tÉnyek, alap fogalmak i. filekapacitások ki vannak használva, a termelési függvény...

TÉNYEK, ALAP-

FOGALMAK I.

Mihályi PéterTANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI TANÁR

Makroökonómia Tanszék

Budapesti Corvinus Egyetem

MAKROÖKONÓMIA

1. előadás Makroökonómia

Bemutatkozás

2

Prof. Dr. Mihályi Péter

1999 – 2015: Pannon Egyetem (Veszprém)

Tanszékvezető egyetemi tanár

Pénzügytan Intézeti Tanszék

1994/95: Privatizációs kormánybiztos

helyettese

1997/98-ban a Pénzügyminisztérium

társadalmi közkiadásokért felelős helyettes

államtitkára – vagyis közvetlenül felelős

voltam a nyugdíjreform bevezetéséért és

az egészségügyi reform előkészítéséért.

2006-2007-ben az Államreform Bizottság

Egészségügyi Munkacsoportjának vezetője

voltam. Meghatározó szerepem volt a

több-biztosítós modell kidolgozásában.13 könyv, kb. 150

tanulmány szerzője.

E-mail: peter@mihalyi.com

3

Letölthető: http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/2540/

A szerző

4

a harvardi egyetem

professzora.

https://gregmankiw.blogspot.hu/

A VILÁG 10

LEGGYAKRABBAN

IDÉZETT

KÖZGAZDÁSZA** REPEC lista

IDEAS the largest bibliographic database dedicated to Economics and available freely on the Internet. Based on RePEc, it indexes over 2,200,000 items of research, including over 2,000,000 that can be downloaded in full text.

1 Andrei ShleiferDepartment of Economics, Harvard University, Cambridge, Massachusetts (USA)

National Bureau of Economic Research (NBER), Cambridge, Massachusetts (USA)

2 James J. HeckmanDepartment of Economics, University of Chicago, Chicago, Illinois (USA)

3 Joseph E. StiglitzFinance and Economics Department, Graduate School of Business, Columbia University, New York City, New York (USA)

4 Robert J. BarroDepartment of Economics, Harvard University, Cambridge, Massachusetts (USA)

5 Daron AcemogluEconomics Department, Massachusetts Institute of Technology (MIT), Cambridge, Massachusetts (USA)

6 Jean TiroleInstitut d'Économie Industrielle (IDEI), Toulouse School of Economics (TSE), Toulouse, France

7 Peter C. B. PhillipsCowles Foundation for Research in Economics, Yale University, New Haven, Connecticut (USA)

School of Economics, Singapore Management University, Singapore, Singapore

8 Kenneth S RogoffDepartment of Economics, Harvard University, Cambridge, Massachusetts (USA)

9 Robert E. Lucas Jr.Department of Economics, University of Chicago, Chicago, Illinois (USA)

10 Gary S. Becker †

Tankönyvünk szerzője, Mankiw a 43. helyen

van.

Három időtáv

7

• Nagyon hosszú táv = Solow modell és az

aranyszabály. Mértékegység: akár 100 év is lehet. Ld.

Tankönyv 4. fejezetének második része.

• Hosszú táv = klasszikus modell (árak rugalmasak + a

kapacitások ki vannak használva, a termelési függvény

paraméterei adottak) – Mértékegység: 4-5 év Ld.

tankönyv 4. fejezetének első része.

• Rövid táv (árak merevek + kapacitások nincsenek

teljesen kihasználva). Mértékegység: hónapok, 2-3 év

Ld. tankönyv 8. fejezete (mai előadás)

Hogyan tanuljuk ezt a tantárgyat?

8

A tanulás módszere, szempontok:

• Idegen szavak és kifejezések (latin, angol), idézetek, célzások

többségének megértése. Fejezetek végén „Alapvető

fogalmak”. Ezt tudni kell a vizsgához.

• Önmagunknak felteendő kérdések: Miért fontos ez? Tudok-e

rá gyakorlati példát? Hogy mondják angolul?

• Előadás: Nem a tankönyv elmesélése a cél.

• Szeminárium: Ismétlés, fogalmak és számítási módszerek

gyakorlása, vitára alkalmas kérdések megbeszélése, aktuális

hazai és nemzetközi gazdasági események behelyezése az

adott heti tantárgy kereteibe.

9

Makroökonómia előadások magyar nyelven

(2018. tavaszi félév)

Hétfő: 11:40 - 13:10 C Nagyelőadó

Dátum TémakörMankiw (1999)

fejezet

1 2018. február 5.Alapfogalmak: GDP,

áralakulás, munkanélküliség1-2. és 5.

