anyanyelvünk Édesanyanyelvapolo.hu/edes-anyanyelvunk-pdf/ea-2005-xxvii-1.pdf · 2016-05-07 · a...

ÉdesAnyanyelvünkAnyanyelvünk

A TARTALOMBÓL:

Az én cégérem

F

Balázs Géza:Miért érdekes?

F

Málnási Ferenc:A képes beszéd

Móricz ZsigmondÁrvácskájában

F

Dr. Böszörményi József:Mi a különbség:

nemzeti–országos–állami?

F

V. Raisz Rózsa:Nyilvános megszólalás

és stílusosság

F

Dóra Zoltán:Szürkemarha, zöld majom

F

Boksay Zoltán:Magyarul és más

nyelveken

F

A magyar nyelv ünnepeGyergyószentmiklóson

F

Domonkosi Ágnes:Az internet helyesírása

F

És: kerülendõ/új szavak?nyelvi játékok,

keresztrejtvény,nyelvész-leletek

XXVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2005. FEBRUÁR ÁRA: 120 FORINT

Siráj és király

Az alig magunk mögött hagyott év egyik legnagyobb színházi eseménye a IV. Pé-csi Országos Színházi Találkozó volt. A hamar népszerûvé vált színházfesztivá-

lon a nézõk kegyeiért és az összesen 17 díjért gondos elõválogatás után hat nagyszínháziés kilenc kamara-, illetve stúdióelõadás versenghetett. A júniusban tartott tíznapos fesz-tivál nagy gyõztese a budapesti Krétakör Színház lett, amely számos klasszikus színházimûhelyt megelõzve nem kevesebb mint öt díjat mondhat a magáénak, köztük a legjobbelõadás díját meg a közönségzsûri díját is. E nagyszerû teljesítményhez én magam, aszínházkedvelõ is szívbõl gratulálok itt, a nagy nyilvánosság elõtt is.

Ám egy dolgot, sajnos, nem hagyhatok szó nélkül, s remélem, a színház alkotógárdá-ja nem neheztel meg érte. Az alkotók a fényes sikert Csehov Sirály címû négy-felvonásos színmûvének adaptációjával érték el. A klasszikus csehovi mû címe itt is Si-rály, de, talán a darabbeli lázadó fiatal író, Kosztya Trepljov új mûvészi formákra valótörekvésének sajátos érzékeltetéseként nem ly-nal, hanem j-vel írva. Ez egy apró formaiújítás, amilyen szerencsés esetben hatékonyan megnövelheti a mûvészi kifejezés erejét.Én magam Kazinczyval együtt vallom, hogy „Nem botol, aki helyén tudva s akarva bo-tol”, éppen ezért a múlt év elején, amikor megláttam a címet, túltettem magam rajta, demár éreztem, hogy ez veszélyes út.

Az is lett. Annyi levelet s újságkivágatot kaptam, amelyeken a j-vel írt Siráj formavirít, hogy kitapétázhatnám velük a dolgozószobám falát.

Ez önmagában még nem is lenne baj. Nem mindenki fogékony az új, eredeti megol-dásokra, amelyeknek napjaink reklám jellegû, kereskedelmi vonatkozású helyesírásigyakorlatában is számos példája van, pl. plussz, két, sõt három s-sel írva, kéxõlõ, a köze-pén k és sz helyett x-szel stb. Akinek nincs eléggé játékos fantáziája, azaz nem érti a vic-cet, az persze hogy tiltakozik az ilyen szabályszegések ellen.

Itt azonban nem csupán ennyi történt. Még pedagógus levélíróm is akadt olyan, aki-nek eszébe sem villant, hogy ez a sirály szavunk ly-ját kiszorító j szántszándékkal kerültoda, nem pedig otromba helyesírási hibaként. Kivágta a Magyar Nemzetbõl a tízsoroshírt, benne az ötször – mindannyiszor j-vel – leírt siráj szóval, s szinte mentséget keres-ve kérdezte levelében: „Ugye, ez csak a számítógép rossz helyesírása? Ugye, a színháziplakátokra nem így írták?” Egy szakmabeli, még fiatal társam, egy pécsi nyelvészdoktorandusz pedig – újságkivágatok és a plakátszövegek kíséretében – ezt írta: „A IV.Pécsi Országos Színházi Találkozóról készült plakátokon és az arról írt tudósításokbannem sikerült kiküszöbölni a helyesírási hibákat. Két helyi újságban (Pécsi Hírek, Du-nántúli Napló) és a rendezvényt népszerûsítõ kisalakú plakátokon is j-vel jelent megCsehov Sirály címû darabjának címe. Egyetlen újságban jelent meg helyesen a színda-rab címe, ez a Metro volt, amely az MTI-re hivatkozva számolt be az eseményt záró díj-átadóról. Valószínû, hogy a hiba a színház által készített kiadványról terjedt tovább azújságírókhoz, akik nem fordítottak elég figyelmet a helyesírás ellenõrzésére.”

Mit lehet ehhez még hozzátenni? A j-vel írt Siráj mint színházi produkció megérde-melt nagy sikert aratott, a kétségtelenül jó szándékú helyesírási ötlet azonban csúfosanmegbukott, mert ha a magyartanár, az ifjú nyelvész s még az MTI hivatalos tudósítója ishelyesírási hibának nézi azt, amit kigondolói mûvészi kifejezõ formulának szántak, ak-kor már nagy baj van. Ha ehhez még hozzáteszem, hogy a darabbal foglalkozó cikkek ésplakátok hatására feltehetõleg sok ezer, a helyesírással még csak most ismerkedõ tanulóesetleg egy életre azt rögzíti magában, hogy a sirály-t j-vel kell írni, nos, akkor ez a j be-tûs írás, hatását tekintve, korántsem olyan nagyszerû, mint maga az elõadás. Ahogy a ta-nulók mondanák: nem király. Szerencsére a Lear királynak még nincs olyan átirata,amelyben a király-t j-vel írják.

Grétsy László

Az Édes anyanyelvünk címû rádiómûsorban 2005. január 9-én elhangzott elõadás cikké szer-kesztett változata. G. L.

2 ÉDES ANYANYELVÜNK 2005/1.

TARTALOM

Grétsy László: Siráj és király . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1

Az én cégérem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2

Balázs Géza: Miért érdekes? Szerintem... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3

Málnási Ferenc: A képes beszéd Móricz Zsigmond Árvácskájában . . . . 4

Graf Rezsõ: Sajnovics János évfordulója. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5

Szilágyi Ferenc: Csokonai nyelvi jegyzete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5

Dr. Böszörményi József: Mi a különbség: nemzeti – országos – állami? 6

V. Raisz Rózsa: Nyilvános megszólalás és stílusosság. . . . . . . . . . . . . . 7

Dóra Zoltán: Szürkemarha, zöld majom. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

Palicz István beszélgetése Minya Károllyal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

Láng Miklós: Kerül, amibe kerül... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

Holczer József: Állhat-e magában a magán? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

Boksay Zoltán: Magyarul és más nyelveken . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

Kovács József: Nyelvi „feladványok” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

Bozsik Gabriella: Vegyes vállalat vagy vegyesvállalat? . . . . . . . . . . . . . 12

Szamosvölgyi Péter: Köszöntõ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

Szathmári István: Záróbeszéd. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

Bencédy József: Idõszerû kérdések helyesírásunkról . . . . . . . . . . . . . . 14

B. G.: Fiatal nyelvmûvelõk konferenciája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

A magyar nyelv ünnepe Gyergyószentmiklóson . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

D. L. – G. L.: Lõrincze-díj, 2004. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15

Regõs Sándor: Szokott-e Ön mulcsozni? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15

Domonkosi Ágnes: Az internet helyesírása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

Kerülendõ/új szavak, kifejezések? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

Új szavak, kifejezések (33.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17

Szerkesztõségünkbe beérkezett új nyelvészeti kiadványok . . . . . . . . . . . 17

Hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17

Pontozó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18

Keresztrejtvény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

Fazekas Beáta: Eláll a savunk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

Nyelvész-leletek, nyelv-észleletek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20

Ifjúsági melléklet. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . I–IV.

Az én cégérem, 2004.

Egyre jobban szaporodnak a jó cégérek és az ötletes cégnevek! Már ötö-dik alkalommal osztották ki 2004. december 14-én a Gazdasági és Közleke-dési Minisztériumban Az én cégérem országos cég- és üzletnévverseny díja-it. 2004-ben az 1500 beküldött névbõl a bírálók a következõket értékelték alegjobbnak: Gyöngy-Ház (ékszerbolt, Budapest), Kutyabaj Bt. (állatorvosirendelõ, Budapest), Karavándor Kft. (lakókocsi-kölcsönzés, Budapest), LeszVigasz (kisvendéglõ, Kaposmérõ), Netmester – a holnaptervezõ (tartalom-szolgáltató, Pécs), Panyolai Szilvórium Kft. (szeszfõzde, Panyola), Zamatház(élelmiszer-feldolgozó és -kereskedés, Kaposvár), Zár-Ba-Zár (lakat-, zár-,vasalatszaküzlet, Miskolc), 1000 Tea Kft. (teázó, Budapest).

A díjazott nevek tulajdonosait, valamint beküldõit is jutalmazták. A bekül-dõk közül jutalmat kapott: Földi Mária, Troján Éva, Meizner Ferencné,Bencze Imre, Weinreich László, Mészáros Éva, Merics Norbert, Derekas Já-nos, Dávid Zsófia.

2005-ben is folytatódik a verseny. Csak a valóságban létezõ nevekkel,pontos név- és helymegjelöléssel lehet pályázni 2005. szeptember 30-ig azEU-33 Egyesület címén (1463 Budapest, Pf. 953). A versenyt támogatja azAnyanyelvápolók Szövetsége is.

B. G.

ÉDES ANYANYELVÜNKAz Anyanyelvápolók Szövetségénekévente ötször – februárban, áprilisban,júniusban, októberben és decemberben –megjelenõ folyóirata

Megjelenika Magyar Tudományos AkadémiaMagyar Nyelvi Bizottságánakés a Magyar NyelvtudományiTársaságnak a támogatásával.

Kiadja:az Anyanyelvápolók Szövetsége

Felelõs szerkesztõ és kiadó:Grétsy László

A szerkesztôség tagjai:Balázs Géza, Kemény Gábor,Maróti István

A szerkesztôség címe:1088 Budapest, Múzeum krt. 4/F I. em.Telefon: 411-6500/5353

Postacím: 1364 Budapest, Pf. 122.Honlap: www.civilporta.hu/anyanyelvVillámposta:[email protected]

Terjeszti:a Magyar Posta Rt. ÜLK,a Magyar Lapterjesztõ Rt.,a Könyvtárellátó Kht. és más terjesztõk.

Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt.Hírlap Üzletág, továbbá terjeszti a MagyarLapterjesztõ Rt. és a Könyvtárellátó Kht.Elõfizethetõ közvetlenül a postai kézbesítõk-nél, az ország bármely postáján, Budapestena Hírlap Ügyfélszolgálati Irodákbanés a Központi Hírlap Centrumnál(Bp. VIII., Orczy tér 1.; tel.: 06 1 477-6300;postacím: Bp. 1900).További információ: 06 80 444-444;[email protected]Ára: 120 Ft.A terjesztéssel kapcsolatos reklamációk:Hírlap Vevõszolgálat;ingyenes hívószám: 06 80 444-444Az Anyanyelvápolók Szövetségének tagjai alapot a tagdíj fejében illetménylapként kapják.Belépési nyilatkozat kérhetõ:Anyanyelvápolók Szövetsége,1126 Budapest, Böszörményi út 20–22.Tel./fax: 3555-590

Az Édes Anyanyelvünkszerkesztõbizottsága:Balázs Géza, Bencédy József,Deme László (a szerkesztõbizottság elnöke),Fábián Pál, Grétsy László,Kemény Gábor, Maróti István

Lapunk kiadásátaz EGIS Gyógyszergyár Rt.,

az OktatásiMinisztérium,

a Nemzeti KulturálisÖrökségMinisztériuma,

valamint

a Nemzeti KulturálisAlapprogramsegíti.

ISSN 0139-0457 (nyomtatott)ISSN 1588-0311 (online)

Nyomdai elõkészítés: OPTICULT Bt.Telefon: 301-4927, 06 20 473-4084Nyomás: ETO Print Nyomdaipari Kft.Felelõs vezetõ: Balogh Mihály

ÉDES ANYANYELVÜNK 2005/1. 3

Jövõben játszódós, pusztakezes vagányos...

Miért érdekes? Szerintem...2004 õszén az egyik kereskedelmi televízióban újfajta filmajánló tûnt

fel. Egy piros ruhás fiatalember mûanyag csirkét dobálva odavágja:„Szerintem van mit nézni! Például: kovbojos. Meg: lamúros. Szerintem.”Annyira antireklám volt, hogy egy darabig fel sem figyeltem rá. Azutánjöttek az újabb változatok. Például: karanténos. Meg: másbolygós. És:repülõs-partraszállós. Ekkor fölkaptam a fejem. És nem csak én. Miértérdekes?

Hétrõl hétre jöttek az újabb és újabb, soha nem hallott -s képzõsfilmtípusok. Az idézeteket a kereskedelmi televízió óriásplakátjairól ésújsághirdetéseirõl írtam le. Vannak egyszerû formák: megmentõs,klónozós, megbosszulós, tengeralattjárós, tûzhányós, balhés, karanté-nos, lesittelõs, heccelõs, feltalálós, túszejtõs, kísértetes, fakabátos, szu-perhõsös.

És vannak összetett, összekapcsolt formák: karakán barbáros, fana-tikus elmebajos, fifikás hadmûveletes, jövõben játszódós, titkos viszo-nyos, pusztakezes vagányos, õrült tudósos, zimbes-zombis, szörcsö-gõs maszkos, láncfûrészes gyilkolós.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem -s képzõs filmtípusokkal iskísérleteztek, de ezek gyakorisága alulmaradt az -s képzõsekkel szem-ben. Pl.: pszichoizé. Illetve a két szóalkotási mód összekapcsolása iselõfordul: drogdíleres fújdeszemét.

És persze mindegyikhez hozzátéve, hogy: Szerintem. Némi kis uta-lással és újabb áthallással egy másik televízió másik programjára,amelynek viszont ez (volt) a címe: Szerintem.

A kicsit elmehunytnak tûnõ reklám a nem túl ízléses gumicsirkével,valamint a – leginkább halmozásában furcsa – szóalkotási, szóképzésimód sokakban megragadt. Olyannyira közismertté kezdett válni, hogyegy-két hónapon belül a hétköznapi életben, beszédben is felbukkant areklám(nyelv) hatása. Hallottam hallgatóimtól is új formákat, humorkéntmi is alkottunk néhányat, s hamarosan az egyik áruházban ügyes ke-reskedõi fogással gumicsirkét is lehetett kapni ezzel a felirattal: gumis,sípolós, akciós – 15 cm-es, szerintünk:699 forint.

És elindult az internetes nyelvi játékis. Három rövid sorozat ezekbõl (vala-mennyi sorozatból csak mutatót közlünk,a kevésbé szalonképeseket kihagyjuk):

Hogy milyen bulikat szeretek?Egyet fizetõs, kettõt kapós.Vörösborral leöntõs.Õrülten smárolós, másnap meg nem

ismerõs.Taxibahányós.Cuccelhagyós.Tehát: a jó bulikat szeretem. Szerin-

tem.A jó informatikusok, akiket szeretünk:Naponta újratelepítõs, winchesterrõl

mindent törlõs, de a személyes képeidetazért magának lebackupolós.

Privát levelekbe belenézõs, idõnkéntmeg is válaszolós.

Szakszavakat hajtogatós, gépet lefa-gyasztós.

Kékhalálos.Minden drájver letöltõs, aztán még-

sem mûködõs.Billentyûzeten Y/Z billentyû csavarhúzóval felcserélõs.Minden mûszaki kérdéshez nagyon értõs, aztán csavarhúzót fordít-

va megfogós, kettõhuszat hangkártyára direktben bekötõs.Bajszos, szakállos, copfbafonthajos.Hogy milyen pasikat szeretek? A jó pasikat szeretem!Kézen fogva sétálás közben minden nõ után sunyin megfordulós.Terepjáró-tulajdonosos.„Sajnálom, szívem, de ez most kanbuli lesz” szöveges.Mindig otthonülõs, könyvolvasós.„Mire hazaérek, vacsora legyen az asztalon” elvárós.Szõkeviccet mesélõs.Haveroknak mindig ráérõs.A három témakör szociológiai vagy szociálpszichológiai elemzésre

is érdemesíthetõ. Vagyis némi kis betekintés a mai „bulivilágba”, az in-

formatikusok (számítástechnikusok) magatartás-kultúrájába, valamintkemény nõi kritika a „pasikról”, akiket szeretnek, akármilyenek legyenekis. De most nyelvészetileg nézzük a jelenséget! Miért érdekes, mitõl ha-tásos ez a szövegvilág?

Elõször is azért érdekes, mert titok, talány, hogy miért lett belõlenyelvi divat. Ha azzá vált, s ezt mutatják élõnyelvi és internetes példá-ink, akkor kell, hogy legyen valamilyen nyelvi oka. És ha ezt kutatjuk, ottrejlik rögtön a másik ok – amiért a nyelvészt izgatja ez a nyelvi jelenség.

