az eu csatlakozÁs gyakorlati feladatai

Post on 27-Jan-2016

23 Views

Category:

Documents

0 Downloads

Preview:

Click to see full reader

DESCRIPTION

AZ EU CSATLAKOZÁS GYAKORLATI FELADATAI. EU ISMERETEK VÁLLALATVEZETŐK SZÁMÁRA. AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNY RENDSZERE ÉS MAGYARORSZÁG. OFA - STRATOSZ PROJEKT 2002. Europe. EURÓPA-HÁROMSZÖG. Az Európai Unió alapvető céljai. - PowerPoint PPT Presentation

TRANSCRIPT

AZ EU CSATLAKOZÁS GYAKORLATI FELADATAI

EU ISMERETEK VÁLLALATVEZETŐK SZÁMÁRAEU ISMERETEK VÁLLALATVEZETŐK SZÁMÁRA

AZ AZ EURÓPAI UNIÓEURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNY RENDSZERE ÉS INTÉZMÉNY RENDSZERE ÉS

MAGYARORSZÁGMAGYARORSZÁG

OFA - STRATOSZ PROJEKT 2002.

Europe

EURÓPA-HÁROMSZÖGEURÓPA-HÁROMSZÖG

Az Európai Unió alapvető céljai Küldetés: „A Tagállamok és polgáraik közötti

kapcsolatok koherens módon történő és a szolidaritáson alapuló fejlesztése.”

„Stratégiai” célok:– A gazdasági és társadalmi fejlődés elősegítése– Az EU a szabadság, biztonság és igazságosság területe

legyen– Az EU jogrendszer fenntartása és továbbépítése– Az EU-identitás nemzetközi erősítése– Az európai „állampolgárság” bevezetése

Az EU 3 „pillére”: GMU; bel-, és igazságügy; kül-, és biztonságpolitika

Az irányítás ciklusai

POLITIKAPROGRAMOKPROJEKTEK

A közös célok: a „szakpolitikák” („policy”)

Mezőgazdaság Vállalkozásfejlesztési politika

Audiovizuális politika Környezetvédelem

Közös kereskedelempolitika Esélyegyenlőség

Közös kül- és biztonságpolitika Külkapcsolatok

Versenypolitika Költségvetési politika

Fogyasztóvédelem és egészségvédelem Halászat

Kultúra Humanitárius segélyek

Fejlődéspolitika Információs társadalom

Gazdasági és monetáris politika Belső piac

Gazdasági és szociális kohézió Bel- és igazságügy

Oktatás, szakképzés és ifjúság-politika Közegészségügy

Munkaügyi és szociális politika Kutatás-fejlesztés

Energiapolitika Transzeurópai Hálózatok

Az EU bővítése Közlekedés

A KÖZÖSSÉGI JOG A KÖZÖSSÉGI JOG FORRÁSAI:A KÖZÖSSÉGI JOG FORRÁSAI:

-         -         ALAPSZERZŐDÉSEK ALAPSZERZŐDÉSEK

-         -         RENDELETEK, IRÁNYELVEK, HATÁROZATOKRENDELETEK, IRÁNYELVEK, HATÁROZATOK

-         -         NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEKNEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK

-         -         EURÓPAI BÍRÓSÁG DÖNTÉSEIEURÓPAI BÍRÓSÁG DÖNTÉSEI

  JOGSZABÁLYOK ÉS EGYÉB INTÉZKEDÉSEKJOGSZABÁLYOK ÉS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

RENDELET (REGULATION)RENDELET (REGULATION)::

IRÁNYELV (DIRECTIVE)IRÁNYELV (DIRECTIVE)::

DÖNTÉS (DECISION)DÖNTÉS (DECISION)::

AJÁNLÁS (RECOMMENDATION), VÉLEMÉNY (OPINION)AJÁNLÁS (RECOMMENDATION), VÉLEMÉNY (OPINION)::

