lika karlovac hu
Post on 07-Apr-2016
238 Views
Preview:
DESCRIPTION
TRANSCRIPT
Senj
Klenovica
Brinje
Sv. Juraj
Biljevine
Jezerane
Ogulin
Josipdol
Saborsko
KrnjakVrbovsko
Ozalj
Karlovac
Duga Resa
Generalski Stol
Bosiljevo
Slunj
Rakovica
GrabovacLetinac
Dabar
Podum
Bilaj
Medak
Budak
Ljubovo
Krbava
Korenica
Vrpile
Prijeboj
Borje
Karlobag
MetajnaKolan
Rab
Novalja
St. Novalja
Pag
Gorica
Rtina Starigrad
Povljana
Prizna
Cesarica
Udbina
Lovinac
Sv. Rok
Donji Lapac
Prozor
Krasno
Starigrad
Lukovo
Goljak
D. KosinjLipovo Polje
Kosinjski Bakovac
Bakovac
Klanac
Smiljan
Trnovac
Jablanac G. Kosinj
KuterevoSinac
Vrhovine
horvátország
li-ka
Lika – Karlovac
EurópátólLika – Karlovac
Lika – Karlovac M
esefesztivál
Mesefesztivál
Senj
Klenovica
Brinje
Sv. Juraj
Biljevine
Jezerane
Ogulin
Josipdol
Saborsko
KrnjakVrbovsko
Ozalj
Karlovac
Duga Resa
Generalski Stol
Bosiljevo
Slunj
Rakovica
GrabovacLetinac
Dabar
Podum
Bilaj
Medak
Budak
Ljubovo
Krbava
Korenica
Vrpile
Prijeboj
Borje
Karlobag
MetajnaKolan
Rab
Novalja
St. Novalja
Pag
Gorica
Rtina Starigrad
Povljana
Prizna
Cesarica
Udbina
Lovinac
Sv. Rok
Donji Lapac
Prozor
Krasno
Starigrad
Lukovo
Goljak
D. KosinjLipovo Polje
Kosinjski Bakovac
Bakovac
Klanac
Smiljan
Trnovac
Jablanac G. Kosinj
KuterevoSinac
Vrhovine
horvátország
li-ka
Lika – Karlovac
EurópátólLika – Karlovac
Lika – Karlovac M
esefesztivál
Mesefesztivál
ra
sto
ke
oto
k pag
Don
ji La
pac
Udb
ina
Lovi
nac
Gos
pić
Baš
ke O
štar
ije
Smilj
an
Lun
Nov
alja
Cas
ka
Jabl
anac
Kra
sno
Ličk
i Osi
k
Peru
šić
Kor
enic
a
Vrho
vine
Kut
erev
o
Svet
i Jur
aj
Senj
Bri
nje
Rak
ovic
aSa
bors
ko
Plaš
ki
Slun
j
Josi
pdol
Ošt
arije
Toun
j
Ogu
lin
Krn
jak
Vojn
ić
Bar
ilovi
ć
Kar
lova
c
Gen
eral
ski S
tol
Bos
iljev
o
Dug
a R
esa
Rib
nik
Net
retić
Oza
lj
Dra
gani
ć
Oto
čac
Star
igra
d
Kar
loba
g
Star
a N
oval
ja
Cet
ingr
ad
ho
rvá
tor
szá
g
li-k
a
2223
24
35
ra
sto
ke
plit
vič
ka
jez
era
oto
k pag
du
bo
vac
no
vig
ra
d
đu
lin
po
no
r
sok
ola
c
neh
aj
luk
ina ja
ma
vel
iki k
oz
jak
kiz
a
deg
enia
vel
ebit
ica
leo
nto
pod
ium
a
lpin
um
lili
um
iris
c
ro
atic
a
tulo
ve
gr
ede
sim
on
ov
ića
sta
pin
a
bij
ele
i
sam
ar
ske
stij
ene
ho
rvá
tor
szá
g
li-k
a
zir
Don
ji La
pac
Udb
ina
Lovi
nac
Gos
pić
Baš
ke O
štar
ije
Smilj
an
Lun
Nov
alja
Cas
kaPriz
na
Jabl
anac
Kra
sno
Ličk
i Osi
k
Peru
šić
Kor
enic
a
Vrho
vine
Kut
erev
o
Svet
i Jur
aj
Senj
Bri
nje
Rak
ovic
aSa
bors
ko
Plaš
ki
Slun
j
Josi
pdol
Ošt
arije
Toun
j
Ogu
lin
Krn
jak
Vojn
ić
Bar
ilovi
ć
Kar
lova
c
Gen
eral
ski S
tol
Bos
iljev
o
Dug
a R
esa
Rib
nik
Net
retić
Oza
lj
Dra
gani
ć
Oto
čac
Star
igra
d
Kar
loba
g
Star
a N
oval
ja
Cet
ingr
ad
3 71
1. N
emze
tköz
i Fol
klór
fesz
tivá
l, w
ww.
ka-m
ff.or
g2.
Aut
ocro
ss, w
ww.
ribni
cka-
dolin
a.co
m3.
Vin
ce-n
ap, w
ww.
tz-d
ugar
esa.
hr4.
Kar
lova
c Vá
rosi
Múz
eum
a, w
ww.
gmk.
hr5.
Sör
napo
k, w
ww.
dani
piva
.com
6. H
alás
zat,
ww
w.tz
kz.h
r7.
His
tori
a vi
va w
ww.
karlo
vac-
tour
istin
fo.h
r8.
Kar
lova
c m
ost w
ante
d,
ww
w.pr
omen
ada-
klub
.hr
9. D
ubov
aci N
emes
i Vás
ár,
ww
w.ka
rlova
c-to
urist
info
.hr
10. C
iklo
bajk
a, w
ww.
tz-g
rada
-ogu
lina.
hr,
11. H
árom
tó b
icik
lis v
erse
ny, w
ww.
baba
roge
.hr
, ww
w.ka
rlova
c-to
urist
info
.hr
12. K
ápos
ztan
apok
, ww
w.og
ulin
.hr
ww
w.ak
tivni
-odm
or.co
m
13. M
ézna
pok,
ww
w.og
ulin
.hr
14. C
sóna
kok
a M
režn
icán
, ww
w.tz
kz.h
r15
. Raf
ting
, ww
w.ka
nuki
ng-a
vant
ura.
hr16
. Fot
o sa
fari
, ww
w.tz
kz.h
r17
. Bot
anik
ai ta
nösv
ény,
w
ww.
tz-g
rada
-ogu
lina.
hr18
. Mes
efes
ztiv
ál, w
ww.
tz-g
rada
-ogu
lina.
hr19
. Gye
rmek
fogl
alko
záso
k,
ww
w.tz
-gra
da-o
gulin
a.hr
20. E
vezé
s a S
ablja
ci-t
avon
, w
ww.
tz-g
rada
-ogu
lina.
hr21
. Vár
osné
zés,
ww
w.lic
kose
njsk
a.co
m22
. Esk
üvő
a Ra
stok
én,
ww
w.slu
nj-r
asto
ke.co
m23
. Síe
lés,
ww
w.tz
kz.h
r24
. Vit
orlá
zás,
ww
w.tz
-sen
j.hr
25. S
amba
stic
o, w
ww.
tz-s
enj.h
r26
. Szá
nkóz
ás, w
ww.
tzkz
.hr
27. V
adás
zat,
ww
w.tz
kz.h
r28
. Slu
nj-i
sajt
kóst
olda
, ww
w.tz
kz.h
r29
. Köz
ép-a
dria
i kla
pák
fesz
tivá
lja,
ww
w.se
nj.h
r30
. Usz
kok
napo
k, w
ww.
tz-s
enj.h
r31
. Pál
inka
, ww
w.tz
kz.h
r32
. Mač
kare
, ww
w.ra
kovi
ca.h
r 33
. Win
neto
ulan
d Fe
szti
vál,
ww
w.ra
kovi
ca.h
r 34
. Hal
ász fi
eszt
a Sv
. Jur
jébe
n, w
ww.
tz-s
enj.h
35. Z
aviž
an-i
emel
kedő
, ww
w.tz
-sen
j.hr
36. O
toča
ci re
pülő
tér,
ww
w.ot
ocac
.hr
37. Í
jász
at, w
ww.
tzkz
.hr
38. K
arlo
vac m
egye
gyó
gynö
vény
eine
k N
apja
i, w
ww.
rako
vica.h
r39
. Lov
as m
arat
on, w
ww.
rako
vica
.hr
40. S
tari
grad
hal
ásza
t, w
ww.
tzkz
.hr
41. V
eleb
iti b
otan
ikus
kert
, w
ww.
np-s
jeve
rni-v
eleb
it.hr
42. Ö
ko-e
tno
vásá
r, w
ww.
tz-o
toca
c.hr
43. S
port
horg
ásza
t a G
acká
n, w
ww.
gack
a.hr
44. P
litvi
cei m
arat
on, w
ww.
tzpl
itvic
e.hr
45. S
tari
gra
d ta
nösv
ény,
ww
w.ra
kovi
ca.h
r46
. Kut
erev
ka, w
ww.
tz-o
toca
c.hr
47. V
addi
sznó
vad
ásza
t, w
ww.
lova
c.inf
o48
. Lun
i ola
jfa li
get,
ww
w.tz
-nov
alja
.hr
49. W
inds
zörf
ös, w
ww.
tz-s
enj.h
r50
. Pre
muž
ić-ö
svén
y, w
ww.
pp-v
eleb
it.hr
51. F
iata
l med
vék
men
hely
e,
ww
w.ku
tere
vo-m
edvj
edi.h
r52
. Ros
i kun
yhój
a, w
ww.
np-s
jeve
rni-v
eleb
it.hr
53. E
vezé
s a K
rušć
ica-
tavo
n,
ww
w.lic
kose
njsk
a.co
mw
ww.
tz-g
rada
-ogu
lina.
hr54
. Ősz
Lik
ában
, ww
w.tz
-gos
pic.h
r55
. Bar
lang
ásza
t, w
ww.
licko
senj
ska.
com
56. P
agi j
uh é
s saj
t kiá
llítá
s, w
ww.
tz-n
oval
ja.h
r57
. Nik
ola T
esla
Emlé
kköz
pont
, w
ww.
mcn
ikol
ates
la.h
r58
. Lik
ai K
épző
műv
észe
ti A
nnál
é,
gosp
ic-o
nlin
e.co
m59
. Lik
ai m
éz, w
ww.
licko
senj
ska.
com
60. B
úvár
kodá
s, w
ww.
tz-n
oval
ja.h
r61
. Zrć
e, w
ww.
zrce
.hr
62. H
otel
Vel
ebno
, Baš
ke O
štar
ije,
ww
w.tz
-kar
loba
g.hr
63. L
ika
Múz
eum
a, g
ospi
c-on
line.
com
64. L
ikai
kru
mpl
i, w
ww.
lovi
nac.h
r65
. Str
ando
k, w
ww.
tz-n
oval
ja.h
r66
. Gos
pići
Zen
ei N
yár,
gosp
ic-o
nlin
e.co
m67
. Bik
er n
apok
, ww
w.tz
-gos
pic.h
r68
. Heg
ymás
zás,
ww
w.np
-sje
vern
i-vel
ebit.
hr69
. Fre
e cl
imbi
ng, w
ww.
pakl
enic
a.hr
70. V
adás
zat,
ww
w.lic
kose
njsk
a.co
m71
. Lik
ai T
erm
ékek
Vás
ára,
ww
w.gr
acac
.hr
1. O
zaly
köz
épko
ri v
ára,
ww
w.oz
alj.h
r
2. O
zaly
i - vi
vodi
ni b
orút
,
ww
w.vin
ari-v
ocar
i-oza
lj.hr
3. M
unja
ra v
ízie
rőm
ű, w
ww.
ozal
j-tz.
hr
4. R
ibni
k, w
ww.
ribni
cka-
dolin
a.co
m
5. N
etre
tić,
ww
w.ne
tret
ic.h
r
6. D
ubov
ac, w
ww.
dubo
vac.i
nfo
7. D
uga
Resa
, ww
w.tz
-dug
ares
a.hr
8. K
arlo
vac/
Kár
olyv
áros
,
ww
w.ka
rlova
c-to
urist
info
.hr
9. B
osilj
evo,
ww
w.bo
silje
vo.h
r
10. B
arilo
vić,
ww
w.op
cina
-bar
ilovi
c.hr
11. Đ
ulin
Pon
or/Đ
ula-
szak
adék
,
ww
w.tz
-gra
da-o
gulin
a.hr
12. N
ovig
rad,
ww
w.ud
ruga
-kam
eleo
n.hr
13. B
ijele
i Sa
mar
ske
stije
ne/F
ehér
- és
Sam
ari-s
zikl
ák, w
ww.
tzkz
.hr
14. O
gulin
, ww
w.tz
-gra
da-o
gulin
a.hr
15. T
ounj
, ww
w.to
unj.h
r
16. T
ounj
i saj
t, vo
limsir
.com
17. T
iszt
a fo
lyók
, ww
w.tz
kz.h
r
18. H
iúz (
Lynx
), w
ww.
np-s
jeve
rni-v
eleb
it.hr
19. H
avas
i gyo
pár (
Leon
topo
dium
alp
inum
),
20. F
arka
s (C
anis
lupu
s), w
ww.
life-
vuk.
hr
21. L
iliom
(Lili
um),
moj
cvije
t.hr
22. P
lašk
i, w
ww.
plas
ki-li
ka.co
m
23. S
lunj
, ww
w.tz
-slu
nj.h
r
24. R
asto
ke, w
ww.
tz-s
lunj
.hr
25. C
etin
grad
, ww
w.ce
tingr
ad.o
rg
26. S
zard
ella
(Sar
dina
pilc
hard
us),
ww
w.tz
-sen
j.hr
27. N
ehaj
, ww
w.tz
-sen
j.hr
28. S
okol
ac, w
ww.
brin
je.h
r
29. M
edve
(Urs
us a
rcto
s), w
ww.
brin
je.h
r
30. B
arać
eve
špilj
e/Ba
rać-
barl
ango
k,
ww
w.ba
race
ve-s
pilje
.hr
31. S
enji
kate
drál
is, w
ww.
tz-s
enj.h
r
32. P
iszt
ráng
(Sal
mo
trut
ta),
ww
w.ga
cka.
hr
33. N
őszi
rom
(Iri
s), m
ojcv
ijet.h
r
34. L
ikai
ház
, ww
w.lic
kose
njsk
a.co
m
35. D
režn
ik, w
ww.
tzkz
.hr
36. Z
aviž
an,
ww
w.tz
-sen
j.hr/
plan
inar
ski-d
om-z
aviz
an
37. J
apod
a sa
pka,
ww
w.ud
bina
.com
38. O
toča
c, w
ww.
tz-o
toca
c.hr
39. K
agyl
ó (M
ytilu
s gal
lopr
ovin
cial
is),
ww
w.tz
-sen
j.hr
40. L
ukin
a ja
ma/
Luka
-üre
g,
ww
w.sp
eleo
logi
ja.h
r/lu
kina
jam
a
41. S
zűza
nya
kegy
hely
, ww
w.kr
asno
.hr
42. K
osin
ji m
isek
önyv
, tz-
peru
sic.h
r
43. G
acka
, ww
w.ga
cka.
hr
44. L
ikai
“pra
men
ka ju
h”, w
ww.
hpa.
hr
45. P
litvi
cei-t
avak
, np-
plitv
icka
-jeze
ra.h
r
46. P
lješe
vice
i erd
ők, w
ww.
plsa
vez.
hr
47. L
uni o
líva,
ww
w.lu
n.hr
48. L
un, w
ww.
lun.
hr
49. H
ajós
reze
rvát
um, w
ww.
tz-n
oval
ja.h
r
50. V
elik
i Koz
jak,
ww
w.pp
-vel
ebit.
hr
51. B
arla
ngi v
akgő
te, w
ww.
spel
eolo
gija
.hr
52. K
osin
ji hí
d, w
ww.
licko
senj
ska.
com
53. J
apod
a fü
lbev
aló,
ww
w.m
in-k
ultu
re.h
r
54. N
oval
jai e
rekl
yeta
rtó,
ww
w.tz
-nov
alja
.hr
55. C
aska
, ww
w.tz
-nov
alja
.hr
56. V
eleb
iti d
egen
ia (D
egen
ija V
elib
itic
a),
hirc
.bot
anic
.hr
57. K
iza,
ww
w.pl
save
z.hr
58. G
rabo
vača
Bar
lang
park
,
ww
w.pp
-gra
bova
ca.h
r
59. L
ički
Osi
k, w
ww.
tz-g
ospi
c.hr
60. Ó
kori
lele
tek,
ww
w.am
zd.h
r
61. S
zt. J
ózse
f-ko
lost
or,, w
ww.
tz-k
arlo
bag.
hr
62. B
aške
Ošt
arije
, ww
w.tz
-gos
pic.h
r
63. A
nte
Star
čevi
ć sz
ülőh
áza,
ww
w.tz
-gos
pic.h
r
64. G
ospi
ć, w
ww.
tz-g
ospi
c.hr
65. D
enev
érek
(Chr
iopt
era)
,
ww
w.sp
eleo
logi
ja.h
r
66. T
űlev
elű
erdő
k, w
ww.
hrsu
me.
hr
67. K
akas
hal (
Zeus
fabe
r), w
ww.
tz-n
oval
ja.h
r
68. P
agi c
sipk
e, w
ww.
pag-
tour
ism.h
r
69. S
imon
ović
a St
apin
a, w
ww.
plsa
vez.
hr
70. “
Mir
ila” s
írkő
, ww
w.riv
ijera
-pak
leni
ca.h
r
71. Z
ir, w
ww.
licko
senj
ska.
com
72. H
omok
i vip
era
(Vip
era
amm
odyt
es),
ww
w.pp
-vel
ebit.
hr
73. T
ulov
e gr
ede,
ww
w.pp
-vel
ebit.
hr
74. É
desv
ízi h
alak
, ww
w.lic
kose
njsk
a.co
m
75. R
étis
as (H
alia
eetu
s alb
icill
a),
ww
w.pp
-vel
ebit.
hr
ra
sto
ke
oto
k pag
Don
ji La
pac
Udb
ina
Lovi
nac
Gos
pić
Baš
ke O
štar
ije
Smilj
an
Lun
Nov
alja
Cas
ka
Jabl
anac
Kra
sno
Ličk
i Osi
k
Peru
šić
Kor
enic
a
Vrho
vine
Kut
erev
o
Svet
i Jur
aj
Senj
Bri
nje
Rak
ovic
aSa
bors
ko
Plaš
ki
Slun
j
Josi
pdol
Ošt
arije
Toun
j
Ogu
lin
Krn
jak
Vojn
ić
Bar
ilovi
ć
Kar
lova
c
Gen
eral
ski S
tol
Bos
iljev
o
Dug
a R
esa
Rib
nik
Net
retić
Oza
lj
Dra
gani
ć
Oto
čac
Star
igra
d
Kar
loba
g
Star
a N
oval
ja
Cet
ingr
ad
ho
rvá
tor
szá
g
li-k
a
2223
24
35
ra
sto
ke
plit
vič
ka
jez
era
oto
k pag
du
bo
vac
no
vig
ra
d
đu
lin
po
no
r
sok
ola
c
neh
aj
luk
ina ja
ma
vel
iki k
oz
jak
kiz
a
deg
enia
vel
ebit
ica
leo
nto
pod
ium
a
lpin
um
lili
um
iris
c
ro
atic
a
tulo
ve
gr
ede
sim
on
ov
ića
sta
pin
a
bij
ele
i
sam
ar
ske
stij
ene
ho
rvá
tor
szá
g
li-k
a
zir
Don
ji La
pac
Udb
ina
Lovi
nac
Gos
pić
Baš
ke O
štar
ije
Smilj
an
Lun
Nov
alja
Cas
kaPriz
na
Jabl
anac
Kra
sno
Ličk
i Osi
k
Peru
šić
Kor
enic
a
Vrho
vine
Kut
erev
o
Svet
i Jur
aj
Senj
Bri
nje
Rak
ovic
aSa
bors
ko
Plaš
ki
Slun
j
Josi
pdol
Ošt
arije
Toun
j
Ogu
lin
Krn
jak
Vojn
ić
Bar
ilovi
ć
Kar
lova
c
Gen
eral
ski S
tol
Bos
iljev
o
Dug
a R
esa
Rib
nik
Net
retić
Oza
lj
Dra
gani
ć
Oto
čac
Star
igra
d
Kar
loba
g
Star
a N
oval
ja
Cet
ingr
ad
3 71
1. N
emze
tköz
i Fol
klór
fesz
tivá
l, w
ww.
ka-m
ff.or
g2.
Aut
ocro
ss, w
ww.
ribni
cka-
dolin
a.co
m3.
Vin
ce-n
ap, w
ww.
tz-d
ugar
esa.
hr4.
Kar
lova
c Vá
rosi
Múz
eum
a, w
ww.
gmk.
hr5.
Sör
napo
k, w
ww.
dani
piva
.com
6. H
alás
zat,
ww
w.tz
kz.h
r7.
His
tori
a vi
va w
ww.
karlo
vac-
tour
istin
fo.h
r8.
Kar
lova
c m
ost w
ante
d,
ww
w.pr
omen
ada-
klub
.hr
9. D
ubov
aci N
emes
i Vás
ár,
ww
w.ka
rlova
c-to
urist
info
.hr
10. C
iklo
bajk
a, w
ww.
tz-g
rada
-ogu
lina.
hr,
11. H
árom
tó b
icik
lis v
erse
ny, w
ww.
baba
roge
.hr
, ww
w.ka
rlova
c-to
urist
info
.hr
12. K
ápos
ztan
apok
, ww
w.og
ulin
.hr
ww
w.ak
tivni
-odm
or.co
m
13. M
ézna
pok,
ww
w.og
ulin
.hr
14. C
sóna
kok
a M
režn
icán
, ww
w.tz
kz.h
r15
. Raf
ting
, ww
w.ka
nuki
ng-a
vant
ura.
hr16
. Fot
o sa
fari
, ww
w.tz
kz.h
r17
. Bot
anik
ai ta
nösv
ény,
w
ww.
tz-g
rada
-ogu
lina.
hr18
. Mes
efes
ztiv
ál, w
ww.
tz-g
rada
-ogu
lina.
hr19
. Gye
rmek
fogl
alko
záso
k,
ww
w.tz
-gra
da-o
gulin
a.hr
20. E
vezé
s a S
ablja
ci-t
avon
, w
ww.
tz-g
rada
-ogu
lina.
hr21
. Vár
osné
zés,
ww
w.lic
kose
njsk
a.co
m22
. Esk
üvő
a Ra
stok
én,
ww
w.slu
nj-r
asto
ke.co
m23
. Síe
lés,
ww
w.tz
kz.h
r24
. Vit
orlá
zás,
ww
w.tz
-sen
j.hr
25. S
amba
stic
o, w
ww.
tz-s
enj.h
r26
. Szá
nkóz
ás, w
ww.
tzkz
.hr
27. V
adás
zat,
ww
w.tz
kz.h
r28
. Slu
nj-i
sajt
kóst
olda
, ww
w.tz
kz.h
r29
. Köz
ép-a
dria
i kla
pák
fesz
tivá
lja,
ww
w.se
nj.h
r30
. Usz
kok
napo
k, w
ww.
tz-s
enj.h
r31
. Pál
inka
, ww
w.tz
kz.h
r32
. Mač
kare
, ww
w.ra
kovi
ca.h
r 33
. Win
neto
ulan
d Fe
szti
vál,
ww
w.ra
kovi
ca.h
r 34
. Hal
ász fi
eszt
a Sv
. Jur
jébe
n, w
ww.
tz-s
enj.h
35. Z
aviž
an-i
emel
kedő
, ww
w.tz
-sen
j.hr
36. O
toča
ci re
pülő
tér,
ww
w.ot
ocac
.hr
37. Í
jász
at, w
ww.
tzkz
.hr
38. K
arlo
vac m
egye
gyó
gynö
vény
eine
k N
apja
i, w
ww.
rako
vica.h
r39
. Lov
as m
arat
on, w
ww.
rako
vica
.hr
40. S
tari
grad
hal
ásza
t, w
ww.
tzkz
.hr
41. V
eleb
iti b
otan
ikus
kert
, w
ww.
np-s
jeve
rni-v
eleb
it.hr
42. Ö
ko-e
tno
vásá
r, w
ww.
tz-o
toca
c.hr
43. S
port
horg
ásza
t a G
acká
n, w
ww.
gack
a.hr
44. P
litvi
cei m
arat
on, w
ww.
tzpl
itvic
e.hr
45. S
tari
gra
d ta
nösv
ény,
ww
w.ra
kovi
ca.h
r46
. Kut
erev
ka, w
ww.
tz-o
toca
c.hr
47. V
addi
sznó
vad
ásza
t, w
ww.
lova
c.inf
o48
. Lun
i ola
jfa li
get,
ww
w.tz
-nov
alja
.hr
49. W
inds
zörf
ös, w
ww.
tz-s
enj.h
r50
. Pre
muž
ić-ö
svén
y, w
ww.
pp-v
eleb
it.hr
51. F
iata
l med
vék
men
hely
e,
ww
w.ku
tere
vo-m
edvj
edi.h
r52
. Ros
i kun
yhój
a, w
ww.
np-s
jeve
rni-v
eleb
it.hr
53. E
vezé
s a K
rušć
ica-
tavo
n,
ww
w.lic
kose
njsk
a.co
mw
ww.
tz-g
rada
-ogu
lina.
hr54
. Ősz
Lik
ában
, ww
w.tz
-gos
pic.h
r55
. Bar
lang
ásza
t, w
ww.
licko
senj
ska.
com
56. P
agi j
uh é
s saj
t kiá
llítá
s, w
ww.
tz-n
oval
ja.h
r57
. Nik
ola T
esla
Emlé
kköz
pont
, w
ww.
mcn
ikol
ates
la.h
r58
. Lik
ai K
épző
műv
észe
ti A
nnál
é,
gosp
ic-o
nlin
e.co
m59
. Lik
ai m
éz, w
ww.
licko
senj
ska.
com
60. B
úvár
kodá
s, w
ww.
tz-n
oval
ja.h
r61
. Zrć
e, w
ww.
zrce
.hr
62. H
otel
Vel
ebno
, Baš
ke O
štar
ije,
ww
w.tz
-kar
loba
g.hr
63. L
ika
Múz
eum
a, g
ospi
c-on
line.
com
64. L
ikai
kru
mpl
i, w
ww.
lovi
nac.h
r65
. Str
ando
k, w
ww.
tz-n
oval
ja.h
r66
. Gos
pići
Zen
ei N
yár,
gosp
ic-o
nlin
e.co
m67
. Bik
er n
apok
, ww
w.tz
-gos
pic.h
r68
. Heg
ymás
zás,
ww
w.np
-sje
vern
i-vel
ebit.
hr69
. Fre
e cl
imbi
ng, w
ww.
pakl
enic
a.hr
70. V
adás
zat,
ww
w.lic
kose
njsk
a.co
m71
. Lik
ai T
erm
ékek
Vás
ára,
ww
w.gr
acac
.hr
1. O
zaly
köz
épko
ri v
ára,
ww
w.oz
alj.h
r
2. O
zaly
i - vi
vodi
ni b
orút
,
ww
w.vin
ari-v
ocar
i-oza
lj.hr
3. M
unja
ra v
ízie
rőm
ű, w
ww.
ozal
j-tz.
