AZ EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS JOGRENDSZEREJOGRENDSZERE

www.kszk.gov.hu/.../

Az_Europai_Unio_szervezete_es_jogrendszere.

1

TARTALOM2

• Az európai integráció fejlődéseAz európai integráció fejlődése• Az Európai Unió jogi kereteiAz Európai Unió jogi keretei• Uniós polgárság és alapvető jogokUniós polgárság és alapvető jogok• Az Európai Unió felépítése és Az Európai Unió felépítése és

működéseműködése• Az Unió költségvetéseAz Unió költségvetése• Az EU hatáskörei és politikáiAz EU hatáskörei és politikái• Magyarország az Európai UnióbanMagyarország az Európai Unióban

AZ EURÓPAI AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSEINTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSE

1. FEJEZET1. FEJEZET

3

Az európai integráció létrejötte

4

• 1950. Schuman terv 1950. Schuman terv A nyugat-európai nehézipar egyesítésének terve. Robert Schuman

Jean Monnet-val együtt dolgozta ki a híres Schumann-tervet, amelyet 1950. május 9-én tárt a nyilvánosság elé. Ezt a napot tartják ma az Európai Unió születése

• 1951. Európai Szén és Acél Közösség1951. Európai Szén és Acél Közösség FranciaországFranciaország,

az NSZK, Olaszország, Belgium, Luxemburg és Hollandia az acél- és szénkészletek kezelésére a tagállamok területén, hogy megelőzzenek egy újabb háborút (párizsi szerződés). A szén- és acélipar központi ellenőrzése ugyanis lehetetlenné teszi az egyes államok önálló háborús felkészülését.

• 1952. Az Európai Védelmi Közösség és bukása 1952. Az Európai Védelmi Közösség és bukása A A

franciák nem ratifikálták.franciák nem ratifikálták.

• 1957. Európai Gazdasági Közösség és Európai 1957. Európai Gazdasági Közösség és Európai Atomenergia Közösség Atomenergia Közösség AA hat tagállam vámunióra lépett. A szerződés alapja az ún.

„négy alapvető szabadság”: a javak, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlása lett. Az Euratom a közös és békés atomenergia-politikák összeegyeztetésére alakult.

Az integráció Maastrichtig

5

• Belső integrációBelső integráció• Első bővítésekElső bővítések

– 1973. Dánia, Írország, Egyesült Királyság1973. Dánia, Írország, Egyesült Királyság– 1981. Görögország1981. Görögország– 1986. Spanyolország, Portugália1986. Spanyolország, Portugália

• 1986. Egységes Európai Okmány1986. Egységes Európai Okmány– Elfogadásának okaiElfogadásának okai  Az uniós jogszabályok összefoglalói

– Politikai területek Politikai területek Célkitűzés: az uniós intézmények megreformálása a Portugália és Spanyolország csatlakozására való felkészülés céljából

– Intézményi változtatásokIntézményi változtatások

Maastrichttól Nizzáig

6

• 1992. Maastrichti Szerződés1992. Maastrichti Szerződés– Pillérszerkezet, politikák Pillérszerkezet, politikák az első és legfontosabb az Európai Közösségek, a második

a közös kül- és biztonságpolitika, a harmadik pedig a bel- és igazságügyi együttműködés voltak.

– Intézményi változtatásokIntézményi változtatások– Döntéshozatali változtatások Döntéshozatali változtatások kiterjesztette a többségi döntéshozatalt a Tanácsban.

bevezette az együttdöntési eljárást, melynek segítségével a Parlament a Tanács mellett társdöntéshozó szervvé vált.

• 1995. Bővítés1995. Bővítés– Ausztria, Finnország, SvédországAusztria, Finnország, Svédország

• 1997. Amszterdami Szerződés1997. Amszterdami Szerződés– Politikai hatás Politikai hatás Eu keleti bővítése Eu keleti bővítése akár 10-14 új tagot jelenthetett/felkészülés

– Intézményi, döntéshozatali változások Intézményi, döntéshozatali változások A menekültügyi és bevándorlási politikát, a külső és belső határellenőrzést, valamint az igazságügyi együttműködést polgári jogi ügyekben átemelték az Unió három pillére közül a harmadikból az elsőbe. A schengeni egyezményt beemelték az EU intézményi keretébe.

Nizzától Lisszabonig I.7

• 2001. Nizzai Szerződés2001. Nizzai Szerződés– Szerepe, elfogadásának okaiSzerepe, elfogadásának okai– Hatása a döntéshozatalraHatása a döntéshozatalra– Megerősített együttműködésMegerősített együttműködés

• 2002-2003. Európai Konvent2002-2003. Európai Konvent– Összehívásának okai aÖsszehívásának okai az Európai Unió tervezett alkotmányának kidolgozására jött létre.

