akkreditált kiváló tehetségpont és minősített tehetséggondozó … · 2019. 10. 16. · sok...

SALGÓTARJÁNI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM

TÁNCSICS MIHÁLY SZAKGIMNÁZIUMA

Akkreditált Kiváló Tehetségpont és Minősített Tehetséggondozó Műhely

értékelő beszámolója az elmúlt évek munkájáról.

Önkontrollos hatásvizsgálat:

Készítette: Kovácsné Karácsony Éva, tehetséggondozó, MTM programfelelős

„A tehetség magában csak lehetőség, ígéret. Az igazi tehetség az, amelyik hasznosul is.

Az a tehetséges ember, aki képes a tehetségét kibontakoztatni, önmaga és a

társadalom hasznára fordítani.”

Dr Csermely Péter

BEVEZETŐ

A Salgótarjáni Szakképzési Centrum Táncsics Mihály Szakgimnáziuma a megye egyetlen,

országosan is elismert, 80 éves hagyományokkal rendelkező középfokú intézménye. Intézmé-

nyünk elődjének a Salgótarjáni Magyar Királyi Állami Kereskedelmi Középiskola tekinthető,

amelyben 1939. szeptember 5-én indult meg a tanítás az első évfolyamon.

Iskolánk elsők között kapott lehetőséget új szakképzési modell kialakítására és bevezetésére

„Az emberi erőforrások fejlesztése” világbanki program keretében. Az 1992-ben indított álta-

lános közgazdasági képzés során a túlzottan specializált szakmai oktatás helyett jól konvertál-

ható, széles alapozást biztosítottunk a majdani szaktárgyakhoz, mivel több szakterületen is fel-

használható alapismeretet nyújtott programunk.

2007. július 1-jétől kezdődően új fejezet nyílt életünkben: Salgótarján Megyei Jogú Város

Önkormányzatának határozata a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szak-

iskolát jogutóddal megszüntette, és a Táncsics Mihály Közgazdasági Szakközépiskolába integ-

rálta. Ezzel a két, nagy múltú intézmény egy iskolaként folytatja tovább munkáját, a város leg-

nagyobb középiskolájává válva több mint ezer diákjával.

Pedagógiai munkánk középpontjába továbbra is diákjaink tudásának, képességeinek, egész

személyiségének fejlesztését helyeztük annak érdekében, hogy a középiskolát követő tanulmá-

nyaikhoz, a munkába álláshoz és az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek birtokában lép-

jenek ki az iskola kapuján.

A szakközépiskolai képzéshez kapcsolódó tehetséggondozásban hangsúlyt fektetünk a sike-

res és képességeikhez képest alulteljesítő tanulók tehetséggondozására is. Tanulóinkat közis-

mereti és pályaorientációs tanulmányi versenyekre készítjük fel (OKTV, SZÉTV).

Célunk továbbra is:

- az alulteljesítők körében is megtalálni az elszórtan jelentkező tehetséget

- megakadályozni a tehetségesek elkallódását

- a szakmai képzésben részt vevő tanulóink körében a szakmai tehetségeket keressük.

A tehetséggondozás iskolánk kiemelt feladata, hiszen a tehetség jelenlétét eddigi eredmé-

nyeink is igazolják. Legtehetségesebb diákjainknak ösztönző lehetőség, hogy felismerjék az

országos összemérések lehetőségét, a meghirdetett versenyek sikeres szereplői legyenek.

Mindig fontos feladatnak tartottuk hátrányos régióhoz tartozásunk kompenzációját, a tehet-

ségek felkutatását és támogató fejlesztését.



Nagy örömünkre 2012-ben intézményünk Akkreditált Kiváló Tehetségpont lett, melyet

2016-ban és 2019-ben sikeresen megújítottuk. Új innovatív szemléletmód, új módszerek, új

lehetőségek nyíltak számunkra, melyet a tantestületünk kiemelt figyelemmel kezeli és fejleszti

folyamatosan. Több „Jógyakorlatot” alakítottunk ki a tehetséggondozásunk eredményessége

érdekében (informatika, nyelvi tehetséggondozásban).

