a bonsai tortenete2 javított

A BONSAI TÖRTÉNETE

Rövid bevezető

Nincs teljes írásos dokumentáció – szájhagyomány útján

Akkor honnan ismerhetjük meg a törpefa eredetét? A korok társadalmi élete, vallásaik alapján Őshaza: Kína Ismerjük meg tehát Kína történetéből, kultúrájából,

vallásából, művészeteiből azokat a részeket, amelyek segítik megérteni a bonsai lényeget!

Kína földrajzi helyzete

Ázsia keleti felén helyezkedik el, Sziberiától az Egyenlítőig terjed

Hatalmas hegységek, felföldek, termékeny síkságok tagolják (Himalája, Tibeti-fennsik)

Főbb folyói: Sárga folyó (Huang-ho) és a Kék folyó (Jangce)

Kína domborzati térképe

Kína éghajlata

Éghajlata nagyon változatos Keleti és déli területen monszunok kettős hatása

érvényesül Ázsia belsejében száraz kontinentális éghajlat Fagyos tél és hideg - Párás, nehéz trópusi hőség

Az ókori Kína történelme

Nagyon zárt világ, egyedül a szkíta népekkel tartottak kereskedelmi kapcsolatot

Elszigetelve vannak a települések egymástól is (nehéz a közlekedés)

Egyedül a vándorfilozofusok által tudnak egymásról

Teljesen más a törtenelmük, kultúrájuk, nyelvük Közös vonásuk a hagyomány tisztelet – a mai

napig

A kínai ember mindennapjai

Sztyeppek közepén kunyhókban éltek Minden településen két nemzetség (egy nemzetségen belül

a házasság tiltott) Fő tevékenységük a földművelés Sen-Nung: földművelés tudománya Fu-Hszi: főzés, állattenyésztes és házasság meghonosítása Jao: kutásás tudománya Közös földterületet műveltek Két különböző évszak: 1. természet ereje teljében 2.

természet lelassul Vallási tevékenység célja: világmindenség rendjének

fenntartása

Filozófia és vallás

Ókorban született filozófiai írások fontossága Idealista filozófia: Kung Fu-Ce (kunfuciusz)

Ellentmondásokon alapul Szorgalmazza a lelki egységet Folyamatos tanulás Ideális állam és család megteremtése Ember szeretete (Zsen) Meghatározza az ember helyét és egymáshoz való

viszonyát a társadalomban

Kung Fu-Ce

Filozófia és vallás

Taoista filozófia Lao-Ce (Öreg Mester) nevéhez fűződik Ember a mindenség elkülöníthetetlen része Csendes, nyugodt, tökéletesen közömbös Víz fontos szerepe, a szerénység szimbóluma Halhatatlanság Mágikus eszközök Bonsai elmélete ebben a filozófiában keresendő Hegyekben, kis fákban lakozik a mágikus erő A természet kicsinyített másában nagy erő koncentrálódik Szeretik a csavart, göcsörtös törzsű fákat (a túlvilág küldöttei) A fák jelentik a hidat a túlvilág és evilág között

Lao-Ce

Filozófia es vallás

Buddhizmus (megalapítója Buddha)

Szellemi befeléfordulás és önmegtagadás

Kolostorok, kolostori életmód

Szoborimádat, meditációs technikák

Mondavilág császára

A kínai kultúra megalapítója 100 évig uralkodott (ie.

2697-2597) 110 évesen felvitte a sárkány a

mennyekbe Császárságot jelképező sárga

szín Kocsi, hajó feltalálása Felesége nevéhez fűződik a

selyemkészítés elterjedése Minisztere a kínai írásjelek atyja Sírkertjében többezer éves ciprus

található Sírfelirata: “A civilizáció atyja”

Az első császár Csin Si Huang-ti

I.e. III. évezred: első államok, Huang-ho királyságok (állandó harcok a királyságok között)

Csin dinasztia győzelme Csin dinasztia sarja Csao

cseng - hatalomra tör Csao cseng (Csin tigrise)

egyesíti Kínát (i.e. 221) Első kínai császár

A “mennyei birodalom”

