modern reprodukciós technika

Modern reprodukciós technika1. Fényképészeti alapismeretek

S T Ä H L E N D R E

Lapunk szerkesztőbizottsága elhatározta, hogy cikksorozatot indít a fényképészet tárgyköréből. Célja, hogy az egyre rohamosabban fejlődő Fényképészeti technológiák elsajátításához megfelelő elméleti és gyakorlati alapot nyújtson. A „Modern reprodukciós technika” című rovatban olvasóink rendszeresen megtalálják a fényképészettel kapcsolatos valamilyen aktuális elméleti vagy gyakorlati probléma megoldási lehetőségét.

E zzel kapcsolatban a z a kérésünk, hogy olvasóink írják meg szerkesztőségünknek a közleményekre vonatkozó észrevételeiket; írják meg, milyen tárgykörből szeretnének olvasni. Közöljék velünk jó l bevált tapasztalataikat vagy ötleteiket, hogy azokat széles körben elterjeszthessük. Kérdéseket is fe l lehet vetni, melyekre igyekszünk pontos és kimerítő választ adni.

B iz o n y á ra n em szü k ség es k ü lö n ö sk é p p en k i­h a n g sú ly o z n i, hogy a n y o m d a ip a ro n b e lü l a fé n y k é p é sz e t egyre n a g y o b b te re t h ó d ít. A fé n y ­k é p é sz e ti m u n k afo ly am a to k m a m ár n e m c sa k a k é p so k szo ro sítás te ré n n é lk ü lö z h e te tlen e k , h a ­n e m a szövegsokszorosítás te rü le té re is b e h a to l­tak . Je le n tő sé g e a zo n b a n k ü lö n ö sen a f é n y k é p é ­sz e ti k é p ja v ító (m aszk-) e ljá rások e lte rje d ésév e l n ő t t m e g . E n n ek k ö v e tk e z té b en az e d d ig i g y a ­k o r la ti tap asz ta la to k h e ly é b e m in d in k á b b tu d o ­m á n y o s v izsgálatokra a la p o z o tt tech n o ló g iák lé p ­n e k , a m i k é rle lh e te tlen ü l m agával h o zza , h o g y a sz a k em b ere k n ek m eg k e ll ism erk ed n iü k a le g ­fo n to sa b b elm életi a la p o k k a l, h a n em a k a rn a k é r te t le n ü l á lln i az új fe la d a to k elő tt.

S zak em b ere in k se g ítség é re ak aru n k le n n i, a m i­k o r e lső c ikkünk k e re té b e n n é h án y fo n to s e lm é ­le ti a la p fo g a lm at ig y ek szü n k tisztázn i.

*

A z a lá b b i közlem ény a n y a g á t a szenzitometria tá rg y k ö ré b ő l ve ttük , a m e ly a fényképészeti anya­gok érzékenységének tudományos mérését jeletíti. A m ag y a ráz a to k k ö n n y e b b m eg értése é rd e k é b e n e lő sz ö r n é h á n y a la p v e tő fogalm at t is z tá z u n k . E ze k : az in ten z itás , a tran szm issz ió , a re m isz - sz ió , a reflex ió , az o p a c itá s és a d en zitás . (E ze ­k e t a n em zetk ö z ileg e lfo g a d o tt idegen k ife jez é se ­k e t szán d ék o san h a sz n á lju k an n ak é rd e k é b e n , h o g y o lv asó in k a k ü lfö ld i iro d a lo m ta n u lm á n y o ­zása so rá n helyesen é rte lm e zz ék a k ü lö n b ö z ő k ife jezések e t.)

A z intenzitás (fén y e rő sség , n éh a fé n y m e n n y i­ség).

A fényképezés sz e m p o n tjáb ó l ig en fo n to s , h o g y ism erjü k fé n y fo rrá su n k erősségét. S z á m ­sz e rű je llem zésére szü k ség es , hogy leg y e n v a la ­m ily e n a la p u l v á la sz to tt, á llan d ó e rő sség ű fé n y ­fo r rá s u n k . Az első ily e n (n em zetk ö z ileg ö n ­k é n y e se n fe lvett) a la p fén y fo rrá s a Hefner-gyertya v o lt, jele : HK. L e g ú ja b b a n egységnek a z ú n . új gyertyát vezették be , m e ly n e k jele : cd (candela). E n n e k fén y ere je 1 0 % -k a l nag y o b b , m in t a H e f n e r gyertyáé.

A m ik o r valam ilyen á tn é ze ti fé n y k ép é sz e ti r é te g e t á tv ilág ítu n k , az a r ra beeső fé n y n ek csak

b izo n y o s része h a la d á t a z o n , b izonyos ré sz e p e d ig e ln y e lő d ik (a b szo rb e á ló d ik ) . R á n é z e ti k é ­p ek e se té n az e re d e ti f é n y n e k b izonyos ré sz e v isszav erő d ik ( re m ittá ló d ik ) , fe n n m a rad t r é sz e e ln y e lő d ik . A ré te g re b e e ső e redeti fé n y e rő s ­sége t je lö ljü k 7-vel (a z in te n z itá s k e z d ő b e tű je u tá n ) , az á th a lad ó , i l le tv e v isszaverődő r é s z t z'-vel (k is i-v e l a z é rt, m e r t a g y ak o rla tb an m in ­d ig k ise b b az e red e ti in te n z itá sn á l) , l á sd 1 . és2 . á b ra .

A transzmisszió, a remisszió, a reflexió és az opacitás

A fén y k ép észe ti r é te g e k re beeső I fé n y e rő s ­ség te h á t a ré teg en v a ló á th a la d á sa , ille tve v issz a ­v e rő d ése u tá n i- re c sö k k e n . A fé n y k ép é sz e ti m u n k afo ly am ato k e lv é g zé se so rán igen fo n to s ezek n ek a v isz o n y o k n ak sz á m sze rű m eg h a tá ro z ása .

A tran szm issz ió t, a z a z át- lá tsz ó sá g o t, fé n y á te re sz té s t, 1m ely n e k jele r T, ú g y s z á ­m íth a tju k ki, ha az á th a la d t i fén y erő sség e t e lo sz tju k az ve red e ti I in ten z itássa l. M a te - m a tik a i k ép le tb en ez íg y f e ­jez h e tő k i :T = i : I vagy tö r t a la k b a n

Í V

l. ábra . Á tn é z e ti ké-

iT = I

T e g y ü k fel, hog y az e re . d e ti fé n y — m elye t m in d ig 100% -o s -n a k v e sz ü n k — 3 0 % -a h a la d t á t v iz sg á lan d ó f i lm ü n k ö n . K é rd és : m e k ­kora a n n a k tra n szm issz ió ja ?

„ i 3 0 T = I = I 0 0 = ° ’ 3

A film á tlá tszósága 0 ,3 , am e ly a z t je len ti, h o g y f il­m ü n k az e red e ti fé n y h á r o m ­tiz e d ré sz é t engedi á t. (E b b ő l az is következik , h o g y 0 ,7 ré szé t e lnyeli.)

pék esetén az 1 fény­erősség áthaladva a fényképészeti ezüstré­tegen, i fényerősségre csökken.

í i

y77777777777777777Z

2 . ábra. Ránézeti ké­pek esetén az I fény­erősség visszaverődve a felületen i fény­erősségre csökken.

A m e n n y ib e n valam ilyen r é te g e n a teljes fén y ­m e n n y isé g á th a la d (am i c sa k e lm é le tb e n leh e t­séges),

i io oak k o r T = j - = — ~ = i , a fé n y á te re sz té s — 1.

A m e n n y ib e n a ré teg s e m m i fé n y t sem en g ed

á t , a k k o r T = J = , ° o = °>

az á tlá ts z ó sá g n u lla . (A n u l lá t b á rm ily e n szám ­m al o s z tju k , az e red m én y m in d ig nu lla .)

A remisszióra és a reflexióra p o n to sa n u g y a n ­azok a lev eze tések é rv é n y e se k , am elyeket a tra n sz m issz ió ra vonatkozóan m e g á lla p íto ttu n k .

A re m issz ió (fényv isszaverés) és a reflexió (fé n y tü k rö z é s ) közö tt a f iz ik a k ü lö n b sé g e t tesz. R eflexió je len ség e lép fel p é ld á u l fém ek , sz ínes üv eg ek , z se la tin ré te g s tb . f e lü le té n . A zt m o n d ­ju k , h o g y e zek az anyagok re fle k tá ljá k (tükrözik) a beeső fé n y su g a ra t. E n n e k a z a m agyarázata , hog y m á r a fe lü leten e lh e ly e z k e d ő legfelső m o le k u lák tü k rö z ik a su g a ra k a t.

A g y a k o r la tb a n e lő fo rdu ló a n y ag o k o n azo n ­b a n a b e e ső fén y su g ár n e m a fe lü le t i m oleku la­ré te g en tü k rö z ő d ik , h a n em b iz o n y o s m érték ig b e h a to l a z a n y ag belsejébe és a z u tá n tö b b n y ire a fe lü le t k ö z e léb e n ism ét v issz a v e rő d ik . E z t a je le n ség e t rem issziónak n e v e z z ü k , és m in d en e se tb e n m e g k e ll k ü lö n b ö z te tn ü n k a reflexiótól. E z a v issz a v e rő d é s te rm é sz e te se n szó ródó fén y ­su g a ra k a t a d . P éldáu l a n y o m d a fe s té k ré te g b e elég m é ly e n b eh a to l a fé n y s u g á r , s részben a p a p iro s ró l, ré sz b e n a fe s té k b e n lev ő p ig m en t­sz e m c sé k rő l rem ittá lód ik . A n y o m d a ip a rb a n in k áb b az u tó b b i je len ség n ek , a rem issziónak v an je le n tő ség e .

