erdőállományok diverzitásának összehasonlítása az éjszakai nagylepkék alapján
Post on 11-Jul-2015
252 Views
Preview:
TRANSCRIPT
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-n
Nyugat-magyarországi EgyetemErdőmérnöki Kar
Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet
Erdőállományok diverzitásának összehasonlítása az éjszakai nagylepkék
alapján(Diversity comparison of moth species in different foreststands)
Készítette:Horváth Bálint
Intézeti konzulens:Dr. Lakatos Ferenc, Egyetemi tanár
Külső konzulens:Sáfián Szabolcs
Sopron
2009
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-n
- 1 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-n
IRODALOMJEGYZÉK
1. BEVEZETÉS ÉS CÉLKITŰZÉSEK .............................................................................- 3 -
2. ANYAG ÉS MÓDSZER..................................................................................................- 5 -
2.1 A MINTAVÉTELI TERÜLETEK BEMUTATÁSA ...................................................................- 5 -
2.1.1 A mintavételi területek kijelölésének szempontjai................................................ - 8 -
2.2 A MINTAVÉTELEZÉS MÓDJA...........................................................................................- 9 -
2.2.1 A vödörcsapda felépítése.................................................................................... - 10 -
2.2.2 A vödörcsapda üzembe helyezése és mű ködése.................................................. - 11 -
2.3 STATISZTIKAI MÓDSZEREK ..........................................................................................- 12 -
3. EREDMÉNYEK.............................................................................................................- 16 -
3.1 FAUNISZTIKAI EREDMÉNYEK .......................................................................................- 16 -
3.2 AZ ERDŐÁLLOMÁNYOK ÉJJELI NAGYLEPKE-FAUNÁJÁNAK FAJGAZDAGSÁGA, DIVERZITÁSA
ÉS DOMINANCIAVISZONYAI ............................................................................................... - 24 -
3.2.1 A fajgazdagság ................................................................................................... - 24 -
3.2.2 Az állományok éjjeli nagylepke faunájának diverzitás értékei........................... - 25 - 3.2.3 Az állományok éjjeli nagylepkéinek eloszlása.................................................... - 27 -
3.2.4. Diverzitások összehasonlítása........................................................................... - 28 -
3.2.5. Erd ő állományok fajazonossági vizsgálata ........................................................ - 31 -
3.2.3 Az éjjeli nagylepke fajok dominancia-viszonyai a vizsgált erd ő állományokban - 32 -
4. KONKLÚZIÓ.................................................................................................................- 34 -
5. ÖSSZEFOGLALÁS.......................................................................................................- 35 -
SUMMARY ........................................................................................................................- 37 -
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ...........................................................................................- 39 -
IRODALOMJEGYZÉK....................................................................................................- 40 -
MELLÉKLETEK – APPENDICES.................................................................................- 44 -
- 2 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-n
1. Bevezetés és célkitűzések
A Sopron környéki lepkekutatás komoly múlttal rendelkezik, és jelenleg is aktív
lepkészeti tevékenység jellemezi (SÁFIÁN 2008). Ez nagyban köszönhető annak is, hogy
egykori egyetemisták és jelenlegi diákok szervezésében 2006-ban megalakult a Szalkay
József Magyar Lepkészeti Egyesületen belül a Nyugat-Magyarországi Területi Csoport. A
lepkész csoport a nagylepkék faunisztikai térképezésén túl, ökológiai és természetvédelmi
kutatási programokat is kezdeményezett, hogy segítse a biodiverzitás fenntartható védelmét és
nem utolsó sorban az erdőgazdálkodók munkáját. A csoportnak az egyik első
kezdeményezése a Soproni Botanikus Kertben telepített Jermy-típusú fénycsapda
működtetése volt, melynek adatai 2007-ben a Faunisztikai és rajzásbiológiai vizsgálatok a
Soproni Botanikus Kert éjjeli nagylepkéit bemutató szakdolgozatban, illetve az Adatok a
Soproni Botanikus Kert lepkéir ől című tudományos diákköri dolgozatban lettek közzé téve
(HORVÁTH 2007).
A soproni lepkész csoport 2008-ban újabb kutatási programot indított el, amely
különböző természetközeli állapotban lévő – elsősorban őshonos és tájhonos fafajokból álló –
erdőállományok diverzitását kívánta összehasonlítani az éjjeli nagylepkék vizsgálatán
keresztül. A vizsgálathoz három mintaterületet lett kijelölve, amelyből kettő alacsony számúelegy fafajjal és elegyaránnyal rendelkező idősebb tölgyes és bükkös, egy pedig elegyes fafaj
összetételű állomány, melyben igen magas az állományalkotó fajok, az elegyfajok és a
cserjeszintet alkotó fásszárú fajok száma is. Ennek a mintaterületnek a jellemzői hasonlítanak
leginkább a természetes erdőképhez (STANDOVÁR 2000, SZMORAD et al. 2002). A
mintavételezés hordozható fénycsapdák segítségével történt, amelyet költséghatékonysága és
mobilitása mellett a lepkék nem túl nagy távolságról történő vonzása (az erdőállományokon
belül történő gyű jtés fontossága) miatt választottam ki (NOWINSZKY 2003, 2007). Avizsgálatnak több célja volt. Fel kívántam mérni az egyes erdőtípusok éjszakai nagylepke
faunáját, mely a rendszeres mintavétellel meg is valósult. Munkám legf ő bb célja pedig az
volt, hogy megtudjam, milyen kapcsolat van az éjszakai nagylepkék diverzitása és a vizsgált
erdőállományok jellemzői, elsősorban az elegyesség között (hipotézis tesztelés: a magasabb
elegyfajjal rendelkező erdőállományok éjjeli lepkefaunájának diverzitása magasabb). Bár a
nappali lepkék, mint indikátorfajok jelentőségér ől sok tudományos közlemény beszámol
(LARSEN 1996, JEANNERET 2003, CLEARY 2004, VANCLAY 2004, TUDOR et al. 2004,
- 3 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-n
SETTELE et al. 2008), az éjjeli lepkék szerepét a vizsgálatok nehéz kivitelezhetősége, illetve
munkaigénye miatt Magyarországon még egyáltalán nem vizsgálták, hasonló munkák
elsősorban az erdei élőhelyek madárközösségeinek összehasonlításával foglalkoztak
(LEGÁNY 1982, MOSKÁT 1988, WINKLER 2005).
- 4 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-n
2. Anyag és módszer
2.1 A mintavételi területek bemutatása
Vizsgálati terület a Soproni hegyvidék, mely az Alpok legkeletibb nyúlványát képezi.
Keleten az Ikva-patak, míg északon, nyugaton és délen az országhatár határolja. A
mintaterületek a hegység nyugati és déli részén, a hegyvidék mintegy 4000 hektáros zárt
erdőtömbjében helyezkednek el (1. ábra), gyertyános-tölgyes illetve bükkös klímában. A
Soproni-hegyvidék a Kelet-alpesi flóratartományba és a Sopron-K őszegi flórajárásba tartozik
(MAROSI & SOMOGYI szerk. 1990), alacsony tengerszint feletti magasság mellett is jelentős a
hegyvidéki flóraelemek aránya. A Soproni-hegyvidék erdőállományainak képe és fafaj
összetétele sok helyen eltér a természetes állományok jellemző fafaj összetételétől. Ennek
oka, hogy a XIX. század végén nagy mérték ű fenyvesítés vette kezdetét (TAMÁS 2001).
DANSZKY (1963) munkája szerint 200-300 évig Sopron város és közbirtokosok tulajdonában
és kezelésében voltak a Soproni-hegyvidék erdői, akik 20-40 éves vágásfordulóval kezelték a
területet, és tűzifa nyerés céljából kiterjedt sarjerdőket hoztak létre, mely szintén a táj
erdőinek átalakulását eredményezte. A Soproni-hegység erdőállományai 38
faállománytípusban képviseltetik magukat a hivatalos erdészeti besorolás szerint. Ezek jó
része jelentéktelen térfoglalású, illetve előfordulnak erdészeti szempontból rontott erdők is
(TAMÁS 2001).
Mintaterületként három különböző természetszer ű, idős erdőrészletet (illetve
erdőállományt) jelöltem ki, ezek a következők: Soproni-hegyvidék Ház-oldal elnevezésű
területén található elegyes állomány, Hermes település közelében a Hermes-dombon lévő
bükkös állomány, illetve a Fáber-rét melletti tölgyes állomány. A mintaterületeken belül Tóth
Viktória segítségével elvégeztük a f őállományt alkotó fafajok arányának becslését, illetve az
elegyfajokat és azok elegyarány viszonyait is felmértük. Szintén felmérésre került azállományok cserjeborítása a cserjefajok meghatározásával, illetve a lágyszárú növényzet
borítása a domináns és jellegzetes fajokkal együtt. A vizsgált erdőállományok védett
területen, a Soproni Tájvédelmi Körzetben találhatók, amelynek területén gyű jtést csak a
természetvédelmi hatóság engedélyével végezhettem. A hatályos kutatási engedély száma:
Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Győr H-
7400-6/2006.
- 5 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-n
Az egyes mintaterületek átnézeti térképei és a mintaterületeken belül a csapdák
helyzete a IV/1. mellékletben kerültek ábrázolásra, az élőhelyek fénykép dokumentációját a
IV/2. melléklet tartalmazza. Az OEA (1994) erdőállomány adatai és a saját felvételünk
eredményei között több helyen eltérések voltak, amelyek az adattár felvétele óta eltelt időszak
erdészeti beavatkozásaival keletkezhettek, illetve az erdőrészlet adatok ki lettek egészítve az
állományok leírólapjain nem szereplő, de általunk felvett fa- és cserjefajokkal. A
területleírásokban az aktualizált információk is szerepelnek.
1. ábra. A mintaterületek elhelyezkedése a Soproni-hegyvidék területénFig. 1. The localities of the sampling areas in the Sopron Mountains
1. Mintaterület: Soproni-hegyvidék, Ház-oldal, elegyes állomány
Erdőrészlet alapadatok: Ágfalva 189/D, terület: 7,3 ha.
Elegyarány: f őfafajok erdei fenyő: 43%, kocsánytalan tölgy: 34%, elegyfajok: bükk 12%,vörös fenyő: 7%, lucfenyő: 4%, második lombkoronaszint: gyertyán: 100%.
Főfafaj kora: erdei fenyő és kocsánytalan tölgy, 127 év.
Szöveges leírás saját felvétel alapján: Az elegyes állományban szembetűnő különbséget
fedezhetünk a másik két mintaterülethez képest, mivel az erdőállományban nem található
domináns f őfafaj (a felvételünk alapján) és az állomány záródása alacsonyabb volt (76%). Az
állomány legnagyobb részét 3 fafaj – a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea), gyertyán,
(Carpinus betulus) és erdei fenyő
( Pinus sylvestris) – alkotja nagyjából egyenlő
arányú
- 6 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-n
eloszlásban, szálanként vagy kisebb csoportokban pedig szelídgesztenye (Castanea sativa),
bükk ( Fagus sylvatica), vörösfenyő ( Larix decidua) és kislevelű hárs (Tilia cordata) is
előfordul. A második lombkoronaszintet kizárólag gyertyán (Carpinus betulus) alkotja. A
cserjeszintben a lombkoronaszint fajainak újulatain kívül mezei juhar ( Acer campestre), hegyi
juhar ( Acer pseudoplatanus), mogyoró (Corylus avellana), lucfenyő ( Picea abies) és csíkos
kecskerágó ( Euonimus europaeus) fordult elő a botanikai felmérés során. A lékeknek
köszönhetően elegendő fény jut az erdő belső be ahhoz, hogy a gyepszint fajgazdag és magas
borítású legyen. Összesen 47 lágyszárú fajt számoltunk, melyek borítása 50% és 80% között
változott a különböző kvadrátokban.
2. Mintaterület: Soproni-hegyvidék, Hermes-domb, bükkös állományErdőrészlet alapadatok: Sopron, 152/B, terület: 7,6 ha.
Elegyarány: f őfafaj 53%, elegyfajok: kocsánytalan tölgy: 22% lucfenyő: 14, vörös fenyő: 7%.
erdei fenyő: 2%, fekete fenyő: 2%.
Főfafaj és kora: 107 év.
Szöveges leírás saját felvétel alapján: Fő állományalkotó faj a bükk ( Fagus sylvatica), amely
az összes faegyed mintegy 90%-át teszi ki, az erdőállomány adatbázisban szereplő elegyfajok
nagy részét a nevelővágások során kivágták. Az elegyfajok ezért alacsony arányban, általában
szálanként fordulnak elő. Ezek a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) és a vörösfenyő ( Larix
decidua). A második lombkoronaszintben elegyfajok nem találhatók, itt egyeduralkodó faj a
bükk. Az erdő belső tipikus bükkös állományra utal, hiszen a cserjeszint és a gyepszint
szubnudum, mely nagy valószínűséggel a 100%-os felső lombkoronaszint borításnak
köszönhető. Cserjefajokat nem találtunk, csak bükk ( Fagus sylvatica) újulat fordul elő. A
gyepszintben 22 növényfajt számoltunk, melyek összborítása 5% körül volt. A megfigyelt
fajok közül a 0,1%-os borítást csak a szagos müge (Gallium odoratum) lépte túl helyenként.
3. Mintaterület: Soproni-hegyvidék, Fáber-rét, kocsánytalan tölgyes állomány
Erdőrészlet alapadatok: Sopron, 88/D, terület: 7, 2 ha.
Elegyarány: f őfafaj: 76%, elegyfajok: erdei fenyő 20%, lucfenyő: 4%.
Főfafaj és kora: kocsánytalan tölgy, 102 év.
Szöveges leírás saját felvétel alapján: A f ő állományalkotó faj a kocsánytalan tölgy, mely az
összes faegyed mintegy 80%-át teszi ki. Az elegy fafaj rendkívül kevés, csertölgy (Quercus
cerris) és erdei fenyő ( Pinus sylvestris), illetve a második lombkoronaszintben gyertyán
- 7 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-n
(Carpinus betulus) fordul elő a botanikai felmérés szerint. A cserjeszintben gyertyán
(Carpinus betulus), szelídgesztenye (Castanea sativa), közönséges mogyoró (Corylus
avellana), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), csíkos kecskerágó ( Euonymus
europeus), bükk újulat ( Fagus sylvatica), fagyal ( Ligustrum vulgare), lucfenyő újulat ( Picea
abies), csertölgy újulat (Quercus cerris) és gyepűrózsa faj ( Rosa canina agg.) található.
Mindegyik faj borítása igen alacsony. A gyepszintben további 45 növényfajt számoltunk,
melyek közül legnagyobb borításban az egyvirágú gyöngyperje (Melica uniflora) és a földi
szeder ( Rubus fruticosus agg.) volt jelen. A többi faj borítása elenyésző.
2.1.1 A mintavételi területek kijelölésének szempontjai
Mindhárom mintaterület kiválasztásánál a legfontosabb szempontok:
1. szempont: a f őállomány kora – törekedtem minél idősebb állományt választani, illetve arra
is ügyeltem, hogy hasonló korúak legyenek. Ez azért fontos, mert az idős korú állományban
nagyobb valószínűséggel találhatók meg az adott erdőállományhoz kötődő lepkefajok (már a
megtelepedésnek, a hosszabb időszak által nyújtott lehetősége miatt is), mint egy fiatal
állományban és az erdő ben a véghasználatig számottevő változás, beavatkozás már nem
várható.2. szempont: az elegyesség (illetve a tölgy és bükk f őállományú mintaterületeknél a minél
kisebb elegyesség).
3. szempont: az erdőrészlet kiterjedése – a kiválasztott erdőállományok területének
megfelelően nagy kiterjedésűnek kell lennie, az esetleges szegélyhatás kiküszöbölése miatt. A
vödörcsapdákat az erdő belső ben kell elhelyezni, hogy nagyobb valószínűséggel gyű jtse a
vizsgálandó terület lepkefajait. Ha túl kicsi az állomány, a szomszédos erdőrészletek és a
szegélyzónák fajai is könnyebben kerülnek a csapdába, amely torzult adatokat eredményezne.
A vizsgálat elvégzéséhez elengedhetetlen feltétel volt, hogy a kiválasztott állományokat a
vizsgálat befejezéséig ne termeljék le. A területek kiválasztása emiatt a Tanulmányi
Erdőgazdasággal történt előzetes egyeztetéssel történt.
Másodlagos szempontok a költséghatékonyság, illetve a területek jó
megközelíthetősége voltak.