Császárt istenként tisztelik (főpap is volt) Reformok végrehajtása

Út- és csatornahálózat Egységes mérték- és súlyrendszer Pénz egység Írás egységesítése Védelmi rendszer kiépítése (Kínai nagy fal) - 2500 km

hosszú, 9 m magas, őrtornyai 12 méteresek, útjai 5,5 m szélesek (elszigeteltség)

Első “várospaloták” építése

Kínai nagyfal

Kertkultúra a birodalomban

Pompakedvelő császár (több palota), mindig máshol tartózkodik

A palotának számos épülete mellett, több kilométer hosszú kertje volt

A kertben geometriai formára nyírt sövények, örökzöld fák, különleges növények

Valószínűleg ebben a korszakban kezdtek edényben nevelni a fákat

Első edényben nevelt növény: krizantém

Kedvenc növényeit így vihette magával

Mindez hozzájárult, hogy Kínában kialakuljon a növények kultusza, s rituális tisztelete!

Császári kert

Csin dinasztia bukása - Han dinasztia korszaka

A császár sanyargatja népét (közmunka, adók)

Felkelések törnek ki Egyszerű falusi elöljáró veszi át a

hatalmat A birodalom felbomlik Csao cseng halála (sirját

nemrégiben fedezték fel) Han dinasztia hatalomra kerülése

(Han folyó) i.e. 206 - i.u. 220 Han dinasztia: egységes nyelv,

írás, irodalom megteremtése – hanoknak nevezik magukat

A birodalmat Csin országának – ebből származik a China neve

Han-kori civilizáció/ i.e.206-i.u.220. Kína aranykora Han-Vu-ti császár erősíti meg a hatalmat

Jelentős fejlődés a mezőgazdaságban, kézműiparban Létrejönnek a nagyvárosok

Nyitottá válik, s terjeszkedni kezd Taoista filozófia terjed a kormányzati körökben és a parasztok

között is (mágika, halhatatlanság) Teret hódít az irodalom mellett a templomi falfestészet is Növények kultusza Edényben nevelt növény északon - pen száj (pensai), déli

részen punszáj (punsai) néven lett ismert

A növények tisztelete

Az óriási öreg fákat mély tisztelet övezi

nem vághatták ki (vér folyhat belőle)

fában lakozó szellemek tiszteletére áldozati szertartások

fenyő a legtiszteletreméltóbb (hosszú élet, halhatatlanság szimbóluma)

őszibarackfa (varázserő) betegségkor amulettként szolgál

szilvafa, gránátalmafa, vadgesztenyefa kultikus tisztelete

Penjing (fa, föld, kő és víz művészi ábrázolása) Csian feng taoista pap nevéhez kötik a fa tálcára

vagy kő lapra épített miniatűr tájakat Célja: Ajándékozás, kertépítők is használták

(meditácio) Wu-ti császár kertjében mesterséges tó, közepén

három szikla => sokáig a klasszikus kínai kertépítés fő irányvonala

Üzletemberek, tudósok, hivatalnokok irigylik meg (magánkertépítes)

A kertepítés a Han dinasztia alatt művészi szintet ér el (festőiskolák segítik)

Penjing

Zűrzavaros időszak

Háborúk, belső küzdelmek, császári reformok, felkelések miatt a III. sz.-ban a Han dinasztia korszaka véget ér

Kína évszázadokra elemeire esik szét

Szung kori birodalom (960-1279)

Nagy változások kora: könyvmásolás, rizstermelés, selyemhernyó tenyésztés, textilszövés, szén használata

Taoizmus tanai széles körben ismertté válnak- meditáció fontossága- bíznak a természet csodáiban- növények gyógyerejében- cickafark tisztelete (levél=>gyógytea, szára=>jövendölés)

Bonsai (penjing iskolák)