A folyamatos megújulásra törekvés, új lehetőségek, kihívások keresése és megvalósítása

adott további erőt a folyamatos munkához.

Kiemelkedő lehetőség lett számunkra a célul tűzött tehetséggondozó tevékenységeink to-

vábbi fejlesztése, amikor 2016-ban pályázatunk és az országban 38 intézmény egyikeként

Minősített Tehetséggondozó Műhely címet kaptunk.

A végzett munkánk az alábbi célokból indul ki

a Minősített Tehetséggondozó Műhelyek olyan kiválasztott tehetséggondozó-mintaintéz-

mények, amelyek egyszerre végeznek a kiemelten tehetséges gyermekekre/tanulókra irányuló

tehetségfejlesztő és a tehetséggondozásban érintett pedagógusokra, szakemberekre irányuló

szakmai támogatási, valamint saját tevékenységüket érintő, önfejlesztést célzó minőségbiztosí-

tási tevékenységeket, valamint

Az MTM-hálózat kialakításának célja, hogy minden tehetséges tanuló az igényeinek, ké-

pességeinek legmegfelelőbb fejlesztésben részesüljön, továbbá, hogy az intézmény meghatáro-

zott földrajzi környezetében elhelyezkedő nevelési-oktatási intézmények számára intézmény-

közi szakmai tanácsadást, konzultációs lehetőséget biztosítson.

Pályázati kiírás szerint különböző feltételeknek kell megfelelnünk és teljesítenünk, hogy ezt a

minősítést használhassuk. Ezek alapján vannak kötelező és ajánlott vállalásaink.

Kötelezettségek

A Minősített Tehetséggondozó Műhely a kiemelten tehetséges gyermekek gondozását támo-

gató szakmai csoporttal és programmal rendelkezünk, mely jól működik.

Vállalt feladatok

A régióhoz kapcsolódó körzetben tehetséggondozó műhelyfoglalkozásokat tartunk diá-

koknak. Iskolán kívüli tehetséggondozást is végzünk a Közgé Palánta és Ifjú Informati-

kusok Versenye megrendezésével.

Megszerveztük az Intézményi és intézményen kívüli pedagógusok számára az előírt mű-

helyfoglalkozásokat

Minősített Tehetséggondozó Műhely alapfeladatai

tehetségszűrés, - azonosítás, beválogatás. A kiemelt tehetségeket bemeneti és kimeneti

mérései

komplex tehetséggondozó programok megvalósítása (versenyfelkészítők, tehetséggon-

dozó foglalkozások, bemutatók)-Jógyakorlatok létrehozása

kontroll/nyomon követés –folyamatosan figyeljük és értékeljük



A Minősített Tehetséggondozó Műhely kiegészítő feladatokat is végez, amelyek a tehet-

séggondozással összhangba hozható tevékenységek:

publikációs tevékenység:- számtalan cikk, videó jelent meg az intézményünkben folyó

munkánkról.

PR-tevékenység

diákmentori tevékenység; - jól működik a volt tanítványaink bevonásával

életvezetési, pályaorientációs tanácsadás;

önkéntesek bevonása; (szülők, volt diákjaink, barátok támogatják a munkánkat)

szponzoráció megteremtése; (iskolavezetés sok segítséget tesz ebben)

civil szervezetek bevonása;

olyan rendezvények szervezése, amelyen a tehetségek lehetőséget kapnak a bemutatko-

zásra. Lásd. Táncsics Nap, Városi Ünnepélyek alkalmábóli lehetőségek

kivételes tehetségek mentorálása, nekik személyiségfejlesztő, pályaorientációs, tanulási

módszertani foglalkozás tartása.

Gazdagabb lett a tehetséggondozó munkánk. Nem csak az informatika, matematika, ha-

nem valamennyi képességterületen évről évre szebb eredményeket érünk el. A régió nehéz szo-

ciálisan hátrányos helyzetéből adódóan, a csökkenő gyermeklétszám, a csökkenő tanulás iránti

igény, motiváció ellenére is meg tudjuk találni az utat a tehetések számára a kibontakozásra.