2 2018. február 12. Vállalat, háztartás 3.

3 2018. február 19. Állam 3.

4 2018. február 26. Pénz 6.

5 2018. március 5. Solow I. 4.

6 2018. március 12. Solow II.

7 2018. március 19. Rövid és hosszú táv 8.

8 2018. március 26.Árupiaci egyensúly és az IS -

LM görbe.9.

2018. április 1. Nincs oktatás

9 2018. április 9. Pénzkínálat, bankrendszer 9. és 18.

10 2018. április 16.IS - LM II. és az aggregált

kereslet10. és 18.

11 2018. április 23. Aggregált kínálat 12.

2018. április 30. Nincs oktatás

12 2018. május 7. Fiskális és monetáris politika 9, 16. és 18.

A gazdaság hosszú távon

A gazdaság rövid távon

10

Makroökonómia előadások magyar nyelven

(2018. tavaszi félév)

Szerda: 9:50 - 11:20 E. fsz. I. ea.

Dátum TémakörMankiw (1999)

fejezet

1 2018. február 7. Alapfogalmak I. - GDP 1-2.

2 2018. február 14.Alapfogalmak II. - Áralakulás,

munkanélküliség2. és 5.

3 2018. február 21. Vállalat, háztartás 3.

4 2018. február 28. Állam 3.

5 2018. március 7. Pénz és infláció 6.

6 2018. március 14. Solow I.

7 2018. március 21. Solow II.

8 2018. március 28. Rövid és hosszú táv 8.

2018. április 4. Nincs oktatás

9 2018. április 11.Árupiaci egyensúly és az IS - LM

görbe.9.

10 2018. április 18. Pénzkínálat, bankrendszer 9. és 18.

11 2018. április 25. IS - LM II. és az aggregált kereslet 10. és 18.

12 2018. május 2. Aggregált kínálat 12.

13 2018. május 9. Fiskális és monetáris politika 9, 16. és 18.

A gazdaság hosszú távon

4.

A gazdaság rövid távon

ÉRTÉKELÉS

11

Szemináriumi dolgozatok

• a 3. héttől két hetente

• 6-ból a legjobb 5 számít

• 60 pont

+ 12 pontot lehet kapni a

szemináriumi teljesítményért

(pl. házi feladat). Kérdezzék

a szeminárium-vezetőket!

12

Félév végi dolgozat

20 feleletválasztós kérdés

• 40 pont

• van minimumkövetelmény: 40 %

Javítási lehetőség a vizsgaidőszakban

100 pontos dolgozat. Feltétel: a 12

szemináriumi pontból valamennyit

össze kell gyűjteni.

13

A 100 pontos dolgozat ponthatárai

14

0 - 50 pont = 1

51 - 61 pont = 2

62 – 72 pont = 3

73 – 83 pont = 4

84 – 100 pont = 5

Vázlat

15

1) Bevezetés a makroökonómiába

2) A modellépítés értelme,

módszerei

3) A gazdasági teljesítmény

mérése makroszinten

1. A „makroökonómia”, mint tantárgy

bemutatása

Nem túlzás azt állítani, hogy a makroökonómia a közgazdaságtudomány

csúcsa. Valójában a többi szakterület csak építőkockaként járul hozzá a

közgazdaságtan legfontosabb kérdéseinek megválaszolásához.

Melyek ezek a szakterületek?

• Mikroökonómia

• Ökonometria

• Regionális tudományok

• Munkaerőgazdaságtan

• Oktatásgazdaságtan

• Stb.

De ez is egy jó felosztás:

16

Lépjünk egyet vissza! Mi a

közgazdaságtan?

17

„A közgazdaságtan annak tanulmányozásával

foglalkozik, hogy az emberek és a társadalom

miként választják meg a szűkösen rendelkezésre

álló, alternatív módon felhasználható erőforrások

alkalmazását annak érdekében, hogy különböző

árukat termeljenek, és hogy elosszák őket a

társadalom különböző tagjai és csoportjai között a

folyó vagy jövőbeli fogyasztás céljára.”

A mikroökonómia fő témája az egyes

termékek és szolgáltatások relatív

árának magyarázata.

18

Mivel foglalkozik a makroökonómia?

