Gazdasági Versenyhivatal 2011.

A GAZDASÁGI VERSENYHIVATALMEGALAKULÁSA 2

A GAZDASÁGI VERSENYHIVATALFELADATAI 2

A HIVATALJOGÁLLÁSA, SZERVEZETE 3

A HIVATAL MûKÖDÉSÉNEKÉS JOGALKALMAZÁSI FELADATAINAK

JOGI HÁTTERE 6

VERSENYFELÜGYELETI ÉS MÁS JOGALKALMAZÁSITEVÉKENYSÉG 15

A VERSENYSZABÁLYOK MEGSÉRTÉSE MIATTI IGÉNYEKMAGÁNJOGI ÉRVÉNYESÍTÉSE

és a közérdekû igényérvényesítés 20

versenypártolásitevékenység 21

A VERSENYKULTÚRAFEJLESZTÉSE 22

A GAZDASÁGI VERSENYHIVATALszervezete 23

Amit a

Gazdasági Versenyhivatalról

tudni kell

Ismertetôfüzet a Gazdasági Versenyhivatalról

konyság, végsô soron pedig a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás és az életszínvonal)növekedéséhez. A GVH feladata az, hogy e mechanizmus megfelelô mûködése felett ôr-ködjön, és megakadályozza annak korlátozását vagy torzítását.

A GVH verseny védelme érdekében folytatott tevékenysége alapvetôen három pillérreépül:

� versenyfelügyeleti munkája során érvényesíti a magyar versenytörvény és ahatáskörébe tartozó más törvényi rendelkezések, valamint a közösségi verseny-jog szabályait,

� versenypártolás keretében a rendelkezésére álló eszközökkel igyekszik a ver-seny érdekében befolyásolni az állami döntéseket,

� illetve a verseny társadalmi elfogadottsága érdekében a versenypolitikai ismere-tek terjesztésével, valamint a verseny közgazdasági és jogi kérdéseivel foglalko-zó szakmai közélet fejlesztésével hozzájárul a versenykultúra és a tudatosfogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztéséhez.

E füzet a versenyszabályozással, valamint a GVH szervezetével és mûködésével kapcsola-tos fôbb tudnivalók bemutatása révén növelni kívánja a gazdasági élet szereplôi és a fo-gyasztók versenyjogi tájékozottságát, s ezáltal segíteni a versenyjog által biztosított jo-gaik érvényesítését.

A HIVATALJOGÁLLÁSA, SZERVEZETE

A GVH autonóm — a kormánytól független — államigazgatási szerv, amely az Or-szággyûlés ellenôrzése mellett mûködik, így a hivatal elnöke évente beszámol a parla-mentnek a GVH tevékenységérôl és a versenytörvény alkalmazása során szerzett tapasz-talatai alapján arról, hogy a gazdasági verseny tisztasága és szabadsága miként érvénye-sül. A GVH országos illetékességgel rendelkezô hatóság, így területi szervei nincsenek.

A GVH élén az elnök áll, akinek munkáját két elnökhelyettes segíti. Az elnököt a mi-niszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre, az elnökhelyettesek sze-mélyére a GVH elnöke tesz javaslatot a miniszterelnöknek, aki — egyetértése esetén —hat évre szóló kinevezésre tesz elôterjesztést a köztársasági elnöknek. A kinevezéssel egy

A GAZDASÁGI VERSENYHIVATALMEGALAKULÁSA

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a piaci verseny szabadságán és tisztaságán ôrködôautonóm államigazgatási szerv, amely az Országgyûlés felügyelete alatt mûködik. A hi-vatal a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény hatály-balépésével egyidejûleg, 1991. január 1-jén kezdte meg mûködését.

Az új — és jelenleg is hatályos — versenytörvény, a tisztességtelen piaci magatartás és aversenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 1997. január 1-jén lépett hatály-ba. Mind a magyar versenyjogi szabályokat, mind a GVH jogállását, szervezeti és mûkö-dési kereteit, valamint eljárásainak rendjét ez a törvény határozza meg. A hivatal életé-ben is fordulatot hozott Magyarország európai uniós csatlakozása, amellyel a GVH tag-ja lett az Európai Bizottság Verseny Fôigazgatóságából és a tagállami versenyhatóságok-ból álló Európai Verseny Hálózatnak1, s bekerült a közösségi versenyjog alkalmazói közé.

A GAZDASÁGI VERSENYHIVATALFELADATAI

A GVH-nak a piacgazdaság mûködésé-ben betöltött — a verseny szabadságá-val kapcsolatos — szerepe, hogy a közérdekében, a hosszú távú fogyasztói jó-létet és így a versenyképességet is növe-lô módon érvényt szerezzen a hatáskö-rébe tartozó versenyjogi rendelkezések-nek, valamint, hogy a rendelkezésére ál-ló eszközökkel általában is támogassa aversenyt, vagy ahol verseny nem lehet-séges, illetve nem a legjobb eredménytadja, elôsegítse a versenyt megteremte-ni vagy pótolni hivatott állami szabályo-zás kialakítását.

A piaci verseny a piacgazdaságnak az a mechanizmusa, amely általánosságban véve a leg-jobban közvetíti a vállalatok felé a társadalom szükségleteit és a hatékonysági kényszert,így járulva hozzá a társadalmi jólét (így a fogyasztói jólét, a versenyképesség és a haté-

1 European Competition Network — ECN

32

Az évek óta növekvô számú fogyasztói jelzések nyilvántar-tását, kezelését, feldolgozását, valamint a panaszeljárássalkapcsolatos egyes feladatokat az Ügyfélszolgálati Irodavégzi. Az általa megvalósított elôzetes szûréssel a szakmaiirodák hatékonyabban koncentrálhatnak a versenyfelügye-leti eljárásokra.

A szakmai irodák versenyfelügyeleti és versenypártolásimunkáját — az elnök, illetve az elnökhelyettes közvetlenfelügyelete alá tartozó — más szervezeti egységek is segí-tik. Így a szakmai irodai munka intézményesített jogi támo-gatását a Jogi Iroda biztosítja, míg a közösségi jogalkalmazással és kapcsolattartással —valamint általában a nemzetközi együttmûködéssel — kapcsolatos feladatokat a Nem-zetközi Iroda munkatársai látják el. A hivatal tevékenységében a közgazdasági elem-zések minôségének javítása és az elemzô munka szerepének növelése érdekében a Ve-zetô Közgazdász Irodájának feladata alapos közgazdasági — elméleti, illetve lehetô-ség szerint empirikus — elemzések készítése egyes versenyfelügyeleti eljárásokban, deközremûködik néhány kifejezetten magas szintû közgazdasági szakértelmet igénylôkérdés kezelésében (így akár egyes kiemelt versenypártolási kérdésekben) is. A hivatalverseny- és tudatos fogyasztói kultúra fejlesztéséhez való hozzájárulása érdekében kifej-tett tevékenységét a Versenykultúra Központ végzi, illetve fogja össze.

