stratégiai és reputációs kockázat felügyeleti...
Post on 17-Oct-2019
18 Views
Preview:
TRANSCRIPT
Stratégiai és reputációs kockázat felügyeleti szemmel
Speciális kompetencia igazgatóság
Hitelintézeti felügyeleti igazgatóságAczél ÁkosBiró KatalinDeák Enikő
2017. április 13.
Az üzleti modell elemzés céljai.
Magyar Nemzeti Bank
2
Az üzleti modell elemzés legfontosabb céljai
A SREP folyamat részeként az ICAAP felügyeleti felülvizsgálati folyamattal párhuzamosan az MNB értékeli a komplex SREP alá tartozó intézmények stratégiáját és üzleti modelljét is. A rendszeres üzleti modell elemzés (BMA) célja:
• Az intézmény jelenlegi üzleti modellje életképességének megítélése annak alapján, hogy az intézmény képes-e elfogadható bevételt termelni a következő 12 hónapban.
• Az intézmény stratégiája fenntarthatóságának megítélése annak alapján, hogy az intézmény képes-e elfogadható bevételt termelni az elkövetkező legalább 3 éves időszakban a stratégiai tervei és a pénzügyi előrejelzései alapján.
• Az intézmény üzleti és stratégiai kockázatainak értékelése, azon főbb sebezhető pontjainak feltárása, melyeknek a jövőben jelentős hatása lehet az intézmény működésére.
Az MNB az üzleti modell elemzésének eredményeit felhasználja a SREP vizsgálat összes további elemének értékeléséhez, az értékelések alátámasztásához.
Az üzleti modell azon módszerek, eszközök és struktúrák összessége, amelyek segítségével az intézmény működik, nyereséget termel és növekszik.
Üzleti modell elemzés kulcskérdései
Magyar Nemzeti Bank 3
Üzleti modell
elemzése
Hogyan és miből termel az intézmény
profitot?
Melyek az eredményt befolyásoló legfőbb
tényezők?
A jövőben miből tervezi az intézmény
a profit elérését?
A főbb tényezők hogyan fognak
változni, és mi okozza a változást?
Üzleti modell életképessége
Stratégia fenntarthatósága
Főbb sebezhetőségi
pontok
Kvalitatív és kvantitatív elemzés
Magyar Nemzeti Bank 4
Kvantitatív elemzés
Eredmény-kimutatás
Mérleg Koncentráció
Kockázat-vállalási
hajlandóság
Az intézmény pénzügyi teljesítményének,sikertényezőinek és függőségi viszonyainakmegismerése és összevetése a hasonló intézményekteljesítményével.
Kvalitatív elemzés
Külső függőségek
Belső függőségek
Reputáció
Verseny-előnyök
Nemzetközi és hazai irányelvek
• ICAAP/ILAAP/BMA MNB módszertani kézikönyv –2016. december
•EBA SREP Guideline – 2014. december
Magyar Nemzeti Bank 5
ICAAP komponensek
Vállalatirányítás ICAAP szabályzat Organizációs struktúra
Kockázatelemzés (Pilar I.) Hitelkockázat Piaci kockázat Operációs kockázat
Biztosítéki kockázat Koncentrációs kockázat Likviditás kockázat
Értékpapír kockázat Kamatláb kockázat (banki könyv) Reputációs kockázat
Stratégiai kockázat Nyugdíjfizetési kockázat Jogi kockázat
Stressz teszt Makrogazdasági faktorok Bank specifikus faktorok
Tőketervezés Üzleti stratégia felülvizsgálat Tőketervezés és allokáció
ICAAP dokumentáció és riporting ICAAP dokumentáció Igazgatósági riportálás
Implementáció/Vizsgálatok
Kockázatelemzés és számítás (Pilar II.)
