poutikai ÚjdonsÁgok agyait: | mum budapest. …külföldön. hitt magyarországban : hontalan is...
Post on 10-Mar-2021
0 Views
Preview:
TRANSCRIPT
ílifi.t'ni föll'ttUk: VA8ABNAPI UJSAO *• / agéai i m 12 frt _________ P O U TIK A I ÚJDONSÁGOK agyait: | M Um _ 6 • C u p ta . VASÁRNAPI DJSAO í •» * •* * •» 8 frt c , POLITIKAI ÚJDONSÁGOK: ' ***"* * " * 6 í n " " M1
___________________________ < félérr# _ 4 • l félén* — 3 • m«aba!4rocott Tiuldij U e«*fc>lmndA.
51-ik szám 1881. BUDAPEST. DECZEMBER 18. X X V III. évfolyam.
GRÓF TELEKI SÁNDOR.
Ameohaltakból jó t kell mondani, mert meghaltak ; az élőkről jó t kell mondani, mert
. élnek.Ez alkalommal eszem ágában sincs a köz
mondás ez emberséges utasítása ellen legke- vésbbé is véteni.
Különben Teleki Sándor ezredesről te ljes élet- vagy jellemrajzot irni most nem is szándékom.
Az én véleményem az, hogy Teleki Sándor érdekes életrajzát legjobban maga Teleki Sándor Írhatja meg. Az «Emlékeim» már közkézen forgó két * kötete világosan erre a véleményemre bizonyít.
Nekem, az «Emlékeim» folytatásának reményében, csak az a szerény czélom, hogy gróf Teleki Sándort a (Vasárnapi Újság* olvasóinak egynehány sorban és vonással úgy m utassam be, a milyennek tanuló koromtól fogva ismerem.
szabadság nevében kész volt a barátság. Beszélgetésünk tárgya leginkább az unió, a jo b bágyság felszabadítása és a szabad Magyarország függetlensége volt. Vegyültek néha kö- zénkbe jó öreg urak — kik az akadályokat jobban ismerték mint mi — és jó beszélgetésünkért megmosolyogtak, m intha csak azt mondottuk volna a makkról, hogy tölgyfa, és a tojásról azt erősítettük volna, hogy szárnya van.
A szabad és alkotmányos eszmék és elvek terjesztésének leghathatósabb közege az ifjúság
volt. A szabad eszméket csak kéziratban lehetett terjeszteni: irtuk hát és terjesztettük.
Emlékezem, hogy első találkozásomkor Teleki Sándorral, ő is egy terjeszteni való iratot adott át. Ez iratban, egy dublini népbarát által azok az elvek voltak fejtegetve és védelmezve, melyek az egyesült észak-amerikai köztársaság függetlenségi nyilatkozata és alkotmánya által jutottak érvényre.
Tantárgyaink mellett igen kellemes és erőteljes táplálék.
Teleki Sándor akkor Ifi éves, karcsú, vir-
A 30-as évek alatt — a hosszú álomból, melybe nemzetünk a szathmári béke után belemerült — az ébredés itt Erdélyben is bekövetkezett. Széchenyi István: «Hitel», «Világ»,• Stádium* czimü könyveivel,. Wesselényi Miklós a «Balitéletek» kel és hazafias szónoklatai-jval, Farkas Sándor «Eszak-amerikai utazásom* czimü könyvével, és Kossuth Lajos• Országgyűlési tudósításai *-val hatalmas és sikeres ébresztők voltak a két magyar hazában.
Boldog is ten ! csak később értettem meg, hogy mily sok volt akkor az irtani való előítélet, és milv nagy volt az oszlatni való sötétség.
Bécsben Metternich, Magyarországon Pálffy Fidelis, Erdélyben Észtéi Ferd inánd!
A vakondokok és denevérek korszakában— h a jó i emlékszem, 1837 őszén — ismerkedtem meg Teleki Sándorral Kolozsvárit. Tanulók voltunk, de nem egy tanodában.
A három nagy felekezeti iskola ifjúsága közt, — legalább azok között, kiknek agyában és vérében több volt a foszfor, mint az ólom — az ismeretség akkor igen könnyen m en t: önzéste- lenek, lelkesültek és közlékenyek voltunk egymás iránt. Egy és más helyen ha találkoztunk, egymással néhány sió t váltottunk: a haza és
* Most rnAi- négy. — Szerk. g e ó f T e l e k i S á n d o r .
goncz, szellemes és élénk tanuló ifjú volt. Lelkesült azokért az eszmékért, melyek nagygyá tehetik a hazát, és hirt azokkal az érzelmekkel, melyek megnemesitik az embert. Már akkor leolvastam arczárói, hogy sok minden történhetik vele, de az előszobázók pártjához soha tartozni nem fog.
Azóta sok idő lejárt. Ez épen nem azt je lenti, hogy Teleki Sándor megvénült. Szelleme és kedélye most is ifjú, és teste sem nehezedett el, a hús most sem jubilál arczán és testén, m ert fejére mindig több gondot fordított, m int hasára.
Úgy tudom, hogy gyermek tanuló korában, nevelését a szülök is, a piarista páter is, szent Gergely következő utasítása szerint vezették: • educatio sít rigor, séd non exasperans; sít amor, Bed non emolliens*.
•• ♦
Teleki Sándor 1841. őszén a berlini egyetem re ment, engem sorsom szinte elvezérelt Kolozsvárról. Teleki Sándort 1848. tavaszáig uem láttam .
A napokban olvastam el egy levelét, melyet nehány heti berlini élete után, a nagyanyjához irt.
E levele szerint nagyon elfogta a honvágy. Saját kifejezése szerint vágyott haza, a hazáért, mely már nem csak hegyei-, völgyei-, rónái- és folyóiért volt kedves előtte, de m últjáért és jövőjéért is. Vágyott szülőiért és tanuló pajtásaiért, kik a hazában maradtak.
Ebből a levélből tudtam meg, hogy Berlinben Verdertöl filozófiát, Bankétól újkor történelmét, Bittértől egyetemes földrajzot és Mül- lertől anatom 'át hallgatott. Levele szerint anatóm iát azért hallgat, hogy a fiziológiát sikeresebben tanu lhassa; fiziológiát pedig azért fog tanulni, hogy a filozófiát jobban megérthesse. Nem rossz logikája volt.
Teleki Sándor leginkább a filozófiáért ment Berlinbe. Tanára a filozófiában Verder, szellemes és kellemes ember, a Hegel-iskolához ta rtozott. Verder eredeti észjárásáért s ötleteiért szerette Teleki Sándort, és legjobb igyekezete szerint abban fáradozott, hogy a Hegel filozófiát megértesse vele.
Egy nehány előadás után Teleki Sándor még mindig nem értette. A tanár biztatta m agát, és egy szerinte igen cépszerüen tartott előadás után azt m ondotta Telekinek: >Bemé- lem, most már érti a gróf?* Teleki azt felelte: •Most még inkább nem értem*.
• Őszinteség!* — Ez ma is egyik legszebb jellemvonása Telekinek.
A Teleki józan magyar esze m intha sejtette volna, hogy a Hegel-féle filozófiával modem Tamerlánok lesznek, kik egy nagy alkalommal Európa népeinek azt proklamálják, hogy «az erő előbb való a jognál*.
Teleki ma is úgy tudja, hogy a valódi áldásos erő mindig jog, mert a jogon kívül nem is lehet erő, csak erőszak, erőszakkal kivívott eredmény csak látszat; m ert az erőszakoskodó elébb vág}7 utóbb, de mindig abban az alakban bűnhődik, a mely alakban vétkezett.
Vigasztaló logikája a jognak!• Akaszd szegre a filozófiát, nem lehet ezt
könyvből tanulni, lapozgasd az élet b ib liá já t: je r velem !»
Ezekkel a szavakkal édesgette el Berlinből Teleki Sándort Liszt Ferencz, az akkor már világszerte ismeretes zongorakirály.
•• •
Az arisztokráczia csak a szolgaságban ta rthat meg úgynevezett vérbüszkeséget; szabadságban csak az emberi es polgári kötelességek teljesítése által hathat. Ezt jól értette Teleki éB
804
erdekes utazásából hazatérve, a közdolgokban, leginkább Kővárvidéken és Szathmármegyeben, tevékeny részt vett. A reform-kérdések voltak napirenden. — Ekkor ismerkedett és barátkozott meg Petőfivel is.
Teleki mindig könnyen barátkozott olyan emberrel, ki egy vagy más tulajdonságáért barátságára érdemes vala. Terméketlen büszkeség soha nem volt benne, és csak saját árnyékával társalogni nem volt szokása. — A koltói életnek aligha volt párja az országban. Egy olyan élethez nem elég még a sokkal nagyobb jövedelem sem, aboz szív, kedély és szellem kellett, olyan, a milyen a házi űré v o lt; vendégek, barátok és zenészek kellettek, olyanok, milyenek ott megjelentek. Böviden kifejezve: Teleki Költőn szabad sasként élt s a vakondokokkal semmit nem törődött.
♦• *
1848 bán a sors nemzetünket a szinpad elejére, teljes világosságra állította.
Mit mondjak nemzetünk akkori nemes es emberies szelleméről ? Esto p eren n e! E nagy időben Teleki Sándor nem nézte félrevonul- tan, hogyan készül az újkor tö rténe te : maga is csinálta.
Virgil költőileg irja le, hogy a vihar a ten geri, egész fenekéig, hogyan forgatja föl. Én nem hiszem, hogy Virgil, vagy bárki a legnagyobb viharban is a tenger fenekét látta vo lna; de az ember-világban csakugyan vannak olyan viharok, mikor az életnek, szívnek fenekére lehet lá tn i: ilyenek a nagy forradalmi idők. Ily időben az ember magát egészen lefödi: tetőtől- talpig meg lehet ismerni.
Én mindig tisztelettel gondolok Teleki Sándor 1848. és 49-ik évi működésére.
* *
Számkivetés?! Teleki ezt igy fejezi ki:• Magammal vittem a hontalanságot.* — És kedélyállapotát Dante e pár sorával ismerteti : «Nincs nagyobb fájdalom, mint visszaemlékezni boldog időkre — a nyomorúságban.*
Igaz!De egy fájdalomtól a száműzött mégis meg
van kim éivé: nem látja szemtől szemben a haza diadalmas ellensegeit, nem látja a szolga- lelküek hajlongását a jogtipró előtt.
Buffon azt m ondja: «Az anyasziv a terem tés remeke s a természetnek erre van legnagyobb szüksége, hogy fennállhasson.*
H a Buffon soha nem m ondotta volna is ezt a nagy igazságot, Teleki Sándor édes jó anyjáért mégis értené és érezné.
Az az édes jó anya, kinek az •Emlékeim* első kötete, forró szeretettel ajánlva van, a számkivetés keserveit gyöngéd leveleivel, küldeményeivel és látogatásával enyhitgette.
Az anyaszeretetről nem tudok i rn i : én azt csak némán adorálom, a hol látom.
A becsületes számüzöttek legtáplálóbb eledele a reménység. Telekit is ez tarto tta fenn a külföldön. H itt Magyarországban : hontalan is hazafi maradt.
#• «
A számüzetesnek vége lett. 1867 elején beteges édes anyja látogatására engedélyt nyert. Nagy-Bánya, Koltó éB több helység polgárai száműzetése megszüntetéseért kérelmeztek. A körülmények kedvező választ adattak. És ugyan csak a körülmények erejénél fogva elkobzott birtokát is visszakapta. Hogy minő állapotban kapta vissza, érdekesen leírja az • Emlékeim* első kötetében, Feleki Miklóshoz czim- zett levelében.
_________ VASÁÉN API ÚJSÁG.1867 óta — leszámítva turini, párisi es
londoni ú tját — itthon él a h azáb an : sokszor Kolozsvárit edes jó anyjáért, de legtöbbet kedves Koltóján, mely m ár szép láthatára, folyója, fái, bokrai, levegője és az emlékezet által egy részét teszi életének, és tűzhelye családjának. Sok fáradságába és pénzébe került, míg a nemet czivilizátorok gazdálkodása, jobban mondva garázdálkodása után lakását, kertjét, szőlőit, gazdasági épületeit helyreállította; csínnal és jó ízléssel mindent.
A közelebbi években én m ár kétszer voltam Teleki Sándor vendége Koltón. Alkalmam volt meggyőződni arról, hogy ő cselédei, m unkásai és átalában minden emberrel szemben, le a bornyupásztorig, nemcsak ember, de emberiét!. — Ritkán ismertem embert, kinél a szivé- lyesBég embertársával szemben oly természetes és őszinte legyen, m int Teleki Sándornál. Tevékeny rokonszenvet tanusit minden ember iránt, kivel szóba á l l ; nem tekinti kicsinyes önző szempontból az életet, és az előítélet redőibe senki elöl nem burkolódzik.
Hosszas ismeretségem után nyugodtan elmodhatom, hogy Teleki Sándor szivében rejtett méreg gyanánt rossz indulatot, nemtelen érzelmet nem fedeztem föl soha.
Koltói lakása tűzhely és muzeum. Felesége egy müveit párisi nő, ki m ár magyarul jól megtanult, és itthon érzi magát. — Van három szép reményű fia: Sándor, László, János, van egy angyali jó és szép leánya: Blanka. Ezek alkotják a tűzhelyet.
Miből áll a muzeum ? É n nem tudom elmondani. Azt tudom, hogy a mint a monda szerint Arthur király asztala köré gyiíjté a legnemesebb leventéket, úgy vannak Koltón összegyűjtve a legnagyobb irók könyvei. Család és emberiség egy fedél a la t t !
Teleki Sándor még mindig és minden tá rgyon meglátja a fényt, a szépet és élvezi; á talában mindazokkal a nemes örömökkel szemben, melyeket az élet adhat, ő jogosult örökösnek tartja magát. Gondja, aggodalma neki is akad elég; de ezek daczára serenitást merít azokból a törvényekből és igazságokból, melyek a világegyetemet és az emberéletet is kormányozzák.
Sok ember por lesz már halála előtt. — Teleki Sándor szivében és értelmében nem öregszik, m ert érti, hol kell és lehet megfrissülni.
Szive kortárs bár mikor és bár hol élt nemes szivekkel. Eszméje mindig szívvel jár, és lelkesedése mindig generositással.
Politikával ez idő szerint nem igen foglalkozik. Én úgy ismerem, hogy nem az oppor- tunitás, hanem az elv-politikának a h iv e ; kom- promissumok által az eszméket összezavarni nem hajlandó, és azért, hogy gyakorlati politikusnak tartsák, soha nem tudná magát az alkalmazkodó hajlékonysághoz szoktatni. Szerinte is, becsületes ember annak az eszmének, melyet szolgált, nem lehet sírásója, hogy eltemesse; nem lehet M acbeth, hogy eszméit meggyilkolja.
Politika helyett most leginkább regény es tárczaczikkek írásával foglalkozik. Bea nezve báládatosabb foglalkozás.
Teleki eredeti iró, vagy mint msgát nevezi: naturalista.
Őszinteség és természetesség első feltétele az eredeti irá lynak : ez nála nagy mértékben megvan.
Hogy az irály az ember legyen, az ember, kell, hogy ember maradjon, — azaz : természetes.
Teleki olyan, a milyen irá ly a : őszinte, természetes és eredeti.
6 1 . S Z J lM . 1 8 8 1 . X X V IU . É V F O L Y A M ,
5 1 . szám . 1 8 8 1 . x x v u i . év foi.y jvVASÁRNAPI ÚJSÁG 805
Hogy (Emlékeim* czimü m üvét sok kötetre szaporítsa, Bzivből k ív á n ja :
S ámi László.
Gr. Teleki Sándor fönnebb közölt jellemraj- zának története van. Midőn «Emlékei *-nek első két kötete megjelent s az olvasó közönségben és irodalmi körökben méltó föltiinést keltett, megkerestük Sámi Lászlót, az azóta nagy fájdalm unkra elhunyt hírneves kolozsvári tanárt, kiről tudtuk, hogy Teleki Sándornak kora ifjúságától legjobb ismerője, s legbizodalmasabb barátainak egyike, — hogy az «Emlékeim* írójának lapunkban közlendő arczképéhez a kísérő sorokat irja meg.
Megkeresésünkre lapunk szerkesztője csakham ar választ kapott Sámitól, melyből közöljük a következő érdekes sorokat:
• Igaz, hogy Teleki Sándorral már reges régen olyan egyezségre léptünk, hogy ha en halok meg elébb : <5, ha ő hal m eg: én tartok beszédet. De már arra 6oha nem gondoltam, hogy mig ő él, irjak róla valamit, sőt abban is meg voltam nyugodva, hogy ő tart fölöttem beszédet. Elő emberről, és épen jó barátomról írni, nehéz dolog reám nézve. De azért, ha csak lehet, kívánságodnak rövid idő alatt eleget teszek. Én készülődve irni senkiről és semmiről nem tudok. Lehet oly perczem, hogy megkészül fejemben, a mit Sándorról írnom lehet, — akkor a papiroson is meglesz. De ha úgy fáj a fejem , m int mostanáig, akkor nem tudom, mikor tudok én valamit gondolni. Az élet várakozásból áll, tehát kérlek, te is várj reám egy keveset.*
Később megérkezett az ígért kézirat. De mielőtt alkalmunk lett volna kiadni, megérkezett a leverő hir is, hogy Sámi László kiszenvedett. És Teleki Sándor megtartá szavát; megírta a szomorú emlékezést barátjáról, megírta melegen, az igaz barát fájó szeretetével, igazolva annak sejtelmét, hogy ő lesz az kettőjök közül, a ki korábbi elhunytával előbb kényszeritendi a másikat ígérete beváltására. Miként váltatott be az ígéret, azt a «Vasárnapi Újság* olvasói jó l tudják.
De megtartá szavát a megboldogult is : megírta, a mit az élő jó barátról megírnia lehetett. ím e közöltük. Szomorú érdekességet kölcsönöz sorainak, hogy most már egy halott sorai azok egy élőről, m últba a végzet ezzel is szaporítani kívánta volna a csodálatos részleteket, melyekben Teleki Sándor élete oly fölötte gazdag.
Sámi László Telekiről hátrahagyott fentebbi közlése nem életrajz. Azt az életpályát az ő változatos eseményeivel leírni nem lesz könnyű munka senkinek. Maga Jókai is, — a ki pedig, ha valaki, ugyan ért hozzá, — bevallja, hogy «erős tanulmán}- volna egy bio- graphia Írónak Teleki Sándor viselt dolgait megírni a kontinensen, ki együtt élt, mulatott és harczolt a földrész minden müveit és barbár nemzeteivel, tűrte a dicsőséget s kereste a bajt, já rt ágyutüzön, tengerviharon s hitelező csordán keresztül sértetlenül, jó barátja volt Victor Hugónak, a két Dumasnak, Lisztnek, Petőfinek és századunk egyéb versiró, éneklő, muzsikáló, képfestő, szoborfaragó, politizáló és hadakozó neveseinek, segített Garibaldinak országokat hódítani, s más nagy embereknek légvárakat építeni; értekezett királyokkal és császárokkal Magyarország sorsa felől, s lelkesedett földönfutókkal és poétákkal a népszabadságért; teleszedte a mellét érdemrendekkel azért, hogy azokat ne viselje, s bejárta egész Európát azért, hogy fölfedezze, milyen szép kilátás van a koltói dombról, a kis <Buba* — legkisebb leánykájának kényneve — szőke feje fölött elnézve.!
Igaza van Sámi Lászlónak, Teleki Sándor
életrajzát méltóan csak Teleki Sándor írhatja meg. Most megjelent »Ujabb emlékei* sok érdekes részlettel gazdagítják ezt az életirást — de sok van még ahhoz e megírni való s mi az irodalom érdekében is melegen óhajtjuk, hogy a ki ilyen pályát átélni b ír t : annak leírásához is legyen meg benne a kedv es erő.
A mire más életiró vállalkozbatik, az csak a rendkívül érdekes életpálya egyes jelentősebb eseményeinek száraz, időszaki rendbe állítása; egyszerű vázlat, melynek sorai mögött regények rejtőznek. Azokat napvilágra csak maga a regények hőse vezetheti igazán.
De maga a lehető legrövidebbre fogott vázlat is oly érdekes, hogy nem vonhatjuk meg olvasóinktól, remélve, hogy rövid időn a szerző mesteri tollrajzaival illusztrálva közölhetünk egyetmást abból, a mi itt csak egyszerűen érintve van.
Gróf Teleki Sándor 18:21 -ben született Kolozsvárott, jan. 2G-án. Tíz éves koráig falun, Nagy-Sármáson növekedett. 1830-ban szülői beadták a kolozsvári kegyesrendi szerzetesek konviktusába s itt töltött öt évet. 1835-ben Táncsics Mihály lett a nevelője. Iskoláit elvégezve, Maros-Vásárhely re ment a kir. táblához jurátusnak, hol az ügyvédi vizsgát is letette. Innen aztán Berlinbe ment egyetemre s meglátogatta Halléban, Jénában, Boroszlóban is az egyetemeket.
1841-ben Lichnovszky Félix herczeggel, ki karlista generális volt, Portugáliába es Spanyolországba ment; Barcellonában elfogták s csak a már világhírű Lesseps Ferdinándnak, akkor franczia főkonzulnak közbenjárására eresztették el a halálos büntetés elől. Fran- cziaországon keresztül ju to tt vissza Berlinbe, hol folytatta tanulm ányait; de itt az akkor már mindenfelé ünnepelt Liszt Ferenczczel megismerkedvén, vele ment Oroszországba s onnan Párisba.
Hazajővén, Kővárvidéke megválasztotta egyik követének. E vidék főkapitányi állásában találta az 1848, a mikor is beállt közhonvédnek a X-ik honvédzászlóaljba. Ezzel ment le Becskerekre, honnan Kossuth fölparancsolta Pestre, s annak kérésére újra megyéjébe ment m int főkapitány és kormánybiztos. Mint ilyen jelen volt a deési futásnál, hol Bem átveven a sereget, maga mellett tartotta meg, kinevezvén őt őrnagynak, majd ezredesnek, végre az erdélyi hadsereg felügyelőjének.
Jelen volt a világosi fegyverletételnél, onnan vitték az aradi várba, honnan véletlenül szabadult s bujkált az arad-, csongrád-, békésmegyei tanyákon, mig végre mint Kni- csanin szerb tábornok kocsisa, álruhában menekült Belgrádba, onnan Konstantinápolyba. Ezalatt itthon a csász. haditörvényszék vagyon- és életvesztésre ítélte s annak módja szerint föl is akasztották szerencsésen in effigie.
