elő. A jövedelemadó két különleges beszedési formája a béradó, valamint a tőkehozadéki adó.

2.1.1. Nem önálló tevékenységek Nem önálló munkából származó jövedelmek esetében a munkaadó a személyi jövedelemadót a keresetből béradó formájában vonja le. A munkaadó köteles minden bérfizetésnél a munkavállaló béradóját visszatartani és havonta befizetni. A béradó tételei elvileg a személyi jövedelemadó kulcsaival azonosak. (A béradó személyi jövedelemadó előlegként értelmezhető.) A munkavállalónak a rendszeres bére mellett ugyanattól a munkaadótól kapott egyéb jövedelmének béradója 6%, amennyiben az éves bérjövedelem 1/6-át nem lépi túl. Gyakorlatilag ezeket az egyéb kapott jövedelmeket fedi le az Ausztriában fizetendő 13. és 14. havi fizetés, így a munkavállaló szabadsága és a karácsony után fizetett pénz adóztatása jelentősen előnyösebb. 2013. január 1-től ezt a 6%-os kedvezményes adókulcsot annyiban módosították, hogy a magas jövedelmű személyek jövedelménél bizonyos jövedelemhatárok felett a 6%-os adókulcsot sávszerűen megemelték. A béradó mértéke a nem önálló tevékenység keretében fizetett egyéb jövedelmeknél így az alábbi módon változik:

Egyéb jövedelem (EUR) Adókulcs 0 - 620 EUR 0%

621 - 25.000 EUR 6%

25.001 - 50.000 EUR 27%

50.001 - 83.333 EUR 35,75%

83.334 EUR fölötti egyéb jövedelemrész 50% Ez a szabályozás átmeneti jellegű és a mostani törvényi szabályozás értelmében csak 2016. december 31-ig érvényes. Adómentességek kapott támogatások (művészet, tudomány, kutatás) és segélyek, munkanélküli segély, munkavállalónak juttatott előnyök (sportpályahasználat, étkezési jegy 4,40 EUR/napig,

stb.), szolgálati út (Reisekosten, Diäten), kilométerpénz 0,42 EUR/km vagy számla összege (LStRl, Rz 289), napidíj – belföldön (Ausztriában) max. 26,40 EUR/nap. Adókedvezmények Egyéb kedvezmények: feltalálás, végkielégítés.


Elszámolható kiadások (§ 16 EStG) A jövedelem megszerzésével, biztosításával és megtartásával kapcsolatos költségek: kötelező járulékok, díjak (érdekképviseletek, társadalombiztosítás), munka- és lakóhely közti ingázás (ált. 20 km felett), szolgálati utak, munkaeszközök, értékcsökkenés, továbbképzés, különleges kiadások (Sonderausgaben).

2.1.2. Önálló tevékenységek Önálló munkából származó jövedelem főleg: tudományos, művészi, írói, tanári vagy nevelő tevékenység, civil technikusok, orvosok,

állatorvosok, fogorvosok, jogászok, szabadalmi ügyvivők, körjegyzők, adótanácsadók és könyvvizsgálók, újságírók, tolmácsok, fordítók, vállalkozási tanácsadók és biztosítási matematikusok, pszichológusok tevékenységéből származó jövedelmek (ún. szabadfoglalkozású tevékenységek),

egyéb önálló munkából származó jövedelmek, például vagyonkezelők, felügyelő bizottsági tagok, valamint egy tőketársaságban jelentősen (25% fölött) részesedő tag jövedelme, amit egy, a munkaviszony minden jellemzőjét felmutató tevékenységéért kap (például alkalmazott ügyvezető),

személyi jellegű társaságok tagjainak jövedelme (nyereségrészesedése, munkavégzésének javadalmazása, tagi hitelből származó jövedelme), amennyiben a társaság kizárólag az önálló tevékenységek csoportjába tartozó tevékenységet végez.

Önálló művészek és írók a progresszió csökkentése érdekében kérvényezhetik pozitív jövedelmük szétosztását a tárgyévre és a két megelőző évre. Az önálló munkából származó jövedelmek nem könyvvezetés-kötelesek. A jövedelmet pénzforgalmi szemléletben a bevétel és kiadás (számlák) alapján állapítják meg. Ha vezetnek könyvelést, akkor a nyereséget a vagyoni összehasonlítás alapján állapítják meg. Személyi társaságok Fontos megjegyezni, hogy a személyi társaságokat, a közkereseti társaságot és a betéti társaságot nem társasági adóalanyként kell kezelni, mint Magyarországon. Az alábbi személyi társaságokat különböztetjük meg: üzemi személyi társaság („Mitunternehmerschaft“),

- nem jogi személy, - transzparens, - tagi jövedelemadó kötelezettség, - jövedelem meghatározás („einheitliche und gesonderte Gewinnermittlung”),

vagyonkezelési személyi társaság („Vermögensverwaltende Personengesellschaft”), csendes társaság.

Levonható üzemi költségként tartunk nyilván minden, a tevékenység által okozott ráfordítást vagy kiadást.


Értékcsökkenés: féléves elszámolás (nem napi pontosság), épület 2% (esetleg 2,5 vagy 3%), személygépkocsi: 8 év, külön lista a besorolásról, kisértékű: 400 EUR, céltartalékok, hosszú távú (több mint 1 év) csak 80%.

2.1.3. Egyéb jövedelmek A mezőgazdaságból és erdőgazdaságból származó jövedelmek Ide tartoznak: mezőgazdasági és erdőgazdasági üzemekből származó jövedelmek (szőlészet, kertészet,

zöldségtermesztés, faiskola, stb.), állattartásból származó jövedelmek, amennyiben túlnyomórészt saját mezőgazdasági és

erdőgazdasági üzemből származó termékeket használnak fel, belterjes ágazatból, haltenyésztésből, halgazdaságból, méhészetből származó

jövedelmek, vadászatból származó jövedelmek, ha a vadászat egy mezőgazdasági vagy

erdőgazdasági üzemmel áll kapcsolatban. A mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenység adójogilag a vállalkozási jellegű tevékenységek körébe tartozik, így a nyereség, illetve veszteség megállapítása alapvetően az ilyen tevékenységek általános nyereség-megállapítási előírásai szerint történik, melyeket a vállalkozásból származó jövedelemmel kapcsolatosan részletezünk. A könyvvezetésre nem kötelezett mező- és erdőgazdaságok, melyek rendszeres könyvelést nem vezetnek, az adót átlagos tételek alapján fizetik. Üzemi (vállalkozási) tevékenységből származó jövedelem Az osztrák jövedelemadó törvény értelmében mindazon önálló, tartós nyereségszerzési szándékkal végzett tevékenység vállalkozási tevékenységnek minősül, mely az általános gazdasági életben való részvétellel jár, és nem tartozik a mező- és erdőgazdasági, valamint az önálló munkaként definiált tevékenységek közé. Mindenképpen vállalkozási tevékenységből származó jövedelemnek minősül a személyi jellegű társaságok tagjainak nyereségjövedelme, a vállalkozásban végzett munkáért kapott juttatása, valamint tagi kölcsönökért és a vállalkozás rendelkezésére bocsátott eszközökért kapott jövedelme. A társasági adóról szóló törvény egy rendelkezése miatt a tőketársaságok kizárólag vállalkozási tevékenységből származó jövedelmet szerezhetnek, vagyis minden jövedelmük e kategóriába tartozik. A vállalkozási tevékenységből származó jövedelem tág meghatározása miatt a vállalkozási jellegű jövedelemfajták közül ez a leggyakoribb jövedelemforma, ebbe a tevékenységi és jövedelmi csoportba tartozna valószínűleg a magyar egyéni vállalkozók jelentős része is.


2.1.4. Fontosabb adókedvezmények Nyereség adókedvezménye (§ 10 EStG) A nyereség adókedvezménye azt jelenti, hogy bizonyos beruházások után lehet a nyereséget a beruházás mértékével csökkenteni, illetve 30.000 EUR összegű nyereségig a kedvezmény beruházástól függetlenül is igénybe vehető. A kedvezmény mértéke a nyereség 13%-a, de legfeljebb 100.000 EUR összegben érvényesíthető. A nyereség adókedvezményét minden a személyi jövedelemadó hatálya alá eső és vállalkozási tevékenységet folytató személy igénybe veheti. A fentiekben leírtak alapján a szóban forgó adókedvezmény az alábbi két csoportra osztható fel:

2013. január 1-től ezt a 13%-os adókedvezményt annyiból módosították, hogy a magas jövedelmű személyek jövedelménél bizonyos jövedelemhatárok felett a 13%-os adókedvezményt sávszerűen csökkentették. Az adókedvezmény mértéke az egyes vállalkozási jövedelmeknél nyereségfüggően az alábbi módon változik:

Nyereség (EUR) Adókedvezmény 0 – 30.000 EUR 13%

30.001 - 175.000 EUR 13%

175.001 - 350.000 EUR 7%

350.001 -580.000 EUR 4,5%

580.001 EUR fölötti nyereségrész felett 0% A korábbi szabályozással ellentétben így a maximális adókedvezmény 2013. január 1-jétől EUR 100.000,00-ról EUR 45.350,00-ra csökkent. Ez a szabályozás is átmeneti jellegű és a mostani törvényi szabályozás értelmében csak 2016. december 31-ig érvényes.

Nyereség 30.000 EUR-ig terjedő része Nyereség 30.000 és 769.230 EUR közötti része

Alapkedvezmény Beruházásfüggő kedvezmény 30.000 EUR 13%-a = 3.900 EUR 739.230 EUR 13%-a = 96.100 EUR

+ Alapkedvezmény = 3.900 EUR Nyereségi kedvezmény = 100.000 EUR

Beruházástól független Beruházáshoz kötött Adóbevallásban nem kell megigényelni, az szja-határozatban a fizetendő adó számításánál minden esetben levonásra kerül

Adóbevallásban igénylendő a beruházás folyamán beszerzett vagy előállított tárgyi eszközök külön nyilvántartásban való szerepeltetésével


2.2. Társasági adó

2.2.1. Társaságok alapítása Cégalapítás támogatása A cégalapítás adótámogatásáról az osztrák állam külön törvényben (rövidítése: NeuFöG) rendelkezik. A törvény új vállalkozások alapítása mellett – bizonyos feltételekkel – támogatja az üzemek (vállalkozások), illetve egyes részeik átvételét. Cégalapításnál a vállalkozások mentesek többek között a következő adók, illetékek és járulékok megfizetésétől: okmánybélyegek és illetékek, ha azok közvetlen kapcsolatban állnak a cégalapítással (pl.

kötelező engedélyek), ingatlanszerzési adó ingatlanapport esetében, cégjegyzéki bejegyzés, tőkebefizetési adó, az alapítás évében (az alapítás hónapja és az azt követő 11 hónap) a vállalkozó mentesül

a munkaadói járulék és néhány más járulék megfizetésétől. Meglévő kis- és középvállalkozások átvételénél a cégalapítással szemben a fent felsorolt mentességek csak a következő formában vehetők igénybe: ingatlanszerzési adó mentessége ingatlanapport esetében csak akkor áll fenn, ha az

ingatlanszerzési adó alapja több mint 75.000 EUR, átvétel után nem igényelhető a munkaadói járulék alóli mentesség, minden további mentesség csak akkor alkalmazható, ha az átvételt követő 5 évben nem

kerül sor az üzemnek vagy egy részének további átvételére, idegen célokra való felhasználására (elidegenítésre), vagy feladására (megszűnésére).

2.2.2. Adó alanya, alapja, módosító tételek, adó mértéke Adó alanya A társasági adó a jogi személyek jövedelemadója. Jogi személyiség híján a személyi társaságok (OG, KG) nem alanyai ennek a jövedelemadónak. A társasági adó alanyai különösképpen: a magánjog jogi személyei, mint pl. a tőketársaságok (GmbH, AG), szövetkezetek, a közjogi társaságok üzleti jellegű üzemei, vállalkozásai, nem jogképes egyesülések, alapítványok és más célvagyonok.

Adó mértéke Az osztrák társasági adó mértéke 2005-től egységesen 25%. Korlátlan adókötelezett tőketársaságoknak (ausztriai székhely vagy ügyvezetés helye) minimáladót kell fizetniük, melynek mértéke az adott társasági forma törvényes minimáltőkéjének 5%-a. Ez éves szinten 1.750 EUR (GmbH), illetve 3.500 EUR (AG). Abban az esetben, ha az előírt társasági adó egy évre kevesebb, mint a befizetett kötelező


minimáladó, a különbözet a következő évek társasági adófizetési kötelezettségével szemben elszámolható (vagyis beszámítható a nyereséges időszakban).

2.2.3. Adómentes jövedelmek Az osztrák tőketársaságok más belföldi tőketársaságban, valamint szövetkezetekben tartott részesedéseikből származó nyereségrészesedésre (kapott osztalékra, stb.) általános adómentesség érvényes. Az adómentesség mind közvetlen, mind közvetett részesedésből származó jövedelemre érvényes. A kedvezmény nem vonatkozik a belföldi részesedések (üzletrészek és részvények) értékesítésére. Külföldi tőketársaságokban tartott részesedésekből származó jövedelmekre az ún. „nemzetközi részesedési kedvezmény” szabálya érvényes. E szerint az osztrák „holding cégnek” adómentessége csak akkor keletkezik, ha az adózó a külföldi vállalatban (mely osztrák tőketársasághoz hasonló, vagy az EU irányelv szerint társaságnak minősül) igazolhatóan legalább 1 éve megszakítás nélkül minimum 10%-kal részesedett. Az ilyen részesedés értékesítéséből származó nyereség szintén adómentes. 2004-től opciós jog keretében a részesedéssel kapcsolatos árfolyamnyereségek, és árfolyamveszteségek (értékváltozások) vagy egységesen adómentesek, vagy egységesen adókötelesek. Az opció nem visszavonható, viszont annak keretében a részesedés esetleges értékvesztése levonhatóvá válik.

2.2.4. Költségelszámolás lehetősége Elszámolható költségek: minden, a tevékenység érdekében felmerült ráfordítás vagy kiadás. Nincs alultőkésítési szabály.

Nem vonhatók le: a személyes szférát érintő aránytalanul magas költségek, reprezentáció (ld. EStG), FB, „semleges” bevételekkel kapcsolatos ráfordítások (pl. részesedések). A finanszírozással kapcsolatos ráfordítások mégis levonhatók.

2.2.5. Veszteségelhatárolás Veszteség elszámolása. Nincs szükség adóhatósági engedélyre Ausztriában. A veszteség, ha kettős könyvelésről van szó, korlátlanul elhatárolható függetlenül attól, hogy első évről, negyedik évről vagy ötödik évről van szó.

3. Forgalom adózása

3.1. Általános forgalmi adókulcsok Adókulcsok Ausztriában 2 általános forgalmi adókulcs van érvényben: 20% normál adókulcs, 10% kedvezményes adókulcs (pl. élelmiszerek, könyvkereskedések, lakáscélú

bérbeadás, a kultúra és szórakoztatás területén bizonyos szolgáltatások, személyszállítás, stb.).


Kivételes esetekben két további adókulcs alkalmazandó: 12% csak saját előállítású borra, 19% a vámszabad területnek számító jungholzi és mittelbergi illetőségű vállalkozók e

területre vonatkozó forgalma esetében. Adó alanya Az általános forgalmi adó (áfa) hatálya a következő értékesítésekre terjed ki: termékek és egyéb szolgáltatások, melyeket egy vállalkozó belföldön, térítés ellenében a

vállalkozása keretében értékesít, belföldi saját fogyasztás, termékimport harmadik országból (behozatali forgalmi adó), EU-n belülről történő termékbeszerzés belföldön (uniós behozatali forgalmi adó). Az általános forgalmi adó alanya a vállalkozó („Unternehmer”). Vállalkozónak számít, aki vállalkozási („iparűzési”) vagy egyéb szakmai jellegű tevékenységet önállóan gyakorol. Adómentességek Az általános forgalmi adómentességek két csoportját különbözteti meg az osztrák adójog: valódi általános forgalmi adómentesség (echte Steuerbefreiung), hamis általános forgalmi adómentesség (unechte Steuerbefreiung). Valódi általános forgalmi adómentesség alá azok a bevételek (termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások) esnek, melyeknél az előzetesen felszámított általános forgalmi adó levonható. Ilyenek pl. az export harmadik országba, a belföldön végzett, de harmadik országba kiszállított bérmunka, a tengeri hajózás, légi közlekedés, stb. Hamis általános forgalmi adómentesség alá azok a bevételek (termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások) esnek, melyeknél az előzetesen felszámított általános forgalmi adó nem vonható le. Ilyenek pl. mindazok a termékbeszerzések és igénybe vett szolgáltatások, melyek áfa-mentes bevételekkel függnek össze, mint pl. ingatlan forgalmazás, játéknyeremények, ingatlan bérbeadás (kivéve egyes bérbeadásokat, mint pl. a lakáscélú bérbeadást), magániskolák bevételei. A hamis áfa-mentesség érvényes belföldi kisvállalatokra is, melyek éves árbevétele nem több mint 30.000 EUR. A 30.000 EUR határ túllépésére a kisvállalkozásoknak öt év alatt egyszer van lehetőségük, ennek a mértéke azonban nem haladhatja meg a 15%-ot. A kisvállalatok lemondhatnak az adómentességről és adókötelezettséget választhatnak. Áfa-visszaigénylés Amennyiben az áfa törvény nem tartalmaz külön szabályozást (mint pl. az ún. „hamis forgalmi adómentesség“ esetében), a vállalkozók a nekik kiszámlázott előzetesen felszámított általános forgalmi adót adóbevallásukban a fizetendő adóból levonhatják. Azok a külföldi vállalkozók, akik Ausztriában vesznek igénybe szolgáltatásokat, de nem rendelkeznek osztrák telephellyel, illetve nem bonyolítanak le forgalmat Ausztriában, a grazi adóhatóságnál kérvényezhetik az előzetesen megfizetett áfa visszatérítését. A kérvényt legkésőbb 6 hónappal a naptári év lejárta után kell benyújtani.


Azon külföldi vállalkozók, akik egy Európai Uniós tagország illetőségével rendelkeznek, a visszaigényelhető osztrák általános forgalmi adót 2010-től elektronikusan, a saját országukban illetékes adóhatóságánál igényelhetik vissza. Az adott ország adóhatósága továbbítja a kérvényt az osztrák hatóságoknak, melynek alapvetően 4 hónappal a továbbított kérvény beérkezése után a visszaigényelhető általános forgalmi adót meg kell térítenie.

3.2. EU irányelvvel való harmonizáció Az osztrák áfa törvény a magyar szabályozáshoz hasonlóan tartalmazza az EU 6. irányelvének előírásait (közösségen belüli termékértékesítés, beszerzés, háromszög-ügyletek, stb.). Az EU-n belüli forgalmakhoz szükséges közösségi adószámot (UID-szám) a belföldön adóköteles és előzetesen felszámított adólevonási joggal rendelkező vállalkozások az osztrák adószámmal együtt kapják. Egyéb esetben igényelni kell. Az osztrák UID-szám az osztrák adószámtól független, abból nem vezethető le. Adóbevallás A vállalkozásoknak időszakonként a forgalmi adóról előzetes adóbevallást (röviden: UVA) kell készíteniük és adóelőleget kell fizetniük: általánosan érvényes, hogy a vállalkozások évközi adóbevallásaikat havonta készítik, amennyiben egy vállalkozásnak az adóévet megelőző évben kevesebb, mint 100.000

EUR volt az árbevétele, csak negyedévente kell az évközi bevallásait elkészítenie, ha a kisvállalkozás árbevétele nem éri el a 7.500 EUR-t és fizetendő adója sincs, nem

kell általános forgalmi adóbevallást benyújtania. Bevallást minden esetben – fizetendő vagy visszaigényelhető általános forgalmi adó esetén is – be kell nyújtani. A bevallás, illetve a befizetés határideje a bevallási időszakot követő második hónap 15. Az évközi adóbevallások mellett a vállalkozások kötelesek minden évben az adóév forgalmáról egy éves összesített áfa-bevallást készíteni és benyújtani.

4. Vagyoni típusú adók

4.1. Ingatlanszerzési (visszterhes) adó Az ingatlanszerzési adó (Grunderwerbsteuer) tárgya a belföldi ingatlanok ellenérték fejében történő megszerzése. A közvetlen tulajdonjog átruházás mellett adókötelesek a gazdaságilag azonos eredménnyel járó tranzakciók is, mint pl. egy ingatlannal rendelkező társaság összes üzletrészének átadása vagy egy ilyen társaság üzletrészeinek egyesítése (100%-os megszerzése). Az adó mértéke: 2% közeli hozzátartozótól történő vásárlásnál, 3,5% egyéb személyektől történő vásárlás esetén.


Az adóalap alapvetően az ellenszolgáltatás értéke. Kivételes esetekben az ingatlan egyszeres vagy háromszoros egységértéke – mely egy külön eljárásban megállapított adójogi érték – a mérvadó.

4.2. Ajándékozási és örökösödési adó Az ajándékozási és örökösödési adót (Schenkungs- und Erbschaftssteuer) alkotmányellenessége miatt az osztrák alkotmánybíróság megszüntette.

5. Egyéb adók és illetékek

5.1. Illeték Írásos szerződések illetékei Az osztrák adójog a tőkeforgalmi adókkal együtt kezeli az Illetéktörvény (Gebührengesetz) alapján kivetett illetékeket, melyek különösen írásos szerződések megkötésekor lehetnek jelentősek. Illetékfizetési kötelezettség áll fenn hivatalos szerveknél beadott iratokra, kérvényekre, de egyes írásos jogi üzletek, írásos szerződések megkötésére is. Bérleti szerződések illetéke Az illeték alapja határozatlan szerződési időtartamnál az éves bérleti díj háromszorosa, határozott időtartamnál az erre az időtartamra eső díj, de legfeljebb az éves díj 18-szorosa. Az illeték mértéke bérleti szerződéseknél 1%. Kölcsön- és hitelszerződések illetéke A kölcsön- és hitelszerződések 0,8%-os illetve 1,5%-os illetéke 2011. január 1-jétől megszűnt.

5.2. Tőkebefizetési adó Társasági tőkebefizetési adó fizetési kötelezettség keletkezik belföldi tőketársaságok társasági jogainak (részvény, üzletrész) az alapító általi megszerzésekor, valamint belföldi tőketársaságok tagjainak tőkebefizetésekor. E törvény értelmében tőketársaságnak minősül az olyan betéti társaság (KG, KEG) is, melynek egyik beltagja egy tőketársaság (pl. GmbH & Co. KG). A tőkebefizetési adó alapja az ellenszolgáltatás értéke, de legalább a társasági jogok értéke. Az adómérték 1%.


6. Társadalombiztosítás

6.1. A munkáltató terhei A munkaadói járulék („Dienstgeberbeitrag zum Familienlastenausgleichsfonds”, DB) mértéke a munkavállaló bruttó fizetésének 4,5%-a. Ha a havi adóalap értéke nem több mint 1.460 EUR, akkor abból 1.095 EUR adómentes, és a járulék csak a különbözet 4,5%-a. A munkaadói járulék-kiegészítés („Dienstgeberzuschlag zum Dienstgeberbeitrag”, DZ) mértéke Ausztriában tartományonként eltérő, értéke 2004. január 1. óta 0,38% és 0,44% között változik (Bécs tartományban pl. 0,4%). Kommunális adó A kommunális adót a munkabér után kell fizetni, melyet egy naptári hónapon belül a vállalkozás belföldi telephelyén alkalmazásban álló munkavállalónak kifizettek. A kommunális adó az adóalap 3%-a. Ha az adóalap értéke nem több mint 1.460 EUR, akkor abból 1.095 EUR adómentes, és az adó csak a különbözet 3%-a. Végkielégítési előtakarékossági pénztár Ausztriában a munkavállalóknak a nyugdíjazásukkor alapvetően egy végkielégítés jár, melyre a korábbi és a jelenleg is érvényben lévő számviteli szabályok szerint a munkaadó céltartalékot képez. A 2002. december 31. után megkötött munkaszerződéseknél egy új rendszer keretében a munkaadó köteles minden munkavállaló után havonta 1,53% járulékot fizetni egy végkielégítési előtakarékossági pénztárba („Mitarbeitervorsorgekasse”; MV-Kasse). A járulék alapja a munkavállaló bruttó fizetése. Társadalombiztosítás A munkaadónak a munkavállaló után fizetett társadalombiztosítási járulék kulcsa változó. Alkalmazottaknál alapvetően 23,36%, fizikai dolgozóknál 23,23%.

6.2. A munkavállaló terhei A munkavállaló bruttó jövedelmét kifizetéskor csökkenti a személyi jövedelemadó, valamint a társadalombiztosítási járulék. A társadalombiztosítási járulék kulcsa változó, alkalmazottaknál alapvetően 18%, fizikai dolgozóknál 18,2%. A munkavállaló által fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja jelenleg havonta legfeljebb 4.440,00 EUR (éves szinten 62.160,00 EUR).

CIPRUS ADÓRENDSZERE


22

Főváros: Nicosia Államforma: köztársaság

Hivatalos nyelv: görög, török Csatlakozás az EU-hoz: 2004. május 01.

Terület: 9.250 km² Népesség: 796.900 fő (2008)

Népsűrűség: 86 fő/ km² GDP: 17.887 millió EUR (2012)

GDP egy főre jutó: 20.500 EUR (2012) HDI: 0,848 (2013)

Pénznem: Euró (EUR)


23

1. Adózás rendje Az illetőség fogalma Cipruson sajátos adótervezési lehetőséget rejt magában. A ciprusi adóalanyok minden ciprusi vagy külföldi forrásból esedékes vagy abból származó jövedelem után adóznak. A nem ciprusi illetőségű adóalany magánszemélyek a Cipruson esedékes vagy onnan származó források után fizetnek adót, feltéve, hogy fizikailag Cipruson voltak, amikor ez a jövedelem keletkezett.

1.1. Az adók csoportosítása Főbb adónemek Cipruson: társasági adó, speciális honvédelmi járulékok, tőkenyereségadó, személyi jövedelemadó, társadalombiztosítás, hozzáadott érték adó, ingatlanadó, földhivatali átírási díjak, vagyonkezelői alapok, bélyegilletékek.

1.2. Adóbevallások és adófizetés

Időpont Kötelezettség Űrlap

Április 30.

Munkavállalók éves bevallásának benyújtása I.R.1

Munkaadói éves bevallás benyújtása (elektronikusan – TAXISNET)

I.R.7

Június 30.

Speciális honvédelmi járulék fizetése az év első hat hónapjára

I.R.601

Önfoglalkoztatók éves bevallásának benyújtása, ha auditált beszámolót készítenek

I.R.1

Augusztus 1.

Előzetes adómegállapítás benyújtása a tárgyévre I.R.6

Az éves adóelőleg első részletének megfizetése

Az előző évi adó egyenlegének megfizetése, ha önbevallást alkalmaznak

I.R.158


24

Időpont Kötelezettség Űrlap

Szeptember 30. Ingatlanadó megfizetése

December 31.

Előző évi beszámoló benyújtása és az éves bevallás (társaságok és önfoglalkoztatók, ha auditált beszámolót készítenek) - Társaságok - Önfoglalkoztatók

I.R.4 I.R.1

Az előzetes adómegállapításon alapuló második és utolsó részlet megfizetése

A speciális honvédelmi járulék második részletének megfizetése az adott év előző hat hónapjára

I.R.601

A módosított előzetes adómegállapítás benyújtása a folyó évre, ha szükséges

I.R.6

A következő hónap végéig

A társadalombiztosítás megfizetése az előző hónapra

A Honvédelmi Alaphoz való hozzájárulást levonják az osztalékokból és kamatokból

I.R.601

A munkavállalói fizetésekből levont adó megfizetése (P.A.Y.E.)

I.R.61

Az áfa időszak vége utáni 2. hónap 10. napjáig esedékes

Az áfa bevallás benyújtása és az esedékes áfa megfizetése

ÁFA 4

VIES benyújtása VIES 1

Az időszak vége utáni hónap 10. napjáig

Intrastat benyújtása INTRA-STAT

1.1

2. Jövedelemadók

2.1. Személyi jövedelemadó

2.1.1. Nem önálló tevékenységek Adóalany Egy magánszemély akkor tekintendő adóalanynak Cipruson, ha az adómegállapítás évében 183 napnál többet töltött Cipruson.


25

Az adóalanyok adóztatása a következő jövedelmek alapján történik: vállalkozási jövedelem Cipruson és Cipruson kívül, jövedelem bármilyen megbízatásból vagy foglalkoztatásból, osztalékok és kamat, járadékok és jogdíjak Cipruson és Cipruson kívül, nyugdíjak és évjáradékok Cipruson. Nem ciprusi adóalanyok A nem rezidensek adóztatása a következő jövedelem alapján történik: jövedelem egy Cipruson található állandó telephelytől, jövedelem bármilyen Cipruson végzett megbízatásból vagy foglalkoztatásból, nyugdíj korábban Cipruson végzett foglalkoztatásból, bérleti díj Cipruson található ingatlanból, bármely összeg vagy ellenérték kereskedelmi goodwillből, csökkentve a kereskedelmi

goodwill megvásárlásakor felmerült összeggel, az a bruttó jövedelem, amelyet egy magánszemély Cipruson szerzett bármely

foglalkozás vagy szakma gyakorlásával a nyilvános szórakoztatásban, valamint bármely színházi, zenei vagy más nyilvános szórakoztatással.

Adó mértéke A magánszemélyekre vonatkozó adókulcsok:

Adóköteles jövedelem Adóköteles jövedelem

Adó összege Halmozott

EUR % EUR EUR

0 – 19.500 Nincs Nincs Nincs

19.501 – 28.000 20 1.700 1.700

28.001 – 36.300 25 2.075 3.775

36.301 – 60.000 30 7.110 10.885

60.000 felett 35

A külföldi nyugdíj adókulcsa 5%. Éves szinten 3.420 EUR mentesség engedélyezett. A társaságok által igazgatóik vagy részvényeseik, vagy házastársaik, vagy legfeljebb másodfokú rokonaik részére nyújtott kölcsön vagy pénzügyi támogatás esetén úgy kell tekinteni, mintha az adott személy évente fenti pénzalap 9%-ának megfelelő természetbeni juttatást kapott volna. Ezt a természetbeni juttatást bele kell számítani a magánszemély jövedelmébe, és így jövedelemadó-kötelessé válik, amely adót havonta le kell vonni a magánszemély bruttó fizetéséből és a P.A.Y.E rendszer alapján havonta be kell fizetni az Adóhivatalnak.


26

Adómentességek

Jövedelem típusa Mentességi limit

(%)

Osztalékjövedelem 100

Értékpapírok eladásából származó nyereség1 100

Egyösszegű kifizetések: nyugdíjazáskor a nyugdíj, a haláleseti vagy baleseti juttatás

100

Életbiztosítások vagy jóváhagyott segélyalapok tőkeösszegei 100

Állandó külföldi telephely által elért nyereség (feltételek esetén) 100

Cipruson kívül nyújtott fizetett szolgáltatásokért járó díjazás, ha az adóévben a 90 napot meghaladja, nem ciprusi illetőségű munkaadó számára vagy egy ciprusi illetőségű munkaadó állandó külföldi telephelye számára

100

Bármely Cipruson gyakorolt megbízatás vagy foglalkoztatás díjazása olyan magánszemély számára, aki nem volt ciprusi rezidens munkaviszonyának megkezdése előtt (a munkaviszony kezdetének éve január 1-jétől számított 3 éves időtartamon keresztül)

20% vagy 8.550

EUR

(a kisebbik)

A munkavállalás megkezdését megelőző 5 évben nem ciprusi adóilletőségű személy által szerzett munkajövedelem, ha az meghaladja az évi 100 000 eurót

50

Özvegyi nyugdíj 100

Ösztöndíjból vagy egyéb oktatási adományból származó jövedelem

100

Adólevonások a jövedelemből

Levonási limit (%) Szakszervezeteknek vagy szakmai testületeknek fizetett díjak 100 Bérleti bevétel a bérleti díj 20%-a

A bérelt épületekre vonatkozóan fizetett kamat 100

A tárgyév és a megelőző évek veszteségei 100 Adományok jóváhagyott jótékonysági szervezeteknek 100

Olyan épület karbantartásával kapcsolatban keletkezett költség, amelyre vonatkozóan műemléki rendelkezés van hatályban

négyzetméterenként 1200/1100/700 EUR/nm (az épület méretétől függően)

1 Az értékpapírok, meghatározásuk szerint részvények, kötvények, adóslevelek, üzletrészek és egyéb értékpapírok, amelyeket Cipruson vagy külföldön bejegyzett társaságok, vagy más jogi személyek bocsátottak ki, valamint az azokra vonatkozó opciók.


27

Társadalombiztosítási, segélyalap-, nyugdíjalap-, orvosialap-járulékok és életbiztosítási díjfizetések (a megengedhető éves életbiztosítási díjfizetés a biztosítási összeg legfeljebb 7%-a lehet)

legfeljebb 1/6 (az adóköteles jövedelem után)

Egy életbiztosítási kötvénynek a kibocsátástól számított 6 éven belüli visszaváltása esetén az előzőleg elengedett díjfizetések bizonyos százaléka adókötelessé válik.

Megszüntetés 3 éven belül Megszüntetés 4–6 éven belül

30 20

Egy adóéven belül biztosított szolgáltatásokhoz kapcsolódó bármely bér vagy fizetés, amelyre vonatkozóan az előírt járulékok nem kerültek befizetésre az állam részére, az adóköteles jövedelem számításánál nem vonható le az adóalapból. Azonban ha a járulékokat két éven belül befizetik, a fizetések az adóalapból levonhatóvá válnak abban az évben, amikor a járulékokat befizették. A nem rezidens magánszemélyeknek lehetősége van arra, hogy az adóköteles jövedelmük 50%-át levonják az adóalapból 5 adóéven keresztül. A levonás feltétele, hogy a jövedelem összege éves szinten meghaladja a 100.000 EUR-t. Példa a személyi jövedelemadó kiszámítására

EURFizetés 42.000 Bérleti bevétel 5.000 Kamatkövetelés 300 Osztalékkövetelés 250 Társadalombiztosítási járulék 2.520 Életbiztosítás díja 3.200 Biztosítási összeg 40.000 Adományok jóváhagyott jótékonysági szervezeteknek 200 Szakmai előfizetési díjak 400 Járulékok segélyalapoknak 3.000

Adó kiszámítása

Fizetés 42.000 Bérleti bevétel 5.000 Osztalékkövetelés és kamatkövetelés (mentesítve) -

Teljes bevétel 47.000

Levonások Szakmai előfizetési díjak 400 Adományok 200 A bérleti díj bevétel 20%-a 1.000 1.600

45.400


28

Teljes nettó bevétel

Életbiztosítás díja: A biztosítás összegének 7%-ára korlátozva (40.000 EUR * 7% = 2.800 EUR) Járulékok segélyalapoknak, társadalombiztosítási járulékok és életbiztosítási díjfizetések, a teljes nettó bevétel 1/6-ára korlátozva (3.000 + 2.520 + 2.800 = 8.320 a 45.950 1/6-ára korlátozva) (Nettó összes jövedelem a teljes jövedelemmel egyenlő, beleértve az osztalékot és a kamatot is.) - 7.658

Adóköteles jövedelem 37.742

Fizetendő adó Az első 19.500 EUR után NincsA 19.500 – 28.000 EUR összegre 1.700A 28.001 – 36.300 EUR összegre 2.075A fennmaradó 1.442 EUR után 432,.60Fizetendő jövedelemadó 4.207.60

Honvédelmi járulék Osztalékkövetelés 250 EUR * 20% 50Kamatkövetelés 300 EUR * 15% 45Bérleti díj - követelés 5.000 EUR – 25% = 3.750 EUR * 3% 112,.5Fizetendő honvédelmi járulék 207,5

2.1.2. Önálló tevékenységek Az üzleti és szakmai tevékenységből származó jövedelem adóztatása azonos a vállalatokéval.

2.1.3. Egyéb jövedelmek A tőkejövedelmek általában adóköteles jövedelmek. Az ingatlantulajdon bérbeadásából származó jövedelmek és az ingatlan bérbeadásával foglalkozó vállalatok részvényeseinek kifizetett nyereség után 20% tőkenyereségadót kell fizetni. A megfizetett tőkenyereségadó összege nem csökkenti a jövedelemadó alapját.


2.2.1. Működő társaságok száma, társasági adóból származó jövedelmek Cipruson a 2002-es adóreform eredményeképpen a ciprusi offshore rendszer megszűnt. Azóta ezek a cégek nem offshore cégek.


29

Az adóreformot megelőzően Cipruson az adórendszer megkülönböztette a helyben tevékenységet végző cégeket, akik 42,5%-os társasági adót voltak kötelesek fizetni, és a helyben tevékenységet nem végző társaságokat, akik 4,25%-os társasági adó mellett végezhették a tevékenységüket. Az új társasági adó mértéket 10%-ban határozták meg, és kiegészítették ezt számos olyan társasági adóalap megállapítási tétellel, mely Ciprust az Unión belül páratlanul jó adótervezési helyszínné tette. 2013. január 1-jétől a társasági adó mértéke 12,5%-ra emelkedett.

2.2.2. Az adó alanya, alapja, adóalap módosító tételek és az adó mértéke Ciprusi adóilletőségű társaságok

Minden ciprusi adóilletőségű társaság adózik minden ciprusi vagy külföldi forrásból esedékes vagy abból származó jövedelme után. Nem ciprusi adóilletőségű társaságok

A nem ciprusi adóilletőségű társaság a Cipruson működő állandó telephelyén keresztül végzett üzleti tevékenysége révén esedékes vagy abból származó jövedelem után fizet adót. Az állandó telephely olyan üzleti tevékenység folytatására szolgáló fix hely, amelyen keresztül a vállalat teljes egészében vagy részben a tevékenységét végzi. Az állandó telephely kifejezés magában foglalja az irányítás helyét, a fiókvállalatot, az irodát, a gyárat és a műhelyt. Egy társaság akkor rendelkezik Cipruson adóilletőséggel, ha vezetése és irányítása Cipruson történik. A vezetésre és az irányításra pontos meghatározás nincs. A vezetéssel és az ellenőrzéssel kapcsolatos alapvető követelmények azonban a következők:

az igazgatósági tagok többsége rezidens, ez az a helyszín, ahol a társaság vezetőségi üléseit tartják, ez az a hely, ahol a társaság általános politikáját kialakítják.

Társasági adókulcsok

A társaságokra a következő adókulcsok vonatkoznak: Adókulcsok (%)

Egyéb cégek 12,5 Mentességek

Jövedelem típusa Mentességi limit (%)

Értékpapírok eladásából származó nyereség 100

Osztalékok 100

Állandó külföldi telephely által elért nyereség bizonyos feltételek esetén (az állandó külföldi telephely jövedelmének több mint 50%-a kereskedelmi tevékenységekből származik, és a külföldön érvényesítendő adókulcs nem lényegesen alacsonyabb, mint a Cipruson érvényes)

100


30

Két társaság akkor tekintendő egyazon csoport tagjának, ha: egyikük a másiknak 75%-ban leányvállalata és mindkét társaság 75%-ban leányvállalata egy harmadik társaságnak (közvetlen és

közvetett ellenőrzés). Egy személyegyesítő társaság vagy önálló vállalkozó, ha korlátolt felelősségű társasággá alakul, adóveszteségeit átviheti a társaságba jövőbeli felhasználásra. A külföldi állandó telephely veszteségei beszámíthatók a Cipruson működő társaság eredményeibe. Az állandó külföldi telephely későbbi nyereségei a veszteségek összegének mértékéig adókötelesek (visszapótlás).

2.2.3. Adókedvezmények A tárgyi eszközök éves elhasználódására számított értékcsökkenés Az adóköteles jövedelemből a következő, a beszerzési költség százalékában meghatározott mértéket lehet levonni:

Tárgyi eszközök (%)

A. Gépek és berendezések

Gépek és berendezések 10

Felszerelések és szerelvények 10

Televíziók és videók 10

Ipari szőnyegek 10

Fúrólyukak 10

A mezőgazdasági vállalkozásokban használt gépek és eszközök 15

B. Gépjárművek (luxuskocsik kivételével) és motorkerékpárok 20

C. Számítógépes hardver és szoftver 20

Hardver és operációs rendszerek 20

Alkalmazási szoftver 1.709 EUR 100

1.709 EUR felett 33,33

D. Traktorok, exkavátorok, árokásók, daruk, bulldózerek 25

E. Épületek

Kereskedelmi épületek 3

Ipari, mezőgazdasági és szállodaépületek 4

Lakások 3

Fémszerkezetes üvegház-felépítmények 10

Faszerkezetes üvegház-felépítmények 33,33

F. Hajók

Vitorlás hajók 4.5

Gőzhajók, vontatók és halászbárkák 6

Motoros hajók 12,5

Újépítésű teherhajók 8

Újépítésű utasszállító hajók 6


31

Használt utasszállító/teherhajók Hasznos élettartamuk letelte után

G. Szerszámok

Szerszámok általában 33,33

2.2.4. Költségelszámolás lehetősége Adólevonások Minden, teljes egészében és kizárólagosan a tevékenység céljára fordított, felmerült ráfordítás levonható, ideértve a következőket:

Ráfordítás típusa Mentességi limit (%)

Adományok jóváhagyott jótékonysági szervezeteknek 100

Bármely vállalkozás behajthatatlan tartozásai 100

Olyan épület karbantartásával kapcsolatban keletkezett költség, amelyre vonatkozóan műemléki rendelkezés van hatályban

Négyzetméterenként 342/513/ 598 EUR (az épület méretétől függően)

Tudományos kutatási ráfordítások 100

Munkaadói társadalombiztosítási járulék és a jóváhagyott munkavállalói béralap

100

Ráfordítások szabadalmakra, szabadalmi jogokra, jogdíjakra 100

Az üzleti tevékenység során használt üzleti eszközök megszerzésével kapcsolatos kamat

100

Jogdíj vagy vagyoni értékű jog (copyright, minta, védjegy) értékesítéséből elért nyereség

80

Nem megengedett levonások

Ráfordítás típusa Adóból nem levonható

limit (%)

Bármely magáncélú felhasználás költsége 100

Bírságok és pótlékok 100

Jelzálogdíjak 100

Nem realizált devizaárfolyam-veszteség 100

Ingatlanadó megfizetése 100

Kétes kintlévőségekre képzett általános céltartalék 100

Hozzájárulások a Társadalmi Kohéziós Alaphoz 100

Minden felmerült, nem teljes egészében és kizárólagosan a tevékenység céljára fordított költség 100


32

2.2.5. Veszteségelhatárolás Az év folyamán keletkezett veszteséget, amely nem számítható be az egyéb bevétellel szemben, át kell vinni a következő időszakra, amikor az első adóköteles nyereséggel szemben kell felhasználni. Ez a rendelkezés minden 1997 óta keletkezett veszteségre alkalmazandó. A 70.000 EUR-t meghaladó árbevétellel rendelkező társaságok az adóévben elhatárolt veszteségüket a következő 5 adóévben használhatják fel. Csoportadózás A csoport veszteségeinek beszámítása csak az adott pénzügyi év eredményeivel szemben engedhető meg. Mindkét társaságnak ciprusi társaságnak kell lennie, és ugyanahhoz a csoporthoz kell tartoznia az év folyamán.

2.2.6. A társaságok speciális típusai Hajózási és hajóüzemeltető társaságok Nem kell jövedelemadót fizetni az olyan ciprusi hajózási társaság nyeresége vagy fizetett osztaléka után, amelynek ciprusi zászló alatti hajók vannak a tulajdonában, és nemzetközi vizeken tevékenykedik, illetve az ilyen hajók tisztjeinek és legénységének fizetése után. Azok a ciprusi társaságok, amelyeknek nincsenek ciprusi zászló alatti hajóik, a szokásos, 10%-os társasági adót fizetik. A helyi vagy nemzetközi hajóüzemeltető és legénységmenedzselő (bejegyzett vagy nem bejegyzett cégként működő) vállalkozásoknak választási lehetőségük van, hogy vagy 4,25%-os mértékű adót, vagy az üzemeltetésükben lévő, Cipruson kívül bejegyzett hajók tonnatartalom szerinti adójának kiszámításához használt kulcsok 25%-ának megfelelő mértékű adót fizetnek. Biztosító társaságok A biztosító társaságok eredménye után az összes többi társasághoz hasonló társasági adót kell fizetni, kivéve azt az esetet, amikor az életbiztosítási vállalkozás adóköteles eredménye után fizetendő társasági adó a bruttó díj 1,5%-ánál kevesebb. Ebben az esetben a különbözetet kiegészítő társasági adóként kell befizetni.


3.1. Forgalmi adóbevételek alakulása Az áfát a Cipruson forgalmazott áruk és szolgáltatások után, valamint a Ciprusra behozott áruk és az Európai Unióból beszerzett áruk után kell megfizetni. Ha egy áfa fizetési időszakban a fizetendő adó az előzetesen felszámított adót meghaladja, akkor befizetést kell eszközölni az állam részére. Fordított esetben visszatérítés esedékes az államtól. A közösségen belüli beszerzések tekintetében a kereskedő nem fizet áfát, amikor az árukat Cipruson megkapja, hanem e helyett az áfát áthárítással számolja el. Ez egy egyszerű


33

számviteli bejegyzést jelent a vállalkozás könyveibe, melynek során a kereskedő az áfát felszámítja, és ezzel egyidejűleg visszaigényli, ha az adóköteles beszerzésekre vonatkozik. Ezáltal a vállalkozásnál finanszírozási költség nem merül fel.

3.2. Általános forgalmi adókulcsok Az adóköteles beszerzésekre a következő adókulcsok vonatkoznak: nulla kulcs (0%), csökkentett kulcs (5%), csökkentett kulcs (8%), normál kulcs (18%).

A nulla kulccsal terhelendő áruk és szolgáltatások: kivitel, emberi felhasználásra szánt élelmiszer (kivéve a vendéglátást), nemzetközi légi és tengeri személyszállítás, valamint áruk és kapcsolódó szolgáltatások, áruszállítás más EU-tagállamba, hajóüzemeltetési szolgáltatások.

Az 5%-os csökkentett kulccsal adózó áruk és szolgáltatások a következők: állati takarmányok, trágyák, úttisztítási szolgáltatások, temetkezési szolgáltatások és koporsók beszerzése, szerzők, zeneszerzők, művészek és műkritikusok tevékenysége, vetőmagellátás, élőállat-beszerzések az általában emberi fogyasztásra szánt fajtákból, újságok, folyóiratok és könyvek, nem palackozott víz, fagylaltok, fagylalttermékek és hasonló termékek, szárított diófélék, burgonyaszirom, sajtos aprósütemény, gabona- és hasonló termékek, palackos gáz, vidéki és városi buszszolgáltatások, magánszemélyek első lakásvásárlása.

A 8%-os csökkentett kulccsal adózó áruk és szolgáltatások: taxi szolgáltatások, turista-, kiránduló- és távolsági buszok, szállodai szállásszolgáltatások, vendéglátó szolgáltatások és a vendéglátáshoz szükséges árubeszerzések, az alkoholos

italok kivételével, amelyek az áfa normál kulcsa szerint adóznak, légi és tengeri szállítási szolgáltatások Cipruson belül. Normál kulcsú (17%) áruk és szolgáltatások: minden áruszállítás és szolgáltatásnyújtás, kivéve azokat, amelyek 0%-kal, 5%-kal, 8%-

kal adóznak, vagy mentességet kaptak.


34

Mentességek

Bizonyos áruk és szolgáltatások mentesítve vannak az áfa alól. Ide tartoznak: bérbeadások, orvosi szolgáltatások, biztosítási és pénzügyi szolgáltatások, oktatási szolgáltatások, építési telkek, ingatlanok, ha az építési engedélyre kérelmet 2004. május 1. előtt benyújtottak. Nem vonható le az áfa

Az áfa sok esetben nem vonható le, amelyek között szerepelnek a következők: amikor a vállalkozásoknak csak adómentes beszerzéseik vannak, luxuskocsik vásárlása, behozatala vagy bérlése, a saját alkalmazottakon kívüli személyekkel kapcsolatos szórakoztatás költségei, az igazgatósági tagok lakásépítési költségei. Bejegyzés

Az áfa kötelezettség előírás, ha: bármely hónap végén, az adóköteles beszerzések (a 0%-kal és/vagy 5%-kal és/vagy 8%-

kal és/vagy 17%-kal adózó beszerzések) értéke meghaladja az előző 12 hónapra számítva a 15.600 EUR-t,

bármely időpontban, ha indokolt annak feltételezése, hogy a következő 30 napban az adóköteles beszerzések értéke meg fogja haladni a 15.600 EUR-t,

azok a vállalkozások, ahol a forgalom 15.600 EUR-nál kisebb, önkéntes alapon választhatják az adóalanyiságot.

Áfa bevallás, az áfa megfizetése/visszatérítése Az áfa bevallásokat negyedévente kell benyújtani, és az áfát minden egyes negyedév végétől számított 40 napon belül meg kell fizetni. Amikor egy negyedév során a levonható adó magasabb, mint a felszámított adó, és ezért visszafizetés esedékes, a különbözet visszaigényelhető vagy átvihető a következő negyedévre. EU irányelvvel való harmonizáció A közös hozzáadott-értékadóról szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv, valamint azok módosításai átültetésre kerültek ciprusi adórendszerbe, valamint közvetlenül alkalmazandó a 282/2011/EU tanácsi rendelet a fenti irányelv végrehajtásáról.


35

Pótlékok és kamat

Késedelmes bejelentkezés 85 EUR a késedelmes bejegyzés minden hónapja után

Késedelmes kijelentkezés 85 EUR, egyszeri

Az áfa-nyomtatvány késedelmes benyújtása 51 EUR, egyszeri

Az esedékes adó késedelmes befizetése az esedékes összeg 10%-a plusz 5,35 % kamat

Az Intrastat-nyomtatvány késedelmes benyújtása

15 EUR havonta az első 30 nap késedelmes időszakra. A 30 napot követően a pótlék mértéke 2.562 EUR

A VIES-nyomtatvány késedelmes benyújtása

50 EUR havonta az első 3 hónap késedelmes időszakra. A harmadik hónapot követően a pótlék mértéke 2.562 EUR


4.1. Ingatlanszerzési (visszterhes) adó Az ingatlan, vagy ingatlant tulajdonló és tőzsdén nem jegyzett részvények értékesítése esetén a nyereség 20%-os mértékkel adózik.

Mentes a megfizetése alól: az öröklés, az ajándékozás közeli hozzátartozók között, az ajándékozás közeli hozzátartozó cégének, az ajándékozás közhasznú célra.

Levonható az adóalapból: az infláció mértéke, az adózó életében egy alkalommal:

85.430 EUR lakóingatlan esetén, 25.629 EUR termőföld esetén, 17.086 EUR más ingatlan esetén.

4.2. Ingatlanadó Az ingatlan értéke alapján vetik ki az ingatlanadót Cipruson minden évben. A ’80-as években került meghatározásra egy tábla, ez alapján értékelik az ingatlant és egy korrekciós tétellel korrigálják az ingatlan értékét. Az adó minden év szeptember 30-án esedékes. Ami érdekes az, hogy a főszabály szerint Cipruson minden ingatlan adóköteles, a termőföld is adózik, abban az esetben mentesül, ha megművelője rajta él. Ezen kívül az állami intézmények, egyházak és közhasznú szervezetek nem kötelesek megfizetni az ingatlanadót.


36

Az ingatlan értéke (EUR) Az adó mértéke (%) 120.000-ig 0

120.001 – 170.000 0,4 170.001 – 300.000 0,5 300.001 – 500.000 0.6 500.001 – 800.000 0.7

800.001 –től 0,8


5.1. Honvédelmi járulék

A ciprusi adóalanyok jövedelmét honvédelmi járulék terheli. A nem ciprusi adóalanyok a honvédelmi járulék alól mentesülnek. Kivetése az alábbi táblázatban bemutatott mértékek szerint történik.

Adókulcsok

Magánszemélyek (%) Jogi személyek (%)

Osztalékbevétel ciprusi rezidens társaságoktól 20 Nincs

Osztalékbevétel nem ciprusi rezidens társaságoktól 20 20* (mentesség)

Kamatbevétel, amely a vállalkozás szoká-sos, vagy azzal szorosan összefüggő tevé-kenységéből származik (aktív jövedelem)

Nincs Nincs

Egyéb kamat (passzív jövedelem) 30 30

Lakásberuházó társaság megtakarítási igazolásaiból, fejlesztési kötvényeiből és betéteiből származó kamat

3 10

Segélyalap elhatárolt kamata Nincs 3

Bérleti bevétel mínusz 25% 3 3

A táblázatban rögzített 20%-os adómérték kizárólag 2012-re és 2013-ra vonatkozik, ugyanis a járulék mértéke ezekben az esetekben főszabály szerint 17%. Mentesség A ciprusi társaság által külföldről kapott osztalékbevétel mentes a honvédelmi járulék alól, ha: az osztalékot fizető társaság jövedelmének több mint 50%-a közvetlenül vagy közvetve

kereskedelmi tevékenységekből származik, VAGY a külföldi adó nem lényegesen alacsonyabb, mint a ciprusi társasági adókulcs.


37

Ha a fenti feltételek nem teljesülnek, akkor az osztalékjövedelem után 20% mértékű honvédelmi járulékot kell fizetni. Bármely osztalék, amely közvetlenül vagy közvetve olyan osztalékból származik, amely után a honvédelmi járulékot már megfizették, mentes a honvédelmi járulék alól. Visszatérítés Ha a magánszemély éves jövedelme (kamattal együtt) nem haladja meg a 12.000 EUR-t, akkor az adókulcs 3%-ra csökken. Kifizetések A bérleti jövedelem és a spekulációs nyereség után a speciális járulékot 6 hónapos időközönként kell megfizetni, minden év június 30-án és december 31-én. A kapott bruttó kamatok és a jogdíjak után az esetleges honvédelmi járulékot annak a hónapnak a végéig kell megfizetni, amely azt a hónapot követi, amikor azokat megkapták. Vélelmezett osztalékfelosztás Ha egy ciprusi rezidens társaság nem osztja ki az osztalékot az adóév végétől számított két éven belül: a számvitel szerinti eredmény 70%-át (bizonyos kiigazítások után) felosztottnak kell

vélelmezni, a felosztottnak vélelmezett osztalékfelosztás után 15%-os speciális honvédelmi járulékot

kell fizetnie minden részvényesnek (magánszemélyeknek és társaságoknak), ha ciprusi rezidens,

a vélelmezett felosztást csökkentik a két év során a vonatkozó év eredményéből már kifizetett tényleges osztalékok kifizetései.

Amikor tényleges osztalékot a vélelmezett osztalékfelosztást követően fizetnek ki, akkor a honvédelmi járulék csak a kiegészítő kifizetett osztalékot terheli. Honvédelmi járulék kerül kivetésre a ciprusi adóilletőségű társaságok által egy másik ciprusi adóilletőséggel rendelkező társaságnak kifizetett osztalékra, ha az az osztalék kifizetés alapját képező nyereség elérése évének utolsó napját követő négy év után kerül kifizetésre. Társaságok felbomlása A felbomlást megelőző utolsó öt év osztalékként még fel nem osztott eredményét a felbomlás során felosztottnak kell tekinteni, és azt a részvényesek számára 15%-os honvédelmi járulék terheli. Ezeket a rendelkezéseket nem kell alkalmazni, amikor a felbomlásra reorganizáció keretében kerül sor a szabályozásban meghatározott bizonyos előfeltételeknek megfelelően, és amikor a részvényesek a Köztársaságnak nem rezidensei.


38

Tőke leszállítása Abban az esetben, ha egy társaság tőkéjét leszállítják, a részvényeseknek járó vagy kifizetett összeg minden egyes adóévre vonatkozóan az előző évek veszteségeinek levonása előtt számított, fel nem osztott adóköteles jövedelem összegének mértékéig felosztott osztaléknak tekintendő, amelyet 15%-os honvédelmi járulék terhel (azon összegek levonása után, amelyeket felosztható eredménynek tekintettek). Ezen rendelkezések nem alkalmazandók, amikor a részvényesek a Köztársaságban nem rezidensek. Adóhitel megfizetett külföldi adó után Minden külföldön megfizetett adó, olyan jövedelem után, amelyet honvédelmi járulék terhel, jóváírásra kerül a fizetendő honvédelmi járulékkal szemben, függetlenül attól, hogy van-e a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény.

5.1.1. A magánszektor munkavállalóinak és vállalkozóinak különleges honvédelmi járuléka

Minden ciprusi rezidens magánszemélynek, aki akár munkavállalóként, akár vállalkozóként a magánszektorban dolgozik, különleges honvédelmi járulékot kell fizetnie az állam részére a 2012-es és 2013-as adóévekben az alábbiakban meghatározott kulcsoknak megfelelően:

Bruttó havi kereset (EUR) Az adó mértéke (%) 2.500-ig 0

2.501 – 3.500 2.5% (minimum 10 EUR) 3.501 – 4.500 3%

4.500-tól 3.5%

A fenti kulcsok a bruttó keresetre vonatkoznak, a járulék maximális mértékére vonatkozó korlátozás nélkül. A különleges honvédelmi járulék egyenlően oszlik meg a munkavállaló és a munkáltató között (azaz 50%-ot fizet a munkáltató és 50%-ot a munkavállaló), és az adóalapból korlátozás nélkül levonható mind a munkáltató, mind a munkavállaló esetében. Bizonyos típusú jövedelmek után, mint például a nyugellátás, a takarékalapok által kifizetett összegek, külföldi kormány vagy nemzetközi szervezet által foglalkoztatott külföldi személy díjazása, ciprusi hajó legénységének díjazása és a munkáltató által a munkavállaló részére fizetett üzleti költségtérítés után nem kell különleges honvédelmi járulékot fizetni. A különleges honvédelmi járulék fizetése az alábbiak szerint történik: Munkavállaló: a munkavállaló fizetéséből kerül levonásra és a P.A.Y.E rendszerben

havonta kerül befizetésre az Adóhivatalhoz. Vállalkozó: három egyenlő részletben kerül befizetésre az Adóhivatalhoz: augusztus 1-

jén, szeptember 30-án és december 31-én, ugyanúgy, mint az adóelőleg.


39

5.2. Tőkenyereségadó Tőkenyereségadót a Cipruson található ingatlanok elidegenítésén elért nyereségek után kell fizetni, ha azok tulajdonosai a Köztársaságban lévő ingatlanok tulajdonosai, ideértve a társaságokban lévő részvények elidegenítésén elért nyereségeket, ha ezeket a részvényeket semmiféle értéktőzsdén nem jegyzik. Adókulcs és az eredmény meghatározása

Az adót az elidegenítés nettó eredményére vetik ki. Adómérték 20%. A nettó eredményt úgy számítják ki, hogy az elidegenítés bevételéből levonják a költséget vagy az 1980. január 1-jei, inflációval kiigazított vételi érték közül a nagyobbat. Az infláció kiszámítása a hivatalos kiskereskedelmi árindex felhasználásával történik. Mentességek Az ingatlanok elidegenítésének alábbi eseteire nem vonatkozik a tőkenyereségadó: elhalálozás miatt bekövetkezett átruházás, ajándék, szülő részéről a gyereknek vagy férj részéről a feleségnek vagy legfeljebb

harmadfokú rokonok között, ajándék egy társaságnak, amikor a társaság részvényesei az ajándékot adó családtagjai,

és a részvényesek továbbra is a családtagok az átadás után 5 éven keresztül, ajándék, egy családi vállalkozás részéről a tulajdonostársaknak, feltéve, hogy az ilyen

tulajdont a társaság eredetileg adományozás útján szerezte meg. A tulajdonnak legalább 3 évig az ajándékot adó személy tulajdonában kell lennie,

ajándék jótékonysági szervezeteknek és a kormánynak, átadás reorganizáció eredményeként, a mezőgazdasági földterületre vonatkozó törvények hatálya alá tartozó ingatlan cseréje

vagy elidegenítése, a tőzsdére bevezetett részvények elidegenítésén elért nyereség. Életre szóló mentességek magánszemélyek számára Magánszemélyek a tőkenyereségből az alábbiakat vonhatják le: EUR

Saját állandó lakás elidegenítése 85.430

Mezőgazdasági földterület elidegenítése gazdálkodó részéről 25.629

Bármely más elidegenítés 17.086

A fenti mentességek csak egyszer vehetők igénybe, és nem minden egyes elidegenítésre.


40

5.3. Földhivatali átírási díjak

Telek értéke Kulcs (%)

Díjak EUR

Halmozott díjakEUR

85.430-ig 3 2.563 2.563

85.431–170.860 5 4.271 6.834

170.860 felett 8

Jelzálogdíjak

Hitelek 1%

Abban az esetben, ha az ingatlant egy családi vállalkozásnak adják át, az átadási díj öt év után visszaigényelhető, ha az ingatlan a társaságnál marad, és a tulajdonostársak ugyanazok. Abban az esetben, ha az ingatlant egy olyan társaság, amelynek tulajdonosai házastársak és/vagy gyerekek, adja át a két házastárs egyikének vagy gyerekeiknek, vagy egy legfeljebb harmadfokú rokonnak, az átadási díjakat az ingatlan értéke alapján a következőképpen számítják ki: átadás házastársnak: 8%, átadás gyermeknek: 4%, átadás rokonnak: 8%.

Továbbá a következő kulcsokat kell alkalmazni az ingyenes átadásokra: szülők gyerekeknek: 4%, házastársak között: 8%, harmadfokú rokonok között: 8%.

A társaságok reorganizációja esetében az ingatlan átadására a Földhivatal átadási díjat nem számít fel.

5.4. Cégbírósági nyilvántartási díj 2011 szeptemberétől minden ciprusi bejegyzésű társaságnak évente 350 EUR nyilvántartási díjat kell fizetnie a Cégbíróság részére. Egy cégcsoportba tartozó társaságok esetében ez a díj nem haladhatja meg a 20.000 EUR-t. Amennyiben a díj nem kerül kifizetésre, akkor a társaságot törlik a cégnyilvántartásból. Ha a díjat 2 éven belül mégis kifizetik, akkor a fenti összeghez további 500 EUR mulasztási bírságot szabnak ki a társaság részére. Két év után a büntetés max. 750 EUR-ra emelkedhet.

5.5. Illetékek A megadott táblázat ismerteti az egyes dokumentumok után fizetendő illeték összegét vagy mértékét. Azok az ügyletek, amelyek a reorganizáció körébe tartoznak, mentesülnek az illetékbélyeg alól. Emellett minden, Cipruson kívül található eszközzel kapcsolatos szerződés vagy Cipruson kívül lebonyolított ügylet mentes a bélyegilleték alól.