/Mellékletként csatoljuk az elmúlt évek országos versenyeredményeinek értékelését./

TEHETSÉGGONDOZÁS IGÉNYE

Intézményünk közel hét éve elsők között csatlakozott a matematikai-logikai, nyelvi, iro-

dalmi, kommunikációs nevelés, az értékközvetítő és képességfejlesztő programhoz. Pedagógiai

programunk alapja az ezt meghatározó szellemiség, tevékenységstruktúra. A tanulásszervezési

eljárásokat, a tehetségazonosító és tehetségfejlesztő szemléletet, a megismerési képességek és

a kompetenciák tantárgyaktól függetlenül előtérbe helyezett fejlesztésének kritériumát helyi

tantervünkbe beépítettük. A tanórai, tanórán kívüli, közösségi tevékenységek szervezésének

egyaránt legfontosabb szempontja az egyéni képességekre figyelő, hatékony, differenciáló pe-

dagógiai munka.

Csermely Péter hitvallása szerint a tehetségígéret kibontakozása a befogadó közeg „minősé-

gének” függvénye. A közeg minőségét a bizalmi helyzet, befogadó attitűd határozza meg. A

bizalom kialakulásához elengedhetetlen a társadalmi befogadás erősödése. Életünket átszövő

hálózatoknak kiemelkedő szerepe van a társadalmi együttműködés fejlődésében és a kölcsönös

megbecsülés terjedésében.

Intézményünk ezeknek a gondolatoknak a felhasználásával tudatosan tervezi a tehetséges

fiatalok támogatását, fejlesztését, tudásának és személyiségének gazdagítását.

A hálózatképzés, a tehetséggondozás egyik legfontosabb eleme, a megfelelő kapcsolati háló

nélkül a tehetség csak ígéret marad, nem válik sikerré. A tehetség befogadó, nyitott közegben

képes kiemelkedő képességeit hasznosítani. Az együttműködés elősegíti a tehetség felkutatásá-

val, azonosításával, gondozásával kapcsolatos információk hatékonyabb terjedését.

Cél a hátrányos helyzetű fiatalok számára a tehetségsegítő programokhoz való egyenlő esé-

lyű hozzáférés megteremtése, a hatásterületek kiválasztása.



Esélyegyenlőség és társadalmi integráció

A régióban fokozottan jellemző a magas arányú munkanélküliségből, a működő vállalkozá-

sok és a minőségi közszolgáltatások hiányából fakadó hátrány. A területen kiemelkedően ma-

gas a hátrányos helyzetű fiatalok száma. Szociális hátterükből adódóan hátrányos megkülön-

böztetés éri őket, ezért társadalmi integrációjuk gyakran akadályokba ütközik.

TEHETSÉGDIAGNOSZTIKA ELMÉLETI HÁTTERE, MELY MEGHATÁROZTA EDDIGI

TEVÉKENYSÉGÜNKET.

„A tehetségre jellemző viselkedés a három alapvető tulajdonságcsoport - átlag feletti ké-

pesség, feladatelkötelezettség és kreativitás - integrációját mutatja.” 1

A tehetséggel kapcsolatos lelki, viselkedésbeli, teljesítménybeli, környezeti tényezők vizs-

gálatát nevezik tehetségdiagnosztikának. Számunkra fontos feladat a tehetségdiagnosztika

célja: az azonosítás, (tehetségek felkutatása) beválogatás (tehetségígéret bevonása valamely te-

hetséggondozó programba) és a hatásvizsgálat (a bevonás eredménye), azaz a teljes tehetség-

gondozási folyamat nyomon követése.