Versenyfelügyeleti ügyekben a GVH versenyfelügyeleti eljárásait érdemben lezáró hatá-rozatokat a hivatalon belül elkülönült döntéshozó fórumként mûködô Versenytanácshozza meg, s egyben gondoskodik is azok nyilvánosságra hozataláról és végrehajtásáról.A Versenytanács bírálja el egyúttal a vizsgálók által a versenyfelügyeleti eljárás során ho-zott ún. közbensô végzések elleni jogorvoslatot is. A Versenytanács munkáját a Verseny-tanács elnöke (aki egyben a GVH egyik elnökhelyettese) szervezi és irányítja. A Verseny-tanács az egyes ügyeket a Versenytanács elnöke által kijelölt három- vagy öttagú eljáróversenytanácsban bírálja el. A versenytörvény a versenyfelügyeleti eljárás lefolytatásáhozteljes önállóságot biztosít a Versenytanács tagjainak: döntésük meghozatalakor csak atörvénynek vannak alárendelve, részükre utasítás nem adható.

A Versenytanács tagjai — versenyfelügyeleti feladataik mellett — közremûködnek a GVHversenypártolási és versenykultúra fejlesztése érdekében végzett tevékenységében is.

idejûleg a köztársasági elnök az elnökhelyettesek egyikét megbízza a Versenytanács el-nöki teendôinek ellátásával, míg a másik elnökhelyettes feladata a szakmai irodák irányí-tása és felügyelete.

A szakmai irodák felügyeletével megbízott elnökhelyettes alá tartozó szakmai irodákágazati alapon, illetve ügytípus szerint szervezettek. Versenyfelügyeleti ügyekben a szak-mai irodák döntenek a versenyfelügyeleti eljárás elrendelésérôl és gondoskodnak a dön-tés-elôkészítéshez szükséges vizsgálatok lefolytatásáról. Ennek érdekében:

� folyamatosan figyelemmel kísérik a verseny és a piacok mûködését;

� a hivatalhoz érkezett panaszok, illetve bejelentések alapján döntést hoznak ar-ról, hogy induljon-e hivatalból versenyfelügyeleti eljárás, illetve jogsértés gyanú-ja esetén saját kezdeményezésre versenyfelügyeleti eljárást indítanak;

� lefolytatják a hivatalból, illetve kérelemre indult versenyfelügyeleti eljárásokat éselôkészítik a Versenytanács döntését;

� utóvizsgálat keretében ellenôrzik a versenytanácsi döntések végrehajtását.

Ezen túlmenôen a szakmai irodák részt vesznek a hivatalhoz egyeztetésre érkezett jog-szabálytervezetek, koncepciók véleményezésében és a GVH egyéb versenypártolási tevé-kenységében; valamint a GVH verseny- és a fogyasztói kultúra fejlesztése és terjesztéseérdekében végzett tevékenységében is.

A szakmai irodák közül a versenyt érdemben érintô, fogyasztókkal szembeni tisztesség-telen kereskedelmi gyakorlatok tilalmával, a megtévesztô és összehasonlító reklám tilal-mával, valamint az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmával kapcsola-tos (2008. szeptember 1. elôtt a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása ügytí-pusba tartozó) egyes panaszok, valamint a bejelentések intézését, illetve vizsgálatok le-folytatását a Fogyasztóvédelmi Iroda végzi. A titkosan megvalósított, legkeményebbversenykorlátozást (árrögzítést, piacfelosztást) jelentô kartellek felderítésével és vizsgála-tával a Kartell Iroda foglalkozik. Az ágazati alapon szervezett Termelô és SzolgáltatóÁgazatok Irodája, Pénzügyi Szolgáltatások Irodája, valamint Hálózatos ÁgazatokIrodája feladatkörükbe tartozóan valamennyi egyéb ügytípussal kapcsolatos szakmaiirodai feladatot ellátnak. A kereskedelmi törvény alapján a hivatalra háruló, a jelentôspiaci erôvel rendelkezô kereskedôk feletti felügyelet ellátásából adódó teendôket a Ter-melô és Szolgáltató Ágazatok Irodája végzi.

54

hasonlóan — a piaci szereplôk közötti verseny tisztaságát kívánja biztosítani a tisztesség-telen versenyeszközök befolyásától mentes üzleti döntés védelmével. Ha ugyanis egygyártó, forgalmazó vagy reklámozó vállalkozás az általa kínált árut vagy nyújtott szolgál-tatást megtévesztô módon a valóságosnál kedvezôbbnek tünteti fel az üzletfelek elôtt,elônyösebb helyzetbe kerül a piacon a tisztességes eszközökkel operáló versenytársaihozképest, ami egyben a piaci viszonyok torzulását eredményezi. A reklám formájában köz-zétett megtévesztô vagy jogszerûtlen összehasonlító tájékoztatások elleni fellépés a rek-lámtörvény alapján történik, míg a reklámnak nem minôsülô egyéb tájékoztatások ese-tében a versenytörvény tiltja az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolását.

A (versenytársak közötti) horizontális és (a termelés vertikumának két különbözô szintjénmûködô vállalkozások, pl. gyártó–forgalmazó közötti) vertikális versenykorlátozó meg-állapodásokra azonos jogi keretek vonatkoznak: a versenyt korlátozó megállapodásoktilosak és semmisek. Az általános tilalom alól azonban vannak kivételek és mentesülések.Nem tilosak a csekély jelentôségû megállapodások (ahol a résztvevôk együttes piaci ré-szesedése nem nagyobb 10 %-nál), az azonos irányítás alatt álló vállalkozások között lét-rejött megállapodások pedig nem minôsülnek versenykorlátozónak. Egy megállapodás aversenytörvény alapján akkor mentesülhet a tilalom alól, ha elônyös gazdasági hatásokfakadnak belôle, miközben az így létrejött elônyök méltányos része a fogyasztókhoz jut,a megállapodás nem korlátozza erôsebben a versenyt az elônyök eléréséhez feltétlenülszükséges mértéknél és a verseny nem szûnik meg teljesen a megállapodás hatására.Csoportmentességi rendeletek könnyítik meg annak megállapítását, hogy a vállalkozá-sok megállapodása ezeknek a feltételeknek eleget tesz-e. Azt, hogy a versenyt korlátozómegállapodás — akár egyedileg, a versenytörvény feltételrendszerének teljesítésével,akár valamely csoportmentességi rendeletnek való megfelelés révén — mentesül-e az ál-talános tilalom alól, a vállalkozásoknak maguknak kell megítélniük és esetlegesen egyversenyfelügyeleti eljárásban bizonyítaniuk. A GVH nem hoz (s nem is hozhat) formálisdöntést a megállapodás mentesülésérôl.

A versenykorlátozó megállapodások legsúlyosabb esetét a titkosan megvalósított, ún.kôkemény versenykorlátozások, a kartellek jelentik. Ezek a megállapodások a vételivagy az eladási árak versenytársak közötti közvetlen vagy közvetett meghatározására, apiac versenytársak által történô felosztására (ideértve a versenytárgyalási összejátszást is),vagy termelési, eladási kvóták meghatározására vonatkoznak, s éppen ezért sem kivétel,sem mentesség alá nem eshetnek.

Annak érdekében, hogy a kartellekkel terhelt piacok szereplôi nagyobb számban hagy-janak fel jogsértô magatartásukkal, a GVH már 2004-tôl kezdve közlemény formájában

A HIVATAL MÛKÖDÉSÉNEKÉS JOGALKALMAZÁSI FELADATAINAKJOGI HÁTTERE

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló1996. évi LVII. törvény (versenytörvény)

A versenytörvény tartalmazza a magyar versenyszabályozás legtöbb anyagi jogi szabá-lyát, így foglalkozik az általános üzleti tisztességtelenséggel, egyes, a versennyel össze-függô fogyasztóvédelmi, valamint versenykorlátozással kapcsolatos (antitröszt) kérdé-sekkel, továbbá az anyagi jogi szabályok érvényesítésével kapcsolatos — a GVH-ra,illetve a bíróságokra vonatkozó — eljárási rendelkezéseket is meghatározza.