Napoleon államcsinyje után őt is kiűzték Francziaországból. Londonba ment s onnan Jersey szigetére. De innen is száműztek Hugó Viktor hires deklarácziója miatt. Ekkor Hugóval és a többi hontalanokkal megtelepült Guernesey szigetén. A krimi hadjárat végével Törökországba ment, onnan Svájczba, hol megnősült, házasságra lépvén Bickersteth Jó ban nával, lord Longdale leányával.
Az 1858/9-ki mozgalmak idején ismerkedett meg Nizzában Garibaldival, szolgált alatta az 1859-ki hadjáratban s később is Szicziliában, Kalábriában és Nápolyban, b egyik legvitézeb- bike volt az ezer hősnek.
Tizennyolcz esztendei száműzetés után került vissza hazájába, a midőn a koronázáskor kihirdetett amnesztia folytán elkobzott vagyonát is visszanyerte b azóta többnyire Koltón eí, gazdálkodva és Írogatva, nagybecsű emlékei között, melyeket a nagy világban jártában finom ízléssel és ritka müértelemmel gyűjtögete tt; itt él e szép és annyi édes emléktől megszentelt helyen.
A koltói kastélyt, melynek rajzát ez alkalommal közöljük, Jóka i M ór rajzolta le, midőn hat évvel ezelőtt Teleki Sándort meglátogatta, s e rajzot Jókai adta át lapunk számára. Le is irta kivül-belül, értékes képeivel, nagybecsű műkin
cseivel s igazán meglepő szép tájékával. A képünkön látható nyitott ablak volt annak a szobának az ablaka, melyben Petőfi Sándor életének legboldogabb idejét, mézes heteit tölté fiatal nejével, melyekről azt irá Jókainak, hogy az a három hét, a melyet itt töltött, testvérek között is megér három mennyországot.
Hogy Teleki Sándor is mennyire szereti e csöndes otthonát, sok helyéből kilátszik iratainak. Akármerre kalandozik is el lelke Európának általa bejárt messze vidékein, csak ide tér visHza megpihenni. Szépen irja le a többi közt a most megjelent • Egyről-másról* czimü ujabb emlékei második kötetében, a «Petőfi Koltón* czimü emlékezésben.
• Vidékünk szépsége,— irja Teleki— Petőfit meglepte. Kertemből a kilátás olyan, hogy kontinentális vidéken ritkítja párját.
Házam egy kis lejtős maganlaton á ll; az előtéren észak felé BÍma nagy térség, zöld ré tekkel és tölgyfa-csoportozatokkal, a térséget a Lápos vize kigyózza végig, s egy magaslatról egész futása látható, mint ő mondá a kanyargó Szamosról: <mint egy odafagyott villám*.
A másod téren, a Láposon túl, lankás dombok szilvafákkal beültetve, felettök egy fensik, óriás tölgyerdőkkel; tiszta időben tizennyolcz falunak fehér tornya látszik, s minden falu kertjei fákkal úgy beültetve, mintha erdők közepén állanának; harangjainak hangja elhal- latszik hozzánk a völgybe s szép időben a nagybányai harang is idáig zug.
A háttérben, amfitheatralis kanyarulatban, a Kárpátok hegylánczolata, Ugocsamegye két nagy mamelonjától föl keletre, az ősz Czib lesig, közepén az öreg Rozsály, óriás sziklaki - domborodásokkal a tetején mértfóldre terjedő egyenes fensikkal, megrakva sötétzöld áfonyabokrokkal ; jobbra tőle a Gutin, a hegyeknek óriás púposa, hegyes, egyenesen kiálló gránit- csúcsaival, északról Mármarosba nézve, a Tisza folyását, e magyar Nílust, mely gazdagít és rom bol, áldást és végpusztulást áraszt. Távolabb a Hugyin, fején a fehér felleg; büszke ur ő, ritkán emeli le fövegét, csakis a nap ragyogását süvegeli. A három ágú Czibles, a magyar haza tridense, magára huzva a villámokat, mint tor- réador a bőszült bikát. El jobbra a Fekete hegy, sötéten, feketén, árnyékbau tengerszemével, vidékünk Finsterhornja. Magányosan, elszigetelten, egyedül a Sátorhegy, sátor-alakjával, aljában jóltevő gyógyforrásával; méltó hely lenne a sátoros hót vezér sírjául. És ez mind zöld, mind benőve fákkal; végtelen tömör, sötét és világos zöld kővé vált tengerhullámokat képezve; berakva érczczel, aranynyal, ezüsttel, rézzel, ólommal, szóval kincsesei, nyomorául annak, a ki azt kikalapácsolja: a szegeny, éhező bányásznak.
Feljő a nap Zutin háta mögül; fényárja megvilágítja a hegy-kolosszok csúcsait, a szürke pitymallat kékbe megyen át, s az alant járó köd küzd a nap sugaraival, föl magasra száll, felleggé válik, s halad tovább vagy alászáll a földre, harmattá válik, 8 ragyog mint brilliánt, a növények szálain. Délben, az ég legmagasabb pontjáról lövelli le egyenesen sugarait a nap, megkurtitja az árnyékot, s a munkás paraszt ember keresi a helyet, hol egye meg árnyékban délebédjét. Alkonyaikor — de szép az alkony !— világnak megpihenése álom nélkül, munkának szünte nyugodalomban, b a kenyérkereset küzdelmes verejtékének letörlése. A lement nap visszanéz a földre, a fellegek sötétkékből rózsaszínbe s abból vörösbe mennek á t; a paraszt azt m ondja: «szél lesz!» A leveli-béka kuruttyol a fa tetejéről, a paraszt azt m ondja: «eső lesz!*— hazudik a felleg, hazudik a béka, mert az idő szép marad. A fernezelyi, a láposbányai kohófüst kijön a völgybe 8 eltölti azt kenszag • gal; hányszor üté meg e szag orromat, a szám- kivetésben ! . . . .
De végre is, mit nyavaiygom én a leírásával, mikor megírta ő, a költő :
• . . . ide jöttünk Koltóra. Ez egy kis falu Kővár vidékén, a Lápos-völgyben, Nagy-Bányától egy órányira, delre. A táj olyan szép, mintha az én képzeletem után alkotta volna a természet*.
51. szili. 1881. xxvm. ktvomam.VASÁRNAPI ÚJSÁG. 807
A R I N G - S Z Í N H Á Z É G É S E .
808 VASÁRNAPI ÚJSÁG 5 1 . s z í * . 1 8 8 1 . x x v m . k v r o L T A M .
DAL A RABOKRÓL.Babokat kisérnek a fegyveres őrök Illa vára, Váczra;Hej! a ki odamegy, nem jön vissza többé,Vág}- ha jön — sokára !
Apja után sírva kérdez majd a gyermek.Hisz oly régen ment e l!Biztatja az anyja, hej de csak elfordul Megcsordult szemekkel!
Várja szeretőjét a szerető mátka,Nem lesz hűtlen hozzá;Hirtelen indulat ragadta ót rosszra.De nem lett gonoszszá!
Mankóra görnyedve gyámoltalan öreg Egyedül van otthon;Várja fiát, várja, hogy megtört korának Vigasztalást hozzon !
• Bab vagyok, rab vagyok, mind nyomon kisérnek A fegyveres őrök;Hej, a kik szerető szemmel kisérnének Távol estem tőlök!
Nem ölök meg többé, nem ölök meg senkit!Csak az indulatot,A ki engem mintegy megbősziilt vad állat A bűnre ragadott.*
— «Nem bántom a másét soha, soha többé! Munka után élek,Oh csak a nyomortól legyenek meg addig Otthon a szegények!
Megbocsát az Isten, meg is segit engem,Kit imádok, áldok!Csak még egyszer lássam, a kit elvesztettem,A szép szabadságot I •
Galamb röppen el a börtön ablak előtt Fényes hófehéren;— < Hej! galamb, zöld ágat, viruló zöld ágat Mikor hazol nékem ?!»
E r ö d i D á n i e l .
K E L E I STVÁN.B A J Z A R É G I R A B L Ó V I L Á G B Ó L .
(Folytatta.)
XVIII.Egy idő múlva, sötét este betért Gyurka
Keléékhez, elpanaszolta, hogy nincs szerencséje. Kétszer jártak m ár Bakodon a sörfőző pénzéért, de be nem ju thattak hozzá. Először véletlenül vették észre őket, másodszor már fegyveres ember őrizte a ház tájékát, s még hozzá sem kezdtek a ház kiásásához, rájok lőtt, a ném et sörfőző is kipuskázott az ablakon, alig hozhatták el az irhát. Utána vetette :• Most már csakugyan nemes ember lesz a n é metből.*
— No bizony, majd m indjárt nemes levelet küld neki a király, azért a nagy vitézségéért, hogy ilyen czudar embereket meg birt riasztani. Nem olyan könnyen adják azt, — jegyzette meg Kele István.
— Csak hozzá ju t már az a kutyabőrböz, bá ty a! azért gyűjtött össze nyolczvanezer forintot, hogy falut vesz rajta Krassó vármegyében s megnemesitteti magát, hogy földes ar lehessen. Ezzel dicsekszik az fíínek-fának. így tudtam meg én is, hogy annyi kincse van rakáson.
— Még meg is gondolni, mire nem is vágyik a tubákos német ? uram fia, uram fia ! — csóválhatta a fejét Férgedi Kata — az ilyenből lesz aztan a kevély ur.
— Ilyet szolgáltam én a Bánátban most tizenkét esztendeje, azt mondják, egy ezüst tízesért vette az öreg apja holdját a birtokának. Mikor kijött megnézni a birkát, a legforróbb nyárban is levett kalappal kellett kisérgetnem
a pusztán- Úgy bánt az emberrel, m in ta kutyával, még elbeszelni is szégyenlem, Kata néni. Egyszer azt parancsolta, huzzak neki vizet a kutból. Hogy vizet húzhassak, feltettem a kalapomat, nem lekapta a fejemről s nem bele hajtotta a kutgödörbe?
— A pokol vegye be a hitvány tokosát, — kaczagta Férgedi Kata.
— Nem nevetni való ez, Kata ! — vágott közbe Kele István, azután G jurkára mordult rá. — Mindig czudar ember voltál Gyurka, kegyetlen voltál azon, a ki a körmöd közé került, az előtt a nyomorult bolond előtt meg meg- hunnyászkodtál. Hanem nem vesz falut a h itvány serfőző, nem lesz nemes ember, azt megmutatom, ha a nyakamba kerül is.
Neki örült Gyurka a Kele István fóllobba- násának. Férgedi Kata meg, hogv el nem Titkolható örömével föl ne boszantsa férjét, kifordult, s odakinn a konyhában motozgálva, ébren álmodozott a nagy' bankókról, penészes tallérokról és fenyes alanyokról.
Másnap este, még nem m ent haza a csorda Bakodon, mikor három erős sallangos szerszámú ló után egy cséza gördült be a sörfőző kapuján. A csézában a kocsison kivüj hárman ültek, úgy öltözve, m int a Kecskemét-tájéki székbérlők, bő, kék magyar nadrágban, kék mellényben, melyen egymást érte a verébtojás nagyságú ezüst gomb, magyar szabású, de lehajtott galléru zsinoros kék ujjasban, melynek jérczetojásnyi gerezies ezüst gombjui saját nehézségüknél fogva lefelé fityegtek, kerek kari- máju, hosszú, fényes szőrű selyem kalapban.
A kocsison kivül mind leszállottak, s egyenesen a malátás ökrök istállójába mentek. A cselédség hirt adott az urnák, s ez lejött az Í8tálóba. Hamar megalkudott a három vevő a 80 darab hízott ökörre, s beindultak az urral a szobába fizetni, de egyik kinn m aradt az előszobában, csak ketten léptek be, Kele István és Lőrincz Gyurka. Kele István megmondta a a sörfőzőnek, hogy nekik ökör nem kell, nem azért jöttek ők, hanem pánzre van szükségük.• Ha kedves az életed: add elő a pénzed az utolsó fillérig* — tette utána parancsoló hangon. A sörfőző kétcsövű fegyvere után nyúlt, mely ágya fölött a falon függött, de elkapta s hátra csavarta karját Kele István, s az agyba vágta a megrémült embert. «Egy hangot ki ne ereszsz a szádon — rivalt rá, — mert m indjárt elmetszi a torkodat ez a gyilkos — Lőrincz Gyurkára m utatott, a kinek kezében villogott már egy nagy éles kés, — hanem add ide a pénzes ládád kulcsát.*
Átadta a kulcsot a sirfőző Kele Istvánnak, ez meg átadta a sörfőzőt Lőrincz Gyurká- nak, a ki szájába fogván kését, m int nyuzás közben a juhászok szokták, a sörfőző száját annak saját zsebkendőjével betömte, kezét lábát egy e czélra készen tartott zsineggel összekötözte, s a szegény németet ágyának dunyhái, párnái alá temette.
Kele István kiszedte a vasas ládából a pénzt, s megkérdezvén előbb Gyurkától, nem fulad-e meg az a haszontalan em ber? sőt megtekintvén azt maga is. s tiigitván valamit a reá hányt lomon, Gyurkával s a kivül maradt czirn- borával együtt felült a csézába, ráparancsolt a cselédekre, hogy jól gondját viseljek az ökröknek, míg értök küldenek, s elhajtattak.
XIX.Esteli hét óra már elmúlt, midőn Keléék a
Hódastól jó négy mértfóldre eső Bakodon a rablást végrehajtották. Ugyanazon este, a mint a kilencz órát elverte, azonnal félreverték a harangot Hódason, s szaladt a nép Kele István udvarára, honnan mugasan lobogott föl a láng
a széltelen csöndes levegőbe. A kik legelőbb megérkeztek, már munkában találták Kele Is tvánt, az egyik végén égő istálló tetején.
A tüzet eloltották, még az istálló sem égett le egészen, s egymásután eltávoztak az oltók és bámulok.
— Ugyan ki tehette m ár ezt ? — kérdezte sipitva-sápitva Kele Istvánné.
— Én, anyjok, — válaszolta Kele István — még pedig azért, hogy legyen rá tanúm eleg, hogy e mai este kilencz órakor itthon voltam. A csézát majd megtalálják túl Bakodon egy fél- napi járóra, egy árokba döntve, arra hajtotta azt el Gyurka, hogy félre vezessük a nyom ozást. A pénzt Agyas Ferke vitte el biztos helyre, mi csak egy-egv pár száz forintot vettünk m agunkhoz, bankó pénzt, s a Ferke kocsiján, mely tú l Bakodon várt bennünket, vágtattunk haza kerülő utón. Nem egykönnyen jönnek nyomunkra.
— Oh, de okosan is el tudja kend gondolni, kedves apjokom, csak Agyas Ferke meg ne csaljon aztán.
— Mit gondolsz, hogy csalna meg ? Holló holló szemét nem vájja ki.
— Hát ha elverik valahol szegény Ferkét ? Egy hajszálon függ a futó betyár élete.
— Nagyon tudom, magamról tudom. De, életrevaló ember Ferke, talán csak nem kerül m indjárt hurokra, a pénzt meg m indjárt átadja biztos kézbe, s nekem, vagy ha engem be ta lá lnak csípni, neked hírt ád, kinél találjuk meg. De látod, nem jó lett volna magunkhoz venni a pénzt, most egy időre legalább, m ert ha gyanúba keveredünk, tudod , hogy mi nálunk mindent tűvé tesznek, s akkor tagadd aztán, ha nálad találják az aranyat-ezüstöt.
— De mégis meg kellett volna állapodni, kinél tegye le a pénzt.
— Úgy á m , ha tudnánk, hogy biztosan mehet Ferke, a merre és a hová akar. De meglehet, hogy másfelé riasztják. Hanem , tudod anyjok, nem egy lyuka van a jó rókának. Bégen viszi m ár Ferke és ügyesen. Majd talál az jó helyet, vagy itt vagy amott.
— De csak mindent eljár az esze, édes öregem ! Okosan van, nagyon okosan.
— Majd megválik azért, nem kerülök-e mindemellett is a hóhér kezére ?
— Oh lelkem öregem, kedves jó apjokom, ugyan ne fesse mindig a falra az ördögöt.
— Hát nem alszik pedig a z , ha oda nem festjük is. Hanem ha engem elcsípnek is anyjok, megélsz abból a pénzből, majd nyolezezer forint ju t egyőnkre-egyőnkre, m ert csak egy száz forint hija volt a negyvenezernek s F erkével együtt öten osztozunk, az orgazdát meg Ferke elégíti ki, mert ő nem volt ott a rab láson, s mégis egész részt kap.
— Oh csak ne gondoljon mindig a veszedelemre, kedves jó öregem. Ugyan mit érne az én életem kend nélkül? Hanem ugyan hol, mikor olvasták meg kendtek azt a temérdek pénzt ?
— Nem kellett azt olvasni anyjok, az arany és ezüst zacskókban van és minden zacskóra rá van irva, mennyi van benne. Még akkor összeszámítottam, hogy kiszedtem. A bankó meg kevés volt, azon igen ham ar s könnyen megosztoztunk.
— Oh kedves öregem, majd eltáplálom már, ápolgathatom már az én szemem fényét, legdrágább kincsemet. Majd a leányaimat, Is tván fiamat is életre kapassuk. Jaj de jó l is voltam a szegény Istvánnal, ő segitgetett meg sok szorultságomban, pedig keservesen szerezgette ő is. Majd is meghálálom hűségét, jóságát.
— De csak nemszerezgetett táuugy,anyjok, m int én ? Ha nem fogott volna rajta az én ok
5 1 . 87.A » . 1 8 8 1 . x x v m . é v f o l y a m . VASÁRNAPI ÚJSÁG. 809
ta tásom ; ha ö is a máséból gazdálkodott volna, anyjok 1
ügy megnyomta a szót Kele István, hogy megrezzent a felesége, s sietve válaszolt:
— Arra ne gondoljon, kedves jó öregem. Nem bántotta István sóba sem a másét; én is mindig kértem, hogy által ne hágja soha a kend szavát. Ó is mindig mondta, hogy soha sem teszi kezét a máséra. Én sem kértem soha rosszra, higyje el kend. Dolgozgatott szegény, sokszor is sirattam, hogy úgy töri magát, csakhogy az orrával túrta a földet. Meg is látszik rajta, kész öreg ember már. Ha összegyüjthe- tett egy vagy két forintot, lótott futott szegény, hol egybe, hol másba fordította a pénzt s ha nem csordult, cseppent. Nem is élhettünk volna meg máskülönben, ily rossz esztendőkben, abból a kis földből.
— Örülök rajta, ha becsületes m aradt; hiszem is, hogy a z ; m ert úgy veszem észre, azt is szégyenli, hogy én ilyen életet élek. Azért olyan szótalan, ha együtt vagyunk.
— Oh hova gondol, kedves öregem 1 tisztel, becsül, szeret az bennünket, csakhogy természetében van a szótalanság.
— Nem mondom, hogynem szeret, azt nem vettem észre. De azt csak nem kivánliatjuk tőle, anyjok, hogy még tiszteljen is. Magad itéld meg, mi volna mi rajtunk tisztelni, becsülni való ? Nem kívánok én egyebet, csak azt tartsa meg, a mire én oktattam, kértem ; akkor szegénységében is boldog lesz.
Harm adnapon reggel azzal ment haza Férgedi Kata a piaczról:
— Jaj kedves öregem, végünk v a n , végünk v a n !
— Nyomomban vannak ? — kérdezte Kele István.
— Nincsenek, öregem ; de mégis végünk van, oda van a sok kincs. Most hozták be Agyas Ferkét agyonverve. Azt modják, egy tövisbokorban aludt a pusztaszélen, ott ütötte agyon Sörös István pusztázó hadnagy. Úgy mondják, csak egynehány forintot találtak bugyillárisá- ban. Végünk van öregem, most már soha sem látjuk a sok jó pénzt.
— Mely tájékon történt, nem hallottad?— Azt mondják, a Czirbusék tanyája alatt.
Azt is beszélte Váncsodi Erzsók, hogy Czirbusné mondta meg a hadnagynak, hol fekszik Ferke, hogy mennyre földre kérte a hadnagyot, hogy életben ne hagyja; pedig Czirbusné volt a Ferke szeretője, Ferke hordogatta össze a Czir- bus-vagyont; de most már a hadnagy kapott a menyecskéhez, s azt szerette jobban.
— Nem úgy van az anyjok; értem már én az egészet. Czirbuséknál tette le a pénzt Ferke, azért kérte rá Czirbusné a hadnagyot, verje agyon Ferkét, hogy az ne vallhasson, de meg a pénzt se követelhesse vissza.
— Hát majd követelhetjük mi, kedves öregem.
— Igen, ha engem, meg a három czimbo- rámat a hóhér kezére akarsz juttatni. De még igy sem veszed hasznát a pénznek, másé az.
— Oh dehogy, oh dehogy! hogy akarhatnám azt, kedves jó öregem, édes egyetlenem 1 Jaj de szerencsétlen órában születtünk; még meg se láthattuk s oda van a sok kincs! Szegénység, gyalázat vár öregségünkre!
Elkezdett Fergedi Kata sirdogálni, hiában m ondta neki Kele Is tv án : — Ne sirasd azt a pénzt, én Ferkét sajnálom. Gazember volt szegény, de nem vadlelkü, nem vérengező; menynyivel alábbvaló az a gyalázatos asszony. Ne sirasd azt a pénzt, úgy sem a mi kormunk kopott érte. Ebül gyűlt, ebül dűlt.
Vigasztalhatatlan volt Kata asszony, sirdo- gálását csak a száraz köhécseles váltogatta fel.
Nem tudott megbarátkozni a gondolattal, hogy más vegye hasznát annak, a mit ő szedetett volna elkölteni. Be kellett látnia azt is, hogy férjét most sem annyira a pénz szeretete s az ő sopánkodásai vettek a rablásra, mint inkább azon való megboszankodása, hogy nemességet akart venni a német sörföző. Irtózott a jó éléshez, bő költéshez szokott asszony a szegénységtől. Jobban szégyelte ezt, mint azt, hogy lopottból, rablottból él. Mindig sirt,sohajtozott, jajveszekelt, szemlátomást sorvadt, fogyatkozott erejében.
Azt szokták mondani, hogy a baj, a veszély soha sem jár magában. így történt Kelééknél is.