hr
4. R
ibni
k, w
ww.
ribni
cka-
dolin
a.co
m
5. N
etre
tić,
ww
w.ne
tret
ic.h
r
6. D
ubov
ac, w
ww.
dubo
vac.i
nfo
7. D
uga
Resa
, ww
w.tz
-dug
ares
a.hr
8. K
arlo
vac/
Kár
olyv
áros
,
ww
w.ka
rlova
c-to
urist
info
.hr
9. B
osilj
evo,
ww
w.bo
silje
vo.h
r
10. B
arilo
vić,
ww
w.op
cina
-bar
ilovi
c.hr
11. Đ
ulin
Pon
or/Đ
ula-
szak
adék
,
ww
w.tz
-gra
da-o
gulin
a.hr
12. N
ovig
rad,
ww
w.ud
ruga
-kam
eleo
n.hr
13. B
ijele
i Sa
mar
ske
stije
ne/F
ehér
- és
Sam
ari-s
zikl
ák, w
ww.
tzkz
.hr
14. O
gulin
, ww
w.tz
-gra
da-o
gulin
a.hr
15. T
ounj
, ww
w.to
unj.h
r
16. T
ounj
i saj
t, vo
limsir
.com
17. T
iszt
a fo
lyók
, ww
w.tz
kz.h
r
18. H
iúz (
Lynx
), w
ww.
np-s
jeve
rni-v
eleb
it.hr
19. H
avas
i gyo
pár (
Leon
topo
dium
alp
inum
),
20. F
arka
s (C
anis
lupu
s), w
ww.
life-
vuk.
hr
21. L
iliom
(Lili
um),
moj
cvije
t.hr
22. P
lašk
i, w
ww.
plas
ki-li
ka.co
m
23. S
lunj
, ww
w.tz
-slu
nj.h
r
24. R
asto
ke, w
ww.
tz-s
lunj
.hr
25. C
etin
grad
, ww
w.ce
tingr
ad.o
rg
26. S
zard
ella
(Sar
dina
pilc
hard
us),
ww
w.tz
-sen
j.hr
27. N
ehaj
, ww
w.tz
-sen
j.hr
28. S
okol
ac, w
ww.
brin
je.h
r
29. M
edve
(Urs
us a
rcto
s), w
ww.
brin
je.h
r
30. B
arać
eve
špilj
e/Ba
rać-
barl
ango
k,
ww
w.ba
race
ve-s
pilje
.hr
31. S
enji
kate
drál
is, w
ww.
tz-s
enj.h
r
32. P
iszt
ráng
(Sal
mo
trut
ta),
ww
w.ga
cka.
hr
33. N
őszi
rom
(Iri
s), m
ojcv
ijet.h
r
34. L
ikai
ház
, ww
w.lic
kose
njsk
a.co
m
35. D
režn
ik, w
ww.
tzkz
.hr
36. Z
aviž
an,
ww
w.tz
-sen
j.hr/
plan
inar
ski-d
om-z
aviz
an
37. J
apod
a sa
pka,
ww
w.ud
bina
.com
38. O
toča
c, w
ww.
tz-o
toca
c.hr
39. K
agyl
ó (M
ytilu
s gal
lopr
ovin
cial
is),
ww
w.tz
-sen
j.hr
40. L
ukin
a ja
ma/
Luka
-üre
g,
ww
w.sp
eleo
logi
ja.h
r/lu
kina
jam
a
41. S
zűza
nya
kegy
hely
, ww
w.kr
asno
.hr
42. K
osin
ji m
isek
önyv
, tz-
peru
sic.h
r
43. G
acka
, ww
w.ga
cka.
hr
44. L
ikai
“pra
men
ka ju
h”, w
ww.
hpa.
hr
45. P
litvi
cei-t
avak
, np-
plitv
icka
-jeze
ra.h
r
46. P
lješe
vice
i erd
ők, w
ww.
plsa
vez.
hr
47. L
uni o
líva,
ww
w.lu
n.hr
48. L
un, w
ww.
lun.
hr
49. H
ajós
reze
rvát
um, w
ww.
tz-n
oval
ja.h
r
50. V
elik
i Koz
jak,
ww
w.pp
-vel
ebit.
hr
51. B
arla
ngi v
akgő
te, w
ww.
spel
eolo
gija
.hr
52. K
osin
ji hí
d, w
ww.
licko
senj
ska.
com
53. J
apod
a fü
lbev
aló,
ww
w.m
in-k
ultu
re.h
r
54. N
oval
jai e
rekl
yeta
rtó,
ww
w.tz
-nov
alja
.hr
55. C
aska
, ww
w.tz
-nov
alja
.hr
56. V
eleb
iti d
egen
ia (D
egen
ija V
elib
itic
a),
hirc
.bot
anic
.hr
57. K
iza,
ww
w.pl
save
z.hr
58. G
rabo
vača
Bar
lang
park
,
ww
w.pp
-gra
bova
ca.h
r
59. L
ički
Osi
k, w
ww.
tz-g
ospi
c.hr
60. Ó
kori
lele
tek,
ww
w.am
zd.h
r
61. S
zt. J
ózse
f-ko
lost
or,, w
ww.
tz-k
arlo
bag.
hr
62. B
aške
Ošt
arije
, ww
w.tz
-gos
pic.h
r
63. A
nte
Star
čevi
ć sz
ülőh
áza,
ww
w.tz
-gos
pic.h
r
64. G
ospi
ć, w
ww.
tz-g
ospi
c.hr
65. D
enev
érek
(Chr
iopt
era)
,
ww
w.sp
eleo
logi
ja.h
r
66. T
űlev
elű
erdő
k, w
ww.
hrsu
me.
hr
67. K
akas
hal (
Zeus
fabe
r), w
ww.
tz-n
oval
ja.h
r
68. P
agi c
sipk
e, w
ww.
pag-
tour
ism.h
r
69. S
imon
ović
a St
apin
a, w
ww.
plsa
vez.
hr
70. “
Mir
ila” s
írkő
, ww
w.riv
ijera
-pak
leni
ca.h
r
71. Z
ir, w
ww.
licko
senj
ska.
com
72. H
omok
i vip
era
(Vip
era
amm
odyt
es),
ww
w.pp
-vel
ebit.
hr
73. T
ulov
e gr
ede,
ww
w.pp
-vel
ebit.
hr
74. É
desv
ízi h
alak
, ww
w.lic
kose
njsk
a.co
m
75. R
étis
as (H
alia
eetu
s alb
icill
a),
ww
w.pp
-vel
ebit.
hr
1
Amennyire egyfelől lenyűgöz a távoli tenger látványa, másfelől oly annyira meglepőek a dolomitok, a mély völgyek, a sza-kadékok, a sötét hegyszorosok, a csöndes erdők...
Dragutin Hirc (1853. – 1921.)természettudós, hegymászó és útirajzíró
a Mediterráneum felé
2
Li-Ka 4
Az Adriáig vezető útChampion of Globetrotter
Birodalmak határmezsgyéjénPannon és alpesi díszek
A legszebb hegy, a legtisztább tenger Az öröm hegyei és tengere
Ősi természetA tartós vonzalom területe
Az én szülőföldem
Karszt ékkőVízi világ
Európai őserdő Fenyveserdő
Likai krumpli, ogulini káposztaCsaládi közösség
Város-múzeumA kultúra tükre
Ideális reneszánsz várFolyami csillag
A világ bioszféra rezervátumaGyönyörű hely
Born in LikaA villámok ura
LunVad olíva
Fodrozódó tengerAz élmények áradata
Írott kő
JapodákÉlet a vízen
A glagoliták fészkeNépi írásmód
Az írásbeliség tanúja A Frangepán vár
Folyamatos lakottságŐsrégi vár
Drezsnik vára Várkastély
RibnikNyelv szövés
DubovácHíres vásározó hely
A türkiz tavak kincse
LikaA farkas földje
Winnetou és a sasFotó vadászat medvékre
Arany bal kézFair Play Trophy
Hajdučki kukovi/Hajdú-sziklák
UszkokokA Nehajon
A föld alatti birodalom kapuja Djula szerelme
A Török Birodalom határánHatárőrvidék
Rakovicai lázadásFelkelés
Bejárat Barlangerődök
Pagi és likai sajt Birkák
Karnevál és maskarákSenji karneválok
UFÓPagi háromszög
Novaljai strandokHárom tengeren
Zrce Éjjel-nappal
4
6
8
10
12
14
16
18
20
22
24
26
28
30
32
34
36
38
40
42
44
46
48
50
52
54
56
58
60
62
64
66
68
70
72
74
76
78
3
Dream Waters
Türkiz folyókA legszebb forrás folyója
Tavasz OzalybanEszményi akvarell
Zöldellő völgyekNégy folyó
Otočac A folyó közepén
Duga ResaKertváros
GospicMárta, a vízhordó lány
Baške Oštarije és KarlobagPap és harcos
Kultikus helyek A természet oltára
Ogulin A mese szülőhazája
Mesefesztivál
Szigorúan védett rezervátumMegannyi varázslat
Plitvicei-tavak A gyöngyszemek zuhataga alatt
SamogradGyöngyház vár
Barac cseppkőbarlangok/Baraceve špilje Fáklyák a csarnokokban
ŠtirovačaMindenféle csodák erdeje
Cissa és NovaljaAz elsüllyedt város
BoldogasszonySzűzanya
A Kijac-foktól a Mandalina-öböligKristálytiszta
ÖbölZavratnica
Bijele és Samarske stijene/Fehér- és Nyerges- sziklákElbűvölően szépek
Illatozó szalmagyopárEzerszín virág
RastokeTündérhaj
KlekAlvó fenevad
KuterevoMedvebocsok és tamburicák
KrasnoCsodás virág
Pazar rekreációs park
Kerékpározás és vadvízi evezés Cycling with Soul
Túrázás és búvárkodásTracking with Heart
Világörökség
Impresum
A Horvát Idegenforgalmi Közösség kul képviseleteinek listája
80
82
84
86
88
90
92
94
96
98
100
102
104
106
108
110
112
114
116
118
120
122
124
126
128
130
132
134
136
138
139
140
4
Lika-Karlovac Horvátország legfiatalabb, tizedik turisztikai régiója, amely a Horvátország északi és déli részét közlekedési és geostratégiai szempontból összekötő két megyéből - Karlovac és Lika-Senj – áll. A régió két szomszédos országgal, Szlovéniával és Bosznia-Hercegovinával határos, illetve három további horvát turisztikai régióhoz - Közép-Horvátország, a Kvarner-öböl és Dalmácia-Zadar – kapcsolódik.
Li-Ka
5
6
Az Adriáig vezető út Ezen a területen olyan utak haladnak keresztül, melyek már az őskortól fogva összekötik Európa középső részét az Adria partjával és a Földközi-tengerrel. Valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy a károlyvárosi Mirko és Stjepan Seljan kedvet kaptak a nagyvilág felfedezéséhez. A Seljan fivérek 1899 után jelentős geomorfológiai, éghajlati és néprajzi kutatásokat végez-tek Afrikában és Dél-Amerikában, míg Mirko még az idegen kontinensek felkeresése előtt gyorsgyaloglásban is jelentős sikert ér el, midőn 1898-ban száz nap alatt tette meg a Szentpé-tervártól Párizsig tartó utat, ezzel elnyerve a „Champion of Globetrotter” címet.
Nyár a Lujza-útonPrilišće és Netretić, júniuswww.lujzijana.com
Károlyvárosi Múzeumwww.gmk.hr
Champion of Globetrotter
Historia vivaa karlováci történelem jeles személyiségeinek megidézéseKárolyvároswww.historia-viva.hr
7
Karlovác megye folyóinak - Kulpa, Korana, Mrežnica és Dobra – szépsége, a Velika és Mala Kapela hegységek erdei, a zöldellő karsztvidék, a tranzit elhelyezkedés és a gazdag történeti örökség képezik azokat az örök értékeket, melyeken a helyi gazdaság alapszik. A négy folyó minden évszakban más élményt kínál, melyet az idelátogatók a partmenti sétákban, a kerékpározásban, a nyári fürdőzésekben, a pecázásban, vagy a közeli barlangokhoz tett kirándulásokban, a kalandvágyók pedig a vadvízi evezésben és kenuzásban tapasztalhatnak meg. Az erdők fotószafári, illetve a valódi vadakra történő vadászat lehetőségét nyújtják. Karlovác megye vidéke már az őskortól Horvátország északi része és a tengermellék között
elterülő legfontosabb tranzitterület. Így maga Károlyváros (Karlovac) 1579-ben történt megalapítása óta a határőrvidéki és a polgári Horvátország stratégiai, gazdasági és közlekedési központja és fontos közlekedési útvonalak csomópontja. A történelmi Karolina- (Karlovac–Bakar, épült: 1726-1733.), Jozefina- (Karlovac–Senj, épült: 1775-1779.), Lujza- (Karlo-vac–Rijeka, épült: 1805-1813.) és Rudolfina- (Ogulin–Novi Vinodolski, 1874) utak után Károlyváros és a megye modern korunkban a Duna-menti országokat az Adriai-tengerrel összekötő korszerű autópályával gazdagodott.
8
Birodalmak határmezsgyéjén Számos megerődített hely eleveníti fel a történelmi emlékeket. A régi várak, a kastélyok és a búvóhelyek nyomai a barlangok-ban... mind a mai napig arról tanúskodnak, hogy évszázado-kon keresztül itt húzódott a Habsburg és az Oszmán Biroda-lom közötti határvonal.
Pannon és alpesi díszekHagyományos folklór megyei seregszemléjeOgulin, június elejewww.ogulin.hr
A károlyvárosi erőd építése 1579. július 13-án vette kezdetét
Ivan Ferenberg tábornok volt Károlyváros első kapitánya
Ferenberg forrás, a Borlinon lévő víznyerőhely a város első kapitányáról kapta a nevét
Milleniumi bála város születésnapjának megünneplése
Négy folyóNemezetközi Etno&Jazz FesztiválKarlovac, június, júliuswww.tzkz.hr
9
A hosszú időn át tartó háborúskodások nem kedveztek a fejlődésnek, különösképpen nem az iparosításnak, így aztán vidék napjainkban is meglehetősen gyéren lakott. Ennek köszönhetően azonban korunk generációira is ráhagyományozódtak a természeti források és a tradicionális életvitel. Karlovác megye területén ötvöződnek a síkvidéki, a hegyvidéki és a karsztvidéki táj természeti jellegzetességei. Erről az ötvözetről a gazdag néprajzi örökség is tanúskodik. A Kulpamente népviseletei átmenetet képeznek a pannon felcicomázottság és az alpesi visszafogottság között, íly módon kölcsönözve sajátos eleganciát a helyi viseleteknek. A Kulpa-menti „szarvakkal” ellátott fejfedő és a „jalba” csipke
a középkori népi és a különösképpen a nemesi Frangepán családban ápolt emelkedett kultúra találkozásáról vall. A megye más részei néprajzilag a dinári körhöz tartoznak, s azok viseletei akár még az őskorig vagy a japodák idejéig nyúlnak vissza. A károlyvárosi, az ogulini és az ozalyi múzeumokban néhanapján akár több száz éves viseletek is kiállításra kerülnek, melyek közül néhányat az asszonyok még napjainkban is szívesen magukra öltenek. A vidék átmeneti jellege a helyi építészeti stílusban is szembe ötlik. A hegyeken és a völgyek-ben lévő számos régi ház épült fából vagy kőből, illetve a kettő kombinációjával, attól függően, hogy az adott területen éppen melyik volt kéznél.
10
A legszebb hegy, a legtisztább tenger Kevés olyan hely van a világon, ahol az ember a hegyekhez és a tengerhez egyaránt ilyen szorosan kötődne, azok pedig ilyen mélyen bele ivódtak volna az emberbe, mint Lika-Karlovác megyében.
A le
gsze
bb h
orvá
t heg
y, a
Vel
ebit
és
a le
gtisz
tább
teng
ersz
akas
z Pa
g-ga
l
Az öröm hegyei és tengereEvezés a LikánRegatta a Lika-folyónPerušić, májuswww.tz-perusic.hr
Gospići Zenei Nyárkomolyzenei koncertekGospić, június – júliuswww.gospic-online.com
Likai Képzőművészeti KrónikaFestménykiállításMuzej Like, Gospić, Lika Múzeuma, Gospić, október – no-vember – december www.gospic-online.com
11
De hogyan is lehetne másképp egy olyan vidéken, ahol 150 kilométer hosszan dinamikusan fonódik egybe a legnagyobb és legszebb hegy, a Velebit és a legtisztább tengerszakasz, Paggal, mint az egyik legtagoltabb adriai szigettel. A helyiek és a természet között mindig is szoros kötődés a Velebit és a ten-ger hatalmas vonzerején felül annak a különleges energiának is köszönhető, amely a sziklák, a Nap és a bóra körforgásában a hegyvidéki, a magashegyi és a mediterrán ökológiai rendsze-rek között áramlik. A megye kontinentális részének nyugati fele természeti jegyeit illetően a hegyvidéki Horvátországhoz tartozik, melynek egészét fedett karsztos területek jellemzik.
Ezeken a tájakon az erdők és a mezők legváltozatosabb zöldes színárnyalatai váltják egymást, melyeket a felszíni vizek kéksé-ge egészít ki, míg a karsztos föld alatti terület, különösképpen közép tájt, bővelkedik barlangokban.
A G
acka
ism
ét ré
gi s
zéps
égéb
en tü
ndök
ölA
heg
y és
a te
nger
din
amik
us ö
ssze
fonó
dása
12
Ősi természet Elragadtatva sétálunk a sziklaszirt alatti ösvényen, a szakadék fölött, a kis tisztásokon keresztül, a kőhidakon, hidacskákon és pallókon át, a frissen sarjadt boróka és a még ép fatönkök mellett és nem találunk szavakat, hogy megtörjük a bennünket körülvevő csöndet.
Dr. Ante Rukavina (1928. – 1994.) állatorvos, hegymászó és a Velebit szerelmese
A tartós vonzalom területe
A te
rüle
tet
dina
mik
us d
ombo
rzat
jelle
mzi
Premužićeva staza túraútvonala Velebit szívének megközelítése, nagyobb emelkedők nélkülwww.pp-velebit.hr
A h
orvá
t heg
yvid
ék m
itiku
s te
rüle
te m
inde
n al
kalo
mm
al le
nyűg
öz
Öko-etno vásárméz, sajt, gyógynövények, pálinka, lekvárOtočac, júliuswww.tz-otocac.hr
13
A régmúlt időkben csak a legvakmerőbb kereskedők és állat-tenyésztők vállalkoztak arra, hogy utakat vágjanak a meredé-lyek között. Az első jobb minőségű utakat a XVIII. században építették, amióta a két, azelőtt egymástól teljességgel elszigetelt világ között erősödik a gazdasági és kulturális „együttműködés”. Még manapság is, amikor a korszerű autópálya megépülésével a Sv. Rok alagúton keresztül végre átfúrták a Velebit gyomrát, félelemmel vegyes tisztelettel emlékezünk a hóval borított és a metsző széllel korbácsolt hágókra, mint a Vratnik, a Veliki Alan, az Oštarijska vrata, a Mali Alan, valamint a Prezid. A Velebit azonban sohasem tárta volna fel megannyi titkát a közönséges látogatók előtt, ha nem lettek volna a természet szerelmesei – a
hegymászók és tudósok-, akik számos hegyi utat és ösvényt alakítottak ki és láttak el jelzésekkel, melyek közül a legismer-tebb a hatvan kilométer hosszú Premužićeva staza túraútvonal (épült: 1930-1933.), amely mindenki számára lehetővé teszi, hogy felérjen ezen mitikus hegy csúcsaira, s hogy a legkisebb kőszikláktól a legnagyobb szirtekig, völgykatlanokig, tornyokig és kőoszlopokig terjedő csodálatos karsztalakzatok által kiírt magaslatokat bejárja. Ez az útvonal összekapcsolja az embert az ősi vadonnal, s rajta végighaladva az ember a hegy, a hegy pedig az ember barátjává válik. Nevét a tervezőjéről, az erdőmérnök Ante Premužićról (1889-1979), a Velebit nagy rajongójáról kapta.
A P
rem
užić
eva
staz
a tú
raút
vona
l az
Észa
k- é
s Kö
zép-
Vele
bit m
agas
lata
in h
alad
ker
eszt
ülH
egye
k, te
nger
, tav
ak é
s fo
lyók
, ez
Lika
-Sen
j meg
ye
14
Óh, nézzétek ti álmélkodó csillagok ezt a gyönyörűséget,Ez itt az én, az én szülőföldem!
Silvije Strahimir Kranjčević (1865. – 1908.) horvát költő
Az én szülőföldem
15
16
Karszt ékkő Vagy tizenhat tó és medence, vagy harminc nagyobb és kisebb vízesés, négy patak, egy folyó, megannyi hegy és domb, szelíd völgyekkel és félelmetes hasadékokkal, ősi erdők és buja zöldek, s tetejében iható víz, melyet maguk az istenek sem vetnének meg – mindez ékíti ezt az örökmozgó világot.
Adolf Veber Tkalčević (1825. – 1889.) zágrábi kanonok, nyelvész, író és politikus
Vízi világ Plitvicei maratonPlitvicei-tavak, júniuswww.np-plitvicka-jezera.hrwww.tzplitvice.hr
Orchideák - 55-féle, három húsevő
Mint egy 1400 növényfaj, közülük 72 tősgyökös fajt tartanak nyilván
Az erdőborítást a bükk, a fenyő, a boróka, a juhar, a kőris, az erdei fenyő és más fajták adják
Nagy számú emlős - medve, hiúz, far-kas, vadmacska, szarvas, őz, vaddisznó, borz, nyest, nyuszt, vidra...
17
Ugyan Horvátország bővelkedik elbűvölő, nyugodt és folyami, lassú és vad, nagy és kicsi, felszíni és föld alatti vizekben, a Plitvicei-tavaknak nincs párja. Aligha van olyan hely, ahol a víz befolyása ennyire tapintható lenne, mint a dinári karsztvidék ezen részében, ahol a víz a teremtés és pusztítás nagyszabású folyamatában a sziklás alapzat felszínét és föld alatti világát formálja. A karsztvidéki kő és a víz teremtő szimbiózisának legnagyszerűbb példája kétségtelenül a Plitvicei-tavak, a legrégebbi horvát nemzeti park és az UNESCO Világörökségi listáján szereplő természeti kincs.
A tudományos kutatások 321 lepkefaj, 2 magasabb rendű rákfaj, hét halfaj, 12 kétéltű faj, 13 hüllőfaj, 157 madárfaj, 20 denevérfaj jelenlétét igazolták
18
Európai őserdő Kis területeken mozaikszerűen az európai őserdő fejlődésének minden egyes fázisa - az optimális fázis, az idős fázis, az összeomlási és megújulási fázis, valamint az újulat – látható. Van olyan fenyő- és boróka fa, melyek magassága az 50 m-t is meghaladja
Fenyveserdő
Klepina dulibaboróka és bükk őserdőŠtirovača erdei vegetáció különleges rezervátuma
Čorkova uvalaa Dinári – hegység legszebb őserdeje: bükk, fenyő és boróka az erdei vegetáció speciális rezer-vátuma
19
Ebben a régióban két őserdő is van: az egyik a Klepina duliba völgyében, a másik pedig a Čorkova uvala öblében. A Klepina duliba a štirovačai forrás hűs vizéről ismert és friss hegyi levegőjéről, illetve a növény- és állatvilág változatosságáról nevezetes. A Plitvicei-tavak Nemzeti Park területén lévő Čorkova uvala a Dinári – hegység egyik legszebb és legmegóvottabb őserdeje, amely jelentősebb emberi beavatkozás nélkül fejlődött ki. 84 ha területen fekszik és a dinári erdei bükkös-fenyves erdő közössége (E.5.2.1. As. Omphalodo-Fagetum Ht. 1950) alkotja. Különleges karszt domborzat jellemzi, melyben völgyteknők, kisebb kősziklák, meredélyek és kőblokkok tűnnek fel. Az őserdő a természet
tökéletességének iskoláját képviseli, teljesen stabil és maradandó erdei ökorendszerrel. 1965-ben nyilvánították az erdei vegetáció speciális rezervátumává.
20
Likai krumpli, ogulini káposzta A város és a benne eluralkodó atomizált, elidegenedett életforma dominanciájának korában egy pihenés Lika-Senj és Karlovác megyében, a tradicionális értékeket ápoló emberekkel olybá hat, mintha csak visszatértünk volna a nyugodalmas, jó öreg, pihentető múltba.
Brvn
ašic
a, fá
ból k
észü
lt há
z, m
elye
t az
egye
netle
n ta
laj
mia
tt k
ővel
fala
znak
alá
Családi közösség
Káposzta napokaz ogulini savanyúkáposzta fesztiváljaOgulin, szeptemberwww.ogulin.hr
Ősz Likábanhagyomány, népszokások és ételekGospić, október www.tz-gospic.hr
Téli regeOgulin, decemberwww.tz-grada-ogulina.hr
A likai krumpli jó úton halad afelé, hogy márkanévvé váljon, hiszen minőségét illetően egész Horvátország-ban nincs párjaLikai szilvapálinka - šljivovica mérsékelt mennyiségben fogyasztva gyógyhatású készítmény
21
Erre az érzésre azok a hagyományos holmik is ráerősítenek, melyek errefelé nem csupán kiállítási tárgyak, de az emberek nap mint nap használják is őket. S míg a népviseleteket és a népszokásokat a nyugati világ nagyobb részében már rég sutba vágták, a jellegzetes pokrócok, a vastag gyapjúzoknik, és a tarisznyák errefelé még napjainkban is jelen vannak, s minden jel szerint fényes jövő áll előttük, mint a vidéki idill jellegzetes részletei, melyek a jövőbeli likai-karlováci turizmus kulcsfontosságú védjegyéi. Csupán a házi alapanyagokat –puliszka, szárított hús, sajt, méz, házi pálinka… – figyelembe véve, teljesen világos, hogy ezek a termékek mennyire meghatározzák az erőteljes regionális
identitást, amely egysíkú globalizált világunkban a turisztikai vonzerő egyre fontosabb tényezője. A helyi ételspecialitások különlegessége elsősorban az ökológiai tisztaságon és azok generációról generációra hagyományozódó elkészítési módjában rejlik. Ennek köszönhetően a likai krumpli és az ogulini savanyú káposzta Lika messze földön híres jelképeivé váltak.
22
Város-múzeum A régió rétegezett történelmi fejlődése a tengermelléki város-múzeum, középkorban a kiemelt nemzeti kultúra gyújtópontjába került Senj (Zengg) formálódásában szintetizálódik
A kultúra tükre
Észak-adriai klapák fesztiválja Senj, júliuswww.senj.hr
Senj
a h
orvá
t Adr
ia é
szak
i rés
zéne
k le
gősib
b vá
rosa
23
A Velebit hegység aljában megtelepedett Senj a Rijeka és Zadar közti terület legnagyobb városa, s meglehet az Isztria és Dalmácia között elterülő vidék legrégebbi városa is egyben. Senj, az Észak-Adria kultúrájának tükre számos neves személyiséggel ajándékozta meg hazánkat, s különösképpen impozáns az innen elszármazott írók névsora. Olyan neves horvát írók származnak Senjből mint a horvát realizmus legjelentősebb költője, Silvije Strahimir Kranjčević (1865-1908), a regényíró és novellista Vjenceslav Novak (1859-1905), az író és újságíró Milutin Cihlar Nehajev (1880-1931), valamint a történetíró és nyelvész Pavao Ritter Vitezović (1652-1713).