A versenyszabályozás általános érvénnyel tiltjaa tisztességtelen piaci magatartást, de ne-vesítve is felsorol az üzleti tisztességtelenségkörébe tartozó, jogsértônek tekintett magatar-tásokat. Ilyen például a hírnévrontás, az üzletititok megsértése, a bojkott-felhívás, a szolgaiutánzás, valamint a versenytárgyalás és a pá-lyáztatás tisztaságának megsértése. Fontoshangsúlyozni, hogy ezekben az ügyekben, mi-vel a tilalmazott üzleti magatartás jellemzôenkét versenytárs vállalkozás közötti jogvita for-máját ölti, nem a GVH érvényesíti a verseny-szabályokat, hanem bírósághoz lehet fordulni.

A versenytörvényben foglalt szabályok másik csoportjában — ide tartozik az üzleti dön-tések tisztességtelen befolyásolása, a kartellezés, az egyéb versenyt korlátozómegállapodások és a gazdasági erôfölénnyel való visszaélés tilalma — verseny-felügyeleti eljárásban a GVH jár el mint a versenyhez fûzôdô közérdek védelmére ésérvényesítésére hivatott hatóság2, ugyanakkor 2005 novembere óta lehetôség van arrais, hogy a jogsértés miatt sérelmet szenvedett fél a bíróság elôtt próbáljon érvénytszerezni e rendelkezéseknek. Az elôzetes engedélyezés formáját öltô fúziókontrollelôírások alkalmazása kizárólag a GVH hatáskörébe tartozik.

A versenytörvény az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma révén— a reklámtörvény megtévesztô és összehasonlító reklámra vonatkozó rendelkezéseihez

76

2 A GVH hatáskörébe tartozó ügytípusokról külön szórólapok adnak bôvebb tájékoztatást.

A fúziókontroll kötelezô elôzetes engedélyezési rend-szeren alapul. A versenytörvényben meghatározott kü-szöbszámokat meghaladó forgalmú vállalatok fúziójaesetén az összefonódás létrejöttéhez a GVH engedélyé-re van szükség. Ha a vállalkozások elmulasztják az ösz-szefonódáshoz a GVH engedélyét kérni, a GVH hivatal-ból is eljárást indíthat. Az engedély megadásához aGVH a fúziónak az érintett piac szerkezetére gyakorolthatásait vizsgálja.

A GVH nemcsak az egyes vállalkozás(ok) magatartásá-nak vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárásoklefolytatásával léphet fel a verseny védelme érdekében, hanem lehetôsége van egy ága-zat vagy egy piac versenyfolyamataival kapcsolatos általános tájékozódásra is. A verseny-törvény felhatalmazza ugyanis a GVH elnökét ágazati vizsgálat elrendelésére, ha azadott ágazatban a piaci folyamatok a verseny sérülésére, torzulására utalnak. A vizsgálatsorán a piaci szereplôktôl összegyûjtött információk részletes elemzésének eredménye-ként jelentés készül, amely késôbb a GVH további tevékenységeinek (konkrét versenyfel-ügyeleti eljárásnak, illetve versenypártolási tevékenységnek) is alapjául szolgálhat. Az ága-zati vizsgálat intézménye az európai gyakorlatban sem ismeretlen, az Európai Bizottságis élhet ezzel az eszközzel egy adott piac (ágazat) versenyproblémáinak átfogó feltárásaérdekében.

A közösségi versenyjog

2004. május 1-jével Magyarország tagja lett az Európai Uniónak, amely a versenyjogalkalmazásában is változást hozott. A bôvítéssel egyidejûleg az Unióban hatályba lépettaz a közösségi versenyjogi reformcsomag, amely a közösségi versenyszabályok betarta-tását immár nemcsak az Európai Bizottság, hanem a nemzeti versenyhatóságok (így Ma-gyarországon a GVH) feladatává is teszi. Az Európai Unió Mûködésérôl szóló Szerzôdés(EUMSz) 101. és 102. cikkében foglalt versenyszabályok a közös piacra nézve tilalmazzáka versenyt korlátozó megállapodások megkötését, valamint az erôfölényes helyzettel va-ló visszaélést, és tartalmilag megfelelnek a versenytörvény — versenykorlátozó megálla-podások és erôfölénnyel való visszaélés tilalmára — vonatkozó rendelkezéseinek. A GVHjogsértés gyanúja esetén jogosult és egyben köteles a közösségi jogot alkalmazni (vagyisa közösségi versenyjog feltételezett megsértése miatt eljárást indítani), ha a magatartáshatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre4. A tagállamok közötti kereskedelem

4 „A tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás” fogalmának értelmezésérôl és alkalmazásáról a GVHkülön kiadványa tájékoztat, amely tartalmazza az Európai Bizottság e tárgyban kiadott közleményét is.

szabályozta az ún. engedékenységi politika kérdéskörét; a szabályozás 2009. június1-jével bekerült a versenytörvénybe. Az engedékenység lényege az, hogy amennyiben akartellezésben résztvevô vállalkozás felfedi a GVH-nak a jogsértés tényét, és egyidejûlegbizonyítékot is szolgáltat a bizonyításhoz, akkor a GVH teljesen vagy részben elengedi avállalkozással szemben egyébként kiszabható bírságot. A kartellezés visszaszorításánakújabb eszköze a kôkemény kartellekrôl nélkülözhetetlen információt szolgáltató szemé-lyek (informátorok) díjazása, 2010. április 1-jétôl lépett életbe. Az informátorok díjra le-hetnek jogosultak, amennyiben a versenytörvényben foglalt feltételek teljesülnek.3

Meg kell még említeni, hogy 2005. szeptember 1-je óta a közbeszerzési és koncesz-sziós eljárásban kötött versenyt korlátozó — a pályázat eredményének befolyásolásaérdekében az árak (díjak), illetôleg egyéb szerzôdési feltételek rögzítésére, illetve a piacfelosztására irányuló — megállapodás megkötését, illetve összehangolt magatartás ta-núsítását vagy a vállalkozások társulásának ilyen célú döntése meghozatalában való rész-vételt a Büntetô Törvénykönyv is tiltja, s elkövetését bûncselekménynek minôsíti.

A megállapodások összefoglaló fogalmának sajátos esetét jelenti a vállalkozások társu-lásának (a vállalkozások társadalmi szervezetének, a köztestületnek, az egyesülésnek ésmás hasonló szervezetnek, így például iparági szövetségeknek, érdekvédelmi szerveze-teknek, kamaráknak) a versenyt korlátozó döntése, amely szintén tilalom alá esik. E ti-lalom azért került a versenytörvénybe, hogy ne lehessen arra hivatkozással a jogkövet-kezmények alól mentesülni, hogy valamely megállapodást nem a vállalkozás, hanem egyolyan szervezeti egyesülés kötötte, amelynek a vállalkozás csak tagja. Ezek a szervezetekugyanis jogi vagy tényleges eszközeik révén képesek a hozzájuk kötôdô vállalkozások(tagjaik) piaci magatartásának befolyásolására, s ekként ôk maguk is piaci magatartástanúsítóivá válnak.

