inklúzió a testi nevelésben

Inklúzió a testi nevelésbenInklúzió a testi nevelésben

Inklúzió a testi nevelésben 2

A tantárgy célja és tartalmaA tantárgy célja és tartalma Az elfogadás – befogadás (inklúzió)

kérdéskörének megismerése. Betekintés az integrációs nevelés-oktatás

lehetőségeibe a testnevelés és sport területén.

Átfogó ismeretek szerzése az Európai Unióban zajló integrációs folyamat tapasztalatairól ill., ezek alkalmazásának lehetőségeiről hazánkban.

A speciális igényű tanulókkal való bánásmód elsajátítása


A tantárgy célja és tartalmaA tantárgy célja és tartalma A tanegység a következő témakörök

mentén kerül feldolgozásra:• kooperatív inklúzív módszerek• differenciáló oktatás és teammunka• egyéni fejlesztési tervek és tananyag az inklúzió érdekében

• a különböző típusú fogyatékkal élők foglalkoztatásának módszertana.


ÓraÓra TananyagTananyag

1.Alapfogalmak, inklúzió és integráció, kooperáció, differenciáló oktatás a testnevelésben és sportban

2.Az inklúzió és integráció a testnevelésben és a sportban az Európai Unióban(külföldi tapasztalatok) és megvalósításuk hazai lehetőségei

3. A fogyatékkal élők helyzete Magyarországon. Életmód, lehetőségek, testi nevelés, rekreáció

4. Diákok, szülők, pedagógusok szerepe, együttműködése a testi nevelés területén


ÓraÓra TananyagTananyag

5.A kooperatív munka lényege és lehetőségei a testi nevelésben (tanárok, tanulók). Differenciálás

6. Látássérültek mozgáskultúrája, fejlesztése, módszertana

7. Látássérültek mozgáskultúrája, fejlesztése, módszertana

8. Hallássérültek mozgáskultúrája, fejlesztése, módszertana

9. Hallássérültek mozgáskultúrája, fejlesztése, módszertana


ÓraÓra TananyagTananyag10. Mozgássérültek mozgáskultúrája, fejlesztése,

módszertana

11. Mozgássérültek mozgáskultúrája, fejlesztése, módszertana

12. Tanulásban akadályozottak és értelmi fogyatékosok mozgáskultúrája, fejlesztése, módszertana

13. Tanulásban ak. és ért. fogy. mozgáskultúrája, fejlesztése, módszertana

14. Team tanítás, egyéni fejlesztési tervek a testnevelés és sport területén

15. Életpálya tervezés és tanácsadás a tanulóknak a testi nevelés területén


KövetelményKövetelmény az órán való aktív részvétel

beszámoló az előadások és a szakirodalom alapján (tanító szak, óvodapedagógus szak)

kollokvium (TAP)


IrodalomIrodalom Kötelező

–Benczúr M.-né (szerk)(2003):Adaptált testnevelés és sport I-II.FONESZ, Bp.


IrodalomIrodalom Ajánlott

–Benczúr M.-né (1988/89):Mozgásnevelés I-II.Műv.Minisztérium, Bp.

–Bakanek Gy., Litavecz A., Tóth O., Szekeres P. (szerk) (2003): Ismertető (A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium szakmai kiadványsorozata) - Fogyatékosok sportjának sportegészségügyi szempontjai.

–Benczúr M.-né (2000):A mozgáskorlátozott gyermekek szomatopedagógiai nevelése az óvodában és az iskolában. In: Illyés S. (szerk.)

–László Zsuzsa (1997): Az örökmozgó gyerek. FI-MO-TA Bt., Bp.


A tantárgy bevezetésének A tantárgy bevezetésének előzményeielőzményei

1993Az ENSZ hivatalos állásfoglalása a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének biztosításáról.

1994Spanyolország kormánya és az UNESCO Párizsi Központja 88 ország és 25 nemzetközi szervezet részvételével világkonferenciát rendez: „Speciális szükségletűek nevelése; lehetőség és minőség” címmel.


Salamancai tézisekSalamancai tézisek Teljes mértékben támogatjuk, hogy az

általános alapfokú oktatás minden gyermek számára elérhető legyen

Az inklúzió az oktatásban emberi jog Minden gyermek egyformán értékes és

azonos a státusza. Gyermekek kizárása az általános alapfokú oktatásból tanulási nehézségek vagy fogyatékosság miatt megalázó és diszkriminatív


Salamancai tézisekSalamancai tézisek A forrásokat, szakértelmet, pedagógusokat

és diákokat vissza kell vezetni a szegregált iskolákból az általános oktatásba

A szegregált oktatás egész életen át tartó szegregációhoz vezet a fogyatékkal élő emberek esetében. Az integrált oktatás ezért az első, alapvető lépés annak érdekében, hogy megváltozzon a diszkriminatív szemlélet, létrejöhessenek olyan közös iskolák, ahol mindenki szívesen látott, és kialakulhasson a befogadó társadalom


Salamancai tézisekSalamancai tézisek A tanulási nehézségekkel és fogyatékkal élő

emberek teljes integrációja a társadalom gazdasági és szociális életébe azt feltételezi, hogy a gyermekek megkapják a szükséges támogatást ahhoz, hogy lehetőségük legyen részt venni az inklúzív oktatásban


AlapfogalmakAlapfogalmak Inklúzió Integráció Kooperáció Differenciáló oktatás


Kikre, mely gyerek csoportokra Kikre, mely gyerek csoportokra vonatkozik az integráció, vonatkozik az integráció, inklúzió?inklúzió?

Nem egyszerű a meghatározás

? új szemlélet előtérbe kerülése az utóbbi néhány

évben (diszkriminancia elkerülése!!!) a sértőnek, diszkriminatívnak tűnő kifejezések helyett

új szakkifejezések jelentek meg ezek a szakkifejezések nem mindenesetben

egyértelműek (ma még) fordításból adódó nehézségek az egyes nemzetközi szervezetek és nemzetek más

és más kategorizálást használnak

Meghatározások, Meghatározások, kategóriákkategóriák


Fogyatékos személyek, Fogyatékos személyek, gyerekekgyerekek

törvények, jogszabályok orvosok, sportorvosok pedagógusok, gyógypedagógusok,

gyógytestnevelők, gyógytornászok


Fogyatékkal élőkFogyatékkal élők az utóbbi időkben kiadott minisztériumi

kiadványok pedagógusok, gyógypedagógusok,

gyógytestnevelők, gyógytornászok


FogyatékosságFogyatékosság Valamely természetes adottság

veleszületett vagy szerzett hiánya, amelyek szomatikus és/vagy funkcionális módosulások, eltérő egészségi állapotok.

Csoportosítása: aszerint, hogy melyik az az adottság, ami hiányzik!


FogyatékosságFogyatékosság Mozgáskorlátozottság

A mozgatórendszer valamely részének károsodása vagy hiánya, melynek következtében a tartás- és mozgásfunkciók tartósan vagy maradandóan megváltoznak.