- 8 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
2.2 A mintavételezés módja
Mintavételezési módszerként fénycsapdás gyű jtést alkalmaztam. Gyű jtőeszközként
hordozható fénycsapdát (továbbiakban: vödörcsapda) használtam (R ONKAY 1997), melyugyanazon az elven működik mint az Erdészeti Tudományos Intézet által is alkalmazott
Jermy-típusú fénycsapda (LESKÓ & SZABÓKY 2003), csupán más a felépítése, illetve a
vödörcsapda akkumulátorról üzemeltethető. Az egyes erdőállományokba két-két csapdát
helyeztem ki a gyű jtések alkalmával. A gyű jtőeszközöknek fix helyet választottam, tehát
minden egyes alkalommal egy meghatározott pontra lettek kihelyezve. A csapdák pontos
helyét GPS segítségével meghatároztam és a IV. mellékletben légifényképen ábrázoltam. A
vödörcsapdák helyét úgy választottam ki, hogy az erdőszegélytől megfelelően messze legyen,
ezzel is csökkentve a szegélyzóna lepkefajainak csapdába kerülését, melyek az adatok
torzítását okozhatják. Arra is ügyeltem, hogy egymás vonzáskörzetén kívülre essen a két
gyű jtőeszköz, így nem zavarták egymást a gyű jtésben. Ahhoz, hogy a gyű jtött minta
reprezentatív legyen, elegendő számú lepkefaj és egyed begyű jtése volt szükséges, ennek
érdekében egy minta az erdőállományonkénti két csapda négy egymást követő éjszakán
gyű jtött együttes anyagából állt. A megfelelő mintaszám elérése érdekében a gyű jtött
mintákat a fajgazdagság (species richness) becslésére is használt faj telítődési görbék
szerkesztésével teszteltem. A három mintaterületen összesen 27 mintavételezést végeztem,
ami 9 mintavételi alkalmat, és 36 terepi éjszakát, kumuláltan pedig 108 terepi éjszakát jelent.
Az adatgyű jtést 2008-ban végeztem, melyek idő pontjait az alábbi felsorolás és naptár (2.
ábra) szemlélteti (a gyű jtési napokat zöld szín jelzi):
1. minta: május 5 – május 8
2. minta: május 26 – május 29
3. minta: június 16 – június 19
4. minta: július 21 – július 24
5. minta: augusztus 13 – augusztus 16
6. minta: augusztus 27 – augusztus 30
7. minta: szeptember 26 - szeptember 29
8. minta: október 16 – október 19
9. minta: november 13 – november 16
- 9 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
Május Június Július Augusztus
H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V
1 2 3 4 1 1 2 3 4 5 6 1 2 3
5 6 7 8 9 10 11 2 3 4 5 6 7 8 7 8 9 10 11 12 13 4 5 6 7 8 9 10
12 13 14 15 16 17 18 9 10 11 12 13 14 15 14 15 16 17 18 19 20 11 12 13 14 15 16 17
19 20 21 22 23 24 25 16 17 18 19 20 21 22 21 22 23 24 25 26 27 18 19 20 21 22 23 24
26 27 28 29 30 31 23 24 25 26 27 28 29 28 29 30 31 25 26 27 28 29 30 31
30
Szeptember Október November
H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7 1 2 3 4 5 1 2
8 9 10 11 12 13 14 6 7 8 9 10 11 12 3 4 5 6 7 8 9
15 16 17 18 19 20 21 13 14 15 16 17 18 19 10 11 12 13 14 15 16 22 23 24 25 26 27 28 20 21 22 23 24 25 26 17 18 19 20 21 22 23 29 30 27 28 29 30 31 24 25 26 27 28 29 30
2. ábra: a mintavételezés időpontjaiFig. 2. The sampling periods and dates
2.2.1 A vödörcsapda felépítése
A vödörcsapda 12 V-os zselés akkumulátorral üzemeltethető. A fényt egy 40 cm
hosszú UV fényű neoncső szolgáltatja, mely úgynevezett „fekete fényt” sugároz (3. ábra).
A vödörcsapda részei:
• vödör (tetővel)• tölcsér • terelőlemez• fémkampók • rögzítő zsinór • 12 V-os UV fényű neoncső • 12 V-os zselés akkumulátor
Egyéb tartozékok:
• akkumulátortöltő
• ölőszer (kloroform, vagy etil-acetát)• vatta• kartondoboz
3. ábra. A hordozható vödörcsapda telepítéseegyszerű, a mintázás eredményei pedig egzakt módonösszehasonlíthatók.
Fig. 3. The portable light (bucket) trap is easyto install, and the results are comparable.
- 10 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
Lámpa: 12 V-os, 40 cm hosszúságú UV fényű lámpa, mely úgynevezett fekete fényt (black
light) bocsát ki.
Akkumulátor : 12 V-os, 7 Ah-ás zselés akkumulátor, amely a lámpa a működéséhez szükséges
energiát szolgáltatja.
Terel ő lemezek : magasságuk egyenként 40 cm. Alsó oldaluk az oldalsóval 40˚-os szöget zár be
és 13,5 cm, míg felső oldaluk derékszöget zár be az oldalsóval és 12 centiméteresek. A három
db terelőlemez egymással 60˚-os szöget zár be, és két műanyag gyűr űvel van összefogatva, a
gyűr űkbe kell a lámpát elhelyezni.
Fémcölöpök : A csapda rögzítéséhez szükségesek. Egyik végük kampós.
Rögzít ő zsinór : Minden egyes terelőn van egy rögzítő zsinór, mely a csapda stabilizálását
segíti elő. A végükön hurok található, amit a fémcölöp kampós végére kell akasztani.
Tölcsér : A tölcsér 21 cm magas, felső szája 23 cm átmér ő jű, míg alsó nyílása 5 cm átmér ő jű.
Rajtuk 3 db bevágás található, mely a terelőlemezek csatlakoztatását könnyíti meg.
Akkumulátor-tölt ő : Egy éjszakai gyű jtés után az akkumulátor lemerül, ezért fel kell tölteni,
hogy használható legyen. Erre szolgál a töltő.
Öl ő szer : Az ölőszer a csapdába kerülő állatok elaltatásának kelléke. Erre azért van szükség,
hogy a kis térbe került lepkék ne csapdossák össze egymást és magukat. Ellenkező esetben a
gyű jtött minta határozhatatlanná válik. A vödör és a tet ő : Egy alkotórésznek tekinthető, bár a vödör teteje eltávolítható. A tetőre egy
lyuk van vágva, mely 6 cm átmér ő jű. Ebbe lehet belepattintani a tölcsér szűkebbik felét. A
vödör magassága 24 cm. Az aljának és a tetejének átmér ő je megegyezik, mindkettő 27 cm.
Kartondoboz: A vödörcsapdát reggelente kell üríteni. A gyű jtött mintát kartondobozokba
ürítjük, abban szállítjuk és tároljuk amíg szükséges.
Vatta: Két okból van rá szükség. Az egyik funkciója, hogy az ölőszert ebbe itatjuk bele. Így
folyamatosan párolog reggelig. A másik esetben azokba a kartondobozokba kell helyezni,amibe a gyű jtött mintát ürítjük, hogy az ne sérüljön a szállítás és a tárolás során.
2.2.2 A vödörcsapda üzembe helyezése és működése
Mivel hordozható fénycsapdáról van szó, használaton kívüli állapotban szét van
szerelve darabjaira. A vödörcsapdát a következő módon kell összeszerelni:
- 11 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
1. lépés: Helyezzünk ölőszert és tojástartókat a vödörbe, majd helyezzük rá a tetejét.
2. lépés: A tölcsért pattintsuk rá a vödör tetejére.
3. lépés: A terelőlemezeket a bevágásoknál illesszük össze a tölcsérrel.
4. lépés: A terelőlemezeken lévő rögzítő zsinórral rögzítsük a vödörcsapdát a földhöz. Az
egyes madzagok végén lévő hurkot akasszuk a fém cölöpök kampós végére, majd nyomjuk le
a cölöpöket a földbe. Egyszerre csak egy zsinórt rögzítsünk. Ügyelni kell arra, hogy a
stabilizálási munkák végeztével a madzagok feszesek legyenek.
5. lépés: A terelőlemezeket összefogó gyűr űk közé felülr ől helyezzük be az UV fényű lámpát.
Az alsó gyűr űnél meg kell akadnia. Ha így történt, ne bántsuk. Ha nem akadt meg, próbáljuk
meg úgy elhelyezni, hogy ne csússzon le a vödörbe.
6. lépés: Csatlakoztassuk a lámpa két érintkező jét az akkumulátorhoz. A lámpa pozitív végét
az akkumulátor pozitív végéhez, a lámpa negatív végét az akkumulátor negatív végéhez.
Az említett 6 lépés végeztével a csapda gyű jtésre alkalmas állapotba kerül. Gyű jtési
metodikája megegyezik a Jermy-típusú fénycsapdáéval. Lényege, hogy a fényre repülő
rovarok a terelőlemeznek repülve a tölcséren keresztül beleesnek a vödörbe. A vödör a gyű jtő
és az ölőtér is egyben. Az ölőszer egy vattacsomóba van itatva, amit egy kis fehér
gyógyszeres tégelybe helyeztünk. Kiemelt figyelmet kell fordítani a megfelelő mennyiségű ölőszer használatra, ugyanis ha keveset alkalmazunk, f őleg a nyári melegebb éjszakákon az
ölőszer gyorsan elpárolog, amelynek eredményeképpen a fényre repülő egyedek nem
pusztulnak el. Ennek megfelelően a csapdából ki is repülhetnek, amely a mintavétel
eredményét torzíthatja, vagy hosszas vergődésükkel leverik a szárnyukat fedő pikkelyzetet,
ezzel határozásra alkalmatlanná válhatnak. A vödörcsapdákat minden reggel össze kell
szedni. Az ürítés úgy történt, hogy a vödör tartalmát kiöntöttem a vattával bélelt
kartondobozba. Nagyon fontos, hogy a gyű jtés pontos helyét, a csapda sorszámát és a dátumottartalmazó papírt is a lepkék mellé helyezzük. A csapdákat alkonyat előtt ki kell helyezni,
hogy a szürkületben aktív lepkefajok gyű jtése is megtörténhessen.
2.3 Statisztikai módszerek
A vizsgált erdőállományok éjszakai nagylepke együttesét különböző közösségi és
ökológiai mutatók vizsgálatával hasonlítottam össze (fajgazdagság, diverzitás és dominancia
viszonyok) és a következő
ökológiai paraméterekkel jellemeztem: fajszám (S), egyedszám (N),
- 12 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
Shannon diverzitás index (H`), Simpson diverzitási index (1-D), Pielou-féle egyenletességi
index (J’), Hutcheson féle diverzitás összehasonlítás, Rényi-féle diverzitás rendezés,
dominancia-érték (D%).
A fajszám és a mintavételek számának összefüggését faj-akkumulációs görbéken
szemléltetem. Ennek célja, hogy összevesse a fajszám növekedését a mintaszám
növekedésével, és megmutassa, hogy a vizsgálat eredményei megfelelő számú és minőségű
minta alapján lettek-e kiértékelve. A meredeken ívelő akkumulációs görbe az alul-mintázást
mutatja, míg az ellaposodó a megfelelő mintavételt reprezentálja.
Munkám során a mintaterületek éjszakai lepke populációinak közösségi szintű
diverzitását, azon belül is a taxondiverzitását vizsgáltam. Mérése a vizsgált komponensek
számának (fajszám) és azok tömegességi arányainak (egyedszám) figyelembe vételével
lehetséges. Erre az egyik legelterjedtebb módszer a Shannon féle diverzitás index értékeinek
összehasonlítása (SHANNON & WEAVER , 1949):
∑=
−=S
iii p p H
1
ln'
ahol: H' – diverzitás index értéke
pi – az i-edik faj relatív gyakorisága
S – a mintából kimutatott összes fajszám
Míg a Shannon függvény a ritka fajokra, addig a Simpson-függvény a domináns fajok
egyedszámára érzékeny (STANDOVÁR & PRIMACK 2001). Ezért tartottam fontosnak a Simpson
függvény segítségével is kiértékelni a kapott eredményeket:
)1(
)1(1 1
−
−
−=
∑=
N N
nn
D
S
iii
ahol: D – a Simpson diverzitás index értéke
ni – az i faj tömegességét meghatározó érték (pl.: egyedszám)
S – a mintából kimutatott összes fajszám
- 13 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
A Pielou-féle kiegyenlítettségi index (PIELOU 1966) a közösségben lévő fajok
eloszlását mutatja meg, a magasabb értékek a vizsgált közösség kedvező bb összetételére
utalnak:
S H J ln/''=
ahol: H’ – a Shannon diverzitás index értékeS – a mintából kimutatott fajszám
Diverzitások összehasonlítása
A diverzitások összehasonlítását HUTCHESON (1970) módszerével végeztem el:
[ ] 2/1'2
'1
'2
'1
)var()var( H H
H H t
+
−=
ahol: H ′ 1 és H ′ 2: a két összehasonlítandó diverzitás
továbbá:
( )2
1
2
1
2
2
1lnln'var
s p p p p H i i iiii −
+−
=∑ ∑= =
a t-teszt szabadságfoka:
[ ]
2
2'2
1
2'1
'
2
'
1
)var()var()var()var(
N
H
N
H H H df
+
+=
Az összehasonlított két erdőállomány diverzitásértékei akkor különböznek egymástól
szignifikánsan, ha a t értéke nagyobb, mint az adott szabadságfokhoz valamint adott
szignifikancia szinthez tartozó érték.
- 14 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
Rényi-féle diverzitási rendezés
A vizsgált erdőállományok éjszakai nagylepke divárzitásának elemzését, illetve a
Hutcheson-féle t-teszt megfelelőségének ellenőrzését végeztem el a Rényi-féle diverzitás
rendezések segítségével (TÓTHMÉRÉSZ 1997). A vizsgált közösségek diverzitását egy
úgynevezett diverzitási profillal jellmezi és ezeket hasonlítja össze (R ÉNYI 1961; PATIL &
TAILLIE 1979). Egy közösség diverzebb a másiknál, ha a profilja a másiké fölött fut. Abban az
estben, ha a diverzitás profilok metszik egymást, az összehasonlított közösségek diverzitás
szempontjából nem rangsorolhatók.
A vizsgált erdőállományok azonos fajainak arányát a Jaccard-féle fajazonosságiindex segítségével állapítottam meg (JACCARD 1901).
Az eredmények kiértékeléséhez a Past (Paleontological Statistics Software) programot
alkalmaztam (HAMMER et al. 2001).
A dominancia értékek (D%) azt mutatják meg, hogy egy adott fajból gyű jtött egyedek
hány %-át képezik az összes gyű jtött lepkefaj összegyedszámának. A kapott eredményeket 4
kategóriába soroltam:
- Domináns fajok – 5% feletti dominancia érték
- Szubdomináns fajok – 2,5-5% közötti dominancia érték - Akcesszórius fajok – 1-2,49% közötti dominancia érték
- Rarus fajok – 1% alatti dominancia érték
- 15 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
3. Eredmények
3.1 Faunisztikai eredmények
A vizsgálat alkalmával összesen 348 különböző fajt és 8046 db lepkét gyű jtöttem,
illetve határoztunk meg. Legtöbb lepkefaj (249 faj), az elegyes erdőállományból került elő, itt
a csapdák összesen 2612 példányt gyű jtöttek. A bükkös állományból 240 nagylepke fajt
gyű jtöttem, míg az egyedszám jóval meghaladta mindkét mintaterületét, összesen 3459
példány. A legkevesebb lepkefaj és egyed a tölgyes állományból került elő. Itt 219 faj 1975
példányát figyeltem meg. Előfordultak olyan fajok, melyek határozása nem volt lehetséges
külső
makromorfológiai bélyegek alapján. Idetartozik néhány törpearaszoló faj ( Eupitheciaspp.), illetve a Mesapamea secalis agg. fajcsoport, amelyek meghatározása csak a példányok
genitália preparátumának mikroszkopikus vizsgálata alapján lehetséges. Ezen példányok faj
szintű határozásától eltekintettem, a statisztikai kiértékelésben a csoportok összegyedszáma
szerepel. A magas fajszám miatt nem lehetséges az összes fajt részletesen jellemezni, illetve a
dolgozat célja sem terjed ki a fajok ismertetésére. Regisztrálásra kerültek azonban olyan
fajok, melyek első Sopron környéki előfordulásuk, kiemelt természetvédelmi jelentőségük,
illetve speciális ökológiai igényük miatt említést érdemelnek.
A Soproni-hegyvidék faunájára új fajok:
Eulithis prunata (Linnaeus, 1758)
Középhegységi, erdei faj, amelynek Magyarországról csak kevés recens adata ismert
(VARGA szóbeli közlés), bár ABAFI-AIGNER (1907) még országszerte megtalálhatónak és a
Felvidéken helyenként gyakorinak írja. Repülési ideje júniustól augusztusig tart. Hernyója
f őleg kökényen ( Prunus spinosa) és ribiszkén ( Ribes rubrum) él. Sopron környékér ől
publikált adata nem volt (LESKÓ & AMBRUS 1998). Egy példánya került elő a Fáber-rét
melletti tölgyesből.