Helyszín: Wuxi, Hangcson, Tai-hu tó környéke Egyik stílus: öreg gyökérből, figyelembe véve a

gyöker föld feletti formáját Másik stílus: törzs egyenes vagy ferde, ágak jobb

és baloldalon egymás felett párhuzamosan, ágvégeken, csúcson félgömbölyű korongszerű párnák

Ming dinasztia (1368-1644)

Teljesen lerombolt országot vett át – fő cél az ujjáépítés, élelmiszerellátás biztosítása

Új filózofiai gondolkodás (abszolutizmus) Népszerűek a színházak, regények, vásárok,

szórakozás Háromdimenziós festmények, kisplasztikák, versek

születése

Művészetek

Irodalom: Versek természet csodáiról, tájakat dicsérő versek

Bonsai: a miniatűr fa vagy tájalkotás fő disze a gazdagok kertjének, külön penjing mester gondozza

Festészet festőkre hat a vallás – természetben legfontosabb a

végtelen, valóságtól elrugaszkodó, misztikum, titkozatosság miniatűr növények taoizmus szemléletének a terméke a lefestett fenyők robosztus, vastag törzs, nagyon kis

lombozat

Penjing a Ming dinasztiában

A stílusirányzatok a nagyvárosok mestereihez, iskoláihoz kötődnek

Ebben a korszakban jellemző a Jang festőiskolák stílusa

törzs ívelt, erősen hajlott, nincs egyenes ág, faágakon lomblevelek

alsó- és középrészeken a párnák oválisak vagy tenyérszerűek, csúcson köralakú

törzset és az ágak egy részét pálmahánccsal kötik le a formázáshoz

Penjing a Ming dinasztiában

Egy másik festőiskola központja Chengdu város (jellemzi a formagazdag kertkultúra)

Két erősen eltérő stílus versenyzik egymással Egyik: fiatal növényt pálmahánccsal kötöttek össze, a fa törzsét

kígyóalakra formázzák, hajlítások száma páratlan, minimális lombozat

Másik: erősen odvas fából, ágak száma nincs meghatározva, egyéni ízles a meghatározó

1644-ben mandzsuk elfoglalják Pekinget, így egy tudós menekíti e kertészeti kultúra irodalmát Nankinba (e gyűjteményt sokáig államtitokként őrzik)

Középkori civilizáció

Ebben a korban megfelelő adottságok vannak a kertkultúra fejlődéséhez

A penjing műveszet központja: Vuhan A festőiskolák már művészi fokon ábrázolják a penjingeket Különböző stílusok: “táncoló sárkány”, “mennybevezető út” A stilusok városonként változnak

- Huoinan város: zárt felgömbölyűre nyírt lombozat, erősen meghajlított törzs- Vuhan: görcsös gyökér, öreg törzs- Jiangling: kinövő gyökerű, felgömbölyű lombozatú

A penjing esztétikája

A jó alkotás elrejt és feltár Az alkotást a szemlélőnek kell kiegészítenie A látvánnyal soha ne lehessen betelni Gyakran használják az ellentéteket (kicsi-nagy,

sötét-világos) A penjing minden elemének tartalmaznia kell a

láthatatlan erőt a CSI-t. Az üres rész, ami felkavar, az űr hozza és tartja

fent a csi-t.

A penjing esztétikája

A kínai mesterművek mélységes harmóniája, ellentétes erők változatossága, egyensúly teremtése

Az egyensúlyi helyzet a mondanivalót teszi világossá, emeli értékét

A kövek, kőtájképek

Kína gazdag ásványokban – inspiráció, kínai művészet fontos eleme Köveknek csodás erőt, vallásos képzeteket tulajdonítanak A kínai kertművészet hegy és víz látképeiből alakult a suiseki Igen változatos esztetikai hatás érhető el vele

- fontos a kő alakja, mintázata, barázdáltsága- egy kompozíció, egy féle kő- leggyakoribbak a homokkövek- olyan nevet adnak, ami tükrözi a származási helyét- különleges formájú kövek, pl. sárkányokra, szellemekre emlékeztetnek- a kő tájképek a végtelenség érzetét keltik, emberi elme szabadon kóborolhat

