Bevezetés a kritikai geopolitikába

A geopolitika rendszere és a kritikai geopolitika

• Geostratégia – angolszász

• Regionalista irányzat/ Realpolitik

• Organikus államelmélet - német

Mahan

Mackinder

Ratzel

Kjellen

Kissinger

Cohen

Seversky

Haushofer

Kennan

Spykman

Kritikai geopolitika

Francia geopolitika (Hérodote isk.)

Változó világ - globalizáció

Poszt strukturalista francia filozófia pl.: Foucault (nagy

elméletek tagadása; a világ komplex; irracionalitás, érzelmek szerepe; ellentétpárok, állandó struktúrák

tagadása; több nézőpont…)

Klasszikus geopolitika

A (neo-)klasszikus geopolitika • Nagyon 20. századi történet (de vannak előzmények:

„egy állam politikája földrajzában rejlik”) • A 2. vh után diszkreditálódik (főleg a keleti blokkban) • Kissinger hozza vissza a hétköznapok fősodrába – ma

akár trendinek is nevezhetnénk • Erőegyensúly elve (Kissinger) – hidegháború

geopolitikája v.ö. 18-19. sz.-i brit politika • Ahány „művelő” annyiféle definíció ~ globális,

államközi, verseny, hatalom, földrajz… • Lényege, hogy a nemzetközi politikában a földrajz

szerepe megkerülhetetlen (Brzezinski, Gray…) v.ö. Mackinder

Miért népszerű a geopolitika?

• A világ hatalmi viszonyairól és a globális veszélyekről szól, melyek a politikai elitek és az iskolázott közvélemény számára fontosak

DE

• Melyek a ránk leselkedő veszélyek? Kik a mi ellenfeleink és szövetségeseink? Mit kell tenni a sikerünkhöz? – a geopolitika nem független a világ folyamataitól, hanem része, alakítója annak

Miért népszerű a geopolitika?

• Egyszerű válaszokat ígér bonyolult kérdésekre • Egy olyan analitikai keretrendszer, mellyel

helyi eseményeket lehet a globális ‚big picture’-höz kapcsolni – egyszerűen

DE

• Emiatt szükségszerűen szimplifikálja a világot, felcímkéz nagy területeket (Iszlám Világ, a Dél, Civilizált Nyugat, Non Integrating Gap…)

Miért népszerű a geopolitika?

• Bepillantást ígér a világ jövőbeli állapotába: – Hogy fog kinézni a holnap világa? – Hol és miért vívják majd a jövő háborúit?

• Profetikus diskurzusnak mutatja magát – nagyon vonzó – Huntington: Clash of civilizations – Friedman: The next 100 years – Kaplan: The coming anarchy …

DE

• KGP szerint ezek fikciók, a klasszikus geopolitika csak egy a lehetséges ideológiák/diskurzusok közül

Átalakuló globális környezet

• Hidegháborús egyértelmű szembenállás vége • Új szereplők a nemzetközi porondon • Globalizáció • Deterritorializáció • Interdependencia • Individualizáció • Tér-idő kompresszió – helyek jelentőségének

átalakulása • Klasszikus (hidegháborús) geopolitika eszköztára

már nem alkalmas a világ leírására

Alternatív válaszok

• Megindul az új modellek kialakítása: • Fukuyama • Huntington • Luttwak • Kritikai geopolitika (Dalby, Ó Tuathail)

• Majd jön a Bush adminisztráció és a

neokonzervatívok: 21. századi Pax Americana

Kritikai geopolitika születése • 1980-as években jelentkezik, a politikai földrajz és a

nemzetközi kapcsolatok metszetében • Nem egységes elméletrendszer még ma sem, folyamatosan

alakul • A (neo-)klasszikus geopolitika kritikájaként fogalmazódik

meg, azt gyakorlati és elfogult tevékenységnek tartva, mely nacionalista és imperialista célokat követ

• A geopolitikát társadalmi konstrukciónak, diskurzusnak tartja, amely rendkívül sokféle lehet. A klasszikus csak egy ezek közül

• Fő célja a klasszikus geopolitika „megdöntése”, rámutatni elfogultságára és hibáira, többek között azzal, hogy történelmi kontextusba helyezi

KGP és a globalizált világ • GWOT – hogyan háborúzol egy

módszer ellen? • Hogy lehet, hogy tizenöt

sniccerrel felfegyverkezett ember ekkora kárt tud okozni a világ egyetlen hiperhatalmának?

• És erre a megfelelő válasz megtámadni két territoriális államot?

