inklúzió a testi nevelésben

Inklúzió a testi nevelésbenInklúzió a testi nevelésben

Inklúzió a testi nevelésben 2

A tantárgy célja és tartalmaA tantárgy célja és tartalma Az elfogadás – befogadás (inklúzió)

kérdéskörének megismerése. Betekintés az integrációs nevelés-oktatás

lehetőségeibe a testnevelés és sport területén.

Átfogó ismeretek szerzése az Európai Unióban zajló integrációs folyamat tapasztalatairól ill., ezek alkalmazásának lehetőségeiről hazánkban.

A speciális igényű tanulókkal való bánásmód elsajátítása

A tantárgy célja és tartalmaA tantárgy célja és tartalma A tanegység a következő témakörök

mentén kerül feldolgozásra:• kooperatív inklúzív módszerek• differenciáló oktatás és teammunka• egyéni fejlesztési tervek és tananyag az inklúzió érdekében

• a különböző típusú fogyatékkal élők foglalkoztatásának módszertana.

ÓraÓra TananyagTananyag

1.Alapfogalmak, inklúzió és integráció, kooperáció, differenciáló oktatás a testnevelésben és sportban

2.Az inklúzió és integráció a testnevelésben és a sportban az Európai Unióban(külföldi tapasztalatok) és megvalósításuk hazai lehetőségei

3. A fogyatékkal élők helyzete Magyarországon. Életmód, lehetőségek, testi nevelés, rekreáció

4. Diákok, szülők, pedagógusok szerepe, együttműködése a testi nevelés területén

ÓraÓra TananyagTananyag

5.A kooperatív munka lényege és lehetőségei a testi nevelésben (tanárok, tanulók). Differenciálás

6. Látássérültek mozgáskultúrája, fejlesztése, módszertana

7. Látássérültek mozgáskultúrája, fejlesztése, módszertana

8. Hallássérültek mozgáskultúrája, fejlesztése, módszertana

9. Hallássérültek mozgáskultúrája, fejlesztése, módszertana

ÓraÓra TananyagTananyag10. Mozgássérültek mozgáskultúrája, fejlesztése,

módszertana

11. Mozgássérültek mozgáskultúrája, fejlesztése, módszertana

12. Tanulásban akadályozottak és értelmi fogyatékosok mozgáskultúrája, fejlesztése, módszertana

13. Tanulásban ak. és ért. fogy. mozgáskultúrája, fejlesztése, módszertana

14. Team tanítás, egyéni fejlesztési tervek a testnevelés és sport területén

15. Életpálya tervezés és tanácsadás a tanulóknak a testi nevelés területén

KövetelményKövetelmény az órán való aktív részvétel

beszámoló az előadások és a szakirodalom alapján (tanító szak, óvodapedagógus szak)

kollokvium (TAP)

IrodalomIrodalom Kötelező

–Benczúr M.-né (szerk)(2003):Adaptált testnevelés és sport I-II.FONESZ, Bp.

IrodalomIrodalom Ajánlott

–Benczúr M.-né (1988/89):Mozgásnevelés I-II.Műv.Minisztérium, Bp.

–Bakanek Gy., Litavecz A., Tóth O., Szekeres P. (szerk) (2003): Ismertető (A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium szakmai kiadványsorozata) - Fogyatékosok sportjának sportegészségügyi szempontjai.

–Benczúr M.-né (2000):A mozgáskorlátozott gyermekek szomatopedagógiai nevelése az óvodában és az iskolában. In: Illyés S. (szerk.)

–László Zsuzsa (1997): Az örökmozgó gyerek. FI-MO-TA Bt., Bp.

A tantárgy bevezetésének A tantárgy bevezetésének előzményeielőzményei

1993Az ENSZ hivatalos állásfoglalása a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének biztosításáról.

1994Spanyolország kormánya és az UNESCO Párizsi Központja 88 ország és 25 nemzetközi szervezet részvételével világkonferenciát rendez: „Speciális szükségletűek nevelése; lehetőség és minőség” címmel.