Magyar Nemzeti Bank 6
Pénzügyi összekapcsolódások
Működési összekapcsolódások
Jogi összekapcsolódások
Belső összekapcsolódások:A hatékony banki működést befolyásoló tényezőkazonosítása
Külső összekapcsolódások:Elengedhetetlen információ a pénzügyi rendszerregyakorolt hatások értékeléséhez
Jelentős kitettségek és kötelezettségek a fő
partnerekkel szemben
Harmadik fél által nyújtott jelentős
szolgáltatások
Egyéb piaci résztvevőknek nyújtott jelentős pénzügyi termékek, szolgáltatások
Pénzügyi kapcsolódások:• Csoporton belüli tőke és finanszírozási struktúra• Kockázati keretrendszer, materiális függőségek (pl.
bankközi betétek, garanciák)
Jogi kapcsolatok:• Veszteség felosztást előíró szerződések létezése• Csoportszintű osztalékpolitika, P&L transzfer
szerződések, adóoptimalizálás miatti jogi struktúra
Működési összekapcsolódások:• SLA-k, hatáselemzések, fix költségekhez való
hozzájárulás a csoportban
Fő partnerek:• Nagyobb partnerek egyedi kockázatainak értékelése,
egyedi és összesített kitettségek a saját tőke arányában• Főbb partnerek csődjének elemzése, piacképesség
Piaci résztvevőknek nyújtott jelentős szolgáltatás:• Jelentős az intézmény piaci részesedése, más piaci
szereplő kapacitásnövelése és a lehetségeshelyettesítés
• Speciális tudást igényel a termék, szolgáltatás
Harmadik fél által nyújtott szolgáltatás:• OpRisk alatt kiszervezett tevékenységként megvizsgálni• Helyettesíthető a szolgáltatás más piaci szereplő által
Külső-belső függőségek
Versenyelőny = profitabilitás növelése
Magyar Nemzeti Bank 7
Versenyelőny általánosságban: a versenytársakkal szemben elérhető kedvező pozíció, mely növelheti aprofitabilitást -> üzleti stratégia egyik legfőbb célja a versenyelőnyhöz jutás
Def.: Az üzleti és stratégiai kockázat a tőkét vagy a jövedelmezőséget érintő olyan kockázat, amelyaz üzleti környezet változásából vagy helytelen üzleti döntésekből, kockázatos üzleti modellkialakításából, vagy az üzleti környezet változásának figyelmen kívül hagyásából származik.
=> A stratégiai vagy üzleti kockázatot az MNB minden intézmény esetében materiálisnak tekinti.
• a piaci környezetnek nem megfelelő üzleti növekedésre vagy piaci részarányra való törekvés,
• a változó környezethez való megfelelő ütemű és tartalmú igazodás hiánya,
• a helyesen megválasztott célokhoz alkalmatlan eszközök hozzárendelése,
• rossz időzítésű igazodás a változó üzleti környezetben, vagy
• a stratégiai céloknak nem megfelelő tartalmú konkrét intézkedések.
Stratégiai kockázatra utalhat, ha
• az intézmény vezetése által készített üzleti tervek nem reálisak, nem az aktuális gazdásági környezet figyelembe vételével készültek
• az intézmény a szolgáltatási és üzleti teljesítményt érdemi módon befolyásoló kérdésekben huzamosabb ideig szemben halad a gazdasági környezet jól meghatározó követelményeivel vagy irányzataival, vagy ha a környezet jól azonosítható lényegi változása ellenére elmulasztja stratégiájának felülvizsgálatát.
A stratégiai kockázat forrása
Reputációs kockázat – Definíció és általános irányelvek
Magyar Nemzeti Bank 8 Forrás: MNB Módszertani Kézikönyv
Jogi kockázat
Reputációs kockázat
Működési kockázatNem megfelelő vagy rosszul működő belső folyamatokból ésrendszerekből, személyek nem megfelelő feladatellátásából,vagy külső eseményekből eredő veszteség kockázata
Def.: A reputációs kockázata likviditást, a tőkét vagy a jövedelmezőségetközvetve érintő olyan kockázat, amelya pénzügyi intézményről kialakult kedvezőtlenfogyasztói, üzletpartneri, részvényesi,befektetői vagy hatósági véleménybőlszármazik, ésaz intézmény külső megítélésének a kívánatosszinttől való elmaradásában nyilvánul meg.