A gazdasági erôfölénnyel kapcsolatban a visszaélési elv érvényesül, azaz gazdaságierôfölénnyel rendelkezni nem tilos, az azzal való visszaélés azonban már jogellenes. Gaz-dasági erôfölénnyel az a vállalkozás rendelkezik, amely gazdasági döntéseit a többi piaciszereplôtôl nagymértékben függetleníteni tudja. Ebben a speciális, a verseny alacsonyabbfokú jelenlétével jellemezhetô piaci helyzetben az erôfölényes vállalkozás fokozott fele-lôsséggel köteles eljárni üzleti döntéseinek kialakításakor. Az erôfölényes helyzettel valóvisszaélésnek minôsülhet például, ha a vállalkozás erôfölényét a verseny korlátozásárahasználja fel, indokolatlanul akadályozza más vállalkozások piacra lépését, a fogyasztókkárára túlzottan magas, vagy éppen a versenytársak kiszorítása érdekében túlzottan ala-csony, önköltség alatti árakat alkalmaz, illetve egyoldalúan hátrányos feltételeket köt kivevôivel szemben.

98

3 Az informátori díjról további információk a hivatal honlapján találhatóak: www.gvh.hu

Hatályos csoportmentességi rendeletek léteznek a biztosítás [18/2004. (II. 13.) Korm.rendelet]; a gépjármû forgalmazás [19/2004. (II. 13.) Korm. rendelet]; a technológia át-adás [86/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet]; a szakosítás [53/2002. (III. 26.) Korm. rendelet];a kutatás és fejlesztés [54/2002. (III. 26.) Korm. rendelet] területén; valamint a vertikálismegállapodásokra vonatkozóan [55/2002. (III. 26.) Korm. rendelet].

A közösségi versenyjogban a megállapodások egyes csoportjainak mentesülését az Eu-rópai Bizottság — a fentiekhez hasonló elvek mentén megalkotott — rendeletei bizto-sítják. Hatályos közösségi csoportmentességi rendeletek léteznek a biztosítás [a Bizottság267/2010/EU rendelete]; a gépjármû forgalmazás [a Bizottság 461/2010/EU rendelete];a vonalhajózás [a Bizottság 906/2009/EK rendelete]; a technológia átadás [a Bizottság772/2004/EK rendelete]; valamint a szakosítás [a Bizottság 1218/2010/EU rendelete]; akutatás és fejlesztés [a Bizottság 1217/2010/EU rendelete] területén; továbbá a vertikálismegállapodásokra vonatkozóan [a Bizottság 330/2010/EU rendelete].

Azokon a területeken, ahol mind uniós, mind pedig magyar csoportmentességi szabá-lyozás létezik, a hazai szabályozás követi az uniós rendelkezéseket. Ebben a versenypoli-tikai célokon túl alapvetôen a jogbiztonság, az átlátható és kiszámítható jogalkalmazáskövetelménye mutatkozik meg.

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény

A fogyasztók vállalatok általi tájékoztatására vonatkozó szabályozás általános keretét afogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényelôírásai adják, amely 2008. szeptember 1-jével lépett hatályba. A fogyasztók irányábanközzétett kereskedelmi gyakorlatnak minôsül minden olyan magatartás, tevékenység, mu-lasztás, reklám, marketingtevékenység vagy egyéb kereskedelmi kommunikáció, amelyaz áru értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatbanáll. A törvény általában tiltja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat közzétételét, ki-emelten a megtévesztô és az agresszív kereskedelmi gyakorlatokat, továbbá külön mel-lékletben (ún. feketelistában) nevesít 31 olyan kereskedelmi gyakorlatot, amelyek eseté-ben a jogsértés a körülmények minden további mérlegelése nélkül, pusztán a tényállásmegvalósításánál fogva megáll.

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényszabályainak alkalmazása három hatóság, a GVH mellett a Nemzeti Fogyasztóvédelmi

érintettsége összetett fogalom, amelynek lényege, hogy a maga-tartás tagállamközi dimenzióban is képes tényleges vagy poten-ciális, közvetett vagy közvetlen hatást gyakorolni a versenyre. Eza hatás megvalósulhat a tényleges határokon keresztül gyakoroltpiaci magatartások befolyásolásával (pl. export, import tevékeny-ségre vonatkozó megállapodások) vagy a verseny struktúrájánakmódosításával (pl. a nemzeti piacot lezáró, a kívülrôl érkezô ver-senyt korlátozó megállapodások, erôfölényes magatartások). Azeljárásban a GVH-nak anyagi jogi szabályként elsôdlegesen azEUMSz versenyszabályait, az egyéb közösségi jogi aktusokat(irányelveket, rendeleteket, a bizottsági közleményeket), továbbáaz Európai Bizottság, valamint az Európai Bíróság esetjogi gya-korlatában kikristályosodott jogelveket kell — a magyar eljárás-

jog alapján — alkalmaznia, míg a versenytörvény anyagi jogi rendelkezései párhuzamo-san alkalmazhatók. Az EUMSz versenyszabályainak alkalmazása során az Európai Ver-seny Hálózat tagjai szorosan együttmûködnek egymással a jogalkalmazás hatékonyságá-nak és egységének biztosítása érdekében. Az együttmûködés fôbb szabályait a közös-ségi versenyszabályok alkalmazásának eljárási kereteit meghatározó 1/2003/EK tanácsirendelet tartalmazza.

Az európai uniós csatlakozás a fúziókontroll területén is hozott változást. A közösségiléptékû fúziók, vagyis a Tanács 139/2004/EK rendeletében meghatározott küszöbszámo-kat meghaladó forgalmú vállalatok több tagállamot is érintô összefonódása esetén azelôzetes engedélyezés nem a nemzeti versenyhatóság (így a GVH), hanem fôszabálykéntaz Európai Bizottság hatáskörébe tartozik.

A csoportmentességi rendeletek

A versenyt korlátozó megállapodások meghatározott csoportjainak mentesülését kor-mányrendeletek biztosítják. A rendeletek — az egyedi eseteken alapuló többéves tapasz-talat alapján, a versenytörvényben foglalt mentesülési feltételrendszerrel összhangban— tartalmazzák azokat a kitételeket, amelyek teljesítése esetén a megállapodás automa-tikusan mentesül az általános törvényi tilalom alól. A rendeletek szabályozási logikájatöbbnyire a piaci részesedésekre épül, általában meghatározott piaci részesedési küszöbalatt az automatikus mentesség megvalósul, feltéve, hogy a megállapodás nem tartal-maz bizonyos, a verseny szempontjából elfogadhatatlan és a rendeletben részletezettszerzôdéses klauzulákat.

1110

kelve azt, hogy az egyes tagállamok fogyasztó-védelmi rendelkezéseinek különbözôsége a ver-seny jelentôs torzulását eredményezheti — a fo-gyasztóvédelmi szabályozás lehetô legteljesebbharmonizációja révén egységes és magas szintûfogyasztóvédelmet valósítson meg minden tag-államban. Az irányelvet a fogyasztókkal szembe-ni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilal-máról szóló 2008. évi XLVII. törvény ültette át amagyar jogrendszerbe, amelynek alkalmazásá-ban — a fentiek szerint — a GVH is hatáskörrelrendelkezik.