• A klasszikus geopolitika nem képes megfelelően leírni a helyzetet – paradigmaváltás kell

A KGP a klasszikus geopolitikáról • A világ nem bináris (É-D, K-Ny, centrum-periféria,

heartland-rimland, szárazföldi hatalom-tengeri hatalom, mi és ők…), hanem sokkal összetettebb

• a nemzetállam egyeduralkodó szerepének vége, új szereplők jelennek meg

• Nincsenek mindenható elméletek (erőegyensúly, aki uralja a magterületet…) és mindentudó szakértők

• A geopolitika SOHA nem lehet objektív • a szembenállások, szereplők, tétek és érdekek dinamikusan

változnak • Sőt, mindezt a róluk szóló diskurzusokkal a hatalom és

egyéb szereplők változtatják, azaz a „tudomány” része, alakítója a vizsgált jelenségnek

A kritikai geopolitika jellemzői • A geopolitika egy diskurzus terméke ezért diskurzuselemzéssel kutatható • Verbális, írott, képi/tárgyi, szimbólumok, rituálék, meg nem történt

kommunikáció, hétköznapi gyakorlatok… mind részei a diskurzusnak • A tér percepciója, a helyek ábrázolása, így a földrajz is a diskurzus része,

így mindez a geopolitikában kritikus fontosságú • Így nem csak leír, hanem konstruál is (azáltal, hogy valamiről beszél

valamiről nem; azáltal, hogy mit tart értékesnek, kívánatosnak és mit nem; azáltal, hogy szembeállít dolgokat…)

• Három nagy kérdés:

– Mit gondolunk hogyan működik a geopolitika? – Mit is értünk geopolitika alatt? – Hogy működik a hatalom rendszere ami egyes geopolitikai

diskurzusokat mások fölé emel?

Realpolitik

• Kissinger óta a geopolitikáról legtöbbeknek a realpolitik, a hatalmi politika jut eszébe: – Az államközi rendszer anarchikus ezért az államoknak

versengeniük kell egymással, – az állam végső célja így a nemzet túlélésének

biztosítása – Amihez hatalomra van szüksége – Ebben a rendszerben a stabilitást az erőegyensúly

tudja biztosítani – A hatalomért folytatott küzdelem a rendszer normális

állapota, amit el kell fogadni. – Aki másképp gondolja az naiv vagy idealista

Kritika • Az államok valóban versengenek és háborúznak, de

együtt is működnek és képesek békében is élni. Az EU pl. nehezen magyarázható meg a politikai realizmus eszközeivel

• Egyoldalú, kizárólagos és leegyszerűsítő magyarázatát adja a világnak

• Függetlennek gondolja a világot és az eseményeit magától. Kívülállóként tekint magára, aki nem befolyásolja a vizsgálat tárgyát

• Ezzel szemben nem tudjuk olyan magyarázatát adni a világnak amit ne befolyásolnának konvencióink (nyelvi, történelmi, földrajzi, kulturális… hátterünk)

Geopolitika mint diskurzus • Következésképpen amit tehetünk az annyi, hogy

tisztában vagyunk vele, hogy minden geopolitikai elemzés szubjektív, érdek- és kultúrakötött.

• Mindennek, a szemlélő háttere függvényében, számos narratívája lehet.

• A geopolitika így diskurzusokból épül fel, mely maga is alakítja a diskurzus tárgyát, azaz a diskurzus sem semleges, hanem a vizsgálat tárgya konstruálásának része

• Így a földrajz is a diskurzus része • A realista geopolitika egy ezen diskurzusok közül, a

világ magyarázatának egyik módja a rengeteg közül

A földrajz mint diskurzus

A geopolitika beágyazottsága • Általános gondolkodás: a geopolitika elitista

tevékenység • Ezzel szemben a geopolitikát gyakorlatilag mindenki

műveli • a politikusok beszédeit pl. szövegírók írják, akik a

társadalom részei, ugyanazokból az iskolákból hozzák a tudásukat, azonos metaforákat használnak, azonos képekkel dolgoznak, ugyanazokat a filmeket nézik, könyveket olvassák – nem lehetnek függetlenek a környezetüktől

• a geopolitikai diskurzusok így társadalmilag mélyen beágyazott értékek mentén zajlanak, megértésükhöz elengedhetetlen a kontextualizáció

Geopolitikai állam-

rendszer

Geopolitikai kultúra

Geopolitikai képzetek

Akadémiai tanulmányok,

jelentések doktrínák

Politikusi beszédek, állami

lépések, diplomáciai és

jogi gyakorlatok

Média kultúra, állami rituálék, közvélemény

Formális geopolitika

Gyakorlati geopolitika

Hétköznapi geopolitika

Geopolitikai tradíció 3

Geopolitikai tradíció 1

Geopolitikai tradíció 2

Államstruktúrák (a világ geopolitikai térképe) Történelem, földrajz, identitás, államigazgatás és hatalmi hálózatok