Értelmi fogyatékosságAz átlag alatti intellektus és az adaptív – alkalmazkodó – magatartásban és teljesítményben jelentkező olyan elmaradás vagy károsodás, amely már 18 éves kor előtt jelentkezik.


FogyatékosságFogyatékosság Érzékszervi fogyatékosság

Valamely érzékelés folyamata korlátozott vagy nem alakul ki az adott érzet.– vakok, gyengénlátók– siketek, nagyothallók

Egyéb fogyatékosság– Szervátültetettek– halmozottan fogyatékosok


Új kifejezések térhódításaÚj kifejezések térhódítása Sajátos/Speciális

Nevelési Igényűek (SNI) Akadályozottak, akadállyal élők

(pedagógia, gyógypedagógia gyógytestnevelés, gyógytorna)


WHO kategóriáiWHO kategóriái Impairment (károsodás) Disability (képességhiány,

képességzavar, fogyatékosság) Handicap (akadályozottság)


Impairment (károsodás, Impairment (károsodás, sérülés)sérülés)

Egy adott funkció elvesztése

– vakság– siketség– súlyos értelmi sérülés


Disability (fogyatékosság, Disability (fogyatékosság, képesség-, ill. funkciózavarok)képesség-, ill. funkciózavarok)

Jelentős funkciócsökkenés

– olvasási zavar– viselkedési zavar– mozgás zavar


Handicap (akadályozottság, Handicap (akadályozottság, társadalmi hátrány)társadalmi hátrány)

Olyan helyzet, amelyben a személy képességei nem illeszkednek a környezet igényeihez vagy elvárásaihoz.


OECD (Gazdasági Együttműködés OECD (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete) SNI és Fejlesztés Szervezete) SNI kategóriáikategóriái

A kategóriadisability (fogyatékosság)

B kategórialearning difficulty (tanulási nehézség)

C kategóriadisadvantage (hátrányos helyzet)



A kategória(disability - fogyatékos)

vak, gyengénlátó, siket, nagyothalló, középsúlyos és súlyos értelmi sérülés, halmozott sérülés, organikus kóreredethez köthető sérülések (pl.: érzékszervi, motoros vagy neurológiai károsodások következtében előálló sérülések)



B kategória(learning difficulty - tanulási nehézség)

Az A vagy C kategóriákhoz nem sorolható tanulási nehézségek.



C kategória(disadvantage - hátrányos helyzet)

Elsősorban szocio-ökonómiai, kulturális és/vagy nyelvi tényezőkre visszavezethető problémák. A hátrányos helyzet vagy az atipikus környezet hatásai, amelyeket az oktatás-nevelés ellensúlyozni próbál.


Magyarországi kategóriákMagyarországi kategóriák SNI kategóriák

További (nem SNI!) kategóriák


Magyarországi kategóriákMagyarországi kategóriák SNI kategóriák

– mozgás fogyatékosság– érzékszervi fogyatékosság (nagyothalló, siket,

gyengénlátó, vak)– enyhe, középsúlyos értelmi fogyatékosság– beszéd fogyatékosság– autizmus– halmozott fogyatékosság– a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési,

tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl.: diszlexia, diszgráfia, diszkalkúlia, mutizmus, hiperkinetikus vagy kóros aktivitás zavarok)


Magyarországi kategóriákMagyarországi kategóriák További (nem SNI) kategóriák

– beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek

– hátrányos helyzet


AlapfogalmakAlapfogalmak Inklúzió Integráció Kooperáció Differenciáló oktatás


AlapfogalmakAlapfogalmak Lokális vagy fizikai integráció Szociális integráció Spontán (hideg) integráció Funkcionális integráció – Fogadás,

beilleszkedés (integráció) és Befogadás (inklúzió)


Lokális vagy fizikai Lokális vagy fizikai integrációintegráció

Az integráció legegyszerűbb változata Az épület közös A gyerekek között nincs kapcsolat Az elkülönített gyerekekkel gyógypedagógus

vagy fejlesztő pedagógus foglalkozik Pl. külföldön: speciális iskolákat a többségi

iskolák egyik szárnyába telepítik Pl. Magyarországon: az eltérő tantervű vagy

a logopédiai osztályok


Szociális integrációSzociális integráció Az óvodában a foglalkozásokon kívüli,

az iskolában a tanórán kívüli időben tudatosan egyesítik a fogyatékos csoportot a kortársi közösséggel.

Az együttnevelés lehet időszakos és esetleges vagy rendszeres, folyamatos.


Spontán (hideg) integrációSpontán (hideg) integráció Az SNI gyerek jelenléte a többségi

osztályban Külön segítségben nem részesül Az iskola alapító okiratában nem

szerepel az integráció, különtámogatást nem igényel, és nincs is.


Funkcionális integrációFunkcionális integráció Legmagasabb szint Együtt fejlesztik a gyerekeket az óvodai

foglalkozásokon és a tanórákon Biztosítják a speciális megsegítés

valamely változatát Két alcsoport: részleges, ill. teljes

integráció


Funkcionális integrációFunkcionális integráció- részleges integráció- részleges integráció

Egyszerűbb A fogyatékkal élő gyerek vagy gyerekek

csak az idő egy részében vesznek részt a foglalkozásokon

Rendszeresen csatlakoznak egy többségi óvodai csoporthoz, vagy meghatározott tanórához


Funkcionális integrációFunkcionális integráció- teljes integráció- teljes integráció

Legmagasabb szint A fogyatékos gyerek a teljes időt tölti a

többségi óvodában vagy iskolában


A funkcionális integráció A funkcionális integráció megvalósulásának szintjeimegvalósulásának szintjei

Fogadás (integráció) Befogadás (inklúzió)


Integráció (fogadás, Integráció (fogadás, beilleszkedés)beilleszkedés)

A fogadó intézménynek nincs integrációs stratégiája A gyereket anélkül veszik fel, hogy igazán ismernék

sajátos szükségleteit A pedagógus saját módszerein nem vagy kevésbé

változtat Az SNI gyerektől elvárják a többiek szintjéhez való

igazodást Az ép gyerekeket azonosnak tekintik, egyenlő mércét

állítva nekik, az SNI gyerek ettől az átlagtól tér el A felmerülő probléma megoldását a

gyógypedagógusra, gyógytestnevelőre vagy a szülőre hárítják


Inklúzió (befogadás)Inklúzió (befogadás) Feltételek megteremtése Átgondolt iskolapolitika Valamennyi óvodapedagógus, tanító és tanár az

egyéni differenciálást, a minden egyes gyerek egyedi igényeihez, szükségleteihez való maximális igazodást látja fő feladatának.

Az SNI gyerek a többiekkel azonos, de rugalmas tanterv szerint halad

A problémák megoldását a többségi pedagógusok vállalják

A gyógypedagógus, gyógytestnevelő elsősorban a többségi pedagógusnak segít.