Salamancai tézisekSalamancai tézisek Teljes mértékben támogatjuk, hogy az

általános alapfokú oktatás minden gyermek számára elérhető legyen

Az inklúzió az oktatásban emberi jog Minden gyermek egyformán értékes és

azonos a státusza. Gyermekek kizárása az általános alapfokú oktatásból tanulási nehézségek vagy fogyatékosság miatt megalázó és diszkriminatív

Salamancai tézisekSalamancai tézisek A forrásokat, szakértelmet, pedagógusokat

és diákokat vissza kell vezetni a szegregált iskolákból az általános oktatásba

A szegregált oktatás egész életen át tartó szegregációhoz vezet a fogyatékkal élő emberek esetében. Az integrált oktatás ezért az első, alapvető lépés annak érdekében, hogy megváltozzon a diszkriminatív szemlélet, létrejöhessenek olyan közös iskolák, ahol mindenki szívesen látott, és kialakulhasson a befogadó társadalom

Salamancai tézisekSalamancai tézisek A tanulási nehézségekkel és fogyatékkal élő

emberek teljes integrációja a társadalom gazdasági és szociális életébe azt feltételezi, hogy a gyermekek megkapják a szükséges támogatást ahhoz, hogy lehetőségük legyen részt venni az inklúzív oktatásban

AlapfogalmakAlapfogalmak Inklúzió Integráció Kooperáció Differenciáló oktatás

Kikre, mely gyerek csoportokra Kikre, mely gyerek csoportokra vonatkozik az integráció, vonatkozik az integráció, inklúzió?inklúzió?

Nem egyszerű a meghatározás

? új szemlélet előtérbe kerülése az utóbbi néhány

évben (diszkriminancia elkerülése!!!) a sértőnek, diszkriminatívnak tűnő kifejezések helyett

új szakkifejezések jelentek meg ezek a szakkifejezések nem mindenesetben

egyértelműek (ma még) fordításból adódó nehézségek az egyes nemzetközi szervezetek és nemzetek más

és más kategorizálást használnak

Meghatározások, Meghatározások, kategóriákkategóriák

Fogyatékos személyek, Fogyatékos személyek, gyerekekgyerekek

törvények, jogszabályok orvosok, sportorvosok pedagógusok, gyógypedagógusok,

gyógytestnevelők, gyógytornászok

Fogyatékkal élőkFogyatékkal élők az utóbbi időkben kiadott minisztériumi

kiadványok pedagógusok, gyógypedagógusok,

gyógytestnevelők, gyógytornászok

FogyatékosságFogyatékosság Valamely természetes adottság

veleszületett vagy szerzett hiánya, amelyek szomatikus és/vagy funkcionális módosulások, eltérő egészségi állapotok.

Csoportosítása: aszerint, hogy melyik az az adottság, ami hiányzik!

FogyatékosságFogyatékosság Mozgáskorlátozottság

A mozgatórendszer valamely részének károsodása vagy hiánya, melynek következtében a tartás- és mozgásfunkciók tartósan vagy maradandóan megváltoznak.

Értelmi fogyatékosságAz átlag alatti intellektus és az adaptív – alkalmazkodó – magatartásban és teljesítményben jelentkező olyan elmaradás vagy károsodás, amely már 18 éves kor előtt jelentkezik.

FogyatékosságFogyatékosság Érzékszervi fogyatékosság

Valamely érzékelés folyamata korlátozott vagy nem alakul ki az adott érzet.– vakok, gyengénlátók– siketek, nagyothallók

Egyéb fogyatékosság– Szervátültetettek– halmozottan fogyatékosok

Új kifejezések térhódításaÚj kifejezések térhódítása Sajátos/Speciális

Nevelési Igényűek (SNI) Akadályozottak, akadállyal élők

(pedagógia, gyógypedagógia gyógytestnevelés, gyógytorna)

WHO kategóriáiWHO kategóriái Impairment (károsodás) Disability (képességhiány,

képességzavar, fogyatékosság) Handicap (akadályozottság)

Impairment (károsodás, Impairment (károsodás, sérülés)sérülés)

Egy adott funkció elvesztése

– vakság– siketség– súlyos értelmi sérülés

Disability (fogyatékosság, Disability (fogyatékosság, képesség-, ill. funkciózavarok)képesség-, ill. funkciózavarok)

Jelentős funkciócsökkenés

– olvasási zavar– viselkedési zavar– mozgás zavar

Handicap (akadályozottság, Handicap (akadályozottság, társadalmi hátrány)társadalmi hátrány)

Olyan helyzet, amelyben a személy képességei nem illeszkednek a környezet igényeihez vagy elvárásaihoz.