A legfontosabb EU intézmények Európai Tanács Miniszterek Tanácsa (az EU Tanácsa) Európai Bizottság

* SZOCIÁLIS ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁG* SZOCIÁLIS ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁG

* * RÉGIÓK BIZOTTSÁGARÉGIÓK BIZOTTSÁGA Európai Parlament Európai Bíróság Számvevőszék

+1: Európa Tanács

AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETEI ÉS MŰKÖDÉSEAZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETEI ÉS MŰKÖDÉSE

EURÓPAI EURÓPAI TANÁCSTANÁCS

BIZOTTSÁBIZOTTSÁGG IRÁNYELVEK MEGHATÁROZÁSA

KORMÁNYFÕK + A BIZOTTSÁG ELNÖKE

EU TÖRVÉNYHOZÓ SZERVE

KORMÁNY-TAGOK

MINISZTEREK TANÁCSAMINISZTEREK TANÁCSA

EU KORMÁNYA(ÁLLAMOK FELETTI SZERV)

TAGOK(A TAGORSZÁGOK KORMÁNYAITÓL

FÜGGETLENEK, DE A KORMÁNYOK

NEVEZIK KI NÉGY ÉVRE)SZOCIÁLIS ÉSSZOCIÁLIS ÉS GAZDASÁGI GAZDASÁGI BIZOTTSÁG BIZOTTSÁG

TANÁCSADÁS

BÍRÓSÁBÍRÓSÁGGSZERZŐDÉSEK FELETTI „ŐRKÖDÉS”

EURÓPAI PARLAMENTEURÓPAI PARLAMENT

TANÁCSADÁS, FELÜLBÍRÁLAT, ELLENŐRZÉS

ORSZÁGONKÉNTI VÁLASZTOTT KÉPVISELŐK

JAVASLATOKJAVASLATOK

DÖNTÉSEKDÖNTÉSEK

KÖLTSÉGVETÉSIHATÁROZATOK,

MEGHALLGATÁSOK

KÉRDEZÉS,ELLENŐRZÉS,

BIZALMATLANSÁGIINDÍTVÁNY

BIZOTTSÁGBIZOTTSÁG

EURÓPA TANÁCS

RÉGIÓKRÉGIÓKBIZOTTSÁGABIZOTTSÁGA

SZÁMVEVŐSZÉKSZÁMVEVŐSZÉK

KO

RM

ÁN

YZ

ÁS

I F

EL

AD

AT

OK

KO

RM

ÁN

YZ

ÁS

I F

EL

AD

AT

OK

RV

ÉN

YH

OZ

ÁS

I F

EL

AD

AT

OK

RV

ÉN

YH

OZ

ÁS

I F

EL

AD

AT

OKEU EU

TAGORSZÁGOKTAGORSZÁGOK

EURÓPAI TANÁCSEURÓPAI TANÁCS

ALAPVETŐ IRÁNYELVEK MEGHATÁROZÁSA

ÁLLAM-, ÉS KORMÁNYFÕK + A BIZOTTSÁG ELNÖKE

Az EU működését meghatározó végső döntéseket a tagállamok állam-, és kormányfői hozták meg az Európai Tanács keretében, amelynek ülésén a Bizottság elnöke is részt vesz. Ezt követi a ratifikációs folyamat, amely több hónapig is eltarthat. Minden egyes tagállamnak a saját alkotmányos rendje szerint kell a szerződéseket ratifikálnia parlamenti vagy népszavazás útján. A Szerződések csak a ratifikációt követően lépnek életbe.

MINISZTEREK TANÁCSAMINISZTEREK TANÁCSAEU TÖRVÉNYHOZÓ SZERVE

KORMÁNY-TAGOK

Az Európai Parlamenttel közösen jogalkotói és költségvetési szerepet lát el. A Tanácsot a tagállamok egy-egy miniszteri szintű képviselője alkotja A Tanács elnöke az Európai Unió soros elnökségét ellátó ország szakminisztere. Minden tagállam hat hónapig tölti be az elnökséget egy előre elfogadott sorrend alapján. (2001-ben Svédország és Belgium, 2002-ben Spanyolország és Dánia.)