TEHETSÉGGONDOZÁS TERVEZÉSE, FONTOS LÉPÉSEI

1. Tehetségazonosítás (tehetség-identifikáció, -diagnosztika)

Olyan egy vagy több lépésből álló vizsgálat, amelynek célja a tehetségek megtalálása. Mód-

szerei egy szubjektív-objektív dimenzió mentén sorba rendezve:

2. Képzés és mentorálás

"A tehetséges gyermekeknek mást és másképpen kell tanítani, kreativitásuk, személyiségük

egészének fejlesztését célozva"2

A tehetséggondozás meghatározó pontja, hogy mely életkorban indul el. Az életkori sajátos-

ságoknak megfelelően más - más típusú és összetételű programcsomagot szükséges összeállí-

tani a differenciált fejlesztés követelményeinek megfelelően. Az alkalmazott fejlesztési techni-

káknak alapvetően három elismert típusa van:

a) gyorsítás vagy léptetés (a „tananyaggal” a saját fejlődésének megfelelően halad)

1 Gyarmathy É. (1995) Kreatív tehetség és tanulási zavarok. in: Tehetség és képességek, (szerk.) Balogh L., Herskovits M. & Tóth L., KLTE

Pedagógiai - Pszichológiai Tanszék, Debrecen, p. 199-217. 2 Herskovits, 1994

Véle

mén

ygy

űjt

és

Psz

ich

oló

gia

i v

izs-

gála

tok

Ta

nu

lmá

nyi

telj

e-

sítm

én

y

Ta

nu

lmá

nyi v

er-

sen

y

SZ

UB

JE

KT

ÍV

OB

JE

KT

ÍV



b) csoportos vagy egyéni differenciálás

c) gazdagítás vagy dúsítás (a tehetséges gyerekek normál iskolai oktatásban tanulnak,

a tanulás bizonyos idejében differenciált, különleges tehetséggondozásban részesülnek az

iskolában vagy az iskolán kívüli tehetséggondozó intézményekben, központokban)

A Tehetségpontunk alapvető céljai közé tartozik a tehetséggondozás iskolán belüli a tehetsé-

ges személy teljesítményének kibontakozását segítő tervszerű beavatkozás. Célja szerint

lehet:

a) a tehetséggel összefüggő erős oldal támogatása;

b) a tehetséggel összefüggő gyenge oldal fejlesztése, a tehetség hatékony fejlesztésé-

hez szükséges pszichológiai háttértényezők megteremtése.

3. Tehetség-tanácsadás

A tehetség tanácsadás tartalma szerint két nagyobb csoportba sorolható:

a) a tehetséggel szorosan összefüggő tehetségazonosítás, tehetséggondozás;

b) a tehetséggel lazábban összefüggő, de lényeges területek. Például: tanulási problé-

mák, kreativitás, motiválás, pályaorientáció, életvezetési problémák stb

4. Utóvizsgálat

A tehetséggondozó programok hatásvizsgálata a programok és módszerek fejlesztését, il-

letve az egyéni fejlesztési tervek kidolgozását és módosítását lehetővé tevő visszacsatolási le-

hetőséggel bíró tevékenység. „Legegyszerűbb” formája az önkontrollos hatásvizsgálat.

A hagyományos csatornákon keresztül érkező információk is igen jól hasznosíthatók (ver-

seny-, tanulmányi-, felvételi eredmények, az intézménybe jelentkezők számának és eredményé-

nek emelkedése), melyek további visszajelzést adnak. Hasznosítható a tehetséggondozás folya-

matában bent lévő pedagógusok, szakemberek (pszichológus, mentálhigiénés kolléga, osztály-

főnökök, intézményvezetők, mentorok, szülők) közös és egységes tervek alapján végzett ké-

pességkibontakoztatása.

