bűncselekményegység és halmazat - vaskuti es halmazat.pdf · valóságos (tényleges) halmazat...

1

Bűncselekményegység és

halmazat

2

A halmazat szabálya (a Btk 12.§)

a bűncselekmény fogalma és a

bűncselekmény súly szerinti felosztása

után,

a bűnösség fogalma előtt helyezkedik el

3

Miért fontos ez? (I)

Dogmatikai szempontból

Nem mindegy, hogy egy vagy több

magatartás egy vagy több

bűncselekménynek minősül-e?

4

Miért fontos ez? (II)

• Ha egy bűncselekmény van egy büntetést

kell kiszabni

• Ha több bűncselekmény van, akkor is egy

büntetést szabunk ki, ha az elbírálás egy

eljárásban történik, de ez már lényegesen

súlyosabb, halmazati büntetés lesz

5

Miért nehéz mindez?

Még nem tanultak különös részt, mégis

állandóan arra fogunk utalni!

Sok esetben nincs teljesen egyértelmű

helyzet, figyelemmel kell lenni a bírói

gyakorlatra is (jelenleg halmazat-

bövítőnek mondható = ahol nincs kizáró

ok, ott megállapítjuk a halmazatot)

6

1. pl

Az elkövető beleszúrja a kést a sértettbe, és

8 napon túl gyógyuló sérülést okoz

1 rb súlyos testi sértés bűntette

7

2 pl

Az elkövető beleszúrja a kést a sértett bal

karjába,

Majd rögtön utána a jobb karjába is.

Mindkét sérülés 8 napon túl gyógyul.

Hány bűncselekmény jött létre?

8

Ez is természetes egység.

A több sérülés ugyannál a sértettnél a

büntetés kiszabása során súlyosító

körülményként lesz értékelhető

9

3. Pl.

Az elkövető beleszúrja a kést a sértettbe, és

8 napon túl gyógyuló sérülést okoz

*****

Az elkövető beleszúrja a kést másnap egy

másik sértettbe, és szintén 8 napon túl

gyógyuló sérülést okoz

Van-e halmazat?

10

Csak akkor, ha egy eljárásban bírálják el.

Ilyenkor 2 rb súlyos testi sértés, és

halmazati büntetés jár érte

*****

Ha a két ügyben külön-külön folytatják le az

eljárást, akkor 1-1 rb súlyos testi sértést

kell megállapítani

11

4. Pl.

Az elkövető kedden beleszúrja a kést a sértettbe és 8 napon túl gyógyuló sérülést okoz

*****

Az elkövető szerdán is beleszúrja a kést ugyanabba a sértettbe és egy újabb 8 napon túl gyógyuló sérülést okoz

****

Egy eljárásban bírálják el. Van-e halmazat?

12

Nincs, mert kizárja a folytatólagosság.

A megoldás:

1 rb folytatólagosan elkövetett súlyos testi

sértés bűntette

13

5. Pl.

Az elkövető bántalmazza a sértettet, ennek

során eltöri a karját, és ezzel 8 napon túl

gyógyuló sérülést okoz.

Ezután előveszi a kését, és szíven szúrja a

sértettet, aki meghal.

Van-e halmazat?

14

Nincs.

A halmazat ilyenkor látszólagos.

A konszumpció elve miatt (a súlyosabb

jogtárgysértés elnyeli az enyhébb

jogtárgysértést)

15

6. pl

Az elkövető 2007 márciusában eltöri a

sértett karját.

Az elkövető 2008. januárjában megöli a

sértettet.

*****

Van-e halmazat?

Van-e folytatólagosság?

16

Igen, valóságos a halmazat

1 rb súlyos testi sértés és

1 rb emberölés

Nincs folytatólagosság, mert bár a sértettek azonosak, de a cselekmények nem!

Azonban halmazat csak akkor lesz, ha a cselekményeket egy eljárásban bírálják el!

/ha pedig a sértettek különbözőek, akkor ezért lesz halmazat/

17

7. pl.

A rendőrt – szabályszerű intézkedése

közben – fejen dobja az elkövető, és

ezáltal 8 napon túl gyógyuló sérülést

okoz?

Egyetlen magatartás.

Hány bűncselekmény?

18

2 magatartás

Az egyik hivatalos személy elleni erőszak

A másik súlyos testi sértés

/ez a valóságos heterogén alaki halmazatra

példa/

19

• 12. § (1) Bűnhalmazat az, ha az elkövető egy

vagy több cselekménye több

bűncselekményt valósít meg, és azokat egy

eljárásban bírálják el.