EU KORMÁNYA(ÁLLAMOK FELETTI SZERV)

BIZOTTSÁGBIZOTTSÁG

TAGOK(A TAGORSZÁGOK KORMÁNYAITÓL

FÜGGETLENEK, DE A KORMÁNYOK

NEVEZIK KI NÉGY ÉVRE)

A Bizottság felelős a közös politikák (például a közösségi agrárpolitika) végrehajtásáért, a költségvetési adminisztrációért, és a közösségi programok lebonyolításáért. A Bizottság nagymértékben támaszkodik a nemzeti kormányszervekre a közösségi politikák és programok napi lebonyolításában. A Bizottság kollektíven az Európai Parlamentnek tartozik elszámolással, döntéseit egyszerű többséggel hozza.

Az Európai Parlament képviseli a tagállamok állampolgárait. Számos területen a Tanáccsal együtt részt vesz a jogalkotásban. A Parlament és a Tanács közösen döntenek a költségvetési kérdésekben. A Parlament a Bizottság működésének demokratikus ellenőrzéséért is felelős.

EURÓPAI PARLAMENTEURÓPAI PARLAMENT

ORSZÁGONKÉNTI VÁLASZTOTT KÉPVISELŐK

TANÁCSADÁS, FELÜLBÍRÁLAT, ELLENŐRZÉS

A Gazdasági és Szociális Bizottság (GSZB) a különböző gazdasági és társadalmi érdekképviseleti szervezetek képviselőiből áll, és egyfajta tanácsadó testületként véleményeket készít az uniós intézmények számára, például a jogalkotási folyamat részeként. Jelenleg 222 tagja van (az ország méretétől függően tagállamonként 6 és 24 között).

SZOCIÁLIS ÉS GAZDASÁGI SZOCIÁLIS ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁGBIZOTTSÁG

TANÁCSADÁS

TANÁCSADÁS

RÉGIÓKRÉGIÓKBIZOTTSÁGABIZOTTSÁGA

A Régiók Bizottsága konzultatív testület, mely a regionális és helyi önkormányzatok képviselőiből áll, és a régiók érdekeit képviseli európai szinten. Tagjainak száma és tagállamonkénti megoszlása megegyezik a Gazdasági és Szociális Bizottságéval.

EURÓPA TANÁCSEURÓPA TANÁCS

Az Európa Tanács kormányközi szervezet, melynek bármely európai ország tagjává válhat azzal a feltétellel, hogy elfogadja a jogállamiság elvét, és a joghatósága alatt élő minden személy számára biztosítja az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat. ( Jelenleg 44 tagállama van.)

AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETEI ÉS MŰKÖDÉSEAZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETEI ÉS MŰKÖDÉSE

EURÓPAI EURÓPAI TANÁCSTANÁCS

BIZOTTSÁBIZOTTSÁGG IRÁNYELVEK MEGHATÁROZÁSA

KORMÁNYFÕK + A BIZOTTSÁG ELNÖKE

EU TÖRVÉNYHOZÓ SZERVE

KORMÁNY-TAGOK

MINISZTEREK TANÁCSAMINISZTEREK TANÁCSA

EU KORMÁNYA(ÁLLAMOK FELETTI SZERV)

TAGOK(A TAGORSZÁGOK KORMÁNYAITÓL

FÜGGETLENEK, DE A KORMÁNYOK

NEVEZIK KI NÉGY ÉVRE)SZOCIÁLIS ÉSSZOCIÁLIS ÉS GAZDASÁGI GAZDASÁGI BIZOTTSÁG BIZOTTSÁG

TANÁCSADÁS

BÍRÓSÁBÍRÓSÁGGSZERZŐDÉSEK FELETTI „ŐRKÖDÉS”