Szám
os ír
ó m
űvén
ek c
sele
kmén
ye z
ajlik
Sen
j vár
osáb
an
24
Ideális reneszánsz vár A Korana, a Kulpa, a Mrežnica és a Dobra összefolyásánál a XVI. sz.-ban épült meg az ideális reneszánsz vár, amely hatágú csillagot formáz. Károlyváros fortifikációs és urbanisztikai szem-pontból egyaránt az olasz építésziskola, melyet a grazi hadi tanács kért fel, gyöngyszeme. A tekintélyes tornyok és bástyák által körbevett teret 24 szabályos blokkra osztották fel. A vár központjában kapott helyet a kaszárnya és a fegyvertár, vala-mint a katolikus és a pravoszláv templom.
Folyami csillagKárolyváros születésnapjának megünneplésekulturális, szórakoztató és sport programok Karlovac, július 13. www.karlovac.hr
Karlstadt FesztiválKárolyváros, június – augusztuswww.karlovac-touristinfo.hr
Tavaszi promenádokvirágvásár, promenád koncertek, kirakodóvásár, fiákerekKarlovac, április – májuswww.karlovac-touristinfo.hr
Kár
olyv
áros
erő
dvár
ként
jött
létr
e a
XVI.
száz
adba
n
Csi
llag,
az
erőd
ala
praj
za
25
A török hódítók elleni védekezés céljából a dubovaci régi vár aljában lévő Zrínyi birtokon 1579. július 13-án vette kezdetét a hatalmas erőd építése. Az építkezést a neves Martin Gambon építőmester felügyelte. A Karlovac (Károlyváros/Carlstadt) nevet a vár az alapítójának, Habsburg Károly főhercegnek a tiszteletére kapta. Károlyváros történelmi sorsát területének kettőssége határozta meg, hiszen egyidejűleg formálódtak itt a közutak, a vízi és szárazföldi utak határai és kereszteződései. A XVIII. század első évtizedeiben, majd különösképpen a törököknek a Koranától észak felé eső területekre történt sike-res visszaszorítását követően a vár a falain túlra is terjeszkedik. Megnyílik az ún. gabonafőút is: a Száván és a Koranán folyami
úton ideszállított pannon gabonát ugyan is Károlyvárosban pakolják át a gabonaszállító hajókról a lovaskocsikra, melyek aztán a Karolina-, a Lujza- és a Jozefina-utakon keresztül szállítják tovább az árut a trieszti, a fiumei, a bakari, illetve a zenggi kikötőbe. Károlyváros a polgári élet és a kultúra gyújtópontjába kerül, s ezzel az egész régió szépségei a világ elé tárulnak. Ezen jelentős változások szellemében Nikola Vranyczany báró 1854-ben alapítja meg Károlyvárosban a Karlováci sörfőzdét, ahol még napjainkban is gyártják a Horvátország határain túl is jól ismert és kedvelt karlováci sört (Karlovačko pivo).
Kár
olyv
áros
pan
orám
ája,
Jak
ov Š
ašel
, 187
4.
26
A világ bioszféra rezervátuma Mily gyönyörű hely ez a festői kőtömbök között... a megannyi kőalakzat, a sokféle obeliszk, tornyok, tornyocskák, ékek és formák , melyeket a szél gyalult és a villámok barázdáltak!
Dr. Ante Rukavina (1928. – 1994.) Állatorvos, hegymászó és a Velebit szerelmese
A Z
aviž
anró
l a k
varn
erói
szi
gete
k fe
lé
nyíló
kilá
tás
Lika
-Kar
lova
c, a
kiv
áló
min
őség
ű ví
z, é
s a
friss
he
gyi l
eveg
ő ke
ttős
ége
Gyönyörű hely Emelkedők a túraútvonalról leágazó emelkedők vezetnek a Gromovačára, a Crikvenára, Šatorinára
Hegyi objektumokZavižani menedékház, Alan menedékház, Rossijeva koliba (Rossi kunyhója)
A Zavižanra vezető emelkedő kerékpárversenySenj – Zavižan, június www.tz-senj.hr
27
A természet egyes szépségeit és látványosságait különleges mozaikba egyesítette: Horvátország, s bizonyára az egész földkerekség egyik legszebb hegyi ökorendszerébe, a Velebit hegységbe. A tenger és a szárazföld érintkezésénél a növény- és állatvilágá-ban a rá jellemző dinári jegyeken felül a mediterrán, az alpesi, sőt a pannon-peripannon területek jellegzetességei is jelen vannak. Éppen ezért nem csoda, hogy felszínalaktani különle-gessége és biológiai sokszínűsége okán az UNESCO a terület egészét a világ bioszféra rezervátumává nyilvánította. S valóban, vessük bármely irányba is tekintetünket, olyan büszke hegycsú-csok, fehér mészsziklák, karsztüregek, meredélyek és szorosok
képe tárul elénk, olyan mély vájatokra és barlangokra lelünk, s olyan növényeket fedezünk fel, amilyeneket eddig sehol sem láttunk.
Feny
őerd
ő po
pulá
ció
Št
irova
ča ő
serd
őG
azda
g nö
vény
- és
álla
tvilá
g je
llem
zi a
Št
irova
čát
28
Born in Lika A gyerekként a Velebit szikláit hasogató villámokat megfigyelő Nikola Tesla mély meggyőződésévé vált, hogy a természet adta energiát lehetséges az ember hasznára fordítani. Ez a meggyőződés, az általa előállított több millió voltos kisülés és az azt kísérő fülsiketítő mennydörgés miatt, amely a Colorado Springs-i laboratóriumától húsz kilométerre is hallható volt, hozta el neki a „villámok urak”ragadványnevet.
Nik
ola
Tesl
a E
mlé
kköz
pont
A villámok ura
Nikola Tesla Emlékközpont tudomány, művészet, turizmusSmiljanwww.mcnikolatesla.hr
Nik
ola
Tesl
a li
kai s
zülő
föld
je
29
Még Európán belül is vannak olyan vidékek, ahol az ember esendőnek kell, hogy érezze magát a természet megzabolázhatatlan erőivel szemben, vannak még olyan helyek, ahol a hó, a metsző szél, a hegyek és a vadon határozzák meg az ember sorsát, kinek aztán ahhoz, hogy fennmaradhasson, meg kell tanulnia tiszteletben tartani azokat. A hegyek és a karsztmezők, a végeláthatatlan erdők és a kopár mészlankák, valamint a bórával felkorbácsolt tenger kékségének és Pag-szigeti tagolt kőpartok fehérségének kontrasztjai alkotják Lika-Senj megye vázát. Lehetséges, hogy pont az effajta környezet és a helyiek és a természet közötti
szoros kapcsolat volt sorsdöntő Nikola Tesla - a nemzetközi zseni, tudós, s a mintegy 700, főként az elektromágnesesség területét felölelő, szabadalom feltalálója – megjelenésében, aki 1856-ban született az aprócska Smiljan faluban, a legszebb horvát hegy, a Velebit aljában.
Tesl
a ku
tató
állo
más
a C
olor
ado
Sprin
gsbe
n (m
aket
t)
1899
-190
0
A li
kai k
isfiú
, a tu
dom
ányo
s lá
tnok
ha
gyat
ékáb
ólN
ikol
a Te
sla,
a je
lent
ős e
lekt
rote
chni
kai
felfe
dezé
sek
szin
onim
ája
A M
ulti
méd
iás
közp
ont
Tesla
éle
tét é
s fe
lfede
zése
it m
utat
ja b
eD
okum
entá
ciós
any
ag,
mel
yet e
ddig
nem
nag
yon
jele
ntet
tek
meg
30
LunPag szigetén különleges olívaolajat találunk, melyet a sziget szűk, tűszerűen kinyúló északnyugati részének végében lévő Lun településen megtermő különleges vad olíva apró terményeiből nyernek. A mint egy ezerötszáz autochton vad olajfa a huszonöt hektárnyi ősi olívaföldön eme köves sziget zöldellő éke.
A te
rmés
zete
s fo
rmák
arc
hite
ktúr
ája
– a
fa é
s a
kő ö
ssze
fonó
dása
Min
t egy
150
0 fa
tűn
ik k
i nag
yság
ával
és
fant
aszt
ikus
form
áiva
l
A L
unba
n lé
vő v
ad o
líva
ülte
tvén
y 1
963
óta
élve
z re
zerv
átum
i véd
etts
éget
Vad olíva
Lunji olívaünnepaz olívabogyónak és olívaolajnak szentelt fiesztamájuswww.tz-novalja.hr
Út az olívafák közöttséta, melyen megcsodálhatjuk a bibliai időkből származó fagyökereket www.tz-novalja.hr
31
A vad olívafa – Olea oleaster – akár nyolc méteresre is megnő. A luni, vagy ahogy a helyiek mondják, lunji olajfák területe növénytanai és esztétikai okok miatt több az Adriai-tenger vidékének különlegességeként immár negyven éve botanikus rezervátum. Lun világviszonylatban is egyedülálló. A világon csupán Görögországban és Izraelben vannak még ilyen vad olíva ültetvények, melyek közül a Lun-i az olívafák koncentrációját és korukat tekintve is elsőbbséget élvez. A hely vitathatatlan értékei közé sorolandó az architektúra és a vidék nagy mértékben megőrzött autentikussága, a tradicionális életforma, s különösképpen az egészséges házi ételek kínálata. A terület szépségeit májustól szeptemberig,
illetve az év többi részében is kiélvezhetjük, akkor is, amikor a természet egy-egy metsző bórával, vagy süvítő déli szelekkel demonstrálja erejét. A luni olajfák hagyományosan nem adnak sok teremtést, ám a belőlük nyert olívaolaj kiváló minőségű. A legöregebb fákat több mint 1500 évvel ezelőtt ültették el, ami alátámasztja az olíva termesztés Pag-szigeten honos hosszú hagyományát, s ahol tradíció van, ott nyilvánvalóan jó a minőség is.
Enne
k az
ola
jfána
k a
fájá
ból b
útor
okat
és
fafa
ragá
soka
t kés
zíte
ttek
A b
ogyó
s te
rmés
friss
en é
s kü
lönf
éle
mód
on
elké
szít
ve is
az
étke
zés
font
os ré
sze
Ezer
nyi f
a m
int e
gy h
úsz
hekt
árny
i te
rüle
ten
32
Fodrozódó tenger Az élmények áradata várja mindazokat, akik ellátogatnak a régióba és néhány napot el is töltenek itt. A dinamikus tájkép és a legkülönfélébb kihívások a szelek közül a légkört leghatásosabban kitisztító bóra erejéhez hasonlatosak.
Az élmények áradata
Hegyi autóversenyekKarlobag, májuswww.tz-karlobag.hr
Senji Nyári JátékokSenj, júliuswww.tz-senj.hr
Sambasticoszamba fesztiválSenj, júliuswww.tz-senj.hr
Motoros találkozóSenj, júniuswww.tz-senj.hr
Neh
aji v
ár, S
enj s
tráz
sája
, a V
eleb
iti-c
sato
rna
és K
rk-s
zige
t
33
Lenyűgözőek azok a téli képek, melyek a fodrozódó tengert és a jégbe fagyott senji tengerparti sétányt ábrázolják, melynek jégvirágos világítótornya azokat a büszke senji uszkok har-cosokat idézi meg, akiknek őrséget állva télen láncokkal kellett hozzákötözniük magukat a szilaj Nehaji vár elpusztíthatatlan falaihoz, hogy a metsző bóra el ne sodorja őket. Teljesen más a helyzet nyáron. A bóra csak néha napján kergeti meg a hullámokat a nyílt tenger irányába, enyhülést hozva a Ve-lebit-aljai településeknek, és arra sarkallva a vidéket kedvelő megannyi turistának, hogy vessenek véget a lustálkodásnak és kezdjenek hozzá az aktív pihenéshez, melyhez a Vele-bit-aljai tengermellék rengeteg lehetőséget kínál, úgy mint
Ála
rcos
figu
rák
min
den
utcá
ban
a túrázás, a partmenti kerékpározás, vagy az erdős északi részeken megtett kirándulások és a közeli szigetekre történő átruccanás.
34
A Kosinjból Štirovača felé vezető út a Begovača vizének forrása mellett halad el. Az úton tovább ezerhatszáz méterre, majd harminc lépésnyire balra áll az az öt méter magas és hét méter széles kőszikla, melybe latinul vésték bele, hogy itt húzódott az ősi Ortoplin és Parentin törzsek területe közötti határvonal. A liburn ortoplinokról az ókori Ptolemaiosz és Pliniusz is említést tesz. Úgy tűnik, hogy a törzsek fenségterülete ettől a határkőtől nyugati irányban egészen a
Írott kő
35
tengerig terjedt. A parentinek, kiknek létezéséről csak ebből a feliratból tudunk, vélhetően a Begovača forrásától keletre, a Lika alsó folyásán élhettek, s elképzelhető, hogy fő településük Kosinj Gornji volt.
36
Japodák A területet mint egy háromezer évvel ezelőtt benépesítő japoda nép nyelve nagyobb részt ismeretlen maradt; egyedüli nyomai a sírfeliratokon szereplő nevek (tafonima), valamint a japoda települések rómaiak által készített regisztere, és a környező folyók feljegyzett japoda nyelvű elnevezései. Ezen szegényes adatokból arra következtetünk, hogy az eredeti japoda nyelv átmeneti formát képezhetett a pannonok és a délebbi, valódi illírek nyelve között.
A ja
poda
kul
túra
kül
önös
en g
azda
g és
éle
ttel
teli
volt
Japo
dák,
illír
törz
s, a
Gac
ka te
rüle
tén
tele
pede
tt m
eg
Élet a vízenÁdvent OtočacbanKarácsonyi varázslat a GackavölgyébenOtočac, decemberwww.otocac.hr
Agyaglovasok-harcosokKolapijan törzs, figura gyűjtemény Károlyvárosi Múzeum Gradski muzej Karlovacwww.gmk.hr
Janja Gora MűteremAz elveszett japoda kincs utáni kutatás helyszínewww.janjagora.com
Gacka napokOtočac,június – júliuswww.tz-otocac.hr
37
A japoda (lat. Iapodes, gör. Iapydoi) illír törzsek a Kulpa-folyó (az ókori Colapis) és az Una (Oeneus), valamint a Velebit (Mons Baebius) és Vinodol (Valdevinum) karéjozta területen tanyáztak. A már meglehetősen fejlett társadalmukban a bányászok, a kovácsok, a földművesek, a pásztorok és a harcosok voltak a legfontosabbak. Tudható, hogy apró és nagy termetű háziállatokat tartottak, a növények közül pedig gabonaféléket és hüvelyeseket termesztettek. Fémből és borostyánkőből készült nyakbavalóik és spirál és háromszögű medáljaik még manapság is lenyűgözőek. Mivel a japodák földje gazdag volt hegyi erdőkben, házaik főként fából készültek, így aztán ezekből vajmi kevés maradt fenn. Kőből
csak a főként a hegytetőkön emelt településeikben építkeztek, melyeket maximum 3000 ember lakott. A japodák központi és legnagyobb városai a Josipdolnál lévő fővárosuk, Metulum, a Brinjénél lévő Monetium (Humac megerődített telep), a Kompoljnál lévő Avendo (Latica), a Lički Prozornál lévő Arupium (Vital) voltak, s eleddig a Kulpa és az Una közötti területen mint egy nyolcvan megerődített település nyomára bukkantak. Kevésbé ismert a kolapijan törzs, amely a vaskorban a Kulpamentén tanyázott, s melynek Horvátország területén volt egykori létezéséről csupán a szokatlan lovasfigurákból álló páratlan kis agyaghadsereg vall.
A te
rmés
zet v
aráz
sa m
elyb
e az
em
ber
harm
onik
usan
sim
ult b
ele
Zöld
mez
ők é
s az
opá
lszín
ű fo
lyó
Boro
styá
nkő
és ü
veg
éksz
er, a
réz
meg
mun
kálá
sána
k ku
ltúrá
ja
38
A glagoliták fészke A XII. sz.-tól a glagolita írásmód, melyet valószínűleg a IX. sz.-ban alkotottak meg a szlávok megkeresztelésére, egyedül Horvátország területén maradt fenn, s azon belül is különösképpen a senji területen igen fejlett. Senjben egy 1494-ben alapított glagolita nyomda is működött, amely egész Délkelet-Európában az első nyomdák között volt.
Senj
a IX
sz.
-i gl
agol
ita
írásr
ól is
mer
t
Rom
án-k
ori k
ated
rális
– B
oldo
gass
zony
M
enny
bem
enet
ele,
épü
lt 11
69-b
enA
Kos
injs
ka n
yom
dába
n148
3-be
n ny
omtá
k az
els
ő ho
rvát
nye
lvű
köny
vet
Népi írásmódSenj Városi múzeum a XIV-XV. sz.-i gótikus-reneszánsz palotábanwww.tz-senj.hr
Senji kőtáblaa glagolita írás és a glagolita nyomdászat gyűjteményewww.tz-senj.hr
Senji koncertestek a komolyzene ünnepe Senj, július – augusztuswww.tz-senj.hr
39
IV. Ince pápa 1248-ban a katolikus világban egyedül a zenggi püspöknek engedélyezte, hogy a liturgia során a glagolita és szláv nyelvet használja. Mindez új lendületet adott a glagoljica fejlődésének a XIV. és XV. század folyamán. A glagoljica megőrzését célzó harcot a glagoljica elkötelezett senji hívei a glagolita nyomda létrehozásával koronázták meg, amely a XV. század egyik legfontosabb horvát kulturális intézményének számított. A glagoljica ugyan is csak a latin betűs írással lépést tartva maradhatott „élő” írásmód, így aztán alig harminc évvel a Gutenberg Biblia kinyomtatása után a glagoljica élharcosai már 1483-ban megjelentették az első glagolita nyelven nyomtatott könyvet, majd 1494-ben megalapították
a nevezett senji nyomdát. Arról, hogy a glagolita írás milyen mély gyökereket vert Senjben és annak környékén, a Nehaj-vár 1964-es felújításánál feltárt glagolita feliratú kődarab, az ún. Senji kőtábla is tanúskodik, amely vélhetően a vár alapjaiban volt régi templomocska berendezésének részét képezte, s mely valószínűleg a Baškai kőtáblával egyidős.
A g
lago
ljica
vol
t Sen
jben
a
népi
es ír
ásm
ód
A g
lago
ljica
és
a gl
agol
ita
nyom
tatá
s
múz
eum
i gyű
jtem
énye
i
A g
lago
lita
írás
mód
ot S
enjb
en é
s kö
rnyé
kén
odaa
dóan
ápo
lták
a s
zerz
etes
ek
40
Az írásbeliség tanúja Az erődök, a várak és a régi védvárak maradványai a térség írásbeliségének és kultúrájának tanúi. Különösképpen azon időké, melyekben a Frangepánok nemesi családja hírnevének és erejének teljében volt. Modruš a XV. században a horvát írásbeliség és a glagoljica fontos központja volt, majd a XVII. században a horvát kultúrát az ún. „ozalyi kör” jegyzi.
Nov
igra
d eg
ykor
jele
ntős
régi
vár
ának
m
arad
vány
aiA
Dob
ra -f
olyó
n át
ível
ő Kő
híd
XVIII
. sz
ázad
, a K
arol
ina-
úton
A Frangepán vár
Frangepán Nyári Estekszórakoztató rendezvényOgulin, júniuswww.radio-ogulin.hr
Ciklobajkakerékpárverseny a mese útvonalánOgulin, júniuswww.tz-grada-ogulina.hrwww.babaroge.hr
41
Gróf Frangepán Bernát (1453-1529), Modruš ura és Ogulin építtetője egyike azoknak, akik a legkeményebb török támadások idején megszervezték Horvátország védelmét. Híres „Beszéd Horvátországért”-jában (Oratio pro Croatia) 1522-ben VI. Adorján pápától az európai erők segítségét kéri, s ugyanezen évben ugyanezzel a kéréssel fordul a Nürnbergben székelő német országgyűléshez. Az Ozalyi körhöz tartozik Ivan Belostenec, szerzetes és lexikográfus; Zrínyi Anna Katalin grófnő, szül. Frangepán (Bosiljevo, 1625 körül), költőnő, az ő férje, gróf Zrínyi Péter, bán és hadvezér, valamint Anna féltestvére, Frangepán Ferenc Kristóf (Bosiljevo, 1643), nemes, harcos és költő, mindketten
horvát hősök, akiket összeesküvőként 1671-ben végeztek ki Bécsújhelyen (németül Wiener Neustadt). A Modruš, Slunj vagy Cetingrad szerű robusztus vármaradványok várják a történelmi útvonalakon végighaladókat. Jelenleg felújítás alatt áll a Dubovactól tíz kilométerre, a régi Karolina-úton fekvő Novigrad na Dobri Frangepán vár, melynek szomszédságában egy jó állapotban fennmaradt kőhíd, a történelmi út kortársa látható. 1783-ban a Patacsics nemesi család itt látta vendégül a Birodalom végvidékeire ellátogató II. József császárt.
Dom
bok
és e
rődö
k m
esés
vid
éke
Erdő
vel b
orít
ott é
s zö
ldel
lő d
ombo
k a
Dob
ra-fo
lyó
fele
ttA
rég
i Crk
veno
sel
o pl
ébán
iate
mpl
om-
mal
, a ré
gi is
kolá
val é
s vá
rosh
ázáv
al
42
Folyamatos lakottság Ozaly ősi vára az újkorban Horvátország 100 legjelentősebb régészeti lelőhelye közé került, s a terület folyamatos benépesítettségének egyik legnyűgözőbb tanúja.Ősrégi vár
Ozaly középkori várerődjea XVIII. században építették át várráwww.ozalj.hr
Helytörténeti múzeuma kastélyban kapott helyetwww.ozalj.hr
Soko
lac
, a B
rinjn
él lé
vő v
ár
43
Réteges felépítményéből érdemes kiemelni a Zrínyi György által építtetett bejárati tornyot, melybe az egészen 1821-ig mozgó hídként működött ősi hídon át lehet bejutni. A Szigetvárt a Bécs ellen vonuló Szulejmán szultán seregeitől hősiesen védelmező Zrínyi Miklós (1508-1566) építtette az ozalyi szirt felett magasodó palas-lakótornyot, melyben a gótikus és reneszánsz stílusjegyek keverednek, s a belső térben lévő feliratok a glagoljica fennmaradásáról tanúskodnak. A példásan kialakított román kori védtorony, melyet Babonics toronyként is emlegetnek, a barokkizáló északi szárnyra
„támaszkodik”.
Drezsnik (Drežnik) nevének első említése a XII. sz.-ból ered, míg az óhorvát Drezsnik plébánia birtokai és Drezsnik megye, mint feudális birtok neve számos XIII-XV. századi iratban bukkan fel. Drezsnik régi vára a XV. század végén, stratégiai szükségszerűségből épült, a XVI. és XVII. sz.-ban ez a terület oszmán fennhatóság alatt állt, majd az 1788-as legutolsó nagy törökverő háborúban szabadították fel, és a határvidékhez csatolták.
Dre
zsni
k ne
véne
k e
lső
említ
ése
a XI
I. sz
ázad
ból e
red
Oza
ly k
özép
kori
vár
át a
XV
III.
száz
adba
n ép
ített
ék á
t kas
télly
á
44
Drezsnik vára A Korana-folyó meredek szorosa feletti szirten trónoló középkori Drezsnik várát a régi források már 1185-ben említik. A Nelipicsektől a Gisingovacokon át egészen a Babonicsokig több ura is volt, majd 1321-ban a vegliai, a későbbi Frangepán grófok tulajdonába került, akik tovább erődítettek rajta, ám ennek ellenére 1592-ben mégis a törökök birtokába került. Az 1788-as utolsó törökverő háborúban két napos ostrom és az osztrák császári seregek heves ágyúzása után felszabadult a török uralom alól és a határvidékhez csatolták.
VárkastélyStari grad tanösvényA Korana-folyó szorosán keresztül Drezsniktől a Korana Autóskempingig vezető 2000 m hosszú tanösvényen az idelátogatók megismerkedhetnek az itt honos növény- és állatvilággal, valamint a szoros földtani szerkezetével.www.rakovica.hr
Lovas maratonA rakovicai és plitvicei vidék és a környező helyek lovas útjainRakovica, júniuswww.rakovica.hrwww.jelovklanac.com
45
A Korana északi partján történő elhelyezkedéséből fakadóan a vár fontos karikája volt a török veszélytől óvó védvárak láncolatának, az ún.kordonnak, melyből a vidék neve, Kordun, is származik. A vár magja szabálytalan négyszög, kőfalakkal, két négyzetes és egy hengeres toronnyal, amely az északi részen helyezkedik el. A török veszély elmúltával az erőd gyorsan veszít jelentőségéből és pusztulni kezd, de a felújított drezsniki toronyból az idelátogatók még ma is úgy szemrevételezhetik a környéket, ahogyan azt valaha az itt őrködő katonák tették. A mai Drezsnik egy aprócska falu, s kellemes megállóhely a szárazföld felől a tengerpartra vezető úton. A főként a hal- és vad-specialitásokról híres
ételkínálatán felül környéke és természeti szépségei is különleges élményt nyújtanak, így aztán a nyugalmas pihenés, a hosszú séták és a kristálytiszta levegő kedvelőinek Drezsnik mindörökre kellemes emlékként marad meg.
Karlovac megye gyógynövényeinek napjaiKiállítási-vásári rendezvényRakovica, szeptemberwww.rakovica.hr
Mod
ruš
a XV
. szá
zadb
an a
hor
vát í
rásb
elis
ég é
s a
glag
olit
a írá
s fo
ntos
köz
pont
ja
46
Ribnik A síkvidéki megerődített épület ritkaságszámba menő példánya Ribnik, a máig kivehető védsánccal (későbbi halastó), melyet az Obrha patak vizével töltöttek fel. Ribnik mellett született Juraj Križanic, teológus, nyelvész és politikai gondolkodó, kinek az volt a vágya, hogy egy olyan nyelvet „szőjön”, melyet minden szláv nép megért.
Nyelv szövés
Autocrossversenyek Ribnikbenwww.ribnicka-dolina.com
47
A pánszláv eszme egyik legkorábbi élharcosa, Juraj Križanić (1618-1683) úgy hitte, hogy a keresztények közötti viszálykodás káros a szláv világra. Abban is hitt, hogy a szlávok Oroszország segítségével felszabadulhatnának a török uralom és a német veszély alól, s erős nemzetként emelkedhetnének fel. Ezzel a céllal utazott el Oroszországba, ahol aztán támogatás helyett tizenöt éves szibériai száműzetés várt rá. Ez azonban nem törte meg, írással foglalkozott. A különböző szláv nyelvekből összegyúrt, azaz a minden szláv számára érthetőnek vélt keveréknyelven értekezett, melynek az ozalyi irodalmi körhöz tartozó gondolatokat is tartalmazó
nyelvtanát is megalkotta. Legjelentősebb művében, a Politikaban és egyéb munkáiban kifejezetten előrehaladott gazdasági és politikai nézeteket fogalmazott meg. Oroszországból való visszatérése során Lengyelországban állt meg egy időre. A Bécset a törökök ostromától védelmező lengyel hadsereg soraiban lelte halálát.