*

A z opacitás (á tlá tsza tlan ság , fé n y elnyelés). Rövidítése : O . K iszám ítása ú g y tö r té n ik , hogy az e red e ti fén y erő sség e t e lo sz tju k a ré te g e n á th a lad t

Ifé n y e rő sség g e l. K ép le tb en k ife je z v e : O = - .

(az e re d e ti fén y in ten z itá s o sz tv a a ré te g e n á th a lad t fé n y in te n z itá sáv a l.)

A tra n sz m issz ió k ép le tév e l sz e m b e n az a i

k ü lö n b sé g , h o g y m íg o tt j a v is z o n y , i t t an n ak

Im e g fo rd íto tt ja (reciproka) j v is z o n y áll fenn .

S z á m ítsu k k i p é ld ak ép p en a z e lő b b i esetet, am ik o r az e re d e ti fény 3 0 % -a h a la d á t a ré tegen :

I 100O = . = — = 3,33 A fé n y e ln y e lé s 3 ,33.

A m ik o r a fé n y 100% -a á th a la d a ré tegen , a k k o r u g y a n a z az e red m én y , m in t a fén y át- e resz tés sz á m ításán á l, azaz

I io o° = i = 100 = 1

A m en n y ib en a f é n y egyáltalán n e m tu d á t ­h a la d n i, azaz te lje s eg észéb en e ln y e lő d ik

io oO = o = oo (v ég te len ).

(B árm ely sz á m o t o sz tu n k n u llá v a l, vég te len n a g y szám ot k a p u n k , m ivel m atem a tik a ilag a n u lla végtelen k ic s in y szám kén t fo g h a tó fel.)

Amíg a transzmisszió határértékei nulla és 1, addig az opacitásé 1 és végtelen.

A fén y á te re sz tés k iszám ítá sak o r n y e r t szám ­é rté k e k m agátó l é r te tő d ő e k , m ert h isz e n m in d en k i szám ára k ö n n y e n é r th e tő az a m egfoga lm azás, h o g y a fénynek p é ld á u l h á ro m tize d ré sze h a la d t á t a fén y k ép észeti ré te g e n és h é tt iz e d része e ln y e lő d ö tt. A m íg t e h á t az á tlá tszó ság fogalm a ily e n szem léletes, a d d ig az á tlá tsza tlan ság m a te ­m a tik a i m eg fo g a lm azása egyáltalán n e m az. H o g y a n is é rz é k e ljü k a z t a sz á m é rté k e t, hogy a n n a k a ré te g n ek , a m e ly a fény 0 ,3 ré szé t á t­e n g ed i, opacitása 3 ,3 3 ?

A m eg érté sh ez h ív ju k segítségül a z t a táb lá ­z a to t , m elynek eg y ik osz lopa a fé n y á te re sz té s t, a m ásik oszlopa a fé n y e ln y e lé s t ta r ta lm az z a .

E z a táb láza t, a m e ly b e n az i számtani halad- vány szerint csökken, b iz o n y n em v isz közelebb a m egértéshez , m e r t az opacitási é r té k e k lá tszó ­la g m in d en ö ssze fü g g és né lkü l va lók . (S zám ­ta n i h a ladványnak n e v e z z ü k azokat a so rokat, ah o l a szám ok k ö z ö tt i kü lö n b ség m in d ig u g y an ­a n n y i. 100—80 = 2 0 vagy 60 — 4 0 = 20.)

V izsgáljuk m e g a kö v e tk ező t á b lá z a to t :E z t a tá b lá z a to t m á r úgy á ll í to t tu k össze,

h o g y a fé n y m e n n y iség e k mértani haladvány sze­r in t csökennek. ( M é r ta n i h a lad v án y az o lyan szám so r, a m e ly b en n e m a k ü lö n b ség ek , h a n em a h án y ad o so k á lla n d ó k . I I . táb lá z a tu n k b a n p é l­d á u l m ind ig 10, m e r t 100% : 10% = 10,1 0 % : 1% = 10 ; 1 % : 0 ,1% = 10.) I t t azo p ac itás-é rték ek 1, 10 , 100, 1000 s tb . m értan i sz á m so rt k ép ezn ek és log ikus ö ssze fü g g ést b izo ­n y íta n a k : a m e n n y ib e n az e rede ti I fé n y in te n ­z itá s valam ely fé n y k é p é sz e ti ré te g en á th a lad v a 1 / 10-é re csökken , a k k o r az o p ac itás 10, ha 1 /1 0 0 -ára c sö k k en , a k k o r O = 100 és így to v á b b . M iné l m a g a s a b b az opacitás sz ám érték e , a n n á l tö b b fé n y t n y e l el az ille tő ré te g . Az ö sszes fény e ln y e lése e s e té n vég te len . (E z h a tá r­e se t, am i fé n y k é p é sz e ti ré teg ek re v o n a tk o z ta tv a c sa k e lm éle tben leh e tsé g e s .)

A z edd ig ieket ö ssze fo g la lv a m e g á lla p íth a tju k : amíg a transzmisszió a zt mutatja meg, hogy az eredeti fény hányadrésze jutott át a rétegen, addig az opacitás arról tájékoztat, hogy az eredeti tényből mennyit nyel el a réteg. E z a m egá llap ítás ig e n fon tos a to v á b b ia k m eg értéséh ez .

A denzitás !feketedés)A fényképészeti ré te g e k feketedésé t (n ém etü l

S c h w ä rzu n g , a n g o lu l d ensity ) m e g k a p ju k , ha a z opacitásnak a logaritmusát vesszük :

D — log 0 (a h o l D = d en z itás).

3 6 6

I . T Á B L Á Z A T .

H a az i = 1 0 0 % , ak k o r a T =IOOIOO = i és az 0 -

IOOIOO = 1,00

H a az i = 8 0 % , ak k o r a T =8O

IOO = o ,s és az 0 =IOO80 = 1,25

H a az i = 6 0 % , a k k o r a T =60

IOO = 0 ,6 és az 0 =IOO60 = 1 ,67

H a az i = 4 0 % , a k k o r a T =40IOO = 0 ,4 és az 0 =

IOO40 = 2 ,5 0

H a az i = 2 0 % , a k k o r a T =20IOO = 0,2 és az 0 =

IOO20 = 5 ,0 0

II. TÁBLÁZAT.

H a az i = 100% , a k k o r a T =IOOIOO = I és az 0 =

IOOIOO — 1

H a az i = 10% , a k k o r a T =10

IOOI

“ 10 és az 0 =IOO10 = 10

H a az i = 1 % , a k k o r a T =I

IOOI

~ IOO és az 0 =IOO

= IOO

H a az i — 0 1 0/W3A /Cl3 a k k o r a T =0,1IOO

I— IOOO és az 0 =

IOO= IOOO0,1

H a az i — 0 °/U ,0 3 a k k o r a T =0

IOO = 0 és az 0 =IOO

= oc0

E z a m e g h a tá ro z á s ta lá n n e m m in d en k i e lő tt világos, e z é r t bővebb m a g y a rá z a tra szorul. M i t is je len t a lo g a ritm u s?

í r ju k fe l a következő m é r ta n i s o r t :

10 100 1000 10 0 0 0 100 000 s tb .

U g y a n e z t a so r t így is f e l í r h a t ju k :

10i io-2 io3 IC* 103 seb.

( íg y o lv assu k : 10 az e g y e d ik e n , 10 a m áso d i­kon stb .) A tíze s szám ok m e llé í r t kis szám okat kitevőknek n ev ezzü k , és a z t jelö li, hogy aa alapot (1 0 -e t) h án y szo r k e ll önm agával m eg ­szo rozn i, h o g y egy b izo n y o s m e g a d o tt szám o t, (jelen e se tb e n tiz e t, százat, e z re t stb .) k ap ju n k . P é ld á u l : 102 = 1 0 x 1 0 , aza z t iz e t ké tszer k e l1 önm agával m eg szo ro zn i, h o g y a százat m e g ­kap juk . V a g y az 1000-et íg y is fe lírh a tju k : 103, m e r t t íz e t h á ro m szo r k e ll önm agával m e g ­szo rozn i ( 1 0 x 1 0 x 1 0 ) , h o g y a z 1000-et m eg ­kap juk . E z e k s z e r in t :

101 = i o

1 0 2 = 1 0 0 I C 3 = 1 0 0 0 1 0 i = 1 0 0 0 0 IO 3 = 1 0 0 0 0 0 .