• (2) Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan

elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető

ugyanolyan bűncselekményt, egységes

elhatározással, azonos sértett sérelmére,

rövid időközökben többször követ el.

20

A Btk. 12. §-a eligazító szabályokat

tartalmaz annak eldöntésére, hogy a

konkrét bűncselekmény elbírálásakor

egységet vagy halmazatot kell-e

megállapítani.

21

22

Alaki halmazat:

az elkövető egy magatartása több (ugyanolyan vagy különböző) törvényi tényállásokba ütközik

Pl. elkövető tv-ben kijelenti, hogy A és B hülye 2 rb becsületsértés

Pl. rendőr megütése + 8 napon túl gyógyuló sérülés

Anyagi halmazat:

az elkövető több magtartása több (ugyanolyan vagy különböző) törvényi tényállásokba ütközik

Pl 2 rb lopás

Pl sértett megütése a kocsmában, majd másnap egy autó ellopása (garázdaság + lopás)

23

Egységen

az értendő, ha a terhelt büntetőjogi

felelősségét egyetlen bűncselekményben

kell megállapítani és

emiatt egyetlen büntetést kell kiszabni,

illetve egyetlen intézkedést kell

alkalmazni.

24

Halmazat

akkor jön létre, ha a terhelt egy vagy több

bűncselekmény törvényi tényállását merítette ki,

és valóságos halmazat esetén, egy eljárás

keretén belül a Btk. 85. § alkalmazásával

halmazati büntetést kell kiszabni.

A több bűncselekmény megvalósítása (több

törvényi tényállásnak a kimerítése) még nem

jelent feltétlenül valóságos bűnhalmazatot.

25

Az egység típusai:

Természetes Törvényi

26

A természetes egység

körébe azok az esetek tartoznak, amikor a

cselekmények a mindennapi, természetes

szemlélet szerint is egységet alkotnak.

27

Természetes egység esetei

– egy cselekmény (pl. a terhelt lelövi a sértettet);

– összefüggő cselekménysor (pl. a terhelt háromszor egymás után belerúg a sértett lábába);

– nyitott törvényi tényállás (pl. a terhelt folyamatos méregadással megöli a sértettet);

– mulasztásos bűncselekmény (pl. feljelentés elmulasztása);

– veszélyeztetési bűncselekmény (pl. közúti veszélyeztetés);

– ismétlődéssel megvalósuló bűncselekmény (pl. vásárlók megkárosítása);

– tartós vagy állapot bűncselekmény (pl. kitartottság);

– folyamatos bűncselekmény (pl. lőfegyver tartása engedély nélkül).

28

A törvényi egységen

az értendő, amikor a jogalkotó egységet

hoz létre olyan cselekményekből,

amelyeket a törvényi rendelkezés

hiányában egyébként halmazatként

kellene értékelni.

29

Törvényi egység esetei

– összetett bűncselekmény (delictum compositum),

pl. rablás;

– összefoglalt bűncselekmény (delictum complexum),

pl. több emberen elkövetett emberölés;

– az üzletszerűség abban az esetben, ha alaptényállási

elem,

pl. zugirászat esetében;

– folytatólagosság.

30

A folytatólagosság a törvényi egység

egyik fajtája, melynek elemei:

• ugyanolyan bűncselekmény elkövetése;

• egységes elhatározás;

• azonos sértett sérelmére történő

elkövetés;

• rövid időköz és

• többszöri elkövetés.

31

A halmazat fajtái:

• alaki és anyagi;

• egynemű (homogén) és többnemű

(heterogén);

• valóságos és látszólagos halmazat.

32

Homogén halmazat esetén a terhelt

ugyanazt a törvényi tényállást (alap- és

minősített esetek is találkozhatnak)

valósítja meg többször;

heterogén halmazat esetén az elkövető

magatartása több – különböző - törvényi

tényállásba ütközik.

33

A legfontosabb megkülönböztetés a

valóságos (tényleges) halmazat és a

látszólagos halmazat között van.

Látszólagos halmazat esetén nincs

lehetőség több bűncselekmény miatti

felelősség megállapítására,

következésképpen nem alkalmazhatók a

halmazati büntetés szabályai sem.

34

A valóságos halmazat esetei

• Valóságos homogén alaki halmazat .