Az unió történetében ez volt a második ilyen javaslattevő testület

– EredményeiEredményei• 2004. Az Alkotmányszerződés, bukása és a 2004. Az Alkotmányszerződés, bukása és a

„szerződéses válság” feloldása„szerződéses válság” feloldása

Nizzától Lisszabonig II.8

• 2004. Keleti bővítés2004. Keleti bővítés• Az integráció elmélyítése:Az integráció elmélyítése:

– 1999. (2002.) €1999. (2002.) €– 2000. Lisszaboni stratégia2000. Lisszaboni stratégia– 2000. Alapjogi Charta2000. Alapjogi Charta– Európai VédelempolitikaEurópai Védelempolitika

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGI AZ EURÓPAI UNIÓ JOGI KERETEIKERETEI

2. FEJEZET2. FEJEZET

9

Az uniós jog jellemzői10

• Létrehozásának okaiLétrehozásának okai• Az uniós jog forrásaiAz uniós jog forrásai

– Elsődleges jogforrások (tartalma, elfogadása)Elsődleges jogforrások (tartalma, elfogadása)– Az EU jogi aktusai Az EU jogi aktusai • Rendelet, irányelv, határozatRendelet, irányelv, határozat• Ajánlás, véleményAjánlás, vélemény• A kül- és biztonságpolitika jogi aktusaiA kül- és biztonságpolitika jogi aktusai

– Az acquis fogalma Az acquis fogalma "közösen elért" dolgokat; „közösségi vívmányok”

Az uniós jog jellege11

• Az uniós jog viszonyaAz uniós jog viszonya– A nemzetközi joghozA nemzetközi joghoz– A tagállamok belső jogáhozA tagállamok belső jogához• Elsőbbség elveElsőbbség elve• Előfoglalás elveElőfoglalás elve• Közvetlen alkalmazhatóságKözvetlen alkalmazhatóság• Közvetlen hatályKözvetlen hatály

• A Bíróság szerepeA Bíróság szerepe• JogharmonizációJogharmonizáció

UNIÓS POLGÁRSÁG ÉS UNIÓS POLGÁRSÁG ÉS ALAPVETŐ JOGOKALAPVETŐ JOGOK

3. FEJEZET3. FEJEZET

12

Uniós polgárság13

• Az uniós polgárság jellegeAz uniós polgárság jellege• Pótlólagos jogokPótlólagos jogok

– Szabad mozgásSzabad mozgás– Választás és választhatóságVálasztás és választhatóság– Diplomáciai és konzuli szolgálatDiplomáciai és konzuli szolgálat– PetícióPetíció

Az EU demokratikus működésének alapelvei

14

• Demokratikus egyenlőség elveDemokratikus egyenlőség elve• Képviseleti demokrácia elveKépviseleti demokrácia elve• Részvételi demokrácia elveRészvételi demokrácia elve

– Állampolgári kezdeményezésÁllampolgári kezdeményezés

Alapvető jogok15

• Az Alapjogi ChartaAz Alapjogi Charta– ElfogadásaElfogadása– Jogi jellegeJogi jellege– Viszonya a SzerződéshezViszonya a Szerződéshez– TerületeiTerületei

AZ EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI UNIÓ FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSEFELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE

4. FEJEZET4. FEJEZET

16

Az EU intézményei I17

• Európai TanácsEurópai Tanács– Szerepe Szerepe az Európai Unió (EU) állam- és kormányfőinek, valamint az Európai Bizottság elnökének a

találkozója

– ÖsszetételeÖsszetétele– ElnökeElnöke– EljárásaEljárása

• EU TanácsaEU Tanácsa– Szervezete Szervezete Az Európai Unió Tanácsa az Európai Parlamenttel közösen alkotja

az Európai Unió (EU) törvényhozó szervét. Minden tagállamkormányának a miniszterét tartalmazza. Az Európai Unió Tanácsát a hivatalos uniós dokumentumok helyenként Tanácsként említik és gyakran hivatkoznak rá Miniszterek Tanácsa néven

– Soros elnökség Soros elnökség A Tanács soros elnökségének teendőit a tagállamok rotációs alapon, fél éven keresztül látják el.