A b b a n az e se tb e n , h a a k ite v ő az ism ere tlen , a z t a (10-es a lap ú ) lo g a ritm u s seg ítségével h a tá ­ro z h a tju k m eg .* A m e n n y ib e n a r ra vagyunk k íváncsiak , h o g y 100-nak m e n n y i a logaritm usa, a k k o r m eg kell k e re sn ü n k a z t a szám o t, am ely m eg m u ta tja : a t íz e t h á n y sz o r k e ll önm agával m eg szo ro zn u n k , h o g y az e re d m é n y 100 legyen. E z a szám a 2 . A m it m o s t sz a v ak b a n e lm on­d o ttu n k , az t íg y ír ju k f e l : lo g 100 = 2 (m ert 102 = 100). A ra ik o r n e m k e re k szám okkal kel! a lo g a ritm u s t k isz á m íta n u n k , a k k o r te rm é­sze te sen m á r n e m leh e t fe jbő l i ly e n egyszerűen k iszám ítan i az e re d m é n y t. E r r e va ló a logarit-

* Azt az eljárást, amikor keressük a kitevőt, logaritmus keresésnek nevezzük. Logaritmus alatt a kitevőt értjük.

3 6 7

iT = I

Io = .

i

T = íi

° = i

m u s tá b lá z a t. V izsgáljuk m e g m ost az a lá b b i e g y s z e rű ö sszeá llítá st:

log 10 = 1 log 1 0 0 = 2 log 1 0 0 0 = 3 log 10 0 0 0 = 4 log 100 0 0 0 = 5 stb.

E b b ő l lá tha tjuk , h o g y a mértani számsort (1 0 , 100 , 1 0 0 0 stb) a logaritmus segítségével átalakí­tottuk számtani sorrá ( ! , 2 , 3 , 4 , 5 stb .).

Jo g o s a n fe lvetődhet a z o lvasóban a k é rd é s , h o g y m ié r t kell ezzel a b o n y o lu l t szám ítási m ó d ­d a l m eg ism e rk ed n i? A m i n t m ajd rö g tö n l á t ­ju k , e n n e k csak az e lv é t k e ll m egjegyezni, g y a ­k o r la tb a n általában n e m le s z szükség a lo g a ­r i tm u s s a l való sz á m o lá s ra , m iv e l a fe k e te d é s i é r té k e k e t a d e n z ito m é te r sk á lá járó l e g y sz e rű e n leo lv a sh a tju k . (D e n z i to m é te rn e k nevezzük az o ly a n m érő m ű szerek e t, m e ly e k segítségével f é n y ­k é p é s z e ti filmek, le m e z e k , n y o m ato k s tb . f e k e ­te d é s i é r té k e it m e g á lla p íth a tju k . R észletes i s m e r ­te té s é r e egyik k éső b b i c ik k ü n k b e n k ité rü n k .) A k i a z o n b a n nem ism e ri le g a lá b b nagy v o n á so k ­b a n a fényáteresztés és f e k e te d é s közötti m a te ­m a t ik a i összefüggést, a z c s a k m ech an ik u san , d e so h a s e m érte lem szerűen fo g ja m unkájá t v é g e z n i.

A tovább iakban a z t fo g ju k b e b iz o n y íta n i, h o g y m ié r t célszerű a d e n z i tá s i értékekkel v a ló s z á m o lá s és m iért le n n e n e h é z k e s m e g m a ra d n i a lá tsz ó la g egyszerűbb tran szm issz ió v a l (v a g y re m issz ió v a i) való s z á m ítá s i m ó d m e lle tt? A z e g y ik o k , ami in d o k o lt tá tesz i a d e n z itá ssa l v a ló szám olást, hogy az emberi szem azt a fény­

intenzitás-csökkenést (vagy h a ú g y te tsz ik , a z t a fe k e ted ésn ö v ek ed ést) látja egyenletesen változó­nak, amelyik mértani számsor szerint következik be. N e m lá tju k e g y en le te se n v á lto zó n ak p é ld áu l a z t a szü rk e-sk álá ró l k é sz íte tt fén y k ép észe ti r é te g e t , am elynek e lső m ez ő je a fé n y 9 0 % -á t, a m áso d ik a 8 0 % -á t, a h a rm a d ik a 7 0 % -á t s tb . en g ed i á t . E g y en le tesen v á lto z ó n ak lá tju k a zo n b a n a z t a film et, m e ly n e k fé n y á te re sz tő m ező i így v á lto z ­n a k : 1 0 0 % , 5 0 % , '2 5 % , 1 2 ,5% stb . (M é rta n i so r !)

M é rés tec h n ik a i sz e m p o n tb ó l is in d o k o lt v o lt a fe k e ted é s-szá m ítás b ev eze té se . A m e n n y ib e n az á tlá tszó ság seg ítségével ak a rn á n k k ifejezn i va lam ilyen á tn é z e ti kép n a g y o b b fek e ted ésű (k is fén y á te re sz tésse l ren d elk ező ) h e ly e it, csak ig e n k icsiny tö rtsz á m o k k a l tu d n á n k je lö ln i az á te n g e ­d e tt fény m e n n y isé g é t, am i szám ítása in k a t m e g ­n eh ez íten é . O ly a n e se te k b en , am ik o r k é t fil­m e t kell e g y m á sra ille sz te n ü n k s ennek a sz e re ­léknek k e llen e ily m ó d o n a fé n y á te re sz tésé t m e g ­h a tá ro zn u n k , m é g k ö rü lm é n y eseb b sz á m ítá s t kellene v é g e z n ü n k . (T e g y ü k fe l, hog y az egy ik film tra n sz p a re n c iá ja 0 ,1 % , m íg a m ásik film é 0 ,0 8 % , s a z t a k a rju k m eg h a tá ro z n i, hogy a k é t film eg y m ásra h e ly ezése u tá n m en n y i a fé n y ­á te resz tés ? Ú g y ke llene k iszám ítan i, h o g y a 0 ,1 % -n a k v e n n é n k a 0 ,0 8 % -á t, am i igen la s sú szám ítás.)

Az o p a c itá ssa l való szám ítás h aso n ló an n e h é z ­kes len n e , m e r t e b b e n a re n d sz e rb e n igen m ag a s szám árték ek e t k a p u n k a n a g y o b b fén y e ln y e lé sű helyeken.

N ézzü k m e g ezek u tá n a z t a táb lá za to t, a m e ly a tran szm issz ió , az opacitás és a denzitás k ü lö n ­böző é r té k e it tü n te t i fel egym ás m elle tt.

III. t AblAzat.

T = 0 = 1 D = log OI í

h a i = 100 0//o TIOO

IOOI

IOO0 = = I

IOOD = log 1 = 0

h a i = 50 0 //o T

5 °IOO ~

1

2

IOOO = = 2

50D = log

(A0liCN

h a i = 25 % T 2A~ ~ IOO

I

4

IOO

0 - 25 = 4D = log 4 = 0 ,6

h a 1 = 12,5 0/ _ 12.5 _ I IOOO -= - = 8

12.5D = log

°x0II00

/o T ~~ IOO “ 8

ha i = 6,25 % T6.25

” IOO —

I

16

IOO0 = > = 1 6

6 .25D = log 16 = 1,2

h a 1 =■ C 0/ / 0 T0

“ IOO —0

IOO0 = —- = 0 0

0D = log 0 0 = 0 0

568

Röviden összefoglalva a fenti táblázat:T r a n s z m i s s z ió O p a c i tá s D e n s i t á s

1 ,0 0 0 1 00,500 2 0,30,250 4 0 , 60,125 8 0,90,063 16 1 ,2

0 , 0 0 0 OO OO

Figyeljük meg a fényáteresztés és a feketedés közötti igen érdekes összefüggéseket. A táblázat első sora azt mondja, hogy a T = 1, a D = 0. Szavakban kifejezve : annak a rétegnek, amely a fényt teljes egészében átengedi, feketedése nulla. Ez magától értetődő, mert ha a réteg az összes fényt átengedi, nem lehet semmi fekete­dése. A továbbiakban a fényáteresztőképesség mindig a felére csökken (0,5, 0,25 stb.), ugyan­akkor a feketedési érték 0,3-del növekszik. Erre az összefüggésre még részletesen kitérünk. Annyit azonban már most is megjegyzünk, hogy éppen ez teszi feketedés-számításunkat igen egy­szerűvé. Végül, amikor a T —- 0, azaz a fény­áteresztés nulla, a feketedés végtelen nagy. Ez is érthető, magyarázatot felesleges hozzáfűzni.

Annak érdekében, hogy könnyebben érzékel­hessük a denzitás számszerű értékeit, illetve hogy azokat magunk elé tudjuk képzelni, a követ­kező összeállítást ajánljuk megjegyzésre :

1 0 0 %-os fényáteresztés nulla ieketedésnek felel meg, 10%-os fényáteresztés 1 feketedésnek felel meg, 1%-os fényáteresztés 2 feketedésnek felel meg, 0,1%-os fényáteresztés 3 feketedésnek felel meg.

Amint ebből az összeállításból is látható, a 2 D már meglehetősen magas feketedési érték­nek felel meg (a fénynek mindössze 1%-át engedi át). így ebből is következtethetünk arra, hogy a vele való számítás igen egyszerű (nem kell nagy számokkal dolgozni). A szokásos ár­nyalatos fényképészeti rétegek maximális fekete­dése általában nem nagyon haladja meg ezt az értéket.

A III. táblázat denzitási adatait a logaritmus táblából kerestük ki. A megadott képlet alapján bármilyen fényáteresztőképességű réteg fekete­dési értékét kiszámíthatjuk. Gyakorlatban azon­ban erre nincs szükség. (Ha volna, nem lenne egyszerű számítási módszer.)

