bevezetés a kritikai geopolitikába
Post on 07-Nov-2021
3 Views
Preview:
TRANSCRIPT
Bevezetés a kritikai geopolitikába
A geopolitika rendszere és a kritikai geopolitika
• Geostratégia – angolszász
• Regionalista irányzat/ Realpolitik
• Organikus államelmélet - német
Mahan
Mackinder
Ratzel
Kjellen
Kissinger
Cohen
Seversky
Haushofer
Kennan
Spykman
Kritikai geopolitika
Francia geopolitika (Hérodote isk.)
Változó világ - globalizáció
Poszt strukturalista francia filozófia pl.: Foucault (nagy
elméletek tagadása; a világ komplex; irracionalitás, érzelmek szerepe; ellentétpárok, állandó struktúrák
tagadása; több nézőpont…)
Klasszikus geopolitika
A (neo-)klasszikus geopolitika • Nagyon 20. századi történet (de vannak előzmények:
„egy állam politikája földrajzában rejlik”) • A 2. vh után diszkreditálódik (főleg a keleti blokkban) • Kissinger hozza vissza a hétköznapok fősodrába – ma
akár trendinek is nevezhetnénk • Erőegyensúly elve (Kissinger) – hidegháború
geopolitikája v.ö. 18-19. sz.-i brit politika • Ahány „művelő” annyiféle definíció ~ globális,
államközi, verseny, hatalom, földrajz… • Lényege, hogy a nemzetközi politikában a földrajz
szerepe megkerülhetetlen (Brzezinski, Gray…) v.ö. Mackinder
Miért népszerű a geopolitika?
• A világ hatalmi viszonyairól és a globális veszélyekről szól, melyek a politikai elitek és az iskolázott közvélemény számára fontosak
DE
• Melyek a ránk leselkedő veszélyek? Kik a mi ellenfeleink és szövetségeseink? Mit kell tenni a sikerünkhöz? – a geopolitika nem független a világ folyamataitól, hanem része, alakítója annak
Miért népszerű a geopolitika?
• Egyszerű válaszokat ígér bonyolult kérdésekre • Egy olyan analitikai keretrendszer, mellyel
helyi eseményeket lehet a globális ‚big picture’-höz kapcsolni – egyszerűen
DE
• Emiatt szükségszerűen szimplifikálja a világot, felcímkéz nagy területeket (Iszlám Világ, a Dél, Civilizált Nyugat, Non Integrating Gap…)
Miért népszerű a geopolitika?
• Bepillantást ígér a világ jövőbeli állapotába: – Hogy fog kinézni a holnap világa? – Hol és miért vívják majd a jövő háborúit?
• Profetikus diskurzusnak mutatja magát – nagyon vonzó – Huntington: Clash of civilizations – Friedman: The next 100 years – Kaplan: The coming anarchy …
DE
• KGP szerint ezek fikciók, a klasszikus geopolitika csak egy a lehetséges ideológiák/diskurzusok közül
Átalakuló globális környezet
• Hidegháborús egyértelmű szembenállás vége • Új szereplők a nemzetközi porondon • Globalizáció • Deterritorializáció • Interdependencia • Individualizáció • Tér-idő kompresszió – helyek jelentőségének
átalakulása • Klasszikus (hidegháborús) geopolitika eszköztára
már nem alkalmas a világ leírására
Alternatív válaszok
• Megindul az új modellek kialakítása: • Fukuyama • Huntington • Luttwak • Kritikai geopolitika (Dalby, Ó Tuathail)
• Majd jön a Bush adminisztráció és a
neokonzervatívok: 21. századi Pax Americana
Kritikai geopolitika születése • 1980-as években jelentkezik, a politikai földrajz és a
nemzetközi kapcsolatok metszetében • Nem egységes elméletrendszer még ma sem, folyamatosan
alakul • A (neo-)klasszikus geopolitika kritikájaként fogalmazódik
meg, azt gyakorlati és elfogult tevékenységnek tartva, mely nacionalista és imperialista célokat követ
• A geopolitikát társadalmi konstrukciónak, diskurzusnak tartja, amely rendkívül sokféle lehet. A klasszikus csak egy ezek közül
• Fő célja a klasszikus geopolitika „megdöntése”, rámutatni elfogultságára és hibáira, többek között azzal, hogy történelmi kontextusba helyezi
KGP és a globalizált világ • GWOT – hogyan háborúzol egy
módszer ellen? • Hogy lehet, hogy tizenöt
sniccerrel felfegyverkezett ember ekkora kárt tud okozni a világ egyetlen hiperhatalmának?
• És erre a megfelelő válasz megtámadni két territoriális államot?