Ezen túlmenôen az Unió az egységes közösségiszintû fogyasztóvédelmi jogalkalmazás érdeké-ben — a tagállami versenyhatóságokat összefo-gó Európai Verseny Hálózat (ECN) mintájára — felállította az európai fogyasztóvédelmihatóságok hálózatát (a fogyasztóvédelmi hatóságok együttmûködésérôl szóló 2006/2004/EK rendelettel). A hálózat csak — az integráció elôrehaladtával megszaporodó —határon átnyúló jogsértések esetén lép mûködésbe. A hálózat munkájában az érintettmagyar hatóságok között a GVH a versenyt érdemben érintô tisztességtelen kereskedel-mi gyakorlatok tilalmával kapcsolatos feladatkörében vesz részt.

A kereskedelemrôl szóló 2005. évi CLXIV. törvény(kereskedelmi törvény)

A kereskedelmi törvény 2006. június 1-jei hatálybalépésével bôvült a GVH — elsôsorbana versenyszabályozás érvényesítésére szorítkozó — jogalkalmazói feladat- és hatásköre.A kereskedelmi törvény elôírásai megtiltják a nagyméretû (jelentôs piaci erôvel, vevôierôvel rendelkezô) kereskedôk beszállítókkal szembeni visszaélô magatartását, e vissza-élésekkel kapcsolatos, a kereskedelmi törvény anyagi jogi rendelkezésein alapuló fel-ügyeletet pedig a GVH látja el.

1312

Hatóság (NFH) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) hatáskörébe tarto-zik. A versenyt érdemben nem érintô ügyekben az NFH és a PSZÁF jár el, mégpedig azNFH általános hatáskörrel, a PSZÁF pedig az egyébként is általa felügyelt ügyekben (azaza pénzügyi szervezetek vonatkozásában). A GVH jár el a versenyt érdemben érintô vala-mennyi ügyben, kivéve, ha a jogsértés csak címkén, használati és kezelési útmutatóban,illetve egyes speciális, külön jogszabályban elôírt tájékoztatási követelmények megsérté-sével valósul meg. A fogyasztói döntéshozatal torzítása — amennyiben széles körben va-lósul meg — alkalmas lehet arra, hogy a versenyfolyamatokat is torzítsa.

Az új fogyasztóvédelmi szabályozás hatályba lépését (2008. szeptember 1.) megelôzôena GVH a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása — vagyis a megtévesztô, il-letve megtévesztésre alkalmas tájékoztatások — versenytörvényi tilalmának érvényesíté-sével járult hozzá a verseny és a fogyasztói érdekek védelméhez.

A gazdasági reklámtevékenység alapvetô feltételeirôl és egyes korlátairólszóló 2008. évi XLVIII. törvény (reklámtörvény)

A fogyasztókon kívüli egyéb piaci szereplôk, az üzletfelek üzleti döntéseinek védelmét —a versenytörvény az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolására vonatkozó rendelke-zései mellett — a reklámtörvény megtévesztô és összehasonlító reklámra vonatkozó elô-írásai teremtik meg.

A reklámtörvény tiltja megtévesztô reklám közzétételét, különösen a reklámban foglaltazon közlések tekintetében, amelyek az áru jellemzô tulajdonságaira, árára vagy az ármegállapításának módjára, valamint megvásárlásának egyéb szerzôdéses feltételeire,vagy a reklámozó megítélésére (pl. az ôt megilletô jogokra, vagyonára, minôsítésére, el-nyert díjaira) vonatkoznak. A reklámban foglalt tájékoztatásnak mind részleteiben, mindegészében igaznak és pontosnak kell lennie. A törvény meghatározza a jogszerû össze-hasonlító reklám ismérveit is. A megtévesztô tájékoztatás, csakúgy, mint a jogszerûtlenülalkalmazott összehasonlítás befolyásolhatja, torzíthatja a tájékoztatás címzettjének sza-bad ügyleti döntését, választását.

A közösségi fogyasztóvédelmi jog

Az Európai Unió 2005-ben hirdette ki a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szólóirányelvet (2005/29/EK). Az irányelv megalkotásának célja az volt, hogy az Unió — érzé-

8 Közlemény a következô témákban létezik:- az egyszerûsített és a teljes körû eljárásban engedélyezhetô összefonódások megkülönböztetésének szempontjai;- feltételek és kötelezettségek elôírása az összefonódást engedélyezô határozatokban;- a bírság számításának szempontjai a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása esetén.

A Versenytanács elvi állásfoglalásai

Az elôzôhöz hasonlóan nem bírnak kötelezô erôvel a Versenytanács versenytörvénnyelkapcsolatos jogértelmezését tükrözô elvi állásfoglalások sem. A Versenytanács jogalkal-mazási gyakorlatában kikristályosodott elvi jellegû megállapítások közzététele elsôsor-ban a piaci szereplôk számára szolgálhat iránymutatásul a versenyszabályok helyes értel-mezéséhez és alkalmazásához, elôsegítve a vállalkozások jogkövetô magatartását, érte-lemszerûen nem kötik ugyanakkor a versenyjogi ügyekben eljáró polgári és közigazga-tási bíróságokat.

VERSENYFELÜGYELETI ÉS MÁS JOGALKALMAZÁSITEVÉKENYSÉG

Versenyfelügyeleti eljárások

A GVH a hatáskörébe tartozó jogszabályok rendelkezéseit versenyfelügyeleti eljárásbanérvényesíti. A versenyfelügyeleti eljárás elrendelésének, lefolytatásának és lezárásánakszabályait a versenytörvény s mögöttesen a Ket. tartalmazza. A versenyfelügyeleti eljárá-sok hivatalból vagy kérelemre indulnak.

A GVH a versenytörvényben és a közösségi versenyszabályokban tilalmazott piaci maga-tartások, így az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolása, a gazdasági erôfölénnyelvaló visszaélés és a versenykorlátozó megállapodások elkövetésének, továbbá a fogyasz-tókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény, a rek-lámtörvény, illetve a kereskedelmi törvény szerinti jelentôs piaci erôvel való visszaélésgyanúja esetén hivatalból indít versenyfelügyeleti eljárást.

Az eljárásindításra okot adó jogsértés gyanúját a GVH maga is észlelheti, de panasz vagybejelentés benyújtásával bárki felhívhatja arra a hivatal figyelmét. A panasz, illetve beje-lentés benyújtása nem eredményezi automatikusan versenyfelügyeleti eljárás megindítá-sát, arról a GVH dönt, s abban az esetben indítja meg a vizsgálatot, ha az észlelt tevé-kenység, magatartás vagy állapot a fenti jogszabályok rendelkezéseit sértheti, az eljáráslefolytatása a GVH hatáskörébe tartozik és — a fogyasztókkal szembeni tisztességtelenkereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény és a reklámtörvény kivételével — a köz-érdek védelme szükségessé teszi a hivatal fellépését.

5 Az elektronikus hírközlésrôl szóló 2003. évi C. törvény6 A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény7 A vasúti közlekedésrôl szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény

1514

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általánosszabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.)