EURÓPAI PARLAMENTEURÓPAI PARLAMENT

TANÁCSADÁS, FELÜLBÍRÁLAT, ELLENŐRZÉS

ORSZÁGONKÉNTI VÁLASZTOTT KÉPVISELŐK

JAVASLATOKJAVASLATOK

DÖNTÉSEKDÖNTÉSEK

KÖLTSÉGVETÉSIHATÁROZATOK,

MEGHALLGATÁSOK

KÉRDEZÉS,ELLENŐRZÉS,

BIZALMATLANSÁGIINDÍTVÁNY

BIZOTTSÁGBIZOTTSÁG

EURÓPA TANÁCS

RÉGIÓKRÉGIÓKBIZOTTSÁGABIZOTTSÁGA

SZÁMVEVŐSZÉKSZÁMVEVŐSZÉK

KO

RM

ÁN

YZ

ÁS

I F

EL

AD

AT

OK

KO

RM

ÁN

YZ

ÁS

I F

EL

AD

AT

OK

RV

ÉN

YH

OZ

ÁS

I F

EL

AD

AT

OK

RV

ÉN

YH

OZ

ÁS

I F

EL

AD

AT

OKEU EU

TAGORSZÁGOKTAGORSZÁGOK

 

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEINEK AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEINEK SZÉKHELYEISZÉKHELYEI

I N T É Z M É N Y S Z É K H E L Y

EURÓPAI TANÁCS változó - mindig az EU soros elnökséget adó országban

EURÓPAI PARLAMENT Strasbourg -havi plenáris frakcióülések, költségvetési tárgyalások havi plenáris

frakcióülések, költségvetési tárgyalások

MINISZTEREK TANÁCSA FŐTITKÁRSÁG Brüsszel, Luxemburg - áprilisi, júniusi és

októberi ülések

EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel ,Luxemburg -  

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG SZERVEZETEI ÉS MŰKÖDÉSEAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG SZERVEZETEI ÉS MŰKÖDÉSE

EURÓPAI TANÁCSEURÓPAI TANÁCSBIZOTTSÁGBIZOTTSÁG

IRÁNYELVEK MEGHATÁROZÁSA

KORMÁNYFÕK + A BIZOTTSÁG ELNÖKE

EK TÖRVÉNYHOZÓ SZERVE

KORMÁNY-TAGOK

MINISZTEREK TANÁCSAMINISZTEREK TANÁCSA

EK KORMÁNYA(ÁLLAMOK FELETTI SZERV)

TAGOK(A TAGORSZÁGOK KORMÁNYAITÓL

FÜGGETLENEK, DE A KORMÁNYOK

NEVEZIK KI NÉGY ÉVRE)SZOCIÁLIS ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁGSZOCIÁLIS ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁG

TANÁCSADÁS

BÍRÓSÁGBÍRÓSÁG

SZERZŐDÉSEK FELETTI „ŐRKÖDÉS”

EURÓPAI PARLAMENTEURÓPAI PARLAMENT

TANÁCSADÁS, FELÜLBÍRÁLAT, ELLENŐRZÉS

ORSZÁGONKÉNTI VÁLASZTOTT KÉPVISELŐK

JAVASLATOKJAVASLATOK

DÖNTÉSEKDÖNTÉSEK

KÖLTSÉGVETÉSIHATÁROZATOK,

MEGHALLGATÁSOK

KÉRDEZÉS,ELLENŐRZÉS,

BIZALMATLANSÁGIINDÍTVÁNY

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNY RENDSZERE ÉS MAGYARORSZÁGAZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNY RENDSZERE ÉS MAGYARORSZÁG