Egy lehetséges

felosztás:

• Növekedés

• Árszínvonal alakulás

• Munkanélküliség

• Konjunktúra-

ingadozások

• Jövedelmek és

vagyonok eloszlása

19

20

Ugyanez közérdekű kérdések formájában:

• Miért alacsonyabb egyes

országokban a jövedelem, mint

másokban? (USA – Bulgária)

• Mi okozza az inflációt? És az

árak csökkenését (defláció)?

• Mit tehet a kormány? Mit tehet a

kormány gazdaságpolitikája?

21

Fontos téma: A gazdaság ingadozása

rövid távon

22

Makroökonómia = Gazdaságpolitika

Kik csinálják a gazdaságpolitikát? Milyen eszközeik

vannak?

• Elnök/miniszterelnök

• Pénzügyminiszter

• Nemzeti bank elnöke

A választott (országgyűlési) képviselők törvényeket

hoznak, a kormány tagjai rendeleteket, a központi

bank elnöke pénzügyi tranzakciókra ad utasítást.

23

Ez is egy lehetséges megközelítés

… de első

ránézésre

túl bonyolult,

túl sok

fogalom

szerepel

benne.

Ez csak

ízelítő.

24

2) A közgazdaságtan egyik fő eszköze a

modell építés

Szereplők

• Fogyasztók

• Vállalatok

• Állam

• Külföld (…ha jut rá

idő az oktatásban)

Piacok

• Áruk és

szolgáltatások piaca

• Munkaerőpiac

• Pénz- és tőkepiacok

25

A modellépítés logikája (minden tudomány

esetében)

ModellExogén

változók

Endogén

változók

A modellek egyszerűsített elméletek, amelyek a változók közötti alapvető

kapcsolatokat mutatják be.

Az exogén (vagy: egzogén=külső) változók a modellen kívülről származnak.

Az endogén (belső) változók azok, amelyek nagyságát (változását) a modell

magyarázza meg.

26

A modellek mindig feltételeznek valamit a

szereplők viselkedéséről és a piacok

működéséről is

27

Például: „Erdei körökben általános a nézet, hogy a medvék szeretik a

mézet.”

A közgazdaságtanban: a munkavállalókról

feltételezzük, hogy általában szeretnének

magasabb bért kapni és rövidebb ideig dolgozni.

A vállalatokról (= a vállalatok tulajdonosairól, a

tőkésekről) azt feltételezzük, hogy maximalizálni

akarják a profitot.

Az árakról azt feltételezzük, hogy a tőkések a

költségek és a kereslet változása szerint

változtatják őket. Ez a folyamat lehet rugalmas,

és rugalmatlan. A nap végén az eladók minden

árut eladnak: a piac kiürül (megtisztul).

Minden modell „csak” közelítés, a valóság

leegyszerűsített leírása

Minden modell – miként a

térkép is – arra szolgál,

hogy útmutatást adjon

arra, hogy mit lehet/kell

csinálni, merre kell

mennünk, ha a célunkat

el akarjuk érni.

28

Ha az erdőben 1:1 arányú pontosságú térképpel

kirándulnánk, sehova sem jutnánk.

Minden modell csak előre elhatározott számú exogén

és endogén változót vesz figyelembe.

Egy modern ország gazdaságában valójában ezernyi

tényező van, amelyeket egyszerre nem lehet

figyelembe venni.

Pl. Jól fejlődik a gazdaság, de közben pusztulnak a

műemlékek, vagy nem költenek elegendő pénzt

kutatásra, honvédelemre, zenére, stb.

Nincs olyan ország, amely minden elgondolható

szempont szerint egyidejűleg sikeres lenne.

29

Modell és valóság

30

A főáramú (neoklasszikus) makroökonómia modelljei

alapvetően a

• nagy,

• zárt,

• feldolgozóiparra épülő

• a legfejlettebb technikát alkalmazó

országokra vonatkoznak.

USA, OECD

Alapfeltételezések

31

1)Módszertani individualizmus

(szuverén egyének döntenek,

de ők mind eléggé hasonlóak,

mert optimalizálnak).

2)Minden döntéshozó jól

informált és racionális.

3)Alulról felfelé történő

építkezés

1-3: Mind vitatható, de egyelőre

elfogadjuk.

3. A gazdaság teljesítményének mérése

makroszinten

32

Mérés, mérhetőség és a

növekedés alapvető makro-

mutatói

Mi a nagyobb? Bolha vagy az elefánt?

Ló vagy a tehén?

33

A mérés egy előre meghatározott jellemző mérését jelenti.