Ribn
ik v
ára,
víz
ivár
a fo
ntos
ke
resk
edel
mi é
s st
raté
giai
út m
elle
ttA
kis
árk
os s
ülly
edék
ben,
egy
koro
n m
ély
sánc
cal
az e
rős
fala
k kö
rül
48
Dubovác A Kulpa-folyó partján, a Károlyváros feletti dombon emelkedik Dubovác (Dubovac) vára, a horvát feudális építészet egyik legpompásabb és legjobb állapotban fennmaradt emléke. Du-bovác híres vásározó hely volt, ahol főként tengeri sóval, Kulpa-menti és szlavóniai gabonával kereskedtek.
Híres vásározó hely Dubováci nemesi vásár Középkori vásár: hagyományos mesterségek, a XVI. sz.-ot idéző színpompás kavalkád – íjászat, népi táncok, dobosok, gombkötők, a nemesi dubováci járás megidézéseDubováci Öregvár, Károlyváros, május – júniuswww.karlovac-touristinfo.hrwww.dubovac.info
Karlovac most wantednemzetközi breakdance verseny Károlyváros, májuswww.promenada-klub.hr
49
A megerődített vár az őskori fellegvár helyén nőtt ki. A fia-talabb kőkortól egészen a bronzkorig (i. e. harmadik-első évezred) származó települések maradványaira bukkantak. A feltételezések szerint Dubovác volt az egyik legfontosabb központja a mai Kulpa-mente vidékén az i. e. első évezredben viszonylag magas szintű kulturális fejlődést elért kolapijan népnek. Az ő településeik maradványaiból jött létre az a halom, melyen a XII. században a dubováci járás hengeres tornyát emelték. Éppen ezért a rajta álló váron felül maga a halomtető is értékes műemléki örökség. Dubovác a fa-lak, a négyszögletes védbástya (amely manapság messze a legjobb kilátó) és a három henger átmérőjű torony XV. sz.-i
megépültével egy reneszánsz kastély kinézetét ölti magára. Urai voltak a szlavón Sudar nemesek, a Frangepánok, a Zrínyiek, valamint Pernai Gáspár. 1671-től az 1809-es fran-cia bevonulásig a vár tulajdonosai károlyvárosi tábornokok voltak, majd 1837-ben Laval Nugent gróf vásárolta meg, s a román kor stílusában (mellvédek a falakon és a tornyokon) újította fel. A várat 1952-63 között Greta Jurišić építésznő vezetésével ismét felújították, M. Stier 1657-ből származó vázlatai és a XVIII. század végéről származó grafikai ábrázolás alapján.
50
A legrégebbi horvát nemzeti park és az UNESCO természeti világörökségi listáján szereplő egyetlen nemzeti parkunk, a világhírű Plitvicei-tavak az egész világon a karsztos vízrajz összetettségének egyik legjobb példája. A természet itt jól példázza hogyan is jön létre a mésztufa, melynek az egymástól a 16 lépcsőzetesen elhelyezkedő tó által elhatárolt lépcsőin át ömlik egymásba a türkiz színű víztömeg. A természet eme összhangjának csúcsa a Plitvice patak vízesése, melynek majd 80 méter magasból függőlegesen alázúduló vizei formálják a Korana-folyó völgyét.
A türkiz tavak kincse
51
52
Lika Egy értelmezés szerint a Lika elnevezés a görög „likos” (jelentése: farkas) szóból ered. A Pavao Balenovic ökológus mellett felcseperedett Lik névre hallgató farkas az első európai példája annak, hogy a XXI. században érkezik el az az idő, amikor megváltozik a civilizáció és a vadon, az ember és a vadállat viszonya. Éppen ezért nem csoda, hogy a vadon ezen képviselőinek bennfentes érzelmi életét elénk táró „Farkas és az ember” dokumentumfilmmel David Wallace (BBC) meghódítja a nemzetközi közvéleményt.
Fark
asok
üvö
ltés
e a
beha
vazo
tt
vele
biti
senk
iföld
jén
A fa
rkas
ok á
lland
óan
jele
n va
nnak
Li
ka te
rüle
tén
A L
ika
elne
vezé
s a
gör
ög li
kos
szób
ól
ered
, mel
ynek
jele
ntés
e fa
rkas
A farkas földje
Természetvédelmi Világszövetség (IUCN)A farkasok a horvátországi emlősök Vörös listáján szerepelnek
53
Csupán a harmadik évezred beköszöntével fedezzük fel újra, hogy a vadállatot barátsággal meg lehet szelídíteni, sőt még ennél többet is el lehet érni. A BBC filmje feltárja előttünk a farkas lappangó jellemét, amely, ha előcsalogatjuk, akár barátságos is lehet. És ez nem csupán ösztönös dolog, fontos szerepe van benne a farkas intelligenciájának is: a velebiti hóförgetegben, a behavazott senki földjén ugyan is Lik pásztorkutyaként veszi át a vezető szerepét, s Balenovićot a hóval borított hegyi utakon keresztül terelgeti a biztonságos cél felé. Balenović bebizonyítja, hogy bizalmi partnerség által igenis lehetséges a vadak megszelídítése. A bizalmi partnerség
megvalósítható és szükségszerű az ember és a természet együttélésének újabb olyan formáinak elérése céljából, melyek a Kék bolygó fennmaradását és az emberi társadalom fenntartható fejlődését biztosítják – így hangzik Lik, a likai farkas és az ő emberbarátjának az üzenete.
Bale
novi
ć és
Lik
, a b
izal
mi p
artn
ersé
gA
fark
asok
a v
eszé
lyez
tete
tt fa
jok
listá
ján
szer
epel
nek
Hor
váto
rszá
gban
180
-230
fark
as
egye
d él
54
Winnetou és a sas A korunk egyedülálló jelenségének számító Pavao Balenovic, aki közös nyelvet talált a farkasokkal, csakúgy, mint az elhagyott medvebocsoknak szolgáló menedékhely megnyitása a Velebit-aljai Kuterevo faluban olyan jó példák, melyek reményt adnak arra , hogy az ember és a természet egy napon őszintén kinyújtják kezüket egymás felé.
A m
edvé
k él
őhel
ye a
z ök
o-tu
rizm
us fe
jlesz
tésé
t is
lehe
tővé
tesz
i
Barn
a m
edve
, a li
kai v
adon
nag
y te
stű
vadá
llata
Fotó vadászat medvékre
Medvebocs napok kiállítási-vásári rendezvényOgulin, decemberwww.ogulin.hr
Fiatal medvék menedékhelye2002-ben hozták létre az árván maradt medvebocsok megmentésére Kuterevowww.kuterevo-medvjedi.hr
55
A ragadozómadarak illusztrálják a legjobban a hegyek – a Velebit, a Mala és Velika Kapela, a Lička Plješivica szilaj vonzerejét, emlékeztetve minket a természet ősi törvényeire, melyben határozottságra, elszántságra és erőre van szükség ahhoz, hogy megmaradjunk. Az itt élő állatfajok mindegyike pontosan meghatározott helyet foglal el az élelmezési láncban, ily módon megteremtve az egyedül üdvözítő, természetes egyensúlyt. Éppen ezért az ökológiailag tudatos látogatók napjainkban egyre inkább fotóobjektívvel indulnak „vadászatra” a likai vadon nagy testű vadjaira
– a barna medvére, a farkasra, a vaddisznóra, a rókára, a
vadmacskára, a hiúzra, de a hüllők képviselőjére, a karszt kősivatag büszke urára, a homoki viperára is, illetve az olyan ragadozómadarakra, mint a sas vagy a sólyom. Ily módon átengedve a természetnek, hogy a terület lenyűgöző állatvilágát saját, természetes törvényei szerint igazgassa.
Vál
toza
tos
tája
k le
nyűg
öző
képe
i, ki
s tá
vols
ágok
on b
elül
Heg
yi te
rüle
tek,
aho
l a m
edve
, a
fark
as é
s hi
úz t
anyá
zik
56
Arany bal kéz Az Arany bal kéz, 1979-es világbajnok, háromszoros Európa-bajnok férfi párosban, és az 1975-ös Világbajnokság második helyezettje egyéniben, Antun Stipančic Tova, az R. Bergmann Fair Play Trophy díj tulajdonosa a világhoz tartozott.
Három tó biciklis versenyOgulin, júniuswww.babaroge.hrwww.tz-grada-ogulina.hr
Nemzetközi FolklórszemleKárolyváros, júliuswww.ka-mff.org
Nemzetközi Etno-Jazz FesztiválKárolyváros, június – júliuswww.karlovac-touristinfo.hr
Fair Play Trophy
57
Asztaliteniszezők generációi fognak rá emlékezni minden föld-részről, generációk, melyek vele vagy ellene játszottak, vagy csupán csak élvezettel figyelték a zöld asztalnál kivitelezett bravúrjait. Rendkívüli sport eredményeivel Tova mindörökre beírta magát a világ, Horvátország, és a textilgyártásáról híres kisváros, az ő szeretett Duga Resajának a sporttörténetébe. Duga Resa és környéke egy különleges szépségű vidék, amely ott terül el, ahol a Gorski kotar fenyveseit a Mrežnica-folyó teljes hosszában mélyen beékelődő buja növényzetű völgyek-kel és végtelen mezőkkel tarkított karsztvidéki tája váltja fel. A közeli Vinica-hegy (321 m) kellemes sétára (Tušmer sétány) vagy kerékpározásra hívogat a laza hegyi szakaszokon. Szintén
jót lehet biciklizni a szépséges, kékeszöld színű Mrežnica part-ján, amely színével, tiszta vizével, mésztufa gátjaival, lépcsőivel, zúgóival és zuhatagaival a fürdőzőket, a pecásokat és a folyók rajongóit egyaránt lenyűgözi.
58
Hajdučki kukovi/Hajdú-sziklák
A Hajdučki és Rožanski kukovi /Hajdú- és Szaru-sziklák/ szi-gorúan védett rezervátumot magas sziklatömbök és mély sza-kadékok alkotják. A Rožanski sziklacsoportosulás valamelyest nagyobb és könnyebben megközelíthető, mint a szomszédos Hajdučki kukovi nehezen átjárható karrmezei, mivel nyugati részében húzódik a jól ismert Premužićeva staza túraútvonal, a kő régi nagy mestereinek a remekműve. A két sziklacsopor-tot a Lubenovačka vrata magas hágója választja el egymástól. A szigorúan védett rezervátum egyes részeit emberi láb még
59
nem érintette, és ez a tény titokzatossággal lengi körül őket. Az erőteljes karszt alkotta különleges domborzat a Velebit egyik legnehezebben bejárható területévé teszi. Az epikus népdalokban oly annyiszor megénekelt hírhedt rablók, a hajdúk biztos menedékhelyei voltak, s a Hajdučki kukovi is róluk kapták nevüket.
60
Uszkokok Nehaj vára katonai erődként s olyan helyként szolgált a uszkokoknak, ahonnan Senj városát védelmezték és előkészítették az törökök és velenceiek elleni támadásokat.
Az
uszk
okok
erő
dje
a le
gend
ás N
ehaj
Az
uszk
okok
err
ől a
hel
yről
inté
ztek
tám
adás
t az
osz
mán
ok é
s a
vele
ncei
ek e
llen
A NehajonŐrangyalkéntKoronázza homlokodat,Ott, ahol a Nehajt, az ősi dicsőséget,Fölibéd helyezte!
S. S. Kranjčević, a Senj-városának c. költeményből
Uszkok-napok a dicsőséges múltat felelevenítő rendezvény Senj, júliuswww.tz-senj.hr
Uszkokok alakulata különféle kulturális rendezvényekkelSenjwww.tz-senj.hr
61
Az uszkokok az Oszmán Birodalom uralma alá került horvát, hercegovinai és boszniai területekről érkezett szökevények által alkotott katonai jellegű szervezet volt. A Lika és a hor-vát Tengermellék ellen irányuló oszmán háborús hadjáratok különösképpen felerősödtek a XVI. sz.-ban. Ekkor a senji vidék teljesen elnéptelenedett, s a vár az elfoglalt területekről beszivárgott szökevények búvóhelyévé vált. A szökevényekből katonai alakulatok, a nevezetes senji uszkokok jönnek létre, melyek még a XVII. sz. elején is sikeresen védik meg Senjt, sú-lyos veszteségeket okozva az osztrák uralom alatt álló horvát területek ellen támadást indító oszmán és velencei seregeknek egyaránt. A Trbušnjak-hegyen 1558-ban fejeződött be Nehaj
várának építése, melyet Ivan Lenković, a horvát határvidék ka-pitánya és tábornoka felügyelt, s melybe az uszkokok alakula-tai kerültek elhelyezésre. A sokszoros túlerőben lévő ellenség-gel szemben tanúsított hősies ellenállásuknak köszönhetően ezek a bátor harcosok a legendák és a népdalok világába is bevonultak. Nehaj várában jelenleg több kiállítási gyűjtemény is megtekinthető, köztük van az uszkokokat bemutató anyag is. A senji vár falain kívül egykoron több templom és más építmény is volt, melyeket azonban Nehaj várának építésekor mind leromboltak, s az így keletkezett romok anyagaiból épí-tették meg az erődöt.
A N
ehaj
i vár
at 1
558-
ban
emel
ték
a Tr
bušn
jak
hegy
en
62
A föld alatti birodalom kapuja Az Ogulinban lévő Djula szakadék, amelynél a Dobra-folyó a föld felszíne alá bukik, hogy aztán pár kilométerre odébb ismét a felszínre törjön, a legendárium szerint a nemesi Gušic családból származó Djula, avagy Zulejka nevű boldogtalan leányról kapta a nevét. A XVI. sz.-ban élt leány ebbe a sza-kadékba vetette magát, midőn értesült róla, hogy az ifjú őr-vidéki kapitány, aki iránt - noha a katona szerény származása miatt Djula családja ellenezte a kapcsolatot - szerelemre lob-bant, az oszmán seregekkel vívott harcokban odaveszett.
A m
esék
vilá
gábó
l sz
árm
azik
a le
gtöb
b to
poní
mia
(f
öldr
ajzi
eln
evez
és)
Ném
ely
topo
ním
ia m
esék
ből é
s le
gend
ákbó
l szá
rmaz
ik
Djula szerelme Djula szakadék és Medvedica barlangföld alatti barlangrendszerwww.speleologija.hr/DjulaMedvedica
Ogulin város Helytörténeti MúzeumaHorvátország leggazdagabb túra- és hegymászó gyűjteménye a Frangepán kastélybanwww.ogulin.hr/grad/muzej.htmwww.ogulin-uciliste.hr
Ilma de Murske, a horvát csalogány napjaikulturális rendezvény az operaénekesnő emlékéreOgulin, februárwww.ogulin-uciliste.hr
Ogulin város napjaprogramsorozatOgulin, szeptember 14.www.ogulin.hr
63
Az Ogulin közepén elhelyezkedő Djula szakadékban végződik a Dobra-folyó, amely egy 40 méter magas kőszikla alatt itt bújik a föld felszíne alá. A szakadék egyben a legnagyobb bejárata a Djula szakadék - Medvedica (avagy Djula – Med-vedica) barlangrendszernek, amely 16 km-es teljes vízszintes kiterjedésével Horvátország leghosszabb barlangrendszere. Ogulin az egyetlen olyan horvát város, sőt világviszonylatban is azon kevesek közé tartozik, amely a vizekben és cseppkő díszekben bővelkedő barlangtermek és járatok fölé épült. A leghosszabb barlangjárat az ogulini főutca (ulica Bernardina Frankopana) alatt húzódik. A barlangrendszer bejárati részei, a Djula, a Medvedica és a Badanj a város kellős közepén
helyezkednek el, s már több száz éve ismertek. Ogulin föld alatti világa mindig is vonzotta a helyieket, s megmozgatta fantáziájukat. A Djula szakadékkal és a Medvedicával több horvát és külföldi természettudós is foglalkozott munkáiban, különösképpen a XIX. sz.-ban, ám a barlangok gyomrába nem látogattak el. Az első kutatásokat Josip Poljak (1926) és Mirko Malez (1956-1957) geológusok folytatták le.
Ogu
lin b
arla
ngte
rmek
fele
tt é
pült
A b
arla
ngás
zok
látjá
k el
nev
ekke
l a b
arla
ng
hely
iség
eit é
s dí
szei
t
64
A Török Birodalom határán Határőrvidéknek (Vojna krajina) hívták Horvátország ama különleges szerkezetű határ menti területét, melyet a török hódítóktól való védekezésképpen még Mátyás király (1443-1490) kezdett el kiépíteni, s melyből a Habsburg Monarchia idején a császári haditanács alá rendelt hatalmas katonai végvidék lett, amely – egy kisebb rész kivételével – kikerült a bán és a horvát Szábor fennhatósága alól.
HatárőrvidékA Honvédő Háború fegyverzetét bemutató múzeumKárolyváros– Turanjwww.ka-net.net/muzej/muzej.html
Evezős regattaSabljaci-tóOgulin, júniuswww.vsz.hr
Kerékpárverseny az ogulini utakonOgulin, szeptemberwww.babaroge.hrwww.tz-grada-ogulina.hr
65
A XVI-XIX. sz. közötti időszakban az őrvidék néhány főhadpa-rancsnokságra volt osztva. A károlyvárosi főhadparancsnokság a Kulpa-folyó és a tenger közötti ún. horvát Határőrvidéket foglalta magában, melyhez 1712-ben csatlakozik az újonnan felszabadított Lika és Krbava. A katonaság modern szerke-zeti felépítésével a XVIII. században a károlyvárosi főhadpa-rancsnokság a likai (székhelye: Gospić), otočaci, ogulini és slunji ezredre oszlik. A határőrvidékieknek (krajišnik), kiknek fő fela-data a védekezés és a hadviselés volt, olyan különleges jogaik voltak, amilyenek nem jártak az egyszerű paraszti lakosságnak. A katonai őrvidék csupán 1881-ben, jóval a török fenyege-tettség elmúltával került vissza a horvát politikai rendszerbe.
66
Rakovicai lázadás Rakovica vidékén 1871. október 7-én tört ki az Eugen Kvaternik népvezér valamint Ante Rakijaš és Rade Čuic fémjelezte fegyve-res lázadás, a rakovicai felkelés.Felkelés
Rakovica község Napjai Rakovica, augusztusTurisztikai-szórakoztató rendezvénywww.rakovica.hr
67
Mindezt az 1868-as Horvát-magyar kiegyezés eredményezte, mellyel kijátszották a horvát nép az irányú reményeit, hogy a Habsburg Monarchián belül biztosítják számukra az önrendel-kezést és egységet. A felkelésben az erről a vidékről származó horvátok és szerbek vettek részt. Az aprócska Rakovica Plitvi-ce nevű szálló-fogadójában alakították ki a horvát hadsereg főhadiszállását és a horvát ideiglenes nemzeti kormány itt adta ki első dokumentumait. Noha a felkelést hamar elfoj-tották, vezetőit pedig kivégezték, a rakovicai felkelés mélyen beleivódott az emberek tudatába, s megerősítette a független horvát állam iránti vágyukat.
A Plitvicei-tavak Nemzeti Park északi bejáratánál elhelyezkedő Rakovica szálláslehetőségeivel (kempingek, hotelek, panziók, szállást is kínáló kis családi vendéglők, magánszállás), valamint aktív pihenési lehetőségeivel (kerékpárutak, tanösvények, lovaglás, barlangok, vízimalmok; off road, paintball, íjászat...) Horvátország ezen részének ide-genforgalmi szempontból legdinamikusabb községei közé tartozik.
68
Bejárat Horvátországban eleddig több, mint 50-et fedeztek fel az európai történelem kivételesen érdekes emlékeinek számító megerődített barlangokból. A védekezésre kialakított legtöbb, mint egy harminc barlang a karlovaci területen helyezkedik el.
BarlangerődökSajtnapokaugusztus, Rakovicawww.rakovica.hr
OPG NovkovićSajtgyártás és sajtkóstoláswww.tzkz.hr/hr/gastro/opg-novkovic/
Val
ószí
nű, h
ogy
a ba
rlang
ok m
inde
gyik
ét
fel s
em t
ártá
k
A h
elyi
em
bere
k od
aadó
har
coso
k vo
ltak
69
A megerődített barlangok és félbarlangok legtöbbje a Korana és a Mrežnica felső folyásainak katlanjaiban helyezkedik el. Valószínűleg nem is mindet találták meg, vagy a bástyáiknak mára már nem maradt nyoma, de az is előfordul, hogy az egykori effajta barlangok már rég beomlottak. A barlan-gerősök csodás példái az építőművészetnek, s egyben a bennük rejtőzködő vagy az ellenségre belőlük kitörő egyszerű helyi emberek, a parasztok és a katonák által folytatott harc néma tanúi. Az ellenséget, aki elől a nép rejtőzködött, leginkább a külföldi hódítok, de olykor-olykor a helyi me-gerősödött nemesek és elöljárók képezték. Mivel érthető, hogy az emberek nem szívesen tárták fel a barlangok hollétét,
a történelmi forrásokban ritkán esik említés róluk. A bar-langok búvóhelyként szolgáltak, s egyben valódi kis erődök is voltak. Némelyek bejárata könnyen megközelíthető, míg mások bejárata rejtett, vagy magasan a sziklaszirteken van.
A t
ájra
nyí
ló k
ilátá
s na
pjai
nkba
n is
leny
űgöz
ő
A k
arlo
vaci
vid
ék s
ajtj
ai re
mek
m
inős
égűe
k
70
Pagi és likai sajt Ha valamely horvát vidékről elmondható, hogy valamely háziállat határozta meg az ember sorsát, megosztva vele jót és rosszat, akkor ez Lika vidéke, ahol a lakosság a pásztoroknak és az ő hűséges kísérőiknek – a csomós gyapjújú szívós pramenka birkák - köszönheti a túlélést.
A p
agi j
uhok
a te
nger
i sóv
al á
ztat
ott
válto
zato
s nö
vény
zete
t fog
yasz
tana
k
Birkák
Pagi birka és sajt kiállításgasztronómiai-gazdasági rendezvénya híres sajt kiállítása és kóstolójaNovalja, július első hétvégéjewww.tz-novalja.hr
Karlovac megyei sajt napokKiállítás és vásár Rakovica, augusztuswww.rakovica.hr
71
Az ínségben élő, s éppen ezért a fukar természet adta összes lehetőséget kihasználó likai és velebiti pásztor mindenekelőtt a birkanyájára „támaszkodott”. A birka gyapjából és bőréből készített magának ruhát, húsával táplálkozott, tejéből pedig olyan messze földön híres sajtokat készített, mint a krasnarski (Krasno), a velebiti és a škripavac, amely rágás közben csak úgy „csikorog” (škripiti-csikorogni) az ember foga között, de természetesen nem feledkezhetünk meg a juh tejéből készült egyedülálló likai termékről, a basáról sem. Ugyan ez a helyzet Pag szigetével is. A sivár kőtengerben legelésző birkanyájat elnézve megfogalmazódik a kérdés, hogy hogyan is lehetséges, hogy ezek az állatok egyáltalán fennmaradnak ebben a pu-
sztaságban, dacolva a metsző széllel és a tűző nappal, amely nyáron mintha csak a legutolsó csepp vizet is fel akarná szárítani, s az utolsó fű csomót is fel akarná perzselni. Ennek ellenére az ember és a birkák nem csak hogy fenn tudtak maradni ebben a pusztaságban, de mintha csak a pagiak és a likaiak versenyt űznének abból, hogy ki ért jobban a kő biro-dalmában történő fennmaradás tudományához, felvetve az örök kérdést: vajon a pagi vagy a likai sajt-e a jobb, és a pagi vagy a likai báránysült az omlósabb?
Škri
pava
c, fü
stöl
t és
más
ízle
tes
toun
ji és
eg
yéb
likai
saj
tok
Kra
snoi
saj
t, tö
bb m
inős
égi n
ívód
íjjal
juta
lmaz
-tá
k H
orvá
tors
zágb
an é
s kü
lföld
ön
A s
zige
tről
szá
rmaz
ó sa
jtok
kül
önle
gess
égét
a p
agi j
uh te
je a
dja
72
Karnevál és maskarák A hat napos nyári bolondozás hétfőn talicskában tolással, halászláda cipeléssel, vödrökben történő vízhordással és más játékos vetélkedőkkel veszi kezdetét, majd jelmezes kosárlab-datornával, jelmezes motoros versennyel, a zászlónak a városi rezesbanda kíséretében történő körbehordozásával, pénte-ken pedig a nemzetközi karneváli csoportok bemutatásával folytatódik, és szombaton a Nehaj vártól a Velika placa térig végighaladó nagy karneváli felvonulással ér véget, amelyen egészen reggelig eltart a mulatozás.
Senji karneválokNemzetközi senji nyári karnevál számos kulturális és szórakoztató programSenj, augusztuswww.tz-senj.hr
MačkareRakovicábanwww.rakovica.hr
Mesopust/Hús-elhagyásálarcos bálok Senj, január – februárwww.tz-senj.hr
Gospići karneválfarsangi szokások seregszemléjeGospic, februárwww.tz-gospic.com
Gye
re e
l Sen
jbe,
ez
a ny
ári k
arne
vál h
imnu
sza
73
Senjben minden évben az új esztendő első napjától számított első szombattól egészen a hamvazószerdát megelőző keddig terjedő farsangi időszakban álarcos bálokat szerveznek, s kifejezetten a gyerekeknek szóló mulatságokat is rendeznek. Különösen izgalmas a húshagyó kedd, amikor a városon keresztül halad át a karneváli felvonulás. Hogy a nyáron idelátogatók is részesei lehessenek ennek az élménynek, 1967 óta rendezik meg a többnapos Nyári Karnevált, Horvátország legrégebbi effajta rendezvényét, amely augusztus második hétvégéjén indul. Míg Senjben lassanként a böjti időszakra készülődnek, Rakovicában a népek emberemlékezet óta a mačkareba, azaz maskarázni indulnak. Az álarcos csoportok
A le
grég
ebbi
eff
ajta
ren
dezv
ény
Hor
váto
rszá
gban
A k
arne
váli
rend
ezvé
nyso
roza
t né
gy n
apon
át t
art
A S
enji
Kar
nevá
l szl
ogen
je -
Kar
neva
l bi
ži, k
i ča
uvat
i, ne
k dr
ži
körbejárják a falukat és a vendéglátóhelyeket, mulatozásukkal jó kedvre derítik az embereket, a házigazda pedig tojással, szalonnával, pálinkával, és újabban pénzzel hálálja meg a vi-galmat.
74
UFÓ Novaljától csupán néhány kilométerre helyezkedik el a „Pagi háromszög” néven elhíresült 32 x 32 x 22 m-es sziklalenyomat. Hogy ez az ősember valamely titokzatos kultuszának a területe, egy UFÓ lenyomata, vagy mindkettő, avagy valami egészen más – mindhárom elméletnek megvannak a szószólói, sőt egye-sek azt állítják, hogy Pag felett azonosítatlan repülőtárgyakat láttak elrepülni.
Pagi háromszögNovaljai Kulturális NyárNovalja, június-szeptemberwww.tz-novalja.hr
A N
oval
jai K
ultu
rális
Nyá
r N
oval
ja
váro
s N
apja
elő
tt v
eszi
kez
deté
t
75
Novalja városa a Pag-sziget északnyugati részében lévő szelíd öbölben helyezkedik el. Az Adria északi részétől a déli részek felé vezető útvonalon elhelyezkedő Novaljában rengeteg hajós megáll, hogy - többek között - üzemanyagot vételezzen. A település a szárazfölddel is remek összeköttetésben áll: a szárazföldi Priznából a Pag-szigeti Žigljenig közlekedő kompok a főszezonban éjjel-nappal járnak, míg az év többi részében napi 13 járat üzemel. A sziget déli része a Pagi-hídon keresztül is megközelíthető. Napi több autóbuszos járat köti össze No-valját Horvátország majd minden részével, míg a katamarán gyorshajójárat Lošinj, Rab, Rijeka, illetve nyáron Silba és Susak felé biztosít összeköttetést. A Zemunik – Zadar Repülőtér 80
km-nyi, avagy kocsival egy órányi távolságra van Nova-ljától.