A példákban szereplõ -s melléknévképzõ elég „közönséges” (gyako-ri, elterjedt) a magyar nyelvben. Talán a leggyakoribb képzõnk, amellyelfõnévbõl, melléknévbõl újabb melléknevet (bokros, forintos, fiús, csalá-dias, kékes, fölösleges), illetve fõnevet képeznek (hajós, akácos, né-gyes). Szókapcsolatokban és szóösszetételekben is gyakori (ezek iselõképei a tréfás szóalkotásoknak): almás rétes, tavas barlang, boros-hordó, levelesláda. Az -s képzõ gyakori alkalmazása éppen ellene szóla különleges, újszerû, tréfás nyelvi hatásnak, bár tény, hogy a tárgyaltformák mégis mind újszerûek, szokatlanok. Különösen az ilyen össze-tett formák: haveroknak mindig ráérõs. Hiszen a ráérõs ember bevettforma, a mindig ráérõs is, de az újabb bõvítménnyel való ellátás márszokatlan: haveroknak mindig ráérõs. Valamint humoros hatást kelte-nek a további halmozások: bokavillantós nadrágot hordós. Illetve acsaknem grammatikai lehetetlenséggel „játszós”/játszó kettõzéses for-mák: terepjáró-tulajdonosos, sõt udvarlósos. Azért használtam a „csak-nem” szót, mert ha az -s képzõs fõnévi alapformát nézzük (tulajdonos),akkor az nyelvi kompetenciánkkal továbbképezhetõ melléknévvé: tulaj-donos + -os. A csak melléknévi használatú udvarlós-ról ez már alighamondható el. Vagyis a hatásban van grammatikai ok: a képzés megszo-kott módja mellett e képzett, továbbképzett, halmozottan képzett formáknyelvi újszerûsége, furcsasága.

Meglátásom szerint azonban ez nem lenne elég a sikerességhez, anyelvi divattá váláshoz. Kell lennie valamilyen magyar nyelvi elõképnek

ahhoz, hogy szárnyaló divattá válhassa-nak az újfajta -s képzõs filmtípus-megne-vezések. Ehhez vissza kellett mennem afilmszakmában már korábban, szleng-ként használt filmelnevezésekhez. Mert alegelsõ kifejezések ezek voltak: színes,hangos, zenés, kosztümös, tudományos,háborús film. Aztán jött a kommandós.Meg a kardozós, kardozós-b...s megne-vezésekre is utal egy bulvárkönyv. Innenindult el „világhódító” útjára a gumityúkosreklám. De van más elõkép is. Egy nemtúl távoli mûfajban, a néptáncban fölfe-dezhetjük azokat a népi eredetû, de mártudományosan elfogadott megnevezése-ket, amelyekkel a táncformákat (olykor ki-csit megmosolyogtatóan) megnevezték.Ha megnézzük a magyar táncmonográfi-ákat, rögtön találunk olyan egyszerû ésösszetett -s képzõs táncmegnevezése-ket, amelyek egyáltalán nem állnak távola mostani filmjelölésektõl. Például: botos,legényes, csárdás, palotás, illetve: ritkalegényes, sûrû legényes, ugrós páros,forgós-forgatós, lippentõs-bukós-félfor-dulós, korcsos forgatós páros. A népmû-vészet más területén is vannak hasonló

megnevezések (pl. a varrottasok, hímzések világában). Valójábanezeknek a táncformáknak a népi megnevezése lehet egyfajta elõképe amai, a reklámvilágban fölkapott és a hétköznapi beszédben is szárnyal-ni kezdõ -s képzõs divatnak.

Antropológusok nyomán nyelvészek is mondhatják: nincs új a napalatt. Minden megvolt már korábban is, mindent kitaláltak már egyszer,csak közben elfelejtették, s most valaki fölébresztette Csipkerózsika-ál-mából.

Az egészen más – és immár nem nyelvi – kérdés, hogy kik és há-nyan vásárolnak mostanában tömegesen gumicsirkét, s hogy ez a nyel-vi divat milyen filmek nézésére is buzdítja a „nagyérdemût”. Én mara-dok az igaz emberi sorsok mûvészi tolmácsolóinál. És nem mondom aztsem, hogy „emberi sorsos” vagy „mûvészes” filmet szeretek nézni.

Balázs Géza

Milyen fõnököt szeretnek a beosztottak?A mosolygós hazaengedõst.A vállveregetõs fizetésemelõst.A nem rászólóst.A ha nincs munka, nem adóst.A „hova megyünk együtt, a cég fizeti” megkérde-

zõst.A „nem baj, ha hibáztál, majd helyrehozzuk” anyás-

kodóst.A késõn jövõ, korán hazamenõst.A be sem jövõst.A nem sokat beszélõs, mindig végighallgatóst.A mindig igazat adóst.A mindig nyugodt, nem kiabálóst.Szerintünk.

(internet, 2004.)

Hogy mit kívánok így Neked így év vége felé?Karácsonyt. Békéset, boldogságosat.Szilvesztert. Eszelõset. Bulizósat.Új évet. Sikereset.Szerintem.

(sms, 2004.)


A képes beszéd Móricz Zsigmond ÁrvácskájábanA 125 éve született író emlékére

Az Árvácska Móricz Zsigmond (1879–1942) legkomo-rabb, talán legfájóbb alkotása, nem regény a szó szoros ér-telmében, döbbenetes mélységû írás, írója is „irtóztatókönyv”-nek nevezte, amit azzal is jelzett, hogy nem fejeze-tekre, hanem ének formájú zsoltár-szakaszokra osztotta atörténetet. A mélység jajkiáltásait akarta hallatni, a kivert-ség protestáló hangját, az ítéletét, a felháborodásét, s eztzsoltáros hangon lehetett leginkább az idegekbe kiáltani(Czine Mihály).

Az Árvácska formai szempontból is szokatlan alkotás,hangvétele kissé elüt a Móricz-mûvekétõl. Szikrázóan tö-mör és szabatos, fegyelmezett, az író csak ábrázol és szer-keszt. Szerkesztése is remek: Dudásnéra négy zsoltár jut,Szennyesnére kettõ, Verõnére csak egy – de mélységében akettõ több, mint a négy, és az egy több, mint a kettõ.

Cselekménye szinte nincs is, az epi-zódok, az emlékezetbõl tudatosan fel-idézett vagy véletlenül felmerült élet-helyzetek kerülnek egymás mellé ésután, s ezek állnak össze a kis Csibekét-három évének kronológiájává.Nincs meseszál, a hõs életében akét-három esztendõ alatt nem is törté-nik semmi változás, legfeljebb égbeki-áltó szenvedéseinek színterei változ-nak, s vezetnek a pokol egyre mélyebbbugyraiba.

Hogyan sikerül Móricznak a min-dennapokban használt nyelvet úgygazdagítani színekkel, képekkel, han-gulatokkal, hogy feszültséget teremtveés oldva megalkossa Csöre – Pösze – Ál-lami Árvácska alakját, elmesélje történe-tét?

A szöveg írásjeleinek stílusértéke afonetikus, a kiejtés szerinti írásmód ál-tal is megnyilvánul:

– Hajtsa eee el… – kiáltja Csöre két-ségbeesetten.

– Lopott? lo-poooott? dinnyét lopott ez a dögszem? – hergelimagát Dudás.

– … nem fogok többet lohohopni – zokogja Csöre.– Égy haza – utasítja Csörét Kadarcs.– Mosgyál meg, te disznó – kiáltja Jóska.– … mert igyókestve lösz, osztán menni is kék valamicskét má

– nógatja Zsaba Mári.– Mia fene? ruha nélkül szok jáórnyi? – méltatlankodik.– Nem csimogat; simogat… s… sss, sss – tanítgatja az öreg.A szóbeli közlésben jelentkezõ tájnyelvi elemek a reális

ábrázolást, a népi alakok élethû jellemzését szolgálják.A szöveg hangjainak stílusértéke a rossz hangzású sza-

vak, ebben a szövegben a szitkok sokasága nyomán kelet-kezik, ez is hozzájárul a hiteles szövegalkotáshoz:

– Hogy a fene ett vón meg bennetöket.– … te büdös kölyök! nem tudsz vigyázni! hogy rögtön kicsa-

varom a nyakadat!– No megállj, te bitang, ezér eszed a kenyeremet.– A fene ett vóna meg a tojásba.– Mi van neked, te bitang?– Ött vón meg a kórság, zanyádba

ött vón mög a kányai rosszte átok teszakadna már rám az a magasságos is

– Te rohadt, te büdös…– … hogy a fene ett vóna apróra benneteket, te kutyák.– … a bûr hujjon le valamennyirül, az urakrul…

– Ó, a rosseb egye meg, hát te hogy jössz vissza? Hogy a fenerágja le a húsod, tetûled nem lehet megszabadulni?

És záporoznak, záporoznak a kislányra Dudásné szit-kai, de Csöre akkor érzi magát boldognak, amikor újra eze-ket a „szavakat” hallja.

Zsaba Mári sem adja alább:– Ferenc bátyádnak nehogy szólj valamit, mert kitaposom a

beledet. Ez a gyengébb beszédje volt, olyan, mintha azt mondják:kezit csókolom – jegyzi meg Móricz.

– A fene ett vóna meg, mielõtt megláttalak.– Fene egye meg a büdös pofádat, te ronda.– Te piszok, te disznó, az anyád úristenit, te szemtelen.Hogy az Isten döglesszön meg, te gyalázatos disznyó – verte

Csöre fejét. – Így vigyázol te az én fiamra, te kutya?Verõné csak egyszer mondja a kis-

lánynak, hogy „te átkozott”, de annálgyakrabban használja a vesszõt, aprakkert, a porolót nevelési céllal…

Móricz szavait idézzük: „Ezen azAlföldön a magyarok még ebben azidõben nem is tudtak másképp beszél-ni, csak trágár szavakkal.”

Példák a szövegbõl a szavak szófajiértékébõl adódó stílushatásra, pl. azigék tömörítõ erejére: nyüzsög ki a törpeajtón, a tanya mögül elõszüremkedik a he-tedik, a pucér, a kicsi még ott duzmasz-kodik, mindig fájdogált, zsiborgott, le isboncirálta a kezérõl.

A melléknévvel párosított fõnevekegy vagy több tulajdonság kiemelésé-vel jellemzik, egyénítik a személytvagy a dolgot: Állami Árvácska, mesebeliházikó, görbe eperfa, parányi csöppség,roppant ég, törpe ajtó, veres szemû mogor-va ember, dinnyehasú anya, puckos veréb,retkes, fekete kéz.

A szöveg szóképei között is túlsúly-ban vannak a rossz hangzású, hangulati és szemléleti ele-meket felmutató metaforák: (A nap) odaütött tojás barna ser-penyõben, (késõbb) izzó, fehér gömb, (a kislány) embercsirke,kis gyilkos, madárhús (Kadarcs szerint), pesti csirke, mérges kí-gyó („kedvesanyám” becézõ szavai), dögszem („kedves-apám” szava), aztán újabb elnevezések: kígyó, kis kutya, bü-dös köjke, mágnáskisasszony. A kicsi naccsága nevezi Árvács-kát így: édeském, kis angyalom, kedvesem, tubicám, olyan szépkis virág vagy – de a kislány csak rémítgetésnek veszi.Zsaba Mári sem marad adós a rossz hangzású metaforák-kal: rothadt dög, mocskos dög, kényes dög. Árvácska is ezeketa szavakat tanulja meg, s a templomban ezt kérdi: Meddigbeszél még az a marha?

A szöveg értelmi, érzelmi-hangulati jellegû hasonlatai isszinte kivétel nélkül rossz hangzásúak: A nap úgy ébred,mint az idétlen tyúk éretlen tojása; A mesebeli házikó vályogfalaúgy hajlik, mint a pöfeteg gomba; Kadarcs nézte a kislányt, õriz-te, mint a kis bárányt, … nevetett, mint a farkas; Csöre, mint aharapós kiskutya, elvesztette a fejét.

Árvácska sorsa egyben szimbólum is, az országot bejártíró már nem is Csibe sorsát fürkészi, hanem a magyar né-pét, s a történet, amelyet elmesél, elzokog, „tiltakozás a hó-hér állam ellen, a rabló állam ellen” (Kiss Tamás).

„Móricz mondatai alatt hangszekrény van” – vallottaIllyés Gyula. S a nagy mesélõ nemcsak az életet, hanem azélettel együtt az élõbeszédet is teljes egészében, a magahullámzásában emelte az irodalomba. Így vált – NémethLászló szavaival – egészen a közösség énekesévé.

Málnási Ferenc

Szántó Piroska könyvborítója (1956)


Sajnovics János évfordulója„Csillagokat vizsgált és nyelvünk

titkát födözé föl,Csillagoknál izzóbb

a rokon emberi szó.”

Kétszázhúsz éve, 1785. március elsején52 éves korában halt meg Budán a magyarösszehasonlító nyelvtudomány elsõ kutató-ja, Sajnovics János, a nyelvtudós, csilla-gász, jezsuita szerzetes tanár.

Gazdag magyar nemesi családból szár-mazott, 1733. május 12-én született a Fejérmegyei Tordason. Iskoláinak elvégzése utána jezsuita rendbe kérte felvételét. Ekkor, arend elõírásai szerint, minden vagyonáról le-mondott bátyja, Mátyás javára. Életének egyvéletlen epizódja indította a nyelvhasonlításterületére.

A csillagászok szerint 1769. június 3-ána Vénusz bolygónak a Nap elõtt kell elvonul-nia. E jelenség megfigyelésével ki lehet szá-mítani a Nap és a Föld távolságát. E nagy le-hetõség megvalósítását igyekezett segíteniDánia és Norvégia akkori királya azzal, hogyegy csillagvizsgáló tornyot építtetett Norvé-gia legészakibb részén, Vardö szigetén.Meghívta oda többek között a csillagászatijelenség megfigyelésére aBécsben élõ európai hírû csil-lagászt, Hell Miksát, aki magá-val vitte Sajnovics Jánost,hogy segítse munkáját. Mivela szigeten lappok éltek, alka-lom adódott – a csillagászatimegfigyelésekkel párhuzamo-san – a magyar–lapp nyelv-rokonság vizsgálatára. Ezt amunkát végezte el Sajnovics.Egybevetette a két nyelv sza-vait és alaktani elemeit, elsõ-ként vizsgálva a szerkezeti ele-mek szerepét a nyelvhasonlí-tásban. Megállapította az ige-ragozási rendszer, a birtokosszemélyjelezés azonosságát, aszámnevek, a -k többesjel, a-bb középfokjel egyezését. Kö-zös vonásnak minõsítettemég, hogy a számnevek utánegyes számot használunk, éshogy nyelvünkben és a rokonnyelvekben nincsenek nyelvtani nemek. Afelsorolt jelenségek és adatok ismeretébenírta meg nagy jelentõségû munkáját, aDEMONSTRATIO-t; teljes címe: Demonst-ratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idemesse. (Bizonyítása annak, hogy a magyarokés a lappok nyelve azonos). Megjelent1770-ben Koppenhágában, késõbb dánnyelvre is lefordították. Ugyanebben az év-

ben Nagyszombatban is kiadták. Ma angolulés magyarul is olvasható. Egész Európa tu-dományos világa felfigyelt rá, szerzõjéneknemzetközi tekintélyt szerzett. A tudomá-nyos megállapítás sikerérõl Hell Miksa ígytájékoztatta levélben rendfõnökét: „Jó Isten,ki hitte volna, hogy mi ugyanazon apátólszületett testvéreinket találjuk majd meg alapp nemzetben. Magyarok õk, a mi testvé-

reink, a mi magyar nyelvünket beszélik, a mimagyar ruhánkat viselik, a mi régi magyarõseink erkölcse és élete szerint élnek, egy-szóval testvéreink. Óh, milyen csodálatos,bámulatba ejtõ dolgokat kell elöljárómnak je-lentenem… Csodálatos az Isten rendelkezé-se, hogy társul erre az expedícióra a nyel-vünket ismerõ Sajnovicsot választottam.”

Amikor Sajnovics a magyar és a lappnyelv azonossága kifejezést használja, ezennem a mai egyformaságot, a kölcsönös ért-hetõséget érti, hanem a szétválás elõtti azo-nosságot, a közös alapnyelvi elemek egye-zését.

Külföldön munkája méltó feltûnést keltett,foglalkoztak konkrét eredményeivel, a nyelvjelenségeirõl adott magyarázatának újszerû-ségével és a nyelvek egymáshoz való viszo-nyát tisztázó módszerének sikerével.

Idehaza viszont vegyes érzésekkel fo-gadták tanítását: néhányan elfogadták bizo-nyítékait, mások nem. A személyeskedõ vita

elkedvetlenítette Sajnovicsot,nyelvtudományi munkásságátnem folytatta, visszatért a csil-lagászathoz.

Élete tudománytörténeti ta-nulságul szolgálhat a mánakis.