Egy reggel sötét hajnalon beszólottak Kele Istvánékhoz: «njissák ki a kaput, Istvánt hoztuk baza». A két öreg beeresztette a kocsit, melynek derekában, subával letakarva, az ifjú Kele István feküdt holtan, véres fővel.
A kocsival jö tt emberek elbeszélték, hogy István az éjjel bort, pálinkát hozott a szomszéd városból, a kontrabont katonák — kiket az uradalom tartott a regalebérlő zsidó rendelkezésére — a száritkozó csárda tájékán lestek, s a mint oda ért István, el akarták venni tőle kocsiját, lovát, s mert ellenkezett velők, agyonverték. Azután beverték a hordók fenekét, bele döntötték a kocsit az árokba s ott hagyták vérében a szegény összetört embert. Ők hallván a zajt távolról, siettek, de későn érkeztek, már akkor mindennek vége volt, fölismerték Istvánt, föltették kocsijokra, még akkor élt, de szólani már nem tudott.
Férgedi Kata a kocsi oldalba fogódzkodva jajgatott. Kele István elszörnvüködve kérdezte feleségétől.
— Hát kurta korcsmát tartott István ? te kérted rá, ugy-e ?
— Nem élhettünk másként, — nyögte az asszony fuldokolva.
— Teljesedett az irás szava — jajdult fel Kele István — «megbüntetem az atyáknak álnokságát a tiakban.»
Éles sikoltással rogyott Férgedi Knta a kocsi mellé.
Harmadnap délelőtt két koporsót kisért ki Kele István lecsüggesztett hajadon fővel, s meg-megtántorodó lépésekkel. Egy sirba tették le iiut s az anyát, az áldozatot és a btínszerzőt.
( V é g e k ö v e t k e z i k . )
C S A L Á D I K É P .(Grün Anasztáz titán.)
A nagyapa és nagyanya Hitek a kert végiben,S verőfényes téli napként Mosolyogtak szelíden.
fin pihentem kedvesemmel,Osszefonva két kezünk;Mint virágos kert tavaszszal,Oly viruló volt szivünk.
Alant kicsiny patak csörgött;Fenn az égen egyedül Vonult át egy lomha felhő S elveszett szemünk elül.
Csendesen susogtak a fák,Hullottak a levelek,Mi" az idő észrevétlen Szállt odább fejünk felett.
Az öreg pár szótlan nézett Minket, boldog ifjú párt;Szemünk előtt az életnek Tiszta kettős tükre á llt:
Ók a múltra gondolának Le-letekintgetve ránk;Mi pediglen őket nézve A jövőről álmodánk.
B a róti L a jo s .
N U M A R O U M E S T A N .Daniiét Alfonz regénye.
III.A vigasztaló.
Numa, Párisba visszatérve, folytatta svi- hák életmódját. Tagadhatatlan tehetségei, merészséggel s követelő és semmitől vissza nem riadó modorral párosulva, megcsinálták szerencséjét.
Miniszter lett, hatalmas ember, a ki a p ártok fölé emelkedett s úgy látszék egy perczig — az ország sorsát tartja kezeben.
Csakhogy nagyon is elxapta a világ . . . .A szegény Yalmajourek, biztatásaitól feltü
zelve, pénzzé tették csekély holmijokat s l’árisba jöttek. Ugyan megjárták szegények! Numa Kou- mestán, a ki hetet-havat ígért mindenkinek s ep oly gyorsan meg is feledkezett ígéreteiről,— mikor már Párisban voltak, mindig csak biztatásaival tartogatta napról napra a szegény provencei zeneszt; de tulajdonkép nem tett értök semmit. Egyizben fenyes miniszteri estélyt adott, melyre nagy társaságot hívott meg. Természetesen zene es ének is volt; a nagy operától is többen fölléptek e miniszteri estély hangversenyén. Numa, a Hortense kéréseire — ki rajongó rokonszenwel viseltetett a szegény Valmajour iránt — beleegyezett, hogy Valma- jour is föllépjen tilinkójával s a farandole-t is eljátsza tamburinján. A hatás nagyszerű volt, de ép oly múló is. A párisi nagyvilágiakat meglepte a sajátságos zene, de inkább különös ségét bámulták, mint sem mübecset tu lajdonítottak volna neki. S a m int hallották, úgy el is felejtették, s a szegény Valmajour a tetszeszaj egy pereznyi mámora után ujrn visszaesett semmiségebe.
A párisi élet csakhamar felemésztette a V&lmajour-család csekely vagyonát, s ők csalódott reményekkel, megtört szívvel, semmi nélkül mentek vissza falujokba. , .
A Numa Roumestan léhaságának b lelket- lensegének áldozatai! S ha még csak Valma- jourék lettek volna. De sógornéja, a bájos es érzékeny szivü Hortense is lángot kapott a lelkesedéstől, bele szeretett a szép fiatal zenészbe, ábrándos szemeibe, diadalokkal kecsegtető jö vőjébe . . . s szerelme tárgyának bukásával az ő szive is megszakadt.
Numát pedig egészen elkapta a világ. Minisztersege, a kamarában fóltétlen uralma, szónoklatának ellenállhatatlan varázsa, mely- lyel ellenfeleit mindannyiszor lesújtotta, ha ellene fejőket fölemelni merték : mindez elbi- zakodottá tévé. Nagyságának azonban megvolt a visszája is. Ez ember, a kiben minden szenvedély megvolt, de semmi az erőből azt féken tartani, a nyilvános élet sodrába dobta magát, végkép elhanyagolta házát b áldott s nemes- szivü nejét, a ki északi származás lévén, szelídségével és nyájasságával őt szenvedélyei égető hevében 6em kielegiteni, sem ellensúlyozni nem bírta.
Numa titkon külön lakást tartott, kedvese, egy tehetségtelen operai énekesnő számára, a kit befolyásával — mint közoktatásügyi miniszter — ráerőltetett az igazgatóságra s a kinek akedveért megcsalta szegény, becsületes felesegét. Kalandjaiban egy Bompard nevű, délvidéki, kétes evisztencziáju ember volt a mindenese, a ki titkos háztartását vitte s ott gazda, szakács, pénztárnok és minden volt.
Végre a felesége is rájött e gyalázatos életmódra. Le Quesnoy elnök leánya lévén, kétszeresen érezte megaláztatását félje általi megcsa- latásában s büszkeségében sértve, szülőihez menekült. A botrány kitörő félben volt s alig látszék megakadályozhatónak. A Numa ellenségei a parlamentben kaptak rajta s megbuktatására akarták fölhasználni.
Le Quesnoy elnök minden áron el akarta kerülni a botrányt. S nejét rávette, hogy leányukra, Numánéra oly irányban hasson, hogy bocsásson meg fetjének, menjen vissza hozzá s ezáltal hallgattassa el a kárörvendőket.
így a botrány elsimittatott s a parlamenti harcz Numára nézve veszélytelenül folyt le.
De Numa az általa kitartott énekesnő hűtlenségéről is meggyőződve, dühében eltaszi totta őt magától s ezúttal őszinte bánattal tért vissza nejéhez.
Hortense, sógornője, megtört szívvel, haldokolva békitette ki ő k e t. . .
810 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 51. bzím . 1881. x x v m . é v fo ly am .
A regénynek még csak egy jelenete van b á tra ; az utolsó, a kibékítő je len e t: — a megrendült bázi boldogságnak megjött a vigasztaló, egy kis gyermek képében, kinek születése Rosaliet, Numa nejét, kibékítette sorsával.
A gyermek Apsban, otthonukban, született m eg, s ott óriási keresztelőt tartottak a népszerű Numa gyerm ekének; az egész nép öröm ujjongással kisérte a templomba a kicsit; míg az anya, gyöngén még a kiállott szenvedésektől, otthon várta a m enet — s gyermeke visszaérkezését.
ím e, e megható jelenet, melyhez utolsó képünk tartozik. Rosalie egy pamlagon elnyúlva járta tá tekintetét az üres bölcsőről az elhagyatott, napsütötte utczára, türelm etlenül várva gyermeke hazajövetelét. Finom vonásaiból, vér- telen, bágyadtságtól és kényektől beesett arczárói, melyen mégis boldog enyhülés látszott, le lehetett olvasni legutóbbi hónapjai történetét, aggodalmait, szívfájdalmát, férjétől való elszakadását, testvére halálát s végre gyermeke születését, mely eloszlatott mindent. Mikor ez a nagy boldogság elkövetkezett, ő m ár nem is számított re á : annyi csapástól volt megtörve,
ismétlé az elrémült fiatal anya. Reszketett, hogy a zűrzavarban agyonnyomják kicsikéjét.
De nem. Itt van, elevenen, ragyogóan, ha- donázva kurta karjaival, nagyokat nézve, a hosszú keresztelő ruhában, melynek virágfüzéreit , csipkéit Rosalie maga hímezte, maga varrta.
— Nem fogná meg nagysága a piczikét ? . . szól a kiváncsi dada.
S Rosalie csupa boldog, hogy egyedül m aradhat ölében gyermekével. Ablakából látja a szélben lengő zászlókat, a siirü tömeget, mely nagy embere ajkán csüng. A beszédből olykor egyes szavak érkeznek hozzá; de kivált annak a megkapó, megindító hangnak a csengését hallja, 8 fájdalmas reszketés fogja el mind ama keservnek az emlékére, melyet neki ez a hazugságban, áltiltásban olyan ügyes ékesszólás okozott. Most m ár vége ennek is, védve van a csalódások, sebek ellen. Van gyermeke. Ez foglalja egybe egész boldogságát, egész ábrándját. S pajzsul szorítva keblére a drága kis teremtést, suttogva kérdezgeti, közelről, m intha feleletet vagy hasonlatosságot keresne az alaktalan kis arcz vázlatában, azokban a vékony vonásokban,
négyszögméter területet vett az igénybe s hogy az esőnek is ellenálljon, körvonalai kavicsokból állanak. A begyek s völgyek arányosan vannak feltüntetve, a tengereket mélyedés jelzi, melyek eső alkalmával csakugyan telve vannak vízzel. Az erdőket, különösen a nagy hegységeknél, apró zöld gályák jelzik. A fő vasútvonalak helyén czérnával összekötött fadarabok vannak, mint valami táviró sodronyok. A nagyobb városokat nemzeti színű zászlók jelzik, melyek nagysága a városok jelentősége szerint változik.
* A legnagyobb folyók a legújabb adatok szerint következő sorrendben jönnek egymás u tán : Mississippi a Missourival 7275 kilométer hosszú, a Nílus 64-50, Amazon a Madeirával 6420, a Jangcse- kiang 5350, Jenisai 4700, Amur 4700, Hoangho 4440, Ob az Irycscsel 4350, Kambodsa 4200, Léna 4100, La Plata 3709, Volga 3688, Kongo 3600, Sz. Lőrincz 3550, Niger 3550, Mackenzie 33<J0, Zambesi 3150, Brabmaputra 2950, Indus 2900, Eufrát 2900, Duna 2888 kilométer hosszúságú.
* A községi pótadó fejen kint Párisban 141 frank, Frankfurtban 102, Khristianiában 78, Bécs- ben 65, Budapesten 46, Berlinben 44, Sz.-Pétervártt 19. A városi adósságból egy főre esik Párisban 1005, Florenczben 933, Frankfurtban 287, Bécsben 209. Legkisebb (a nagyvárosok közt) Szentpétervárit (11) s Varsóban (7 frank).
N U M A R O U M E S T A N . ---- MOST MÁK VÉDVE VAS A CSALÓDÁSOK, SEBEK E L L E N . . . VAN GYERM EKE !
oly képtelennek hitte magát arra, hogy életet adjon. S mikor gyermeke megszületett, még akkor sem hitte, hogy élő lény lehessen az.
É lt. Odahozták. Vége a gyásznak, nyomorúságnak ! Az ő gyermeke, az ő fia, ez a vágy, ez a bánat, melyet tiz év óta viselt, mely könyekkel égeté szemét, valahányszor a mások gyermekeire pillantott. Itt volt, keblén, s nj gyönyörrel, meglepetéssel tölté el, valahányszor ágyából áthajtott a bölcső felé, széthúzva a selyem függönyt az ujonszülöttnek alig hallható álma, fiizós, összezsugorodott fekvése fölött.
Mindig maga mellett akarta lá tn i ; ha kivitték, nyugtalankodott, olvasta a perczeket— de soha annyi aggódással, m int most, a keresztelő reggelén.
— Hány óra ? kérdé minden pillanatban.— Hogy odamaradnak ! . . Istenem, milyen sokáig tart.
A távolról zúgva közeledő moraj még nö- velé a két asszony türelmetlenségét, nyugtalanságát.
Néznek, hallgatóznak. Ének, lövöldözés, lárma, harangszó. Egyszerre megszólal a ko- m orna, a ki k inézett:
— Jön a keresztelő! . .Tehát ez a zavargásszerü tolongás, ez a
kannibálok orditása a keresztelő volt.— Ob, ez a délvidék . . . ez a délvidék . . .
melyek úgy tűnnek föl, m int czirógatás nyoma a lágy viaszban s máris érzéki, szenvedélyes szájat, kalandokra hajlott orrot, puha, szögletes állat jeleznek.
— Hazug lészsz-e te i s ? . . Azzal töltöd-e majd életedet, hogy megcsalj másokat és magadat, hogy megtörd a jám bor sziveket, a melyeknek nincs más bűnök, csak az, hogy hisznek benned és szeretnek ? . . Te is olyan könnyelműen és kegyetlenül állhatatlan lészsz-e, já téknak véve az életet? Kufárkodni fogsz-e a szavakkal te is, nem törődve értékűkkel, gondolataiddal való megegyezésükkel, csak ragyogjanak és csengjenek? . . .
S ajkát csókra illetve a piczi fülecskére, melyet gyönge haj k ö rit:
— Te is olyan kis Roumestan lészsz-e, m o n d d ? ...
Numa ezalatt künn az erkélyről szónokolt a népnek, nagy szavakkal. S aztán visszajött a szobába, nejéhez, mintha mi sem történt volna.
0 — nem érzett lelki furdalásokat. Köny- nyelmü szive föl sem foghatá: mi történik hü s önmegadó neje szivében!
EGYVELEG.* Eredeti térkép. Saint-Anniban Marseille
mellett egy tanító az iskola udvarán szemléltetóleg állította elő Francziaország térképét. Mintegy Iiu b z
¥ A művészeti akadémiákat Olaszországban el akarják törölni. Az épületekből múzeumokat és képtárakat akarnak alkotni, s az oktatás magánosokra bizatik, függetlenül az államintézményektől. Rómában több ifjú művész helyeselve e tervet, emlékiratot nyújtott be a minisztériumhoz, állítván, hogy az akadémiai oktatás kárbaveszett pénz s művészeket így nem lehet képezni.
* A philadelphiai világkiállítás nehány fen- maradt tárgyát csak most árverezték el. A nagy orgonát, mely 20,000 dollárba került, Bostonban egy árubódé számára 5000 dollárért vették meg. A legnagyobb tükröt a világon, melynek magassága 18 láb, szélessége 11 láb volt egy darabban s eredetileg 5000 dollárba került, most egy vendéglős vette meg 900 dollárért.
‘ A villamos vasút Páris körűi valószínűleg létre jő. A vasút 130—160 láb távolban levő oszlopokon fog nyugodni, 15 láb széles s minden 400 öl- nyíre lesz egy állomás.
* Telefon-estélyek jöttek divatba Párisban. Grévy elnök az elysenmi palota egy termét bárom párisi színházzal köttette össze, minden előadást egyszerre négy ember hallgathat meg.
* A sörfőzők száma Európában jelenleg kerekszámban 40,000. Évenkint 102 millió hektoliter sört fogyasztanak, melyből 35 millió Nagybritanniárn,14 Poroszországra, 12 Bajorországra, 11 Ausztria- Mngyarországra esik. Legtöbbet fogyasztanak el Bajorországban, hol évenkint egy fejre 269 liter jut, Belgiumba 149, Angliában 143, Németországban átlag 94 liter jut egy fejre évenkint.
51. SZÁM. 1881. XXVIII. HVFOI-íf AM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 811
A RING-SZINHAZ ES EGESífl.A bécsiek 1874 elején a szépm űvésze
tek iránt élénk érzékkel b iró nép öröm ével jelentették , b ogy Páris nyom ába lépnek, hol csaknem m inden évben uj szinbáz nyílik meg s hogy a m int a ném et dráma m in ta -sz ín p a dának, a B urgnak a L aube-féle városi szín
házban veszedelm es versenytársa akadt, — ngy a nagy dalm űszin- ház is kiegészítésre ta lál a v idám abb m úzsának szánt uj tem plom ban , a vig opera- (K om ische Oper) vagy R ing-szinházban.
Az uj színház 1873- ban Förster építész terve szerint épült,900,000 frt költséggel s 1874. január 17-én nyilt m eg R ossin i ö rök becsű « Szevillai b o r bély »-ával. 17G0 néző számára volt benne h e ly ; G8 földszinti, első és m ásodik em eleti pá- holy lya l, 303 székkel s egy-egy karzattal a harm adik és negyedek em eleten. K ívü lről k e llem es benyom ást tett a szemre, gazdag díszítéseivel, festm ényeivel, aranyozásával és faragványaival hom lokzatán , kivált a múzsákat tánczra h ivó A pollo m űvészi csoportjával, de a belső berendezest már akkor sem találták k ielégítőnek . A fo lyosók , kijáratok szükecskéknek bizonyultak s általában az összesen 1760 n égyszögm éternyi tér, m elyet elfoglalt, szorultnak m utatkozott. De az el&ő öröm vakká tette e h iányok iránt a közönséget. Csak az Ízléses kiállítást és beJső díszítést látták. A falak halványsárga szint mutattak, úgy szintén a p á h o
lyok , karzatok párkányzatai is. A m ennyezet fehér alapszínben tarka arabeszkeket m utatott, barna alapfestésü m edaillonokkal. A prosce- nium páholyainak szorult voltát gazdag díszítés leplezte el, m ig a színpad portál éj a kellem esen hatott ó -spanyol ízlésű form áival.
A K Ö L T Ó I K A j S T É L Y . — J Ó K A I M Ó R R A J Z A
A nézőtért egyetlen óriási csillár látta el felső v ilágossággal, kristályü vegeken s bronz - díszítm ényeken sokszorosítva 333 lángja ragyogását. H ason ló csillár csak a lon d on i H er Ma- jesty színházban van m ég. A zenekar m élyen alant volt elhelyezve, úgy, hogy a közönség nem láthatta a játszó m űvészeket, a m üncheni színház mintájára. Á llóh e ly nem volt.
A bécsiek csak m ost kezdenek gon dolk ozn i rajta, m inő kár volt e szemre tetszetős külső
form ák kedveért elnézőknek len n iök a czél- szerütlen és kényelm etlen beosztás iránt, m ely zsúfoltságot okozott s akadályozta a közönség szabad keringését. Az első em eleten étterem volt és foyer-k , e miatt szűkre kellett szabni a lépcsőket és fo lyosókat. Aztán m ég az a képte
lenség is e lőfordult, h ogy a földszinti zárt- székeknek és p á h o lyok nak az első em eleten vo lt a bejárata s csak szám os ajtón át, a ru határ helyiségén és egy kanyargó lépcsőn keresztül lehetett hozzá j ütni. E gyátalában nem kellett tűzi lárm a és zavar hozzá, h ogy a színházlátogató elve- szejtse a fejét s ne tudja, m erre felé kell kim ennie.
A tűz, m ely Bécset valóságos lázba ejtette, s m elyről m ost az egész világ sajtója beszél, m int olvasóink is tudják , decz. 8 -án , kevéssel 7 óra előtt ütött ki, akkor, m időn már a k ö zönség jó form á n meg- tölté a színházat, várva az előadás kezdetét.
A m egrendítő ka tasztrófa részletes le írását társlapunkban, a ((Politikai Ú jdonságok))-bán, vették o lva
sóink. Ez a lkalom m al csak néhány kép bem u tatásával kívánjuk kiegészíteni m ostani s m ég ezentúl m egjelenendő közlem ényeinket.
Egyik képünk a színház külső hom lokzatát tünteti föl, a katasztrófa előtti id őb ő l, a régi Schottenthor fe lő l fö l véve, másik a színház be lse jé t, színién m ég ép á llapotában. H arm adik képünk az égő színházat m utatja, a leg n a gyobb veszedelem p illan atában ; e jelenetes rajz a h elyszínén készült, s ra jzo ló ja (Frecskay
A B É C S I R I N G - S Z Í N H Á Z A K A T A S Z T R Ó F A E L Ő T T .
812 VASÁRNAPI ÚJSÁG 51. SZÁM. 1881. X X V III. ÉVFOLYAM.
László, B écsben lakó m űvész hazánkfia) az irtóztató jelenetnek maga is szem tannja volt.
SZÍNHÁZ é s t ű z .Az az iszonyatos katasztrófa, m ely a bécsi
R ing-szinház leégése képében az egész m űvelt világot o ly m elyen m egren d ítette , késztet e sorok megírására. Nem a szerencsétlen áldozatok fölött akarok keseregni, nem kifesteni az iszonyat képét, m ert a m i e tekintetben szavakkal k ifejezhető, azt száz m eg száz, többé- kevesbbé szivreható leírással úgy is kifejezte a sajtó.
A m ások kárán akarok okulni s szeretnék oktatni is, mert kétségtelen, hogy a m odern színházak b izon yos berendezési elvek miatt egytől egyig rosszak s egy csekélynek látszó mulasztás vagy véletlen a legborzasztóbb katasztrófát idézheti elő.
A m i színházaink kivétel nélkül csapdák s egyszersm ind aknák is ; s m i csapdákban, aknák fö lött és között m ulatozunk !
Tekintsük legelébb aknáink és csapdáink földfeletti szerkezetének elveit.
A színpadnak ju t egy b izonyos tér, m ely elegendő a színpadi szerkezetnek befogadására. A töb b i tér, a m inél n agyobb jövede lem tekin tetéből, m inden részén a képtelenségig fölhasználva, az üléseknek és állásoknak ju t. Innen van az, h ogy a lépcső- és folyosó-közlekedés m ég a legnagyobb színházaknál is szűk és n a gyon hason lít a kőszénbányák, vagy vakand- turások töm kelegéhez. Ez egy. A másik az, hogy az ellenőrzés egyszerűsítése és kényelm essége érdekében a bejáratoknál a «m inél kevesebb és m inél szűkebb» elv az irányadó, s m inthogy ez a befogadható em bertöm eggel ellentétes viszony, nagyon term észetes, a mit m indennap, m inden színháznál, m ég gyengébb látogatásnál és nyugodt távozásnál is tapasztalhatunk, t. i. hogy a kijáratoknál tolongás támad, s hogy ez term észetesen végzetessé válik, kell hogy váljék, m ihelyt a közönség m egriad s ön- fentartási vakösztöne erőt vesz rajta.