76
Novaljai strandok Novaljának nem kevesebb, mint három tengerszakaszon is vannak gyönyörű strandjai: a Lošinj és Cres szigetek felé néző Kvarneric oldalán a Straško strand, a Stara Novalja területén mélyen beékelődőtt Trincel-öbölben a Planjka strand, s vége-zetül a Pagi-öböl északnyugati részében lévő Caska és Ručica strandok, s mind közül Pag leghíresebb strandja, a Zrce.
Három tengeren
77
Ezeken felül a szigeten még egy sor kisebb, de ugyancsak elra-gadó strand található. Természetesen nem feledkezhetünk meg a sziget keleti feléről sem, mivel a sziget két része, melyek két külön megyéhez tartoznak, kölcsönösen kiegészítik és nemesítik egymást.A Caska strandhoz vezető terep jellemzően homokos, míg közvetlen tengerpartja aprókavicsos. Egy néhai római te-lepülés helyén található, melynek maradványai a strand tőszomszédságában, illetve a nagyobb mélységekig igen me-redeken leereszkedő tenger fenéken láthatóak. A Planjka egy csodálatos melegvízű és sekély strand, finom szemű homokkal borítva, amely ideális a kisgyerekeknek. Különféle vendéglátó és
változatos sport-szabadidős kínálattal rendelkezik. A fürdőhely már 2004 óta Kék zászlós, csak úgy mint az 1,5 km hosszú és valamelyest kövesebb Straško, amely egy nyílt tenger felé néző öbölben helyezkedik el. Ez a strand nagyon népszerű, mivel egy szép fenyőerdő veszi körbe, és így kellemes árnyat adó helyei vannak. A Sveti duh, azaz Szent lélek homokos-aprókavicsos strand egyik fele a naturistákat szolgálja, míg a Ručica egy fel nem fedezett homokos strand, amely a Kanjon nevű festői területen keresztül közelíthető meg. Ez az áttetsző, kristályti-szta vízű tenger és a lenyűgöző holdbéli táj kombinációja. A legszebb és legattraktívabb strand kétségtelenül az aprókavicsos Zrće, melynek Kék zászlaja alá több ezer fürdőző is elfér.
78
Zrće Zrce-ben, Európa ezen részének nyári partifővárosában a legkü-lönfélébb nyelveket, mindenek előtt a mozgás nyelvét beszélik. A hosszú, homokos strandra a világ minden részéből csak úgy özönlő fiatalok a szigetnek, amely a szél és a nap erejét ősidők óta magába szívva, már maga is hatalmas energiával bír – el-hozzák saját ritmusukat.
Éjjel-nappalZrćehosszú aprókavicsos föveny Novalja közelébena szórakozni vágyó fiatalok kedvelt nyári célpontjawww.tz-novalja.hrwww.zrce.hr www.otok-pag.net
A s
zóra
kozn
i vág
yó fi
atal
ok
néps
zerű
cél
pont
jaA
nyá
ri h
ónap
okba
n az
„őrü
lt bu
lizás
” he
lysz
íne
79
Mint egy tíz évvel ezelőtt Pag-sziget egyik részén, Novalja kö-zelében, ahol nyaranta csak a kabócák ciripelése a hullámok morajlása hallott, egy egészen különleges dolog vette kezde-tét – a hosszú homokos strand az ár-apály ritmusa helyett a house és trance zene DJ-inek ritmusában kezdett el ringatózni. A Zrće-i nyári tömeg-bulikra a kezdetekben egyesek ferde szemmel néztek, ám Novalja – mivel strandjain mindenki számára van bőven hely – hamarosan az ifjúsági szórakoztató turizmus szinonimájává vált. A Zrće strandra évről évre egyre többen érkeznek a világ minden tájáról. Németek, angolok, olaszok, oroszok... Napjainkban a Zrće a világ legmenőbb lemezlovasainak a találkahelye, és az ő általuk celebrált pro-
dukciók a világ minden részéről érkező rajongóinak elkerülhe-tetlen célpontja. Éjjel-nappal, folyamatos pörgésben, 24 órán át tartó ritmusban, nem tudni, hogy a bulizás mikor vette kez-detét, csak abban lehetünk biztosak, hogy az őrült after beach party hajnali kettőkor indul.
A s
zóra
kozn
i vág
yó fi
atal
ok k
edve
lt ny
ári c
élpo
ntja
80
A karszt vidékét mindennél jobban megnemesítik a szűziesen tiszta és áttetsző folyók, patakok. A kő és a víz, a fehér és a zöld, a föld feletti és a föld alatti, az alábukásnak és újbóli felszínre törésnek a játéka – ez az életnek a minden lehetséges föld feletti és föld alatti formáiban testet öltő örömteli tánca, amely ugyan minden évszakban más, de mindig izgalmas és ösztönző.
Dream Waters
81
82
Türkiz folyók Az a mésztufa gát, amely alatt a Korana-folyó életre kel, a Plitvicei-tavak egyik legismertebb helye. A Koranáról azt állítják, hogy neki van a legszebb forrása. A Slunjčica mély szorosában fakadó forrás kerekded alakú, vizének színe sötét türkizkék és 25 méter mélységű.
A legszebb forrás folyójaNyár Slunjbansport-rekreációs programokSlunj, július – augusztuswww.slunj.hr
Rastraft sport-zenei rendezvénySlunj, ápriliswww.rastraft.com
Slunj város napjai sport-zenei rendezvénySlunj, július – augusztuswww.slunj.hr
83
A Slunjčica forrása Slušnica falu mellett helyezkedik el, s ezért a tavat Slušnica-tónak, a Slunjčicát pedig Slušnicának is hívják. A Slunjčica a Slunjtól tizenöt kilométerre délnyugatra föld alá búvó, majd hat kilométerre délre Slunjčica néven felszínre törő Lička Jasenica búvópatak folytatása. A Slunjčica egy szoroson, néhány helyen mésztufa gátakon át folydogál. A Slunjčica Rastokénál „kioltva” magát egy másik folyószépségbe, a Koranába ömlik bele, amely a Plitvicei-tavaktól harminc kilométer hosszan csörgedezik Slunjig. Folyása a forrásától a Károlyvárosnál a Kulpába történő betorkollásáig 144 km hosszú. A Korana bal oldali mellékfolyója, a Mrežnica egyaránt alkalmas csónakázásra
és vadvízi evezésre, nyáron pedig frissítő benne a fürdőzés. A Likát kelet felől érintő Una-folyó, a még mindig fel nem fedezett karsztszépség egy a Zadar megye ide közel eső északi részében lévő hegyi meredély gyomrában, egy lenyűgöző forrásból fakad.
84
Tavasz Ozalyban Az 1877-ben Ozalyban született Slava Raškaj a XIX-XX. század horvát festészetének egyik legkiemelkedőbb alakja. A motívumok kiválasztásának s különösképpen festői lelkületének eredetisége, s a kor festészetében igen ritkán alkalmazott két technika – az akvarell és a pasztell – használata miatt jelentős. Légies és könnyed akvarell képei az eszményi akvarell megtestesítői.
Matko Peić
Eszményi akvarellJalba horvát csipke A Kulturális Minisztérium listáján vé-dett szellemi örökségként szerepel a verőpálcákkal történő csipkekészítés kihalt technikájának újraélesztéseTrg Ozalj/Ozalj tér mellettwww.poukz.hr
Ozalyi-vivodini borút Plešivica bortermő alrégió www.vinari-vocari-ozalj.hr
Gesztenyeünnep a Vučjakon és Kamanjénaz időjárástól függetlenül megren-dezésre kerül Vučjak és Kamanje, októberwww.kamanje.hr
85
Az Ozaly környékét ábrázoló folklorisztikus jellegű lágy tájképei meglehet az első ilyen jellegű horvát festmények. Ezek a parasztházakat ábrázoló művek élettel teliek és különlegesek. Az ozalyi vidéket ábrázoló tavaszi tájképei jóval többek, mint holmi szokványos képecskék. 1898-ban és 1899-ben főként ozalyi otthonában tartózkodik, s ez idő alatt a természetben kalandozik és lágy atmoszférájú tájképeket festeget. A saját csöndes világába visszavonult, hatalmas tehetséggel megáldott Raškaj sikeresen alakította ki saját festői kifejezésmódját, vitte tökélyre az akvarell technikát. 1900 környékén készül a feledhetetlen Tavirózsák képsorozata, s egyben legértékesebb alkotásai: Fa a hóban, Kora tavasz, Téli
tájkép, Tavasz Ozalyban... Ezen őszinte képi hitvallások az érzelmek mélységével az őt körülvevő dolgok gyermekien naiv, letisztult költői értelmezéséig hatoltak. Slava Raškaj világát a csöndes Kulpa, a part menti fűzfaliget, a sás, a szilfa és a tölgyes, a virágok, a tavirózsák és a berkek alkotják, csak úgy, mint azok a lejtős parthoz tapasztott fakunyhók, melyeken keresztül áthatol a tavasz lehelete, a nyár perzselése, az ősz rőtje, és a tél fehér takarója.
86
Zöldellő völgyek A négy folyó zöldellő völgyében, Dubovac ősi vára alatt megtelepedett Károlyváros a XVIII. század végén élte első, majd a XIX. század derekán második virágkorát.Négy folyó
Május 1.-i kerékpározás biciklivel az egészségértKárolyváros, május 1.www.karlovac.hr
Szent Iván napi máglyamáglyagyújtás a város központjábanKárolyváros, június 23.www.karlovac-touristinfo.hr
SörnapokAz ötödik folyó, amely átfolyik Károlyvároson, a sörKárolyváros, augusztus – szeptemberwww.karlovac-touristinfo.hr
Károlyvárosi képzőművészeti találkozásokVjekoslav Karas Galéria Károlyváros, dan gradawww.gmk.hr
A v
áros
főte
re a
fere
nces
kol
osto
rral
és
a Sz
ents
éges
H
árom
ság-
tem
plom
mal
A F
ogin
fürd
őhel
y ha
gyom
ányo
s ny
ári
gyül
ekez
őhel
y
87
A károlyvárosi gazdasági jóléthez szorosan kapcsolódik a polgári réteg felemelkedése. Az általában népi származású búzakereskedők gazdasági erejüket illetően a nemességgel válnak egyenlővé. Az újvagyonos réteg a hazaszerető arisztokráciával karöltve saját népe és saját (szépséges!) hazája kulturális és politikai elismertségére törekszik, s így Károlyváros lesz az egyik vezető központja a nemzeti megújhodási mozgalomnak, amely Janko Draskovics gróf politikai kiáltványain, Vjekoslav Karas festészetén, a Hajnal Első horvát dalárda nótázásán, az „Illír Olvasókör” odaadó munkálkodásán, Dragojla Jarnević naplóin, Ivan Mažuranić költeményein keresztül hallatja hangját...
A régi utak egy részéből városi utcák lettek, míg a szépséges bídermajer és historizáló paloták napjainkban is a károlyvárosiak és a város jelentős intézményeinek az otthonául szolgálnak. Számos katonai épület is ránk maradt, melyek mérete a barokk kortól egyre nagyobbá válik.
Kár
olyv
áros
kül
önle
gess
ége
a vá
roso
n át
hala
dó n
égy
foly
ó
88
Otočac Otočac (jelentése: szigetecske) nevét és fennmaradását a folya-mi szigetnek köszönheti, ugyan is egészen a XVIII. századig a Gacka-folyó közepén volt természetes szigeten helyezkedett el. A szigetet védelmi célokkal falakkal és tornyokkal erődítették meg, és csak csónakkal lehetett megközelíteni a vízen keresztül. Emiatt aztán bevehetetlen volt, és Otočacot fennállásának hosszú ideje alatt soha nem is igázták le.
A folyó közepénÖko-etno rendezvénykirakodóvásárOtočac, júliuswww.tz-otocac.hr
Sporthorgászat a Gackánhorgász iskola, műlegyezésGacka, április elejétől szeptember végéigwww.gacka.hr
Oto
čac
pápa
i okl
evél
lel n
yeri
el a
vá
rosi
rang
ot
Az
Oto
čac-
i plé
báni
át II
. Piu
sz
pápa
ala
píto
tta
1460
-ban
A n
ápol
yi k
irál
y a
dom
ányo
zza
a fö
ldet
és
a v
áros
t Krk
her
cegé
nek
(130
0)
89
A Velebit zordságának és vendégmarasztalónak nem mond-ható atmoszférájának a szöges ellentéte a Gacka mező szelíd vidéke, ez a hamisítatlanul idilli vidéki, melynek vizein liba- és kacsa nyájak tanyáznak. A Gacka mező délkeleti részében van a nevezetes Vrila Gacke kilenc karsztforrása, melyeken keresztül a víz a föld alól a felszínre törve a Gacka kristálytiszta és gyors búvópatakjának a pisztrángjairól nevezetes folyásába ömlik, melyek itt akár ötször olyan gyorsan növekednek, mint a karsztvidék más folyóiban. Azon felül, hogy a karszt vízrajzi emlékhelye, a Gacka mező kacskaringó folyásokkal tarkított eme része egyben néprajzi paradicsom. A Majerova és a Veliko
és Malo Tonkovića vrila menti vízimalmokban napjainkban is első osztályú búzát őrölnek, a színpompás szöveteket pedig teknőben mossák az áttetsző, friss vízben.
Az
egyi
k le
grég
ebbi
hor
váto
k la
kta
tele
pülé
s O
toča
c a
Gac
ka v
ölgy
ében
hel
yezk
edik
el
90
Duga Resa A művészetek rajongóit egyre inkább foglalkoztatja Duga Resa épített örökségére: itt ugyan is már 1884-ben megszületett a gyári munkások házainak helyet adó kertváros kialakításának a terve, s így aztán a „Fonó- és Szövőgyár” határozta meg a gazdasági, a magán- és a társadalmi életet.
KertvárosNyár a Mrežnicánrekreáció: úszás, kerékpározás a folyó partonDuga Resa, július – szeptemberwww.tz-dugaresa.hr
Ősz Duga Resábanszórakoztató rendezvényDuga Resa, októberwww.tz-dugaresa.hr
Tél: Vince-naphagyományos rendezvény Duga Resa, január 22. www.tz-dugaresa.hr
A 1
9. s
z.-i
ipar
váro
s ép
ítész
eti
örök
sége
A M
unja
ra, m
elyn
ek k
ülse
jét H
erm
an
Bolle
ala
kíto
tta
ki 1
908-
ban
Fürd
őzés
a M
režn
icáb
an –
kül
önle
ges
élve
zet
91
A városka a textilgyárnak köszönheti fejlődését. Annak megépültéig ugyan is csak apró falvak halmaza volt errefelé, majd 1884-tól kezd el formálódni egy kisebb iparváros. A Kasar és Inzl munkásnegyedek, a tisztviselői épület, a kórház, a bölcsőde és óvoda, a nagy és a kis villa épülete a XIX. századi iparváros megóvott építészeti örökségének szép példái. Az épített örökséget az ozalyi vízierőmű, a „villámgyártó” egészíti ki, melyet 1908-ban a szomszédos Károlyváros építtetett. Külsejét azonban, mégpedig igen romantikus stílusban, a híres Herman Bollé alakította ki. A Duga Resa-i festő és grafikus, Miroslav Šutej az egyik legkülönlegesebb kortárs horvát életmű alkotója. Művei a zágrábi és rijekai kortárs művészeti
múzeumokban, illetve olyan híres műintézetekben vannak kiállítva, mint a londoni Tate Gallery, vagy a New York-i Modern Művészeti Múzeum.
A M
režn
ica
szín
ével
és
tiszt
a ví
zéve
l cs
ábítj
a a
foly
ami s
port
ok s
zere
lmes
eit
Nyá
ri la
zulá
s a
foly
ón –
min
dig
is ke
dvel
t idő
tölté
s
92
Gospić Gospic központját 1893 óta díszíti a Márta, a vízhordó lány elnevezésű bronzszobor, Robert Frangeš-Mihanovic alkotása, amely a városka vízvezeték-hálózatának kiépítése előtt tiszteleg. A középkori település és török végvár ugyan is ezzel a fejlesztéssel vált modern vidéki kisvárossá.
Márta, a vízhordó lánydr. Ante Starčević Emlékház a szülőfalujában, Veliki Žitnikben lévő emlékház a jeles horvát politikus, a független és polgári Horvátország elkötelezett hívének életével ismertet meg.
Bužimközépkori vár romjai Gospićtól alig 10 km-re
Muzej Likeszép fegyver- és bútorgyűjtemény. www.tz-gospic.hr/kultura/detaljnije/muzej_like_gospice-mail: muzej-like@gs.t-com.hr
Velebit Természetpark központja Kaniža Gospićka 4b, 53000 Gospićwww.pp-velebit.hr
Gos
pić
1699
óta
a li
kai t
erül
et
közi
gazg
atás
i és
kultu
rális
köz
pont
ja
A G
ospi
ć-Se
nji p
üspö
kség
köz
pont
ja
Gos
pićb
an s
zéke
l
93
A régmúltban a Borosyánkőút egyik szakasza Likán keresztül vezetett, az ókorban erre haladt át a Sisciából Salonába vezető útvonal, a XVIII. sz. derekán a Terezijana út köti össze Gospićot Karlobaggal, majd 1921-ben az első vonat is áthaladt Gospićon. Az új idők jeleként a gospići Jasikovac Parkerdőben 1900-ban megépült Európa ezen fertályának első teniszpályája. A törökök Likából történt 1699-es kiűzésével a település a likai ezred hídfőállásává és ezzel együtt Lika vidékének kulturális központjává válik. A számos közigazgatási, oktatási és katonai épület mellett a XVIII. sz.- ból ered a Kisboldogasszony-katedrális (katedrala Navještenja Blažene Djevice Marije), amely 1781- 83-ban épült. A templom
homlokzatára utólag került fel a Marmont tábornok vezette francia seregek és a határőr vidék csapatai között 1809-ben Gospićnál lezajlott bilaji ütközet emlékére készült bronz dombormű, melynek alkotója szintén Frangeš-Mihanović. A település többi épülete közül a dinári hagyományos kultúra legjavát felvonultató Likai Múzeum, a Tanítóképző épülete (1869), a Lika-Senj megyeháza (1894), a Novčica-folyón lévő Murkovića mlin vízimalom, és a jeles horvát festőművész, Miroslav Kraljević szülőháza érdemel említést.
A k
arác
sony
i-új
évi ü
nnep
ek a
vár
osna
k kü
lönl
eges
báj
t köl
csön
özne
k
94
Baške Oštarije és Karlobag Karlobag szülötte Marko Mesic (1640 – 1713), horvát szerzetes és harcos. Az általa vezette 1689-es népi felkeléssel szabadították fel véglegesen Likát a törökök uralma alól. Pap és harcos
A karlobagi Kapucinus kolostor értékes festményekkel, Szent József-plébániatemplom (1713) és a Bánatos Szűzanya-templom, népies nevén a Kálvária.
Karlobag felett helyezkednek el a Fortica középkori erőd romjai, valamint az 1615-ben épült Borromeoi Szent Károly-temp-lom maradványai
Közé
p-Ve
lebi
t Baš
ke O
štar
ijéig
terje
d a
Kar
loba
g-G
ospi
ć út
onK
arlo
bag
II. K
árol
y os
ztrá
k fő
herc
egrő
l kap
ta a
nev
ét
95
A Velebit varázslatos vidékén, Gospićtól alig 18 km-re, 1000 m-es tengerszint feletti magasságon fekvő Baške Oštarije azokat várja, akik az állat- és növényvilág, a túrázás és a hegymászás, a téli sportok és a síelés rajongói. A tenger felé aláereszkedve, kocsival alig 15 perc alatt érünk el Karlobagba, amely már az ókor óta szerepel a földrajzi térképeken. A római kori Vegium, majd később Scrissa és Bag nevet viselő települést a törökök 1525-ben lerombolták és felégették, majd 1580-ban II. Károly Habsburg főherceg (1540–1590) építtette újjá a helyet, amely így róla kapta mai nevét. A turisták számára 1920-ban alakították ki a városi strandot. A velebiti tengermellék 42 km hosszú déli szakaszának központjaként
Karlobag a környező kis településekkel – Ribarica, Cesarica, Lukovo Šugarje, Barić Draga és Baške Oštarije – érintetlen természeti környezete, tiszta tengervize és a hegyvidék közelsége miatt különösen vonzó úticél.
Fehé
r m
észk
ő sz
iklá
k ny
újtó
znak
dé
lkel
et fe
léA
heg
yorm
ok a
ljába
n m
arká
ns
völg
yek
húzó
dnak
96
Kultikus helyek Tudd, erős és bátor szívűnek kell lenned, mert vélem jőve ször-nyűséges és furcsa dolgokat fogsz látni, melyek közé könnyű bejutni, ám csak nagy kínszenvedés árán lehet onnan kijutni a fényre...És elindulánk a hegynek, egy nagyon sziklás és meredek hegynek. Kis idő múltán egy sűrű, tövises bozótosba jutot-tunk, majd egy gödör nyílásához értünk, s benne valami nagy barlang tátongott... Amint tovább álltunk, erős szél támadt felénk... -Ne félj! Ez a szél, tudd, a pokoli kapuból jő, amely nincs messze tőlünk... Ez az a szél, amelyet ti bórának neveztek.
Petar Zoranić Hegyek
A természet oltáraLenyűgöző domborzati formák és növényi gazdagság, a veg-etáció egyedülálló példányai és ritka állatfajták. Hegycsúcsok és ormok, források és tenger, víz és kő...
Horvátországszámára ez nem csupán a lenyűgöző tájak vidéke, hanem a horvát nép egyik kultikus helye is.
A r
ezer
vátu
mok
ban
maj
d m
inde
n sz
iklá
s al
akza
t kife
jlődö
tt
97
A régió vonzó oldalát a dinamikus domborzat és a hegyvidéki, magas hegyi, valamint délszaki természet karsztos ökológiai rendszereinek különleges kombinációja eredményezi, melyet az eme összetett sziklás laboratóriumon keresztül intenzíven átáramló energia köt össze. Az érzelmeket kiváltó és elmélye-désre ösztönző kultikus helyek egyike a Velebit, amely nem csupán az egyik legszebb horvát hegy, de egyben a horvátok szent hegye. Az első horvát regényben – Hegyek/Planine
– melyet 1536-ban írt Petar Zoranić a Zorica nevű tündér elküldi a Zoran nevű pásztort a hegyekbe, ahol az a növény található, amely kigyógyítja az ifjút viszonzatlan szerelmé-ből. A hegyekben, melyeken keresztül - hogy megmentsék
a „fenevadaktól” - tündérek vezetik, eljut az „Ördög kapu-jáig” - a Paklenicáig, ahol a helyi pásztorok, többek között elmesélik neki a Velebit keletkezésének történetét. Számos történést követően a pásztor látomásában tündérek - Latin-ka, Kaldejka, Grkinja és Hrvatica – jelennek meg, akik közül az első három aranyalmát tart a kezében, míg a negyedik, Hrvatica, arra panaszkodik, hogy neki egy almája sincs. A fő-hős lelki állapota és a csodás természet ily módon vezetett a kulturális felvilágosodás szükségességének tudatosításához.
A v
adál
lato
k ez
en te
rüle
tek
külö
nleg
es é
kei
Ezek
a te
rüle
tek
a v
ilág
legs
zebb
sz
iklá
s tá
jai k
özé
tart
ozna
k
98
Ogulin Ogulinból valók az emlékezetembe vésődött első benyomások... Emlékszem arra a különleges izgalomra, melyet a környezet és a helyi népviseletek különlegessége váltott ki belőlem. A Klek szokatlan és fenyegető alakzatai és a Dobra romantikája annyi muníciót adtak képzelőerőmnek, hogy még késő éjszaka is a legkülönösebb képek és fantasztikus lehetőségek cikáztak a gondolataimban: vajon mi folyhat késő éjszaka a Klek körül.
Ivana Brlić Mažuranić
A mese szülőhazájaIvana lenyűgöző történeteimelyek szülőhelyéről származnak, napjainkra nemzetközi kulturális értéket képviselnek, mivel a világ minden táján lenyűgözik a gyerekeket és a művészi kifejezés minden formájában folyamatosan új alkotásokra ösztönöznek.
Az egyedülálló mese útvonal magában egyesíti a táj szépségét és a híres írónő képzelőerejét, felfedezésre ösztönöz, serkenti a képzeletet és aktivitásra hívogat.
Advent OgulinbanOgulin, decemberwww.ogulin.hr
Ogu
lin a
mes
e sz
ülőv
áros
a le
ttO
gulin
kés
ő ta
vass
zal a
gye
r-ek
ek le
gked
velte
bb c
élpo
ntja
99
Ivana Brlić Mažuranić híres művét, a Rég múlt idők meséit szülővárosának, Ogulinnak az emlékezete ihlette meg. A különleges képzelőerővel megáldott írónő, Ivana Brlić Mažuranić a neves polgári értelmiségi Mažuranić család leszármazottja volt: édesapja Vladimir Mažuranić, író, ügyvéd és történész, nagymamája, AleksandraMažuranić, a nyelvész Dimitrije Demeter testvére, nagyapja Ivan Mažu-ranić, a neves politikus, horvát bán és költő. Ily módon remek képzésben volt része, több idegen nyelvet is beszélt. Az Ivana által a későbbi lakó- és alkotóhelyén, Slavonski Brodban megírt meséik témáit szülővárosában, Ogulinban és annak környékén átélt emlékek ihlették. A horvát- és a
világirodalom eme gyöngyszemeinek köszönhetően Ogu-linban, a mesék szülőhazájában minden év júniusában megrendezésre kerül a nemzetközi Ogulini Mesefesztivál (OGFB), de a gyerekeket és felnőtteket egész éven át számos, a szárnyaló képzelőerőt és a művészi tehetség ki-bontakozását elősegítő kreatív műhelyfoglalkozás várja.
A k
épze
lőer
ő fe
lsza
badí
tása
, és
a m
űvés
zi
tehe
tség
kib
onta
kozt
atás
aSz
órak
ozás
, mel
ynek
foly
amán
a k
icsik
so
k do
lgot
meg
is t
anul
nak
Ogulini Mesefesztiváljúniuswww.ogfb.hr
100
Ebben a régióban a természet a maga változatosságával, szépségével és különlegességével a mesék valódi fesztiválját alkotja meg. Csodás látképek váltják egymást, s nem tudni, hogy melyik tesz mélyebb benyomást az idelátogatóra. Egy ilyen mítoszokkal és legendákkal, lenyűgöző természeti képződményekkel és jól kitöltött élettel teli természeti környezet teremtette meg az írót, aki mindezen élményeket a szívébe rejtve mesévé dolgozza fel. Nem véletlen tehát, hogy
Mesefesztivál
101
pont az ogulini születésű Ivana Brlić Mažuranić (1874-1938) írónő vetette papírra a legszebb horvát gyermekmeséket. Saját bevallása szerint a Rég múlt idők meséi c. művét a Dobra-folyó romantikus folyása, a Klek különös és szilaj alakzatai, a népi viseletek és szokások emlékfoszlányai ihlették. Szavainak mágikus erejét ma is megtapasztalhatjuk Ogulinban, a mesék birodalmában! S valóban, mintha csak mesehősei: Kosjenka, Regoč, Stribor, Jaglenac, Rutvica, Palunko, Vjest, Potjeh, Malik
Tintilinić, Svarožić, Bjesomar, még ma is ott tanyáznának a Horvátország ezen részében szétszórt hegyi szakadékokban, erdőkben, barlangokban, folyókban, tavakban, és várromokban...