• az iparágra jellemző szolgáltatási normáknak való megfelelés hiánya,• ígérvények nem teljesítése,• az ügyfélbarát kiszolgálás és a tisztességes piaci magatartás hiánya,• az alacsony vagy lemaradó szolgáltatási színvonal,• az indokolatlanul magas költségek,• a piaci körülményeknek vagy az ügyfélközösségnek nem megfelelő szolgáltatási stílus,
• a nem megfelelő üzleti viselkedés,
• eseti vagy ismétlődő informatikai rendszerleállások és az ügyfeleket közvetlenül érintő szolgáltatáskiesések,
• belső vagy külső csalások, illetve a kedvezőtlen hatósági vélemény vagy intézkedések
• magas presztízsű, elsősorban privát banki ügyfelekkel szemben végzett tevékenység túlzott koncentrációja• intézmény teljesítményét, színvonalát megítélő külső személyek vagy szervezetek több irányból érkező, nagyszámú,
visszatérően elhangzó, széles körű nyilvánosságot kapott negatív nyilatkozatai
A reputációs kockázat forrása
Reputációs kockázat
Magyar Nemzeti Bank 9 Forrás: MNB Módszertani Kézikönyv
Potenciális reputációs kockázat azonosítása
Közvetlen reputációs kockázat következményeinek
felmérése
Kockázatkontroll/ Akciótervek
MNB felé történő kommunikáció
MNB ellenőrzés
A növekvő reputációs kockázat jelei
• Növekvő ügyfélpanasz (bankhoz, ill. MNB-hez beérkező)• Növekvő számú PBT eset
• Növekvő számú peres eljárás
• Növekvő számú bírság (MNB, GVH stb.)
• Gyakoribb negatív megjelenés a médiában
Nem megfelelő piaci magatartás azonnalimegszüntetése
Kockázati indikátorok rendszeresmonitoringja
Média folyamatos figyelemmel kísérése Kvalitatív elemzések – milyen
valószínűséggel következik be adottbanknál egy másik intézménynél márbekövetkezett esemény?
Szükség esetén azonnali beavatkozás –külső, belső kommunikáció
Lehetséges intézkedések
Reputációs kockázat – ICAAP felülvizsgálat I.
• A reputációs kockázat felmérésének részeként az MNB kettős elvárást támaszt az intézményekkelszemben. Egyrészt elvárja, hogy a felügyeleti párbeszéd során adjanak számot a potenciálisanreputációs kockázatot hordozó (vagy éppen azt csökkentő) legfontosabb intézményi sajátosságokról,eseményekről, intézkedésekről. Ilyenek lehetnek többek között például a következők:• a hatóságok (MNB, Gazdasági Versenyhivatal, Nemzeti Adó- és Vámhivatal) által kibocsátott
nyilvános, intézményt terhelő elmarasztaló határozatai, intézkedései és kiszabott büntetései,• ügyfélelégedettségi felmérések eredményének kiértékelése,• a beérkezett ügyfélpanaszok számának, tárgyának, kezelésének általános statisztikai jellemzői,
tendenciái,• a folyamatban lévő és lezárt büntetőjogi és polgári peres eljárások,• az elmúlt időszak informatikai rendszerleállásai, szolgáltatáskiesései és azok következményei,
hatása az ügyfelekre és egyéb stakeholderekre,• az intézménynél elkövetett belső és külső csalások, valamint a válaszként hozott intézkedések,• média által gerjesztett valós vagy valótlan, de a jó hírnevet veszélyeztető állítások,• továbbá az intézmény legfontosabb társadalmi és karitatív tevékenységei.
• Az MNB másrészről azt várja el, hogy az intézmények tételesen gondolják végig a közvetlenreputációs kockázatot hordozó lehetséges helyzeteket (pl. kedvezőtlen médiavisszhang, befektetőibizalomvesztés, krízis, válsághelyzet, stb.), illetve azok potenciális következményeit, és a megfelelőintézményi folyamatokra (pl. sajtó- és közösségi média figyelés, szcenárióelemzés), mechanizmusokraés akciótervekre hivatkozva demonstrálják ezen események hatékony észlelésének és kezelésének aképességét.
• Fontos hangsúlyozni, hogy a reputációs kockázatkezelési eszközök integráns részét kell, képezzék azintézmény vállalatirányítási keretrendszerének és szemléletének, és arányosak az intézményméretével és a rendszerben betöltött szerepével.
Magyar Nemzeti Bank 10 Forrás: MNB Módszertani Kézikönyv
Reputációs kockázat – ICAAP felülvizsgálat II.