Geopolitikai diskurzusok

Geopolitikai állam-

rendszer

Geopolitikai kultúra

Európai, finnugor, türk közösségek, határon túli magyarok; barátaink a lengyelek, de nem szeretjük a románokat, szlovákokat. A németeket igen, de tudjuk ez egyenlőtlen

kapcsolat, az oroszoktól tartunk. szalonantiszemitizmus, idegenellenesség… …

Akadémiai tanulmányok,

jelentések doktrínák

Politikusi beszédek, állami

lépések, diplomáciai és

jogi gyakorlatok

Média kultúra, állami rituálék, közvélemény

Formális geopolitika

Gyakorlati geopolitika

Hétköznapi geopolitika

Közép európaiság (V4, ütközőzóna…)

Euro(atlanti) iskola: HUN Európa része

(modernizáció, veszternizáció)

Közép-Európa; Kárpát-medence; 1000 év Európa közepén; szlávok, németek tengerében; Szt. Korona; Trianon; centralizált állam…

Geopolitikai diskurzusok

Orientalista iskola: HUN keleti gyökerei (tradicionális, keleti

nyitás…)

Hatalmi hálózatok és geopolitikai diskurzusok

• Nem minden geopolitikai diskurzus kap azonos figyelmet

• Vannak amiket fontos állami intézmények indítanak és központi jelentőségűek, de vannak, amiket civil mozgalmak és kisebb hatásuk van

• Gyakoriak az államapparátussal kapcsolatban álló „független” think-tank-ek által kezdeményezett diskurzusok

• Think tank-hadiipar-államapparátus-média összefonódása az USA-ban

hatalom

• Négy típus: • Politikai (territoriális államok vezetése,

erőforrásainak allokálása) • Ideológiai (egy társadalom értékeinek, normáinak

rítusainak befolyásolása, tág értelemben vett kultúrpolitika)

• Gazdasági (termelés, elosztás, kereskedelem rendszerei. politikai berendezkedéstől függhet, hogy kinek a kezében van)

• Katonai (hadsereg és egyéb fegyveres szervezetek)

Hatalmi hálózatok

• A fenti hatalmi központok egymással szoros kapcsolatban állnak

• Egymás érdekeit támogathatják, melyek sok esetben geopolitikai diskurzusokká is válnak

• Pl. Amerikai vasháromszög – Hadianyagszállítók-kongresszusi képviselők-

hadügyminisztérium

A kritikai geopolitika öt kulcskérdése

• 1. hogyan képzeljük el és hogyan mutatjuk be a globális teret?

• 2. hogyan osztjuk fel a teret meghatározó zónákra/régiókra?

• 3. hogyan fogjuk fel, hogyan értelmezzük a globális hatalmat?

• 4. hogyan lehet a globális veszélyeket területiesíteni és a lehetséges válaszokat meghatározni?

• 5. hogyan befolyásolják a főszereplők a fentiekben meghatározott geopolitikát?

Négy fontos téma • Tér

– Elveti a klasszikus geopolitika szimpla okozatiságát földrajz és geopolitika között

– Helyette a tér értelmezését, megjelenítését és társadalmi konstrukcióját vizsgálja (érdekkötött!)

– Pl. a 2. vh. utáni brit geopolitika megértéséhez nem az szükséges, hogy GBR szigetország, hanem az, hogy társadalma ekként tekint önmagára és így viselkedik

• Identitás – Nem magától értetődő, hanem konstruált, újra és újra, társadalmi

diskurzusokon keresztül, a térben, a tér segítségével: mi és ők • Vízió

– Objektivitást és semlegességet hazudó szimplifikált világkép elutasítása • Államiság

– Geopolitika az államiság szolgálója, ezért fontos vizsgálni, hogy ki és milyen kontextusban „csinál geopolitikát”

A KGP kritikája

• Elméletben működhet, de nem képes gyakorlati problémák megoldására

• Nem koherens elmélet • Nem kiforrott

Házi feladat

• A saját kutatási témájának 3-5 oldalas kritikai geopolitikai szemléletű bemutatása.

irodalom • Ó Tuathail 2006: Thinking critically about geopolitics. In: Ó Tuathail-

Dalby-Routledge (eds): The Geopolitics Reader. 2nd ed. Routledge, pp. 1-14

• Ó Tuathail 2003: Understanding critical geopolitics: Geopolitics and risk security. In: Gray-Sloan (eds.): Geopolitics, geography and strategy. Frank Cass, pp. 107-124.

• Szilágyi 2013: Geopolitika. Publikon • Ó Tuathail 2005: Critical geopolitics. Routledge • Mamadouh: Geopolitics in the 2000s

http://www.exploringgeopolitics.org/publication_mamadouh_virginie_geopolitics_in_the_2000s_geostrategy_geoeconomics_post_structuralistic_subversive_feminist_neo_marxist_political_geography/

• Jones-Sage 2009: New directions in critical geopolitics: an introduction. GeoJournal, Volume 75, Issue 4, pp. 315–325

• Klinke 2009: Five minutes for critical geopolitics: A slightly provocative introduction, http://www.exploringgeopolitics.org/publication_klinke_ian_five_minutes_for_critical_geopolitics_a_slightly_provocative_introduction/