Az inklúzió fő jegyeiAz inklúzió fő jegyei Az intézmény vezetése és teljes

tantestülete azonosul az inklúzió gondolatával

Egyéni differenciálás mint alapkoncepció

Változatos óraszervezés (frontális, csoport-, pár- és egyéni munka)

Rugalmas egységes tanterv


Az inklúzió fő jegyei (folyt.)Az inklúzió fő jegyei (folyt.) Változatos értékelési eljárások alkalmazása A problémák megoldásában és a

felelősségben komoly részt vállal a többségi pedagógus

A gyógypedagógus és gyógytestnevelő mint segítő partner

A szülők bevonása A szociális befogadás szerepe


KooperációKooperáció Együttműködés:

az egyes személyek, szervezetek, stb. összehangolt tevékenysége, tartós együttműködése egy bizonyos cél elérésének az érdekében

Team tanítás


DifferenciálásDifferenciálás Egy bizonyos szempont szerinti

szétválasztáson alapuló oktatás


Nemzetközi kitekintés / Nemzetközi kitekintés / integrációra való törekvésekintegrációra való törekvések

60-as évek végeelső integrációs próbálkozások - Skandináv országok

1969 – Dánia 1971 – Olaszország 1975

USA – szövetségi törvény (v.mennyi spec. tanulási problémát mutató gyerek felkutatása, egyéni fejlesztési terv, szülők tájékoztatása, szakemberek képzése és továbbképzése)


Nemzetközi kitekintés / Nemzetközi kitekintés / integrációra való törekvésekintegrációra való törekvések

1977 – Olaszország 1981 – Anglia – oktatási törvény 1981 – Hollandia, Svájc 1989/1991 – New York – ENSZ

alapokmány: „Egyezmény a gyerekek jogairól”


„„Egyezmény a gyerekek jogairól” Egyezmény a gyerekek jogairól” LXIV t.– ENSZ alapokmány / 2. cikkLXIV t.– ENSZ alapokmány / 2. cikk

jogok minden megkülönböztetés nélkül (faj, szín, nyelv, vallás, stb)

Az Egyezményben részes államok megvédik a gyerekeket bármely formában jelentkező megkülönböztetéstől.


„„Egyezmény a gyerekek jogairól” – Egyezmény a gyerekek jogairól” – LXIV t. ENSZ alapokmány / 23. cikkLXIV t. ENSZ alapokmány / 23. cikk

Az Egyezményben részes államok elismerik, hogy a szellemileg v. testileg fogyatékos gyereknek emberi méltóságát biztosító, önfenntartását előmozdító, a közösségi életben való tevékeny részvételét lehetővé tevő, teljes és tisztes életet kell élnie.

Elismerik a fogyatékos gyerek különleges gondozáshoz való jogát

A megvalósítás érdekében biztosítani kell a megfelelő feltételeket.


Nemzetközi kitekintés /integrációra Nemzetközi kitekintés /integrációra való törekvésekvaló törekvések

1993Az ENSZ hivatalos állásfoglalása a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének biztosításáról.

1994Spanyolország kormánya és az UNESCO Párizsi Központja 88 ország és 25 nemzetközi szervezet részvételével világkonferenciát rendez: „Speciális szükségletűek nevelése; lehetőség és minőség” címmel.


Salamancai tézisekSalamancai tézisek Teljes mértékben támogatjuk, hogy az

általános alapfokú oktatás minden gyermek számára elérhető legyen

Az inklúzió az oktatásban emberi jog Minden gyermek egyformán értékes és

azonos a státusza. Gyermekek kizárása az általános alapfokú oktatásból tanulási nehézségek vagy fogyatékosság miatt megalázó és diszkriminatív


Salamancai tézisekSalamancai tézisek A forrásokat, szakértelmet, pedagógusokat

és diákokat vissza kell vezetni a szegregált iskolákból az általános oktatásba

A szegregált oktatás egész életen át tartó szegregációhoz vezet a fogyatékkal élő emberek esetében. Az integrált oktatás ezért az első, alapvető lépés annak érdekében, hogy megváltozzon a diszkriminatív szemlélet, létrejöhessenek olyan közös iskolák, ahol mindenki szívesen látott, és kialakulhasson a befogadó társadalom


Salamancai tézisekSalamancai tézisek A tanulási nehézségekkel és fogyatékkal élő

emberek teljes integrációja a társadalom gazdasági és szociális életébe azt feltételezi, hogy a gyermekek megkapják a szükséges támogatást ahhoz, hogy lehetőségük legyen részt venni az inklúzív oktatásban


Az integráció / inklúzió Az integráció / inklúzió megvalósulása jelenlegmegvalósulása jelenleg

Kizárólagos megoldási mód – Olaszország

Széles körű integráció a speciális intézmények párhuzamos működése mellett – Ny-i országok többsége

Integráció kutatási, kísérleti szinten – Ausztria, Magyarország


Nemzetközi kitekintés / fogyatékos Nemzetközi kitekintés / fogyatékos személyek sportjaszemélyek sportja

1948kezdet (paralimpiai játékok kezdete)Aylesbury – Stoke Mandville kórházDr Ludwig Guttman prof.Stoke Mandeville-i verseny – íjászverseny kerekesszékeseknek

1948-52- évente Stoke Mandville-i Játékok(íjászat mellett: atlétika, vívás, asztalitenisz, kosárlabda)- más nemzetek rehabilitációs sportja is beindul (holland, belga, lengyel, francia hadisérültek)



1952Az első nemzetközi verseny!!!

1953-55a nemzetközi részvétel egyre nő

1955Brit Gerincsérült Sportolók Alapítványa (British Paraplegic Sports Edowment Fund)szervezési problémák megoldásárapénzügyi alap megteremtésére


Nemzetközi kitekintés / fogyatékos Nemzetközi kitekintés / fogyatékos személyek sportja személyek sportja

1957Világ Veteránjainak Szövetsége – Párizsi konf.Az első adaptált szabályok megalkotása

1958Nemzetközi Stoke Mandeville-i Játékok Szövetsége (International Stoke Mandville Games Federation)ISMGF megalakulása (növekvő részvétel)

1960Stoke Mandeville-i Játékok Rómában (XVII. nyári olimpia)



1964Fogyatékosok Nemzetközi Sportszervezete (International Sports Organisation for Disabled)ISOD(növekvő igények – amputált és vak sportolók)

1976torontói játékokon kaptak először hivatalos versenyengedélyt az amputált és vak sportolók az ISMGF-től és az ISOD-től(sp. mozgalom már nem csak a hadirokkantaké!)(kerekesszék, mint sp.eszköz ugrásszerű fejlődése)



1978Agyi Sérültek Nemzetközi Sport és Rekreációs Szövetsége (Cerebel Palsy – International Sports and Recreation Assotiation)CP-ISRA

1980Látássérültek Nemzetközi Sport Szövetsége (International Blind Sports Association)IBSA

1982Nemzetközi Szövetségek Koordinációs Bizottsága (International Coordination Commite)ICC(a meglévő 4 szervezet – ISMGF, ISOD, CP-ISRA, IBSA – külön utakon járt)



1984Tokió – először használják a paralimpia elnevezést

1988szigorítják a minimális sérültség szabályait a sportérték növelésének érdekében



1989Düsseldorf – Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (International Paralympic Commite)IPCa nemzetközi és nemzeti sportszervezetek hozták létre (41 alapító nemzet)alapszabálya szabályozza a paralimpiai sp.ágakatAz IPC a paralimpiai játékokon kívül felel a paralimpiai kvalifikálást jelentő más nemzetközi IPC-, EB és VB versenyekért is.