Suiseki

Japán, a felkelő nap országa

Földrajza: Ezernyi kis szigetből áll Kisebb medencékből,

kevés alföldből (Kantó síkság)

Magas- és középhegységek húzódnak rajta végig

Japán, a felkelő nap országa

Éghajlata: Változatos, monszunhatás alatt áll Bő csapadék jellemző Éghajlatára jelentős hatással van a Kurosio (meleg), Kurili

(hideg) tengeráramlás

Japán, a felkelő nap országa

Mitológiája: Két isteni lény

egyesüléséből (Izanagi és Izanami) - keletkezett a japán nép

Ócean hullámjába csaptak lándzsájukkal, s csöpentettek bele folyékony lávát, ebből lett a szigetvilág

Japánok és a növénykultúra

Múltunkban kutatva tudjuk, a növény előbb létezett, mint az ember

Ősök a természet minden megnyilvánulásában, annak nagyságát, rejtéjét, áldását érezték

Szinte együtt éltek a természettel (valamennyi élőlény Isten áldása)

Első edénybe ültetett növény – önálló világ Minden élőlény élethez ragaszkodása – megbecsülés Az ősi szokások mai napig élnek

Japánok és a növénykultúra

Növénnyel való bensőséges viszony Nem külső szemlélőként – ”belső

élet” felfedezése Növény erezete Levele Virága

Japán erdőkben természetesen él pl. liliomfa, hortenzia, lilaakác, mogyoró

A természet minden évszakban gyönyörködtet, szépsége, szellemi értéke meghatározó

Japán hitvilág (VI-VII. sz.)

Ősi japán hiedelmek alapján jött létre a sintoizmus (“istenek útja”) – isteni erő a természeti erőknek, jelenségeknek, egyes állatoknak, fáknak, napnak, holdnak

Ősi japán vallással ellentmondva terjed a konfucianizmus és buddhizmus

Buddhizmus véres háborút robbant ki (Mononobe és Szoga nemzetség)

Szogák győzelme = buddhizmus

Buddhizmus

Oszakában templom épül, itt található a Sitenno fa szobor, amely védelmezi a buddhizmust a pogányoktól

701-ben első “törvénykönyv” tervezet, ami 400 évig irányította a japán közéletét, buddhista tanítások tükre

Csan buddhizmus (másfajta szemléletet hoz), japánban zen alakban honosodott meg. Zen = szemlélődés, elmélkedés

A zen bölcselet: az ember alapvető problémáira, szenvedésre, boldogtalanságra kínál választ

Buddhizmus

Mindenki önmagában találja meg a világ törvényeinek legtökéletesebb kifejezéseit

Rendeld alá magad a világ törvenyeinek A földi lét alatt tökéletességre törekedj Az élet nem a kívánságok teljesülésére teremtődött,

hanem a befogadás és közlés, gondolatok átvitelére, átadására

Zen filozófia: “üresség szemlélése” csendes meditáció

Kertépítés, kertművészet

Kertek kialakítása – természeti törvények tiszteletben tartásával

Nem diszkert, nem pompa és hatalom kifejezője Elzárt terület, ahol a lélek megnyugodhat Figyelem a végtelen természet felé, aminek részesei vagyunk Kert tájkép jellegű, szabálytalan elrendezés A japán kert egyedi műalkotás Cél a természet tökéletesítése Kertben a fáknak, növényeknek, víznek, köveknek különös

jelentősége van A kertben a fa (főként fenyő - férfiúi méltóság jelképe), s

örökzöld a meghatározó

Japán kert

Kertépítés, kertművészet

Majd minden kertben juharfa, sok kertben japán diszcseresznye (szamuráj szellem szimbóluma)

Bokrokat, örökzöld cserjéket formára nyírják A bambuszt kerítésnél, kapunál használják Moha fontos elem, természetes képződmény Fű nem nagy jelentőségű, csupán a kőkockák között van Kevés virág van, kerülik a sokszínűséget Fontos elem a kő es szikla (állandóság szimbóluma,

mérhetetlen idő jelképe), ezek helyének jelölésével kezdik a kertet

A követ rendkívűl tisztelik, sokszor neve, neme is van Nem hiányozhat az éltető viz sem, békét, csöndet jelent