Hadena albimacula (Borkhausen, 1792)
Magyar név: fehérpettyes szegf ű bagoly
Holomediterrán turkesztáni faj, amelynek elterjedési gócpontjai egyes mediterrán
félszigeteken vannak (VARGA et al. 2004), és Európában a délnyugati területekig tart.
- 16 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
Hazánkban lokális előfordulású, ritka faj, élőhelyei meleg, száraz mészk ő- és dolomit
sziklagyepek. Magyarországon általában egynemzedékes (kivételesen száraz években
bivoltin), repülési ideje június közepétől július végéig tart. Hernyója habszegf ű (Silene)
fajokon fejlődik (R ONKAY & R ONKAY 2006). A nyugati határ mentén Burgenland területén és
a Fertőzugban is előfordul (K ASY 1965, ISSEKUTZ 1971). A Sopron környéki éjszakai
nagylepke faunára nézve új faj. Egy példánya került elő a Hermes település közelében lévő
bükkösből, 2008. május 27-én.
Xestia sexstrigata (Haworth, 1809)
Magyar név: szürkésvörös földibagoly
Atlanto-mediterrán faj, elterjedésének f ő gócpontjai Nyugat-Európában találhatók, de Észak-Európában is széles elterjedéssel rendelkezik. A magashegyvidéki mocsárvidékeket kedveli,
ezért Dél-Európában megjelenése igen lokális. Meglepetés volt első magyarországi
felbukkanása, ami SZEŐKE (1992) nevéhez f űződik. Azóta az ország több pontján is
megtalálták (GYULAI et al. 2001). Egyetlen nemzedéke július végétől szeptember elejéig repül
(R ONKAY & R ONKAY 2006). Sopron környékér ől korábban nem volt ismert. A Fáber-rét
melletti tölgyes erdőállományból került elő egy példánya, 2008. augusztus 13-án.
A Sopron nagylepke faunájára újonnan előkerült fajokat SÁFIÁN et al. (in press) ismertetik.
Védett és a vörös könyvben szereplő fajok:
Hydria undulata (Linnaeus, 1758)
Magyar név: hullámvonalas araszoló
Ritka, elsősorban a nyugati határszél hegyvidékein előforduló araszoló faj, amelynek adatai
egy lehetséges terjedési folyamat eredményeképpen Nyugat-Magyarországon a XX. század
második felére megsokasodtak (UHERKOVICH 1984). A Soproni-hegyvidék több pontjáról
ismert (LESKÓ & AMBRUS 1998), de általában alacsony egyedszámban észlelték (SÁFIÁN nem
publikált). Hazánkban védett faj, egyedeinek pénzben kifejezett természetvédelmi értéke
2 000 Ft. Csak a bükkös erdőállományból került elő egyetlen példánya.
- 17 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
Perconia strigillaria (Hübner, 1787)
Magyar név: fehérszárnyú araszoló
Közép-Európában hegyvidéki elterjedésű faj, hazákban az 1960-es évekig igen ritka volt, de a
XX. század második felében egy terjedési folyamat következtében a nyugati határszél, a
Mecsek és az Északi-középhegység egyes területein gyakorivá vált (UHERKOVICH 1984).
Mindegyik mintaterületr ől előkerült több példánya. Védett faj, pénzben kifejezett
természetvédelmi értéke 2 000 Ft. A Vörös könyvben potenciálisan veszélyeztetett fajként
szerepel (VARGA 1990).
Leucodonta bicoloria ([Denis & Schiffermüller], 1775)
Magyar név: fehér púposszövő Faunatípus beosztás szerint a boreális öv zonális-transzzonális elterjedésű fajai közé sorolják.
Természetvédelmi jelentősége ritkaságán túl különleges élőhely-igényében rejlik, hiszen
betulo-alnetális faunakomponens, a hegyvidéki nyíres-égeres élőhelyekhez kötődik, melyek
hazai kiterjedése klímazonálisan is limitált, azonban pionír jellegük és az intenzív
erdőgazdálkodás következtében még ezeken a területeken is visszaszorulóban van (SÁFIÁN
2002, VARGA et al. 2004). VOJNITS et al. (1991) az ország néhány pontjáról említi, Sopron
környéki előfordulásait LESKÓ & AMBRUS (1998) említi. Védett faj, pénzben kifejezetttermészetvédelmi értéke 10 000 Ft. A Vörös könyvben aktuálisan veszélyeztetett fajként
szerepel (VARGA 1990). A vizsgálat során 3 példány került elő, 1 példány a Ház-oldal elegyes
erdőállományából, 2 pedig a Hermes melletti bükkösből. Utóbbi mintaterületen való
megjelenése is a faj bizonyos fokú vagilitását mutatja.
Pheosia gnoma (Fabricius, 1776)
Magyar név: nyírfa púposszövő
Nyíren fejlődő, elsősorban az északi hegyvidékeinken és a nyugati határszélen előforduló,
ritka faj (VOJNITS et al. 1991). Védett, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 2 000 Ft. A
Vörös könyvben potenciálisan veszélyeztetett fajként szerepel (VARGA 1990). Egy példány
került elő a bükkös erdőállományból.
- 18 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
Catocala fraxini (Linnaeus, 1758)
Magyar név: kék övesbagoly
Nyár- és f űzfajokon fejlődő bagolylepke, amely a hegyvidék patakmenti ligeterdeiben és
szegélytársulásaiban találja meg tápnövényeit. Védett, pénzben kifejezett természetvédelmi
értéke 2 000 Ft. Egy-egy példánya került elő a bükkös és az elegyes erdőállományból.
Apamea syriaca tallosi Kovács & Varga, 1969
Magyar név: Tallós-f űgyökérbaglya
Az alfaj Kárpát-medencei endemizmus (VARGA 1990, SÁFIÁN et al . 2006), amelynek egyik
elterjedési gócpontja az Alpok keleti peremvidéke. Védett, pénzben kifejezett
természetvédelmi értéke 2000 Ft. A Vörös könyvben potenciálisan veszélyeztetett fajként
szerepel (VARGA 1990). Alacsony egyedszámban előkerült mindhárom erdőtípusból.
NATURA 2000 élőhely direktíva által védett faj:
Euplagia quadripunctaria (Poda, 1761)
Magyar név: Csíkos medvelepke
Magaskórós élőhelyeket preferáló faj. Európa északi részén ritka. Magyarországon elsősorbandomb és hegyvidéki területeken fordul elő, míg az Alföldön ritkább. Gyakran nappal is
szárnyra kel (VOJNITS et al. 1991). A NATURA 2000 élőhely direktíva 2. számú
mellékletében (kiemelt jelentőségű közösségi állatfajok) szerepel.
Említésre érdemesek továbbá azon fajok, melyek egyedi, vagy csak kevés fajra
jellemző ökológiai besorolással rendelkeznek:
Avarevő (detitrofág) fajok : Herminia tarsicrinalis (Knoch, 1782), Herminia tarsipennalis(Treitschke, 1835), Polypogon strigilata (Linnaeus, 1758), Polypogon lunalis (Scopoli, 1763).
Zuzmóevő fajok: Cybosia mesomella (Linneaus, 1758), Eilema complana (Linneaus, 1758),
Eilema deplana (Esper, 1787), Eilema lurideola (Zincken, 1817), Eilema sororcula
(Hufnagel, 1767), Craniophora ligustri ([Denis & Schiffermüller], 1775).
Gombaevő (fungivor) fajok : Laspeyria flexula ([Denis & Schifermüller], 1775), Idia
calvaria ([Denis & Schifermüller], 1775).
Nádas-lakó (arundifil) faj: Brachylomia viminalis (Fabricius, 1767).
- 19 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
Vaccinetális faj: Eurois occulta (Linnaeus, 1758).
Természetvédelmi szempontból nagy jelentőséggel bír az egyetlen gyű jtött adventív
éjszakai nagylepke faj, az Antheraea yamamai (Guérin-Méveville, 1861), magyar nevén
Japán tölgy-selyemlepke. A faj Délkelet-Ázsiából származik és Ausztriából terjedt át
Magyarországra. Eleinte a Délnyugat-Magyarországon telepedett meg. Folyamatos
terjedésben van, Sopron környékén először 2006-ban figyelték meg (SÁFIÁN & SZEGEDI
2008).
A vizsgálat során gyű jtött lepkefajok listája az I. számú Mellékletben található a
mintaterületenkénti fajszámmal együtt. A fajokat VARGA et al. (2004) munkája alapján
rendszereztem.
Az eredmények kiértékelése során összehasonlítottam az egyes mintaterületeken
gyű jtött éjszakai nagylepke fajokat az állatföldrajzi és ökológiai beosztásuk szerint (VARGA et
al . 2004). Az összes gyű jtött faj (348) állatföldrajzi beosztás szerinti aránya a 4. ábrán
látható.
177
62
54
14
12
4
3
3
3
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
11
1
Euroszibériai faunaelem
Boreo-kontinentális faunaelem
Holomediterrán faunaelem
Mediterrán-nyugat ázsiai faunaelem
Pontomediterrán faunaelem
Holarktikus faunaelem
Cirkumboreális faunaelem
Extramediterrán-európai faunaelem
Holomediterrán-iráni faunaelem
Atlantomediterrán faunaelem
Boreo-montán-szubalpin faunaelem
Extramediterrán-(közép-) európai faunaelem
Holomediterrán-nyugat ázsiai faunaelem
Holomediterrán-turkesztáni faunaelem
Holopalearktikus faunaelem
Mediterrán-xeromontán faunaelem
Pacifikus-japán faunaelem
Paleotrópusi-mediterrán faunaelem
Pántrópikus faunaelem
Ponto-kaszpi-Dél-szibériai faunaelemPontomediterrán-kaszpi-turkesztáni
Szubtrópusi faunaelem
F a
u n a e l e m
Fajszám
4. ábra: Az összes gyű jtött faj állatföldrajzi beosztásának egymáshoz viszonyított arányaFig. 4. Comparsion of the collected species according to the different fauna type
- 20 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
A gyű jtött fajok közül er ősen dominálnak az euroszibériai faunaelemek, melyek a
lomberdőövezetre jellemzőek, de előfordulnak ezen belül gyepeken, réteken, síklápokon is
(VARGA et al . 2004). Ezek alkotják az összes gyű jtött faj felét. Az euroszibériai faunaelemek
magas száma valószínűleg Magyarország földrajzi fekvéséből következik. Tekintélyes
számban kerültek elő boreo-kontinentális faunaelemek is. A boreo-kontinentális faunaelemek
áreasúlypontja a tűlevelűerdő-övezetre esik, elterjedésük déli- és nyugati határán hegyvidéki
élőhelyeken jelennek meg (VARGA et al . 2004). A holomediterráh-, mediterrán-nyugat ázsiai-,
és pontomediterrán faunaelemek egyaránt a nyugat-palearktikus fajok közé tartoznak. Közös
jellemző jük, hogy változatos áreaszerkezettel rendelkeznek és elterjedési gócterületeik
elsősorban a mediterrán területeken található. Magyarországon nagyobb hangsúllyal bírnak a
holo- és pontomediterrán fajok, amit a 4. ábra is jól szemléltet.
A gyű jtött lepkefajok ökológiai beosztás szerinti arányát az 5. ábra szemlélteti.
6450
4036
1918
1714
9888
654
43
2222222
111111111111111111
Silvicol fajEuryök faj
Nemorális fajQuercetális faj
Nyár-f űz fajMezofil faj
Altoherbosa fajSztyep faj
Pinetális fajNyír-éger fajLáperdei faj
ZuzmóevőfajFűz-nyár faj
Boreomontán fajDetitrofág faj
Vándor fajQuercetális-silvicol faj
Fungivor fajHigrofil fajLápréti faj
Lápréti-láperdei fajNyár faj
Szegélycserjés fajSztyep-silvicol faj
Altoherbosa-nemorális fajArundifil faj
Éger fajErdőszegély-erdősztyep
Erdősztyep fajEuryök-quercetális faj
Euryök-silvicol fajLejtősztyep faj
Lejtősztyep-erdősztyep fajMezofil-higrofil faj
Nemorális-silvicol fajPszammofil fajVaccinetális faj
Adventív fajSziklagyepi faj
Sziklagyepi sztyep fajSztyep-erdősztyep faj
Sztyep-mezofil faj
Ö k o l ó g i a i b e o s z t á s
Fajszám
5. ábra: Az összes gyű jtött faj ökológiai beosztásának egymáshoz viszonyított arányaFig. 5. Comparsion of the collected species according to the different ecological type
- 21 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
Az ök iszen
erdőáll
őállományban végeztem, így az egyes
mintate
onlítása: A vizsgálat során az elegyesben 17, míg a
intaterületen gyű jtött fajok ökológiai
ológiai beosztás tekintetében az erdőlakó fajok domináltak, ami érhető, h
ományok éjszakai nagylepke együttesét vizsgáltam. Ezek közül legnagyobb számban a
silvicol, vagyis az általános erdőlakó fajok fordultak elő, melyek nem köthetők kifejezetten
egy erdőtípushoz sem (VARGA et al . 2004). Ezt követték a nemorális (üde lomberdei), és a
quercetális (tölgyeseket preferáló) fajok. Gyakoriak voltak továbbá az euryök (általánosan
elterjedt) fajok is. Említésre méltóak még a füzes és nyáras élőhelyeket előnyben részesítő, a
mezofil és nedvesebb magas kórósokat preferáló (altoherbosa), illetve a sztyep jellegű (lösz-,
homoki-, mész- és dolomitgyepek) társulásokat kedvelő fajok. Kis fajszámban előfordultak
különleges ökológiával rendelkező éjszakai lepkefajok is. Ilyenek a zuzmóevő, az avarevő
(detitrofág) és a gomba evő (fungivor) fajok.
A vizsgálatot 3 különböző típusú erd
rületeken gyű jtött éjszakai nagylepkék állatföldrajzi és ökológiai beosztása között
mutatkozott némi eltérés. Ebből a szempontból összehasonlításra kerültek: elegyes-bükkös
erdőállomány, bükkös-tölgyes erdőállomány és az elegyes-tölgyes erdőállomány. Az
összehasonlítást diagramokon ábrázoltam, ami a II. Mellékletben látható. Az állatföldrajzi és
ökológiai besorolásokat VARGA et al. (2004) munkája alapján végeztem.
Elegyes-bükkös erdőállományok
Állatföldrajzi beosztások összehas
bükkösben 19 különböző faunaelem került elő. Mindkét mintaterületen domináltak az
euroszibériai faunaelemek, melyek arány azonosnak mondható. Jelentős volt továbbá a bore-
kontinentális faunaelemek száma, de ezek aránya az elegyes erdőállományban közel 5%-al
magasabb. Harmadik leggyakoribbak voltak a holomediterrán elterjedésű fajok. Ezek aránya a
bükkösben nagyobb, 2,5%-al. Atlantomediterrán és pántrópikus faunaelemek nem fordultak
elő az elegyesben, a bükkösben pedig csak 1-1 faj.
Ökológiai beosztások összehasonlítása: A két m
besorolásuk szerint 39 különböző típusba tartoznak. Az elegyesben 34, a bükkösben pedig 35
eltér ő típusú ökológiai beosztással rendelkeznek a megfigyelt éjszakai nagylepkék.
Elsősorban silvicol fajok kerültek elő, ezt követték a nemorális és a quercetális fajok. Az
arányok mindhárom esetben közel azonosak voltak a két mintaterületen. Lejtősztyep, lápréti,
euryök-quercetális és arundifil fajok a bükkösben egyáltalán nem fordultak elő. Ezzel
- 22 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
ellentétben a sztyep-silvicol, sztyep-mezofil, sziklagyepi-sztyep, szegélycserjés és erdősztyep
fajok a két mintaterület közül csak a bükkösből kerültek elő. A sztyep jellegű és
szegélycserjés élőhelyeket preferáló fajok nem tipikus elemei egy bükkös erdőtársulásnak.
Ezek megléte valószínűleg annak köszönhető, hogy a növényzet alacsonyabb borítása és
fajszegénysége miatt a fény jobban tudott terjedni és az átrepülő fajok könnyebben kerültek a
csapdába. Ezen fajok aránya jelentéktelen, ezért nem befolyásolja hátrányosan a mintát.