Szülõhelye, Tordas õrzi em-lékét: 1942-ben felavattákszobrát, Farkas János szob-rászmûvész alkotását, és em-lékmû létesítésével fejezték kimegbecsülésüket a településlakói. Tér is õrzi itt a nevét.1970-ben mûve megjelenésé-nek 200. évfordulóján hazai éskülföldi nyelvészek részvételé-vel tanácskozást rendeztek.Megkoszorúzták a XVIII. szá-zadban épült Sajnovics-kastélyfõépületén elhelyezett emlék-táblát, amely azt hirdette, hogyItt született 1733-ban Sajno-vics János csillagász és nyel-

vész, az összehasonlító nyelvtudomány út-törõje.

A mostani évforduló alkalmából érdemeslenne elgondolkozni azon, hogy a fõváros(Buda valamelyik kerülete) utcaelnevezésselemlékezzék nyelvünk eredetének egyik elsõkutatójára.

Graf Rezsõ

Ezen az oldalon 12 év óta Kemény Gábor Nyelvi mozaik címû rovata jelent meg. Ez a cikk-sorozat a múlt évi 5. számmal véget ért. A szerzõ ezúton mond köszönetet mindazoknak, akikmunkájában buzdításukkal (olykor bírálatukkal) támogatták. (A szerk.)

Szilágyi Ferenc

Csokonai nyelvi jegyzete*

Napnyugoti nyelvben könnyebben csúsz el a chips, light,a snack, pub, dealer, show – ám a mi napkeleti

nyelvünkbõl kivirít, mint korcsult pesti ficsúrnaknadrágjábul arany öv vagy a nõi magos-

sarkú cowboy-bakancs csukaorra, réz fityegõje –s mért lennénk a Nyugot féleszü majmaivá?!

„O, imitatores servum pecus” – így a derék bölcs:„oh, külföld-követõk korcs rabi barma” – felelj!

* A 200 éve, 1805. január 28-án elhunyt költõ pontosan ezt ír-ta ma is idõszerû jegyzetében: „A nyugotiaknak nyelvébenkönnyebben elcsúsz az idegen, de nyugoti szó, hanem aVolga-mellékiból úgy kirí, mint a pesti korcsoknak öltözetjek mel-lett a német elejû nadrág, vagy a kaput alatt az aranyos öv; sazonban kicsoda tett minket olyan nagyon majmaivá a külföldiek-nek? O, imitatores servum pecus – oh, követõk, követõk, rabibarmok!”


Mi a különbség: nemzeti – országos – állami?Köztudomású, hogy a nemzet szó je-

lentése: történelmileg kialakult tartós em-beri közösség, melynek tagjai a közösnyelv, közös kultúra és más, fontosnaktartott tulajdonságok alapján összetarto-zónak tartják magukat. Az egyszerû em-berek tömege, a nép, azáltal válik nemzet-té, hogy egy meghatározott területen or-szágot/államot alapít. Vagy röviden: anemzet közös identitású államalkotó nép-csoport.

A réges-régi ország és a nyelvújításiállam lényegében azonos értelmûek, azország azonban inkább ’terület’ jelentésûföldrajzi fogalom, az állam viszont in-kább modern értelemben vett ’politi-kai-hatalmi szervezet’ jelentésû, jóllehetaz államnak is velejárója a pontosankörülhatárolt terület.

A normális magyar nyelvérzékûek szá-mára teljesen nyilvánvaló, hogy nemzetiaz, ami valamely nemzeti közösségheztartozó vagy arra jellemzõ, országos az,ami egy ország területére vonatkozik, ésállami az, ami egy központi hatalmi-poli-tikai szervezet részét képezi.

A föntieknek megfelelõen használato-sak valamely nemzetközösséggel kapcso-latban a nemzeti jellem, nemzeti lét, nem-zeti sors, nemzeti történelem, nemzeti tra-gédia, nemzeti önérzet, nemzeti elfogult-ság stb. kifejezések, valamint egy nemze-ti nyelvhez kötõdõ kulturális fogalmak,mint nemzeti irodalom, nemzeti himnusz,nemzeti színjátszás stb., továbbá tárgyivonatkozásban: nemzeti viselet, nemzetilobogó, nemzeti emlékhely, nemzeti gaszt-ronómia, Nemzeti Színház stb.

Ami viszont nem egy emberi közös-ségre vonatkozik, hanem egy rneg-határozott területre, annak jelzõje termé-szetesen az országos vagy az állami. Ma-gyar vonatkozásban csak olyan fogalom,szervezet vagy alapítvány jogosult a nem-zeti jelzõ használatára, amely az egészmagyar nemzetre vonatkozik, határon in-nen és túl. Ezzel szemben nemzeti hova-tartozástól függetlenül, területi illetékes-ségi alapon van megszervezve a közigaz-gatás, közrend és bûnüldözés, közlekedés,közegészségügy, közoktatás, pénzügy éskereskedelem, környezetvédelem stb. Kö-vetkezésképp az ilyen hatóságok, szerve-zetek és intézmények elnevezése csakisországos vagy állami lehet. Ennek megfe-lelõen helyesen van Országos Rendõr-fõ-kapitányság, Országos Egészségbiztosítá-si Pénztár, Országos Meteorológiai Szol-gálat, Országos Cigány Önkormányzat,Állami Számvevõszék, Állami Pénzver-de, Magyar Államvasutak stb. Régebbenhasonló értelemben használták a hazai éshoni jelzõket is, pl. Hazai Elsõ Takarék-pénztár, Hazai Fésûsfonó Vállalat, HoniIparvédegylet stb.

Ezeknek ismeretében rendkívül zava-ró, hogy újabban az ember lépten-nyo-mon ilyen tökéletlen elnevezésekkel talál-

kozik: Nemzeti Autópálya Rt., NemzetiNyomozóiroda, Nemzeti OsteoporózisProgram, Nemzeti Hírközlési Hivatal stb.,s a két legislegelképesztõbb: NemzetiBaktériumtörzs Központ és Magyar Nem-zeti Állathangtár. E két utóbbi esetbenolyan baktériumtörzsekrõl, ill. állathan-gokról van szó, amelyeket Magyarországterületén gyûjtöttek; ez a tény az élõvilágföldrajzi elterjedtségének a körébe tarto-zik, de semmiféle magyar vagy más nem-zeti jelleg nem mutatható ki benne. Gyûj-tõjük valószínûleg ismerhette a baktériu-mok vagy az állathangok rendszerét, de amagyar nyelv szabályait, sajnos, nem.

Hasonlóképpen félrevezetõ a NemzetiAIDS Bizottság elnevezése, mely nevévelellentétben nem nemzeti alapon, hanemterületi illetékesség szerint foglalkozikminden magyarországi AIDS-üggyel, be-leértve azokat is, amelyek Magyarorszá-gon tartózkodó külföldi állampolgárokkalkapcsolatosak, de semmit sem tesz a hatá-ron túli magyarok közt elõfordulóAIDS-esetekben.

A félrevezetõ nemzeti elnevezést és atényleges tevékenységi kört éppígy szem-be lehetne állítani a föntebb már említettés az alább felsorolandó elnevezéseknél:Nemzeti Fejlesztési Terv, Nemzeti Straté-giai Kutatási Program (MTA), NemzetiÜdülési Alapítvány, Nemzeti Hírlap-kereskedelmi Rt., Nemzeti IfjúságkutatóIntézet, Nemzeti Felnõttképzési Intézet,Nemzeti Cukorbeteg Alapítvány, NemzetiFoglalkoztatási Akcióterv, Nemzeti Akk-reditáló Testület, Nemzeti Család- és Szo-ciálpolitikai Intézet, Nemzeti Földalap-kezelõ Szervezet, Nemzeti Gyermek- ésIfjúsági Közalapítvány, Nemzeti Autó-pálya Felügyelet, Nemzeti EgészségügyiKerekasztal, Nemzetbiztonsági Hivatalstb.

Ha keressük a magyarázatát a nemzetijelzõ téves használata elterjedésének, ak-kor azt a nyugati nyelvekbõl történõ hibásfordításokban találhatjuk meg. A nyugatinyelvekben a latinból átvett natio szó ere-detileg a latinnak megfelelõen szintén aszületésileg és politikailag számon tartottemberi közösséget jelentette, megkülön-böztetvén a populus (people ’nép’) fogal-mától. Napjainkban azonban jelentésvál-tozás következtében a nation/Nazion azangol, francia, német és a többi nyugatinyelvben már elsõsorban államot jelent,nem pedig azonos identitású emberközös-séget. Jól szemlélteti a nation = állam je-lentéstartalmat a United Nations elneve-zés, melynek alapítói: a Szovjet Szocialis-ta Köztársaságok Szövetsége, az Ameri-kai Egyesült Államok, Nagy-BritanniaEgyesült Királyság és a Francia Köztársa-ság, tehát kivétel nélkül mindegyik államvagy államszövetség, és még véletlenülsincs közöttük egyetlen magyar értelme-zés szerinti nemzet sem. A nation szó anyugati nyelvekben végbement jelentés-változásának jól megragadható idõszaka aXIV. Lajostól a francia forradalom utániidõkig terjedõ korszak. A Napkirály köz-ismert mondása: „L’état c’est moi” (= azállam én vagyok) kényszerûen módosultazáltal, hogy a forradalmi nép a királyt le-

fejezte, és a nation-t helyezte a király ésaz állam jogaiba.

A nyugati nyelvektõl eltérõen azonbana magyar nyelvben ilyen jelentésváltozás-ra nem került sor, több okból sem: 1. Amagyar nyelvben az ország szó sok év-százados stabilitással jelentette egy-egynemzet földrajzi területét, miközben anyugati nyelvek számos más szót hasz-náltak helyette: tartomány, grófság, her-cegség, királyság, császárság, monar-chia, szövetség, köztársaság, birodalom,melyeknek területi kiterjedése is sokkalváltozékonyabb volt, mint a történelmiMagyarországé. 2. A magyar nyelvben anemzet és az ország területileg szinte so-hasem fedte egymást, mégpedig nemcsakmagyar, hanem a közelünkben lévõ cseh,lengyel, horvát, német, orosz vonatkozás-ban sem, tehát ezért sem lehetett egymásszinonimájává az ország és a nemzet szó.

Sajnos, a magyar fordítók és szótár-szerkesztõk nem vették idejében észre anation szó nyugati jelentésváltozását,ezért már a múlt században is keletkeztekhibás magyarítások, mint National Bank –Magyar Nemzeti Bank, amely természe-tesen nem nemzeti, hanem állami bank.Vagy Nemzeti Sportuszoda, amely szin-tén nem nemzeti, hanem fõvárosi.

A hibás intézményi elnevezéseken kí-vül ugyancsak hibásak, sõt értelmezhetet-lenek a következõ nemzeti jelzõs fogal-mak: nemzeti jogszabályok, nemzeti össz-termék, nemzeti jövedelem, nemzeti va-gyon, amelyekhez természetesen kivételnélkül az állami jelzõ illenék a valóság-ban. A nemzeti alaptanterv és a nemzetibajnokság nyilvánvalóan országos, mertegyrészt vonatkozik a magyarországinemzetiségi iskolákra és sportolókra is,másrészt azonban nem vonatkozik a hatá-ron túli magyar iskolákra és sportolókra.

A nemzeti jelzõ napjainkban zajló inf-lálódási hulláma kétségtelenül összefüggaz Európai Unióhoz történt csatlakozá-sunkkal. Az Unió felépítése és adminiszt-rációja három szintet ismer: 1. uniós, 2.national = országos, 3. regionális. Ami amázsaszámra születõ brüsszeli munka-anyagokban national, tehát tagországihatáskörû, azt a magyar fordítógárdagondolkozás nélkül fordítja nemzeti-re.

A nemzeti jelzõ hibás használatánakjárványa már Kárpátalját is elérte. Idáigméltán emlegettük, hogy az erdélyi éskárpátaljai magyarság napjainkig meg-õrizte romlatlan nyelvérzékét. Épp ezértokozott számomra nagy csalódást, amikora Duna TV ungvári magyar riportere azottani ukrán egyetem épülete elõtt állvaazt úgy mutatta be, hogy „Nemzeti Egye-tem”, holott a homlokzaton méteres cirillbetûkkel olvasható a felírás, hogyDerzsavná Univerzita, tehát Állami Egye-tem. (Magyarul akkor lehetett volnaNemzeti Egyetemként említeni, ha ukrá-nul Národna Univerzita lett volna kiírva.)

Soraimmal a szóhasználati zûrzavar ésigénytelenség leküzdéséhez szeretnékhozzájárulni.

Dr. Böszörményi József

A szerzõ véleményét, amellyel nem min-denben értünk egyet, vitacikként tesszük köz-zé. Pl. az olyan nagy hagyományú elnevezések,mint a Magyar Nemzeti Banké már nem változ-tathatók meg, s ezt nem is tartjuk szükséges-nek. (A szerk.)


A felzabált eredetmítosztól a gigantikus slágig

Nyilvános megszólalás és stílusosság

Az ókori retorikák fontos követelmény-ként írták elõ az illõséget: Arisztotelész sze-rint a stílus illõ, ha megfelel az érzelmeknek,a jellemnek, és arányos a tárggyal. Ebben azértelemben tehát az „illõség” nem ’illedel-messég’, hanem ’valamihez való hozzáillõ-ség’. Mai stilisztikai fogalmaink szerint ez te-hát azt jelenti, hogy valamely beszédhelyzet-ben a megfelelõ stílusréteghez tartozó ele-meket: a szó- és kifejezéskészletnek, anyelvtani formáknak a témához, a szövegfaj-tához, a szituációhoz illõ eszközeit használ-juk, ellenkezõ esetben szövegezésünk stílus-talansághoz vezethet.

Természetesen igen nehéz, sõt lehetetlenmeghatározni, hogy melyek azok a nyelvielemek, amelyek kizárólag a közvetlen tár-salgási, a szónoki vagy éppen a publiciszti-kai stílusban lehetnek „illõek”. Ebbõl aszempontból a publicisztikai stílus – az írottés beszélt médiumok stílusa – több szabad-ságot enged meg, mint például a tudomá-nyos elõadásoké vagy a politikai beszédeké;a publicisztikának természetes velejárója aközvetlen hatásokra törekvés, a figyelem fel-keltése, a közérthetõség, s ez sokszor me-rész nyelvi megoldásokkal érhetõ el, olya-nokkal, amelyek meglepik az olvasót-hallga-tót-nézõt, esetleg éppen azért, mert úgygondolja, a hétköznapi beszédben használa-tos nyelvi forma nem illõ a helyzethez, atárgyhoz, a nyelvi környezethez.

A politikai életnek is vannak olyan meg-nyilatkozásai, amelyekben – parlamenti fel-szólalásokban, interpellációkban – az indulatheve elragadja a beszélõt, s a befogadó szá-mára váratlan, olykor meghökkentõ nyelvimegoldások születnek. Ezek lehetnek szelle-mesek, találóak, ötletességük folytán hatá-sosak, bár a nyilvánosság általában válasz-

tékosabb formákat kíván meg. A stiláris he-lyesség, illõség hely és idõ függvénye.

Lássunk most a közeli múltból gyûjtöttnyelvi anyagot, a források pontos megjelölé-se nélkül.

A bizalmas, más helyzetben tréfás hasz-nálatú kukkoló fõnév egy napilapunkglosszájában így szerepel: mára társadal-munk emblémája a kukkoló lett. A kukkolónyilvánvalóan erõsen elüt a társadalom ésaz embléma szavaktól; ezek a nyelvisztenderdhez tartoznak, amazt a szlenghezsorolnám. A kifejezés azonban így pontos:kifejezi a glossza írójának indulatát is, nem-csak véleményét. Hasonlóan elfogadjuk aFelzabált eredetmítosz szókapcsolatot egyújságcikk címeként, mivel kiválóan betöltifunkcióját: minden olvasó érdeklõdését fel-csigázza a tanulmány értékû, terjedelmesfejtegetés iránt, jóllehet a szerzõ „kímélet-len” fogalmazásnak minõsíti a választékos,szaknyelvi eredetmítosz szóhoz kapcsoltdurva, pejoratív felzabált jelzõt.

Máskor azonban nem a helyzethez illõ azeltérõ rétegbeli elemek használata. Az Euró-pai Unióhoz való csatlakozás mámoros han-gulatában például a rádió riportere giganti-kus slág-nak nevezte azt a csövet, amely azErzsébet hídra vezette a szökõkútszerû ha-táshoz szükséges vizet. Mivel itt sem irónia,sem elítélés nem volt a riporter szándéká-ban, nem volt indokolható az idegenszerûhangzású és csak a bizalmas nyelvi szintenhasználatos slág összekapcsolása a válasz-tékos gigantikus melléknévvel. Bizonyáraelég lett volna óriási vagy hatalmas töm-lõ-nek nevezni a vízszállító eszközt.

Napjainkban gyakori, hogy ismert politi-kai, gazdasági vezetõ személyeket felmente-nek tisztségükbõl, elbocsátanak állásukból,illetve leváltanak. Ezt az eseményt a híradók

sokszor a meneszt – a fentiekhez viszonyít-va negatív hangulatú – igével hozzák tudo-másunkra, sõt egy lap fõszerkesztõjét –ugyancsak az egyik közszolgálati médiumhíradója szerint – kirúgták állásából. Ez aszóhasználat nem illett a híradó – egyébkénttárgyilagos – szövegébe. Sõt az a kérdés isfelmerül, nem bántó-e a hallgatónak-nézõ-nek? És még inkább annak, akirõl a hír szól?