41

Elismervények

3–34 EUR között 3 cent

34 EUR feletti összegekre 7 cent

Szerződések

170.860 EUR-ig 0,15 %

170.860 EUR feletti összegekre 0,2% + 256 EUR

Korlátolt felelősségű társaság bejegyzése

A társaság bejegyzésekor 103 EUR fix díj

Jóváhagyott részvénytőke jóváhagyott részvénytőke 0,6%-a

Későbbi emelések nyomán

Jóváhagyott részvénytőke a többlet részvénytőke 0,6%-a


6.1. Járulékok mértéke

Önfoglalkoztató magánszemélyek 12,6%

Alkalmazott 7,8% Munkaadó 7,8%

A munkaadó járuléka a Végkielégítési Alaphoz 1,2%

A munkaadó járuléka az Ipari Szakképzési Alaphoz 0,5% A munkaadó járuléka a Szociális Kohéziós Alaphoz 2,0%

A munkaadó járuléka a Szabadságolási Alaphoz (ha nincs mentesítve)

8,0%

A járandóságok felső korlátai

Az éves jövedelem maximuma, amely után a társadalombiztosítási járulékokat fizetni kell:

Hetente EUR

Havonta EUR

Évente EUR

Heti munkabérnél 973 50.592 Havi munkabérnél 4.216 50.592

Az önfoglalkoztatók járandóságainak alsó határa

Az alsó jövedelmi határok, amelyek után az önfoglalkoztató személyek társadalombiztosítási járulékokat fizetnek:

Évente EUR

Szellemi foglalkozású személyek: 10 évnél rövidebb tapasztalattal 18.616

10 évnél hosszabb tapasztalattal 37.336 Nagykereskedők, ingatlanügynökök, biztosítási ügynökök, gyártók és más üzletemberek

37.336

Építők és más kapcsolódó vállalkozások 22.672

Szakmunkások 18.044


42

Postások, utazó ügynökök, szemetesek, bányászok, tengerészek, halászok

12.532

Titkárnők, gépírók, pénztárosok, sofőrök, munkagépkezelők

18.044

Tanárok: 10 évnél rövidebb tapasztalattal 18.044 10 évnél hosszabb tapasztalattal 36.140

Egyéb (máshova nem sorolható) 18.616

HORVÁTORSZÁG ADÓRENDSZERE


44

Főváros: Zágráb Államforma: köztársaság Hivatalos nyelv: horvát

Csatlakozás az EU-hoz: 2013. július 1. Terület: 56.594 km²

Népesség: 4.284.889 fő (2011) Népsűrűség: 77,8 fő/km² Pénznem: kuna (HRK)

1 EUR = 7,60 HRK


45

1. Adózás rendje

1.1. Adók csoportosítása Állami adók

Általános forgalmi adó (Áfa-Pdv) Társasági nyereségadó Külön adók (Jövedéki adók)

- Személyautók, egyéb gépjárművek, vízi járművek és repülőgépek adója - Alkoholmentes italok különadója - Kávé különadója - Luxustermékek különadója - Gépjármű felelősségbiztosítás és szárazföldi járművek Casco biztosításának

különadója - Jövedéki adók (jövedéki adórendszer az alkoholra és alkoholos italokra, dohányárura,

energiára és elektromos energiára) Megyei adók

Örökösödési és ajándékozási adó Szárazföldi gépjárművek adója Vízi járművek adója Játékautomaták adója Városi vagy községi adók

Jövedelemadó járuléka Fogyasztási adó Hétvégi ház adója Cégnévadó (évente, max. 2.000 HRK/év (263 EUR)) Nyilvános területek használatának adója Közös adók

Jövedelemadó Ingatlanforgalmi adó Nyereményjáték adója és szerencsejátékok megrendezésének illetékei

Lottó típusú szerencsejáték illetéke Kaszinóban játszott szerencsejáték illetéke Fogadóirodákban játszott szerencsejáték illetéke Játékautomaták illetéke Alkalmi, egy alkalommal megrendezett szerencsejáték illetéke Szerencsejáték megrendezőjének előírt befizetése a horvát vöröskereszt javára


46

1.2. Adóhatóságok

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM

ADÓHIVATAL IGAZGATÓ

KÖZPONTI HIVATAL

1. ADÓZÁSI RENDSZER

FŐOSZTÁLY

2. NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉS

EURÓPAI INTEGRÁCIÓS FŐSZTÁLY

3. ADÓELJÁRÁSI ÉS ADÓNYILVÁNTARTÁSI

FŐOSZTÁLY

4. INFORMÁCIÓS RENDSZEREK FŐOSZTÁLY

5. FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY

6. VÉGREHAJTÁSI FŐOSZTÁLY

7. SZERENCSEJÁTÉK, SZÓRAKOZTATÓ- ÉS NYEREMÉNYJÁTÉK

FŐOSZTÁLY

8. SZEMÉLYZETI, FEJLESZTÉSI ÉS

EMBERI ERŐFORRÁS FŐOSZTÁLY

9. ÁLTALÁNOS-, JOGI- ÉS

SZÁMVITELI FELADATOK FŐOSZTÁLY

10. AZ ADÓZÁSI BŰNCSELEKMÉNYEK

FELDERÍTÉSE ÖNÁLLÓ OSZTÁLY

11. PÉNZÜGYI VEZETÉSI ÉS

ELLENŐRZÉSI ÖNÁLLÓ OSZTÁLY

12. SZEMÉLYI AZONOSÍTÓ SZÁM

(OIB) ÖNÁLLÓ OSZTÁLY

KÖRZETI HIVATALOK ÖSSZESEN 20

KIRENDELTSÉGEK ÖSSZESEN 124 VÁROSI ÉS KÖZSÉGI

KIRENDELTSÉG


47


A főbb adók bevallásának és befizetésének határideje Társasági adó: a tárgyévet követő év április 30. Áfa bevallás: a tárgyidőszakot követő hónap 20. (2013. július

1-jétől, korábban: a tárgyidőszakot követő hónap utolsó napja),

utolsó negyedévi/havi áfa bevallás: január 20. (2013. július 1-jétől, korábban január 31.)

Év végi áfa elszámolás: a tárgyévet követő év február utolsó napja (2013. július 1-jétől korábban a tárgyévet követő év április 30.)

Áfa bevallás változás bejelentése: január 15. Áfa körbe való bejelentkezés a következő évtől: december 31. Jövedelemadó bevallás: a tárgyévet követő év február 28. Mérleg beadás: a tárgyévet követő év április 30. Statisztikai jelentések: 1. éves (jan.-dec.) tárgyévet követő év március 31. Mérleg nyilvános megjelentetése június 30. Minden adóalanynak elektronikus úton kell leadnia a bevallásokat.

1.4. Adótörvények megszegése és következménye Az általános adótörvény alapján az adótörvény megszegésének minősülnek azok az esetek, amelyeket a törvény, valamint az egyes adónemekre vonatkozó törvény meghatároz. Az elsőfokú szabálysértési eljárást az illetékes adóhivatal erre meghatalmazott munkatársa vezeti. A szabálysértési eljárás vezetésére az illetékes személyt a pénzügyminiszter nevezi ki. Az első fokon hozott szabálysértési határozat ellen benyújtott fellebbezést az illetékes szabálysértési bíróság bírálja el. Az adóhivatal által vezetett szabálysértési eljárást a Szabálysértésről és kihágásokról szóló törvény szabályozza. Büntetési tételek az általános adótörvény megsértéséért 5.000-től 500.000 HRK-ig (657,89 – 65.789,47 EUR-ig) terjedő pénzbírsággal sújthatóak.

1.5. Jogorvoslatok az adózási eljárásban Azon adózási iratokra (határozat, végzés, stb.), amelyekben az adójogi viszonyból adódóan határozat született az egyes jogokról és kötelezettségről, fellebbezés nyújtható be. Fellebbezés nyújtható be abban az esetben is, ha az adózó kérelméről nem született döntés az előírt határidőig. A határozatok ellen panasz nyújtható be az illetékes bíróságnak. A benyújtott panasz a határozat végrehajtását illetően nem bír halasztó hatállyal. A fellebbezés az adózási irat kézhezvételétől számított 30 napon belül nyújtható be. A fellebbezés az illetékes, másodfokon eljáró adóhatóság részére nyújtható be közvetlenül, vagy ajánlott postai küldemény formájában, vagy az első fokon eljáró adóhatóságnál jegyzőkönyvbe rögzítve. A fellebbezésnek tartalmaznia kell azon irat hivatkozási számát, amelyre a


48

fellebbezés vonatkozik, valamint az indokolást, ami miatt a határozat hatálytalanítását, módosítását vagy megszüntetését kérik, illetve a fellebbezést a kérelmezőnek alá kell írnia. Amennyiben fellebbezésnek nincs helye, vagy a fellebbezés nem az illetékes személytől származik és nem a fellebbezési határidőn belül került benyújtásra, az első fokon eljáró hatóság elutasítja. A fellebbezés elutasítására vonatkozó határozat ellen fellebbezés nyújtható be. Az első fokon eljáró hatóság módosítja a határozatot a fellebbezés alapján, amennyiben megállapítja, hogy a fellebbezés jogos, és nem szükséges új eljárást lefolytatni, vagy ha megállapítja, hogy az elvégzett eljárás nem volt teljes, ha a fellebbező a fellebbezésben olyan tényeket és bizonyítékokat mutat be, amelyek az ügy más megoldására lennének hatással; ha a fellebbezőnek biztosítani kellett volna az eljárásban való részvételt, ha a fellebbező elmulasztotta az eljárásban való részvételt, de a fellebbezésben megindokolta az elmaradás okát. Az első fokon hozott határozat ellen benyújtott fellebbezéssel kapcsolatos döntéshozatalban a másodfokon eljáró adóhatóság az illetékes. A fellebbezés halasztó hatállyal bír azzal a határozattal kapcsolatban, amelyre benyújtották, a fellebbezésről hozott határozat meghozataláig.

1.6. Adóhatósági ellenőrzések súlypontjai, vagyonosodási vizsgálatok Ellenőrzéskor az adóhatóság az áfa-visszaigénylésekre és az értékesített áruk/elvégzett szolgáltatások kiszámlázására fekteti a hangsúlyt. Az áfa visszaigényléskor minden esetben ellenőrzik a visszaigénylés jogosságát. Horvátországban az adóhivatal külön nem hozza nyilvánosságra, hogy egy adott időszakban mi képezi az ellenőrzés súlypontját. 2009-től az adóhivatal vagyonosodási vizsgálatot végez abban az esetben, ha felmerül a gyanú, hogy a bevallott jövedelem nem fedezi a megvásárolt lakás, ház, hajó vagy repülőgép vételárát. Az új általános adótörvény szerint, és az újonnan bevezetett személyi azonosító szám segítségével az adóhivatal hatékonyabban tudja követni a természetes személyek vagyonát, beleértve a részvények és üzletrészek megszerzését, valamint a banki megtakarítások nagyságát.

2. Jövedelemadók

2.1. Személyi jövedelemadó A személyi jövedelemadóról szóló törvény (NN 177/04, 73/08, 80/10, 114/11, 22/12, 144/12) szerint személyi jövedelemadó kötelezett az a természetes személy (belföldi és külföldi személy a HK-ban), aki adóköteles jövedelmet szerez. Személyi jövedelemadóból származó bevételek

ezer HRK ezer EUR

2004 3.128.273,00 423.317,90

2005 3.106.476,40 420.368,39

2006 3.416.868,80 468.562,51

2007 1.406.947,30 190.388,11

2008 1.687.502,11 229.592,11


49

2009 1.399.410,79 190.396,03

2010 1.538.209,04 202.395,93

2011 terv 1.056.739,25 139.044,64

2012 terv 1.283.249,55 168.848,63

2013 terv 1.243.958,92 163.678,81

Adóköteles jövedelem, a jövedelem forrása szerint nem önálló tevékenységből származó jövedelem, önálló tevékenységből származó jövedelem, vagyonból és vagyoni jogokból származó jövedelem, tőkéből származó jövedelem 2012. március 1. után kifizetett osztalék évi 12.000 HRK tőkerészesedés felett (12%).

Az alkotmánybíróság 2013. április 3-i végzése szerint ideiglenesen felfüggesztik az adófizetés kötelezettségét az Alkotmánybíróság végső határozatának meghozataláig.

biztosításból származó jövedelem egyéb, ún. második jövedelem (pl. országgyűlési tagok, gazdasági társaságok felügyeleti

és irányító bizottságának tagjai, esküdtbírók, szerzői honoráriumok, sportolók, kereskedelmi utazók, tolmácsok, fordítók, tanácsadók, bírósági szakértők, természetbeni juttatások és hasonlók).

A személyi jövedelemadó megállapítása és fizetése egy adózási időszakra vonatkozik, amely a szabályok szerint a naptári év. Az adózási időszak rövidebb is lehet, mint a naptári év az adókötelezett születése vagy halála esetén, illetve ha a deviza belföldi a naptári év alatt deviza külföldivé válik és fordítva, amely esetben az adózási időszak azon időszakot jelenti, amelyben a természetes személy deviza belföldi volt.

2.1.1. Nem önálló tevékenységek

HRK EUR Adókulcs 0 – 26.400 0 – 3.474 0 % 26.401 – 52.800 3.475 – 6.947 12 % 52.801 – 132.000 6.945 – 17.368 25 % 132.001 – 17.369 – 40 %

A személyi jövedelemadót növeli a személyi jövedelemadó járulék, amelyet külön törvények alapján a helyi önkormányzatok vezetnek be. Bevételek, amelyek nem jövedelmek:

HRK és deviza megtakarítás kamatai, osztalék (mely 2000. 12. 30. előtt keletkezett nyereségből adódik), értékpapírok kamatai, családi nyugdíj, melyre a gyermekek jogosultak a szülő elhalálozása után, állami jutalmak, szociális támogatások, örökség és ajándék,


50

saját vagyon elidegenítéséből származó bevétel, amennyiben ez nem tevékenysége a jövedelemadó kötelezettnek,

kártérítés, mely nincs kapcsolatban gazdasági tevékenységgel. Adómentességek, adómentes természetbeni juttatások

Kifizetés fajtája Kifizethető összeg HRK-ban

I. DÍJAK

1. Hivatalos út útiköltsége a tényleges kiadás összege

2. Hivatalos út szállásköltsége a tényleges kiadás összege

3. Munkába utazás költsége a közúti fuvarozási vállalat árjegyzéke szerint a tényleges kiadás összege

4. Saját gépkocsi használata hivatalos célból 2 HRK/km (0,26 EUR) II. NAPI DÍJAK, KIKÜLDETÉSI PÓTLÉKOK, KÜLÖNÉLÉSI DÍJ

1. Napidíjak országon belül (8 óráig nem jár, 8-12 1/2 napidíj, 12:30 órától egész napidíj, min. 30 km távolságon kívül)

170 HRK/nap (22,37 EUR)

2. Kiküldetési pótlék belföldön (a munka végzésének helye min. 30 km messze van a cég székhelyétől vagy az alkalmazott lakhelyétől)

170 HRK/nap (22,37 EUR)

3. Kiküldetési pótlék külföldön 250 HRK/nap (32,89 EUR)

4. Tengeri pótlék 250 HRK/nap (32,89 EUR)

5. Különélési díj 1.600 HRK/hó (210,53 EUR)

6. Külföldi napidíj különböző (pl. Magyarország 50 EUR/nap)

III. SZOCIÁLIS JUTTATÁSOK ÉS AJÁNDÉKOK

1. Szociális juttatás (nyugdíjba menetel előtt) 8.000 HRK (1.052,63 EUR)

2. Pénzbeli juttatás a gyermek 15. Életévéig 600 HRK/év (78,95 EUR)

3. Természetbeni ajándék a munkavállalónak 400 HRK/év (52,63 EUR)

4. Karácsonyi vagy húsvéti pénz, nyaralási pénz és hasonlók

2.500 HRK/év (328,95 EUR)

5. Két év folyamatos alkalmazás utáni végkielégítés min. az utolsó 3 havi bér átlagának 1/3-a, minden befejezett munkaév után (max. 6.400 HRK/év) (842,11 EUR)

IV. TÁMOGATÁSOK

1. Rokkant támogatás 2.500 HRK/év (328,95 EUR)

2. Az alkalmazott halálesete során 7.500 HRK (986,84 EUR)

3. Közelebbi családtag halálesete során 3.000 HRK (394,74 EUR)

4. Több mint 90 nap betegszabadság után 2.500 HRK /év (328,95 EUR) 5. Természeti katasztrófa elhárítása érdekében külön előírás szerint 6. Honvédő háborúban elesett gyermeke utáni támogatás külön előírás szerint 7. Egészségügyi szükségletekre szánt ajándék külön előírás szerint 8. Adományok az összbevétel 2%-ig

9. Újszülött gyermek utáni támogatás max. 3.326 HKR (437,63 EUR)


51

V. JUTALMAK

Minden befejezett:

- 10 munkaév után 1.500 HRK (197,37 EUR)







VI. ÖSZTÖNDÍJAK ÉS GYAKORLATI MUNKÁK DÍJAZÁSA

1. Ösztöndíj (mint támogatás) 1.600 HRK/hó (210,53 EUR)

2. Sport ösztöndíjak 1.600 HRK/hó (210,53 EUR)

3. Egyetemisták ösztöndíjai kiemelt eredmények elérésére

4.000 HRK/hó-pályázat (526,32 EUR)

4. Gyakorlati munka díjazása 1.600 HRK/hó (210,53 EUR)

5. Tanulói és hallgatói egyesületek közvetítésével végzett munka díjazása

50.000 HRK/év (6.578,95 EUR)

Adókedvezmények Adókedvezmények, amelyek a munkabér havi elszámolásánál érvényesíthetők. Alapvető adókedvezménynek tekinthető a jövedelem nem adóköteles része, melyre minden adózó jogosult 2.200 HRK (289 EUR) havi, illetve 26.400 HRK (3.474 EUR) éves összegben, míg a nyugdíjas legfeljebb 3.400 HRK (447,37 EUR) havi, illetve 40.800 HRK (5.368,42 EUR) éves összegben. Az alapvető adókedvezmény az eltartott gyermekek és eltartott családtagok számával növekszik. A személyi jövedelemadó kedvezmények áttekintése

Adózó / Eltartott családtagok / Gyermekek A személyi adókedvezmény összege

havonta évente

Alapvető adókedvezmény (HRK) 2.200 26.400 (EUR-ban) 289 3.474

Eltartott családtag (HRK) 1.100 13.200 (EUR-ban) 144,74 1.736,84

Első gyermek (HRK) 1.100 13.200 (EUR-ban) 144,74 1.736,84

Második gyermek (HRK) 1.540 18.480 (EUR-ban) 202,63 2.431,58

Harmadik gyermek (HRK) 2.200 26.400 (EUR-ban) 289 3.474

Negyedik gyermek (HRK) 3.080 36.960 (EUR-ban) 405,26 4.863,16

Ötödik gyermek (HRK) 4.180 50.160 (EUR-ban) 550 6.600

Részleges rehabilitációs pótlék (HRK) 660 7.920 (EUR-ban) 86,84 1.042,11

Rehabilitációs pótlék 100% rokkantság esetén (HRK) 2.200 26.400 (EUR-ban) 289 3.474


52

Nyugdíjasok (HRK) A nyugdíj összegéig,

legfeljebb 3.400 40.800

Személyi jövedelemadó kedvezmény azon adózók részére, akik bejelentett lakcímmel rendelkeznek a különleges állami támogatás alatt álló és egyéb területeken

1. csoport 3.840,00 2. csoport 3.200,00 3. csoport 2.400,00

46.080,00 38.400,00 28.800,00

Adókedvezmény, amelyek csak az éves adóbevallás alapján érvényesíthetők – munkaadó által fizetett önkéntes nyugdíjbiztosítás 6.000 HRK (789,47 EUR) összeghatárig.

Éves adóbevallást nem nyújthat be az adózó: a járulék visszatérítésből származó ún.második jövedelemre. a meghatározott jövedelemre, amelyre átalányadót fizetett be.

Egyes személyek év folyamán olyan bevételekre tehetnek szert, amelyekre év közben a kifizetés alkalmával érvényesítették az adókedvezményt, de nem voltak kötelesek adóbevallást benyújtani. Ilyenek pl. azon dolgozók, akik biztosítási prémiumot fizettek és munkáltatójuk a munkabér

kifizetésekor adóalapjukból levonta a biztosítási díjat, a horvát honvédő háború hadirokkantjai, akiknek a munkabér kifizetése alkalmával az

adót a rokkantságuk mértékének megfelelően fizették be, azon művészek, akik a vonatkozó törvény és az illetékes művészi egyesület igazolása

alapján éltek a 25% adókedvezmény lehetőségével. Amennyiben csak munkabérre és automatikus honoráriumra tettek szert, nem kötelesek ezen jövedelmeket bejelenteni, de kötelesek adóbevallást benyújtani, melybe a következő adatokat szükséges bevinni: csak a személyi adatokat az adóbevallás első oldalán, a felhasznált adókedvezmény összegéről szóló adatokat az adóbevallás 6. pontja alatt

szereplő leírás szerint. Nem önálló tevékenységből származó jövedelem: munkaviszonyból származó jövedelem, nyugdíj. Természetbeni bérkifizetésnek számít épület és közlekedési eszköz használata, kedvezőbb hitelkamat és egyéb kedvezmények, melyeket a munkáltató hagy jóvá az alkalmazottak részére.

2.1.2. Önálló tevékenységek (egyéni vállalkozó, szabadfoglalkozás, mezőgazdasági és erdészeti tevékenység)

+ tárgyév bevételei – tárgyév kiadásai

Az önálló tevékenységből származó jövedelmet, melyet belföldi természetes személy belföldön és külföldön, külföldi személy pedig belföldön valósít meg, a következő tételek csökkentik: pályakezdő bérének összege,


53

iskoláztatás és továbbképzés költségei, kutatás és fejlesztés költségei, előző évek vesztesége (max. 5 év). Az egyéni vállalkozó fizethet jövedelemadót vagy nyereségadót. Egyéni vállalkozók, akik jövedelmet szereznek, a jövedelemadó törvény szerint társasági nyereségadó hatálya alá is tartozhatnak a következő esetekben: saját kérésükre, ebben az esetben folyó év végéig kell beadni a kérvényt az illetékes

adóhivatalnak a jövő évre vonatkozólag. Ez alapján az adóhivatal egy végzést ad ki, mely a következő 5 évre kötelezi a kérvényezőt társasági adóbevallásra. Egyes esetekben az adóhivatal rövidebb időszakot is megállapíthat.

kötelezően, amennyiben eleget tesznek a következő feltételeknek: - több mint 2 millió HRK (263.158 EUR) összbevételt ért el az előző bevallási

időszakban, - több mint 400.000 HRK (52.632 EUR) jövedelmet ért el az előző bevallási

időszakban, - ha több mint 2 millió HRK (263.158 EUR) értékű hosszúlejáratú vagyontárgya van, - ha az előző bevallási időszakban átlagban több mint 15 alkalmazottja volt.

Amennyiben a vállalkozó nyereségadót fizet, akkor kettős könyvelést kell vezetnie.

A személyi jövedelemadón kívül az egyéni vállalkozó köteles az alábbi adókat és járulékokat is fizetni: kamarai tagság járuléka: átalány formájában – háromhavonta, melynek összege

megyénként eltérő, Zágrábban pl. 103 HRK (13,55 EUR) / hó, illetve a jövedelem vagy bevétel 0,4%-a. A 0,4% kulcs szerint fizetendő kamarai tagsági járulék a jövedelem vagy bevétel alapján számítandó ki és féléves előlegként fizetendő. Az egyéni vállalkozók az éves adóbevallás mellé kötelesek mellékelni a kamarai tagsági járulék befizetéséről szóló igazolást.

műemlékvédelmi járulék: 2012. március 1-jétől szűkül az adóalanyok köre, és csak azok a vállalkozók kötelesek továbbra is fizetni a helyi előírások szerint m2 arányosan, akik kulturális, műemléki környezetben végzik tevékenységüket.

idegenforgalmi közösség részére fizetendő járulék a tevékenység székhelyétől és fajtájától függően: 0,08% 0,25%

egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék az adóhivatal által kiadott végzés alapján fizetendő

munkahelyi baleset járuléka: 0,5%

2.1.3. Egyéb jövedelmek Tulajdonból és tulajdonjogokból származó jövedelem Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem = bérleti díj – a bérleti díj 30%-a kiadásokra

(15% jövedelemadó + jövedelemadó járulék), Tulajdonjogokból származó jövedelem = bevétel – tényleges kiadások, melyeket hiteles

bizonylatokkal az adókötelezett bizonyítani tud,


54

Ingatlan és vagyoni jog megszerzésétől számított 3 éven belüli elidegenítéséből származó jövedelem = elidegenítésből származó bevétel a piaci érték szerint – beszerzési ár – elidegenítés költségei. (25% jövedelemadó + jövedelemadó járulék)

A tulajdonból és tulajdonjogokból származó jövedelem csökken a belföldön biztosítottak életbiztosítása, magán életbiztosítás, önkéntes élet- és magánbiztosítás összegével [max. évi 6.000 HRK (789,47 EUR)], amennyiben a befizetett biztosítási díjak nem csökkentik az egyéb forrásból származó jövedelmeket. Tőkéből származó jövedelem kamatból származó bevétel (HRK és deviza lekötések, folyó- és devizaszámlán levő

pénz kamatait nem tekintjük jövedelemnek), saját részvényekből származó bevétel, bevételek a társaság vagyonának és szolgáltatásainak használatából eredően, 12.000,00 kuna feletti osztalékból származó bevétel (2012. március 1-jétől osztalékadót

kell fizetni abból a nyereségből, amely 2000. december 30. után keletkezett, 12% jövedelemadót + jövedelemadó járulékot kell elszámolni).

Biztosításból származó jövedelem befizetett, adóalapot csökkentő, megtakarítás jellegű életbiztosításból és önkéntes

nyugdíjbiztosításból eredő bevétel, belföldi biztosítottak életbiztosítása, magán életbiztosítás, önkéntes élet- és

magánbiztosítás [max. évi 6.000 HRK (789,47 EUR) összegig], amennyiben a befizetett biztosítási díjak nem csökkentik az egyéb forrásból származó jövedelmeket.

Második jövedelem A második jövedelmet azok a bevételek képezik, melyek nem a következő bevételekből származnak: nem önálló tevékenységből származó jövedelem, önálló tevékenységből származó jövedelem, vagyonból és vagyoni jogokból származó jövedelem, tőkéből származó jövedelem, biztosításból származó jövedelem.

Második jövedelem = bevételek – kiadások Ide tartoznak: országgyűlési képviselők bevételei, gazdasági társaságok felügyelő és irányító bizottsága tagjainak bevételei, esküdtbírók bevételei, szerzői honoráriumok, sportolók, kereskedelmi utazók, tolmácsok, fordítók, tanácsadók, bírósági szakértők

bevételei, munkaviszonyon kívüli természetbeni juttatások (épület, közlekedési eszköz használata,

kedvezőbb kamatok és egyéb kedvezmények), tanulók gyakorlati munkájának díjazása havi 1.600 HRK (211 EUR) felett, ösztöndíjak havi 1.600 HRK (211 EUR) felett.


55

A második jövedelem megállapításakor a következő esetekben írható le kiadásként a bevétel 30%-a: szerzői jogdíjak, újságírók, művészek és sportolók bevételei, akik a kötelező biztosítások járulékait

végzés alapján fizetik, devizakülföldi művészi, artista, szórakoztató, sport, irodalmi, képzőművészeti, nyomdai,

rádiós, televíziós és szórakoztató tevékenységek bevételei.

A második jövedelem az éves adóbevallásban csökkenthető a belföldön biztosítottak életbiztosítása, magán életbiztosítás, önkéntes élet- és magánbiztosítás összegével max. évi 6.000 HRK (789,47 EUR) összegig, amennyiben a befizetett biztosítási díjak nem csökkentik az egyéb forrásból származó jövedelmeket. Külföldön szerzett jövedelem Deviza belföldi külföldön szerzett jövedelme, mely a hazai előírások szerint adóköteles jövedelemnek számít, beleszámít a belföldi jövedelemadó alapba, amennyiben a kettős adóztatást elkerülő szerződésekben vagy más államok közti szerződésekben nincs másként szabályozva. A külföldi adót csak akkor lehet beszámítani a belföldi adóba, ha megfelel a belföldi jövedelemadónak, mégpedig a külföldi jövedelem belföldön megállapított adója mértékéig. Átalányadózás Egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági és erdészeti tevékenység átalányadója Adókötelezett, aki átalány jövedelemadót fizet, lehet olyan természetes személy, aki egyéni vállalkozásból, mezőgazdasági vagy erdészeti tevékenységből szerez jövedelmet, és a következő feltételeknek eleget tesz: nem áfaköteles, előző évi bevétele nem haladja meg a 149.500,00 kunát, nincs egyéb telephelye sem termelési részlege, nem vendéglátó ipari és/vagy kereskedelmi tevékenységet végez.

A háromhavi jövedelemadót az adóhivatal végzése alapján kell befizetni minden negyedév utolsó napjáig, mégpedig a havi adó háromszorosát. Lakás, szoba kiadásából és kempingek szervezéséből eredő jövedelem átalányadója Átalányadót fizethet az a természetes személy/állampolgár, aki eleget tesz a következő feltételeknek: az illetékes szerv jóváhagyta a vendéglátó ipari tevékenység végzését a háztartásban, a vendégeknek saját lakását, szobáját adja bérbe, mégpedig maximálisan 20 ágyszámig

és/vagy saját telkén kempinget szervez maximálisan 10 szállás egységig, illetve 30 vendég részére,

nem áfaköteles, a jövedelmét nem önálló tevékenységből származó jövedelemként állapítja meg a

könyvelés alapján.


56

Az éves átalánydíjat az adóhivatal végzéssel állapítja meg, melyet negyedévente kell fizetni minden negyedév végéig. Éves átalánydíj = ágyszám (szállás egység a kempingben) száma x átalánydíj ágyszám szerint x területi koefficiens. Egészségügyi segítségnyújtás magánszemélyeknek Az új jogszabály értelmében magán- és jogi személyek ajándékozhatnak pénzt vagy természetbeni juttatást magánszemélyeknek (beleértve a saját munkavállalóikat is) egészségügyi céllal, mely alatt gyógykezelést vagy ortopéd gyógyászati segédeszközöket értünk. Az ajándékozásra nem kell jövedelemadót elszámolni a tényleges költségek mértékéig. Adó elszámolás vagyonban keletkezett hiány esetén Abban az esetben, ha nem állapítható meg objektív módon, hogy kinek a felelősségéből ered a hiány, és erről a cégvezetés határozatot hoz, akkor a megengedett szint feletti hiány nem tekintendő jövedelemnek, hanem nem üzleti jellegű ráfordításnak, azaz növeli az adóalapot. Amennyiben a cég vezetősége olyan határozatot hoz, hogy a hiány a társaság valamely tagját terheli, akkor ez tőkéből eredő jövedelemként 40%-kal ( helyi különadó) adózik. Tőkekivétel és rejtett kifizetések

A tőkekivétel és a rejtett kifizetések tőkéből eredő jövedelemnek minősülnek, és 40%-kal ( helyi különadó) adóznak. Tőkekivételnek minősül a vállalkozás saját vagy bérelt ingatlanjainak, ingóságainak a saját célú felhasználása.

Rejtett kifizetéseknek az alábbiakat tekintjük: 1. Piaci ár alatti teljesítés a részvényeseknek vagy a társaság tagjának, beleértve a

kedvezőbb kamatokat is. 2. A részvényes vagy a társaság tagja által nyújtott szolgáltatás vagy áru ellenében ennek

értékétől magasabb ár megfizetése, illetve ellenszolgáltatás vagy más vagyontárgy átadása.

3. A részvényeseknek vagy a társaság tagjainak más előnyökhöz való juttatása, melyre nincsen jogalapjuk.

Osztalék és nyereség részesedések kifizetése Ha a folyó év nyereségének előlegeként átutalt összeg magasabb, mint az üzleti év lezárásával elszámolt nyereség, akkor a kifizetett összeg (tőkéből eredő) jövedelemnek számít.


57

2.1.4. Számított adó meghatározása

2.2. Társasági nyereségadó

2.2.1. Működő társaságok száma, társasági adóból származó bevételek Számviteli törvény szerint: Kisvállalatok: azok, amelyek az alábbi 3 alapkritérium közül legalább kettőt nem teljesítenek: összvagyonuk 32,5 millió HRK (4,421 millió EUR), 65 millió HRK (8,843 EUR) bevétel, 50 alkalmazott. Közepes vállalatok: azok, amelyek az előzőleg felsorolt két alapkritériumot teljesítik, de nem léptek túl kettőt az alábbi 3 alapkritérium közül: összvagyon 130 millió HRK (17,687 EUR), 260 millió HRK (35,374 EUR) bevétel, 250 alkalmazott.

Tulajdonból és tulajdonjogból

származó jövedelem

Tőkéből származó jövedelem

Biztosításból származó jövedelem

Külföldi jövedelem

Nem önálló tevékenységből származó jövedelem

(bér és nyugdíj)

ÖSSZEVONT JÖVEDELEM

+ Önálló tevékenység bevételei

– ráfordítások, adóalap csökkentő tételek, előző évek veszteségei, kedvezményes övezetek, stb.

BEFIZETETT ADÓELŐLEG

ÖSSZEVONT ADÓALAP

ADÓMENTESSÉGEK Második

jövedelem

FIZETENDŐ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ


58

Nagyvállalatnak tekinthetők az alábbiak: azok a vállalatok, amelyek az előzőleg felsorolt 3 kritériumból 2 teljesítenek

[összvagyonuk 130 millió HRK (17,687 EUR)], 260 millió HRK (35,374 EUR) bevételük van, illetve van 250 alkalmazottjuk),

bankok, lakástakarékpénztárak, elektronikus pénzintézetek, biztosítótársaságok, lízingtársaságok, befektetési alapokat irányító vállalatok és jogi személyiséggel rendelkező befektetési

alapok, nyugdíjalapokat irányító vállalatok, önkéntes nyugdíjalapokat irányító vállalatok,

nyugdíjbiztosítókat irányító vállalatok. Kis gazdaságok fejlesztésének ösztönzésére vonatkozó törvény szerint: Mikro vállalkozás: Kevesebb, mint 10 alkalmazott, éves bevétele kevesebb 2 millió

eurónál, mérlegfőösszeg kevesebb 2 millió eurónál, Kis vállalkozás: Kevesebb, mint 50 alkalmazott, éves bevétele kevesebb 10 millió

eurónál, mérlegfőösszeg kevesebb 10 millió eurónál, Közepes vállalkozás: Kevesebb, mint 250 alkalmazott, éves bevétele kevesebb 50

millió eurónál, mérlegfőösszeg kevesebb 43 millió eurónál.

Egyéni vállalkozók

Kisvállalkozások Középvállalkozások Nagyvállalkozások Összesen

Működő vállalkozások száma 2012-ben

83.040 96.330 1.299 361 181.030 Társasági adóból származó bevételek

ezer EUR 2004 423.746,46 2005 534.600,05 2006 657.541,64 2007 1.204.422,85 2008 1.443.265,42 2009 1.293.131,23 2010 1.088.372,27

2011 terv 748.047,58 2012 terv 1.009.045,55 2013 terv 958.254,86

Az új számviteli törvény szerint az EU-hoz való csatlakozás után a következő vállalkozások pénzügyi és konszolidált pénzügyi jelentéseire lesz kötelező az éves könyvvizsgálat: nagyvállalatok, középvállalatok, olyan vállalatok, melyek részvényei jegyezve vannak az értékpapír piacon,


59

olyan vállalkozások, melyek részére külön szabályozás írja elő a tevékenységük miatt (pl. bankok, lízingcégek, stb.).

2.2.2. Adó alanya, alapja, módosító tételek, adó mértéke A Nyereségadóról szóló törvény (NN 177/04, 90/05, 57/06, 146/08, 08/10, 22/12) szerint adókötelezett: gazdasági társaság, más jogi és természetes belföldi illetőségű személy, amely

nyereségszerzés céljából tevékenységet folytat, külföldi vállalkozó horvátországi kirendeltsége, természetes személy, amelynek egyéni vállalkozásból származó bevétele van, aki a

Jövedelemről szóló törvény értelmében, mint egyéni vállalkozás adózik, és az Adóhatóság illetékes kirendeltségéhez kérelmet nyújt be azzal, hogy jövedelemadó helyett nyereségadót fizetne,

az a vállalkozó-természetes személy, akinek egyéni vállalkozásból származó jövedelme van, és teljesíti az alábbi, törvényben előírt feltételek egyikét: - ha az előző adózási időszakban megvalósított összbevétele több volt

2 millió HRK-nál (263.158 EUR), vagy - ha az előző adózási időszakban jövedelme több volt, mint 400.000 HRK

(52.632 EUR), vagy - 2 millió HRK-nál (263.158 EUR) nagyobb értékű tartós vagyonnal rendelkezik, vagy - ha az előző adózási időszakban átlagban 15 alkalmazottnál többet foglalkoztatott. De

ebben az esetben, mint már említettük, kettős könyvvitelre van kötelezve. Az adóalap az a nyereség, amelyet a könyvelési előírások alapján állapítanak meg, mint a bevételek és kiadások különbözete a nyereségadó elszámolása előtt, a törvény rendelkezéseinek megfelelően növelve vagy csökkentve. Az adóalapot a következő tételek csökkentik: részvények és üzletrészek értékhelyesbítéséből (nem realizált nyereség) eredő bevétel,

amennyiben az adóalapba bele volt számítva, leírt követelések megfizettetéséből származóbevételek, melyet az előző elszámolási

időszakban számítottak be az adóalapba és nem lettek levonva az adóalapból, mint adóalapot csökkentő költség,

amortizáció összege, mely nem csökkentette az adóalapot az előző időszakokban a törvény által előírt értékig,

osztalékból, részesedésekből származóbevételek, előírt adókedvezmények és adómentességek, tőkeemelésbe fektetett osztalék, nyereség, amennyiben az osztalék nem banki, vagy

pénzügyi-nem banki szektorból származik, előző év vesztesége (max. 5 év).

Az adóalapot a következő tételek növelik: részvények és üzletrészek értékvesztéséből származó kiadások (nem realizált veszteség),

amennyiben a kiadások között lettek kimutatva (nem növekszik az adóalap, ha jövedelemadót fizetnek rá),

értékcsökkenésösszege a törvény által előírt összeg felett, reprezentációs költségek 70%-a,


60

saját vagy bérelt személygépkocsi költségeinek 30%-a, kivéve a biztosítást és kamatokat, amennyiben a saját használatra megállapított költségeket nem bérként számolták el,

költségek, melyek a részvényesek, a társaság tagjainak és az alkalmazottak magánéletére vonatkoznak – szórakozás, pihenés, sport, rekreáció – beleértve az áfát is,

rejtett nyereség kifizetés: részvényeseknek, társaság tagjainak vagy velük kapcsolatos személyeknek adott kedvezmények (pl. kedvezőbb kamat), lehetőség a részvényesnek, társaság tagjainak vagy velük kapcsolatos személyeknek, hogy olyan haszonra tegyenek szert, melyre nincs joguk, stb.

ellenőrzés során megállapított kiadások, beleértve az áfát, jövedelemadót és járulékát, kötelező járulékokat, melyek a rejtett kifizetések során merülnek fel,

büntetések, büntető kamatok, ajándék (kulturális, egészségügyi, sport, ökológiai vagy más segély), melynek összege

nagyobb a törvény által előírt összegnél (az előző év bevételének 2%-ig nem növelik az adóalapot),

kapcsolt társaságok kamatai, kapcsolt társaságok késedelmi kamatai leírt követelések és követelések értékhelyesbítései, készletek és pénzügyi vagyon értékhelyesbítése, céltartalékot növelő ráfordítások, a Horvát Gazdasági Kamara által előírt mérték feletti hiányok, az előírt mérték feletti ajándékozás, nem realizált veszteségből származó kiadások, adóalap megállapítási módjának változása miat adóalap növelés (jövedelemadó köteles

személy nyereségadó köteles személlyé válik), minden egyéb kiadás, melyek közvetlenül nem kapcsolódnak a nyereség képződéséhez.

A nyereségadó mértéke a megállapított alap 20%-a. A nyereségadót adózási időszakra állapítják meg, amely a szabályok szerint a naptári év. Az adóhatóság az adókötelezett kérelmére engedélyezheti, hogy az adózási időszak és a naptári év ne essen egybe, ennek során az adózási időszak nem haladhatja meg a 12 hónapot. Az adókötelezett a kiválasztott adózási időszakot nem változtathatja meg 5 évig. Nyereségadó előleget az adókötelezett az előző elszámolási időszak adóbevallása alapján köteles fizetni havonta, a folyó hó végéig az előző hónapra vonatkozóan. A nyereségadó előleget úgy állapítjuk meg, hogy az előző évre vonatkozó nyereségadót elosztjuk a hónapok számával, vagyis 12-vel.

2.2.3. Adókedvezmények

Az állami támogatások teljes összege a kutatás-fejlesztési projektekre A Tudományos Tevékenységről és Felsőoktatásról Szóló Törvény módosítása szerint (Horvát közlöny, 46/07) a kutatás-fejlesztési projektekre vonatkozó állami támogatás igénylésére a nyereségadót fizető adóalanyok jogosultak oly módon, hogy azzal csökkenthetik a nyereségadó alapot.


61

A törvény szerint az állami támogatás teljes összegét a felhasználók az alábbiak szerint használhatják fel: alapkutatások esetében a projekt indokolt költségeinek 100%-áig, alkalmazott kutatások esetében a projekt indokolt költségeinek 50%-áig, fejlesztési kutatások esetében a projekt indokolt költségeinek 25%-áig. Az állami támogatások teljes összegének külön növelése: Kisvállalkozásoknak:

- az alkalmazott és fejlesztési kutatásokra vonatkozó állami támogatások összege megemelhető a projekt indokolt költségeinek 20%-ával.

- az állami támogatás összege az alkalmazott kutatás véghezviteléhez szükséges műszaki kivitelezhetőségi tanulmány kidolgozásának indokolt költségeinek 75%-áig terjedhet.

Közepes vállalkozásoknak: - az alkalmazott és fejlesztési kutatásokra vonatkozó állami támogatások összege

megemelhető a projekt indokolt költségeinek 10%-ával. - az állami támogatás összege az alkalmazott kutatás véghezviteléhez szükséges

műszaki kivitelezhetőségi tanulmány kidolgozásának indokolt költségeinek 75%-áig terjedhet.

Nagyvállalkozásoknak: - az állami támogatás összege az alkalmazott kutatás véghezviteléhez szükséges

műszaki kivitelezhetőségi tanulmány kidolgozásának indokolt költségeinek 65%-áig terjedhet.

A műszaki kivitelezhetőségi tanulmányok kidolgozására vonatkozó állami támogatások a kis- és középvállalkozásoknak az indokolt költségek 50%-áig ítélhető meg, míg a nagyvállalkozásoknak az indokolt költségek 40%-áig. A kutatás-fejlesztési projektekre adható állami támogatás megállapítása adókedvezmény formájában A Tudományos tevékenységről és Felsőoktatásról szóló törvény módosításával összhangban, valamint a Nyereségadóról szóló törvény szerint a nyereségadót fizető adóalanyok az adóalap kiegészítő csökkentésével jogosultak további adókedvezményre a kutatás-fejlesztési projektek indokolt költségeire vonatkozóan az alábbi összegekben: Az alapkutatások esetében a projekt indokolt költségeinek 150%-áig Az alkalmazott kutatások esetében a projekt indokolt költségeinek 125%-áig A fejlesztési kutatások esetében a projekt indokolt költségeinek 100%-áig. Azon adóalanyok, akik az állami támogatást az adóalap csökkentésére használják, kötelesek biztosítani a szükséges adatokat és a hiteles dokumentumokat, melyek alapján az indokolt költségek kimutatása az adózási jogszabályoknak megfelelően történt meg. Oktatással, képzéssel kapcsolatos állami támogatás Az állami támogatás alatt a következő támogatásokat értjük: általános képzés és továbbképzés (mely közvetlenül nem szükséges a munkavállaló

jelenlegi munkavégzéséhez. Ezzel a képzéssel javulnak a munkavállaló foglalkoztatási esélyei),


62

külön képzések és továbbképzések (olyan minősítés megszerzése, mely nem, vagy csak részben vihető át más munkakörbe, ill. munkahelyre),

regionális állami támogatás azon vállalkozók részére, melyek tevékenységüket azon területen végzik, melyekre a regionális támogatást meghatározták,

állami támogatás tengeri szállítással foglalkozó vállalkozások részére, hátrányos helyzetben levő alkalmazottakra vonatkozó állami támogatás, egyéni vállalkozásokra vonatkozó támogatások, melyek tevékenységüket műhelyekben

végzik. Az állami támogatás az alapképzésekkel (általános), kiegészítő képzésekkel és a szakképzésekkel kapcsolatban felmerülő indokolt költségekre vonatkozik. Az alábbiakat tekintik indokolt költségnek: általános- és középiskolai, valamint főiskolai és egyetemi képzés tandíjai, beleértve a

másoddiplomás és doktori képzést is, belföldi és külföldi szemináriumok, tanfolyamok, kongresszusok, specializációk

részvételi díjai, oktatók, előadók, illetve az oktatási és képzési projektekkel kapcsolatos tanácsadók

költségei, nyomtatott és elektronikus szakirodalom (könyvek, folyóiratok) költségei, azon eszközök, segédeszközök és felszerelések értékcsökkenése, amelyek felhasználásra

kerültek az oktatásban, képzésben, a költségekbe beleszámít az útiköltség, szállásköltség, a keletkezett költség teljes

nagyságában, valamint a napidíj, amennyiben az alkalmazott az állandó, vagy ideiglenes lakcímén kívül eső helyen vesz részt az oktatáson, képzésen.

Az állami támogatás a vállalkozások nagyságának figyelembevételével az alábbiak szerint alakul: A nagyvállalkozások a nyereségadó alapot az alábbiakkal csökkenthetik:

- az alkalmazott alapképzésekor keletkezett indokolt költség 50%-áig, - az alkalmazott kiegészítő képzésekor keletkezett indokolt költség 25%-áig.

A kis- és középvállalkozások, vállalkozók a jövedelemadó és nyereségadó alapot az alábbiakkal csökkenthetik: - az alkalmazott alapképzésekor keletkezett indokolt költség 70%-áig, - az alkalmazott kiegészítő képzésekor keletkezett indokolt költség 35%-áig.

Hátrányos helyzetű alkalmazottak (pl.25 évnél fiatalabb személyek, 45 évnél idősebb személyek középiskolai végzettség nélkül, mozgáskorlátozott személyek) képzése esetén az adóalapot csökkentő költségek további 10%-al csökkentik az adóalapot. Adókedvezmények különleges állami gondoskodás alatt álló területeken A különleges állami gondoskodás alatt álló területekről (ezek a területek főleg az 1991-1995-ig tartó háború sújtotta települések) szóló törvény 23. pontjának 1. bekezdése alapján azon nyereségadó kötelezett, aki ezeken a területeken folytat mezőgazdasági vagy halászati tevékenységet, és több mint 5 alkalmazottat foglalkoztat határozatlan időre kötött


63

szerződéssel, akiknek legalább 50%-a különleges állami gondoskodás alatt álló területen él, az alábbiak szerint fizeti a nyereségadót Horvátország Európai Uniós csatlakozásáig: 1. fokú különleges állami gondoskodás alatt álló területeken nem fizet nyereségadót, 2. fokú különleges állami gondoskodás alatt álló területeken 5% nyereségadót fizet, 3. fokú különleges állami gondoskodás alatt álló területeken 15% nyereségadót fizet. A különleges állami gondoskodás alatt álló területekről szóló törvény 24. pontjának 1. bekezdése alapján azon nyereségadó kötelezett, aki ezeken a területeken folytat gazdasági tevékenységet (a mezőgazdaságon és a halászaton kívül), és több mint 5 alkalmazottat foglalkoztat határozatlan időre kötött szerződéssel, akik legalább 50%-a különleges állami gondoskodás alatt álló területen él, az alábbiak szerint fizeti a nyereségadót: 1. fokú különleges állami gondoskodás alatt álló területeken:

- 2012-ben megvalósított nyereség után 5% nyereségadót fizet, 2. fokú különleges állami gondoskodás alatt álló területeken:

- 2012-ben megvalósított nyereség után 15% nyereségadót fizet, 3. fokú különleges állami gondoskodás alatt álló területeken:

- 2012-ben megvalósított nyereség után 17% nyereségadót fizet.

Adókedvezmények a hegyvidéki területeken A hegyvidéki területekről szóló törvény 7b. pontjának 2. bekezdése szerint azon nyereségadó kötelezett, aki ezeken a területeken folytat mezőgazdasági vagy halászati tevékenységet, és több mint 5 alkalmazottat foglalkoztat határozatlan időre kötött szerződéssel, akik legalább 50%-a hegyvidéki- vagy különleges állami gondoskodás alatt álló területen él, a 2012-ben megvalósított nyereség után 15% nyereségadót fizet. Adókedvezmények Vukovár város területén

Azon nyereségadó kötelezett, aki Vukovár területén folytat mezőgazdasági vagy halászati tevékenységet, és több mint 5 alkalmazottat foglalkoztat határozatlan időre kötött szerződéssel, akik legalább 50%-a vukovári vagy hegyvidéki- illetve különleges állami gondoskodás alatt álló területen élnek, nem fizet nyereségadót Horvátország Európai Uniós csatlakozásáig. A Vukovár újjáépítéséről és fejlesztéséről szóló törvény 30b. pontjának 1. bekezdése szerint azon nyereségadó kötelezett, aki Vukovár területén folytat gazdasági tevékenységet (a mezőgazdaságon és a halászaton kívül), és több mint 5 alkalmazottat foglalkoztat határozatlan időre kötött szerződéssel, akik legalább 50%-a vukovári vagy hegyvidéki- illetve különleges állami gondoskodás alatt álló területen élnek, a 2012-ben megvalósított nyereség után 5% nyereségadót fizet. Szabad ipari zónák

A szabad ipari zónákban működő adókötelezettek adókedvezményei: Északnyugat-Horvátország területén műkdöő szabad ipari zónák használói a 2012-ben

megvalósított nyereség után 15% nyereségadót fizetnek, Központi- és Kelet-Horvátország valamint az adriai részen működő szabad ipari zónák

használói a 2012-ben megvalósított nyereség után 10%-ot fizetnek.


64

Adókedvezmények között tartjuk számon továbbá: Mozgáskorlátozottak alkalmazásával kapcsolatos kedvezmények, Befektetések ösztönzése

2.2.4. Külföldi illetőségű személy, mint nyereségadó kötelezett (különadó) Különadó az a nyereségadó, mellyel a külföldi illetőségű személy Horvátországban megvalósított nyereségét adóztatják meg. Adókötelezett Belföldi illetőségű személy, aki a külföldi illetőségű személynek fizeti a számla/szerződés szerinti díjat, külföldi vállalkozás telephelye, amennyiben az anyacégnek kamatot, jogdíjat fizet. Amennyiben a kamatot jogdíjat a telephely bevételére írják jóvá, a különadót nem kell megfizetni. Különadót számítanak fel: osztalék, jogdíjak, piackutatás,adó- és üzleti tanácsadás, könyvvizsgálat, kamatok, mindenfajta szolgáltatás, mely olyan személyeknek lett kifizetve, akiknek székhelye,

igazgatósága olyan országokban található (kivéve az EU tagországokat), ahol az átlag nyereségadó 12,5%-nál kevesebb, valamint az ország megtalálható a Pénzügyminisztérium listáján.

Különadó alap: kifizetett bruttó díj

Különadó kulcs: 12% osztalékra, 15% jogdíjakra, 15% piackutatásra, adó- és üzleti tanácsadásra, könyvvizsgálatra, 15% kamatokra, 20% mindenfajta szolgáltatásra, mely olyan személyeknek lett kifizetve, akiknek

székhelye, igazgatósága olyan országokban található (kivéve az EU tagországokat), ahol az átlag nyereségadó 12,5%-nál kevesebb, valamint az ország megtalálható a Pénzügyminisztérium listáján.

Kettős adóztatást elkerülő egyezmény alkalmazása esetén alacsonyabb az adókulcs.

Horvátország EU csatlakozása után az osztalékra nem kell különadót fizetni, amennyiben az osztalék kifizetése olyan társaság részére történik, melyben a közös adózási rendszert alkalmazzák. Ez érvényes az anyacég kapcsolt vállalkozásra is az EU tagországok különböző államai között azzal a feltétellel, hogy az osztalékot fogadó fél megszakítás nélkül 24 hónapon keresztül legalább 10% részesedéssel rendelkezik az osztalékot kifizető társaság tőkéjében.


65

2.2.5. Költségelszámolás lehetősége

Értékcsökkenés

Értékcsökkenést a tartós (hosszú távú) anyagi és nem anyagi javakra számolunk el. Ezek azok a javak és jogok, melyeknek beszerzési értékük nagyobb, mint 3.500 HRK (460 EUR), az elhasználódási idejük pedig hosszabb egy évnél. Földterület, erdő és hasonló megújuló természeti gazdaság, pénzügyi vagyon, emlékművek és művészeti művek nem amortizálódnak.

Az évi amortizációs kulcsok a következők:

Tartós javak megnevezése Rendes kulcsGyorsított

kulcs

Épületek és 1000 BRT-tól nagyobb hajók 5% 10%

Jószágok, személyautók 20% 40%

Nem anyagi javak, felszerelések, járművek és gépek (személyautón kívül)

25% 50%

Számítógép, számítógép felszerelés és programok, mobiltelefon és számítógépes hálózat felszerelése

50% 100%

Egyéb, nem felsorolt vagyontárgyak 10% 20%

A személygépkocsik és más személyszállító eszközökértékcsökkenését 400.000 HRK (52.632 EUR) beszerzési költségig lehet leírni. Amennyiben a beszerzési költségtöbb 400.000 HRK-nál (42.632 EUR), az értékcsökkenést ezen összeg felett csak akkor lehet leírni, ha az eszközt kizárólag csak a bejegyzett tevékenységre használják (bérlés vagy szállítás). Költségelszámolás Költségként azonnal elszámolhatóak azok a javak és jogok melyek áfás beszerzési értéke nem haladta meg a 3.500 HRK-t (480 EUR), és az elhasználódási idejük rövidebb egy naptári évnél. Ha a fenti feltételek nem teljesülnek, csak értékcsökkenés számolható el. Reprezentáció A reprezentációs költségek 30%-át tudjuk leírni költségként, az áfa 100% nem csökkenti az adóalapot. Magán személygépkocsi használat Az alkalmazottnak, akit a munkáltató hivatalos útra küld (legyen az belföld vagy külföld) saját gépkocsijával, joga van az ezzel kapcsolatos költségek megtérítésére. A jövedelemadóról szóló előírások alapján ez 2,00 HRK/km (0,263 EUR). Ezzel a térítéssel fedezik az üzemanyag, amortizáció, biztosítás és karbantartási költségeket. Ehhez szigorú útnyilvántartást kell vezetni, melynek a következő adatokat kell tartalmaznia: alkalmazott neve, dátum, gépkocsi típusa, rendszáma, megtett km, honnan-hova ment, km óra állása az indulás és a megérkezés pillanatában, összesen megtett km.


66

Céges személygépkocsi használat Céges autó költségei pl. amortizáció, üzemanyag, karbantartás, regisztráció 70%-át tudjuk leírni, az áfa 100%-ra pedig 20% nyereségadót kell fizetni, vagyis nem csökkenti az adóalapot. A törvényhozás az előírt adóalapot nem csökkentő 100%-kal biztosítani szeretné azokat az eseteket, amikor a vállalkozó a céges autót mégis magáncélra használja és azt az adónyilvántartásban sehol nem mutatta ki. Ha az alkalmazott a céges autót mégis használja magáncélra, kötelezően természetben fizetendő nettó bérnek kell elszámolni. Kiküldetés Kiküldetési pótlék belföldön 170 HRK/nap (22,37 EUR) (a munka végzésének helye min. 30 km-re kell, hogy legyen a cég székhelyétől vagy az alkalmazott lakhelyétől). Kiküldetési pótlék külföldön 250 HRK/nap (32,89 EUR). Napidíj Napidíjak országon belül 170 HRK/nap (22,37 EUR) (8 óráig nem jár, 8-12 1/2 napidíj, 12.30 órától egész napidíj, min. 30 km távolságon kívül). Külföldi napidíj országonként különböző (Magyarországon pl. 50EUR/nap). A társaság tulajdonában álló apartman, hétvégi ház, repülőgép és hajó használata Azon adókötelezetteknek, akik hajóval, repülőgéppel, apartmannal vagy hétvégi házzal, mint tartós vagyonnal rendelkeznek, joguk van adóalapot csökkentő költségként elszámolni ezen vagyontárgyak értékcsökkenését és más, vagyontárgyakhoz kapcsolódó költségeket, amennyiben kielégítik a következő feltételeket: a) bérbeadási és/vagy szállítási tevékenységre vannak bejegyezve, b) vízi jármű és repülőgép használata alapján elért bevételük az adózási időszakban

legalább 7%-a az adott vagyontárgy beszerzési értékének, c) apartman és hétvégi ház használata alapján elért bevételük az adózási időszakban

legalább 5%-a az adott vagyontárgy beszerzési értékének. Amennyiben a vagyontárgy könyvelési értéke nulla (teljes értékcsökkenés), a fenti szabályozások az említett vagyontárgyakhoz kapcsolódó költségekre vonatkoznak.

Amennyiben az adókötelezett operatív lízing alapján használja a vagyontárgyat, a bérleti díj és a használat során felmerült költségek képezik az adóalapot csökkentő költségeket azzal a feltétellel, hogy az adókötelezett az adózási időszak során legalább a bérlet költségeivel megegyező bevételt ért el.

Azon vállalkozásnak, mely a turisztikai szolgáltatásokat kombinálva nyújtja, a költségek elismerése végett hiteles iratot kell biztosítania a turisztikai csomag-szolgáltatásokról, azaz árkalkulációt kell összeállítania, melyből látszik az egyes szolgáltatásokból eredő bevétel. Egyidejűleg iratokkal kell igazolni a fent említett vagyontárgyak használatához kapcsolódó ráfordításokat is.


67

Azon vállalkozások, melyek birtokában hosszútávú vagyontárgyként van hajó, repülőgép, apartman vagy hétvégi ház, kötelesek minden egyes hajóra, repülőgépre, apartmanra és hétvégi házra összeállítani egy adatlapot, mely tartalmazza: a vagyontárgy fajtáját, beszerzési értékét, a használatából fakadó bevételt az adott adózási időszakban, az adózási időszakban elszámolt értékcsökkentést, és a használata során felmerült költségeket költségfajták szerint. Ezt a listát mellékelni kell a 2011-es évre vonatkozó nyereségadó bevalláshoz.

2.2.6. Veszteségelhatárolás A veszteséget 5 évig lehet átvinni a következő elszámolási időszakra, mely csökkenti a következő elszámolási időszak nyereségadó alapját. Adóveszteség felhasználása Státuszváltozás esetén (felvásárlás, átalakulás) a jogutódnak nincs joga felhasználni a jogelőd adóveszteségét, ha: a jogelőd nem folytatott aktív gazdasági tevékenységet a státuszváltozást megelőző két

adózási időszakban; vagy a státuszváltozást követő két adózási időszak folyamán a jogelőd tevékenysége

jelentősen megváltozott. A fent említett adóveszteség felhasználására való jog megszűnik a tulajdonosi szerkezetben történt, 50%-osnál nagyobb változás esetén is.


3.1. Általános forgalmi adó bevételek

ezer EUR 2004 4.041.318,94 2005 4.363.173,04 2006 4.618.729,08 2007 5.156.828,88 2008 5.643.174,27 2009 5.075.390,91 2010 5.040.864,35 2011 8.025.861,51

2012 terv. 8.486.019,21 2013 terv 7.387.930,11

Adókötelezett: 1. Minden olyan személy, aki önállóan végez bármilyen gazdasági tevékenységet,

függetlenül a tevékenység végzésének eredményétől és céljától. 2. Minden olyan személy, aki időszakosan új szállítóeszközt értékesít (pl. állampolgár vagy

minisztérium). 3. Adókötelezett, aki a Horvát Köztársaság területén nem rendelkezik székhellyel,

telephellyel, vagy tartózkodási hellyel, és belföldön értékesít árut vagy végez


68

szolgáltatást, melynek adózási helye Horvátország (kivéve, ha a horvát befogadó fél fizeti az áfát). Az EU székhellyel rendelkező adókötelezettek Horvátországban kinevezhetnek adóképviselőt, míg azok az adókötelezettek, akiknek székhelye az EU-n kívül található, kötelesek adóképviselőt kinevezni.

4. Kormányzati szervek, helyi, vagy területi önkormányzatok, kamarák és más hatóságok, amennyiben gazdasági, vagy egyéb tevékenységet folytatnak, melyek adómentessége jelentősen megsértené a piaci verseny elvét.

A vállalkozó önkéntesen és a törvény erejével léphet be az általános forgalmi adót fizetők körébe. Az áfa körbe való belépés az éves bevételtől függ. Ha a vállalkozó a javak és szolgáltatások értékesítéséből a naptári évben 230.000 HRK (30.263 EUR) bevételre tett szert, a törvény erejénél fogva kerül be az áfa fizetők körébe. Az adó elszámolási időszak a bevételtől függően lehet havi vagy negyedéves. Azon vállalkozók, akiknek bevétele a naptári évben kevesebb, mint 800.000 HRK (105.263EUR), háromhavi adó elszámolási kötelezettséggel rendelkeznek. A 800.000 HRK (105.263EUR) feletti havi bevétellel rendelkező vállalkozók havi áfa-bevallása kötelezettek.

Amennyiben a vállalkozó önkéntesen lép be az áfa fizetők körébe, köteles az áfa körben maradni 5 naptári évig. Az önkéntes áfa körbe való belépést a vállalkozó a folyó év december 31-vel jelenti be az illetékes adóhivatalnál, amiről az adóhivatal végzést állít ki. 77.000,00 kn – nem adóköteles vállalkozók (kis vállalkozók, kormányzati szervek, akik

kizárólag adómentes tevékenységet folytatnak, akik meghaladták ezt az árubeszerzési küszöböt az EU-ban. Az áfát fel kell számolniuk, de nincs joguk az áfa visszaigénylésére.

270.000,00 kn – más EU tagországban regisztrált adókötelezett személy, akik a Horvát Köztársaságba árut szállítanak természetes személynek.

2013. július 1-jétől a horvát áfa törvény is tartalmazza az EU 6. irányelvének előírásait.

3.2. Általános forgalmi adókulcsok Az általános forgalmi adó adóalapja az értékesített javak vagy elvégzett szolgáltatások díja. Az áfa mértéke lehet 5%, 10%, illetve 25%. Az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján az áfa az állami költségvetés bevétele, és az alábbiakra kell megfizetni: mindenfajta javak értékesítésére belföldön (termékek, áruk, újonnan épült építmények,

felszerelések és hasonlók) és minden belföldön, díjazás mellett megvalósult szolgáltatásra (a HK területén),

személyes fogyasztásra (pl. saját vállalkozás anyagi javainak vagy szolgáltatásainak magáncélú felhasználása),

javak és szolgáltatások értékesítésére, amelyet a gazdasági társaságok a tulajdonosok és saját szűkebb családjuk számára végeznek, amely során e javak élvezői és e szolgáltatások használói nem fizetnek semmilyen díjat vagy személyes engedmény alapján fizetnek, ugyanez vonatkozik a javak és elvégzett szolgáltatások minden más értékesítésére, amely díjazás nélkül vagy személyes kedvezmény alapján történik, függetlenül attól, kinek a javára történt,

EU-n belüli árubeszerzés, Új szállítóeszköz értékesítése, javak importja belföldre,


69

belföldön elvégzett szolgáltatásokra. Változás! Építőipari szolgáltatásoknál a továbbiakban már nem a kivitelező számolja fel az áfát, hanem a szolgáltatás igénybevevője (fordított adózás).