102
Szigorúan védett rezervátum A sziklák mintha csak egymáshoz simulnának és minden pillanatban új alakzatban tűnnek fel, mintha e kőrengeteg eme birodalmában ezernyi bóra és vihar történetét olvasnánk, és a szikla hasadékaiban növő boróka az élet szemtanúja. A kőóriások kirajzolódó árnyai fokozzák a varázslatot, mintha egyébként nem lenne belőlük elegendő. Ante Rukavina 1979.
Megannyi varázslat
Fehé
r m
észc
súcs
ok h
atal
mas
szi
klat
ömbj
ei
A Škribine drageből való boróka fája igen jónak bizonyult hegedűk készítéséhez, meglehet azért, mert a fa ott nő, ahol téli éjszakákon a süvöltő szelek a legfergetegesebb koncerteket adják
Cso
dák
min
den
felé
A v
eleb
iti d
egén
ia s
zigo
rúan
véd
ett f
aj
103
Karlovác és Tengermellék-Fennsík megye határán, a Velika Kapela hegy középső részén helyezkednek el a Bijele i Samarske stijene (Fehér és Nyerges Sziklák), melyek területe a kivételes karsztformációk okán egyike a Horvátországban lévő két szigorúan védett rezervátumnak. A másik ilyen védett terület az Észak- Velebit Nemzeti Parkban lévő Hajdučki i Rožanski kukovi. Ezekben a rezervátumokban, a legkisebb kövektől, kavicsoktól, kis völgyektől, töböröktől, meredek sziklafalaktól, tornyoktól, hegygerincektől egészen a mély üregekig bezárólag majd minden karsztalakzat megtalálható. Nagy számuknak, változatosságuknak és szépségüknek köszönhetően ezek a területek a világ legszebb karsztvidékei
közé tartoznak. Itt, ahol a jegenye-, a boróka-, és a bükk erdők csendjét csak nagy ritkán veri fel egy-egy vadállat horkanása, vagy a madárszárnyak suhogása, ugyan ilyen félelemkeltőek a mély, feltáratlan hasadékok, melyek közül néhányba ember még be sem tette a lábát. A vészjósló felszín alatt a föld alatti karsztmorfológia lenyűgöző világa rejtőzik. A mély velebiti aknák világszerte ismertek. A Lukina jama – Trojama barlangrendszer 1392 m mélységével a világ egyik legmélyebb ürege. A Patkov gušt 553 m-es függőleges kiterjedésével a világ második legmélyebb aknája. A Velebiti üreg rendelkezik a világ leghosszabb belső vízszintes kiterjedésével (513 m), s őt követi a Meduza üreg.
Az
orm
okat
mél
y ba
rlang
üreg
ek é
s sz
akad
ékok
vá
lasz
tják
el e
gym
ástó
l
104
Plitvicei-tavak Ez a csodálatos víz önmagát teremtette meg. A mészkövet a mohán rétegezve a víz immáron évezredek óta építgeti a lépcsőket, hogy aztán azok előtt folyjon össze, majd szökkenjen át rajtuk. De nem ám csak egy gáton át, hanem lépcsőzetesen, hol nagyobb, hol kisebb magasságokból, sima zuhatagként, vagy magas, kecses vízesésként alázúdulva.
A gyöngyszemek zuhataga alatt Szibériai hamuvirág (Ligularia sibirica) a Természetvédel-mi Világszövetség Vörös listáján a ki-halófélben lévő fajok között szerepel. Horvátországban, de Délkelet-Európa tágabb térségében is a Plitvicei-tavak az egyetlen élőhelye.
Húsevő növényekkereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia) és lápi hízóka (Pinguicula vulgaris) a Természetvédelmi Világ-szövetség Vörös listáján a kihalófél-ben lévő fajok között szerepel. A kis rence (Utricularia minor) egy nagyon ritka vízben élő húsevő növény.
Boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus) – a legszebb európai orchidea fajta!
A sorsdöntő „igen”-tezen a csodálatos helyen nagyon sok boldog pár mondta ki!
UN
ESCO
Vilá
görö
kség
i ki
ncs
1979
óta
Zuha
tago
k és
víz
lépc
sők
kötik
öss
ze a
tav
akat
Nem
zeti
par
kká
1949
-ben
nyi
lván
ított
ák
105
A Plitvicei-tavak minden évszakban más – tavasszal virágokkal teli, nyáron buján zölddel, ősszel a vörös, sárga és rozsdabarna falevelek kavalkádjában tobzódik, télen meg a jég és a hó takarójába burkolózik. Vizei azonban mindez idő alatt összetett fizikai-kémiai és biológiai eljárások során elszántan építgetik ezeket a mésztufa trambulinokat. A lecsapódó nedvesség adszorbálja a szén-dioxidot s a talajban végighaladva keletkezik a szénsav, amely oldja a mészkövet, majd a víznek a vízeséseknél történő szétspriccelésével szabadul fel a szénsav és oldhatatlan mészkő, amely aztán a mohán és az algákon rakódik le. Noha a jelenséget már behatóan tanulmányozták, a Plitvicei-tavak még bőven rejteget feltárásra váró titkokat, s mind a tudomány, mind a tudósok számára kihívásként szolgál. A Lička Plješivica és a
Mala Kapela hegységek között megtelepült 16 kisebb-nagyobb tó hegyi folyócskák és patakok vízével táplálkozik. A tórendszer két csoportra oszlik: a Felső tavak (Prošćansko jezero, Ciginovac, Okrugljak, Batinovac, Vir, Veliki és Mali Jovinovac, melyeket V.- és M.-tónak is neveznek, Galovac, Mile-tó, Gradinski-tó, Veliki burget és Kozjak), illetve az Alsó tavak (Milanovac, Gavanovac, Kaluderovac és Novakovića brod). A Prošćansko jezero és a Kozjak a legnagyobbak és egyben legmélyebbek (37 és 46 m), míg a többi tó 15 m-nél nem mélyebb. A végén eme csodálatos tavak vizeinek és a Plitvice patak 78 méter magas Nagy zuhatagának, amely Horvátország legszebbike és legnagyobbika, egyesüléséből születik meg a Korana-folyó, amely egy szoroson keresztül tör magának utat észak felé.
A le
glát
ogat
otta
bb h
orvá
t nem
zeti
park
A m
észt
ufa
réte
gek
a p
leisz
tocé
n ko
rtól
form
álód
nak
A tó
rend
szer
a F
első
- és
Als
ó-ta
vakb
ól á
ll
106
Samograd Ha lehetséges lenne beengedni a nap sugarát, hogy beragyogja eme varázslatos tereket, ez a Samograd egy tündér keze által épített gyöngyház vár lenne.
Dragutin Hirc (1853-1921) természettudós, hegymászó és útirajzíró
Gyöngyház vár Grabovača Barlangpark www.pp-grabovaca.hr
Barlangtúráka tavaszi, nyári és őszi szezonokban
Sam
ogra
d, a
Gra
bova
ča le
gnag
yobb
és
legs
zebb
bar
lang
ja
107
Samograd, (nevének jelentése: önmagát teremtette, önmagát építette) a Grabovača-hegy, melynek különlegessége, hogy viszonylag szerény területén nem kevesebb, mint hat barlang és egy üreg található, keleti lankáinak legnagyobb és egyben leglenyűgözőbb barlangja. A Samograd barlangot függőcseppkövek, állócseppkövek, mészpát oszlopok és két mészpát híd díszíti. A barlang bejárata egy 675 m tengerszint feletti magasságon lévő ellipszis alakú, szűk csatornaszerű karsztnyílás, amely egy nagy csarnokká bővül, majd ismét leszűkül. Megközelítése könnyű, s a megvilágított barlangban a kőlépcsőkön és utakon történő előrehaladás minden korosztály számára egyszerű.
Dís
zek
a b
arla
ngba
n, é
s kí
vüle
is
Sam
ogra
d, “ö
nmag
át te
rem
-te
tte”
, „ön
mag
át é
píte
tte”
Dra
guti
n H
irc
term
észe
ttud
ós
ezt a
terü
lete
t is
leírt
a
108
Barać cseppkőbarlangok/Baraćeve špilje A Barac cseppkőbarlangok 1699-ben kerültek fel a domborzati térképekre, majd 1892-ben váltak látogathatóvá. Abban az időben az uraságok Károlyvárostól lovaskocsikkal érkeztek a barlangokhoz, melyekben aztán fáklyás menetben vezették őket körbe.
Fáklyák a csarnokokban
Barać cseppkőbarlangokSzervezett barlangtúra a Barać cseppkőbarlangokba
Nagy barlangrendszerőslénytani és régészeti leletek, föld alatti állatvilágwww.baraceve-spilje.hr
Gajina pećinaA japodák idejéből származó leletek régészeti lelőhelye, sportmászó és pihenőhelywww.rakovica.hr
Vrlovka üreg Kamanjnálkülönféle őskori és római szerszámok és agyagedény maradványok, vala-mint II. Claudius római császár (ur-alkodott: 268-270) római pénzérméjewww.kamanje.hr
A B
arać
cse
ppkő
barl
ango
k R
akov
icát
ól
6 ki
lom
éter
re h
elye
zked
nek
el
Min
dhár
om b
arla
ng b
ejár
ata
az é
szak
i old
alon
tal
álha
tó
Hár
om b
arla
ng:
a G
ornj
a, a
D
onja
és
a N
ova
109
Rakovicától keletre helyezkednek el a Felső-, az Alsó- és az Új barlangból álló Barać cseppkőbarlangok (Baraćeve špilje). A barlangrendszer 12 km hosszú, a Felső barlang csarnokai és járatai látogathatók. A barlangokról szóló első leírás Die Wassernoth im Karst néven jelent meg 1874-ben, szerzője I. T. Bunek. A barlangok őslénytani és régészeti kutatásának Mijo Kišpatić professzor szentel nagyobb figyelmet, kinek írásai 1885-ben jelennek meg a Horvát Régészeti Társaság Viestnik c. kiadványában, illetve „Képek a földtanból” című könyvében. Az értékes lelőhely minél jobb megőrzése érdekében az ő kezdeményezésére alapították meg 1892-ben azt a bizottságot, melynek a Barać cseppkőbarlangok feltárása és rendbetétele volt a feladata.
Az
őslé
nyta
ni é
s ré
gész
eti k
utat
ások
at
Mijo
Kišp
atić
vég
ezte
A B
arać
cse
ppkő
barl
ango
kbel
i kir
ándu
lásr
ól
Josip
pl.
Sugh
is ír
t 189
8-ba
n
A B
arać
cse
ppkő
barl
ango
k
élőv
ilága
110
Szeretem csodatevő tündéridet,gyermekidnek katonás csínyeit,Az én Likámnak hullámzó völgyeit,Karcsú tölgyeit, sudár jegenyéit...
Danilo Medić 1873. Velebit
Mindenféle csodák erdejeErdészeti múzeum Horvátország három legrégebbi erdészetének egyikébenKrasnowww.tz-senj.hr
Štirovačatúrázás, mint a társasági élet egy kel-lemes formájaPD Šumar, június végénwww.pdsumar.hr
Táborozás a Mrkvištébantúrázás és szórakozásSenji Zavižan hegymászó egyesület, július végénwww.hpd.zavizan.com
Štirovača
Jege
nyeb
ükkö
s fe
nyve
s 80
0 m
-es
teng
ersz
int f
elet
ti m
agas
ságo
nA
heg
yi n
övén
yi ö
veze
t leg
elte
rjedt
ebb
erdő
közö
sség
e a
bükk
ös
111
Az Észak- Velebit Nemzeti Park déli része foglalja magában a Štirovača hegyvidéki völgyeinek egy részét, amely nagy kiterjedésű, jól megóvott fenyveseiről, friss hegyi levegőjéről, valamint gazdag növény- és állatvilágáról nevezetes. A Štirovača a Park azon kevés helyei közé tartozik, ahol egy iható vizű forrás, valamint több patakocska is ered, melyek a környező nedves mezőket öntözik. A Štirovača egykoron - különösképpen a forró nyári hónapokban – igen kedvelt kirándulóhelynek számított. Volt ott fakitermelő üzem, étterem, voltak házak, melyekben a helyi állattenyésztők éltek családjaikkal, és kellemes pihenőhelyek az idelátogatóknak.
Vele
biti
fen
yőer
dők
Erde
i élő
hely
ek n
agy
szám
ú ál
lat r
észé
re
Együ
ttm
űköd
és a
z in
tézm
énye
k és
a m
agán
embe
rek
közö
tt a
z él
ővilá
g sz
emm
el t
artá
sa é
rdek
ében
112
Cissa és Novalja Cissa volt Pag szigetének legnagyobb római kori települése. A legenda szerint a IV. században egy földrengésben lerombolt, majd elsüllyedt város maradványai még ma is láthatóak a Caska fürdőhely homokos és aprókavicsos tengerfenekén.
Az elsüllyedt város Novaljai kulturális nyár Novalja, június – szeptemberwww.tz-novalja.hr
Novaljai Városi Múzeumrégészeti-, víz alatti régészeti-, néprajzi-, művészeti- és fotó gyűjteménywww.muzej.novalja.hr
Talijanova bužaókori földalatti vízvezeték, hossza 1050 mwww.otok-pag.net
Nov
alja
nev
e a
latin
nov
alia
(kik
ötő)
szó
ból s
zárm
azik
Am
fora
, egy
elsü
llyed
t óko
ri ha
jó
rako
mán
yána
k m
arad
vány
ai
A h
omok
os te
nger
fené
ken
láth
atóa
k az
el
sülly
edt t
elep
ülés
mar
advá
nyai
113
A római kori Cissa város idejéből (Kr. e. I. sz.) maradt fenn az egy kilométer hosszú, élő sziklába vájt, föld alatti vízvezeték, amely Cissát és annak kikötőjét, Novalját, melynek neve a latin navalia szóból (jelentése: kikötő) ered, látta el vízzel. Az ókori vízvezeték bejáratánál lévő novaljai Városi Múzeum attraktív gyűjteményekkel illusztrálja a különféle történelmi időszakokat. A szárazföldön és a tengerben egyaránt több jelentős római kori lelet is van még errefelé, mint például a villa rustica maradványai mozaikokkal, vagy egy elsüllyedt ókori hajó roncsai a tenger fenekén. Cissa pusztulása után Novalja jelentős településsé fejlődött az V. században, amiről három nagyszerű korakeresztény bazilika romjai is tanúskodnak.
Róm
ai k
ori m
arad
vány
ok n
agy
szám
ban
a te
nger
ben
és a
szá
razf
öldö
nTa
lijan
ova
buža
, egy
kilo
mét
er h
ossz
ú fö
ld a
latt
i víz
veze
ték
A h
al a
z ók
orba
n is
a te
rüle
t al
apve
tő é
lelm
iszer
e vo
lt
114
Boldogasszony Az Adria keleti partjának legrégebbi ismert Boldogasszony ábrázolása a novaljai ereklyetartón látható. Az imádsághoz kezeit széttáró Szűzanya alakja száz évvel a 431-es efezusi zsinat előtt készült, melyet követően számos Adria parti templomot szenteltek a Szűzanyának.
Szűzanya
Szen
t Ant
al k
iste
mpl
om a
Nov
alja
-i m
ezőn
Nov
alja
i ere
klye
tart
ó a
z V.
szá
zadb
ól
Kat
e N
oval
jka
Novaljai ereklyetartóA korai kereszténység időszakanak egyik legszebb ereklyetartója
115
Pag szigete már a korai őskőkorban is lakott volt. Az időszámításunk előtti utolsó évszázadokban a liburnok telepednek le, kiknek dombokra épült vártelepülései még ma is láthatók. A nyugati Római Császárság 476-ban bekövetkezett bukásával a nagy népvándorlás korában a szigetet különféle népek veszik birtokukba, majd a VII. században érkeznek meg a horvátok, kiknek fő települése Keša (neve a régi Cissáéból származik) volt. A XII. században a Rab és Zadar között a sziget fennhatóságáért folytatott harcban Keša elpusztul, s Pag városa veszi át a vezető szerepet. A 2010-es év szenzációjának számított a legrégebbi
horvát bronz ékszer (IX. - XI. sz.) feltárása, melyet egy gyermeksírban, a Szent György-templom közelében találtak.
A k
orak
eres
ztén
y k
ori e
rekl
yeta
rtót
a
zada
ri Ré
gész
eti M
úzeu
mba
n őr
zik
A n
agy
népv
ándo
rlás
idej
én a
sz
iget
et k
ülön
féle
nép
ek le
pik
el
116
A Kijac-foktól a Mandalina-öbölig Senj városán felül, melynek egykori dicső uszkokokjait, majd kereskedelmi flottáját ma a Senj Vitorlásklub képviseli, a terület kisebb tengerparti települései: Bunica, Kalic, Sveti Juraj, Lukovo Otočko, Donja Klada, Starigrad, Jablanac, Stinica, Prizna, Cesarica, Karlobag városka, Lukovo Šugarje és Baric Draga. A tenger errefelé kristálytiszta.
KristálytisztaVitorlásversenySenj, júliuswww.tz-senj.hr
Halász fiesztákSenj és Sv. Juraj, júliuswww.tz-senj.hr
A b
óra
a se
nji t
erül
et s
aját
sága
Kri
stál
ytis
zta
a te
nger
az
Adr
ia e
zen
rész
ében
117
Lika-Senj megyének az észak felől a Senjnél lévő Kijac-foktól dél felé a Barić Drage településtől délre lévő Mandalina-öbölig a Velebit alatt 118 km hosszan húzódó keskeny tengerparti sávja a horvát Riviéra egyik leglenyűgözőbb része. Mivel a turistaszezon a hegység „árnyékában” rövidebb ideig tart, az itteni ódon halásztelepülések kevésbé ismertek, ám a fürdőzés, a hegyi utakon megtett séták, vagy túrázás örömein felül nyugalmat és csendet kínálnak. Innen aztán tényleg könnyűszerrel válthatunk: a közeli szigeteken pezseg a hamisítatlan nyári tengerparti élet míg a hegyekben virágzó mezők, árnyat adó erdők, gyönyörű patakok és kis folyók kelletik magukat.
A h
orvá
t ten
gerp
art e
gész
ének
eg
yik
legl
enyű
göző
bb ré
sze
A k
iseb
b te
nger
mel
léki
tele
pülé
sek
igen
csak
fest
őiek
Az
apró
hal
ászf
alva
k ny
ugal
mat
ár
aszt
anak
A k
örny
ezet
vál
tozt
atás
mód
fele
tt
egys
zerű
118
Öböl A velebiti tengermellék egyik legcsodásabb öble, a Zavratnica, a kilátóval megspékelt felső túraútvonal és a tengerparti sétány XX. század elején történt megépültével lett a bécsi és prágai elit tengerparti gyógyhelyévé.
Zavratnica
Zavr
atni
ca –
196
4-tő
l véd
ett v
idék
119
A velebiti sziklába vájt attraktív, 900 m hosszúságú keskeny öböl a norvég fjordokra emlékeztet. Szélessége 50 és 150 m között mozog, a szurdok magassága pedig 100 m-ig terjed. Jablanactól a tengerparton megtett alig 15 perces sétára van. Az öböl Zavratnica faluból a kilátótól a tengerhez vezető homokos úton leereszkedve is megközelíthető. Zavratnica a karbonátos sziklákat szétzúzó tektonikus mozgások hatására jött létre, melyek után a szoros megmélyítette a Velebit vizeit. Mivel az Adriai-tenger partja lassan süllyed, a Zavratnica szorosa is a tengerbe ereszkedett. Zavratnica csáberejének a híres író, Vjenceslav Novak sem tudott ellenállni, aki ezen a helyen merített ihletet műveihez.
A b
écsi
és
a pr
ágai
elit
disz
krét
ny
aral
óhel
ye a
XX.
szá
zad
elej
én
Zavr
atni
ca 1
981
óta
a Ve
lebi
t Ter
-m
észe
tpar
k ré
sze
120
Bijele és Samarske stijene/Fehér- és Nyerges- sziklák A különleges szépségű Bijele és Samarske stijene semmihez sem hasonlatosak. Zordon és elementáris természeti szépségük ellenállhatatlanul vonzza az embert. A természet itt a karsztalakzatok valódi labirintusát, számos magas függőleges sziklát és mély, átjárhatatlan, aljukon örök hó borította zsombolyokat és szurdokokat teremtett.
Elbűvölően szépekFehér- és Nyerges-sziklák egyedülálló geomorfológiai karsztképződménywww.tz-grada-ogulina.hr www.tz-senj.hr
Vihoraški put/Vihoraši útösszeköti a Fehér és Nyerges Sziklákat
Vrtovi/Kerteknövényekben gazdag kis tisztások
A F
ehér
- és
Nye
rges
-szi
klák
a fü
ggől
eges
, feh
ér s
zikl
ákró
l ka
pták
nev
üket
A F
ehér
- és
Nye
rges
-szi
klák
kül
önle
ges
eszt
étik
ai
élm
ényt
nyú
jtana
kA
z er
dő a
mag
asla
ti ré
szek
en é
rinte
tlen
121
A Bijele és Samarske stijene a Velika Kapela hegység elválaszthatatlan részét képezik. Kezdetekben a két sziklataraj egyetlen hegygerincet alkotott, majd a tektonikus erők ezt az egységes egészet több kisebb részre darabolták szét, melyek az éghajlati és kémiai behatásoknak köszönhetően nyerték el mai lenyűgöző formáikat. A képződményeket az emberekben általuk keltett asszociációk szerint a következőképpen nevezték el: Dvorac (Vár), Čovuljak (Emberke), Morski pas (Cápa), Amfiteatar (Amfiteátrum), Piramida (Piramis), Dvorac-Kula (Vár-Torony), Prsti (Ujjak)…Szépségük és az itt tanyázó endemikus növényfajták miatt a Bijele és Samarske stijene sziklaközösséget 1985-ben
nyilvánították szigorúan védett rezervátummá. Azáltal, hogy megközelíthetetlenségükből fakadóan a sziklák jó ideig el voltak zárva a külvilágtól, és kevéssé voltak ismertek, természeti adottságaik érintetlenek maradtak. A Fehér Sziklákhoz vezető utat elsőként azok az erdőkerülők fedezték fel, akik 1899. július 28-én egy medvét üldözve egy ránézésre átjárhatatlan tájékon egy átjáróra bukkantak.
A s
zikl
ák a
z át
járh
atat
lan
zsom
boly
okbó
l és
szur
doko
kból
em
elke
dnek
ki,
mel
yek
aljá
n ör
ök h
ó ho
nol
Az
első
bot
anik
us, a
ki fe
lmás
zott
a F
ehér
Szi
klák
ra,
Dra
gutin
Hirc
vol
t, 18
99. j
úliu
s 28
-án
A te
rmés
zet k
arsz
tműh
elye
min
dig
új é
lmén
yeke
t és
rész
lete
ket k
ínál
a lá
toga
tó s
zám
ára
122
Illatozó szalmagyopár Ó Velebitem, te hullámzó kőrengetegSzeretem gyopárjaid illatát.Völgyeidnek ezerszín virágát,Meredélyid kevély kővilágát.Sudár jegenyéid díszes ágát.
Danilo Medić 1873. Velebitu
Ezerszín virágVelebiti BotanikuskertÉszak- Velebit Nemzeti Parkwww.np-sjeverni-velebit.hr
Zavižan Meteorológiai állomásHorvátország legmagasabban fekvő meteorológiai állomása
A h
egyi
mez
ők é
s le
gelő
k fo
ntos
ak a
bio
válto
zato
sság
m
egőr
zésé
nek
szem
pont
jábó
lN
övén
ytan
ilag
külö
nleg
esen
vál
toza
tos
vidé
k
123
A Velebit területén több, mint 1850 növényfajt tartanak nyilván, melyek közül nyolcvan tősgyökös fajta, s ezek közül a legismertebbek a velebiti degenia, a horvát sibiraea, valamint a horvát ikravirág, a velebiti szegfű és a Kitaibel-harangláb. Ezért aztán a hegység egésze természetparki státust élvez, melyen belül két nemzeti park is van: déli oldalán a Paklenica Nemzeti Park, északi részében pedig az Észak- Velebit Nemzeti Park. A Velebit Természetparkon belül különleges védettséget élvez a Hajdučki és Rožanski kukovi szigorúan védett rezervátuma, a Štirovača erdei vegetáció különleges rezervátuma és a Zavižanon lévő Velebiti Botanikuskert természeti egységek, de ezeken felül további különálló természeti képződmények is védettség alatt állnak.
Az
egye
s fa
jok
begy
űjté
se é
s m
egha
táro
zása
in
tézm
énye
k, e
gyes
ület
ek é
s m
agán
szem
élye
k ál
tal t
örté
nik
Az
élőh
elye
k vá
ltoz
atos
sága
ked
veze
tt a
kül
önle
ges
növé
nyvi
lág
kial
akul
ásán
ak
124
Rastoke A Slunjčica-folyó képe varázslatos és lenyűgöző. Ez a mesebeli világ mésztufa rögöket, gyöngyház fényű mohát, számtalan csillogó vízesést és pajkos zúgót tár elénk. Ott, ahol a Slunjčica beletorkollik a Koranába, akár tíz méter magas zuhatagokat is láthatunk, melyek közül a legszebbek a Veliki buk (Nagy zúgó), a Hrvoje és a Vilina kosa (Tündérhaj).
TündérhajMájus 1.-i ünnepekizgalmas rendezvények a Koranán és a MrežnicánRastoke, májuswww.mirjana-rastoke.com
Lakodalom Rastokébana Holjevac család birtokánRastoke, egész éven átwww.slunj-rastoke.com
A rastokei háztető alatta hagyományos házi ételek ünnepeRastokewww.slunj-rastoke.com
Var
ázsl
atos
, len
yűgö
ző lá
tván
y
Rast
oke
Kis
Plit
vicé
nek
is ne
vezi
k
125
Rastoke zuhatagaival, vízeséseivel, zúgóival szigetecskéivel, patakjaival, zöldjével, növényvilágával és lakóhelyként szolgáló mesebeli házikóival és vízimalmaival bűvöl el. Neve (rastoka-torkolatág) arról tanúskodik, hogy a víz itt torkollik szét újabb folyamokba. A Slunjčica zuhatagai itt gazdagon szerteágazóak. Több mint húsz zuhataggal és vízeséssel a Slunjčica rengeteg ágba torkollik szét, a házak és vízimalmok között folydogál, kőhidacskák alatt csörgedezik, néhol tavakat formálva, csendesen, máshol zúg és morajlik, buzog és gőzölög. A kis hidak alatti tiszta vízben pisztrángok úszkálnak. Rastokét Kis Plitvicének is nevezik, mert a zuhatagok, a víz áttetszősége, az illat és a levegő frissesség révén mintha csak a legismertebb és legrégebbi horvát nemzeti park előcsarnokában járnánk.