Minden feketedésmérést a gyakorlatban opti­kai vagy elektronikus feketedésmérővel (denzito- méterrel) végzünk. Ezeknek a műszereknek a skálája már eleve úgy van kalibrálva, hogy azon közvetlenül a feketedési értékek olvashatók le. (Lásd 3. ábra.)

Hátra van még annak magyarázata, miért elő­nyös denzitási értékekkel számolni. Egyik nagy előnye, hogy azok összeadhatók és kivonhatok. Összeadásra akkor kerülhet sor, amikor két filmet (pl. színkivonatot és maszkot) összeszere­lünk és kíváncsiak vagyunk a két film együttes feketedésére. Legyen az egyik film valamely képrészének denzitása 1.25, a másiké 0.35.

3. áb ra . A d en z ito m é te r s k á lá já ró l k özve tlenü l leo lv ash a tju k a fe k e te d é s i é rté k e t.

A íilmszereléket nem kell még egyszer meg- mérnünk, hanem a két értéket összeadva meg­kapjuk a két film együttes feketedését: 1,25 + + 0,35 = 1,60 D . Kivonásra akkor lehet szük­ség, amikor valamely felvételnek az árnyalati terjedelmét kell maghatároznunk. Például : megmérve filmünk legsötétebb és legvilágosabb képrészeit, ezt kapjuk : 1,85 és 0,20. A kétértéket egymásból kivonva (1,85 — 0,20 = 1,65 D ), megkapjuk a felvétel árnyalati terjedelmét.

A feketedési értékekkel való számolás másik nagy előnye az, hogy 0,3 D emelkedésenként megkétszereződik a szükséges átvilágítási idő­tartam. Tegyük fel, hogy 1,8 D -ú negatívra 20 mp a helyes megvilágítási idő, akkor 2,1 D-ú negatívra kétszer annyi, azaz 40 mp, 1,5 D-ú negatívra feleannyi, azaz 10 mp lesz a helyes expozíció.

A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy a denzitást közvetlenül a transzmisszióból is ki­számíthatjuk a következő képlet alapján : D =

1= log rj.. Ez azonban pontosan ugyanazt ered­

ményezi, mintha az opacitásból vezetnénk le, ahol — mint tudjuk — képletünk így szó l: D = log O.

Az azonos eredmény így bizonyítható :Legyen a réteg fényáteresztése i — 1%.

Ekkor egyrészt

I 100D = log O = log = j log = log 1 0 0 = 2

másrészt

I I I D = log ry. = loe . . = log —& T “ i:J s 1 :1 0 0

1= io g 0 ,0 1 = ]° g 100 = 2

Egyszázalékos transzmissziónál tehát mind­két esetben azonosan 2 D -t kaptunk.

F é n y t e c h n i k a i e g ysé g ek

A megvilágítási jelleggörbe megtárgyalásához meg kell ismerkednünk a megvilágítás egységé­vel, a lux-szal, illetve a lux-secundummal.

A fénytechnikai egységek közül már meg­beszéltük, hogy a f é n y e r ő s s é g e g ysé g e a z ú j

3 6 9

g y e r t y a ( c a n d e la ) . E z o ly an 1 cm " f e lü le tű a b ­s z o lú t fekete te s t fé n y in ten z itá sá n ak 1/ 60 ad ré s z e , am elynek h ő m érsék le te m eg e g y ez ik a p la t in a o lv ad ásp o n tjáv a l, 1768° C -sza l.

V a lam ily en sz a b a d o n álló fén y fo rrá s (p l . izzó) a t é r m in d e n irá n y á b a egyen lően su g á ro z . H a a fé n y fo rrá s t 1 m su g a rú képzelt g ö m b k ö z é p ­p o n t já b a á llítjuk , a k k o r a g ö m b fe lü le t m in d e n p o n t ja egyen letesen v a n m egv ilág ítva. K é p z e ­le tb e n vág junk k i e b b ő l az 1 m su g a rú g ö m b ­fe lü le tb ő l 1 m -- t, a m e ly b e n az eg y ség ü l e lfoga­d o t t 1 cd e rő sség ű fén y fo rrás su g á ro z , akkor a z t m o n d ju k , h o g y a fényáram 1 lu m e n (je le : lm). A f é n y á r a m e g y s é g e t e h á t a z 1 lu m e n .

A m e n n y ib e n 1 lu m e n fé n y á ra m valam ely tá rg y (p l. a fé n y k ép ezen d ő e re d e ti ) 1 m --é t v ilá g ítja m eg , a tá rg y m eg v ilág ítási e rőssége 1 lux (je le : Ix). A m e g v i lá g í tá s e g y s é g e te h á t a z 1 l u x .

A m e g v i lá g í tá s i d ő t a r t a m á n a k eg ység e a l u x - s e c u n d u m , jele : I x s . E g y lx s az t je len ti, h o g y 1 lm fé n y á ra m 1 m 2 te rü le te t 1 m p -en k e re sz tü l v ilág ít m eg .

E z e k n e k a le g fo n to sa b b fén y tech n ik a i e g y sé ­g e k n ek ism ere té re m in d e n k é p z e tt k ép so k szo ro ­s í tó ip a r i szak em b ern ek sz ü k sé g e van.

(L eg k ö z e le b b a m eg v ilá g ítá s i görbe , a g a m m a ­é rté k , a fén y - és sz ín érz ék e n y sé g -m é ré s is m e r te ­tésév e l fog lalkozunk .)

N E M Z E T K Ö Z I S Z A K M A I H Í R E K

A lipcsei Andersen N exö Nyomda m e s t e r i m ü v e t

n y o m t a t o t t . E l k é s z í t e t t e a D ü r e r A l b e r t a l k o t t a

, , S z é l r a j z o k M a x i m i l i á n c s á s z á r i m a k ö n y v é h e z “ f a k ­

s z i m i l e n y o m a tá t . A c s á s z á r i im a k ö n y v i o p é l d á n y ­

b a n k é s z ü l t 1515 -b an a z a u g s b u r g i S c h ö n s p e r g e r -

n y o m d á b a n . A k i s p é l d á n y s z á m é s a m e r í t e t t p a p í r

h e l y e t t f e l h a s z n á l t p e r g a m e n is h o z z á j á r u l t e k ö n y v ­

n y o m d á i m e s t e r m ű é r t é k é n e k f o k o z á s á h o z . A z i m a ­

k ö n y v e g y ik p é l d á n y á t a c s á s z á r m e g b í z á s á b ó l

D ü r e r l á t t a e l s z é l r a j z o k k a l , a k i a z o k a t m ű v é s z i e s e n

ö s s z e e g y e z t e t t e a s z e d é s t ü k ö r r e l . A N é m e t D e m o k ­

r a t i k u s K ö z t á r s a s á g n y o m d a i p a r á n a k e z a l e g ú j a b b

m u n k á j a f é n y n y o m á s s a l k é s z ü l t .

A Nemzetközi Plakátévkönyv 146 o l d a l t e r j e d e ­

l e m b e n , 511 k é p p e l j e l e n t m e g ( V e r l a g G e r d , S t u t t ­

g a r t ) . A n e m z e tk ö z i p l a k á t m ű v é s z e t t e l f o g l a l k o z ó

m ű 27 o r s z á g l e g s z e b b p l a k á t j a i t m u t a t j a b e n e m ­

c s a k a g r a f i k u s o k , h a n e m a t i p o g r á f u s o k é p ü l é s é r e .

A Szovjetuniói)an tanulmányi látogatáson v o l t a k

a n y u g a t n é m e t n y o m d á s z o k , k i a d ó k é s g é p g y á r t ó k

e z é v o k t ó b e r é b e n . M e g t e k i n t e t t é k a h a t a l m a s s z o v ­

j e t n y o m d a i p a r i k o m b i n á t o k a t , a t u d o m á n y o s

k u t a t ó i n t é z e t e k e t is .

M . B. Rubin szovjet újító a l i n o t i p r e n d s z e r ű

s o r ö n t ő g é p h e z a u t o m a t i k u s sorkitöltő szerkezetet k o n s t r u á l t . A z e l m é s s z e r k e z e t a j o b b o l d a l i s a t u ­

p o f a e l m o z d í t á s á v a l l e h e t ő v é te s z i a k i m e n e t s o r o k

k i t ö l t é s é t .

N ém et könyvkiállítás Japánban. A z i d e i ő s s z e l

h a t j a p á n e g y e t e m i v á r o s b a n r e n d e z t e k n é m e t

k ö n y v k i á l l í t á s t , a h o l k b . 350 0 k ö n y v e t m u t a t t a k b e .

E z e n k í v ü l a m i l á n ó i , p á r i z s i , j o h a n n e s b u r g i é s

c a s a b l a n c a i n e m z e t k ö z i v á s á r o k a l k a l m á v a l is k i ­

á l l í t j á k a n é m e t k i a d ó k r e p r e z e n t a t í v t e r m é k e i t .