Import esetében az adóalapot a vámérték képezi megnövelve a vám, a különadó, az egyéb költségek, provízió, parkolási költség, szállítás, biztosítás, stb. költségeivel – a szállítólevélben szereplő első rendeltetési helyig, amennyiben az adóalap nem tartalmazza ezeket a költségeket. Külföldi szolgáltatások 1. szolgáltatás elvégzésének helye szerint adózik – általános alapelv

- adókötelezett-adókötelezettnek = B2B – a szolgáltatás igénybevevőjének székhelye szerint

- adókötelezett-természetes személynek = B2C – a szolgáltatást elvégző adókötelezett székhelye szerint

Kivételek: 1. Közvetítői szolgáltatások nem adókötelezett személyek részére:

- a tranzakció elvégzésének székhelye szerint, melyre a közvetítés vonatkozik 2. Ingatlannal kapcsolatos szolgáltatások:

- az ingatlan helye szerint 3. Szállítmányozás 4. Kulturális, művészeti, sport, szórakoztató, tudományos és hasonló tevékenységekkel

kapcsolatos szolgáltatások 5. Étel- és italfelszolgálás, ellátás 6. Szállító eszközök kölcsönzése 7. Egyéb szolgáltatások (szerzői jog, szabadalom, licenc és egyéb jogok használata,

hirdetés, consulting, mérnöki, könyvelői, fordítói szolgáltatások) - EU-n kívüli, nem adókötelezett személy részére elvégzett szolgáltatás – a befogadó

fél székhelye, tartózkodási helye szerint - EU-s adókötelezett személy részére elvégzett szolgáltatás – B2B, általános elv, a

befogadó fél székhelye szerint, - EU-s magánszemély részére elvégzett szolgáltatás – B2C, a szolgáltatást végző

személy székhely szerint.

5%-os adókulcsot az alábbi termékekre alkalmaznak: mindenfajta kenyér, mindenfajta tej (tehén, birka, kecske), amely folyó állapotban kerül forgalomba, friss,

pasztőrözött, homogenizált, kondenzált (kivéve a savanyú tej, joghurt, kefir, csokoládés tej és más tejtermékek) és az anyatejpótlók,

szakmai, tudományos, művészeti, kulturális és oktató tartalmú könyvek, pedagógiai nevelésű tankönyvek az alap-, a közép- és a felsőoktatás számára, mindenféle fizikai formában,

tudományos folyóiratok, mozi belépő jegyek, a Horvát Egészségbiztosítási Intézet Gyógyszerlistájáról szóló határozatban

meghatározott gyógyszerek,


70

termékek, amelyeket sebészeti beavatkozással ültetnek be az emberi szervezetbe – implantátumok (pl. szívbillentyűk, elektromos stimulátorok, műizületek és mások) és a testhibák és testhiányosságok pótlására szolgáló egyéb orvosi termékek, amelyek a Horvát Egészségbiztosítási Intézet Ortopédiai és más segédeszközökről szóló szabályzata tartalmaz,

általános információkról megjelentetett napilapok, melyek min. 25000 szót tartalmaznak, kivéve a hirdetési újságokat.

10%-os áfa az alábbiakat terheli: szállásszolgáltatás vagy szállás reggelivel, félpanziós vagy teljes panziós ellátás minden

kereskedelmi vendéglátóipari egységben, valamint ügynöki provízió a felsorolt szolgáltatásokra. (kereskedelmi vendéglátóipari egységek alatt értjük a következőket: hotel, apartman-hotel, turisztikai falu, apartmanok, panziók, guest-house (vendégház), kemping, kemping falu, hétvégi ház, kiadó szobák, stúdió-apartmanok, pihenőhelyek, hostelek, hegymászó házak, vadászházak, robinson szálláshelyek, vízi járművek, hajók, melyek fel vannak szerelve a legénység és az utasok többnapos hajón történő tartózkodására)

újságok és magazinok, kivéve az 5%-os adókulcsnál említett napilapokat és hirdető újságokat, étel- és ital felszolgálás,

étolaj és zsír, gyermekétel, víz, fehér cukor, koncert belépők, kulturális és művészeti magazinok. Minden egyéb értékesítésre és szolgáltatásra 25% áfát kell számolni.

Az áfa fizetése alól a következők vannak mentesítve: lakás bérbeadása, iskolák szolgáltatásai, hitközösségek szolgáltatásai, kulturális intézmények szolgáltatásai, fizetőeszközök forgalma, pénzügyi követelések, értékpapírok és üzletrészek forgalma, földterület, postai szolgáltatások, orvosi szolgáltatások, gyermekvédelmi, gondozási, ápolási szolgáltatások, betegszállítás, emberi szervek, vér és anyatej kézbesítése, fogászati szolgáltatások, gyermekoktatás, egyéb közérdekű szolgáltatások az áfa törvény 39. cikkelye szerint, tv, rádió előfizetés, biztosítási tranzakciókkal kapcsolatos szolgáltatások, hitelezés, pénzváltás, szerencsejáték,


71

befektetési alapok, földterület, kivéve építési telek, EU-n belüli tranzakciók, egyéb az áfa törvény 44.-55.cikkelyei szerint. Az áfát nem lehet visszaigényelni: hajók, repülők, személygépkocsik és a személyi szállításhoz szükséges egyéb eszközök

beszerzésénél és bérbeadásánál, valamint minden ehhez kapcsolódó áru és szolgáltatás beszerzésénél (operatív leasing, üzemanyag, karbantartás) – kivéve, ha saját tevékenység végzésére, vagy további értékesítés céljából történik a beszerzés,

reprezentációs árunál és szolgáltatásnál (üzleti partnerek vendéglátása, üzleti partnerek ajándékozása, üzleti partnerek költségei: üdülés, sport, pihenés, gépkocsibérlés, hajóbérlés, repülőbérlés, házbérlés nyaraláskor, stb.)

Az adózási időszak a naptári év. Ha az adókötelezett a naptári év csak egy részében folytatott tevékenységet, akkor az adózási időszak a tevékenység folytatásának időszaka. Elszámolási időszak a hónap első napjától a hónap utolsó napjáig, kivéve, ha a vállalkozó bruttó árbevétele az előző naptári évben kevesebb volt, mint 800.000 HRK (3105.263EUR), ebben az esetben az elszámolási időszak a negyedév első napjától a negyedév utolsó napjáig tart. Az elszámolási időszakra az adófizető köteles megállapítani az áfa kötelezettségét, és kimutatni az adóbevallásban. Az adófizető az adóbevallását elektornikus úton köteles leadni, előírás szerinti nyomtatványon, és a fizetendő áfa összegét a tárgy időszakot követő hónap utolsó napjáig köteles befizetni. Annak az adófizetőnek, akinek az elszámolási időszakban joga van az adóelőleg levonására, melynek összege nagyobb a tényleges adókötelezettségénél, jogosult a különbség visszaigénylésére. Azon külföldi vállalkozások, melyek nem rendelkeznek az EU-ban székhellyel, tartózkodási hellyel, fiókteleppel vagy egyéb ügyviteli egységgel, és nem végeznek értékesítést vagy szolgáltatásnyújtást Horvátországban, bizonyos feltételek mellett vissza tudják igényelni az áfát a horvát vállalkozó által kiállított számlából (már nem csak a vásárokkal, kiállításokkal kapcsolatosan). Ez a lehetőség a kölcsönösség elvén alapul, vagyis abban az esetben valósítható meg, ha a vállalkozás országában a horvát vállalkozó is vissza tudja igényelni az áfát.

Az áfa-visszaigénylés kérelmet legkésőbb a naptári év utáni 6 hónapon belül kell leadni, melyre a visszaigénylés vonatkozik.

Átutalásos számlák esetén nem kötelező a számlatömb vásárlása (nincsenek számozva), Excelben vagy Wordben is elő lehet állítani a számlát, a lényeg, hogy a számlákat kronológiailag, növekvő sorrendben állítsuk ki, sorszám nem hiányozhat. Készpénzes számlák esetében kötelező a fiskális pénztárgépből történő számla kiállítása.

2008. április 1-jétől lépett hatályba a kereskedelmi társaságokról szóló törvény módosítása, melynek 20. cikke alapján a társaságok kötelesek a céges dokumentumaikon (levélpapír, számla, stb.), valamint az internetes oldalaikon megjelentetni az alábbi adatokat: cég neve, székhelye, cégbíróság neve, amelynél a cég be lett jegyezve és a bejegyzés száma (MBS), a számlavezető bank neve és székhelye, a bankszámlák száma (kuna- és devizaszámla),


72

a törzstőke összege azzal a megjelöléssel, hogy teljes egészében lett befizetve (amennyiben nem lett teljes egészében befizetve, azzal a megjegyzéssel, hogy melyik rész nem került befizetésre),

a cég ügyvezetőjének/ügyvezetőinek neve és vezetékneve. Amennyiben olyan árut értékesítenek vagy szolgáltatást végeznek, melyek nem áfa-kötelesek, a számlán fel kell tüntetni, hogy az áfa nincs felszámítva. Az adókötelezett az áfát a kiállított számla keltezése szerint számolja el az elszámolási időszakban. Kivétel az a vállalkozó, aki jövedelemadót fizet, aki a beérkezett számla kiegyenlítésekor számolja el az áfát. 2010. január 1-jétől adóalanynak tekintik azt a vállalkozót is, akinek Horvátország területén nincs állandó lakhelye, címe, székhelye, de Horvátországban végez szállítási tevékenységet és szolgáltatásokat. Ha ezen tevékenységét olyan magánszemélynek nyújtja, aki nem vállalkozó (vagy más nem-vállalkozónak) és nem áfa köteles, akkor a külföldi vállalkozót tekintik adókötelesnek. Ezen külföldi vállalkozóknak regisztrálniuk kell magukat Horvátországban, továbbá meg kell nevezniük egy belföldi adóalanyt, aki eljár a nevükben az adómegállapítás és -fizetés ügyében, valamint kezességet vállal az adó megfizetésére. A külföldi vállalkozó is kap horvát adószámot, valamint a képviselőjének be kell adnia az áfa bevallást.


4.1. Ingatlanszerzési (visszterhes) adó Horvátországban az ingatlanforgalomra ingatlanforgalmi adót vagy áfát kell fizetni. Az ingatlanforgalmi adót a vevő köteles befizetni, az áfát "új építésű ingatlan" esetében pedig az eladó. Ingatlannak számítanak a földterületek és épületek. Újonnan épült épületnek számítanak azon az épületek vagy épületrészek, melyek az Általános forgalmi adóról szóló törvény alkalmazása után lettek felépítve, átadva vagy kifizetve (1997. december 31. után). Azok az ingatlanok, melyek 1997. december 31-ig felépültek, de nem lettek átadva, valamint azok az ingatlanok, melyek 1997. december 31-ig részben lettek kifizetve, ha ki lett fizetve az ingatlanforgalmi adó, nem számítanak újépítésű ingatlannak. Az ingatlanforgalmi adó alapja az ingatlan piaci értéke. Az adóhivatalnak jogában áll az ingatlan értékét becsléssel meghatározni. Az ingatlanforgalmi adó mértéke egységesen 5%. A törvény előír számos mentességet az ingatlanforgalmi adó megfizetése alól (általános adómentesség és adómentesség ingatlan gazdasági társaságba való apportja esetén). Így például nem kell megfizetni az ingatlanforgalmi adót, ha: az ingatlant gazdasági társaságba apportálják alapítói apportként, alaptőke emelés céljával, összhangban a gazdasági társaságokra vonatkozó törvény

rendelkezéseivel, amikor az ingatlanra gazdasági társaságok egyesítési eljárása során tesznek szert, a gazdasági társaság több gazdasági társaságra való felbontási eljárása esetén a gazdasági

társaságokról szóló törvény értelmében, állampolgárok, akik első ingatlanjukat vásárolják,


73

állampolgárok, akik 400 m2-ig telket vásárolnak, melyen házat építenek lakhatási problémájuk megoldására, stb.

Az ingatlanforgalmi adót a területileg illetékes adóhivatal szedi be, miután az ingatlan átruházási szerződést aláírták, erről a közjegyző hivatalból értesíti a hatóságot. Az ingatlanforgalmi adót tehát még az ingatlan nyilvántartási regisztráció előtt meg kell fizetni. Külföldi természetes és jogi személyek esetében az adófizetési kötelezettség az adásvételi szerződés aláírásával, illetve az örökösödésről szóló végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre lépésének pillanatától lép életbe. 2009 februárjától az EU tagállamok állampolgárainak és jogi személyeinek a tulajdon bejegyzéshez nem kell Külügyminisztériumi engedéllyel rendelkezniük, ez a kötelezettség megszűnt. Az adókötelezett 30 napon belül köteles bejelenteni az adókötelezettség keletkezését a területileg illetékes adóhivatalnál annak keletkezésétől számítva. Az adókötelezett az ingatlanforgalmi adó megállapítására vonatkozó végzés átvételétől számított 15 napon belül köteles kifizetni az ingatlanforgalmi adót. Ingatlan vételekor külön meg kell állapítani a földterület és az építmény értékét. Az ingatlan épületrészére az eladó vállalkozó áfás számlát állít ki, amennyiben „újépítésű” ingatlanról van szó, vagyis olyan ingatlanról, mely 1998. január 1. után lett felépítve és átadva. Amennyiben olyan építményről van szó, mely az általános forgalmi adó hatályba lépése előtt lett befejezve és átadva, akkor a vevő az ingatlan jelenlegi értékére csak ingatlanforgalmi adót fizet (földterület + épület). Amennyiben az ingatlan eladója természetes személy, az ingatlanból származó bevétel nem számít jövedelemnek, tehát jövedelemadót sem kell fizetnie. Kivéve, ha magánszemély 5 éven belül több mint 3 ingatlant ad el, vagy egy ingatlant a vételtől számítva 3 éven belül elad, és ez idő alatt a tulajdonos vagy szűkebb családtagok nem laktak benne. Ebben az esetben ingatlanforgalmi adó mellett 25% jövedelemadót is kell fizetnie a magánszemélynek a vételár és az eladási ár közti különbségre. Ez csak természetes személyekre vonatkozik, tehát jogi személyekre nem. Az ingatlan eladási ára készpénzben is kifizethető, mert nem áru vagy szolgáltatás kézbesítéséről van szó. Kivétel az egyéni vállalkozó, aki az ingatlant tevékenysége lebonyolítására használta, ebben az esetben az eladási árat az eladó számlájára kell befizetni. − 2013. 07. 01.-2015. 01. 01. :

- „új” építésű ingatlan = áfa + ingatlanforgalmi adó a telekre, - „régi” építésű ingatlan = ingatlanforgalmi adó a teljes ingatlanra (felépítmény+telek).

− 2015. 01. 1-jétől:

- Értékesítés során áfát kell felszámolni a teljes ingatlanra (felépítmény+telek) az első használat előtti értékesítés során, vagy abban az esetben, ha az első használat és a következő értékesítés között 2 évnél kevesebb idő telt el.

- Ezt követően a teljes ingatlan értékesítése áfa mentes. - Telek értékesítése (kivéve az építési telket) áfa mentes.


74

4.2. Személyautók, egyéb gépjárművek, vízi járművek és repülőgépek különadója – jövedéki adó

2013. július 1-jétől az új áfa törvény megkülönbözteti a használt gépjárműveket az új gépjárművektől (összhangban a 2006/112/EK irányelvekkel). Adóalap tárgya: behozatali új és használt motoros járművek (személygépkocsik és egyéb személyszállításra alkalmas motoros járművek, motorkerékpár, kerékpár és hasonló segédmotoros jármű, „pick-up” járművek, „ATV” járművek, egyéb átalakított motoros járművek. Adókötelezett: természetes és jogi személy, aki a motoros járművet regisztrálni és használni fogja. Különadó nagysága és alapja Két tényező alapján kiszámított adó összesége: 1. jármű beszerzési értéke alapján megállapított %, a törvény által előírt %-ban kifejezve, 2. a jármű beszerzési értéke alapján megállapított %, a kibocsátott szén-dioxid

mennyiségtől függően. Horvátországban vásárolt motoros jármű után fizetendő külön adó − csak a használt járművekre vonatkozik, − adóalap: a használt jármű piaci értéke − adókulcs: 5% (amennyiben áfa nem lett elszámolva). Személygépkocsi behozatala (EU-n kívüli) 3. országból vagy 3. területről − továbbra is a vámhivatal az illetékes a vámolási alap megállapítására, melyre ÁFA-t kell

elszámolni. − adóalap=vámérték (adók, vám, illetékek, jutalék, szállítási és egyéb költségek).

Egyéb vagyonszerzéssel kapcsolatos adók Az örökösödési és ajándékozási adó mértéke 5%, megyei adó. Örökösödési adót nem

fizet házastárs, egyenes ágú rokonok, az elhunyt vagy ajándékozó személy örökbe fogadott gyermekei; testvérek, vér szerinti örökösök, gyermekek házastársai, amennyiben az öröklés vagy ajándékozás pillanatában az örökbeadóval vagy ajándékozóval közös háztartásban éltek.

A szárazföldi motoros járművek adójának mértéke: gépkocsi 200-tól 1.500 HRK-ig (26,32 – 197,37 EUR), motorkerékpárnál 50-től 1.200 HRK-ig (6,58 – 157,89 EUR). Az adóalapot a 10 évnél nem idősebb gépkocsik és motorkerékpárok képezik a motor erősségétől (KW-ban kifejezve) és a gépkocsi évjáratától függően. Évente kell fizetni, megyei adó.

A vízi járművek adója: Megyei adó, évente kell fizetni, az adóalap a következő tényezőktől függ: a hajó hossza méterben kifejezve, van-e kabinja a hajónak vagy nincs, és a motor erejétől függően, KW-ban kifejezve. Mértéke 100-4.000-HRK (13,16-526,32EUR).


75

Játék automaták adójának mértéke 100 HRK/hó (13,16 EUR/hó) automatánként. Megyei adó.

Hétvégi ház adója: Községi adó, adókötelezett a hétvégi ház tulajdonosa. m2 után fizetendő évente, melyet a város vagy a község előír. Mértéke 5-15 HRK/m2 (0,66 – 1,97 EUR).

4.3. Vagyonadók ellenőrzése A vagyonból származó jövedelmet a jövedelemadó bevallás keretében kell bevallani és az adóhivatalnak leadni, mely ellenőrzi annak megalapozottságát. Az adóhivatal nyilatkozatot kérhet a Horvát Köztársaságban ideiglenes vagy állandó lakcímmel rendelkező természetes személyektől vagyoni helyzetük megállapítása és ellenőrzése céljából.

5. Egyéb adók

5.1. Helyi adók

5.1.1. Megyei adók A helyi és területi önkormányzat bevételeit képezik. Az egyéb vagyonszerzéssel kapcsolatos adók keretén belül vannak felsorolva.

5.1.2. Városi/községi adók

Jövedelemadó járuléka: az adóalapot a jövedelemadó képezi. Adókötelezett a jövedelemadó köteles személy. Mértéke: 0-18% városoktól, illetve községtől függően.

Fogyasztási adó: adókötelezett fizikai és jogi személy, aki vendéglátóipari szolgáltatást nyújt. Az adóalapot az ital eladási ára képezi, melyet a vendéglátóhelyen eladnak. Mértéke: a nettó eladási érték 3%-ig az önkormányzat határozata alapján.

Hétvégi ház adója Cégnév adó Nyilvános területek használatának adója: adókötelezett a nyilvános területek

használója, mértékét a község írja elő.

5.2. Ökoadók A Horvát Köztársaságban nincsenek külön ökoadók, csak különböző környezetvédelmi díjak (illetékek). A környezetvédelmi díjak kiszabásával és beszedésével kapcsolatban a Környezetvédelmi és Energetikai Hatékonyságért Felelős Ügynökség az illetékes (továbbiakban: Ügynökség). Az Ügynökség az alábbi környezetvédelmi díjakat szabja ki és szedi be: Környezetszennyezési díj: amely alatt a káros anyagok környezetbe való kibocsátására

fizetendő díj értendő (szén-dioxid, kén-dioxid, nátrium-dioxid). A környezetszennyezési díjat azon természetes- vagy jogi személyek fizetik, akik tevékenységükből adódóan


76

részt vesznek a káros anyag kibocsátásában, vagy káros anyagot kibocsátó eszközöket/forrásokat használnak. A környezet-szennyezési díj összegét a kibocsátott káros anyag tonnában kifejezett mennyiségére számítják és szabják ki.

Környezethasználati díj: az a díj, amelyet a különböző épületekre, épületegyüttesekre kell fizetni, melyek részére elő lett írva a környezeti hatásvizsgálat végrehajtása. A környezethasználati díjat azon természetes- vagy jogi személyek fizetik, akiknek tevékenységükből adódóan a fent felsorolt épületek, vagy épületegyüttesek a tulajdonukban vannak. A környezethasználati díj összegét az épület, vagy épületegyüttes jellegétől, technikai felszereltségétől (felülete, hosszúsága, kapacitása, stb.) függően, meghatározott mérőszám alapján számítják és szabják ki.

Környezetterhelési díj: környezetterhelési díj alatt a háztartási hulladékra és nem veszélyes technológiai (ipari) hulladékra, valamint a veszélyes hulladékra fizetendő díj értendő. A környezetterhelési díjat azok a természetes- vagy jogi személyek fizetik, akik a háztartási és/vagy nem veszélyes technológiai (ipari) hulladékot a hulladéklerakókban elhelyezik. A környezetterhelési díj az elhelyezett hulladék mennyisége alapján kerül kiszámításra és kiszabásra.

Motorhajtású járművek különadója/díja: adó formájában egyedül a különböző járművekre (személygépkocsi, motorkerékpár, hajó, repülőgép) szükséges ún. regisztrációs különadót fizetni. A járművek külön regisztrációs adója a jármű értékétől függ. A díj gépkocsiknál és motorkerékpároknál 13%-tól 48%-ig terjedhet, a hajóknál a hajó hosszától, míg a repülőgépeknél az ülések számától függ. Külön „környezetvédelmi díj” fizetendő a járművek műszaki vizsgáztatásakor.

A fent felsorolt díjakon kívül díjköteles a csomagolóanyagokkal (PET palackok, alumínium dobozok, papír, karton, tetra-pack csomagolóanyag, fa, textil, egyéb polimer anyag és üveg), használt gumikkal, különböző olajokkal (fáradt olaj, használt étolaj, egyéb olajhulladék), elemekkel és akkumulátorokkal, valamint a hulladék járművekkel való gazdálkodás. A Horvát Köztársaság Hulladékgazdálkodási Stratégia alapja 2025-ig a hulladékmennyiség csökkentése a hasznos hulladék elkülönítésével, és annak feldolgozásával, valamint regionális hulladéklerakó központok létrehozása.

5.3. Külön (nyereség) adó 2005-től ezzel az adóval a külföldi jogi vagy természetes személy által Horvátországban megvalósított nyereségét adóztatják meg. Az adó alanya a díjkifizető személy, aki a külföldi szállítónak fizet, a külföldi vállalkozó horvátországi ügyviteli egysége, amikor az anyacégnek kamatot,

szerzői jogdíjat vagy más intellektuális jogdíjat fizet. Ezt a különadót nem kell fizetnie, ha a díj a külföldi anyacég horvátországi kirendeltségének bevételét képezi.

Az adó alapja szerzői és egyéb intellektuális jogdíjak (szabadalom, szerzői jogdíj, védjegy, dizájn,

termelési eljárás és egyéb jogok), melyet nem természetes külföldi személyeknek fizetnek, piackutatás, adó- és ügyviteli tanácsadás, könyvvizsgálás, kamatok.


77

Adókulcs 15%, kivéve a külföldi társaságnak kifizetett osztalék és nyereség adókulcsa, mely 12%.

5.3.1. Különadó offshore kifizetésekre 20%-os különadó fizetendő minden EU-n kívüli vállalkozás által nyújtott szolgáltatás kifizetésére, amennyiben a vállalkozás olyan országban van bejegyezve vagy a tényleges irányítás helye/üzletvezetés felügyelete olyan országban található, ahol a nyereségadó alacsonyabb 12,5%-nál, és az ország rajta van a Pénzügyminisztérium által megjelentetett listán.

Sorszám Ország Kód 1 Andorra AD 2 Anguilla AI 3 Antigua és Barbuda AG 4 Aruba AW 5 Bahama-szigetek BS 6 Bahrain BH 7 Belize BZ 8 Bermuda BM 9 British Virgin-szigetek VG

10 Kajmán-szigetek KY 11 Cook-szigetek CK 12 Dominica DM 13 Gibraltár GI 14 Grenada GD 15 Guernsey GG 16 Man-sziget IM 17 Jersey JE 18 Libéria LR 19 Liechtenstein LI 20 Marshall-szigetek MH 21 Monaco MC 22 Montserrat MS 23 Nauru NR 24 Holland Antillák AN 25 Niue NU 26 Panama PA 27 Saint Kitts és Nevis KN 28 Saint Lucia LC 29 Saint Vincent és Grenadines VC 30 Samoa WS 31 Seychelles-szigetek SC 32 Turks és Caicos TC 33 Amerikai Virgin-szigetek VI 34 Vanuatu VU


78

6.Társadalombiztosítás

6.1. Társadalombiztosítási járulékbevételek

HRK EUR 2004 29.477.597.398 3.988.908.437 2005 31.301.339.539 4.235.697.261 2006 33.496.961.268 4.588.624.831 2007 36.355.407.345 4.919.613.720 2008 40.703.483.984 5.537.888.976 2009 39.994.738.956 5.441.461.081 2010 18.555.970.339 2.441.575.045

2011 terv 18.099.794.215 2.381.551.870 2012 terv 16.235.735.067 2.136.280.929

6.2. Munkavállaló által fizetett járulékok alapja, mértéke

nyugdíjbiztosítás: a bruttó bér 20%-a, jövedelemadó kedvezmény: havi 2200 HRK-ig (évi 26.400 HRK) adómentes, jövedelemadó a nyugdíjbiztosítás összegével csökkentett bruttó bérből számítandó

sávosan, jövedelemadó járuléka a jövedelemadó teljes összegének megyénként meghatározott

százaléka (pl. Zágráb 18%).

6.3. Munkáltató által fizetett járulékok alapja, mértéke

egészségügyi biztosítás a bruttó bérre fizetendő: 15% (2012. június 1-jétől várhatólag 13%-ra csökken)

munkáltatói járulék a bruttó bérre fizetendő: 1,7% munkahelyi baleset járuléka a bruttó bérre fizetendő: 0,5%

6.4. Nyugdíj-és egészségbiztosítási rendszer

6.4.1. A horvát nyugdíjbiztosítási rendszer A horvát nyugdíjbiztosítási rendszer a 2001. és 2002. évben jelentősen megváltozott. A nyugdíjak finanszírozása kizárólag az állami költségvetésből vegyesre változott – állami és magánnyugdíjra. Az új nyugdíjbiztosítási rendszer három pillérből áll. Az első pillér alapja a Horvát Nyugdíjbiztosítási Intézet, a második és harmadik pillért a nyugdíjreformmal vezették be. Egyrészt megtartották beszedésének régi módját, míg másrészt bevezetésre került az idős korra való személyes megtakarítások rendszere. A meglévő első pillér mellé, mely az állam illetékességébe tartozik, és minden munkavállaló számára kötelező, bevezetésre kerültek a megtakarítások a második és harmadik pillérben is. A takarékoskodás az első és második pillérben kötelező, míg a harmadik pillérben önkéntes.


79

I. pillér – kötelező Az első pillért a kötelező nyugdíjbiztosítás képezi, melynek minden munkavállaló a biztosítottja. A törvény erejénél fogva minden munkavállaló bruttó béréből 15% kerül befizetésre a Horvát Nyugdíjbiztosítási Intézet (továbbiakban: HNYI) részére. Ezeket az eszközöket a jelenlegi nyugdíjasok nyugdíjainak kifizetésére használják. Amikor a jelenlegi nyugdíjbiztosítottak teljesítik a nyugdíjazáshoz szükséges feltételeket, a HNYI a törvényekkel összhangban megkezdi a nyugdíj folyósítását. Az első pillérből származó nyugdíj nem ruházható át és nem örökölhető. Ezen nyugdíj nagysága minden félévben összehangolásra kerül a megélhetési költségek és fizetések összegének felével. A Kormány, és nem a piac határozza meg a nyugdíj értékének nagyságát, melynek kifizetését az állam garantálja. Az esetleges hiányokat az állami költségvetésből fedezik. II. pillér – kötelező A második pillért a kötelező öregségi nyugdíjbiztosítás alkotja. Minden 40 év alatti biztosított részére kötelező. A 40 és 50 év közötti személyek a nyugdíjreform ideje alatt szintén választhatták a második pillér kötelező nyugdíjbiztosítási alapját. Most már erre nincs lehetőség kivéve, ha abban az időben munkanélküliek voltak és most újra munkába álltak. Minden biztosított bruttó béréből 5% kerül befizetésre a kötelező nyugdíjalapba, amelyet a biztosított maga választ ki. A kötelező nyugdíjalap kiválasztása kizárólag a Horvát Pénzügyi Ügynökség (FINA) Központi Regisztrációs Irodájában (REGOS) lehetséges, a FINA fiókjaiban. A nyugdíjalapok a beérkezett pénzt különböző pénzügyi piacokon fektetik be, és nyereségre tesznek szert, mely az alapok tagjainak megtakarításait növeli a személyes nyugdíjszámlákon. A rendszer teljesen transzparens, mert a biztosított minden pillanatban tudja, hogy a személyes nyugdíjszámláján mekkora megtakarítás keletkezett. Amennyiben a biztosított nem elégedett a szolgáltatással, bármely pillanatban nyugdíjalapot változtathat. Amikor a biztosított teljesíti a nyugdíjazási feltételeket, kiválasztja a nyugdíjbiztosítási társaságot, melybe átviszi a megtakarítását abból a nyugdíjalapból, melynek addig tagja volt. A biztosított szerződést köt a kiválasztott nyugdíjbiztosítási társasággal a kifizetés módjáról, melynek két változata van: egyéni, vagy közös nyugdíj, melyek közül mindegyik lehet élethosszig tartó, vagy meghatározott időtartamú. Amennyiben a nyugdíjalap tagja meghal, mielőtt elkezdené felhasználni a nyugdíját, a saját egyéni nyugdíjszámláján megtakarított összeget a törvényes örökösök öröklik. A nyugdíjalapok és nyugdíjbiztosítási társaságok működésének felügyeletét a nyugdíjalapok és nyugdíjbiztosítók állami felügyeleti ügynöksége, a „Hagena” látja el. A nyugdíjalap rossz tevékenysége, vagy összeomlása esetén a tagok saját nyugdíjukat az alaptőkéből és a nyugdíjtársaság kötelező garanciális letétjéből fedezik.


80

III. pillér – önkéntes A III. pillért az önkéntes nyugdíjbiztosítás képezi, amely az egyéni, tőkésített megtakarításon alapul. A nyugdíj mértékét a havi betétek befizetésének nagysága határozza meg. A befizetett pénzt a magánnyugdíjalap a pénzpiacon fekteti be, és a keletkezett nyereséget hozzáadja a biztosított megtakarításához. Az állam a III. pillér minden biztosítottjának támogatást ad az ilyen formájú nyugdíj megtakarításra. A támogatás maximum 5.000 HRK-ig (680 EUR) évi 25%-t jelent, a legmagasabb állami támogatás 1.250 HRK-t (170 EUR) tehet ki.

A tőke, amely a III. pillérben van, a nyugdíjazási feltételek megszerzése előtt is visszavonható, melynek feltétele a konkrét nyugdíjprogramtól függ. Amikor a biztosított teljesíti a nyugdíjazáshoz szükséges feltételeket, kiválasztja a nyugdíjbiztosítási társaságot, melybe átviszi a megtakarítását abból a magánnyugdíjalapból, melynek addig tagja volt. A biztosított szerződést köt a kiválasztott nyugdíjbiztosítási társasággal a kifizetés egyik lehetséges módjáról: élethosszig tartó öregségi nyugdíj, idő előtti öregségi nyugdíj, változó nyugdíj, részbeni egyszeri kifizetés és más fizetési módok, amelyek szerepelnek az adott társaság pénzügyi szolgáltatásainak portfóliójában. Az önkéntes nyugdíj egy részének vagy egészének kifizetése átruházható más személyekre. Amennyiben a magánnyugdíjalap tagja meghal, a számláján szereplő tőkésített összeget a törvényes örökösök öröklik.

Adóalapot csökkentő költségként tekintenek a munkaadó a munkavállaló nevében a horvát önkéntes nyugdíjalapba (nyugdíjbiztosítás III. pillére) történő befizetéseire havi 500 HRK/munkavállalóig. Ezen költségeket nem terheli jövedelemadó.

A Nyugdíjbiztosítási Törvény módosítása, mely 2008. január 1-jétől hatályos, a nyugdíjak szintjének megemelésére, illetve a nyugdíjasok anyagi biztonságának növelése céljából történt.

A módosítás szerint: megemelkedett a korábbi öregségi nyugdíj szintje oly módon, hogy megnövekedett a

meghatározásához szükséges induló faktor, megemelkedett a rokkantsági nyugdíj szintje az alkalmazásban állás időtartama alatt oly

módon, hogy megváltoztatásra került a rokkantsági nyugdíj meghatározásához szükséges nyugdíjazási faktor,

megemelkedett a 2002. december 18. után meghatározott minimális nyugdíjak szintje. Havi 3.400, illetve évi 40.800 HRK-ig a nyugdíj adómentes jövedelem.

6.4.2. A horvát egészségbiztosítási rendszer Kötelező egészségbiztosítás A Horvát Köztársaságban az egészségbiztosítás kötelező, és a Horvát Egészségbiztosítási Intézeten (HZZO) keresztül valósul meg. A rendszer a kötelező alapbiztosításból és az önkéntes biztosításból áll. A biztosított státusz megszerzését törvény szabályozza (hazai vagy külföldi munkaviszony, mezőgazdasági tevékenység folytatása, nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, munkanélküliség, stb.). Az egészségbiztosítási járulékot a befizetők az alapot képező jövedelem, nyugdíj, vagy rokkantsági nyugdíj százalékából számítják ki.


81

Kiegészítő egészségbiztosítás A kötelező egészségbiztosításról szóló törvény alapján a biztosítottak kötelesek az egészségvédelem egy részét – az egészségügyi szolgáltatás egy részét maguk fizetni (Magyarországon ez a nemrég bevezetett, majd megszűntetett vizitdíjnak felel meg). A kiegészítő egészségbiztosítás az egészségbiztosításnak egy olyan módja, amely a biztosított személynek biztosítja az egészségügyi szolgáltatás különbözetének megfizetését, amely a kötelező egészségbiztosítás által az egészségügyi szolgáltatásra kifizetett összeg és az egészségügyi szolgáltatás tényleges összege között keletkezik. A kiegészítő egészségbiztosítás önkéntes alapú és meghatározott időre köthető. A kiegészítő egészségbiztosítás megköthető a HZZO-n vagy magánbiztosítón keresztül is. A kiegészítő egészségbiztosítás a kiegészítő egészségbiztosítási kártya, vagy a magánbiztosítás kötvényének felmutatásával érvényesíthető. Önkéntes egészségbiztosítás A kötelező és kiegészítő egészségbiztosításon kívül lehetőség van az önkéntes egészségbiztosításra is. Az önkéntes egészségbiztosítást a különböző biztosítótársaságok kínálják. Ezzel a fajta biztosítással a biztosított biztosítja a kötelező egészségbiztosítás által az egészségügyi szolgáltatásra kifizetett összeg és az egészségügyi szolgáltatás tényleges összege között keletkezett különbözetet, illetve a HZZO által biztosított egészségügyi szolgáltatásnál magasabb szintű egészségügyi szolgáltatás igénybevételét. A Horvát Köztársaság több országgal kötött nemzetközi megállapodást a szociális biztosításról, melyek általában magukba foglalják az egészségbiztosítás, nyugdíj- és rokkantsági biztosítás, munkanélküliség esetén keletkező biztosítás, valamint a munkahelyi baleset, vagy a munkavégzésből adódó betegség kérdését. Horvátország Magyarországgal is megkötötte a szociális biztosításról szóló megállapodást, mely 2006. március 1-jén lépett hatályba, és amely teljes körű egészségbiztosítást foglal magában mindkét állam állampolgárai részére, amennyiben azok rendelkeznek a szolgáltatások használatára jogosító igazolásokkal az állampolgársága szerinti egészségbiztosítási intézettől.

MAGYARORSZÁG ADÓRENDSZERE

MAGYARORSZÁG ADÓRENDSZERE 84

Főváros: Budapest Államforma: köztársaság Hivatalos nyelv: magyar

Csatlakozás az EU-hoz: 2004. május 1. Terület: 93.030 km²

Népesség: 9.957.000 fő (2012) Népsűrűség: 107 fő/km²

GDP: 10.84 millió EUR (2011) GDP egy főre jutó: 10.115 EUR (2011)

HDI: 0,816 (2011) Pénznem: forint (HUF)

1 EUR ~ 300 HUF


1. Adózás rendje (2003. évi XCII. törvény)

1.1. Adók csoportosítása Fogyasztáshoz és forgalomhoz kapcsolódó adók, járulékok, elvonások: általános forgalmi adó, jövedéki adó, regisztrációs adó, fogyasztói árkiegészítés, környezetvédelmi termékdíj, energiaadó, népegészségügyi termékadó (2011. szeptember 1-jétől), baleseti adó (2012-től), távközlési szolgáltatási adó (2012. július 1-jétől), biztosítási adó (2013. év elejétől), pénzügyi tranzakciós illeték (2013. év elejétől). közművezetékek adója (2013. év elejétől) Jövedelmet érintő adók, járulékok, elvonások: társasági és osztalékadó, egyszerűsített vállalkozói adó (EVA), személyi jövedelemadó, vállalkozók személyi jövedelemadója, magánszemélyek különadója, a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA), kisvállalati adó (KIVA), ágazati különadó, hitelintézeti járadék, pénzügyi szervezetek, hitelintézetek különadója, szociális hozzájárulási adó, munkaerő-piaci járulék, szakképzési hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás. Önkormányzatok bevételét képező adók: helyi adók, gépjárműadó

Egyéb adók, járulékok, elvonások: környezetterhelési díj (levegő, víz, talaj), bányajáradék, koncessziós díj, játékadó, kulturális adó,


vízkészlet járulék, innovációs járulék, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás illetékek, cégautó adó.

1.2. Adóhatóságok Magyarországon két adóhatóságot különböztetünk meg: a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV, az állami adóhatóság és vámhatóság

összevonásával), valamint az önkormányzatok jegyzőjét (önkormányzati adóhatóságot). Az adóhatóság feladatkörében nyilvántartja az adózókat és azokat az adózónak nem minősülő személyeket, amelyeknek jogát, kötelezettségét a törvény írja elő, az adót, a költségvetési támogatást, adó-visszatérítést, adó-visszaigénylést – ha törvény előírja – megállapítja, az adót, az adók módjára behajtandó köztartozást beszedi, végrehajtja, az adókötelezettségek teljesítését ellenőrzi, a költségvetési támogatást, az adó-visszaigénylést, az adó-visszatérítést kiutalja, és vezeti az adózók adószámláját. Az adóhatóság felügyeletét az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter végzi. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörét és illetékességét a 2010. évi CXXII. törvény, valamint a 273/2010. (XII. 9.) Kormányrendelet határozza meg.

Hatáskör Állami adóhatóság

NAV területi szervei és a Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatósága: adó és költségvetési támogatás, visszaigénylés, állami kezesség, járulék, magán-nyug-

díjpénztári tagdíj, lakáscélú támogatás (csőd, felszámolás, végelszámolás esetén vám, jövedéki adó, helyi adó, gépjárműadó tartozások, végrehajtás képviselője),

az illeték kiszabásával, megfizetésével, behajtásával, az eljárási illetékfizetés rendjének ellenőrzésével kapcsolatos ügyben első fokon a NAV megyei, fővárosi igazgatóságai járnak el,

a szerencsejáték szervezéssel összefüggő hatósági feladatok tekintetében a Központi Hivatal jár el.

NAV Vámhatóság: regisztrációs adó, külföldi tehergépjármű, jövedéki adó, adójegyes áfa, energiaadó,

termékimportot terhelő adók (Kv. áfa, de adómentesek, különleges jogállású termékimport, ill. új szgk., motorkerékpár áfája), új közlekedési eszköz, szgk., motor más EU tagállamból történő beszerzése esetén (áfával), környezetvédelmi termékdíj, népegészségügyi termékadó.

Önkormányzati adóhatóság

helyi adók, egyéb önkormányzati adók, köztartozás, belföldi rendszámú gépjárművek adója, termőföld bérbeadásból származó jövedelem.

MAGYARORSZÁG ADÓRENDSZERE 87 Illetékesség Magánszemély: lakóhelye (ennek hiányában tartózkodási helye, utolsó ismert belföldi

lakóhelye) szerinti adóhatóság Jogi és nem jogi személyiségű vállalkozás: székhelye, telephelye szerinti adóhatóság Ingatlan, vagyoni értékű jog: fekvése szerinti adóhatóság Külföldi utas, Magyarországon telephellyel, tartózkodási engedéllyel nem rendelkező

külföldi személy, külföldön tevékenységet végző vállalkozás, külföldön bejegyzett vállalkozó, fióktelepnek nem minősülő külföldi vállalkozás, diplomáciai képviselet, fegyveres erők és rendvédelmi szervek (Kv. a helyi adót és illetéket), kiemelt adózók: NAV Kiemelt Ügyek Adóigazgatósága, valamint NAV Kiemelt Adózók Adóigazgatósága.


Adómegállapítás

önadózás (adózó)

adólevonás (kifizető,

munkáltató)

adóbeszedés (beszedésre kötelezett)

- kivetés (önkormányzat, NAV)

- kiszabás - munkáltatói adómegállapítás

+ megállapítás - egyszerűsített bevallás + bevallás - adónyilatkozat

+ befizetés, igénylés

- utólagos adómegállapítás (NAV)

- feltételes adómegállapítás (NGM)

Önadózással adózik

-- magánszemély, ha: - vállalkozó, Kv. vagyonszerzési illeték, kiszabás alapján fizetendő eljárási

illeték, helyi adók (de iparűzési adót igen) - áfa alanya - az szja-t nem a munkáltató (kifizető) állapítja meg

-- jogi személy és egyéb szervezet, Kv. vagyonszerzési illeték, kiszabás alapján fiz. eljárási illeték, helyi adók (de iparűzési adót igen), belföldi gépjármű adója

Az adóbevallás célja: az adózó azonosítása, adóalap, mentességek, kedvezmények, adó, költségvetési támogatás alapjának és összegének meghatározása. Az adózó nyomtatványon (azonosítók, adóalap, mentességek, kedvezmények) adónként – ideértve az import adójogi megbízottnak az importáló helyett, de a saját nevében teljesített adókötelezettségét, de ide nem értve az eljárási illetéket –, támogatásonként tesz bevallást.

Munkáltatók, kifizetők (egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély, ha munkáltató) havonként, tárgyhót követő hó 12-ig elektronikus úton bevallást tesznek az adó és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról (Kv. kamatadó) és járulékról


(nyugdíjbiztosítási, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási) és egyéb adatokról. A bevallás 2007-től tartalmazza a TAJ-számot, 2008-tól az arányos szolgálati idő napjainak számát és a korkedvezmény-biztosítási járulék alapját és összegét is.

Az állami adóhatósághoz az adózónak, ha havi vagy évközi tárgyévet követő: adóbevallásra nem kötelezett /03/ február 25-ig Kivétel: Szja (nem vállalkozó, nincs áfa köteles tevékenység) május 20-ig Tao előleg kiegészítésről tárgyév utolsó hó 20-ig Társasági adó, osztalékadó május 31-ig Dolgozókkal elszámolás, beszámoló június 20-ig Külföldi vállalkozó és külföldi szervezettől a levont adót a belföldi személy május 31-ig Tao bevallása éves (évközi, negyedévente) május 31-ig Munkavállalótól levont vagy visszafizetett adó- járulék- különbözet szept. 20-ig Ingatlannal rendelkező társaság tagja nov. 20-ig Önkormányzati adóhatósághoz Iparűzési adó május 31-ig Iparűzési adó kiegészítés tárgyév utolsó hó 20-ig Termőföld bérbeadás (önkormányzatonként!) magánszemély március 20-ig kifizető február 25-ig Ha a helyi adót nem az adózó állapítja meg, akkor adóbevallást az adókötelezettség keletkezését követő 15 napon belül kell tenni. Az adóbeszedésre kötelezett az általa beszedett helyi adóról a tárgyhót követő hó 15-ig tesz bevallást.

1.4. Adótörvények megszegése és következménye Késedelmi pótlékot fizet az adózó az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától, költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén az esedékességig, kivéve, ha a késedelmet igazolta és azt elháríthatatlan külső ok idézte elő.

Mértéke: jegybanki alapkamat x 2

365 (naponta, az esedékességtől a jegyzőkönyv keltéig, max. 3 év) Kérelemre a késedelmi pótlék mérsékelhető, elengedhető, illetve kérelemre vagy hivatalból más kezdő időpont határozható meg. Az adóalapot más adónem túlfizetésével csökkenteni lehet Kv. adóhiánynál, fizetési könnyítésnél. Önellenőrzési pótlékot köteles fizetni az adózó, ha az adót, a költségvetési támogatást az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti.

MAGYARORSZÁG ADÓRENDSZERE 89 Mértéke: a késedelmi pótlék 50%-a, ismételt önellenőrzés esetén 75%-a, ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetést nem eredményez max. 1.000 HUF (3,34 EUR) magánszemély, max. 5.000 HUF (16,67 EUR) egyéb esetben. Kérelemre a pótlék mérsékelhető, illetve elengedhető. Adóbírságot köteles fizetni az adózó adóhiány és jogosulatlanul visszaigényelt támoga-tás, adóvisszaigénylés, adóvisszatérítés esetén. Az adóbírság hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, illetve mellőzhető, ha a tőle elvárható körültekintéssel járt el az adózó. Mértéke: az adóhiány 50%-a, akkor is, ha jogosulatlanul igényelt vissza támogatást, adóvisszaigénylést vagy adóvisszatérítést. Ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok meghamisításával vagy megsemmisítésével függ össze, akkor az adóbírság mértéke 200%. Mulasztási bírsággal sújtható az adózó, ha a bejelentési kötelezettséget, adatszolgáltatást késedelmesen, hibásan, hiányosan teljesíti és a bevallási kötelezettséget késedelmesen, de a hatóság felszólítása előtt, a késedelem kimentése nélkül teljesíti. Mértéke: igen differenciált, magánszemély esetén max. 200.000 HUF (666,67 EUR), más adózónál max. 500.000 HUF (1.666,67 EUR), bizonyos esetekben (számlakibocsátás elmulasztása esetén) max. 1.000.000 HUF (3.333,33 EUR), transzferár nyilvántartással kapcsolatos kötelezettség megsértése esetén nyilvántartásonként 2.000.000 Ft (6.666,66 EUR) ismételt 4.000.000 Ft (13.333,32 EUR).

1.5. Jogorvoslatok a hatósági eljárásban Visszavonás, módosítás Ha az adóhatóság – a felettes hatóság és bíróság által még el nem bírált – határozata (végzése) jogszabályt sértő, a határozatot (végzést) visszavonhatja (meghatározott feltételek kivételével, egy éven belül), az adózó javára az elévülési időn belül módosíthatja. Az adózó terhére nem módosítható a határozat (végzés), kivéve, ha: az adózó rosszhiszemű volt, az adóhatóság dolgozója a kötelezettségét a Btk-ba ütköző módon megszegte, az adózó csalást, munkáltatással összefüggésben adócsalást követett el. Másodfokú korrekció Fellebbezés az elsőfokú határozat, végzés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon, utólagos adó megállapítás esetén 30 napon, adószám megállapítás elmulasztása esetén 8 napon belül lehetséges. A fellebbezés joga megilleti azt is, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.

A határozathozatalt megelőző eljárás során hozott végzés csak a határozat ellen benyújtott fellebbezésben támadható meg, kivéve, ha az önálló fellebbezést a törvény megengedi. Önálló fellebbezésnek van helye az első fokon hozott, az eljárást felfüggesztő, az eljárást megszüntető, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító, a bevallás, a bejelentés és a fellebbezés határidejének elmulasztásával kapcsolatban

benyújtott igazolási kérelmet elutasító,


az iratbetekintési jog korlátozását elrendelő, az adózó ismételt ellenőrzésre irányuló kérelmét elutasító, a visszatartási jog gyakorlásáról hozott, a végrehajtási kifogást elbíráló, az eljárási bírságot kiszabó, az eljárási költség viselésének kérdésében hozott, valamint a kézbesítési vélelem megdöntése tárgyában hozott elutasító végzés ellen.

A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. A fellebbezési jogról való lemondást tartalmazó nyilatkozat nem vonható vissza. A hatóság az elkésett fellebbezést felügyeleti intézkedés iránti kérelemként bírálja el.

A fellebbezést annál az adóhatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott határozatot (végzést) hozta. A fellebbezési határidőt akkor is megtartottnak kell tekinteni, ha a határidőben benyújtott fellebbezés iránti kérelmet nem a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnél terjesztették elő. A fellebbezésben új tényekre és bizonyítékokra is lehet hivatkozni.

A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított 15 napon belül fel kell terjeszteni a felettes szervhez, kivéve, ha az adóhatóság a megtámadott határozatot (végzést) visszavonja, illetőleg a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti. A felterjesztés során az elsőfokú adóhatóság az ügy eldöntéséhez szükséges mértékben ismerteti a fellebbezésről kialakított álláspontját.

A felettes szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot (végzést) és az azt megelőző eljárást megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. Az utólagos adó megállapítás során hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén a határozat meghozatalára nyitva álló határidő 60 nap. A határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal, a végzés ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni. A vizsgálat eredményeként az adóhatóság a határozatot (végzést) helybenhagyja, megváltoztatja, megsemmisíti, vagy új eljárásra utasít.

A felettes szerv, ha a határozat (végzés) hozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a határozat (végzés) megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljárt közigazgatási szervet új eljárásra utasíthatja, vagy a tényállás kiegészítése iránt maga intézkedik.

A fellebbezési eljárás során hozott határozatot (végzést) a fellebbezővel és mindazokkal, akikkel az elsőfokú határozatot (végzést) közölték, az első fokon eljárt adóhatóság útján írásban kell közölni.


1.6. Adóhatósági ellenőrzések súlypontjai, vagyonosodási vizsgálat NAV (2010. dec. 31-ig APEH) ellenőrzési irányelvek (2007-2012)

2007 2008 2009 2010 2011 2012 Az ellenőrzési típusok tervezett arányszámai (%)

66,4 61,9 59,8 59,8 61,5 61,5 Bevallások utólagos (egyszerűsített ellenőrzés is) vizsgálatára irányuló ellenőrzés, ebből:

9,6 10,0 10,1 12,0 11,4 8,5 legnagyobb teljesítményű adózók ellenőrzése

22,6 10,7 13,3 12,0 4,1 5,4 vagyongyarapodási vizsgálatok

0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 bevallás kiegészítése alapján elrendelt ellenőrzések

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 azonnali ellenőrzések

13,5 12,7 11,7 17,0 18,7 12,0 átalakuló, adókötelezettségüket megszüntető vagy más jogutód nélkül megszűnő vállalkozások ellenőrzése

10,0 8,3 8,3 8,0 7,0 7,3 kiutalás előtti ellenőrzések

12,0 legnagyobb adóteljesítményű adózók körébe nem tartozó adózóknál végzett, az áfa adónemre is kiterjedő utólagos vizsgálatok

0,1 0,1 0,1 0,1 0,2 0,2 Állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés

25,2 29,4 32,4 31,6 30,4 28,3 Egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzés

8,0 8,4 7,6 8,1 7,6 9,5 Adatok gyűjtését célzó ellenőrzések

0,3 0,2 0,1 0,2 0,1 0,2 Ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzés

0,2 0,2 0,3 Egyéb Art-on kívüli ellenőrzés

488,0 488,0 590,0 Legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező 3000 adózó alsó adóteljesítményi korlátja (millió Ft)

2007 2008 2009 2010 2011 2012 Ellenőrizendő főbb tevékenységi körök és jövedelmezőségi szintjeik (megyénként, 2008-tól régiónként)

X Bútorgyártást végző vállalkozók, vállalkozások jövedelmezőségi vizsgálata (3-8%)

X Ingatlanügynöki és ingatlanközvetítői tevékenységet folytató vállalkozók, vállalkozások vizsgálata (5-20%)

X Fodrászati, szépségápolási tevékenységi körbe tartozó vállalkozók, vállalkozások vizsgálata (4-8%)

X Gépjármű-kereskedelem árbevétel bizonylatolása, áfa elszámolás, közösségi beszerzés, VIES adatok (6-7%)

X Információtechnológiai szaktanácsadás, szolgáltatás számlaadási kötelezettség, valóságtartalom, költségek (15-16%)

X Állategészségügyi ellátási szolgáltatás dokumentáltsága, bevételek teljeskörűsége, költségek elszámolása (10-14%)

X Gépjármű kölcsönzéssel foglalkozók bevétel- és költségelszámolásainak, nyilvántartásainak teljeskörűsége (8-12%)

X Reklámozással, hirdetéssel foglalkozók bevétel- és költségelszámolásai, alvállalkozói és szerződéses kapcsolatai (5-8%)

X Felnőtt- és egyéb oktatási vállalkozások, nyelviskolák szerződései, foglalkoztatottjai, adó- és járulékkötelezettségei (9-11%)

X Vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelem (10-13%)

X Zöldség-, gyümölcs-nagykeresedelem (5-9%)

X Vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem (4-6%)

X Vegyes termékkörű nagykereskedelem (8-11%)

X Saját tulajdonú ingatlan adásvétele (18,4-23,6%)

X Összetett adminisztratív szolgáltatás (12,1-22,6%)

X Számítógépes programozás (15,2-22%)

X Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (27,2-34,8%)

7003/2005.,7003/2006.,7001/2007.,7001/2008.,7003/2009.,7002/2010. APEH irányelvek,

4003/2012 NAV tájékoztatás alapján


2. Jövedelemadók


2.1.1. Személyi jövedelemadóból (1995. évi CXVII. tv.) származó bevételek

millió HUF millió EUR 2006 1.119.092 3.730,30 2007 1.238.300 4.127,67 2008 1.938.300 6.461,00 2009 2.062.400 6.874,67 2010 1.767.900 5.893,00 2011 1.363.000 4.543,33 2012 terv 1.574.300 5.247,67 2013 terv 1.501.600 5.004,48


Jövedelem meghatározási

módok

Összevonandó Külön adózó

nem önálló önálló egyéb Nem önálló tevékenységből származó jövedelmek között tartjuk nyilván: munkaviszonyból származó jövedelmet, közfoglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységből származó jövedelmet, társas vállalkozás tagjának személyes közreműködéséből származó jövedelmet, gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének jövedelmét, jogszabály alapján választott tisztségviselő (Kv. választott könyvvizsgáló) jövedelmét,

ha egyéni vállalkozóként végzi, segítő családtag jövedelmét, nemzetközi szerződés hatályában nem önálló munkából, ennek hiányában az adott állam

joga szerinti munkaviszonyból származó jövedelmet.

2.1.3. Önálló tevékenységek Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és minden olyan tevékenység, amely nem tartozik a „nem önálló” tevékenység körébe (pl. egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, bérbeadó, könyvvizsgáló, képviselő). Önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy arra tekintettel megszerez. Az önálló tevékenységből származó jövedelem meghatározásának két módja a tételes költségelszámolás és a diktált költséghányaddal (10%) való csökkentés. Ez utóbbi

MAGYARORSZÁG ADÓRENDSZERE 93 esetben nem kell bizonylatokkal elszámolni. Ha valaki valamely jövedelménél a tételes elszámolást alkalmazza, akkor minden jövedelemtípusnál a tételes elszámolást kell használni.

2.1.4. Egyéb jövedelmek1 Minden bevétel, amelyről eltérő rendelkezést a törvény nem tartalmaz, egyéb bevételnek minősül. Bevételnek nem része a szabályszerűen igazolt kiadás.

2.1.5. Összevonandó jövedelmek Adó alanya belföldi illetőségű magánszemély: teljes körű (korlátlan) adókötelezettség, külföldi illetőségű magánszemély: korlátozott adókötelezettség. (Csak a magyarországi

jövedelem adóztatható.) Adó alapja és mértéke 2010-ben Magyarországon bevezetésre került ún. „szuperbruttósítás” (27%), amelynek a kivezetése fokozatosan történt, 2012-ben már csak a 2.424.000 Ft feletti jövedelemre kellett alkalmazni, 2013-ra pedig teljesen megszűnt. Így 2013. január 1-jétől véglegesen megvalósult a 2011. január 1-jétől bevezetett egykulcsos jövedelemadó, amelynek mértéke 16%. Megmaradt az a rendelkezés, hogy ha a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, esetenként a 27%-os egészségügyi hozzájárulás megfizetésére, és ezt a magánszemély nem számolhatja el költségként, illetve ha számára ezt nem térítik meg, akkor az adó alapja a jövedelem 78%-a.

Összevonandó jövedelmek után a számított adó meghatározása

közös vagyon jövedelme

házastársaknál 50%-os

megosztás

összevonandó jövedelmek

(önálló-, nem önálló tevékenységből származó jövedelem és díjkiegészítés, egyéb bevétel, jövedelem, átalány jövedelem, külföldről származó jövedelem, ha nincs egyezmény)

Összevontan adózó jövedelmek adóalapja: 100% vagy 78%

= Számított adóalap

1 Egyéb jövedelmek például: magán-nyugdíjpénztári tag egyéni számlájáról visszaírt összeg, önkéntes kölcsönös

nyugdíjpénztár tagja részére kifizetett adómentesnek nem minősülő nyugdíjszolgáltatás, stb.


- Adóalap csökkentő: családi kedvezmény

x Adókulcs 16%

= Számított adó

- Számított adót csökkentő tételek

- Külföldön megfizetett adó

Összevont adóalap adója

A családi kedvezményre 2011. január 1-jétől új szabályok vonatkoznak. Megszűnik az adókedvezmény, helyette az adóalapot csökkentő tétel került bevezetésre. Mértéke: – 1 vagy 2 eltartott esetén 62.500 HUF/hó/kedvezményezett eltartott (208,34 EUR) – 3 és minden további eltartott esetén 206.250 Ft/hó/kedvezményezett eltartott (687,5 EUR) A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult a vele közös háztartásban élők közül egy –döntésük szerint: – az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre

tekintettel családi pótlékra jogosult; – a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa; – a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy); – a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után (jogosultsági hónaponként) egyszeresen, azonban a jogosulttal közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal – amennyiben a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát az élettársak egyike sem veszi igénybe – az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával közösen is érvényesíthető (ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni). A családi kedvezmény az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban attól függetlenül osztható meg a szülők között, hogy évközben, az adóelőleg megállapításakor melyiküknél, milyen megosztásban vették figyelembe. A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóelőleg-levonáshoz, adóbevalláshoz vagy munkáltatói adómegállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata a jogosultságáról, magzat esetében a várandósságról és a családi kedvezmény megosztása esetén a megosztásról. Adómentességek szociális és más juttatások (szociális segély, árvaellátás, stb.), lakással kapcsolatos juttatások (támogatások, visszatérítések, stb.), a közcélú juttatások körében adómentes juttatások (alapítványi támogatások, nemzetközi

segélyek, stb.), egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes tételek (diplomáciai képviselet,

vendégtanár jövedelme, borravaló), károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adott összegek (kártalanítás, kockázati

biztosítás a min. bér 30%-ig, feltételekkel, stb.)

MAGYARORSZÁG ADÓRENDSZERE 95 egyéb indokkal adómentes tételek (örökség esetén szerzett vagyoni érték,

magánszemélyek közötti tartásdíj, pénzintézet által elengedett devizatartozás, a min. nyugdíj négyszeresének összegéig, stb.),

adómentes, nem pénzben kapott juttatások (védőoltás, gyermekvédelmi támogatás, reprezentáció, üzleti ajándék – ha TAO alapot növelte, stb.).

Adókedvezmények tevékenységi kedvezmények: tételes, diktált (10%) költségelszámolás esetén őstermelői

adókedvezmény max. 100.000 HUF (mezőgazdasági őstermelő jövedelemadója és könyvelői díjkedvezmény együttesen) (333,34 EUR),

személyi kedvezmény: súlyosan fogyatékos rokkantsági járadékos magánszemély (igazolás alapján) havi minimálbér 5%-a/hó.

A korábbi évek kedvezményei (tandíj, felnőttképzési díj, lakáshitel) utoljára 2015-ben érvényesíthetők.


2.1.6. Külön adózó jövedelmek

Az adó meghatározása az összevonásra nem kerülő egyéb jövedelmek esetében

nem bevétel adómentes

Összevonásra nem kerülő, de adóköteles jövedelmek

ingó, in- Vegyes jövedelmek béren kívüli takarékbetétből átalányadó-

gatlan, va- juttatás, egyéb (deviza betét zó egyéni

gyoni ér- juttatás is), értékpa- vállalkozó,

tékű jog, - társasház, - adóköteles kamatkedvez- pírból, befek- mezőgazda-

tartási, társas üdülő jö- nyeremény mény tetési jegy sági kister-

életj. szer. vedelme (sorsolásos < jegybanki alap- hozamából, melő

= mint magán- játék, aján- kamat 5%ponttal hitelviszonyt

személy déksorsolás, növelt összege létesítő

- privatizációs fogadás) értékpapír

lakás önkormányzatnak

lízingszerződés alapján szerzett

- tárgynyere -mény esetén

Adóalap x 1,19 magánszemély által nyújtott

tételes átalányadózó

történő bérbe tulajdonrészből adóalap: hitel kamata fizető-

adása származó be- szokásos piaci adókulcs 16% vendéglátó

3 éves szerződés vétel érték x 1,19 alapján

adókulcs 0% fizetendő adó

adófizető a kifizető

adókulcs 16% bevétel

Adókulcs 16% - osztalék, osztalékelőleg - árfolyamnyereség - külföldi jog szerinti osztalék - vállalkozásból (ideértve a meg- szűnő egyéni vállalkozást) kivont adózatlan vagyon

Adókulcs

16% 5%

MA

GY

AR

OR

SZÁ

G A

DÓ

RE

ND

SZE

RE

9

7

2.1.

7. E

gys

zerű

síte

tt f

og

lalk

ozt

atás

és

adó

ren

dsz

eren

kív

üli

kere

sett

el já

ró f

og

lalk

ozt

atás

M

ezőg

azd

aság

i id

énym

un

ka

Tu

risz

tik

ai

idén

ymun

ka

Alk

alm

i mun

ka

Ház

tart

ási m

un

ka

Jell

emző

i

Növ

ényt

erm

eszt

ési,

erdő

gazd

álko

dási

, ál

latt

enyé

szté

si, h

alás

zati

ága

zatb

a. A

z ár

u te

rmés

zete

mia

tt é

vsza

khoz

, az

év

vala

mel

y idős

zaká

hoz

vagy

időp

ontj

ához

kötőd

ik a

mun

kavé

gzés

, il

letv

e m

egte

rmel

t ter

mék

saj

át

gazd

aság

ban

tört

énő

anya

gmoz

gatá

sa,

csom

agol

ása

Ker

eske

dele

mrő

l sz

óló

törv

ényb

en

meg

hatá

rozo

tt

kere

sked

elm

i jel

legű

tu

risz

tika

i sz

olgá

ltat

ást

foly

tató

nál v

égze

tt id

énym

unka

Bár

mil

yen

jell

egű

mun

ka

bele

tart

ozha

t

Ter

més

zete

s sz

emél

y m

unká

ltat

ó, a

há

ztar

tási

alk

alm

azot

t is

csa

k te

rmés

zete

s sz

emél

y le

het.

A

fog

alom

ugy

anaz

, de

az

új tö

rvén

y a

tevé

keny

ségf

ajtá

kat i

s fe

lsor

olja

.

Fog

lalk

ozta

tás

időt

arta

lma

N

em h

alad

hatj

a m

eg é

vent

e a

120

napo

t

Egy

befü

ggőe

n m

ax. 5

nap

, egy

hó

napo

n be

lül m

ax.