A vaklárm a m aga is elégséges arra, hogy törések, fu lladások s agyontaposások bekövetkezzenek.
Nálunk csupán az alsóbb sorok páholyait látogató közönség van aránylag jó l elhelyezve, mert e p áh olyok egy közös fo lyosóra nyilnak, s az egy aránylag tágas kijárathoz vezet. A fe lsőbb sorok s a valóságos szoritókon közlekedő karzatok, nem csak a közlekedés szűk és töm ke- legszerü, tévesztő voltánál fogva, hanem más okból is — a m elyre m ég visszatérek — a legveszedelm esebbek.
S ehol sem találjuk keresztülvive azt, h ogy a nézőtér b izon yos kisebb szakaszokra legyen fölosztva s m inden szakasznak ju sson olyan kijárat, a m ely a szakaszban elhelyezett k özön ség számának m eg fe le l; és akár a földszinteket, akár a karzatokat vizsgáljuk is, m indenütt csak azt tapasztaljuk, h ogy egy szűk ajtó felé akkora közönség tolong , m elynek tágas kapu kellene, s hogy a sorok közötti közlekedés is oly szűk és o ly kevés, hogy megriadás esetén a szom szédsorok közönsége egymásra ugrik.
A szakaszokra való beosztás, m egfelelő tágas, m inden eltévedést kizáró s m inden körü lm ények között biztosított világítással fölszerelt közlekedéssel, ez az első elengedhetetlen re ' form .
A m ásodik, m ég az e lőbbinél is fontosabb reform ra a színpadok szerkezete s ezzel kapcsolatban a fűtési, világítási összes készülékek sorozata szorul reá ; term észetesen tűzbiztonság szem p on tjáb ó l, m ert a tűz a leküzdendő ellenség.
Tekintsük elébb azokat a legközelebbi k ö vetkezm ényeket és azoknak okait, a m elyeket m odern színházak égésénél tapasztalhatunk. A E ing-szinházban a fe lsőbb karzatok közönsége töm egesen, a leg fe lsőbb karzaté egészen oda veszett, m ielőtt a tűz m ég csak m eg is közelítette vo ln a . H on n an van ez ?
Az égési proczesszusnál k ifejlődő hőség, füst és ö ldök lő gáz, m int a m ely a levegőnél kön nyebb , fö lszá ll; ha tehát a színpad gyulád meg, az öldök lő g om oly a p ia fond felé veszi útját, ezen végig h öm p ölyög s legelőször is a karzatokat é r i ; m inthogy pedig a gom oly m ásodperczenként körü lbelől négy m éternyire ha-
A FÜ ST ÉS LÁNG M ENETE A SZÍNPAD KIG YU LÁSÁNÁL.
Zs~zsinórpadlás. — Sz színpad. — F földszint. — I —III karzatok. — x a, füst hömpölygési iránya annak a bebizonyítására, hogy legközvetlenebbül a felső karzatot éri. — y vagyis a pontozott vonal jelzi a lecsapódott láng irányát, mely aztán a
csillár kürtőjén át tódul ki.
lad, o ly gyorsan éri el a felső karzatokat, hogy k ihűléséről szó sem leh et; s a ki ily forró gom olyb ó l csak hárm at is lélegzik, m enthetetlenül oda van. K épzeljük már m ost ehhez az elégtelen kijárókat, h o l az önfentartási ösztön legott m egterem ti az em bertorlódást — s b e látjuk, h ogy egy pár m ásodpercz alatt vége van m inden n ek ; ((helyreáll a csen d », a biztos je len theti a főherczegnek, a m int az B écsben m eg is történ t : «F en ség ! csend van, tehát m indenki m egm en ekü lt!» A halá lba !
S a m inthogy ez igy van, a színpad az, a m elyre első sorban kell tekintenünk, mert ott történik az éghető anyagok és tüzelő szerek összehalm ozása s az előadás előkészülete vagy épen lefolyása ott téríti el legkönnyebben a figyelm et a tűztől, mert ott támad az a b izonyos sietség, a m ely ezer veszedelm es véletlent re jteget m éhében.
Egész átalánosságban kim ondhatjuk, hogy m indig több és többféle világító, tüzelő szer és készülék jö n divatba a színpadokon, s hogy ez tehát a kigyuladás eshetőségeit fo lyton szaporítja s mégis, noha ez igy van, a színpadok szerkezete anyagra nézve m ég m a is csak ott van, a h o l a m ártogatott gyertya, a faggyú m écses és az Argánd-lám pa idejében v o lt : csupa fa, csupa vászon, csupa papir az eg ész !
És azok a fagépek, azok a zsinórpadlás- szerkezetek, azok a díszlet-keretek teljesen k iszáradva, sőt nagyrészben olajjal, zsiradékokkal teleszíva nem is égnek, a szó közönséges értelm ében , hanem lob b ot vetnek, akár a száritóban levő k e n d e r !
V alóban bám ulatos egy dolog , h ogy most, a vasszázad vége felé, a m időn a vasszerkezetek diadalt diadal után aratnak, a m időn k ön nyű ségre a fával vetekednek , form aszépségre, alkalm azhatóságra nézve bárm ely anyaggal is,— a színpadok m ég m a is voltaképen a régi, szuhos fa pajták, a m elyeket a béresnek elejtett tap lója lángra lobban th at!
S ott dolgoznak ma villanyvilágítással, gázzal, szeszszel, görögtűzzei, röppentyűvel, lö - vődöznek s ki a m egm ondhatója, hogy m i m in dent nem csinálnak !
Itt igazán égető a reform ra való szükség.S ezeken kivül a p inczékben s gyakran
épen a földszint alatt elhelyezett gőzfűtés kazánjai, a földszintek alatt elvezetett karvastag- ságu gázcsövek, az a sok guttapercha gázvezetés, a gázlángoknak könnyelm ű m eggyújtása, ezek a m aguk összességében valóságos r o b bantó aknára változtatják színházainkat, mert a kazánoknak véletlen túlságos fűtése, egy repedés a gázcsövön , s a nézőtér vagy színpad légberöpü l, a közönség oda van m enthetetlenül.
E zekkel szem ben pedig m ire tám aszkodik az ó v á s ! Fölvigyázatra, szabályzatokra, kom isz- szió-járásra.
Á m de, a ki az em bert ism eri, ezekre nem számíthat, nem is tám aszkodik. Az em ber könnyen bizik, s m ég k önnyebben elbizza m agát. Á Vezúv lávája elsodor egy falut — hát évek m úlva ism ét oda építik az em berek ; egy leszakadó hegy eltem eti a svájczi falut, a következő nem zedék ism ét od a ép iti; a vadász p ipaszó m ellett készíti patron ja it; nagy tűzvész után vizes kádat állit a gazda az udvarba, létrát tesz
a tetőre, s egy év m úlva a kád szétesik, a létrát szétrágja a szú, — hát ilyen az em ber s ennyit ér az a fo ly ton os felügyelet is, a za z : sem m it sem. Ott a Ring-szinház, « szörnyű m ulasztások)) rovata.
Az egész az, hogy czél- és okszerű építkezés, beosztás és szerkezet által a felügyeletet, ha nem is szükségtelenné tegyük, legalább a lehető legcsekélyebb m értékre szorítsuk s e csekély m értéket is jó l föloszszuk.
A színházakban a vasszerkezet b e h o za n d ó ; a gőzfűtés kü lönálló épületbe elhelyezendő ; a gázvilágitás m egszorítandó, a fokozott hatásra számító világítások és egyéb tűzszerek p léh - szekrényekben, dróthálón át alkalm azandók, a guttapercha vezetekcsövek föltétlenül elveten- dők s elvetendő kü lönösen az, hogy egész gázlángsorok közös csappal bírjanak, mert a m íg az első láng s igy sorban a több i meggyujtatik, addig a végsőből már annyi gáz tódult ki, hogy k isebb-nagyobb robbanás, vagy lobbanás m ul- hatatlanul bek övetk ezik ; a vászon kuliszszák visszája is földes festékkel befestendő.
Az ülések m inden rangja tágas k örfo lyo sóra szolgáljon s szakaszokra fölosztva, m in den szakasznak saját, külön s elég tágas k ijá rója legyen. Ezért le kell m ondan i a színházaknak házak közé való építéséről, s arról a bolondságról, hogy u. n. stylszerü frontoknak alárendeljük a közönség s a művészek életének biztonságát.
S a m i a legégetőbb szükség, az a javasla tokat készítő b izottsago l'iák jó összealkotása, javaslataiknak rögtön való végrehajtása.
A zok a m i bizottságaink rendesen egy pár jóakaratu czentrum páterből, tisztviselőből, pár építészből állíttatnak össze, m egnézik a színházat n a p p a l; hogy az ily bizottság fizikusokat, khem ikusokat fogadott vo ln a keblébe, azt nem hallottam soha, úgy azt sem, hogy előadás előtt valam ely színpadon m egjelenve, ele jétől végig m egfigyelte volna a tűzzel való bánást. De már azt hallottam , tudom is, hogy m ég azoknak a javaslatoknak nagy része is, a m elyeket azok az ősi bizottságok tettek, papíron m aradtak mai napiglan.
H e r m á n O t t ó .
SZINHÁZÉGÉSEK 1869— 81-BEN.Jegyzette Kőváry László.
A bécsi R ing-szinház leégése alkalm ából talán nem lesz érdektelen közrebocsátani je g y zeteimet, m elyek az utolsó tizenhárom évről 104 szinházégést m utatnak ki, daczára, hogy feljegyzéseim et a szinházégések teljes krónikájának nem tarthatom . S a szám lehet hogy n a gyobb , de sem m i esetre sem kisebb.
A szinházégések m egakadályoztatása, leg alább m érséklése érdekében, az utolsó időben egész iroda lom fe j le t t : Mauret és Pourville Párisban 1869-ben , F lösch B écsben 1870-ben, Schaw L on d on ban 1876-ban m unkákat adtak ki, m elyekben az építészeti reform javaslatok mellett, rendesen adják a szinházégések k rón ikáját 1772-től, m elyben 130 szinházégés van kitüntetve név és idő szerint.
Jegyzik, s m agam is jegyeztem az eseteket, m elyeknél em berélet esett áldozatul, s úgy találjuk, hogy a R ing-szinház esete az em beráldozatok tekintetében m inden eddigi hason- nem ü szerencsétlenséget felülm úl, m ég akkor is, ha az eltűntek kim utatott száma (917) pár százzal alább esik. Ez ideig ugyanis az ily n a gyobb szinházégések következőleg sorakoznak:
Nizza, 1881-ben 61 halott,Quebeck, 1846 bán , 63 halott, 200 sebesült, Brocklyn, 1876-ban, 245 halott,Saragossa, 1788-ban, 600 halott,Becs, 1881-ben (föltételesen) 917 halott. A színházak számát E urópában ném elyek
1500-ra,m ások 1743-ra teszik. V alam int e szám ot, úgy a szinházégések följegyzett számát sem tekinthetjük teljesnek, következőleg, a szinházégések évi átlagát, az arányt, m elyben a szinházégés a színházak számával szem ben áll, szabatosan m eghatározni nem lehet. De hogy a szinházégés kü lönösen a gáz használata s a látványosságok gyakoribb adatása óta m ind nagyobb m érveket ölt, kétséget nem szenved. Csak a je len évről 16 szinházégést tüntetünk fel.
Ezek előrebocsátása után közöljük az alábbi följegyzéseket, m int az ebbeli szakm un
51. SZÁM. 1881. X X V III. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 813
kák följegyzéseinek folytatását, m ár azért is, h ogy a szinházegések statisztikája kiegészítéséhez hozzá járu ljunk.
ím e azon európai, északam erikai és ausztráliai színházak sorozata, m elyekben az u tóbbi 13 év alatt égés volt ;
1869. évben: a kaiserlauterni, kievi, nizzai, glasgovi, hulli, durhami, Kölnben a városi és részvényes színház, Malagában a Libertad, Nápolyban a Bellini, a geflei (svéd); Parisban a Hippodrom, New-Orleansban az opera-színház, Milvuakéban (Észak-Amerikában) a Gaiety. Szept. 21-én Drezdában a királyi.
1870. márcziusában a durhami Royal-szinház, jun. 23. a brünni, szept. 15. a strassburgi.
1871. februárjában Hamburgban az Odeon, májusban Páris három színháza, u. m. a Port-St.- Martin, Theatre Lirique, Delassemento ; junius 13. Boroszlóban a városi, ugyané hóban Santjagóban az opera, augusztusban London egyik színháza; okt. 10. Chicagóban; okt. 24. Darmstadtban az udvari, novemberben Melbourne (Ausztráliában) a Hay- market. — Ez év szept. 13-án égett le Budapesten a nemzeti színház diszlettára.
1872. január 12. a kronstadti (Oroszországban); áprilban Melbourneban , május 11. New-Yorkban a Nibloé, deczemberben New-Yorkban a Barnumé, decz. 31. ugyanott az Y. avenuei színház.
1873. január 14. Odesszában a városi, január 28. Washingtonban a nemzeti, május 26. Maltában a királyi, ugyané hóban Londonban a Star, okt. 28. Párisban a régi opera, és nov. 27. ugyanott a nagy opera.
1874. január 3. Pesten a Miklósi színháza, ju nius 22. Kölnben a nyári, juhus 13. Chicagóban az Adelphi, októberbéía 'a verseczi, okt. 11. a tifliszi (Oroszországban), decz. 16. ugyancsak Oroszországban a kazáni színház.
1875. febr. 15. az edinburgi, márcz. 22-én a lyoni melléképületei, május 27-én a leedsi (Angliában), nov. 10-én Lyonban (Észak-Amerika) a Belle- vue, nov. 23-án Lyonban (Francziaország) a nagy opera szárnya, nov. 26-án Newadában (Amerika) az opera, ugyanakkor a barmeni, decz. 22-én a kise- nevi (Oroszországban).
1876. febr. 7-én Brémában a Tivoli, ápr. 13-án Maros-Vásárhelytt a nyári, ápr. 30-án a roueni, május 27. Triesztben a Mauroner, julius 24. Hamburgban a Central, okt. 30. San-Franciskóban (Amerikában) a khinai, nov. 14. Madridban a czirkusz, decz. 5. a brocklyni(Észak-Amerika), decz. 12. Moszkvában a Tunejeff.
1877. január 12. Khristianiában a nagy színház, febr. 4. Svédországban az ocrebroi (?), április 4-én Edinburgban a Queens, jul. 9. Liverpoolban a Rotunda, nov. 4. Montpellierben a Yariété.
1878. jun. 13. Plymuthban a Royal, jul. 11. M.-Frankfurtban a városi.
1879. febr. 1. Glasgowban a Royal, áprilban Rouenben az Alkazar, ápr. 23. Reichenbergben a városi, jun. 19. Berlinben az Urania, aug. 7. Cag- liari (Szárdinia), okt. 1. Berlinben a Berolina, nov. 17. Alexandriában (Piemont) a Gra, november 24. Torento (Észak-Amerika) az opera.
1880. febr. 8. Dublinban a Royal, febr. 20. a rostocki, apr. 30. a temesvári, máj. 26. Lyonban Théatre des Celestins, jul. 4. Holborn (London) a Duke, jul. 12. Párisban a Yariété, jul. 13. Perpi- gnan a Variété, aug. 19. Sunderland (Anglia) a Lyceum, decz. St.-Louisban a Comique.
1881. jan. 8. a kronstadti (Oroszországban), febr. 6. Brüsszelben a Prado, márcz. 17. Modenában az Alifrandi, márcz. 23. a nizzai, ápr. Athénban a Phaleri, ápr. 5. a montpellieri, ápr. 22. Ramsgate (Angliában) a Yaudeville, máj. 16. Spalatóban a Bajamonti, jun. 9. Belfastban a Royal, jul. a sira- kusai (New-York állam), aug. 5. a cadixi, 1871 ki, aug. 11. Prágában a nemzeti, szept. 10. Londonban a Camden-towni népszínház, szept. 17. Marion (Észak-Amerika) az opera, okt. 10. Stockholmban a királyi, decz. 8. Bécsben a Ring.
Összesen az 1869— 81 közt lefolyt 13 év alatt 104 szinházégés, s igy egy évre átlag nyolcz esik.
IRODALOM ÉS MŰVÉSZET.A közelgő' karácsonyi ünnepek egész sereg uj
képes gyermekkönyvet és ifjúsági iratot hoztak a könyvpiaczra. Ez is egyik oly ága irodalmunknak, melyre alig nehány év óta fordul nagyobb mértékben a figyelem. Pedig hogy minő fontos az uj nemzedék egész jövendőjére nézve az, hogy mily tartalmú és formájú könyvet kap először a kezébe s fejlettebb korában mi lesz az ő legelső önálló olvasmánya, — a gyermeknevelés nehéz problémájának rég tisztába hozott kérdése ez. Kivált a képes könyvek és illusztrált ifjúsági iratok tekintetében sok ideig idegen, kivált német kiadmányokra voltak szorulva nálunk a szülék, — ma már hálistennek, ez irányban is bőven gondoskodik saját irodalmunk.
Ne hány buzgó kiadó, mint a Franklin-társulat, az Eggenberger-féle könyvkereskedés, a Légrády-test- vérek, stb. immár nem csekély választékban kiadott ilynemű könyvekkel látják el a magyar közönséget, melyek úgy kiállításra, mint tartalmuk megválasztására nézve kielégíthetik a méltányos igényeket.
Az Eggenberger-féle könyvkereskedés ez idén két csinos abéczét adott ki, negyedrétben, kemény színes táblában czimképpel. Az egyikben, melynek tarka czimlapján ott diszlik a nagy A B C egy gyermekcsoport közepén, minden egyes betűhöz van egy kép és vers, az illető betii kiemelésével. Ara 60 kr. A másik abéczés könyv már terjedelmesebb s ebben a nyomtatottakon kívül az írott jegyeket is ott találjuk. Itt is minden betűhöz kép van csatolva, ehhez pedig szépen gördülő gyermekvers ugyanazon kezdőbetűvel. Ara 80 kr.
Ugyancsak az Eggenberger-féle kiadásban jelentek meg a következő gyermekkönyvek és ifjúsági iratok: „ Gyermekek kedveltjeiu. Képek és leírások a házi állatok világából*). A czimlapon egész major, belül nagy képekben, színezetten a kakas a tyúkkal, a nyerges ló, a kutya, a birka, juh, a macskacsalád, a szamár, a kácsa, a tehén. Mind a gyermek eszéhez mért szöveggel kísérve. Ara 1 forint 20 krajczár.— ,.A kis lovasli. Már olvasni tudó gyermekek számára való. Egész kis történet, a kerekes lótól és vesszőparipától kezdve, a hintalovon, a szamárháton, a ponnyn és lovagló iskolán keresztül föl egész az akadályversenyig, csinos színes nagy képekkel illusztrálva, vonzó előadásban. A kemény táblába kötött könyv ára 80 kr.
Különösen felhívjuk olvasóink figyelmét Eggen- bergerék következő czimü könyvére : ,,Magyar Gyermekkönyv. Népmesék, népdalok és versek 5— 6 éves gyermekek számára#. E könyv, melynek czimlapján, a «Kaczor király# képe látható, nagy gonddal és igazi szakértelemmel van összeállítva s elég nehány lapját átnéznünk, hogy ráismerjünk benne az ahhoz értő pedagógus kezére. A nagy, világos nyomatú mesék és versek tervszerüleg vannak összeállítva s a gyermekekben a figyelem felköltése mellett különös gond van fordítva benne az emlékező tehetség fejlesztésére. E föladatot a szerző a megválasztott mesék és versek segítségével nagy sikerrel oldja meg, mert nincs benne kétség, hogy azokat a gyermekek önkényt, önmagoktól is örömmel fogják betanulni. Az igazán becsesnek mondható könyv ára 1 frt 50 kr.
Az érettebb ifjúság olvasmányai közt kiváló helyet ígérkezik elfoglalni a ,,Columbus Kristóf élete és Amerika fölfedezése", mely ugyancsak az Eggenberger-féle könyvkereskedés kiadásában, kemény táblába kötve közel 300 lapon jelent meg. Kiváló érdekét adja meg az, hogy ezt a müvet magának a nagy fölfedezönek második fia, Colon Fernand irta meg, nagynevű atyjának elbeszélése, iratai és följegyzései nyomán. A szerző elsőrendű tudós vala, több tudományos munkát is irt, de azok mind elvesztek s ez egynek megmaradása is csak a véletlennek köszönhető. A mű eredetije spanyol nyelven Íratott, de szerzője, mielőtt kiadhatta volna, elhunyt. Később Yelenczében akarták kinyomatni és pedig három nyelven: spanyol eredetiben s olasz és latin fordításban. De csak az olasz kiadás jelent meg 1571-ben, hatvanöt évvel Columbus halála után. Az eredeti spanyol szöveg elveszett. A jelen kiadás ezen régi olasz kiadásból van magyarra fordítva, Fest Aladártól. E könyv egyúttal kútfői becscsel is bir s nem csupán szoros értelemben vett ifjúsági olvasmány, noha kiválóan alkalmas annak is világos és közvetlen előadási modoránál fogva. A munka számos fametszettel s egy térképpel van érdekesbitve. Ara1 frt 50 kr.
Az ez alkalommal előttünk fekvő könyvcsomagból fölemlítjük itt a Légrády-testvérek kiadásában megjelent „ Világlátók1 í czimü iljusági iratot. Szin- nyomatu kemény táblába kötött csinos kiállítású könyv ez, melynek szövegét az ifjúsági irodalom terén szép sikerrel működő Könyves Tóth Kálmán irta. Egy magyar embert vezet úti kalandokba a világ mind az öt részén keresztül, a Yerne utazási regényeinek kedvelt modorában, vonzó jelenetekben, népies, magyaros előadásban, melyet érdekkel és tanulsággal fog olvashatni az érettebb ifjúság. A könyvet tíz színezett kép díszíti s ára 3 frt, fekete tónusu képekkel 2 frt... — Ugyanitt jelent meg Györy Yilmostól az ,, Ünnepi ajándéku czimü kis 16-rét könyv, csinos vászonkötésben, tizenkét színes nagyobb és 370 kisebb képpel, az angol gyermekkönyvek kiadásainak mintájára. «Minden napra egy képecske, minden képhez egy versecske*, mondja a czimlap. A képek kedves, tiszta, éles rajzok, a versek találóak, a gyermek értelméhez mérvék. Minden lapon 3— 3 kis kép van, közbe vonalozott üres lapok napi jegyzetek számára. A diszkiadás ára 3 frt, a fekete nyomatúé 2 frt 40.