Egy vezetõ európai politikus magyaror-szági látogatása alkalmából az egyik híradó-ból arról értesültünk, hogy az illetõ politikusmegértette azokat a nehézségeket, amelyeka délvidéki magyarokat sújtják. A fordításban– bizonyára a szinkrontolmácsolás sietségé-ben – a ’felfog, megért’ értelmet a bizalmasnyelvi környezetben használatos vette a la-pot frazeológiai kapcsolat fejezte ki – ebbena helyzetben egy kissé lekezelõ hatást kelt-ve. A hírmûsorokban megszólaló szakembe-rek megnyilatkozásaiban sem ritka, hogy vé-tenek az illõség retorikai-stilisztikai kívánal-ma ellen. „A büntetõeljárási törvény kerekperec meghatározza...” – mondta egy jo-gász egy közszolgálati híradóban. A kerekperec helyett itt az egyértelmûen vagy apontosan lett volna az odaillõ.

Biztató lehet azonban, hogy a nyilvános-ság elõtt megszólaló médiaszemélyiségekmegnyilatkozásai többnyire stilárisan is kifo-gástalanok, sõt az is elõfordul, hogy ha úgyérzik, vétettek az „illõség” ellen, kiigazítjákstílustalannak érzett beszédfordulatukat:„Vannak sportolók, akik azzal hergelik ma-gukat, nem: próbálják magukat inspirálni,hogy fogadalmat tesznek...” (Kár azonban,hogy a helyesbítés folytán a magyar szó he-lyébe idegen került...)

V. Raisz Rózsa

Szürkemarha, zöld majom

A közelmúlt hírei között igen gyakran szerepelt annak a nyolcszürkemarhának a sorsa, amelyeknek nem volt marhalevelük, sígy nem feleltek meg bizonyos elõírásoknak. A szegény kérõ-dzõk már-már halálra voltak ítélve, amikor aztán megszületett afelmentõ határozat. Megkegyelmeznek nekik, ellátják õket azzala bizonyos jellel, ami bizonyítja hivatalos „szürkemarhaságu-kat”.

A televízió 2004. október 13-i Híradó címû mûsorában hall-hattuk a következõ szakmai álláspontot: „Az a szürkemarha, akiaz egyesület nyilvántartásában szerepel.”

Ha valaki ezt a mondatot az elõzmények ismerete nélkül hall-ja, arra gondol, hogy olyan szervezetrõl van szó, ahová aszürkemarha urak és hölgyek beléphetnek, talán még tagsági iga-zolványt is kapnak. Mint a fentiekben írtam, tudjuk, hogy egé-szen másról van szó. A mondat jelentésének efféle magyarázatá-ra az aki vonatkozó névmás hibás használata adott lehetõséget,mivel a helyes nyelvhasználat szerint az állatokra és az élettelendolgokra egyaránt az ami, illetve az amely(ik) szót használjuk.

Errõl jut eszembe egyik gyermekkori emlékem. Valamikor azötvenes évek közepén történt, hogy öcsém és én édesanyánkkalegyütt Budapesten voltunk. Mint vidéki gyerekeket ámulatba ej-tett a nagy sürgés-forgás. Ha jól emlékszem, a Rákóczi úton tûntfel két, viszonylag jól öltözött férfi. Veszekedésüktõl visszhang-

zott a környék. Szavaikra már nemigen emlékszem, de az biztos,hogy durván beszéltek egymással; mindenféle szitkot szórtakegymás fejére. Mikor aztán kifogytak a válogatott kifejezések-bõl, az egyikük utolsó döfésként a következõt mondta: „Magaszürke majom!”. Ehhez hozzátartozik, hogy az illetõ szürke ru-hában volt. Emez se maradt adós, és ekképp vágott vissza: „Hátmaga micsoda? Egy zöld majom.” Igen, mert rajta meg zöld szí-nû ruha volt.

Nos, errõl a két veszekedõ emberrõl mondhatom, hogy azt ne-vezték szürke majomnak, aki szürke ruhában volt, a zöld majomgúnynévre pedig az szolgált rá, aki zöld ruhát viselt.

A szürkemarha, miként az a fentiekbõl is kitûnik, az élõlé-nyek más csoportjába tartozik. Ráadásul a jelzõ és a jelzett szóegybeírása arra is utal, hogy nem csupán egy szürke színû állat-ról, hanem a szarvasmarha egyik fajtájáról van szó.

A két veszekedõ ember természetesen sértésnek szánta a ma-jom szót, ellátva azt egy alkalmi jelzõvel is. Emberre vonatkoz-tatva a marha is durva szavaink közé tartozik. A jámbor háziál-latok azáltal, hogy csak az emberekre vonatkozó névmással illet-ték õket, a kelleténél nagyobb tiszteletben részesültek; egy kistúlzással azt is mondhatjuk, hogy emberszámba vették õket. Ez-zel azonban a helyes nyelvhasználat sérült.

Dóra Zoltán


Jönnek az idegenek!

Palicz István beszélgetése Minya Károly fõiskolai tanárral

„Quem dii odere paedagogumfecere” – szól a latin szállóige, mely-nek jelentése: Akit az istenek gyûlöl-nek, abból tanítót csinálnak. Ahelyett,hogy kommentálná ezt a kijelentést,inkább arra válaszoljon, baj-e, hailyen és ehhez hasonló idegen kifeje-zéseket használunk?

Természetesen az ko-rántsem baj, ha valaki ef-féle szállóigéket alkal-maz. A latin nyelv isme-rete egyébként is aklasszikus mûveltség ré-sze, latin szavaink jobbá-ra már jövevényszavak-nak tekinthetõk. Az isigaz, hogy ma már egyrekevesebben ismerik ezt anyelvet. No persze a pia-con például, amikor zöld-séget vagy gyümölcsötvásárolunk, semmikép-pen nem szükséges ilyenkitételeket alkalmaznunk egy fél kilófokhagymára alkudva, mert akkor apiaci kofák természetes reakciókéntnemes egyszerûséggel kinevetnek.Tehát meghatározó a szituáció, a kör-nyezet az idegen szó használatakor.Ezt mindig figyelembe kell venni. Asajtó a legszélesebb körhöz szól, ígyott fokozottan kerülni kell(ene) az ide-gen szavakat.

Néhány évtizeddel ezelõtt mégcsak elvétve fordult elõ a köznyelvbenidegen szó, manapság viszont hem-zseg tõle a magyar nyelv és a média.Miért?

Az okok között mindenképpen sze-repet játszik a rendszerváltoz(tat)ás.

1989–90 óta kinyíltak a határok, be-kapcsolódhattunk az európai közös-ségekbe, valamint az informatikaiáramlatokba, bõvültek a nemzetközigazdasági kapcsolatok. A szókincs-bõvülés leglátványosabb területe aszámítástechnika, manapság pedigaz ún. euronyelv kialakulása, tehát az

Európai Unióval kapcso-latos kifejezéseké. Ko-rántsem sikerült mindetmagyarítani, így nagyonsok közöttük az idegen.

Miért használunk olygyakran idegen szava-kat?

Sokszor azért, mertnincs helyette magyarmegfelelõ (pl. apport,globalizáció), van ugyanmagyar megfelelõ, denem ugyanazt jelenti,mint az idegen szó (lízing� kölcsön), van magyar

megfelelõ, de nem terjedt el (aerobik– tánctorna, szolárium – fényfürdõ),nem volt sikeres a magyarítás (multip-lex – mozikombinát), s végül a legfon-tosabb ok a sznobság, a divatmajmo-lás. Lenne ugyan magyar megfelelõ,mégsem azt használják: store (üzlet),kompetencia (illetékesség), prevenció(megelõzés), konszenzus (egyezség,egyetértés).

Melyek azok a kifejezések, ame-lyek annyira mély gyökeret verteknyelvünkben, hogy képtelenek va-gyunk számûzni õket?

Azok az idegen szavak, amelyekrégóta meghonosodtak nyelvünkben,a jövevényszavak. Ugyanakkor nem

szükséges számûzni például a nem-zetközi mértékegységek nevét.

Milyen helyesírási problémák me-rülhetnek fel az idegen szavakkalkapcsolatban?

Napjainkban a legtöbb idegen szóangol eredetû. Így gond lehet az értel-mezésükkel, a kiejtésükkel és a he-lyesírásukkal. Félmegoldásként ter-jedt el, hogy fonetikusan átírjuk õket,ha nem sikerült magyar megfelelõt ta-lálni. Az 1999-ben megjelent Magyarhelyesírási szótár szerint többek kö-zött a következõ idegen szavakat kellúgy írni, ahogy ejtjük: aerobik, bébi-szitter, díler, dzsogging, dzsúsz, fájl,flopi, kapucsínó, motokrossz.

Némelyek azt vallják, hogy nemhelyes magyarítani az idegen szavakírásmódját, úgy kell elfogadnunk,ahogy megkapjuk. Ha tehát használnikívánjuk a szót, fizessük meg érte avele járó „áfát”! Mi a véleménye errõl?

Az idegen szó használata olyan te-vékenységkör, amely nem áfaköteles.Komolyra fordítva a szót, tudomásulkell venni, hogy a fonetikus átírás cél-szerûbb és egyszerûbb. Aki ezt nemfogadja el, az az élet egyéb területeinis a bonyolultabbat és nehezebbet tá-mogatja.

Várhatjuk-e a nyelv gyógyulását aközeljövõben, vagy a helyzet csakmég rosszabb lesz?

Erre nem lehet egyértelmû igennelvagy nemmel válaszolni. Romlik ahelyzet például a helyesírás terén az-zal, hogy az ingyenes hirdetõújságokhemzsegnek a helyesírási hibáktól.Ezzel szemben javul a helyzet példáula tekintetben, hogy az emberek nyelviránti érdeklõdése egyre nõ, több ilyentárgyú szakkönyv jelenik meg.

Mit tehetünk mi, személy szerint azügyben?

Ha a mi névmáson a leendõ taná-rokat értjük elsõsorban, példaadássaltudunk javítani a helyzeten. Igényesírásbeli és szóbeli megnyilvánulása-inkkal, minél hatékonyabb kommuni-kációval.

Szövetségünk és szerkesztõségünk közleményeiKérjük kedves olvasóinkat, hogy a személyi jövedelemadó bevallásakor gondoljanak az Anyanyelvápolók Szövet-

ségére! Adószámunk: 19663155-1-43.Egyúttal jelezzük, hogy lapunk ára 2005-ben nem változik. Az éves elõfizetés 600 forint, a szövetségi tagdíj

(amely a lap árát is magában foglalja) 1000 forint (diákoknak, nyugdíjasoknak 700 forint). Decemberi számunkbancsekket küldtünk a befizetéshez.

A 25 éves Édes Anyanyelvünk mutatója (1979–2003) tartalmazza lapunk eddigi összes írásának szerzõjét, címét,tárgy-, szó- és kifejezésmutatóját. A 70 oldalas, keményborítós különszám 400 forint + postaköltségért (500 forint)igényelhetõ a szerkesztõség postacímén (1364 Budapest, Pf. 122), illetve villámpostán ([email protected]).Az igénylõknek csekket küldünk, a pénz beérkezése után pedig postázzuk a mutatót.

Csalódni fog a nyájas olvasó, ha azt hiszi, hogy a sokatmondó cím utánmost ufókról és egyéb csillagközi ketyerékrõl olvashat. A szituáció, melyetelé tárok, nem földön, csupán nemzeten kívüli; a téma pedig az idegenek,de nem lények, hanem szavak és kifejezések. Már jó ideje próbálnak betörnihazánk légterébe, köztudatába. El kell ismernünk, az utóbbi néhány évtized-ben komoly sikereket értek el. De miért baj ez? Többek közt errõl faggattamMinya Károlyt, a Nyíregyházi Fõiskola Magyar Nyelvészeti Tanszékének ta-nárát.


Kerül, amibe kerül...„A kerül ige rendkívül sok szó-

kapcsolatnak alaptagja. Ezek egyrésze kifogástalan, szemléletes ki-fejezés; még érzékelhetõ bennükaz ige konkrét ’eljut valahová’ je-lentése. Például: felszínre, földbe,szóba kerül valami... A hivatali ...és sajtónyelvben azonban minden-napos a kerül ige teljesen fölösle-ges használata szószaporító kifeje-zésekben.” A Hivatalos nyelvünkkézikönyve címû kiadványban ol-vastam az idézett szöveget, ami-kor a kezembe került egy szaklap,amelyikben egyetlen oldalon nemkevesebb, mint nyolcszor talál-koztam ezzel a szószaporító kerüligével. Mivel ez igen gyakori je-lenség, talán érdemes vele ismé-telten foglalkozni. A talált nyolchely mindegyikében teljesen szük-ségtelen ez az ige, nélküle olykorrövidebbek, de mindig szebbeklesznek a mondatok. (A monda-toknak csak a lényegi részét idé-zem.):

1. Az idei rendezvényre Hévízen kerül sor. – Az idei rendez-vényt Hévízen tartják.

2. Az, hogy a kollokvium több mint harminc éven át mindentavasszal megrendezésre került, a lelkes szakembereknek kö-szönhetõ. – ... a kollokviumot minden tavasszal megrendezték, ...

3. Minden évben az ország kü-lönbözõ városaiban került meg-

rendezésre. – ... az ország külön-bözõ városaiban volt.

4. A kongresszusok évében kü-lön nem kerül megrendezésre... –A kongresszusok évében különnem szervezik meg...

5. A második napon valamilyeneljárás eredményeinek ismerteté-sére kerül sor különbözõ szakterü-letek szakembereitõl. – A másodiknapon az eljárás eredményeitkülönbözõ területek szakembereiismertetik.

6. Az elsõ napon átadásra ke-

rül az X-érem. – Az elsõ naponadják át az X-érmet.

7. Azóta összesen 37 érem ta-lált gazdára, néhány sajnos posz-tumusz került átadásra. – Azótaösszesen 37 érem talált gazdára,néhányat sajnos posztumusz adtak

át.

8. A második napon a változások kerülnek ismertetésre. – A

második napon a változásokat ismertetik.

Bár sokba kerül a posta, elküldöm ezt a kis írásomat, háthaoda is kerül, ahol okulnak belõle.

Láng Miklós

Állhat-e magában a magán?Attól függ! Ha a maga névmás -n ragos alakjáról van

szó, akkor igen: Végignézett magán a tükörben. MagánPistán is ilyen ruha volt. Mit szeressek magán?!

Csakhogy a magán más összefüggésekben is elõfor-dul. Mind a Szeged-csanádi Egyházmegye, mind pediga Kalocsa-kecskeméti Fõegyházmegye kalendáriuma a2004. évre címû, jó néhány közös oldalt is tartalmazókiadvány 106. oldalán ezt olvasom „a szegényekorvosá”-ról, a boldoggá avatott Batthyány-StrattmannLászlóról: „Köpcsényben 25 ágyas magán kórházat ala-pított.” De hallottam már egy rádióinterjúban is idevágóadalékot: „Magán szakmai beszélgetést folytattunk.” Biz-tos, hogy írásban csakis ebben a formában, tehát különlát(hat)nánk viszont, hiszen semmi értelme sem volna amagánszakmai összevonásnak.

Ez utóbbi példákban nem ragozott névmások állnak,hanem – ha helyesen írjuk, ill. a másodiknak az eseté-ben átcsoportosítással élünk – magán- elõtagú össze-tett szók. Bátran fordulhatunk eligazításért a Nyelvmû-velõ kézikönyvhöz: „A magán eredetileg határozószóvolt. Ma önálló szóként nem él, csak összetételek elõ-tagjaként. Pl.: magánautó, -élet, -énekes [...] Az elõtagjelentése itt esetenként ez: nem állami, nem közületi,nem társadalmi, nem hivatalos; egyéni, ill. egyedüli.” AMagyar értelmezõ kéziszótár nemrég megjelent 2., át-dolgozott kiadása lényegében ugyanezt mondja, egyhasznos többlettel: 5. jelentése ’önmûködõ’, pl. magán-

járó. Igen, egybeírja! Mindezek pedig megerõsítik azakadémiai helyesírási szabályzat 111. pontjában fog-laltakat: „Az olyan összetételeket, amelyekben a fõnévminõségjelzõje az összetett szóban levõ alakjábanvagy jelentésében önálló szóként nem használatos(al-, bel-, köz-, kül-, szak- stb.), mindig egybeírjuk: alel-nök, belföld, élmezõny [...] stb.” Nos, elsõ idézetünk eszabálypont szellemében máris helyére tehetõ: „... ma-gánkórházat alapított.”