Rast
oke
arró
l kap
ta a
nev
ét, h
ogy
a ví
z itt
tork
ollik
sz
ét é
s öm
lik á
t úja
bb fo
lyam
okba
Sl
unjč
ica,
zúg
és
mor
ajlik
, bu
zog
és g
őzöl
ög
126
Klek Egész Horvátországban nincs még egy hegycsúcs, amely oly annyira foglalkoztatta volna a népi képzelőerőt, mint a Klek. A legendárium szerint a Klek boszorkányok tanyája, akik gyakorlatilag a Klek és Ogulin jelképeivé lettek. A hatalmas hegy távolból nézve egy alvó fenevadnak tűnik, melynek mintha Klečice nevű két sziklája lenne a két lába, s csúcssziklája lenne a feje.
Alvó fenevadBoszorkák, tündérek és varázslókfesztivál, seprűn repülés vizsga letételeprogramok minden korosztálynakKlek, júniuswww.ng-junior.comwww.tz-grada-ogulina.hr
Botanikus tanösvény ismerkedés a növényközösségekkel és a tősgyökös fajokkal Klekwww.aktivni-odmor.comwww.tz-grada-ogulina.hr
HOC BjelolasicaHorvát Olimpiai Központwww.bjelolasica.hr
Kle
k, a
kie
mel
kedő
heg
ycsú
cs a
Vel
ika
Kap
ela
mas
szív
um k
elet
i per
emén
127
A Klek egy 3-4 km hosszúságban északnyugat-délkelet irányban húzódó hegygerinc, melyet lábától egészen a tarajáig erdőpalást borít, míg a hegy lábánál tavaszi növényekben bővelkedő tágas mezők terülnek el. A Klek az egyik legismertebb hegyünk, mind szokatlan külalakja, mind azon 200 m magas sziklája miatt, amely mindig is vonzotta a hegymászókat. Ez egy majd 4 km hosszú erdős hegygerinc, melynek egyik oldaláról egy hatalmas kőszikla, másik oldaláról pedig két kőfej, a Klečice emelkedik ki. A Velika Kapela hegymasszívum részét képezi. A Klek szépségétől megbűvölve Johannes Frischauf grazi matematikatanár 1874-ben kezdeményezte a horvátországi hegymászó egyesület
létrehozását. A szervezett hegymászás kezdeteinek emlékére a Klek képe ott díszeleg a Horvát Hegymászó Szövetség emblémáján.
Klek Geológia tanösvényIsmerkedés a Klek védett természeti terület – jelentős tájkép földtani kincseivelwww.karlovac-nature.hrwww.tz-grada-ogulina.hr
A hegymászók újévének a köszöntéseKlek, az új év beköszönte utáni első hétvégewww.plsavez.hrwww.tz-grada-ogulina.hr
Var
ázsl
atos
Kle
k, a
z al
vó fe
neva
dA
Kle
k dé
lkel
eti s
zikl
ája,
a h
orvá
t heg
ymás
zók
első
tan
ulóp
ályá
ja
Oto
n Po
stru
žnik
, Kle
k, 1
929.
128
Kuterevo Két hegyi településről – a Velebit Természetparkban 800 m magasan lévő Krasno és az 559 méter magasan lévő Kuterevo – egész Horvátországnak tudomása van.Medvebocsok és
tamburicákKuterevo - medvebocsok menhelyeaz anyjuk nélkül maradt bocsok menedékhelyewww.kuterevo-medvjedi.hr
Az
anyj
uk á
ltal
mag
ukra
hag
yott
med
vebo
csok
Ku
tere
vóba
n le
lnek
men
edék
re
129
Az Észak-Velebit lankáin lévő Kuterevo ősidők óta ácsmestereiről ismert, akik hordócskáikat, kupáikat és székeiket még a messzi dalmáciai vásárokban is árulják. Különösképpen ügyeskezű készítői a dangubica vagy samica tamburicának, melyet még kuterevka néven is emlegetnek. Rátermett fafaragóként még a tengeri csónakokhoz is készítenek hosszúkás evezőket. Kuterevo még azon medvemenhelyről is nevezetes, amely az anyjuk által magukra hagyott medvebocsoknak nyújt menedéket. A nyugalmas pihenés céljából ideérkező turistáknak így még sem az az érzésük, hogy a vadon mélyén vannak, hiszen a „természet” csupán száz méternyire van innen, s hívásának bármikor eleget tehetnek.
A k
ülön
féle
tudá
sú é
s fo
glal
kozá
sú ö
nkén
tese
k Ku
tere
vo á
lland
ó lá
toga
tói
A k
uter
evka
név
en is
mer
t tam
buri
ca
kész
ítője
130
Krasno A legenda szerint pásztorgyerekek egy csodás virágot találtak, melynek csíralevelében a Szűzanya alakját vélték felfedezni. Leszakították és elvitték a faluba, ám másnap reggel ugyana-zon a helyen találták meg, ahol leszakították. Mindez többször is megismétlődött, majd a krasnoiak egy kápolnát emeltek a Szűzanya tiszteletére, melynek oltára pont ott helyezkedik el, ahol a virág kinőtt. A kegyhelyre egykoron Kis- és Nagyboldo-gasszony napján Bosznia nyugati feléből, Kordunból, Likából és Krbavából érkeztek zarándokok, míg napjainkban egész Horvátországból, sőt az egész világból érkeznek a hívők.
Csodás virág Krasnoi sajt a végtelen velebiti vidékeket és a likai állattenyésztők erőfeszítéseit testesíti megKrasnowww.tz-senj.hr
Antal-nap Krasnobanszokások felelevenítése és Likai olimpiaKrasno, június 13. www.tz-senj.hr
Krasnoi Szűzanyakegyhely, ahová egész Horvátországból érkeznek a hívőkKrasno, augusztus 15. www.tz-senj.hr
A k
rasn
oi s
ajt
tehé
n- é
s ju
htej
ből k
észü
lK
rasn
o a
Nad
žak-
bil,
vala
min
t a S
enji
és a
Šv
iči b
il al
jába
n he
lyez
kedi
k el
131
Krasno idillikus hegyi falva egy 800 méteres tengerszint feletti magasságon lévő völgyben, a Nadžak-bil, valamint a Senji és a Šviči bil aljában helyezkedik el. A települést 14 faluközösség alkotja, melyek a meredélyek és csúcsok által karéjozott 7 km hosszú, magaslati és erdőkkel borított festői Krasno polje völgy peremrészein helyezkednek el. A vidék hagyományos mestersége az erdészet, és Krasno büszkél-kedhet Horvátország első erdőgazdaságával is, melyet a régmúlt 1725-ös esztendőben alapítottak. Az erdőgazdaság megalapításának 240-ik évfordulója alkalmából nyitott meg az első erdészeti múzeum, amely azt idézi fel, hogy egyko-ron hogyan is folyt az erdészkedés, s egyben arra is felhívja a
figyelmet, hogy az erdőkkel gondosan kell gazdálkodni. A sok éves tapasztalatnak, a hagyományos receptúráknak és a házi tejnek köszönhetően a helyi sajtüzemben remek tehén- és juh sajtot állítanak elő. Krasnoban székel az Észak-Velebit Nemzeti Park igazgatósága is.
A c
sodá
s vi
rágo
t a le
gend
a sz
erin
t Kra
sno
fele
tt p
illan
tott
ák m
eg a
pás
ztor
gyer
ekek
132
Lika-Karlovac turisztikai régió területén remek lehetőségek kínálkoznak az aktív pihenéshez. Itt minden korosztályhoz és minden erőnléthez megtalálhatjuk a legalkalmasabb szaba-didős és sport lehetőségeket. A hegyi ózonnal, vagy tengeri aeroszolokkal gazdagított tiszta erdei levegőn tett pihen-tető sétáktól a mérsékelt erőnlétet igénylő túrázásig és az extrém igényű alpinista expedíciókig. A barlangok szervezett bejárásától a még fel nem tárt üregekbe történő barlangászati alászállásokig, illetve a kisebb vagy nagyobb mélységekre
Pazar rekreációs park
133
történő merülésekig a tengerfenékre. Az áttetsző folyókban, tavakban, vagy az adriai strandokon történő fürdőzéstől a kenuzásig, kajakozásig, vadvízi evezésig és vitorlázásig. A régió minden részében lehetőség nyílik a vadászatra és a halászatra. A térség fő ütőkártyáit a téli sportok képe-zik, míg a kerékpározás is egyre inkább a Lika és Karlovac területén űzött aktív sportolás védjegyévé válik.
134
Kerékpározás és vadvízi evezés A kerékpár a horvátországi megjelenését követően re-kord sebességgel vált a vidéki emberek kedvencévé. A bi-ciklit később az autó váltotta fel, míg az autópályák új hálózatának kiépülésével a motoros közlekedés alól egyre inkább felszabaduló országutakon és helyi utakon ismét biztonságos a kerékpározás. Az útba eső falusi portákon egy szívélyes mosoly kíséretében ivóvizet, sőt házi ételt is kínálnak. S valóban, Karlovac megye feledhetetlen hétvégi kerékpáros túrákat és aktív pihenést kínál.
Cycling with SoulBjelolasica Horvát Olimpiai Központ, Jasenakban helyezkedik el www.bjelolasica.hr
Bike&Bed mintegy száz, Bike&Bed szállást kínáló hely www.bicikl.hr www.tzkz.hr
Kerékpáros turizmus11 megyei kerékpáros útvonal, melyek összhossza eléri a 700 km-tKerékpáros térképek, jelzések, kerékpárkölcsönzés, kerékpárjavításcikloturizam.tzkz.hr
Heg
ymás
zás,
séta
utak
, tan
ösvé
nyek
, nor
dic
wal
king
135
Élményszámba megy Karlovac megye kerékpárútjain te-kerni, magunkba szívni a természet szépségeit, s eleget tenni a helyiek vendégszeretetének. Az áttetsző folyók folyását kísérő helyi utakon megtett nem megterhelő kerékpározás az alkalomszerű biciklistáknak s a természet igaz szerelmeseinek ajánlott, míg az ember utolsó erejét is felemésztő hegyi szakaszok azoknak jelentenek kihívást, akik mind magukból, mind a biciklijükből a maximumot kívánják kisajtolni. Minden útvonal külön élményt ígér, melyet a mérsékelt áron kínált különleges ételválaszték tesz teljessé. A helyi ételkülönlegességek egy-egy zuhatagra vagy csendes tóra néző helyszínen történő elfogyasztá-
Toplice Lešće, a Dobra-folyó mellett www.toplice-lesce.com Petrova gora turistaközpont www.muljava.hr
Mirjana turistaközpont Rastoke www.mirjana-rastoke.com
SrCe Priroda, falusi vendégfogadóSrakovčic priroda.hotelkorana.hr
Szállás www.tzkz.hr/cgi-bin/smjestaj/smjestaj_trazilica.asp
sa, legendákkal fűszerezett gazdag történelmi örökség, Bike&Bed szállás, biciklis hotel, szerelőműhely és bicikli-bolt – minden, amire egy biciklistának szüksége lehet!
136
Túrázás és búvárkodás Lika-Senj megye a szárazföldi hátországtól és hegyektől egészen a tengerpartig és szigetekig terjedő változatos területe és dina-mikus tájai az aktív pihenés legkülönfélébb válfajait kínálják. Tracking with Heart
Különleges kínálat hegymászás, kenuzás, barlang- és üreg túra, vadászat és halászat
www.lickosenjska.comwww.bk-barkan.spaces.live.comwww.pp-velebit.hr/turponudawww.np-plitvicka-jezera.hrwww.tzplitvice.hrwww.rizvancity.com
www.hpdzeljeznicar.hrwww.quad-klub-otocac.hrwww.gacka.hrwww.kkk-gacka-otocac.hrwww.sru-lika-gospic.comwww.krpan-lov.com
137
Gyalogtúrázás, kerékpározás és hegymászás – csupán egynéhány azon szabadidős tevékenységek közül, melyek a szárazföldön kínálkoznak, míg a tenger partján a búvárkodás, a szörfölés és a víz alatti halászat csábít. A vidék egyik fő ütőkártyája a szárazföldi és tengermelléki részében kínált rekreációs tevékenységek széles palettája: a rekreációs gyaloglástól és túrázástól a hegymászásig, az úszástól a szörfölésen, a búvárkodáson és a víz alatti halászaton át egészen a vitorlázásig. S mindenek felett áll annak lehetősége, hogy mindezen tevékenységeket napi vagy heti szinten is kombinálhatjuk, amivel szintúgy a helyi szokásrendhez alkalmazkodunk, hiszen a Velebit lábánál élő helyiek ősidők óta mind a tengerre, mind a hegyekre rá voltak utalva.
Szen
t-he
gy/S
veto
brd
o (1
752
m)
a Ve
lebi
t dél
kele
ti ág
ában
, ott
aho
l a z
adar
i rég
ió k
ezdő
dik
138
Világörökség
A Velebit hegységet az UNESCO
1978-ban vette fel a Bioszféra
Rezervátumok Világhálózatába
az Ember és Bioszféra (M & B)
programon belül.
A Plitvicei-tavak Nemzeti Parkot
1979-ben vették fel a Világörökségi
listára.
Az Észak-Velebit Nemzeti Park
a Földközi-tengeri térség tíz
legjelentősebb erdős területének
listáján szerepel a World Wildlife
Fund Ajándék a Földön programján
belül.
139
KiadóHorvát Idegenforgalmi Közösség
A kiadásért felelNiko Bulić, igazgató
SzerkesztőSlavija Jačan Obratov
Szerkesztői asszisztensIva Puđak
SzerkesztőbizottságDina Begić (elnök), Ivan Radošević, Tihana Bakarić, Marijana Biondić, Tatjana Peranić-Samardžija, Ankica Puškarić, Maja Šikić és Mira Špoljarić
Recenzióprof. dr. Dane Pejnović
Koncepció Milan Sivački
Szerkesztés Mario Rebac
A szövegek összeállításában közreműködtekMiroslav Ambruš Kiš, dr.sc. Vuk Tvrtko Opačić (Zágrábi Egyetem Természettudományi-Matematika karának Földrajz tanszéke) Milan Kranjčević (Otočac Megyei Kamara), Igor Čulig (Karlovac Városi Múzeum), Goran Majetić, Irena Glavičić és Svjetlana Lupret-Obradović (Észak-Velebit Nemzeti Park), Dalibor Dabo (Novaljai Idegenforgalmi Közösség)
Lektor Katarina Cvijanović
FordításMaria Jakuš (olasz), Karin Gazarek (német), Asiatis, Paris (francia), Tihana Šurbek (szlovén), Rajka Kuhar (angol), Mira Horváth (magyar), Helena Jajac (cseh)
FényképekMario Romulić i Dražen Stojčić (táj, tenger alatti világ, élet, címlap), Aleksandar Gospić (Primorje és Velebit), Goran Sekula (Gacka), Stipe Surać (táj, Novalja, élet), Ivo Pervan (táj, élet, Lika), Mario Hlača, Ante Zubović és Romeo Ibrišević (táj, Pag, Velebit), Boris Krstinić és Krunoslav Rac (vegetáció, növény- és állatvilág), Filip Trezner, Igor Čepurkovski és Robert Fajt (karlovaci fürdőhelyek és rendezvények), Goran Šafarek (tenger alatti világ), Davor Rostuhar (rafting, kajak, kenu), Saša Pjanić (Senj), Zvonimir Tanocki (Modruš, Karlovac), Šime Strikoman (milleniumi fényképek, Karlovac, Ogulin), Domagoj Blažević (Klek), Goran Vranić (reprodukciók)
DizájnBojan Sivački
Idegen nyelvű szövegek tördelése Goran Šoša és Leo Vinković
IllusztrációkVančo Rebac
ProdukcióShm
NyomásNarodne novine, Zagreb
KiadásHorvát Idegenforgalmi Közösség © 2012.
Hrvatska turistička zajednicaHorvát Idegenforgalmi KözösségIblerov trg 10/IV, 10000 Zagreb, HrvatskaTelefon: 385 1 46 99 333, telefax: 385 1 45 57 827info@htz.hrwww.horvatorszag.hr
Ingyenes kiadvány
140
hrvatska turistička zajednica
Iblerov trg 10/IV, p.p. 251
10000 Zagreb, Hrvatska
T +385 1 46 99 333,
F +385 1 455 7827
E info@htz.hr
www.hrvatska.hr
www.facebook.com/croatia.hr
www.youtube.com/croatia
issuu.com/croatia.hr
kroatische zentrale für tourismus,
Liechtensteinstraße 22 a, 1/1/7
A- 1090 Wien, Österreich,
T +43 1 585 38 84,
F +43 1 585 38 84 20
E office@kroatien.at
http://at.croatia.hr
kroatische zentrale für tourismus,
60313 Frankfurt/M, Hochstrasse 43,
Deutschland
T +49 69 23 85 350,
F +49 69 23 85 35 20
E info@visitkroatien.de
http://de.croatia.hr
kroatische zentrale für tourismus,
80469 München, Rumfordstrasse 7,
Deutschland
T +49 89 22 33 44,
F +49 89 22 33 77
E kroatien-tourismus@t-online.de
http://de.croatia.hr
ente nazionale croato per
il turismo,
20122 Milano, Piazzetta Pattari 1/3,
Italia
T +39 02 86 45 44 97,
F +39 02 86 45 45 74
E info@enteturismocroato.it
http://it.croatia.hr
ente nazionale croato per il
turismo,
Via Lucullo 3, 00187 Roma, Italia
T +39 06 32 11 0396,
F +39 06 32 11 1462
E officeroma@enteturismocroato.it
http://it.croatia.hr
chorvatské turistické sdružení, 110
00 Praha 1, Krakovská 25,
Česká Republika
T +420 2 2221 1812,
F +420 2 2221 0793
E infohtz@iol.cz, info@htz.cz
http://cz.croatia.hr
chorvátske turistické združenie,
821 09 Bratislava, Trenčianska 5,
Slovenská Republika,
T +421 2 55 562 054,
T +421 2 55 415 415
F +421 2 55 422 619
E infohtz@chello.sk
http://sk.croatia.hr
horvát idegenforgalmi közösség,
1054 Budapest, Akademia u. 1,
Magyarország
T+36 1 267 55 88,
F +36 1 267 55 99,
E info@htz.hu
http://hu.croatia.hr
office national croate de tourisme,
75116 Paris, 48, avenue Victor Hugo,
France
T +33 1 45 00 99 55,
T +33 1 45 00 99 57
F +33 1 45 00 99 56
E croatie.ot@wanadoo.hr
http://fr.croatia.hr
croatian national tourist office,
London W6 9ER, 2 Lanchesters,
162-164 Fulham Palace Road,
United Kingdom
T +44 208 563 79 79,
F +44 208 563 26 16
E info@croatia-london.co.uk
http://gb.croatia.hr
croatian national tourist office,
New York 10118, 350 Fifth Avenue,
Suite 4003, U.S.A.
T +1 212 279 8674,
T + 1 212 279 8672,
toll-free: 800 829 4416
F + 1 212 279 8683
E cntony@earthlink.net
http://us.croatia.hr
narodowy ośrodek informacji
turystycznej republiki chorwacji,
00-675 Warszawa, IPC Business Center,
ul. Koszykowa 54, Polska
T +48 22 828 51 93,
F +48 22 828 51 90
E info@chorwacja.home.pl
http://pl.croatia.hr
kroatiska turistbyrån,
11135 Stockholm, Kungsgatan 24,
Sverige
T +46 8 53 482 080, +46 8 5348 2081,
F +46 8 20 24 60
E croinfo@telia.com
http://se.croatia.hr
kroatisch nationaal bureau voor
toerisme,
1081 GG Amsterdam, Nijenburg 2F,
Netherlands
T +31 20 661 64 22,
F +31 20 661 64 27
E kroatie-info@planet.nl
http://nl.croatia.hr
office national croate
du tourisme,
1000 Bruxelles, Vieille Halle aux Blés
38, Belgique
T +32 2 55 018 88,
F + 32 255 018 83
E info@visitcroatia.be
http://be.croatia.hr
хорватское туристическое
сообщество,
123610 Moscow, Krasnopresnenskaya
nab. 12, office 1502, Russia
T +7 495 258 15 07,
F +7 495 258 15 93
E htzmoskva@mail.ru
http://ru.croatia.hr
hrvaška turistična skupnost,
1000 Ljubljana, Gosposvetska 2,
Slovenija
T 386 1 23 07 400,
F 386 1 23 07 404,
E hrinfo@siol.net
http://si.croatia.hr
kroatische zentrale für tourismus,
8004 Zürich, Badenerstr. 332,
Switzerland
T +41 43 336 2030,
T+41 43 336 2031,
T +41 43 336 2032,
T +41 43 336 2034,
F +41 43 336 2039,
E info@visitkroatien.ch
http://ch.croatia.hr
oficina nacional de turismo de
croacia, 28001 Madrid, Calle Claudio
Coello 22, esc.B,1°C, España
T +3491 781 5514,
F +3491 431 8443
E info@visitacroacia.es
www.visitacroacia.es
クロアチア政府観光局
Ark Hills Executive Tower N613,
Akasaka 1-14-5, Minato-ku,
Tokyo 107-0052
T +81 03 6234 0711,
F +81 03 6234 0712
E info@visitcroatia.jp
www. visitcroatia.jp
ra
sto
ke
oto
k pag
Don
ji La
pac
Udb
ina
Lovi
nac
Gos
pić
Baš
ke O
štar
ije
Smilj
an
Lun
Nov
alja
Cas
ka
Jabl
anac
Kra
sno
Ličk
i Osi
k
Peru
šić
Kor
enic
a
Vrho
vine
Kut
erev
o
Svet
i Jur
aj
Senj
Bri
nje
Rak
ovic
aSa
bors
ko
Plaš
ki
Slun
j
Josi
pdol
Ošt
arije
Toun
j
Ogu
lin
Krn
jak
Vojn
ić
Bar
ilovi
ć
Kar
lova
c
Gen
eral
ski S
tol
Bos
iljev
o
Dug
a R
esa
Rib
nik
Net
retić
Oza
lj
Dra
gani
ć
Oto
čac
Star
igra
d
Kar
loba
g
Star
a N
oval
ja
Cet
ingr
ad
ho
rvá
tor
szá
g
li-k
a
2223
24
35
ra
sto
ke
plit
vič
ka
jez
era
oto
k pag
du
bo
vac
no
vig
ra
d
đu
lin
po
no
r
sok
ola
c
neh
aj
luk
ina ja
ma
vel
iki k
oz
jak
kiz
a
deg
enia
vel
ebit
ica
leo
nto
pod
ium
a
lpin
um
lili
um
iris
c
ro
atic
a
tulo
ve
gr
ede
sim
on
ov
ića
sta
pin
a
bij
ele
i
sam
ar
ske
stij
ene
ho
rvá
tor
szá
g
li-k
a
zir
Don
ji La
pac
Udb
ina
Lovi
nac
Gos
pić
Baš
ke O
štar
ije
Smilj
an
Lun
Nov
alja
Cas
kaPriz
na
Jabl
anac
Kra
sno
Ličk
i Osi
k
Peru
šić
Kor
enic
a
Vrho
vine
Kut
erev
o
Svet
i Jur
aj
Senj
Bri
nje
Rak
ovic
aSa
bors
ko
Plaš
ki
Slun
j
Josi
pdol
Ošt
arije
Toun
j
Ogu
lin
Krn
jak
Vojn
ić
Bar
ilovi
ć
Kar
lova
c
Gen
eral
ski S
tol
Bos
iljev
o
Dug
a R
esa
Rib
nik
Net
retić
Oza
lj
Dra
gani
ć
Oto
čac
Star
igra
d
Kar
loba
g
Star
a N
oval
ja
Cet
ingr
ad
3 71
1. N
emze
tköz
i Fol
klór
fesz
tivá
l, w
ww.
ka-m
ff.or
g2.
Aut
ocro
ss, w
ww.
ribni
cka-
dolin
a.co
m3.
Vin
ce-n
ap, w
ww.
tz-d
ugar
esa.
hr4.
Kar
lova
c Vá
rosi
Múz
eum
a, w
ww.
gmk.
hr5.
Sör
napo
k, w
ww.
dani
piva
.com
6. H
alás
zat,
ww
w.tz
kz.h
r7.
His
tori
a vi
va w
ww.
karlo
vac-
tour
istin
fo.h
r8.