A GVH eljárásainak rendjét elsôdlegesen a versenytörvény rendelkezései szabályozzák, demögöttes jogszabályként a Ket. is tartalmaz eljárási szabályokat. A GVH eljárására a Ket.-et csak akkor kell alkalmazni, ha a — GVH-ra irányadó különös eljárási szabályokat tar-talmazó — versenytörvény a Ket. rendelkezéseitôl eltérô szabályokat nem állapít meg.

Egyéb, versennyel kapcsolatos rendelkezésekettartalmazó jogszabályok

Léteznek továbbá más olyan jogszabályok, amelyek nem képezik ugyan részét a szorosanvett versenyszabályozásnak, de a versennyel, s így érintôlegesen a GVH tevékenységével(is) kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaznak. Ilyenek az egyes szabályozott szektorokvagy természetes monopóliumok szabályozásával foglalkozó jogszabályok, mint a hírköz-lési törvény5, a villamos energia törvény6 vagy a vasúti törvény7 (s ezek közösségi jogi meg-felelôi). Ezen jogszabályok érvényesítését az adott ágazat felügyeletére kijelölt hatóság (aNemzeti Hírközlési Hatóság, a Magyar Energia Hivatal, illetve a Nemzeti Közlekedési Ha-tóság) látja el, azonban a versenyszempontok figyelembevétele érdekében bizonyos kér-désekben a jogszabályok elôírják a GVH-val való együttmûködést, amelynek kereteit jel-lemzôen a hatóságok közötti együttmûködési megállapodások rendezik.

A GVH elnökének és a Versenytanács elnökének együttesenkiadott közleményei

A versenytörvény felhatalmazza a GVH elnökét és a Versenytanács elnökét, hogy együt-tesen a GVH jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertetô közleményt adjanak ki. Eközlemények a jogszabályoktól eltérôen nem kötelezô erejûek; funkciójuk annak rögzí-tése, hogy a GVH jogalkalmazóként milyen tartalommal tölti meg a törvény rendelkezé-seit, összefoglalva a múltban kialakult, illetve a jövôben követni kívánt jogalkalmazásigyakorlatot. A közlemények a már meghozott döntések tapasztalataira épülnek, de akonkrét ügyektôl elszakadva is tükrözik a GVH versenyfelfogását, várható jogalkalmazóiirányvonalát.8

� bírság kiszabásáról rendelkezhet vagy

� megállapíthatja, hogy a magatartás nem ütközik törvénybe.

A kötelezettségvállalás intézménye révén komolyabb beavatkozás nélkül is elérhetô a kí-vánt hatás: ha az eljárás során az eljárás alá vont vállalkozás maga vállalja, hogy össz-hangba hozza magatartását a jogszabályokkal, és a közérdek hatékony védelme ily mó-don biztosítható, akkor a Versenytanács végzéssel, az eljárás egyidejû megszüntetésévela vállalás teljesítését kötelezôvé teszi anélkül, hogy kimondaná a jogsértés megtörténtét;ez a megoldás a vállalkozásra nézve is elônyös.

Bizonyítottság vagy a közérdek hiánya esetén végzéssel történik az eljárás megszünteté-se. Végzéssel zárul az eljárás azokban az esetekben is, amikor adminisztratív okokból (pl.az összefonódás engedélyezése iránti kérelem visszavonása vagy a hiánypótlás elmulasz-tása miatt) kerül sor a megszüntetésre. Megszüntetô végzést (mivel ez nem minôsül azügy érdemében hozott döntésnek) nemcsak a Versenytanács, a vizsgáló is hozhat.

A GVH kérelemre engedélyezési típusú versenyfelügyeleti eljárásokat is lefolytat, de ter-mészetesen a kérelem benyújtásának elmulasztása (vagyis az engedélykérési kötelezett-ség megsértése) esetén hivatalból is eljárhat. A GVH-hoz kérelmet kell benyújtani a vál-lalkozások közötti összefonódások engedélyezése érdekében, valamint az átmeneti irá-nyítás vagy vagyonszerzés egy éven túli meghosszabbítására. A kérelmet ûrlap kitöltésé-vel és benyújtásával kell elôterjeszteni, s egyúttal eljárási díjat is le kell róni.

A fúziókontroll során a GVH az ügy bonyolultságától függôen egyszerûsített vagy teljeskörû eljárásban bírálja el az összefonódás engedélyezhetôségét. Egyszerûsített eljárás-ban dönt a GVH, ha a fúzió nem csökkenti jelentôs mértékben a versenyt az összefonó-dással érintett piac(ok)on, különösen gazdasági erôfölény létrehozása vagy megerôsítésekövetkezményeként, vagyis az engedély megadása nyilvánvalóan nem tagadható meg.Az egyszerûsített eljárás lezárásának határideje 45 nap, amely egy alkalommal — indo-kolt esetben — 20 munkanappal meghosszabbítható. Amennyiben a Versenytanács úgyítéli meg, hogy az ügy bonyolultságára tekintettel az összefonódás piaci hatásainak mér-legelése alaposabb vizsgálatot igényel, az összefonódást teljes körû eljárásban bírálja el,ebben az esetben az eljárást befejezô döntést négy hónapon belül kell meghozni. Azengedélykérés elmulasztása miatt indított eljárást hat hónapon belül kell lefolytatni.

Határozatában a Versenytanács engedélyezheti a kérelmezett ügyletet (az összeolvadástvagy a beolvadást, az irányításszerzést, illetve annak meghosszabbítását), vagy az enge-dély megadását megtagadhatja. Az összefonódást engedélyezô határozatban elôzetes

1716

Kartellügyekben a jogsértésben részes vállalkozások en-gedékenységi kérelem benyújtásával kérhetik a hivatal-tól a versenyfelügyeleti bírság mellôzését vagy csökkenté-sét, amennyiben tevékenyen elôsegítik a kartell feltárá-sát. A versenytörvény ugyanis — szigorúan meghatáro-zott feltételek mellett — lehetôséget ad a kartellezô vál-lalkozások számára a GVH-val való együttmûködés ese-tén a versenyjogi felelôsségre vonás alóli mentesülésre,mivel a titkos kartellek felderítéséhez és megszüntetésé-hez fûzôdô közérdek fontosabb, mint a kartell feltárásátlehetôvé tevô, abban részes vállalkozás megbírságolásá-hoz fûzôdô közérdek. Az engedékenységi politika arraépül, hogy a titkos megállapodásoknak lehet olyan részt-vevôje, amely kész lenne részvételét megszüntetni és a

kartell létezésérôl, mûködésérôl információkat szolgáltatni, ha nem tartana a tevékeny-sége miatt rá váró versenyfelügyeleti szankcióktól.

A GVH a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szólótörvény, az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolására vonatkozó szabályok, illetve areklámtörvény megsértése miatt induló ügyekben három hónap alatt hoz döntést, amely— indokolt esetben — két alkalommal, esetenként két hónappal meghosszabbítható. Aversenyt korlátozó megállapodások és a gazdasági erôfölénnyel való visszaélés vizsgála-tára indult eljárásokat hat hónap alatt kell lezárni, ez a határidô — indokolt esetben —két alkalommal, egyenként hat hónappal hosszabbítható meg.