Grafikai Központ é p í t é s é t k e z d t é k m e g B e r ­

l i n b e n . A 9 e m e le t e s é p ü l e t b e n o ly a n k ö z é p é s k i s -

n y o m d á k t a l á l n a k e l h e l y e z é s r e , a m e ly e k j e l e n l e g

n e m r e n d e l k e z n e k m e g f e l e l ő ü z e m i h e l y i s é g g e l . A z

ü z e m i h e l y i s é g e k e n k í v ü l g o n d o s k o d n a k a k i a d ó i ,

p r o p a g a n d a , j a v í t ó m ű h e l y r é s z l e g e k b e r e n d e z é s é r ő l ,

t o v á b b á h e l y e t k a p n a k a p a p í r n a g y k e r e s k e d e l m i

v á l l a l a t o k is . A z é p í t é s i t e r ü l e t n a g y s á g a 2 0 3 0 0 m 2 .

A G r a f i k a i K ö z p o n t a l a p k ö v é t e z é v s z e p t e m ­

b e r é b e n h e l y e z t é k e l é s a j ö v ő é v ő s z é n m á r b e k ö l ­

t ö z h e t ő le s z .

Latin nyomdabetűk (Typograficka Pisma lati-

ková) címmel 453 o l d a l a s m ű j e l e n t m e g P r á g á b a n .

Ö s s z e á l l í t o t t a : O l d r i c h H l a v s a é s F r a n t i s e k S c d -

l a c e k . A r e n d k í v ü l m a g a s s z ín v o n a lú n y o m d a i k i ­

á l l í t á s ú k ö n y v g y ű j t e m é n y e a z E u r ó p á b a n é s A m e ­

r i k á b a n h a s z n á l a t o s é s f e l l e l h e t ő a n t i k v a - b e t ű k n e k .

K i i n d u l v a a 15. é s 16. s z á z a d ö r ö k b e c s ű á b é c é i b ő l ,

a z o l a s z é s n é m e t m ű v é s z e k é s b e t ű m e s t e r e k m i n ­

t á i b ó l , a k ö n y v t ö b b e k k ö z ö t t b e m u t a t j a A l d u s

M a n u t i u s , C l a u d e G a r a m o n d , F r a n c e s c o G r i f f o ,

J o h n B a s c e r v i l l e , P i e r r e D i d ó t , G i a m b a t i s t a B o d o n i ,

E r i c h W a l b a u m b e t ű i t . N e m c s a k a b e t ű k e t i s m e r ­

t e t i , h a n e m a z o k a t a z e s z t é t i k a i s z e m p o n t o k a t i s ,

a m e l y e k a m ű v é s z i t i p o g r á f i a a l a p j á t a l k o t j á k . A

k ü l ö n b ö z ő t í p u s ú b e t ű k á t t e k i n t é s é n é l e l s ő s o r b a n

a z i d ő t á l l ó t í p u s o k a t e m e l i k i , d e s z e r e p e l n e k a z

ö s s z e s r e k l á m - é s d í s z b e t ű f a j t á k is . A c s e h s z l o v á k

n y o m d a i p a r p o m p á s a l k o t á s á h o z , m e ly n e m z e t k ö z i

v i s z o n y l a t b a n is k i m a g a s l ó , s z e r k e s z t ő s é g ü n k m e l e ­

g e n g r a t u l á l .

A frankfurti nemzetközi könyvvásárt o k t ó b e r 5.

é s 1 0 - e k ö z ö t t t a r t o t t á k m e g . 23 o r s z á g 130 0 k i a d ó ­

j á n a k , t ö b b i k ö z ö t t a S z o v j e t u n i ó é s K í n a r é s z ­

v é t e l é v e l . A v á s á r o n h a z a i k ö n y v k i a d á s u n k is s z e ­

r e p e l t .

57 0

Pigmentpapírmentes rákeles mélynyomásB . G a s c h : P ig m e n tp a p ie r f r e i e r K a k e l t i e fd r u c k

DR. TÖLGYESI BÉLA

A pigmentpapírmentes és autotípiai mélynyomás- a m e ly n á l u n k c s a k h í r b ő l é s a s z a k i r o d a lo m b ó l

i s m e r e t e s - e g y i d ő s a j e l e n l e g i K l i c - f é l e e l j á r á s s a l .

A m é ly n y o m á s ú t t ö r ő i é s t e r j e s z t ő i , m i n t p l . d r . M e r ­

t e n s , e l e i n t e s z i n t é n e z e n a z ú t o n h a l a d v a p r ó b á l t á k

- a z a k k o r m é g t i t k o l t — K l i c - f é l e e l j á r á s t i s m é t

l é t r e h o z n i . K é s ő b b i a l k a l m a z ó i v i s z o n t a p ig m e n t ­

p a p í r é s a f o k o z a t i m a r a t á s b i z o n y t a l a n s á g á t i p a r ­

k o d t a k h a s z n á l a t á v a l c s ö k k e n t e n i .

B e v e z e t é s é t é s s z é l e s c b b k ö r ű e l t e r j e d é s é t a z o n b a n

- e g é s z e n a l e g u t ó b b i id ő k i g — h á r o m té n y e z ő h á t ­

r á l t a t t a : n e m s i k e r ü l t ü z e m b i z t o s á n m e g o ld a n i a

k é p f e l b o n t á s é s r é t e g f e l h o r d á s k é r d é s é t . E m e l l e t t a

p i g m e n t p a p í r m e n t e s é s a u t o t í p i a i m é ly n y o m ó - e l j á -

r á s o k e g y ik e s e m é r t e e l a p i g m e n t p a p í r t a l k a lm a z ó

K l i c - f é l e e r e d e t i m é ly n y o m á s l e v o n a t a i n a k s z ín - é s

á r n y a l a t g a z d a g s á g á t . A z i d ő k ö z b e n n a p v i l á g o t l á ­

t o t t s z á m t a l a n e z i r á n y ú k í s é r l e t és t ö r e k v é s - b á r a z

e l s ő k é t n e h é z s é g l e k ü z d é s e t e r é n tö b b - k e v e s e b b

s i k e r t é s e l ő r e h a l a d á s t é r t c l - a h a r m a d i k h iá n y o s

s á g o t n e m t u d t a t e l j e s m é r t é k b e n k ik ü s z ö b ö l n i .

A tö m e g - k é p s o k s z o r o s í t ó i , v a l a m i n t a c s o m a g o ló ­

i p a r i m é l y n y o m á s n a g y a r á n y ú f e j l ő d é s e e n n e k e l l e ­

n é r e a z u t ó b b i i d ő b e n t e c h n i k a i m e g o l d á s á b a n m é g is

a b i z t o n s á g o s a b b , b á r s z ín - é s á r n y a l a t g a z d a g s á g á ­

b a n g y e n g é b b a u t o t í p i a i é s p i g m e n t p a p í r m e n t e s

m é l y n v o m ó - e l j á r á s o k b e v e z e t é s e f e l é v e t t e a z i r á n y t ,

f ő l e g a z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n .

U g y a n i l y e n t ö r e k v é s s e l t a l á l k o z u n k - b á r s z e r é ­

n y e b b k e r e t e k k ö z ö t t - a k o n t i n e n s e n is . M a m á r

i t t i s n y i l v á n v a l ó v á v á l t , h o g y a m i n ő s é g i m é ly n y o ­

m á s t k é p v i s e l ő p i g m e n t p a p í r r a l d o l g o z ó m é ly n y o m ó -

c l j á r á s o k m e l l e t t v a n n a k o ly a n m u n k a t e r ü l e t e k is ,

m i n t p l . a c s o m a g o l ó i p a r i m é l y n y o m á s , a m e ly e k

s o k k a l b i z t o n s á g o s a b b a n é s t ö k é l e t e s e b b e n o ld h a tó k

m e g a u t o t í p i a i k é p b o n t á s s a l é s a f o r m a h e n g e r r e

k ö z v e t l e n ü l f e l v i t t f é n y é r z é k e n y r é t e g g e l , m i n t a

m é ly n y o m ó k e r e s z t r a s z t e r é s a p i g m e n t p a p í r a l k a l ­m a z á s á v a l .

N é m e t o r s z á g ú t t ö r ő e z e n a t é r e n , a h o l a jó l i s m e r t

„ B é k a “ ( R o c a ) é s a m o s t k i k í s é r l e t e z c t t „ U l t r a t e x “ -

e l j á r á s m e l l e t t a L i p c s e i K u t a t ó i n t é z e t f o g la lk o z i k

m á r h o s s z a b b i d e j e a p i g m e n t p a p í r m e n t e s é s a u t o ­

t í p i a i m é l y n y o m á s k é r d é s é n e k m e g o l d á s á v a l .

E n n e k a t ö b b é v i k u t a tó i m u n k á s s á g n a k a z e r e d ­

m é n y e i t f o g l a l j a m a g á b a n B . G a s c h , a z I n t é z e t k u ­

t a t ó m é r n ö k é n e k m o s t m e g j e l e n t : „ P i g m e n t p a p i c r -

f r e i e r R a k e l t i e f d r u c k “ ( P i g m e n t p a p í r m e n t e s r á k e l e s

m é ly n y o m á s ) c í m ű k ö n y v e , a m e l y n e k k i v o n a t o l t t a r ­

t a l m á t a z a l á b b i a k b a n i s m e r t e t j ü k :

A b e v e z e t ő b e n - r ö v i d f e j l ő d é s t ö r t é n e t i á t t e k i n ­

t é s u t á n - a m é l y n y o m ó - e l j á r á s e l ő n y e i t , i l l e t v e

h á t r á n y a i t t á r g y a l j a , s z e m b e á l l í t v a a m a g a s - é s o f f -

s e t n y o m á s s a l . M e g á l l a p í t á s a s z e r i n t - b á r a k ö z e l ­

m ú l t i d ő b e n a z u t ó b b i k é t e l j á r á s i s s o k a t f e j l ő ­

d ö t t - a m é ly n y o m á s e l ő n y e i t m é g m á i g s e m s i k e ­

r ü l t e l é r n i ü k .