• Skaláris és ordinális rendezés

• A mérés pontossága:

autóval utazunk Balatonfüredről Tihanyba,

utat építünk a két helység között,

lézeres szemműtét esete.

Melyik ország fejlettebb: USA vagy Magyarország Norvégia vagy

Svédország

A skála probléma: lázat mértünk hőmérővel Celsius vagy Fahrenheit

skálát használunk? Nem minden skála lineáris (pl. Richter skála)

A mérés használhatóságának feltétele, hogy a felhasználója tudja

mihez viszonyítani a mérés eredményét számot. (Ezért $ és nem

euro, vagy pláne belga frank, ezért Celsius és nem Fahrenheit.)

A mérés tudományos-objektív jellege

• tértől és időtől függetlenül megismételhető legyen

• dokumentumokon nyugodjon és ne becslésen.

Óriási előrelépés a 17. és 18. század

fordulóján:

a) Annak felismerése, hogy van változás

és ez fontos. Korábban is figyelték a

gazdaság helyzetét (pl. céh-könyvek,

mezőgazdasági leltárak stb., hajós- és

biztosító társaságok), de a kép

bizonytalan volt.

34

35

(folyt.)

36

b) Annak felismerése, hogy a gazdaság egy körfolyamat. Az emberi

munka termékét eladva a termelők pénzbevételre tesznek szert, amiért

más emberek munkáját vásárolják meg. Modernebb változatban:

(folyt.)

37

c) Egy modern piacgazdaságban

minden gazdasági tranzakciónak két

oldala van. Eladni bármit csak akkor

lehet, ha van vevő. Ez igaz a

Nagycsarnokban is, de a tőzsdén is.

Ha valaki részvényt vásárol, akkor

bizonyára arra számít, hogy a részvény

ára emelkedni fog. Aki részvényt ad el,

az arra számít, hogy a részvény ára

csökkenni fog.

Ahogy G.B. Show mondta: „Lóversenyt

csak azért lehet rendezni, mert az

emberek véleménye megoszlik arról,

hogy melyik ló fog nyerni.”

GDP = Gross domestic product = Bruttó

hazai termék

38

1) Nincs a GDP-nek magyar rövidítése. Számos

nyelvben (pl. német, francia, orosz) van.

2) Tömör definíció: Egy adott gazdaságban, adott idő

alatt létrehozott, végső felhasználásra szánt új

termékek és szolgáltatások piaci áron vett összértéke.

3) Hazai vs. nemzeti (GDP vagy GNP).

4) Hogyan lehet összeadni almát a körtével?

5) Végtermékek és közbülső termékek. A halmozódás

problémája.

6) Nemzeti számlák rendszere. Történeti és statisztikai

megközelítés.

Ugyanazt háromféleképpen lehet és kell

is kiszámolni

39

A. Termelési oldalról

B. Jövedelmi oldalról

C. Kiadási/felhasználási oldalról

A) Termelési oldal

40

• Végső felhasználásra szánt termékek

és szolgáltatások összértéke

• Hozzáadott érték = output - közbülső

termék

Itt kapcsolódik össze a mikroökonómia (vállalatgazdaságtan) és a

makroökonómia. A hozzáadott érték (value added) a vállalat szintjén

közvetlenül mérhető és benne van az adóhivatalnak leadott mérleg-

adatokban.

GDP - 2016

41

* Ebből 8 ezer Mrd-ot az 500 legnagyobb

cég termelt.

42

B) Jövedelmi oldal

43

• Bér jellegű jövedelmek

(alkalmazottak bérei,

fizetései, jutalmai)

• Profit jellegű jövedelmek (pl.

kamatok, tőkenyereség,

imputált* lakbér, nyugdíj is)

Egy fejlett, modern

piacgazdaságban minden

állampolgár egyszerre lehet

alkalmazott is, meg egy kicsit

tőkés is. Sőt, az emberek

túlnyomó többsége ilyen

élethelyzetben van.* beszámított

C) Kiadási/felhasználási oldal

44

GDP = C + I + G + NX

C: fogyasztás (70-80%)

I: beruházás (15-25%)

G: kormányzati kiadások (10-40%)

NX=EX-IM, nettó export = export-import (-10 %-tól + 10%-ig)

45

Fogyasztás

46

• tartós fogyasztási cikkek

(autó)

• nem tartós fogyasztási

cikkek (élelmiszerek)

• szolgáltatások (hajvágás)

Beruházás

47

• üzleti állóeszköz (új termelő berendezések)

• lakás (lakásépítés)

• készletberuházás (vállalatok

készletállományának növekedése)

Vigyázzunk a szóhasználatra!