A második idézetnél viszont egy kissé el kell idõz-nünk, itt ugyanis szórendi vagy legalábbis szerkesztés-beli probléma áll fönn. Hamarjában három helyesbítésiötletem is támadt: a) „Szakmai magánbeszélgetéstfolytattunk.” b) A betû szerinti pontosság érintetlenülhagyásával – bár kissé mesterkélten – ez is lehetsé-ges: „Magán-szakmaibeszélgetést...” c) Új utótag beik-tatásával: „Magánjellegû szakmai beszélgetést...” Lát-juk tehát: egyik megoldásunkban sem írtuk külön.

Mire buzdíthatnék befejezésképpen? Jól tanuljukmeg a magán helyesírását! A különírás ezúttal nem té-vedés! A mintegy fõnevesülõ magán itt birtokos jelzõsszerkezet egyik önálló(sult) tagja, vagyis e szintén kü-lönírt formának rövidebb változata: a „magán”-nak ahelyesírása. S most már jöjjön a leglényegesebb taná-csom: e szó dolgában mindenképp kerüljük a magán-helyesírást!

Holczer József


Boksay Zoltán

Magyarul és más nyelveken*Édesapám emlékére

Édesapám 1888-ban Szenteskén1 született a falu tanító-jának gyermekeként. Szívesen tanult nyelveket, amireigazán azután nyílt alkalma, hogy nagyapám, majd édes-apám maga is a MÁV alkalmazottja lett. Sûrûn változott alakóhelyük és azzal együtt a nyelvi környezetük is. ApámBécsben kapott katonai kiképzést, a háborúban Lengyel-országban és Törökországban szolgált. Mire a háborúnakvége lett, anyanyelvén kívül tudott németül, szlovákul, ru-szinul, románul, valamennyire lengyelül, jiddisül és törö-kül. Franciául az iskolában tanult, de abban – ki tudja, mi-ért – nem jeleskedett. Anyai nagyapám a gyógyszerészipályának fordított hátat, úgy lett vasutas. Õt is hol ide, holoda helyezték. Hosszú a listája azoknak a helységeknek,ahol felmenõimnek „állandó” lakóhelyük2 volt.

Erre az írásra akkor határoztam el magam, amikor egybeszélgetés során kiderült, hogy fiatal kárpátaljai ismerõ-seim korábban semmit sem hallottak arról, hogy szülõ-földjükön3 1939 és 1944 között a bíróságokon, a község-házán és mindenhol két nyelv volt hivatalos. Kétnyelvûvolt a postabélyegzõ, két nyelven írták ki a vasútállomá-sok nevét stb. Magyar iskolai végzettséggel csak úgy le-hetett valaki postai alkalmazott Kárpátalján, ha ruténnyelvbõl vizsgát tett. 1939-ben (a csatlakozás évében) apályázók a vizsga letételére egy év haladékot kaptak4. A

rutén nyelvvel még az Országos helységnévtár 1944-eskiadásában is találkozhatunk (1. ábra).

De mi volt korábban? A hivatalos nyelv kérdése aBach-korszakban különösen kiélezett lett. Akkor az or-szág egyetlen egyetemén (melynek egy évszázaddal ké-

sõbb magam is tanára lehettem) német volt a tanítás és azadminisztráció nyelve. Ennek megfelelõen a beamter abeiratkozó hallgatók születési helyét németül jegyezte be– feltéve, hogy a helységnek német neve is volt (2. ábra).A keresztnevek lefordításában semmi rendkívülit nemkell látnunk. Ez a szokás a XX. század közepéig dívott.Ifjú koromban Julius Meinl cégtábláján még Meinl Gyulavolt olvasható. Manapság csak a koronás uralkodók és apápák nevét szokás és illik lefordítani. Az egyetem külön-ben az 1860/61-es tanévben vált magyar nyelvûvé.

Az ország életében az 1867. évi kiegyezés hozott min-denki által jól ismert jelentõs fordulatot. A következõ év-ben alkotmányosan rendezõdött Horvátország és Magyar-ország viszonya. 1869-ben kezdték szervezni a honvédsé-get. A horvátországi ezredekben természetesen horvát letta vezénylési nyelv; az ún. közösöknél megmaradt a né-met. A MÁV horvátországi vonalain horvát volt mindenállomásnév, felirat stb. Ezt bizonyítja egy korabeli

vasutasalmanachból kimásolt részlet, mely a 3. ábrán lát-ható. (A benne szereplõ Osijek magyar neve Eszék). Azalkalmazottaknak viszont érteniük kellett magyarul is, mi-vel azt a vasútüzem egységes irányítása megkívánta. (Ez arendelkezés az érdekeltek körén kívül is váltott ki ellenér-zést.) A hatékony irányítás elve érvényesült abban is,hogy a nagy jelentõségû, több mint 600 km hosszú Buda-pest–Fiume vasútvonal kb. 9/10-ét egy helyrõl, Zágrábbóligazgatták. Fiumérõl tudnunk kell, hogy megszakítások-kal 1789-tõl tartozott magyar fennhatóság alá. A dualiz-mus ideje alatt szinte állam volt az államban. A várostautonóm képviselõtestület kormányozta. Törvényszékénolasz nyelven tárgyalták a peres ügyeket. Mint ismeretes,a város az elsõ világháború után Olaszországhoz került; amásodik óta Rijeka néven Horvátország jelentõs kikötõje.

A k. u. k. idején a hivatalos nyelv nem jelentett kizáró-lagosságot vagy arra való törekvést. Apám a hozzá inté-zett kérdésekre olyan nyelven válaszolt, ahogyan kérdez-ték; leggyakrabban történetesen szlovákul és magyarul,ritkábban németül. A Magyar Királyi Postán is ismerték

* Elõadásként elhangzott a Magyar Professzorok III. Világtalálkozó-ján Nagyváradon 2002. szeptember 6-án.

1 Szenteske Ung megye folyók és patakok szabdalta lapos részén te-rült el. Fényes Elek 1852-ben megjelent munkája szerint 179-en lakták,ebbõl 15 volt katolikus, 9 zsidó, a többi mind református. 1944-re a lé-lekszám 288-ra emelkedett, de akkor már a katolikus szlovákok voltaktöbbségben. Az utolsó csehszlovák autótérképek a falu helyét és nevét(szlovákul: Sentuš) már nem jelzik.

2 Bécs (Wien), Budapest, Dévényújfalu (Devinska Nová Ves), Ivanec(Ivanec), Károlyváros (Karlovac), Keszthely, Lédet (Ladce), Miava(Myava), Modor (Modra), Nagykároly (Carei), Pozsony (Bratislava),Pozsonyszentgyörgy (Sväty Jur), Szatmárzsadány (Satmarel), Szenteske(Svätuš), Trencsén (Trenèín), Újpest, Ungdaróc (Dravci), Ungvár(Uzshorod), Varasd (Vara din), Határszög (Verchovina Bisztra), Zala-egerszeg, Zenta (Senta).

3 A pontosság kedvéért azért meg kell jegyeznem, hogy Kárpátaljadéli és nyugati határa nem ott volt, ahol most. Ungvár és Munkács nemtartozott Kárpátaljához, de a kettõ között fekvõ Szerednye, Dobó István1552 utáni lakóhelye, igen.

4 E helyen is köszönetet mondok Benda István úrnak, aki a postaialkalmazottakra vonatkozó közlönyöket rendelkezésemre bocsátotta.

1. ábra

2. ábra


és használták a helyinemzetiségi nyelvet.Bizonyság rá az a taka-rékpénztári betétkönyv,amelyet Lédecen (kora-beli helyesírással: Lé-

deczen) állítottak ki (4.ábra).

Bár a trianoni szer-zõdés után a mara-dék Magyarországon anemzetiségek aránya8% alá csökkent, abankjegyekrõl nem tûntel az érték megnevezé-se nemzetiségi nyelve-ken (5. ábra).

A tanítás nyelvénekkérdésében felhívnám afigyelmet két kiváló al-kotásra. Az egyik MikóImre nagyívû munkája,mely Nemzetiségi jogés nemzetiségi politikacímen jelent meg; amásik pedig A magyarnevelés- és iskolatörté-

net kronológiája, melyet Mészáros Istvánnak köszönhe-tünk.

Engedtessék meg nekem, hogy külön kiemeljem az1930-as évek végének és a 40-es évek elejének történése-it, amelyekhez már személyes élményeim is kapcsolód-

nak. Annak a 6–7 esztendõnek a pozitívumait a követke-zõkben látom.

A magyar oktatáspolitika szükségesnek tartotta, hogy avisszatért területeken tanuló magyar diákok, ha nem is-mernék, akkor ismerjék meg a helyi nemzetiségi nyelvet.A kiadott rendelet szerint a a magyar tannyelvû polgári is-kolákban a szlovák, rutén, román, szerb, illetve a horvát

nyelvet heti 2 órában kellett tanítani. (A német azért ma-radt ki a felsorolásból, mert az ország összes középiskolá-jában eleve kötelezõ tantárgy volt.) A gimnáziumok akkornyolcosztályosak voltak. A nyelvek tanítása szempontjá-ból a kép nem volt teljesen egységes5. Egységes volt vi-szont abban, hogy valamelyik nemzetiségi nyelv és annakirodalma kötelezõen szerepelt a tantárgyak között. Példa-ként a 6. ábra a beregszászi gimnázium tantervét mutatja.Voltak, akik nem fogták fel ezeknek a rendelkezéseknek amélyebb értelmét. Lényegében csak pragmatikusan gon-dolkodtak: Miért is kell nekem szerbül tanulnom, amikortudok szerbül? – mondogatta a diák. Érdemes még meg-említeni, hogy egy budapesti gimnáziumban a szlovák,egy debreceniben a rutén fakultatív tárgyként szerepelt.

A vázolt nemzetiségi és oktatáspolitikai törekvésekneka gyümölcse, sajnos, nem tudott beérni. A háború nagyonkorán tönkretett mindent. És nagyon hamar elérkezett azinternacionalizmus korszaka, amikor a lezárt határok kétoldalán élõ népek csak távolból szerethették egymást. Vi-szont a határokon belül a szeretet nem volt kötelezõ.

Van-e feladatunk, és tehetünk-e valamit? Azt gondo-lom, hogy igen. Mindenekelõtt emlékeznünk kell és emlé-keztetnünk. Kell, mert sokan vannak azok, akik önkénye-sen azt olvassák ki az annalesekbõl, csak azt harsogjákszét a világban, ami az érdekeikkel vagy a megbízójuk ér-dekével összhangban áll. A múltunkban bõven akad pél-da, amit érdemes a népek közötti kapcsolatban a normaszintjére emelni – de legalábbis elismertetni. Térségünkközös érdeke, hogy sikerüljön felelõsen gondolkodó és jószándékú partnert találnunk hozzá. Az egyoldalú szerelemnem szerelem, hanem gyötrelem...

3. ábra

5. ábra

4. ábra

6. ábra

5 Az erdélyi és partiumi gimnáziumokra a rendelet heti 2 órás románbeszélgetést írt elõ mint kötelezõ rendkívüli tárgyat. A felsõbb osztályok-ban az angol, francia stb. mellett vagy helyett a román nyelvet és irodal-mat is lehetett választani. Bácskában, Dél-Baranyában és a Muraközbena modern nyelvek közül az egyiknek okvetlenül szerbnek, horvátnak, bu-nyevácnak, vendnek vagy a muraközinek kellett lennie. A felvidéki gim-náziumok többségében az egyik modern nyelv kötelezõen a szlovák volt.A munkácsi gimnáziumban a rutén volt az egyedüli modern nyelv a né-met mellett, a beregszásziban csak az egyik a négy közül.


Nyelvi „feladványok”Nem a Pontozó címû rovatunkat hoztuk elõbbre a 18. oldalról, ha-

nem olyan nyelvi furcsaságokat adunk közre, amelyeknek a megérté-se nem kevés fejtörést okozhat. Vajon ki érti elsõ olvasásra, elsõ hal-lásra a következõ „közléseket”?

Az egyik ismert áruházlánc üzletére ezt írták: élelmiszer jellegûáruház. Mit jelent a jellegû szó? Miért van ott? Egy benzinkútra semkell felírni, hogy „üzemanyag jellegû üzlet”, pedig újságot, italt ésédességet is lehet benne kapni. A pékség sem lenne jobb attól, ha„pékáru jellegû bolt”-nak hívnánk.

Az egyik legtalányosabb „feladvány” egy tévémûsor címe. Gim-nazistáktól, fõiskolásoktól, tanároktól kérdeztem, hogy elsõ hallásratudják-e, mirõl van szó. A cím: Rakott. Ez egy keddenként sugárzottkulturális magazin az MTV-n. De hogy mit rakott, ki rakott, micsodarakott, azt senki sem tudta. Pedig a címeket azonnal értenie kellenemindenkinek, hiszen azzal akarják egy meghatározott mûsorra felhív-ni a figyelmet. Ki tudja azonnal, mi a Soroló? (Egy a vidéki életet be-mutató, fõként mezõgazdasági gondokkal foglalkozó mûsor.) Hát amagyar Quizfire?

A rejtvényekben nemcsak a megfejtés nehéz, hanem sokszor ameghatározások is nehézkesek, esetleg tévesek. Az egyik mûsorúj-ságban azt állítják, hogy a bundalé = ecet. Ez nem igaz, mert a bun-dalé a bundapálinka (a rossz minõségû pálinka) egyik neve. Ugyan-csak szeretik a rejtvénykészítõk azt állítani, hogy a „bécsi nagymama= óma”, de a palóc alma is óma. Erre csak azt tudjuk mondani,hogy szer in tük . Vajon melyik vidéken mondják 2005-ben a miatthelyett azt, hogy miá? (Szinte minden rejtvényben megtalálhatjuk. Ezazonban nagyon régi tájnyelvi szó.)

Van-e fejfa a pincében? Egy újság Magazin részében ez áll: „Azalacsony fejfa miatt mélyre hajolok, amikor belépek a pincébe.” Talánszemöldökfa van az ajtók felsõ részén; fejfa a sírokon szokott lenni.Ugyanitt egy Kutas nevû faluról azt állítják, hogy „rövidesen elhal”. Ez

sajnálatos, de az író igekötõje sem szerencsés, mert a kihal jelentiazt, amit mondani akart.

A munkalehetõség megteremtésérõl azt mondja a HírTV, hogy „ezaz elsõ számú prioritás”. A prioritás nem lehet más, csak elsõ. Szin-tén szótévesztés van abban a megállapításban, amely egy sportoló-ról jelent meg: „rossz egészségnek örvend”. Ha a betegség örvende-tes dolog, akkor igaz a megállapítás.

Helyesírási feladványok is vannak! Az egyik spanyol tévémûsormagyar címe: Keresztbe-hosszába. Gyakran lemarad az n az irány-ban, szemben szavak végérõl is. Még mindig találkozunk a kifesttet-tem, sejttette alakokkal, mert így akarják kifejezni az ige mûveltetõformáját. Pedig ilyen írásmód nem létezik.

Az idegen szavakat, neveket írni is lehet rosszul, nemcsak ejteni.A Királylány a feleségem férfi fõszereplõje volt már Gerald Philippe,Gerard Phillippe, de legritkábban Gérard Philipe, ahogy a francia filmelején írják: egy p-vel, mert így helyes.

Mondhatnánk, hogy a gyorsan kinyomtatott mûsorújságokba be-kerülhetnek hibák figyelmetlenségbõl, idõhiányból. Mit szóljunk ak-kor, amikor ezt látjuk: Le comte de Monte-Christo (Monte Christogrófja)? A francia eredetiben ez áll: Le Comte de Monte-Cristo. NagyC a Comte szóban, csak C (és nem Ch!) a Cristo szóban.

Ezek a hibák (és még jó néhány) a Világirodalmi kisenciklopédiá-ban találhatók, ott, ahonnan a jó példákat kellene kimásolni, a bizony-talan címeket pedig ott ellenõrizni.

A sok tévedés láttán (party a parti helyett, Zsigulis a zsigulis he-lyett, centírozás a centrírozás helyett, játsza a játssza helyett,jeggyûrû a jegygyûrû helyett stb.) az is rejtély, hogy a szerkesztõsé-gek, címfestõk, kirakatrendezõk miért nem nyitják ki valamelyik jóhelyesírási szótárt, mielõtt olyasmit kell leírniuk, amiben nem bizto-sak. Azt nem is merem feltételezni, hogy azért, mert semmilyen szó-táruk sincs…

Kovács József

Vegyes vállalat vagy vegyesvállalat?

A magyar helyesírásra – azon kívül, hogy betûíró, latin betûs,hangjelölõ és értelemtükrözõ – a különírás jellemzõ.

A 11. kiadású, 12. lenyomatú helyesírási szabályzat ezt írja a95. pontban: „Az összefüggõ szövegben egymás után következõszavakat általában egymástól külön írjuk le, hogy az írott szövegvilágosan áttekinthetõ legyen. Ezt az alapszabályt azonban nemalkalmazhatjuk olyankor, ha két vagy több szó összekapcsolódá-sával keletkezett (azaz összetett) szavakat írunk le.”

Helyesírásunk egyik igen fontos eszköze a különírás és azegybeírás. Ma, mivel a szóalkotási módok közül elsõsorban szó-összetételek létrehozásával bõvül szókészletünk, számos tagolásinehézség jelentkezik. Gyakran igen körülményes eldöntenünk,mi számít különírandó szószerkezetnek, és mi szóösszetétel ajelentése, valamint alaktani megjelenése alapján.