„Meg kell tanítani a gyerekeknek azt, hogy önmagáért élvezzék a tanulást, ne csak azért,

hogy jó jegyeket kapjanak. Azok a gyerekek, akik élvezik a kihívások legyőzését, felnőtt éle-

tükben is keresni fogják a kihívást jelentő helyzeteket. Nagyobb valószínűséggel ragadnak meg

új lehetőségeket, keresnek új módszereket, dolgoznak olyan feladatokon, amelyeknek nincs

egyértelmű megoldása, és ösztönöznek másokat arra, hogy nehéz problémákon dolgozzanak.”-

írta: Csíkszentmihályi Mihály



/Kormos Dénes, Kutató-fejlesztő szakpedagógus előadásából/

/MTM 2018. december 10-i műhelyfoglalkozásunkon/



A TEHETSÉGPONTUNK

MÓDSZERTANI TÉMAKÖREI

Témakör: Elvégzett tevékenység

2. Tehetségazonosítás Nagy hangsúlyt fektet a tantestületünk a tehetségazonosításra. Már

a leendő 9. osztályosainkat is megszólítjuk. Számukra versennyel egy-

bekötött tehetséggondozó szakkört szerveztünk az iskolánk profilja

alapján: informatika, matematika és szakma (közgazdasági, turizmus)

területen.

Valamilyen területen kiemelkedő képességű tanulóinknak, a felmé-

rések, tapasztalatok, pedagógus, szülő kérésére tehetség-tanácsadást

szerveztünk. Továbbtanulási, önbizalom fejlesztő, tanulás módszertani

és személyiségfejlesztő beszélgetéseket tartottunk.

A tehetséggondozásunk elmúlt éveiben tett intézkedéseink, fej-

lesztő foglalkozásaink, mentálhigiénés módszertani foglalkozásaink

eredménye képen évről-évre nőt a kiemelkedő tehetségeink verseny-

eredménye. A tehetséggondozásban részt vett diákok továbbtanulási

mutatójuk a választott területen 100%-nak mondható. Mindenkinek si-

került olyan alapokat, célokat és tudást adni, amivel az elképzeléseit

megvalósíthatta. (Melléklet)

3. Tehetség-tanácsadás

4. Tehetséggondozás

5. Hálózatfejlesztés

A Tehetségpontok együttműködésében előrelépést értünk el. Több

középiskolával, Tehetségponttal sikerült szakmai együttműködést ki-

alakítani a közös tehetséggondozás sikeressége érdekében. Sikerült

olyan partnereket, egyesületeket, vállalkozókat, Tehetség Tanácsot,

határon túli kapcsolatokat kialakítani, amely a tehetségeket, de az őket

gondozó pedagógusokat is támogatta, módszertanban fejlesztette.

MTM hálózata széles körben nyújt betekintést az országos tehetség-

gondozó tevékenységekre. Ötletek, tapasztalatcserék, konzultációk,

képzések segítik munkánkat, az innovatív célkitűzéseket.

6. Konfliktuskezelés Az együttműködés alapvető személyi feltétele mind a tehetségek,

mind a tehetséggondozók, mind pedig a Tehetségpontok között

pszichológus, gyógypedagógus, mentálhigiénés és tehetséggondozó

szakember, akik támogatják pedagógiai, szakmai munkánkat.

7. Hogyan adják át egy-

másnak a Tehetségpon-

tok a tehetséges fiatalt?

A tehetséges fiatal „átadása” egyik Tehetségpontból a másikba akár

csak bizonyos részterület fejlesztésére igen fontos. Kapcsolatot építet-

tünk középiskolákkal, művészeti intézménnyel, melyekbe ajánlottuk

tehetséges diákjainkat tehetségterületük eredményesebb fejlesztésük

érdekében. (Művészet- zene-tánc, programozás területén.)

8. Fenntartható Tehetség-

pont

A Tehetségpontunk önfenntartó működésének egyik anyagi táma-

sza az intézményi támogatás. Minden elképzelt lehetőség, feladat

mellé az iskolavezetés, a fenntartó támogató segítséget nyújtott.



Az anyagi erőforrásokat, gyermekek fejlesztő foglakozásának, ver-

senyeztetésének, táboroztatásának, jutalmazásának lehetőségét támo-

gatta a megnyert pályázati forrásainkból származó bevétel.