15 n

ap, e

gy é

ven

belü

l max

. 90

nap

Tör

vény

ált

al n

incs

ko

rlát

ozva

Egy

ütte

sen

is m

ax. 1

20 n

ap/é

v

Fog

lalk

ozta

tott

ak lé

tszá

ma

N

incs

kor

láto

zva

Kor

láto

zva

van

az e

gy

napo

n fo

glal

kozt

atha

tó

mun

kavá

llal

ók lé

tszá

ma

Nin

cs k

orlá

tozv

a

Kiz

árás

3. o

rszá

gbel

i ál

lam

polg

ár

Lét

esít

hető

N

em lé

tesí

thető,

kiv

éve,

ha

lete

lepe

dett

va

gy b

eván

doro

lt jo

gáll

ású

Lét

esít

hető

Adó

tart

ozás

H

a a

tárg

yhón

apba

n 30

0 ez

er f

orin

tot e

lérő

adó

tart

ozás

t hal

moz

fel

meg

hatá

rozo

tt

adón

emek

ben

a m

unká

ltat

ó, e

gysz

erűs

ítet

t fog

lalk

ozta

tásr

a ne

m jo

gosu

lt a

ddig

, am

íg a

dóta

rtoz

ását

ki n

em e

gyen

líti

N

em k

izár

ó ok

Mu

nk

asze

rződ

és

Egy

szerűs

ítet

t fog

lalk

ozta

tás

eset

én a

mun

kavi

szon

y a

beje

lent

és te

ljes

ítés

ével

ke

letk

ezik

. N

em e

lekt

roni

kus

beva

llás

ra k

ötel

ezet

t mun

kált

ató

vála

sztá

sa s

zeri

nt a

jo

gvis

zony

a s

zerződ

és m

egkö

tésé

vel i

s lé

trej

öhet

. N

em k

ell a

lkal

maz

ni

MA

GY

AR

OR

SZÁ

G A

DÓ

RE

ND

SZE

RE

98

Ha

a m

agán

szem

ély

bevé

tele

nem

több

a m

ente

síte

tt k

eret

össz

egné

l (20

13-b

an n

api 4

.510

Ft*

fogl

alko

ztat

ás n

apja

i), a

dóm

ente

s, é

s be

sem

kel

l val

lani

.

M

ezőg

azd

aság

i id

énym

un

ka,

Tu

risz

tik

ai id

énym

un

ka

A

lkal

mi m

un

ka

H

ázta

rtás

i mu

nk

a

Köz

teh

er

Fős

zab

ály

Min

den

napr

a m

unka

váll

alón

ként

500

Ft,

tárg

yhót

köv

ető

hó 1

2-ig

fiz

et

a m

unká

ltat

ó

Min

den

napr

a m

unka

váll

alón

ként

100

0 F

t, tá

rgyh

ót k

övető

hó 1

2-ig

fi

zet a

mun

kált

ató

Nem

kel

etke

ztet

adó

és

járu

lékf

izet

ési k

ötel

ezet

tség

et

az a

lkal

maz

ottn

ál, a

fog

lalk

ozta

tott

nál i

s cs

ak a

bban

az

eset

ben,

ha

elm

ulas

ztja

meg

tenn

i a b

ejel

enté

st a

fo

glal

kozt

atás

t meg

előzőe

n, il

letv

e a

regi

sztr

áció

s dí

jat

nem

fiz

eti m

eg.

Reg

iszt

ráci

ós d

íj: a

lkal

maz

otta

nkén

t hav

onta

1.0

00 F

t te

rhel

i a m

unká

ltat

ót, a

z ös

szeg

füg

getl

en a

ttól

, hog

y az

ad

ott h

ónap

ban

hány

nap

on tö

rtén

t a f

ogla

lkoz

tatá

s.

A d

íjat

a b

ejel

enté

st k

övető

hó 1

2-ig

kel

l meg

fize

tni.

Fog

lako

zatá

s idők

orlá

tján

ak

túll

épés

e es

etén

ált

alán

os

szab

ályo

k (

Szj

a, T

B)

Fog

lako

zatá

s idő-

és

léts

zám

kor

látj

ának

tú

llép

ése

eset

én á

ltal

ános

sz

abál

yok

(Szj

a, T

B)

Szo

ciál

is b

izto

nsá

gi

ren

dsz

er v

. két

old

alú

eg

yezm

ény

alap

ján

más

ik

(tag

)álla

mb

an b

izto

síto

tt é

s ez

t ig

azol

ja

A m

unká

ltat

ót n

em te

rhel

i köz

tehe

r

Bej

elen

tés

Első

alk

alom

A m

unka

végz

és m

egke

zdés

e előt

t -

Ügy

félk

apun

13T

1042

E je

lű n

yom

tatv

ányo

n,

- T

elef

onon

(18

5),

A f

ogla

lkoz

tató

az

adóh

atós

ágho

z

- ha

vont

a

- a

mun

kavé

gzés

meg

kezd

ése

előt

t -

ügyf

élka

pun

13T

1043

H je

lű n

yom

tatv

ányo

n,

- te

lefo

non

(185

),

A b

ejel

enté

s ad

ott h

ónap

ra s

zól,

a kö

vetk

ező

hóna

pban

m

eg k

ell i

smét

elni

. M

ódos

ítás

, vis

szav

onás

a b

ejel

enté

st k

övető

24 ó

rán

belü

l.

Mód

osít

ás, v

issz

avon

ás

- be

jele

ntés

t köv

ető

két ó

rán

belü

l, -

beje

lent

és n

apjá

n re

ggel

8 ó

ráig

, ha

- a

fogl

alko

ztat

ás a

bej

elen

tést

köv

ető

napo

n ke

zdőd

ik,

vagy

-

a be

jele

ntés

egy

nap

nál h

ossz

abb

időt

arta

mú

mun

kavi

szon

yra

vona

tkoz

ott

Bev

allá

s

- 08

-as

beva

lláso

n, h

avon

ta, e

lekt

roni

kusa

n -

Ele

ktro

niku

s be

vall

ásra

nem

köt

elez

ett,

vála

sztá

sa

szer

int p

apír

alap

on tá

rgyh

ót k

övető

hó 1

2-ig

Art

. 31§

(2

) sz

erin

ti a

datt

arta

lom

mal

Nem

te

rhel

i se

m

a fo

glal

kozt

atót

, se

m

a fo

glal

kozt

atot

tat,

kivé

ve:

a be

jele

ntés

hi

ánya

, re

gisz

trác

iós

díj

nem

fiz

etés

e m

iatt

a f

ogla

lkoz

tató

t az

ál

talá

nos

szab

ályo

k sz

erin

t ter

heli

adó

köte

leze

ttsé

g.


2.2. Társasági adó (1996. évi LXXXI. tv.)

2.2.1. Működő társaságok száma, társasági adóból származó bevételek

Működő társaságok száma db

2005 2006 2007 2008 2009 2010 Jogi személyiségű gazdasági társaság

166.880 176.866 187.473 210.077 226.119 234.587

Ebből: Korlátolt felelősségű társaság

163.475 173.393 183.920 206.333 222.289 239.673

Részvénytársaság 3.388 3.457 3.536 3.728 3.817 3.898 Szövetkezet 3.080 2.784 2.466 2.318 2.185 2.152 Jogi személyiségű társas vállalkozás

173.661 183.830 194.324 217.127 233.280 250.958

Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság

160.860 162.251 157.193 150.970 141.435 133.989

Közkereseti társaság 5.535 5.309 4.950 4.625 4.299 4.027 Betéti társaság 155.325 156.942 152.243 146.345 137.136 129.165 Jogi személyiség nélküli társas vállalkozás

161.122 162.251 157.529 151.345 141.829 133.989

Társas vállalkozás 334.783 346.401 351.853 368.472 375.109 384.947 Egyéni vállalkozás 372.973 351.745 336.205 332.918 313.887 311.733 Működő vállalkozás összesen

707.756 698.146 688.058 701.390 688.996 696.680

Forrás: KSH, http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qvd002b.html

Működő társaságok száma létszám szerint

db 2005 2006 2007 2008 2009 2010

0 fő 18.361 17.578

613.649 626.793 620.029 626.6311 fő 458.871 451.1552 fő 92.830 91.534

3– 4 fő 61.769 61.4155– 9 fő 40.514 41.143 39.954 39.560 37.073 37.857

10–19 fő 18.648 19.036 18.461 18.853 17.202 18.06720–49 fő 10.859 10.352 9.982 10.073 9.076 8.61350–249 fő 4.980 5.010 5.088 5.157 4.746 4.640

250 fő és felette 924 923 924 954 870 872Vállalkozás

összesen 707.756 698.146 688.058 701.390 688.996 688.996

Forrás: KSH, http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpg001b.html


Társasági adóból származó bevételek

millió HUF millió EUR 2006 468.679 1.562,26 2007 504.000 1.680,00 2008 530.700 1.766,67 2009 540.400 1.801,33 2010 323.400 1.078,00 2011 372.000 1.240,00 2012 terv 356.200 1.187,34 2013 terv 320.800 1.069.15

2.2.2. Adó alanya, alapja, módosító tételek, adó mértéke

Adóalany Belföldi (székhely + vámszabad terület) illetőségű = korlátlan adókötelezettség Külföldi illetőségű (székhely) = korlátozott adókötelezettség: külföldi személy, belföldi

telephely útján fejt ki vállalkozói tevékenységet (külföldi vállalkozó) (Kv. üzletvezetés helye szerint belföldi illetőségű), külföldi illetőségű (ha belföldi telephely útján fejt ki vállalkozói tevékenységet, ingatlannal rendelkező társaság

Nem terjed ki: MNB, büntetés-végrehajtási vállalat és jogutódja, felszámolási eljárás, kényszertörlési eljárás alatt állók, egyes közhasznú, közhasznú nonprofit gazdasági társaságok, közszolgálati műsorszolgáltatók (MR, MTV, Duna tv), ÁPV Rt., pártok, MTI, kizárólag készfizető kezességvállalást folytató részvénytársaság, eva alany, költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt, az az adózó, aki az adóévben a kisadózó vállalkozások tételes adója, vagy a kisvállalati adó alanya.

Adó alapja: adózás előtti eredmény módosítva a csökkentő, illetve növelő tételekkel.

Adóalap módosító tételek

Csökkentő tételek például: elhatárolt veszteségből döntés szerint adóévben elszámolt összeg max. az adóalap 50%-

a, mezőgazdaság esetében az előző két évre is az eredmény 30%-a, várható kötelezettségekre és jövőbeni költségekre képzett céltartalék felhasználása, terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összege, értékcsökkenés (2. sz. melléklet), bejelentett részesedés-értékesítés árfolyam nyeresége, apportkivezetés eredménye befektetett pénzügyi eszközök devizaárfolyam miatt elszámolt bevétele, fejlesztési tartalékként adóév utolsó napján kimutatott összeg, kapott osztalék (Kv. ellenőrzött külföldi társaságtól), szakképzés: minimálbér 24%-a/fő/hó (tanulószerződéssel) vagy 12%-a/fő/hó (iskolával

kötött megállapodással), szakmai vizsgát tett tanuló, korábban munkanélküli, pártfogó felügyelet alatt álló, illetve

börtönviselt 6 hónapon belüli foglalkoztatása után max. 12 hónapon át a befizetett tb, ha előtte min. 6 hónapig munkanélküli,


jogdíjbevétel 50%-a, saját tevékenységi körben végzett K + F költsége, kkv-k adóévi beruházásának értéke.

Növelő tételek például: kettős könyvvitelű adózónál képzett céltartalék, céltartalékot növelő ráfordítás, nem a vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódó költségek, bírság, büntetés, Kv. önellenőrzési pótlék, tb önellenőrzés, adózás előtti eredmény terhére elszámolt értékcsökkenés, terven felüli értékcsökkenés, behajthatatlan követelésnek nem minősülő, adóévben elengedett követelés, adóévben követelésre elszámolt értékvesztés összege, termőföldből átminősített ingatlan értékesítés árfolyamnyereségének és a szokásos

eredmény különbségének kétszerese, ellenőrzött külföldi társaságban levő részesedésre adóévben ráfordításként elszámolt

értékvesztés, árfolyamveszteség, valamint a részesedés bármilyen jogcímen történő kivezetése esetén a ráfordításnak a bevételt (elszámolt) meghaladó része,

ellenőrzés, önellenőrzés során megállapított adóévi költségként, ráfordításként, nettó árbevétel, bevétel, aktivált saját teljesítmény csökkenésként elszámolt összeg,

adóévet megelőző évben adóalap csökkentőként elszámolt tartós adomány, ha a feltételek nem teljesültek,

az átlagos állományi létszám bázisévhez képest csökkenése és a bázisévi minimálbér adóévre számított összege szorzatának 20 százalékkal növelt összege, max. az igénybevett kedvezmény.

Mértéke Társasági adó = a pozitív adóalap 10%-a, 500 millió HUF (1.666.666,7 EUR) pozitív

adóalap felett 19%. Minimum (elvárt) adóalap: (+ összes bevétel – ELÁBÉ – közvetített szolgáltatás –

külföldi telephely bevétele ± kedvezményezett ügyletek miatti korrekciók) × 0,02 – külföldi telephely jövedelem-, nyereségminimuma. Kiváltható nyilatkozattal.

2.2.3. Adókedvezmények Adókedvezmények között tartjuk számon: a filmgyártáshoz, előadó-művészeti szervezetnek adott támogatás kedvezményeit, a szövetkezetek adókedvezményét, a kis- és középvállalkozások kamatkedvezményét, fejlesztési adókedvezményt, látvány-csapatsportnak adott támogatásért adható kedvezményt.


2.2.4. Költségelszámolás lehetősége

Költségelszámolás

Érték-csökkenés

Anyag Bér Közteher Egyéb Pénzügyi műveletek ráfordítása

Rendkívüli ráfordítások

Adóalap csökkentő

Adóalap növelő

Számviteli tv. szerinti

Amortizációs normajegyzék a TAO tv. 2.sz. melléklete alapján

2.2.5. Veszteségelhatárolás A veszteség tetszőlegesen elhatárolható, ha a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezik (Kv. szabályozott ingatlanbefektetési vállalkozások). Az adóévben elhatárolt veszteséget a korábbi elhatárolástól függetlenül kell meghatározni. Levonásnál először a legrégebbit kell figyelembe venni, a levonás legfeljebb a pozitív adóalap 50%-áig történhet. Negatív elhatárolás a mezőgazdaságban az adóévet megelőző 2 év adójának terhére is lehet (önellenőrzéssel), de adóévenként legfeljebb az adózás előtti eredmény 30%-ával. Átalakulás esetén bizonyos feltételek mellett a veszteséget a jogutód érvényesítheti, a jogelőd vagyonából való részesedés arányában, az ott eltelt időt is figyelembe véve. Amennyiben adózó döntése arra irányul, hogy a fizetendő adója az elhatárolt veszteség teljeskörű levonásával kerüljön megállapításra, akkor ezt az önellenőrzés és az adóellenőrzés során is figyelembe kell venni. A veszteségelhatárolást 2009. október 1-jétől már hitelintézet is alkalmazhatja.

2.3. Egyszerűsített vállalkozási adó (EVA) A kisadózók adminisztrációs terheinek könnyítésére és az adófizetési morál javítása érdekében került bevezetésre ez a 2003. január 1-től hatályos, több törvényt (Szja, Tao, Áfa, Számviteli törvény) kiváltó adónem, amely kiterjed részben a cégautóadóra és a szakképzési hozzájárulással összefüggő kötelezettségekre is. Belépés Választhatja a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén az egyéni vállalkozás, egyéni cég, Kkt, Bt, Kft, szövetkezet, lakásszövetkezet, erdőbirtokossági társulat, ügyvédi/közjegyzői/végrehajtói iroda és szabadalmi ügyvivő iroda is. A társasági adó hatálya alá tartozó társaságok közül a belépéskor az egyéni vállalkozó által kötelezően vezetendő bevételi nyilvántartást választhatja a Kkt, Bt és a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég. A fennmaradó gazdálkodók az eva választása esetén a számviteli törvény hatálya alatt maradnak, adófizetési kötelezettségüket pedig az eva törvényben meghatározott módon teljesítik.


A belépés és az adóévi működés közös feltételei: – legalább egy lezárt teljes üzleti év, bejelentkezés adóévet megelőző év december 1. és

20. között – folyamatos a tevékenység, nem volt mulasztási bírsága számlaadás ismételt elmulasztása

miatt, nem alkalmazta az áfa tv. szerinti különleges adózási szabályokat – az adóévben nem folytat jövedéki adós, – közvetett vámjogi képviselői tevékenységet, – várható bruttó (áfával növelt) árbevétele nem nagyobb 30 millió forintnál, – belföldi pénzforgalmi bankszámlával rendelkezik. Társaságra vonatkozó további feltételek: – valamennyi tag magánszemély, – új tag nem szerzett 50%-ot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést, – nem rendelkezik más Gt-ben részesedéssel (Kv. nyilvános értékpapír, saját üzletrész)

2.3.1. Adóalap Az eva alapja az adóévben megszerzett összes bevétel, melyet módosítani kell a törvényben meghatározott korrekciós tételekkel. Az adó mértéke a pozitív adóalap 37%-a. Ha az adóalany bevétele és az összes bevételt növelt összege együttesen meghaladja az adóalanyiság választására jogosító 30 millió forintos értékhatárt, akkor az értékhatárt meghaladó rész után az eva mértéke 50 százalék. Bevételnek minősül az egyéni vállalkozók és a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli társaságok, egyéni cégek esetében a vállalkozási (gazdasági) tevékenységükkel összefüggésben vagy arra tekintettel bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve az áthárított általános forgalmi adót is. Növelő/csökkentő tételek A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany esetén bevételnek minősül a számviteli törvény rendelkezései szerint elszámolt (a beszámoló eredménykimutatásában kimutatott) árbevétel, bevétel. A Sztv. hatály alá nem tartozónál nem tartozik a bevételek közé a visszaszolgáltatási kötelezettséggel kapott összeg, illetve a magánszemélyként, nem a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben kapott vagyoni érték. Valamennyi eva alanynál növeli a bevételt a kapcsolt vállalkozástól kapott bevétel. A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor a bevételt növeli a kapott előleg. Valamennyi eva alanynál csökkenti a bevételt a jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott kártérítés, kártalanítás összege, Ha az adóévben az adóalany olyan bevételt szerzett, amelynek alapján személyi jövedelemadó, társasági adó vagy általános forgalmi adó megállapítására (volt) kötelezett, az eva alapját csökkentheti a bevétel azon részével, amelyre az említett adót megállapította. Egyéni vállalkozók esetén csökkenti a bevételt a jogszabályi kötelezettség alapján tárgyévben visszafizetett támogatás összege.


A bevétel megszerzésének időpontja A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalanyoknál a számviteli törvény szerint meghatározott időpontot kell a bevétel megszerzésének időpontjaként alapul venni, a többi adóalanynál a bevétel megszerzésének időpontja. A bevételi nyilvántartást vezető eva alanyok esetében halasztásra van lehetőség a bizonylat kibocsátásának napját követő 30. napig, ha az egyéni vállalkozó, a közkereseti társaság és a betéti társaság, egyéni cég a bevételt az előzőekben felsorolt időpontig még nem szerezte meg. Az adó bevallása, megfizetése, az adóelőleg Az evát adóévenként kell megállapítani, valamint bevallani. Az adóév naptári évnek felel meg. A bevallás benyújtásának határideje egyéni vállalkozók és a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalanyok esetében az adóévet követő év február 25-e, míg a számviteli törvény hatálya alá tartozó adózó esetében az adóévet követő év május 31-e. Az adóalany az adóév első három negyedévére negyedévenként (a negyedévet követő hónap 12-ig) adóelőleget fizet, az egyes negyedévekre megállapított adóelőleget az adóévre vonatkozó bevallásában vallja be. Az adóelőleg alapja az adott negyedévben elszámolt összes bevétel, módosítva a korrekciós tételekkel, mely után az adó mértéke 37 százalék. Az eva hatálya alá tartozó adózóra is vonatkozik a feltöltési kötelezettség, ami azt jelenti, hogy az adóévben december 20-ig a várható éves adó összegére ki kell egészítenie az adóelőleg összegét. Eva alanyként teljesítendő áfa-kötelezettség Az eva alanyát áfa fizetési kötelezettség terheli: – a termékimport után, – vagyonkivonás esetén, – az Európai Közösségen belüli termékbeszerzés esetén, – fordított adózás alá eső belföldi ügyletek után – szolgáltatás igénybevevőként a külfölditől igénybevett, az Áfa tv. előírásai szerint

belföldön teljesülő szolgáltatások után. A termékimportot terhelő áfát a vámhatóság határozattal állapítja meg (veti ki). Az eva adóalanynak kötelező közösségi adószámmal rendelkeznie (bevallási, összesítő nyilatkozat benyújtási kötelezettség is ) terheli abban az esetben, ha – a Közösség más tagállamaiból történt termékbeszerzései adó nélkül számított, összesített

ellenértéke éves szinten a 10 000 eurós (2,5 millió forintos) értékhatárt meghaladja, vagy nem éri el ugyan, de arra az adózó belföldi adófizetési kötelezettséget választ,

– Közösségen belüli termékértékesítést végez, – a Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalanynak szolgáltatást nyújt, vagy

ilyen adóalanytól szolgáltatást vesz igénybe, Járulék, szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség Az eva-törvény az eva adóalany egyéni- és társas vállalkozók járulék, szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulásának vonatkozásában nem tartalmaz


előírásokat, e kötelezettségekről a Tbj.135, a Szocho tv.,136 valamint az Eho tv.137 rendelkezik.

2.4. A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) Ez az új adónem a legkisebb adózók számára jelenthet könnyebbséget az adminisztrációs kötelezettségek és a számukra túl magas adóterhek teljesítése terén. A hatályba lépése, 2013. január 1. óta több mint 60.000 vállalkozó lépett át vagy be a kata-sok körébe, a szám folyamatosan változik, mivel ez az adónem – a feltételeknek való megfelelés esetén – már az új vállalkozás indítása napjától, vagy, már működő vállalkozás esetében, a bejelentést követő bármelyik hónap első napjától választható. Az adó alanya lehet: – az egyéni vállalkozó; – az egyéni cég; – a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság; – a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság. Nem választhatja a tételes adót az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság az új adónem választásának bejelentését megelőző két éven belül törölte, vagy ezen időszakban a vállalkozás adószáma jogerősen fel volt függesztve, vagy saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből bevételt szerzett.

2.4.1. A kisadózás lényege Az eddigi társasági adó, valamint a vállalkozáson belüli kisadózónak minősülő foglalkoztatottakkal kapcsolatos szja (osztalék szja is), eho, valamint mindenféle járulék, szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás helyett a cégnél nem munkaviszonyban foglalkoztatottak után – a főállású kisadózónak minősülő személy után havi 50.000 Ft – a főállásúnak nem minősülő (létezik már legalább heti 36 órás munkaviszonya, vagy saját

jogú nyugdíjas) kisadózó személy után havi 25.000 Ft közteher fizetendő (Kv. ha az illető a hónap minden napján táppénzben, vagy TGYÁS/GYED/GYES/GYET/ápolási díjban részesül.

Az egyéb (jellemzően munkaviszonyban) alkalmazott foglalkoztatott után a hagyományos közterheket kell fizetnie a vállalkozásnak. Lényeges feltétel, hogy egy esetleges vizsgálat során a vállalkozásnak kell bizonyíthatóan megcáfolnia azt az esetleges vádat, hogy a tételes kisadózói jogviszony valójában munkaviszonyt takar. Ha egy vállalkozás belépett a „tételes kisadóba”, akkor valamennyi – nem munkaviszony keretén belül foglalkoztatott – személyesen közreműködő társas vállalkozója, tisztségviselője, megbízottja után köteles a tételes adót megfizetni. Előnyei Az általános forgalmi adóra nincs hatással az adózási forma, azaz ugyanúgy érvényesek az áfa általános szabályai, illetve ugyanúgy választható az alanyi áfa mentesség évi 6 milliós


bevétel alatt. Fontos szabály, hogy a kiállított számlákra kötelezően rá kell vezetni a „Kisadózó” megnevezést. További előny, hogy a tételes kisadózást választó vállalkozásnak nem kell kettős könyvvitelt vezetnie, hanem elég csak a bevételeiről nyilvántartást vezetni, illetve az áfa bevalláshoz és bérszámfejtéshez szükséges analitikákat vezetni. Ha az így vezetett nyilvántartás szerint a vállalkozás bevételei (legyen az szolgáltatás, termékértékesítés, ingyenesen nyújtott szolgáltatás/termék, kamatbevétel vagy biztosító által fizetett kártérítés, netán pályázati támogatás) éves szinten meghaladják a 6 millió forintot, akkor a 6 millió forintot meghaladó rész után a tételes adók mellett további 40%-ot kell fizetni tárgyévet követő év februárjában. Mind a kisadózó vállalkozásnak, mind a kisadózói számlát befogadó vállalkozásnak kötelezettsége az adott évben azonos partnerrel kapcsolatos 1 millió Ft számlaértéket meghaladó kisadózói számlaforgalom lejelentése a NAV felé. Hátránynak számíthat, hogy a főállású kisadózó olyan biztosítottnak számít, amelynél 81.300 Ft havi juttatás alapján számítják a különféle pénzbeli társadalombiztosítási ellátásokat. A főállásúnak nem minősülő kisadózó viszont – e foglalkoztatási viszonylatában – egyáltalán nem számít biztosítottnak. Hátránynak is, de előnynek is mondható, hogy ha a kisadózó jövedelemigazolást kér, akkor a legutóbbi év bevételének rá eső részéből 60%, de legalább a minimálbérnek megfelelő jövedelmet kell, igazoljon számára az adóhatóság. Mivel az áfás cégeknek a jelenlegi evánál is előnyösebb adózási módot kínál ez az adózási forma, ezért is sokan választották a kata-ba való átlépést. Aki vállalkozóként dolgozik és nem rendelkezik Bt-vel vagy Kkt-vel, csak Kft-vel, akár még a betéti társaság alapítása és fenntartása is megérheti, mert ezek a költségek akár már egy év alatt is megtérülhetnek a kata választása mellett.

2.5. A kisvállalati adó (KIVA) szabályai Ez az adónem szélesebb körben használható, mint a kisadózók tételes adója, viszont a választáskor kevésbé átlátható kedvezményeket nyújt a vállalkozás számára, mint a kata. Az adó alanya lehet: – az egyéni cég, – a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a zártkörűen

működő részvénytársaság, – a szövetkezet és a lakásszövetkezet, – az erdőbirtokossági társulat, – a végrehajtó iroda, az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, – a külföldi vállalkozó, illetve a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy A bejelentkezés feltétele, hogy az adózónak az átalagos statisztikai létszáma az adóévet megelőző évben (várhatóan) ne haladja meg a 25 főt, valamint elszámolandó bevétele, illetve előző évi mérleg főösszege ne haladja meg az 500 millió forintot. Amennyiben a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) hatálya alá nem tartozó eva-adóalany (bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság, közkereseti társaság, egyéni cég) kíván bejelentkezni a kisvállalati adó hatálya alá, úgy esetében az eva-alapot kell bevételként figyelembe venni. Kapcsolt vállalkozások esetében az adatokat össze kell számítani.


A katá-hoz hasonlóan lehetőség van arra, hogy az újonnan alakuló vállalkozások is bejelentkezhessenek a kiva hatálya alá, illetve a már működő cégek esetében a bejelentést követő hónaptól lehetőség nyílik a kiva szerinti adózásra. A kisvállalati adó alapja A kisvállalati adó alapja az adózó korrigált pénzforgalmi szemléletű eredményének a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege (minimum-adóalap). Ez egyrészről egy „cash-flow” típusú eredmény:, amely eltér az eddig megszokott számviteli eredménytől. A törvény úgy fogalmaz, hogy az év eleji és év végi pénzkészlet közti különbözet lesz az adó alapja, ez akár negatív is lehet. A korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény mellett az adóalap másik összetevője – amely egyben minimum adóalapként is funkcionál – a személyi jellegű kifizetések összege. Személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben. Veszteségelhatárolás, veszteségleírás Ha a pénzforgalmi szemléletű eredmény bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben csökkentheti a pénzforgalmi szemléletű pozitív eredményét, feltéve, hogy a pénzforgalmi szemléletű eredmény csökkenése a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. A kisvállalati adó mértéke, bevallása A kisvállalati adó mértéke az adó alapjának 16 százaléka. A kisvállalati adó alanya mentesül – a 10 százalékos társasági adó, – a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó, és – a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól. A kisvállalati adó alanya adóelőleg-bevallásra és fizetésre köteles. Az előlegfizetés gyakorisága – az adóalanyiság első évét kivéve – az adóévet megelőző adóévben fizetett kisvállalati adó összegétől függ. lehet havi (1 millió Ft felett), vagy negyedéves gyakoriságú. Az adó mértéke az adóelőleg alap 16 százaléka azzal, hogy az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő – a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezménnyel csökkentett – járulékalapot képező összes jövedelem 16 százalékát mindenképpen meg kell fizetni adóelőlegként (adóelőleg-minimum).



3.1. Általános forgalmi adó bevételek A magyar, többször módosított 1992. évi LXXIV. általános forgalmi adóról szóló törvényt 2008. január 1-jével felváltotta az új szabályozás, a 2007. évi CXXVII. törvény, mely összhangban van az új EU-s áfa irányelvvel.

Fogyasztáshoz kapcsolódó adóbevételek alakulása

millió HUF millió EUR

2006 2.681.215 8.937,38

2007 2.792.600 9.308,67

2008 3.068.200 10.227,33

2009 3.047.200 10.157,33

2010 2.313.600 7.712,00

2011 terv 3.471.400 11.571,33

2012 terv 3.649.400 12.164,67

3.2. Általános forgalmi adó (2007. évi CXXVII. tv.) kulcsok Az adó mértéke

általános 27% (21,26%) csökkentett 5% (4,76%) adómentes

csökkentett 18%

(15,25%) - tej, tejtermékek - kenyér, pékáru - cukrászsütemény - ker. szálláshely szolg.

- humán gyógyszerek - hagyományos gyógynövénydrogok - orvosi radioaktív izotópok - speciális gyógyászati célra tápszerek - egészségügyi oxigén - egyes, vakokat segítő eszközök - könyv, folyóirat, napilap, hangoskönyv - távhőszolgáltatás - egyes élőzenei szolgáltatás (pl. nem

nyilvános,családi)

Levonási joggal (valódi) Levonási jog nélkül (nem valódi)

Adómentes levonási joggal (0%)

Adómentes Közösségen belüli termékbesz.

(levonási jog nélkül)


- Közösségen belüli értékesítés - termékexport - termékexporttal egy tekintet alá

eső termékértékesítés - nemzetközi közlekedéshez, for-

galomhoz közvetlenül kap-csolódó termékértékesítés és szolgáltatás

- közvetítői tevékenység - termék nemzetközi forgalmához

kapcsolódó tevékenység (pl. raktározás, feldolgozás)

- ha importja adómentes lenne - adómentes tevékenységhez használja vagy belföldi

beszerzés esetén levonható volna - másik tagállamban visszatérítésre lenne jogosult - másik tagállamban adóalany szerzi be belföldi ér-

tékesítésre - harmadiktól fuvarozzák el (háromszögügylet, köz-

vetítő) - a beszerző adófizetésre kötelezett

Alanyi mentes


Tárgyi mentes


- tevékenység közérdekű jellege alapján - tevékenység speciális

jellege alapján - egyes eszközök értékesítése

Különleges adózás (különös rendelkezések) Az alanyi adómentesség választható adózási mód. Alanyi adómentesség választása esetén az adóalany minden tevékenységére vonatkozik a mentesség meghatározott összeg eléréséig. A választhatóság és az alkalmazhatóság is az elért összeg függvénye. Alanyi adómentességet ugyanis az választhat, aki (amely) adóalanynak a bejelentést megelőző adóévben a gazdasági tevékenységéből származó bevétele a megadott összeghatárt nem érte el, illetve az adott évben várhatóan nem fogja elérni. Az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár attól függően változik, hogy milyen tevékenységet végez az adóalany. Így az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatár egységesen 6 millió HUF (20.000,00 EUR), kivéve mezőgazdasági tevékenység, stb.

Az adott évi összeghatárba bele kell számítani az adóalany adott évben teljesített termékértékesítésének és szolgáltatásnyújtásának összesített ellenértékét, figyelmen kívül kell hagyni azonban az új közlekedési eszköz másik tagállamba történő értékesítéséből származó bevételt, valamint az adóalany befektetett eszközeinek értékesítéséből származó bevételt. A csatlakozásig hatályos rendelkezések értelmében az említett értékhatárba nem számít bele az adóalany által végzett tárgyi adómentes tevékenységből, illetve mezőgazdasági tevékenységéből származó bevétele. Ez a csatlakozást követően is megmarad azzal az eltéréssel, hogy, ha az adóalany főtevékenységként végez tárgyi mentes pénzügyi és biztosítási szolgáltatásokat, vagy értékesít adómentesen ingatlant, akkor az ebből származó ellenérték beleszámít az értékhatárba. A választás további feltétele, hogy az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye vagy állandó lakóhelye belföldön legyen.

Az alanyi mentesség azt jelenti, hogy az adóalanynak az értékesítései után nem kell adót fizetnie, azonban a beszerzéseire jutó előzetesen felszámított adót sem helyezheti levonásba. Az alanyi mentesség nem jelent teljeskörű mentességet az adófizetési kötelezettség alól. Léteznek ugyanis olyan esetek, mely során az értékesítések után a főszabálytól eltérően nem a teljesítésre kötelezett fizeti az adót, hanem a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő.


Ilyen a termékimport, a Közösségen belülről történő termékbeszerzésnek minősülő esetek és az importszolgáltatás, vagyis ezek után az alanyi mentességet választó adóalanynak adó- megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettsége van. Ezen kívül a termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak minősülő ingyenes termékátadás, szolgáltatás után az adót szintén meg kell fizetni. Ezért, ha az adóalany alanyi mentessége választása előtt szerzett be olyan terméket, melyhez levonható adó kapcsolódott, majd azt már alanyi adómentesként idegeníti el, akkor köteles ez után az adó megfizetni. A pénzforgalmi elszámolás új, 2013. január 1-jétől hatályos adózási mód a kis- és középvállalkozások számára. Bevezetésére az uniós Számlázási irányelv ad lehetőséget, amellyel Magyarország is élt. Választása bejelentési kötelezettséggel jár, amelyet a következő évtől kezdődő alkalmazás esetén a tárgyév végéig kell megtenni. Lényege, hogy az áfa fizetési kötelezettség a számla pénzügyi teljesítésekor keletkezik, és az áfa levonás lehetőségével is csak a pénzügyi kiegyenlítés időszakában élhet az adózó. Az adózónak ezt a választását jeleznie kell az általa kibocsátott számlákon, mivel a tőle vásárló áfa levonási joga is csak a számla pénzügyi kiegyenlítésével nyílik meg. Választhatják a Kkv. törvény alapján kisvállalkozásoknak minősülők, azaz: – akiknél az összes foglalkoztatott létszáma kisebb, mint 50 fő, – amelynek éves nettó árbevétele, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak

megfelelő forintösszeg.

További feltétel, hogy belföldi illetőségű legyen, ne álljon csőd- és felszámolási eljárás alatt, illetve a tevékenységének az adó nélküli ellenértéke a bázisévben és (várhatóan) a tárgyévben ne haladja meg a 125 millió forintot. További, előző években is alkalmazható különleges adózási módokat tartalmaz az áfa törvény:

– mezőgazdasági tevékenység – utazásszervezési szolgáltatás – használt ingóság, műalkotás, illetve a – nyilvános árverező tevékenység.

„Tárgyi” adómentesség A „tárgyi” adómentesség nem választható adózási forma, hanem a törvény által nevesített tevékenységekre alkalmazható.


„Tárgyi mentes”

A tevékenység közérdekű jellegére tekintettel

A tevékenység egyéb sajátos jellegére

tekintettel

a) mentes az adó alól - postai szolgáltatás - humán egészségügyi ellátás - szövet, vér, anyatej, emberi szerv

alkotóelemei - fogorvos, fogtechnikus - szociális ellátás - gyermek- és ifjúságvédelem - bölcsődei ellátás - diákotthon, kollégium - oktatás (magánóra), óvodai, tanári,

oktatói, nevelői, egyéb - lelki segély, gondozás - nonprofit szervezet tagjai - sportolás, testedzés - közszolgálati rádió és televízió

műsorszórás - együttműködő közösség tagjai b) oktatás - OKJ (képzés, oktatás, továbbképzés,

vizsgáztatás, felkészítés) - felnőttképzési tv. alapján szervezett

akkreditált képzés - nyelvvizsgáztatás - tanulmányi és tehetséggondozási

verseny c) ha a) és b) engedélyhez kötött tevékenység, feltétel az engedély. Képesítéshez kötött tevékenység esetén legalább 1 fő rendelkezzen a képesítéssel.

- biztosítás, viszontbiztosítás, alkusz - hitelezés, biztosíték adása - pénzügyi szolgáltatások - pénzváltás - vagyoni értékű jog átengedése

közvetítés - befektetési alap kezelése - bélyegek - szerencsejáték szolgáltatás - beépített ingatlan értékesítés, kv. ha:

- az első használatbavétel nem történt meg, vagy - a használatbavételt követően két év nem telt el

- beépítetlen ingatlan értékesítése (Kv. építési telek)

ingatlan bérbeadása, haszonbérbe adása (Kv. kereskedelmi szálláshely, parkolás biztosítása, ingatlanhoz kötött gép, széf)

Egyes eszközök értékesítése

Fordított adózás A fordított áfa fizetés azt jelenti, hogy az áfa általános működési mechanizmusával ellentétben értékesítéskor nem az eladó tünteti fel a számlában foglalt összeg után a fizetendő áfát, hanem a vevő. A fizetendőként feltüntetett áfa azonban a vevő részéről nem jelent – néhány kivételtől eltekintve – tényleges befizetést, mivel ha a vállalkozás áfa alany, és a számla alapján jogosult az áfa levonására is, nem keletkezik tényleges adófizetési kötelezettsége. Az Áfa tv. 142. §-a szerint fordítottan adózik: építési szerződés alapján ingatlan (rész) átadása megrendelőnek, szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka

esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására, vagy egyéb megváltoztatására – ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is – irányul, feltéve, hogy ezek építési hatósági engedélykötelesek, melyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen írásban nyilatkozott,

fentiekhez kapcsolódó munkaerő kölcsönzése, kirendelése,


fémhulladék értékesítése, választás alapján a beépített ingatlan (rész), földrészlet, beépítetlen ingatlan (Kv. telek)

értékesítése, zálogjoggal terhelt követelések értékesítése, felszámolás alatt álló adóalany értékesítése 100.000 HUF (333,33 EUR) felett, üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog átruházása. A fordított adózás feltétele, hogy az érintettek belföldön nyilvántartásba vett adóalanyok, mindegyikük adófizetésre kötelezett, a törvény szerint nevesített ügyletek esetén. A mezőgazdasági áfacsalások visszaszorítása érdekében 2012. július 1-jétől a gabonafélék, az olajos magvak és a fehérjenövények értékesítésekor a fordított adózás szabályait kell alkalmazni.

3.3. EU irányelvvel való harmonizáció (jövedéki adó, általános forgalmi adó) Az Unió az árukhoz, szolgáltatásokhoz kötődő adók, a közvetett adók harmonizációjában érte el a legnagyobb eredményeket. Az általános forgalmi adóból származó bevételek a tagállami és a közösségi bevételeknek is jelentős részét teszik ki. A magyar áfa-rendszer alapjellemzőiben teljesen megfelel a Közösség előírásainak, az 1988-ban bevezetett általános forgalmi adó elveiben átvette a hozzáadottérték-adó vonásait, s az 1992. évi LXXIV. törvény megalkotásakor már figyelembe vették a jogharmonizációs feladatokat. Az átmeneti mentességek segítették a közös szabályok átvételét. 2008-tól teljesen új, egységesített szerkezetű, a 2006/112/EK irányelvnek megfelelő jogszabályt kell alkalmazni, mely meglehetősen kevert jellegű, nem szabályoz olyan részletességgel, mint a korábbi törvény.

Hazánkban az 1996 óta működtetett jövedéki adózási rendszer az EU-szabályozást vette át. A csatlakozás az adómértékeket – néhány jogharmonizációs változástól eltekintve – alapvetően nem érintette, mértékük az uniós irányelvek szerinti mennyiségi egységhez kapcsolódik. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény a 3. fejezetében külön foglalkozik a Közösségen belüli termékforgalom adózási szabályaival.

4. Vagyoni típusú adók2

4.1. Vagyonszerzési illeték Vagyonszerzési illetékek két csoportja az ingyenes és a visszterhes vagyonszerzési illetékek köre. a) Ingyenes vagyonszerzési illetékként ajándékozási és öröklési illetéket kell fizetni, az

adó mértékét az alábbi táblázat tartalmazza. Az adóalap a piaci érték. Változás, hogy az egyenesági rokonokon kívül – csak öröklés esetén – a túlélő házastársat sem terheli illetékfizetési kötelezettség.

2 Az építményadó, telekadó, kommunális adó, gépjárműadó az önkormányzatok bevételét képezi.


Csoport Öröklés / Ajándékozás (%) Általános Lakás Egyenesági rokon (nagyszülő, szülő,

gyermek) illetékmentes

0% illetékmentes

0% Csak öröklésnél a túlélő házastárs illetékmentes

0% illetékmentes

0%

Mindenki más 18% 9%

Mentes az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának folytatása (öröklése) és ajándékozása, ha a korábbi jogosult az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény alapján

volt jogosult, (eredeti jogosult)

Gépjármű öröklése és ajándékozása esetén az adott gépjárműre irányadó visszterhes mérték kétszerese a fizetendő illeték.

Gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetéke

jármű teljesítménye (kW) és életkor (gyártástól) függvényében:

Jármű hajtómotorjának

teljesítménye (kW)

Jármű gyártástól számított kora 0 – 3 év 4 – 8 év 8 év felett

0 – 40 550 Ft/kW 450 Ft/kW 300 Ft/kW

41 – 80 650 Ft/kW 550 Ft/kW 450 Ft/kW

81 – 120 750 Ft/kW 650 Ft/kW 550 Ft/kW

120 felett 850 Ft/kW 750 Ft/kW 650 Ft/kW

pótkocsi-tulajdonjog 2.500 kg össztömegig 9.000 Ft, fölötte 22.000 Ft haszonélvezeti, használati jog, üzembentartói jog esetén az egyébként számított illeték

25%-a tulajdon, illetve haszonélvezeti hányad esetén az illeték arányosan fizetendő nem kell az illetéket megfizetni a Z betűjelű ideiglenes rendszám kiadásakor (külföldi

kivitel esetén) 120 kW feletti autóbusz, tehergépjármű, vontató esetén 120 kW-tal kell számolni

b) Visszterhes vagyonszerzési illeték tárgya:

- ingatlantulajdon, vagyoni értékű jog visszterhes megszerzése, vagyoni értékű jog megszüntetése, haszonélvezet gyakorlásának átengedése,

- ingó hatósági árverésen történő megszerzése, - gépjármű és pótkocsi tulajdonának és vagyoni értékű jogának megszerzése, - közterületen álló, ingatlannak nem minősülő építmény tulajdonának és vagyoni

értékű jogának megszerzése, - az önálló orvosi tevékenység (praxisjog) működtetési jogának megszerzése, - értékpapír öröklési szerződéssel való megszerzése,


- belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése azzal a feltétellel, ha a társaság fő tevékenysége építés, ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy adásvétele..

Mértéke: általános adókulcs: a forgalmi értéknek a 4%-a, ingatlanforgalmazók esetében 2%. Vagyonszerzési illetéknél a taxatíve szabályozásban mentességeket, kedvezményeket érvényesíthet.

4.2. Építményadó Adó alanya: ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog gyakorlója vagy annak hiányában

a tulajdonos (a naptári év első napján, vagy évközi bevezetés esetén a hatálybalépés napján)

több tulajdonos esetén a tulajdoni hányad arányában közös használatú helyiség után az adó alanya a közösség. Adó tárgya: lakás, nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész, építmény Adó mértéke: max. 1.100 Ft/m2 (3,67 EUR) vagy a korrigált forgalmi érték 3,6%-a, de 2013-ban max.

1.722,9 Ft/m2 (5,75 EUR).

4.3. Telekadó Adó alanya: ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog gyakorlója vagy annak hiányában

a tulajdonos (a naptári év első napján, vagy évközi bevezetés esetén a hatálybalépés napján)

több tulajdonos esetén a tulajdoni hányad arányában, közös használatú helyiség után az adó alanya a közösség. Adó tárgya: beépítetlen belterületi földrészlet (telek). Adó mértéke: max. 200 HUF/m2 (0,7 EUR) vagy a korrigált forgalmi érték 3%-a, de 2013-ban max.

313,2 Ft/m2 (1,05 EUR)

4.4. Kommunális adó 2010. július 1-jétől megszűnt a vállalkozók kommunális adója. A magánszemélyekre vonatkozó kommunális adó továbbra is érvényben van. Erre vonatkozóan:


Adó alanya: épület (rész), telek tulajdonosa, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog

jogosítottja, annak hiányában tulajdonosa nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkező bérlőtársak által megjelölt magánszemély, vagy a bérlőtársak egyenlő arányban Adó tárgya: épület, épületrész, telek bérleti jog

Adó mértéke: max. 17.000 Ft (57,01 EUR) /adótárgy/év, 2013-ban 26.628 Ft (89,44 EUR)

/adótárgy/év.

4.5. Gépjárműadó Megkülönböztethetjük a belföldi és a külföldi gépjárművek adóját. A 2004. május 1-jei EU csatlakozás napjával jelentősen megváltozott a külföldi gépjárművek adóztatása. A személyszállító gépjárművekre már ki sem terjed a Gjt. hatálya. A tehergépjárművek közül azokra nem terjed ki a Gjt. hatálya, amelyek az EU valamely tagállamában vannak nyilvántartva. A belföldi gépjárműveknél az adó alanya: az a személy, aki/amely a járműnyilvántartásban az év első napján üzembetartó, ennek

hiányában tulajdonosként szerepel újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű esetén, aki/amely a forgalomba

helyezés hónapjának utolsó napján a járműnyilvántartásban tulajdonosként szerepel adóalany halálát, megszűnését követő év 1. napjától, akit/amelyet a halálesetet vagy

megszűnést követően a járműnyilvántartásba elsőként tulajdonosként bejegyeznek ha az átruházó korábbi tulajdonos a tulajdonosváltozás tényét bejelenti a változás évének

végétől számított 15 napon belül az okmányirodának, akkor az új tulajdonos az adóalany a következő évtől

ha nem jelentik be, akkor a bejelentés évének utolsó napjáig az, aki a járműnyilvántartásban az év első napján tulajdonosként szerepel.

Adó mértéke: személyszállító gépjármű: gyártási év és ezt követő

0 - 3 év: 345 HUF/kW (1,15 EUR) 4 - 7 év: 300 HUF/kW (1 EUR) 8 - 11 év: 230 HUF/kW (0,76 EUR) 12 - 15 év: 185 HUF/kW (0,62 EUR) 16. évtől: 140 HUF/kW (0,47 EUR)

az adóalap minden megkezdett 100 kg után 1.200 HUF (4 EUR) autóbusz, nyergesvontató, tehergépkocsi esetében, egyéb esetben 1.380 HUF (4,6 EUR)

„E” ideiglenes rendszámtáblás személyszállító gépjármű 10.000 HUF/hó (33,33 EUR), tehergépjármű 46.000 HUF/hó (153,33 EUR)

„P” ideiglenes rendszámtábla 23.000 HUF/hó (76,67 EUR).


4.6. Cégautó adó Adó alanya: hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonos (többes tulajdonnál arányosan) pénzügyi lízingbe adott szgk. esetén a lízingbe vevő hatósági nyilvántartásban nem szereplő (pl. külföldi rendszámú) szgk. esetén az a

személy vagy szervezet, aki költséget számol el. Adó tárgya Szja tv. szerinti személygépkocsi (Kv. elektromos), ha: nem magánszemély tulajdonában áll magánszemély tulajdonos, és a Szv. tv. szerint tételesen költséget, ráfordítást, illetve az

Szja tv. szerint tételes költséget, értékcsökkenést számolnak el, Kv. Szja tv. szerinti munkába járásért adott és kiküldetési rendelvény alapján fizetett költségtérítés; vagy magánszemélynek pénzügyi lízingbe adott szgk., ha költséget nem számolnak el.

Adó mértéke Az adó havi mértéke személygépkocsinként, a személygépkocsi kW-ban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztály-jelzése alapján a következő:

Gépjármű hajtómotorjának teljesítménye (kW)

Környezetvédelmi osztályjelzés „0”-„4”

osztályjelzések esetén

„6”-„10” osztályjelzések

esetén

„5”, „14-15” osztályjelzések

esetén 0-50 16.500 Ft 8.800 Ft 7.700 Ft51-90 22.000 Ft 11.000 Ft 8.800 Ft91-120 33.000 Ft 22.000 Ft 11.000 Ft120 felett 44.000 Ft 33.000 Ft 22.000 Ft

Kétszeres adóztatás kizárása: Azonos adóalany esetében a negyedévre fizetendő adóból levonható az adóalany terhére az önkormányzati adóhatóság által megállapított, és az esedékességig megfizetett adott negyedév hónapjaira jutó gépjárműadó.

4.7. Luxusadó (megszűnt) A törvényt az Alkotmánybíróság a 155/2008 (XII.17.) AB határozatában teljes egészében alkotmányellenesnek minősítette, ezért a határozat kihirdetése napjával megsemmisítette.

4.8. Vagyonadó3 (megszűnt) Adó alanya: személy vagy szervezet, aki tulajdonos az év első napján. 3 A lakóingatlanokra vonatkozó vagyonadót az Alkotmánybíróság 8/2010. (I.28.) AB határozatában

alkotmányellenesnek minősítette és eltörölte. A többi elemét a 2010. évi XC. törvény 33. §-a hatályon kívül helyezte.


Adó tárgya: nyilvántartásban szereplő vízi és légi járművek, 125 kW teljesítményt elérő

személygépkocsi. Adó mértéke: vízi és légi járműveknél életkor alapján HUF/m2 és HUF/kW, ill. HUF/100kg, nagy

teljesítményű személygépkocsik esetében Gjt. szerinti adómérték.


5.1. Helyi adók

Helyi adók rendszere

Vagyoni típusú Helyi iparűzési adó Kommunális jellegű Építményadó:

max. 1.100 HUF/m2

(3,67 EUR/ m2)

vagy 3,6%

Telekadó: max.

200 HUF/m2 (0,67

EUR/m2) vagy 3%

Magánszemély kommunális adója:

max. 12.000 HUF/adótárgy/év

(40 EUR/adótárgy/év)

Idegenforgalmi adó:

max. 300 HUF/fő/nap (1 EUR/fő/nap) vagy a

szállásdíj 4%-a

A vállalkozók kommunális adója, valamint ingatlanra vonatkozó idegenforgalmi adó 2010-től megszűnt. (Részletesen lásd 4.4. alfejezet.)

5.2. Ökoadó

Ökoadók

Környezetvédelmi termékdíj

Környezetterhelési díj Energiaadó

talaj-terhelés

víz-terhelés

levegő-terhelés


5.3. Illetékek

Az illetékek fajtái Vagyonszerzési illeték Eljárási illeték

Ingyenes

vagyonszerzés

Visszterhes vagyonszerzés

Közigazgatási hatósági eljárási

illeték

Bírósági eljárási illeték

Felügyeleti illeték

öröklés ajándékozás Részletesen lásd 4.1. alfejezet.


6.1. Társadalombiztosítási járulékbevételek

Az államháztartás társadalombiztosítás alrendszerének a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap költségvetésének összegezéséből adódó bevételek főösszege:

millió HUF millió EUR 2006 3.641.664,1 14.566,7 2007 4.202.400,0 16.809,6 2008 4.310.100,0 15.393,2 2009 4.423.800,0 15.799,3

2010 4.310.500,0 15.394,6 2011 terv 4.445.500,0 16.464,8

6.2. Munkáltató járulékterhei

Munkaadó közterhei (havi) Alapja Mértéke (%)

1. Szociális hozzájárulási adó Adóelőleg köteles jövedelem

27

2. Szakképzési hozzájárulás Tárgyidőszaki mérleg szerinti bérköltség

1,5

Összesen

28,5

2012. január 1-jétől megszűnt a foglalkoztatók által fizetendő 27 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék, helyébe egy szociális hozzájárulási adó lépett, amely azonban tipikusan adóként funkcionál, kimondottan ennek megfizetése senkit semmilyen társadalombiztosítási ellátásra nem jogosít. Nem az adóbevétel megfelelő százalékát kapja a társadalombiztosítás, hanem azt, ami a kedvezmények igénybevétele után abból megmaradt, vagyis ténylegesen befizetésre került. A szociális hozzájárulási adó megfizetett összegéből a társadalombiztosítási alapokat, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot megillető részt a NAV megállapítja és a jogosultak számlájára naponta átutalja.


6.3. Munkavállaló járulékterhei

Munkavállaló béréből levonandó (havi)

Alapja Mértéke (%)

1. Nyugdíjbiztosítási járulék Jövedelem, kv. természetbeni juttatás,

adóköteles béren kívüli juttatás 10,0

2. Egészségbiztosítási járulék (pénzbeli + természetbeni)

Jövedelem, kv. természetbeni juttatás, adóköteles béren kívüli juttatás

(3 + 4) = 7

3. Munkaerő-piaci járulék Jövedelem, kv. természetbeni juttatás,

adóköteles béren kívüli juttatás 1,5

Összesen 18,5

6.4. Nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszer A magyar társadalombiztosítás célja, hogy az egyéni felelősség és öngondoskodás követelményeinek és a társadalmi szolidaritás elveinek megfelelően szabályozza a társadalombiztosítás keretében létrejövő viszonyokat. Az egészségbiztosítási ellátások természetbeni és pénzbeli ellátásokat jelentenek. A természetbeni ellátások közé sorolhatóak az egészségügyi szolgáltatások, az egészségügyi alapellátás, fekvőbeteg ellátás, járóbeteg ellátás, fogászati ellátás bizonyos esetei, a rehabilitáció, betegszállítás és baleseti ellátás, ide tartoznak az ártámogatások is. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyújtott pénzbeli ellátások a táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj és a baleseti ellátások. Magyarország öt pillérből álló (Tb-nyugdíjpénztár, Magán-nyugdíjpénztár, Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak, Nyugdíj-előtakarékossági számla, Foglalkoztatói nyugdíj) nyugdíj-biztosítási rendszere felosztó-kirovó rendszer, az aktív réteg járulékából fizetik az inaktív réteg nyugellátását. Egyben váromány-fedezeti rendszer is, a biztosított által meghatározott ideig tartó befizetésekből és kamataiból fizeti a nyugdíjat. A díj mértékét az elérendő nyugdíj (váromány) alapján számítják ki. Harmadik jellemzője, hogy tőkefedezeti rendszer, a biztosított aktív korában történt befizetésekből (elkülönített egyéni számla) történik a járadékfizetés. A demográfiai változások negatívan befolyásolják a magyar társadalombiztosítási rendszert, ezért az elkövetkező években lényeges változások várhatóak. 2011-ben a nyugdíjpénztári tagok döntő része élve a jogszabályi lehetőséggel, a Tb-nyugdíjpénztárba lépett át.

7. Adózási rendszer változásai

7.1. Népegészségügyi termékadó (NETA) 2011. szeptember 1-jétől került bevezetésre Magyarországon a népegészségügyi termékadó, melynek célja az egészséges táplálkozás elősegítése és az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásának javítása. Termékdíjköteles termék minden, ami előrecsomagolt és a törvényben felsorolt vámtarifaszám alá tartozik, és cukor-, só-, vagy koffeintartalma magasabb a törvényben meghatározott mértéknél. Adókötelesnek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba


hozott (előírt értékek alapján): üdítőital, energiaital, előrecsomagolt cukrozott készítmény, sós snack, ételízesítő, ízesített sör, alkoholos frissítő, gyümölcsíz. Az adó alapja az adóköteles termék kilogrammban vagy literben,az adó alanya, aki az adóköteles terméket először belföldön értékesíti. Adó mértéke: a sűrítmény, koncentrátum vagy szörp formában értékesített üdítőital esetében: 200

forint/liter, más üdítőital esetében: 7 forint/liter, energiaital esetében: 250 forint/liter, cukrozott kakaópor esetében: 70 forint/kilogramm, más előrecsomagolt cukrozott készítmény esetében: 130 forint/kilogramm, sós snack esetében: 250 forint/kilogramm, ételízesítő esetében: 250 forint/kilogramm, ízesített sör és alkoholos frissítő esetében: 20 forint/liter, gyümölcsíz esetén: 500 forint/kilogramm.

7.2. Baleseti adó 2012. január 1-jétől került bevezetésre ez az újadónem, ami az Egészségbiztosítási Alap bevételeit növeli. A baleseti adót a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás törvény szerinti biztosítási kötelezettséggel terhelttől kell a biztosítási időszak után beszednie a kgfb szolgáltatást nyújtó szervezetnek, aki akkor is köteles befizetni az adót, ha annak a beszedését elmulasztotta. A baleseti adómértéke az adóalap (éves biztosítási díj) 30%-a.

7.3. Távközlési szolgáltatási adó A távközlési szolgáltatási adó a Széll Kálmán terv értelmében kerül bevezetésre 2012. július 1-jétől. Az adó mértéke havi 10 perc adómentesség felett indított hívásonként, megkezdett percenként, valamint az elküldött üzenetek után 2 Ft, melyet a szolgáltató állapít meg követő hó 20-ig, vallja és fizeti be (az adó maximális összege magánszemélyek esetén 700 Ft, nem magánszemély előfizetők esetén 2.500 Ft). A segélyhívások, teszthívások, adománygyűjtő számok hívása, illetve üzenetküldés adománygyűjtő számra adómentességet élveznek.

7.4. Pénzügyi tranzakciós illeték Az Európai Parlament már közel két éve szorgalmazza a tranzakciós adó bevezetését. Erre az Európai Bizottság 2011 végén tett jogalkotási javaslatot. Magyarországon 2013. év elejétől került bevezetésre a pénzügyi tranzakciós illeték, mely kiterjed a lakossági banki tranzakciókra, a vállalati banki tranzakciókra és a postai tranzakcióra. Az általános adókulcs 0,1%, de széles adóalap miatt ilyen alacsony adókulcs mellett is jelentős költségvetési bevétel növekedés várható a 2013-as év végéig. A bevezetésével párhuzamosan ösztönzés történik az elektronikus fizetési módok irányába, a készpénzfizetés visszaszorításával nagymértékben visszaszorulhat az adóelkerülés.


7.5. Pénztárgépek használatának változásai A számla- és nyugtaadási kötelezettség teljesítésének ösztönzésére további jogalkotói intézkedések történtek: az áfa törvény és az Art szükséges módosításait követően a 3/2013 (II.15) (NGM) rendelet értelmében a pénztárgépeket az év során fel kell készíteni az adóhatóság felé történő online adatszolgáltatásra. Az elektronikus naplóval nem rendelkező pénztárgépek 2013. augusztus 31-ig használhatók, szeptember 1-től kötelezővé válik az átállás, a rendelet alapján csak az elektronikus hírközlő hálózat útján történő adattovábbítás alól kérhető felmentés.

ROMÁNIA ADÓRENDSZERE

124 ROMÁNIA ADÓRENDSZERE

Főváros: Bukarest Államforma: köztársaság Hivatalos nyelv: román

Csatlakozás az EU-hoz: 2007. január 1. Terület: 238.391 km²

Népesség: 21.355.849 fő (2012) Népsűrűség: 90 fő/km²

GDP: 131.747 millió EUR (2012) GDP egy főre eső: 6.169 EUR (2012)

HDI: 0,786 (2012) Pénznem: román lej (RON)

1 EUR = 4,4287 RON (2012. december)

ROMÁNIA ADÓRENDSZERE 125

1. Adózás rendje Romániában két alapvető jogszabály rendelkezik az adózás módjáról, az „Adótörvénykönyv” (ATK) és az „Adóeljárási törvénykönyv” (AETK), valamint ezek végrehajtásával kapcsolatos számos kormányhatározat, pénzügyminiszteri rendelet.

1.1. Adók csoportosítása A román adótörvény a következőképpen csoportosítja az adókat: Társasági és osztalékadó (impozit pe profit şi impozit pe dividende), Jövedelemadó (impozit pe venit), az alábbi megvalósított jövedelmekre:

- önálló tevékenységből származó jövedelmek (venituri din activităţi independente), - bérjövedelmek (venituri din salarii), - bérbeadásból származó jövedelmek (venituri din cedarea folosinţei bunurilor), - tőkevagyonból származó jövedelmek (venituri din investiţii), - nyugdíj (venituri din pensii), - mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és halászatból származó jövedelmek (venituri

din activităţi agricole, silvice și piscicole), - nyereményből és szerencsejátékból származó jövedelmek (venituri din premii şi din

jocuri de noroc), - ingatlan eladásból származó jövedelmek (venituri din transferul proprietăţilor)

(imobiliare din patrimoniul personal), - egyéb forrásból származó jövedelmek (venituri din alte surse).

Mikrovállalati jövedelemadó (impozit pe veniturile microintreprinderilor), Külföldi illetőségű személyek és a külföldi kirendeltségek által megvalósított,

Romániából származó jövedelmek (impozitul pe veniturile obţinute din România de nerezidenţi şi impozitul pe reprezentanţele firmelor străine înfiinţate în România),

Általános forgalmi adó (taxa pe valoarea adăugată), Jövedéki és egyéb különleges adó (accize şi alte taxe speciale), Helyi adók és illetékek (impozite şi taxe locale).

1.2. Adóhatóságok Romániában az adók, illetékek, járulékok kezeléséért a Nemzeti Adóadminisztrációs Ügynökség felel (ANAF) mint állami adóhatóság. Intézményei: Megyei közpénzügyi főigazgatóságok, valamint a Bukaresti Közpénzügyi Főigazgatóság

(Direcţiile generale ale finanţelor publice judeţene, Direcţia Generală a Finanţelor Publice a Municipiului Bucureşti),

Nemzeti vámügynökség (Autoritatea Naţională a Vămilor), Pénzügyőrség (Garda Financiară). Egy kormányhatározati javaslat alapján, 2013-ban a Nemzeti vámügynökség és a Pénzügyőrség hatáskörét át fogják venni a Megyei közpénzügyi főigazgatóságok.


Az önkormányzati adóhatóság szerepét a polgármesteri hivatal szervezetébe tartozó egység látja el. Az adóhatóság feladata az adófizetők nyilvántartása. Ebben a minőségében megállapítja és beszedi az adót, késedelmes fizetés vagy nemfizetés esetén lebonyolítja az adóhatósági végrehajtást, késedelmi kamatokat és büntetéseket szab ki, valamint többletfizetés esetén kiutalja az adó-visszatérítést. Ellenőrzi az adókötelezettségek teljesítését, megoldja a fellebbezéssel megtámadott adóhatározatokat. Az állami adóhatóságok megszervezését és működését a 109/2009. sz. kormányhatározat szabályozza.


A jogi személyek 2008-tól, a természetes személyek pedig 2009-től interneten keresztül is benyújthatják az adóbevallásaikat. A papíralapú bevallás vonalkóddal van ellátva.