2001Megállapodás (NOB- IPC között)2012-től a mindenkori olimpiai játékokat követően két héttel u.ott, és a versenyek helyszínein kell megrendezni a paralimpiai játékokat.Az IPC elnöke a NOB tagja is.


Paralimpiai sportágakParalimpiai sportágak


Fogyatékosok sportjának felépítéseFogyatékosok sportjának felépítése

Paralimpia Élsport OlimpiaOlimpiára kvalifikáló

versenyek(EB-VB-VK-Ranglista stb.) Versenysport

Olimpiára kvalifikáló versenyek

(EB-VB-VK-Ranglista stb.)

Országos bajnokságok Regionális versenyek

Szabadidős játékok,sportokadapt.testn. spec.testn.

és rekreációs sport (Helyi sportegyesületek)

Rehabilitációs célzottakOkt. Eü. Civil

Gyermek és ifjúsági sport (Iskolai testnevelés, DSK, DSE,

stb.)

Fogyatékosoksportja


VideoVideo

Nemzeti és helyi szintNemzeti és helyi szint


Törvényi háttérTörvényi háttér


A Magyar Köztársaság AlkotmányaA Magyar Köztársaság Alkotmánya

54. paragrafusmeg kell teremteni a fogyatékos gyermek fejlesztéséhez, személyiségének kibontakoztatásához szükséges feltételeket

67. paragrafusminden gyereknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges


Hazai népoktatási törvényekHazai népoktatási törvények

1868az első népoktatási törvény (Eötvös József)„…a fogyatékosok felmenthetők vagy kizáratnak.”

1921Tankötelezettségi törv.Külön rendelet szabályozza, hogy a „kizártak” hogyan tesznek eleget tankötelezettségüknek”.


Törvények az esélyegyenlőség Törvények az esélyegyenlőség biztosításárabiztosítására

1993 (a közoktatásról szóló LXXIX. törv.)

- a gyerekek jogait, személyiségét, emberi méltóságát tiszteletben kell tartani

– képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságaiknak megfelelő nevelésben és oktatásban kell részesülniük


Törvények az esélyegyenlőség Törvények az esélyegyenlőség biztosításárabiztosítására

1993 (a közoktatásról szóló LXXIX. törv.)

– az iskolák pedagógiai programjának meg kell határozni a tehetség, a képesség kibontakoztatásának tevékenységét, valamint a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket

- fejlesztő program (a átlagosnál lassabban haladó gyer-ek számára)- képzési kötelezettség (minden gyer.-nek meg kell kapnia az állapotának, szükségleteinek megfelelő fejlesztést)


Törvények, okmányok az Törvények, okmányok az esélyegyenlőség biztosításáraesélyegyenlőség biztosítására

1995NAT – a különböző etnikai kisebbségek és fogyatékkal élők speciális nevelési-oktatási szükségleteik miatt egyéni bánásmódban kell hogy részesüljenek

1998 (XXVI) törv.Az inklúzió létjogosultságát erősíti. Egyenlő jogokat biztosít a fogyatékos emberek számára és tiltja a diszkriminatív megkülönböztetést.

2003 (az 1993-as törv. módosítása)az integrált nevelés, mint szolgáltatás


ElőzményekElőzmények 1802

siketek – Vác 1825

vakok – Pozsony 1875

ért.fogy. – Bp. 1891

beszédsérültek – Arad 1900

gyengetehetségűek – Bp.


ElőzményekElőzmények

1903testi és mozgás fogyatékosok – Bp.

1909neurotikusok, pszichopaták – Bp.

1920nagyothallók – Bp.

1928csökkentlátók – Bp.


Az integrált oktatás hazai Az integrált oktatás hazai megjelenésemegjelenése

1981az első hivatalos kutatás

1981-1993viták, kisebb előrelépések

1993közoktatási törv.: okt.-nev. külön vagy együtt


Sport, testnevelésSport, testnevelés


KezdetekKezdetek

Nemzetközi hatás 1989

rendszerváltás – kezdeményezések, törvények, rendeletek alkotása (segítség a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének biztosítására a sport területén is)


Eredmények, következményekEredmények, következmények

1990A Magyar Mozgáskorlátozottak Sportszövetsége /MMS/ évi közgyűlése kimondja, hogy meg kell alapítani a Magyar Paralimpiai Bizottságot /MPB/. (IPC 1989!!!)

1993Magyar Értelmi Fogyatékosok Sportszövetsége /MÉS/



1994Magyar Vakok és Gyengénlátók Sportszövetsége /MVGYSSZ/

1997Magyar Paralimpiai Bizottság /MPB/ megalakulása

1998Az MPB a Magyar Köztársaság költségvetésében már szerepel!!!


Eredmények, következményekEredmények, következmények 1998

A GYISM-ben létrejön a fogyatékos személyek sportjának érdekeit képviselő helyettes államtitkárság (Szekeres Pál).

1998új sporttörvény- paralimpikonokkal kapcs. rend.- sportlétesítmények akadálymentesítése- a fogyatékos személyek sportjával foglalkozó szakemberek speciális felkészítése


Eredmények, következményekEredmények, következmények 2000

CXLV. sportról szóló törvény három, új köztestület létrehozásáról

- FONESZ (Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége)- Nemzeti Sportszövetség- Nemzeti Szabadidősport Szövetség

(A FONESZ a másik két testületnek is tagja!)

2001FONESZ


A fogyatékos személyek sportjának A fogyatékos személyek sportjának szervezeti felépítéseszervezeti felépítése

Gyermek-, Ifjúsági- és SportminisztériumFogyatékosok sportjáért felelős helyettes államtitkárság

Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége (FONESZ)

Magyar SpeciálisOlimpia

Szövetség(MSOSZ)

Magyar ParalimpiaBizottság

(MPB)

Magyar SiketekSportszövtsége

(MSSSZ)

Magyar Szerv-átültetettek

Sportszövetsége(MSZSZ)

Magyar ÉrtelmiFogyatékosok

Sportszövetsége(MÉS)

Magyar MozgáskorlátozottakSportszövetsége

(MMS)

Magyar Vakok és GyengénlátókSportszövetsége

(MVGYSSZ)


A FONESZ feladataiA FONESZ feladatai gondoskodik az állami támogatások

elosztásáról véleményezi a kormányzati szervek jogalkotó

munkáját nyilvántartja a fogyatékos sportolók

sportszervezeteit és a fogyatékos sportolókat is

a fogyatékos emberek sportjával foglalkozó szakemberek speciális továbbképzése

információk nyújtása (honlap)



2003-2004dán – magyar PHARE Twinning projekt(14 magyar pedagógus képző felsőfokú intézmény)

2004„Az inklúzió a testi nevelésben” c. tantárgy bevezetése a felsőoktatásban

A fogyatékos gyermekek A fogyatékos gyermekek testnevelése és sportjatestnevelése és sportja


A fogyatékos gyermekek A fogyatékos gyermekek testnevelése és sportjatestnevelése és sportja

A fogyatékos gyerekek számára még fontosabb a sportolás, mint az épek körében.