• A kockázatkontroll megfelelősségének megítélésekor az MNB többek között figyelembe veszi• a reputációs kockázatok kezelésében elsődlegesen érintett területek, szervezeti egységek,
fórumok és bizottságok (pl. marketing és kommunikációs szakterület, jogi és complianceszakterület, esetleges krízisbizottságok, válságkezelő fórumok, stb.) közötti munkamegosztástranszparenciáját,
• a hatáskörök egyértelműségét, a szabályozottság és a folyamatok hatékonyságát,• ezen szakterületek szerepét az üzleti területek által kezdeményezett termék- és
szolgáltatásfejlesztési és -árazási folyamatokba, elkerülendő vagy mérséklendő a helytelen piacigyakorlat, üzletviteli kockázat (conduct risk) hírnévromboló hatását.
• Vizsgálandó továbbá, hogy az intézmény mennyire veszi figyelembe stratégiájának, üzleti terveinek ésáltalában a magatartásának a hatását a saját reputációjára. Az MNB továbbá elvárja, hogy azintézmény rendszeresen monitorozza, mérje fel és számszerűsítse a privát banki ügyfelekkelszembeni kockázatokat, kitettségeket, azok koncentrációját, melynek során minősítse a portfóliókatkockázatosság szempontjából mérlegelve a bizalomvesztés következtében bekövetkező ügyfélvesztés,illetve ügyfelek megtartásáért szükséges intézkedéseket, és azok miatt elszenvedhető veszteségmértékét.
• A reputációs kockázatokat az MNB álláspontja szerint elsősorban szabályzatokkal, hatékonyfolyamatokkal, intézkedési tervekkel célszerű kezelni. Aggasztó intézményi gyakorlat, jelentősmértékű reputációs kockázat esetén – a megfelelő mechanizmusok és folyamatszabályozásmegteremtéséig, illetve a korábbi gyakorlatból fakadó, már nem mérsékelhető vagy a jövőben újrapotenciálisan felmerülő veszteségek fedezésének céljából – az MNB mindamellett pótlólagostőkeképzést is szükségesnek tarthat.
Magyar Nemzeti Bank 11 Forrás: MNB Módszertani Kézikönyv
Reputációs kockázat – Hazai példák
Magyar Nemzeti Bank12
Forrás: Internetes gyűjtés
2014. január - CIB Bank robbantásKezelés: Médián keresztüli
kommunikáció
2015. március - Erste Bank csőd álhír – DebrecenKezelés: MNB-vel közös nyilatkozat, azonnali
kommunikáció
GVH bírságok:2016: BankAdat
2013: Végtörlesztés kartell
2003 óta: Kulcsár ügy
http://www.hirado.hu/2015/03/25/biztonsagban-van-az-erste-ugyfeleinek-penze-a-bank-feremhirterjesztes-miatt-feljelentest-tesz/
Kvalitatív és kvantitatív elemzés
Magyar Nemzeti Bank13
Kvantitatív elemzés
Eredmény-kimutatás
Mérleg Koncentráció
Kockázat-vállalási
hajlandóság
Az intézmény pénzügyi teljesítményének,sikertényezőinek és függőségi viszonyainakmegismerése és összevetése a hasonló intézményekteljesítményével.
Kvalitatív elemzés
Külső függőségek
Belső függőségek
Reputáció
Verseny-előnyök
Az üzleti modell elemzés folyamata
Magyar Nemzeti Bank14
Felkészülés
• Előzetes dokumentumbekérések és nyitóprezentációs igények összeállítása
• Rendszeres adatszolgáltatások és előzetesen beküldött anyagok áttekintése
• Fókuszpontok meghatározása
Helyszíni szakasz
• Interjúk szervezése és további dokumentumbekérések elküldése
• Kezdeti megállapítások kialakítása
• Folyamatos párbeszéd folytatása
Elemzés elkészítése
• Saját előrejelzések elkészítése és összevetése az intézmény előrejelzéseivel
• Főbb kockázatok és sebezhetőségi pontok meghatározása
• Megvalósíthatóság és fenntarthatóság értékelése
Belső bemutatás
• A szakmai stáb részletekbe menő tájékoztatása
• A felső vezetés tájékoztatása a főbb üzenetekről
• Felügyeleti intézkedések szükségességének megítélése
Jelentés elkészítése
• Az intézmény előzetes tájékoztatása párbeszéd keretében
• Vezetői levél az ICAAP-felülvizsgálattal (pontozás)
• Input a Joint Decision-höz
Az üzleti modell elemzés tartalmát tekintve a SREP GL iránymutatásaival összhangban készül.