A következő jövedelmek esetén az adóalanyok nem kötelesek adóbevallást készíteni: önálló tevékenységből származó fix adózású jövedelem, bérjövedelmekből származó jövedelem, tőkevagyonból származó bizonyos jövedelmek, nyugdíj, mezőgazdaságból származó bizonyos jövedelmek, ingatlan eladásból származó jövedelmek, egyéb forrásból származó jövedelmek.

Az adóhatósághoz benyújtandó adóbevallások határidői:

Adónem Határidő Kivétel/ megjegyzés Társasági adó - Hitelintézetek évi, március 25-ig - A többi társaság április, július, október 25-

ig + március 25-ig

Osztalékadó havi, a tárgyhót követő hó 25-ig

a következő év január 25-ig, a fel nem vett osztalékra

Jövedelemadó - Önálló tevékenységből származó évi, május 25-ig adóelőlegek: 4 egyenlő ne-

gyedévi részlet - Bérjövedelmek havi, a tárgyhót követő hó

25-ig negyedévente, ha az előző év árbevétele < 100.000 EUR, alkalmazott < 3 személy

- Bérbeadásból származó jövedelem évi, május 25-ig adóelőlegek: 4 egyenlő ne-gyedévi részlet

- Tőkevagyonból származó jövedelmek

évi, május 25-ig adóelőlegek: 4 egyenlő ne-gyedévi részlet

- Mezőgazdaságból származó jövedelem

október 25-ig és december 15-ig

adóelőlegek: 2 egyenlő részlet

- Erdőgazdálkodásból és halászatból származó jövedelem

évi, május 25-ig adóelőlegek: 4 egyenlő részlet

Egyszerűsített vállalkozói adó (mikro) negyedévi, a köv. hó 25-ig Külföldi illetőségű személyek jövedelme

havi, a tárgyhót követő hó 25-ig

+ évi összesítő, február 28/29-ig


Az adó megfizetésének, visszaigénylésének ideje: az esedékesség időpontja, az adóhatározat kiközlésének a függvényében, ha a közlés a tárgyhó 1-15. napja között

történik, akkor az esedékesség a következő hónap 5. napja, ha a közlés a tárgyhó 16-31. napja között történik, akkor az esedékesség a következő hónap 20. napja,

a visszaigényelt adó esetében a visszafizetés esedékessége a kérelem benyújtásától számított 45 nap. Áfa visszaigénylést csak akkor lehet iktatni, ha az adókövetelés összege meghaladja az 5.000 lejt (1.129 EUR). Az áfa visszautalását adóellenőrzés előzi meg, kivételt képeznek azok az adókövetelések, melyek összege kisebb mint 10.000 lej (2.258 EUR). Ebben az esetben utólagos adóellenőrzés történik.

Abban az esetben, ha az adózó nem tesz eleget bevallási kötelezettségeinek, akkor az adóhatósági felszólítástól számított 15 nap után az adó kiszabható. Azoknak a társaságoknak, melyek 2 egymást követő határidőre nem teljesítik bevallási kötelezettségeiket, az adóhatóság felfüggeszti tevékenységüket (adószámukat). A jogi személyek éves adóbevallásait 2014-től adótanácsadónak (consultant fiscal) kötelező ellenjegyezni, kivételt képeznek az évi könyvvizsgálatra kötelezett társaságok.

1.4. Adótörvények megszegése és a következmények Késedelmi kamat:

az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától Mértéke: a kifizetetlen adó napi 0,04%-a. Késedelmi pótlék: ha a késedelmes adótartozást megfizetik az esedékességtől számított 30 napon belül,

akkor az adózónak nem kell késedelmi pótlékot fizetnie, ha a késedelmes adótartozás a következő 60 napon belül kerül kifizetésre, akkor a pótlék

összege 5%, a kifizetett adótartozásból, ha a késedelmes adótartozás az esedékességtől számított 90 nap után kerül kifizetésre,

akkor a pótlék összege 15%, a kifizetetlen adótartozásból. Adóbírság: adóhiány, jogosulatlan támogatás-, adó-visszaigénylés esetén kell megfizetni.

Külföldi kirendeltségek évi, február 28/29-ig Általános forgalmi adó havi, a tárgyhót követő hó

25-ig, negyedévi, ha az előző év árbevétele <100.000 EUR és nincs közösségi kereskedelem

Általános forgalmi adó – összesítő nyilatkozat

havi, a tárgyhót követő hó 25-ig

Jövedéki és egyéb különleges adó havi, a tárgyhót követő hó 25-ig

kivétel – import vagy közösségi behozatal esetében

Helyi adók és illetékek nincs bevallási kötelezettség

ha az adókötelezettségben változás történik


Például:

Önellenőrzési pótlék: Az adózó az adót, költségvetési támogatást maga helyesbíti. Mértéke: 4-5%-a az adóhiánynak, abban az esetben, ha egy pénzügyi évben 3 adóbevallásnál több korrigálódik. A VIES jelentések esetében, ha a következő bevallási határidőig a hiba helyesbítése megtörténik, akkor az adóhatóság nem bírságol. Mulasztási bírság: a bevallási, bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén, hibásan benyújtott bevallás esetén kell fizetni. Például:

Jogi személy Természetes személyA bevallások késedelmes benyújtása 226–1.129 EUR 113–226 EUR A “transzfer ár” dokumentáció hiánya 2.710–3.162 EUR A használt számviteli, adózási szoftver leírásának hiánya

2.710–3.162 EUR 452–791 EUR

Az adószám feltüntetésének elmulasztása

226–1.129 EUR 113–226 EUR

A VIES jelentési kötelezettség elmulasztása

226–1.129 EUR

A VIES jelentés hibás kitöltése 113–226 EUR Közösségi adószám hiánya 226–1.129 EUR

1.5. Jogorvoslatok az adózási eljárásban Jogorvoslatot kérhet bármely adóalany mindazon adóhatósági döntés ellen, amelynek eredményeképpen fizetési kötelezettsége keletkezett. A jogorvoslati kérést az adóhatósági döntés tudomásul vételétől számított 30 napon belül kell előterjeszteni. Az adóhatósági döntés elleni fellebbezés nem függeszti fel a megállapított adó végrehajtását. A fellebbezést annál az adóhatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. Az adóhatóság a fellebbezéssel megtámadott döntést felülvizsgálja, és 45 napon belül, a vizsgálat eredményeként az első döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti, illetve új ellenőrzést rendel el. A fellebbezési eljárás során hozott új döntést az adófizető az átvételtől számított 6 hónapon belül megtámadhatja igazságügyi eljárás keretén belül. A végrehajtás felfüggesztését egy külön igazságügyi eljárással lehet kérni, kaució elhelyezése után, melynek összege nem haladhatja meg a fellebbezett összeg 20%-át. A fellebbezés jogosságának esetén ezt a kauciót az adófizető visszakapja.

A vissza nem tartott vagy a levont, de teljesen be nem fizetett forrásadó

Jogi személy Természetes személy

0 − 11.290 EUR 903–1.355 EUR 226–338 EUR 11.290 – 22.580 EUR 2.710–3.161 EUR 903–1.355 EUR 22.580 EUR felett 5.645–6.097 EUR 1.355–1.806 EUR


1.6. Adóhatósági ellenőrzések súlypontjai, vagyonosodási vizsgálatok

A 2013-ra vonatkozó ellenőrzési tevékenység stratégiája a Nemzeti Adóadminisztrációs Ügynökség (ANAF) 2012-2016 periódusra vonatkozó középtávú irányelveiben van közzétéve.

A kiemelt célkitűzések a következők: a természetes személyek adóügyi helyzetének fokozott vizsgálata, a COLIBRI nevezetű

informatikai rendszer segítségével, a „fekete munka” korlátozása, közös ellenőrzések végzése a Munkaügyi hivatallal, az elektronikus kereskedelem ellenőrzése, az ACL elektronikus ellenőrzési rendszer

alkalmazásával, természetes személyek ingatlanügyleteinek ellenőrzése, áfa-visszaigénylési lehetőségüket rendszeresen nem érvényesítő társaságok ellenőrzése, kockázatelemzési rendszer fejlesztése, mely alapján történik az adózók adóvizsgálatra

való kiválasztása, adózási szempontból inaktívvá nyilvánított cégek tulajdonosai által létrehozott új cégek

vizsgálata, a transzfer árak ellenőrzésének kiterjesztése, a vámellenőrzések fokozása elsősorban a keleti és északi országhatárnál valamint a

constantai kikötőben, az Eurofisc hálózatba való hatékony bekapcsolódás, ami a gyanús közösségi

tranzakciókat illeti.

2012-ben az adóvizsgálatok elsősorban a nagy vagyonnal rendelkező természetes személyeket célozták, különösen a külföldről származó jövedelmeket ellenőrizték. 2013 február 1-jétől, az ellenőrzés alá vont természetes személyek vagyon és jövedelem nyilatkozatot kell letegyenek, az adóhatóság kérésének közlésétől számított 15 napon belül. A bírság mértéke az előírás nem teljesítése esetén 10.000-50.000 RON (2.258 - 11.290 EUR).

2. Jövedelemadók


2.1.1. Személyi jövedelemadóból származó bevételek

ezer RON ezer EUR 2004 7.105.703 2.248.640 2005 6.531.208 2.066.838 2006 8.629.306 2.730.793 2007 9.879.200 2.744.222 2008 12.848.200 3.568.944 2009 14.761.042 3.531.349 2010 17.956.800 4.190.814 2011 18.849.400 4.363.590 2012 20.956.700 4.732.021

2013 terv 22.897.808 5.170.323


2.1.2. Nem önálló tevékenységek A nem önálló tevékenységek adóztatásának alapja minden bérmunkából származó jövedelem, illetve olyan jövedelmek, amelyek bérmunka jellegű tevékenységből származnak (mint például a menedzseri szerződésekből származó jövedelmek), függetlenül attól, hogy a jövedelemszerzés pénzben vagy természetbeni juttatás formájában történik. A személyi jövedelemadó alapjának meghatározásakor figyelembe kell venni az adófizető összes bérmunkából származó jövedelmét, ez képezi a bruttó jövedelmet. A személyi jövedelemadó alapjába nem számítanak a következő tételek: szociális segélyek és más, kormányzat által nyújtott támogatások. Ezek közül a

legfontosabbak a következők: gyermeknevelési és gyermekgondozási támogatás, szülési járulék, gyerekeknek járó juttatások, rokkantsági támogatások, fűtéstámogatás, 1950-1999 között tevékenykedő szabadfoglalkozású előadóművészeknek nyújtott támogatás, munkanélküli támogatás, forradalmi hősöknek nyújtott támogatás, termőföld eladása után kapott életjáradék,

biztosítók által fizetett kártérítések, természeti katasztrófák miatt kapott kárpótlások, hadifoglyok, hadirokkantak és özvegyek által kapott nyugdíjak, szponzorok vagy mecénások által nyújtott támogatások, ingó vagyon értékesítéséből szerzett jövedelmek, ösztöndíjak, örökségek és adományok, diplomaták Romániában elért jövedelmei, valamint a külföldön tartózkodó román

diplomaták jövedelmei, nemzetközi intézmények képviselői által szerzett jövedelmek, külföldi újságírók által realizált jövedelmek, szubvenciók, sportolók által kapott díjak. 2011. október 1-jétől az új román Polgári Törvénykönyv érvénybelépésével meghatározásra került a bizalmi vagyonkezelő fogalma. A vagyon átruházása a kezelés érdekében adómentes. A vagyonkezelés során keletkezett jövedelmek adózását az határozza meg, hogy milyen tevékenységből származnak. 2013. február 1-jétől a mezőgazdasági tevékenységből, erdőgazdálkodásból és halászatból származó jövedelmek is adókötelessé váltak. Az adóköteles jövedelem a bruttó jövedelem, csökkentve a munkavállaló kötelező havi járulékainak és az adókedvezményeinek összegével. Adókedvezmények: az adókedvezmény összege az eltartott személyek számának függvénye, ha a bruttó bér 1.000 RON (226 EUR) alatti. A bruttó munkabér csökkenthető: 250 RON-nal, az eltartott nélküli adófizetők esetében, 350 RON-nal, az egy eltartottal rendelkező adófizetők esetében, 450 RON-nal, a két eltartottal rendelkező adófizetők esetében, 550 RON-nal, a három eltartottal rendelkező adófizetők esetében, 650 RON-nal, a négy vagy több eltartottal rendelkező adófizetők esetében.


Az 1.001-3.000 RON közötti bérek esetében a csökkentések degresszív jellegűek a fent közöltekhez képest. Mértékét külön rendeletben szabályozzák. 3.000 RON-t (677 EUR) meghaladó fizetés esetén nem érvényesíthető semmilyen adóalap-csökkentés. A személyi levonások mellett az adóköteles bér csökkenthető évi max. 400 EUR-val, fakultatívan a Nyugdíj Alaphoz való hozzájárulásként és a szakszervezeti tagdíj értékével. A következő juttatások adómentesek: ajándékok a munkavállalók gyerekeinek húsvét, június 1. És karácsony alkalmával,

valamint a női munkavállalóknak március 8. Alkalmával, maximum évi 150 RON (34 EUR) nagyságban személyenként és alkalmanként,

szociális jellegű juttatások ─ szülési segély, temetési támogatás, természeti katasztrófák esetén nyújtott segélyek, súlyos betegségek gyógyítására nyújtott költségtérítések az alkalmazottaknak,

szolgálati lakás, csak bizonyos feltételek teljesítése mellett, munkavédelmi ruhák és eszközök, helyi utazási költségek: egy havi bérlet összegének ellenértéke, kiszállási költségek, stock options plan jövedelmei ─ a menedzsment eredményességének ösztönzésére, csak

bizonyos feltételek teljesítése mellett. Függetlenül a megvalósított jövedelemtől az alkalmazott adókulcs 16%. A nem önálló tevékenységek utáni adófizetési kötelezettséget havonta köteles teljesítenie a munkaadónak, legkésőbb a következő hónap 25-ig. 2011. október 1-jétől kivételt képeznek azok a cégek, ahol az előző év árbevétele nem haladta meg a 100.000 EUR-t és az alkalmazottak száma nem több mint 2 személy, ezeknél az adófizetési kötelezettség negyedéves. 2011. január 1-jétől bevezetésre került a napszámos fogalom, az ebből származó jövedelem bérjellegű és 16%-os személyi jövedelemadó köteles. A munkaadó napi naplóvezetésre kötelezett, a bért naponta, aláírás ellenében kell kiadnia. A bruttó órabér alsó értékhatára 2 RON (0,46 EUR), a felső értékhatár maximum 10 RON (2,3 EUR). A napszámos maximum 90 napot dolgozhat egy munkaadónak egy év leforgása alatt és naponta max. 12 órát. Szintén 2011. január 1-jétől az ismeretlen forrásból származó jövedelmek is 16%-os adókulcs alá esnek. Ismeretlen forrásból származó jövedelemnek számít az adózó kiadásainak az a része, melyet nem fedez a bevallásaiban szereplő jövedelem. Abban az esetben, ha ez a különbség meghaladja a 10%-ot, de nem kevesebb, mint 50.000 RON (11.575 EUR), akkor az adózónak igazolnia kell ennek a többletkiadásnak a forrását, ellenkező esetben 16%-os adó alá esik. Az 50.000 RON-nál kisebb különbség adó-amnesztiát élvez.

2.1.3. Önálló tevékenységek A román jogszabály értelmében a következő önálló tevékenységeket különböztetjük meg: termelési, szolgáltatási és kereskedelmi tevékenységek, szabad foglalkozásokból származó jövedelmek, szellemi termékek jogdíjából származó jövedelmek.


Szabad foglalkozás alatt tudományos, irodalmi, oktatási, művészi, orvosi, ügyvédi, közjegyzői, bírósági végrehajtói, könyvelői, értékpapír-tanácsadói, könyvvizsgálói, adószakértői, tervező mérnöki, sportolói, edzői tevékenységekből származó jövedelmeket értünk. Míg a harmadik kategóriába a találmányok, szabadalmak, iparengedélyek, invenciók, licencek, know-how, bejegyzett márkák, franchise, szerzői jogdíjak után kapott jövedelmeket sorolják be. Az adóalap meghatározása a bevételekből indul ki, amelyből levonhatóak a jövedelem realizálásához szükséges költségek. A bevételek és költségek nyilvántartása egyszeres számviteli szabályok szerint történik, amelyek csak a pénzforgalom rögzítésére kötelezik az adófizetőt. Az adótörvény nem sorolja fel a leírható költségek típusait, de bármely költség csak abban az esetben csökkenti a bruttó jövedelmet, ha egyértelműen bebizonyítható, hogy az illető kifizetés jövedelemszerzés érdekében történt. A teljes mértékben vagy részlegesen leírható költségek megegyeznek a vállalati nyereségadó kiszámításához figyelembe vett alapelvekkel. Kivételt képeznek az orvosi rendelők létrehozása és fenntartása érdekében eszközölt beruházások, ezek teljesen leírhatók az adóalapból az eszközök működésbe helyezésének pillanatában, az amortizálástól függetlenül. Bizonyos tevékenységeknél az adóalap meghatározása történhet egy előre meghatározott évi adóalap szerint (bizonylat nélküli költségelszámolási módszerrel). Az adóalap mértékének megállapítását a Közpénzügyi Minisztérium a megyei adóhatóságok feladatkörébe helyezte, melyek évente, megyénként azt közzéteszik. 2012. január 1-jétől a tevékenységi körök meghatározása visszakerült a minisztérium hatáskörébe. Az adóalap nem lehet kisebb, mint a havi minimálbér 12-szerese. Ezek az egyéni vállalkozók kérés alapján áttérhetnek a tételes költségelszámolási módszer használatára. 2011. január 1-jétől több fix adózású tevékenység végzésekor az adóalapok halmozódnak (eddig a legmagasabb képezte az adóalapot), és nem jogi személyiséget eredményező társulás esetében a minimális adóelvárás kiterjed minden tagra. 2012. január 1-jétől ezen adózók kötelesek naplót vezetni a bevételeikről és ha meghaladja a 100.000 EUR éves árbevételt, kötelesek áttérni a költségelszámolási rendszerre. A szerzői jogdíjak adózása a bizonylat nélküli költségelszámolási módszerrel történik, a meghatározott adóalap a bruttó jövedelemből indul ki, amelyből levonható 20% (vagy 25%) a költségek fedezésére, és a kifizetett kötelező járulékok. Az önálló tevékenységek után fizetendő adó kulcsa 16%, melyet az adóalany fizet, kivételt képeznek a szerzői jogdíjak, ügynöki és megbízási szerződések, ahol az adóelőleg egységesen 10%, és azt a jövedelem fizetője tartja vissza és fizeti be, a különbözetet az adóalany rendezi az év letelte után. Az utóbbiak választhatják a végleges 16%-os forrás-adózást is az adóelőleg befizetése és az éves korrekció helyett. 2010. július 1-jétől a jogszabályban meghatározásra kerültek azok a feltételek, melyek teljesítése átminősítheti a vállalkozási szerződést munkaviszonyból származó szerződéssé. Ezek a következők: a munkaviszonyt alá-fölérendeltetési viszony jellemzi, azaz a munkavállaló köteles a

munkáltató utasítása szerint rendelkezésre állni, rendszeresen, a megjelölt helyen és munkaidőben a munkát elvégezni,

a jövedelem kifizetője biztosítja a munka elvégzéséhez szükséges helyet és eszközöket, a jövedelemszerző csak fizikailag és szellemileg járul hozzá a munka elvégzéshez, a

saját tőkéjével nem,


a jövedelem kifizetője megtéríti a munkavégző kiszállási költségeit és egyéb hasonló jellegű ráfordításait,

a jövedelem kifizetője megtéríti a munkavégző pihenő-, illetve betegszabadságával összefüggő költségeit.

2.1.4. Használati jog átadása Használati jog átadásából származó jövedelemnek számít minden olyan pénzben vagy természetben kapott juttatás, amelyet egy ingó vagy ingatlan eszköz használati jogának átadásáért cserébe kap az adófizető. A bruttó jövedelem tartalmaz minden olyan pénzbeli és természetbeli jövedelmet, amelyet a használati jog átadásáért kap az adófizető. Ehhez hozzáadódnak azok a költségek, amelyeket a használati jog élvezője fizet, de a törvény szerint a tulajdonosnak kellene fizetnie. Az így meghatározott bruttó jövedelemből levonásra kerül 25% a költségek fedezésére. A nettó jövedelemre számított adókulcs mértéke 16%. Abban az esetben, ha a természetes személy évente több mint 5 szerződésből szerez jövedelmet, akkor a következő évtől kereskedelmi tevékenységként fog adózni. 2012. január 1-jétől adózás alá kerültek a turisztikai célú magánszálláshely-szolgáltatások, ez speciális adózású annak a függvényében, hogy 5-nél több vagy kevesebb a bérbe adott szobák száma. 2012. január 1-jétől külön meghatározásra kerül a mezőgazdasági haszonbérből származó jövedelem is. Az adóalap a megvalósított bruttó jövedelem 25%-kal csökkentett értéke. Az adófizető lehet a bérbevevő, aki minden kifizetéskor visszatart 16% adót vagy a bérbeadó, aki negyedévente 4 egyenlő mértékű adóelőleget fizet, majd a következő évben véglegesíti az adókötelezettségét.

2.1.5. Egyéb tevékenységek A mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és halászati tevékenységek adómentessége 2013. február 1-jétől megszűnt, a következő kivételekkel: vadonból származó termékek értékesítéséből megvalósított jövedelmek valamint egy meghatározott adómérték alá tartozó termékértékesítések. Adómentes értékhatárok a mezőgazdasági tevékenységnél: búza, olajos növények, burgonya, cukorrépa, dohány, komló: 2 ha-ig, kerti zöldségek, termő szőlőültetvények: 0,5 ha-ig, termő gyümölcsültetvények: 1,5 ha-ig, virágok, dekoratív célú növények termesztése: 0,3 ha-ig, méh-tenyésztés: 50 család, szárnyasok: 100 darab, hízó disznó: 6 darab, juh és kecske: 10 darab, szarvasmarha: 2 darab. A mezőgazdasági tevékenységnél az adókulcs 16%, az adózás egy előre meghatározott évi adóalap alapján történik, amelyet 2 egyenlő részletben kell megfizetni, október 25. és december 15-ig. 2013-ban a növénytermesztésnél a termékértékesítés hektáronkénti


adóalapja 449 − 11.773 lej (101−2.658 EUR) között van, míg az állattenyésztés esetében a darabszámra vagy családra eső adóalap intervalluma 2 – 453 lej (0,45 – 102 EUR). Az erdőgazdálkodásból és halászati tevékenységből származó jövedelem tételes költségelszámolási módszerrel adózik. Az erdőgazdálkodás esetében az adómentes értékhatár évente 20 köbméter kitermelt fa. A nettó jövedelemre számított adókulcs 16%, amelyet előleg formájában 4 egyenlő részletben kell megfizetni. Az utólagos elszámolásokat következő év május 25-ig kell véglegesíteni. A mezőgazdasági termékek feldolgozó egységeknek való értékesítéséből származó jövedelem 2009. január 1-jétől adóköteles. Az adó mértéke az árbevétel 2%-a. 2012. január 1-jétől a papír, fém, üveg és egyéb hulladék értékesítésből származó jövedelem adóköteles, kivételt képeznek azok a bevételek, melyek állami programokon keresztül valósulnak meg. A versenyeken való részvétel alapján szerzett nyeremények is adókötelesek, amennyiben meghaladják eseményenként a 600 RON (135 EUR) értéket. Az alkalmazott adókulcs mértéke 16%. Szerencsejátékokból származó jövedelmek utáni adófizetési kötelezettség mértéke 25%, amennyiben meghaladják eseményenként a 600 RON (135 EUR) értéket. A nyugdíjak szintén adókötelesek, amennyiben meghaladják a havi 1.000 RON (231 EUR) értéket. Adóalapot képez a nyugdíj bruttó összege csökkentve a kötelező egészségügyi járulékkal. Az adókötelességi szintet meghaladó nyugdíjakra a nyugdíjpénztár számítja ki és fizeti be a 16% adót.


2.2.1. Társasági adóból származó bevételek

Társasági nyereségadó Mikrovállalati jövedelemadó ezer RON ezer EUR ezer RON ezer EUR

2004 6.441.600 2.038.481 0 02005 6.495.317 2.055.480 523.704 165.7292006 8.285.000 2.621.835 563.000 178.1652007 10.382.000 3.285.443 494.000 156.3292008 12.821.300 3.561.472 556.000 154.4442009 13.761.042 3.292.115 694.000 166.0292010 10.115.100 2.360.694 157.275 37.3572011 10.289.200 2.381.925 173.543 40.175

2012 * 10.854.500 2.450.945 457.000 103.1902013-terv 11.690.720 2.639.763 677.989 153.090

* megjegyzés: mikrovállalati jövedelemadó hozzávetőleges adat

2.2.2. Adó alanya, alapja, módosító tételek, adó mértéke Társasági adó fizetésére kötelezett minden olyan jogi személy, aki üzleti tevékenységet fejt ki Romániában. Az adó mértéke a társaság adózandó eredményének 16%-a. Az adófizetési kötelezettséget évente, a következő év március 25-ig kell teljesíteni, negyedévente (április, július, október) pedig adóelőleget kell fizetni a negyedéves eredmények alapján. Kivételt képeznek a hitelintézetek, melyek az adóévet megelőző év fizetendő adójának összegét kell,


hogy adóelőlegként kifizessék. 2013-tól a társaságok választhatnak a negyedéves eredmények alapján, illetve a megelőző év eredménye alapján kiszámított adóelőleg fizetése között. Az utóbbi esetében a választott adófizetési módszert 2 éven keresztül kell alkalmazni. Társasági adó fizetése alól mentességet élveznek a következő jogi személyek: államkincstár, közintézmények, hagyatékot kezelő román alapítványok, hitfelekezetek, kivéve, ha van vállalkozási nyereségük, oktatási intézmények, kivéve, ha van vállalkozási nyereségük, lakóközösségek, garanciaalapok, nonprofit szervezetek, kivéve, ha van vállalkozási nyereségük. A társaság adózandó nyereségének meghatározásához a vállalat által realizált bevételekből levonják a bevételek megszerzéséhez szükséges költségeket, amelyből levonódnak a nem adóköteles jövedelmek, és amelyhez hozzáadódnak a le nem írható kiadások. Adómentes jövedelemnek számítanak a jogi személytől kapott nyereségrészesedések, a le nem írható költségek visszaírásából származó jövedelmek, valamint a nonprofit szervezetek évi 15.000 EUR vállalkozási tevékenységből származó árbevételei, amelyek nem haladhatják meg az évi adómentes összbevétel 10%-át. A 2009. május 1-jén hatályba lépett elvárt minimális adó 2010. október 1-jétől megszűnt. Ennek a változásnak a következményeként a 2010-es pénzügyi év 2 fiskális évre bomlott. A vállalatoknak 2 éves társasági adóbevallást kellett készíteniük, egyet 2010. Január 1. – szeptember 30. periódusra, és egyet 2010. október 1. – december 31-re. 2013. július 1-jéől a román kormány ismét be akarja vezetni az elvárt minimál adót bizonyos tevékenységekre, mint például a szállodai, vendéglői szolgáltatásokra, gépjármű javítási tevékenységekre.

2.2.3. Költségelszámolás Az adórendszer minden olyan költség levonását engedélyezi, amely közvetlenül hozzájárul a bevételek megszerzéséhez, beleértve a következő teljesen leírható költségeket is: munkavédelemre és munkabalesetek megelőzésére fordított költségek, munkabalesetek

biztosítási költségei, szakmai biztosítások költségei, kiszálláson levő munkavállalók és ügyvezetők szállítási és szállás költségei, az alkalmazottak szakmai képzésére és továbbképzésére fordított kiadások, kötelező hozzájárulások, szakmai testületek tagdíjai, az alkalmazottak szakmai képzésére és továbbképzésére fordított kiadások, marketing, piactanulmány, meglévő vagy új piacokon történő megjelenés költségei,

vásárokon, bemutatókon történő részvétel költségei, saját tájékoztató anyagok kiadási költségei,

kutatási-fejlesztési költségek, amelyek könyvelés szempontjából nem ismerhetők el nem tárgyi ingóságnak,

menedzsment képzésének, informatikai rendszerek és minőségügyi rendszerek fejlesztésének a költségei,


környezetvédelemre fordított kiadások, kereskedelmi kamarák, szakszervezetek, szakmai szövetségek belépési és tagsági díjai,

fenntartásukhoz történő hozzájárulások, be nem hajtható követelések bizonyos esetekben. Leírható értékcsökkenési költségek minden immateriális és tárgyi eszközre számíthatók, kivéve a cégértéket, a földterületeket, festményeket, műtárgyakat stb. Az értékcsökkenési módszerek közül bármelyiket választhatja a társaság, az adótörvény csak főbb irányelveket fogalmaz meg e tekintetben. Például lineáris leírást kell alkalmazni az épületekre és immateriális állóeszközökre, minden más állóeszköznél az adófizető dönti el, hogy lineáris, gyorsított vagy degresszív módszerrel írja le az állóeszközeit. Az értékcsökkenési periódus meghatározása is az adófizető feladata, az adótörvény csak alsó és felső korlátokat szab meg a különböző típusú eszközökre. 2009. május 1-jéig az értékhelyesbítés amortizációja is leírható volt a társasági adóalapból. A május 1-jétől hatályba lépett sürgősségi kormányrendelet értelmében az értékelési tartalékot olyan mértékben kell adóztatni, ahogy az értékhelyesbítés amortizációja csökkenti a társasági adóalapot. 2013. február 1-jétől a maximum 9 férőhelyes járművek esetében a leírható értékcsökkenési költség járművenként nem haladhatja meg a havi 1.500 lejt. A lízingszerződésekből keletkező költségek eltérő módon írhatóak le, annak függvényében, hogy pénzügyi vagy operatív lízingről van szó. A pénzügyi lízinget az adóhatóság úgy tekinti, hogy a lízingelt tárgy a felhasználó tulajdonában van, ezért a költségleírásokban értékcsökkenést és kamatot engednek meg elszámolni. Az operatív lízing esetében a bérlő lízingdíjat fizet, amely teljes mértékben leírható. A következő költségeket csak korlátozott mértékben lehet levonni a bevételekből: reprezentációs költségek a bruttó nyereség 2%-áig, szociális költségek az alkalmazottak számára nyújtott juttatásokért (szülési segély,

temetési támogatás, óvodai költségek, ajándékok kiskorú gyerekeknek és női alkalmazottaknak, kirándulások) az évi bruttó béralap 2%-a,

ételjegyek: maximum 9,35 RON/munkanap (2,11 EUR), követelések értékvesztése: 270 napon túli késedelmes követelések esetén a követelés

értékének a 30%-a, de a követelés értékének a 100%-a, ha az adós ellen elindult a csődeljárás,

hosszú lejáratú, nem pénzügyi intézmény által nyújtott hitelek kamatköltségei és árfolyamveszteségei csak akkor írhatóak le, ha a vállalat eladósodottsági szintje (hosszúlejáratú nem banki idegen tőke/saját tőke) pozitív és 3 alatt van

fakultatív magánnyugdíjakhoz való hozzájárulás az alkalmazottak javára, maximum 400 EUR/év/alkalmazott,

szakmai szövetségeknek fizetett díjak maximum 4.000 EUR/év, egészségügyi biztosítás 250 EUR/év/alkalmazott, és egyebek. Cégtevékenységet szolgáló személygépkocsikra elszámolt üzemanyagköltség 2011. december 31-ig teljes mértékig adóalapot növelő tétel volt (bizonyos esetek kivételével), 2012. január 1-jétől az elszámolt üzemanyagköltség 50%-a leírható.


2012. július 1-jétől az adóleírás feltételei ismét változtak, minden gépjárművel kapcsolatos beszerzés költsége teljes mértékben leírható, ha a személygépkocsi kizárólag a cég érdekeit szolgálja, ellenkező esetben marad az 50%-s leírhatóság, bizonyos esetek kivételével. 2012. június 7-től a követelés átruházás során keletkezett jövedelemre értékvesztést lehet elszámolni, bizonyos feltételek mellett (pl. a követelés átadója kizárólag nem banki, pénzügyi intézet lehet). Az értékvesztés képzése azóta aktuális, amióta a számviteli jogszabály szerint az átvállalt követelés nominális és vásárlási értéke közötti különbséget, a vásárlás pillanatában jövedelemre kell könyvelni. Adóalapot növelő tételek például: nem a vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódó költségek, bírságok, büntetések, hiányként elszámolt, biztosítás nélküli készletek és tárgyi eszközök értéke, szerződés és teljesítésigazolás nélküli tanácsadási, menedzsment és egyéb szolgáltatások

ellenértéke, adózás előtti eredmény terhére elszámolt terven felüli értékcsökkenés, követelésre elszámolt értékvesztés, mely nem teljesíti a leírhatósági feltételeket, egyebek. 2012. január 1-jétől leírható költséggé vált a nem tőzsdén jegyzett társaságban levő részesedésre elszámolt értékvesztés. 2012. január 1-jétől a hitelintézetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok alkalmazására kötelezettek, ezért az Adótörvénykönyv számos olyan cikkellyel bővült, melyek kizárólag ezekre a társaságokra vonatkoznak. Ilyen pl. Speciális céltartalékokból, inflációs rátával történő aktualizálásokból, értékvesztésekből származó elhatárolt eredmények adózása, a halasztott adóból származó jövedelem adómentes, míg az ebből származó költség nem írható le az adóalapból.

2.2.4. Veszteségelhatárolás 2009. január 1. előtt keletkezett elhatárolt veszteséggel a társaság csökkenteni tudja a következő 5 év adózandó nyereségét, az utána keletkezett évi veszteséget pedig leírhatja a következő 7 év adóalapjából. A levonásnál először a legrégebbi veszteséget kell figyelembe venni, a levonás a pozitív adóalap mértékéig történhet. Amennyiben a veszteséges társaság megszűnik, akvizíció, fúzió vagy szétválás során az újonnan létrejött vagy a felvásárló társaság az átvett veszteséget nem tudja leírni az adózandó nyereségéből. 2010-ben, mivel 2 fiskális periódusra bomlott az év, a veszteségelhatárolási periódus lecsökkent 1 évvel.

2.2.5 Osztalékadó 2009. január 1-jétől a belföldi és közösségi illetőségű társaságok adómentesen juthatnak az osztalékukhoz, ha a kifizetés időpontjában két éven keresztül folyamatosan legalább 10%-nyi részesedéssel rendelkeznek az osztalékot fizető belföldi társaságban. Azok a belföldi társaságok, melyek 10% alatti részesedéssel rendelkeznek az osztalékot fizető belföldi társaságban, 16%-os osztalékadót kell, hogy fizessenek. 2011. január 1-jétől a tagállami illetőségű jogi személyek Romániából származó osztalékának adója is megnőtt 10%-ról


16%-ra (ha nem érvényesíthetőek az országok közötti adózási egyezmények). A külföldi, nem közösségi illetőségű társaságok osztalékadója maradt 16%, függetlenül attól, hogy mennyi a részesedésük az osztalékot fizető belföldi társaságban.

2.2.6. Mikrovállalati jövedelemadó

Ez az egyszerűsített adózási forma 2010. január 1-jétől megszűnt, majd 2011. január 1-jétől ismét bevezetésre került, opcionális jelleggel.

2013. február 1-jétől pedig kötelezővé vált azokra a jogi személyekre nézve, melyek teljesítik a következő feltételeket: a realizált árbevétel nem származik banki, biztosítási és viszontbiztosítási, tőkepiaci,

szerencsejáték tevékenységből, illetve menedzsment és tanácsadási szolgáltatásokból, éves árbevétele nem haladja meg a 65.000 EUR-t, a tulajdonosok között nincs állami érdekeltségű.

Azok a társaságok, melyek a kivételt képező tevékenységeket végzik választhatnak a hagyományos társasági adó és a mikrovállalati jövedelemadó között. Az adókulcs mértéke 3%, a társaság nettó árbevételére számolva.


3.1. Forgalmi adóbevételek alakulása

ezer RON ezer EUR 2004 23.425.500 7.413.133 2005 28.720.901 11.609.494 2006 28.378.000 8.980.380 2007 34.645.000 10.826.563 2008 41.000.000 11.388.889 2009 44.416.400 10.625.933 2010 39.246.000 9.159.354 2011 47.917.400 11.092.761 2012 50.516.000 11.406.508

2013 terv 52.948.810 11.955.836

3.2. Általános forgalmi adó Az általános forgalmi adó standard kulcsa 24%, a csökkentett pedig 5% és 9%. 2010. július 1-jéig a standard kulcs 19% volt, utána került sor az 5%-kal való emelésére. A 9%-os áfát a következő esetekben alkalmazzák: múzeumok, emlékművek, állatkertek, botanikus kertek megtekintésére fizetett belépők,

valamint vásárokra, kiállításokra, kulturális rendezvényekre, film-színházakba fizetett belépők,

könyvek, tankönyvek, újságok, folyóiratok értékesítése, protézisek és tartozékok értékesítése (kivéve a fogprotéziseket),


ortopéd termékek értékesítése, gyógyszer értékesítés, szállodai szolgáltatások nyújtása. 5%-os áfát a következő esetekben alkalmaznak: ingatlaneladás öregotthonoknak, ingatlaneladás árvaházaknak, fogyatékos gyermekotthonoknak, lakáseladás fiataloknak, ha a vevőknek nem volt és nincs birtokukban más lakás, az

ingatlan területe nem nagyobb, mint 120 m2, és nem drágább, mint 91.000 EUR. Áfa alól mentességet élveznek a következő tevékenységek: egészségügyi szolgáltatások (beleértve a fogászati szolgáltatásokat), engedélyezett társaságok által végzett oktatási szolgáltatások, oktatási intézmények mellett működő kantinok értékesítése és szolgáltatása, szociális tevékenységet folytató, állam által elismert intézmények tevékenysége, nonprofit szervezetek által nyújtott szolgáltatások és értékesítések, sport és testnevelés célú szolgáltatások, kulturális jellegű szolgáltatások, nem kereskedelmi rádió és televízió szolgáltatások, postai szolgáltatások, banki és pénzügyi szolgáltatások közül: hitelfolyósítás és –kezelés, hitelgarancia

műveletek, betétműveletek, valutaműveletek, értékpapír műveletek, befektetési alapok kezelése, biztosítások, viszontbiztosítás, alkuszi tevékenység, engedélyezett társaságok által szervezett szerencsejátékok, ingatlanokkal kapcsolatos műveletek (értékesítés, építés, bérbeadás, stb.), kivéve az új

épület vagy beépíthető telek értékesítése, exportértékesítés és az ehhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások, nemzetközi személyszállítás, diplomáciai missziók és konzulátusok számára végzett értékesítések és szolgáltatások, a termék értékesítése abban az esetben, ha az értékesítést megelőzően a termékhez

kapcsolódó előzetesen felszámított adó nem volt levonható. Az ingatlanokkal kapcsolatos műveleteknél lemondható az adómentesség és választható az áfás értékesítés. 2012. július 1-jétől alanyi adómentessége van annak az adózónak, melynek a megelőző adóévben a gazdasági tevékenységéből származó bevétele nem haladja meg a 65.000 EUR értékhatárt, illetve az adott évben várhatóan nem fogja azt elérni. Az adózó az alanyi mentességről lemondhat, ha áfafizető akar lenni, függetlenül attól, hogy teljesíti vagy nem a fenti feltételeket. Az adott évi összeghatárba beszámításra kerül az adóalany teljes évi termékértékesítésből és szolgáltatásnyújtásból származó bevétele, kivéve az új közlekedési eszköz másik tagállamba történő értékesítéséből származó bevételt és az adóalany befektetett eszközeinek értékesítéséből származó bevételt. 2012. január 1-jétől az áfa alanyiságról évközben is le lehet mondani, ha teljesülnek az elvárt feltételek.


A magánszemélyek is áfa alanyokká válnak, ha ingatlant sorozat jelleggel (1 naptári éven belül egynél több értékesítést végeznek) értékesítenek. Ebben az esetben az adóalany áfás számlát állít ki, áfa bevallást nyújt be az adóhatóságnak. Fordított adózás esetén a vevőnél keletkezik mind a levonandó, mind a fizetendő áfa a befogadott számla után. Ez azonban nem jelent tényleges befizetést, ha a vevő áfa alany. Az adózó fordítottan adózik a következő belföldi értékesítések esetében: ipari hulladék, faanyag, gabonaipari növények, üvegházhatású gázok kibocsátására jogosító vagyoni értékű jog átruházása. 2010. január 1-jétől megszűnt a fordított adózás alkalmazása a felszámolás alatt levő adóalanyok általi vagy felé való értékesítés esetében. 2010. augusztus 1-jétől azok a társaságok, akik közösségen belüli kereskedelmet folytatnak, kötelesek egy speciális nyilvántartóba beiratkozni, ellenkező esetben a meglévő közösségi adószámuk érvénytelenné válik. A 2009. május 1-jétől érvénybe lépett sürgősségi kormányrendelet eltörölte a vállalkozások által saját használatra beszerzett személygépkocsikat terhelő áfa levonhatóságát. A fiskális megszorítás előzetesen csak 2010 év végéig szólt, amit még egy évvel meghosszabbítottak. Majd 2012. január 1-jétől a megszorítás „felére csökkent”, mely értelmében a beszerzésre felszámolt áfa 50%-a leírható. Teljes adólevonást csak bizonyos esetekben lehet érvényesíteni. Pl. Ha a személygépkocsi gazdasági tevékenységben való hasznosítás (pl. gépjárműbérlés) vagy értékesítés céljából került beszerzésre. Levonható maradt a lízingbe vett személygépkocsi számláinak az áfája, kivételt képez a maradványértéket terhelő áfa 50%-a. 2012. január 1-jétől a saját használatban levő személygépkocsikra beszerzett üzemanyagot terhelő áfa is 50%-ban leírható, bizonyos esetek kivételével. 2012. július 1-jétől az adóleírás feltételei ismét változtak, minden gépjárművel kapcsolatos beszerzés áfája teljes mértékben leírható, ha a személygépkocsi kizárólag a cég érdekeit szolgálja, ellenkező esetben marad az 50%-os leírhatóság. Megszűnik a lízingekre vonatkozó összes kivétel. 2013. január 1-jétől új áfa fizetési rendszer lépett érvénybe, mely szerint az 500.000 EUR-nál (2,25 millió lej) kevesebb éves nettó árbevételt megvalósító adózók a kiállított számla bevételezésekor kell, adózzanak. A jogszabályi előírás kötelező jellegű, nem ad választási lehetőséget az adózónak. Csak a belföldi tranzakciókra vonatkozik. Abban az esetben, ha a kibocsátott számla összegét a kiállítás dátumától számított 120 napon belül nem inkasszálják, akkor az áfát teljes mértékben be kell fizetni. A szimmetria elve szerint a befogadott és ki nem fizetett számlák áfája is csak a kifizetés után válik levonhatóvá. Kivételt képeznek azok a számlák, melyek készpénzben kerülnek teljesen vagy részlegesen kifizetésre, tehát az új áfa fizetési rendszer alkalmazásának feltétele a számla bankon keresztüli kiegyenlítése. Azok a társaságok, melyek nettó árbevétele meghaladja a fent említett küszöbértéket, de az új rendszert alkalmazó adózóktól fogadnak be számlát, az áfáját csak akkor vonhatják le, ha a számlát már kiegyenlítették.


3.3. Jövedéki és egyéb különleges adó

A romániai jövedéki adók két kategóriába sorolhatóak. Az első csoportba az uniós előírásokkal teljes mértékben harmonizált jövedéki adók tartoznak: sör, bor, fermentált italok, köztes termékek, etilalkohol, feldolgozott dohány, energetikai termékek, elektromos energia. A második csoportba azok az adók tartoznak, amelyek nem uniós előírások alapján kerültek be az adótörvénybe. Ezek teljes egésze már régóta benne van a jövedéki adó alapjában és továbbra is szerepelni fognak: kávé (zöld, pörkölt, instant), állati prémekből készült bundák, kristályból készült termékek, arany és platina ékszerek, parfümök, fegyverek (kivéve a katonai célúakat), jachtok és egyéb hajók, gépjárművek, belföldi kitermelésű kőolaj. A második kategóriába tartozó termékekre kivetett jövedéki adó mértéke több paramétertől függ és többnyire 0-50% között mozog. Ez alól kivételt az utolsó két termékkategória képez. 2013-ban a jövedéki adó lejben kifejezett értékéhez használt RON-EUR árfolyam 4,5223 RON/EUR. 2013. február 1-jétől kibővült a jövedéki adó alá eső termékek száma a sör és a fermentált italok termékkategóriájában. 2013. január 1-jétől a diesel üzemanyag jövedéki adója tonnánként 374 EUR-ról 391 EUR-ra nőtt. 2012. augusztus 1-jétől kötelezővé vált a nyersolaj (pacura) színezése − melynek tonnánkénti adója 15 EUR − annak érdekében, hogy megkülönböztethető legyen a gázolajtól (motorina).

A gépjárművekre kivetett regisztrációs adó helyett 2008. július 1-jétől bevezetésre került a környezetszennyezési adó, melynek mértéke alacsonyabb, mint a korábbi. A két adó közötti különbözetet az adóhatóság visszafizeti az adózónak. 2012. január 1-jétől érvénybelépett újabb környezetszennyezési adók kivetését a román kormány 2012. február 1. és 2013. január 1. közötti periódusra felfüggesztette. 2013. március 15-től új környezetszennyezési adót állapított meg a kormány, melynek a neve „zöld bélyeg” és a mértéke magasabb mint az eddigi adók. A belföldi kitermelésű kőolajra tonnánként 4 EUR kőolajadó van kivetve. Ennek célja a belföldi kőolajtartalékok kimerítésének lassítása.


4.1. Befektetési tevékenységek

Ebbe a kategóriába a román adótörvény a következőket sorolja: osztalékok, kamatok, értékpapír kereskedelem során elért tőkenyereség, határidős ügyletekből származó nyereségek, likvidációs árbevételek, ingatlanügyletekből származó nyereségek. 2010. július 1-jétől adóköteles kamatjövedelemnek számít minden betét után szerzett jövedelem, beleértve a lakásvásárlás céljára létrehozott speciális betétek után fizetett


kamatot is. Adómentesek a városi kötvények és az állampapírok után kapott kamatok. A kamatjövedelem utáni adó 16%, amit a kifizető állapít meg, von le, fizet meg, a jövedelemszerző vall be. Az értékpapírok kereskedéséből realizált nyereségből (eladási ár – vételi ár) az adófizetőnek lehetősége van levonni a kereskedelemmel járó tranzakciós költségeket is. Tőzsdei forgalomban levő értékpapírokkal való kereskedelem esetében éves szinten kell meghatározni az adózandó nyereséget. Egy pénzügyi éven belül az egyes tranzakciókból keletkező veszteségeket le lehet írni más tranzakciók nyereségéből és figyelembe vehető az elmúlt évek elhatárolt vesztesége. Tőzsdén nem jegyzett értékpapírok kereskedelméből realizált vesztességeket nem lehet más nyereséges tranzakciók nyereségéből leírni. A tőke adóztatásánál alkalmazott adókulcs 16%. 2010. Július 1-jétől megszűnt az a kivétel, ami a tőzsdén jegyzett értékpapírok kereskedéséből származó nyereségre kivetett adóra vonatkozott, ez a bruttó nyereség 1%-a volt, ha az értékpapír vásárlása és eladása között több mint 365 nap telt el. Külföldi értékpapír kereskedelemből származó éves veszteség is elhatárolható 7 évre, országonként.

Ingatlanok értékesítéséből származó jövedelem esetén az alkalmazott adókulcs az ingatlan értékének 3%-a, ha az ingatlan megszerzése és eladása között kevesebb, mint 3 év telt el. Ha több mint 3 évig volt a tulajdonos birtokában az ingatlan, az adókulcs az ingatlan értékének 2%-a. Amennyiben az ingatlan értéke több mint 200.000 RON (45.160 EUR), az első esetben az adó mértéke 6.000 RON + az értékhatárt meghaladó rész 2%-a, a második esetben pedig 4.000 RON + az értékhatárt meghaladó rész 1%-a. Kivételt képeznek azok az ingatlan örökségek, ahol a hagyatéki eljárás a haláleset után 2 évvel fejeződik be. Ebben az esetben az adó a hagyaték értékének 1%-a. Ugyancsak adómentes az ingatlanszerzés adományozásból házastársak, illetve harmadrangú rokonok között. A vagyonadók számítási és átutalási kötelezettségét a fizető vagy közvetítő intézményre hárították. Ennek értelmében: a kereskedelmi bankok és egyéb pénzintézetek kötelesek a kamatok utáni adókat

kiszámítani és levonni a kifizetésre kerülő kamatból, a vállalatok kötelesek az osztalék utáni adókat kiszámítani és levonni a kifizetésre kerülő

osztalékból, ingatlankereskedelem esetén a közjegyző köteles az adót kiszámítani és átutalni az

adóhatóságnak. A visszaélések elkerülése érdekében léteznek minimális egységárak, amelyek adószámítási minimumot jelentenek. Ezeket az egységárakat időszakonként felülbírálják, hogy ne legyen túl nagy eltérés a piaci árakhoz képest.

tőzsdei jegyzésen kívüli értékpapír-kereskedelem esetén a jövedelemadó a jegyzési és az eladási ár 16%-a, mely visszatartására és befizetésére az értékpapír vásárlója köteles.

2013. január 1-jétől a tőzsdei ügyletek adózói kötelesek évente kiszámolni az ügyleteik összesített eredményét, erre vonatkozóan adónyilatkozatot benyújtani és 16%-os adóelőleget fizetni. Megszűnik az adóelőleg befizetés és a negyedéves jelentési kötelezettség.


5. Egyéb adók A helyi adóztatáshoz tartozó adófizetők körébe tartoznak: magánszemélyek, illetve olyan magánszemélyek, amelyek önálló gazdasági

tevékenységet vagy szabad foglalkozást folytatnak egyénileg vagy társulásban. Az első kategóriába tartoznak a családi vállalkozások, a mezőgazdasági társulatok, illetve más szervezési formák, amelyek nem tartoznak a jogi személyek kategóriájába. A második kategóriába tartoznak az orvosok, ügyvédek, közjegyzők, mérlegképes könyvelők, technikai szakértők, adótanácsadók, értékpapír-befektetési tanácsadók, tervezők, bírósági végrehajtók, illetve más szabad foglalkozásúak.

jogi személyek, illetve különböző entitások, amelyeket jogilag bejegyzett fizikai személyek képviselnek, és amelyek saját vagyonnal rendelkeznek különböző tevékenységek folytatása céljából. Az első kategóriába soroljuk a kereskedelmi vállalatokat, az állami vállalatokat, a bankokat, különböző szövetkezeteket, illetve mindazon jogi személyeket, amelyek termelési, szolgáltatási vagy kereskedelmi tevékenységet folytatnak. A második kategóriába tartoznak a politikai, szindikátusi, szakmai, munkáltatói, szövetkezeti, közintézeti, társasági, alapítványi, föderációs illetve vallási szervezetek.

Építményadó Építményadót kötelesek fizetni azok a személyek, akik Románia területén lévő épületek tulajdonosai. Kivételt képeznek a pénzügyi lízingszerződéssel birtokolt ingatlanok, ahol a lízingbevevő köteles az adót fizetni. A magánszemélyek tulajdonában lévő épületek adóköteles értékét különböző kritériumok és normatívák szerint határozzák meg. Egy magánszemély tulajdonában lévő épület vagy egy építkezés adóköteles értéke függ a beépített területtől, illetve a beépített négyzetméterre meghatározott adóalaptól. Az épület adózandó értékét befolyásolja a területi elhelyezkedése is, amely egy korrekciós együtthatón keresztül módosítja a kiszámított értéket. Az épületek adózandó értéke 20%-kal csökken, ha az adott épület befejezése 50 évvel ezelőtt történt, és 10%-kal csökken, ha az adott épület 30-50 évvel ezelőtt épült. A jogi személyek tulajdonában lévő épületek esetén az adózott értéket a leltárérték képezi, amelynek több formája is van: a beszerzési érték, a bekerülési érték, ha saját maga építette, a jelenérték, amelyet más technikailag és gazdaságilag hasonló épületek értékéhez

viszonyítanak, abban az esetben, ha az épület ingyen került a tulajdonába, az újraértékelés során nyert új leltárérték. A magánszemélyek tulajdonában lévő épületek esetén 0,1%-os adókulcsot alkalmaznak. A jogi személyek tulajdonában lévő épületek esetén az adókulcsot a helyi önkormányzatok határozzák meg 0,25-1,5% között, amit a leltári értékre vetítenek. Az évi adófizetés két egyforma részletben történik, amelyeknek a határideje: március 31. és szeptember 30.


Adómentességet élveznek a következő épületek: a közintézetek és a köztulajdonban lévő épületek, kivéve a gazdasági tevékenységekre

használt épületrészeket, a törvény által meghatározott történelmi, művészeti vagy régészeti emlékművek, illetve

múzeumok és emlékházak, kivéve a gazdasági tevékenységekre használt épületrészeket, ideiglenes működési engedéllyel rendelkező vagy akkreditált oktatási intézmények

épületei, kivéve a gazdasági tevékenységekre használt épületrészeket, az állam köztulajdonában vagy magántulajdonában lévő épületek, amelyek az állami

vállalatok igazgatásához tartoznak, az ipari, tudományos vagy technológiai parkokban lévő épületek, az állam által elismert vallási felekezetekhez tartozó épületek, kivéve a gazdasági

tevékenységekre használt épületrészeket (a bérbeadás mentesül az adófizetés alól), a temető területén lévő épületek, a hivatalos örökösök híján az állam tulajdonába kerülő épületek, speciális építkezések, mint például a kőolaj, gáz, só kitermelésére használt különböző

energiatermelő, transzformáló és szállító egységek, stb. 2010. július 1-jétől azok a természetes személyek, akik több épületet birtokolnak, plusz épületadó fizetésre kötelezettek, lásd a következőkben: 65%-kal emelt adó a lakhelyen kívüli első épületre, 150%-kal emelt adó a lakhelyen kívüli második épületre, 300%-kal a lakhelyen kívüli harmadik, illetve a többi épületre.

2012. január 1-jétől azok a jogi személyek, akik 3 év elteltével nem értékelik újra az épületeiket, emelt épületadót kötelesek fizetni, azaz 3 év után a leltárértékre alkalmazott adókulcs 10% - 20%, 5 év eltelte után pedig 30% - 40%. Telekadó Telekadó fizetésére kötelezettek mindazok a magán- és jogi személyek, amelyeknek tulajdonában vannak romániai községek vagy városok bel- vagy külterületéhez tartozó földterületek, illetve azok, akik pénzügyi lízingszerződéssel birtokolnak telket. A telekadót évente határozzák meg, mértéke függ a földterület nagyságától, annak elhelyezkedésétől és használati céljától. A központi kormányzat dönt az adó nagyságáról, de a területek kategorizálása a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozik. Ennek eredményeképpen például az építési belterület esetében a hektárra vetített adó értéke 178 és 10.353 RON (40-2.338 EUR) között változik. Adómentességet élveznek a következő területek: a beépített területek, az állam által elismert egyházak tulajdonában levő telkek, a temetőkhöz tartozó területek, ideiglenes működési engedéllyel rendelkező vagy akkreditált oktatási intézmények

tulajdonában lévő területek, állami köztulajdonban vagy használatban lévő területek, mindazon területek, amelyek természetüknél fogva nem alkalmasak mezőgazdasági

tevékenységekre.


Gépjárműadó A gépjárművekre kivetett adót olyan magán- és jogi személyek fizetik, amelyek tulajdonában gépjármű vagy vízi jármű található, illetve azok, akik pénzügyi lízingszerződéssel birtokolnak ilyen eszközöket. Az adótörvény értelmében adókötelesek az állami vállalatok, kereskedelmi társaságok, jogi és magánszemélyek egyaránt. A gépjárműadó függ a motor hengerűrtartalmától és a gépjármű típusától. A motor térfogata függvényében nyolc adósáv van. A gépjárművekre kivetett adó 2013-ban:

Gépjárművek felosztása a motor térfogata és a gépjármű típusa szerint:

Adó: (RON/200 cm³)

EUR-ban

a) gépkocsik 2000 cm3-ig 18 4,06 b) gépkocsik 2001-2600 cm3 között 72 16,26 c) gépkocsik 2601-3000 cm3 között 144 32,51 d) gépkocsik 3001 cm3 felett 290 65,48 e) autóbuszok, mikrobuszok 24 5,42 f) gépjárművek 12 tonnáig 30 6,77 g) traktorok 18 4,06 h) motorkerékpárok 8 1,81

A gépkocsiadóból származó jövedelmek 40%-a a helyi költségvetést illeti, 60%-a pedig a megyeit. Adómentességet élveznek a következő gépjármű-tulajdonosok: közintézetek, jogi személyek, amelyek gazdasági tevékenysége a tömegszállítás városban vagy elővárosban, a háborús veteránok és a mozgássérültek. Reklámok után fizetett adók

A reklám-szolgáltatások utáni adó

Kereskedelmi reklám utáni adófizetésre kötelesek azok a személyek, amelyek ilyen jellegű szolgáltatást vesznek igénybe szerződés vagy más megállapodás alapján. A reklámok utáni adókulcs 1% és 3% között mozog a szolgáltatás értékére vetítve. A reklám utáni adó a szolgáltatás területén levő helyi költségvetés jövedelmét képezi. A reklám utáni adót havonta kell fizetni, minden hónap 10-ig.

A reklám célból kihelyezett plakát adója Minden olyan személy, aki közterületen reklámozás céljából plakátot használ, éves szinten számolt adót kell, hogy fizessen a helyi önkormányzatnak. Az adó nagysága függ a plakát méretétől és a helyi önkormányzatok által megszabott fix díjaktól. A 2013-es évre az évi m2-re megszabott díjak a következők voltak: reklám célból kifüggesztett plakátok a gazdasági tevékenység helyén 0-32 RON

(0-7,22 EUR), bármilyen más jellegű plakát esetén 0- 23 RON (0-5,19 EUR).


A plakátokra kivetett adót előre kell kifizetni, évente 2 egyenlő részletben a helyi önkormányzatoknak. Idegenforgalmi adó A helyi tanács idegenforgalmi adót vethet ki azok számára, akik szállodában, panzióban vagy más szállásadó helyen szállnak meg. 2012. január 1-jétől az idegenforgalmi adó a szállás díjának 1%-a. Az idegenforgalmi adót havonta kell fizetni, a begyűjtést követő hónap 10-ig. Idegenforgalmi adó alól mentesek a következő kategóriák: magánszemélyek, amelyek nem töltötték be a 18. évüket, fogyatékos személyek, nyugdíjasok, diákok, egyetemisták, katonai szolgálatot teljesítők, háborús veteránok és ezek özvegyei. Előadásokra kivetett adók Az előadásokra kivetett adók az indirekt adók kategóriájába tartoznak, és különböző rendezvényekre, sportversenyekre, szórakozási lehetőségekre (pl. Videotéka, disco) vetik ki. Előadásokra kivetített adót kötelesek fizetni mindazon magánszemélyek vagy jogi személyek, akik engedéllyel rendszeresen vagy alkalomszerűen különböző rendezvényeket szerveznek. A közintézetek nem adókötelesek. Az előadásokra kivetett adó 2%, illetve 5% a befolyó jövedelmekből, vagy fix összegként az adott terem vagy övezet m2-ére. Nem adókötelesek azon rendezvények szervezői, amelyek jótékonysági tevékenység céljára ajánlják fel bevételeiket. Jogi bélyegek, közjegyzői illetékek

Jogi bélyeg fizetésére kötelezettek mindazon kérvények, perek, amelyek a bíróság, és az Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe tartoznak attól függőn, hogy az adott ügy pénzbeli értéke kifejezhető-e. Amennyiben az ügy értéke pénzben kifejezhető, arra értéke szerint különböző adósávokat alkalmaznak. Amennyiben az ügy pénzbeli értéke nem kifejezhető, a kérelmezők kötelesek fix összeget fizetni. Jogi bélyegkötelesek a következő kérelmek: a bíróságra benyújtott kérelmek, perek, amelyek értéke pénzben kifejezhető, a bíróságra benyújtott kérelmek, perek, amelyek értékét nem lehet pénzben kifejezni, a jogi személy bejegyzésének és működésének engedélyeztetési kérelme, a szerzői jogokra vonatkozó kérelmek, a kereskedelmi szférára vonatkozó kérvények (kereskedelmi vállalatok bejegyzése,

működési engedélyeztetése, kereskedelmi vállalatok alapszabályzatának módosítása, stb.),

házastársi viszonyokra vonatkozó kérelmek, közjegyzői törvény szerint megfogalmazott kérvények, ingatlan átíratásához benyújtott kérvények, bírósági döntés elleni fellebbezés, stb.



6.1. Járulékbevételek alakulása

ezer RON ezer EUR 2004 13.046.202 4.128.545 2005 14.307.099 4.527.563 2006 15.641.701 4.949.906 2007 17.755.060 5.618.690 2008 32.056.300 8.904.528 2009 40.424.522 9.670.938 2010 45.697.200 10.664.955 2011 51.144.910 11.839.922 2012 51.658.300 11.664.439

2013 terv 50.995.457 11.514.769 A bérmunkával járó szociális terhek a következők: nyugdíjbiztosítási hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás, munkanélküliségi hozzájárulás, munkabaleseti hozzájárulás, betegbiztosítási hozzájárulás, fizetésbiztosító alaphoz való hozzájárulás. A felsorolt tételek közül a legjelentősebb a nyugdíjbiztosítási járulék, melynek értékét a bruttó munkabér százalékában adják meg. A nyugdíjbiztosítási járulékokat egyrészt a munkaadó, másrészt a munkavállaló fizeti. A nyugdíjbiztosítási kulcsokat a munkavállaló által végzett tevékenység veszélyességének, nehézségének függvényében 3 csoportba osztották. A legnehezebb munkát végzők esetében munkaadó által fizetett tb-kulcs értéke 30,8%, a köztes kategóriában ez 25,80%, míg a legnagyobb kategóriában a tb-kulcs 20,8%. A munkavállaló minden esetben 10,5%-os adókulcsot fizet, ez tartalmazza a 2%-os magánnyugdíjalapot is. 2011. január 1-jétől a munkaadó és a munkavállaló által fizetett nyugdíjbiztosítás havi alapja nem haladhatja meg az országos havi átlagbér ötszörösét munkahelyenként. Az egészségügyi hozzájárulást a társadalombiztosításhoz hasonlóan a munkavállaló és a munkáltató közösen fizetik. Ennek értéke a munkáltató esetében 5,2%, míg a munkavállaló esetében 5,5%. Ennek alapja a munkavállaló által kapott bruttó bér. A munkanélküliségi segélyhez való hozzájárulás mértéke a munkáltató esetében 0,5%, és a munkavállalónak is ugyanannyit kell fizetnie. A munkaadónak kötelessége egy pótlólagos járulék fizetése a munkabalesetek és munkahelyi megbetegedések fedezésére. Ennek mértékét a végzett munka veszélyessége alapján állapították meg. A járulék mértéke a béralap százalékában van meghatározva, ennek mértéke 0,4-2% között változik. A két utolsó járulékfizetési kötelezettség viszonylag alacsonyabb mértékű és újabb eleme a társadalombiztosítási rendszernek. A fizetésbiztosító alaphoz való hozzájárulást a béralap 0,25%-ában határozták meg, míg a betegbiztosítási járulék mértéke a béralap 0,85%-a.