- fizikai állapotuk javul- jó közérzet- többiekkel végzett hasznos időtöltés (lehetőség a kapcsolatteremtésre, barátságok kialakítására)- sikerélmény- új célok

Mindez életmód váltáshoz, minőségi váltáshoz vezet, és a társadalmi kirekesztettség érzését csökkenti!!!


Az inklúziv testnevelés óra Az inklúziv testnevelés óra tervezésének szempontjaitervezésének szempontjai

a többségi iskolában figyelembe vett szempontok (életkor, tananyag, képesség, stb)

új, az integrációt / inklúziót lehetővé tevő szempontok

- a speciális képzést igénylő tanuló megváltozott képessége (látás, mozgás, stb)

- feltételek (tárgyi, személyi)


Az inklúziv testnevelés óra Az inklúziv testnevelés óra tervezésének szempontjaitervezésének szempontjai

új, az integrációt / inklúziót lehetővé tevő szempontok

- mire képes a tanuló (fogyatékosság típusa, fogyatékosság súlyossága, egyéb károsodás, egyéni képességek)

- feladatok, szabályok esetenkénti módosítása

- semmilyen körülmények között ne okozzon állapotromlást!!!

Hallássérültek testi neveléseHallássérültek testi nevelése


A hallássérültek magyarországi A hallássérültek magyarországi helyzetehelyzete

az összlak. 10%-a

0-14 évesek: 3%- 65e. gyerek (55% szegregált, 45% többségi iskolába jár)

Csoportosításuk- nagyothallók (40-90 dB közötti hallás veszteség)- siketek (110 dB-nél súlyosabb hallás veszteség)


Speciális eszközökSpeciális eszközök

Hallókészülék Cochleáris implantátum Adó-vevőkészülék (int. okt.)


A siketek és nagyothallók testi A siketek és nagyothallók testi nevelésének általános szempontjainevelésének általános szempontjai

motoros képességeik általában hasonlóak az ép gyermekekéhez

- a tantervben szereplő minden mozgásanyag tanítható (esetenként néhány kivétel)

a fogyatékosság jellegéből fakadó speciális igények

-kommunikációs akadályok leküzdése-néhány mozgásforma KÁROS!!!ezért nem űzhetik!!!


Kommunikációs akadályok Kommunikációs akadályok leküzdéseleküzdése

Speciális készülékek alkalmazása

- nem használhatóktestnevelési játékok egy részénélsportjátékoknálküzdősportoknálvizisportoknálatlétika és torna ugrásoknál


Kommunikációs akadályok Kommunikációs akadályok leküzdéseleküzdése

Nonverbális jelzések fokozott alkalmazása- testbeszéd-bemutatás, bemutattatás, játékvezetői jelzések- „mutogatás”- szájról olvasás

Dokumentáció alkalmazása- rajz- leírás


A kiváltó kórokok egy része érintetté teszi az egyensúlyrendszert is.- tilos: gerenda gyak., kerékpár, lovaglás

Vizisportokat űzőknél- kialakulhat: krónikus középfül vagy hallójárat gyulladás tovább ronthatja a kialakult hallás állapototmegoldás: vízhatlan füldugó, rendszeres orvosi kontroll

Nem űzhető mozgásformákNem űzhető mozgásformák


Hallássérültek sportversenyeiHallássérültek sportversenyei Hallássérültek Iskolai Országos Egyesülete /HIOE/ -

szervezi Évi országos versenyek

- asztalitenisz- sakk- röplabda- labdarúgás- atlétika- úszás

Nemzeti Atlétikai Program /NAP/- az anyagi támogatás feltétele: évente minimum 3 integrált verseny, legkevesebb 3 iskola részvételével

Alapítványok


LátássérülésLátássérülés A látószerv v.mely részének (szem, látóideg,

agykérgi központ) organikus vagy funkcionális sérülése, amely a vizuális tapasztalatszerzést részlegesen vagy teljesen akadályozza.

Látássérülés következtében: megváltozhat a tájékozódás és mozgás.

Csak megfelelően kialakított tárgyi és személyi környezetben, speciális módszerek és eszközök segítségével képes fejlődni.


Speciális eszközökSpeciális eszközök

Szemüveg Kontaktlencse Polycarbonát lencse (törhetetlen,

Magyarországon még nem kapható)


A szem közvetítésével létrejött felismerésben A szem közvetítésével létrejött felismerésben megkülönböztetett 4 funkciómegkülönböztetett 4 funkció

Alak vagy tárgylátáscentrális látás, látásélesség (jele: V; Visus)Perifériás látás

Színérzék Fényhez való illeszkedés

Mélységlátás- szemfenék, szemnyomás vizsgálat(míg az előzőek egy szemes funkciók, addig ez két szemes funkció)


IBSA verseny kategóriákIBSA verseny kategóriák

B1V fényérzés nincs – kézmozgás látásig

B2V kézmozgás látásig – 2/60 (0,03)-ig ill. 5 foknál kisebb látótér

B3V 2/60 (0,03)-6/60 (0,1)-ig ill. 5 foknál nagyobb, de 20 foknál kisebb látótérig.


A testnevelés óra tervezésekor A testnevelés óra tervezésekor felmerülő kérdésekfelmerülő kérdések

Alkalmas-e a tanuló az adott mozg. anyag elvégzésére?

Van-e változás az állapotában?Ha igen, képes-e a feladat végrehajtására, módosítja-e a besorolását és így a sportolási lehetőségeit?

Szed-e gyógyszert? Ha igen, van-e olyan mellékhatása, ami befolyásolja a sportolás lehetőségeit?

Esetleges szemműtét után képes-e az aktív részvételre? Ha igen, milyen mértékben?


Mikor alkalmas valamely Mikor alkalmas valamely mozgásanyag elvégzésére?mozgásanyag elvégzésére?

Ha a fogyatékossága nem akadályozza a sportfeladat maradéktalan ellátásában.

Ha a feladat végrehajtása nem veszélyezteti saját és társai épségét, egészségét.