Figyelemre méltó ifjúsági munka a „-Jelesek csarnoka1 ‘ is, melyet az uj Plutarch modorában Mayer Miksa, paedagogiai iró adott ki, képekkel illusztrálva. Szerzőnek ifjúsági irodalmunk terén nem első munkája ez; de jelen műve határozottan haladást jelez; az ifjúság lelkületéhez alkalmazkodik s eltérve a száraz tárgyalási modortól, könnyed
elbeszélő alakban ismerteti meg hősei életét, neveze- zetesen Thorvaldsent, Izsót, Tóthfalusi Kiss Miklóst, Newtont, Lövy Bernátot, Beethovent, a Tömöry családot, ,N áf Mátyást, Bakacs Tamást, Székács Józsefet. Ára 2 frt.
„A legnagyobb bolond", regény két kötetben, irta Rákosi Jenő, kiadták a Révai testvérek ; ára2 frt 50 kr.
Rákosi, a népszínház volt igazgatója, a dráma- irodalomban és journalistikában jó névvel bir, ezúttal lép föl először mint regényíró, és pedig elég sikerrel. Jó elbeszélő, kit szívesen hallgat végig e két köteten a közönség. A mese, melyet elmond, nem valami érdekfeszitő; az esemény fonalait többször erőszakosan bonyolítják és oldják a véletlensé- gek, nem eléggé magyarázott fordulatok ; a részletekben azonban elég vonzó van. Érdekessé teszi a regény tárgyát, hogy az ötvenes évek nyomott hangulatát, a hatalom erőszakoskodását és a nemzet titkos reményeit festi. A mese egy levél körül forog, melyet a külföldi menekültektől csempész be valaki, s mely bajba keveri mindazokat, kiknek kezébe jut, hogy tovább adják. A czim pedig egy magával meghasonlott vén ember végrendeletére vonatkozik, ki úgy intézkedik, hogy rokonai közül azé legyen a vagyon, a ki a legnagyobb bolond köztük. Ez a legnagyobb bolond pedig Csongor Béla, a kit eredetileg Gerber Adalbertnek liivtak, s e név alatt kellene követelnie mint legközelebbi örökösnek, vagyonát ; de nem teszi, mert még arra is büszke, hogy magyarnak látszassák. E mellett egy titkos társaság elnöke, mely az egész országot meg akarja magyarosítani, abban az időben, mikor a haza sorsa fölött mindenki kétségbeesik. Ez tehát a legnagyobb b o lond.
„Numa R oum estan“ -ról, Daudet Alfonz regényéről, melyből egyes részleteket közöltünk, ez alkalomból fölemlítjük még, hogy magyarra Fái J. Béla fordította, még pedig jó magyarsággal és Daudet stiljénak megfelelő választékos nyelven. A regény magyar kiadása a Révai testvérek kiadásában jelent meg.
Két hum orisztikus naptár jelent meg e héten 1882-re, mind a kettő az Athenasum kiadásában. Az egyik a ,,Bolond Istók n a p tá r a szerkeszti Don Pedrő. Jó kedvű élezek, maró szatírák váltakoznak benne sikerült illusztrácziókkal, versben és prózában. Istók bekukkanása az uj esztendőbe sikerült beköszöntő a többi közt. Terjedelmesebb közlem ényei: A telhetetlen Zsigucza, Csepü bankét Kendi-Lónán (Teleki Sándortól), Tisza eszem-iszom, Bernhardt Sára Budapesten, Peczek Demeter manéberes elbeszélése, Az emanczipált mennyország, Atala, Mamelukok legendái stb. Ára 1 ft. — A másodiknak czime a „Drukk“ , szerkeszti Mokány Bérezi, a Borsszem Jankó ismert alakjainak közreműködésével. Itt találkozunk az uj földesurral, Vöröshegyivel és jeles életpárjával, To- lyás ispánnal, Bukovay Abszencziuszszal, Szeifen- eteiner Salamonnal és sok más régi ismerősökkel. Jó izű «kiszólamlásokban», találó hasonlatokban, pattanó élezekben ez sem kevésbbé gazdag s terjedelemre is hasonló az előbbihez. Ára szintén 1 frt.
Hírlapok. „Kikindai Közlöny“ czim alatt lapot adnak ki Erődi Dániel és Koós István Nagy-Kikin- dán. A lap a város és vidék közviszonyaival fog foglalkozni. Előfizetési ára 4 frt. — A székesfehérvári „Szabadság" czimű lap szerkesztését e hó 16-tól kezdve Gáspár Imre fiatal költő vette át. — „Pécsi Lapok“ czimü vegyes tartalmú lapra hirdet előfizetést Bolgár Kálmán szerkesztő és Ramazetter K ároly mint kiadó Pécsről. A lap, mely politikával nem foglalkozik, hetenkint háromszor jelenik meg s előfizetési ára negyedévre 2 frt.
M egszűnt politikai napilap. A mérsékelt e llenzék napi lapja a ,,Magyarország“ e hó 15-ikével megszűnt. Szerkesztője, ifj. Ábrányi Kornél az utolsó szám élén kijelentette, hogy az előfizetők a deczemoer hó hátralevő részén a «Pesti Napló»-val kárpótoltatnak, ha pedig valaki a félhavi előfizetést visszakövetelné, a kiadó hivatal utján megkaphatja.
•/. Kiss József költem ényeire irt sorainkra a Budapesti Hírlapban — ö némi megjegyzéseket tett. Hogy Arany Jánossal nem akarja összemérni Kiss Józsefet, vagy amazt ezzel, szép tő le ; de akkor kevésbbé kelle magasztalni s páratlanoknak hirdetni K. J. költeményeit, jelesen balladáit. A sorrend fölött, melybe — ö ur Vajdát, Gyulait, Lévayt, Kisst teszi, nem vitatkozunk vele. Gusztusa, nem irigyeljük. De azt látjuk, hogy ha valaki a legnemesebb és legigazabb érzéseket, p. legtisztább hangon s a legszebb formában énekli: az mai napság s bizonyos bírálók előtt köznapi, nem is költő ; hogy tőlök taprot s koszorút nyerjen, szükség kivételesnek, különösnek, bizarrnak, tán épen természetlennek lennie; akkor eredeti, genialis s isten tudja mi. Isten óvj meg az ilyen kritikusoktól, kiknek az igaz, az egyszerű, a természetes nem k e ll; hanem a buk- fencz, a tagficzam és arezfintor: az remeklés. Ezt nem Kiss Józsefre czélozva mondjuk, kinek részünkről nem kicsinyeljünk költői tehetségét, csak nem tartjuk őt rendkívüli jelenségnek.
Magyar irók oroszul. A Szentpétervártt megjelenő «Bibliotéka dlyá Cstericja» czimü folyóirat Jókaitól a «Fekete gyémántok »-at fogja közölni
* *
814 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 51. SZÁM. 1881. X X V III. ÉVFOLYAM.
jövő évi folyamában. A «Jevropeszkája Bibliotéka'), a «Niva» czimii illusztrált lap (mely utóbbi tavaly közölte a «Szegény gazdagok»-at) szintén Jókaitól hoznak műveket. A «Tót atyafiak»-at, Mikszáth könyvét pedig a szentpétervári könyvterjesztő egyesület adja ki külön kötetben Stefanovics lovag fordításában.
Pályázati je lentés. A Kisfaludy-társaságnál november utolsó napján két pályázat határnapja telt le. Az egyikre, mely magyar tárgyú történeti beszélyre volt hirdetve, beérkezett tizennégy pályamunka ; a másikra: műfordítás, tizenöt mű.
Uj zenemű. Rózsavölgyi és társa zeneműkereskedésében m egjelent: , ,Harminczkét eredeti magyar népdal“ Leányi Ernőtől. Ara 2 frt 50 kr.
A nem zeti színházban e hó 14 én Götlie „ Egmont“ drámáját adták elő, körülbelül tiz évi szünet után, Beethoven gyönyörű zenéjével. A szép, költői művet nagy közönség nézte, s élvezetet talált az előadás nagy részében is. A főszerepet Nagy Imre játszta, nem oly nagy pathoszszal és erőteljességgel, hogy az úgynevezett «liős szerepek)) rendes mintaképéből tömörebb alakot mutatott volna. Márkus Emíliát a naiv, majd pedig hőslelkii Klá- rika szerepében nemcsak játékáért, hanem énekéért is megtapsolták, Felekiné (Parmai Margaréta), Feleki (Álba lierczeg), Bercsényi (Orániai Vilmos), ha nem is minden izében töltötték be Göthe alakjait, de jó színpadi ábrázolást nyújtottak. Az elevenen rendezett csoportozatok a rendezés gondosságát tüntették föl.
M agyar opera Amerikában. Gerster Etelka asszony, a kitűnő magyar énekesnő, közelébb Amerikában, Baltimoreban a ,, Hunyadi László“ operából énekelt egy részletet, melynek szokatlan rith- musa annyira tetszett, hogy az egész opera és annak szerzője iránt nagy érdeklődés nyilvánult. Gerster Etelka budapesti rokonaihoz irt levelében azt mondja, hogy most azzal a tervvel foglalkozik, nem lehetné-e Erkel ,,Bánk-bán“ -ját bemutatni Amerikában ; csakhogy a dalmű betanítására olyan valaki kellene, a ki ismeri a magyar zenét.
KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK.A m agyar tud. akadémia 3-ik osztályának
decz. 12-iki ülésén szakszerű felolvasások voltak.Konkoly Miklós a folyó évi két üstökösről érteke
zett, melyet ő az ó-gyallai és brüsszeli csillagvizsgálón figyelt meg. Ezután bemutatta dr. Lahits Ferencznek "Az ó-gyallai csillagvizsgáló földrajzi szélessége* czimii értekezését, melyben szerző a meghatározásnál követett eljárását ismerteti. Dr. Krenner József műegyetemi tanár a grönlandi fluorit ásványokról értekezett. Bemutatta ezután Schmidt Sándor mu- zeumi segédőr értekezését a borsodmegyei telekesi baryt és cerussytról s végül Franzenau A. műegyetemi tanársegédnek a Déva melletti aranyi hegy vulkáni amfiboljára vonatkozó értekezését. Utolsónak értekezett Schuller Alajos a hydrogen superoxid képződéséről égés közben, egyszersmind válaszolt Thán Károlynak. A viz képződési melegének fejtegetésében köztük nézeteltérés fejlett ki, mely az akadémiát már több ülésben foglalkoztatta. Schuller ma is védte Thán ellen saját megfigyeléseit és számszerű adatait, és fentartotta előbbi állítását.
A Petőfi-társaság e hó 11-iki ülésén Szana Tamás titkár bemutatta Cassone Józsefnek, a társaság külföldi tagjának egy ujabb Petőfi-forditását, mely olasz nyelven jelent meg. Cassone ezúttal Petőfinek 1846-iki kötetét fordította le s irt hozzá 47 oldalra terjedő előszót, melyben a magyar irodalomtörténet fejlődésének rövid áttekintését nyújtja.
Ezután a fölolvasásokra került a sor. Hatala Péter ((Mekkába# czimen rajzot olvasott föl a moz- lim életből. Mindenekelőtt azt a mozgalmat ecsetelte, melyet a Mekkába zarándoklás a mozlimeknél előidézni szokott. Majd a zarándoklást irja le részletesen s a mekkai Allah-mecsetet, melynek közepén egy 35 láb magas, 14 láb széles és 18 láb hosszú épületben : a kábában van az ezüstbe foglalt fekete szent kő. Ezt a korán előírása szerint minden igaz- hivőnek egyszer meg kell látnia. — Erödi Béla Szmrecsányi Paula urhölgy nehány versét olvasta föl, s ugyancsak ő olvasta föl Ábrányi Emil «Dalok Margithoz# czim alatt irt költeményeit. Végül Margittal Dezső Gozsdu Eleknek «A kosár» czimii rajzát mutatta be.
A felolvasó ülés után a tagok zárt illést tartottak, melyben megállapították a januári közgyűlés programmját. A közgyűlésen Jókai Mór egy hosz- szabb elbeszélést fog felolvasni, b. Kaas Ivor társadalmi czikket mint székfoglalót, Kiss József hosszabb balladát, Petelei István rajzot és valószínűleg gróf Zichy Géza verset.
A m érnökegylet e hó 12-iki ülésén Cziegler Győző fővárosi mérnök, ki a bécsi szinházégés alkalmából tapasztalatok végett utazott föl, e nagy sze
rencsétlenségről tett előterjesztést, és sok mulasztást sorolt föl.
Bemutatott egy közelebb feltalált villamos készüléket is, mely a színpadi lámpák meggyújtására való. A lámpák meggyújtására most borszeszbe mártott s rúdra kötött vattát használnak, melylyel a gyúlékony színpadi díszletek közt könnyen történhetik szerencsétlenség s a mérnökegylet elhatározta, hogy a villamos készülék alkalmazását ajánlani fogja színházainknak. Cziegler Győző a katasztrófa okairól is több érdekes adatot mondott el, melyek megmagyarázzák, miként ölthetett a szerencsétlenség oly óriási arányokat. Magának a színháznak építése is oly szerencsétlen terv szerint történt, hogy az emeletekről lerohanó tömegek a minduntalan összefutó lépcsőkön mindig egymásba torlódtak s halomra rogytak. A gáz elzárása annál nagyobb hiba volt, mert a gázóra messze a színpadtól, a ruhatár mellett volt elhelyezve, tehát közvetlen veszély nem fenyegette. De nagy mulasztás terheli a tüzérséget is, mely nem hozott magával mentő eszközöket és a helyett, hogy lámpákkal sietett volna a sötét folyosókon, lépcsőkön vergődők kikalauzolására, csak az ablaknál állókat biztatta, hogy várjanak a mentő ponyvák megérkeztéig.
MI ÚJSÁG ?A bécsi R ing-szinház égésének borzasztó ka
tasztrófája a művelt világ minden részében fájdalmas megdöbbenést okozott, s az áldozatok után hátrahagyottak iránt a jótékonyság fényesen nyilvánul. Még ma sem lehet tudni az áldozatok számát, mert a földszinti nézőtér romjai nincsenek eltávo- litva. Ide ugyanis a színház vasfedélzete zuhant alá, s e roppant terhet csak szétdarabolás által lehet eltávolítani. E hó 15-én még mindig találtak holttest-maradványokat. A rendőrségnél bejelentett elvesztek száma több nyolczszáznál, vagyis olyanok, kiknek a kacasztrófa órájától nyomuk veszett; mindennap jelentkezik ugyan, a ki igazolja, hogy ő él, de mindennap ismét és ismét jelentenek be eltűnteket. Az eltemetettek számát sem tudni, mert nagyon sokan úgy összeégtek, hogy csupán csontok maradtak utánok. Ezeket nem is számítva, 500 körül van az eltemetettek száma. A városban a mély megillető- désen kiviil nagy az ingerültség, mert bűnös mulasztások derültek ki.
A tűz kitörésekor se a rendőrségnek, se a tűzoltóknak nem jutott eszébe, hogy fáklyákkal siessenek a folyosókra segítséget nyújtani, utat mutatni, sőt több menekült határozottan állítja, hogy mikor a rendőrséget figyelmeztették a borzasztó helyzetre, mely a színházban van, elutasították őket, mert a hivatalos jelentés már akkor tudatta ő felségével, a miniszterelnökkel, a főherczeggel, hogy mindenki megmenekült. Szakértők kárhoztatják, hogy a gázt a veszély pillanatában elzárták és azt mondják, hogy a gáz élesztheti ugyan a tüzet, ha csövei fölpattannak s kitódtü, de robbanást nem okozhat. Dr. Anthofer orvos a bécsi orvosi szaklapban azt irja, hogy a sok száz áldozat közül — mint az orvosi vizsgálat kiderítette — egy sem égett meg élve, hanem megfultak, még pedig rendkívül hamar, a menekülés első pillanataiban, mert a tűz fölemésztette a levegő élenyét s ehez a füst is hozzá járult.
Bécsben, az osztrák fővárosban az a hir terjedt el, hogy a király a vész hírére inkognito Bécsbe ment Gödöllőről s megtekintette a vész színhelyét; de e e hirt semmi sem igazolja. A császárváros katasztrófája rendkívüli fájdalmas hatást tett az uralkodó család minden tagjára. Az uralkodó, ki először azt a jelentést kapta, hogy mindenki megmenekült, a legmélyebb felindulással olvasta a későbbi borzasztó részleteket. — Hir szerint ez ellentétes • tudósítások okozták, hogy ő felsége nem utazott rögtön Bécsbe. A trónörökös és neje kimentek a köztemetőbe is, a nagy sirhoz, s ott letérdelve több perczig imádkoztak. A trónörökös 600 frtot küldött a bécsi polgármesterhez oly czélból, hogy az árvaságra jutott gyermekek számára karácsonyfát állítsanak és ünnepi ajándékokat vegyenek njkik. Gödöllőn e hó 15 én az udvari kápolnában Rónay Jáczint püspök gyászmisét tartott az elhunytakért, melyre megjelent a királyi pár is. A királyné pompás koszorút rendelt meg a ravatalra. Az egész udvar gyászban v o lt ; a király fátyolt viselt a karján. A.z udvari személyzet már a szerencsétlenség napja óta gyászt öltött, s ez hat hétig fog tartani. A tél folyamán elmarad minden ünnepélyesség. A bécsi hangulat is rendkívüli nyomott. A borzalmasságában párját ritkító katasztrófa hatása soká fog még látszani a nagy város közéletében.
A budapesti színházakban a bécsi katasztrófa szomorú tanulságai után rögtöni intézkedéseket rendelt el a városi hatóság, mely egy bizottság által a színházakat tüzetesen megvizsgáltatta, s uj szinliázrend- őri szabályzatokat is dolgoztat ki. A színházak folyo
sóján most már a gáz mellett olaj lámpák és gyertyák is égnek, hogy vész esetében, ha a gázt kioltják, a közönség ne maradjon sötétben. A bécsi Ring-szin- háznál a sötétség tette oly iszonyatossá a katasztrófát. Továbbá minden ajtót úgy alakítanak át, hogy belülről kifelé nyíljanak, mert a befelé nyíló ajtókat tolongás esetében nem könnyű kitárni. Előadás kezdete előtt egy órával a színházak összes ajtait föl kell nyitni.
A budapesti színházak igazgatói e hó 13-án jelentek meg a belügyminisztériumban, hol jegyzőkönyvbe vétették megjegyzéseiket a város által követelt intézkedésekről. A nemzeti színházban rög tön hozzáfogtak a nézőtér megritkitásálioz, az ablakvasak kiszedéséhez, s elrendelték, hogy drót függönyt készítsenek a színpadra, a mint a népszínháznál is van ; ezenkívül a kijáratokat is szélesbitik. Meglehet, hogy ezek miatt egy pár napra a színház zárva lesz. E színházunknál a vizsgáló bizottság javaslatára eltávolított helyekben az évi bevétel — ha csak a jobb hét hónapra való bevételeket veszik is számba — 34 ezer forint kárt szenved. A két karzat hátulsó üléssorait is kirakván, most az egész nézőtérre nem fér be több 848 személynél. A folyosókon fölállított lámpákban 42 gyertya ég s ez a költség egy évre szintén 900 forintra megy. Csak a földszinten 48 körszékkel és 42 zártszékkel lett kevesebb. Az igazgatóság tehát kénytelen volt, e nagy veszteség némi ellensúlyozására, az állandó szabadjegyeket lehetőleg redukálni. A népszínháznál, mely tűzbiztonsági szempontból az ujabb tapasztalatok szerint épült, a gázvilágitás elzáró csapjainak szaporítását, a folyosókon az olaj világítást s nehány színpadi ajtónak kifelé nyílását mondták ki sürgős teendőknek. A várszínházban és á német színházban többféle sürgős átalakítást rendeltek el.
Az 1884-iki országos kiállítás. Az orsz. iparegyesület egyik szakosztályi ülésében Ráth Károly ismertette az eddigi előkészületeket az 1884-iki országos iparkiállitásról.
Az előkészítő bizottság a kiállítás helyéül az Orczy-kertettartja legalkalmasabbnak. Ebben ugyanis több mint 50 hóid, kőfallal bekerített, vízvezetékkel ellátott kész park áll rendelkezésre s a Ludovika akadémia előtti rét elégséges a 12,000 négyszögméter fedett térre tervezett főépület számára, míg a pavillonok és többi ideiglenes melléképületek a park egyéb részeiben mindennemű földmunkák, parkozások és bekerítések mellőzésével helyezhetők el. Az összes építkezési , berendezési- és adminisz tracziónális kiadások (a kiállításnak 5— 6 havi tartamára) 400,000 frt összegben vannak fölvéve. A részletes tervek elkészítésével Kauser és Voyta mű- építők bízattak meg Steindl tanár közreműködésével. Maga az építési vállalkozás természetesen szabad versenynek leend fentartva. A fővárosi nagy iparosok körében biztosított garanczia alap közel 100,000 forintot tesz. A kiállítás védnökségére Rezső trónörökös és József főlierczeg ő fenségeik fognak felkéretni.
József fö'herczeg ajándéka. József főherczeg és Klotild főherczegnő életnagyságu arczképeit, melyek a műcsarnok őszi kiállításán voltak kiállítva, a főherczeg a nemzeti muzeumnak ajándékozta. A festményeket már elszállították a nemzeti muzeum képtárába.
A külügym iniszter Budapesten. Gr. KálnokyGusztáv, ki e hó 10-én tért vissza Szentpétervárról— Berlinen keresztül véve útját — Bécsbe, e hó 13 án este Budapestre érkezett, s másnap ő felsége hosszabb kihallgatáson fogadta. Gr. Kálnoky meglátogatta a magyar minisztereket, gr. Andrássy Gyulát s e hó 14 én részt vett gr. Festetich György fényes estélyén, hol az egész főúri világ együtt volt. E hó 15-én a külügyminiszter Gödöllőre utazott ő felségéhez, honnan aztán Bécsbe tért vissza.