A n a g y f o k ú s z ín - é s á r n y a l a t g a z d a g s á g , a n y o m ó ­

f o r m á k n a g y n y o m á s b í r á s a , a n y o m a t o k s z á r a d á s a

o l y a n d ö n t ő e l ő n y ö k , m e ly e k a m é ly n y o m á s j e l e n

é s j ö v ő b e n i f e j l ő d é s é n e k k o m o l y b i z t o s í t é k a i . E m e l ­

l e t t a z o n b a n n e m s z a b a d m e g f e l e d k e z n ü n k a k ö z ­

i s m e r t e n h á t r á n y o s t é n y e z ő r ő l : a p i g m e n t p a p í r h a s z ­

n á l a t á r ó l , v a l a m i n t a f o k o z a t i m a r a t á s b ó l a d ó d ó

b i z o n y t a l a n s á g r ó l , a m e l y i g e n s o k e s e t b e n g á t o l j a é s

z a v a r j a a z e l j á r á s f e n n a k a d á s n é l k ü l i , b i z to n s á g o s

m e n e t é t .

É p p e n e z é r t a p i g m e n t p a p í r m e n t e s a u t o t í p i a i

m é l y n y o m ó - e l j á r á s f e l a d a t a l e n n e , h o g y o ly a n ú j

m e g o l d á s s a l h e l y e t t e s í t s e a j e l e n l e g h a s z n á l t K l i c -

f é l e e l j á r á s t , a m e l y a z o n o s k é p h a t á s m e l l e t t , t e c h ­

n i k a i k i v i t e l é b e n l é n y e g e s e n b i z t o n s á g o s a b b l e n n e

e n n é l .

A z a u t o t í p i a i é s p i g m e n t p a p í r m e n t e s m é ly n y o m á s

e g y m á s t ó l s z é t v á l a s z t h a t a t l a n . S z á m t a l a n k u t a t ó é s

s z a k e m b e r f o g l a l k o z o t t m á r e d d i g is m in d a z

e g y ü t t e s , m i n d a z o k e g y m á s tó l f ü g g e t l e n m e g ­

o l d á s á v a l .

A z a u t o t í p i a i m é ly n y o m á s e g y i k ig e n n a g y e l ő n y e

— a m a r a t á s k ö n n y e b b s é g e m e l l e t t h o g y m i u tá n

a z e l v á l a s z t ó r a s z t e r k ö z ö k ( s t é g e k ) e l r o n c s o l ó d á s á -

n a k v e s z é l y e n e m á l l f e n n , a z íg y k é s z ü l t f o r m a ­

h e n g e r e k n y o m á s b í r á s a l é n y e g e s e n n a g y o b b a k e ­

r e s z t r a s z t e r r e l k é s z ü l t e k n é l . A s z é l e s e l v á l a s z t ó k ö ­

z ö k n e k a z o n b a n v a n e g y h á t r á n y o s k i h a t á s a i s : j o b ­

b a n é r v é n y e s ü l a p a p í r s z ü r k í t ő h a t á s a , c s ö k k e n n

k é p e k á r n y a l a t t e r j e d e l m e ( a m i e g y é b k é n t a z a u t o ­

t í p i a i s ík - é s m a g a s n y o m á s n a k is e g y i k j e l l e g z e t e s

s a j á t o s s á g a ) .

A n n a k e l l e n é r e , h o g y s z á m t a l a n a u t o t í p i a i m é ly ­

n y o m ó - e l j á r á s v a n m á r m a is g y a k o r l a t i a l k a l m a z á s ­

b a n , a k é p b o n t á s m ó d j á v a l k a p c s o l a t b a n m é g m i n ­

d i g m e g o s z l a n a k a v é l e m é n y e k . A r e n d e s a u t o t í p i a i

r a s z t e r f e l v é t e l f e l h a s z n á l á s á v a l n y e r t k é p e k s ö t é t

á r n y a l a t a i u g y a n i s t e l j e s e n ö s s z e f o l y n a k é s íg y h i á n y ­

z a n a k a r a s z t e r c s é s z é k e t e l v á l a s z t ó ( r á k e l v e z e t ő ) f a ­

l a k . E z é r t t a l á l k o z u n k o ly a n i r á n y z a t t a l , a m e ly k ü ­

l ö n l e g e s ( m á l t a i k e r e s z t s tb . ) f o r m á j ú f é n y r e k e s z e k

a l k a l m a z á s á v a l k í v á n j a e z t a h i á n y o s s á g o t m e g o l ­

d a n i . M á s o k - m i n t p l . W i m m e r - o ly a n k ü lö n l e g e s

3 7 1

a u t o t í p i a i m é ly n y o m ó ( s k á l a ) r a s z t e r t s z e r k e s z t e t ­

t e k , a m e l y n é l m é g a s ö t é t r é s z e k b e n is k é p z ő d n e k

e l v á l a s z t ó k ö r ö k . A z i n t é z e t á l t a l k i d o l g o z o t t e l ­

j á r á s e g y i k u t a t s e m k ö v e t i . K é p b o n t á s á b a n t o ­

v á b b r a is m e g m a r a d a k e r e s z t r a s z t e r a l k a l m a z á s a

m e l l e t t . L e g f ő b b é r d e m e n e m is e b b e n r e j l i k , h i s z e n

h a s o n l ó m e g o ld á s s a l t a l á l k o z u n k p l . a B e k a - c l j á r á s -

n á l i s . A m i ú j , a z a p i g m e n t p a p í r m e n t e s m é l y ­

n y o m á s e g y e s h o m á ly o s e l m é l e t i p o n t j a i n a k t u d o ­

m á n y o s m e g v i l á g í t á s a , i l l e t v e t i s z tá z á s a .

A p i g m e n t p a p í r r a l d o l g o z ó e l j á r á s o k n á l - m i n t

i s m e r e t e s - a k r ó m k o l l o i d r é t e g f é n y é r t e ( f e l ü l e t i )

r é s z e i a z á t v i t e l a l k a l m á v a l a h e n g e r r e l k ö z v e t l e n

é r i n t k e z é s b e k e r ü l n e k , a f é n y n e m é r t e r é s z e k v i ­

s z o n t a z e l ő h ív á s k o r k i m o s ó d n a k . A p i g m e n t p a p í r ­

m e n t e s m é ly n y o m á s n á l e z z e l s z e m b e n f o r d í t o t t a

h e l y z e t , a m e n n y ib e n i t t a f o r m a h e n g e r r c l a c s e r z e t ­

t e n r é s z e k ju t n a k é r i n t k e z é s b e , m íg a f é n y é r t e f e l ü ­

l e t e k e f ö l ö t t f o g l a ln a k h e l y e t . I g e n s o k s z a k m a i v i ­

t á n a k v o l t a z o k o z ó j a a z i l y m ó d o n l é t r e j ö v ő „ e l ő -

h í v h a t a t l a n s á g “ . A z e d d i g ( l á t s z ó l a g i n d o k o l t ) f e l ­

f o g á s s z e r i n t u g y a n is a v a s k l o r i d o l d a t n a k , a c s e r ­

z e t t r é t e g e t k ö v e t ő e n , e g y c s e r z e t l e n , h o m o g é n z s e ­

l a t i n o n k e l l á t h a t o l n i a , a m i k á r o s a n b e f o l y á s o l j a a

r a s z t e r c s é s z é k m é ly s é g i é s é l e s s é g i a l a k u l á s á t . B .

G a s c h m e g á l l a p í t á s a s z e r i n t e z a z e l m é l e t c s a k r é s z ­

b e n h e l y t á l l ó . E l i s m e r i u g y a n , h o g y a p i g m e n t p a p í r -

m e n t e s e l j á r á s o k n á l a c s e r z e t l e n r é s z e k k e r ü l n e k

é r i n t k e z é s b e a f o r m a h e n g e r f e l ü l e t é v e l , d e e g y b e n

b i z o n y í t j a „ a z e l ő h í v h a t a t l a n s á g “ té n y é n e k t a r t h a ­

t a t l a n s á g á t . A m in t e z t m i k r o f e l v é t e l e i v e l i g a z o l j a ,

a z e l ő h í v á s r a , v a g y i s a c s e r z e t l e n r é s z e k e l t á v o l í t á ­

s á r a - h a k is e b b m é r t é k b e n is , m i n t a r e n d e s e l ­

j á r á s n á l - i t t is v a n m ó d , é s p e d i g a c s e r z e t t f e l ü ­

l e t e k e n k e r e s z t ü l ! A z i l y m ó d o n v é g r e h a j t o t t „ k ö z ­

v e t e t t “ e l ő h ív á s ( k i m o s á s ) e g y i k v e s z é l y e a z o n b a n ,

h o g y a r é t e g k ö n n y e n „ l e ú s z h a t “ a h e n g e r r ő l . E n n e k

m e g g á t l á s á r a io m i k r o n b a n á l l a p í t j a m e g a l e g n a ­

g y o b b r é t e g v a s t a g s á g o t é s i l y m ó d o n b i z t o s í t j a , h o g y

a r a s z t e r k ö z ö k c s e r z é s i m é l y s é g e te l je s e g é s z é b e n é r j e

e l a h e n g e r f e l ü l e t é t . A h e n g e r r e l k ö z v e t l e n ü l é r i n t ­

k e z ő c s e r z e t t h á l ó r e n d s z e r e s e t é b e n u g y a n i s a z e l ő ­

h í v á s c s a k a r a s z t e r p o n t o k t e r ü l e t é r e s z o r í t k o z i k ,

m í g a z e l v á l a s z t ó k ö z ö k s z e r e p e a „ r é t e g r ö g z í t é s s e l “

b ő v ü l .

