panasztétel és elszámoltathatóság a korrupció elleni küzdelemben

Panasztétel és elszámoltathatóság

a korrupció elleni küzdelemben

dr. Burai Petra

Transparency International Magyarország

Korrupció érzékelési index 2010• Pontszám: 4,7 (2009: 5,1)

• Helyezés: 50. (2009: 46.)

Régiós összehasonlítás

Változások 2010-ben

Jelentős javulás

• Málta (+0,4)

• Finnország (+0,3)

• Luxemburg (+0,3)

• Lengyelország (+0,3)

Jelentős visszaesés

• Portugália (-0,8)

• Magyarország (-0,4)

• Olaszország (-0,4)

• Csehország (-0,3)

• Görögország (-0,3)

• Ciprus (-0,3)

Okok és irányok

• Átfogó korrupcióellenes intézkedések hiánya.

• Az üzleti szektor véleményét mérő mutatók romlottak.

A piac türelmetlen, mihamarabb hatékony fellépésre

van szükség.

• Gazdasági válságból való kilábalás és

versenyképesség növelése átfogó antikorrupciós

intézkedésekkel!

• Korrupciós botrányok, elszámoltatások nyilvánossá-

ga.

TÁRSADALMI ÉRTÉKEK

TÁRSADALMI ÉRZÉKENYSÉGM

ÉD

IA

CIV

IL T

ÁR

SA

DA

LO

M

ÜZ

LE

TI

ÉL

ET

NE

MZ

ET

KÖ

ZI

SZ

ER

V.

Nemzeti integritás rendszer (1)FENN-

TARTHA-TÓ FEJL.

ÉLET-MINŐSÉG

JOGURALMA

SZ

ÁM

VE

VŐ

SZ

ÉK

OM

BU

DS

MA

N

FE

LÜ

GY

EL

ET

I S

ZE

RV

EK

KÖ

ZIG

AZ

GA

TÁ

S

TÖ

RV

ÉN

YH

OZ

ÁS

KO

RM

ÁN

Y

BÍR

ÓS

ÁG

OK

T I S Z T A K Ö Z É L E TT I S Z T A K Ö Z É L E T

ÜZ

LE

TI

TÁRSADALMI ÉRTÉKEK

TÁRSADALMI ÉRZÉKENYSÉG

ÉL

ET

-

MIN

ŐSÉ

G

JOGURALM

A

SZ

ÁM

VE

VŐ

SZ

ÉK

OM

BU

DS

MA

N

FE

LÜ

GY

EL

ET

I S

ZE

RV

EK

KÖ

ZIG

AZ

GA

TÁ

S

TÖ

RV

ÉN

YH

OZ

ÁS

KO

RM

ÁN

Y

BÍR

ÓS

ÁGT I S Z T A K Ö Z É L E T

T I S Z T A K Ö Z É L E T

CIV

IL ÉLET

TÁRS.

NE

MZ

ET

KŐ

ZISZERV.

MÉ

DIA

FENN-TARTHA-

TÓ FEJL.

Nemzeti integritás rendszer (2)

A közérdekű bejelentések a korrupció elleni

fellépésben (1)

• ‘Whistleblowing’ – ‘A vészharangok megkongatása’.

• A közérdekű bejelentők fontos szerepet játszanak a

korrupció leleplezésében.

• A korrupció esetében rendszerint súlyos gond,

hogy a cselekmények igen ritkán kerülnek

napvilágra és a tanúk szerepvállalásának

hiányában nehezen bizonyíthatók.

A közérdekű bejelentések a korrupció elleni

fellépésben (2)

• Bejelentések nélkül olyan információk maradhatnak

titokban, amelyek elengedhetetlenek az állam és az

egyes szervezetek átlátható és hatékony

működéséhez.

• A korrupciós ügyekbe keveredő országok, cégek és

közigazgatási intézmények elveszíthetik jó

hírnevüket és a bizalmat.

• Kevesebb veszteség éri az államot és a cégeket,

ha a korrupció révén elfolyó pénzekre fény derül.

Társadalmi értékek szerepe

Kit tekintünk közérdekű bejelentőnek?

Minden eset egyedi!

Közérdekű bejelentő, aki

1. annak érdekében lép fel, hogy másokat érintő

kárt előzzön meg, azaz nem saját előnyére

cselekszik;

2. a helyzetet elsősorban a szervezeten belül

biztosított keretek között próbálja megoldani;

3. olyan bizonyítékok birtokában van, amelyek

alkalmasak a meggyőzésre.

Mi nem whistleblowing?

• A szabályszegés puszta észlelése,

• az elkövető felkérése, hogy fejezze be

tevékenységét,

• a kollégákkal folytatott beszélgetés a

történésről ellenlépés nélkül,

• a szervezet elhagyása ellenvélemény

kifejtése nélkül.

Kikből lesznekközérdekű bejelentők? (1)

Kikből lesznek közérdekű bejelentők? (2)

Kutatási tapasztalatok az USA-ban

Személyes tulajdonságok

• Hagyománytisztelő,

• magas színvonalon

teljesítő,

• elhivatott,

• önzetlen,

• nehezen tolerálja a

bizonytalanságot.

Általános jellemzők

• Felsőfokú végzettséggel

rendelkezik,

• családos,

• férfi,

• 3 évet meghaladó

munkaviszonnyal

rendelkezik,

• magas pozíciót tölt be.

Mit tehet a bejelentő?

A bejelentők rendszerint négy lehetőség közül

választhatnak, ha visszásságot tapasztalnak:

1. elhallgatják;

2. szervezeten belül tesznek bejelentést;

3. szervezeten kívül tesznek bejelentést;

4. nevük vállalása nélkül szivárogtatják ki az

információt.