A rendszerváltozás természetes velejárója volt 1989-ben agazdasági élet minõségi átalakítása, a magánosítás, illetõleg akülföldi tõke megjelenése a legkülönbözõbb területeken. Gyak-ran elõfordult és elõfordul jelenleg is, hogy olyan cégeket alapí-tanak, melyeknek részben magyar, részben külföldi a tulajdono-suk. Ezek tehát vegyes vállalatok vagy vegyesvállalatok? Néz-zük meg közelebbrõl, hogy a különféle szakkönyvek mit javasol-nak, mert a mindennapi gyakorlatban mindkét forma elõfordul.

A 11. kiadású, 12. lenyomatú szabályzat (A magyar helyesírásszabályai) szótári részében sem a vegyes, sem a vállalat bokrá-ban nem találunk ilyen példát, de ott van a vegyeskereskedés, ve-gyes bizottság, vegyes kar, illetõleg a kiadóvállalat, kisvállalat,leányvállalat, mamutvállalat és a kereskedelmi vállalat.

A Magyar helyesírási szótár (1999) az 553. oldalon avegyesvállalat összetételt javasolja a szótárforgatóknak. Megem-

líti még a több évtizede egybeírandó vegyesbolt és vegyesiparipéldákat.

A második, átdolgozott kiadású Magyar értelmezõ kéziszótár(2003) nem a Magyar helyesírási szótárt követte, hisz az 1423.oldalon a vállalat szócikkben a különírást tartja elfogadhatónak:vegyes vállalat.

Az Osiris Kiadó által néhány hónapja megjelentetett Helyes-írás címû kötet gazdag szótárában (szerzõi Laczkó Krisztina ésMártonfi Attila) az 1452. oldalon a vegyes szócikkében szintén akülönírt vegyes vállalat található. A szerzõk szerint feltehetõennincs semmiféle jelentésváltozás, ezért tehát ugyanúgy különkell írnunk, mint a vegyes bizottság, vegyes házasság, vegyes kar,vegyes finanszírozás, vegyes köret, vegyes lekvár, vegyes takar-mány, vegyes nyelvû, vegyes páros, vegyes rügy, vegyes saláta,vegyes szám, vegyes tört, vegyes tulajdon, vegyes úszás és vegyesváltó szószerkezeteket. A szerzõk mindössze a vegyesbolt,vegyeskereskedés, vegyesvonat, vegyesszám (matematikai szak-kifejezésként) és a vegyesipari egybeírását tartják helyesnek.

A Magyar helyesírási szótár szerkesztõi szerint valószínûlegazért összetétel már a vegyesvállalat, mert a két szónak a jelenté-se mára szorosan összeforrt, a vállalat jelzett szónak nem csupánalkalmi jelzõje a vegyes, hanem a kettõ együtt egy vállalatfajtátjelöl: ’vegyes tulajdonú vállalat’.

A helyesírásukra igényes tanárok és diákok számára zavaróanhat, ha miután több helyen is utánanéznek egy-egy problémának,nem azonos írásmódot találnak. Ilyen esetben nehéz eldönteni,hogy nyomdahibával állunk-e szemben, vagy felfogásbeli kü-lönbséget jeleznek az eltérések. Az efféle következetlenségek,bizonytalanságok, sajnos, vegyes érzéseket keltenek a helyesírásttanítókban és tanulókban.

Bozsik Gabriella


„Édes anyanyelvünk” nyelvhasználati verseny2004. október 15–17.

Köszöntõ (részlet)Természetközelben szebben beszélik a nyelvet. Bizonyára

egyik oka, hogy zártabb a közösség, így kevesebb a divatoskifejezés, de szeretném azt hinni, hogy ehhez köze van a ter-mészet és az ember viszonyának is. A vidék szépségének, aharmóniának és a természet örök körforgásának, ezáltal pe-dig az ember jó közérzetének.

Bár van, aki úgy gondolja, hogy ez mind nem számít. Le-gyünk világpolgárok, de legalábbis európai polgárok, ésvándormadárként éljünk ott, és beszéljünk azon a nyelven,ahol jobban megfizetnek. Ebben az esetben nem más nyelvrovására szólok, csak azt jegyzem meg, hogy az az ember,aki a szülõföldjéhez való ragaszkodást vagy a hovatartozá-sát nem tekinti fontosnak, az gyökértelen marad. És lehet,hogy mindene megvan, amit kíván vagy elképzel, de az életesohasem lehet teljes. Magyarország történelme folyamánritkán volt tehetõs vagy gazdag, de a Kárpát-medencébenmindig megvolt a tudásra és a tehetségre való hajlam. Azennek kibontakoztatásához szükséges hátteret jelzi, hogyországunk lélekszámához viszonyítva a Nobel-díjasok szá-ma a világon a legmagasabb, de ha az olimpiákon elnyertaranyérmeket vesszük figyelembe, akkor is az elsõ öt helye-zett között vagyunk.

A mai nap is egy versenyt nyitunk meg, ahol biztosannincs szükség doppingszerekre. Hiszen ez olyan nemes ver-seny, ahol a motivációt nem külsõ hatásokkal, hanem lélek-bõl fakadóan teremtjük meg.

Szükség van erre a versenyre. Hiszen országhatáron be-lül és kívül is törik a magyart. Ki félelembõl, ki gyûlöletbõl,ki modern nyelvújítóként. Elég csak a Délvidékre tekinteni.Mikor lesz már ennek vége? Meddig hátrálhatunk? Mi azoka? Tudják-e a velünk és körülöttünk élõ bajkeverõk, hogyhazánk annyira tisztelte más nemzetek fiait és azok nyelvét,hogy az Árpád-házi királyok korában Magyarország azegyetlen keresztény ország Európában, ahol a zsidóknak ésa mohamedánoknak szabad vallásgyakorlatuk van. Az elsõesztergomi zsinat (1096–1116) már kimondja, hogy min-den templomban olyan nyelven kell imádkozni és a tanítástelmondani, amilyen nyelven a templomban levõk értenek.Hol találjuk meg ezt Európában? Az írek, a walesiek és askótok vallásgyakorlatát még a XVI–XVII. században isnemegyszer halállal büntetik. A walesieknek az I. világhábo-rú körüli idõben, ha az iskolában saját nyelvükön szólaltakmeg, szégyenkötényt kellett viselniük. A bretonok 5 millióanvannak, és nem kapták meg azt a jogot mind a mai napig,amit nálunk a legkisebb nemzetiség, a ruszinok is megkap-hattak.

Soha ne legyenek restek a szép, tiszta beszédet használ-ni, és erre felhívni a figyelmét másoknak is. Ne felejtsék el,olyan lesz az ország, amilyenné alakítják.

Kölcsey Ferenc szavaival zárom mondandómat: „Több-ször mondám: az élet fõ célja – tett; s tenni magában vagymásokkal együtt senkinek sem lehetetlen. Tehát tégy! Stégy minden jót, ami tõled telik, s mindenütt, hol alkalomnyílik; s hogy minél nagyobb sikerrel tehess, lelkedet eszkö-zökkel gazdagítani szüntelen igyekezzél.”

Szamosvölgyi PéterSátoraljaújhely polgármestere

Záróbeszéd (részlet)

... Mi késztette az itt, e páratlanul szép fasor végébennyugvó Kazinczyt arra, hogy a család vagyonát és egész éle-tét a magyar nyelv kimûvelése érdekében áldozza fel? Mi fû-tötte továbbá Károli Gáspárt és fordítótársait, hogy a költõinyelvû bibliát a magyar nép kezébe adják? Aztán miért vál-hatott a kedves zempléni vidék irodalmi nyelvünk bölcsõjé-vé? Röviden azért, mert mindahányan szerették anyanyel-vüket. Hadd szóljak tehát ezúttal arról, hogy mit tanulhatunke tekintetben a XX. század egyik legnagyobb magyar írójá-tól, Márai Sándortól.

Abból indulok ki, hogy az utóbbi években viszonylag so-kat foglalkozva Márai mûveivel, stílusával, egyre jobban be-bizonyosodott számomra, hogy nála mûveltebb és sokolda-lúbb íróval – e szavak legteljesebb és legtisztább értelmé-ben – nem találkoztam. Bámulatos ugyanis, hogy szinte éle-te utolsó percéig rendszeresen és sokat olvasott: magyar éskülföldi szépirodalmat, tanulmányokat, filozófiát és min-dent, amit fontosnak tartott, továbbá mindig hozzátette át-gondolt, megalapozott, valamint tanulságos véleményét. Ésmiért rokonszenves számomra? Azért, mert az élet nagykérdéseiben (Isten, nemzet, haza, hagyomány, élet és halálés így tovább), továbbá az örök értékeket illetõen (mûvelt-ség, szépség, erkölcs, mások megbecsülése, munkaszere-tet) – igaz ember módjára – mindig a pozitív oldalon állt.

Lássuk azonban, hogy hosszú számûzetése alatt mit je-lentett neki az anyanyelv. Ebben tudniillik – szilárd meggyõ-zõdésem – példát nyújt mindannyiunknak.

Márai számára elõször is a magyarságtudatnak, a nem-zettudatnak szinte az anyanyelv az alapja. „Hálás vagyok asorsnak – írja naplójában 1976-ban –, hogy anyanyelvem, agyönyörû magyar az egyetlen nyelv, amelyen mindent el tu-dok mondani, ami érthetõ és érthetetlen az életben. És hall-gatni is csak magyarul tudok arról, ami számomra becses.”(Napló 1976–1983. 27.) Világosan látja, hogy alkotni csakanyanyelven lehetséges: „Idegen nyelven írásban lehet kife-jezni gondolatokat, de »írni«, tehát alkotni csak az anyanyel-ven lehet.” (Napló 1984–1989. Helikon K. é. n. 19.) Így ért-hetõ, hogy az emigrációban is a legnagyobb gondja anya-nyelvének megtartása volt. Hányszor megkísértette a rette-net, hogy elveszti anyanyelvét. „Otthon vagy? Hol vagy»otthon«? Csak a nyelvben. / Minden más fonák, zavaros,hiányos” – írja az Ötvenhét címû versben. Valójában sajátmagát idézi, amikor azt jegyzi meg naplójában, hogy „... azíró ... Az emigrációba úgy viszi el az anyanyelvét, mint vala-milyen titkos szerzõdést, ami életének értelme, amit ruhájabélésében ment át idegenbe. És ott megõrzi, mindenáron,minden módon, mert máskülönben nem tud írni, csak da-dog.” (Napló 1958–1967. Akadémiai és Helikon K. é. n.281.) Majd így vall: „Szépséges hazám, magyar nyelv. Csakez maradjon az utolsó pillanatig.” (Uo. 80.)

Van tehát mit tanulnunk Márai Sándortól.

Szathmári István


Idõszerû kérdések helyesírásunkrólAz nem újság, hogy baj van helyesírásunkkal. Mióta pe-

dagógus eszemet tudom, csak azt hallom szülõktõl, neve-lõktõl, általában mindenkitõl, hogy több vonatkozásbannem jó a helyesírási szabályzat, s fõleg azt, hogy nem jóaz emberek helyesírása.

Ezek a gondolatok kavarogtak bennem, mikor a most is-mertetendõ kötetben lapozgattam. Mi az oka ennek az ál-lapotnak? a) A helyesírás egységét hangoztatva mindenki,mindig, mindenütt ugyanazokat a követelményeket tá-masztja, holott a helyesírásnak – ahogy e kötetben is rá-mutat Balázs Géza – szintjei vannak, s másnak kell elegettenni pl. a köznyelvi területen, az iskolában vagy a szaktu-dományokban. b) Az iskolában – elsõsorban az alapfokon– a helyesírás elveinek megértetésére és megtanításárakellene törekedni, nem egyes szavakon kellene lovagolni.Tapasztalataim szerint – s ebben kötetünk is megerõsít –sok pedagógus kollégánk a kivételeket, a különleges ese-teket helyezi elõtérbe, holott éppen az alapvetõ területekenkellene nagy biztonságra törekedni. Gondoljuk csak végig,mi mindent kell(ene) figyelembe venni a Bécsi kapu térivagy a helyzetmeghatározás hibátlan leírásához a 11 évesPistinek vagy a levélkézbesítõ postásnak! c) A helyesírásiszabályzat is változik (ha ma már lassabb tempóban is):

változnak egyes szabályok (pl. a dz, dzs kettõzése és elvá-lasztása), s a jövõben (majd a szabályzat 12. kiadásában)egyes pontokban további kiegészítések, módosítások vár-hatók.

Hogy ma mi minden nincs benne az akadémiai szabály-zat 299 pontjában, hogy majd mi mindenen kell gondolkod-ni, arra több írás is rámutat a kötetben: A számok helyes-írásáról (Laczkó Krisztina), Tipikus hibák a tankönyvek he-lyesírásában (Fercsik Erzsébet), Helyesírási kétségek ésvétségek az egyházi írásgyakorlatban (Gyõri Virág Kata-lin). És ki kell emelnem Keszler Borbála alapvetõ cikkét:Fontosak-e az írásjelek?

Helyesírásunk értelemtükrözõ (errõl ír Pásztor Emil) ésértelemtükröztetõ; ebben mindenekelõtt a központozásszerepét kell kiemelnünk. S ezzel bevezetõ gondolatom-hoz kanyarodtam vissza: mindenekelõtt helyesírásunk el-veivel, alapjaival foglalkozzunk az iskolában, a felnõttokta-tásban; a „szõröket” hagyjuk a különféle szintekre, a szótá-rakra! (Helyesírásunk idõszerû kérdései a 21. század kez-detén. Szerk.: Bozsik Gabriella, V. Raisz Rózsa. Eger,2001–2002.)

Bencédy József

Fiatal nyelvmûvelõk konferenciája

Húsz fiatal nyelvmûvelõ találkozott 2004. november19-én és 20-án egy miskolctapolcai fogadóban, hogybemutassák kutatásaikat, és eszmét cseréljenek idõ-szerû nyelvi kérdésekrõl. Négy nagy témakörben hall-gattak meg elõadásokat: A nyelvmûvelés körüljárása,Nyelvi elemzések, A nyelvmûvelés környezete, Infor-matika és nyelvészet. A Magyar Nyelvstratégiai Kutató-csoport tagjain (Minya Károly, Balázs Géza, RihmerZoltán, Zimányi Árpád, Domonkosi Ágnes, Dede Ág-nes, Bódi Zoltán, Schéder Veronika) kívül fõként buda-pesti, egri és nyíregyházi fõiskolai és egyetemi hallga-tók, valamint – legnagyobb örömünkre, az Édes Anya-nyelvünkben közölt felhívás nyomán – középiskolásokis résztvevõi voltak a rendezvénynek. A teljes névsor:Szûcs Gábor, Vízler András, Petri Dániel, Hasap Klára,Budaházi Réka, Csontos Adrienn, Sándor Zita, HorváthPéter, Kurucz Áron, Plaszkó Éva, Reisinger Tímea,Tamaskó Eszter, Tóth Orsolya.

A fiatalok a következõ témákban adtak elõ: A határo-zói igenévvel bõvített létige a magyarban, Észlelés ésnyelvhasználat, A beszédészlelési és -megértési folya-matok vizsgálata a jegyzetelési képességek tükrében,Az sms-kommunikáció nyelvhelyességi szempontból, Ahagyományos levélforma változásai az e-mailekben ésa fórumokon.

Valamennyi elõadást megbeszélés, vita követte. Kü-lön élmény volt, hogy nem tervezett témákban – példá-ul: de viszont – sok szempontot fölvonultató, csaknemegyórás beszélgetés alakult ki.

A jelenlévõk elhatározták, hogy a jövõben rendsze-ressé teszik a fiatal nyelvmûvelõk találkozóit. A rendez-vényt a Nemzeti Kulturális Alapprogramnak, azNKÖM-nek, valamint az Anyanyelvápolók Szövetségé-nek támogatása tette lehetõvé. 2005 októberében – ta-lán ismét Miskolctapolcán – folytatódik a rendezvény.

B. G.

A magyar nyelv ünnepeGyergyószentmiklóson

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége(AESZ) a helyi Fogarassy Mihály Általános Is-kolával közösen 2004. május 14–16. közöttrendezte meg Gyergyószentmiklóson A magyarnyelv napjai anyanyelvi találkozót, amelyreegész Erdélybõl érkeztek diákok és tanárok. A

megnyitóünnepség a helyi római katolikus templomban volt, aholelsõként Lázár Nóra, az általános iskola igazgatónõje üdvözölte avendégeket. Pál Árpád polgármester üdvözlõ beszédében jelké-pesnek nevezte, hogy az ünnepen az egyház és az iskola együttvan, s üdvözletében Hajdó István fõesperes is az egyház bás-tya-szerepét emelte ki. A rendezvénysorozatot az AESZ nevébenPéntek János nyitotta meg, majd átnyújtotta Komoróczy Györgyújságírónak (lapunk rendszeres erdélyi tudósítójának) nyelvmûve-lõ tevékenysége elismeréseként a Nyelvõrzés díját. A díjazottmunkásságát Murádin László méltatta. Az esemény vendége voltBalázs Géza, Benkes Zsuzsa, Nagy János Magyarországról, rajtukkívül elõadást tartott Pálfalvi Pál és Zsigmond Gyõzõ is.