A román nyugdíjrendszer 3 pilléres. Az 1. pillére a kötelező állami nyugdíjbiztosítás, amely az öregségi nyugdíjon kívül tartalmazza az árvajáradékot, rokkantnyugdíjat, stb. A 2. pillér megosztja a nyugdíjjárulékokat úgy, hogy minden 35 év alatti munkavállaló által fizetett nyugdíjjárulék 1/3-a egy magánnyugdíjalaphoz kerül, amely tőkésítési rendszerben fogja biztosítani a nyugdíjat a befizető számára. A 3. pillér a fakultatív nyugdíjrendszer, amelyet szintén magánnyugdíjalapok kezelnek. Az utolsó két pillér kizárólag csak öregségi nyugdíjat biztosít. 2011. október 1-jétől az új román Polgári Törvénykönyv értelmében az ügynöki, közvetítői, konszignációs kereskedelmi szerződések megbízási szerződéssé váltak. 2012. július 1-jétől ezek a jövedelmek is járulékkötelesek lesznek, ugyanúgy, mint a megbízási szerződés alapján szerzett jövedelmek. A szerzői jogdíjakból és megbízási szerződésekből származó jövedelmek után a kötelező nyugdíjjárulék 10,5%, az egészségügyi hozzájárulás 5,5%. A nyugdíjjárulék megfizetése alól mentességet kapnak azok az adózók, akiknek van más járulékköteles jövedelmük is, pl. bérjövedelem vagy nyugdíj. Egészségügyi hozzájárulást csak azon adózóknak nem kell fizetni ebben az esetben, akiknek van más járulékköteles jövedelme, ami jogdíjból származik. 2013. január 1-jétől az egyéni vállalkozó – ha nincs bérjövedelme – köteles 31,3% nyugdíjjárulékot fizetnie, ha a havi nettó jövedelme meghaladja a 778 RON-t (havi átlagjövedelem x 35% = 2.223 RON x 35%). Szintén 2011-től a fakultatív nyugdíjbiztosítás alsó limitje a havi minimálbér 31,3%-a. A természetbeni jövedelmek – 2011-től – egyértelműen a járulékmentes jövedelmekhez tartoznak. 2013. február 1-jétől a napi limitet meghaladó rész (az intézmények esetében megállapított értékhatár 2,5-szerese, pl. belföldi kiküldtetés esetén 13 RON/nap*2,5 = 32,5 RON, EU–ba való kiküldetés esetén 35 EUR/nap*2,5 = 87,5 EUR/nap) a magánszemélynél munkaviszonyból származó jövedelemnek számít, ennek megfelelően adó- és járulék köteles.

SZLOVÁKIA ADÓRENDSZERE

150 SZLOVÁKIA ADÓRENDSZERE

Főváros: Pozsony Államforma: köztársaság Hivatalos nyelv: szlovák

Függetlenség: 1993. január 1. Csatlakozás az EU-hoz: 2004. május 1.

Terület: 49.037 km² Népesség: 5.407.325 fő (2012)

Népsűrűség: 111 fő/km² GDP: 65.245,7 millió EUR (2012)

GDP egy főre jutó: 12.066 EUR (2012) HDI: 0,834 (2011)

Pénznem: Euró (EUR)

1 EUR = 30,126 SKK

SZLOVÁKIA ADÓRENDSZERE 151

1. Adózás rendje Szlovákiában 2012. január 1-jei hatállyal új 2009/563 Tt., az adózás rendjéről szóló törvény lépett hatályba, mely az egyes adók és illetékek kezelését szabályozza. E törvény magába foglalja az adóeljárás alapfeltételeit, a helyi illetőséget, az adóalany fogalmát, a határidőket, az adóellenőrzés menetét, az adóalany bejegyzési és bejelentési kötelezettségét, a harmadik személyek együttműködését, büntetések kirovását, az adófizetési kötelezettséget, az adóbevallás és a különböző jelentések beadásának módját, az adóhatóság által kirótt adót, az adók fizetésének, az adók elengedésének módját, a különböző büntetések kirovását, a fellebbezések módját, az adóvégrehajtás módját és formáit. Az adóhatóság az adóhivatal, önkormányzat és a vámhivatal. Másodfokú szerv a pénzügyi igazgatóság és a minisztérium. Az adóbevallások formáját a Pénzügyi Közlönyben jelenteti meg a Pénzügy-minisztérium, előzőleg erről a törvénytárban egy közlemény jelenik meg.

1.1. Az adók csoportosítása Az adó tárgya szerint: Jövedelemadó: természetes személyek adója:

- béradó (munkaviszonyból származó jövedelemből), - forrásadó (főleg a tőkéből származó jövedelemből, mint pl. a pénzbetétből származó

jövedelemből a kamatadó), - a vállalkozás és egyéb jövedelem adója.

társaságok és jogi személyek adója. Fogyasztási adó: hozzáadottérték-adó – univerzális adó, jövedéki adó – csak megszabott árucikkekre. Vagyonadó: ingatlanadó, földadó, építményadó, lakásadó, egyéb helyi adók, gépjármű utáni adó.

A szlovák adórendszerben az adókat két csoportra oszthatjuk:

1. Közvetett adók (fogyasztási adók): az adófizető nem azonos az adó viselőjével hozzáadottérték-adó, vagyis általános fogyasztási adó, fogyasztási adók, vagyis szelektív (jövedéki) adók:

- bor fogyasztási adója, - sör fogyasztási adója, - alkohol fogyasztási adója, - dohánytermékek fogyasztási adója,


- ásványolaj adója, - elektromos áram adója, - szén fogyasztási adója,

gázolaj adója, vámok.

2. Közvetlen adók (jövedelemadók, vagyoni adók és a gépjármű utáni adó): az adót fizető és az adót viselő azonos. jövedelemadók:

- magánszemélyek adója, - jogi személyek adója (társasági adók).

vagyoni (tárgyi) adók: - ingatlanadó, - földadó, - építményadó, - lakásadó, - egyéb helyi adók.

gépjármű utáni adó. Az adóztatás jogi alapjai Szlovákiában: nemzetközi egyezmények – Szlovákia 65 állammal kötött szerződést a kettős adóztatás

elkerüléséről, törvények, önkormányzati rendeletek, iránymutatások, melyeket a szlovák pénzügyminisztérium jelentet meg a Pénzügyi

tudósító szakkiadványban. Ezeknek az iránymutatásoknak törvényszerű hatálya van, mivel ezek megjelenése előzőleg a törvénytárban kerül meghirdetésre.

1.2. Adóhatóságok Az adóhatóságokat három csoportra osztjuk:

1. Az állami adóhatóság, melyet az adóhivatalok képviselnek. 2. Az önkormányzatok, akik a helyi adók és illetékek beszedésére jogosultak. 3. A vámhatóság, mely a vám és a fogyasztási adók beszedésére jogosult.

1.3. Adóbevallások és adófizetés Az adóbevallások formáját, elkészítésének határidejét, illetve az adófizetés határidejét az egyes adónemek törvényei határozzák meg. A jövedelemadóról szóló 595/2003 törvény 49.§ értelmében az adóbevallást az adó-megállapítási időszakot követő 3 hónapon belül kell benyújtani. Ha az adóalany elhalálozik, az év adott részére vonatkozó adóbevallást az örökös az elhalálozást követő harmadik hónap végéig köteles benyújtani. A társaságoknak és magánszemélyeknek 2012. december 31.-ig lehetőségük volt meghosszabbítani az adóbevallás leadásának határidejét további három hónappal, amennyiben legkésőbb az adóévet követő harmadik hónap utolsó napján írásban értesítették erről a szándékukról az illetékes adóhatóságot. E törvény adta lehetőség 2013. január 1-jei hatállyal megszűnt. Amennyiben az adóalany külföldi bevétellel is rendelkezik, lehetősége van 3 hónappal meghosszabbítani az adóbevallás


leadásának határidejét. Az adóbevallás leadásának határideje egyben az adó befizetés határideje. E törvény 48.§-a értelmében adófizetőnek számít az a külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy vagy külföldi székhellyel rendelkező jogi személy, akinek a Szlovák Köztársaság területén állandó telephelye van, vagy 183 napnál hosszabb ideig foglalkoztat itt munkavállalókat, akár folyamatosan, akár időszakosan az egymást követő 12 hónap bármelyik szakaszában kivéve szolgáltatás, vagy külképviseleti hivatalok esetében. A természetes személyeknél a jövedelem meghatározásának időszaka a naptári év, tehát az adóbevallás elkészítésének határideje a folyó évet követő március 31. Ha ez a nap szombatra, vasárnapra vagy ünnepnapra esik, akkor az ezt követő első munkanap. A társaságoknál ez az időszak lehet egy naptári év, illetve egy gazdasági év, amennyiben ezt előre írásban jelzik az adóhatóság felé. A gazdasági év esetén az adóbevallás határideje a gazdasági évhez viszonyul. Ha az adózó az adó-megállapítási időszakot naptári évről gazdasági évre változtatja vagy fordítva, adóbevallást köteles benyújtani az adó-megállapítási időszaknak a változás napjáig eltelt részére, mégpedig legkésőbb azon hónap végéig, amely az adó-megállapítási időszak megváltoztatása után következik. A 222/2004. általános forgalmi adóról szóló törvény értelmében az évközi bevallást havonta kell benyújtani, illetve ha az előző egymást követő 12 hónap bevétele nem haladta meg a 100.000 EUR forgalmat, a bevallási időszak lehet egy naptári negyedév is. Az adóbevallást legkésőbb a tárgyhónapot, illetve tárgynegyedévet követő hónap 25-ig kell benyújtani az illetékes adóhivatalba. Az adó megfizetésére is ez a határidő vonatkozik. Amennyiben az adózó személynek adó-visszaigénylése keletkezik, az ezt követő bevallásban levonhatja az adókötelezettségéből, illetve ha nem tudja beszámítani, akkor az illetékes adóhatóság az adótöbbletet 30 napon belül átutalja az adózó számlájára. A fogyasztási adóról a bevallást havonta kell a vámhivatalba benyújtani és megfizetni. Az ingatlantulajdonos köteles, követő év január 31-ig adóbevallást benyújtani az illetékes önkormányzathoz, amennyiben új adókötelezettsége keletkezett. Az adókötelezettség azon adózási időszakot követő január 1-jén keletkezik, amikor az ingatlan az adóalany tulajdonába került, vagy az adóalany bérbe vette az ingatlant, vagy az ingatlan kezelőjévé vált, és azon adózási időszak december 31-ével szűnik meg, amely évben megszűnik a tulajdonjogviszony, bérlet, illetve az ingatlan kezelése. Az adóalanynak a helyi önkormányzat fele bejelentési kötelezettsége keletkezik az év közbeni változást követő 30 napon belül. Az önkormányzat az ingatlanadót évente veti ki a folyó adózási időszak január 1-jén megállapított adatok alapján. A kivetett ingatlanadót az adóalany a fizetési meghagyás érvénybe lepésétől számítva 15 napon belül köteles befizetni az önkormányzat számlájára. A gépjárműadónál az adókötelezettség azt a napot követő napon keletkezik, amikor a gépjármű vállalkozás céljára volt használva, és a hónap végén szűnik meg, amikor megszűnik a gépjármű vállalkozás céljára való használata. Az adókötelezettség keletkezését és megszűnését egyaránt köteles az adóalany 30 napon belül jelenteni az illetékes adóhatóságnak. Az adóbevallást az adókötelezettségtől számított következő naptári év január 31-ig kell benyújtani az illetékes adóhatósághoz.

1.4. Adótörvények megszegése és a következmények Az adótörvények megszegéséért járó büntetést az 2009/563 Tt. számú adózás rendjéről szóló törvény írja elő.


Az adóhatóság a következő büntetéseket vetheti ki: Hiányos bevallás esetén a büntető kamat számításánál az adóhiányból kell kiindulni,

melyet a jegybanki alapkamat háromszorosával kell beszorozni. Amennyiben a jegybanki alapkamat háromszorosa nem éri el a 10%-ot, az adóbírság az adóhiány 10%-a. Ha az adóalany önellenőrzés folyamán saját maga vallja be az adóhiányt, ezt a büntetést felére csökkentik.

A bevallás, illetve jelentés meghatározott időn túli leadása esetén a mulasztási bírságbüntetés 30 – 16.000 EUR. Bejegyzési kötelezettség elmulasztásáért 60 – 20.000 EUR bírság róható ki, míg a bejelentési kötelezettség mulasztásáért 30 – 3.000 EUR büntetést lehet kiszabni. Az adóhatóság által megszabott kötelezettség elmulasztásáért a bírság 60 – 3.000 EUR lehet.

Az adó késedelmes megfizetése esetén késedelmi kamatot kell fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat négyszeresének 365-öd része. Amennyiben a jegybanki alapkamat négyszerese nem éri el a 15%-ot, a késedelmi kamat számítása esetén 15%-os éves kamatláb használatos. Késedelmi kamat legfeljebb négy évre számítható fel.

Ezeket a büntetéseket az adóhatóság veti ki. Az adóhatóság a büntetést nem veti ki, ha az nem haladja meg a 10 EUR-t, amennyiben az adóhatóságot az önkormányzat képviseli, nem haladja meg a 3 EUR-t. A büntetéseket nem lehet kiróni, ha elévültek. Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást kellett volna tenni, illetve adóbevallás hiányában az adót meg kellett volna fizetni. Az adóhátralék, az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 6 év elteltével évül el. Amennyiben az adóhatóság törvényes eljárást indított az adóhátralék behajtására, az elévülés újabb 6 évvel meghosszabbodik, de legfeljebb 20 év az elévülési idő. Ha az adóalany ismételten megszegi a kötelességét, az adóhatóságnak jogában áll leállítani a tevékenységét. Ez ellen az adóalany 8 napon belül fellebbezhet.

1.5. Jogorvoslatok az adózási eljárásban Az ellenőrzés folyamán megállapított hiányosságok ellen az adóalany élhet fellebbezési jogával 15 napon belül, attól a naptól számítva, amikor hivatalosan értesült a hiányosságokról. Ha az adóhatóság alkalmazottja az adott adóügyben nem jár el helyesen, az adóalanynak jogában áll kifogást emelni a helytelen eljárás ellen. Ha az adóalany hiányosságot fedez fel az adó, ill. adóelőleg helyes megállapításánál, jogában áll panaszt benyújtani az adóhatósághoz. A kifogás, ill. a panasz jogosságát az alkalmazott közvetlen felettese bírálja el. Abban az esetben, ha lejárt a fellebbezés törvényes határideje, és olyan körülmények merülnek fel, melyek megváltoztatják az adóeljárás eredményét, rendkívüli eljárást lehet kezdeményezni.

1.6. Adóhatósági ellenőrzések súlypontjai, vagyonosodási vizsgálatok Az adóhatóság az ellenőrzések folyamán főleg az adóalap hiteles megállapítását vizsgálja, illetve az adó helyes kiszámítását. Adóellenőrzésnek számít az adó-visszaigénylés megalapozottságának vizsgálata is. Az adóhatóság az ellenőrzés megkezdése előtt az adóalanynak írásbeli értesítést küld. Az adóalanynak jogában van kérni az ellenőrzés


későbbi megkezdését, mint ami az értesítésben fel volt tüntetve, de legfeljebb 40 napon belül az értesítést követően meg kell, hogy kezdődjön az ellenőrzés. Az adóhatóság az adóalanyt előre nem értesíti abban az esetben, ha a büntető szervek kérésére végzi az ellenőrzést, és veszélybe kerülhet a könyvelési bizonylatok hitelessége, megsemmisítése. Az adóhatóság törvényből adódóan vagyonosodási vizsgálatokat nem végez. Vagyonosodási vizsgálatokat az állami szerveknél végeznek. Csak a vezető állami szervek képviselői és az önkormányzatok vezető képviselői kötelesek vagyonbevallást tenni.

2. Jövedelemadók

2.1. Személyi jövedelemadó A természetes és jogi személyek adózását a jövedelemadóról szóló 595/2003 törvény szabályozza, amely 2004. január 1-jén lépett hatályba. A természetes személyeknél a hatályos jövedelemadó törvény összesen négy adóköteles jövedelmet különböztet meg, tehát az adó tárgyát képezi: nem önálló tevékenységből származó jövedelem: bér és fizetés (5.§), vállalkozásból származó jövedelem, egyéb önálló kereseti tevékenységből és ingatlan bérbeadásból származó jövedelem (6.§), tőkéből származó jövedelem (7.§), egyéb jövedelmek (8.§).

A személyi jövedelemadó mértéke (15.§) 2013. január 1-jei hatállyal megszűnt az egykulcsos adórendszer. Az szja mértéke: 1) 19%, az összevont éves adóalap azon részéből, mely nem haladja meg az érvényben

lévő létminimum 176,8 szorosát (194,58 x 176,8= 34.401,74 Euró) 2) 25%, az adóalap azon részéből, mely meghaladja az érvényben lévő létminimum

176,8 szorosát. 3) különadó 5% - Szlovák Köztársasági elnök, Szlovák Nemzeti Tanács képviselői,

Szlovák Kormányhivatal tagjai, Szlovák Legfelsőbb Ellenőrzési Hivatal elnöke és alelnöke függő viszonyából származó jövedelméből

A személyi jövedelemadónak nem tárgya a kölcsön és a hitel, a tőketársaság nyereségéből származó osztalék abban az esetben, ha a nyereségből a tulajdonosnak (résztulajdonosnak) fizetnek ki osztalékot, az áfa, illetve az a bevétel, mely ajándékozásból, örökségből, illetve az elkobzott vagyon visszaadásából származik, és nem képezi a vállalkozás részét. Magánszemélyekre vonatkozó adómentes jövedelmek (9.§): a lakás, vagy legfeljebb a kétlakásos lakóház és a hozzá tartozó telek eladásából

származó jövedelem, amennyiben az eladó tulajdonában volt az eladást közvetlenül megelőzően legalább 5 évig,


az ingatlan eladásából származó jövedelem, amennyiben nem a 9.§ a) pont szerinti ingatlaneladásról van szó, mégpedig 5 évvel az ingatlan megszerzése vagy a vállalkozásból való kivonása után, amennyiben az ingatlan a vállalkozás részét képezte; kivéve az ingatlan eladására vonatkozó előszerződés alapján megszerzett jövedelmeket, amennyiben az előszerződést az ingatlan megszerzését vagy a vállalkozásból való kivonását követő 5 éven belül kötötték, akkor is, ha az adásvételi szerződést, az ingatlan megszerzését vagy a vállalkozásból való kivonását követő 5 év eltelte után kötötték meg,

az öröklés (egymást követő öröklések) vagy a házastársak egyikének öröklése útján megszerzett ingatlan eladásából származó jövedelem abban az esetben, ha legalább 5 év telt el attól a naptól számítva, amikor az ingatlan bizonyítottan az örökhagyó (örökhagyók) tulajdonává vagy résztulajdonává vált, vagy amikor kivonták a vállalkozásból, amennyiben annak részét képezte,

ingóságok eladásából származó jövedelem, kivéve a vállalkozási vagyonba tartozó ingóságok eladásából származó jövedelmeket, mégpedig az ingóságnak a vállalkozásból való kivonását követő 5 éven át; e törvény alkalmazásában,

a külön jogszabály alapján a jogosult személynek kiadott, s az általa elfogadott ingatlan vagy ingóság eladásából származó jövedelem,

a csődeljárásban lévő vagyon eladásából származó jövedelem, valamint a csődeljárás során külön jogszabály szerint leírásra kerülő kötelezettségekből származó jövedelem,

a külön jogszabály szerinti eltartási kötelezettség teljesítéséből származó jövedelem, az 500 EUR-ig szerzett jövedelem nem adóköteles abban az esetben, ha a jövedelem

ingatlan bérbeadásából, illetve az alkalmi tevékenységekből származó jövedelem, ideértve az alkalmi mezőgazdasági, erdő- és vízgazdálkodási tevékenységekből, valamint az ingóságok alkalmi bérbeadásából származó jövedelmet,

a szövetkezeti lakás használati jogával összefüggő lakásszövetkezeti tagsággal járó jogok és kötelezettségek átruházásából származó jövedelem, amennyiben az adóalany a lakást a lakásszövetkezettel kötött bérleti szerződés alapján legalább öt évig lakásként használta, kivéve a lakásszövetkezeti tagsággal járó jogok és kötelezettségek átruházására vonatkozó előszerződés alapján kapott jövedelmeket, amennyiben az előszerződés megkötésére az eredeti bérleti szerződés megkötését követő 5 éven belül került sor,

az egészségügyi biztosításból, a szociális biztosításból, a nyugdíj-takarékpénztárból, betegbiztosításból és balesetbiztosításból származó juttatások, támogatások és szolgáltatások, továbbá a hasonló jellegű külföldi biztosításból származó teljesítések,

az alapvető létszükségleteket biztosító és a szociális rászorultságban kapott juttatások és pótlékok, a szociális ellátás, a súlyos egészségkárosodás következményeinek enyhítésére szolgáló pénzbeli támogatás, a gondozásért járó pénzbeli támogatás, a külön jogszabály alapján nyújtott állami támogatás és állami szociális juttatás, további szociális juttatások,

a kártérítések, a nem vagyoni kárért fizetett kárpótlások, a vagyonbiztosítás teljesítése és a felelősségbiztosítás teljesítése, kivéve az alábbi kifizetéseket, melyek pótolják az adóköteles elmaradt jövedelmet és a vagyoni kárt, amely a kár keletkezésének időpontjában a vállalkozás részét képezte,

az állami költségvetésből és a felsőoktatási intézmények által nyújtott ösztöndíjak, és hasonló, külföldről nyújtott teljesítések, alapítványok és polgári társulások nem nyereségorientált szervezetek és nem befektetési alapok által nyújtott támogatások és juttatások, ideértve a nem pénzbeli teljesítéseket is, az állami költségvetésből, a községek, megyei önkormányzatok költségvetéséből, az állami alapokból nyújtott


támogatások és juttatások, ideértve a nem pénzbeli teljesítéseket is, kivéve az elmaradt jövedelem pótlásaként jövedelmező tevékenységért fizetett juttatást,

az adóhatóság okozta adótúlfizetés kamatai, a külön jogszabály szerint kiadott engedély alapján működtetett szerencsejátékokból és

hasonló játékokból származó nyeremények, díjak és nyeremények, melyek értéke nem haladja meg az 165,70 EUR-t, a külföldön bejegyzett szlovák állami kötvényekből származó hozamok, pénzügyi eszközök, melyek a nemzetközi egyezmények alapján nyújtott segélyekből,

pályázatok alapján származnak. Az adóalap adómentes részei A szlovák jövedelemadóról szóló törvény a természetes személyeknél bevezette az adózatlan jövedelem fogalmát. Ez az összeg a naptári év elején meghatározott létminimum 19,2-szeresét teszi ki. A 2013. január 1-jén érvényben lévő létminimum 194,58 EUR volt, ami azt jelenti, hogy a magánszemélyek az éves adózandó jövedelmüket ez évben 3.735,94 EUR-val csökkenthetik. 2011. január l-jétől csak az aktív jövedelem részéből lehet az adómentes összeget levonni, tehát a munkaviszonyból és a vállalkozásból szerzett jövedelemből. 2012-ben a létminimum 189,83 EUR, az éves adómentes összeg ennek 19,2-szerese, tehát 3.644,74 EUR. Mivel a létminimum évről évre nő, az adózatlan alap növelése azt jelenti, hogy a magánszemélyeknél akkor is növekednek a tiszta jövedelmek, ha az elmúlt időszakhoz képest nem növekedtek a bevételek. Kivételt képeznek azonban azok, akik alacsony jövedelmük miatt eddig sem fizettek adót. 2007. január 1-jei hatállyal ez az általános adócsökkentő tétel attól függően változik, hogy az adózó személy milyen adóalappal rendelkezik. Amennyiben az adóalany éves adóalapja meghaladja a létminimum százszorosát (2013-ban 19.458 EUR-t) az éves általános adómentes összeg csökken. Ebben az esetben az adóalany a létminimum 44,2-szerese és az adóalap egynegyede közti különbözetnek megfelelő összeget számolhatja le az éves adóalapjából. Amennyiben 2013-ben az éves adóalap eléri a 34.401,74 EUR-t, az általános adómentes tétel nullára csökken. Az általános adómentes összeget érvényesíthetik azon külföldi személyek is, akik Szlovákia területén jövedelemre tesznek szert és ebből adókötelezettségük keletkezik. Az adóalany adóalapjából nem vonható le az adózatlan jövedelem, ha az adóalany az adózási időszak elején társadalombiztosítási, öregségi, vagy korkedvezményes öregségi nyugellátásban részesül. Amennyiben a nyugdíj összege nem haladja meg az adóalapot csökkentő összeget, az adóalapot olyan mértékben kell csökkenteni, amekkora a különbség a kifizetett nyugdíj összege és az adóalapot csökkentő összeg között. Az aktív jövedelemből számított adóalapot csökkenteni lehet a közös háztartásban élő, kiskorú gyermekekről gondoskodó vagy regisztrált munkanélküli, saját jövedelemmel nem rendelkező házastársra vonatkozó, az érintett adómegállapítási időszak január 1-jén hatályban levő létminimum 19,2-szeresének megfelelő összeggel évente, amennyiben van saját jövedelme, de az évente nem haladja meg a fenti összeget. Az adóalap adómentes részét a fenti összeg és a feleség/férj jövedelme közti különbség képezi. A saját jövedelembe nem kell beszámítani a tehetetlenségi (rokkantsági) nyugdíjemelés összegét, az állami szociális juttatásokat és a hivatásukra készülő, nappali tagozaton tanulmányokat folytató diákoknak nyújtott ösztöndíj összegét. Az adó alapja az eltartott feleségre vonatkozó adómentes résszel csakis azon adóalany


esetében csökkenthető, akire a korlátlan adókötelezettség vonatkozik, és állandó lakóhelye a Szlovák Köztársaság területén van. A szlovák adótörvény 2004-ben bevezette az adóbónusz fogalmát. Azon adóalany, aki az adómegállapítási időszakban a nem önálló tevékenységből a minimálbér legalább 6-szorosának megfelelő adóköteles jövedelemre tett szert, vagy aki a vállalkozásból, egyéb önálló kereseti tevékenységből a minimálbér legalább 6-szorosát meghaladó adóköteles jövedelemre tett szert, és a vállalkozásából nyereséget mutatott ki, évi kb. 253 EUR összegű adóbónuszra (adó visszafizetésre) jogosult minden eltartott gyermek után, aki az adóalannyal közös háztartásban él. A gyermek háztartáson kívüli ideiglenes tartózkodása nem befolyásolja az adókedvezményre való jogosultságát. Az adóbónusz csökkenti az adó összegét, illetve kifizetésre kerül. Az éves adóbónuszt igényelhetik azon külföldi magánszemélyek is, akik teljesítik a fent említett feltételeket, és egyben az éves jövedelmük legalább 90%-át Szlovákiában szerezték.

2.1.1. Személyi jövedelemadóból származó bevételek

millió SKK millió EUR 2003 31.892 1.058 2004 25.253 838 2005 40.118 1.332 2006 42.100 1.362 2007 47.026 1.561 2008 55.040 1.827 2009 - 1.982 2010 - 1.483 2011 - 1.876 2012 - 2.135


Nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül: jelenlegi vagy előző munkaviszonyból, szolgálati viszonyból, közalkalmazotti

viszonyból, tagsági vagy hasonló viszonyból származó jövedelem, amely során az adóalany a jövedelmét fizető személy részére végzett munkánál köteles a jövedelmét fizető személy utasításait vagy parancsait betartani,

gyakorlati oktatás keretén belül végzett munkáért a tanulóknak és diákoknak járó jövedelem, a szövetkezeti tag, a korlátolt felelősségű társaság cégtársai és ügyvezetői, a betéti

társaság beltagjának munkájáért járó jövedelem, akkor is, ha a szövetkezet vagy a kereskedelmi társaság részére végzett munka során nem kötelesek betartani más személy utasításait,

a Szlovák Köztársaság közjogi méltóságai, az állampolgári jogok biztosa, az Európai Parlament Szlovák Köztársaság területén megválasztott képviselői, a Szlovák Köztársaság ügyészei és a Szlovák Köztársaság egyéb központi államigazgatási szerve vezetőjének külön jogszabályban megállapított fizetése és fizetési pótlékai,

az állami szerv, a területi önkormányzat szerve és egyéb jogi személyek vagy közösségek szervében ellátott tisztségért járó tiszteletdíj, amennyiben nem külön jogszabály alapján a gyanúsítottaknak a vizsgálati fogság idején, valamint az elítélteknek a szabadságvesztés végrehajtásának idején juttatott javadalmazás,


a szociális alapból külön jogszabály szerint juttatott jövedelem, a múltban, jelenlegi vagy jövőbeni nem önálló tevékenység vagy tisztség kapcsán

kifizetett jövedelem, tekintet nélkül arra, hogy az adóalany a jövedelmet kifizető részére valóban elvégezte, végzi, vagy el fogja végezni az említett tevékenységet, illetve ellátja a tisztséget,

szerencsejátékok kapcsán nyújtott szolgáltatásért járó juttatás, a munkavállaló jövedelmének minősül a gépjármű szerzési árának 1%-a, ha a

munkáltató a gépjárművet hivatali (üzleti) és magáncélú használatra a munkavállaló rendelkezésére bocsátja, a használat minden megkezdett hónapjában.

Az adóalapot (rész adóalapot) a nem önálló tevékenységből származó adóköteles jövedelem képezi, melyből le kell vonni a munkavállaló által kötelezően befizetendő biztosítási díjak és hozzájárulások összegét, és a munkavállaló külföldi biztosításának díját, amennyiben a munkavállaló köteles hasonló jellegű külföldi biztosítást kötni. Tehát a bruttó bérből le kell vonni a munkavállaló által kötelezően befizetendő biztosítási díjakat, azaz a bruttó bér 13,4%-át, azután az egy hónapra eső adómentes összeget, 2013. adóévre 311,32 EUR-t, és az így megkapott összegből kell kiszámítani az adót. Az adómérték 19%. (havi 2866,81 Euróig) és 25% (havi 2866,81 Euró felett). Az eltartott, közös háztartásban élő gyermekekre az adóbónuszt is igényelheti a munkavállaló havonta, ez a negatív adó a dolgozó nettó bérét emeli. Az egy gyerekre járó havi adóbónusz 2012. július 1-jétől 21,03 EUR.

Adómentes tételek: a nem önálló tevékenység végzésével összefüggő útiköltség megtérítése olyan

mértékben, amilyen mértékben külön jogszabály szerint az alkalmazott erre jogosult, ideértve a külföldi kiküldetés esetén nyújtott költségtérítést, az említett jogszabályban meghatározott étkezési díjat. E díj 40%-ának megfelelő összegének adómentessége (Magyarországon lévő tartózkodás esetén, pl. a napidíj 39 EUR + ennek 40%-a 15,60 EUR) 2011. január 1-jei hatállyal megszűnt,

az étkezési hozzájárulás napi 2,20 EUR (az étkezési csekk értékének, ami legfeljebb 4 EUR lehet, 55%-a),

a munkáltató által fizetett járulékok, a munkakör végzéséhez szükséges továbbképzés, munkaeszközök térítése, munkavállalói prémium.

Példa A munkavállaló a szlovák átlagbér nagyságú jövedelemnek megfelelő összeget, 805 EUR-t keres havonta. Feleségével együtt neveli két kiskorú gyermekét. Mekkora a munkavállaló havi nettó bére? EUR Bruttó bér 805,00 Szociális biztosítási járulék - 75,67 = (805 * 9,4%) Egészségbiztosítási járulék - 32,20 = (805 * 4%) Szja előleg - 73,30 = (805 – 107,87 - 311,32) * 0,19 Adóbónusz + 42,06 Dolgozó nettó bére 665,89


2.1.3. Önálló tevékenységek

Vállalkozásból származó jövedelemnek minősül: a mezőgazdasági termelésből, az erdő- és vízgazdálkodásból származó jövedelem, az iparengedély alapján (egyéni vállalkozó) végzett vállalkozásból származó jövedelem, a külön jogszabály alapján végzett vállalkozói tevékenységből származó jövedelem,

amely nincs feltüntetve az előző pontokban, (ügyvédek, közjegyzők, háziorvosok, stb.,) a közkereseti társaságok cégtársának és a betéti társaságok beltagjának jövedelme.

Amennyiben nem tartozik a nem önálló jövedelmek közé, egyéb önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül: a műszaki vagy egyéb szellemi alkotáshoz fűződő jogok, ideértve a szerzői jog és a

szerzői jog rokonjogait hasznosításából vagy a jogok átengedéséből származó jövedelem, ideértve az irodalmi és egyéb alkotások saját költségén történő kiadásából, sokszorosításából és terjesztéséből származó jövedelmet is,

az iparengedélyhez nem kötött és vállalkozói tevékenységnek nem számító tevékenységekből származó jövedelmek,

a szakértők és tolmácsok külön jogszabály szerinti tevékenységéből származó jövedelem és

az ingatlanok bérbeadásából származó jövedelem. Az adó tárgya és alapja

Vállalkozásból vagy egyéb önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül: az adóalany vállalkozói vagyonának bárminemű hasznosításából származó jövedelem, azon folyószámlákon lévő pénzösszegek kamatai, amelyeket a vállalkozásból és az

egyéb önálló tevékenységből származó jövedelem elérésével kapcsolatban használnak, a vállalkozás vagy a vállalkozás részének eladásából származó jövedelem, az adós elengedett adóssága vagy az adósság elengedett része, amely összefüggésben

van az adós vállalkozói vagyonának hasznosításával, illetve annak következménye. Az egyéni vállalkozók és más önálló tevékenységgel foglalkozó magánszemélyek (ügyvédek, közjegyzők, háziorvosok, stb.) két módon számíthatják ki az adóalapjukat. Ha bizonylatokkal alátámasztott kiadásokat számolnak el az adózandó jövedelmük terhére, könyvelést kell vezetniük. Ebben az esetben a vállalkozásból származó bruttó bevételükből levonják a vállalkozással kapcsolatos kiadásokat, a szociális és betegbiztosítást, a maradék összegből pedig levonják az adózatlan alapot, és így kapják meg az adóalapot.

Amennyiben az adóalany a feltüntetett jövedelemből a bizonylatokkal igazolt kiadásokat levonja, a teljes adó-megállapítási időszak során köteles nyilvántartást vezetni: a bevételekről és a kiadásokról időrendben, az immateriális és tárgyi eszközökről, amelyek leírásra (értékcsökkenés) kerülhetnek, a készletekről, követelésekről és kötelezettségekről. A feltüntetett jövedelemmel rendelkező adóalany vezethet döntése szerint egyszeres könyvvitelt vagy kettős könyvvitelt is. Ha az általános forgalmi adót nem fizető adóalany nem vonja le bizonylatokkal igazolt


kiadásait, bizonyos jövedelmek összegéből kiadásként levonhatja az összeg 40%-át (diktált költségátalány), de legfeljebb évi 5.040 Eurót, havi 420 Eurót. Amennyiben az adóalany a kiadásait a bekezdés szerint vonja le, kiadásnak minősül az adóalany minden kiadása, 2013. adóévtől beleértve a társadalombiztosítási díjakat és hozzájárulásokat, amelyeket az adóalany köteles befizetni. A társadalombiztosítási díjak, és hozzájárulások összegét utoljára az adóalany a 2012-es adóévben vonhatta le bizonylatokkal igazolt mértékben. Abban az időszakban, amelyben az adóalany ily módon levonja kiadásait, köteles időrendi nyilvántartást vezetni a bevételekről, készletekről és a követelésekről. 2013. január 1-jei hatállyal változást jelent, hogy az ingatlan bérbeadásból származó bevételből csak a tényleges, bizonylatokkal alátámasztott kiadásokat lehet elszámolni, nem lehet 40% költségátalányt érvényesíteni. Egyéni vállalkozások

Amennyiben a természetes személynek nincs más fajta adózandó jövedelme, a vállalkozás nettó adózandó jövedelméből (adóalapból) számítják az adót. Ha az adóalap nem haladja meg az éves létminimum százszorosát, azaz 19.458 EUR-t, le lehet vonni a január 1-jén érvényben lévő létminimum 19,2-szeresének megfelelő adómentes összeget, ami a 2013-as évet nézve 3.735,94 EUR-t tesz ki. Ha az így kapott összeg nem haladja meg a létminimum 176,8 szorosát, azaz 34401,74 €, az adókulcs 19%.

Adómentességek

Az ingatlan bérbeadásából és alkalmi bevételekből származó jövedelem 2011. január 1-jétől 500 EUR értékhatárig adómentes. 2010. december 31-ig az adómentes összeg felső határa a létminimum 5-szöröse volt. Az adóbevallásban nem kell feltüntetni azt a jövedelmet, mely nem képezi adó tárgyát, az adómentes jövedelmet, és azt a jövedelmet, melyből az adó forrásadóval került megfizetésre.

Példa: Tegyük fel, hogy a vállalkozónak 4.200.000 HUF a bevétele és 2.100.000 HUF a költsége. Egy gyermeke van, a feleségének nincsen saját jövedelme. Gyermekek utáni kedvezményen kívül más kedvezményt nem veszek figyelembe. Magyarországon a vállalkozó élt a bejelentési lehetőségével, így a minimálbér után fizeti meg a járulékokat. Magyarország EUR Szlovákia EUR Bevétel 14.000 Bevétel 14.000 Költség 7.000 Költség 7.000 Adóalap 7.000 Rész adóalap 7.000 Szja 700 Leírható összegek Osztalékalap 6.300 Egy vállalkozóra 3.735,94 Közteher 214,3 Feleségére 3.735,94 Családi adókedvezmény 2.500 Adóalap 0 Kivét után 573,7 Gyermekenként adóbónusz 249,24 Összes szja 1.488 Negatív adó - 249,24


Tőkéből származó jövedelem

Tőkevagyonból származó jövedelemnek minősül: az értékpapírok kamata és egyéb hozam, a banki betétkönyveken levő betétek kamata, nyereménye vagy egyéb hozama, ideértve

a betétszámlán és a folyószámlán lévő pénzeszközök kamatát kivéve, ha ez a vállalkozásból szerzett kamatokat érinti,

a nyújtott hitel és kölcsön kamata és egyéb hozama, valamint a közkereseti társaság cégtársa által a társasági szerződés szerint befizetett hozzájárulás kamata,

életbiztosításból származó bevétel meghatározott életkor elérésekor; azonos megítélés alá esik az egyszeri kiegyenlítés vagy az összeg, amelyet az életbiztosítás idő előtti befejezése esetén fizetnek ki,

a váltók hozama, kivéve az eladásukból származó bevétel, a hozam, amely az értékpapír lejártakor az értékpapír névértéke és a kibocsátás

időpontjában meghatározott kibocsátási érték közötti különbségből adódik. Az értékpapír határidő előtti kifizetése esetén a névérték helyett az értékpapír visszavásárlási árát kell feltüntetni,

A Szlovák Köztársaság területén levő forrásból származó jövedelmekből, kivéve a nyújtott hitel és kölcsön kamatát és egyéb hozamát, valamint a közkereseti társaság cégtársa által a társasági szerződés szerint befizetett hozzájárulás kamatának adóját a 43.§ szerint szedik be, ami azt jelenti, hogy terheli a jövedelmet. A forrásadó kulcsa egységesen 19%. A nyújtott hitel és kölcsön kamatából, egyéb hozamából, valamint a közkereseti társaság cégtársa által a társasági szerződés szerint befizetett hozzájárulás kamatából a jövedelmeket az adóalapba (részadóalapba: lásd 2.1.4.) a kiadások levonása nélkül kell beszámítani.

2.1.4. Egyéb jövedelmek

Olyan jövedelmekről van szó, melyek csak véletlenszerű, egyszeri, nem ismétlődő jövedelemnek minősülnek, ezek elsősorban: az alkalmi tevékenységekből származó jövedelmek, ideértve az alkalmi mezőgazdasági,

erdő- és vízgazdálkodási tevékenységekből, valamint az ingóságok alkalmi bérbeadásából származó jövedelem,

az ingatlanok tulajdonjogának átruházásából származó jövedelem, az ingóságok értékesítéséből származó jövedelem, az opciók átruházásából származó jövedelem, az értékpapírok átruházásából származó jövedelmek; e törvény alkalmazásában

értékpapír átruházásának minősül a részesedési jegy visszaadása (kifizetése) is, a korlátolt felelősségű társaságban és a betéti társaságban levő részesedési (tagsági jog)

átruházásából, vagy a szövetkezeti tagsággal járó jogok átruházásából származó jövedelem,

az örökölt műszaki vagy egyéb szellemi alkotások jogához kapcsolódó jogokból származó jövedelem, ideértve a szerzői jog és rokonjogot is,

a nyugdíjak és hasonló jellegű ismétlődő juttatások, a sorsjegyekből vagy hasonló szerencsejátékokból származó nyeremények, továbbá a

reklámversenyekből és sorsolásokból származó nyeremények,


nyilvános versenyeken, sportversenyeken kapott díjak, amennyiben nem olyan adóalanyról van szó, aki a sporttevékenységet egyéb önálló kereseti tevékenység keretén belül végzi.

Az adó alapja (rész adóalap) az adóköteles jövedelem, csökkentve a jövedelem elérése érdekében bizonyíthatóan felmerült kiadásokkal. Amennyiben a felsorolt jövedelemmel kapcsolatos kiadások meghaladják a bevétel összegét, a különbséget nem kell figyelembe venni, azaz a veszteséget nem lehet kimutatni. Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet abban az adó-megállapítási időszakban kell beszámítani az adóalapba (rész adóalapba), amikor azt megfizették, függetlenül attól, melyik adó-megállapítási időszakban szállt át az ingatlan tulajdonjoga a vevőre. A tulajdonjog átruházására vonatkozó szerződés alapján történő részletfizetések esetén, vagy a szerződés, illetve előszerződés alapján átvett előlegek összegét abban az adó-megállapítási időszakban kell beszámítani az adóalapba (rész adóalapba), amikor azokat átvették. Amennyiben az adóalany az alkalmi mezőgazdasági, erdő- és vízgazdálkodási tevékenységekből származó jövedelmek esetén nem érvényesíti az elérésükhöz bizonyítottan befektetett kiadások levonásának jogát, a jövedelemből kiadásként átalányban levonhatja az összeg 25%-át, de legtöbb évi 5.040 eurót. Amennyiben a magánszemélynek a nem önálló tevékenységből szerzett jövedelme mellett egyéb jövedelme is van, adóbevallást kell tennie és minden egyes jövedelemtípust külön fel kell tüntetnie. Az egyes bevételekből leszámolhatja a bevétellel kapcsolatos, törvény által megszabott kiadásait, és a különbség képezi a rész adóalapot. Ezek összeadásával, pedig megkapjuk az éves közös adóalapot.

Jövedelem típusa Bevétel (-) Kiadás Rész adóalap1. bér és fizetés Bruttó bér 13, 4% TB = 2. a) vállalkozás, egyéb önálló kereseti tevékenység 2. b) ingatlan bérleti viszonyból

Teljes jövedelem

Tényleges kiadás, illetve átalány, jövedelem 40%-a maximum 5.040 Euró Tényleges kiadás

=

3. tőkéből származó jövedelem

Teljes jövedelem

- =

4. egyéb jövedelmek Teljes jövedelem

Tényleges kiadás (illetve mezőgazdasági tevékenység esetén a jövedelem 25%-a)

=

Személyi jövedelem közös adólapja: 1 + 2 a, b + 3 + 4 ∑

Le: az adóalanyra vonatkozó, az érintett adó megállapítási időszak január 1-jén hatályban levő létminimum 19,2-szeresének megfelelő összeg: – 3.644,74 EUR. Le: Nyugdíjalapba önkéntesen befizetett összeg max. az adóalap 2%-ig Adóalap kiszámítása ∑ Adó – az adólap x 19% 34.401,74 EUR-ig – adó x 25% 34.401,74 EUR felett Le: adóbónusz minden eltartott gyermek után + 21,03 EUR/gyermek/hónap ha a minimálbér hatszorosának megfelelő (a folyó év július 1-jéhez adóköteles jövedelemre szert tesz. valorizálva van)


2013. január 1-jei hatállyal adóelőleget a magánvállalkozók csak abban az esetben fizetnek, ha az előző év adókötelezettsége meghaladja a 2.500 Eurót. A pénzügyi válság enyhítése érdekében a szlovák parlament 2009. január 1-jei hatállyal jóváhagyta a munkavállalói prémium kifizetését is. A munkavállalói prémiumra azon alkalmazott jogosult, aki az adott adóévben legalább 6 hónapon át munkaviszonyban volt, és csak nem önálló tevékenységből szerzett jövedelemre tett szert Szlovákia területén, és ez a jövedelme elérte a minimálbér 6-szorosát (2012-ben 1.963,20 EUR-t), viszont másfajta jövedelme az adott adóévben nem volt. A munkavállalói prémium kiszámításának módja: ha az alkalmazott bére kevesebb, mint a minimálbér 12-szerese (2012-ben

3.926,40 EUR), a képlet a következő: Az éves adómentes összeg, azaz 3.644,74 EUR-ból kivonódik a minimálbér 12-szeresének az adóalapja (12 * 327,20=3.926,40 - 525,84), azaz 3.400,56 EUR, és a munkavállalói prémium ennek az összegnek a 19%-a, ami = 244,18 x 19% = 46,39 EUR.

ha az alkalmazott bére eléri a minimálbér 12-szeresét, a képlet a következő: (az éves adómentes összegből kivonódik a munkaviszonyból származó jövedelem adóalapja) x 19%.


2.2.1. Működő társaságok száma, társasági adóból származó jövedelmek adózása

Szlovákiában a kereskedelmi társaságok száma évről-évre nő. Míg 2004-ben a társaságok száma 67.143 volt, 2005-ben 76.632-ra, 2006-ban már 86.317-re növekedett, 2012-ben 20.044 került bejegyzésre. Legkedveltebb társasági forma a kft., ezek száma 2004-ben 61.919 volt, 2005-ben 71.152-re növekedett, 2006-ban 80.638-ra, 2008-ban 106.017-re emelkedett, 2011-ben a számuk elérte a 181.834-et és 2012-ben a számuk 19.801-gyel növekedett. A statisztikai adatok szerint 1993 óta a számuk csaknem a tízszeresére nőtt, ugyanis 1993-ban 18.147 kft. működött Szlovákiában. Az alaptőke ennél a társasági formánál 5.000 EUR. A következő leggyakrabban alapított társasági forma az rt., melynek száma 2004-ben 4.341 volt, 2005-ben 4.598, 2006-ban 4.786, 2008-ban 5.227, 2011-ben 7.584-re emelkedett, viszont 2012-en már a számuk 243-mal csökkent. Az alaptőke ennél a társasági formánál 25.000 EUR.

Példa: Ha az alkalmazott bruttó bére 2012-ben 4.000 EUR és a levont kötelező biztosítások összege 13,4%, azaz 536 EUR, a munkaviszonyból szerzett jövedelem adóalapja 3.464 EUR. Az éves általános adómentes összegből (3.644,74 EUR) kivonódik a 3.464 EUR, és a különbözetből, az 180,74 EUR-ból számolt 19%-os adó, azaz 34,34 EUR képezi a munkavállalói prémiumot. A munkavállalói prémium az állami költségvetésből van térítve, és csak az adóév letelte után igényelheti az alkalmazott, vagy a munkaadóján keresztül, vagy pedig az „A” típusú adóbevallás beadásával.


A társasági adóból származó jövedelmek is évről-évre növekedtek. Az állami költségvetésbe befolyó társasági adók nagysága a következőképpen alakult: Adóbevételek

millió SKK millió EUR 2003 29.060,0 964,62 2004 29.653,2 984,31 2005 42.069,2 1.396,41 2006 47.259,2 1.568,72 2007 52.416,4 1.739,91 2008 63 922,1 2.121,82 2009 - 2.129,61 2010 - 1.257,54 2011 - 1.620,46

2012 - 1,733,09 A gazdaságot elsősorban a kivitel húzta, ezen belül főleg az autóipar, és ezt követően az elektronika biztosította a lendületet. Szlovákia bruttó hazai összterméke (GDP) 2008 végére elérte a 67,3 mrd EUR-t, viszont 2009-ben 63,33 mrd EUR-ra csökkent, 2010-ben 76,1 mrd EUR-ra, 2011-ben 82,7 mrd EUR-ra, 2012-ben pedig 90,2 mrd EUR-ra emelkedett folyó árakban kimutatva. A némileg visszafogottabb tempó a kisebb exportteljesítmény számlájára írható, mivel a belső fogyasztás növekedés mértékében nem észlelt csökkenést. A Szlovák Statisztikai Hivatal jelentése szerint a bruttó hazai össztermék 2012-ben az előző évhez viszonyítva 2%-kal nőtt, rögzített árakban 70,5 mrd EUR volt, folyó árakban 3,4%-kal növekedett, azaz 71,463 mrd EUR-ra.

2.2.2. Adó alanya, alapja, módosító tételek, adó mértéke A társasági adó alanya minden olyan belföldi, illetve külföldi illetőségű adózó, cég, melynek a székhelye, illetve állandó telephelye Szlovákiában van. Ide tartoznak a gazdasági társaságok, mint például rt., („akciová spoločnosť, a.s.”) kft.,(„spoločnosť s ručením obmedzeným, spol s r.o.) bt. („komanditná spoločnosť, k.s.”), nyilvános betéti társaságok, („verejná obchodná spoločnosť, v.o.s”), egyesületek, beleértve a lakásszövetkezeteket, az állami vállalatokat, az egyéb állami gazdálkodó szervek, mint a járulékos cégek, költségvetési szervezetek, önkormányzatok, közhasznú társaságok, a közalapítvány, a társadalmi szervezetek, az egyházak, nemzetközi szervezetek, bankintézmények, szociális és egészségügyi biztosítók, nem beruházási alapok, külföldi képviseletek és külföldi személyek. Külföldi illetőségű adózó az a külföldi személy, aki belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet. A belföldi telephely akkor létesül kötelezően, ha a külföldi személy 6 hónapon keresztül, illetve 183 napon túl végez vállalkozói tevékenységet Szlovákiában. Állandó telephelynek számít az olyan hely, illetve Szlovákia területén elhelyezett berendezés, ahol a cég egészben vagy részben végzi a vállalkozói tevékenységét (iroda, ügyvezetésre szolgáló hely, műhely, építkezési terület). Nem minősül telephelynek az a hely, amely csupán a külföldi cég tulajdonában lévő készletek raktározására szolgál. A felsorolt társaságok adókötelezettsége a cégjegyzékbe való bejegyzés napjától


kezdődik és ebből való törlésének napján szűnik meg. Adóévnek a naptári év számít, kivéve azokat a gazdasági társaságokat, amelyek az adóévüket az anyavállalathoz igazítják, és ez esetben adóévnek a gazdasági év számít, melynek kezdetéről az adóhatóságot tájékoztatni kell. Gazdasági év (amely 12 teljes hónapból áll) leteltétől számítva három hónapon belül beszámolót kell készíteni és adóbevallást tenni. A cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozások, melyek jövedelme a vállalkozásból szerzett jövedelem, a 431/2002. számú számviteli törvény szabályainak megfelelő kettős könyvvitellel határozzák meg nyereségüket, illetve veszteségüket. Bizonyos, nem vállalkozásra létrehozott társaságok csak akkor esnek e szabály alá, ha átlépik az adózás rendjéről szóló törvény könyvviteli kötelezettséget szabályozó mérethatárait. A nem vállalkozási célból alapított vagy létrehozott adóalanyok esetében az adó tárgyát azon tevékenységből származó jövedelem képezi, amely során nyereséget érnek el vagy érhetnek el, ideértve a vagyon eladásából vagy bérbeadásból, a reklámtevékenységből és a tagdíjakból származó jövedelmeket. Az adóalap vagy a veszteség megállapítása során az alábbiakból kell kiindulni: A kettős könyvvitelt vezető adóalany esetében a gazdasági eredményből, mely az adóalap megállapítása során a következőképpen módosul: növekszik azokkal az összegekkel, amelyek az adótörvény szerint nem számolhatók el a

kiadások között, vagy amelyeket a kiadások között nem megfelelő mértékben számoltak el, ezek közé tartoznak főleg: - az adományok, reprezentáció (kivéve azokat a reklámtárgyakat, melyeken fel van

tüntetve a cég neve és az egyes darabok értéke nem haladja meg a 16,60 EUR-t), a felügyelő bizottság díjazása, a vállalkozásban kivédhető károk és hiányok, kiadások az alaptőke emelésére, beruházások beszerzése, osztalékok kifizetése, adóhátralékok kifizetése, jövedelemadó, más személy helyett kifizetett adó, a hozzáadott értékadó abban az esetben, ha az adóalany áfa adófizető, és azok a tartalékok, melyeket nem szabályoz az adótörvény. Abban az esetben, ha az értékcsökkenés értéke eltér az adótörvény által megszabott értékcsökkenés számítása módjától, ezt a különbséget is hozzá kell adni, illetve csökkenteni az adóalapot,

növekszik azokkal az összegekkel, amelyek nem a gazdasági eredmény részei, de a törvény szerint az adóalapba tartoznak,

csökken azokkal az összegekkel, amelyek a gazdasági eredmény részei, de az adótörvény szerint nem tartoznak az adóalapba.

A korlátlan adókötelezettségű adóalany adóalapjának részét képezi a külföldön lévő állandó telephely adóalapja is, kivéve, ha az állandó telephely adóalapja negatív, s annak az országnak a törvényei szerint, amelyben az állandó telephely van, az adóalap a veszteséggel csökkenthet. A veszteség megállapítása során ugyanúgy kell eljárni, mint az adóalap megállapításakor. A költséget, amelyre a külön jogszabály szerint tartalékot képeztek és a tartalékképzés kiadásként nem számolható el, abban az adómegállapítási időszakban kell beszámítani az adóalapba, amelyben a költség keletkezik, ha ez a költség egyúttal kiadásként értékelhető. Az adó mértéke 2013. január 1-jétől 19%-ról 23%-ra növekedett.


Az adó összegének kiszámítása előtt az adóalapból a jogi személyeknél le lehet vonni az elhatárolt veszteséget. Az adóból levonható a tárgyévre befizetett adóelőleg és a külföldön levont adó. Az így kiszámított különbözetet kell befizetni az adóhatóság számlájára, legkésőbb az adóbevallás leadása határidejének napján. Az adóelőleg az előző évi bevallásban szereplő éves adókötelezettség függvénye, ha meghaladja az 1.659,70 EUR-t és kevesebb mint 16.596,96 EUR, az adóelőleg az előző évi adó 1/4-e. Amennyiben az éves adókötelezettség magasabb mint 16.596,96 EUR, az adóelőleg az előző évi adó 1/12-e. A végleges éves adó és a befizetett adóelőlegek fennmaradó különbözetét a társasági adóbevallással egyidejűleg, azaz az adóévet követő harmadik hónap végéig kell befizetni, bevallási határidő halasztása esetén június 30-ig.

2.2.3. Adómentes jövedelmek Adómentes jövedelemnek minősül az adóalany azon (nem vállalkozó) tevékenységéből származó jövedelme, amely tevékenység végzése céljából létrejött, önkormányzatok és kerületi (megyei) önkormányzatok vagyonuk bérbeadásából és eladásából származó jövedelme, a csődeljárásban lévő vagyon, a templomi gyűjtésekből, egyházi szertartásokból származó jövedelem, a jogi személyek érdekvédelmi egyesületei, a szakmai kamarák, a polgári társulások, ideértve a szakszervezeteket is, a politikai pártok és politikai mozgalmak alapszabálya vagy alapító okirata szerint beszedett tagsági díjak, az adóhatóság okozta túlfizetések kamatai, lakásszövetkezetek tulajdonában és kezelésében, valamint a lakóközösségek kezelésében levő lakások kezeléséért járó díjak. Nem képezi az adózás tárgyát: az adóból kapott 2%-os támogatás, az ajándékozásból, vagy öröklésből származó jövedelem, a kereskedelmi társaság, szövetkezet vagy hasonló külföldi jogi személy által adózás

után kifizetett osztalék, a kifizetett elszámolási hányad és a kereskedelmi társaság vagy szövetkezet felszámolása során kifizetett felszámolási hányad, kivéve a közkereseti társaság cégtársának és a betéti társaság beltagjának kifizetett osztalékot, továbbá a közkereseti társaság cégtársának és a betéti társaság beltagjának kifizetett felszámolási hányadot a társaság felszámolása esetén, valamint a kifizetett elszámolási hányadot, amennyiben megszűnik a közkereseti társaság cégtársának, illetve a betéti társaság beltagjának tagsága,

új részvények kibocsátásából származó jövedelem, ideértve a részvénycserét is az adóalany felszámolás nélküli megszűnése esetén akkor is, ha a beolvadás, összevonás vagy felosztás a társaság olyan vagyonát érinti, melynek székhelye az Európai Unió tagállamában van.

Nem képezik az adóalap részét a tőkerészesedés felértékelésénél keletkezett, költségként vagy hozamként elkönyvelt különbségek, ha a hozzájárulásként bevitt vagyonra vonatkoznak, amely vagyon a hozzájárulás átvevője részére leírható maradványárból.


2.2.4. Költségelszámolás lehetősége A vállalkozás keretein belül el lehet számolni azokat a költségeket, melyek az adózandó jövedelem elérését, megtartását és biztosítását szolgálják. El lehet számolni a következő költségeket is, melyek a munka- és szociális feltételek megteremtése, valamint az egészségről való gondoskodás érdekében keletkeztek: munkahelyi biztonság- és egészségvédelem, a munkahely higiéniai ellátottsága, az alkalmazottak egészségéről való gondoskodás a külön rendelet értelmében, és a saját

egészségügyi létesítmények költségei, az alkalmazottak tovább- és átképzése, saját művelődési létesítmények, a tanulók

oktatása szakmunkásképző intézményekben, amennyiben a költségeket nem az államigazgatási szerv téríti,

az alkalmazottak étkeztetéséhez való hozzájárulás külön rendelkezés alapján, az alkalmazottak bér- és egyéb munkajogi követelményei a munkajogi előírásokban

rögzített terjedelemben, a hivatali, üzleti utak kiadásai (költségei), ideértve a külföldi kiküldetés esetén nyújtott

költségtérítést az említett jogszabályban meghatározott étkezési díj, a szükséges szállás, tömegközlekedési eszközök igénybevételének kiadásai (költségek),

és egyéb, az ott-tartózkodásból adódó szükségszerű kiadások, a részvények és más értékpapírok teljes beszerzési árának megfelelő kiadások

(költségek) abban az adó-megállapítási időszakban, amelyben sor kerül értékesítésükre, mégpedig az eladásukból származó bevétel összegének megfelelően,

az engedményezéssel szerzett követelés beszerzési árának vagy a követelés névértéke leírásának megfelelő kiadás a követelést növelő késedelmi kamatok és illetékek nélkül,

a bíróság a csődeljárási keresetet vagyonhiány miatt elutasította, vagy a csődeljárást megszüntette, mert az adóalany vagyona nem elegendő a kiadások fedezésére és a csődbiztos javadalmazására, ha az a csődeljárás vagy a kényszeregyezség végeredményéből adódik,

az adós meghalt és a követelés behajtása az adós örököseitől sem lehetséges, az adós vagyona nem elegendő a végrehajtási eljárás költségeinek fedezésére, ez esetben

a bíróság a jogosult javaslatára megállapítja, a követelés beszerzési árának megfelelő kiadás, ha a követelések egyenként nem

haladják meg a 331,94 EUR-t, illetve az adózási év végén a követelések összege egy ugyanazon vevővel szemben nem haladja meg a 331,94 EUR-t, és ha a követelés behajtását végérvényesen elengedik azzal az indokkal, hogy a behajtással járó költségek a követelés értékét meghaladnák,

az adóalany vállalkozói tevékenysége népszerűsítésére fordított reklámköltségek (kiadások), terméke, szolgáltatása, ingatlana, kereskedelmi neve, védjegye, termékei kereskedelmi jelölése, valamint az adóalany tevékenységével összefüggő egyéb jogok és kötelezettségek bemutatását szolgálják az adóalany jövedelmének elérése, biztosítása, fenntartása vagy növelése érdekében,

a felhasznált üzemanyag kiadásai (költségei) a megvásárlás pillanatában érvényes áron, a forgalmi engedélyben feltüntetett fogyasztás alapján, amennyiben ez az adat a forgalmi engedélyből hiányzik, akkor a gépjármű fogyasztását más hiteles bizonylattal kell alátámasztani,

a kiadások, amelyek fedezetére a jövedelmek között elkönyvelt támogatást és


hozzájárulást nyújtottak az állami költségvetésből, a helyi és megyei önkormányzatok költségvetéséből, az állami alapokból és a Nemzeti Munkaügyi Hivatalból,

olyan eszköz értékcsökkenési leírása, amelyet az adóalany közvetlenül nem használ, de az adóalany adóköteles jövedelmének biztosítását szolgálja, és a vagyont átvevő adóalanynak is jövedelmet biztosít, ha a vagyont közvetlen használatra más adóalanynak átadó adóalany termékének, szolgáltatásának vagy termékei eladásához szolgál,

az immateriális és befektetett tárgyi eszközök értékcsökkenései az alábbi amortizációs időtartam szerint:

Leírási csoport Az értékcsökkenés időtartama

1. irodai berendezések, gépjárművek 4 év 2. termelő gépek és hasonló 6 év 3. beépített berendezések 12 év 4. építmények 20 év

az immateriális és befektetett tárgyi eszközök maradványa az eszköz eladással vagy felszámolással történő kiiktatása esetén is,

az immateriális javak beszerzési értéke 2009. április 1-jei hatállyal 1.700 EUR-ról 2.400 EUR-ra emelkedett, a tárgyi eszközök beszerzési értéke pedig 660 EUR-ról 1.700 EUR-ra emelkedett,

nem az adóalany által okozott károk, természeti csapás, és az ismeretlen tettes által okozott kár kiadásnak számít abban az adó-megállapítási időszakban, amelyben ezt a tényt a rendőrség igazolta,

törvényes céltartalékok és módosító tételek képzése, mint pl. elismert áruszállítási és szolgáltatási követelés 360 napon túl lejárt összegének 20%-a, 720 napon túl 50%-a, 1.080 napon túl 100%-a,

az adóalany által a közkereseti társaságnál a cégtársakért, a betéti társaságnál a beltagokért térített biztosítási díjak és hozzájárulások,

az ingatlanadó, ingatlan átruházási adó, az útadó és az olyan tevékenységre vonatkozó illetékek, amely tevékenységből származó jövedelmek adókötelesek,

az általános forgalmi adó, ha az általános forgalmi adót fizető adóalany nem jogosult az adó levonására, vagy az általános forgalmi adó arányos része, ha az adót fizető az adó levonásának lehetőségét együttható segítségével érvényesíti,

hozzájárulások a kiegészítő nyugdíj-takarékpénztárba, amit a munkaadó fizet a munkavállalók után,

elvonások kötelességmulasztás esetén, amennyiben a munkaadó nem teljesíti a csökkent munkaképességű és súlyosan egészségkárosult polgárok foglalkoztatásával kapcsolatban a külön rendelkezés alapján meghatározott részarányt,

jogi személyek társulásához való hozzájárulás a tagságból eredően, amennyiben a társulás a befizetők érdekeinek védelmére jött létre, ideértve a hasonló, külföldön működő társulásokat; a hozzájárulás legfeljebb az elkönyvelt bérek 0,35%-a lehet,

bérleti díj pénzügyi lízing esetén, csak a bérlő által a 26.§ (8) bekezdése szerint érvényesített leírás a bérlet időtartama alatt,

természetes személynek fizetett bérleti díjak, közvetítésért járó díjak, aktuális adó-megállapítási időszakban a természetes személynek kifizetett bérleti díj legfeljebb az adó-megállapítási időszakra vonatkozó arányos összegben ismerhető el.