TÁMOP 3.3.10B, Erasmus+, MATEHETSZ Gazdagító program

pár I.-II, Sport eszközbeszerzés, Felfedezettjeink 2013, Csoportos te-

hetségsegítő programok megvalósítása, Versenyfelkészítő szakkör te-

hetséges diákmentorok segítségével, NTP-MTTD 2015, 2016, 2017,

NTP-KNI-2018 a Természettudományok népszerűsítése, Informatikát

szerető diákok tehetséggondozása, az NTP-SR-2015 Sport népszerűsí-

tése pályázataink.

Felsőfokú oktatási intézményekkel való együttműködési megálla-

podásaink segíti a diákjaink pályaválasztását, érettségi utáni lehetősé-

geit. Az ELTE IK, ELTE TTK, BGE által szervezett programok, mű-

helyfoglalkozások közelebb hozzák a diákjainkhoz a „jövő felé vezető

út” megtalálását!

9. Marketing, menedzs-

ment

A Tehetségpontok önfenntartó működéséhez marketing, menedzs-

ment jellegű kompetenciák is szükségesek. Szülők, kollégák önzetlen

segítsége támogatja munkánkat. Az évenként megrendezésre kerülő

Táncsics Napok alkalmából előadások, programok szervezése, megtar-

tása a tehetséggondozó munkánk támasza. A tanulóink az előadások,

beszélgetések alkalmával szakmai, egyéni életutakból, az előadások

tartalmából nagyon sok pozitív ismeretet, útmutatást meríthettek.

A fenntarthatóság érdekében a pénzügyi eszközöket, a szellemi és

humán forrásokat is terveznünk kellett. A szellemi és humán források

érdekébe a tantestületen kívül bevontuk a társintézményeket (Megyei

Iparkamara, Salgótarján Város Diákönkormányzata, Salgótarján város

Önkormányzati Testülete). Erősítettük és bővítettük azon tehetségpon-

tok számát, akikkel Együttműködési megállapodást kötöttünk. Volt ta-

nítványainkból álló diák mentor hálózatunk bővítése fontos feladat

volt. A felsőoktatásban tanulók tanulási módszereikkel, szakmai ta-

pasztalataikkal segítetik a tehetségeink kibontakoztatását.

10. Képességfejlesztés Feladatunk az iskolánkat választó tanulók közül:

- a motivált, kreatív tanulók megtalálása,

- a tehetségazonosítás, kiemelten a szociokulturálisan hátrányos te-

hetségek felismerése, gondozása,

- a kompetenciaterületekhez kapcsolódó tehetségfejlesztés (kulcs-,

szociális-, vállalkozói kompetenciák)

A tehetségtámogató munkánkat kibővítettük városi, regionális

szintű rendezvények szervezésével, megtartásával. Vállaltuk, hogy a

középiskolás korosztályon kívül a régió általános iskolai korosztálynak

tehetségfejlesztő foglalkozásokat szervezünk.

11. Kreativitásfejlesztés

12. Motiválás

13. A szociális környezet

alakítása

14. Személyiségfejlesztés

A pszicho szociális fejlődés zavaraitól a tehetségesek sem mente-

sek, sőt a különböző kognitív, motoros, emocionális, interperszonális



területek nem egyforma ütemben történő fejlődése is előfordulhat. A

tehetséggondozás során nagy hangsúlyt fektettünk a személyiségfej-

lesztésre. A diákok egyéni és csoportos fejlesztést is kaptak. A csopor-

tos fejlesztés a közös szakmai foglalkozások során, de a közös kirán-

dulások, táborok alkalmából pozitívan hatott a személyiségükre.

A felsőbb évesek példaként szolgáltak az új tehetségígéretek szá-

mára. Alakította látásmódjukat, de fejlesztette a közösségi, társas kom-

petenciáikat is. A mindennapokban is együttműködő közösséggé vál-

tak.