15-én rendezték meg az anyanyelvi vetélkedõt. Ennek nyerte-sei a következõk lettek: a mesemondó verseny I–IV. osztályos ka-tegóriájában 1. díjasok: Baboly Orsolya (Kovászna), Zilahi Réka(Marosújvár), 2. díjasok: Kovács Emese (Kolozsvár), Imre Ábel(Temesvár), 3. díjasok: Fûzi Annamária (Csernáton), Marian Ág-nes (Szatmárnémeti). A Napsugár címû gyermeklap díját TucsekJutka (Magyardellõ) nyerte el. Az V–VIII. osztályosok csoportjá-ban 1. díjas: Kovács Péter (Gyergyóditró), 2. díjasok: Incze Tímea(Csíkmenaság), Fodor Júlia (Sepsiszentgyörgy), 3. díjasok:Szmutkó Brigitta és Gergely Tímea (Lugos), Napsugár-díjas: Tom-pos Gellért (Menaság). A gimnazista és fõiskolás kategóriában 1.díjas Botházi Attila (Székelyudvarhely), Füleki Katalin, 2. díjas Be-nedek Katalin, 3. díjas Kiss Nóra (Nagyvárad), Napsugár-díjas:Bertóti Julianna. A Kõrösi Csoma Sándor anyanyelvi vetélkedõnyertesei: 1. díjas Gyöngyharmat (Marosvásárhely), 2. díjasSzent László (Nagyvárad), 3. díjas Betûvarázs (Szatmárnémeti).A középiskolások vetélkedõjének helyezettjei: Németh László Lí-ceum (Nagyvárad), Mikes Kelemen Líceum (Sepsiszentgyörgy),Bod Péter Tanítóképzõ (Kézdivásárhely). (A Romániai Magyar Szócikke nyomán.)


Lõrincze-díj, 2004.

2004 decemberében – ezúttal 4-én – az elõzõ évekhezhasonlóan ismét ünnepi elnökségi ülést tartott az Anya-nyelvápolók Szövetsége, s mint korábban is, megint aLõrincze-díj ünnepélyes átadása volt az ülés elsõ napiren-di pontja. Ezúttal két jeles kutató – s egyúttal kiváló oktató– vehette át a Szövetség és A Szép Magyar Nyelvért Ala-pítvány kuratóriuma által alapított rangos kitüntetést, aLõrincze-díjat.

Az egyik kitüntetett Büky László, aki a Pécsi Tanár-képzõ Fõiskolán szerzett magyar–történelem szakos taná-ri képesítést, majd a szegedi József Attila Tudományegye-tem Bölcsészettudományi Karán magyar szakos tanáridiplomát. Néhány évi általános iskolai tanári tevékenységután 1974-tõl kezdve a szegedi egyetemen dolgozik ta-nársegédként, majd adjunktusként, docensként, sõt 1990óta már õ a magyar nyelvészeti tanszék vezetõje, 1994-tõlkezdve pedig õ a magyar nyelvészeti PhD-programvezetõis. Tudományos rangját tekintve 2002 óta az MTA dokto-ra. Bár elsõsorban stíluskutató – több munkájának is tár-gya Füst Milán és Karinthy Frigyes költõi nyelve –, foglal-kozott a magyar nyelv leírásának újabb módszereivel, va-lamint a nyelvtörténeti kutatások újabb eredményeivel, smindezek mellett nyelvmûvelõ munkássága is figyelemreméltó. Társszerzõje a Deme László és Grétsy László általszerkesztett Iratszerkesztési és -fogalmazási tanácsadó-nak, amely teljes egészében nyelvmûvelõ munka, ezenkí-vül számos nyelvmûvelõ cikke jelent és jelenik meg újab-ban is a Magyar Nemzet napilapban, valamint szövetsé-günk folyóiratában, az Édes Anyanyelvünkben. Ha ehhezmég azt is hozzávesszük, hogy a Szentendre és Vidékecímû lapban már évek óta nyelvmûvelõ és nyelvi ismeret-terjesztõ rovatot vezet – néhány cikkcím a rovatból: Úgy-mond; Autósnyelv; Le, le, le – fölöslegesen; Magasságá-ban; stb. –, akkor már talán kimondhatjuk: Büky Lászlómindenképpen méltó arra, hogy a Lõrincze-díj tulajdonosalehessen.

A másik díjas, Keszler Borbála egyetemi tanár, anyelvtudomány doktora, az anyanyelvi kultúra és a be-szédmûvelés tudományos megalapozásának területén fej-tett ki az elmúlt évtizedekben kimagasló tevékenységet.Leíró nyelvtani, jelesül mondattani, majd a szövegtant isérintõ munkálkodása – számos résztanulmány után – egygrammatikai összefoglalás formájában került közkézre,anyanyelvünk állományának és szerkezetének a haszná-lati szintet is segítõ bemutatásával. Tevékeny és érdemirésze volt a helyesírási szabályzat újabb és újabb kiadá-sainak kidolgozásában, csiszolásában; újabban nemzet-közi át- és kitekintéssel alapozta meg a magyar írásjel-használat bemutatását, segítve annak továbbfejlesztésétis. Grammatikai munkássága és a helyesírást gondozó te-vékenysége a köznyelvi kiejtés ápolásának, az interpunk-ciós oldal feltárása az értetõ mondat- és szöveghangozta-tásnak lett hasznos bázismûvévé. Tudománypolitikai tevé-kenykedése még szorosabban kötõdik a gyakorlathoz, azanyanyelv közvetlen szolgálatához. Jó ideig volt a helyes-írási bizottság titkára; az Akadémia minden osztályánaknyelvi problémáit gondozni hivatott – sajnálatosan ésmegtévesztõen Magyar Nyelvi Bizottsággá átkeresztelt –anyanyelvi bizottságnak az elnöke; több cikluson át azELTE mai magyar nyelvészeti tanszékének vezetõje;Lõrincze Lajos elvesztése óta a nyelvmûvelésünk tudomá-nyos alapját képezõ Magyar Nyelvõr felelõs szerkesztõje.Mint a díj névadójának nemcsak több tekintetben is folyta-tóját, de mint tevékenységében utódját is, jó lélekkel ajánl-juk Keszler Borbálát a Lõrincze-díjjal való elismerésre.

D. L. – G. L.

Úúgylessz! (B. G.)

Szokott-e Ön mulcsozni?

Boldogult Körmendy László, az egykori híres rádió-bemondó kedvenc foglalatossága volt, hogy kitaláltszavakkal ûzött játékot embertársaival. Egyik ilyenagyszüleménye volt a „repanzálás”. Bement egy cipõ-javítóhoz, és a mestertõl megkérdezte, foglalkoznak-erepanzálással, ugyanis gyakran beázik a cipõje, és azthallotta, hogy a repanzálás segít ezen. Faarccal hall-gatta végig a szerencsétlen suszter dadogó válaszát,hogy õ ilyen mûveletet nem ismer, majd elköszönt tõlemegjegyezvén, hogy akkor majd máshol próbálkozik.

A minap kezembe került az egyik áruházlánc szó-rólapja, és ekkor jutott eszembe a fent idézett történet.Egyebek között egy fûnyíró gépet ajánlanak a követ-kezõ szöveggel: „Kettõs funkció: fûnyírás +mulcsozás.” Elõször arra gondoltam, hogy KörmedyLászló egy kései utódja tréfájáról van szó, de aztáneszembe jutott, hogy a multik sok mindenrõl híresek,de a humor nem tartozik ismertetõjegyeik közé. Több-ször hangosan elismételve a szót arra a következte-tésre jutottam, hogy az angol nyelvterületen kellenekutakodnom, ha meg akarom fejteni a reklámszövegrejtélyét. Elõvettem tehát egy angol–magyar szótárt,és íme, mit találok benne? „mulch [m�lt ] (mezõg) I.n, talajtakarás”.

Csak azt nem értem, hogy az anglomán reklám-szerzõ miért kegyelmezett meg a fûnyírás-nak? Az õnyelvi logikája alapján ugyanis azt kellett volna írnia,hogy „lounmuvingolás + mulcsozás”.

Ha valaki azt mondta volna nekem, hogy eljön azidõ, amikor magyarul írott szöveg megértéséhez angolszótárt kell használnunk, akkor minden bizonnyal arragondoltam volna, hogy az illetõt cserbenhagyta a jó-zan esze. Ez azonban ma már kifejezetten elõnyös,ha reklámszövegírónak kíván elszegõdni az ember.

Regõs Sándor


A Nyelvtudományi Intézet nyelvmûvelõ mûhelyébõl

Az internet helyesírása

Az egész világot behálózó információs rendszer térnyerésével az újfogalmak helyes írásmódjának problémája is átszövi a mindennapi írás-gyakorlatot: mutatja ezt a Nyelvtudományi Intézet nyelvmûvelõ osztályá-ra érkezõ, az internet helyesírására vonatkozó kérdések gyakorisága is.

Az internet helyesírásában megfigyelhetõ legnagyobb kétely a meg-nevezés tulajdonnévi vagy köznévi jellegének eldöntetlenségébõl adó-dik. Az általános, hétköznapi írásgyakorlatban azt tapasztaljuk, hogy akisbetûs és a nagybetûs forma egyaránt elterjedtnek számít. A nagybe-tûs írásmód gyakori használatához azonban több, részben összefüggõtényezõ is hozzájárul. A nagybetûsítés egyre több fogalomra kiterjedõdivatja és az angolban elfogadott nagybetûs forma mellett az is gyara-píthatja a nagybetûvel kezdett alakok elõfordulását, hogy a legáltaláno-sabban használt szövegszerkesztõ, a Microsoft Word helyesírás-ellen-õrzõ programjának korábbi változatai az internet, sõt még az egyértel-mûen kisbetûs, melléknévképzõs internetes szavakat is nagy kezdõbe-tûs formára javították. Ráadásul az internet használatához szükségesszámítógépes programok elnevezésének írásmódja is a tulajdonnévi jel-leg képzetét erõsíti: Internet Explorer. (A számítógépes programok ne-vei valóban tulajdonnévnek tekinthetõk, írásmódjuk a márkanevekéhez,illetve az állandó címekéhez hasonlítható.)

Az 1999-ben megjelent Magyar helyesírási szótár szentesíteni ispróbálta ezt a gyakorlatban érzékelhetõ kettõsséget, hiszen mindkétírásváltozatot felvette szóanyagába. A szótár értelmezése a variánsokközött jelentésbeli különbséget feltételez: a nagybetûs formát az intéz-ménynévi használatra, a kisbetûs formát pedig a távközlési hálózatmegnevezésére különíti el. Ez a szótári szabályozás azonban csak to-vább növelte, nem pedig megoldotta a kezdõbetû körüli bizonytalansá-got: ezt mutatja annak a könyvtár szakos egyetemistának a levele is, akiaz internetrõl szóló szövegek sokaságát tanulmányozta az írásmódjelentésmegkülönböztetõ szerepének kimutatására, és mivel a szöveg-összefüggések alapján nem talált valós jelentésbeli különbséget a válto-zatok között, a közönségszolgálathoz fordult segítségért.

Az internet szót a szövegkörnyezetek tanúsága alapján szinte min-dig ’világméretû, számítógépek közvetítette távközlési rendszer’ érte-

lemben használjuk, tehát a jelenség nem követel meg tulajdonnévi elne-vezést. A szótárban rögzített elkülönítés hátterében valójában a foga-lom pontatlan ismerete állt.

A kétalakúság azonban az informatikai szaknyelvben is a jelentésekelkülönítéséhez vezetett: a szakmai nyelvhasználat a kisbetûs változa-tot a technológiára, vagyis bármilyen IP-protokollal mûködõ számítógé-pes hálózatra, a nagybetûs formát pedig magára a világhálóra, vagyis aköznyelvben internet-nek nevezett jelenségre vonatkoztatja.

Ez a megkülönböztetés sem indokolja azonban az internet tulajdon-névként való értelmezését: olyan egyedi dologra utaló megnevezésrõlvan szó, amely köznévi szerepû, és így egyértelmûen a kisbetûs írás-módja számít elfogadhatónak. Az Osiris Kiadónál 2004-ben megjelentHelyesírás címû kötet példaanyagában (Laczkó Krisztina–Mártonfi Atti-la) ennek megfelelõen már csak a kisbetûs változat szerepel.

További helyesírási töprengésekre ad okot az internet elõtaggal al-kotott összetett szavak írásmódja. A világhálóhoz kapcsolódó technikailehetõségek sokasága ugyanis ilyen összetételeket hoz létre:internetbeállítás, internetelérhetõség, internetszolgáltató (egybe),internet-elõfizetés, internet-hozzáférés (kötõjellel). Ezeknek a szavak-nak az írásában az összetételekre vonatkozó általános szabályok érvé-nyesülnek. A kötõjellel való tagolás szempontjából fontos azonban ki-emelni, hogy az internet-et a helyesírás szóelemekre nem tagolható ide-gen szóként kezeli, annak ellenére, hogy az inter- elõtag szerepel azönállónak tekinthetõ idegen elõtagok listájában, a net pedig már önma-gában is elõforduló forma, amelybõl ige is képezhetõ (netezik). A netszó a magyarban azonban éppen az internet-bõl vonódott el, és ezértnem értékelhetjük ettõl független, önállóan is használatos elemként. Azegyes összetételeknek a szabályozásnak gyakran ellentmondó írás-módja (például: internet-elérhetõség) és a közönségszolgálathoz fordu-lók bizonytalanságai ellenben azt jelzik, hogy a nyelvhasználók ahosszabb összetételeket tagolni törekszenek, és ebben a törekvésbenaz internet szó felbonthatóságának érzete is szerepet játszik.

Domonkosi Ágnes

Kerülendõ/új szavak, kifejezések?Tisztelt Szerkesztõség!Már jó ideje olvasom az újságot. A 17. oldalhoz érve azonban min-

dig megdöbbenek.Szeretném megtudni, hogy a lapban megjelenõ Új szavak, kifeje-

zések címû rovat ilyen formájú közlésének mi a valódi célja?Itt újságírói szófacsarmányok, erõltetett szóösszegyúrások, vagyis

blikkfangosnak vélt, szlenges jellegû kifejezések vannak összegyûjtve.Tudtommal az Édes Anyanyelvünk anyanyelvápoló lap. (Vagy téve-

dek?) Véleményem szerint óvni kellene az olvasót az esetleges továb-bi használattól. Ilyesmire persze még a leghalványabb utalás sem tör-ténik. Ehelyett szómagyarázatot, „etimologizálást”, sõt esetenkéntmintegy megideologizálást találunk. A T. Olvasónak már-már az leszaz érzése, hogy az itt felsorolt anyanyelvi torzók terjesztése, népszerû-sítése a cikksorozat hallgatólagos célja. Ha ez nem így van, akkor azegyértelmûség érdekében stílusminõsítést kellene alkalmazni, vagy acímet kellene kiegészíteni, pl. Kerülendõ új szavak, kifejezések.

Tisztelettel: Köllér Imre

Tisztelt Köllér Úr! Tisztelt Olvasóink!Az Új szavak, kifejezések rovatot a lap tematikájának gazdagításá-

ra találtuk ki. A rovatot azzal a gondolattal indítottuk el, hogy legyenegy folyamatos fóruma, szemléje az új, még nem szótározott szavak-nak. Hiszen egyetlen szótár sem képes fölvenni a versenyt a napontaszületõ új szavakkal és kifejezésekkel. Ezek a kifejezések fölbukkan-nak (néha rögtön el is tûnnek), átalakulnak, megmaradnak – és sokanszeretnének tisztában lenni jelentésükkel, eredetükkel.

A másik gondolatunk az volt, hogy a nyelvi jelenségeket a keletke-zésük „pillanatában” ragadjuk meg, amikor még mód van a helyesebb-nek, választékosabbnak ítélt formák kijelölésére. Úgy véljük, hogy pél-

dáink zöme önmagáért beszél, ezért a keletkezés pillanatában nincsszükség (olykor lehetetlen is lenne) stílusminõsítést adni. Nem célunkegyszeri (múlékony) alkotások (ún. hapax legomenonok) közlése, deelõfordulhat, hogy valamit rosszul ítélünk meg. Azt azonban vállaljuk,hogy a köznyelvnél szélesebb „mezõbõl” (beleértve a nyelvjárásokat,szaknyelveket és a szlenget is) válogatunk. De kivétel nélkül csakolyan formákat, amelyeket köznyelvi környezetben (sajtóban, médiá-ban, nyilvános nyelvhasználatban) gyûjtöttünk (s ezeknek – ha lehet –közreadjuk forrását is).

Köllér úr levelét októberi számunk megjelenése után írta. Nemgondoljuk, hogy az abban közölt 15 szó egyértelmûen „újságíróiszófacsarmány”, „erõltetett szóösszegyúrás”, „szlenges jellegû”, azaz„kerülendõ” kifejezés lenne. Nyilván van köztük ilyesféle is, de – sze-rintünk – sokkal inkább mutatják a címben is tükrözött új nyelvi fejle-ményeket. Pl. cécézik, egérpad, feliszapolódik, hajtánytúra, halálfolyó,kakaóbiztos, kiülõs, partiszendvicses, turkászás, vízkommandó.