Tilos és nem javasolt sportágakTilos és nem javasolt sportágak

Tilosa fokozottan veszélyes, nagyon magas baleseti kockázatú sportok:- ökölvívás, birkózás, karate, stb

Veszélyesa veszélyes, nagyon magas baleseti kockázatú sportok- jégkorong, kézilabda, kosárlabda, baseball, fallabda, krikett, vízilabda, vívás, stb


Tilos és nem javasolt sportágakTilos és nem javasolt sportágak

Rövidlátóknak nem javasolt(a fentieken kívül)erőfejlesztés, „erősportok” pl.: súlyemelés, súlylökés, body building

Kezelt zöldhályog, ideghártya leválás vagy szürkehályog műtét utáni állapotban TILOS:- erőfejlesztés, „erősportok”, küzdősportok


Speciális sporteszköz és sportSpeciális sporteszköz és sport

Csörgőlabda

Értelmi fogyatékosokÉrtelmi fogyatékosoktesti nevelésetesti nevelése


Értelmi fogyatékosságÉrtelmi fogyatékosság

Értelmi fogyatékos személy

Értelmileg akadályozott(súlyosan, középsúlyosan

értelmi fogyatékosok)Enyhén értelmi fogyatékos

Nem tehetők képesséönálló életvitelre

Megfelelő előkészítésselönálló életvitelre képesek


Értelmileg akadályozottakÉrtelmileg akadályozottak

különböző mértékben fejleszthetők egy részük képes szociális

beilleszkedésre a többi gyerektől eltérő, sajátos nevelési

igényeik vannak


a kognitív funkciók lassúbb fejlődése a megértés és a nyelvhasználat

lassabban alakul ki a kifejező beszédkészségek

hiányossága az önállóság kialakulását hátráltatják

a téri tájékozódás, a finom motorika, a figyelem-koncentráció fejletlensége

Enyhén értelmi fogyatékosokEnyhén értelmi fogyatékosok


Tanulásban akadályozottakTanulásban akadályozottakAzok a gyermekek, akik az idegrendszer

biológiai és/vagy genetikai okokra visszavezethető gyengébb funkcióképességei, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak (Mesterházi).

- szociokultúrálisan hátrányos családokból származók- tanulási problémákkal küszködő gyerekek- enyhén értelmi fogyatékos


Az értelmileg akadályozottakAz értelmileg akadályozottaktesti nevelésetesti nevelése

a kórképhez gyakran társulnak különféle, az átlagtól eltérő szomatikus és pszichés fejlődési sajátosságok, így az óra tervezésekor figyelemmel kell lenni a gyerek mozgásának fejlődési sajátosságaira

mozgásukat tekintve sokféle állapotú gyerek:- teljesen ép- különböző mértékben összerendezetlen mozgású- mozgásképtelen

KONZULTÁCIÓ!!!


Az értelmileg akadályozottakAz értelmileg akadályozottaktesti nevelésetesti nevelése

Minden esetben alkalmazható:

BOCSA


Enyhén értelmi fogyatékosokEnyhén értelmi fogyatékosok(TA-ak) testi nevelése(TA-ak) testi nevelése

a tanköteles korú gyerekek 15%-a tanulási problémákkal küszködik (enyhén értelmi fogyatékosok és egyéb ok miatt tanulási nehézségeket mutató gyerekek)

2-3%-uk jár kisegítő iskolába, a többi többségi iskolába



fizikai állapotuk, biológiai fejlettségük általában hasonló kortársaikhoz, de több esetben jellemzően előfordul:- koordinációs különbségek- tanulási folyamat lassabb- pszichózis – többnyire gyógyszer szedéssel, általában valamilyen fajta nyugtató szedésével jár, ami a mozgáskoordináció romlását és a reagálási gyorsaság csökkenését eredményezi- szociokultúrálisan hátrányos helyzetű családból való származás, amelynek hatására a testi fejlettség, fizikai erőnlét, teherbírás elmarad az átlagtól



enyhén értelmi fogyatékosok (TA) intellektuális pályán nem fognak tudni elhelyezkedni, ezért manuális, fizikai képességeik fejlesztése fontos!!!



sportképességeik általában különbözőek, de a következőkben hasonlóak:- motoros ügyetlenség- sportképességek fejlődése késéssel- bizonytalan tartás és járás- darabos, nehézkes alapmozgás- sokszor túlmozgás- fejletlen finommotorika


Fogyatékosságukból, akadályozottságukból Fogyatékosságukból, akadályozottságukból eredő egyéb problémákeredő egyéb problémák

az enyhén értelmi fogyatékosoknál a kíváncsiság, motiváltság hiányzik, ezért a motiválásra külön hangsúlyt kell fektetni

téri és időbeli tájékozottságuk gyakran sérült, így nehezen értik a téri viszonyokra utaló kifejezéseket, irányt jelölő szavakat, gond lehet a sorrend megértése is

szűkös a szókincsük, ami a megértést akadályozza, így megnő a bemutatás jelentősége (csak akkor végeztessük a feladatot, ha meggyőződtünk, hogy megértette a feladatot)


Fogyatékosságukból, akadályozottságukból Fogyatékosságukból, akadályozottságukból eredő egyéb problémákeredő egyéb problémák

elvontabb gondolkodásra kevésbé képesek, így kritikátlanok lehetnek, és kevésbé értik a szabályokat is (egyszerűsített szabályok alkalmazása számukra!)

gyengébb emléknyomok – nem látják az összefüggéseket, tanulásuk mechanikus, ezért több gyakorlásra van szükség

könnyen megtapadnak a hibás technikánál, ami az eredményességet nehezíti, ezért pontos, érthető, egyszerű feladatutasítást adjunk és figyeljünk a hibátlan, ha szükséges, többszöri bemutatásra


Down szindrómaDown szindróma

nyaki gerinc szakasz – atlanto-axiális instabilitás- veszélyes: torna egyes elemei (pl.: gurulóátfordulás), labdarúgás (fejelés!)-nyaki röntgenvizsgálat!!!


EpilepsziaEpilepszia

Tilos:- veszélyes sportok- úszás (csak személyes felügyelettel!!!)


Tiltott sportágak értelmi Tiltott sportágak értelmi fogyatékosok számárafogyatékosok számára

sérülés veszélyes küzdősportokpl.: vívás, ökölvívás, stb

technikai sportokpl.: autó-, motor sportok, kerékpáros versenyszámok

veszélyes sportszereket alkalmazó sportokpl.: kalapácsvetés, gerelyhajítás, stb


Könnyítés értelmi fogyatékosok Könnyítés értelmi fogyatékosok számáraszámára

szabályok egyszerűsítésepl.: sportjátékok

módosított versenyszámokpl.: sekélyvízben való úszás (súlyos fokban sérülteknek)cselgáncs

Speciális Olimpiai Szövetség(szervezés, felkészítés, támogatás, stb.)