Az ügyek érdemében hozott határozatában a Versenytanács

� megállapíthatja a jogsértés megtörténtét,

� elrendelheti a törvénybe ütközô állapot megszüntetését,

� megtilthatja a jogsértô magatartás további folytatását,

� kötelezettség teljesítését írhatja elô annak a vállalkozásnak, amelynek jogsértômagatartását megállapította,

� a jogsértô tájékoztatással kapcsolatban elrendelheti helyreigazító nyilatkozatközzétételét,

1918

vagy utólagos feltétel, illetve kötelezettség teljesítését is elôírhatja a kérelmezô(k)nek aversenyre gyakorolt hátrányos hatások mérséklése érdekében (például leválasztható avállalkozás egy tevékenysége, vagy elôírható számára valamilyen konkrét magatartás).Nem engedélyezett vagy egyébként sem engedélyezhetô összefonódások esetében aVersenytanács határozatában elrendelheti az összefonódást megelôzô helyzet visszaál-lítását, vagy más kötelezettséget írhat elô a hatékony verseny helyreállítása érdekében.

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommuni-kációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (médi-atörvény) elôírja, hogy a GVH köteles a NemzetiMédia- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának(Médiatanács) állásfoglalását beszerezni olyanösszefonódások engedélyezéséhez, amelyek tag-jai szerkesztôi felelôsséget viselnek, és céljuk amédiatartalom nyilvánossághoz való eljuttatása.A Médiatanács állásfoglalása ugyan köti a GVH-t,de ez nem zárja ki, hogy a GVH megtiltsa olyanösszefonódás létrejöttét, amelyhez a Médiata-nács hozzájárulást adott, vagy további feltételtvagy kötelezettséget írjon elô.

A versenyfelügyeleti eljárások során a GVH a tényállás feltárása érdekében számos vizs-gálati jogosítvánnyal élhet: adatkérés, tanúmeghallgatás, szakértô igénybevétele, iratok-ba való betekintés, bírói engedély birtokában elôzetes értesítés nélküli helyszíni szemletartása a vállalat székhelyén vagy akár a vállalat munkatársainak lakóhelyén és gépkocsi-jában, lefoglalás vagy a számítógép adattáráról tükörmásolat készítése.A versenyfelügyeleti eljárás lezárását követôen a Versenytanács döntésében foglaltak be-tartását (pl. az elôírt kötelezettség teljesítését) a hivatal utóvizsgálat keretében ellenôrzi.

A kereskedelmi törvény alapján végzett felügyeleti feladatok

A kereskedelmi törvény alapján a GVH felügyeli a nagyméretû (jelentôs piaci erôvel ren-delkezô) kereskedôk beszállítókkal szembeni visszaélése tilalmának betartását. A keres-kedelmi törvény alapján induló eljárások során a GVH-nak a versenytörvényben található— az erôfölénnyel való visszaélés vizsgálata esetén irányadó — eljárásjogi és egyéb ren-delkezéseket kell alkalmaznia.

Panaszok és bejelentések

A hivatal hatáskörébe tartozó, a versenytörvénybe vagy a közösségi versenyszabályokba,a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló tör-vénybe, a reklámtörvénybe, illetve a kereskedelmi törvénybe ütközô magatartás észleléseesetén bárki panasszal vagy bejelentéssel fordulhat a GVH-hoz, amely a hivatalt segítôfontos piaci jelzés lehet, s a GVH döntése szerint eljárás elrendelését eredményezheti.Mind a panasz, mind a bejelentés benyújtása illetékmentes. A panaszos, illetve a beje-lentô kérésére a GVH titokban tartja a személyét az érintett vállalkozás elôtt, illetve azta tényt, hogy jelzéssel élt a GVH felé.

Mivel a GVH versenyfelügyeleti eljárásai hivatalból indulnak, a panaszos vagy bejelentômég akkor sem válik ügyféllé, ha a beadványa alapján indított a GVH vizsgálatot, s rá aVersenytanács döntése nincsen kihatással. A versenyfelügyeleti eljárást megszüntetôvégzést ugyanakkor a bejelentôvel is közölni kell, aki jogorvoslattal élhet ellene.

A bejelentés

Bejelentést a GVH által közzétett formátumú ûrlap megfelelô kitöltésével lehet tenni,amelynek a bejelentô az ûrlap „kötelezôen kitöltendôként” jelölt rovatainak megválaszo-lásával, aláírásával, majd a GVH-hoz történô benyújtásával tesz eleget. Az ûrlap a GVHÜgyfélszolgálati Irodáján érhetô el, illetve kérésre postai úton is küldünk, valamint a GVHhonlapjáról is letölthetô.

A GVH vizsgálóinak két hónap — a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmigyakorlat tilalmáról szóló törvényen alapuló bejelentéseknél 22 munkanap — áll rendel-kezésükre annak elbírálására, hogy egy bejelentésben sérelmezett magatartással össze-függésben indokolt-e versenyfelügyeleti eljárás megindítása.9 Ha a bejelentés alapjánnem indul eljárás, akkor az errôl hozott végzés ellen a bejelentô a Fôvárosi Bírósághozfordulhat jogorvoslatért.

A panasz

Panasz benyújtásával mindenféle formai kötöttség nélkül lehet jelezni a hivatal felé, havalaki a GVH hatáskörébe tartozó jogsértést észlel. A panasz mint beadványforma vá-lasztásának elônye az egyszerûség, a formai és tartalmi kötöttségek hiánya, így panasz

9 Ez a határidô indokolt esetben egy alkalommal két hónappal meghosszabbítható.

lehet akár egy kézzel írt beadvány, levél, e-mail stb. is. Ennek következménye ugyanak-kor, hogy a panasz elbírálása is egyszerûbb eljárásban történik.

A panaszokat a GVH Ügyfélszolgálati Irodája elôzetesen ellenôrzi: megnézi, hogy van-e,illetve volt-e a panasszal azonos tárgyú versenyfelügyeleti eljárás vagy bejelentés; kiszûria névtelen, ismételt, illetve a hatáskör vagy hatály hiányában nyilvánvalóan alaptalan pa-naszokat; ha szükséges, információt kér a saját vagy más hatóság hatáskörének megálla-pításához; illetve átteszi a panaszt. Azok a panaszok, amelyek további kivizsgálást tesz-nek szükségessé, a szakmai irodákra kerülnek. A panasztevôt — amennyiben megadtamegfelelô adatait — az Ügyfélszolgálati Iroda tájékoztatja a beadványának sorsáról. Fon-tos megjegyezni azonban, hogy ha a panasz alapján nem indul versenyfelügyeleti eljárás,akkor a panaszos jogorvoslattal nem élhet.