• A klasszikus geopolitika nem képes megfelelően leírni a helyzetet – paradigmaváltás kell
A KGP a klasszikus geopolitikáról • A világ nem bináris (É-D, K-Ny, centrum-periféria,
heartland-rimland, szárazföldi hatalom-tengeri hatalom, mi és ők…), hanem sokkal összetettebb
• a nemzetállam egyeduralkodó szerepének vége, új szereplők jelennek meg
• Nincsenek mindenható elméletek (erőegyensúly, aki uralja a magterületet…) és mindentudó szakértők
• A geopolitika SOHA nem lehet objektív • a szembenállások, szereplők, tétek és érdekek dinamikusan
változnak • Sőt, mindezt a róluk szóló diskurzusokkal a hatalom és
egyéb szereplők változtatják, azaz a „tudomány” része, alakítója a vizsgált jelenségnek
A kritikai geopolitika jellemzői • A geopolitika egy diskurzus terméke ezért diskurzuselemzéssel kutatható • Verbális, írott, képi/tárgyi, szimbólumok, rituálék, meg nem történt
kommunikáció, hétköznapi gyakorlatok… mind részei a diskurzusnak • A tér percepciója, a helyek ábrázolása, így a földrajz is a diskurzus része,
így mindez a geopolitikában kritikus fontosságú • Így nem csak leír, hanem konstruál is (azáltal, hogy valamiről beszél
valamiről nem; azáltal, hogy mit tart értékesnek, kívánatosnak és mit nem; azáltal, hogy szembeállít dolgokat…)
• Három nagy kérdés:
– Mit gondolunk hogyan működik a geopolitika? – Mit is értünk geopolitika alatt? – Hogy működik a hatalom rendszere ami egyes geopolitikai
diskurzusokat mások fölé emel?
Realpolitik
• Kissinger óta a geopolitikáról legtöbbeknek a realpolitik, a hatalmi politika jut eszébe: – Az államközi rendszer anarchikus ezért az államoknak
versengeniük kell egymással, – az állam végső célja így a nemzet túlélésének
biztosítása – Amihez hatalomra van szüksége – Ebben a rendszerben a stabilitást az erőegyensúly
tudja biztosítani – A hatalomért folytatott küzdelem a rendszer normális
állapota, amit el kell fogadni. – Aki másképp gondolja az naiv vagy idealista
Kritika • Az államok valóban versengenek és háborúznak, de
együtt is működnek és képesek békében is élni. Az EU pl. nehezen magyarázható meg a politikai realizmus eszközeivel
• Egyoldalú, kizárólagos és leegyszerűsítő magyarázatát adja a világnak
• Függetlennek gondolja a világot és az eseményeit magától. Kívülállóként tekint magára, aki nem befolyásolja a vizsgálat tárgyát
• Ezzel szemben nem tudjuk olyan magyarázatát adni a világnak amit ne befolyásolnának konvencióink (nyelvi, történelmi, földrajzi, kulturális… hátterünk)
Geopolitika mint diskurzus • Következésképpen amit tehetünk az annyi, hogy
tisztában vagyunk vele, hogy minden geopolitikai elemzés szubjektív, érdek- és kultúrakötött.
• Mindennek, a szemlélő háttere függvényében, számos narratívája lehet.
• A geopolitika így diskurzusokból épül fel, mely maga is alakítja a diskurzus tárgyát, azaz a diskurzus sem semleges, hanem a vizsgálat tárgya konstruálásának része
• Így a földrajz is a diskurzus része • A realista geopolitika egy ezen diskurzusok közül, a
világ magyarázatának egyik módja a rengeteg közül
A földrajz mint diskurzus
A geopolitika beágyazottsága • Általános gondolkodás: a geopolitika elitista
tevékenység • Ezzel szemben a geopolitikát gyakorlatilag mindenki
műveli • a politikusok beszédeit pl. szövegírók írják, akik a
társadalom részei, ugyanazokból az iskolákból hozzák a tudásukat, azonos metaforákat használnak, azonos képekkel dolgoznak, ugyanazokat a filmeket nézik, könyveket olvassák – nem lehetnek függetlenek a környezetüktől
• a geopolitikai diskurzusok így társadalmilag mélyen beágyazott értékek mentén zajlanak, megértésükhöz elengedhetetlen a kontextualizáció
Geopolitikai állam-
rendszer
Geopolitikai kultúra
Geopolitikai képzetek
Akadémiai tanulmányok,
jelentések doktrínák
Politikusi beszédek, állami
lépések, diplomáciai és
jogi gyakorlatok
Média kultúra, állami rituálék, közvélemény
Formális geopolitika
Gyakorlati geopolitika
Hétköznapi geopolitika
Geopolitikai tradíció 3
Geopolitikai tradíció 1
Geopolitikai tradíció 2
Államstruktúrák (a világ geopolitikai térképe) Történelem, földrajz, identitás, államigazgatás és hatalmi hálózatok
Geopolitikai diskurzusok
Geopolitikai állam-
rendszer
Geopolitikai kultúra