Beruházás = Befektetés

Kormányzati kiadás(ok)

48

Autópályák, oktatás, rendőrség (beruházások

+ folyó kiadások)

NEM tartoznak bele a transzfer jellegű

kifizetések (nyugdíj, segély)!!! Itt nincs termék,

csak a jövedelem tulajdonosa

változik.

49

A nettó export összetétele

Magyarországon, 2008-2016

50

Jelentős

része:

turizmus

Nominális és reál GDP (folyó ár vs.

Volumen)

51

• Nominális GDP: aktuális áron

veszi figyelembe a termékeket

és szolgáltatásokat

• Reál GDP: változatlan (bázis)

áron veszi figyelembe

A GDP „bruttó” mutató

52

A termelés folyamán történő amortizáció (az

épületek, gépek elhasználódása és az emiatt

bekövetkezett értékcsökkenés) nincs levonva az

újonnan előállított áruk és szolgáltatások

értékéből.

Ez elvileg megtehető:

NNP = GNP – értékcsökkenés

A hozzáadott értékből – bizonyos vizsgálatok

érdekében – le lehet vonni a közvetett adókat (pl.

ÁFA, jövedéki adó):

NNP – közvetett adók = Nemzeti jövedelem

Miért pótolhatatlanul jó a GDP mutató?

53

1) Nem önmagában létezik,hanem a nemzeti számlák

rendszerében.

2) A három oldalú megközelítésnek politikai gazdaságtani

megalapozása van.

3) Elég pontos módszer ahhoz, hogy kis időbeli és térbeli

különbségeket is számba lehessen venni:

• Magyarország GDP-je akár negyedévenként is.

• Magyarország 19 megyéjének vagy öt régiójának GDP-je

évenként.

• A világ bármelyik országának GDP-je összemérhető és

értelmesen összehasonlítható.

4. Az éves GDP %-ában könnyű kifejezni mindenféle adatot (pl.

nyugdíjak értéke, K+F-re fordított kiadások, honvédelmi

kiadások)

Körülbelül mennyi volt Magyarország

GDP-je 2016-ban?

54

A)12 ezer milliárd Ft

B) 35 ezer milliárd Ft

C)106 ezer milliárd Ft

… és az USA GDP-je?

55

A.49 milliárd dollár

B.140 milliárd dollár

C.19 ezer milliárd dollár

Vigyázat a számokkal! USA, UK és HU

számok nem azonos nevűek.

Week 1. : Key concepts

A GDP közvetlenül nem az életszínvonalat

méri, de elég jó közelítéssel mégis

visszatükrözi az életszínvonal

különbségeket

57

1) 1 főre jutó GDP-t kell számolni. Ezt már Adam Smith is tudta

(Anglia és Hollandia összehasonlítása.)

2) A fogyasztás és a beruházás arányai elég merevek. Ha több a

GDP, több a fogyasztás.

3) Persze, elvben elképzelhető, hogy egy ország csak tankot gyárt

és azt nem is akarja külföldön eladni. Akkor egy idő után éhen

fog halni a lakosság.

4) Nem minden munka eredménye „nettó” termék. Az árvíz utáni

helyreállítás nyomán nem lesz egy ország gazdagabb, mint az

árvíz előtt.

5) A GDP (≈ nemzeti jövedelem) más, mint a nemzeti vagyon.

6) Van arra is módszer, hogy figyelembe vegyük azt, hogy az

egyes országokban az ár-arányok különböznek. (PPP

módszer)

GDP és nemzeti vagyon. Stock és flow.

58

Stock = állomány

Flow = folyamat/idő

egység

Mitől függ jobban egy ország

életszínvonala, a GDP-től vagy a

nemzeti vagyontól?

59

Egyes tételeket a GDP számítás

figyelmen kívül hagy

60

1) Családon belüli munka

2) Illegális, fekete gazdaság

… más tételeket nem is akar mérni:

1) Jólét, boldogság,

2) egészségi állapot,

3) kultúra

… mert a becslés

pontatlansága elrontaná a

mérés pontosságát

… mert ezek nem

közvetlenül az emberi munka

eredményei

A fekete gazdaság egyébként jelentős

tétel (a GDP %-ában mérve)

61

Köszönöm a

figyelmet.

Ezt a témakört

folytatjuk a jövő

héten.

62/49