A tehetséggondozó munkánkat támogatták a mentoraink. Volt tanít-

ványaink, jelenleg felsőoktatásban tanuló, vagy már munkába álló haj-

dani tehetségeink segítették a szakköri munkánkat, a tantárgyi anyagon

túl mutató ismeretszerzésben. Ösztönözték a diákjainkat a tanulás

szükségességére, az önmegvalósítás fontosságára. Segítették a tábo-

rok, kirándulások programjainak megvalósítását. Előadásokat tartottak

a tehetségterületek ismereteinek bővítésére, pályaválasztási motivá-

ciós foglalkozásokat vezettek.

15. Kommunikációfej-

lesztés

A kimagasló teljesítmények közzétételének, a team-munkának, az

önérvényesítésnek és a hétköznapi élethelyzetek megoldásának haté-

konysága várható a kommunikációfejlesztéstől. Az információk át-

adása, az eredmények széles körben való megismertetése (tantestület,

diákközösség, faliújság, iskola honlapja, újságcikkek, média megjele-

nés, közösségi portálok használata) pozitívan hatott a tehetséges diá-

kokra. Eredményeik példaképpen szolgálhattak az iskola közösségére.

16. Tanulásfejlesztés A hosszú távú egyéni karrier elősegítése is lényeges tehetséggon-

dozó feladatkör. A TÁMOP 3. 3. 10B pályázat mentortanárokkal segí-

tette 50 hátrányos helyzetű tanulónk fejlődését, melyben 15 fő tehet-

ségígéret is volt. Számukra tanulás módszertani és személység fej-

lesztő egyéni és kiscsoportos foglalkozásokat tartottuk.

17. Kutatásmódszertan A kutatás a gazdagító programok eszköze. Tehetségpontoktól elvár-

ható feladat a kutatási tevékenység. Esélyegyenlőséget szolgáló, au-

tista középiskolások integrálásának lehetőségét vizsgáltuk. Másik te-

rület a tehetségpontunk versenyeredményeinek évenkénti vizsgálata.

Ezáltal tudatos tervezéssel, új célokkal lehetett keresni a lehetőségeket

a diákjaink országos szinten való megmérettetéséhez, új versenyhely-

zetek, új kompetenciaterületek bevonásával.

18. A tehetség nyomon-

követése

A tehetségek nyomon követése, horizontális vizsgálatai kiemelt je-

lentőségű az eredményesség megítélése szempontjából. Intézményünk

nagy gondot fordít a pályakövetés fenntartására.



ÉRTÉKELÉS

SWOT analízis

A gyengeségek nem akadályozzák az erősségeink megtartását, a lehetőségeink megvalósítását.

A veszélyekben felsorolt kiszámíthatatlanság növeli a gyengeségeinket.

„A tehetségek önmaguktól még nem okvetlenül lesznek sikeresek. Az esetek többségében van

egy stimuláló környezet. A tehetség egy piramis. A piramis csúcsa csak akkor épülhet föl, ha a

piramisnak van alja. Nagyon ritka, hogy mindenen keresztültörve vagy egy lakatlan szigeten,

tehát ösztönző környezet hiányában a tehetség eljusson a csúcsra. Aki ezt a közeget nem találja

meg, az valószínűleg csak a tizedét tudja megvalósítani annak, ami ezzel együtt lehetett volna.”

Dr Csermely Péter

Erősségek:

- Viszonylag magas idegen nyelvi óraszám,

- Együttműködés a partnerekkel

- Komplex személyiségfejlesztés

- Projektoktatás, témanapok

- Felzárkóztatás, tehetséggondozás,

- Szakképzett, innovatív tanári gárda,

- Több évtizedes tapasztalat a szakképzésben, új

kezdeményezésekre való nyitottság,

- A nevelőtestület tagjai felkészültek a hátrá-

nyos helyzetű tanulók nevelésére,

- Tehetségek felismerése, gondozása, nyo-

mon követése.

Gyengeségek:

- Egységes követelményrendszer betartása és be-

tartatása,

- A tanulók túlterhelése, magas óraszámok

- A tantárgyi, az elméleti és gyakorlati oktatás in-

tegrációjában rejlő pedagógiai lehetőségek jobb

kihasználása,

- A bizonytalan jogi környezet,

- A romló neveltségi szint, a szülők romló hoz-

záállása,

- A kényszerített tanterv és tankönyv

- A tornaterem hiánya, sport népszerűsítése.