– Szavazási rendSzavazási rend

Az EU intézményei II.18

• BizottságBizottság– Összetétele, felépítéseÖsszetétele, felépítése– Szerepe Szerepe az Európai Unió (EU) döntés-előkészítő és végrehajtó szerve

– Külügyi és biztonságpolitikai főképviselőKülügyi és biztonságpolitikai főképviselő• Európai Külügyi SzolgálatEurópai Külügyi Szolgálat

• Európai ParlamentEurópai Parlament– SzerepeSzerepe– Választása és összetételeVálasztása és összetétele– MunkarendjeMunkarendje

Az EU intézményei III.19

• BíróságBíróság– FeladataiFeladatai– ÖsszetételeÖsszetétele– EljárásaiEljárásai– TörvényszékTörvényszék

• SzámvevőszékSzámvevőszék• Központi Bank és Központi Bankok Európai Központi Bank és Központi Bankok Európai

RendszereRendszere

Tanácsadó és egyéb szervek

20

• Gazdasági és Szociális BizottságGazdasági és Szociális Bizottság• Régiók BizottságaRégiók Bizottsága• Európai Beruházási BankEurópai Beruházási Bank• Európai OmbudsmanEurópai Ombudsman

Döntéshozatal21

• Bizottság szerepeBizottság szerepe• Tanács szerepeTanács szerepe• Parlament szerepeParlament szerepe• Jogalkotási eljárásokJogalkotási eljárások

– Rendes jogalkotási eljárásRendes jogalkotási eljárás– Különleges jogalkotási eljárásokKülönleges jogalkotási eljárások• KonzultációKonzultáció• Hozzájárulás 1-2Hozzájárulás 1-2

Felülvizsgálati eljárások22

• Rendes felülvizsgálati eljárásRendes felülvizsgálati eljárás– KonventKonvent– Kormányközi konferenciaKormányközi konferencia

• Belső politikákra vonatkozó egyszerűsített Belső politikákra vonatkozó egyszerűsített felülvizsgálatfelülvizsgálat

• Általános átvezető záradékÁltalános átvezető záradék• Különleges átvezető záradékokKülönleges átvezető záradékok• VészfékzáradékokVészfékzáradékok

AZ UNIÓ AZ UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSEKÖLTSÉGVETÉSE

5. FEJEZET5. FEJEZET

23

Költségvetési alapelvek24

• A teljesség és pénzügyi pontosság elveA teljesség és pénzügyi pontosság elve• Az éves jelleg elveAz éves jelleg elve• Az egyensúly elveAz egyensúly elve• Az elszámolási egység elveAz elszámolási egység elve• A globális fedezet elveA globális fedezet elve• A specifikáció elveA specifikáció elve• A megbízható pénzügyi menedzsment A megbízható pénzügyi menedzsment

elveelve• Az átláthatóság elveAz átláthatóság elve

Saját források25

Hagyományos saját forrás

HÉA-alapú befizetés

GNI-alapú hozzájárulás

Egyéb bevételek

Kiadások26

Versenyképesség és kohézió

Természeti erőforrások

Állampolgárság, szabadság, biztonság és jog

EU mint globális szereplő

Egyéb

Többéves pénzügyi keret és éves költségvetési eljárás27

• Többéves pénzügyi keretTöbbéves pénzügyi keret– Pénzügyi perspektívákPénzügyi perspektívák– EljárásEljárás

• Éves költségvetésÉves költségvetés– Bizottság Bizottság Tanács Tanács EP EP– Egyeztető bizottságEgyeztető bizottság

AZ EU HATÁSKÖREI ÉS AZ EU HATÁSKÖREI ÉS POLITIKÁIPOLITIKÁI

6. FEJEZET6. FEJEZET

28

Vámunió29

• 1968. vámunió1968. vámunió– VámokVámok– Vámjellegű díjakVámjellegű díjak– Diszkriminatív adókDiszkriminatív adók

• Közös vámtarifaKözös vámtarifa• Mennyiségi korlátozások felszámolásaMennyiségi korlátozások felszámolása• KivételekKivételek

Versenyszabályok30

Bizottság kiemelt szerepeBizottság kiemelt szerepe Verseny korlátozásaVerseny korlátozása Vállalkozásokra vonatkozó versenyjogi Vállalkozásokra vonatkozó versenyjogi

szabályokszabályok Korlátozó magatartás tilalmaKorlátozó magatartás tilalma Piaci erőfölénnyel való visszaélés tilalmaPiaci erőfölénnyel való visszaélés tilalma Piaci koncentrációk ellenőrzésePiaci koncentrációk ellenőrzése

Államokra vonatkozó versenyszabályokÁllamokra vonatkozó versenyszabályok Állami támogatásÁllami támogatás Állami vállalatoknak nyújtott támogatásÁllami vállalatoknak nyújtott támogatás