• Valóságos heterogén alaki halmazat

• Valóságos homogén anyagi halmazat

• Valóságos heterogén anyagi halmazat

35

Valóságos homogén alaki halmazat

akkor jön létre, ha

egy cselekmény, egyidejűleg ugyanazt a törvényi tényállást többször meríti ki (pl. két személy sérelmére elkövetett tettleges becsületsértés).

Bűnhalmazat megállapításának van helye, ha az elkövető - akár ugyanazon nyilatkozat során - több személlyel szemben tesz bűncselekmény elkövetésével vádoló valótlan tartalmú tényállítást (BH1981. 389.).

36

Valóságos heterogén alaki

halmazat

akkor jön létre, ha egy cselekmény

egyidejűleg különböző törvényi

tényállásokat merít ki és azok egymást

nem zárják ki (pl. hivatalos személy

sérelmére elkövetett súlyos testi sértés

okozása).

37

Valóságos homogén anyagi

halmazat akkor jön létre, ha több cselekmény ugyanazt a

törvényi tényállást meríti ki és nem állnak fent a folytatólagosság feltételei (pl. két személy sérelmére elkövetett súlyos testi sértés).

Attól függetlenül, hogy az elkövető tudata átfogja-e, hogy hány sértettet károsított meg, 2 rb. lopás megállapításának van helye, ha a terhelt az étterembe dolog elleni erőszakkal behatolva a vállalati tulajdonban álló dolgokon kívül olyan tárgyat is eltulajdonít, amely az ott dolgozó alkalmazott személyi tulajdona (BH1994. 68.).

38

Valóságos heterogén anyagi

halmazat

akkor jön létre, ha különböző cselekmények

különböző törvényi tényállásokat merítenek ki

(pl. egy súlyos testi sértés okozása, majd ettől

függetlenül elkövetett lopás). Az erőszakos

közösüléssel bűnhalmazatban a személyi

szabadság megsértésének bűncselekménye is

megvalósul, ha a közösülés végrehajtása és a

személyi szabadság korlátozása időben és

térben elkülönülten valósul meg (BH1991. 91.).

39

Valóságos halmazat esetén adott esetben

mód lehet a cselekmények külön-külön

történő elbírálására is, de ez esetben

halmazatról megállapítására nincs

lehetőség, ugyanis a több bűncselekményt

éppen az együttes elbírálás teszi

halmazattá, és így válik lehetővé a

halmazati büntetés kiszabása is.

40

A látszólagos alaki halmazat

esetei:

– Specialitás

– Konszumpció

– A szubszidiaritás

– Az alternatívitás

41

Specialitás

akkor jön létre, ha a cselekmény több olyan

különös részi törvényi tényállásba ütközik,

amelyek egymással az általános és a különös

viszonylatában állnak. Ilyenkor a lex speciali

derogat legi generali elve alapján a különös

szabály szerint kell minősíteni a cselekményt

(pl. csalás-adócsalás).

42

Konszumpció

esetén a súlyosabb jogtárgysértést értékelő törvényi tényállás elnyeli az enyhébb jogtárgy-sértést tartalmazó törvényi tényállást (pl. az emberölés kísérlete elnyeli az annak részét képező befejezett súlyos testi sértést). Ebben az esetben a cselekmények egymással a több-kevesebb viszonylatában állnak.

A halált okozó testi sértés bűntettével bűnhalmazatban a személyi szabadság megsértésének vétsége nem állapítható meg, ha a két tényállásszerű magatartás egybeesik, és így a halmazat csupán látszólagos (BH1994. 59.).

43

szubszidiaritás

A kisegítő jellegű törvényi tényállás, amelynek alkalmazására akkor kerül sor, ha más súlyosabb (pl garázdaság) bűncselekmény nem valósult meg. Ebben a körben a garázdasággal összefüggésben elkövetett testi sértések, illetve rongálások minősítésére (tehát a valóságos, illetve látszólagos halmazat elhatárolására) vonatkozó részletes szabályokat a 34-2007 számú Büntető Kollégiumi Vélemény tartalmazza.

A garázdaság kisegítő (szubszidiárius) jellege azonban nem érvényesül anyagi halmazat esetén (BH1988. 302.).

44

alternatívvitás

is kisegítő tényállás, akkor alkalmazandó, ha

más (pl. kényszerítés) bűncselekmény nem

valósult meg.