- A tanulók és a tanulás motivációja.

Lehetőségek:

- Szakmai idegen nyelv hatékonysága

- Innováció

- Pályázati keretből forráskiegészítés

- Tapasztalati tanulás külső helyszíneken

- Az információhordozók eszközállományának

korszerűsítése, bővítése,

- A munkaerő-piaci igényeknek megfelelően

újabb szakképesítések megszervezésének biz-

tosítása, érettségi utáni képzésben,

- az iskolai teljesítmények növelhetők a hátrá-

nyos helyzet és a tanulási kudarcok okainak

felkutatásával illetve a tanórai módszerek cél-

irányos alkalmazásával,

- Korszerű számítógépes eszközállomány

- Szülői kapcsolattartás mélyítése,

- A kiválóság elismerése

- Versenyeztetés, versenyszervezés

Veszélyek:

- A tanulók összetételének változása: a hátrányos

és halmozottan hátrányos helyzetűek arányának

folyamatos növekedése,

- Tanulói lemorzsolódás a tanköteles kor után

- A családi háttér meggyengülése,

- Szociális családi körülmények, ingerszegény

környezet

- A feladatokhoz kapcsolódó állami finanszírozás

csökkenése, kiszámíthatatlansága

- a munkaerő-piaci igények ingadozása, a válto-

zások kiszámíthatatlansága.

- Az információrobbanást kísérő értékválság

- Korosztályos „érdeklődés” tiltott dolgok, tevé-

kenységek iránt.

- Alapkézségekés és képességek hiánya

- A tanulólétszám csökkenése

- Motiválatlanság erősödése



EREDMÉNYEK:

Versenyzők aránya az országos döntőben

2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019

matematika 43% 11% 32% 36% 29% 23% 9%

magyar 31% 36% 33% 45% 43% 46% 27%

informatika 31% 35% 36% 58% 71% 25% 39%

szakmai 24% 25% 27% 76% 36% 69% 66%

sport 48% 5% 14% 3% 16% 11% 0%

nyelv 38% 17% 0% 50% 100%

Versenyző tehetségek száma

2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019

matematika 23 54 44 28 72 73 70

magyar 16 11 21 11 23 13 15

informatika 39 34 61 64 58 99 104

szakmai 17 20 11 21 25 13 32

sport 29 21 44 61 45 112 67

nyelv 21 6 1 2 3

Iskola létszáma 459 450 445 420 498 454 453

0

20

40

60

80

100

120

2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019

Versenyző tehetségek száma

matematika magyar informatika szakmai sport nyelv

0%

20%

40%

60%

80%

100%

2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019

Versenyzők aránya az országos döntőben

matematika magyar informatika szakmai sport nyelv



Érettségi utáni továbbtanulók-továbbtanulási arány

2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019

60 41 33 24 43 29 41

103 103 72 75 69 75 70

58% 40% 46% 32% 62% 39% 59%

Igaz állítások a munkánk továbbfolytatásához:

„Önmagában a tehetség kevés a sikerhez, gyakorlás nélkül nem juthat a felszínre. Megfelelő

hozzáállás, alázat, megbízhatóság, akarat - azaz kőkemény munka - nélkül nincs igazi siker.”

Miller Zoltán

„A tehetség nem örökkévaló adottság, munka nélkül elapad, mint a forrás. Tehát dolgozni

kell és örülni a kis eredményeknek is.”

Győry Kálmán


2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019

60 41 33 24 43 29 41

103-ből 103-ből 72-ből 75-ből 69-ből 75-ből 70-ből

58% 40% 46% 32% 62% 39% 59%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019

58%

40%46%

32%

62%

39%

59%


akkreditált kiváló tehetségpont és minősített tehetséggondozó … · 2019. 10. 16. · sok...

Documents