2.2.5. Veszteségelhatárolás A 2006-2009 évek elhatárolt veszteségét max. 5 közvetlenül egymást követő adózási időszakban lehet érvényesíteni, míg a 2010-es év és a következő évek elhatárolt veszteségét max. 7 közvetlenül egymást követő adó-megállapítási időszakban lehet érvényesíteni, azzal az adó-megállapítási időszakkal kezdődően, amely közvetlenül követi azt az adó-megállapítási időszakot, amelyben a veszteséget kimutatták. A felszámolás, csődeljárás vagy kényszeregyezség megkezdésének napjától a veszteség levonásának lehetősége megszűnik. Ha az adó-megállapítási időszak egy évnél rövidebb, az adóalany az egész évre vonatkozó veszteséget levonhatja. Ha az adóalany, aki a veszteség levonását megkezdte vagy a veszteség levonásához van joga, felszámolás nélkül megszűnt, az adóveszteség levonását a jogutód folytathatja, ha több jogutód van, mindegyiküknek a veszteség arányos levonására van lehetősége, a szerint, milyen arányban szállt át a megszűnt adóalany alaptőkéje az egyes jogutódokra. Ha a jogutód adó-megállapítási időszaka nem egyezik meg a felszámolás nélkül megszűnt adóalany adó-megállapítási időszakával, a jogutód az azt követő adó-megállapítási időszakban folytathatja a veszteség levonását, amelyben a megszűnt adóalany jogutódjává vált. A betéti társaság beltagjának adóalanyként növekszik a vesztesége a betéti társaság veszteségének rá eső részével, vagy csökken a betéti társaság adóalapjának az erre az adóalanyra eső részével.

2.2.6. Forrásadó

A szlovák adótörvény 43.§-ában vannak felsorolva azok a jövedelmek, melyek a forrásadó tárgyát képezik. A forrásadót a jövedelmet kifizető cég köteles levonni és befizetni az illetékes adóhivatal számlájára a kifizetést követő hónap 15-ig. A forrásadó kulcsa 19%, az adó ezáltal rendezettnek minősül. A forrásadót a következő esetekben kell alkalmazni: ha a kifizetett összeg Szlovákia területén végzett jogi ügyletből származik és korlátozott adókötelezettséggel bíró adófizetőnek fizetik ki. Szlovákia területén nyújtott kereskedelmi, gazdasági, műszaki, vagy egyéb tanácsadásért, közvetítési és hasonló szolgáltatásokért, az adóalapot a bruttó bevétel képezi. Ha pl. egy szlovák vállalkozó Magyarország területén szeretne vállalkozni, és felkeresne Magyarország területén egy adószakértőt, aki felvilágosítaná őt a magyarországi jogszabályokról, az adótanácsadónak kifizetett összeg nem képezné az adó tárgyát, mivel a teljesítés nem Szlovákia területén történt. Művészek, sportolók, artisták és a velük fellépő személyek tevékenységéért kifizetett honorárium is a forrásadó tárgya, ha Szlovákia területén lépnek fel, még abban az esetben is, ha közvetítőn keresztül vannak fizetve. Forrásadó tárgya a jogdíj különféle formája, ha a korlátlan adókötelezettséggel bíró személy a korlátozott adókötelezettséggel bíró adófizetőnek fizeti. Mégpedig a szabadalmak, védett eljárások, know-how, az irodalmi, a művészeti vagy a tudományos művek szerzői jogáért kifizetett összeg teljes nagyságában az adólapot képezik. Forrásadó tárgyát képezik még a kifizetett kamatok és egyéb pénzügyi ügyletekből folyó hozamok, hitelek és kölcsönök kamatai, ahol szintén a hozam bruttó nagysága képezi az adóalapot. Szerencsejátékokból kifizetett összeg és különböző versenyekből, tárgy nyeremények értékéből is forrásadót kell levonni. Ha pl. Szlovákiában megrendezett nemzetközi énekversenyen részt vesz egy magyarországi illetőségű énekes, és megnyeri a versenyt, és az első helyezéssel járó nyeremény összege 3.000 EUR (mivel a nyeremény meghaladja az


adómentes 165,97 EUR-t), a rendezvényszervező az egész összegből levonja az adót, azaz 570 EUR-t, és legkésőbb a következő hónap 15-ig átutalja az illetékes adóhivatal számlájára. A győztes énekesnek pedig nettó 2.430 EUR-t fizet ki. Az adótörvény 44.§ értelmében a belföldi személyek bizonyos esetekben kötelesek adóelőleget fizetni Szlovákia területéről származó jövedelemből, ha ez a külföldi személyeknek kerül kifizetésre. Az adóelőleget az adótörvény 15.§-ában megszabott módon kell kiszámítani. Elsősorban az állandó telephely tevékenységéből eredő bevételekből kell biztosítani az adót, kivéve, ha bemutatják az igazolást arról, hogy külön adóelőleget fizetnek a szlovák adóhatóságnak. Az állandó telephely (a 80/1996. törvény 5-ös cikkelye értelmében – azaz a kettős adóztatás elkerülésére hozott magyar és szlovák államközti szerződés értelmében) az a hely, melyen keresztül a külföldi személy végzi a tevékenységét Szlovákia területén (cég fiók, kirendeltség, iroda, műhely). Szlovákia területén elhelyezett ingó tárgyak és ingóságok bérletéből származó bevételből is adóelőleget kell fizetni.

3. Forgalom adóztatása

3.1. Általános forgalmi adó Az általános forgalmi adóbevételek alakulása

millió SKK millió EUR 2003 83.795,00 2.503,75 2004 99.575,55 3.305,32 2005 122.424,00 4.063,73 2006 128.459,90 4.263,09 2007 135.977,50 4.513,62 2008 139.557,20 4.632,51 2009 - 3.846,38 2010 - 4.431,53 2011 - 4.753,09 2012 - 4,307,16

A hozzáadottérték-adót (DPH = áfa) a 222/2004-es törvény szabályozza, mely 2004. május 1-jén lépett hatályba, azaz Szlovákia Európa Unióba való belépése napján. E törvény megváltoztatta a regisztráció szabályait, az adóalany fogalmát, a hozzáadottérték-adó elszámolásának módját az uniós tagállamok és Szlovákia között; a bizonylat formáját, melyen vissza lehet igényelni a hozzáadottérték-adót, valamint a külföldi személyek DPH visszaigénylését. Az áfa alanyiság és az EU adószám azonos fogalmat és regisztrációs eljárást jelent. Abban az esetben, ha a belföldi vállalkozónak a bevétele az egymást követő 12 naptári hónap alatt meghaladja a 49.790 EUR-t, köteles a következő hó 20-ig kérvényezni az illetékes adóhivatalban a nyilvántartásba vételét. Ezen kívül bármely belföldi magánszemélynek vagy társaságnak, mely az EU tagállamaiból vásárol árut, még mielőtt a behozott áru értéke meghaladná a 13.941,45 EUR-t, köteles személyét az illetékes adóhivatalban hozzáadottérték-adó alannyá bejegyeztetni. Amennyiben az a jogi vagy természetes személy, aki belföldön nem rendelkezik


székhellyel, állandó telephellyel vagy fióküzemmel, és aki külföldön vállalkozik és belföldön adóköteles tevékenységet kezd meg, késedelem nélkül köteles kérni a Pozsonyi Adóhivatalnál a nyilvántartásba vételét. Ugyanez a rendelkezés érvényes arra a külföldi személyre is, aki küldeményszerű eladás formájában szállít terméket Szlovákiába, és a termék adó nélküli összértéke a naptári évben eléri a 35.000 EUR-t. Az adóalany kérvényezheti a nyilvántartásból való törlését, ha belföldön megszüntette az adózás tárgyát képező tevékenységét. Amennyiben tovább vállalkozik a nyilvántartásból való törlését leghamarabb egy évvel az adóalanyisága keletkezésének napját követően kérheti, ha a megelőző 12 egymást követő naptári hónapban a forgalma nem érte el a 35.000 EUR-t. A hozzáadottérték-adóról szóló törvény rendelkezései alapján általános forgalmi adó tárgyi hatálya alá esik az adóalany által belföldön teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, az Európai Közösségen belülről történő termékbeszerzés, valamint a termékimport a harmadik országokból. A forgalmi adó kulcsa kétsávos, az általános adókulcs 19%, a kedvezményes adókulcs, pedig 10%. 2007. január 1-jével a gyógyszerek és az egészségügyi eszközök 10%-os adókulcs alá esnek és 2008. január 1-jétől a nyomdai termékek adókulcsa is 10%-os. 2010. május 1-jétől 2010. december 31-ig még egy kedvezményes 6%-os adókulcs volt hatályban a friss hústermékekre, tejre és mézre, amennyiben ezeket a termékeket húsfeldolgozó üzem vagy élelmiszerüzem egyenesen értékesítette. 2011. január 1-jétől átmeneti időszakra, ameddig az államháztartás hiánya nem csökken 3% alá, az általános adókulcs Szlovákiában 20%. Adómentes tevékenységek a következők:

postai szolgáltatások, egészségügyi ellátás, szociális ellátás, oktatási és nevelési szolgáltatások, tagsági viszonyon alapuló egyéb szolgáltatások, testnevelési és amatőr-sport szolgáltatások, kulturális szolgáltatások, ha a szolgáltató nem vállalkozási céllal alapult, pénzgyűjtés, közszolgálati rádiós- és televíziós szolgáltatások, kivéve a reklámokat, biztosítási szolgáltatások, ingatlan értékesítése (adómentes az építmény vagy egy részének értékesítése, beleértve a telket, ha az értékesítésre 5 évvel az építmény használati engedély kiadása után kerül sor), ingatlan bérbeadása (az adóalany, aki ingatlant ad bérbe másik adóalanynak, úgy is dönthet, hogy nem teszi adómentessé és a bérleti díjra felszámolja az adót), pénzügyi szolgáltatások, postai bélyegek és okmánybélyegek eladása, szerencsejáték és hasonló játékok szolgáltatása. E szolgáltatásokhoz kapcsolódó beszerzésekre nem érvényesíthető adólevonási jog.

Adómentes a másik tagállamba történő termékértékesítés, ha ezt belföldi azonosító adószámmal rendelkező eladó adja el olyan vevőnek, aki saját országában adóazonosító számmal rendelkezik. Adómentes az új közlekedési eszköz (ha a használatba helyezés időpontjától nem telt el több mint 6 hónap, vagy a futott km nem több mint 6.000 km) értékesítése másik tagállam területére. Adómentes a Közösségen belülről származó, belföldön beszerzett termék bizonyos törvény által megszabott feltételek mellett. Adómentes a háromszögügylet is, ha az ügylet tárgya ugyanaz a termék és három különböző tagállamban nyilvántartásba vett adóalany bonyolítja le. Adómentes a belföldi személyszállítás, ha a szállítás külföldre irányul, vagy fordítva. Adómentes a termék és szolgáltatásexport harmadik állam területére. Adómentes az olyan termék importja is, amelynek adóalany általi belföldi értékesítése adómentes volna.


Az adóalanyt nem illeti meg adólevonási jog: vendéglátás és szórakoztatás céljából vásárolt termékekből, visszaváltható palackok vásárlásából. Személygépkocsi vásárlása és bérlése esetén, valamint a személygépkocsi tartozékainak vásárlása esetén viszont, amennyiben 2009. december 31. után történt a vásárlás, adólevonási jogot lehet érvényesíteni. Adóalany az adólevonási jogát csak akkor érvényesítheti, ha vállalkozás célját szolgálja a vásárlás és kibocsátott számlával, illetve vámhivatal által igazolt behozatali okirattal rendelkezik. Az adóalany köteles az egyes adó-megállapítási időszakok szerint részletes nyilvántartást vezetni a teljesített értékesítésről, a beszerzett termékekről és szolgáltatásnyújtásról. Az adóalany köteles az értékesítés napjától számítva legkésőbb 15 napon belül számlát kibocsátani. A számla elektronikusan is kibocsátható, ebben az esetben hiteles elektronikus aláírással kell ellátni. A számlának tartalmazni kell a teljesítő és a vevő nevét, címét, adószámát, a számla sorszámát, a számla kibocsátásának keltét, az értékesítés napját, az értékesítés tárgyát, mértékét és fajtáját, az adó alapját, az adó nélküli egységárát, az adó mértékét, és az adó teljes összegét. Számlának minősül a regisztrációs pénztárgép által kibocsátott számla abban az esetben, ha a fizetett végösszeg nem haladja meg az 1.000 EUR-t, a tömegközlekedés által kibocsátott menetjegy, a bérleti szerződés, ha tartalmazza a számla tartozékait, a villany-, gáz-, víz- és hőszolgáltatásról szóló szerződés, autópályamatrica alsó része és más bevételi elismervény, ha a számla bruttó összege nem haladja meg a 100 EUR-nak megfelelő pénzösszeget. Számlának minősül és adólevonásra jogosít az a bizonylat is, mely 1.600 EUR-t meg nem haladó vásárlás esetén van kibocsátva és a fizetés készpénzt helyettesítő eszközzel történik, pld. bankkártyával. Ezen számlákból az áfa úgy is levonásba helyezhető, hogy nem tartalmazzák a vevő nevét és adatait. A harmadik országokból behozott árunál a Vámhivatal hivatott kivetni az importadót, az uniós tagállamokból behozott áru, illetve szolgáltatásoknál az önadózás érvényes. 2010. január 1-jei hatállyal a szlovák parlament jóváhagyta a belföldi kapcsolt vállalatok csoportos bejegyzésének lehetőségét, és a hozzáadottérték-adó csoportos elszámolásának lehetőségét.

2012. október l-jei hatállyal elfogadott változtatások: Amennyiben az új ingatlan értékesítéséből származó bevétel meghaladja a

49.790 EUR-t az adóalany adófizetővé válik azonnal, még abban az esetben is, ha előleget is vesz fel az értékesítésre.

Szigorodtak a kötelező és az önkéntes áfa regisztráció feltételei. Kockázati tényezők csökkentése érdekében a rizikós célcsoportba tartozó személyek csak abban az esetben kapják meg az áfa regisztrációt, ha megfizetik az adóhatóság által meghatározott „adó garanciát”, mely 1.000 – 500.000 EUR-ig szabható ki. A rizikós csoportba azon személyek tartoznak, akik olyan cégek alapítói, ügyvezetői, társai stb. voltak, melyek több mint 1.000 EUR adótartozást halmoztak fel, illetve rendszeresen nem teljesítették időben az adóhatósággal szembeni kötelezettségeiket.

Az adóbevallási időszak az új áfa alanyoknál csak egy naptári hónap lehet. Az értékesítést befogadó személy (összhangban az EU direktívával) garantálja a szállító

által meg nem fizetett hozzáadottérték-adót, amennyiben az értékesítést befogadó személynek tudomása volt, vagy tudomást szerezhetett arról, hogy a szállító nem fizeti meg az esedékes hozzáadottérték-adót.

Adómentes Közösségen belüli termékértékesítés esetén igazoló okmányokra vonatkozó szigorítások bevezetése.

Hatóság általi áfa alanyiság megszüntetése, amennyiben az adóalany nem teljesíti az


adóhatósággal szembeni kötelezettségeit. Amennyiben szlovák áfa alany más tagállambeli áfa alanytól vásárol viszontértékesítés

céljából gépjárművet, köteles erről részletes nyilvántartást vezetni és ezt az áfa bevallás leadásának határidejéig leadni az illetékes adóhatóságnak.

2013. január 1-jei hatállyal a gépjárművek hosszú távú bérbeadása esetén nem adóalanyi személy részére, a teljesítés helye az a hely, ahol a bérbevevő lakhelye, tartózkodási helye, székhelye található.

3.2. Fogyasztási adók A fogyasztási adóbevételek alakulása

millió SKK millió EUR 2003 38.047,0 1.262,93 2004 43.400,5 1.440,65 2005 49.997,7 1.659,63 2006 52.146,8 1.730,96 2007 59.691,1 1.981,38 2008 57.419,3 1.905,97 2009 - 1.835,38 2010 - 1.944,97 2011 - 2.001,69 2012 - 1.979,97

A fogyasztási adókat 6 törvény szabályozza: az ásványi olajak fogyasztási adóját a 98/2004-es, a dohányáruk adóját a 106/2004-es, az alkohol utáni fogyasztási adót a 530/2011-es, a sör fogyasztási adóját a 107/2004-es, a bor utáni fogyasztási adót a 104/2004-es törvény szabályozza, az elektromos áram, szén és a gázolaj fogyasztási adóját pedig 2008. január 1-jei hatállyal a 609/2007-es törvény szabályozza. Ezen adók csak azokat a személyeket érintik, akik gyártják és importálják az EU tagállamaiból és a harmadik országokból a felsorolt árut. Adózási területnek számít Szlovákia területe, melyen ezek a termékek jövedéki adó alá esnek. Adóraktárnak számít az a hely, ahol az adó tárgya külön engedély alapján van gyártva, feldolgozva, raktározva, tárolva és szállítva anélkül, hogy a jövedéki adó meg lenne fizetve. Adóraktár lehet üzem, gyártási terület, raktár, amennyiben Szlovákia területén található. Az adóalany (természetes vagy jogi személy), amely szeretne üzemeltetni ilyen adóraktárt, írásos kérvényt kell benyújtson az illetékes vámhivatalhoz a nyilvántartásba vételre, illetve az engedély kiadására. A vámhivatal a körülmények átvizsgálása után, a kérvény beadását követő 60 napon belül kiadja a kérvényezőnek a nyilvántartásba vételi számot és az engedélyt az adóraktár üzembe helyezésére. Adókötelezettség azon a napon keletkezik, amikor: a jövedéki adó tárgyát kiadják az adóraktárból a vevőnek, saját használatra elfogyasztják az adóraktáron belül, a jövedéki adó tárgya az adóraktáron kívül van gyártva, a harmadik országokból

importált áru, melyre a vámhivatal előírásai vonatkoznak, kivitel esetén a harmadik országok területére való kivitel.


Abban az esetben nem tartozik a fogyasztási adó alá a bor, sör, alkohol, dohányáru, ha ezek a nemzetközi repülőterek tranzitterületén, illetve a repülőgép fedélzetén kerülnek árusításra. Az adó visszaigénylése írásos kérvény alapján történik negyedévente a Pozsonyi Vámhivatalnál, legkésőbb a negyedévet követő hónap 25-ig. Az összes jövedéki adó egyedüli kezelője a vámhivatal. A vámhivatal végzi az adófelügyeletet és az adóellenőrzést is. Az adózási időszak egy hónap. Az adó tárgya: az adóterületen gyártott bor, sör, alkohol, dohányáru, ásványolaj, elektromos áram, szén és gázolaj, és az adóterületre harmadik országokból importált felsorolt áru. A fogyasztási adó alapja: 100% alkohol 20°C hőfoknál, hektoliterben kifejezve, bor mennyisége hektoliterben kifejezve, sör mennyisége hektoliterben kifejezve, dohányáru kilogrammra átszámítva, kivéve a cigarettát, amely darabban van kifejezve, az ásványi olajáru literben kifejezve 15 foknál, illetve kilogrammban kifejezve, az elektromos áram kilowattórában kifejezve, szén tonnában kifejezve, gázolaj kilowattórában kifejezve. Az adó kiszámítási módja és a meghatározott adómérték a következő: az alkoholnál az adóalap szorozva az adókulccsal

- az alkohol általános adókulcs 939,38 EUR/hl/a, 2010. március 1-jétől: 1.080,00 EUR/hl/a

- kedvezményes adókulcs 469, 69 EUR/hl/a, 2010. március 1-jétől: 540,00 EUR/hl/a

- azon kistermelőre vonatkozik, aki legfeljebb 43 l/a. mennyiségben, saját kitermelt gyümölcséből főzet ki párlatot a nagyüzemben.

a boradónál az adóalap szorozva az adókulccsal - csendes bor 0 EUR/hl, - pezsgős bor 79,66 EUR/hl, - pezsgős bor, ha az alkoholtartalma nem haladja meg a 8,5% alkohol fokot,

56,42 EUR/hl, - melléktermékek 82,98 EUR/hl, az alkoholtartalma nem haladhatja meg a 22%

alkoholfokot. a söradónál az adóalap szorozva a sör koncentrációs fokával (Plató) és az adókulccsal

- az általános adókulcs 1,65/Plató fok/hl, - kedvezményes adókulcs (kis sörüzemnél) 1,22 EUR/Plató fok/hl,

a dohányárunál az adóalap szorozva az adókulccsal - szivar, vékony szálú cigaretta = 69,70 EUR/1.000 db, - dohány = 64,06 EUR/kg, - cigaretta: specifikus része 52,44 EUR/1.000 db + százalékos része 24% a cigaretta

árából, minimális adókulcs 81,32 EUR/1.000 db. az ásványi olaj fogyasztási adója

- motorbenzin (nomenklatúra kódja 27101141) 514,50 EUR/1.000 l, - motorbenzin (nomenklatúra kódja 27101131) 597,49 EUR/1.000 l, - közép olaj = 481,31 EUR/1.000 l,


- gázolaj = 481,31 EUR/1.000 l, változás 2010. február 1-jétől: 368 EUR/1.000 l, - gázosított szénhidrátok 26,55 EUR/1.000 kg, - fűtésre használt gázosított szénhidrátok 0 EUR/1.000 kg,

az elektromos áramnál az adóalap szorozva az adókulccsal - az elektromos áram adókulcsa 2008. július 1-jétől – 2009. december 31-ig 0,66

EUR/MWóra, 2010. január 1-jétől 1,32 EUR/MWóra, a szén fogyasztási adójánál az adóalap szorozva az adókulccsal

- a szén fogyasztási adókulcsa 10,62 EUR/tonna, a földgáz fogyasztási adójánál az adóalap szorozva az adókulccsal

- a meghajtó üzemanyag adókulcsa 2008. július 1-jétől – 2009. december 31-ig 6,63 EUR/MWóra, 2010.január 1-jétől 13,27 EUR/MWóra,

- a meleg előállításához használt üzemanyag adókulcsa 2008. július 1-jétől 0,66 EUR/MWóra.

4. Vagyoni típusú adók Az örökösödési adó, az ajándékozási adó és az ingatlan átvezetése utáni adó 2004. január 1-jei hatállyal megszűnt. A helyi adók között találhatunk vagyoni típusú adókat.

2012. október 1-jei hatállyal bevezetésre került az L, M1 és N1 kategóriába tartozó Szlovákiába importált gépjárművekre a regisztrációs adó. A regisztrációs adó mértéke attól függ, mekkora az gépjármű motorteljesítménye, az adó azt a személyt terheli, mely elsőként importálja Szlovákia területére a gépjárművet.

Motorteljesítmény

(kW)

Illeték mértéke Motorteljesítmény

(kW)

Illeték mértéke

0 – 80 33 EUR 132 – 143 787 EUR

80 – 86 167 EUR 143 – 154 957 EUR

86 – 92 217 EUR 154 – 165 1.157 EUR

92 – 98 267 EUR 165 – 176 1.397 EUR

98 – 104 327 EUR 176 – 202 1.697 EUR

104 – 110 397 EUR 202 – 228 2.047 EUR

110 – 121 477 EUR 228 – 254 2.467 EUR

121 – 132 657 EUR 254 felett 2.997 EUR

5. Egyéb adók

5.1 Helyi adók A helyi adók és egyéb helyi illetékek kiszabását az 582/2004-es törvény szabályozza, amely 2005. január 1-jén lépett érvénybe.


Ide tartoznak a következők: ingatlanadók: földadó, épületek utáni adó, lakások és egyéb nem lakás célú

ingatlanadók, ebadó, közterület használati adó, szállásadó, játékautomata gépek utáni adó, nem játékautomata gépek utáni adó, város történelmi részébe való behajtás, illetve ott tartózkodás utáni adó, atomberendezések utáni adó, kommunális hulladék utáni illeték. Ezeket az adókat és az illetéket a megyei önkormányzatok vetik ki, és a város, illetve a község kasszájába folynak be. Az ingatlanadóhoz a telekadó, az építményadó és a lakásadó tartozik. A telekadó tárgya a Szlovákia területén található szántóföldek, szőlők, gyümölcsösök, legelők, kertek, erdők, halastavak, építési és egyéb telkek. A bevallást többnyire a tulajdonosnak kell megtenni, azonban az állam tulajdonában lévő földekről azok kezelője teszi meg a bevallást. Az építményadó esetében az adó tárgyát olyan építmények alkotják, amelyeknek egy vagy több, föld alatti vagy föld feletti szintje van, és amire kiadták a műszaki engedélyt. Lakásadót az olyan lakások, üzletek, garázsok tulajdonosai fizetnek, akiknek ez az ingatlanjuk lakóházban található. Az ingatlanadót a községek számítják ki úgy, hogy az általuk kiszabott díjjal szorozzák be az ingatlan alapterületét. A telkek esetében a föld értékét és a terület nagyságát veszik figyelembe. Az adómértéket a törvény határozza meg. A telekadó éves mértéke az adóalap 0,25%-a. Az építményeknél az alapdíj 0,033 EUR minden beépített négyzetméterre. A lakások esetében is az alapdíj 0,033 EUR négyzetméterenként. Ezeket az alapdíjakat azonban a helyi önkormányzat általános érvényű rendeletben növelheti és csökkentheti is. Az adóbevallást csak azoknak kell benyújtani, akik az előző évben új házat, lakást, telket és egyéb ingatlant vásároltak. A bevallásnál mindig a folyó év január elsejei helyzetet kell kimutatni. A községek mentesíthetik az adófizetés alól a 62 év feletti nyugdíjasokat, az egészségkárosultakat, hátrányos helyzetűeket, kórházakat, szociális otthonokat, múzeumokat, könyvtárakat, színházakat és egyéb olyan intézményeket, amelyek közösségi feladatokat látnak el. Ingatlanadót nem kell fizetni az állami iskolák és egyházi ingatlanok után. A többi helyi adót a község szabja ki. Az említett törvény szerint helyi adónak számít a gépjármű utáni adó is, amelyet a megyei önkormányzatok vetnek ki, viszont az adó behajtásával az adóhatóságok foglalkoznak. Tehát a gépjármű adójának mértékét a megyei önkormányzatok szabják ki. Adózónak csak az a természetes vagy jogi személy számít, aki a gépjárművet vállalkozás céljára használja és a gépjármű a tulajdonában van, vagy olyan gépjárművet használ a vállalkozásban, mely gépkocsi olyan személy tulajdonában van, aki elhalálozott, cég esetében megszűnt, vagy olyan személy tulajdonában van, aki nem vállalkozik, vagy akinek a székhelye vagy lakóhelye külföldön van. 2008. január 1-jétől annak a munkáltatónak is keletkezik adókötelezettsége, aki év közben az alkalmazottját kiküldi a munkavállaló gépjárművével szolgálati útra. 2006-tól a vállalkozásra használt autókat abban a járásban kell regisztráltatni, ahol


azokat a cég fiókja használja. 2008. január 1-jétől az adózási kötelezettség létrejöttétől és megszűnésétől számított 30 napon belül bejelentési kötelezettsége van annak a magánszemélyek vagy társaságnak, aki vállalkozásra használja a törvényben felsorolt gépjárművet, ill. annak a munkáltatónak, aki a munkavállaló gépjárművével küldi ki szolgálati útra alkalmazottját. Az adóbevallás elkészítésének határideje az adózási évet követő január 31. Adóelőleget azon adóalanyoknak kell fizetni, akiknek az adójuk, ill. a feltételezett adójuk meghaladja a 660 EUR-t. A személyautók gépjárműadója a hengerűrtartalomtól függően van megszabva, legkisebb mértéke 900 cm³-ig 60,98 - 67,18 EUR (megyei önkormányzattól függően), a legmagasabb 3.000 cm³ felett 209,12 - 235,75 EUR. Az autóbuszok és haszongépjárművek útadója azok súlyától függően van megszabva, a legkisebb mérték egy tonnáig 88,35 EUR, a legmagasabb 30 tonna felett 2.568,71 EUR évente (Nitra Megyére vonatkozó adatok).

5.2. Ökoadók

Légszennyezésért fizetendő díjak kiszabását Szlovákiában a légkör védelméről szóló és a légkörszennyezésért fizetendő díjakról szóló Tt. 401/1998 számú többször módosított törvény szabályozza, mely szerint ökoadót kell fizetni annak érdekében, hogy korlátozva legyen a károsanyag-kibocsátása. Helyi illetéket a kommunális hulladék és az építkezési hulladék után a helyi önkormányzat ró ki. Az adó mértéke legalább 0,0033 EUR és max. 0,0531 EUR l liter hulladék után, ill. l dm3 kommunális hulladék után. A háztartásban lévő hulladékért személyenként minimum 0,0066 EUR-t szab ki az önkormányzat, maximum pedig 0,1095 EUR-t szabhat ki.


6.1. Járulékok alakulása A társadalombiztosítási járulékok összege 2013. január 1-jétől, táblázatba foglalva: EUR

Járulékfajta Alkalmazott MunkaadóKötelezően biztosított

egyéni vállalkozó

Önkéntesen biztosított személy

Betegbiztosítás A járulék mértéke 1,4% 1,4% 4,4% 4,4%A kivetési alap alsó határa 337,70 337,70 393,00 393,00A járulék összege 4,72 4,72 17,29 17,29A kivetési alap felső határa 3.930,00 3.930,00 3.930,00 3.930,00A járulék összege 55,02 55,02 172,92 172,92

Járulékfajta Alkalmazott Munkaadó Kötelezően biztosított

egyéni vállalkozó

Önkéntesen biztosított személy

Nyugdíjbiztosítás - öregségi A járulék mértéke 4% 14% 18% 18%A kivetési alap alsó határa 337,70 337,70 393,00 393,00


Jegyzetek a táblázathoz: A kivetési alap alsó határa a munkaviszonyból származó bevételnél azonos a minimálbér

összegével, mely minden évben január 1-jétől változik, 2013. január l-jétől 337,70 EUR. A vállalkozóknál 2013. január 1-jétől a kivetési alap alsó határa

393,00 EUR (általános kivetési alap 9.432 EUR 1/12-ének az 50%).

A járulék összege 13,50 47,27 70,74 70,74A kivetési alap felső határa 3.930,00 3.930,00 3.930,00 3.930,00A járulék összege 157,20 550,20 707,40 707,40- rokkantsági A járulék mértéke 3% 3% 6% 6%A kivetési alap alsó határa 337,70 337,70 393,00 393,00A járulék összege 10,13 10,13 23,58 23,58A kivetési alap felső határa 3.930,00 3.930,00 3.930,00 3.930,00A járulék összege 117,90 117,90 235,80 235,80Munkanélküli biztosítás A járulék mértéke 1% 1% – 2%A kivetési alap alsó határa 337,70 337,70 – 393,00A járulék összege 3,37 3,37 – 7,86A kivetési alap felső határa 3.930,00 3.930,00 – 3.930,00A járulék összege 39,30 39,30 – 78,60Garanciális alap A járulék mértéke – 0,25% – – A kivetési alap alsó határa – 337,70 – – A járulék összege – 0,84 – – A kivetési alap felső határa – 3930,00 – – A járulék összege – 9,82 – – Tartalékalap A járulék mértéke – 4,75% 4,75% – A kivetési alap alsó határa - 337,70 393,00 – A járulék összege - 16,04 18,66 – A kivetési alap felső határa - 3.930,00 3.930,00 – A járulék összege - 186,67 186,67 – Balesetbiztosítás A járulék mértéke – 0,8% – – A kivetési alap alsó határa – valóság – – A járulék összege – 2,70 – – A kivetési alap felső határa – valóság – – A járulék összege – 31,44-999 – – Egészségügyi biztosítás A járulék mértéke 4% 10% 14% 14%A kivetési alap alsó határa 337,70 337,70 393,00 393,00A járulék összege 13,50 33,77 55,02 55,02A kivetési alap felső határa 3.930,00 3.930,00 3.930,00 – A járulék összege 157,20 393,00 550,20 – Összesen: 13,4% 35,2% 47,15% – járulék min. összege: 47,27 116,79 185,29 – járulék max. összege: 526,62 1.383,35 1.852,99 –


A kivetési alap felső határa 2013. január 1-jétől egységesen 3.930,00 EUR. Az egyéni vállalkozókra vonatkozó egészségügyi biztosítás alapja minden év január l-

jével, míg a társadalombiztosítás alapja évente július 1-jével változik. 2013-tól megváltozott az alap kiszámításának módja is: a vállalkozásból származó adóalaphoz hozzá kell adni a befizetett egészségügyi és társadalombiztosítási járulékokat, majd ezt az összeget kell elosztani azoknak a hónapoknak a számával, amiben vállalkozási tevékenységet folytatott és végül egy fokozatosan csökkenő meghatározott koefficienssel (a koefficiens értéke 2013-ban 1,9, 2014-ben 1,6, 2015-ben 1,486).

Amennyiben előző évben a vállalkozásból származó bruttó jövedelme nem haladja meg a minimális kivetési alap 12x-szeresét, azaz a 2012-es adóévben 4.716 eurót, az egyéni vállalkozónak nem kell kötelezően társadalombiztosítási járulékot fizetni, csak egészségügyi biztosítási járulékot.

Az egyéni vállalkozók számára a munkanélküliségi biztosítás nem kötelező. Az önkéntesen biztosított személy a megszabott határok között maga dönti el, melyik

biztosítást fogja önkéntesen fizetni. Ha az öregségi nyugdíjbiztosítást választja, akkor fizetnie kell a tartalékalapot is.

A balesetbiztosítási járulékot a valódi kivetési alap szerint kell megállapítani.

A munkáltató egyéb költségei: étkeztetési hozzájárulás napi 2,20 EUR, az étkezési csekk értékének 55%-a, szociális alap képzése, a bruttó bér 0,6-1%, fizetett szabadság 4 hét, illetve 33 éves életkor után + 1 hét, az alkalmazott betegsége esetén az első 10 napért járó betegsegély kifizetése (a

betegsegély kivetési alapja az előző naptári év betegbiztosítási alapjának éves átlagából van kiszámítva. Az első 3 napért járó táppénz az ily módon kiszámított kivetési alap 25%-a, a többi napért járó táppénz, pedig a kivetési alap 55%-a).

2013. január 1-jével életbe lépett változások a társadalombiztosításban 2013. január 1-jétől úgy az alkalmazottnak, mint a munkáltatónak kötelezően járulékot kell fizetniük a munkavégzésről szóló megállapodás, a munkatevékenységről szóló megállapodás, valamint a hallgatói megállapodás alapján szerzett jövedelemből is. 2012-es év végéig a munkáltató e megállapodások alapján szerzett jövedelemből az adón kívül, csak a baleseti és a garanciális biztosítási járulékot vonta le, összesen 1,05%-ot. 2013. január 1-jétől a járulékfizetés több csoportra lett osztva. A hallgatói brigádmunkáról szóló szerződés alapján dolgozó 18 év alatti középiskolásoknak és az egyetemistáknak a járulékfizetési kötelezettségük a legkisebb. A 18 év alatti és 66 EUR-nál kevesebbet kereső középiskolásoknak és azoknak az egyetemistáknak, akik nem keresnek többet 155 EUR-nál amennyiben egy ugyanazon munkáltatónál szabálytalan jövedelemre tesznek szert, továbbra sincs járulékfizetési kötelezettségük és a munkáltató csupán a baleseti és a garanciális biztosítási járulékot fizeti utánuk. Az öregségi nyugdíjasok és a szabálytalan jövedelemmel rendelkező személyek az adón kívül 2013-tól az öregségi nyugdíjbiztosítási járulékot és a tartalékalapot is fizetik. A munkavégzésről szóló megállapodás alapján foglalkoztatott munkavállalóknak a járulékokat teljes mértékben fizetni kell, mind a szociális, mind az egészségügyi biztosítási alapba, ugyanúgy, mint a rendes munkaviszonyban lévő alkalmazottaknak. A diákokkal kötött brigádszerződésen, valamint a rokkantnyugdíjasokkal és az öregségi nyugdíjasokkal kötött megállapodáson kívül, 2013-as évtől, minden egyes munkavégzésről


szóló megállapodást be kell jelenteni az illetékes egészségügyi biztosítónak is. Azon megbízási szerződés alapján dolgozó személyek, melyek kötelezően fizetik a betegbiztosítást, ideiglenes munkaképtelenség esetén munkaképtelenségi járadékra jogosultak. A korkedvezményes nyugdíjasok 2013. márciusától nem vállalhatnak brigádmunkát sem, ellenkező esetben nem jogosultak a korkedvezményes nyugdíjra. A munkanélküliek viszont továbbra is végezhetnek kereseti tevékenységet, amennyiben a bér vagy jutalom nem haladja meg a létminimum 65%-át, azaz 2013-ban nettó havi 126 EUR-t.

Szlovákiában nincs megszabva a minimális nyugdíj mértéke, csak abban az esetben, ha az egyén korkedvezménnyel szeretne nyugdíjba menni. A korkedvezményes nyugdíjat a szociális biztosító csak akkor ítéli oda, ha a nyugdíjat igénylő legalább 10 évig fizette a nyugdíjalapot, és a kiszámított öregségi nyugdíj nem lehet kevesebb, mint a létminimum 1,2-szerese. A létminimum Szlovákiában 2012. július 1-jével 189,83 EUR-ról 194,58 EUR-ra emelkedett.

6.2. Nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszer A nyugdíjbiztosítási rendszer jelenleg két részből áll, 2005. január 1-jétől ugyanis ez a rendszer két nyugdíjbiztosítási pillérből tevődik össze. Az első pillér a (régi) szociális biztosító nyugdíjbiztosítását jelenti, a második pillér pedig egy különálló nyugdíjbiztosítási alapot jelent, amit nem a szociális biztosító (tehát nem az állam) kezel. A rendszer tehát két lehetőséget biztosít az érintetteknek. Akik a régi rendszer mellet maradtak, azok továbbra is csak a szociális nyugdíjalapba térítenek a kivetési alapból összesen 18%-ot. Nyugdíjat is csak innen fognak kapni az állam lehetőségei szerint. 2005. január 1-jétől lehetőség nyílt azon személyek számára, akik még nem töltötték be az 50. évet, hogy bekapcsolódjanak a második nyugdíjbiztosítási pillérbe, ami plusz költséget az érintett számára nem jelent. Ugyanis a nyugdíjbiztosítóba fizetett 18% két részre osztódik, 2012. augusztus végéig 9% került a szociális biztosító nyugdíjalapjába és 9% a második nyugdíjbiztosítási pillérbe, különálló nyugdíjalapot kezelő társasághoz. Ezek a személyek a nyugdíjukat két intézményből fogják kapni, az egyiket az államtól a szociális biztosítón keresztül, a másikat pedig a nyugdíjalap kezelőtől. A második biztosítási pillérnek az előnye, hogy nem kerül több pénzbe, saját számlára kerül át a befizetett összeg, és nyugdíj előtti halál esetén örökli a kedvezményezett hozzátartozó. 2006. július 1-jétől kötelezően, minden fiatalnak, aki először lép munkaviszonyba, vagy vállalkozni kezd az iskola elvégzése után, mindkét biztosítási pillérbe kell fizetni. 2008. január 1-jei hatállyal a parlamenti képviselők a kormány javaslatára módosították a 2. pillér feltételeit a következőképpen: a 2. pillérből nyugdíjat csak azok fognak kapni, akik legalább 15 évig fizették a 2. pilléres nyugdíjbiztosítást. Az eredeti előírásban 10 év volt meghatározva. Viszont 2008. június 30-ig lehetősége volt bárkinek szabadon kilépni a 2. nyugdíjbiztosítási pillérből, és a végzős diákoknak már nem kötelező belépni a 2. nyugdíjbiztosítási pillérbe. A 2008-as év végi statisztikai adatok szerint a 1,5 millió ügyfélből 21 ezren léptek ki és 8 ezren léptek be a 2. nyugdíjbiztosítási rendszerbe. 2012. szeptember 1-jétől megváltoztak a nyugdíjbiztosítás szabályai. A nyugdíjbiztosítás mértéke maradt 18%, viszont megváltozott az állami biztosítóhoz és a magán nyugdíjszámlára elvezetett összeg aránya: 14% a 4%-oz. A Szociális biztosítónál az említett 18%-ból 14% marad és a nyugdíjalapot kezelő társaság számlájára pedig az eddigi


9% helyett 4% kerül utalásra. Ez azt jelenti, hogy a magánnyugdíj számlán az érintett személy kevesebbet tud félretenni a nyugdíjára. Természetesen ezáltal változnak a nyugdíjkifizetés szabályai is, de ezek még nem ismertek. 2012. szeptember 1-jétől 2013. január végéig a második nyugdíjpillér alól bármikor ki lehetett lépni és bármikor be is lehetett lépni. A második pillérből való nyugdíjkifizetések feltétele továbbra is a nyugdíjkorhatár elérése és a nyugdíjelőtakarékosság időtartama, mely ismét 10 évre van meghatározva. Újdonságnak számít, hogy 2013. január 1-jétől az alkalmazottnak, ill. vállalkozónak lehetősége nyílik a második nyugdíjpillérbe önkéntesen is befizetni azzal, úgy, hogy befizetett előtakarékosság mértékével csökkentheti az adóalapot, de legfeljebb az adóalap 2%-ával. A harmadik nyugdíjbiztosítási pillért az emberek önkéntesen építik, saját takarékoskodási formában pl. életbiztosítás, értékpapíralapok. Szlovákiában három egészségbiztosítási társaság működik, akik biztosítják az egészségügyi ellátás finanszírozását. A biztosított személy a folyó hónap szeptember 30-ig kérvényezheti, hogy a következő év január 1-jétől melyik biztosító társasághoz tartozik. A nyugdíjasok, nyilvántartásba vett munkanélküli személyek, és az eltartott gyermekek után az állam téríti a egészségügyi biztosító díját. A többi személy köteles maga után téríteni az egészségügyi biztosító díját. A szociális biztosításról szóló törvény módosítását többször is tárgyalták a parlamentben. A törvénymódosítások célja volt kiegyenlíteni a régi és az új rendszer alapján kiszabott nyugdíjak közti különbséget, garantálni a minimális jövedelmet a nyugdíjasok számára, megoldani a 2003. december 31. előtt megözvegyült férfiak özvegyi nyugdíjának problémáját, kiszélesíteni a rokkantsági nyugdíjra jogosultak korát és emelni az árvasági ellátás összegét.

ÖSSZEHASONLÍTÁSOK


184

Összehasonlító táblázatok [1]

Személyi jövedelemadó táblák 2013

EUR

Ausztria

Progresszív adótábla 0 - 11.000 11.001 - 25.000 25.001 - 60.000 60.001 fölötti jövedelemrész

0% 36,5% 43,2143% 50%

Ciprus

Progresszív adótábla 0 - 19.500 19.501 - 28.000 28.001 - 36.300 36.301 – 60.000 60.000 felett

nincs 20% 25% 30% 35%

Horvátország

0 - 3.474 3.475 - 6.947 6.948 - 17.368 17.369 -

0% 12% 25% 40%

Magyarország Egységes kulcs 16%

Románia Egységes kulcs 16%

Szlovákia

Progresszív adótábla 0 - 34.401 34.402 – különadó (Szlovák Köztársasági elnök, Szlovák Nemzeti Tanács képviselői, Szlovák Kormányhivatal tagjai, Szlovák Legfelsőbb Ellenőrzési Hivatal elnöke és alelnöke függő viszonyából származó jövedelméből)

19% 25% 5%


185


Adómentességek 2013

Ausztria 1. Kapott támogatások (művészet, tudomány, kutatás) és segélyek 2. Munkanélküli segély 3. Munkavállalónak juttatott előnyök (sportpályahasználat, étkezési jegy

4,40 EUR/napig, stb.) 4. Szolgálati út (Reisekosten, Diäten) 5. Kilométerpénz - 0,42 EUR/km vagy számla összege (LStRl, Rz 289) 6. Napidíj – belföldön (Ausztriában) max. 26,40 EUR/nap

Ciprus 1. Osztalékjövedelem 2. Értékpapírok eladásából származó

nyereség 3. Egyösszegű kifizetések: nyugdíjazáskor a

nyugdíj, a haláleseti vagy baleseti juttatás kiszámításakor

4. Életbiztosítások vagy jóváhagyott segélyalapok tőkeösszegei

5. Állandó külföldi telephely által elért nyereség, bizonyos feltételek esetén.

6. Cipruson kívül nyújtott szolgáltatásokért járó díjazás, ha az adóévben a 90 napot meghaladja, nem ciprusi illetőségű munkaadó számára vagy egy ciprusi illetőségű munkaadó állandó külföldi telephelye számára.

7. Bármely Cipruson gyakorolt megbízatás vagy foglalkoztatás díjazása olyan magánszemély számára, aki nem volt ciprusi rezidens munkaviszonyának megkezdése előtt, a munkaviszony kezdetének éve január 1-jétől számított 3 éves időtartamon keresztül.

8. A munkavállalás megkezdését megelőző 5 évben nem ciprusi adóilletőségű személy által szerzett munkajövedelem, ha az meghaladja az évi 100 000 eurót

9. Özvegyi nyugdíj 10. Ösztöndíjból vagy egyéb oktatási

adományból származó jövedelem

100% 100%

100%

100%

100%

100%

20% vagy

8.550 EUR (a kisebbik)

50%

100% 100%


186

Horvátország Nem jövedelem:

1. Kuna és deviza megtakarítás kamatai 2. Osztalék (mely 2010. december 30. előtt keletkezett nyereségből adódik) 3. Értékpapírok kamatai 4. Családi nyugdíj, melyre a gyermekek jogosultak szülő elhalálozása

után 5. Állami jutalmak 6. Szociális támogatások 7. Örökség és ajándék 8. Saját vagyon elidegenítéséből származó bevétel, amennyiben ez nem

tevékenysége a jövedelemadó kötelezettnek, 9. Kártérítés, mely nincs kapcsolatban gazdasági tevékenységgel

Adómentességek:

10. Díjak (hivatalos út útiköltsége stb.) 11. Napidíjak, kiküldetési pótlékok, különélési díjak 12. Szociális juttatások és ajándékok 13. Támogatások 14. Jutalmak 15. Ösztöndíjak és gyakorlati munkák díjazása

Magyarország Adómentesek az 1995. évi CXVII. tv. 1. sz. melléklete alapján az alábbi csoportokba tartozó tételek:

1. Szociális és más juttatások (szociális segély, árvaellátás) 2. Lakással kapcsolatos juttatások 3. Közcélú juttatások körében adómentes juttatások 4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes tételek (diplomáciai

képviselet, vendégtanár jövedelme, borravaló) 5. Károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adott összegek 6. Egyéb indokkal adómentes összegek (örökség esetén szerzett vagyoni

érték, magánszemélyek közötti tartásdíj, pénzintézet által elengedett devizatartozás a min. nyugdíj négyszereséig, stb.)

7. Adómentes nem pénzben kapott juttatások (védőoltás, gyermekvédelmi támogatás, reprezentáció, üzleti ajándék – ha TAO alapot növelte stb.)

Románia A személyi jövedelemadó alapjába nem számítanak a következő tételek: 1. Szociális segélyek, és más kormányzat által nyújtott támogatások 2. Biztosítók által fizetett kártérítések 3. Természeti katasztrófák bekövetkezte miatt kapott kárpótlások 4. Hadifoglyok, hadirokkantak és özvegyek által kapott nyugdíjak 5. Szponzorok vagy mecénások által nyújtott támogatások 6. Ingó vagyon értékesítéséből szerzett jövedelmek 7. Ösztöndíjak 8. Örökségek és adományok 9. Diplomaták Romániában realizált jövedelmei, valamint a külföldön

tartózkodó román diplomaták jövedelmei 10. Nemzetközi intézmények képviselői által realizált jövedelmek 11. Külföldi újságírók által realizált jövedelmek 12. Szubvenciók 13. Sportolók által kapott díjak


187

A következő juttatások adómentesek:

1. ajándékok a munkáltatóval (bizonyos alkalmakra bizonyos feltételekkel),

2. szociális jellegű juttatások ─ szülési segély, temetési támogatás, természeti katasztrófák esetén nyújtott segélyek, súlyos betegségek gyógyítására nyújtott költségtérítések az alkalmazottaknak,

3. szolgálati lakás (bizonyos feltételek mellett), munkavédelmi ruhák és eszközök, helyi utazási költségek (havi bérlet), kiszállási költségek,

4. stock options plan jövedelmei ─ a menedzsment eredményességének ösztönzésére, csak bizonyos feltételek teljesítése mellett.

Szlovákia

1. A nem önálló tevékenység végzésével összefüggő útiköltség megtérítése olyan mértékben, amilyen mértékben külön jogszabály szerint az alkalmazott erre jogosult, ideértve a külföldi kiküldetés esetén nyújtott költségtérítést, az említett jogszabályban meghatározott étkezési díjat és ennek a díjnak a 40%-ának megfelelő összeget. (Magyarországon lévő tartózkodás esetén pl. a napidíj 39 EUR + ennek 40%-a 15,60 EUR.) 2011. január 1-jei hatállyal megszűnt.

2. Az étkezési hozzájárulás napi 2,20 EUR (az étkezési csekk értékének, ami legfeljebb 4 EUR lehet, 55%-a)

3. A munkáltató által fizetett járulékok 4. A munkakör végzéséhez szükséges továbbképzés, munkaeszközök

térítése 5. Munkavállalói prémium


188


Adókedvezmények 2013

Ausztria 1. Egyéb kedvezmények: feltalálás, végkielégítés 2. Elszámolható kiadások A jövedelem megszerzésével, biztosításával és megtartásával kapcsolatos költségek:

kötelező járulékok, díjak (érdekképviseletek, társadalombiztosítás)

munka- és lakóhely közti ingázás (ált. 20 km felett) szolgálati utak munkaeszközök értékcsökkenés továbbképzés különleges kiadások (Sonderausgaben)

Ciprus 1. Szakszervezeteknek vagy szakmai testületeknek fizetett járulékok

2. Bérleti bevétel 3. A bérelt épületekre vonatkozóan

fizetett kamat 4. A tárgyév és a megelőző évek

veszteségei 5. Adományok jóváhagyott

jótékonysági szervezeteknek 6. Olyan épület karbantartásával

kapcsolatban keletkezett költség, amelyre vonatkozóan műemléki rendelkezés van hatályban

7. Társadalombiztosítási, segélyalap-, nyugdíjalap-, orvosialap-járulékok és életbiztosítási díjfizetések (a megengedhető éves életbiztosítási díjfizetés a biztosítási összeg legfeljebb 7%-a lehet)

8. Egy életbiztosítási kötvénynek a kibocsátástól számított 6 éven belüli visszaváltása esetén az előzőleg elengedett díjfizetések bizonyos százaléka adókötelessé válik. megszüntetés 3 éven belül megszüntetés 4-6 éven belül

100%

A bérleti díj 20%-a100%

100%

100%

Négyzetméterenként 1200, 110 vagy

700 EUR/nm (az épület méretétől függően)

Legfeljebb 1/6 (az adóköteles

jövedelem után)

30%20%


189

Horvátország 1. Alapvető adókedvezmény 2. Eltartott családtag 3. Első gyermek 4. Második gyermek 5. Harmadik gyermek 6. Negyedik gyermek 7. Ötödik gyermek 8. Részleges rehabilitációs

pótlék 9. Rehabilitációs pótlék 100%

rokkantság esetében 10. Nyugdíjasok 11. Személyi jövedelemadó

kedvezmény azon adózók részére, akik bejelentett lakcímmel rendelkeznek a különleges állami támogatás alatt álló és egyéb területeken

HRK 26.400 13.200 13.200 18.480 26.400 36.960 50.160 7.920

26.400

40.800

1. csop: 46.080 2. csop: 38.400 3. csop: 28.800

EUR 3.474,00 1.736,841.736,842.431,583.474,004.863,166.600,001042,11

3.474,00

5.368,426.063,215.052,683.789,51

Magyarország1 Tevékenységi kedvezmények: Mezőgazdasági őstermelő jövedelem adója + könyvelői díjkedvezmény, együttesen max. 100.000 HUF (333,34 EUR), tételes, diktált (10%) költségelszámolás esetén. Kv.: diktált átalánynál a könyvelői díj. Személyi kedvezmény: Súlyosan fogyatékos rokkantsági járadékos magánszemély (igazolás alapján) havi minimálbér 5%-a/hó

Románia Az adókedvezmény összege az eltartott személyek számának függvénye, ha a bruttó bér 1.000 RON (226 EUR) alatti. A bruttó munkabér csökkenthető: 250 RON-nal, eltartott nélküli, 350 RON-nal, az egy eltartottal rendelkező, 450 RON-nal, a két eltartottal rendelkező, 550 RON-nal, a három eltartottal rendelkező, 650 RON-nal, a négy vagy több eltartottal

rendelkező adófizetők esetében.

Az 1.001-3.000 RON közötti bérek esetében a csökkentések degresszív jellegűek , mértékét külön rendeletben szabályozzák, 3.000 RON feletti fizetés esetén nem vehető igénybe semmilyen adóalap-csökkentés.. A személyi levonások mellett az adóköteles bér csökkenthető évi max. 400 EUR-val, fakultatívan a Nyugdíj Alaphoz való hozzájárulásként és a szakszervezeti tagdíj értékével.

Szlovákia Nincs

1 A családi kedvezmény az eltartottak számától függően, kedvezményezett eltartottanként és

jogosultsági hónaponként az összevont adóalapot csökkenti (1-2 eltartott esetén 62.500Ft, 3 és minden további eltartott esetén 206.250Ft).

Ö

SSZ

EH

ASO

NL

ÍTÁ

SOK

190

Öss

zeh

ason

lító

táb

láza

tok

[4]

Min

imál

bér

és

átla

gbér

nag

yság

a 20

13-b

en

1.

áb

ra

2. á

bra

0

500

1000

1500

2000

2500

A m

inim

álb

ér é

s az

átl

agb

ér n

agys

ága

az e

gyes

or

szág

okb

an 2

013-

ban

(E

UR

)

Min

imál

bér

Átl

agbé

r0,

00%

10,0

0%20

,00%

30,0

0%40

,00%

50,0

0%60

,00%

70,0

0%80

,00%

90,0

0%

Min

imál

bér

és

átla

gbér

ará

nya

201

3-b

en

(EU

R-b

an)

Au

sztr

iaC

ipru

s H

orvá

tors

zág

Mag

yaro

rszá

gR

omán

ia

Sze

rbia

Szl

ovák

ia

Min

imál

bér

10

00,0

085

5,00

397,

8732

6,67

179,

7818

7,26

326,

67Á

tlag

bér

19

59,1

411

00,0

010

66,0

075

2,00

499,

5541

1,77

805,

00

Min

imál

bér

/átl

agb

ér

51,0

4%

77,7

3%37

,32%

43,4

4%35

,99%

45,4

8%40

,58%

ÖSS

ZE

HA

SON

LÍT

ÁSO

K

191

Öss

zeh

ason

lító

táb

láza

tok

[5]

Min

imál

bér

ad

ózás

a az

egy

es o

rszá

gok

ban

201

3

Elv

onás

ok (

EU

R)

\ O

rszá

g A

usz

tria

C

ipru

s H

orvá

tors

zág

Mag

yaro

rszá

g R

omán

ia

Szl

ovák

ia

MU

NK

AA

DÓ

1.

B

ér (

költ

ség)

1.

000,

00

855,

00

397,

87

326,

67

179,

78

337,

70

2.

Nyu

gdíj

bizt

osít

ási j

árul

ék

125,

50

37

,39

57,4

0 3.

E

gész

ségb

izto

sítá

si já

rulé

k

38,3

0

51,7

3

9,35

33

,77

4.

Szo

ciál

is h

ozzá

járu

lási

adó

88,2

0

5.

Mun

kaad

ói já

rulé

k 4

9,40

6.

Sza

kkép

zési

hoz

zájá

rulá

s

4,

28

4

,90

7.

Bal

eset

i jár

ulék

1

4,00

2,0

0

0,36

2,

70

8.

Kam

arák

járu

léka

9.

T

ársa

dalm

i jár

ulék

17,1

0

10

. T

ársa

dalo

mbi

ztos

ítás

i jár

ulék

58,1

4

21,6

0

11.

Mun

kané

lkül

i hoz

zájá

rulá

s 3

0,00

10

,26

0,90

3,

37

12.

Rok

kant

bizt

osít

ási j

árul

ék

13.

Tar

talé

kala

p+ga

ranc

iáli

s al

ap

0,45

14.

Nyu

gdíj

elő

tak.

pén

ztár

15

,30

15

. K

omm

unál

is a

dó

30,0

0

16.

Egy

éb já

rulé

kok

10,5

0

6,67

1,53

Mu

nka

adó

közt

eher

köt

elez

etts

ége

313,

00

87,6

8 60

,40

93,1

0 49

,98

118,

84

Mu

nka

adó

közt

eher

köt

elez

etts

ége

(%)

31,3

%

10,5

%

15,1

8%

28,5

%

27,8

0%

35,1

9%

MU

NK

AV

ÁL

LA

LÓ

17

. B

rutt

ó bé

r 1.

000,

00

855,

00

397,

87

326,

67

179,

78

337,

70

18.

Nyu

gdíj

járu

lék

10

2,50

79,4

7 32

,67

18,8

8 23

,63

19.

Egé

szsé

gbiz

tosí

tási

járu

lék

38,2

0

22,

87

9,89

13

,50

20.

SZ

JA e

lőle

g

3,55

52

,27

15,0

3

21.

Adó

jóvá

írás

5

6,18

22.

Tár

sada

lom

bizt

osít

ási j

árul

ék

58

,14

4,

72

23.

Rok

kant

bizt

osít

ási j

árul

ék

24.

Mun

kaerő-

piac

i jár

ulék

4,90

25

. M

unka

nélk

üli h

ozzá

járu

lás

30,0

0

0,

9 3,

37

26.

Egy

éb já

rulé

kok

10,0

0

Mu

nka

váll

aló

közt

eher

köt

elez

etts

ége

180,

70

58,1

4 83

,02

112,

71

44,6

9*

45,2

2 M

un

kavá

llal

ó kö

zteh

er k

ötel

ezet

tség

e (%

) 18

,07%

6,

80%

20

,87%

34

,50%

32

,50%

13

,39%

A

dol

gozó

net

tó b

ére

819,

30

796,

86

314,

85

213,

96

179,

78

292,

48

Köz

terh

ek ö

ssze

sen

4

93,7

0 14

5,82

14

3,42

20

5,81

94

,67*

16

4,06

Ö

ssze

s kö

zteh

er/d

olgo

zó n

ettó

bér

e (%

) 60

,26%

18

,30%

45

,55%

96

,19%

52

,66%

56

,09%

* +

adó

jóvá

írás

ÖSS

ZE

HA

SON

LÍT

ÁSO

K

192

Öss

zeh

ason

lító

táb

láza

tok

[6]

Átl

agbé

r ad

ózás

a az

egy

es o

rszá

gok

ban

201

3

Elv

onás

ok (

EU

R)

\ Ors

zág

Au

sztr

ia

Cip

rus

Hor

váto

rszá

g M

agya

rors

zág

Rom

ánia

S

zlov

ákia

MU

NK

AA

DÓ

1.

B

ér

1959

,14

1100

,00

1066

,00

752,

00

499,

55

805,

00

2.

Nyu

gdíj

bizt

osít

ási j

árul

ék

245,

87

10

3,91

13

6,85

3.

E

gész

ségb

izto

sítá

si já

rulé

k

75,0

4

138,

67

25

,98

80,5

0 4.

S

zoci

ális

hoz

zájá

rulá

si a

dó

20

3,04

5.

M

unka

adói

járu

lék

96

,78

6.

S

zakk

épzé

si h

ozzá

járu

lás

5,

50

11

,28

7.

Bal

eset

i jár

ulék

27

,43

5,

33

1

,00

6,4

4 8.

T

ársa

dalm

i jár

ulék

22,0

0

9.

T

ársa

dalo

mbi

ztos

ítás

i jár

ulék

74,8

0

10

. M

unka

nélk

üli h

ozzá

járu

lás

58,7

7 13

,20

2,50

8,

05

11.

Rok

kant

bizt

osít

ási j

árul

ék

12.

Tar

talé

kala

p+ga

ranc

iáli

s al

ap

13.

Nyu

gdíj

elő

tak.

pén

ztár

29

,97

14

. K

omm

unál

is a

dó

58,7

7

15.

Egy

éb já

rulé

kok

20,5

7

18,1

3

5,50

51

,51

Mu

nka

adó

közt

eher

köt

. 61

3,21

11

5,50

16

2,13

21

4,32

13

8,88

28

3,35

M

un

kaad

ó kö

zteh

er k

öt. (

%)

31,2

9%

10,5

0%

15,2

0%

28,5

0%

27,8

0%

35,2

0%

MU

NK

AV

ÁL

LA

LÓ

16

. B

rutt

ó bé

r 19

59,1

4 11

00,0

0 10

66,0

0 75

2,00

49

9,55

80

5,00

17

. N

yugd

íjjá

rulé

k

200,

81

21

3,33

75

,20

52,4

5 56

,35

18.

Egé

szsé

gbiz

tosí

tási

járu

lék

74,8

4

52

,64

27,4

8 32

,20

19.

SZ

JA e

lőle

g 21

6,69

120,

27

120,

32

63,1

4 73

,30

20.

Adó

jóvá

írás

22

,47

21

. T

ársa

dalo

mbi

ztos

ítás

i jár

ulék

74,8

0

22

. S

ZJA

járu

léka

23

. R

okka

ntbi

ztos

ítás

i jár

ulék

24

. M

unka

erő-

piac

i jár

ulék

11,2

8

25

. M

unka

nélk

üli h

ozzá

járu

lás

58,7

7

2,50

8,

05

26.

Egy

éb já

rulé

kok

19,5

9

11

,27

Mu

nka

váll

aló

közt

eher

köt

. 57

0,71

74

,80

333,

60

259,

44

145,

57*

181,

17

Mu

nka

váll

aló

közt

eher

köt

. (%

) 29

,13%

6,

80%

31

,29%

34

,50%

28

,95%

22

,50%

A

dol

gozó

net

tó b

ére

1388

,43

1025

,2

766,

40

492,

56

376,

45

623,

83

Köz

terh

ek ö

ssze

sen

11

83,9

2 19

0,30

49

5,73

47

3,76

28

4,45

* 46

4,52

Ö

ssze

s kö

zteh

er/d

olgo

zó n

ettó

bér

e

85,2

7%

18,5

6%

64,6

8%

96,1

8%

75,5

6%

74,4

6%

* +

adó

jóvá

írás


193

3. ábra

4. ábra

5. ábra

0%

20%

40%

60%

80%

100%

A minimálbér közterheinek megoszlása 2013-ban (%)

Munkaadó közterhei

Munkavállaló közterhei

Munkavállaló nettó bére

0200400600800

100012001400

A minimálbér és adózása 2013-ben (EUR)

Munkaadó közterheiMunkavállaló közterheiMunkavállaló nettó bére

0%

20%

40%

60%

80%

100%

Az átlagbér közterheinek megoszlása 2013-ban (%)





194

6. ábra

7. ábra

8. ábra

0500

10001500200025003000

Az átlagbér és adózása 2013-ben (EUR)

Munkaadó közterheiMunkaadó közterheiMunkavállaló nettó bére

0%

10%

20%

30%

40%

50%

Munkaadó közteher fizetési kötelezettsége adott ország átlagbéren történő foglalkoztatás esetén

2013-ben (%)

0%10%20%30%40%50%60%

Munkavállaló közteher fizetési kötelezettsége adott ország átlagbéren történő foglalkoztatás esetén

2013-ben (%)


195

9. ábra

10. ábra

A közterhek megoszlása magyar átlagbérnek megfelelő béren történő foglalkoztatás esetén

0%20%40%60%80%

100%

Az összes közteher fizetési kötelezettség és a munkavállaló nettó bérének aránya átlagbéren történő foglalkoztatás esetén 2013-ben

63%

19%

18%

Magyarország




67%

12%

21%

Ausztria

80%

8%

12%

Ciprus

ÖSS

ZE

HA

SON

LÍT

ÁSO

K

196

A

köz

terh

ek m

egos

zlás

a a

mag

yar

min

imál

bér

nek

meg

fele

lő t

örté

nő

fogl

alk

ozta

tás

eset

én

71%

18%

11%

Hor

váto

rszá

g

60%

23%

17%

Rom

ánia

64%

14%

22%

Szl

ovák

ia


197


Társadalombiztosítási járulékok 2013-ben (%)

Ország Munkavállaló Munkáltató Összesen

Ausztria 18,07% 31,3% 49,37%

Ciprus 7,8% 10,3% 18,1%

Horvátország 20% 15,2% 35,2%

Magyarország 18,5% 28,5% 47%

Románia 16,5% 27,8% 44,3%

Szlovákia 13,4% 35,2% 48,6%

11. ábra

-10%

0%10%20%30%

40%50%60%

A társadalombiztosítási járulékok megoszlása 2013-ben (%)

Munkavállaló járulékterhei

Munkáltató járulékterhei

Összes járulék

Ö

SSZ

EH

ASO

NL

ÍTÁ

SOK

198

Öss

zeh

ason

lító

táb

láza

tok

[8]

Mu

nk

álta

tó á

ltal

fiz

etet

t k

özte

rhek

201

3-b

en (

szja

nél

kü

l) (

%)

A

usz

tria

C

ipru

s H

orvá

tors

zág

Mag

yaro

rszá

g R

omán

ia

Szl

ovák

ia

1.