45

A látszólagos anyagi halmazat

esetei:

– büntetlen elő-cselekmény

– büntetlen utócselekmény

– önállótlan részcselekmény

– összeolvadás

– büntetlen eszközcselekmény

46

büntetlen elő-cselekmény

pl. a terhelt először csak megkísérli, majd egy másik

cselekménnyel befejezi ugyanazt a bűncselekményt

47

büntetlen utócselekmény

pl. a tolvaj a lopott dolgot utólag megsemmisíti

A csalás és a magánokirattal visszaélés nem állapítható

meg bűnhalmazatban, ha a magánokirat

megsemmisítése büntetlen utócselekmény (BH1988.

209.);

48

önállótlan részcselekmény

pl. előkészület és befejezett bűncselekmény

49

összeolvadás

pl az azonos sértett sérelmére, azonos alkalommal

elkövetett rágalmazásba (és tettlegesen elkövetett

becsületsértésbe) a szóbeli becsületsértés beolvad

(BH1981. 48.);

50

büntetlen eszközcselekmény

pl. kettős házasság és a közokirat-hamisítás

Ha az elkövető az intellektuális közokirat-hamisítást úgy

valósítja meg, hogy a hatóságot valamely hamis

magánokirat felhasználásával téveszti meg: csupán az

intellektuális közokirat-hamisítás megállapításának van

helye; az ehhez szükségszerűen megvalósuló

magánokirat-hamisítás bűnhalmazatban történő

megállapítására nem kerülhet sor (BH1996. 290.).

51

Jogegységi határozatok I.

3/1999

a kitartottság (Btk. 206. §) természetes

egység vagy bűnhalmazat, ha az

elkövető több olyan személlyel tartatja

ki magát, aki üzletszerű kéjelgést

folytat

52

Jogegységi határozatok II

• 5/1999

• az előkészületi cselekmények egy- vagy többrendbeli előkészületi cselekménnyé minősítésének feltételeiről, valamint az emberölés előkészületének bűntette többrendbelinek minősítése feltételéről

• 1. A törvény külön rendelkezése szerint büntetendő előkészületi cselekmények [Btk. 18. § (1) bek.] általában attól függően minősülnek egy- vagy többrendbeli előkészületnek, hogy az előkészületi cselekmények alanyának célja egy vagy több bűncselekmény elkövetésére irányul.

• 2. Az emberölés előkészületének bűntette [Btk. 166. § (3) bek.] többrendbelinek minősül, ha az alanyának célja több ember megölésére irányul.

53

Jogegységi határozatok III

• 4/2004

• az orgazdaság bűncselekményével kapcsolatos jogi megállapítások

• Ha az elkövető több - a folytatólagosság törvényi egysége alá nem vonható - cselekménnyel valósítja meg az orgazdaság bűncselekményének (Btk. 326. §) törvényi tényállását, anyagi halmazat létesül, és annyi rendbeli orgazdaságot kell megállapítani, ahány alkalommal a törvényben felsorolt alapbűncselekményekből származó dolgokat az orgazda vagyoni haszon végett megszerezte, elrejtette, vagy elidegenítésében közreműködött.

• II.Folytatólagosan elkövetett [Btk. 12. §-ának (2) bekezdése] az orgazdaság akkor, ha az orgazda a több elkövetési magatartást egységes elhatározással, rövid időközökben viszi véghez. Minthogy az orgazdaság bűncselekményének passzív alanya (sértettje) nincs, a folytatólagosság törvényi fogalmának elemei között szereplő „azonos sértett sérelmére” történő elkövetés hiánya - ha az egyéb törvényi feltételek fennállnak - a törvényi egység megállapítását önmagában nem zárja ki.

• III.Az orgazdaság bűncselekménye körében a bűnhalmazat vagy a folytatólagosság megállapítása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az orgazda hány személytől szerezte meg a bűncselekményből származó dolgokat, s annak sem, hogy az alapbűncselekményeket hány személy sérelmére követték el.

54

Jogegységi határozatok IV

• 1/2007

Kábítószerrel visszaélés megvalósulásakor

természetes egységet csak az azonos törvényi

tényállásba ütköző magatartások képeznek.E

bűncselekmény tekintetében nem azonos,

hanem külön-külön törvényi tényállás: a Büntető

Törvénykönyv 282. §-a, 282/A. §-a, 282/B. § (1)

bekezdése, 282/B. § (2) bekezdése, 282/C. § (1)

bekezdése, 282/C. § (2) bekezdése.

55

56

57

58

59

60

www.vaskuti.hu