Bükkös-tölgyes erdőállományok
Állatföldrajzi beosztások összehasonlítása: 21 különböző faunakomponens került elő a két
Ökológiai beosztások összehasonlítása: A bükkös erdőállományban 33, míg a tölgyes
Elegyes-tölgyes erdőállomány
Állatföldrajzi beosztások összehasonlítása: A két mintaterületen gyű jtött fajok 19 különböző
mintaterületr ől, erdőállományonként 19 (bükkös) és 16 (tölgyes). Az euroszibériai, boreo-
kontinentális és holomediterrán elterjedésű fajok voltak a leggyakoribban, melyek arányát
közel azonosnak találtam a két vizsgálati területen, az eltérés mindössze 1-1,5 %. Az
extramediterrán- (közép-) európai, holarktikus, pacifikus-japán, paleotrópusi mediterrán és
pántrópikus faunaelemek csak a bükkös erdőállományból, míg a mediterrán-xeromontán és
holomediterrán-turkesztáni faunaelemek kizárólag a tölgyes erdőállományból kerületek elő a
két mintaterület közül.
erdőállományban 34 különböző ökológiai beosztással rendelkeznek a gyű jtött éjszakai
nagylepkék. Mindkét esetben domináltak a silvicol, euryök, nemorális és quercetális fajok,
melyek aránya kis mértékben eltér. A silvicol fajok aránya 1,5%-al, a quercetális fajok aránya
3%-al magasabb a tölgyesben mint a bükkösben. A nemorális és euryök fajok aránya a
bükkösben volt magasabb 1,5%, illetve 2%-al. A bükk dominanciával rendelkező vizsgálati
területen nem kerültek a csapdába vaccinetális, sziklagyepi, nemorális-silvicol, lápréti és
euryök-quercetális fajok, míg a tölgyesből a szegélycserjés, mezofil-higrofil, lápréti-láperdeiés adventív fajok hiányoztak a vizsgálat szerint.
elterjedési típusba tartoznak (elegyes 17, tölgyes 15). Az előzőekhez hasonlóan domináltak az
euroszibériai, boreo-kontinentális és holomediterrán fajok. Az euroszibériai és holomditerrán
elterjedésű fajok arányában 1% (a tölgyes javára), míg a boreo-kontinentális fajok arányában
- 23 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
több mint 3% (az elegyes javára) eltérés mutatkozott a két er őállomány között.
Atlantomediterrán és mediterrán-xeromontán faunaelemek csak a tölgyesben,
extramediterrán- (közép-) európai, holarktikus, pacifikus-japán és paleotrópusi mediterrán
faunaelemek pedig csak az elegyesben fordultak elő a két mintaterület közül.
Ökológiai beosztások összehasonlítása: A két vizsgálati területen megfigyelt éjszakai
3.2 Az erdőállományok éjjeli nagylepke-faunájának fajgazdagsága, diverzitása
3.2.1 A fajgazdagság
n összesen 349 különböző éjszakai lepkefajt gyű jtöttem. A
legmag
nagylepkék ökológiai beosztásuk alapján 39 típusba sorolhatók. Az elegyes és tölgyes
erdőállományban egyaránt 34 különböző ökológiai besorolást állapítottam meg a gyű jtött
fajok alapján. Elsősorban silvicol, euryök, nemorális és quercetális fajokat figyeltem meg. A
silvicol és euryök fajok aránya közel azonos volt. A nemorális fajok az elegyes
erdőállományban (+ 2,4%), a quercetális fajok pedig a tölgyes erdőállományban (+ 2,7%)voltak többségben. A vaccinetális, sztyep-silvicol, sztyep-mezofil, sziklagyepi és nemorális-
silvicol fajok csak a tölgyesben, míg a mezofil-higrofil, lejtősztyep, lápréti-láperdei, arundifil
és adventív fajok csak az elegyesben fordultak elő a két mintaterület közül. Szembetűnő
továbbá a nyír-éger fajok nagyobb aránya az elegyes erdőállományban.
és dominanciaviszonyai
A vizsgálat sorá
asabb fajszámot, 249-et az elegyes erdőállományban detektáltam. Ettől kissé elmaradt
a bükkös erdőállományban gyű jtött fajok száma (240), míg a tölgyes erdőállományban jóval
kevesebb, 219 fajt gyű jtöttem, holott a Quercus fajokon (vagy azokon is) táplálkozó vagy
fejlődő herbivor rovarok száma magasabb, mint más fafajcsoportokat fogyasztó rovaroké. A
tölgyeken táplálkozó mintegy 630 ismert hazai rovarfaj közül 292 tartozik a lepkék rendjébe,
ezeknek pedig 32,3 %-a tölgyspecialista (CSÓKA 1998). A fajszám és a mintavételek
számának összefüggését a fajakkumulációs (fajtelítettségi) görbékkel a 6. ábrán
szemléltetem.
- 24 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
33
11 6
15 5
18 0
21 4 22 123 8
2 46 24 9
33
94
14 0
16 3
18 9
20 922 7
2 37 24 0
24
86
12 0
15 1
17 819 4 20 6
2 17 21 9
0
5 0
1 0 0
1 5 0
2 0 0
2 5 0
3 0 0
1 2 3 4 5 6 7 8 9
Mintaszám
F a j s z á m
Eleg ye s B ükk ö s T ölgy es
6. ábra: A vizsgált erdőállományok éjjeli nagylepkéinek fajakkumulációs görbéi
6. The sp xed stand,
A 4. ábra nemcsak azt mutatja be, hogyan nőtt a fajszám a mintaszámmal az egyes
erdőáll
mányok éjjeli nagylepke faunájának diverzitás értékei
állapíto
őállományok éjjeli nagylepkéinek ökológiai paraméterei és értékeik (S: a
Fig. ecies accumulation curves of macro moths from the sampled forest stands (red: mi
magenta: beech stand, blue: oak stand)
ományokban, hanem teszteli, hogy a mintavétel a megfelelő mintaszámmal történjen.
A vizsgálat elején ugyanis még jóval magasabb volt az újabb fajok előkerülésének mértéke,
de az utolsó mintavételezés felé közeledve ez a tendencia folyamatosan csökkent, mindhárom
állomány akkumulációs görbéje az aszimpótához közelít, ami azt bizonyítja, hogy a vizsgálat
eredményei megfelelő számú minta alapján lettek kiértékelve.
3.2.2 Az állo
A vizsgált erdőállományok diverzitását a gyű jtött éjszakai nagylepke fauna alapján
ttam meg. A diverzitás értékeket a Shannon, illetve a Simpson formula
felhasználásával számoltam ki. Megállapítottam továbbá a kiegyenlítettség
értékét is (1. táblázat).
1. táblázat: a vizsgált erdmintavételi területről kimutatott fajok száma, N: a mintavételi területről származó összes begyű jtött
egyedek száma, H’: Shannon diverzitás index értéke, J’: Pielou egyenletességi index értéke.
Table 1. The ecological parameters of the macro moth communities in the sampled forest stands and their
values (S: number of species recorded from the sampling areas, N: number of specimens collected in the
sampling areas, H’: Shannon diversity indices, J’: Pielou’s evenness indices).
Elegyes Bükkös Tölgyes
S 249 240 219
N
H’
2 3 14
0 0 0
6124,414
459,008
975,3644
,96041-D ,9722 ,9752J' 0,8 0,7314 0,8098
- 25 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
Az erdő ányok éjjeli nagylepke faunájának Shannon diverzitás értékekeit a
7. ábr verzitásaFig. 7. Shannon diver d stand, bükkös – beech
A vizsgált erdőállományokban m gfigyelt éjszakai nagylepkék Simpson
diverzi
itásaFig. 8. Simps d stand, bükkös – beech
állom
7. ábra szemlélteti.
a: A vizsgált erdőállományok éjszakai nagylepkéinek Shannon disity indices in the sampled forest stands (elegyes – mixe
stand, tölgyes – oak stand)
e
tásának értékei a 8. ábrán láthatók.
0,98
4,414
4,008
4,364
3,8
3,9
4
4,1
4,2
4,3
4,4
4,5
Elegyes Bükkös Tölgyes
Erdőállomány
S h a n n o n d i v e r z i t á s é r t é k e
0,9604
0,9752
0,9722
0,95
0,955
0,96
0,965
0,97
0,975
Elegyes Bükkös Tölgyes
Erdőállomány
S i m p s o
n d i v e r z i t á s é r t é k e
8. ábra: A vizsgált erdőállományok éjszakai nagylekéinek Simpson diverzon diversity indices in the sampled forest stands (elegyes – mixe
stand, tölgyes – oak stand)
- 26 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
Az ábrán is jól látható, hogy a bükkös állomány éjjeli nagylepkéinek Shannon és
Simpso
.2.3 Az állományok éjjeli nagylepkéinek eloszlása
A vizsgált erdőállományok diverzitás értékeinek közös tulajdonsága, hogy a
fajszám
9. ábra: A vizsgált erdőállományok éjszakai nagylepkéinek Pielou-félr kiegyenlítettségi indexeFig. 9. Pielou
n diverzitása is alacsonyabb, annak ellenére, hogy az itt gyű jtött lepkék egyedszáma a
legmagasabb, míg a kimutatott fajok száma a második legmagasabb volt. Ennek oka a minta
alacsony kiegyenlítettség értéke. A bükkösben a domináns fajok egyedszáma kiugróan magas
volt, így a minta kiegyenlítettsége elmaradt a többi állományból vett mintákéitól, ennek
következtében a diverzitás értéke is alacsonyabb. Az kiegyenlítettebb mintának köszönhető,
hogy a tölgyes állomány Shannon diverzitás értéke jóval magasabb, míg a Simpson diverzitás
értéke a legmagasabb, annak ellenére, hogy mind a fajszám, mind az egyedszám a
legalacsonyabb volt ebben az állományban.
3
mal és az egyenletességgel is növekednek (STANDOVÁR & PRIMACK 2001). A
mintaterületeken gyű jtött éjszakai nagylepke fajok számát korábban már ismertettem. A
vizsgálati területeken megfigyelt fajok eloszlását a Pielou-féle kiegyenlítettségi index
segítségével szemléltetem a 9. ábrán.
0,8
0,7314
0,68
0,7
0,72
0,74
0,76
0,78
0,8
Elegyes Bükkös Tölgyes
Erdőállomány
P i e l o u - f é l e k i e g y e n l i t e t s é g i i n d e x 0,80980,82
equability index in the sampled forest stands (elegyes – mixed stand, bükkös – beech stand,tölgyes – oak stand)
- 27 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
Az ábrán látható, hogy a bükkös erdőállomány kiegyenlítettsége jóval elmarad a másik
két mi
.2.4. Diverzitások összehasonlítása
Munkám egyik célja, hogy megismerjem, milyen különbségek fedezhetők fel a vizsgált
dőáll
2. táblázat: A vizsgált erdőállományok éjszakai nagylepke diverzitásainak összehasonlítása Hutchesonmódszerével
Table 2. Results (t-values) of comparison of Sh y (H) of the sampled forest stands (elegyes – mixed sta k stand)
ntaterületéhez képest. Ez vezetett az alacsonyabb diverzitás értékekhez. Pielou-féle
egyenletességi index szerint a tölgyes erdőállományban a legkiegyenlítettebb a gyű jtött fajok
eloszlása. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy az alacsonyabb fajszám ellenére a
diverzitások értéke hasonlóan magas, mint az elegyes erdőállományban.
3
er ományok éjszakai nagylepke diverzitása között. Ehhez nem elegendő megállapítani a
diverzitás értékeket és összevetni azokat. A diverzitások összehasonlítását a Hutcheson
módszer segítségével végeztem el. A kapott eredményeket a 2. táblázat tartalmazza.
(szignifikáns eltérés *P=0,1 szinten)annon diversit
nd, bükkös – beech stand, tölgyes – oa(significant difference at *P=0,01 level)
Elegyes Bükkös
Bükk sö 9,8945*
Tölgyes 1,3645 8,184*
Szignifikáns eltérés mutatkozott az elegyes-bükkös, illetve a tölgyes-bükkös
erdőáll
egfelelőségének ellenőrzéséhez, illetve további diverzitás
elemzé
ományok között, míg az elegyes és tölgyes erdőállomány diverzitása csak kis
mértékben különbözik egymástól.
A Hutchenson-féle t teszt m
sekhez a Rényi-féle diverzitás rendezés alkalmas. A módszer szerint egy közösség
akkor diverzebb a másiknál, ha a profilja a másiké fölött fut. Abban az estben, ha a diverzitás
profilok metszik egymást, az összehasonlított közösségeket diverzitás szempontjából nem
lehet rangsorolni. Összehasonlításra kerültek az elegyes-bükkös erdőállományok (10. ábra), a
bükkös-tölgyes erdőállományok (11. ábra) és az elegyes-tölgyes erdőállományok (12. ábra).
- 28 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
Fig. 10 stand
Fig. 1
0 0,4 0,8 1,2 1,6 2 2,4 2,8 3,2 3,6 4
Skálaparaméter
0
30
60
90
120
150
180
210
240
270
D i v e r z i t á s
10. ábra: Az elegyes és bükkös állományok diverzitási rendezése. Diversity profiles of the mixed forest stand and the beech forest
11. ábra: Az elegyes és tölgyes állományok diverzitási rendezése1. Diversity profiles of the mixed forest stand and the oak forest stand
00
0,4 0,8 1,2 1,6 2 2,4 2,8 3,2 3,6 4
Skálaparaméter
30 60 90
120 150 180 210 240 270
i t á s
D i v e r z
- 29 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
0 0,4 0,8 1,2 1,6 2 2,4 2,8 3,2 3,6 4
Skálaparaméter
0
30
60
90
120
150
180
210
240
270
D i v e r z i t á s
12. ábra: A tölgyes és a bükkös állományok diverzitási rendezéseFig. 1 tand
Az elegyes és bükkös erdőállomány esetében a diverzitás profilok nem metszik
egymás
bükkös erdőállományok egymáshoz képest
azonba
egvizsgáltam továbbá azt, hogyan változott a Shannon diverzitás értéke az egyes
minták
2. Diversity profiles of the oak forest stand and the beech forest s
t, így a rangsorolás lehetséges. Mivel az elegyes erdőállomány diverzitás profilja a
bükkösé felett fut, egyértelműen kijelenthető, hogy a gyű jtött éjszakai lepkék alapján az
elegyes erdő diverzitása magasabb a bükkösénél.
Az elegyes és tölgyes, illetve a tölgyes és
n nem rangsorolhatók, mivel diverzitás profiljuk metszi egymást.
M
ban a vizsgált erdőállományokban. Összesen 9 mintavételezést végeztem május
elejétől november közepéig. A Shannon diverzitás értékek alakulása a mintákban a 13. ábrán
látható.
- 30 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
0
0,5
1
1,5
2
2,5
3
3,5
4
1 2 3 4 5 6 7 8 9
Mintavétel
S h a n n o n d i v e r z i t á s é r t é k e
Elegyes Bükkös Tölgyes
13. ábra: Az egyes minták Shannon diverzitás értékeki a vizsgált erdőállományokban
Fig. 13 beech
Az elegyes erdőállományban 7, a bükkösben és a tölgyesben 1 mintavételezési
alkalom
önbség bebizonyosodjon, összehasonlítottam a nyári
és az ő
őállományok fajazonossági vizsgálata
Mintaterületnek 3 különböző típusú erdőállományt választottam, melyekben az
elsődleges különbség az állományalkotó f őfafaj. A vizsgálati területek éjszakai
. Shannon diversity indices of the sampled forest stands (green – mixed stand; orange –
stand; yelow – oak stand)
Shannon diverzitás értéke volt a legmagasabb. A 2. és a 6. mintavételezési idő pontok
közötti időszakban gyű jtött minták diverzitása magasabb volt, mint a többi minta diverzitása.
Ez az időszak a nyári aspektust fedi le.
Annak érdekében, hogy ez a kül
szi aspektust a vizsgált erdőállományokban, a gyű jtött éjszakai nagylepkék alapján.
Ehhez 3 nyári (június, július, augusztus) és 3 őszi (szeptember, október, november) minta
eredményeit használtam fel. Az összehasonlítást a Rényi-féle diverzitásrendezéssel végeztem.
Mindhárom erdőállomány esetében ugyanazt az egyértelmű eredményt kaptam. A nyári
aspektus az elvárásoknak megfelelően magasabb diverzitással rendelkezik a gyű jtött éjszakai
nagylepkék alapján. Az összehasonlító diagramok a III. Mellékletben tekinthetők meg.
3.2.5. Erd
- 31 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
lepkeközösségeinek hasonlóságának számszer űsítéséhez meghatároztam a Jaccard-féle
fajazonossági indexet. A kapott értékeket a 3. táblázatban ismertetem.
3.táblázat: A vizsgált erdőállományok Jaccard-féle fajazonossági értékei (%)Table 3. Jaccard similarity and distance indices (%) in the sampled forest stands (Elegyes – mixed stand;
Bükkös – beech stand; Tölgyes – oak stand)
Fajazonosság tekintetében a legnagyobb különbség az elegyes és a tölgyes
őállomány között adódott. Az elegyes és a bükkös erdőállomány fajazonosság tekintetében
mindös
őállományokban
gmutatja, hogy az egyes fajok egyedei hány százalékát képezik azadott m
ajok dominancia megoszlása a vizsgált erdőállományokban
e dominance values in the sampled forest stands (elegyes – mixed, bükkös – beech stand, tölgyes – oak stand)
ERDŐÁLLOMÁNY Elegyes Bükkös
Bükkös 58,17
Tölgyes 48,41 50,83
erd
sze 10%-ban tér el. Ennek oka valószínűleg, hogy mindkét mintaterület bükkös
klímában helyezkedik el, míg a tölgyes erdőállomány gyertyános-tölgyes klímában található.