Közérdekű bejelentések az USA-ban (1)

• 1863: False Claims Act

• Aki nem áll kapcsolatban a

kormánnyal, eljárást indíthat

olyan állami szerződésekben

részes felekkel szemben, akik

csalást követtek el (ún. Qui Tam

eljárás).

• Ha az ügy sikeres, a bejelentő

jutalma a megállapodás

összegének a 15-25%-a és

ügyvédi költségeinek

megtérítése.

Közérdekű bejelentések az USA-ban (2)

Szövetségi alkalmazottak védelme:

• Whistleblower Protection Act (1978, 1994): a bejelentő

munkavállaló védelemben részesül, ha alapos okkal

feltételezi, hogy a tudomására jutott információ

bizonyítékul szolgál bármely jogszabály megsértésével,

pazarlással, hatáskörrel való visszaéléssel, illetve a

közbiztonság vagy közegészség veszélyeztetésével

kapcsolatban.

• Office of Special Counsel: ez a szerv jogosult a bejelentő

munkáltatójának vizsgálatára, valamint dönt arról, hogy a

bejelentő speciális védelemben részesül-e (anonimitás).

Közérdekű bejelentések az USA-ban (3)

Jogszabályi megoldások a tagállamokban:

• Dél-Karolina: a bejelentők akár pénzjutalomban is

részesülhetnek.

• Texas: megdönthető törvényi vélelem amellett,

hogy ha a munkáltató a törvényben

meghatározott 90 napon belül a bejelentő

számára hátrányos intézkedést tesz, lépése

törvényellenesnek minősül.

Közérdekű bejelentések az USA-ban (3)

Szektorális jogszabályok whistleblowing-rendelkezésekkel

(szövetségi és tagállami szinten):

• Levegő tisztaságáról szóló törvény

• Biztonságos ivóvíz védelméről szóló törvény

• Atomenergiáról szóló törvény

• Légi és egyéb közlekedési jogszabályok

• Munkahelyi biztonság védelmével kapcsolatos jogszabályok

Szabályozás a magánszektorban:

• Sarbanes-Oxley Act (2002): védetté nyilvánítja olyan, az

amerikai tőzsdén bejegyzett gazdasági társaságokról szóló

információk közzétételét, amelyek befolyásolhatják a

részvényárak alakulását.

Közérdekű bejelentések

Nagy-Britanniában (1)

Zeebrugge

kompkatasztrófa (1987)

Clapham-i vonatbaleset (1988)

Piper Alpha katasztrófa (1988)

Közérdekű bejelentések

Nagy-Britanniában (2)

Public Interest Disclosure Act (1998):

• Nem tesz különbséget a köz- es a magánszektorban dolgozók

között,

• azokat védi, akiket közérdekű bejelentésük miatt bocsát el

vagy büntet meg munkáltatójuk,

• a titkosszolgálati és a rendvédelmi szervek nem tartoznak a

hatálya alá,

• meghatározott út/lehetőségek – védelem mértéke változik: (1)

szervezeten belüli jelentés (2) törvény által meghatározott

szervhez fordulás (3) média (legkevesebb védelem).

Közérdekű bejelentések Németországban

• Történelmi és kulturális örökség problémája –

eltérés az angolszász megoldástól;

• szövetségi közigazgatási szabályozás (2006);

• szervezeteken belül kapcsolattartókat neveztek ki,

akikhez a visszásságokról szerzett információkkal

lehet fordulni;

• etikai kódexek szerepe;

• magánszektor: Deutsche Bahn – ombudsman,

Daimler - „Integritás és jog” igazgatói pozíció.

Közérdekű bejelentések fontossága

Magyarországon

National Integrity Study – Nemzeti Integritás Tanulmány

(2007) ajánlásai:

• párt- és kampányfinanszírozás,

• közbeszerzések,

• közigazgatás (bűnüldöző hatóságok, helyi

önkormányzatok) működésének átláthatósága,

hatékonyságának javítása.

„Hatékony védelem biztosítása minden egyes bejelentést

tevő számára, különös tekintettel a jogellenes

tevékenységet bejelentőkre.”

Korrupciós bejelentések

Magyarországon – 2007

Korrupciós bejelentések

Magyarországon – 2009

Globális Korrupciós Barométer (TI)

A bejelentési hajlandóság változása (2007-2009)

A bejelentés elmaradásának okai - 2007

A bejelentés elmaradásának okai - 2009

Közérdekű bejelentések címzettjei - 2007

Korrupcióhoz kötődő intézmények a

médiában

Jogszabályi áttekintés

Alkotmány (64. §): mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül

vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt

terjesszen az illetékes állami szerv elé.

• 1954. évi I. törvény a lakosság bejelentéseinek intézéséről

(„Minden állampolgárnak joga és becsületbeli kötelessége, hogy

feltárja a hibákat és fogyatékosságokat, melyek az állami és

gazdasági élet bármely területén jelentkeznek.”)

• 1977. évi I. törvény a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és

panaszokról

• 2004. évi XXIX. törvény (közérdekű kérelmekkel, panaszokkal

és bejelentésekkel kapcsolatos eljárás)

• 2009. évi CLXIII. törvény a tisztességes eljárás védelméről –

működésképtelen!

• munkajogi szabályok (Munka Törvénykönyve, köztisztviselőkről

szóló törvény, közalkalmazottakról szóló törvény)

TI – korrupció és környezetvédelem

Global Corruption Report 2010

Köszönöm a figyelmet!

petra.burai@transparency.hu