A VERSENYSZABÁLYOK MEGSÉRTÉSE MIATTI IGÉNYEKMAGÁNJOGI ÉRVÉNYESÍTÉSE ÉS A KÖZÉRDEkûIGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS

Magánjogi jogérvényesítés

A versenytörvénybe (közösségi versenyjogba), illetve a fogyasztókkal szembeni tisztes-ségtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvénybe ütközô, s ekként jogellenesmagatartások nemcsak a GVH által védeni hivatott közérdeket sérthetik, hanem egyediérdeksérelmeket (jellemzôen kárt) is okozhatnak a fogyasztók, a piaci szereplôk vagy ajogsértéssel érintett más személyek számára. Ekképpen a jogsértések elkövetôi ellen iskétféle módon lehet fellépni: egyrészt ha a közérdek védelme indokolja, a GVH verseny-felügyeleti eljárást indít, amelynek célja a jogsértés megszüntetése, továbbá indokoltesetben a jogsértés szankcionálása; másrészt az egyéni jogsérelmeket orvosolandó pedigközvetlenül polgári pert indíthat az, aki a sérelmet elszenvedte. Míg a közdérdekû ver-senyhatósági eljárások célja a jogsértés megszüntetése, illetve indokolt esetben szank-cionálása, az egyéni jogsérelmek orvoslására lehetôséget adó polgári peres eljárásban abíróság közvetlenül kártérítést is megítélhet a sérelmet szenvedett félnek, illetve a szer-zôdéses jogviszonyok alakítására is jogosult (így például szerzôdést hozhat létre a felekközött, teljesítésre kötelezhet, vagy a versenykorlátozó szerzôdés jogellenességénekmegállapításán túl alkalmazhatja az érvénytelenség jogkövetkezményeit). A kartellek ár-felhajtó hatása következtében elszenvedett kár bizonyítását, s ily módon érvényesítésétsegíti a versenytörvény azon rendelkezése, miszerint — ellenkezô bizonyításáig — úgykell tekinteni, hogy a jogsértés az árat tíz százalékos mértékben befolyásolta.10

2120

10 A magánjogi jogérvényesítés lényegérôl, elônyeirôl és hátrányairól külön szórólap tartalmaz részletes informá-ciókat.

Közérdekû igényérvényesítés

A fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt aGVH is indíthat pert, ha a jogsértô magatartás a fogyasztókszéles, de meghatározható körét érinti. Ilyen perindításra aGVH azonban csak akkor jogosult, ha az adott jogsértés mi-att a versenyfelügyeleti eljárást már megindította. A közér-dekû igényérvényesítés ugyanakkor nem érinti a fogyasztó-nak azt a jogát, hogy a jogsértôvel szemben a polgári jogszabályai szerint igényét önállóan érvényesítse.

Közérdekû igényérvényesítés esetén, ha a fogyasztók követelésének tartalma egyértel-mûen megállapítható, a GVH kérheti, hogy a bíróság ítéletében kötelezze a vállalkozástannak teljesítésére. Ellenkezô esetben a GVH kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg a jog-sértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedô hatállyal,amely megkönnyíti a fogyasztók esetleges egyedi igényérvényesítését.

VERSENYPÁRTOLÁSITEVÉKENYSÉG

A versenypártolás a GVH azon tevékenységeit foglalja magában, amelyekkel a hivatal averseny érdekében igyekszik befolyásolni a különféle közpolitikák kialakítását és érvénye-sítését, ideértve a különféle szabályozásokat és egyéb állami döntéseket, egyedi admi-nisztratív lépéseket is. Ennek során a GVH él a versenytörvényben foglalt jogosítványok-kal, hivatkozhat a versenyhez fûzôdô alkotmányos garanciákra, és fordulhat a nyilvános-sághoz is.

A versenypártolási tevékenység egyik legfontosabb formáját a GVH-hoz egyeztetésre ér-kezett jogszabály-tervezetek, koncepciók véleményezése jelenti. A versenytörvény ren-delkezése szerint ugyanis a GVH elnökével egyeztetni kell minden olyan elôterjesztés ésjogszabály tervezetét, amely a GVH feladatkörét érinti. A tervezetek véleményezése sorána GVH a versenypolitikai szempontok, érvek megjelenítésére törekszik: ehhez a szabályo-zással érintett piac versenyfeltételeit vizsgálja, a piacra lépési feltételek változása eseténazt mérlegeli, hogy a szabályozással elérni kívánt cél összhangban van-e a szabályozásieszközökkel, és azok nem fejtenek-e ki a várt eredményhez képest aránytalan verseny-korlátozást.

a gazdasági versenyhivatalszervezete

A GVH tevékenységével és mûködésével kapcsolatos további információkmegtalálhatók a hivatal honlapján: www.gvh.hu

2322

A GVH a közigazgatási egyeztetés keretében folytatott versenypártolás mellett egyediügyekkel kapcsolatban is érvényesíti a verseny érdekeit. Ha valamely ügy körülményeiszabályozási hiányosságra (esetleg túlszabályozásra) vagy más szerv eljárásában orvosol-ható jogsértô helyzetre utalnak, szignalizáció formájában jelzi az illetékes szervnek az ál-tala észlelt problémát.

A versenytörvény arra is lehetôséget teremt a GVH-nak, hogy amennyiben a verseny sza-badságát sértô közigazgatási döntés jut a tudomására, a döntéshozó közigazgatási szer-vet felszólítsa döntése módosítására vagy visszavonására. Ha a közigazgatási szerv a felszó-lításnak nem tesz eleget, a GVH a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti.A GVH felvilágosítást kérhet a megtámadott döntéshez hasonló tárgyú eljárásokban ho-zott döntésekrôl is.

A VERSENYKULTÚRAFEJLESZTÉSE

A versenyfelügyeleti és a versenypártolási munka mellett a versenykultúra fejlesztése je-lenti a GVH gazdasági verseny védelme érdekében végzett tevékenységének harmadikpillérét.

A versenykultúra és a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztése elsôsor-ban a verseny társadalmi elfogadottsága, a jogkövetô magatartás, a versenybarát, illetvea tudatos fogyasztói döntéshozatalt biztosító szabályozási környezet elôsegítése, vala-mint a fogyasztói tudatosság növelése érdekében a versenypolitikával, valamint a fogyasz-tói döntéshozatallal és annak védelmével kapcsolatos tájékozottság növelését, továbbá averseny, valamint a tudatos fogyasztói döntéshozatal közgazdasági és jogi kérdéseivelfoglalkozó szakmai közélet fejlôdéséhez való hozzájárulást öleli fel. A versenytörvénybenmeghatározott, e célra fordítható pénzösszeg felhasználásával a GVH például idegennyelvû szakkönyvek fordítását és megjelentetését, ismeretterjesztô-tájékoztató kiadvá-nyok készítését és kiadását, szakmai rendezvények szervezését, illetve támogatását, kü-lönbözô pályázatok meghirdetésével oktatási és tudományos kutatási projektek támoga-tását, valamint a versenykultúrát terjesztô és fejlesztô szervezetek (pl. civil fogyasztóvé-dôk) és a bírák munkájának támogatását kívánja biztosítani.

A GVH-n belül a versenykultúra fejlesztésével kapcsolatos munkák elvégzése, koordinálá-sa, az igények felmérése és begyûjtése egy önálló szervezeti egység, a Versenykultúra Köz-pont feladata, de a munkában a hivatal valamennyi más munkatársa is szerepet vállal.

E LNÖK

ElnökhelyettesVersenytanács

elnöke

Versenytanács

Elnökhelyettes

Belsôellenôr

NemzetköziIroda

Elnökitanácsadó

VezetôKözgazdászIrodája

Jogi Iroda

Elnök-helyettesTitkárság

KartellIroda

Termelô ésSzolgáltatóÁgazatokIrodája

PénzügyiSzolgáltatá-sok Irodája

HálózatosÁgazatokIrodája

BíróságiKépviseletiIroda

Fogyasztó-védelmiIroda

VersenytanácsTitkársága

Fôtitkár

Kommuni-kációsCsoport

Ügyfél-szolgálatiIroda

Költség-vetésiIroda

Verseny-kultúraKözpont

Informatikaiés Iratirányí-tási Csoport

Humán-politikaCsoport