3.2.3 Az éjjeli nagylepke fajok dominancia-viszonyai a vizsgálterd
Az egyes erdőállományokban gyű jtött lepke fajoknak a dominancia-viszonyait is
egvizsgáltam, ami memintaterületen gyű jtött összes faj egyedeinek (D%). Ez alapján a fajokat domináns,
szubdomináns, akcesszórius és rarus kategóriákba soroltam, melyek határértékei a
2.3 Statisztikai módszerek című fejezetben kerültek ismertetésre. Az egyes dominancia
kategóriák arányait a 4. táblázat szemlélteti, az erdőállományok domináns lepkefajai a
3. táblázatban találhatók.
4. táblázat: A f
Table 4. The distribution of th
elegyes bükkös tölgyes
Szubdomináns fajok 6 4 7
k
229 221 198
Akcesszórius fajo 12 10 12
Rarus fajok
Domináns fajok 2 5 2
- 32 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
A domináns fajok közül paea margatita egyetlen faj, amely mindhárom
intában 5% fölötti értéket ért el a Peribatodes rhomboidaria pedig csak a bükkös és a
ölgyes állományban volt domináns (5. táblázat). Mindkét faj hernyója lombos fákon polifág(VOJNITS
s –
a Cam ta az
m ,
t1980), csakúgy, mint a bükkös erdőállományban előforduló legtöbb domináns faj. A
domináns fajok közül összesen két faj hernyója fejlődik lágyszárúakon, az elegyes
állományban domináns Hypena proboscidalis lárvális tápnövénye a nagy csalán (Urtica
dioica) és egyéb csalánfélék (GOZMÁNY 1970), míg a vándorfaj Noctua interposita hernyója
polifág, amely mindenféle lágyszárú növényen kifejlődik (R ONKAY & R ONKAY 2006).
5. táblázat: A domináns éjjeli lepkefajok és százalékos értékeik (D%) a vizsgált erdőállományokban
Table 5. The dominant macro moth species and the values (D%) in the sampled forest stands (elegyemixed stand, bükkös – beech stand, tölgyes – oak stand)
Erdőállomány Faj D (%) Család
Hypena proboscidalis 10,282 NoctuidaeCampaea margaritata
Elegyes6,995 Geom
etridae
Noctua interposita 10,87 NoctuidaeCampaea margaritata 7,661 Geometridae
Peribatodes rhomboidarius 6,186 Geom ridaeolocasia coryli 6,128 Noctuidae
N
ükkös etC
Drymonia dodonea 6,042 otodontidae
B
Peribatodes rhomboidarius G
Tölgyesa
8,81 eometridaeCampaea margaritat 5,62 Geometridae
- 33 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
4. Konklúzió
A vizsgálat meger ősítette azt a hipotézist, miszerint a magasabb elegyarányú
éjjeli lepkéinek fajgazdagsága és diverzitása is magasabb. Biztosan ugyantu
erdő
állományok nem dtuk mire számítsunk, hiszen Magyarországon ilyen jellegű, vagy ehhez hasonló
vizsgálatot éjjeli nagylepkéken még nem végeztek. Úgy gondoltuk, hogy az elegyes állomány
közösségi és ökológiai mutatói magasabbak, míg a többi erdőállományé alacsonyabbak
lesznek. A kapott eredmények alátámasztották az elegyes erdőállománnyal szemben állított
hipotéziseinket, hiszen mind fajgazdagsága, mind diverzitás értékei magasabbak voltak, mint
a többi mintaterületé. Ez nagy valószínűséggel annak köszönhető, hogy a természetes
folyamatok er őteljesebben érvényesültek ebben az erdőállományban. A bükkös- és tölgyes
állományok között azonban nem várt eltérés mutatkozott a vizsgálat során. A tölgyes
állomány Shannon diverzitása alig maradt el az elegyes állományétól, a Simpson diverzitása
pedig magasabb volt. A Rényi-féle diverzitás rendezés szerint pedig diverzitás szempontjából
egymáshoz képest nem rangsorolható a két mintaterület. A tölgyes diverzitása az alacsonyabb
fajszám ellenére azért lehet magasabb, mert a fajszám és az egyedszám viszonya
kiegyenlítettebb, ellentétben a bükkössel, ahol több fajnál is kiugróan magas egyedszámmal
találkoztunk. A kapott eredmények alapján egyrészt megállapítható, hogy az éjszakai lepkék
jól alkalmazhatók a biológiai diverzitás indikátoraként, másrészt az eredmények alapján
ajánlható az elegyfajok magasabb számának és nagyobb elegyarányának alkalmazása a védett
és a Natura 2000 területeken lévő erdők diverzitásának fenntartása érdekében.
- 34 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
5. Összefoglalás
Munkám során 3 különböző erdőállomány diverzitását hasonlítottam össze az éjszakai
nagylepkék alapján. Mintaterületként a Soproni-hegyvidék Ház-oldal elnevezésű tájegységén
található elegyes-, egy Hermes település közelében lévő bükkös- és a Fáber-rét mellettitölgyes erdőállományt jelöltem ki. Mintavételezési módszerként fénycsapdást gyű jtést
választottam, melyet hordozható fénycsapdákkal valósítottam meg (vödörcsapda). A
gyű jtőeszközök fényforrása 12 V-os UV fényű lámpa, mely akkumulátorról működtethető.
Annak érdekében, hogy a gyű jtött anyag reprezentatív legyen, négy egymást követő éjszakán
folyt a gyű jtés, erdőállományonként 2 vödörcsapda felhasználásával. Összesen 9
mintavételezést végeztem, 36 terepi éjszaka (kumulált érték 108 éjszaka) alatt 348 faj, 8046
egyede lett begyű jtve és meghatározva. A legtöbb faj 249, az elegyes állományból került elő,ezt követte a bükkös 240, illetve a tölgyes 219 fajjal. Előkerültek a Sopron környéki
lepkefaunára tekintve új fajok is. Ezek a következők: Eulithis prunata, Hadena albimacula és
Xestia sextrigata. A vizsgálat során védett, illetve kiemelt természetvédelmi jelentőségű
fajokat is megfigyeltünk: Leucodonta bicoloria, Pheosia gnoma, Perconia strigillaria,
Apamea syriaca tallosi, Catocala fraxini, Hydria undulata. Egyetlen adventív éjszakai
lepkefaj került elő a mintavételezések során, az Antheraea yamamai. Az egyes
erdő
állományokat a gyű jtött éjszakai nagylepke fajok taxondiverzitása alapján is
összehasonlítottam, melyet a Shannon formula, a Simpson formula, a Hutchenson féle t-próba
és a Rényi-féle diverzitás rendezés felhasználásával is elvégeztem. A Shannon diverzitás
értéke az elegyes erdőállományban volt a legmagasabb. Ezt követte kis különbséggel a
tölgyes-, illetve feltűnően alacsonyabb diverzitás értékkel a bükkös erdőállomány. A Simpson
diverzitás tekintetében a tölgyes erdőállomány kicsivel megelőzte az elegyes erdőállományt,
míg a bükkös diverzitása szintén alacsony volt. Hogy összehasonlítsam a mintaterületeket
diverzitás szempontjából, a Hutchenson féle t-próbát alkalmaztam. Szignifikáns eltérés az
elegyeb-bükkös, illetve a tölgyes bükkös erdőállományok között mutatkozott. A Hutchenson
féle t-próba ellenőrzése és további diverzitás elemzések érdekében elvégeztem a vizsgálati
területek diverzitás rendezését a Rényi-féle módszerrel. E szerint az elegyes erdőállomány
éjszakai nagylepke diverzitása magasabb, mint a bükkösé, illetve az elegyes-tölgyes és a
tölgyes-bükkös erdőállományok nem rangsorolhatók egymáshoz képest. Összevetettem a
mintavételi területeket fajazonosság szempontjából is. Legnagyobb eltérés az elegyes és
tölgyes erdőállomány között volt, míg a legkisebb a bükkös és az elegyes erdőállomány
között. Kiszámoltam az erdőállományonként gyű jtött fajok dominancia viszonyait, majd a
- 35 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
kapott értékek alapján 4 kategóriába soroltam őket: domináns, szubdomináns, akcesszórius,
illetve rarus fajok. A domináns fajok magasabb száma hozzájárul a kiegyenlítettség és ezáltal
a diverzitás értékének csökkenéséhez. Ezt alátámasztja a domináns fajok száma a különböző
mintaterületeken: elegyes 2 faj, bükkös 5 faj, tölgyes 2 faj. A kapott eredmények alapján
er őteljesen valószínűsíthető, hogy különböző erdőállományok diverzitása összehasonlítható
az éjszakai nagylepkék alapján is, a dolgozatban leírt módszerrel. A vizsgálat során
nyilvánvalóvá vált, hogy az elegyes erdő ben magasabb az éjszakai nagylepkék fajgazdagsága
és a diverzitása is, mint az egy f őfafaj által dominált erdőállományokban, még abban az
esetben is, ha a f őfafaj hazai tölgy, és mint ismert, a tölgyeken él a legtöbb herbivor rovarfaj.
Emiatt ajánlott a hazai erdők őshonos fafajokkal történő nagyobb mérték ű elegyítése a
fajgazdagság és a biológiai sokféleség fenntartása érdekében.
- 36 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
Summary
Species richness and diversity of larger moths have been compared in three forest types in the
Sopron Mountains (NW Hungary). One old stand dominated by Sesslie Oak (Quercus
petraea), an unmixed European Beech ( Fagus sylvatica) stand and a mixed forest with several
indigenous species have constituted the sampling areas. The selected sampling method was
light trapping with portable ultraviolet lamp, which works from a 12 V gel battery source. To
ensure that that sampling will collect representative data we have decided to use two light
traps in each sampling area, and four consecutive sub-samples (four nights) constituted one
sample. The samples were tested by calculating species accumulation curves. During nine
sampling periods and 36 field nights (108 cumulative field nights) a total number of 8046
macro moth specimens have been collected belonging to 348 species. The highest number of species have been identified from the mixed forest stand (249 species) followed by the beech
forest (240 species) and the oak forest stand (219 species). Three species have been recorded
new to the Sopron Mountains: Eulithis prunata, Hadena albimacula, Xestia sextrigata;
records of species with conservation interest have also been found: Leucodonta bicoloria,
Perconia strigillaria, Apamea syriaca tallosi, Pheosia gnoma, Catocala fraxini, Hydria
undulata. One adventive species has been recorded: Antheraea yamamai .
Diversity indices of macro moths in the three forest stands have been compared usingShannon-formula, Simpson-formula, comparison of Shannon diversity (t-values) (H) and
diversity profiles. The mixed forest holds the highest Shannon diversity of macro moths,
followed by the oak forest, while the beech stand has a significantly lower diversity due to
low evenness. According to the Simpson diversity, the oak forest has got the highest diversity
of macro moth. Comparsion of Shannon diversity (t-values) resulted in the followings: there
is a significant difference between the mixed and beech forest stands. I used audit analysis at
the t-values, with diversity profiles. According to this method, the mixed forest stand has gothigher diversity of macro moth, than the beech forest stand. The mixed-oak stands and the
beech-oak stands diversity aren’t comparable. The similarity amd distances indices have got
the next consequents: the highest similarity of macro moth was found between the mixed and
beech forest stands. The highest distances was between the mixed and oak forest stands. The
recorded species have also been classified by abundance in all samples into the following
categories: dominant, sub-dominant, occasional and rare. The number of dominant species
contributes in the diversity index with the extenuation of evenness, which is also reflected in
the results of dominant species in the samples: mixed forest - 2 species, oak stand - 2 species,
- 37 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
beech stand – 5 species. From the results of our survey, it is deducible, that the species
richness and diversity of macro moths in a nature-close mixed forest is significantly higher,
than in other forest stands, dominated by a selected tree species by the forest management
practices, even, if the main stand is a native oak species, known to host the highest diversity
of insects and therefore it is recommended to increase the diversity of indigenous forest tree
species in forest stands to support biodiversity in the Hungarian forests.
- 38 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
Köszönetnyilvánítás
Köszönetemet fejezem ki LAKATOS Ferencnek, aki hasznos tanácsokkal látott el a dolgozat
elkészítéséhez. A gyű jtésekben K ECSKEMÉTI Gergő és NÉMETH Tamás Márton nyújtott
alkalmi segítséget, továbbá K NÁBEL Norbert, akire bátran számíthattam bármikor, ha segítség
kellett a csapdák kihelyezéséhez, vagy összegyű jtéséhez. (egyszer még defektet is kapott
miattam). A gyű jtőeszközök elkészítése SZEGEDI Balázs nevéhez köthető, aki akkor is
rendelkezésemre állt, ha javításra szorult egy-egy lámpa. A botanikai felmérésben TÓTH
Viktória volt segítségemre. Köszönet az Erdőművelési és Erdővédelmi Intézetnek, hogy
rendelkezésemre bocsátotta a megfelelő mennyiségű ölőszert. A térképekért és a statisztikai
kiértékeléssel kapcsolatos nélkülözhetetlen tanácsokért WINKLER Dánielnek lehetek hálás. A
munka nagy költségeket követelt. A Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kara általmeghirdetett Tudományos Diákköri Munka támogatásával kapcsolatos pályázat révén
kiadásaimat csökkenteni tudtam, amiért szintén köszönettel tartozok. A nyári hónapokban a
Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet biztosított szálláslehetőséget a
Hidegvíz-völgyben található kutatóházban.
- 39 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
Irodalomjegyzék
ABAFI-AIGNER , L. (1907): Magyarország lepkéi. – Természettudományi Könyvkiadó-
Vállalat, Budapest, 174 pp. + 51 tábla.
CSÓKA GY. (1998): A Magyarországon honos tölgyek herbivor rovaregyüttese. – Erdészeti
Kutatások 88: 311-318.
DANSZKY I. szerk. (1963): Magyarország erdőgazdasági tájainak erdőfelújítási, erdőtelepítési
irányelvei és eljárásai – Nyugat-Dunántúl Erdőgazdasági Tájcsoport. Mezőgazdasági
Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat, Budapest, 557 pp.
GOZMÁNY L (1970): Bagolylepkék I. Noctuidae I. – Magyarország Állatvilága (Fauna
Hungariae), XVI. (11). – Akadémiai Kiadó, Budapest, 151 pp.
GYULAI P., LÁSZLÓ M. GY., R ONKAY L., SZABÓKY CS., & VARGA Z. (2001): Újabb adatok aXestia sextrigata (Haworth, 1809) magyarországi elterjedéséhez – Folia Entomologica
Hungarica 62: 393–396.
HAMMER , Ř ., HARPER , D. A. T. & R YAN, P. D. (2001): PAST Paleontological Statistics
Software Package for Education and Data Analysis – Palaeontologia Electronica 4(1):
9 pp.
HORVÁTH B. (2007): Faunisztikai és rajzásbiológiai vizsgálatok a Soproni Botanikus Kert
éjjeli nagylepkéir ől (kézirat). – Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron, Szakdolgozat,81 pp.
HORVÁTH B. (2007): Adatok a Soproni botanikuskert lepkéir ől. TDK dolgozat, Nyugat-
magyarországi Egyetem, Sopron, 30 pp.
HUTCHESON K. (1970): A test for comparing diversities based on the Shannon formula.
Journal of Theor. Biology 29: 151-154.
ISSEKUTZ, L. (1971): Die Schmetterlingsfauna des südlichen Burgenlandes. 1. Teil.
Macrolepidoptera. – Wissenschafliche Arbeiten aus dem Burgenland 46: 1–165.JACCARD, P. (1901) Étude comparative de la distribution florale dans une portion des Alpes et
des Jura. Bulletin del la Société Vaudoise des Sciences Naturelles 37: 547-579.
JEANNERET, P. H., SCHÜPBACH, B. & LUKA H. (2003): Quantifying the impact of landscape
and habitat features on biodiversity in cultivated landscapes – Agriculture, Ecosystems &
Environment 98/1-3: 311–320.
K ASY, F (1965): Zur kenntnis der schmetterlingsfauna des Östlichen Neusiedlersee-gebietes –
Wissenschafliche Arbeiten aus dem Burgenland 34: 75–211.
- 40 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
K ÖM (2001): 13/2001. (V. 9.) miniszteri rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és
állatfajokról, a fokozottan védett barlangok körér ől, valamint az Európai Közösségben
természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételér ől –
Környezetvédelmi Minisztérium, Budapest.