Kar
lova
c m
ost w
ante
d,
ww
w.pr
omen
ada-
klub
.hr
9. D
ubov
aci N
emes
i Vás
ár,
ww
w.ka
rlova
c-to
urist
info
.hr
10. C
iklo
bajk
a, w
ww.
tz-g
rada
-ogu
lina.
hr,
11. H
árom
tó b
icik
lis v
erse
ny, w
ww.
baba
roge
.hr
, ww
w.ka
rlova
c-to
urist
info
.hr
12. K
ápos
ztan
apok
, ww
w.og
ulin
.hr
ww
w.ak
tivni
-odm
or.co
m
13. M
ézna
pok,
ww
w.og
ulin
.hr
14. C
sóna
kok
a M
režn
icán
, ww
w.tz
kz.h
r15
. Raf
ting
, ww
w.ka
nuki
ng-a
vant
ura.
hr16
. Fot
o sa
fari
, ww
w.tz
kz.h
r17
. Bot
anik
ai ta
nösv
ény,
w
ww.
tz-g
rada
-ogu
lina.
hr18
. Mes
efes
ztiv
ál, w
ww.
tz-g
rada
-ogu
lina.
hr19
. Gye
rmek
fogl
alko
záso
k,
ww
w.tz
-gra
da-o
gulin
a.hr
20. E
vezé
s a S
ablja
ci-t
avon
, w
ww.
tz-g
rada
-ogu
lina.
hr21
. Vár
osné
zés,
ww
w.lic
kose
njsk
a.co
m22
. Esk
üvő
a Ra
stok
én,
ww
w.slu
nj-r
asto
ke.co
m23
. Síe
lés,
ww
w.tz
kz.h
r24
. Vit
orlá
zás,
ww
w.tz
-sen
j.hr
25. S
amba
stic
o, w
ww.
tz-s
enj.h
r26
. Szá
nkóz
ás, w
ww.
tzkz
.hr
27. V
adás
zat,
ww
w.tz
kz.h
r28
. Slu
nj-i
sajt
kóst
olda
, ww
w.tz
kz.h
r29
. Köz
ép-a
dria
i kla
pák
fesz
tivá
lja,
ww
w.se
nj.h
r30
. Usz
kok
napo
k, w
ww.
tz-s
enj.h
r31
. Pál
inka
, ww
w.tz
kz.h
r32
. Mač
kare
, ww
w.ra
kovi
ca.h
r 33
. Win
neto
ulan
d Fe
szti
vál,
ww
w.ra
kovi
ca.h
r 34
. Hal
ász fi
eszt
a Sv
. Jur
jébe
n, w
ww.
tz-s
enj.h
35. Z
aviž
an-i
emel
kedő
, ww
w.tz
-sen
j.hr
36. O
toča
ci re
pülő
tér,
ww
w.ot
ocac
.hr
37. Í
jász
at, w
ww.
tzkz
.hr
38. K
arlo
vac m
egye
gyó
gynö
vény
eine
k N
apja
i, w
ww.
rako
vica.h
r39
. Lov
as m
arat
on, w
ww.
rako
vica
.hr
40. S
tari
grad
hal
ásza
t, w
ww.
tzkz
.hr
41. V
eleb
iti b
otan
ikus
kert
, w
ww.
np-s
jeve
rni-v
eleb
it.hr
42. Ö
ko-e
tno
vásá
r, w
ww.
tz-o
toca
c.hr
43. S
port
horg
ásza
t a G
acká
n, w
ww.
gack
a.hr
44. P
litvi
cei m
arat
on, w
ww.
tzpl
itvic
e.hr
45. S
tari
gra
d ta
nösv
ény,
ww
w.ra
kovi
ca.h
r46
. Kut
erev
ka, w
ww.
tz-o
toca
c.hr
47. V
addi
sznó
vad
ásza
t, w
ww.
lova
c.inf
o48
. Lun
i ola
jfa li
get,
ww
w.tz
-nov
alja
.hr
49. W
inds
zörf
ös, w
ww.
tz-s
enj.h
r50
. Pre
muž
ić-ö
svén
y, w
ww.
pp-v
eleb
it.hr
51. F
iata
l med
vék
men
hely
e,
ww
w.ku
tere
vo-m
edvj
edi.h
r52
. Ros
i kun
yhój
a, w
ww.
np-s
jeve
rni-v
eleb
it.hr
53. E
vezé
s a K
rušć
ica-
tavo
n,
ww
w.lic
kose
njsk
a.co
mw
ww.
tz-g
rada
-ogu
lina.
hr54
. Ősz
Lik
ában
, ww
w.tz
-gos
pic.h
r55
. Bar
lang
ásza
t, w
ww.
licko
senj
ska.
com
56. P
agi j
uh é
s saj
t kiá
llítá
s, w
ww.
tz-n
oval
ja.h
r57
. Nik
ola T
esla
Emlé
kköz
pont
, w
ww.
mcn
ikol
ates
la.h
r58
. Lik
ai K
épző
műv
észe
ti A
nnál
é,
gosp
ic-o
nlin
e.co
m59
. Lik
ai m
éz, w
ww.
licko
senj
ska.
com
60. B
úvár
kodá
s, w
ww.
tz-n
oval
ja.h
r61
. Zrć
e, w
ww.
zrce
.hr
62. H
otel
Vel
ebno
, Baš
ke O
štar
ije,
ww
w.tz
-kar
loba
g.hr
63. L
ika
Múz
eum
a, g
ospi
c-on
line.
com
64. L
ikai
kru
mpl
i, w
ww.
lovi
nac.h
r65
. Str
ando
k, w
ww.
tz-n
oval
ja.h
r66
. Gos
pići
Zen
ei N
yár,
gosp
ic-o
nlin
e.co
m67
. Bik
er n
apok
, ww
w.tz
-gos
pic.h
r68
. Heg
ymás
zás,
ww
w.np
-sje
vern
i-vel
ebit.
hr69
. Fre
e cl
imbi
ng, w
ww.
pakl
enic
a.hr
70. V
adás
zat,
ww
w.lic
kose
njsk
a.co
m71
. Lik
ai T
erm
ékek
Vás
ára,
ww
w.gr
acac
.hr
1. O
zaly
köz
épko
ri v
ára,
ww
w.oz
alj.h
r
2. O
zaly
i - vi
vodi
ni b
orút
,
ww
w.vin
ari-v
ocar
i-oza
lj.hr
3. M
unja
ra v
ízie
rőm
ű, w
ww.
ozal
j-tz.
hr
4. R
ibni
k, w
ww.
ribni
cka-
dolin
a.co
m
5. N
etre
tić,
ww
w.ne
tret
ic.h
r
6. D
ubov
ac, w
ww.
dubo
vac.i
nfo
7. D
uga
Resa
, ww
w.tz
-dug
ares
a.hr
8. K
arlo
vac/
Kár
olyv
áros
,
ww
w.ka
rlova
c-to
urist
info
.hr
9. B
osilj
evo,
ww
w.bo
silje
vo.h
r
10. B
arilo
vić,
ww
w.op
cina
-bar
ilovi
c.hr
11. Đ
ulin
Pon
or/Đ
ula-
szak
adék
,
ww
w.tz
-gra
da-o
gulin
a.hr
12. N
ovig
rad,
ww
w.ud
ruga
-kam
eleo
n.hr
13. B
ijele
i Sa
mar
ske
stije
ne/F
ehér
- és
Sam
ari-s
zikl
ák, w
ww.
tzkz
.hr
14. O
gulin
, ww
w.tz
-gra
da-o
gulin
a.hr
15. T
ounj
, ww
w.to
unj.h
r
16. T
ounj
i saj
t, vo
limsir
.com
17. T
iszt
a fo
lyók
, ww
w.tz
kz.h
r
18. H
iúz (
Lynx
), w
ww.
np-s
jeve
rni-v
eleb
it.hr
19. H
avas
i gyo
pár (
Leon
topo
dium
alp
inum
),
20. F
arka
s (C
anis
lupu
s), w
ww.
life-
vuk.
hr
21. L
iliom
(Lili
um),
moj
cvije
t.hr
22. P
lašk
i, w
ww.
plas
ki-li
ka.co
m
23. S
lunj
, ww
w.tz
-slu
nj.h
r
24. R
asto
ke, w
ww.
tz-s
lunj
.hr
25. C
etin
grad
, ww
w.ce
tingr
ad.o
rg
26. S
zard
ella
(Sar
dina
pilc
hard
us),
ww
w.tz
-sen
j.hr
27. N
ehaj
, ww
w.tz
-sen
j.hr
28. S
okol
ac, w
ww.
brin
je.h
r
29. M
edve
(Urs
us a
rcto
s), w
ww.
brin
je.h
r
30. B
arać
eve
špilj
e/Ba
rać-
barl
ango
k,
ww
w.ba
race
ve-s
pilje
.hr
31. S
enji
kate
drál
is, w
ww.
tz-s
enj.h
r
32. P
iszt
ráng
(Sal
mo
trut
ta),
ww
w.ga
cka.
hr
33. N
őszi
rom
(Iri
s), m
ojcv
ijet.h
r
34. L
ikai
ház
, ww
w.lic
kose
njsk
a.co
m
35. D
režn
ik, w
ww.
tzkz
.hr
36. Z
aviž
an,
ww
w.tz
-sen
j.hr/
plan
inar
ski-d
om-z
aviz
an
37. J
apod
a sa
pka,
ww
w.ud
bina
.com
38. O
toča
c, w
ww.
tz-o
toca
c.hr
39. K
agyl
ó (M
ytilu
s gal
lopr
ovin
cial
is),
ww
w.tz
-sen
j.hr
40. L
ukin
a ja
ma/
Luka
-üre
g,
ww
w.sp
eleo
logi
ja.h
r/lu
kina
jam
a
41. S
zűza
nya
kegy
hely
, ww
w.kr
asno
.hr
42. K
osin
ji m
isek
önyv
, tz-
peru
sic.h
r
43. G
acka
, ww
w.ga
cka.
hr
44. L
ikai
“pra
men
ka ju
h”, w
ww.
hpa.
hr
45. P
litvi
cei-t
avak
, np-
plitv
icka
-jeze
ra.h
r
46. P
lješe
vice
i erd
ők, w
ww.
plsa
vez.
hr
47. L
uni o
líva,
ww
w.lu
n.hr
48. L
un, w
ww.
lun.
hr
49. H
ajós
reze
rvát
um, w
ww.
tz-n
oval
ja.h
r
50. V
elik
i Koz
jak,
ww
w.pp
-vel
ebit.
hr
51. B
arla
ngi v
akgő
te, w
ww.
spel
eolo
gija
.hr
52. K
osin
ji hí
d, w
ww.
licko
senj
ska.
com
53. J
apod
a fü
lbev
aló,
ww
w.m
in-k
ultu
re.h
r
54. N
oval
jai e
rekl
yeta
rtó,
ww
w.tz
-nov
alja
.hr
55. C
aska
, ww
w.tz
-nov
alja
.hr
56. V
eleb
iti d
egen
ia (D
egen
ija V
elib
itic
a),
hirc
.bot
anic
.hr
57. K
iza,
ww
w.pl
save
z.hr
58. G
rabo
vača
Bar
lang
park
,
ww
w.pp
-gra
bova
ca.h
r
59. L
ički
Osi
k, w
ww.
tz-g
ospi
c.hr
60. Ó
kori
lele
tek,
ww
w.am
zd.h
r
61. S
zt. J
ózse
f-ko
lost
or,, w
ww.
tz-k
arlo
bag.
hr
62. B
aške
Ošt
arije
, ww
w.tz
-gos
pic.h
r
63. A
nte
Star
čevi
ć sz
ülőh
áza,
ww
w.tz
-gos
pic.h
r
64. G
ospi
ć, w
ww.
tz-g
ospi
c.hr
65. D
enev
érek
(Chr
iopt
era)
,
ww
w.sp
eleo
logi
ja.h
r
66. T
űlev
elű
erdő
k, w
ww.
hrsu
me.
hr
67. K
akas
hal (
Zeus
fabe
r), w
ww.
tz-n
oval
ja.h
r
68. P
agi c
sipk
e, w
ww.
pag-
tour
ism.h
r
69. S
imon
ović
a St
apin
a, w
ww.
plsa
vez.
hr
70. “
Mir
ila” s
írkő
, ww
w.riv
ijera
-pak
leni
ca.h
r
71. Z
ir, w
ww.
licko
senj
ska.
com
72. H
omok
i vip
era
(Vip
era
amm
odyt
es),
ww
w.pp
-vel
ebit.
hr
73. T
ulov
e gr
ede,
ww
w.pp
-vel
ebit.
hr
74. É
desv
ízi h
alak
, ww
w.lic
kose
njsk
a.co
m
75. R
étis
as (H
alia
eetu
s alb
icill
a),
ww
w.pp
-vel
ebit.
hr
ra
sto
ke
oto
k pag
Don
ji La
pac
Udb
ina
Lovi
nac
Gos
pić
Baš
ke O
štar
ije
Smilj
an
Lun
Nov
alja
Cas
ka
Jabl
anac
Kra
sno
Ličk
i Osi
k
Peru
šić
Kor
enic
a
Vrho
vine
Kut
erev
o
Svet
i Jur
aj
Senj
Bri
nje
Rak
ovic
aSa
bors
ko
Plaš
ki
Slun
j
Josi
pdol
Ošt
arije
Toun
j
Ogu
lin
Krn
jak
Vojn
ić
Bar
ilovi
ć
Kar
lova
c
Gen
eral
ski S
tol
Bos
iljev
o
Dug
a R
esa
Rib
nik
Net
retić
Oza
lj
Dra
gani
ć
Oto
čac
Star
igra
d
Kar
loba
g
Star
a N
oval
ja
Cet
ingr
ad
ho
rvá
tor
szá
g
li-k
a
2223
24
35
ra
sto
ke
plit
vič
ka
jez
era
oto
k pag
du
bo
vac
no
vig
ra
d
đu
lin
po
no
r
sok
ola
c
neh
aj
luk
ina ja
ma
vel
iki k
oz
jak
kiz
a
deg
enia
vel
ebit
ica
leo
nto
pod
ium
a
lpin
um
lili
um
iris
c
ro
atic
a
tulo
ve
gr
ede
sim
on
ov
ića
sta
pin
a
bij
ele
i
sam
ar
ske
stij
ene
ho
rvá
tor
szá
g
li-k
a
zir
Don
ji La
pac
Udb
ina
Lovi
nac
Gos
pić
Baš
ke O
štar
ije
Smilj
an
Lun
Nov
alja
Cas
kaPriz
na
Jabl
anac
Kra
sno
Ličk
i Osi
k
Peru
šić
Kor
enic
a
Vrho
vine
Kut
erev
o
Svet
i Jur
aj
Senj
Bri
nje
Rak
ovic
aSa
bors
ko
Plaš
ki
Slun
j
Josi
pdol
Ošt
arije
Toun
j
Ogu
lin
Krn
jak
Vojn
ić
Bar
ilovi
ć
Kar
lova
c
Gen
eral
ski S
tol
Bos
iljev
o
Dug
a R
esa
Rib
nik
Net
retić
Oza
lj
Dra
gani
ć
Oto
čac
Star
igra
d
Kar
loba
g
Star
a N
oval
ja
Cet
ingr
ad
3 71
1. N
emze
tköz
i Fol
klór
fesz
tivá
l, w
ww.
ka-m
ff.or
g2.
Aut
ocro
ss, w
ww.
ribni
cka-
dolin
a.co
m3.
Vin
ce-n
ap, w
ww.
tz-d
ugar
esa.
hr4.
Kar
lova
c Vá
rosi
Múz
eum
a, w
ww.
gmk.
hr5.
Sör
napo
k, w
ww.
dani
piva
.com
6. H
alás
zat,
ww
w.tz
kz.h
r7.
His
tori
a vi
va w
ww.
karlo
vac-
tour
istin
fo.h
r8.
Kar
lova
c m
ost w
ante
d,
ww
w.pr
omen
ada-
klub
.hr
9. D
ubov
aci N
emes
i Vás
ár,
ww
w.ka
rlova
c-to
urist
info
.hr
10. C
iklo
bajk
a, w
ww.
tz-g
rada
-ogu
lina.
hr,
11. H
árom
tó b
icik
lis v
erse
ny, w
ww.
baba
roge
.hr
, ww
w.ka
rlova
c-to
urist
info
.hr
12. K
ápos
ztan
apok
, ww
w.og
ulin
.hr
ww
w.ak
tivni
-odm
or.co
m
13. M
ézna
pok,
ww
w.og
ulin
.hr
14. C
sóna
kok
a M
režn
icán
, ww
w.tz
kz.h
r15
. Raf
ting
, ww
w.ka
nuki
ng-a
vant
ura.
hr16
. Fot
o sa
fari
, ww
w.tz
kz.h
r17
. Bot
anik
ai ta
nösv
ény,
w
ww.
tz-g
rada
-ogu
lina.
hr18
. Mes
efes
ztiv
ál, w
ww.
tz-g
rada
-ogu
lina.
hr19
. Gye
rmek
fogl
alko
záso
k,
ww
w.tz
-gra
da-o
gulin
a.hr
20. E
vezé
s a S
ablja
ci-t
avon
, w
ww.
tz-g
rada
-ogu
lina.
hr21
. Vár
osné
zés,
ww
w.lic
kose
njsk
a.co
m22
. Esk
üvő
a Ra
stok
én,
ww
w.slu
nj-r
asto
ke.co
m23
. Síe
lés,
ww
w.tz
kz.h
r24
. Vit
orlá
zás,
ww
w.tz
-sen
j.hr
25. S
amba
stic
o, w
ww.
tz-s
enj.h
r26
. Szá
nkóz
ás, w
ww.
tzkz
.hr
27. V
adás
zat,
ww
w.tz
kz.h
r28
. Slu
nj-i
sajt
kóst
olda
, ww
w.tz
kz.h
r29
. Köz
ép-a
dria
i kla
pák
fesz
tivá
lja,
ww
w.se
nj.h
r30
. Usz
kok
napo
k, w
ww.
tz-s
enj.h
r31
. Pál
inka
, ww
w.tz
kz.h
r32
. Mač
kare
, ww
w.ra
kovi
ca.h
r 33
. Win
neto
ulan
d Fe
szti
vál,
ww
w.ra
kovi
ca.h
r 34
. Hal
ász fi
eszt
a Sv
. Jur
jébe
n, w
ww.
tz-s
enj.h
35. Z
aviž
an-i
emel
kedő
, ww
w.tz
-sen
j.hr
36. O
toča
ci re
pülő
tér,
ww
w.ot
ocac
.hr
37. Í
jász
at, w
ww.
tzkz
.hr
38. K
arlo
vac m
egye
gyó
gynö
vény
eine
k N
apja
i, w
ww.
rako
vica.h
r39
. Lov
as m
arat
on, w
ww.
rako
vica
.hr
40. S
tari
grad
hal
ásza
t, w
ww.
tzkz
.hr
41. V
eleb
iti b
otan
ikus
kert
, w
ww.
np-s
jeve
rni-v
eleb
it.hr
42. Ö
ko-e
tno
vásá
r, w
ww.
tz-o
toca
c.hr
43. S
port
horg
ásza
t a G
acká
n, w
ww.
gack
a.hr
44. P
litvi
cei m
arat
on, w
ww.
tzpl
itvic
e.hr
45. S
tari
gra
d ta
nösv
ény,
ww
w.ra
kovi
ca.h
r46
. Kut
erev
ka, w
ww.
tz-o
toca
c.hr
47. V
addi
sznó
vad
ásza
t, w
ww.
lova
c.inf
o48
. Lun
i ola
jfa li
get,
ww
w.tz
-nov
alja
.hr
49. W
inds
zörf
ös, w
ww.
tz-s
enj.h
r50
. Pre
muž
ić-ö
svén
y, w
ww.
pp-v
eleb
it.hr
51. F
iata
l med
vék
men
hely
e,
ww
w.ku
tere
vo-m
edvj
edi.h
r52
. Ros
i kun
yhój
a, w
ww.
np-s
jeve
rni-v
eleb
it.hr
53. E
vezé
s a K
rušć
ica-
tavo
n,
ww
w.lic
kose
njsk
a.co
mw
ww.
tz-g
rada
-ogu
lina.
hr54
. Ősz
Lik
ában
, ww
w.tz
-gos
pic.h
r55
. Bar
lang
ásza
t, w
ww.
licko
senj
ska.
com
56. P
agi j
uh é
s saj
t kiá
llítá
s, w
ww.
tz-n
oval
ja.h
r57
. Nik
ola T
esla
Emlé
kköz
pont
, w
ww.
mcn
ikol
ates
la.h
r58
. Lik
ai K
épző
műv
észe
ti A
nnál
é,
gosp
ic-o
nlin
e.co
m59
. Lik
ai m
éz, w
ww.
licko
senj
ska.
com
60. B
úvár
kodá
s, w
ww.
tz-n
oval
ja.h
r61
. Zrć
e, w
ww.
zrce
.hr
62. H
otel
Vel
ebno
, Baš
ke O
štar
ije,
ww
w.tz
-kar
loba
g.hr
63. L
ika
Múz
eum
a, g
ospi
c-on
line.
com
64. L
ikai
kru
mpl
i, w
ww.
lovi
nac.h
r65
. Str
ando
k, w
ww.
tz-n
oval
ja.h
r66
. Gos
pići
Zen
ei N
yár,
gosp
ic-o
nlin
e.co
m67
. Bik
er n
apok
, ww
w.tz
-gos
pic.h
r68
. Heg
ymás
zás,
ww
w.np
-sje
vern
i-vel
ebit.
hr69
. Fre
e cl
imbi
ng, w
ww.
pakl
enic
a.hr
70. V
adás
zat,
ww
w.lic
kose
njsk
a.co
m71
. Lik
ai T
erm
ékek
Vás
ára,
ww
w.gr
acac
.hr
1. O
zaly
köz
épko
ri v
ára,
ww
w.oz
alj.h
r
2. O
zaly
i - vi
vodi
ni b
orút
,
ww
w.vin
ari-v
ocar
i-oza
lj.hr
3. M
unja
ra v
ízie
rőm
ű, w
ww.
ozal
j-tz.
hr
4. R
ibni
k, w
ww.
ribni
cka-
dolin
a.co
m
5. N
etre
tić,
ww
w.ne
tret
ic.h
r
6. D
ubov
ac, w
ww.
dubo
vac.i
nfo
7. D
uga
Resa
, ww
w.tz
-dug
ares
a.hr
8. K
arlo
vac/
Kár
olyv
áros
,
ww
w.ka
rlova
c-to
urist
info
.hr
9. B
osilj
evo,
ww
w.bo
silje
vo.h
r
10. B
arilo
vić,
ww
w.op
cina
-bar
ilovi
c.hr
11. Đ
ulin
Pon
or/Đ
ula-
szak
adék
,
ww
w.tz
-gra
da-o
gulin
a.hr
12. N
ovig
rad,
ww
w.ud
ruga
-kam
eleo
n.hr
13. B
ijele
i Sa
mar
ske
stije
ne/F
ehér
- és
Sam
ari-s
zikl
ák, w
ww.
tzkz
.hr
14. O
gulin
, ww
w.tz
-gra
da-o
gulin
a.hr
15. T
ounj
, ww
w.to
unj.h
r
16. T
ounj
i saj
t, vo
limsir
.com
17. T
iszt
a fo
lyók
, ww
w.tz
kz.h
r
18. H
iúz (
Lynx
), w
ww.
np-s
jeve
rni-v
eleb
it.hr
19. H
avas
i gyo
pár (
Leon
topo
dium
alp
inum
),
20. F
arka
s (C
anis
lupu
s), w
ww.
life-
vuk.
hr
21. L
iliom
(Lili
um),
moj
cvije
t.hr
22. P
lašk
i, w
ww.
plas
ki-li
ka.co
m
23. S
lunj
, ww
w.tz
-slu
nj.h
r
24. R
asto
ke, w
ww.
tz-s
lunj
.hr
25. C
etin
grad
, ww
w.ce
tingr
ad.o
rg
26. S
zard
ella
(Sar
dina
pilc
hard
us),
ww
w.tz
-sen
j.hr
27. N
ehaj
, ww
w.tz
-sen
j.hr
28. S
okol
ac, w
ww.
brin
je.h
r
29. M
edve
(Urs
us a
rcto
s), w
ww.
brin
je.h
r
30. B
arać
eve
špilj
e/Ba
rać-
barl
ango
k,
ww
w.ba
race
ve-s
pilje
.hr
31. S
enji
kate
drál
is, w
ww.
tz-s
enj.h
r
32. P
iszt
ráng
(Sal
mo
trut
ta),
ww
w.ga
cka.
hr
33. N
őszi
rom
(Iri
s), m
ojcv
ijet.h
r
34. L
ikai
ház
, ww
w.lic
kose
njsk
a.co
m
35. D
režn
ik, w
ww.
tzkz
.hr
36. Z
aviž
an,
ww
w.tz
-sen
j.hr/
plan
inar
ski-d
om-z
aviz
an
37. J
apod
a sa
pka,
ww
w.ud
bina
.com
38. O
toča
c, w
ww.
tz-o
toca
c.hr
39. K
agyl
ó (M
ytilu
s gal
lopr
ovin
cial
is),
ww
w.tz
-sen
j.hr
40. L
ukin
a ja
ma/
Luka
-üre
g,
ww
w.sp
eleo
logi
ja.h
r/lu
kina
jam
a
41. S
zűza
nya
kegy
hely
, ww
w.kr
asno
.hr
42. K
osin
ji m
isek
önyv
, tz-
peru
sic.h
r
43. G
acka
, ww
w.ga
cka.
hr
44. L
ikai
“pra
men
ka ju
h”, w
ww.
hpa.
hr
45. P
litvi
cei-t
avak
, np-
plitv
icka
-jeze
ra.h
r
46. P
lješe
vice
i erd
ők, w
ww.
plsa
vez.
hr
47. L
uni o
líva,
ww
w.lu
n.hr
48. L
un, w
ww.
lun.
hr
49. H
ajós
reze
rvát
um, w
ww.
tz-n
oval
ja.h
r
50. V
elik
i Koz
jak,
ww
w.pp
-vel
ebit.
hr
51. B
arla
ngi v
akgő
te, w
ww.
spel
eolo
gija
.hr
52. K
osin
ji hí
d, w
ww.
licko
senj
ska.
com
53. J
apod
a fü
lbev
aló,
ww
w.m
in-k
ultu
re.h
r
54. N
oval
jai e
rekl
yeta
rtó,
ww
w.tz
-nov
alja
.hr
55. C
aska
, ww
w.tz
-nov
alja
.hr
56. V
eleb
iti d
egen
ia (D
egen
ija V
elib
itic
a),
hirc
.bot
anic
.hr
57. K
iza,
ww
w.pl
save
z.hr
58. G
rabo
vača
Bar
lang
park
,
ww
w.pp
-gra
bova
ca.h
r
59. L
ički
Osi
k, w
ww.
tz-g
ospi
c.hr
60. Ó
kori
lele
tek,
ww
w.am
zd.h
r
61. S
zt. J
ózse
f-ko
lost
or,, w
ww.
tz-k
arlo
bag.
hr
62. B
aške
Ošt
arije
, ww
w.tz
-gos
pic.h
r
63. A
nte
Star
čevi
ć sz
ülőh
áza,
ww
w.tz
-gos
pic.h
r
64. G
ospi
ć, w
ww.
tz-g
ospi
c.hr
65. D
enev
érek
(Chr
iopt
era)
,
ww
w.sp
eleo
logi
ja.h
r
66. T
űlev
elű
erdő
k, w
ww.
hrsu
me.
hr
67. K
akas
hal (
Zeus
fabe
r), w
ww.
tz-n
oval
ja.h
r
68. P
agi c
sipk
e, w
ww.
pag-
tour
ism.h
r
69. S
imon
ović
a St
apin
a, w
ww.
plsa
vez.
hr
70. “
Mir
ila” s
írkő
, ww
w.riv
ijera
-pak
leni
ca.h
r
71. Z
ir, w
ww.
licko
senj
ska.
com
72. H
omok
i vip
era
(Vip
era
amm
odyt
es),
ww
w.pp
-vel
ebit.
hr
73. T
ulov
e gr
ede,
ww
w.pp
-vel
ebit.
hr
74. É
desv
ízi h
alak
, ww
w.lic
kose
njsk
a.co
m
75. R
étis
as (H
alia
eetu
s alb
icill
a),
ww
w.pp
-vel
ebit.
hr
Senj
Klenovica
Brinje
Sv. Juraj
Biljevine
Jezerane
Ogulin
Josipdol
Saborsko
KrnjakVrbovsko
Ozalj
Karlovac
Duga Resa
Generalski Stol
Bosiljevo
Slunj
Rakovica
GrabovacLetinac
Dabar
Podum
Bilaj
Medak
Budak
Ljubovo
Krbava
Korenica
Vrpile
Prijeboj
Borje
Karlobag
MetajnaKolan
Rab
Novalja
St. Novalja
Pag
Gorica
Rtina Starigrad
Povljana
Prizna
Cesarica
Udbina
Lovinac
Sv. Rok
Donji Lapac
Prozor
Krasno
Starigrad
Lukovo
Goljak
D. KosinjLipovo Polje
Kosinjski Bakovac
Bakovac
Klanac
Smiljan
Trnovac
Jablanac G. Kosinj
KuterevoSinac
Vrhovine
horvátország
li-ka
Lika – Karlovac
EurópátólLika – Karlovac
Lika – Karlovac M
esefesztivál
Mesefesztivál
Senj
Klenovica
Brinje
Sv. Juraj
Biljevine
Jezerane
Ogulin
Josipdol
Saborsko
KrnjakVrbovsko
Ozalj
Karlovac
Duga Resa
Generalski Stol
Bosiljevo
Slunj
Rakovica
GrabovacLetinac
Dabar
Podum
Bilaj
Medak
Budak
Ljubovo
Krbava
Korenica
Vrpile
Prijeboj
Borje
Karlobag
MetajnaKolan
Rab
Novalja
St. Novalja
Pag
Gorica
Rtina Starigrad
Povljana
Prizna
Cesarica
Udbina
Lovinac
Sv. Rok
Donji Lapac
Prozor
Krasno
Starigrad
Lukovo
Goljak
D. KosinjLipovo Polje
Kosinjski Bakovac
Bakovac
Klanac
Smiljan
Trnovac
Jablanac G. Kosinj
KuterevoSinac
Vrhovine
horvátország
li-ka
Lika – Karlovac
EurópátólLika – Karlovac
Lika – Karlovac M
esefesztivál
Mesefesztivál
top related