Kertépítés, kertművészet

Zen sziklakert, meditáció helye, a vizet fehér homok, őrölt kő jelképezi

XVI. sz-ban megjelennek a kőlámpások, lépőkövek, csobolyó

Japánkertek a templomok közelében épülnek - elmelkedésre buzdít, természetbe vetett hit felé terel

A japán kertkultúra az ember mindennapi életének szellemvilágába épül be

A kert nem más, mint a természet parányi temploma

Középkor

A zen buddhizmus már nemcsak a kiváltságosoké, az egyszerű ember életébe és gondolatvilágába is beíródik

Ez a bölcselet meghatározója lett a tudományoknak is Zen templomok épülése (papok, akik a legtöbbet

foglalkoznak a tudományokkal) Lakóházak stílusa is változik, szőnyeg megjelenik

(tatami) Emeletes házak, kastélyok épülnek Kiotóban “Aranypavilon” – három emeletes, első-

második emeletén lakosztályok, harmadikon zen templom, tetején főnixmadár, kertje is világhírű

Aranypavilon

Középkor

Másik híres hely az“Ezüstpavilon”, ennek mindkét szintjét zen templomok mintájára rendezték be

Szaicso szerzetes 801-ben hozott először teapalantát A XIV. sz-ban a teafogyasztás a szép imádatán

alapuló kultusz Tisztaság, összhang, kölcsönös szeretet, romantikus társadalmi

béke jelképe A teázás az elmélkedés serkentője A teaszertartás a XVI. sz-ra tökéletesedik A teaivás művészetének fejlődésével egyidejűleg tünnek fel az új

bonsaistílusok

Középkor

A növényekkel és pencsingekkel való foglalkozás a középkorban terjed

A bonsai művészete egy eszme jelképévé válik, miszerint minden ember egyenrangú alkotószellemű lehet

A törpefák készítése megsokszorozódik, északon nagyobb 90-150 cm, délen kisebb 15-20 cm

Az ágak formázása ősi hagyományokon alapszik, de újabb stílusok is feltűnnek

A bonsai kultúra terjedése

Kínaiaktól vették át az 1200-as években Egyes mondák szerint buddhista szerzetesek vitték át (kolostor

ablakba tették), mások szerint jómódú kínai családok lányain keresztül került Japánba

Ebben a korszakban a nemesség és a szamurájok körében volt népszerű

Josida Kenko, híres író, Üres órák hordaléka c. művében ismertette két írásjegyből a “bon” (lapostál) és “szai” (fa) keletkezett új szót (1331-ben)

A bonsai népszerűsítését írásaiban Kakungo szerzetes teszi közzé (szerzetesi életmód, bonsai mitosza képekkel illusztrálva)

A bonsai kultúra terjedése

Első vallásos tárgyakat bemutató tér neve: Osita Fal elé állított asztal, fölötte festett kép, asztalon egy váza,

füstölő, gyertyatartó (1400-as évekre ez megváltozik, tér egy magasított talpazatú, falakkal határolt, beépített hellyé alakul)

Négy alapvető bemutatási forma vált ismertté Polc alkov Asztal alkov Ajtó alkov Tokonoma alkov

A tokomona

A tokomona fő funkciója: a tulajdon bemutatása és a szórakoztatás. A tokomonába helyezett bonsai az örökkévalóságot tükrözte felismerve „szellemét”, a szépség sűrítményét, a világegyetem sugallatát.