K VVM (2004): 275/2004. (X.8.) Kormány rendelet az európai közösségi jelentőségű
természetvédelmi rendeltetésű területekr ől – Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium,
Budapest.
LARSEN, T. B. (1996): Butterflies as indicator species in Africa – Tropical Lepidoptera News
3: 1–4.
LEGÁNY A. (1982): Diverzitás alkalmazása a madártani vizsgálatokban. – In: K ÁRPÁTI, L.
(szerk.): A Magyar Madártani Egyesület Tudományos Ülése I. – Erdészeti és Faipari
Egyetem, Sopron, 146–148.
LESKÓ K. & AMBRUS A. (1998): Sopron környékének nagylepkefaunája fénycsapdás
gyű jtések alapján. Erdészeti Kutatások 88: 273–304.
LESKÓ K. & SZABÓKY CS. (2003): Az Erdővédelmi Figyelő-Jelzőszolgálat Rendszer története
1961-2003. – Erdészeti Tudományos Intézet, Budapest 60 pp.
MAROSI S. & SOMOGYI S. szerk. (1990): Magyarország kistájainak katasztere I-II. – MTA
Földrajztudományi Kutató Intézet (szerk). Budapest. 1023 pp.
MOSKÁT, CS. (1988): Breeding bird community and vegetation structure in a beech forest in
the Pilis Mountains, Northern Hungary. – Aquila 95: 105–112.
NOWINSZKY L. (2003): A Fénycsapdázás kézikönyve. – Savaria University Press,
Szombathely. 272 pp.
NOWINSZKY L. (2007): A Jermy típusú fénycsapda gyű jtési távolsága fényszennyezett
környezetben. – Növényvédelem 43: 31–36.
OEA (1994): Országos Erdészeti Adattár - Állami Erdészeti Szolgálat
PATIL, G. P. & TAILLIE, C. (1979): An overwiev of diversity. In: Grassle, J. F., Patil, G. P.,
Smith, W. & Taillie, C. (eds.): Ecological diversity in Theory and Practice.
International Cooperative Publishing House, Fairland, Maryland, 3–27.
PIELOU, E. C. (1966): The measurement of diversity in different types of biological collection
– Journal of Theorethical Biology 13: 131–144.
R ÉNYI, A. (1961): On mesaure of entropy and information. In: Neyman, J. (ed.): Proceedings
of the 4th Berkley Symposium on Mathematical Statistics and Probablity. University
of California Press, Berkley. 547–561.
- 41 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
R ONKAY L. (1997): Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, Lepkék VII. füzet.– Magyar
Természettudományi Múzeum, Budapest 71 pp.
R ONKAY G. & R ONKAY L. (2006): A magyarországi csuklyás-, Szegf ű-, és földibaglyok
atlasza. – Natura Somogyiensis 8. Kaposvár, 416 pp. + 3 színes tábla.
SÁFIÁN SZ. (2002): A Soproni-hegyvidék nyíreseinek nagylepkéi és természetvédelmi
jelentőségük. – Konferencia a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén folyó kutatások
eredményeir ől, Sarród.
SÁFIÁN SZ. (2007): A lepkekutatás múltja és jövő je a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén –
I. Madártani Kongresszus, Fertőújlak
SÁFIÁN SZ., DR . HADARICS T., SZEGEDI B. & HORVÁTH Á. (2006): Ritka lepkefajok
(Lepidoptera) előfordulási adatai egy Fertőrákos melletti mészk ő bányából – Szélkiáltó 12:
28–32.
SÁFIÁN SZ. & SZEGEDI B. (2008): A behurcolt tölgy-selyemlepke ( Antheraea yamamai
Guérin-Méneville, 1861) (Saturniidae: Lepidoptera) megjelenése a Soproni-hegyvidéken
– Szélkiáltó 13: 29.
SÁFIÁN SZ., AMBRUS A. & HORVÁTH B. (in press): Új fajok Sopron környékének éjjeli
nagylepkefaunájában (Lepidoptera: Macroheterocera) – Praenorica Folia Historico-
Naturalia
SETTELE, J., R EINART, F. & K ÜHN, E (2008): Butterflies as indicators of biodiversity – Future
of butterflies in Europe II. – Dutch Butterfly Conservation (De Vlinderstichting),
Wageningen, Holland
SHANNON, C. E. & WEAVER , W. (1949): The mathematical theory of communication.
University of Illionis Press, Urbana, Illionis
SZEŐKE K. (1992): A Xestia sextrigata (Haworth, 1809) előfordulása Magyarországon
(Lepidoptera, Noctuidae) – Folia Entomologica Hungarica 53: 256.
STANDOVÁR T. (2000): A természetes és a kezelt erdők f ő bb különbségei – In: FRANK , T.
(szerk.) Természet – Erdő – Gazdálkodás – Magyar Madártani Egyesület, Pro Silva
Hungaria Egyesület, Eger 26–37.
STANDOVÁR T. & PRIMACK , R. B. (2001): A természetvédelmi biológia alapjai. Nemzeti
Tankönyvkiadó, Budapest 542 pp.
SZMORAD F., CSÉPÁNYI P., CSÓKA GY., FRANK N., ILONCZAI Z. & K OVÁCS T. (2002): A
fafajok és az egyenletesség szerepe erdeinkben. Erdészeti lapok CXXXVII. 2: 57–60.
- 42 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
TAMÁS J. (2001): A Soproni hegyvidéki erdők történelmi fejlődése, tájleírásai a fafaj,
elegyarány és korosztály viszonylatában napjainkig (1955) (kézirat) – In: BARTHA D.
(szerk.) Erdészeti Közlemények L. 133 pp.
TÓTMÉRÉSZ B. (1997): Diverzitási rendezések. Scientia Kiadó, Budapest 98 pp.
TUDOR , O., DENNIS, R. L. H., GREATOREX-DAVIES, J. N. & SPARKS, T. H. (2004): Flower
preferences of woodland butterflies in the UK: nectaring specialists are species of
conservation concern - Biological Conservation 119/3: 397–403.
UHERKOVICH Á. (1984): Jelenkori terjedési jelenségek Dél-dunántúli nagylepkéknél
(Lepidoptera) – Állattani Közlemények 71: 165–175.
VANCLAY, J. K. (2004): Indicator groups and faunal richness in FBMIS Volume 1. –
http://www.fbmis.info/A/4_2_VanclayJ_1
VARGA Z. (1990): Lepkék (Lepidoptera) rendje. – In: R AKONCZAY Z. (szerk.): Vörös könyv.
A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény és állatfajok. Akadémia Kiadó,
Budapest. 188–244.
VARGA Z., R ONKAY L., BÁLINT ZS., LÁSZLÓ M. GY. & PEREGOVITS L. (2004): A magyar
állatvilág fajjegyzéke – 3. kötet, Nagylepkék . Magyar Természettudományi Múzeum,
Budapest, 111 pp.
VOJNITS A. (1980): Araszolólepkék I. Geometridae I. – Magyarország Állatvilága (Fauna
Hungariae), XVI. (8.). Akadémiai Kiadó, Budapest, 157 pp.
VOJNITS A., UHERKOVICH Á., R ONKAY L. & PEREGOVITS L. 1991: Medvelepkék, szenderek
és szövőlepkék. Arctiidae, Sphingidae et Bombyces. – Magyarország Állatvilága (Fauna
Hungariae), XVI. (10). – Akadémiai Kiadó, Budapest, 243 pp.
WINKLER D. (2005): Ecological succession of breeding bird communities in deciduous andconiferous forests in the Sopron Mountains, Hungary. Acta silvatica & LignariaHungarica 1: 49-58.
- 43 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
ÁBRAJEGYZÉK
1. ábra: A mintaterületek elhelyezkedése a Soproni-hegyvidék területén………………...- 6 - 2. ábra: A mintavételezés id ő pontjai……………………………………………………..- 10 -
3. ábra: A hordozható vödörcsapda telepítése…………………………………………...- 10 -
4. ábra: Az összes gyű jtött faj állatföldrajzi beosztásának egymáshoz viszonyított
aránya …………………………………………………………………………....- 20 -
5. ábra: Az összes gyű jtött faj ökológiai beosztásának egymáshoz viszonyított aránya... - 21 -
6. ábra: A vizsgált erd ő állományok éjjeli nagylepkéinek fajakkumulációs görbéi….…...- 25 -
7. ábra: A vizsgált erd ő állományok éjszakai nagylepkéinek Shannon diverzitása………- 26 -
8. ábra: A vizsgált erd ő állományok éjszakai nagylekéinek Simpson diverzitása..............- 26 -
9. ábra: A vizsgált erd ő állományok éjszakai nagylepkéinek Pielou-fél kiegyenlítettségi
index………………………………………………………………………..……..- 27 -
10. ábra: Az elegyes és bükkös állományok diverzitási rendezése…………………….....- 29 -
11. ábra: Az elegyes és tölgyes állományok diverzitási rendezése…………………...…..- 29 -
12. ábra: A tölgyes és a bükkös állományok diverzitási rendezése………………..……..- 30 -
13. ábra: Az egyes minták Shannon diverzitás értékeki a vizsgált erd ő állományokban…- 31 -
- 44 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
TÁBLÁZATJEGYZÉK
1. táblázat: A vizsgált erd ő állományok éjjeli nagylepkéinek ökológiai paraméterei és
értékeik …………………………………………………………………………....- 25 -
2. táblázat: A vizsgált erd ő állományok éjszakai nagylepke diverzitásainak összehasonlítása Hutcheson módszerével ………………………………………………………..…- 28 -
3. táblázat: A vizsgált erd ő állományok Jaccard-féle fajazonossági értékei (%)……...…- 32 -
4. táblázat: A fajok dominancia megoszlása a vizsgált erd ő állományokban……………- 32 -
5. táblázat: A domináns éjjeli lepkefajok és százalékos értékeik (D%) a vizsgált
erdőállományokban……………………………………………………………….- 33 -
- 45 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
Mellékletek – Appendices
I. melléklet - A kimutatott lepkefajok listája az egyes mintaterületekből, a gyű jtött
egyedszámmal.
II/1. melléklet - A vizsgált erdőállományok összehasonlítása a gyű jtött éjszakai nagylepkék
állatföldrajzi beosztása alapján.
II/2. melléklet - A vizsgált erdőállományok összehasonlítása a gyű jtött éjszakai nagylepkék
ökológiai beosztása alapján.
III. melléklet - A nyári és őszi aspektus éjszakai nagylepke diverzitásának összehasonlítása a
vizsgált erdőállományokban, a Rényi-féle diverzitás rendezés segítségével.IV/1. melléklet - A csapdák elhelyezkedése a mintaterületeken.
IV/2. melléklet - A mintaterületek fényképdokumentációja.
- 46 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
I. melléklet
A kimutatott lepkefajok listája az egyes mintaterületekből, a gyű jtött egyedszámmalThe checklist of macro moths from the sampled areas and the number of recorded specimens (elegyes –
mixed stand, bükkös – beech stand, tölgyes – oak stand) Faj Elegyes Bükkös Tölgyes
Lasiocampidae Dendrolimus pini (Linnaeus, 1758) 8 0 1Macrothylacia rubi (Linneaus, 1758) 2 0 0
Phyllodesma tremulifolia (Linnaeus, 1758) 0 0 8Trichiura crataegi (Linnaeus, 1758) 0 2 0Sphingidae
Agrius convolvuli (Linnaeus, 1758) 1 0 0 Hyloicus pinastri (Linnaeus, 1758) 23 27 7 Laothoe populi (Linnaeus, 1758) 6 10 2Smerinthus ocellatus (Linnaeus, 1758) 1 1 1
Deilephila elpenor (Linnaeus, 1758) 4 0 0 Deilephila porcellus (Linnaeus, 1758) 0 0 3Saturniidae
Antheraea yamamai (Guérin-Méveville, 1861) 1 3 0Drepanidae
Drepana falcataria (Linnaeus, 1758) 6 2 1 Falcaria lacertinaria (Linnaeus, 1758) 2 0 0Sabra harpagula (Esper, 1786) 0 0 1Watsonalla binaria (Hufnagel, 1767) 1 8 10Watsonalla cultraria (Fabricius, 1775) 13 167 0ThyatiridaeCymatophorima diluta ([Denis & Schiffermüller], 1775) 2 0 0
Habrosyne pyritoides (Hufnagel, 1767) 0 0 2Ochropacha duplaris (Linnaeus, 1758) 3 0 0Tethea or ([Denis & Schiffermüller], 1775) 1 12 6Thyatira batis (Linnaeus, 1758) 4 6 7GeometridaeScotopteryx mucronata (Scopoli, 1763) 0 1 1Scotopteryx luridata (Hufnagel, 1767) 0 1 1Scotopteryx chenopodiata (Linnaeus, 1758) 2 2 0Catarhoe cuculata (Hufnagel, 1767) 0 0 1Catarhoe rubidata ([Denis & Schiffermüller], 1775) 1 1 0Camptogramma bilineata (Linnaeus, 1758) 11 25 15
Xanthorhoe fluctuata (Linneaus, 1758) 3 3 0 Xanthorhoe spadicearia ([Denis & Schiffermüller], 1775) 4 1 0 Xanthorhoe ferrugata (Clerck, 1759) 2 0 1 Xanthorhoe biriviata (Borkhausen, 1794) 1 2 0 Xanthorhoe designata (Hufnagel, 1767) 3 2 0 Xanthorhoe quadrifasciata (Cleck, 1759) 0 0 2 Euphyia biangulata (Haworth, 1809) 1 3 34 Euphyia unangulata (Haworth, 1809) 2 2 0 Epirrhoe galiata ([Denis & Schiffermüller], 1775) 0 1 0 Epirrhoe rivata (Hübner, 1813) 1 3 2 Epirrhoe alternata (Müller, 1764) 18 26 41
Mesoleuca albicillata (Linnaeus, 1758) 4 1 1
- 47 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
Faj Elegyes Bükkös Tölgyes
Hydriomena furcata (Thunberg, 1784) 0 5 0Colostygia olivata ([Denis & Schiffermüller], 1775) 24 63 1Colostygia pectinataria (Knoch, 1781) 59 37 7
Electrophaes corylata (Thunberg, 1792) 1 0 1Chloroclysta siterata (Hufnagel, 1767) 2 2 0
Dysstroma truncata (Hufnagel, 1767) 10 5 0Cidaria fulvata (Forster, 1771) 0 1 1Thera variata ([Denis & Schiffermüller], 1775) 12 10 1Thera britannica (Turner, 1925) 9 7 2
Eustroma reticulatum ([Denis & Schiffermüller], 1775) 3 0 0 Eulithis prunata (Linneaus, 1758) 0 0 1 Eulithis pyraliata ([Denis & Schiffermüller], 1775) 11 7 12 Ecliptopera silaceata ([Denis & Schiffermüller], 1775) 4 2 0Cosmorhoe ocellata (Linneaus, 1758) 3 2 7
Lampropteryx suffumata ([Denis & Schiffermüller], 1775) 5 16 0 Asthena albulata (Hufnagel, 1767) 6 1 7 Euchoeca nebulata (Scopoli, 1763) 1 0 0 Hydrelia flammeolaria ([Denis & Schiffermüller], 1775) 0 0 1 Philereme vetulata ([Denis & Schiffermüller], 1775) 0 1 0 Philereme transversata (Hufnagel, 1767) 0 1 0 Hydria undulata (Linnaeus, 1758) 0 1 0Triphosa dubitata (Linnaeus, 1758) 1 0 0
Pareulype berberata ([Denis & Schiffermüller], 1775) 0 0 1 Horisme vitalbata ([Denis & Schiffermüller], 1775) 2 0 0 Horisme corticata (Treitschke, 1835) 0 1 0