Banki mérleg és eredménykimutatás
Magyar Nemzeti Bank15
Forrás: CIB Bank Zrt. IFRS konszolidált éves beszámoló
Stratégia és üzleti modell vizsgálata
Magyar Nemzeti Bank
40 30 26
2928 28
14
-3
10
3
65
-119
-31
2
-56
-54
-51
-15
-15
-8
-104
-40
12
-200
-150
-100
-50
0
50
100
-200
-150
-100
-50
0
50
100
2 014 2 015 2 016
ezer
Kamateredmény Díj- és jutalékeredményFX és átértékelődés EgyébÉrtékvesztés Működési költségAdók Adózott eredmény
1 061910
760
303 479521
183 79 203
167 190 133
-1 115 -1 180 -1 168
-214 -225 -196-91 -28
-185 -148-213
1 734 1 676 1 630
-2 000
-1 500
-1 000
-500
0
500
1 000
1 500
2 000
2014 2015 2016
Saját tőke Egyéb forrásKibocsátott értékpapírok Banki betétekÜgyfélbetétek Egyéb eszközökTárgyi eszközök Értékesíthető pénzügyi eszközökBanki kihelyezések Ügyfél hitelek
Mrd Ft Mrd Ft
Forrás: CIB Bank Zrt. IFRS konszolidált éves beszámolók
EredménykimutatásMérleg
EredménykimutatásMérleg
Magyar Nemzeti Bank17
Nettó kamateredmény
Hitelállományok
Pénzügyi eszközökDíj- és jutalék eredmény
Üzleti eredmény
Bankközi kihelyezések
Bankközi betétek
Betétállományok
Banki naturáliák: fiókszám, dolgozói létszám, ügyfélszám
Gazdasági környezet (GDP, CPI, EURHUF, BUBOR)
Szabályozói környezet (adók, törvények)
Kockázatvállalási hajlandóság
Versenytársak stratégiája
StratégiaMarketing tervek,
IT fejlesztések
Egyéb eszközök
Egyéb eredmény
Működési költségek
Kockázati költségekKibocsátott értékpapírok
AdókSaját tőke
Egyéb források
Árazás
Üzleti környezet
Stratégia és üzleti modell vizsgálata
Stratégiai kockázat – Tőkekövetelmény számítás
Az intézmények kötelesek stratégiai és üzleti kockázatukat alátámasztható módon számszerűsíteni, és szükség esetén tőkekövetelménytmeghatározni. A stratégiai és üzleti kockázatok számszerűsítésének elvárt minimumkövetelményei:
• Az intézmények stratégiai és üzleti kockázataikat legalább nettó működési eredményük stresszelt értékén keresztül vizsgálják(legalább a nettó kamateredmény, a nettó díj- és jutalékbevétel, illetve a működési költség kerüljön külön számszerűsítésre)
=> tőkemegfelelésre gyakorolt hatás: rendelkezzenek saját módszertannal, és saját adataik alapján, alátámasztható módonhatározzák meg stratégiai és üzleti kockázataik tőkehatását
• Az intézmény legalább a következő kockázati faktorok nettó működési eredményre gyakorolt hatását vizsgálja:
1. betét- és hitelállományok:
o stresszelt értékei historikus tényadatok alapján, alátámasztható módon kerüljenek számszerűsítésre. Az állományok múltbeli alakulásánakvizsgálata történhet közvetlenül az állományok múltbeli értékei, vagy például a szektorszintű állományok és az intézmény piaci részesedései,vagy az ügyfélszámok és egy ügyfélre jutó állományok alapján. A hitelállományok esetében a hitelfolyósítások historikus értékei vizsgálandók,ezek stresszelt értékei alapján határozandók meg a stresszelt állományok.
o Amennyiben az intézmény nem becsüli meg alátámasztható módon a folyósításai stresszelt értékét, konzervatív módon zéró folyósítással kellszámolnia
o Az intézmény alakítsa ki kamatmarzsai szintjére vonatkozó feltételezéseit.
2. NPL állomány:
o az új NPL állomány álljon összhangban a stresszelt PD értékekkel,
o az intézmény vizsgálja meg az NPL leépítés ütemének stresszhelyzetben várható változását,
o az intézmény becsülje meg, hogy az NPL állomány változása mekkora eredményhatással jár az állomány, illetve a marzsok módosulása miatt
3. betéti és hitel marzsok, NPL állományon elért átlagos megtérülések
4. ügyfélszámok, tranzakciószámok: díj- és jutalékbevételek részletes megvizsgálása
5. egyéb tényezők (pl. makro paraméterek, úgymint infláció, devizaárfolyam). A figyelembe vett makro tényezők álljanakösszhangban az intézmény által végzett makro stressz-teszt eredményeivel.