Nyu

gdíj

biz

tosí

tási

jár

ulé

k

12,5

5

20,8

14

2.

Egé

szsé

gbiz

tosí

tási

(b

eteg

biz

tosí

tási

) já

rulé

k

3,83

13,0

5,2

10 +

1,4

3.

Szo

ciál

is h

ozzá

járu

lási

ad

ó

27

4.

Mu

nkaa

dói j

áru

lék

4,

94

1,

7

5.

Sza

kk

épzé

si h

ozzá

járu

lás

0,5

1,

5

6.

Bal

eset

i jár

ulé

k

1,4

0,

5

0,2

0,8

7.

Sze

rb k

amar

ai j

áru

lék

8.

Vaj

dasá

gi g

azd

aság

i kam

arai

jár

ulé

k

9.

Sza

bad

kai

gaz

das

ági k

amar

ai j

áru

lék

10.

Táp

pén

zbiz

tosí

tás

(hoz

zájá

rulá

s)

Bet

eg-

szab

adsá

g 15

na

pig,

maj

d tá

ppén

z 1/

3-a

0,85

11.

Tár

sad

alm

i jár

ulé

k

2

12.

Tár

sad

alom

biz

tosí

tási

jár

ulé

k

7,

8

13.

Mu

nkan

élk

üli

(b

izto

sítá

si j

áru

lék

) h

ozzá

járu

lás

3

0,5

1

14.

Rok

kan

tbiz

tosí

tási

jár

ulé

k

3

15.

Tar

talé

kal

ap+

ga

ran

ciál

is a

lap

4,

75 +

0,

25

16.

Kom

mu

nál

is a

dó

3

17.

Nyu

gdíj

elő

tak

arék

ossá

gi p

énzt

ár

1,53

18.

Egy

éb j

áru

léko

k 1,

05

19.

Bér

gar

anci

aala

p h

ozzá

járu

lás

0,25

Öss

zese

n

31,3

10

,3

15,2

28

,5

27,8

35

,2

ÖSS

ZE

HA

SON

LÍT

ÁSO

K

199

Ö

ssze

has

onlí

tó t

áblá

zato

k [

9]

M

un

kav

álla

ló á

ltal

fiz

etet

t k

özte

rhek

201

3-be

n (

szja

nél

kü

l) (

%)

A

usz

tria

C

ipru

s H

orvá

t-or

szág

M

agya

r-or

szág

R

omán

ia

Szl

ovák

ia

1.

Nyu

gdíj

biz

tosí

tási

jár

ulé

k

10,2

5

20

10

10,5

4

2.

Egé

szsé

gbiz

tosí

tási

jár

ulé

k

3,82

7

5,5

4

3.

Tár

sad

alom

biz

tosí

tási

jár

ulé

k

7,

8

4.

Bet

egb

izto

sítá

si j

áru

lék

1,4

5.

Mu

nk

aerő

-pia

ci j

áru

lék

1,5

6.

Mu

nk

anél

kü

li h

ozzá

járu

lás

3

0,5

1

7.

Rok

kan

tbiz

tosí

tási

jár

ulé

k

3

8.

Egy

éb t

b-j

áru

lék

1

Öss

zese

n

18,0

7 7,

8 20

18

,5

16,5

13

,4


200


Önálló tevékenységek

Ausztria Személyegyesítő társaságok adózása (kkt, bt is) Szabadfoglalkozású tevékenységek (pl. orvos, adótanácsadó, tolmács, jogász) Egyéb önálló tevékenység (vagyonkezelő, alkalmazott ügyvezető)

Ciprus Üzleti és szakmai tevékenységből származó jövedelmek

Horvátország Egyéni vállalkozó Szabad foglalkozás Mezőgazdasági és erdészeti tevékenység

Magyarország Egyéni vállalkozó Mezőgazdasági őstermelő Bérbeadás Szabadfoglalkozású tevékenység Könyvvizsgáló, képviselő

Románia Termelési, szolgáltatási és kereskedelmi tevékenységek, Szabadfoglalkozású tevékenység Szellemi termékek jogdíja

Szlovákia Vállalkozásból származó jövedelmek: - Mezőgazdaság, erdő- és vízgazdálkodás - Egyéni vállalkozó jövedelme - Kkt. és Bt. beltagjának jövedelme - Külön jogszabály alapján végzett

vállalkozói tevékenység (pl. ügyvéd) Egyéb önálló tevékenységből származó:

Műszaki vagy egyéb szellemi alkotáshoz kapcsolódó jogok

Iparengedélyekhez nem kötött tevékenységek

Szakértők, tolmácsok Ingatlan bérbeadása


201


Egyéb jövedelmek

Ausztria Mezőgazdaság, erdőgazdaság Üzemi tevékenységből származó jövedelem

Ciprus

Tőkejövedelmek adózása Ingatlan bérbeadása

Horvátország

Tulajdonból, tulajdonjogokból származó jövedelemTőkéből származó jövedelem Biztosításból származó jövedelem Második jövedelmek Külföldön megszerzett jövedelem

Magyarország

Bevétel, melyről a törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz. A bevételnek nem része a szabályszerűen igazolt kiadás.

Románia

Mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és halászati tevékenységből származó jövedelem Hulladék értékesítéséből származó jövedelem Versenyekből, szerencsejátékokból származó nyeremények Nyugdíjak

Szlovákia

Alkalmi tevékenységek Ingatlan, ingó átruházása Opciók, értékpapírok, tagsági jog átruházása Kft-ben vagy Bt-ben tagsági jog átruházása Örökölt műszaki vagy egyéb szellemi alkotáshoz kapcsolódó jogokból származó jövedelem Nyugdíjak Szerencsejátékból származó jövedelem (Sport)versenyeken kapott díjak


202


Osztalék adózása (szja)

Adómérték

Ausztria 25% Ciprus

Adómentes 20% védelmi hozzájárulás (belföldinek)

Horvátország

2012. március 1-jétől osztalékadót kell fizetni abból a nyereségből, amely 2010. december 30. után keletkezett, 12% jövedelemadót + jövedelemadó járulékot kell elszámolni

Magyarország

5%, 16%

Románia

16% (adómentesség is lehetséges)

Szlovákia Adómentes

ÖSS

ZE

HA

SON

LÍT

ÁSO

K

203

Öss

zeh

ason

lító

táb

láza

tok

[13

] E

gyén

i vál

lalk

ozók

ad

ózás

a

Au

sztr

ia

Hor

váto

rszá

g2 M

agya

rors

zág

Rom

ánia

S

zlov

ákia

S

zja

szer

int:

0

- 1

1.00

0:

0%

11.0

01 -

25.

000:

36

,5%

25

.001

- 6

0.00

0:

43,2

143%

60

.001

föl

ötti

rés

z:

50%

A

z eg

yéni

vál

lalk

ozó

a sz

emél

yegy

esítő

társ

aság

okho

z ha

sonl

óan

adóz

ik

Szj

a sz

erin

t:

0 –

3.00

0:

0%

3.

000-

6.0

00:

12%

6.00

0 -

18.0

00:

25%

18.0

00 –

40

%

Tao

sze

rin

t:

20%

Szj

a sz

erin

t:

Vál

lalk

ozói

kiv

ét,

min

imum

a m

inim

álbé

r 16

%

A v

álla

lkoz

ói k

ivét

fel

ett:

Á

talá

nya

dó3 :

a be

véte

l ált

alán

osan

az

adóa

lap

60%

-a

vagy

V

álla

lkoz

ói s

zja:

10

%, 1

9%

Osz

talé

kad

ó: 1

6%

EV

A:

be

véte

l 37%

-a

Szj

a sz

erin

t:

téte

les

költ

sége

lszá

mol

ás

vagy

di

ktál

t köl

tség

átal

ány

Adó

kulc

s: 1

6%

Szj

a sz

erin

t té

tele

s kö

ltsé

gels

zám

olás

va

gy

dikt

ált k

ölts

égát

alán

y A

dóku

lcs:

19%

2 V

álas

ztha

tó a

z S

zja

vagy

Tao

. eze

n kí

vül f

izet

endő

: kam

arai

tags

ág j

., műe

mlé

kadó

, ide

genf

orga

lmi j

., eg

észs

égbi

ztos

ítási

és

nyug

díj j

., m

unka

hely

i bal

eset

j.

3 Meg

hatá

rozo

tt fe

ltét

elek

ese

tén

vála

szth

ató.

ÖSS

ZE

HA

SON

LÍT

ÁSO

K

204

Öss

zeh

ason

lító

táb

láza

tok

[14

]

Nap

idíj

Au

sztr

ia

Nap

idíj

– m

ax. 2

6,40

EU

R/n

ap

Cip

rus

Nin

cs m

egál

lapí

tva

Hor

váto

rszá

g N

apid

íjak

ors

zágo

n be

lül (

8 ór

áig

nem

jár,

8-1

2 1/

2 na

pidí

j, 12

,5 ó

rátó

l egé

sz n

apid

íj, m

in 3

0 km

távo

lság

on k

ívül

) 17

0 H

RK

/nap

(22

,37

EU

R)

Kül

föld

i nap

idíj

ors

zágo

nkén

t kül

önbö

ző (

Mag

yaro

rszá

gon

pl. 5

0 eu

ro/n

ap)

Mag

yaro

rszá

g B

elfö

ldi h

ivat

alos

kik

ülde

tés

élel

mez

ési k

ölts

égté

ríté

se (

napi

díj)

meg

hatá

rozo

tt m

érté

kig

Nap

idíj

szá

mlá

val (

egys

zerű

síte

tt s

zám

láva

l) ig

azol

t öss

zegk

ént v

agy

költ

ségá

talá

nyké

nt s

zám

olha

tó e

l. (Á

talá

nyké

nt: 5

00 H

UF

/nap

, 2 E

UR

/nap

) N

em s

zám

olha

tó e

l na

pidí

j, ha

a t

ávol

lét

időt

arta

ma

a 6

órát

nem

éri

el,

ha a

mun

kált

ató

a m

unka

váll

aló

élel

mez

ését

a

kikü

ldet

és h

elyé

n bi

ztos

ítja

. Szá

llod

a ig

ényb

evét

ele

eset

én, a

men

nyib

en a

szá

llod

aköl

tség

a k

ötel

ező

regg

eli á

rát t

arta

lmaz

za, a

na

pidí

j öss

zegé

t 20%

-kal

csö

kken

teni

kel

l K

ülfö

ldi k

ikül

deté

s na

pidí

ja: 4

0 E

UR

Rom

ánia

20

13.

febr

uár

1-jé

től

a na

pi l

imit

et m

egha

ladó

rés

z (a

z in

tézm

énye

k es

etéb

en m

egál

lapí

tott

ért

ékha

tár

2,5-

szer

ese,

pl

. bel

föld

i ki

küld

teté

s es

etén

13

RO

N/n

ap *

2,5

= 3

2,5

RO

N,

EU

–ba

n va

ló

kikü

ldet

és

eset

én

35 E

UR

/nap

* 2

,5

=87

,5 E

UR

/nap

) a

mag

ánsz

emél

ynél

mun

kavi

szon

yból

szá

rmaz

ó jö

vede

lem

nek

szám

ít,

enne

k m

egfe

lelő

en a

dó-

és

járu

lék

köte

les.

S

zlov

ákia

A

ne

m

önál

ló

tevé

keny

ség

végz

ésév

el

össz

efüg

gő

útik

ölts

ég

meg

térí

tése

ol

yan

mér

tékb

en,

amil

yen

mér

tékb

en

külö

n jo

gsza

bály

sze

rint

az

alka

lmaz

ott

erre

jog

osul

t, id

eért

ve a

kül

föld

i ki

küld

etés

ese

tén

nyúj

tott

köl

tség

térí

tést

, az

em

líte

tt

jogs

zabá

lyba

n m

egha

táro

zott

étk

ezés

i dí

jat

és e

díj

40%

-ána

k m

egfe

lelő

öss

zege

t. (M

agya

rors

zágo

n lé

vő t

artó

zkod

ás e

seté

n pl

. a n

apid

íj 3

9 E

UR

+ e

nnek

40%

-a, 1

5,60

EU

R.)

201

1. ja

nuár

1-j

ei h

atál

lyal

meg

szűn

t.

ÖSS

ZE

HA

SON

LÍT

ÁSO

K

205

Ö

ssze

has

onlí

tó t

áblá

zato

k [

15]

Tár

sasá

gi a

dó

Au

sztr

ia

Cip

rus

Hor

váto

rszá

g M

agya

rors

zág

Rom

ánia

S

zlov

ákia

Mű

ködő

váll

alk

ozás

ok

szám

a

18

4.13

3 (

2008

) 18

1.03

0 (

2012

) 69

0.37

5

(201

1)

459.

972

(20

06)

214.

000

(201

3)

Ad

ó al

anya

Jo

gi s

zem

élye

k C

ipru

si

adói

lletős

égű

társ

aság

: kor

látl

an

adók

ötel

ezet

tség

N

em c

ipru

si

ille

tősé

g:

korl

átoz

ott a

dó-

köte

leze

ttsé

g

Gaz

dasá

gi

társ

aság

, kü

lföl

di

váll

alko

zás

horv

átor

szág

i be

véte

le,

term

észe

tes

szem

ély

(egy

éni

váll

.) k

érel

emre

Bel

föld

i ill

etős

ég:

korl

átla

n, k

ülfö

ldi

ille

tősé

gű:

korl

átoz

ott a

dó-

köte

leze

ttsé

g

Min

den

olya

n jo

gi

szem

ély,

aki

üzl

eti

tevé

keny

sége

t fej

t ki

.

Bel

föld

i, il

l. kü

lföl

di il

lető

ségű

ad

ózó,

ha

a sz

ékhe

lye,

áll

andó

te

leph

elye

S

zlov

ákiá

ban

van.

Ad

ó al

apja

V

ilág

jöve

dele

m

(pén

zben

és

term

észe

tben

ki

feje

zett

jö

vede

lmek

is)

Nye

resé

g: b

evét

el

– ki

adás

±

Mód

osít

ó té

tele

k

Nye

resé

g: b

evét

el

– ki

adás

±

Mód

osít

ó té

tele

k

Adó

zás

előt

ti

ered

mén

y:

±Üze

mi t

ev.

ered

mén

ye

±Pén

zügy

i műv

. er

edm

énye

S

zoká

sos

váll

. er

edm

ény

±Ren

dkív

üli

ered

mén

y (S

zám

v. tv

.)

±Mód

. tét

elek

Ket

tős

köny

velé

s al

apjá

n m

egál

lapí

tott

ad

óala

p

Gaz

dasá

gi

ered

mén

y ±

mód

osít

ó té

tele

k -

vesz

tesé

g

206

Ö

SSZ

EH

ASO

NL

ÍTÁ

SOK

A

usz

tria

C

ipru

s H

orvá

tors

zág

Mag

yaro

rszá

g R

omán

ia

Szl

ovák

ia

Ad

ó m

érté

ke

25%

M

inim

umad

ó:

törv

énye

s m

inim

umtő

ke 5

%-

a (k

orlá

tlan

ad

óköt

elez

ett

társ

.) –

későb

b be

szám

ítha

tó

12,5

%: á

ltal

ános

ku

lcs

20%

10%

, ill

. 19%

E

lvár

t adó

(m

inim

umad

ó) 2

%

(kor

rigá

lt b

evét

el

után

) M

ikro

-vál

lalk

ozás

E

VA

37%

(n

yere

ség

vagy

be

véte

l utá

n)

16%

23%

-

kam

atad

ó

Ves

ztes

ég

elh

atár

olás

N

em k

ell

adóh

ivat

ali

enge

dély

, cs

opor

t ve

szte

sége

i, ny

eres

égei

el

szám

olha

tóak

Kor

látl

an,

a cs

opor

t ve

szte

sége

i be

szám

ítha

tóak

A

70.

000

EU

R-t

m

egha

ladó

ár

bevé

tell

el

rend

elke

ző

társ

aság

ok a

z ad

óévb

en

elha

táro

lt

vesz

tesé

güke

t a

köve

tkező

5 ad

óévb

en

hasz

nálh

atjá

k fe

l.

5 év

ig

elha

táro

lhat

ó T

etszől

eges

en

elha

táro

lhat

ó (K

v.

szab

ályo

zott

in

gatl

anbe

fekt

etés

i tá

rsas

ág).

Lev

onás

m

ax. a

poz

itív

ad

óala

p 50

%-i

g,

mezőg

azda

ságb

an

az a

dóév

et

meg

előző

2 év

ad

óján

ak te

rhér

e is

, de

adóé

venk

ént

max

. az

adó

zás

előt

ti e

redm

ény

30%

-ig.

Köv

etke

ző 5

év

nyer

eség

éből

. F

elos

ztás

, fúz

ió: ú

j tá

rsas

ágna

k ni

ncs

lehe

tősé

ge

tová

bbvi

nni

Lev

onás

egy

más

t kö

vető

7 é

vben

le

hets

éges

F

elsz

ámol

ás,

csőd

eljá

rás:

nin

cs

levo

nási

lehe

tősé

g

Iparű

zési

ad

ó ni

ncs

ninc

s ni

ncs

van

ninc

s ni

ncs

Cso

por

tad

ózás

va

n va

n ni

ncs

ninc

s ni

ncs

ninc

s A

lultők

ésít

ési

szab

ály

ninc

s ni

ncs

van

van

van

2009

. jan

uár

1-

jétő

l E

lszá

mol

óár

szab

ályo

zás

van

van

van

van

van

van

ÖSS

ZE

HA

SON

LÍT

ÁSO

K

207

Öss

zeh

ason

lító

táb

láza

tok

[16

]

Ált

alán

os f

orga

lmi a

dó

Ált

alán

os k

ulc

s K

edve

zmén

yes

ku

lcso

k

Au

sztr

ia

20%

10

%:

élel

mis

zere

k,

köny

vker

eske

dése

k,

laká

scél

ú bé

rbea

dás,

ku

ltúr

a és

sz

órak

ozta

tás

terü

leté

n bi

zony

os

szol

gált

atás

ok, s

zem

élys

záll

ítás

12

%: c

sak

sajá

t elő

állí

tású

bor

19

%:

vám

szab

ad t

erül

etne

k sz

ámít

ó ju

ngho

lzi

és m

itte

lber

gi i

lletős

égű

váll

alko

zók

e te

rüle

tre

vona

tkoz

ó fo

rgal

ma

Cip

rus

18%

8%

: t

axi

szol

gált

atás

ok,

turi

sta-

, ki

ránd

uló-

és

távo

lság

i bu

szok

, sz

állo

dai

szol

gált

atás

ok,

vend

églá

tás

és a

ho

zzá

szük

sége

s ár

ubes

zerz

ések

(K

v. a

lkoh

olos

ital

ok),

légi

és

teng

eri s

záll

ítás

ok C

ipru

son

belü

l 5%

: ál

lati

taka

rmán

y, tr

ágyá

k, ú

ttis

ztít

ási s

zolg

álta

tás,

tem

etke

zési

szo

lgál

tatá

s és

kop

orsó

bes

zerz

ése,

sze

rzők

, ze

nesz

erző

k, műv

észe

k, műk

riti

kuso

k, v

etőm

agel

látá

s, é

lőál

lat

besz

erzé

s, ú

jság

, fol

yóir

at, k

önyv

ek, n

em

pala

ckoz

ott

víz,

fag

ylal

tok,

fag

ylal

tterm

ékek

, pal

acko

s gá

z, s

zárí

tott

dió

féle

, saj

tos

süte

mén

y, g

abon

a- é

s ha

sonl

ó te

rmék

ek, v

idék

i és

váro

si b

uszs

zolg

álta

tás,

mag

ánsz

emél

yek

első

laká

svás

árlá

sa.

0%:

kivi

tel,

embe

ri

felh

aszn

álás

ra

szán

t él

elm

isze

r (K

v.:

vend

églá

tás)

, ne

mze

tköz

i lé

gi

és

teng

eri

szem

élys

záll

ítás

, ár

uk é

s ka

pcso

lódó

szo

lgál

tatá

sok,

áru

szál

lítá

s m

ás E

U t

agál

lam

ba,

hajó

üzem

elés

i sz

olgá

ltat

ás

Hor

váto

rszá

g 25

%

10%

: szá

llás

szol

gált

atás

vag

y sz

állá

s re

ggel

ivel

, fél

panz

iós

vagy

telj

es p

anzi

ós e

llát

ás m

inde

n ke

resk

edel

mi

vend

églá

tóip

ari e

gysé

gben

, újs

ágok

és

mag

azin

ok (

kivé

ve a

t 5%

-os

adók

ulcs

nál e

mlí

tett

nap

ilap

okat

és

hird

ető

újsá

goka

t), é

tel-

ital

fel

szol

gálá

s, é

tola

j és

zsír

, gye

rmek

étel

, víz

, feh

ér c

ukor

, kon

cert

bel

épők

, ku

ltur

ális

és

műv

észe

ti m

agaz

inok

. 5%

: ke

nyér

, te

j (t

ehén

, bi

rka,

ke

cske

),

amel

y fo

lyó

álla

potb

an

kerü

l fo

rgal

omba

, fr

iss,

pa

sztő

rözö

tt,

hom

ogen

izál

t, ko

nden

zált

(ki

véve

a s

avan

yú t

ej,

jogh

urt,

kefi

r, c

soko

ládé

s te

j és

más

tej

term

ékek

), a

z an

yate

jpót

lók,

sz

akm

ai,

tudo

mán

yos,

műv

észe

ti,

kult

urál

is

és

okta

tó

tart

alm

ú kö

nyve

k,

peda

gógi

ai

neve

lésű

ta

nkön

yvek

az

al

ap-,

a

közé

p-

és

a fe

lsőo

ktat

ás

szám

ára

min

denf

éle

fizi

kai

form

ában

, tu

dom

ányo

s fo

lyói

rato

k, m

ozi

belé

pő j

egye

k, a

Hor

vát

Egé

szsé

gbiz

tosí

tási

Int

ézet

gyó

gysz

erli

stáj

áról

sz

óló

hatá

roza

tban

meg

hatá

rozo

tt g

yógy

szer

ek, t

erm

ékek

, am

elye

ket s

ebés

zeti

bea

vatk

ozás

sal ü

ltet

nek

be

az e

mbe

ri s

zerv

ezet

be,

álta

láno

s in

form

áció

król

meg

jele

ntet

ett

napi

lapo

k, a

mel

yek

min

. 25

.000

szó

t ta

rtal

maz

nak,

kiv

éve

a hi

rdet

ési ú

jság

okat

.

208

Ö

SSZ

EH

ASO

NL

ÍTÁ

SOK

4 201

1. ja

nuár

1-j

étől

átm

enet

i idő

szak

ra, a

med

dig

az á

llam

házt

artá

s hi

ánya

nem

csö

kken

3%

alá

, az

álta

láno

s ad

ókul

cs S

zlov

ákiá

ban

20%

.

Ált

alán

os k

ulc

s K

edve

zmén

yes

ku

lcso

k

Mag

yaro

rszá

g 27

%

18%

: tej

, tej

term

ék, p

ékár

u, c

ukrá

szsü

tem

ény,

ker

. szá

llás

hely

szo

lgál

tatá

s 5%

: hu

mán

gyó

gysz

erek

, hag

yom

ányo

s gy

ógyn

övén

ydro

gok,

orv

osi

radi

oakt

ív i

zotó

pok,

spe

ciál

is g

yógy

ásza

ti

célr

a tá

psze

rek,

eg

észs

égüg

yi

oxig

én,

egye

s,

vako

kat

segí

tő

eszk

özök

, kö

nyv,

fo

lyói

rat,

napi

lap,

ha

ngos

köny

v, tá

vhős

zolg

álta

tás,

egy

es é

lőze

ne s

zolg

álta

tás

(pl.

nem

nyi

lván

os, c

salá

di)

Rom

ánia

24

%

9%:

múz

eum

ok,

emlé

kműv

ek,

álla

tker

tek,

bo

tani

kus

kert

ek

meg

teki

ntés

ére

fize

tett

be

lépő

k,

vala

min

t vá

sáro

kba,

ki

állí

táso

kba,

ku

ltur

ális

re

ndez

vény

ekbe

, fi

lmsz

ínhá

zakb

a fi

zete

tt

belé

pők,

kö

nyve

k,

tank

önyv

ek,

újsá

gok,

fo

lyói

rato

k ér

téke

síté

se,

prot

ézis

ek

és

tart

ozék

ok

érté

kesí

tése

(k

ivév

e a

fogp

roté

zise

ket)

, ort

opéd

term

ékek

ért

ékes

ítés

e, g

yógy

szer

ért

ékes

ítés

, szá

llod

ai s

zolg

álta

táso

k ny

újtá

sa

5%:

inga

tlan

elad

ás

öreg

otth

onok

nak,

in

gatl

anel

adás

ár

vahá

zakn

ak,

fogy

aték

os

gyer

mek

otth

onok

nak,

la

káse

ladá

s fi

atal

okna

k bi

zony

os f

elté

tele

k m

elle

tt

Szl

ovák

ia

20%

4 (1

9%)

10%

: gyó

gysz

erek

, egé

szsé

gügy

i esz

közö

k, n

yom

dai t

erm

ékek

ESETTANULMÁNYOK

ESE

TT

AN

UL

MÁ

NY

OK

21

1

Ese

ttan

ulm

ány

[1]

Sze

mél

yi j

öved

elem

adó

Mek

kora

adó

fize

tési

köt

elez

etts

ég t

erhe

l év

ente

egy

ház

aspá

rt a

z ad

ott

orsz

ágba

n (A

uszt

riáb

an,

Cip

ruso

n, H

orvá

tors

zágb

an,

Mag

yaro

rszá

gon,

R

omán

iába

n, é

s S

zlov

ákiá

ban)

, ha

752

EU

R-t

ker

es a

z éd

esap

a, 3

26,6

7 E

UR

-t a

z éd

esan

ya é

s ké

t gye

rmek

et n

evel

nek.

Hog

yan

vált

ozik

az

adóf

izet

ési

köte

leze

ttsé

gük,

ha

év k

özbe

n ér

téke

síti

k 28

.000

EU

R-é

rt a

z eg

yik,

11

éves

ing

atla

nuka

t? A

z in

gatl

an s

zerz

ésér

e fo

rdít

ott

össz

eg é

s a

kiad

ások

ös

szes

en 8

.000

EU

R-t

tesz

nek

ki.

Meg

old

ás:

Adó

- és

járu

lékt

erhe

lés

inga

tlan

ért

ékes

ítés

nél

kül (

EU

R)

Au

sztr

ia

Cip

rus

Hor

váto

rszá

g M

agya

rors

zág

Rom

ánia

S

zlov

ákia

Fér

j adó

terh

elés

e 1.

630,

64

613,

63

1.80

4,80

2.

313,

28

2.69

4,57

1.

478,

12

Fel

eség

adó

terh

elés

e70

8,35

26

6,56

78

4,00

1.

352,

44

1.00

8,40

52

5,82

Öss

zese

n

2.33

8,99

88

0,19

2.

588,

80

3.66

5,72

3.

702,

97

2.00

3,94

A

dó-

és já

rulé

kter

helé

s in

gatl

an é

rték

esít

ésse

l (E

UR

)

A

usz

tria

C

ipru

s H

orvá

tors

zág

Mag

yaro

rszá

g R

omán

ia

Szl

ovák

ia

Fér

j adó

terh

elés

e 1.

980,

64

613,

68

1.80

4,80

2.

313,

28

2.97

4,57

1.

478,

12

Fel

eség

adó

terh

elés

e1.

058,

35

266,

52

784,

00

1.35

2,44

1.

339,

89

525,

82

Öss

zese

n

3.03

8,99

88

0,2

2.58

8,80

3.

665,

72

3.95

1,78

1.

764,

94

212

ESE

TT

AN

UL

MÁ

NY

OK

Ház

aspá

rnál

mar

adó

nett

ó jö

vede

lem

inga

tlan

ért

ékes

ítés

nél

kül (

EU

R)

A

usz

tria

C

ipru

s H

orvá

tors

zág

Mag

yaro

rszá

gR

omán

ia

Szl

ovák

ia

Fér

j 7.

393,

368.

410,

376.

536,

776.

131,

236.

329,

437.

545,

88

Fel

eség

3.

068,

253.

653,

483.

136,

042.

567,

602.

860,

153.

394,

22

Öss

zese

n

10.4

61,4

912

.063

,85

9.67

2,81

8.69

8,83

9.18

9,58

10.9

40,1

0

H

ázas

párn

ál m

arad

ó ne

ttó

jöve

dele

m in

gatl

an é

rték

esít

ésse

l (E

UR

)

A

usz

tria

C

ipru

s H

orvá

tors

zág

Mag

yaro

rszá

g R

omán

ia

Szl

ovák

ia

Fér

j 17

.043

,36

18.4

10,3

716

.536

,77

16.1

31,2

316

.049

,06

17.5

45,8

8

Fel

eség

12

.861

,69

13.6

53,4

813

.136

,04

12.5

67,6

012

.580

,15

13.3

94,2

2

Öss

zese

n

29.9

05,0

532

.063

,85

29.6

72,8

128

.698

,83

28.6

29,2

130

.940

,10

ESETTANULMÁNYOK 213

Számítások:

1. Ausztria Férj:

Éves bérjövedelem: Fizetendő adó: Járulékok: Fizetendő adó és járulék összesen: Éves összes jövedelem adó és járulékok nélkül:

752,00 * 12 = 9.024,000

9.024,00 * 0,1807 = 1.630,641.630,647.393,36

Feleség:


3.920,040

3.920,04 * 0,1807 = 708,35708,35

3.211,66

Ingatlan értékesítése esetén: Férj:

Éves bérjövedelem: Ingatlan értékesítésből származó jövedelem: Fizetendő adó: Járulékok: Fizetendő adó és járulék összesen: Éves összes jövedelem adó és járulékok nélkül:

9.024,0010.000

3501.630,641.980,64

17.043,36

Feleség:

Éves bérjövedelem: Ingatlan értékesítésből származó jövedelme: Fizetendő adó: Járulékok: Fizetendő adó és járulék összesen: Éves összes jövedelem adó és járulékok nélkül:

3.920,0410.000

350708,35

1.058,3512.861,69

214 ESETTANULMÁNYOK

2. Ciprus Férj:


9.024,000

9.024,00* 0,068 =613,63 613,63

8.410,37 Feleség:


3.920,040

3.920,04* 0,068 = 266,56 266,56

3.653,48 Az ingatlanszerzési adót az elidegenítés nettó eredményére vetik ki, 20%-os mértékben, de a magánszemélyek a tőkenyereségből az alábbiakat vonhatják le:

EUR

Lakóingatlan elidegenítése 85.430 Termőföld elidegenítése 25.629

Bármely más elidegenítés 17.086 A fenti mentességek csak egyszer vehetőek igénybe. Férj:

Éves bérjövedelem: Ingatlan értékesítésből származó jövedelem: Fizetendő adó: Járulékok: Fizetendő adó és járulék összesen: Éves összes jövedelem adó és járulékok nélkül:

9.024,0010.000

0613,63613,63

18.410,37 Feleség:

Éves bérjövedelem: Ingatlan értékesítésből származó jövedelme: Fizetendő adó: Járulékok: Fizetendő adó és járulék összesen: Éves összes jövedelem adó és járulékok nélkül:

3.920,0410.000

0266,56266,56

13.653,48


3. Horvátország A számításkor a férjnél vettük figyelembe az első és második gyermek után járó jövedelemadó kedvezményt. Éves bérjövedelem: Személyi adókedvezmény (alanyi jogon+gyermekek után): Adóalap: Fizetendő adó1: Járulékok: Fizetendő adó és járulék összesen: Éves összes jövedelem adó és járulékok nélkül:

9.024,00

3.474 + 4.168,42 = 7.642,42 9.024,00 – 7.642,42 – 1.804,80 = 0

0 0

9.024,00 * 0,2 = 1.804,80 6.536,77

Feleség: Éves bérjövedelem: Alanyi jogon járó kedvezmény: Fizetendő adó: Járulékok: Fizetendő adó és járulék összesen: Éves összes jövedelem adó és járulékok nélkül:

3.920,04 3.474

nincs 3.920,04 * 0,2 = 784,00

784,00

3.136,04

Ingatlan értékesítése esetén: Egyéb jövedelemnek számít az ingatlan megszerzésétől számított 5 éven belüli elidegenítéséből származó jövedelem. Ebben az esetben az ingatlan már 11 éve a tulajdonukban van, így az elidegenítéséből származó bevételt nem számítottuk adózó jövedelemnek. Férj:

Éves bérjövedelem: Ingatlanértékesítésből származó jövedelme: Személyi adókedvezmény (alanyi jogon+gyermekek után): Adóalap: Fizetendő adó: Járulékok: Fizetendő adó és járulék összesen: Éves összes jövedelem adó és járulékok nélkül:

9.024,00 10.000

3.474 + 4.168,42 = 7.642,42 9.024,00 – 7.642,42 – 1.804,80 = 0

0 0

9.024,00 * 0,2 = 1.804,80 1.804,80

16.536,77

Feleség:

Éves bérjövedelem: Ingatlanértékesítésből származó jövedelme: Pénzbeli adómentes juttatás gyermekek után: Fizetendő adó:

3.920,04 10.000

3.474 nincs

1 Feltételezzük, hogy a család Zágrábban él, ezért fizetik az ott érvényes 18%-os „különadót”.


Járulékok: Fizetendő adó és járulék összesen: Éves összes jövedelem adó és járulékok nélkül:

3.920,04 * 0,2 = 784,00

784,00 13.136,00

4. Magyarország Számításkor a férjnél vettük figyelembe a két gyermek után járó adóalapot csökkentő családi kedvezményt. Férj: Éves bérjövedelem: Családi kedvezmény 2 gyerek után Adóalap Számított adó: Járulékok: Fizetendő adó és járulék összesen: Éves összes jövedelem adó és járulékok nélkül:

9.024,005.000,004.024,00

4.024,00 * 0,16 = 643,849.024,00 * 0,185 = 1.669,44

2.313,286.131,23

Feleség: Éves bérjövedelem: Adóalap: Számított adó: Járulékok: Fizetendő adó és járulék összesen: Éves összes jövedelem adó és járulékok nélkül:

3.920,043.920,04

3.920,04 * 0,16 = 627,213.920,04 * 0,185 = 725,23

1.352,442.567,60

Ingatlan értékesítése esetén: Férj: Éves bérjövedelem: Ingatlan értékesítésből származó számított adóköteles jövedelme: Fizetendő adó: Járulékok: Fizetendő adó és járulék összesen: Éves összes jövedelem adó és járulékok nélkül:

9.024,00

10.000 * 0 = 0643,84

1.669,442.313,28

16.131,23 Feleség: Éves bérjövedelem: Ingatlan értékesítésből származó számított adóköteles jövedelme: Fizetendő adó: Járulékok: Fizetendő adó és járulék összesen: Éves összes jövedelem adó és járulékok nélkül:

3.920,04

10.000* 0 = 0627,21725,23

1.352,4412.567,60


5. Románia A számításkor a feleségnél vettük figyelembe az első és második gyermek után járó jövedelemadó kedvezményt. Az 1.001-3.000 RON közötti bérek esetében a csökkentések degresszív jellegűek. Ennek mértékét külön rendeletben szabályozzák, 3.000 RON-t meghaladó fizetés esetén érvényesíthető semmilyen adóalapcsökkentés. Férj: Éves bérjövedelem: Adóalap: Adójóváírás: Fizetendő adó: Járulékok: Fizetendő adó és járulék összesen: Éves összes jövedelem adó és járulékok nélkül:

9.024,009.024,00 – 1.488,96 = 7.535,04

07.535,04 * 0,16 = 1.205,61

9.024,00 * 0,165 = 1.488,962.694,576.329,43

Feleség: Éves bérjövedelem: Adóalap: Adójóváírás: Fizetendő adó: Járulékok: Fizetendő adó és járulék összesen: Éves összes jövedelem adó és járulékok nélkül:

3.920,043.920,04 – 617,92 = 3.302,12

44,94 * 12 = 539,282.762,32 * 0,16 = 441,97

3.920,04 * 0,165 = 617,921.059,892.860,15

Ingatlan értékesítése esetén: Ingatlanok értékesítéséből származó jövedelem esetén az alkalmazott adókulcs az ingatlan értékének 3%-a, ha az ingatlan megszerzése és eladása között kevesebb, mint 3 év telt el. Ha több mint 3 évig volt a tulajdonos birtokában az ingatlan, az adókulcs az ingatlan értékének 2%-a. Amennyiben az ingatlan értéke több mint 200.000 RON (48.160 EUR), az első esetben az adó mértéke 6.000 RON + az értékhatárt meghaladó rész 2%-a, a második esetben pedig 4.000 RON + az értékhatárt meghaladó rész 1%-a. Férj:

Éves bérjövedelem: Ingatlan értékesítésből származó jövedelme: Személyi jövedelemadó: Ingatlan értékesítés után fizetendő adó: Járulékok: Fizetendő adó és járulék összesen: Éves összes jövedelem adó és járulékok nélkül:

9.024,0010.000

1.205,6114.000 * 0,02 = 280

1.488,962.974,57

16.049,43 Feleség: Éves bérjövedelem: Ingatlan értékesítésből származó jövedelme: Személyi jövedelemadó: Ingatlan értékesítés után fizetendő adó: Járulékok: Fizetendő adó és járulék összesen: Éves összes jövedelem adó és járulékok nélkül:

3.920,0410.000441,97

280617,92

1.339,8912.580,15


6. Szlovákia Férj: Éves bérjövedelem: Fizetendő adó: Adózatlan jövedelem: Járulékok: Adóbónusz: Fizetendő adó és járulék összesen: Éves összes jövedelem adó és járulékok nélkül:

9.024,00 (9,024,00 – 1.209,12 – 3.735,94) * 0,19 =

775,003.735,94

9.024,00 * 0,134 = 1.209,12506,00

1.478,127.545,88

Feleség: Éves bérjövedelem: Fizetendő adó: Járulékok: Fizetendő adó és járulék összesen: Éves összes jövedelem adó és járulékok nélkül:

3.920,04(3.920,04 – 525,82 – 3.735,94) * 0,19 = 0

3.920,04 * 0,134 = 525,82525,82

3.394,22 Ingatlan értékesítése esetén: Férj: Éves bérjövedelem: Ingatlan értékesítésből származó jövedelme: Fizetendő adó: Járulékok: Adóbónusz Fizetendő adó és járulék összesen: Éves összes jövedelem adó és járulékok nélkül:

9.024,0010.000775,00

1.209,12506,00

1.478,1217.545,88

Feleség: Éves bérjövedelem: Ingatlan értékesítésből származó jövedelme: Fizetendő adó: Járulékok: Fizetendő adó és járulék összesen: Éves összes jövedelem adó és járulékok nélkül:

3.920,0410.000

0525,82525,82

13.394,22


Esettanulmány [2]

Társaságok jövedelmének adózása az egyes országokban, iparűzési adó nélkül (EUR)

Adóterhelések 100.000 EUR adózás előtti eredmény esetén

0

10000

20000

30000

40000

50000

Aus

ztria

Cip

rus

Hor

váto

rszá

g

Mag

yaro

rszá

g

Rom

ánia

Szl

ovák

ia

Összes adó

Tao

Osztalékadó

EUR Ausztria Adózás előtti eredmény Társasági adó Összes adó Adózott eredmény Osztalék utáni szja Egyéb Adó levonás Adózás utáni jövedelem Adózás előtti eredmény %-ában Levont adó %

10.0002.500

07.500

7.500 * 0,25 = 1.8750

4.3755.625

56,25%43,75%

100.00025.000

075.000

75.000 * 0,25 = 18.7500

43.75056.250

56,25%43,75%

Ciprus Adózás előtti eredmény Társasági adó Összes adó Adózott eredmény Osztalék utáni szja Egyéb Adó levonás Adózás utáni jövedelem Adózás előtti eredmény %-ában Levont adó %

10.0001.000

09.000

00

1.0009.00090%10%

100.00010.000

090.000

00

10.00090.000

90%10%


Horvátország Adózás előtti eredmény Társasági adó Összes adó Adózott eredmény Osztalék utáni szja Egyéb (szja járuléka) Adó levonás Adózás utáni jövedelem Adózás előtti eredmény %-ában Levont adó %

10.00010.000 * 0,2 = 2.000

2.0008.000

96012004.1605.840

58,4%41,6%

100.000100.000 * 0,2 = 20.000

20.00080.000

960012.00041.60058.40058,4%41,6%

Magyarország Adózás előtti eredmény Társasági adó Összes adó Adózott eredmény Osztalék utáni szja Egyéb Adó levonás Adózás utáni jövedelem Adózás előtti eredmény %-ában Levont adó %

10.0001.0001.0009.000

9.000 * 0,16 = 1.4400

2.4407.560

75,60%24,40%

100.00010.00010.00090.000

90.000 * 0,16 = 14.4000

24.40075.600

75,60%24,40%

Románia Adózás előtti eredmény Társasági adó Összes adó Adózott eredmény Osztalék utáni szja2 Egyéb Adó levonás Adózás utáni jövedelem Adózás előtti eredmény %-ában Levont adó %

10.00010.000 * 0,16 = 1.600

1.6008.400

00

1.6008.400

84,00%16,00%

100.00016.00016.00084.000

00

16.00084.000

84,00%16,00%

2 2009. január 1-től a belföldi és közösségi illetőségű társaságok adómentesen juthatnak az osztalékukhoz, ha a kifizetés

időpontjában két éven keresztül folyamatosan legalább 10%-nyi részesedéssel rendelkeznek az osztalékot fizető belföldi társaságban.


Szlovákia Adózás előtti eredmény Társasági adó Összes adó Adózott eredmény Osztalék utáni szja Egyéb Adó levonás Adózás utáni jövedelem Adózás előtti eredmény %-ában Levont adó %

10.0001.9001.9008.100

00

1.9008.10081%19%

100.00019.00019.00081.000

00

19.00081.000

81%19%

ÖSS

ZE

FO

GL

AL

Ó

22

3

A

usz

tria

C

ipru

s H

orvá

t-or

szág

M

agya

r-or

szág

R

omán

ia

Szl

ovák

ia

Főv

áros

B

écs

Nic

osia

Z

ágrá

b B

udap

est

Buk

ares

t P

ozso

ny

Áll

amfo

rma

dem

okra

tiku

s kö

ztár

sasá

g kö

ztár

sasá

g kö

ztár

sasá

g kö

ztár

sasá

g kö

ztár

sasá

g kö

ztár

sasá

g

Hiv

atal

os n

yelv

né

met

gö

rög,

törö

kho

rvát

m

agya

r ro

mán

sz

lová

k

Csa

tlak

ozás

az

EU

-hoz

19

95.0

1.01

. 20

04.0

5.01

. 20

13.0

7.01

20

04.0

5.01

20

07.0

1.01

. 20

04.0

5.01

Ter

üle

t (k

m²)

83

.870

9.

250

56

.594

93

.030

23

8.39

1

49.0

37

Nép

essé

g (fő)

8.

426.

311

(2

012)

76

9.90

0 (2

008)

4.

456.

096

(2

011)

9.

957.

000

(2

012)

21

.355

.849

(2

012)

5.

407.

325

(2

012)

Nép

sűrű

ség

(fő/

km

²)

100

86

77

,8

107

90

11

1

GD

P

(mil

lió

EU

R)

309.

901

(2

012)

17

.887

(2

012)

46

.904

(2

011)

10

0.84

(

2011

) 13

1.74

7 (2

012)

65

.246

(2

012)

GD

P

egy

főre

ju

tó

(EU

R)

33.2

97

(201

2)

20.5

00

(201

2)

8.40

0

(200

7)

10.1

15

(201

1)

6.16

9

(201

2)

12.0

66

(201

2)

HD

I 0,

895

0,84

8 -

0,83

1

0,78

6 0,

834

Pén

znem

eu

ró

(EU

R)

euró

(E

UR

)

kuna

(H

RK

) fo

rint

(

HU

F)

rom

án le

j (R

ON

) eu

ró

(EU

R)

TARTALOMJEGYZÉK 225

TARTALOMJEGYZÉK

AUSZTRIA ADÓRENDSZERE ....................................................................................................... 5

1. ADÓZÁS RENDJE ........................................................................................................................ 7

1.1. ADÓK CSOPORTOSÍTÁSA ........................................................................................................... 7 1.2. ADÓHATÓSÁGOK ...................................................................................................................... 7 1.3. ADÓBEVALLÁSOK ÉS ADÓFIZETÉS ............................................................................................ 7 1.4. ADÓTÖRVÉNYEK MEGSZEGÉSE ÉS KÖVETKEZMÉNYE ............................................................... 8

2. JÖVEDELEMADÓK .................................................................................................................... 9

2.1. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ ...................................................................................................... 9 2.1.1. Nem önálló tevékenységek ........................................................................................... 10 2.1.2. Önálló tevékenységek ................................................................................................... 11 2.1.3. Egyéb jövedelmek ......................................................................................................... 12 2.1.4. Fontosabb adókedvezmények ....................................................................................... 13

2.2. TÁRSASÁGI ADÓ ..................................................................................................................... 14 2.2.1. Társaságok alapítása ................................................................................................... 14 2.2.2. Adó alanya, alapja, módosító tételek, adó mértéke ..................................................... 14 2.2.3. Adómentes jövedelmek ................................................................................................. 15 2.2.4. Költségelszámolás lehetősége ...................................................................................... 15 2.2.5. Veszteségelhatárolás .................................................................................................... 15

3. FORGALOM ADÓZÁSA ........................................................................................................... 15

3.1. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ KULCSOK ................................................................................... 15 3.2. EU IRÁNYELVVEL VALÓ HARMONIZÁCIÓ ............................................................................... 17

4. VAGYONI TÍPUSÚ ADÓK ........................................................................................................ 17

4.1. INGATLANSZERZÉSI (VISSZTERHES) ADÓ ................................................................................ 17 4.2. AJÁNDÉKOZÁSI ÉS ÖRÖKÖSÖDÉSI ADÓ ................................................................................... 18

5. EGYÉB ADÓK ÉS ILLETÉKEK .............................................................................................. 18

5.1. ILLETÉKEK ............................................................................................................................. 18 5.2. TŐKEBEFIZETÉSI ADÓ ............................................................................................................. 18

6. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS .................................................................................................. 19

6.1. A MUNKÁLTATÓ TERHEI ......................................................................................................... 19 6.2. A MUNKAVÁLLALÓ TERHEI .................................................................................................... 19

CIPRUS ADÓRENDSZERE .......................................................................................................... 21

1. ADÓZÁS RENDJE ...................................................................................................................... 23

1.1. ADÓK CSOPORTOSÍTÁSA ......................................................................................................... 23 1.2. ADÓBEVALLÁSOK ÉS ADÓFIZETÉS .......................................................................................... 23

2. JÖVEDELEMADÓK .................................................................................................................. 24

2.1. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ .................................................................................................... 24 2.1.1. Nem önálló tevékenységek ........................................................................................... 24 2.1.2. Önálló tevékenységek ................................................................................................... 28 2.1.3. Egyéb jövedelmek ......................................................................................................... 28

2.2. TÁRSASÁGI ADÓ ..................................................................................................................... 28 2.2.1. Működő társaságok száma, társasági adóból származó jövedelmek ........................... 28


2.2.2. Az adó alanya, alapja, adóalap módosító tételek, adó mértéke ................................... 29 2.2.3. Adókedvezmények ......................................................................................................... 30 2.2.4. Költségelszámolás lehetősége ...................................................................................... 31 2.2.5. Veszteségelhatárolás .................................................................................................... 32 2.2.6. A társaságok speciális típusai ...................................................................................... 32

3. FORGALOM ADÓZÁSA ........................................................................................................... 32

3.1. FORGALMI ADÓBEVÉTELEK ALAKULÁSA ................................................................................ 32 3.2. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ KULCSOK ................................................................................... 33


4.1. INGATLANSZERZÉSI (VISSZTERHES) ADÓ ................................................................................ 35 4.2. INGATLANADÓ ....................................................................................................................... 35

5. EGYÉB ADÓK ÉS ILLETÉKEK .............................................................................................. 36

5.1. HONVÉDELMI JÁRULÉK ........................................................................................................... 36 5.1.1. A magánszektor munkavállalóinak és vállalkozóinak különleges

honvédelmi járuléka ..................................................................................................... 38 5.2. TŐKENYERESÉGADÓ............................................................................................................... 39 5.3. FÖLDHIVATALI ÁTÍRÁSI DÍJAK ................................................................................................ 40 5.4. CÉGBÍRÓSÁGI NYILVÁNTARTÁSI DÍJ ....................................................................................... 40 5.4. ILLETÉKEK ............................................................................................................................. 40


6.1. JÁRULÉKOK MÉRTÉKE ............................................................................................................ 41

HORVÁTORSZÁG ADÓRENDSZERE ....................................................................................... 43

1. ADÓZÁS RENDJE ...................................................................................................................... 45

1.1. ADÓK CSOPORTOSÍTÁSA ......................................................................................................... 45 1.2. ADÓHATÓSÁGOK .................................................................................................................... 46 1.3. ADÓBEVALLÁSOK ÉS ADÓFIZETÉS .......................................................................................... 47 1.4. ADÓTÖRVÉNYEK MEGSZEGÉSE ÉS KÖVETKEZMÉNYE ............................................................. 47 1.5. JOGORVOSLATOK AZ ADÓZÁSI ELJÁRÁSBAN ........................................................................... 47 1.6. ADÓHATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK SÚLYPONTJAI, VAGYONOSODÁSI VIZSGÁLATOK .................... 48

2. JÖVEDELEMADÓK .................................................................................................................. 48

2.1. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ .................................................................................................... 48 2.1.1. Nem önálló tevékenységek ........................................................................................... 49 2.1.2. Önálló tevékenységek (egyéni vállalkozó, szabadfoglalkozás,

mezőgazdasági és erdészeti tevékenység) .................................................................... 52 2.1.3. Egyéb jövedelmek ......................................................................................................... 53 2.1.4. Számított adó meghatározása ...................................................................................... 57

2.2. TÁRSASÁGI NYERESÉGADÓ .................................................................................................... 57 2.2.1. Működő társaságok száma, társasági adóból származó bevételek .............................. 57 2.2.2. Adó alanya, alapja, módosító tételek, adó mértéke ..................................................... 59 2.2.3. Adókedvezmények ......................................................................................................... 60 2.2.4. Külföldi illetőségű személy, mint nyereségadó kötelezett (különadó) .......................... 64 2.2.5. Költségelszámolás lehetősége ...................................................................................... 65 2.2.6. Veszteségelhatárolás .................................................................................................... 67

TARTALOMJEGYZÉK 227 3. FORGALOM ADÓZÁSA ........................................................................................................... 67

3.1. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ BEVÉTELEK ............................................................................... 67 3.2. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ KULCSOK ................................................................................... 67 3.3. EU IRÁNYELVVEL VALÓ HARMONIZÁCIÓ ............................................................................... 71


4.1. INGATLANSZERZÉSI (VISSZTERHES) ADÓ ................................................................................ 72 4.2. SZEMÉLYAUTÓK, EGYÉB GÉPJÁRMŰVEK, VÍZI-JÁRMŰVEK ÉS REPÜLŐGÉPEK

KÜLÖNADÓJA – JÖVEDÉKI ADÓ ............................................................................................... 74 4.3. VAGYONADÓK ELLENŐRZÉSE ................................................................................................. 75

5. EGYÉB ADÓK ............................................................................................................................. 75

5.1. HELYI ADÓK ........................................................................................................................... 75 5.1.1. Megyei adók ................................................................................................................. 75 5.1.2. Városi/községi adók ..................................................................................................... 75

5.2. ÖKOADÓK .............................................................................................................................. 75 5.3. KÜLÖN (NYERESÉG) ADÓ ........................................................................................................ 76

5.3.1. Különadó offshore kifizetésekre ................................................................................... 77


6.1. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉKBEVÉTELEK .................................................................... 78 6.2. MUNKAVÁLLALÓ ÁLTAL FIZETETT JÁRULÉKOK ALAPJA, MÉRTÉKE ........................................ 78 6.3. MUNKÁLTATÓ ÁLTAL FIZETETT JÁRULÉKOK ALAPJA, MÉRTÉKE ............................................. 78 6.4. NYUGDÍJ- ÉS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZER ...................................................................... 78

6.4.1. A horvát nyugdíjbiztosítási rendszer ............................................................................ 78 6.4.2. A horvát egészségbiztosítási rendszer .......................................................................... 80

MAGYARORSZÁG ADÓRENDSZERE ...................................................................................... 83

1. AZ ADÓZÁS RENDJE (2003. ÉVI XCII. TÖRVÉNY) ........................................................... 85

1.1. ADÓK CSOPORTOSÍTÁSA ......................................................................................................... 85 1.2. ADÓHATÓSÁGOK .................................................................................................................... 86 1.3. ADÓBEVALLÁSOK ÉS ADÓFIZETÉS .......................................................................................... 87 1.4. ADÓTÖRVÉNYEK MEGSZEGÉSE ÉS KÖVETKEZMÉNYE ............................................................. 88 1.5. JOGORVOSLATOK AZ ADÓZÁSI ELJÁRÁSBAN ........................................................................... 89 1.6. ADÓHATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK SÚLYPONTJAI, VAGYONOSODÁSI VIZSGÁLATOK .................... 91

2. JÖVEDELEMADÓK .................................................................................................................. 92

2.1. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ .................................................................................................... 92 2.1.1. Személyi jövedelemadóból (1995. évi CXVII. törvény) származó bevételek ................ 92 2.1.2. Nem önálló tevékenységek ........................................................................................... 92 2.1.3. Önálló tevékenységek ................................................................................................... 92 2.1.4. Egyéb jövedelmek ......................................................................................................... 93 2.1.5. Összevonandó jövedelmek ............................................................................................ 93 2.1.6. Külön adózó jövedelmek .............................................................................................. 96 2.1.7. Egyszerűsített foglalkoztatás és adórendszeren kvüli keresettel járó foglalkoztatás ... 97

2.2. TÁRSASÁGI ADÓ (1996. ÉVI LXXXI. TÖRVÉNY) .................................................................... 99 2.2.1. Működő társaságok száma, társasági adóból származó bevételek .............................. 99 2.2.2. Adó alanya, alapja, módosító tételek, adó mértéke ................................................... 100 2.2.3. Adókedvezmények ....................................................................................................... 101 2.2.4. Költségelszámolás lehetősége .................................................................................... 102 2.2.5. Veszteségelhatárolás .................................................................................................. 102


2.3. EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÁSI ADÓ (EVA) ..................................................................... 102 2.3.1. Adóalap ...................................................................................................................... 103

2.4. A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA (KATA) ..................................................... 105 2.4.1. A kisadózás lényege ................................................................................................... 105

2.5. A KISVÁLLALATI ADÓ (KIVA) SZABÁLYAI .......................................................................... 106

3. FORGALOM ADÓZÁSA ......................................................................................................... 108

3.1. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ (2007. ÉVI CXXVII. TÖRVÉNY) BEVÉTELEK........................... 108 3.2. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ KULCSOK ................................................................................. 108 3.3. EU IRÁNYELVVEL VALÓ HARMONIZÁCIÓ (JÖVEDÉKI ADÓ, ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ) ..... 112

4. VAGYONI TÍPUSÚ ADÓK ...................................................................................................... 112

4.1. VAGYONSZERZÉSI ILLETÉK .................................................................................................. 112 4.2. ÉPÍTMÉNYADÓ ..................................................................................................................... 114 4.3. TELEKADÓ ........................................................................................................................... 114 4.4. KOMMUNÁLIS ADÓ ............................................................................................................... 114 4.5. GÉPJÁRMŰADÓ ..................................................................................................................... 115 4.6. CÉGAUTÓ ADÓ ...................................................................................................................... 116 4.7. LUXUSADÓ ........................................................................................................................... 116 4.8. VAGYONADÓ ........................................................................................................................ 116

5. EGYÉB ADÓK ÉS ILLETÉKEK ............................................................................................ 117

5.1. HELYI ADÓK ......................................................................................................................... 117 5.2. ÖKOADÓK ............................................................................................................................ 117 5.3. ILLETÉKEK ........................................................................................................................... 118

6. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ................................................................................................ 118

6.1. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉKBEVÉTELEK .................................................................. 118 6.2. MUNKÁLTATÓ JÁRULÉKTERHEI ............................................................................................ 118 6.3. MUNKAVÁLLALÓ JÁRULÉKTERHEI ....................................................................................... 119 6.4. NYUGDÍJ- ÉS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZER .................................................................... 119

7. ADÓZÁSI RENDSZER VÁLTOZÁSAI ................................................................................. 119

7.1. NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ (NETA) ............................................................................ 119 7.2. BALESETI ADÓ ...................................................................................................................... 120 7.3. TÁVKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁSI ADÓ ....................................................................................... 120 7.4. PÉNZÜGYI TRANZAKCIÓS ILLETÉK ........................................................................................ 120 7.5. PÉNZTÁRGÉPEK HASZNÁLATÁNAK VÁLTOZÁSAI .................................................................. 121

ROMÁNIA ADÓRENDSZERE ................................................................................................... 123

1. AZ ADÓZÁS RENDJE ............................................................................................................. 125

1.1. ADÓK CSOPORTOSÍTÁSA ....................................................................................................... 125 1.2. ADÓHATÓSÁGOK .................................................................................................................. 125 1.3. ADÓBEVALLÁSOK ÉS ADÓFIZETÉS ........................................................................................ 126 1.4. ADÓTÖRVÉNYEK MEGSZEGÉSE ÉS KÖVETKEZMÉNYE ........................................................... 127 1.5. JOGORVOSLATOK AZ ADÓZÁSI ELJÁRÁSBAN ......................................................................... 128 1.6. ADÓHATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK SÚLYPONTJAI, VAGYONOSODÁSI VIZSGÁLATOK .................. 129

2. JÖVEDELEMADÓK ................................................................................................................ 129

2.1. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ .................................................................................................. 129 2.1.1. Személyi jövedelemadóból származó bevételek ......................................................... 129


2.1.2. Nem önálló tevékenységek ......................................................................................... 130 2.1.3. Önálló tevékenységek ................................................................................................. 131 2.1.4. Használati jog átadása ............................................................................................... 133 2.1.5. Egyéb tevékenységek .................................................................................................. 133

2.2. TÁRSASÁGI ADÓ ................................................................................................................... 134 2.2.1. Társasági adóból származó bevételek ........................................................................ 134 2.2.2. Adó alanya, alapja, módosító tételek, adó mértéke ................................................... 134 2.2.3. Költségelszámolás ...................................................................................................... 135 2.2.4. Veszteségelhatárolás .................................................................................................. 137 2.2.5. Osztalékadó ................................................................................................................ 137 2.2.6. Mikrovállalati jövedelemadó ..................................................................................... 138

3. FORGALOM ADÓZÁSA ......................................................................................................... 138

3.1. FORGALMI ADÓBEVÉTELEK ALAKULÁSA .............................................................................. 138 3.2. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ ................................................................................................ 138 3.3. JÖVEDÉKI ÉS EGYÉB KÜLÖNLEGES ADÓ ................................................................................ 141


4.1. BEFEKTETÉSI TEVÉKENYSÉGEK ............................................................................................ 141

5. EGYÉB ADÓK ........................................................................................................................... 143


6.1. JÁRULÉKBEVÉTELEK ALAKULÁSA ........................................................................................ 147

SZLOVÁKIA ADÓRENDSZERE ............................................................................................... 149

1. AZ ADÓZÁS RENDJE ............................................................................................................. 151

1.1. ADÓK CSOPORTOSÍTÁSA ....................................................................................................... 151 1.2. ADÓHATÓSÁGOK .................................................................................................................. 152 1.3. ADÓBEVALLÁSOK ÉS ADÓFIZETÉS ........................................................................................ 152 1.4. ADÓTÖRVÉNYEK MEGSZEGÉSE ÉS KÖVETKEZMÉNYE ........................................................... 153 1.5. JOGORVOSLATOK AZ ADÓZÁSI ELJÁRÁSBAN ......................................................................... 154 1.6. ADÓHATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK SÚLYPONTJAI, VAGYONOSODÁSI VIZSGÁLATOK .................. 154

2. JÖVEDELEMADÓK ................................................................................................................ 155

2.1. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ .................................................................................................. 155 2.1.1. Személyi jövedelemadóból származó bevételek ......................................................... 158 2.1.2. Nem önálló tevékenységek ......................................................................................... 158 2.1.3. Önálló tevékenységek ................................................................................................. 160 2.1.4. Egyéb jövedelmek ....................................................................................................... 162

2.2. TÁRSASÁGI ADÓ ................................................................................................................... 164 2.2.1. Működő társaságok száma, társasági adóból származó bevételek ............................ 164 2.2.2. Adó alanya, alapja, módosító tételek, adó mértéke ................................................... 165 2.2.3. Adómentes jövedelmek ............................................................................................... 167 2.2.4. Költségelszámolás lehetősége .................................................................................... 168 2.2.5. Veszteségelhatárolás .................................................................................................. 170 2.2.6. Forrásadó ................................................................................................................... 170

3. FORGALOM ADÓZTATÁSA ................................................................................................. 171

3.1. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ ................................................................................................ 171 3.2. FOGYASZTÁSI ADÓK ............................................................................................................. 174



5. EGYÉB ADÓK ........................................................................................................................... 176

5.1. HELYI ADÓK ......................................................................................................................... 176 5.2. ÖKOADÓK ............................................................................................................................ 178


6.1. JÁRULÉKOK ALAKULÁSA ...................................................................................................... 178 6.2. NYUGDÍJ- ÉS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZER .................................................................... 181

ÖSSZEHASONLÍTÁSOK ............................................................................................................ 183

ESETTANULMÁNYOK ............................................................................................................... 209

ÖSSZEFOGLALÓ ......................................................................................................................... 223

TARTALOMJEGYZÉK ............................................................................................................... 225

JEGYZETEK 231

JEGYZETEK 232

adózás európában - penta.hu · pdf...

Documents