Melanthria procellata ([Denis & Schiffermüller], 1775) 2 40 0 Perizoma alchemillata (Stephens, 1831) 5 2 3Chloroclystis v-ata (Haworth, 1809) 3 1 1
Pasiphila chloerata (Mabille, 1870) 0 1 0 Eupithecia sp. (Curtis, 1825) 6 12 8 Eupithecia pyreneata (Mabille, 1871) 1 0 0 Eupithecia tantillaria (Boisduval, 1840) 2 12 0 Eupithecia icterata (de Villers, 1789) 0 1 1 Aplocera plagiata (Stephens, 1827) 5 5 22 Idaea muricata (Hufnagel, 1767) 0 0 1 Idea moniliata ([Denis & Schiffermüller], 1775) 1 0 0 Idaea biselata (Hufnagel, 1767) 0 2 0 Idaea fuscovenosa (Goeze, 1781) 1 0 0 Idaea dimidiata (Hufnagel, 1767) 2 0 0 Idaea subsericeata (Haworth, 1809) 1 0 0 Idaea trigeminata (Haworth, 1809) 5 1 5 Idaea emarginata (Linneaus, 1758) 2 0 0 Idaea aversata (Linnaeus, 1758) 16 29 12 Idaea degeneraria (Hübner, 1799) 9 4 19 Idaea deversaria (Herrich-Schäffer, 1847) 21 14 74Scopula immorata (Linneaus, 1758) 0 1 4Scopula nigropunctata (Hufnagel, 1767) 0 0 2
- 48 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
Faj Elegyes Bükkös Tölgyes
Scopula virgulata ([Denis & Schiffermüller], 1775) 0 0 2Scopula marginepunctata (Goeze, 1781) 0 1 1Scopula floslactata (Haworth, 1809) 1 0 2
Rhodostrophia vibicaria (Clerck, 1759) 3 1 3Cyclophora annulata (Schulze, 1775) 3 1 0Cyclophora puppillaria (Hübner, 1799) 0 0 1Cyclophora ruficiliaria (Herrich-Schäffer, 1855) 0 0 3Cyclophora porata (Linneaus, 1767) 4 0 16Cyclophora quercimontaria (Bastelberger, 1897) 0 1 1Cyclophora punctaria (Linneaus, 1758) 4 4 2Cyclophora linearia (Hübner, 1799) 7 42 7Timandra comae (Schmidt, 1931) 13 3 3
Pseudoterpna pruinata (Hufnagel, 1767) 0 0 1Geometra papilionaria (Linnaeus, 1758) 1 0 0
Thetidia smaragdaria (Fabricius, 1787) 1 0 0 Jodis lactearia (Linnaeus, 1758) 1 0 0 Hemithea aestivaria (Hübner, 1789) 2 0 1 Lomaspilis marginata (Linneaus, 1758) 1 7 5 Ligdia adustata ([Denis & Schiffermüller], 1775) 8 3 13 Lomographa bimaculata (Fabricius, 1775) 3 6 1 Lomographa temerata ([Denis & Schiffermüller], 1775) 2 0 2Cabera pusaria (Linnaeus, 1758) 5 3 2Cabera exanthemata (Scopoli, 1763) 19 11 12
Ennomos autumnaria (Werneburg, 1859) 7 0 0 Ennomos quercinaria (Hufnagel, 1767) 18 33 15
Selenia dentaria (Fabricius, 1775) 2 0 1Selenia lunularia (Hübner, 1788) 3 3 5Selenia tetralunaria (Hufnagel, 1767) 8 12 0Odontopera bidentata (Clerck, 1759) 2 4 1Crocallis elinguaria (Linneaus, 1758) 4 2 4Opistograptis luteolata (Linneaus, 1758) 0 0 1
Plagodis pulveraria (Linneaus, 1758) 7 3 2 Plagodis dolabraria (Linneaus, 1767) 5 26 2Cepphis advenaria (Hübner, 1790) 2 0 0
Epione repandaria (Hufnagel, 1767) 0 2 0 Apeira syringaria (Linneaus, 1758) 0 1 1 Puengeleria capreolaria ([Denis & Schiffermüller], 1775) 1 0 0 Hylaea fasciaria ( Linneaus, 1758) 2 8 1Campaea margaritata (Linneaus, 1767) 183 265 111
Lithina chlorosata (Scopoli, 1763) 1 0 0Semiothisa notata (Linneaus, 1758) 11 1 2Semiothisa alternata ([Denis & Schiffermüller], 1775) 1 0 0Semiothisa signaria (Hübner, 1809) 1 0 0Semiothisa liturata (Clerck, 1759) 8 14 1Semiothisa clathrata (Linneaus, 1758) 0 1 1
Perconia strigillaria (Hübner, 1787) 7 6 8Siona lineata (Scopoli, 1763) 1 0 4
- 49 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
Faj Elegyes Bükkös TölgyesCharissa obscurata ([Denis & Schiffermüller], 1775) 0 1 0
Angerona prunaria (Linnaeus, 1758) 0 2 0
Bupalus piniarius (Linnaeus, 1758) 4 0 1 Peribatodes rhomboidarius ([Denis & Schiffermüller], 1775) 82 213 174 Alcis repandata (Linnaeus, 1758) 14 14 1 Alcis bastelbergeri (Hirschke, 1908) 2 6 1 Hypomecis roboraria ([Denis & Schiffermüller], 1775) 27 53 50 Hypomecis punctinalis (Scopoli, 1763) 30 15 15 Fagivorina arenaria (Hufnagel, 1767) 0 13 0 Paradarisa consonaria (Hübner, 1799) 1 3 1 Parectropis similaria (Hufnagel, 1767) 1 0 0 Aethalura punctulata ([Denis & Schiffermüller], 1775) 3 6 1 Ectropis crepuscularia ([Denis & Schiffermüller], 1775) 34 8 6
Biston betularius (Linnaeus, 1758) 1 2 0 Lycia hirtaria (Clerck, 1759) 1 0 0NotodontidaeCerura vinula (Linneaus, 1758) 1 0 0Clostera anachoreta ([Denis & Schiffermüller], 1775) 1 0 0Clostera anastomosis (Linneaus, 1758) 1 0 0Clostera curtula (Linneaus, 1758) 0 0 1Clostera pigra (Linneaus, 1758) 0 1 3
Drymonia dodonea ([Denis & Schiffermüller], 1775) 36 209 71 Drymonia melagona (Borkhausen, 1790) 5 3 0 Drymonia querna ([Denis & Schiffermüller], 1775) 0 0 2
Euchila palpina (Linneaus, 1758) 2 4 0 Furcula bifida (Brahm, 1787) 0 1 0 Furcula furcula (Clerck, 1759) 0 3 0 Harpya milhauseri (Fabricius, 1775) 0 0 1 Leucodonta bicoloria ([Denis & Schiffermüller], 1775) 1 2 0 Notodonta dromedarius (Linneaus, 1758) 1 4 0Ochrostigma velitaris (Hufnagel, 1767) 1 0 0
Peridea anceps (Goeze, 1781) 16 12 16 Phalera bucephala (Linneaus, 1758) 34 7 39 Pheosia gnoma (Fabricius, 1777) 0 1 0 Pheosia tremula (Clerck, 1759) 2 9 0 Ptildon capucina (Linneaus, 1758)
35 44 1 Ptildon cucullina ([Denis & Schiffermüller], 1775) 1 5 3Spatalia argentina ([Denis & Schiffermüller], 1775) 1 6 6Stauropus fagi (Linneaus, 1758) 25 39 8Thaumetopoea processionea (Linneaus, 1758) 1 0 7LymantriidaeCalliteara pudibunda (Linneaus, 1758) 89 149 43
Euproctis similis (Fuessly, 1775) 1 0 0 Lymantria dispar (Linneaus, 1758) 9 22 39Catocala promissa ([Denis & Schifermüller], 1775) 0 1 2
Lymantria monacha (Linneaus, 1758) 8 21 0
- 50 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
Faj Elegyes Bükkös Tölgyes
Arctiidae Dysauxes ancilla (Linneaus, 1758) 0 0 11 Arctia caja (Linneaus, 1758) 3 1 0
Arctia villica (Linneaus, 1758) 4 1 30 Diacrisia sannio (Linneaus, 1758) 0 0 1 Diaphora mendica (Clerck, 1759) 1 1 4 Euplagia quadripunctaria (Poda, 1761) 13 23 25 Phragmatobia fuliginosa (Linneaus, 1758) 0 0 2 Rhyparia purpurata (Linneaus, 1758) 0 1 1Spilosoma lubricipedum (Linneaus, 1758) 3 1 0Spilosoma luteum (Hufnagel, 1767) 7 2 0Cybosia mesomella (Linneaus, 1758) 0 0 1
Eilema complana (Linneaus, 1758) 2 1 17 Eilema deplana (Esper, 1787) 7 0 1
Eilema lurideola (Zincken, 1817) 55 11 62 Eilema lutarella (Linneaus, 1758) 0 0 1 Eilema sororcula (Hufnagel, 1767) 2 2 0Miltochrista miniata (Foster, 1771) 1 4 4
Pelosia muscerda (Hufnagel, 1767) 0 0 1NolidaeMelagona strigula ([Denis & Schifermüller], 1775) 0 1 0Noctuidae
Herminia grisealis ([Denis & Schifermüller], 1775) 28 26 4 Herminia tarsicrinalis (Knoch, 1782) 110 18 17 Herminia tarsipennalis (Treitschke, 1835) 9 9 12
Idia calvaria ([Denis & Schifermüller], 1775) 0 0 1 Paracolax tristalis (Fabricius, 1794) 14 7 73 Polypogon lunalis (Scopoli, 1763) 0 0 11 Polypogon strigilata (Linnaeus, 1758) 13 17 8 Polypogon tentacularia (Linnaeus, 1758) 0 1 5Trisateles emortualis ([Denis & Schifermüller], 1775) 7 3 3Colobochyla salicalis ([Denis & Schifermüller], 1775) 3 6 5
Hypena proboscidalis (Linnaeus, 1758) 262 119 18Catocala dilecta (Hübner, 1808) 1 0 0Catocala electa (Borkhausen, 1792) 1 0 0Catocala fraxini (Linnaeus, 1758) 1 1 0Conistra rubiginea ([Denis & Schiffermüller], 1775) 2 0 0
Laspeyria flexula ([Denis & Schifermüller], 1775) 2 1 1Minucia lunaris ([Denis & Schifermüller], 1775) 1 0 9
Parascotia fuliginaria (Linnaeus, 1761) 1 0 0 Deltote deceptoria (Scopoli, 1763) 2 0 6 Protodeltote pygarga (Hufnagel, 1766) 4 1 1 Nycteola revayana (Scopoli, 1772) 0 0 1Colocasia coryli (Linneaus, 1758) 51 212 40
Acronicta auricoma ([Denis & Schifermüller], 1775) 1 1 0 Acronicta cuspis (Hübner, 1813) 2 2 0 Acronicta megacephala ([Denis & Schifermüller], 1775) 0 1 1
- 51 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
Faj Elegyes Bükkös Tölgyes
Acronicta rumicis (Linnaeus, 1758) 1 0 0 Acronicta tridens ([Denis & Schifermüller], 1775) 0 1 0Craniophora ligustri ([Denis & Schiffermüller], 1775) 9 1 6
Moma alpium (Osbeck, 1788) 2 0 2Cryphia algae (Fabricius, 1775) 0 6 2Calophasia lunula (Hufnagel, 1766) 0 1 0Shargacucullia prenanthis (Boisduval, 1840) 0 1 0Shargacucullia schrophulariae ([Denis & Schiffermüller], 1775) 0 1 0
Amphipyra berbera (Fletcher, 1971) 1 1 0 Amphipyra pyramidea (Linnaeus, 1758) 14 12 3 Amphipyra tragopoginis (Clerck, 1759) 2 2 0 Acosmetia caliginosa (Hübner, 1813) 0 0 1 Agrochola circellaris (Hufnagel, 1766) 0 1 0 Amphipoea oculea (Linnaeus, 1761) 11 9 4
Apamea epomidion (Haworth, 1809) 0 0 1 Apamea lithoxylaea ([Denis & Schiffermüller], 1775) 0 1 1 Apamea monoglypha (Hufnagel, 1766) 0 2 0 Apamea scolopacina (Esper, 1788) 0 1 0 Apamea syriaca tallosi Kovács & Varga, 1969 3 2 1 Apamea sublustris (Esper, 1788) 1 0 2 Athetis furvula (Hübner, 1808) 0 0 1 Blepharita satura ([Denis & Schiffermüller], 1775) 4 3 0 Brachylomia viminalis (Fabricius, 1767) 1 0 0Caradrina morpheus (Hufnagel, 1766) 2 0 1Chortodes extrema (Hübner, 1809) 0 0 1
Chortodes fluxa (Hübner, 1809) 1 0 0Cosmia trapezina (Linnaeus, 1758) 35 45 8Charanyca trigrammica (Hufnagel, 1766) 10 13 14
Dypterygia scabriuscula (Linnaeus, 1758) 4 1 0 Euplexia lucipara (Linnaeus, 1758) 10 2 0Gortyna flavago ([Denis & Schiffermüller], 1775) 3 1 0
Hadena albimacula (Borkhausen, 1792) 0 1 0 Hoplodrina alsines (Brahm, 1791) 4 1 3 Hoplodrina ambigua ([Denis & Schiffermüller], 1775) 1 2 3 Hoplodrina superstes (Ochsenheimer, 1816) 4 1 21 Hydraecia micacea (Esper, 1789) 2 0 0 Lacanobia thalassina (Hufnagel, 1766) 5 3 1 Luperina testacea ([Denis & Schiffermüller], 1775) 0 0 3Mamestra brassicae (Linneaus, 1758) 1 3 1Mesapamea secalis agg. (Linneaus, 1758) 7 12 5Mythimna albipuncta ([Denis & Schiffermüller], 1775) 8 1 6Mythimna conigera ([Denis & Schiffermüller], 1775) 0 1 0Mythimna ferrago (Fabricius, 1787) 4 2 13Mythimna impura (Hübner, 1808) 1 0 0Mythimna turca (Linneaus, 1758) 2 0 0Mythimna vitellina (Hübner, 1808) 1 0 4Oligia latruncula (Haworth, 1809) 5 2 2
- 52 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
Faj Elegyes Bükkös TölgyesOligia strigilis (Linnaeus, 1758) 1 1 0Oligia versicolor (Borkhausen, 1792) 0 0 1Orthosia cruda ([Denis & Schiffermüller], 1775) 0 0 1Orthosia gothica (Linnaeus, 1758) 0 0 1
Paradrina clavipalpis (Scopoli, 1763) 0 1 0 Phlogophora meticulosa (Linneaus, 1758) 6 1 0 Platyperigea aspersa (Rambur, 1834) 1 0 2 Platyperigea kadenii (Freyer, 1836) 1 0 2 Polia nebulosa (Hufnagel, 1766) 8 1 1 Rusina ferruginea (Esper, 1785) 21 4 11Thalpophila matura (Hufnagel, 1766) 0 1 0Tholera cespitis ([Denis & Schiffermüller], 1775) 0 0 1Tholera decimalis (Poda, 1761) 0 0 2Trachea atriplicilis (Linnaeus, 1758) 0 4 1
Heliothis armigera (Hübner, 1803) 0 1 0
Abrostola asclepiadis ([Denis & Schiffermüller], 1775) 3 1 1 Abrostola tripartita (Hufnagel, 1766) 2 1 0 Abrostola triplasia (Linnaeus, 1758) 2 1 0 Autographa gamma (Linnaeus, 1758) 4 4 2 Autographa jota (Linnaeus, 1758) 0 1 0 Autographa pulchrina (Haworth, 1809) 2 0 0 Diachrysia chrysitis (Linnaeus, 1758) 5 4 0 Diachrysia stenochrysis (Warren, 1913) 5 2 0Macdunnoghia confusa (Stephens, 1850) 0 1 0
Agrotis exclamationis (Linnaeus, 1758) 0 2 2 Agrotis ipsilon (Hufnagel, 1766) 0 1 1 Agrotis segetum ([Denis & Schiffermüller], 1775) 0 1 1 Axylia putris (Linnaeus, 1761) 8 0 0Chersotis rectangula ([Denis & Schiffermüller], 1775) 0 0 1
Epilecta linogrisea ([Denis & Schiffermüller], 1775) 2 0 0 Eurois occulta (Linnaeus, 1758) 0 0 1 Euxoa nigricans (Linneaus, 1758) 0 0 1Metagnorisma depuncta (Linnaeus, 1761) 93 42 8
Noctua comes (Hübner, 1813) 9 14 7 Noctua fimbriata (Schreber, 1759) 9 9 6 Noctua interposita (Hübner, 1790) 109 376 37 Noctua janthe (Borkhausen, 1792) 1 3 1 Noctua janthina ([Denis & Schiffermüller], 1775) 0 0 1
Noctua orbona (Hufnagel, 1766) 3 3 3 Noctua pronuba (Linnaeus, 1758) 67 163 61Ochropleura plecta (Linnaeus, 1761) 1 2 0Opigena polygona ([Denis & Schiffermüller], 1775) 0 1 0
Xestia baja ([Denis & Schiffermüller], 1775) 15 20 11 Xestia castanea (Esper, 1798) 0 3 3 Xestia c-nigrum (Linnaeus, 1758) 31 37 38 Xestia rhomboidea (Esper, 1790) 7 15 2 Xestia triangulum (Hufnagel, 1766) 16 3 0 Xestia xanthographa ([Denis & Schiffermüller], 1775) 0 0 6
- 53 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
II/1. melléklet: A vizsgált erdőállományok összehasonlítása a gyű jtött éjszakainagylepkék állatföldrajzi beosztása alapján.