V é g ü l a s z e rz ő a z i n t é z e t á l t a l k i d o l g o z o t t ú j

p i g m e n t p a p í r m e n t e s e l j á r á s t i s m e r te t i . E n n e k s ú l y ­

p o n t j á t h á r o m - e d d i g t e l j e s m é r t é k b e n m e g n e m

o l d o t t - r é s z m ű v e le t : a r é t e g f e l h o r d á s , a m á s o l á s

é s a m e g v i l á g í t á s t e l j e s e n ú j s z e r ű k i d o l g o z á s a k é ­

p e z i .

A p i g m e n t p a p í r m e n t e s m é l y n y o m ó - e l j á r á s o k a l ­

k a l m a z á s á n a k e g y i k l e g l é n y e g e s e b b a l a p f e l t é t e l e a z

e g y e n l e t e s e l o s z l a t á s é , a z o n o s v a s t a g s á g ú f é n y é r z é ­

k e n y r é t e g f e l h o r d á s á n a k b i z to s í t á s a . E l s ő s o r b a n

e z e n a l á t s z ó la g e g y s z e r ű t é n y e z ő n á l l v a g y b u k i k

a z e l j á r á s s i k e r e , h i s z e n , a m i n t a z e l ő z ő e k b e n l á t t u k ,

a io m i k r o n n á l v a s t a g a b b v a g y e g y e n l ő t l e n r é t e g e k

e s e t é b e n k ö n n y e n f e l l é p h e t a r é t e g - „ l e ú s z á s “ v e ­

s z é ly e . S z á m t a l a n p r ó b á l k o z á s s a l , i l l e t v e m e g o l d á s ­

s a l t a l á l k o z t u n k m á r e d d i g is e t é r e n . í g y p l . M e r ­

te n s a f e l m e l e g í t e t t , f o r g ó h e n g e r r e t ö r t é n ő f e l ö n t é s ­

s e l k í s é r l e t e z e t t ; a B e k a - e l j á r á s b a n v i s z o n t k e s k e n y

f e l h o r d ó v á l y ú f e l e t t f o r o g a h e n g e r . E m e l l e t t i s m e ­

r ü n k a z o f f s e t h e z h a s o n l ó „ k i f o r g a t ó s “ m e g o l d á ­

s o k a t is .

M i n d e z e n t a p a s z t a l a t o k é s h i á n y o s s á g o k f i g y e ­

l e m b e v é t e l é v e l s z e r k e s z t e t t é k m e g a z u t á n a z i n t é ­

z e tb e n a z ú g y n e v e z e t t g y ű r ű s r é t e g f e l h o r d ó e l j á r á s t ,

i l l e t v e k é s z ü l é k e t . E z e g y r u g a l m a s b e l s ő f a l l a l e l ­

l á t o t t k e t t ő s ( r é t e g f e l h o r d ó é s h ő s z a b á l y o z ó ) g y ű r ű s

t a r t á l y , a m e l y e t i n d u l á s k o r a f ü g g ő l e g e s á l l á s ú , z s í r -

é s o x i d t a l a n í t o t t h e n g e r f e l s ő r é s z é r e i l l e s z t e n e k ,

m a jd c s i g a s z e r k e z e t s e g í t s é g é v e l f o k o z a t o s a n s ü l ­

l y e s z t e n e k . E l ő s z ö r a g y ű r ű s t a r t á l y h ő s z a b á l y o z ó

r é s z é t t ö l t i k m e g f o r r ó v í z z e l é s e z z e l m e l e g í t i k f e l

a h e n g e r t k b . 4 0 C ° - r a . C s a k e z t k ö v e t ő e n k e r ü l

s o r a t u l a j d o n k é p p e n i r é t e g f e l h o r d á s r a , a m e l y a

t a r t á l y m á s i k r é s z é b e t ö l t ö t t 45 C ° - o s k á l i u m b i k r o -

m á to s z s e l a t i n - o l d a t s e g í t s é g é v e l t ö r t é n i k .

A f e l h o r d o t t r é t e g a z o n n a l s z i k k a d . V é g l e g e s s z á ­

r a d á s i i d e j e n e m t ö b b 10 p e r c n é l , a m i - s z ü k s é g

e s e t é n - v e n t i l l á t o r k ö z b e i k t a t á s á v a l - m é g m e g is

g y o r s í t h a tó .

A k é p á t v i t e l f o l y a m a t a - n é m i m ó d o s í t á s s a l -

m e g e g y e z i k a p i g m e n t p a p í r t a l k a l m a z ó e l j á r á s s a l .

E l ő s z ö r f i l m r a s z t c r t , m a jd e z t k ö v e t ő e n h a j l é k o n y

a l á t é t e n ( E k a l o n ) l e v ő s z e r e l é s t m á s o l n a k a h e n ­

g e r r e . A l e g n e h e z e b b k é r d é s a k ö z v e t l e n é r i n t k e ­

z é s , a z ú g y n e v e z e t t „ k o n t r a s z t “ b i z t o s í t á s a . H a s o n ­

ló a n a r é t e g f e l h o r d á s h o z , e t é r e n is s z á m t a l a n m e g ­

o ld á s i m ó d , i l l e t v e k í s é r l e t i s m e r e t e s . A z i n t é z e t i t t

is ú j a t a l k o t o t t . A z á l t a l a k i d o l g o z o t t „ v á k u u m o s

s z o r í t ó - f ó l i a “ a m e l l e t t , h o g y a r á n y l a g k is f e l ü l e t e t

t a k a r l e a h e n g e r b ő l , m é g n a g y o b b f o r m á k e s e t é b e n

is , t ö k é l e t e s é r i n t k e z é s t b i z t o s í t a h e n g e r é s a r a s z ­

t e r , i l l e t v e a h e n g e r é s a s z e r e l é s k ö z ö t t .

U g y a n i l y e n n e h é z f e l a d a t a z e g y e n l e t e s m e g v i l á ­

g í t á s k é r d é s e is . A h e n g e r e k h a j l í t o t t f e l ü l e t e u g y a n i s

n e m b i z t o s í t e g y e n l e t e s m e g v i l á g í t á s t a f e l ü l e t m i n ­

d e n p o n t j á n . E z e n m i n d e d d i g l e g t ö b b s z ö r a z ú g y ­

n e v e z e t t „ r é s “ m e g v i l á g í t á s s a l i p a r k o d t a k s e g í t e n i .

A z ú j e l j á r á s b a n m á r k é t k ü l ö n l e g e s , n a g y t e l j e s í t ­

m é n y ű , k é t o l d a l t f e l á l l í t o t t r e f l e k t o r a l k a l m a z á s á v a l

o l d o t t á k m e g e z t a k é r d é s t , d e t o v á b b i k í s é r l e t e k

f o ly n a k f é n y c s ö v e k e s e t l e g e s b e á l l í t á s á v a l is .

A m á s o l á s v é g e z t é v e l a h e n g e r t h i d e g v í z z e l l e ­

ö b l í t i k , m a j d 5 p e r c i g 4 0 C ° h ő f o k ú v í z b e h e l y e z v e

e l ő h ív j á k . E z u t á n s z o b a h ő m é r s é k l e t r e h ű t i k é s s z í ­

n e z ő f ü r d ő b e h e l y e z ik . A z e z t k ö v e t ő s z á r í t á s , l e ­

f e d é s é s m a r a t á s f o l y a m a t a m e g e g y e z i k a p i g m e n t ­

p a p í r t a l k a l m a z ó K l i c - f é l e m ó d s z e r r e l .

572

B e f e j e z é s ü l a s z e r z ő r ö v i d e n i s m e r t e t i a p i g m e n t -

p a p í r m e n t e s m é l y n y o m á s v á r h a t ó k i h a t á s a i t is .

L e g f o n t o s a b b e l ő n y é t a f o r m a k é s z í t é s b i z t o n s á ­

g o s s á g á n a k e l ő r e l á t h a t ó n ö v e k e d é s é b e n l á t j a . A p íg -

m e n t p a p í r k i i k t a t á s á v a l n a g y m é r t é k b e n c s ö k k e n a

m a r a t á s t b e f o l y á s o l ó k ü l s ő t é n y e z ő k s z á m a . B á r a

f o k o z a t i m a r a t á s t o v á b b r a is m e g m a r a d , a f o l y a ­

m a t b i z t o n s á g o s a b b é s e g y s z e r ű b b le s z . F o n t o s e l ő n y

a p a s s z e r b i z t o n s á g o s s á g á n a k e m e l k e d é s e is .