Dr. Samassa egri érsek a római szenttétételi ünnepek alkalmából megyéje papi nyugdíjalapja javára 10,000 forintot adományozott.
Farsangi ünnepélyt rendeznek február 4 én a redut termeiben a magyar irók segélyegylete és a hírlapírók javára. E végből e hó 14 én volt tanácskozás, s a rendező bizottság elnökségét gróf Károlyi Gyula vállalta el. Az ünnepély sokféle tarkasággal lesz egybekötve: jelmezes menet, hangverseny és tréfás szini előadás, melyeket Paulay Ede tanit be és rendez, végül nagy bál és villamos világítás. Telefon-hálózatot is állitnak, melyen csoportonkint lehet majd a nemzeti színház operai előadását hallgatni.
Pulszky Ferencz felolvasása. Pulszky vasárnap, e hó 18-án olvassa föl politikai vigjátékát a ((Felsülést)) az akadémia dísztermében, az írói segélyegylet és a hírlapírók nyugdíjintézete javára. A helyek ára 2 frt, 1 frt, 50 kr.
51. BZÍM. 1881. XXVIIL. K7I0LTAX. VASÁRNAPI ÚJSÁG 815
A nemzeti tornaegylet e hó 10-én ünnepélyes versenytomázást rendezett őszi-utcz&i termében, katonai zenekar mellett s nagy közönség jelenlétében.
Csapatos mutatványokkal nyíltak meg a gyakorlatok, majd ugrások és kődobások következtek. Győztes lett Vermes Lajos és Kailinger Mihály ; az előbbi az ugrás és kődobás hosszát összeadva 9 méter 55 cm., az utóbbi pedig 9 méter 50 cm. távolságot ért el. A győztesek hosszú nemzeti szinii szalagos babérkoszorút kaptak jutalmul a közönség éljenzései közt. A verseny most a szerekkel, a korláton és a nyújtón folyt tovább. Az első dijat Kailimjer Mihály nyerte, míg Vermes Lajosnak a második dij jutott. Ez este ismét a legszebb bizonysága volt az egylet sirkeresen folytatott működésének.
Felolvasás. Ney Ferencz veterán iró a fővárosi iparosok körében e hó 12-én az 1849-iki eseményekről tartott felolvasást, egy részletet mutatván be emlékirataiból. Az emlékezetes napok eseményeihez nem egy érdekes vonást nyújtott.
* Wagner Eikhard Görögországba utazik ta- vaszszal oly czélból, hogy egy klasszikus tárgyú uj operához tanulmányokat tegyen.
Dürer Albert házát Nürnbergben a Dürer- társulat megvásárolván, régi alakja szerint gondosan helyreállította s ezután csak emlékek lesznek benne.
— A „Hölgyek Lapja" e minden héten megjelenő szépirodalmi és divatlap jövő előfizetési fölhívása mai számunkkal küldetik szét. Fölhívjuk a női közönség figyelmét úgy e divatlapra, mint az e lap szerkesztője, Milassin Vilmos által kiadott, s leszállított áron hirdetett regények jegyzékére.
— x — K ertész T ódor u jdonsági r a k tá ra márigen látogatott, e ezég minden újdonságot felkarol és czikkeit a divatozó ízléshez alkalmazza, jelenleg p. o., midőn a Renaissance- és Baroque styl kedvelt, azt sokféle változatos tárgyaknál alkalmazva találjuk itt, különösen műérczöntvényeknél, mig a sok ezerféle bőrdiszmíiáruuál részben mellőzve van már a bőr és e helyett fényes színű szövettel, pl. aranybársony burkolattal, stb. vonatnak be. Egyéb részletekről nem szólva, még csak azt emlitjük meg, hogy a karácsonyi vásár Kertész Tódornál gondoskodott a kedves kisdedekről legújabb tanulságos és mulattató játékszerekkel, társas játékokkal Sylves- ter estéjére tréfás nyoreménytárgyakkal, s különösen gazdagon van ellátva ragyogó karácsonyfa díszítésekkel.
—x.— Uj üzlet a váczi utczában, a „Kristóf" gyógyszertárral szemben. A váczi utczán járók figyelmét egy csínnal kiállított és dúsan fölszerelt üzlet, a 62 év óta fennálló Hermann J. L. ezégkhina- alpakka ezüst bécsi gyárának budapesti főraktára vonja magára, melynek vezetésével Mtiller Ede fiatal kereskedő hazánkfia bízatott meg, kinek már a megnyitásnál az üzlet ízléses berendezése szak- szorüségél és szolid irányát tanúsítja. Az üzleti szekrények és állványok Tbék Endre budapesti mfla- sztalos által készíttettek, melyek a magyar iparnak dicséretére vallanak.
—x.— Hazai illatszerek. Az eddig a külföldről behozott angol és franczia illatszerekkel az itteni Müller J. L. ezég (főüzlethelyiség koronaherczeg- utcza 2., fiók-üzlete váczi utcza 11.) előnyösen versenyre kél, miután a nevezett ezég készítményei illatra, kiállításra és tartósságra nézve az angol és franczia készítményeket messze túlszárnyalják, így pl. a rövid idő óta oly közkedvelt és keresett „Ixia Lys" illatszer, továbbá a legújabb „Mímosa" illatszer, az illatszerészet terén ez ideig felül nem múlt készítmény, mely megpróbáltatásánál számos szakember és a női közönség teljes elismerését nyerte ki. Mint a hazai ipar egyik vívmányát kell ezt is számba venni, s óhajtandó, hogy a belföldi ipar a külföldivel minden téren így megállja a versenyt.
HALÁLOZÁSOK.Elhunytak a közelebbi napok a la tt: B á t h o r y
F h r e n c z , belügyminiszteri titkár, a szabadságharcz- ban honvéd hadnagy, 51 éves korában. — Szájhbly J ó z s e f , nvug. kir. erdőtanácsos, a rohonczi takarék pénztár elnöke, Szájbely Gyula országgyűlési képviselő édes atyja, 69 éves korában, Bohonczon. — L a h n b F r i g y e s , a soproni ismert finevelő intézet tulajdonosa, ki noha porosz volt, elsajátította a magyar nyelvet, 60 éves korában, Sopronban, nagyszámú családot hagyva maga után. — K o v á c s Laj o s , régebben Debreczen polgármestere és magán levéltárnoka, a debreczeni ref. egyház és kollégium főgondnoka, kiváló műveltségű férfiú, 73 éves korában. — K e i n e k J ó z s e f . Budapest hetedik kerületének helyettes elöljárója, köztiszteletben élt férfiú. — C s a b a i L á s z l ó , Háromszék megye főszámvevőtisztje, 4 8 éves korában, Sepsi-Szent Györgyön. — B k r k t F b b b n cz , festőművész Szatmáron, 57 éves korában.
— K o c z k Ab M i h á l y , ügyvéd és földbirtokos, a Zom- borban fönnállt törvényszék utolsó bírája. — S k n s a Á g o s t , jeles horvát regényíró, Zágrábban. — B r e t t - n e b J ó z s e f , temesvári ügyvéd és a temesvári ügyvédi kamara elnöke, a magyarosodás egyik tevékeny harezosa, 51 éves korában. — T im k ó M i k l ó s , ügyvéd, 41 éves korában, Tokajban. — Tdbek K á r o l y , a rozsnyói kir. járásbíróság tisztviselője, volt honvéd. — S e i t z E d e , Seitz budapesti nagykereskedő fia, az osztrák-magyar bank tisztviselője, tartalékos hadnagy, ki a bécsi katasztrófa áldozata lett, 26 éves korában s nagy részvét mellett Budapesten temették el, hol a fiatal ember kedvelt személyiség volt. — F o d o r M i h á l y , budapesti bútorkereskedő, 28 éves, szintén a bécsi szinházégés áldozata. — J u r a J ó n á s , 86 éves korában, Visón.
G r . E s t e r h á z y K á r o l y n é , szül. Stauber Paulina, egy bádeni derék iparos híres szép leánya, kit férje családja ellenére vett nőül, 40 éves korában, a Bécs melletti Badenben. — R ó z s a y J ó z s e f n é , szül. Boskovits Jozefa, a budapesti ismert főorvos neje, 59 éves korában. — Özv. M e l l á k J ó z s e f n é , szül. Ostian Katalin, 56 éves korában, Szatmáron. — Ozv. báró R a d i y o j e v ic h I s t v á n n é , szül. Stein C'ze- czilia, 6 6 éves korában, N.-Váradon. — H e l f e n - s t e i n A n n a , Kodolányi Antal Í6mert gazdasági írónk sógornője, 50 éves korában, Budapesten. — Ozv. L e i d e n f r o s z K á b o l y n é , szül. Richter Zsuzsanna, 71 éves korában, Léván. — S á b v á r y A n t a l n é , szül. Kemer Alojzia, 59 éves korában. — Kovlcs Sás- DOBNfe. szül. Láng Anna, 52 éves korában. — Özv. Kiss G y ö r o y k é , szül. Nagy Júlia, 67 éves korában.— T ó t h K r i s z t in a . kisasszony, 25 éves korában, Mezőtúron. — U o r o n Z s i g m o n d i é , szül. Bartha Borbála, 63 éves korában, Szent-Mihályon. — Ózv. T ü l ö k A n t a l n é , szül. dukai Takács Éva, 80 éves korában, Dukán.
Előfizetési föltételeink* „V A u rn ap i U Jsá |" éa „ P o litik a i Ú jdonságok"
1882. év i folyam ára.
F élévre :A Vasárnapi Újság__________________ __ _____frt 4.—A Vasárnapi Újság a „Vilápkrifniká''-val együtt___« á.—A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok______ « 6.—A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok a „Világ-
kriniká"-val együtt________-__ _ _ _ _ « 7.—Egész é v re :
A Vasárnapi Újság______________ — __________frt 8.—A Vasárnapi Újság a „Világkr<ímká“-val együtt. _ • !•.—A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok _ _ _ « 12.—A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok a ,,Világ-
króniká"-val együtt_____________________ * 14.—C 3* A Politikai Újdonságok terjedelmét újévtől
kezdve két hetenként megjelenő képes gazdasági melléklappal bővítettük. ■
A „Világkrónika14 képes heti közlöny egy év óta szintén bővített alakban és terjedelem ben jelen meg hogy állandóan nagyobb elbeszéléseket és regényeket is nyújthasson olvasóinak, képekkel illusztrálva. A Világkrónika ezenfelül, mint hetilapjaink közleményeinek kiegészítője, megtartja eddigi rovatait: a hazai és külföldi áta lánosabb érdekli esem ényeket, az azokban kiválóan szereplő szem élyiségeket népszerű nyelven irt magyarázatokkal kisért képekben mutatja be; közöl tájékoztató czikkeket. útirajzokat. n íp - és tá jism erte téseket, szem léltető je lentéseket a Hazai és külföldi közérdekű mozzanatokról, találmányokról, fölfedezésekről, úgy szintén mula tta tó apróbb közleményeket, közhasznú tudnivalókat stb.
T. előfizetőinket fölkérjük, hogy szíveskedjenek az előfizetés megújításánál, vagy a „Világkrónika" megrendelésénél ezimstalagjukMl egy példányt a posta utalványra ragasztva beküldeni, s minden reklamácziót és egyéb a szétküldésre vonatkozó közlemény* *vt a kiadó-hivatalhoz küldeni.
.4 Vasárnapi Ijsas és Pslitikii Újdonságokkiadó-hivatala | Budapest, egyetem-uteza 4. sz. a.)
A. Franklin-társulat hírlap-kiadóhivatalában (Budapest, egyetem-uteza 4. sz.) megrendelhető:
„Képes Néplap és Politikai Híradó44a legolcsóbb újság a magyar nép számára.
A Képes léplap félévre _ . . . -------- . . . -------------1 frt.A Képes léplap a Világkrónikával együtt . _ _ * frt.
SZERKESZTŐI MONDANIVALÓ.H. B. A Tele ki-pályamű vek decz ember 31-kéig, a
m. tud. akadémia főtitkárához | Fraknói Vilmos! küldendők. A ballada nem közölhető. (A prózai magyarázatra nem volt szükség, a költemény a nélkül is érthető. Csak hogy nagyon sokszor felhasznált motívum s kivitele is gyönge).
K. W . i Jolsva). Az illető iró nem Elek Jakab, hanem Jakab Elek. Az országos levéltár erdélyi osztályának őre: akadémiai tag s az akadémiai levéltár tisztviselője. Történelmi számos munkái közül legnevezetesebbek: Kolozsvár város története ipályadijt nyert dolgozat):II. Apafi Mihály iakad. kiadvány); Dávid Ferencz uni
tárius reformátor) élete; Visszaemlékezések az 1819. szabadságharezra, különösen annak erdélyi részére stb. stb.
A aaomaaédok (elbeszélési. Gyönge dolog. Gyönge benne a lélektan, a cselekvény, az előadás. Nem közölhető.
E lhervad t v irágok. A Borvitéz-féie konstrnkezió. nagyon nehéz ; csak oly művész bírja mee mint Arany Ón a következő strófára átvitelt csak egyik sorral kísérletté meg, abba is beletört a kése. S a nehézkesség és a homályosság kettős szírijét még nem kerülhette. A horáczi • Quid valeant humeri, quid ferre recusent* soha sem tévesztendő szem elől.
Egy aiép leányhoz. Inkább gondolkodás, esz- mélkedés, mint érzés és képzelet szüleményei s azért nem költőiek; kivált a III., mely különben legtartalmasabb: mig a két első csak utszéli virág.
Nem közölhetők. A végső dal. Széchenyi sírjánál. A halász (Goethe).
SAKKJATEK.1150-ik számú feladvány. Hülsen B.-töl.
Sitit
b • * • *> Világos indul s az ötödik lépésre mattot mond.
Ab 1145 . sz. fe ladvány m egfejtése.A berlini feladvány tornából.
Megfejté*Vllá***.
1. c2— c4 __ __2. F e l—bl _ . . .3. V v. F matt.
ct. — ....................2. Vhl—f3 :............3. Vf3—hő matt.
m ú l
„ H et-gá (a) __t. sz.
. . . H el—f3 __ h6—h5
Helyesen fe jte tté k m e g : Veszprémben Fülöp József. Sárospatakon Gérecz Károly. Debrecsenbm Zagyva Imre. Kolozsvártt- Csipkés Árpád. Nagy-Dob- ronyban Németh Péter. Budapesten K. J. és F. H. Karctagon Bányai Lajos. Kismartonban Farkas Fér. A pesti sakk-kör.
Rövid értesítések : Kémes: P. J.Beküldött feladványa nagyon kezdetleges. Három
lépéses feladványban az első lépésnek nem szabad sakk-kot aduia.
Hibaigazítás. Az 1147. sz. feladványban h8-on sötét király áll.
H E T I NAjP T A R . Decz. hó.Nap Kathollkut éa pretaatans Mréf-Oree Izraelita
18 V B 4 Graciián B 4 Kegyes19H Nemezins Ábrahám20K Ammon, Kér. Ammon 21S Tamás apóst, t Tamás 22C Zénó Beáta22P Viktória tPlavián 24-g Ádám és Éva Adám és Éra
( » ü ( t . L 26 Dávid7 Ambrus 278 Parápios 2b Efraim !• B. ajsi. fog. 29 Eleázár
110 Herm. Mén. 30 El., Ro I 11 Oszlop. Dán. 1 Tek. B. 12 Spiridion í 8. VajI i i ■ •
■•14 Tilt*tini. 5) Első negyed 27-én 9 óra 58 perczk. este.
T a r t a l o m .
gséveg: Gróf Teleki Sándor. Sámi Lászlótól — Dal a rabokról. Költemény. Erödi Dánieltől. — Kele István. Rajz a régi rablóvilágbél. — Családi kép. Költemény. (Orfln Anasztáz ntán ) Bandi Lajostól. — Numa Roumestan. Dandet Alfonz regénye. — Egyveleg. — A Ring-szinház és égése. — Színház és tii. Hermán Ottótól. — Szinházégések 1869 -81-ben. Jegyezte Kövary Lássló. — Irodalom és művészet — Kíxin- tézetsk és egyletek. — Mi njság ? — Szerkeszti! mondanivaló.— Halá'ozáiok. — Sakkjáték. - Heti naptár
Képek : Gróf Teleki Sándor. — A koltói kastély .lókai Mór rajza — A Ring-szinbáz belseje. — A Ring-szinház égése.— A bécsi Ring-szinbáz a katasztrófa előtt. — A füst és láng menete a színpad kigynlásánál. — Na ma Roumestan.
Felelős uerkesrtő : N*cy Mikié*. (L. Es?yetem-tér 6. sz.)
816 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 51. szám. 1881. xx v m . KvroLTAa.
Az ujabb tudományos kutatások alapján elöt állított s számos orvos által ajánlt Voss-féle hurut-labdacsok, melyek az annyira alkalmatlan náthát nehány óra alatt megszüntetik s a heveny lűdö-, gége és torokhurutot a legenyhébb alakúvá átváltoztatják, 70 krajczáros dobozokban kaphatók a következő gyógyszertárakban : Budapesten Török József, Dekreczenben ur. Rothschneck, Nagyváradon Nyíri G .; Szegeden B»rcsay K.; Temesváron Jahner M. — Ugyanott eey dr. W ittlinger által ez uj gyógymódról irt, kis rőpirat is ingyen kapható
n j o u n a n j a v i t o t tB Ü G A N Y O S 8 É B V K Ö T O H .
A legújabb találmány a Bogand. amerikai tudorntáu újonnan javított ruganyos sérvkötóPolitzertől,ép úgy urak, valamint nők és gyermekek szk-m&ra;rug6knélkül,tig/tngnmmiból művészileg szerkesztve, s azon czélja ▼an, hogy még a legidültebb sémiket is a legrövidebb idő alatt egyforma
• helyzetbe hozza, éfl ép úgy nappal a legfárasztóbb munku. vagy sok iárkálás mellett, mint szintén éjjel a l v á s n á l i s használható, anélkül, hogy a sérvben szenvedő hivatásában a legkevésbbé is akadályozva lenne. Nagy haszonnal ár, ha Sjjen át is a testen marad, mintán ekkor kiválóan jó és kellemesÜvomást eszközöl a szenvedő részekre. .................... ...I r a k : «—7 frt: k rttí. 10-15 M;CT.rmek.to«kf«léT.l oIcAbba,.
Nagy raktár angol és franczia aczél sérvkotőkből. suspensonu- lokbóh szőve, gu m m lb ó l, valamint szarvasbőrből is. A szar-
rvasbőr és gnmmi suspensoriumoknak az a ozéliok, hogy a terjedést meggátolják. - Méhfecskendők. légpárnák ágybetétek, hónapszám-erszények. óvkészülékek, gummi-harisnyák és minden gummi- járu-oaikkek. — Sérvkötóknél megjelölendő, ha jobb, vagy ha bal ‘ dőli vagv kettős legyen-e, agy szintén a derék bősége í*.
M .BT«nd.lé«krt u tán té t n»U «« pócrtjío rdn lt^Jl SSffljaM . . . 838chAh z . Icir* k ö t e l é k k é i i l t o »
rO llllZ er m ór BmUpent, Petlt-Fer«nc» utc»*.
„Nincs többé tüdőbajA Stransi i.-félc amerikai gyógyfúkivonatu mellpasztillák, melyek számos hírneves orvos által legjobban ajánltatnak: rekedtség, köhögés, nehéi lélegzés és a tildének elnyálkásodása úgymint görcsös köhögés ellen. Ezen pasztillák legrövidebb idő alatt csodával határos sikert idéznek elő. ép úgy felnőtteknél mint gyermekeknél; egyedül hamisítatlan állapotbal kaphatók Budapesten Stransi A. vezér-
raktárában Rombach-utcza 16. sz. 195 F ő r a k t á r : T ö r ö k J ó z s e f gyógyszertárábankirály-utcza 12- sz. és minden johirü osztrák és magyarhoni gyógyszertárban. — Egy doboz ára 20 kr. 6 doboz egy forint P V * Naponkénti szétküldés.
lagesiráztató készülék (szabadalmazva).E készülékkel mindennemű magvainkat a legrövi
debb idő alatt szobánk asztalán kényelmesen megvizsgálhatjuk csiraképesek-e s hány százalék azok csiraképessége V! Földbirtokosok, msgkereskedök B kerteszet- kedveloknek nélkülözhetlen. Dinnye-üzdészet s palánták nevelésére kiváló fontosságú.
A dániai magvizsKáló állomás mielőtt azt legutóbb beszüntették nem különben számtalan kül s belföldi szakférfiú, a legelismerőbben nyilatkoztak e nagyfontosságu s kitűnő készülékekről. Utóbbi időben a magvizsgáló állomások is ezeket használják, mert biztosabbak, mint az eddig használt thermostát-ok. A készülékeket oly csínnal készíttetem Budapesten, hogy bár mely szoba asztalán vagy ablak párkányán felállithatók s karácsonyi és újévi ajándékul nagyon is alkalmasak.
1. számú 6 próbára frt 5.402. • 15 * • 9.503. . 25 « . 1 4 504. « 42 « « 22.—
csomagolással együtt.Szabadalmazott számozó-fogó facsemeték megjelö
lésére hozzá ólomlemez 1 kilo 40 kr., felvagdalva 50 kr.Mindkét készülék Magyarország s Ausztria részére
egyedül s kizárólag csak N ö th llng V ilm os magkereske-1 dőnél Budapest, soroksári utcza 4 sz. alatt kapható, j Mag-árjegyzekem az 1882-ik évre januSr hó elején jele-1 nik meg s azt kívánatra mindenkinek a legnagyobb kész- ■ séggel beküldőm. 383 ,
Nadler János V . és társaBudapesten Akadémia-utcza 6. sz Bécs Maximilianplatz 16. 30 ajánlanak: asza lt tö rö k sz ilv á t legjobb minőségű, 25, ez. 50 és 60 kilós ládácskákban (80—90 darab egy fél kiló- ba’n) 34 frt. azaz 8V. f rt, 1020, 17 frt és f .t 20-40 ládánként; továbbá zsákok vagy hordókban elsőrendű legnagyobb fajú (*/* kiló 80—90 darabot tartalmaz) 30 frt — 100 kilónként elsőrendű legnagyobb minőségű (90—100 darabegy fél kilóban) ... -............ - - ..........szép középszerű minőségű ... .........3zlavon;a : - ..................... — *~magyar ... . . . ----- --- ------- -- — --------tö rö k e lső r e n d ű l e q n a r t .................m a g y a r « « ... ~ ... - ... -m a g y a r d ió t ... ... ... ....... — *~ •** ~k e n d e r m a g o t ... ... — — ....... ........m éh v ia a zk ... ... -. - ............. - •** ........móz, tisztított világossárga . . . ---------repoze o la j kétszer finom ított...Valódi amerikai petróleum _ ...............