a. Elegyes és bükkös erdőállomány összehasonlítása a két mintaterületen megfigyelt éjszakai
a. Com
1 8 , 0
3 3
0 , 4
1 0
1 , 2
3 0
5 3 , 6
8 9
0 , 4
1 0 0
, 4 1 0
0 , 8
2 0
1 5 , 1
6 4
0 , 4
1 0
0 , 4
1 0
0 , 4
1 0
3 , 6
8 9
0 , 4
1 0
0 , 4
1 0
3 , 2
7 9
0 , 4
1 0
0 , 4
1 0
0 , 4
3 1
1 3 , 3
6 2
0 , 4
3 1
0 , 8
6 2
5 3 , 0
1 7
0 , 8
6 2 0 , 4
3 1
1 , 7
2 4 1 7 , 6
7 2
0 , 4
3 1
0 , 4
3 1
0 , 4
3 1
4 , 3 1 0
0 , 4
3 1
0 , 4
3 1
0 , 4
3 1
3 , 4
4 8
0 , 4
3 1
0 , 4
3 1
A t l a
n t o m e d i t e r r á n f a u n a e l e m
B o r e o - k o n t i n e n t á l i s f a u n a e l e m
B o r e o - m o n t á n - s z u b a l p i n f a u n a e l e m
C
i r k u m b o r e á l i s f a u n a e l e m
E u r o s z i b é r i a i f a u n a e l e m
E x t r a m e d i t e r r á m - e u r ó p a i f a u n a e l e m
E x t r a m e
d i t e r r á n - ( k ö z é p - ) e u r ó p a i
f a u n a e l e m
H o l a r k t i k u s f a u n a e l e m
H
o l o m e d i t e r r á n f a u n a e l e m
H o l o m
e d i t e r r á n - i r á n i f a u n a e l e m
H o l o m e d i t e r r á n
- n y u g a t á z s i a i f a u n a e l e m
H o
l o p a l e a r k t i k u s f a u n a e l e m
M e d i t e r r á n
- n y u g a t á z s i a i f a u n a e l e m
P
a c i f i k u s - j a p á n f a u n a e l e m
P a l e o t r ó p
u s i - m e d i t e r r á n f a u n a e l e m
P á n t r ó p i k u s f a u n a e l e m
P o
n t o m e d i t e r r á n f a u n a e l e m
P o n t o m e d
i t e r r á n - k a s z p i - t u r k e s z t á n i
S z u b t r ó p u s i f a u n a e l e m
Állatföldrajzi be osztás
F a u n a k o m p o n e n s e k a r á n y a
El egye s B ükk ös
nagylepke fajok állatföldrajzi beosztása alapján (%)parsion of the fauna type in the mixed and beech forest stands (%) ( green - mixed stand;
orange – beech stand)
0 , 4 3 1
1 3 , 3 6 2
0 , 4 3 1
0 , 8 6 2
5 3 , 0 1 7
0 , 8 6 2
0 , 4 3 1
1 , 7 2 4
1 7 , 6 7 2
0 , 4 3 1 0
, 4 3 1
0 , 4 3 1
4 , 3 1 0
0 , 4 3 1
0 , 4 3 1
0 , 4 3 1
3 , 4 4 8
0 , 4 3 1
0 , 4 3 1
0 , 4 6 3
1 4 , 8 1 5
0 , 4 6 3
0 , 9 2 6
5 4 , 6 3 0
0 , 9 2 6
1 6 , 6 6 7
0 , 9 2 6 0
, 4 6 3
0 , 4 6 3
4 , 6 3 0
0 , 4 6 3
0 , 4 6 3
2 , 7 7 8
0 , 4 6 3
0 , 4 6 3
A t l a n t o m e d i t e r r á
n f a u n a e l e m
B o r e o - k o n t i n e n t á l i s f a u n a e l e m
B o r e o - m o n t á n - s z u b a l p i n f a u n a e l e m
C i r k u m b o r e á l i s f a u n a e l e m
E u r o s z i b é r i
a i f a u n a e l e m
E x t r a m e d i t e r r á m - e u r ó p a i f a u n a e l e m
E x t r a m e d i t e r r á n - ( k ö z é p - ) e u r ó p a i
f a u n a e l e m
H o l a r k t i k u
s f a u n a e l e m
H o l o m e d i t e r r á
n f a u n a e l e m
H o l o m e d i t e r r á n - i r á
n i f a u n a e l e m
H o l o m e d i t e r r á n - n y u g a t á z s i
a i f a u n a e l e m
H o l o p a l e a r k t i k u
s f a u n a e l e m
M e d i t e r r á n - n y u g a t á z s i a i f a u n a e l e m
M e d i t e r r á n - x e r o m o n t á
n f a u n a e l e m
H o l o m e d i t e r r á n - t u r k e s z t á n i f a u n a e l e m
P a c i f i k u s - j a p á
n f a u n a e l e m
P a l e o t r ó p u s i - m e d i t e r r á
n f a u n a e l e m
P á n t r ó p i k u
s f a u n a e l e m
P o n t o m e d i t e r r á
n f a u n a e l e m
P o n t o m e d i t e r r á n - k a s z p
i - t u r k e s z t á n i
S z u b t r ó p u
s i f a u n a e l e m
Állatföldrajzi beosztás
F a u n a k o m p o n e n s e k a r á n
y a
Bükkös Tölgyes
b. Bükkös és tölgyes erdőállomány összehasonlítása a két mintaterületen megfigyelt éjszakai nagylepke
fajok állatföldrajzi beosztása alapján (%)b. Comparsion of the fauna type in the beech and oak forest stands (%) ( orange – beech stand;yelow – oak stand)
- 54 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
1 8 , 0
3 3
0 , 4
1 0
1 , 2
3 0
5 3 , 6
8 9
0 , 4
1 0
0 , 4
1 0
0 , 8
2 0
1 5 , 1
6 4
0 , 4
1 0 0
, 4 1 0
0 , 4
1 0
3 , 6
8 9
0 , 4
1 0
0 , 4
1 0
3 , 2
7 9
0 , 4
1 0
0 , 4
1 0
0 , 4
6 3
1 4 , 8
1 5
0 , 4
6 3
0 , 9
2 6
5 4 , 6
3 0
0 , 9 2 6
1 6 , 6
6 7
0 , 9 2 6 0
, 4 6 3
0 , 4
6 3
4 , 6
3 0
0 , 4
6 3
2 , 7
7 8
0 , 4
6 3
0 , 4
6 3
A t l a n t o m e d i
t e r r á n f a u n a e l e m
B o r e o - k o n t i n e
n t á l i s f a u n a e l e m
B o r e o - m o n t á n - s z u b a l p i n f a u n a e l e m
C i r k u m b o
r e á l i s f a u n a e l e m
E u r o s z i b é r i a i f a u n a e l e m
E x t r a m e d i t e r r á m - e u r ó p a i f a u n a e l e m
E x t r a m e d i t e r r á n - ( k ö z é p - ) e u r ó p a i
f a u n a
e l e m
H o l a r
k t i k u s f a u n a e l e m
H o l o m e d i t e r r á n f a u n a e l e m
H o l o m e d i t e r r á n - i r á n i f a u n a e l e m
H o l o m e d i t e r r á n - n y u g a t
á z s i a i f a u n a e l e m
H o l o p a l e a r
k t i k u s f a u n a e l e m
M e d i t e r r á n - n y u g a t
á z s i a i f a u n a e l e m
M e d i t e r r á n - x e r o m
o n t á n f a u n a e l e m
P a c i f i k u s - j a p á n f a u n a e l e m
P a l e o t r ó p u s i - m e d i t e r r á n f a u n a e l e m
P o n t o m e d i
t e r r á n f a u n a e l e m
P o n t o m e d i t e r r á n - k
a s z p i - t u r k e s z t á n i
S z u b t r ó p u s i f a u n a e l e m
Állatföldrajzi beosztás
F a u n a k o m p o n e n s a r á n y o k
E le gy es Tö lg yes
c. Elegyes és bükkös erdőállomány összehasonlítása a két mintaterületen megfigyelt éjszakai nagylepkefajok állatföldrajzi beosztása alapján (%)
c. Comparsin of fauna type in the mixed and oak forest stands (%) (green – mixed stand; yelow - oak stand)
- 55 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
II/2. melléklet: A vizsgált erdőállományok összehasonlítása a gyű jtött éjszakaiagylepkék ökológiai beosztása alapján.
sa alapján (%)
n
0,4104,918
0,410
0,4101,639
1,230
0,410
0,410
14,754
0,4100,410
0,410
1,230
0,8201,639
0,410
0,4100,410
0,410
4,0980,410
13,525
0,820
4,5082,869
3,689
0,410
9,8360,410
20,492
4,098
0,410
0,820
2,459
0,4315,603
0,431
1,724
1,293
0,431
0,4310,431
16,379
0,431
0,431
1,724
0,4311,724
0,431
0,431
3,8790,431
12,500
0,862
5,6031,724
2,155
0,431
9,4831,293
19,828
0,8620,431
3,448
0,4310,431
0,431
0,862
1,724
Adventív
Altoherbosa
Altoherbosa-nemorális
Arundifil
Boreomontán
Detitrofág
Éger
Erdőszegély-erdősztyep
Erdősztyep faj
Euryök
Euryök-quercetális
Euryök-silvicol
Fungivor
Fűz-nyár
Higrofil
Láperdei
Lápréti
Lápréti-láperdei
Lejtősztyep
Lejtősztyep-erdősztyep
Mezofil
Mezofil-higrofil
Nemorális
Nyáras
Nyár-f űz
Nyír-éger
Pinetális
Pszammofil
Quercetális
Quercetális-silvicol
Silvicol
Szegélycserjés faj
Sziklagyepi sztyep faj
Sztyep
Sztyep-erdősztyep
Sztyep-mezofil faj
Sztyep-silvicol faj
Vándor
Zuzmóevő
Ö k o l ó g i a i b e o s z t á s
Öklógiai beosztások aránya
Elegyes Bükkös
a. Elegyes és bükkös erdőállomány összehasonlítása a két mintaterületen megfigyelt éjszakai nagylepkék
ökológiai beosztáa. Comparsion of the ecological type in the mixed and beech forest stands (%) (green – mixed stand;
orange – beech stand)
- 56 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
0,431
5,603
0,431
1,724
1,293
0,431
0,431
16,379
0,4310,431
1,724
0,431
1,724
0,431
0,431
3,879
0,431
12,500
0,862
5,603
1,724
2,155
0,431
9,483
1,293
19,828
0,862
3,448
0,431
0,431
0,431
0,862
1,724
3,704
0,463
0,926
1,852
0,463
0,463
14,352
0,463
0,4630,926
2,315
0,926
1,389
0,463
0,463
5,556
11,111
0,463
0,463
3,704
0,463
3,241
0,463
12,500
0,463
21,296
0,463
4,630
0,463
0,463
0,463
0,463
0,926
2,778
Adventív
Altoherbosa
Altoherbosa-nemorális
Boreomontán
Detitrofág
Éger
Erdőszegély-erdősztyep
Euryök
Euryök-quercetális
Euryök-silvicolFungivor
Fűz-nyár
Higrofil
Láperdei
Lápréti
Lápréti-láperdei
Lejtősztyep-erdősztyep
Mezofil
Mezofil-higrofil
Nemorális
Nemorális-silvicol
Nyáras
Nyár-f űz
Nyír-éger
Pinetális
Pszammofil
Quercetális
Quercetális-silvicol
Silvicol
Szegélycserjés
Sziklagyepi
Sztyep
Sztyep-erdősztyep
Sztyep-mezofil faj
Sztyep-silvicol faj
Vaccinetális
Vándor
Zuzmóevő
Ö k o l ó g i a i b e o s z t á s
Bükkös T ölgyes
b. Bükkös és tölgyes erdőállomány összehasonlítása a két mintaterületen megfigyelt éjszakai nagylepkék
ökológiai beosz sa alapján (%)b. Comparsion of the ecological type in the beech nd oak forest stands (%) (orange – beech stand;
táa
yellow – oak stand)
- 57 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
0,410
4,918
0,410
0,410
1,639
1,230
0,410
0,410
14,754
0,410
0,410
0,410
1,230
0,820
1,639
0,410
0,410
0,410
0,410
4,098
0,410
13,525
0,820
4,508
2,869
3,689
0,410
9,836
0,410
20,492
4,098
0,410
0,820
2,459
3,704
0,463
0,926
1,852
0,463
0,463
14,352
0,463
0,463
0,926
2,315
0,926
1,389
0,463
0,463
5,556
11,1110,463
0,463
3,704
0,463
3,241
0,463
12,500
0,463
21,296
0,463
4,630
0,463
0,463
0,463
0,463
0,926
2,778
Adventív
Altoherbosa
Altoherbosa-nemorális
Arundifil
Boreomontán
Detitrofág
Éger
Erdőszegély-erdősztyep
Euryök
Euryök-quercetális
Euryök-silvicol
Fungivor
Fűz-nyár
Higrofil
Láperdei
Lápréti
Lápréti-láperdei
Lejtősztyep
Lejtősztyep-erdősztyep
Mezofil
Mezofil-higrofil
NemorálisNemorális-silvicol
Nyáras
Nyár-f űz
Nyír-éger
Pinetális
Pszammofil
Quercetális
Quercetális-silvicol
Silvicol
Sziklagyepi
Sztyep
Sztyep-erdősztyep
Sztyep-mezofil faj
Sztyep-silvicol faj
Vaccinetális
Vándor
Zuzmóevő
Ö k o l ó g i a i b e o s z t á s
Eleg ye s T ölg yes
Bükkös és tölgyes erdőállomány összehasonlítása a két mintaterületen megfigyelt éjszakai nagylepkék
ökológiai beosztása alapján (%)Comparsion of the ecological type in the mixed and oak forest stands (%) (green – mixed stand;
yellow – oak stand)
- 58 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
III. melléklet: A nyári és őszi aspektus éjszakai nagylepke diverzitásának sszehasonlítása a vizsgált erdőállományokban, a Rényi-féle diverzitás rendezésegítségével
a. Nyári és őszi aspektusok llománybana. Diversity profi and
b. Nyári és őszi aspektus őállománybanb. Diversity p
ös
0 0,4 0,8 1,2 1,6 2 2,4 2 ,8 3,2 3,6 4
Skálaparaméter
0
2040
60
80
100
120
140
160
180
D i v e r z i t á s
éjszakai nagylepke diverzitásának rendezése az elegyes erdőáles of the summer and autumn aspects in the mixed forest st
ok éjszakai nagylepke diverzitásának rendezése a bükkös erdrofiles of the summer and autumn aspects in the beech forest stand
0 0,4 0,8 1,2 1,6 2 2,4 2,8 3,2 3,6 4
Skálaparaméter
0
2040
60
80
100
120
140
160
180
D i v e r z i t á s
- 59 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
0 0,4 0 ,8 1,2 1,6 2 2,4 2,8 3,2 3,6 4
Skálaparaméter
0
20
40
60
80
100
120
140
160
180
D i v e r z i t á s
c. Nyári és őszi aspektusok éjszakai nagylepke diverzitásának rendezése a tölgyes erdőállományban
c. Diversity profiles of the summer and autumn aspects in the oak forest stand
- 60 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
IV/1. melléklet: A csapdák elhelyezkedése a mintaterületeken
a. A vödörcsapdák elhelyezkedése az elegyes erdőállománybana. Localities of the light traps in the mixed stand
b. A vödörcsapdák elhelyezkedése a bükkös erdőállománybanb. Localities of the light traps in the beech stand
- 61 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
c. Vödörcsapdák elhelyezkedése az tölgyes erdőállományban
c. Localities of the light traps in the oak stand
IV/2. melléklet: A mintaterületek fényképdokumentációja
a. Az elegyes állomány szerkezete áll legközelebb a természetes erdőképhez, jól láthatók a természeteslékek, az újulatfoltok és lombkorona szintezettsége
a. Stratification of the mixed stand is close to the natural stage. The natural clearings and the patches of saplings are well visible
- 62 -
5/11/2018 Erd llom nyok diverzit s nak sszehasonl t sa az jszakai nagylepk k alap...
http://slidepdf.com/reader/full/erdoallomanyok-diverzitasanak-oesszehasonlitasa-az-ejszakai-na
b. A tölgyes állomány viszonylag homogén, kevés elegyfajjal, a cserjeszint viszont igen gazdag. Az éjjeli
lepkék diverzitása az alacsony faj és egyedszám ellenére is magas, a minta kiegyenlítettsége miattb. The oak stand is relatively homogeneous with low number of side species, although the scrub level isrich in species. The diversity of the macro moths is relatively high despite the low number of recorded
species and specimens because the evenness index of the sample is high.
c. A bükkös állomány belseje homogén képet mutat, a cserjeszint hiánya, a szubnudum lágyszárú borításaz éjjeli lepkefauna diverzitásában is megmutatkozik
c. The interior of the beech stand is visibly homogeneous. The lack of scrub species and the subnudum
herbaceous level is well reflected in the low diversity of macro moths.
- 63 -
top related