A sportban és a A sportban és a testnevelésben szere-pet testnevelésben szere-pet játszó képességek, és játszó képességek, és adottságokadottságokKondícionális képességek Koordinációs képességek

gyorsaság(futó- és mozdulat-)erő (elsősorban a gyorserő)állóképesség (futó- és ugró-)

ügyességhajlékonyságízületi mozgékonyságlazaságegyensúly- és térérzékritmusérzék, ütemérzék

Testalkati mutatók Speciális mutatók testmagasság(előny a magas termet)testsúly (kicsi legyen)magas súlyponti helyzet(hosszú lábak)

magas fokú motivációs készségakaraterőmonotóniatűrő-képességminél kisebb félelemérzés


Az atlétika Az atlétika versenyszámaiversenyszámai

gyaloglásfutások

–rövidtávfutás–középtávfutás–hosszútávfutás–gát-, akadályfutás–váltófutások

ugrások–távolugrás–hármasugrás–magasugrás–rúdugrás

dobások–súlylökés–diszkoszvetés–gerelyhajítás–kalapácsvetés(csak férfiak)

összetett versenyek–hétpróba (nő)–tízpróba (férfi)


A futás fázisaiA futás fázisai


Rajtok állásból, Rajtok állásból, térdelésbőltérdelésből


Magasugrás – átlépő Magasugrás – átlépő technikatechnika


Távolugrás – lépő Távolugrás – lépő technikatechnika


KislabdahajításKislabdahajítás


Fejállás, mérlegállásFejállás, mérlegállás


Gurulóátfordulás előre-Gurulóátfordulás előre-hátrahátra


Függőleges repülésFüggőleges repülés


Tanulási folyamat a Tanulási folyamat a sportjátékokbansportjátékokban

játék előkészítő játékok, labdaérzék fejlesztése

magyarázat tudatosítás

bemutatás reprodukálás, utánzás

tanulás helyváltoztatással(alap, összetett gyakorlatok)

tanulás, gyakorlás a játék igényeinek megfelelően

gyakorlás passzív ellenféllel játék automatizálása

feladatmegoldás létszámtöbbletben taktikai képzési alapok

játék egyszerűsített szabályokkal játékelemek fejlesztése, képességfejlesztés, közösségi megoldások

játék kis létszámú csapatokkal iskolázás, megfigyelő képesség fejlesztése

a játék ritmusának kialakítása ellenfél nélkül egyéni játékkészség kialakítása

játék mérkőzésszerűen, ellenféllel taktikai gondolkodás, alkotó készség fejlesztése


A különböző módon végzett A különböző módon végzett erőgyakorlatok hatásaerőgyakorlatok hatása

AZ ERŐFEJLESZTŐ MUNKA HATÁSA

MAXIMÁLIS (NYERSERŐ)

FEJLESZTÉSEKOR

GYORSERŐ FEJLESZTÉSEKOR

GYORSASÁGI ÁLLÓKÉPESSÉG

FEJLESZTÉSEKOR

ERŐ-ÁLLÓKÉPESSÉG

FEJLESZTÉSEKOR

A terhelés nagysága a max. teherbírás %-

ában kifejezve 70-100% 20-70% 20-30% 5-20%

Az ismétlések száma sorozatonként 1-3 4-8 10-30 30-100

A sorozatok száma egy izom,

izomcsoport végigdolgoztatásakor

2-4, az izomcsoportok

közepes elfáradásáig

3-5, az izomcsoportok

közepes elfáradásáig

3-6, az izom erős elfáradásáig

4-8, az izom teljes elfáradásáig

A pihenő ideje a sorozatok közben 2-5 s 2-5 s a légzés

megnyugvásáig

a légzés viszonylagos

megnyugvásáig

A gyakorlatok végrehajtásának

gyorsasága és irama

a mozdulat lassú végrehajtása

a mozdulat teljes gyorsasággal

történő végrehajtása az iram siettetése

nélkül

a mozdulat teljes gyorsasággal

történő végrehajtása a

gyakorlat iramának

siettetésével

a mozdulatok kényelmes, a

gyakorlat iramának közepes

végrehajtásával


A testnevelési játékok A testnevelési játékok felosztásafelosztása

Szerepes vagy utánzójátékok– futójátékok

Feladat vagy szabályjátékok– fogójátékok– versengések– labdajátékok


A testnevelési játékok A testnevelési játékok felosztásafelosztása


A dobásgyakorlatok A dobásgyakorlatok felépítésefelépítése


A labdagyakorlatok A labdagyakorlatok felépítése (a)felépítése (a)


A labdagyakorlatok A labdagyakorlatok felépítése (b)felépítése (b)


A labdagyakorlatok A labdagyakorlatok felépítése (c)felépítése (c)


A labdagyakorlatok A labdagyakorlatok felépítése (d)felépítése (d)

Mozgáskorlátozott tanulók Mozgáskorlátozott tanulók testnevelésetestnevelése


1. Alapvető tartási és mozgási 1. Alapvető tartási és mozgási funkciók kialakításafunkciók kialakítása

Célfeladat Mozgásanyag Módszer-eszközAz izomtónus normalizálása, kóros mozgás-minták leépítése, egyensúlyreakciók, tartások, mozgások kialakítása :fej és törzs kontrollfelegyenesedésegyensúlyreakciókkéz és talptámasztörzs középhelyzet, rotációhely- és helyzetváltoztatásnyúlás, fogás, megtartás, elengedés, manipulációszem-kéz koordinációstb.

Helyes fekvés, ülés, végtag-helyzetek; reflexgátló minták – optimális testhelyzetek:lazítás, átmozgatásfejemelés, felegyenesedéstámaszkodás (kéz és láb- támasz)fordulás, kúszás, mászás, felegyenesedés, felülés, felállás, járásnyúlás, fogás, kapaszkodás, toláseszközhasználat, manipu- lácós gyakorlatokhelyváltoztatás gyakorlatai

Bobath-, NTD-módszerfizioterápia akív és passzív eljárásai, fizikoterápia

speciális kezelési eljárások (pld.: Ayres-terápia, hippo-terápia, stb.)

gyógyászati és adaptációs eszközök

zene, hangszer, tükör, stb.speciális taneszközök: Bobath-labda, hengerek, hevederek, egyensúly deszkák, fejlesztő eszközök


2. Mozgáskoordináció fejlesztés2. Mozgáskoordináció fejlesztés

Célfeladat Mozgásanyag Módszer-eszközKoordináció fejlesztés :mozgásszinergizmusok gátlásaegyensúlyreakció fejlesztéstörzsrotáció és végtag mozgások koordinációjának felesztésemozgásindítás-kivitelezés- leállítás folyamatos és koordinált kivitelezéseszimmetrikus és alernáló elmozdulásokmozgástervezés és irányítás

