alkotmányjog 1 előadás 2017. október...

Alkotmányjog 1 előadás

2017. október 9.

Ameddig az előző előadás eljutott…

a normatív jogi aktus megkülönböztetése az egyedi jogi aktustól

a jogforrások (normatív jogi aktusok) rendszerezése, alapvető típusai általánosan és a magyar közjogi rendszerben – jogszabályok

a jogszabályok közjogi érvényességének négy alapfeltétele

a magyar jogforrási hierarchia elemei és felépítése

a jogalkotói hatáskör két alaptípusa – egyedi / származékos

a felhatalmazás-adás negatív és pozitív követelményei

JJOGSZABÁLYOK Törvények Rendeletek

KÖZJOGI SZERVEZETSZABÁLYOZÓ

ESZKÖZÖK

EGYÉB LÉTEZŐ ÉS KÖTELEZŐ

NORMATÍV JOGFORRÁSOK

(BÍRÓI JOG)

RENDKÍVÜLI JOGFORRÁSOK

ALAPTÖRVÉNY

Pszeudo-normák

Nemzetközi jog

EU jog

Mi a jogszabály fogalma a hatályos jogban?

Alaptörvény T) cikk (1) Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvény és az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg.

Melyek a jogszabályok a hatályos jogban?

Alaptörvény T) cikk (2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet.

NEM hierarchikus az alaptörvényi felsorolás!

A jogalkotó szervekre vonatkozó szabályok

Alaptörvény

Önálló szabályozó szerv vezetőjének

rendelete

Kormány tagjának rendelete

Kormány-rendelet

MNB elnöki rendelet

Önkormányzati rendelet

Országgyűlés

Miniszterelnök, miniszterek

NMHH és MEKH elnök

SZ

SZ

SZ

E

E + SZ

E + SZ

Eredeti vagy származékos?

Képviselő-testület

Feladatkör

Törvény (sarkalatos tv.)

Helyettesítési kivételek

Sarkalatos törvények helye a jogforrási

hierarchiában

Az Országgyűlés és a Kormány jogalkotó

hatáskörének elhatárolása

Az azonos jogforrási szintű jogszabályok

közötti kollízió

43/2012. AB határozat

46/2006. AB határozat

21/2001. AB határozat

• meghatározott személyek adják ki (pl. miniszterelnök, köztársasági elnök V hivatali szervezet vezető)

• Irányított szervek működése és szervezete, szerv állományának

Normatív utasítás

• meghatározott testületek adják ki (pl. Országgyűlés, Kormány, Önk.)

• Szervezet, működés, tevékenység cselekvési program meghatározás

Normatív határozat

Jogalkotási törvény 23-24. §

Alkotmányos követelmény A közigazgatási szervezetrendszerén belüli kötelezettségek, a szervezeti és működési

normaalkotás jog alá rendeltsége

Alkotmánybírósági határozat

Általánosan mindenkire

kötelező

Jogi norma alkotmányosságát

vizsgáló / megsemmisítő

Kúria jogegységi határozata

Bíróságokra nézve

kötelező

Jogértelmezés elvi kérdésben – a joggyakorlat továbbfejlesztése,

az egységes bírósági ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében

Elvi bírósági határozatok

Kollégiumi vélemények

Szabályozást pótló informális

jogértelmezések

Nincsen jogi kötőerő, de

megtévesztő, kötelező hatás

Kiszámíthatatlan, jogszabályok

átértelmezése és lerontása

Álnormák

Jogállamiság, jogbiztonság

Jat.

Területi hatály

Személyi hatály

Tárgyi hatály

Időbeli hatály

Konkretizálás, végrehajtás, alkalmazás

Szükségszerű elem

Szervi hatály

Kulcskérdés: a jogszabály mikortól (meddig) alkalmazandó egy életviszony kapcsán → Mi lesz a hatályos jog az adott esetben, ügyben?

Szükségszerű elem – a jogszabály szövege maga mindig rögzíti az időbeli hatályt (záró rendelkezések) Kivéve: ha külön hatályba léptető jogszabály van

K H

K H

K

H

Pro futuro (jövőre nézve)

Ex tunc (visszamenőleg)

Ex nunc (keletkezés pillanata)

Jat. 7. §

1.

2.

3.

Főszabály

Kivétel 2.

Kivétel 1.

Terhes visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma

Kellő felkészülési idő biztosításának követelménye

Kihirdetés napja

Hatályba lépés napja

Visszamenőleges hatály

Terhes: kötelezettség megállapítása, terhesebbé tétele, jogelvonás,

jogkorlátozás és jogellenessé nyilvánítás

Vacatio legis

Jogállamiság elve Jat. 2.§ (2) bekezdés

Jat. 2.§ (3) bekezdés Eljárásjogi időbeli hatály kérdése

Jat. 15. §

Jogszabály hatályvesztése

Hatályon kívül helyezés

Módosítás

AB vagy Kúria megsemmisítés

Jogforrási szint

Automatikus hatályvesztés

A módosító jogszabály hatályon kívül helyezése hatályvesztése nem érinti az általa módosított jogszabályi hatályát.

Jogszabály hatályon kívül helyezése vagy hatályvesztése nem eredményezi a

korábban általa hatályon kívül helyezett jogszabály újbóli hatálybalépését.

Érvényesség Hatályosság Alkalmazhatóság

Potenciálisan → Ténylegesen (Alkalmazható) → (Alkalmazandó)

Konkretizálás és kivételek meghatározása Pl. „Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - 2001. január 1-jével lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit először a 2001. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.”

PÉLDA

Kit kísérhet be a rendőr az iskolába?

„A rendőr azt a 14. életévét be nem töltött tanulót, aki nagykorú kísérete nélkül, valamint aki nem tudja hitelt érdemlően igazolni, hogy a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett kötelező foglalkozástól engedéllyel maradt távol, vagy arról engedéllyel távozott el – a nevelési-oktatási intézménnyel történt előzetes egyeztetést követően a nevelési–oktatási intézmény vezetőjéhez kísérheti.”

Jogállamiság elve

Jogbiztonság követelménye

Normavilágosság

Jat. 2.§ (1) bekezdés

lapossy@ajk.elte.hu