Monetáris politika (€)31

Euró bevezetésének szakaszaiEuró bevezetésének szakaszai 1994. liberalizáció1994. liberalizáció 1994-1999. kidolgozás1994-1999. kidolgozás 1999. bevezetés (2002. készpénz)1999. bevezetés (2002. készpénz)

Maastrichti kritériumokMaastrichti kritériumok ÁrstabilitásÁrstabilitás Kamatok konvergenciájaKamatok konvergenciája Árfolyamok stabilitásaÁrfolyamok stabilitása Stabil költségvetésStabil költségvetés

EurocsoportEurocsoport

Kereskedelempolitika32

• Tagállami kétoldalú megállapodások végeTagállami kétoldalú megállapodások vége• Vámunió és versenyszabályokVámunió és versenyszabályok• Áruk, szolgáltatások, szellemi tulajdonÁruk, szolgáltatások, szellemi tulajdon• Bizottság kiemelt szerepeBizottság kiemelt szerepe• EljárásEljárás• Társulási megállapodásokTársulási megállapodások

Nemzetközi megállapodások

33

• Kizárólagos EU hatáskör, haKizárólagos EU hatáskör, ha– Uniós jogszabály írja előUniós jogszabály írja elő– EU hatásköreinek gyakorlásához szükségesEU hatásköreinek gyakorlásához szükséges– Hatással van uniós szabályokraHatással van uniós szabályokra

• Funkcionális szerződéskötési képességFunkcionális szerződéskötési képesség• TerületekTerületek• EljárásEljárás

Belső piac34

• 4 alapszabadság:4 alapszabadság:– áruk,áruk,– szolgáltatások,szolgáltatások,– tőke,tőke,– személyekszemélyek

Szociálpolitika35

• Az Egységes Európai Okmány szerepeAz Egységes Európai Okmány szerepe• Szociális ChartaSzociális Charta• Amszterdami Szerződés szerepeAmszterdami Szerződés szerepe• TerületekTerületek• EljárásEljárás

Gazdasági, társadalmi és területi kohézió

36

• Strukturális alapokStrukturális alapok– Európai Regionális Fejlesztési AlapEurópai Regionális Fejlesztési Alap– Európai Szociális AlapEurópai Szociális Alap

• Kohéziós AlapKohéziós Alap• Fő célkitűzések 2007-2013Fő célkitűzések 2007-2013

– KonvergenciaKonvergencia– Regionális versenyképesség és foglalkoztatásRegionális versenyképesség és foglalkoztatás– Európai területi együttműködésEurópai területi együttműködés

Mezőgazdaság és halászat

37

CélokCélok AlapelvekAlapelvek

Közösségi preferenciaKözösségi preferencia Egységes piacEgységes piac Pénzügyi szolidaritásPénzügyi szolidaritás

1992-es reform elemei1992-es reform elemei 2003-as reform elemei2003-as reform elemei

Összevont gazdaságtámogatási rendszerÖsszevont gazdaságtámogatási rendszer Közvetlen kifizetések csökkentéseKözvetlen kifizetések csökkentése Horizontális célkitűzéseknek megfelelésHorizontális célkitűzéseknek megfelelés Vidékfejlesztés erősítéseVidékfejlesztés erősítése

Környezetvédelem38

Célkitűzések:Célkitűzések: Környezet minőségeKörnyezet minősége Emberi egészségEmberi egészség Természeti erőforrásokTermészeti erőforrások Problémák kezelése nemzetközi összefogássalProblémák kezelése nemzetközi összefogással ÉghajlatváltozásÉghajlatváltozás

Alapelvek:Alapelvek: Szennyező fizetSzennyező fizet MegelőzésMegelőzés ElővigyázatosságElővigyázatosság Helyreállítás a forrásnálHelyreállítás a forrásnál

TerületekTerületek EljárásEljárás

Közlekedés, transzeurópai hálózatok (TEN)

39 Egységes belsőpiacEgységes belsőpiac Liberalizáció 1998-raLiberalizáció 1998-ra KörnyezetvédelemKörnyezetvédelem

VasútVasút Városi tömegközlekedésVárosi tömegközlekedés

EljárásEljárás TENTEN

KözlekedésKözlekedés TelekommunikációTelekommunikáció energiaenergia

Energia40

• Új területÚj terület• Célkitűzések:Célkitűzések:

– az energiapiac működésének biztosításaaz energiapiac működésének biztosítása– az energiaellátás biztonságának garantálásaaz energiaellátás biztonságának garantálása– energiahatékonyság és –takarékosságenergiahatékonyság és –takarékosság– új és megújuló energiaforrások alkalmazásaúj és megújuló energiaforrások alkalmazása– energiahálózatok összekapcsolásaenergiahálózatok összekapcsolása

• SzolidaritásSzolidaritás• EljárásEljárás

Szabadság, biztonság és jog

41

• Maastricht: 3. pillérMaastricht: 3. pillér– TerületekTerületek

• Amszterdami SzerződésAmszterdami Szerződés– KözösségiesítésKözösségiesítés– SchengenSchengen– Új rendőrségi és bűnügyi együttműködésÚj rendőrségi és bűnügyi együttműködés

• 9/11 hatásai9/11 hatásai• Pillér-szerkezet megszűnésének hatásaiPillér-szerkezet megszűnésének hatásai

Kutatás, technológiafejlesztés

42

• Versenyképesség a világpiaconVersenyképesség a világpiacon• TerületeiTerületei• Európai kutatási térségEurópai kutatási térség• EljárásEljárás

Fejlesztési támogatás43

Célok:Célok: Fejlődők integrálása a világgazdaságbaFejlődők integrálása a világgazdaságba Fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődésFenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés Szegénység elleni küzdelemSzegénység elleni küzdelem Emberi jogi és demokratikus normákEmberi jogi és demokratikus normák Biztonsági vonatkozásokBiztonsági vonatkozások Katasztrófák által sújtott területek segítéseKatasztrófák által sújtott területek segítése

TerületekTerületek SegélyekSegélyek

SzerződésesSzerződéses EgyediEgyedi

Humanitárius segélyekHumanitárius segélyek

Gazdaság és foglalkoztatás

44

Célok:Célok: Fenntartható, kiegyensúlyozott gazdasági fejlődésFenntartható, kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés Szociális védelemSzociális védelem Foglalkoztatás növeléseFoglalkoztatás növelése Energia szolidaritásEnergia szolidaritás

Integrált iránymutatásokIntegrált iránymutatások Átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokÁtfogó gazdaságpolitikai iránymutatások Foglalkoztatási iránymutatásokFoglalkoztatási iránymutatások

EljárásEljárás

Kül- és biztonságpolitika45

• IntézményekIntézmények– FőképviselőFőképviselő– Külügyi SzolgálatKülügyi Szolgálat– Politikai és Biztonsági Bizottság, Katonai Bizottság, Politikai és Biztonsági Bizottság, Katonai Bizottság,

Katonai TörzsKatonai Törzs• Jogalkotási aktusokJogalkotási aktusok

– Általános iránymutatásokÁltalános iránymutatások– HatározatokHatározatok

• DöntéshozatalDöntéshozatal

Támogató, összehangoló, kiegészítő hatáskör46

• Emberi egészség védelmeEmberi egészség védelme• IparpolitikaIparpolitika• KultúraKultúra• IdegenforgalomIdegenforgalom• Oktatás, szakképzés, ifjúság, sportOktatás, szakképzés, ifjúság, sport• Polgári védelemPolgári védelem• Igazgatási együttműködésIgazgatási együttműködés

MAGYARORSZÁG AZ MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓBANEURÓPAI UNIÓBAN

7. FEJEZET7. FEJEZET

47

Kapcsolatok alakulása48

• Európai MegállapodásEurópai Megállapodás• Csatlakozási kritériumokCsatlakozási kritériumok

– Koppenhágai kritériumokKoppenhágai kritériumok• Csatlakozási tárgyalásokCsatlakozási tárgyalások

– ScreeningScreening– Érdemi tárgyalásokÉrdemi tárgyalások

• Csatlakozási szerződés elemeiCsatlakozási szerződés elemei

Az EU és a magyar közigazgatás

49

• Nemzeti és uniós közigazgatási szint Nemzeti és uniós közigazgatási szint kapcsolatakapcsolata

• Közigazgatás területi szintjei és regionalizmus Közigazgatás területi szintjei és regionalizmus az EU-banaz EU-ban

• Európai Közigazgatási TérségEurópai Közigazgatási Térség

Magyar modell50

• AlapelvekAlapelvek- A miniszteri vagy miniszteriális felelősség A miniszteri vagy miniszteriális felelősség

elveelve- Az egyközpontú kormányzati koordináció Az egyközpontú kormányzati koordináció

elveelve- A magyar álláspont egységes képviseletének A magyar álláspont egységes képviseletének

elveelve- Megfelelő kapcsolat a politikai és a Megfelelő kapcsolat a politikai és a

közigazgatási szféra közöttközigazgatási szféra között