Európai, finnugor, türk közösségek, határon túli magyarok; barátaink a lengyelek, de nem szeretjük a románokat, szlovákokat. A németeket igen, de tudjuk ez egyenlőtlen
kapcsolat, az oroszoktól tartunk. szalonantiszemitizmus, idegenellenesség… …
Akadémiai tanulmányok,
jelentések doktrínák
Politikusi beszédek, állami
lépések, diplomáciai és
jogi gyakorlatok
Média kultúra, állami rituálék, közvélemény
Formális geopolitika
Gyakorlati geopolitika
Hétköznapi geopolitika
Közép európaiság (V4, ütközőzóna…)
Euro(atlanti) iskola: HUN Európa része
(modernizáció, veszternizáció)
Közép-Európa; Kárpát-medence; 1000 év Európa közepén; szlávok, németek tengerében; Szt. Korona; Trianon; centralizált állam…
Geopolitikai diskurzusok
Orientalista iskola: HUN keleti gyökerei (tradicionális, keleti
nyitás…)
Hatalmi hálózatok és geopolitikai diskurzusok
• Nem minden geopolitikai diskurzus kap azonos figyelmet
• Vannak amiket fontos állami intézmények indítanak és központi jelentőségűek, de vannak, amiket civil mozgalmak és kisebb hatásuk van
• Gyakoriak az államapparátussal kapcsolatban álló „független” think-tank-ek által kezdeményezett diskurzusok
• Think tank-hadiipar-államapparátus-média összefonódása az USA-ban
hatalom
• Négy típus: • Politikai (territoriális államok vezetése,
erőforrásainak allokálása) • Ideológiai (egy társadalom értékeinek, normáinak
rítusainak befolyásolása, tág értelemben vett kultúrpolitika)
• Gazdasági (termelés, elosztás, kereskedelem rendszerei. politikai berendezkedéstől függhet, hogy kinek a kezében van)
• Katonai (hadsereg és egyéb fegyveres szervezetek)
Hatalmi hálózatok
• A fenti hatalmi központok egymással szoros kapcsolatban állnak
• Egymás érdekeit támogathatják, melyek sok esetben geopolitikai diskurzusokká is válnak
• Pl. Amerikai vasháromszög – Hadianyagszállítók-kongresszusi képviselők-
hadügyminisztérium
A kritikai geopolitika öt kulcskérdése
• 1. hogyan képzeljük el és hogyan mutatjuk be a globális teret?
• 2. hogyan osztjuk fel a teret meghatározó zónákra/régiókra?
• 3. hogyan fogjuk fel, hogyan értelmezzük a globális hatalmat?
• 4. hogyan lehet a globális veszélyeket területiesíteni és a lehetséges válaszokat meghatározni?
• 5. hogyan befolyásolják a főszereplők a fentiekben meghatározott geopolitikát?
Négy fontos téma • Tér
– Elveti a klasszikus geopolitika szimpla okozatiságát földrajz és geopolitika között
– Helyette a tér értelmezését, megjelenítését és társadalmi konstrukcióját vizsgálja (érdekkötött!)
– Pl. a 2. vh. utáni brit geopolitika megértéséhez nem az szükséges, hogy GBR szigetország, hanem az, hogy társadalma ekként tekint önmagára és így viselkedik
• Identitás – Nem magától értetődő, hanem konstruált, újra és újra, társadalmi
diskurzusokon keresztül, a térben, a tér segítségével: mi és ők • Vízió
– Objektivitást és semlegességet hazudó szimplifikált világkép elutasítása • Államiság
– Geopolitika az államiság szolgálója, ezért fontos vizsgálni, hogy ki és milyen kontextusban „csinál geopolitikát”
A KGP kritikája
• Elméletben működhet, de nem képes gyakorlati problémák megoldására
• Nem koherens elmélet • Nem kiforrott
Házi feladat
• A saját kutatási témájának 3-5 oldalas kritikai geopolitikai szemléletű bemutatása.
irodalom • Ó Tuathail 2006: Thinking critically about geopolitics. In: Ó Tuathail-
Dalby-Routledge (eds): The Geopolitics Reader. 2nd ed. Routledge, pp. 1-14
• Ó Tuathail 2003: Understanding critical geopolitics: Geopolitics and risk security. In: Gray-Sloan (eds.): Geopolitics, geography and strategy. Frank Cass, pp. 107-124.
• Szilágyi 2013: Geopolitika. Publikon • Ó Tuathail 2005: Critical geopolitics. Routledge • Mamadouh: Geopolitics in the 2000s
http://www.exploringgeopolitics.org/publication_mamadouh_virginie_geopolitics_in_the_2000s_geostrategy_geoeconomics_post_structuralistic_subversive_feminist_neo_marxist_political_geography/
• Jones-Sage 2009: New directions in critical geopolitics: an introduction. GeoJournal, Volume 75, Issue 4, pp. 315–325
• Klinke 2009: Five minutes for critical geopolitics: A slightly provocative introduction, http://www.exploringgeopolitics.org/publication_klinke_ian_five_minutes_for_critical_geopolitics_a_slightly_provocative_introduction/
top related