OECD (Gazdasági Együttműködés OECD (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete) SNI és Fejlesztés Szervezete) SNI kategóriáikategóriái

A kategóriadisability (fogyatékosság)

B kategórialearning difficulty (tanulási nehézség)

C kategóriadisadvantage (hátrányos helyzet)

A kategória(disability - fogyatékos)

vak, gyengénlátó, siket, nagyothalló, középsúlyos és súlyos értelmi sérülés, halmozott sérülés, organikus kóreredethez köthető sérülések (pl.: érzékszervi, motoros vagy neurológiai károsodások következtében előálló sérülések)

B kategória(learning difficulty - tanulási nehézség)

Az A vagy C kategóriákhoz nem sorolható tanulási nehézségek.

C kategória(disadvantage - hátrányos helyzet)

Elsősorban szocio-ökonómiai, kulturális és/vagy nyelvi tényezőkre visszavezethető problémák. A hátrányos helyzet vagy az atipikus környezet hatásai, amelyeket az oktatás-nevelés ellensúlyozni próbál.

Magyarországi kategóriákMagyarországi kategóriák SNI kategóriák

További (nem SNI!) kategóriák

Magyarországi kategóriákMagyarországi kategóriák SNI kategóriák

– mozgás fogyatékosság– érzékszervi fogyatékosság (nagyothalló, siket,

gyengénlátó, vak)– enyhe, középsúlyos értelmi fogyatékosság– beszéd fogyatékosság– autizmus– halmozott fogyatékosság– a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési,

tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl.: diszlexia, diszgráfia, diszkalkúlia, mutizmus, hiperkinetikus vagy kóros aktivitás zavarok)

Magyarországi kategóriákMagyarországi kategóriák További (nem SNI) kategóriák

– beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek

– hátrányos helyzet

AlapfogalmakAlapfogalmak Inklúzió Integráció Kooperáció Differenciáló oktatás

AlapfogalmakAlapfogalmak Lokális vagy fizikai integráció Szociális integráció Spontán (hideg) integráció Funkcionális integráció – Fogadás,

beilleszkedés (integráció) és Befogadás (inklúzió)

Lokális vagy fizikai Lokális vagy fizikai integrációintegráció

Az integráció legegyszerűbb változata Az épület közös A gyerekek között nincs kapcsolat Az elkülönített gyerekekkel gyógypedagógus

vagy fejlesztő pedagógus foglalkozik Pl. külföldön: speciális iskolákat a többségi

iskolák egyik szárnyába telepítik Pl. Magyarországon: az eltérő tantervű vagy

a logopédiai osztályok

Szociális integrációSzociális integráció Az óvodában a foglalkozásokon kívüli,

az iskolában a tanórán kívüli időben tudatosan egyesítik a fogyatékos csoportot a kortársi közösséggel.

Az együttnevelés lehet időszakos és esetleges vagy rendszeres, folyamatos.

Spontán (hideg) integrációSpontán (hideg) integráció Az SNI gyerek jelenléte a többségi

osztályban Külön segítségben nem részesül Az iskola alapító okiratában nem

szerepel az integráció, különtámogatást nem igényel, és nincs is.

Funkcionális integrációFunkcionális integráció Legmagasabb szint Együtt fejlesztik a gyerekeket az óvodai

foglalkozásokon és a tanórákon Biztosítják a speciális megsegítés

valamely változatát Két alcsoport: részleges, ill. teljes

integráció

Funkcionális integrációFunkcionális integráció- részleges integráció- részleges integráció

Egyszerűbb A fogyatékkal élő gyerek vagy gyerekek

csak az idő egy részében vesznek részt a foglalkozásokon

Rendszeresen csatlakoznak egy többségi óvodai csoporthoz, vagy meghatározott tanórához

Funkcionális integrációFunkcionális integráció- teljes integráció- teljes integráció

Legmagasabb szint A fogyatékos gyerek a teljes időt tölti a

többségi óvodában vagy iskolában

A funkcionális integráció A funkcionális integráció megvalósulásának szintjeimegvalósulásának szintjei