Legfontosabb elem a buddha szobor

Itt kapott helyet a bonsai Kakemono (függőleges

tekercs kép) Kalligrafia (Zen pap kézirata)

A bonsai népszerűsége nő

Tokugava korban (1603-1868) kialakul egy arisztokrata réteg – kedvenc időtöltés bonsaiok alakítása

Külön kertészetek alakulnak – bonsai-mesterek találkoznak Bonsaiművészet lényege: minél szorosabb összhang a

természettel (törvényszerűség megértése) A bonsai akkor művészet, ha hatása túlér a

gyönyörködtetésen, s az alkotó és a szemlélő lelkében képes feltárni a szellem és a szépség végtelen világát

A bonsai művész énjének tükréből a határtalan szépség árad, melyet nyugalom vesz körül

A bonsai népszerűsége nő

A bonsai csöndes, hűséges jelenléte, a közösen eltöltött évek álmai. A törpefával együtt élünk, együtt öregedünk - vallják a japán emberek

Bonsai stílusok

A bonsai stilusát maguk a fák sugallják A törzs a fa legfontosabb része Alsó ágak eredési pontja határozza meg a

törzsmagasságot és a többi ág helyét, korona szélességét Ágak mindig páratlanok Bonsai összképének az edény fontos része – kiemeli a

növény szépségét A XIX. század közepén állandósultak a stílusok Azok a stílusok maradtak fent mára, amik beleívódtak a

japán ember életébe, gondolatvilágába – klasszikus stílusoknak nevezzük

Bonsai mérete

Mame (miniatűr) 5-15 cm Ko 16-20 cm Csui 30-60 cm Dai 60-90 cm Penjing 2-3 m

Bonsai stílusok

Sabamiki San kan Sekijoju Sokan Sharimiki Tachiki Shidare Neagari Yose ue Shakan Bunjin Nejikan

Ban kan Sashieda Han kengai Go kan Hokidachi Kabuki Ishitsuki Kengai Moyogi Shokkan Fukinagashi

Nejikan stílus

Összecsavarodott törzs

Sabamiki stílus

Széthasadt, lehántolt kérgű, odvas törzs

San kan stílus

Egy gyökérrendszerből kinövő három törzs

Sekijoju stílus

Sziklát gyökereivel átölelő

Sokan stílus

Két törzsű, ikertörzsű

Sharimiki stílus

Uszadékfa stílus Lehántolt torzs Száraz ágak

Tachiki stílus

Félkörívben meghajolt törzs

Shidare stílus

Csüngő, pendula

Neagari stílus

Magasan kiálló gyökérzet

Yose ue stílus

Erdő stílus

Shakan stílus

Megdőlt, ferde törzs

Bunjin stílus

Irodalmi stílus

Ban kan stílus

Ívelt, hajlítgatott törzs

Sashieda stílus

Egy irányban kinyúló, egy ág, egy törzs

Han kengai stílus

Fél kaszkád

Go kan stílus

Öttörzsű stílus

Hokidachi stílus

Bábaseprű, boszorkányseprű

Kabuki stílus

Soktörzsű stílus

Moyogi stílus

Szabadon felfelé növő

Shokkan stílus

Egyenesen felfelé növő

Fukinagashi stílus

Szélfújta

Bonsai elhelyezése

Belső tér (Tokonoma), itt helyezték el asztalon Hátfal homogén, kiegészítésül tekercskép

(kalligráfia) Állványok és az asztalok (nemesfából készültek,

ében, szantál, mahagoni) harmonizáltak a növényekkel és tállal

A bonsai-t szemmagasságban polcokon, állványokon helyezték el a növény igényeinek megfelelő (világos, napos vagy félárnyékos) helyen

Tokonoma

Bonsai alakítás, drótozás

Viszonylag fiatal fával érett, öreg fa képét kívánunk megjeleníteni, akkor drótozzuk fáinkat

Ágak állásának megváltoztatása Huzal mindig szilárdabb legyen, mint az alakítani

kívánt farész A törzstől az ágvégekig haladunk A fának csak azon részét alakítjuk, melyen

változtatni akarunk

Drótozás

Törzs alakítása, egy vastag dróttal

Drótozás

Csúcsig drótozzuk a fát

Drótozás

Törzs hajlítása

Drótozás

Fa egy részének alakítása

Drótozás

Ne sértsük a kérget, két kézzel drótozzunk

Drótozás

Ügyeljünk az azonos távolságra, szög állásra

Drótozás

Drót mindig a hajlat „hátán” legyen!