Az árak 100 kilogramm után értetődnek.
„ frt 29.— 100 kiló... . 28.— a «... a 2H.— a «
_ « 24. - a «... « 17.50 a a
. 1 6 50 « l. ... « 23.50 a «... * 9.— a a. _ • 125 — « «... . 33.50 « a... • 35 50 a a
.. a 1625 a a
B n tor-e lad ás.Több száz szobára való. szilárdan készült bútor legju-
tányosabban kapható
Steinbach. Sándornál,Ferenc/. Júzsef-tér 6. sz. az Európa nzalloda átélienében.
Árjegj'íékek kívánatra injyen és bérmentve.
Tlictlo tanár szakállliagyiuájalegjobb és legbiztosabb szer a szakáll szép növésének esz
közlésére.Szám talanon vannak, még legmagasabb rangú férfiak közö tt Is, kik szép sxmkállukat am pán e szernek kör/őnhctik .
E szer a azakállt hihetetlen gyorsa- ■Aggal növaaati, úgy hogy általa még 13 ■ — —
- ' J R - éten ifjak in a legrövidebb Idő a la tt teljesazakállhos Jutnak, kiről a bizonyítványok ezrei in tanúskodnak.
Ed«r Pertaci gy6gvszeréaz árnak Brdnnben.A nekem kü ldö tt íhed t-ttle tzakiilhairyma kitűnőnek bizonyult, mltkÖ*zA«
netem meUett ezennel tudom ására adok.M istek, !879.B*ept. 25-éu. Otpred. /iu a f .Fürit Jó tttf urnák Prágában.Szíta- kOttfiaateroet • t»kállk«*|«áírt: nsg jo n lónak ta lálta to tt. Min-
Jenkinek a legjobb lélekkel ajánlhatom .Scbwarzbach, 1875. tebr. tő - in .
Hirt K áralf 0. k. épitéai vállalkozó. Plrrt JiuttKjbgyaiotétt nrnak Prágában.A ixakállhagyma joggal m ondható csodaszernek. Alig négyheti használat
ntán örömmel látom régi (ihaJti*omat teljeawléabo menni. Kérem ö n t «tb.Teschen, 1879. m ájú . £*-án. W M PcLfcfa.Valódi minőségben Budapesten csak T lrfk H m t ur gyAgj-wertárákan,
király ntes« k ap h a tó ; Pozsonyban P iiiU ry M ihálykapu; TemesváronTaretay MvánnAI. Egy csomag ára 4 fr t 10 kr.
Á R J E G Y Z É K
D ] ü r Í Rarany-, ezüst
B U D A P E S T E N , IV. kér.,
ékszer- és óragyár-raktárábólh a tv a n i u tcza 17-ik szám , szem b en az n jvüág-u tczával.
< i
G y ű r ű k .Finom arany női gyűrű . . . . . . __ . . . 2.50
• « pecsétgyűrű _______ 5.—• • d iv a t-g y ű rű ______ 4.—< • férfi pecsét-gyűrű ___ __ 8, 10.—• • karikagyűrű. ___ . . . __ 3, 4.—« « gyémántgyűrű _____ ____ 10, 15.—a « brilliant-gyűrű ___ . . . ___ 40, 30.—• • püspöki gyémánt-gyűrű___ 60, 80.—
Tflrkis és gránát-gyűrű __ ________—. t.—Zománczozott-gyűrű gyöngy gyei ._ — 1.—
• ■ fe lir a tta l- - - __- —.60F ü l b e v a l ó k .
Finom arany gyermek fülbevaló — — 1.50, 4,—• a női fülbevaló__ . . . __ 3.50« « i • hosszas alakban 6.—
Gyémánt fülbevaló ezüstbe f o g la lv a __14. 40.—« a aranyba * __ 40,30.—
Brilliant fülbevaló arany v. ezüstbe foglalva 40, 50.—Corall fülbevaló______ ____ — — 3, 4.—Gránát fülbevaló _ ................................ 4. 3 —Zománozozott fülbevaló __ __ __ 4, 3.—
G a r n i t ú r á k .Finom arany garnitúra (broche és fülbevaló) 15, 40
• • • (medaillon és fülbevaló) 40, 45a a .gyémánttal (med. s fiilbevaló)30, 11
Gvémánt gamitura arany- vagy ezüstben 80. 100Brilliant « a a a ___ 150,400Corall garnitúra (broche és fülbevaló__ 8, 10Gránát • « « • __ —̂ 6, 8Zoroánczos garnitúra gyöngygyei — — 8, 10
B r o c h e t ű k .Finom arany broche . . . . . . ______ _______ —. 6, 7
, Gránát b r o c h e .- . ______ __ — 3, 4Corall b r o c h e .__. . . ____ ____ ____. . . 4. 5Zománczozott b r o c h e . . . __ — 4, 3Divat broche (hanté fantasie) . . . __ . . . 4, 6
K a r p e r e c z e k .i Finom arany karperecz __— — 40, 45, 30i a a a gyémánttal __ __ . . . 30,40* a a a a és másféle drágakövekkel 60, 70 ,]5
Valódi gránát k a r p e r ec z__. . . ____— 4, 5Zománczozott karperecz valódi gyöngyökkel 5, 620 írton fe lá ll T taárliaoksil wubott áraimból 3 * .
V a l ó d i a v f i j o í l ó r A k Á l l á s s a l .
Ezüst henger-óraa a aa horgony-óra
t i € » ▼ ! J 6 t -
1 fedéllel — . . .4 • ...................... -1 • ...................-
. . . 4 a --- — - . . .Metall vagy nicklé remontoir-óra . — . . .Ezüst remontoir-óra 1 fedéllel — —
4 a ........................Arany férfi-óra 1 • — — —
a a 4 • — — —remontoir-óra 1 • — — —
a a 4 • — — —chronométre remontoir 4 fedéllel . . n6i óra 1 fedéllel — — —
a a 4 a .......................a remontoir 1 « — — —a a 4 a .................... a a 4 a zománezozva. -
ü 14 14Ifi
H, 10 14, Ifi 18. 40
35 •«), 50 40, 45 50. «0
4011 tH
24, 30 48,30 35, 40
. ______ ________ 40,50a gyémánt kövekkel 50, tíO
L A n c z o k .Finom arany férfi rövid óraláncz . — 16, 40, 45
a ' a hosszú óraláncz — — 45,30a női rövid divat óraláncz . . . 40, 45a a hossza óraláncz. — . . . 45.30a collierláncz kereszt- v. medaillonra 5, 8
Finom arany püspöki Ián ez . — — . . . 100
K ü l ö n f é l é k .Arany parure-ok gyémánttal (kiilönöeen al
kalmas nászajándékra) — — — —Finom arany kereszt. — — — —Gránát k e r e s z t__. . . — --- --- —Finom arany kereszt gyémántokkal - —
a a püspöki kereszt . . . — . . .a a férfii nyakkend5-tük. . . —, , a « • gyémánt v,
más drágakövekkel-- . . . — — —Finom arany inggomb (4 db) — — —
. a a (4 a \ gyémánttal Valódi gránát • (4 • ) . . . — —
a a manchetta-gomb (4 db).............Finom arany férfi inggomb-garnitura
engedményesek. — Ódon
45, 30a s
40,454. 35,
15, 40
Zománczos inggomb-garnitura . . . — —Arany óra'áncz-diszek (joujon) — —Ezüst • • * — — —
a rövid óraláncz. . . . — — —a hosszú a . . . . . . . . . — —
Finom arany medaillom zománczczal — a a a diszitményekkel . . .a a a gyémántkövekkel —
E z ü 8 t n e m ú e k .Ezüst asztali gyertyatartó (2 db) . . . .
zongora a (kétágú, 2 db) — girandole 4 vagy több ággal, 4 db . . . czukorszelencze — — — —dohányszelenczp — — — —táleza — — — — — —kenyérkosár — . . . — — —névjegy-gyüitö. . . . . . . — —csengetyn tálczával együtt . . . — serleg . . . . . . — — — —kehely . . . — — — — —
Csemegeállvány ezüst lábbal— — —Tömör ezüst áflvánv . . . — — — —Ezüst gyermek evőeszköz 3 db — —
a a 4 • . . . --- ---a a 4 a pohárral. -
nagy • 3 « — — —kávéskanál... . . .6 a . . . —
a a 6 db és tejmérő tokban... leveses kanál 6 db— — — -—levesmerő— — . . . — —csemege evőeszköz tokban 6 pár —
. asztali • a 6 a —Teljes eziist evőkészlet 6 személyre kulcs
osai zárható bőrtokban — — — —Ezüst theaezürő . . . — — — —
ezukorfogó . . . — — — —talapzata téntatartó — — —burnóUzelenczo . . . — — —-ezukorezóró . . . — — — —sótartó __ — — . . . — -—gyufatartó . . . — —. — —kulcstartó__ — — — — —kötőkosár — . . . — — —varrókészlet, tokban asztalkendő-tartó I db
8( 10 10, 152, 33. 45, 66, 7
14, 15 40 25
* >scr£ p.
s 2 ®- p *”
* * § p rwr* o1 * ■ TÉ J I ' g &
T-o E ■ 5T1 S
s
i : t*" S9c- O2 9o* ■ •5T 9 *■* r fn
o- " S. ■ • § s:a
f f c f ° í - i. á
p p E S P P* ® s
B ?*-2.
51 SZÁM. 1 Sül. X XV U I. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 817
Karácsonyidé- nyi kiállításra
megjelent
miiiparcikkek és újdonságokpraktikus uj ta lálmányok a h i / tAr- t i s . játék-,étkezft-, iro-. dohányzó-,
nitinkaaftStalok és 2 termek kicgéáríté
szhez, 1 f I o n a l u l -*»•» f f 1<C- Vadász- i * lova*- * pórin i k c*<*lsxerü dísztárgyak. I»l4r R o n y b ro c i tl- tz o v e tb ö l I m r o t iq tn * , r c in i i^ ^ H n c e - k o n ízlésben Kristály, Cuivre Polie tá rgyak, pikán* terrecu it szobrok , virágaszudkák, m adirkalitkák, telje* írókészletek, thea-asztalok, díszes album asztalkák , aqtianum . visitkir- lyatálak virágtartóval stb. Aea* gyert y á i t o k párja 4— 70 ftig. Fali óra ni* kel keretben 4 ft Látcsövek Szép irómappa 70 krtól XO ftig, berendezett útitáskák 18—65 ftig Flobert szoba czél- és madárpuska 12—23 ftig Kártya- prések. cassettek és bonbomérck, Lady compagnon toilctte , munka-asztalkák és nece&sairek, keztyü-tartók, brocat- táskák, illat-vánkosok cs flaconnierek, Block-Noti* , borkészletek , márvány gyümölcs-tálak, sötétben világító gyufa- tartok ít 1 40—2 ig IIA li j*— ftie( finomabbnemüek gyöngyházban Állványos albumok, gírando- lók Kele?indiai és japánt curio.sitások ■ T i V T r ig tM O D snvarvég-vágokés, ™ , | * í t 1.50 Likőr-készletek japánt
kaskákban 7, 10—18 ít. D ivatos íaltá lak ókon ízlésben.
NB Club k o r c s o l y fkk ft. 1.50, 2 20, 4—5 ftig. Ha>ifsx ft 6..f»0, ntckel Halifax ft 9.—. Botfáklya esti korcsolyázáshoz ft 1.70. Muff- vagy zsebben hordhato melegítő. 4 óráig tart meleget.
Mulattató tanulmáDyos játékokI c A n .v o k n a k é « ( i i t k i i t i k .
Í T ! V Torhetlen. mosdatható hajas • babák mgecskékben ft 1.20—
4.20-ie. P apát és mamát hivó babák ft 2.50—7 50-ig. ö ltozrtlen babák 10 krtól ft 4.60-ig. ö ltözte tett babák 30 krtól 16 ftig.¥ T ! t Díszes kézi kosárkák babával s
J • öltözékkel berendezve ft 2.40— 6-ig Berendezett baba-kofferek ft 5— 12-isr Menyezetes baba-ágyak ft 4— 8-ig. Takarék tűzhelyek 60 krtól ft 6.50-ig. Préselt czinezett edények ft 1.15—S-ig. Porczellán asztali service 90 krajczártól ft 4 .70*ig. Felszerelt baba-mosdóasxtal rabból 3 ft. Fa- és parafam unkák 1 ft. Pálczikarakás ft 1.20. Himző-iskola 2—6 ftig, varró-iskola ft 1.40—2.25 ig, horgoló-iskola ft 2.80, köt3*tskola ft 8.*'>0, fon-r-iskoU 70 krtól 2 ftig. Fecskendő* festészet ft 1.85—4 50-ig. K is divat-
K E R T É S Z T Ó D O Rújdonságok raktára Budapest, Dorottya-utcza 1. sí.
Kedélyderitő nj tréfás meg-árusnő ft 1.80. Csodagombolyag 65 kr. Cxiterák ft 1.80, 6.40*ig
Trombiták 10 krajczártól ft 1.60-ig. Pacsirta hang-utánzó 8, 20, 25 krig. | T | f 11 ̂ *»•«*«'• a fulemilr hangját
.1 • terméczethflen után/ó kis madár ft 2.50, ugyanez egyszerűbb kiállításban 50 kr. Zenélő búgó 40 kr. Sivitó otdog 40 kr (iépmúvcs futó egér 60 kr. Lcgpiüztoly lo—30 kng Caleido»cop 15—40 krig A n to « r o |> , uj meg u; vuágcsokor képződése látható, 80 kr l r S f Concert-srájh irmontka csenge-
• I * tyűvel ít 1 50. Zenéld doboz 2 5U. 21—66 ing Ostorok l5k rtó l 1 ftig Lovak 70 krtól ít 6.85*ig, hinia-lovak 4 80—20 ftig. velocipcd ló 21 ftig, bárányok iH» krtol 8 ftig Kocsik 20 krtól H ftig Gépműves játékok egerek sat. 60 krtól 1.40—24 ftig Katonák 30 kitol ft 3 60-ig Kardok 1.40—2 ítig. Pus kák 80 krtol ft 2 50-ig Csákók 30 krtól ft 1.80 tg Dobok 70 krtól ft 4.40-ig. Cnimbalom-xongora 9 ft Vasutak 40 k r tól 9 fog, gépezetetek ft 1.20—7 20-ig Érez cnmbalom 50 krtol 8 ftig Aeol* hárfa 40 kr Képes könyvek 10 krtól 2 ftig. Delejes já tékok lis/ó állatokkal 40 krtól ft 1.40-ig Amerikai préselt betű-játék 70 krtól ft 3.76-ig Lehúzható képek 10 krtól 3 forintig Színházak ft 2 50—6 ftig Életkerék 50 krtól 10 fug. Hegedűk ft 1.40, Számolo-gép ft 1.50 Mozaik já ték 40 krtól 3 ftig Festék- szekrények 60 krtól 4 ftig. Rajzoló- készülékek 50 krtól 3 ftig Cubus-játék 40 krtol 5 ftig Tűrelemjáték 65 krtól ft 2.40 ig Varázs>készlctek 2—H fug. Szerszám-ládák 50 któl ft 10 50-ig.Lomb- fűrész-készletek ft 4.20, 6—16.50-ig. La tém a magikák ít 1.20— *0-ig. Nyomdák ft 4.30—13.50-ig. Nyilak ?5krto l3 fug ■ ■ T i f Amerikai, ajtó közé csavar tiél- " * kul alkalm azható torna-készlet
hinta és trapezzel b—8 ftig
Csecsemőknek. T Zgummi-csorgök Sivito öltöztetve Bohóczok.30 krtól 8 ítig
Társas-játékok.85 krtol 6 ftig. Lóverseny 50 krtól ft 7.50-ig Várostrom ft 2.20—3.40-ig H arang és kalapács 85 krtól ft 1 .50-ig. Lóvonatti vasútjáték 2.25—3 ftig. U tasás a fold korul ft 2.80. Bezique ft 4.50. Zsebben hordható sakk-, dam- és malomjáték ft 1.40. Sakkjátékok 2.50—15 ftig. Dominók 60 krtól 5 ftig. ■ | T | t Tivoli vagy a franczia billiard
• 8 ft. R oulette stb ., stb. Minden tárgyon a határozott
ár ki van tűntetve, Írásbeli meg* rendeléseknél képes árjegyzék mellékeltetik.
lepetési tá rg y a k ^ kom5ku*tárgyak
dobozok, ajándék- elrejtésére. Legjobb kiháza *i-
bohócz-csorgők Kötött babák
tá « ajándék 90 kr. Gyógyszeriiveg 90 kr. Elet-clixir ft 1.20. N arancs ízet len tartatommal 70 kr. Pénzes-zsák ta rtalommal 75 kr. Virág-trágya ft 1.2t* Vadhús elleni szer 90 kr Vessző 40 kr Ajak-ir ft 1.60 Plkánt humót-szelencrc ft 1 75. Á lmatlanság elleni szer 90 kr Hús-kivonat 80 kr. Svéd tűrszerszám 40 kr Szerelmes pár ft 1 60. Gólyá 40 krtól ft 1 rtO-ig. Pénz-zsákok 1 fttol ft 1.20-isr Pólyás gyermekek 70 krto' 2 fl'g Tányér eperrel, cstressnyéve' ft 2—2 60-ig, tojással ft I k0. Retek ft 1.60 Ugorka 60 krtól 1 ftig Knrt- 85 kr Alma 30—75 krig. N aran t- 85 krtól ft 1.20-ig. Czitrom 30 krtól kezdve
Tréfás vexáló- és türelem-játékok könnyen előadható varázs-játékok u karácsony- és Szilveszter-estékre.
Csillogó, ragyogó fényes ka- rácsonyfa-díszek. U j ! J 5 $állvány vasbó l, meggátolja a fána» eldőlétét ft 2 50 Angyalok a karácsoox 1a tetejére 25, 36 krtól 1—2 ítig. Lebe gö angyalok 35 kraj zártól ft f.S5-itr
I T | | Ragyogó m glepő gépmú a V* J • rácsonyfa tetejére ít 1.50 P-»
lent gyertyatartók tuczatja 35, 40, IMI. 72 krtol ft 1, 1.20, 1 40, 1.60. 1>«», 2.40. 3-ig. Nagy alakokat ábrázoló lám pák ft 1 50. Lampionok a fa hatás-•* kivilágításához, tuczatja ft 1—1 40-u Ragyogó arany és ezüst reggharm:« 20 k r Arany és ezüst hajszálak BO kr A rany, rubin, ragyogó csillagok 20 krtál 1 fcig. Gyémánt-cseppek tuczatja 45 kr. Gyémánt lánc* 1 ft. Üvec-sjolyo láno 50 kr.Üveg-gyümölcs70.90któl ft 1.80-ic. érez-diók 84 kr., fenyő-toboz éréiből 1.40 1.80. fényes fenyőfőhöz H4 kr, mindenes tonkint. Kinyitható arany diók 15—40 k 1 választék bonboniérc I—2 ftig. 1 vá laszték bonboniére-balIon 76 krtól 1 ft K Különféle bonboniérek 10. 12, 15, 20 25 kr. Gyöngysodrony a tárgyak fe! függesstéséhez 10 kr. Mászó majo 36 Icr. Színes viasx-gyertyácskák tucsaij^ 20— 10 kr. Meglepő gyertyácskák, egy szerre gyulnak meg, tucsa^ja 42 ar Magnesium-sodrony electricus kivilági táshoz, méterje 85 kr Stearinnal töltött lampionok a karácsonyfa kivilágítására, 10 db. ft 1.20. Az itt elősorolt M tr try i tk - b é l e g y v á l n u t é k ö m i p A IIII- l i a i d 5, 10, 15, 20 ftért. Úgyszintén tombola nyerem énytárgyakból is. ~VT2 I Szemüvegek , melyek a kari- • - ' J • csonyfát 8*félo mesés szinfény*
ben tüntetik elő, ft L -
Egészen árta lm atlan
Jobb és olcsóbb m int bárm ely
k e s e r ű v iz.
B y e n g é n o ldó h a t á s ú , M indenkoru beteg
használhatja.-=T=-
hasznúlftti utasítás az alább jelzett gvóg>szertA- rakban ingjen kapható, mely nzitmos h/Akkör véleményét tiirtnlmazza, h a laUlarHok hatáb&ról h azok ártoIrnntlanHá^áról tanu-
bizonytiágot tesznek.
Vételekor B R A N D T R I C H A R D gyógyszerész svájci labdacsai kérendők,melyek bádog-szelencékben adatnak, és nedi# fiO szem 70 kr. én kisebb próbadoboz lő szemmel 25 kr. o. ért. — Minden valódi svájci labaaca-dobozon a fennt jelzett ra^jt^jr létezik: ff bér svájci kereszt vörös mezőben a készítő névaláírásával. B r a n d t R i c h a r d g y ó g j a z . s v á j c i l a b d a c s a i . | | t • Budapesten: f«>leté( egéas Magyarország szám ára: Tőrök József gyógyszert., király*ntcza 12 ; Debrscsen : dr. Bóthschoeek gyógyszert.; Gyöngyös: Vosary gyógyszert.; Jászberény: Merkl gyógysssrt.; Kapo»rár: Baboehay gyógyszert. ; K assa : Hegedűs gyógyszert. ; Kecskemét: K atona gyógyszert. -.Kolozsvár: Wolí gyógyszert. ; Komárom : Kírchner gyógyszert. ; M.-Vásárhely : Beroady gyósyszert.; M iskolci: Szabó Gyula gyógyssert. ; Nagy-Kanlzsa : Helns gy/>gyszert.; Nagy-Várad : Nyiry G. gyógyszert.; Nyltrm: Tarabor gyógyszert.; l'ozsony: P isrtóry «yógyss«rt.; 8zat- m ár: minden gyógy*z«*rtárbau; Szeged: Haréz gyógyssert.; risékesfehérvár: Dleballa (rvégysz#-rt; Újvidék:G rossinger gyógynw rt.; Váes: Eadnlesca gyógyírért.; Ver»r>e* : Hlsiu-rth G. füszerksr.; Zom bor: Akxiewies J . gyógyszert.; 8zepes-Szom bat: Gebr gyógyssert; és Magyarországmlnden más Jónevü gyógyszertárában.