Magyar Nemzeti Bank18
Forrás: MNB Módszertani Kézikönyv
Amennyiben negatív nettó működési eredményt számszerűsít az intézmény, a stratégiai és üzleti kockázat mértéke legalább ennek abszolútértékével egyenértékű. (Az intézménynek stratégiai és üzleti kockázatokra meghatározott tőkekövetelményt a stratégiai és üzleti kockázatmértékének a mindenkor aktuális tőkefenntartási puffer szintjét meghaladó részére kell képeznie.)
Saját előrejelzés példa: Hitelállomány modellezése
Magyar Nemzeti Bank 19
Bruttó hitelállományok
KKV hitelek
Nagyvállalati hitelek
Mikrovállalati hitelek
Projekthitelek
LakáshitelekFedezett hitelek
Szabad felhasználású jelzáloghitelek
Fedezetlen hitelek
Folyószámla hitelek
Egyéb hitelek
Személyi kölcsön
Hitelkártya
Vállalati hitelek
Áruhitelek
Lakossági hitelek
NPL leírás
Eszköz visszavétel
NPL értékesítés
Autóhitel, lízing
Törlesztések
Előtörlesztések
Új kihelyezések
NPL leépítés
Piaci részesedés
Szektorszintű folyósítás
Esettanulmány: Banki szimuláció
• Az esettanulmány kedvéért építettünk egy mini banki modellt amely, az általunk kitalált Rabbit Bank inc-t írja le, mely talán a Húsvét szigetek elképzelt bankszektorában működik, talán máshol
• A mérleg- és eredménytételek közötti, illetve a piaci összefüggések tükrözik a valós összefüggéseket, de nem köthetőek konkrét intézményhez
• Feladat: beülni a bank legfőbb döntéshozó testületébe (board) és stratégiai döntést hozni
• Három esetben kell dönteni a stratégiáról (3 külön szimuláció):
1. Általános normál üzletmenet
2. Pozitív gazdasági sokk éri a bankrendszert
3. Negatív gazdasági sokk éri a bankrendszert
• A board elé a hitelkihelyezést érintő döntések kerülnek a mai ülésen:
• Marzsok
• Kockázati étvágy
• Marketing költségek
• Cél: A lehető legnagyobb jövedelmezőség elérése az anyabank által elvárt KPI-oksértetlensége mellett
Magyar Nemzeti Bank 20
Rabbit Bank Inc
A három szcenárió
• Normál üzletmenet:
• Bankközi kamatok: 3 százalék
• Hitelkockázat mértéke: kezelhető
• Szektor szintű állományok növekedése: Infláció felett
• Pozitív gazdasági sokk:
• Bankközi kamatok megugranak 200 bázisponttal
• jegybanki reakció a gazdaság túlfűtöttségére
• Hitelkockázat csökken
• Szektor szintű állományok növekedése: 10 százalékos szint közelében
• Negatív gazdasági sokk:
• Bankközi kamatok csökkennek 200 bázisponttal
• jegybanki reakció az alacsony gazdasági aktivitásra
• Hitelkockázat megugrik
• alacsony aktivitás miatt csökkennek a profitok, emelkedik a csődráta és a munkanélküliség
• Szektor szintű állományok csökkennek 5-10 százalékos mértékben
Magyar Nemzeti Bank 21
Rabbit Bank Inc
Egy tipikus hitel kamatának összetevői
Magyar Nemzeti Bank 22
2,0%
1,4%
2,0%
0,3%
1,0%
0%
1%
2%
3%
4%
5%
6%
7%
1
Elvárt hozam Egyéb kockázatok (kamat, piaci, stb.)Várható veszteség Működési költségForrás költség
KÖLTSÉGEK KOCKÁZATOK
PROFIT
A döntések hatása az eredményre
Piaci részesedés
Kockázati étvágy
Kamatmarzsok
Marketing költségek
Kamatbevételek- és ráfordítások
Kockázati költség
Működési költség
Köszönjük a figyelmet!
top related