A p i g m e n t p a p í r n y ú l á s a m e g s z ű n i k , c s a k a s z e r e l é s

e s e t l e g e s m é r e t v á l t o z á s a o k o z h a t m é g n é m i z a v a r t ,

e z a z o n b a n - a t a p a s z t a l a t s z e r i n t - n e m j e l e n t ő s

m é r t é k ű . V é g ü l a m á s o l ó r é t e g k ü lö n l e g e s s a j á t o s s á ­

g á n a k m e g f e l e l ő e n , v a l ó s z í n ű l e g c s ö k k e n a r a s z t e r ­

r o n c s o l ó d á s v e s z é l y e is é s í g y e l ő r e l á t h a t ó l a g m a ­

g a s a b b l e s z a h e n g e r e k n y o m á s b í r á s a is , m i n t a p i g ­

m e n t p a p í r t a l k a l m a z ó K l i c - f é l e e l j á r á s b a n .

A s z e r z ő n e v e n e m i s m e r e t l e n h a z a i s z a k k ö r e i n k ­

b e n . , ,A r á k e l e s m é l y n y o m á s “ c ím ű s z a k k ö n y v é r e ,

v a l a m i n t 1 9 5 2 -b en B u d a p e s t e n e l h a n g z o t t : , ,A m é l y ­

n y o m á s f e j l ő d é s i i r á n y a i , k ü l ö n ö s t e k i n t e t t e l a p i g ­

m e n t p a p í r m e n t e s é s a u t o t í p i a i m é ly n y o m á s r a “ c í m ű

k o n g r e s s z u s i e l ő a d á s á r a m é g b i z o n y á r a ig e n s o k a n

e m l é k e z n e k . É p p e n e z é r t a z e l ő z ő e k b e n i s m e r t e t e t t

l e g ú j a b b m ű v é t c s a k a j á n l a n i tu d j u k m é l y n y o ­

m ó i n k n a k é s a m é ly n y o m á s i r á n t é r d e k l ő d ő k n e k .

A k ö n y v n e m f o l y a m a t o s t e c h n o l ó g i a i l e í r á s - b á r

ig e n s o k e r e d e t i r e c e p t e t i s k ö z ö l h a n e m s o k

e l m é l e t i f e j t e g e t é s s e l b ő v í t e t t tu d o m á n y o s i s m e r t e ­

té s . E m e l l e t t á t f o g ó k é p e t n y ú j t a z a u t o t í p i a i é s

p i g m e n t p a p í r m e n t e s m é l y n y o m á s f e j l ő d é s é r ő l é s

m a i á l l á s á r ó l , i l l e t v e a z i n t é z e t b e n k i k í s é r l e t e z e t t

ú j e l j á r á s f o n t o s a b b f á z i s a i r ó l é s b e r e n d e z é s i t á r ­

g y a i r ó l .

N E M Z E T K Ö Z I S Z A K M A I H Í R E K

A Szovjet Nyomdaipari Főigaz­gatóság a z O k t ó b e r i F o r r a d a l o m

4 0 . é v f o r d u l ó j á n a k t i s z t e l e t é r e a

k ö v e t k e z ő f e l a j á n l á s t t e t t e : a

n y o m d a i p a r é v e s t e r v é t h a t á r i d ő

e l ő t t , d e c e m b e r 2 4 - ig t e l j e s í t i é s

a t e r m e l é s i t e r v e t 18 m i l l i ó f o r i n t

é r t é k k e l n ö v e l i . A u g u s z t u s i - i g

53 m i l l i ó t a n k ö n y v e t á l l í t e l ő . 110

s z é p i r o d a l m i m ű v e t k é s z í t m a g a s

s z í n v o n a l ú k i v i t e l b e n 15,7 m i l l i ó

p é l d á n y b a n . S z á m o s n y o m d á t á t ­

s z e r v e z n e k a s z ín e s r e p r o d u k c i ó k

é s m ű v é s z i k i v i t e l ű k i a d v á n y o k

n a g y o b b m e n n y i s é g ű e l k é s z í t é s e

c é l j á b ó l . I n t é z k e d é s e k e t h a j t a n a k

v é g r e a t e r m e l é s i f o l y a m a t o k t o ­

v á b b i g é p e s í t é s e é s a d o l g o z ó k

m u n k a f e l t é t e l e i n e k j a v í t á s a é r d e ­

k é b e n . M o s z k v a , L c n i n g r á d , K a ­

l i n in , M i n s z k , S z a r a t o v n y o m d a ­

ip a r i d o l g o z ó i s z á m á r a l a k ó h á z a ­

k a t é p í t t e t n e k .

A D R U P A nemzetközi nyom ­da- és papíripari vásárt D ü s s e l ­

d o r f b a n l e g k ö z e l e b b 1958. m á j u s

3. é s 1 6 -a k ö z ö t t r e n d e z i k m e g ,

m e ly a l e g ú j a b b t e c h n i k a i f e j l ő ­

d é s t f o g j a b e m u t a t n i . A n n a k e l l e -

r e , h o g y a D R U P A k i á l l í t á s i t e ­

r ü l e t é t m e g n a g y o b b í t o t t á k , a v i ­

l á g m i n d e n r é s z é b ő l j e l e n t k e z ő

k i á l l í t ó k m á r m i n d e n h e l y e t m a ­

r a d é k t a l a n u l l e f o g l a l t a k .

Svájc nyotndaipara. 1 5 0 0 n y o m ­

d á b a n - a m e l y e k t ú l n y o m ó r é s z t

k i s e b b ü z e m e k - 25 0 0 0 f é r f i é s

10 0 0 0 n ő i m u n k a e r ő t f o g l a l k o z ­

t a t n a k . A f e j l ő d é s r e j e l l e m z ő ,

h o g y a l e g u t ó b b i 25 é v a l a t t a

d o lg o z ó k s z á m a m e g d u p l á z ó d o t t .

A k ü l ö n f é l e ú j s á g o k é s f o l y ó i r a ­

to k s z á m a : 1 7 0 0 . M i n d e n 3 5 0 0

l a k o s r a e g y n y o m d á s z j u t . A z

ü z e m e k b e n h á r o m s z o r a n n y i m e g -

á l l ó h e n g e r ű g y o r s s a j t ó j á r , m i n t

k é t f o r d u l a t ú g é p . J e l e n l e g 6 5 0

k é t f o r d u l a t ú g y o r s s a j t ó , 2 1 0 r o ­

t á c ió s g é p , 6 1 0 L i n o t y p e , 285 I n ­

t e r t y p e s z e d ő g é p , 255 M o n o t y p e

k o p o g t a t ó é s 2 0 0 ö n t ő , t o v á b b á

195 T y p o g r a p h s z e d ő g é p m ű k ö ­

d ik a s v á jc i n y o m d á k b a n . A n y o m ­

d á k k ö z ü l 6 0 l i t o g r á f i á i é s 2 0

m é ly n y o m ó ü z e m . A l i t o g r á f i á i

é s o f f s e t ü z e m e k b e n 5 0 0 , a m é l y ­

n y o m ó ü z e m e k b e n 2 0 0 g é p e g y s é g

v a n ü z e m b e n . A S v á jc b a n m e g ­

j e l e n ő 4 0 0 ú j s á g e g y h a r m a d a

n a p i l a p . E z e k h e t e n k é n t 6 . 7 , 12

é s 18 k i a d á s b a n je le n n e k m e g .

1 9 5 5 -b en 56 m i l l i ó f r a n k é r t é k b e n

e x p o r t á l t a k k ö n y v e k e t é s f o l y ó ­

i r a t o k a t . B a s e l b e n , Z ü r i c h b e n ,

B e r n b e n , S t . G a l l e n b e n é s L a u -

s a n n é - b a n s z a k i s k o l á k b a n f o l y i k

a s z a k k é p z é s . A s v á jc i n y o m d a ­

ip a r m i n ő s é g i m u n k á j á r a n a g y b e ­

f o l y á s t g y a k o r o l t J a n T s c h i c h o l d

é s R e i n e r I m r e h a z á n k f i a k ö n y v ­

m ű v é s z e k t e v é k e n y s é g e .

,,Wire M aster“ különleges k ö té ­szeti gépet fejlesztett ki a k o p p e n ­

h á g a i S a d o l i n & H o l m b l a d c é g

s p i r á l k ö t é s s z á m á r a . A z ú j K o m ­

b i - g é p e l v é g z i a p e r f o r á l á s t , a

s t a n c o l á s t , a d r ó t k ik é s z í t é s é t é s

a z ö s s z e f ű z é s t , v a g y i s a t u l a j d o n ­

k é p p e n i s p i r á l k ö t é s t . A g é p ó r á n ­

k é n t i t e l j e s í t m é n y e 150 d a r a b 1 8 0

m m h o s s z ú k ö n y v s p i r á l f ű z é s e .

A papír nyersanyagkérdése. E g y

n a g y a m e r i k a i p a p í r g y á r a l e g ­

u t ó b b i t í z é v b e n 30 m i l l ió f á t ü l ­

t e t e t t e l . E g y m á s i k p a p í r g y á r

1949 ó t a 23 m i l l i ó f á t ü l t e t e t t e l ,

e g y h a r m a d i k g y á r p e d i g a z t t e r ­

v e z i , h o g y é v e n t e 2 0 m i l l i ó f a ­

c s e m e te s z á m á r a l é t e s í t f a i s k o l á t .

373