Különböző testhelyzetben:súlyáthelyezésekegyensúlygyakorlatokszimmetrikus és alternáló azonos oldali, ellen oldali végtaggyakorlatok, mozgássorokegyensúlygyakorlatok ( nehezítve, különböző testhelyzetben, kombinált végtagmozgásokkal)célirányos mozgások síkban, térben, időben összehan- golvaszem-kéz, kar-láb szinki- nézia; törzs-fej és FV, AV mozgással

aktív gyógytorna gyakorlatok (nehezítve, eszközzel, csukott szemmel)

adaptált gimnasztika és kéziszergyakorlatok, ritmusos mozgáskivitelezés, zene, zeneeszköz alkalmazása

adaptált testnevelési mozgásanyag, testnevelési és sportjátékok


3. Helyes légzés - kommunikáció3. Helyes légzés - kommunikáció

Célfeladat Mozgásanyag Módszer-eszközA helyes légzéstechnika és vitálkapacitás fejlesztése, a kommunikáció motoros felté-teleinek javítása:légzéstechnika javításalevelgővel orron keresztüllégzésirányításvitálkapacitás növelésorrfújás, köhögés megtaní- tásaa kommunikáció motoros feltételeinek javítása

Optimális és változó testhely-zetben:lazítógyakorlatok, mellkas mobilizálása, légzőgyakor- latokfejkontroll és szájzárásorron légzés gyakorlatailégzőgyakorlatok, eszközzel nehezítve, hangzókkalciklikus és aciklikus mozgás- hoz kapcsolva irányított légzőgyak.hangadás, beszédszervek gyakorlataimimika, gesztus

Optimális testhelyzet lazított megtartásával tiszta levegő-ben:légzés orron keresztül, gya- korlása (csukott szájjal be- légzés, nyitott szájjal ki, csukott szájjal ki-, belégzés)szájon kilégzés, orron be- légzésmasszázs, vibrációtaneszközök a vitálkapacitás fejlesztéséreönmegfigyelés, tudatosítás


4. Kontraktúra, deformitás megelőzés, 4. Kontraktúra, deformitás megelőzés, kezeléskezelés

Célfeladat Mozgásanyag Módszer-eszközA kontraktúrák, deformitások megelőzése, korrekciója:egyéni testhelyzetek és tartási formák kialakítása és begyakorlása, optimális tartások, testhelyzetekegyes izületek fiziológiás tartásának biztosítása a megelőzés, illetve korrek- ciója céljából (éjjel és nap- közben, stb.)

Egyéni, klinikai tünettől függő:a helyes izületi tartások kialakulását és megtartását segítő alátámasztások, mozgások, fektetés, ültetéslazítógyakorlatok, korrekciós mozgásminták gyakorlása, korrekciós irányú aktív nyúj- tásrövidült izmok nyújtása, antagonisták aktivizálása

Egyéni, adaptációs eszközök, segítő kiegészítések:masszázsszubakvális torna, pakolásokát-, és kimozgatás, kontrak- túra nyújtásgyógyászati és rehabilitációs eszközök(gyógyszeres kezelés, mű- téti utókezelés)


5. Kézfunkció - manipuláció5. Kézfunkció - manipulációCélfeladat Mozgásanyag Módszer-eszköz

A kar-kéz funkciójának javítá-sa és a manipulációs készség kialakítása és fejlesztése:fogóreflex leépítésekéztámasz kialakítása, húzás, tolásFV funkció leválasztása a fej és vállöv, törzs és AV mozgásoktólnyúlás, fogás, (variációk), eszközhasználatmanipuláció, finommotorika fejlesztése szenzomotoros zavar korrekciójahelyes légzés tevékenység közben

Az optimális testhelyzet meg-tartása (a fej és vállöv beál-lítása, alkar alátámasztása, lábtámasz):fogóreflex leépitése, kéztá- masz gyakorlatok különböző testhelyzetbena fej, a szem-kéz, a kar, az alkar és a kéz korrekciós irányú szelektív gyakorlataifelső végtag mobilizációs gyakorlatokcsukló dorzálreflexiós, ujj- gyakorlat és oppozíciós gyakorlatok, fogásgyakorlatok eszközhasználatgyakorlatok a felső végtag funkciójának leválasztására a fej és törzs mozgásoktól, eszközhasználat

Optimális testhelyzet(megfelelő szék, asztal, vagy egyéb berendezési tárgy):Bobath rendszer technikái, gyógytornamegfelelő testhelyzetet biz- tosító, szükség szerinti esz- közös megsegítésszenzomotoros integrációs proramfinommotorika fejlesztő spe- cális eszköztárpraktikus mozgások gyakor- lását segítő eszközök


6. Testtartás javítás6. Testtartás javítás

Célfeladat Mozgásanyag Módszer-eszközPrevenciós és korrekciós testartásjavítás:helyes testhelyzetek és test- tartás interiorizálásakorrekciós éjszaki fektetés és nappali ültetés begyakor- lása

az elváltozás közvetlen kiváltó okának kezeléseoptimális testhelyzetben végzett klinikai tünettől függő korrekciós gerinctorna mozgásanyagahelyes testhelyzetek és testtartás gyakorlatai

optimális testhelyzetben végzett korrekciós gerinc- tornakorrigált testhelyzetet segítő eszközök (fekhely, szék, asztal, stb.)tudatosítás, gyakorlás


7. Egészséges életmódra nevelés7. Egészséges életmódra nevelés

Célfeladat Mozgásanyag Módszer-eszközmotoros képességek fejlesz- tésemozgáskészség fejlesztésemozgásműveltség és mozgásigény fejlesztésemozgáskreativitás fejlesz- tésesportolás előkészítése, sportági felkészítéstehettséggondozás

Testnevelési mozgásanyag:torna, atlétika, játékszabadidő és rekreáció tevékenységeilabdajátékokúszásritmikus sportgimnasztika, táncboccsalovaglás, egyéb sportágak

Optimális testhelyzet és a Bobath módszer elemeinek integrálása a testnevelési mozgásanyaghoz:adaptáció, sérülés-specifikus módosításegyéni differenciálásspeciális taneszközökritmus, zene, kéziszer használatacsoportos foglalkozások, versengésektehetséggondozás és versenyzési lehetőségekklubok és egyesületi színterek bevonása


8. Önálló életre nevelés8. Önálló életre nevelés

Célfeladat Mozgásanyag Módszer-eszközAz önálló életre felkészítés:személyi függetlenség motoros feltételeinek javításaeszközös megsegítés, esz- közhasználat kialakításaönellátás és önálló életvitel, tevékenykedés és munkára nevelés mozgásos feladata- inak, motoros feltételeinek javítása

célorientált kar és kézmoz- gásokADL funkciók, önellátás és önálló életvitel tevékenységei és eszközhasználatafinommotorika mozgásanya- gapraktikus tevékenységek ( tanulás és hobbi, szabadidő stb.), tevékenységeinek motoros feltételei, eszközhasz- nálata

Optimális testhelyzet és egyéni gyógyászati, adaptá-ciós és rehabilitációs eszkö-zök, környezeti adaptáció:begyakorlás életszituációbanszokások kialakítása és napirendétkezési feltételek integrá- lása

VégeVége

inklúzió a testi nevelésben

Documents