Favöűások, gyomorm,A R A N Y É R ,
székrekedés, máj- és epebajok,
tisztátalan vér,
a g y - é s m e l l - v é r t o l u l á s e l l e n .
Orvosi vény után készitve.
F Ő - A L X A T K É B Z E :
Svájci gyógyhatású növények
kivonata.
C A L D E R O N I és Tsalá tx z e r é M z r k ,
a váczi utczában, Budapesten.a ján lan ak m in t k iv á ltk ép e n alka lm as
ünnepi ajándékokatszemüvegeket í's'orrcsiptetöket ezüst-, arany vagy teknösbékacsont-keretekben 3 írttól 25 frtig.
Színházi látcsöveket mintákban és felszerelésekkel &írttól 150 írtig. Anlroid-légsúl) mérőket a legjobb műszerészektől 5 írttól 50 írtig. Terem-hő mérőket 2.—. 3.— egész 15 frtig. Gói esőket 5 Attól 300 frtig. Varázalámpa- k_at 12 képpel 3 írt £0 kitol ÍO frtig. Sttreoskop-készülékeket képekkel á írttól 350 frtig. Svájczi rajzeszközöket uj ezüstből 5 írttól 80 frtig Teleskopokat, Graphos-
kopokat, napórákat és a t
M- és tanszer-raktárunk, kis liid uteza 8. száma fiatalság számára dús választékot nyújt mindenféle hasznos, tanalmányos és tudó
t mányon tálgyak, műszerek, készülékek és gyűjtemények ben.Képes árjegyzékek látszerészi áruk és gőzgép-mintákról, úgymint árjegyzékek üzle
tünknek valamennyi más szakmájából, bérmeutesen állnak rendelkezésre. 375I r A ü b o l l n i c j j I i i í r t n o U lo |j- jo t> l> u n e a z k ö z ö l t c t n e k . " W
A statisztikai kimutatások constatálják, mily számosán lesznek kedves kicsinyeink közül a fertőző betegségek, úgymint: dipbtheritis, himlő, vőrheny stb., áldozatai. Mit tegyünk ez ellen ? kérdi a gondos családfő. Egyszerű válasz: „kicsinyeinket a ragályzástól kell megóvni11. Hogy ezt tehessük, szükséges a ragályt a levegőben ártalmatlanná tenni, a mi csak is Bittner fenyő- toboz-szesze által lehetséges. Szétporlasztva a fenyőerdő legpompásabb balzfamos illatá t hozza a szobába, és e mellett megtisztítja a levegőt az ozonizált savak magas tartalma által, llagály- ellenes határán kívül Bittner fenyőtoboz-szesze még elismert kitűnő balzsamos gyógyszer a légzési szervek betegségeiben. Bittner fenyötoboz- szesze palaczkonkint 80 kr., ő palaczk 4 frt; a hozzávaló szabadék. porlasztó készülék 1 frt 80 kr. — Kapható Bittner Gyula, gyógysze résznél Reichenauban, Alsó Ausztriában éa a le té te k ben , úgymint: Budapestet!Török József gyógyszertárá bán, k,rály-utcza 12. Ksrék Dienes J. gyógyszert. Fehér templom: Helmbold C.gyógyt Gyöngyi**: Merzits J . cyógyt
! Napy - Károly: Füleky Pgyógyt. Pozsony : Henrici F gyógyt- Sopron: Rekert C gyógyt Szfkrstehérvár: P ie bella C. gyógyt Temesvár Jahner C. iryógyt. Zala Ererszee: Hollosv J. gyógyt.
205
„Betegbarát“ . alatt Bleh*té r lipcsei kladóintózetóbsn megjelent röp lrst eg^tzsé^eseknsk as clsd Itrtegs^gi tünetek leküzdésére, betegeknek pedig a baj sikeres gyógyi* tására megbízható tanácsokat nyújt. E könyvet G o r is c h e k K áro ly es. kir. egyet, kőnyvkereakedése (Bécs, I . látván tér 0) ingyen és bérmentve küldi m«g s így a megrendelőnek nem okos tAbb kéltséget 2 krajrzár* nál a levelezd lapért. ÜO
K IL IÁ N F R I G Y E Sm. kir. egyet, könyvárusnál.
Budapesten m egjelent:
A közgazdaságe l m é l e t e
Irta
Dr. L Á N G LAJOSképviseld.
Á ra 1 f r t 80 kr.
A kereskedelem története
Irta
Dr. M ATLEKOVICS SÁNDOR.Á r a 3 fr t.
II m űveltség fejlődése M agyar- országban 8 8 9 — 1849.
irta
Dr. K E R É K G Y Á R T Ó A.Első kötet. — Ára 4 forint.
Általános áruismea l e g ú j a b b a d a t o k
f s l d o l g o i á i á v s l
irta
Dr. KOOS GÁBOR.Második javított, számos rajz
zal bővített kiadás.A v a f ó r i i t t iíO k r .
A kísérleti t e m é m t ta ntanlónyye.
Janiin .P e tit traité de phr- sique. czimü munka nyomán
fordítottaK O S Z T G Y.
700 ábrával. — Ára 3 frt.
=0=CMagyar és eidélyi aa s ta li és kitűnő pecsenye
borokat, valódi róasam álit, kéknyelű t, valódi franczia — vin sec — pezsgőt ajánl
L O B M A Y E R J . F .bor kereshet! éne, I V . K á r ó l {/ - k ö r ú t 18.Az erdélyi pispiiki boreladási fő-flgynökség ; Kamassetler Yinrze utóda balaton-menti borainak : Jales Mutntii ii lo. iheimsi pezsgőinek; l’et. Arnuhl Munim rajnai és most-li
borainak / t í r i l k t t í l ' f t . 253(i=s- s s - o —
%
A LEGJOBB
llY* kRK A
L E H O U B L O NF R A N O Z IA GYÁRTM ÁNY.
Ó V Á S U T Á N Z Á S O KE L L E N !
K tzirarkapapir ónk akkor valódi, ha minden lap l e h O U B L O N bélyegzőt ma^án űordja és minden karton az alant látható védjsgygyol és aláírással
van ellátva.
i u B r t t t t .C A W L E Y ti H E N R Y , tq M i nyin»hk, P A R IS . ||
Fontos! A legczélszeriibb és legolcsóbbkarácsonyi és újévi ajándékokat
mint már évek óta úgy ez idén is igyekeztem beszerezni, kérem a nagyon t. közönséget becses rendel- ményeit ideje korán hozzám juttatni, miután előre látható, hogy a föltűnő olcsóság folytán a rendelmények igen tömegesen fognak hozzám érkezni. 293
Mély tisztelettel S C H I L L E R L. vászon- és divat nagykereskedő „a szép menyasszonyhor NZ.-FKI1KKV ÍROTT.Vidéki r e n d e l i i é n t r k a t o m u l t i I r z p o D l o i a b b i n r m k « I i l U t l i e k . ~ e < l
C H O in t ig o l l lH i n g y e n .j &iiir(gfözi>' I Ingyen 50 frtnyi rendelmény után egy | magyar állam sorsjegy, melynek 7 0 , W W f o r i n t | főnyereménye. — A húzás f. é. decz. 5-én történik.
Á r j e g y z é k : nutAM s
ruha 10 rf színes koczk. vattmoll barchet — .—ruha 10 rf fin. szín. c re to n ___________ —.—ruha 10 rf fin. indig creton __________—.—
g t ruha 10 rf fin. baige s z ö v e t_______ —.—ruba 10 rf fin. velour, v. kamgarn. . .___—.—ruha 10 rf fin. chevjott, fin. ripsz v. diagonál kelme ___________ __________ 6.50ruha 10 rf fin. fekete, szín. v. lűsztre <>.90 ruha 10 rf fin fekete cachmir... ._ . . .___ ,9.—ruha 10 rf legfin. félselyem, minden szín 15.— ruha 10 rf legnhzbb fék. noblesse selyem 35.— ruha 10 tf legnhzbb fekete faille selyem 46.—T ovábbá k a n a v á s z v ászo n és rh iffon b ám u lan d ó • I n r ó l !vg 25 rf színes 44- k a n a v á s z _____ __ ■
28 rf jó minőségű molini gyolcs _30 rf legnhz. ^ rothvasser kanavász29 rf • sziléz. bálizs vászon _30 rf « doubl chiffon női fehér-
netnüeknek_________________30 rf legneliz. rumb. kanavász___29 rf legfin. irlandi vászon_______
lf. feh. frnez ezérna zsebk. sz. széllelvalódi rumb. vászon zsebk-------------lgj. minős, sávolos szalvéta ___Igj. mát. tiszta ezérna fehérít, törülk.legf. franczia dam ászt törülköző___legf. franczia damaszt szalvéta___nagy színes sávolos a b r o s z _____legf. fehér frez. dam. abrosz _____legf. szines frez. dam. a b r o s z _____legfin. mosó selyemkendő _______t fekete selvemkendö kissé pecsétes nagyszerű szép elegáns Stephanie
melldísz hölgyeknek . . .__________1 rf fin. fehér frez. csipke függöny-----1 rf •;« szél. legfin. ja tté függöny bordur-
ral és r o j t t a l_______ __________elegánsán díszített kész posztó ruha legf. fekete moire v. posztó alsó ruha legf. ele£. bímz. hálóeorzet cbilfonból legf. női bugyogó lf zsin. barcbetból vagy finom chiffonból___________
.t nak1.50 I.M)1.50 1.90 2.20
2.502.50 3806.50
1 4 - 16.50
4.90 2455.95 3.15
10.50 5 1011 95 590
9.50 53512.50 6.5018.50 790—.— - 30—.— —.582.90 — 88246 — 982.95 1.402.65 1 303.95 1.664.50 1.751.50 —.52
2.50 - .9 22.90 1201.50 - .6 81.50 —.63
1.50 —.45—.55 —.25
2.95 - .9 512.— 5.905.50 1.951.90 —.88
2.50 1.15
818 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 51. SZÁM. 1881. x x v m . r ittolyaii
M á r j a n u á r 1 4 - é nlesz a 3° o-kos 1881 -iki 100 arany frankos fejedelmi
S Z E R B SO R S JE G Y E Kharmadik búzása.
Évinkint i t liú ti»Január 14-én. Márcxius 14-én. Jun ius 14-éu.
I A agastto i 14-én. i Nowmb«r 14*én.‘
A sorsjegy
3 százalékot boa
aranyban.
M in d e n k o r i fő n y e r em é n y
franc 100.000 aranybanLeglisekli nyirnufní 100 franc aranyban.
A nyeremények és kamatok Bécsben, Budapesten, a vidéki főbb városokban, Belgrádon 8 a legtöbb európai fővárosban m in d e n le v o n á s n é lk ü l kifizettetnek.
Eredeti készpénz fiteléun A 46 /r t j ira l , a 60 kr. szolréziy-kam atért.
m r V é te li je g y e k - « ffizetendők 14 havi részletben á 3 Írtjával s 4 frt hátralékért.▲ v«n3 c s ip i u S f r t to llac ttse i t á n m ár az azonnali én kizárólagos jogot meg-
aznrzi n játszásra.
A 3°/o*os fejedelmi srerb po-^jpírvek november 12-én történt l-ső húzásán :t ÍOO.OOO, 10.000 és 4000 arany frankos főnyeremények et a váltóin (Iánkban eladott sorsjegyek n y e r
ték * általunk azonnal leszámítoltalak.
c .a k b é c s a 'NTT.'R C1TTR.** Ch c o h n ,WoUzeíl* lü és 13. U X** Wollzeile J0 és 13.
kiadó-hivatalának váltóirodája.
F a a a n y i ÁrminB u d a p e s t — K Ö b á l l f fO Í gyógyszerész által feltalált és készített és a gyógyszerész-művészeti és gyógyászati téren tanúsított haladásért é r d e m - é r e m m e l és e l i s m e r ő o k l e r e f l e l k itün tete tt; — nem kQldnben már is országszerte közkedveltté vált, s legkitűnőbb gyógyhatásúnak elismert és bebizonyult
„magyar édes mustár".Ezen mustár nemcsak mint legkellemesebb tápszer és husnemii eledeleknél mindenkinél mindenki által legjobban használható, hanem egyszersmind mint igen jeles és kipróbált gyógyszer a gyomorbajoknál és pedig a rész étvágy, gyenge emésztés, különösen az tdűlt gyomor és bélhamt és az onnan származó sokféle s különböző gyomorbajok ellen, valamint pnfladús. gyomorégetés, gvomurgorcs, nehéz léglés, falladnzó, gége és güreslinrut, rekedtség, gyomor és mellelnyálkosodas; nemkülönben a máj. aranyér, szorulás, a nőknél előforduló hystrrikus s egyoldalú fejfájás és szívbajok ellen stb. — már is igen számos szenvedő által legjobb sikerrel használtatott, és annak folytán a legtekintélyesebb orvosok részéről is meglepő s legjobb és ldgkitünőbb gyógyhatásúnak elismertetett. — Kapható naponta legfrísebb minőségben valamint Fáoxányl Á. gyógyszerésznél, B u d ap est X. ko r. Kőbányáit, ngy igen számos fővárosi és vidéki gyógyszerész és füszerkereskedő uraknál. — Ara : egy nagy üveg I frt. — kis üveg 50 kr. Postán két nagy avagy négy kis üvegnél kevesebb nem szállittatik. Csomag mérsékelt áron számittatik. 285Wm~ Valódinak c°ak az tekintendő, a mely üvegen Fáoxányl Á. név beégetve olvasható, azonkívül használati utasítással s ahoz csatolt számos elismervénynyel, továbbá székesfehérvári éremmel és Fáczányi sajátkezű aláírásával van ellátva.
aCD§
3 .
e
cr*%crjo-NP>-c rp>=
C z é l ü z e r ü
karácsonyi és njévi ajándékok.Az idény előre haladta, és az üzlet á alakítása kö
vetkeztében, minden
n ő i d iva t -ez ikkek ,tetemesen leszállito’t árakon végeladatnak 36i
K Á N Y A JÓZSEF-nél.B U D A P E S T , J ó z s e f , t ő r 1 4 . h z .
A németországi gyógyászati ügytár?u!atok Altit megvizsgált, és kitűnő alkalmazhatósága végett a magas cs. kir. inagyurországi helytaitóság által engedélyezel*
Köszvény-vászonm in le n fé le k ö p v é n ' , c ú a ( l t h e u n a ) , Misza*-
á s . tn e li- icen n cz fá jd u l-n ak k -reazfceom láj< t*(H «xcn«chu*!i) lá b k ö a iv é n y a th e l-n
F.sfv ( M iig ára 1 írt 5 kr., kettős erejű 2 frl 10 kr.I)r. Ilufo land hire* orvos gyógyászati mii veiben követ- kezűleg nyilatkozott: «Két l>ete«BÓ« ta n , melyek ellim az orvosi tudomány sikertelenül látszok «*rő* t j ó a y- s z e re k f t (eltalálni ; ezen bajuk a fejctúz ős köszvény*.
Ezeknek óvszere a köszvény-vászon által íöllelve van. 316
Dr. BÚRON párisi általános sebtapaszamindenféle sebek, g e n y e d é se k és d a g a n a to k ellen. — Egy köcsög ára" a használati módszerrel együtt 70 kr.. kisebb kikwög 35 kr. l ’oatán küldve 10 krral több. Valódi minöségbon Budapesten egyedül" csak T Ö R Ö K J Ó Z SE F tir gyógyszertárában, kírál.v-utcza Iá. sz. — D eb reczen b on , Hothschnek ur gyógyszertárában. — S z o m b a th e ly e n : Pillich Ferencz ur gyógyszertárában. - M oh á cso n : Jezevícs Károly. — K o lo z s v á r it : Wolff és Hintz gyógyszerészeknél. - E ger : Köllner gyógysz. — S z e g e d e n : Weigler György és Kovács gyógysz.— T em esv á ro n : Jaliner és Tarozay gyógyszerészek. — N a g y v á ra d o n : Molnár gyógysz. —N y i t r a : Tomlior Kornél. — P é c s e t : Pacher. — N a g y -S ze b e n : Schneid-r. — S zék es- fe h é r v á r : I'ieballa Gy. — G y ön gyösön : Vozary gjógvszerész. — S z ig e tv á r o n : Ehren- feld \Y. — M is k o lc i : Újházi gyógysz. — P o z so n y : Selioffer gyógysz. — K a ssá n : Echwig gyógysz. _B r a s s ó : Kngler. — A r a d : Tones és Társ. — O r a v ic z a : Knoblancli gyógysz.— B e lg r á d : Dilber Gy. — U .i» id ék : Grossínger gyógysz. - Z á g r á b : Mitlbach gyógysz.
V ersetzen : Bienerth gyógysz.
A i'rmnkUn-TArmÜMIn.agyar Irodalmi intézet kiadásé bes Budapesten (egyetam-atoza 4. szár*) •M gjeleet és minden könyváram*!
kapható :
ILLEMTAN.A t á m d a l m l i l l e m a s a -
b i l y o k k é z i k ö n y v é .
Hme. D'Alq és Ebhardt F. munkái után irta
K.-BEHICZKT IH1A.Ara fürve 40 kr.
A k ö l i ö ^ ó H , i-«*li«*<lt- « é } j . m e l l - , t i i t l ő - é n•r v<>»«ioi--l>»«ii t J i l n i i i l í
e l l o n .A csaknem mind1 n európai állam c». kir. udvari szállitój.. Hoff Já n o s uinak, csász. kir. tanácsos, a koronás, arany érdemkerc-zt tulajdonos*, a főiib poros/, és nőmet rend
1 vagjának. B é c s . S tadt, G rab en , B r .,u n er i.tra s« e 8
Négy év ig s/envt dteui heves mell bántalmakball, súlyos köhögés és gyakoii kiköpéssel, a mi által egy ideig az ágyhoz yoltain kötve s igen el voltam erŐtlencdve, migneni végmenedékemet az ön valódi gyógyrővel birn Hoff János-féle maláta ki vonat-egészségi sörében k e- restem fel. Ezen erősítő e» gyógyeiő»el biró Hoff-féle maláta sernek 24 palaczkkal, és m alit a-undlezukorkákkaí való elhasználása után tökéletesen meggyógyultam, a mit is az öszszcs szenvedők javára nyilvántétetni kések.
Kérek 28 palaczk malátasört, 5 kiló maláta csokoládot és 12 zacskó maláta ezukor- kát megküldeni.
B a h n e r F e r e n c a , Budapest, váczi ur.
Az ön malátakivonat- ezukorkái idült gyoinorhum- tomnál igen jó szolgálatot tettek. Kérek sár.
g r ó f A h a i n J ó z se f cs. kir. kamarás és földbirtokos NeuSauson.
Életben tartvaa valódi HOFF János féle
maláta csokoládé által.
Köszönő • irat (Jráczból.Miután alulírott a HOFF-
féle csokoládé h iszuálatának köszönheti két gyermeke életben maradását, kötelességének tartja arról más szüksége t szenvedőket is értesíteni, még pedig annál is inkább, miután azon gyógyszer, mely egyszersmind tápszer is, valóban igen olcsó.Grácz. Sehwerth A.
Iloíf János főraktáraB u d a p c M t /.N ib á riiN
u t o z u 7 .Raktárak: Török J. király- utcza. Wenínger M. Buda !Ö"
utcza.
A Franklin-TAr ml mt magyar irodalmi intését kiadásában Buda pesten (egyetem-a tez.a 4. 'tán| 1~UJ~‘*Ti1 és minden könyvárusnál
Uj fali naptar1882-d ik évre.
Egy egész ív ára 20 kr.
1AO TY F. II. es FIABnda-
l»cslen
íáczi lltCM
19. s ió n .
A jánlja saját készitm ényű legfinom abb táj tgy ártm ány ait.
K i rá n ő t r o á r j e g y z é k e k h é r m e n tv ek ü ld e t i t e k . 389
Utánvét mellett küld szét a már 1849 óta fennálló
LUKOVITS JOZSEF-félefűszer*, lliea-, rum- és borkereskedés
B u d a p e s t e n , IV ., m u z e n m - k ö r n t 11. sz .1 Klg. ezukor iegfín. —.501 • • finom —.491 • Cuba kávé „ 1.901 • Gyöngy « ... 1.901 « Arany jáva k. 1 901 • Mokka urábiai 1.801 « Ceylon .. _ _. 1.601 • Portorikko 1.401 * Rizs légiin. .. —.30> . . fin. ... - 281 « « közép.... —.241 Klg. thea 4, 5. 6, jjt, frtigugyszinte nagyobb kisebb
Ezenkívül ajánlom
szelei ezékben és csomagokban 30, 40, 50, 1 frt
3 frti1 Lt. brazíliai rum —.6 1 Lt. cuba rum _ 1.—1 « valódi jamaikai 1.501 • . If. « 2.—1 ■-> Klg. csomagokban
csokoládé (.0, 80, 1.20 1 Csőm. Mandolás két
szer s ü l t _____ —-351 Klg. thea kenyér 1.80 390 2.—
még mindennemű pezsgő-asztali- és csemege boraimat, milly- cs flóragyertyá kát, Liebig-féle huskivonatot, s minden az e szaki a jvágó áruezikkeket. 390Az utolsó posta vagy állomás pontos feljegyzése kéret'k O * Valódi árnk-és snlymértékért jótállás biztosittatik.
Tisztelettel J L n k o r i t i* .J ó z s e f
A F R A N K L I N - T Á R S U L A Tmagyar irodalmi idtézet kiadásában (Budit pest, ejryet em-utca
4-ik szám) megjelent és minden könyvárusnál kapbaté:
UJ K É P E S K Ö N Y V .Ú t m u t a t á s
a szemléletre, gondolkodásra, számolásra és beszelésre2'2— 7 éves gyermekek számára
használatu l a c sa lá d b a n . k isdedS vodában . siketném a- intézetekben és az elemi o k ta tá s első fokán.
Vázolva és kidolgozva
B O H N Y M.által.
H arm inc ih a t u in e s e t t táh Iá v a l és *gy r a j á t * '1***1 ’
Második kiadás.A ra színes borítékba kötve 4 f r U
Franklin t ársulat nyomdája. (Egyetem-utcza 4. szám.)
top related