Drótozás

Lentről felfelé és belülről kifelé drótozunk

Drótozás

Két ág közös drótozása

Drótozás

Két ág egy magasságban

Drótozás

Először az ágakat drótozzuk

Drótozás

Másodlagos ágak Legalsó ágat (B) az ágcsúccsal (D) együtt drótozzuk

Drótozás

Törzstől lévő első ágaktól (E) haladunk a következő ág felé (C)

Drótozás

Ne keresztezzék egymást a drótok!

Bonsai gondozása

Mindennapi teendők:o Öntözéso Metszés

Idényjellegű feladatok:o Átültetéso Teleltetés

Átültetés

Időpontja 20 éves Gránátalma átültetése

Átültetés

Kitöltött gyökérzóna

Átültetés

Moha eltávolítása

Átültetés

Moha eltávolítása a törzsről

Átültetés

Gyökérzet meglazítása

Átültetés

Fa kiemelése a tálból

Átültetés

Gyökérzet kibontása

Átültetés

Gyökérzet visszavágása

Átültetés

Lapos, arányos gyökérlabda

Átültetés

Tál előkészítése

Átültetés

Fa rögzítő drótok elhelyezése

Átültetés

Vízelvezető réteg betöltése (drénezés)

Átültetés

Fa behelyezése a tálba

Átültetés

Fa rögzítése!

Átültetés

Gyökérzet és a tál közti rész kitöltése

Átültetés

Fedőréteg felrakása

Átültetés

Alapos öntözés

Átültetés

Átültetés utáni elhelyezés

Teleltetés

Évszakok ritmusa Szabadföldi bonsai (honos fafajok) Mediterrán bonsai Trópusi-Szubtrópusi bonsai

Szabadföldi bonsai

Fagyálló növények Fagyhatár Napsütés Örökzöldek fényigénye Öntözés Fiatal bonsai-ok télen

Mediterrán bonsai

Nem fagyállók! 0 - 10 C fok szükséges

Trópusi-szubtrópusi bonsai

Nem fagyálló! Hőmérséklet igény figyelembevétele

Bonsai öntözése

Méretfüggő öntözés, víz minőség Árasztásos öntözés Locsolás Lombkorona védelme!

Bonsai metszése

Ritkítás Fiatalító metszés Ápoló metszés Visszavágás Hajtás kicsípés Nevelő metszés Levélmetszés Örökzöld, lombhullató

Bonsai metszése

Tűlevelűek ritkítása, átláthatóbb lomb Tavalyi tűlevél eltávolítása

Bonsai metszése

Hajtások visszacsípése

Bonsai metszése

Alvórügyek kitörése (párnaképzés)

Bonsai metszése

Lombhullatók, őszi lombkorona vizsgálat Ágrendszer téli átvizsgálása

Bonsai metszése

Hajtás visszacsípés, növekedés korlátozás

Bonsai metszése

Hajtás metszés Hónaljrügyek iránya

Bonsai metszése

Levélmetszés

Bonsai metszése

Ágak, ágcsonkok eltávolítása, sebkezelés

Sebkezelés

Korhadás, fertőzés táptalaja

Sebkezelés

Ágcsonk eltávolítása

Sebkezelés

Sebszélek korrekciója

Sebkezelés

Sebzáró gitt felvitele

Sebkezelés

Sebzáró gitt elsimítása

Sebkezelés

Seb helyes záródásának fontossága

Hogy juthatunk Bonsai-hoz?

Vásárlás Begyűjtés (Yamadori) Szaporítás

Bonsai jelen!

Bonsai Magyarországon jelen Országos érdeklődés! Információ hiány! Klubélet, személyes kapcsolat Bonsai táborok! Sopron Bonsai club!

Elérhetőségeink

Web: bonsaiclubkaposvar.ewk.hu Blog: bonsaiclubkaposvar.blogspot.com Web: hirthbonsai.ewk.hu