MAGYARORSZÁGMAGYARORSZÁGINTÉZMÉNYI RENDSZEREINTÉZMÉNYI RENDSZERE

Alapelvek:– Koncentráció– Addicionalitás– Partnerség– Programozás

– Szubszidiaritás, Transzparencia, Koherencia

A támogatás alapelvei

Előcsatlakozási Alapok

Phare

SAPARD

ISPA

Strukturális Alapok

ERDF ESF EAGGF-GS FIFG

Előcsatlakozási és Strukturális Alapok

Kohéziós Alap

KÖRNYEZET-KÖRNYEZET-VÉDELEMVÉDELEM

KÖZLEKEDÉSI KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRAINFRASTRUKTÚRA

Kohéziós politika

Strukturális Alapok Kohéziós Alap

ERDF ESF EAGGF-G FIFG

Termelő beruházások Gazdasági

infrastruktúra

Foglalkoztatás Emberi erőforrások

Vidékfejlesztés Diverzifikáció

Halászat, halfeldolgozás

Környezetvédelem, közlekedési infrastruktúra

Strukturális Alapok rendszere

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGI JOGAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGI JOG

‘NÉGY SZABADSÁGA’‘NÉGY SZABADSÁGA’

SZEMÉLYEKSZEMÉLYEK SZOLGÁLTATÁSOKSZOLGÁLTATÁSOK ÁRUKÁRUK TŐKETŐKE

SZABAD ÁRAMLÁSASZABAD ÁRAMLÁSA

NFT2004-2006

Hosszú távú cél Az életminőség javítása

Az EU jövedelmi szintjének közelítése és a regionális különbségek csökkentése

A versenyképesség növelése

A foglalkoztatottság növelése és a humán

tőke fejlesztése

A környezet és az egészségi állapot

javítása

Gazdasági versenyképesség

OP

Humán erőforrás fejlesztési

OP

Agrár és vidékfejlesztési

OPRegionális

OP

Környezetvé-delmi és

Infrastruktúra OP

A termelő szektor versenyképességé

-nek javítása

Az emberi erőforrások fejlesztése

Az infrastruktúra fejlesztése

Agrár és vidék fejlesztés Prioritások

Operatív Program

Specifikus Célok

Az NFT-k hosszú távú célja (2013-ig)

EU-támogatások MagyarországonÚj allokációk és felhasználás évente, 1998-2006

0

100

200

300

400

500

600

700

800

900

1000

1100

1200

1300

1400

1500

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

Év

Mill

ió e

uró

Allokáció

Felhasználás

Lineáris (Felhasználás) 2001 utáni fel- használás: Trend az eddigi fejlődési ütem kivetítéséből.

AZ EU CSATLAKOZÁS VÁRHATÓ AZ EU CSATLAKOZÁS VÁRHATÓ SZERVEZETI HATÁSAISZERVEZETI HATÁSAI

Újraelosztó szemlélet „0 összegű játék”

(nyer-veszít) Uralmi, „győzelmi,

- hatalmi attitűd Statikus hierarchikus

piramis Zárt, elhatárolódó

szervezet Információ manipuláló,

Erőforrás növelő szemlélet Kölcsönös előnyök („win-

win szemlélet”) Együttműködő, szolgáltató,

koalíciós attitűd „Lapos”, horizontális

dinamikus szerveződés Nyitott, kapcsolatépítő

szervezet Információ cserélő,

kommunikáló

AZ EU FELKÉSZÜLÉS IDEJE AZ EU FELKÉSZÜLÉS IDEJE LEJÁRT!LEJÁRT!

EU TAGKÉNT, EURÓPAI EU TAGKÉNT, EURÓPAI SZÍNVONALON KELL SZÍNVONALON KELL

CSELEKEDNÜNK!CSELEKEDNÜNK!VÁLLALKOZNI!VÁLLALKOZNI!

ÉRDEKEINKET KÉPVISELNI!ÉRDEKEINKET KÉPVISELNI!

KÉSZÜLT AZ OFA - STRATOSZ PROJEKT 2002. KERETÉBEN

top related