Fogadás (integráció) Befogadás (inklúzió)

Integráció (fogadás, Integráció (fogadás, beilleszkedés)beilleszkedés)

A fogadó intézménynek nincs integrációs stratégiája A gyereket anélkül veszik fel, hogy igazán ismernék

sajátos szükségleteit A pedagógus saját módszerein nem vagy kevésbé

változtat Az SNI gyerektől elvárják a többiek szintjéhez való

igazodást Az ép gyerekeket azonosnak tekintik, egyenlő mércét

állítva nekik, az SNI gyerek ettől az átlagtól tér el A felmerülő probléma megoldását a

gyógypedagógusra, gyógytestnevelőre vagy a szülőre hárítják

Inklúzió (befogadás)Inklúzió (befogadás) Feltételek megteremtése Átgondolt iskolapolitika Valamennyi óvodapedagógus, tanító és tanár az

egyéni differenciálást, a minden egyes gyerek egyedi igényeihez, szükségleteihez való maximális igazodást látja fő feladatának.

Az SNI gyerek a többiekkel azonos, de rugalmas tanterv szerint halad

A problémák megoldását a többségi pedagógusok vállalják

A gyógypedagógus, gyógytestnevelő elsősorban a többségi pedagógusnak segít.

Az inklúzió fő jegyeiAz inklúzió fő jegyei Az intézmény vezetése és teljes

tantestülete azonosul az inklúzió gondolatával

Egyéni differenciálás mint alapkoncepció

Változatos óraszervezés (frontális, csoport-, pár- és egyéni munka)

Rugalmas egységes tanterv

Az inklúzió fő jegyei (folyt.)Az inklúzió fő jegyei (folyt.) Változatos értékelési eljárások alkalmazása A problémák megoldásában és a

felelősségben komoly részt vállal a többségi pedagógus

A gyógypedagógus és gyógytestnevelő mint segítő partner

A szülők bevonása A szociális befogadás szerepe

KooperációKooperáció Együttműködés:

az egyes személyek, szervezetek, stb. összehangolt tevékenysége, tartós együttműködése egy bizonyos cél elérésének az érdekében

Team tanítás

DifferenciálásDifferenciálás Egy bizonyos szempont szerinti

szétválasztáson alapuló oktatás

Nemzetközi kitekintés / Nemzetközi kitekintés / integrációra való törekvésekintegrációra való törekvések

60-as évek végeelső integrációs próbálkozások - Skandináv országok

1969 – Dánia 1971 – Olaszország 1975

USA – szövetségi törvény (v.mennyi spec. tanulási problémát mutató gyerek felkutatása, egyéni fejlesztési terv, szülők tájékoztatása, szakemberek képzése és továbbképzése)

Nemzetközi kitekintés / Nemzetközi kitekintés / integrációra való törekvésekintegrációra való törekvések

1977 – Olaszország 1981 – Anglia – oktatási törvény 1981 – Hollandia, Svájc 1989/1991 – New York – ENSZ

alapokmány: „Egyezmény a gyerekek jogairól”

„„Egyezmény a gyerekek jogairól” Egyezmény a gyerekek jogairól” LXIV t.– ENSZ alapokmány / 2. cikkLXIV t.– ENSZ alapokmány / 2. cikk

jogok minden megkülönböztetés nélkül (faj, szín, nyelv, vallás, stb)

Az Egyezményben részes államok megvédik a gyerekeket bármely formában jelentkező megkülönböztetéstől.

„„Egyezmény a gyerekek jogairól” – Egyezmény a gyerekek jogairól” – LXIV t. ENSZ alapokmány / 23. cikkLXIV t. ENSZ alapokmány / 23. cikk

Az Egyezményben részes államok elismerik, hogy a szellemileg v. testileg fogyatékos gyereknek emberi méltóságát biztosító, önfenntartását előmozdító, a közösségi életben való tevékeny részvételét lehetővé tevő, teljes és tisztes életet kell élnie.

Elismerik a fogyatékos gyerek különleges gondozáshoz való jogát

A megvalósítás érdekében biztosítani kell a megfelelő feltételeket.

Nemzetközi kitekintés /integrációra Nemzetközi kitekintés /integrációra való törekvésekvaló törekvések