A nyelvmûvelést eddig sokan azért bántották, mert régi, idejétmúltpéldákat idéz, s példáinak jó részét nem adatolja. Most azért kaptunk afejünkre, mert vadonatúj nyelvi példákat hozunk – lehetõség szerintpontos adatolással és magyarázattal. Tegyük hozzá, hogy ez a lapnakcsak egyetlen oldalon egyhasábnyi rovata. A többi 20 oldalon sok másis olvasható. Egyébként az általunk is bemutatott Onze Taal címû hol-landiai nyelvmûvelõ lapnak ugyancsak van ilyen szolgáltatása. Rova-tunk sokaknak elnyerte tetszését. Ezt mutatja, hogy rendszeresen ka-punk javaslatokat. Most is jórészt két levélírónk ajánlatából állítottukössze a 33. részt.

Levelét köszönjük, és természetesen megfontoljuk az abban fel-vetett szempontokat is további munkánk során.

Tisztelettel: Balázs Géza


Az új értelmezõ kéziszótárban nem talál-ható szavakból és kifejezésekbõl nem okvetle-nül az elsõ elõfordulásokat szemlézzük. Vár-juk olvasóink észrevételeit is!

adományvonal – emelt díjas telefonvonal,amely híváskor a díjat a megjelölt jótékonysá-gi célra juttatja el.

áfacél – az adott évre a költségvetési tör-vényben tervezett áfabevétel. „Az áfacél idõ-arányosan teljesül.”

call center – telefonos ügyfélszolgálat; azefféle ügyfélszolgálatok szaporodásával magaaz angol kifejezés is terjed magyar szövegkör-nyezetben. Pl. Hogyan lehet hatékonyabbátenni a call center mûködését?; Call centerekvezetõinek szakmai találkozója stb.

cicceg – (hang) a fülhangszóróból kihallat-szik.

eredetvédett – származási (termõ-) helyé-rõl elnevezett, kizárólag onnan származó(élelmiszer, bor, pálinka). Pl. a gönci barack-pálinka.

factory outlet l. gyáruházfekete özvegy – harcokban elesett (terro-

rista) férfi felesége, aki (többnyire öngyilkosrobbantásos merényletben) bosszút áll férjehaláláért. Orosz eredetû kifejezés. (Heti Világ-gazdaság, 2004. szeptember 25.)

gyáruház – eredetileg factory outlet, outletcenter, outletközpont; kifutó, illetve a gyártótólközvetlenül megvásárolt termékek jelentõs ár-engedménnyel való forgalmazására szakoso-dott áruház. A gyáruház kifejezést a Heti Vi-lággazdaság (2004. november 6.) alkottameg, s írásában folyamatosan használja is: „ABelgiumban hasonló factory outletet mûködte-tõ Group GL májusban jelentette be, hogy azõsszel Törökbálinton megnyitja elsõ magyar-országi gyáruházát, 16,5 ezer négyzetméte-ren.”

kamatvágás – kamatszint-csökkentés.outlet, outletközpont, outlet center l.

gyáruházplázarobogó – kis elektromos kocsi,

amely az egyik bevásárlóközpontban segítmegkönnyíteni a bevásárlást.

szórványosodás – az a folyamat, amely-nek során a nyelvi tömbrõl leszakadnak nép-csoportok (szigetek, szórványok), és azontúlmás nyelv, kultúra által vannak körülvéve.

tájtermék – az Európai Unió szabványátóleltérõ, helyi termék.

teajárat – különösen téli, hideg idõben haj-léktalanok megsegítésére, felmelegítésére,táplálására szervezett, meleg italt (ételt) szállí-tó szolgáltatás.

zónázó vonat – ütemes, kiszámítható me-netrend szerint közlekedõ (elõvárosi) vonat.Pl. „Naponta több, úgynevezett »zónázó« vo-nat közlekedik, amely megállás nélkül, átlago-san 25 perc alatt teszi meg a két város közöttitávolságot” (Intercity Magazin, 2004/3. 62).

Összeállításunkban Graf Rezsõ (Buda-pest) és Zsigó Marianna (Rudabánya) javas-lataiból is közlünk.

B. [email protected]

[email protected]

Új szavak, kifejezések(33.)

Szerkesztõségünkbebeérkezett új nyelvészeti

kiadványok

A. Jászó Anna: A magyar nyelvkönyve. 7., átdolgozott és bõvített ki-adás. Trezor, Budapest, 2004.

A mai magyar nyelv leírásánakújabb módszerei. VI. Nyelvleírás ésnyelvmûvelés, nyelvhasználat, stilisz-tika. Szerk.: Büky László. SzegediTudományegyetem, Szeged, 2004.

Balázs Géza: Pálinka, a hungari-kum. Állami Nyomda, Budapest,2004.

Balázs, Géza: Pálinka, Hungari-cum. The Hungarian Specialty. ÁllamiNyomda, Budapest, 2004.

Balogh Lajos: Büki tájszótár. VasiSzemle Szerkesztõsége, Szombathely,2004.

Bencze Lóránt: Boldog a nép, melytud ünnepelni. Beszédek, elõadások.Corvinus, 2004.

Egy csepp emberség. Gondolatok aKossuth rádióban fél hét után 3 perc-cel. Fõszerkesztõ: Perjés Klára. Ma-gyar Rádió, Budapest, 2004.

Gasparics Gyula: Helyesírási száz-szorszép. Helyesírási oktató CD. HétSzabad Mûvészet Könyvtára VIII. CD.Apor Vilmos Katolikus Fõiskola,Zsámbék, 2003.

25 év anyanyelvünk szolgálatában.Konferencia az Édes Anyanyelvünkcímû folyóirat negyedszázados megje-lenése alkalmából. Akadémiai Kiadó,Budapest, [2004.]

Kiss Dénes: Bábel után. Esszék, ta-nulmányok a magyar nyelvrõl. Püski,Budapest, 2004.

Kommunikáció és nyelvhasználat.Szerk.: H. Varga Gyula. EszterházyKároly Fõiskola, Eger, 2004.

Nyíri Antal: Szófejtések és nyelv-történeti tanulmányok. Vál. és szerk.:Szabó József és Szûcs Judit. Szeged,2004.

Sorsunk és jellemünk. Kortársakotthonról, közérzetrõl, jövõképrõl.Szerk.: Raffai István. Új Horizont,Veszprém, 2004.

Szentpéteri Géza: Adatok Kisúj-szállás régi nyelvérõl, nyelvjárásáról.Kisújszállás, 2004.

„...szolgálatra ítéltél...” Bálint Sán-dor Emlékkönyv. Szerk.: Barna Gábor.Lazi Kiadó, Szeged, 2004.

Szónoklatok nagykönyve – iskola-igazgatóknak. Raabe, Budapest, 2004.Szakmai szerkesztõ: Róka Jolán.

Szónoklatok nagykönyve – polgár-mestereknek. Raabe, Budapest, 2004.Szakmai szerkesztõ: Róka Jolán.

Tótfalusi István: Idegenszó-tár. Ide-gen szavak értelmezõ és etimológiaiszótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest,2004.

Ujváry Zoltán: Néprajz Móra Fe-renc mûveiben. Kiskunfélegyháza,2004.

A Szent István Egyetem Jászberényi Fõis-kolai Kara, a Liska József Szakközépiskola, aTIT Jászsági Szervezete és a Magyar Nyelv-tudományi Társaság Jászsági Csoportja2004. október 26-án tudományos tanácsko-zást rendezett a jászberényi fõiskolán azOsiris Kiadó gondozásában megjelent Helyes-írás címû kézikönyvrõl. A tanácskozáson a kétszerzõ tartott elõadást: Laczkó Krisztina Amagyar helyesírás jelenlegi helyzete, egy újszabályzat körvonalai, Mártonfi Attila pedig Ahelyesírási szótár elméleti és módszertaniproblémái címmel. Az elõadásokat eszmecse-re követte.

*November 12–13-án zajlott le Budapesten

a Kossuth-szónokverseny 2004. évi döntõje.Az eseményhez kapcsolódó tudományosülésszakon Adamik Tamás, Bencze Lóránt,Benczik Vilmos és Kemény Gábor tartottelõadást a nyelvi kép és a szónoki stílus kér-déseirõl.

*2004-ben volt tízéves a Berzsenyi Dániel

Fõiskola Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke. Atanszék november 23-án Frazeológia ésnyelvtudomány címmel rendezett tudományosülésszakot, amelynek meghívott elõadójaBárdosi Vilmos, az ELTE BTK professzora,valamint Kiss Gábor, a Tinta Kiadó igazgatójavolt. A tanszék munkatársai, Balázs Géza,Balaskó Mária, Kovács László ésKundermann Balázs ugyancsak frazeológiaitémában adtak elõ.

*A hatalom interdiszciplináris megközelítés-

ben címmel 2004. november 26-án Szegedena JGYTFK Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékeés az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudomá-nyi Szakbizottsága rendezett konferenciát,amelyen Szabó Miklós, Mihályi Péter,Ordasi Péter, Zombori Ottó, Csányi Vilmos,Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor, HannFerenc, Szilágyi Ákos, Ormos Mária mellettA hatalom és a nyelv témakörében BalázsGéza tartott elõadást.

*2004-ben volt százéves a Magyar Nyelv-

tudományi Társaság. A centenáriumi ünnep-séget december 1-jén rendezték a MagyarTudományos Akadémián, majd ugyanott, kéthéttel késõbb, a Társaság elnöke, Benkõ Lo-ránd és fõtitkára, Kiss Jenõ átvehették a Ma-gyar Örökség kitüntetõ címet és oklevelet is. Arangos kitüntetéshez szívbõl gratulálunk!

*December 8-án a Nemzeti Színház volt a

színhelye a Prima Primissima Díj 2004 elne-vezésû ünnepi díjkiosztó gálaestnek. A Ma-gyar oktatás és köznevelés kategóriábanGrétsy László lett a Prima Díj egyik kitünte-tettje.

*Szótár címmel folytatódik a Duna Televízi-

óban Balázs Géza napi ötperces anyanyelvimûsora. A hétfõtõl csütörtökig látható progra-mot szombaton és vasárnap reggel megis-métlik.

*A 2005. évi magyar nyelv hetének rende-

zõje a Vas Megyei TIT, a központi megnyitóáprilis 5-én, kedden lesz Szombathelyen.

H Í R E K


P O N T O Z ÓMindenekelõtt a 2004. évi 4. számunkban közölt rejtvények

megfejtését adjuk közre.I. Lehet egy betûvel több? 1. Lián – Ilián. 2. Emma – gemma.

3. Bír – Ebír. 4. Ügy – rügy. 5. Lant – alant. 6. Arat – garat. (Töb-ben is figyelmeztettek, hogy rejtvényünkben a garat meghatáro-zása pontatlan volt, ugyanis az nem a gége része, hanem a száj-üregnek a gége és a nyelõcsõ felé folytatódó része. Elnézést!) 7.Boa – oboa. 8. Árul – zárul 9. Talány – átalány. 10. Ajtó – sajtó.A kiegészítésül beírt betûkbõl összeolvasható szó: igeragozás.

II. Madárcsalogató. 1. Fülemüle. 2. Küllõ. 3. Cinege. 4. Ba-rázdabillegetõ. 5. Barátka. 6. Nyaktekercs. 7. Királyka. 8. Búbosbanka. 9. Szalonka. 10. Õszapó.

III. Hétszer hét. 1. Birétum. 2. Fagomba. 3. Villány. 4. Láza-dás. 5. Nyaksál. 6. Csipesz. 7. Puccini. A keresett név Balassi, akeresett cím pedig, amelyet a beírt szavak 7., 6., 5., 3., 2., 1., 4.sorrendbe való átcsoportosításával olvashatunk ki a megjelölt át-lóból: Psalmus. E rejtvényünkkel a 450 évvel ezelõtt, 1554. ok-tóber 20-án született költõ, Balassi Bálint emléke elõtt tiszteleg-tünk.

IV. Szó-ta-go-ló. 1. Veterán ukrán teve. 2. Sárvári nyári vásár.3. Recsegõ égõcsere. 4. Réveden lett Denveré. 5. Megint kettõn-ket int meg. 6. Járdán delnõddel dán jár. 7. Papi fakó fapipa. 8.Zalában lobban láza. 9. Fekete sörtekefe. 10. Talán gazosGalánta.

V. Déry Tibor a nyelvrõl. Nyelvébõl kilépni az írónak legföl-jebb a nyelve tud, a tolla nem.

Azok közül az olvasóink közül, akik megfejtésükkel megsze-rezték a sorsolásban való részvételhez szükséges 70 pontot, a kö-vetkezõk részesülnek könyvjutalomban: Arany János ÁltalánosIskola nyelvmûvelõ szakköre, Kemecse, Móricz Zsigmond u. 47.(4501); Bene Adrián, Pécs, Aidinger J. u. 30. VII. 27. (7632);Laky Evelin, Tamási, Bajcsy-Zsilinszky u. 39. (7090); LovasZoltánné, Székesfehérvár, Huszti u. 11. (8000); Nagy Erika, Sá-rospatak, Madách u. 6. (3950); Palotai Erzsébet, Nyíregyháza,Árok u. 12. (4400); Riskó Zsófia, Kistarcsa, Hunyadi u. 10.(2143); Szabóné Darvai Éva, Miskolc, Irinyi u. 25. IV. 3. (3534);Szammer Ignácné, Bakonygyirót, Rákóczi u. 10. (8433);Tripolszki Csilla, Szerbia és Montenegró, 24 400 Zenta, Munkásu. 3. A nyerteseknek szívbõl gratulálunk!

A Pontozó új feladataiI. Címszereplõk. Olvasóink feladata feladványunk meghatá-

rozásainak megfejtése s az ábrába való beírása. Ha megoldásukhibátlan, akkor az ábra függõleges 3., továbbá 7. sorában egy-egy ismert irodalmi nõalak nevére találnak. Mindkettõ egy jelesírónk egy-egy mûvébõl kelt életre. Mi a két nõalak neve, és hogyhívják 200 éve elhunyt alkotójukat? (A nõalakok nevéért 5–5, aszerzõ nevéért ugyancsak 5 pont jár. A hibátlan megfejtésért te-hát összesen 15 pont.

II. Ide – oda. Rejtvényünk négy oszlopában szórészek sora-koznak egymás alatt. Megfejtõink feladata az, hogy a szórész-

párok közötti kipontozott helyekre írjanak be egy-egy olyan szó-töredéket, amelyek a tõlük balra és jobbra álló szórészekkel egy-aránt értelmes szavakat alkotnak. (Pl. csür . . . . . re. Ide a heszócskát kell beírni, és ily módon megkapjuk a csürhe és a hereszót.) Ha olvasóink a megfelelõ szótöredékeket írják be, akkorazokat felülrõl lefelé összeolvasva mindegyik oszlopban egy-egyújabb szót kapnak eredményül. Ezt a négy szót kell beküldeni!Mindegyikért 5 pont jár, a teljes megfejtés tehát 20 pontot ér.

1. bu . . . . . la 2. pe . . . . . tõba . . . . . kó te . . . . . võpi . . . . . tû bi . . . . . csóse . . . . . tu pá . . . . . gufû . . . . . ke kí . . . . . dor

3. tö . . . . . ró 4. len . . . . . pûrá . . . . . tõ he . . . . . gepi . . . . . tõ te . . . . . rékü . . . . . tó eg . . . . . tipi . . . . . nye cin . . . . . hesül . . . . . õ szen . . . . . rékét . . . . . cse kül . . . . . egy

III. Háromlépcsõs népdalkeresés. Olvasóink elsõ feladataaz elsõ oszlop meghatározásainak megfelelõ, hat betûjegybõl ál-ló szavak megkeresése. Második lépcsõként ezeknek a beírt sza-vaknak a magánhangzóit – tehát csak a magánhangzóit! – úgykell megváltoztatniuk, hogy a kapott betûsor megfeleljen a jobboldali oszlop meghatározásainak. (Egy példa: kenyérsütéshezhasznált kelesztõ anyag: kovász – fokozatosan megszûnik, eltû-nik: kivész. Most következik a harmadik lépcsõ! A második meg-határozásra beírt szavak utolsó magánhangzóit (példánkban ez azé lenne) felülrõl lefelé sorba rakva, illetve úgy hagyva egészítsékki megfelelõ mássalhangzókkal úgy, hogy az eredmény egy is-mert népdal kezdõ sora legyen! A megfelelõ szavak megtalálásá-ért szópáronként 1 pont, a népdalsorért pedig további 10 pont jár.Összesen tehát 18.

1. Éber _ _ _ _ _ _ beiktatás _ _ _ _ _ _2. Nagy világosság _ _ _ _ _ _ kesernyés _ _ _ _ _ _3. Hintés _ _ _ _ _ _ borzas _ _ _ _ _ _4. Hajlat _ _ _ _ _ _ cipó _ _ _ _ _ _5. Aszott _ _ _ _ _ _ kötözködik _ _ _ _ _ _6. A szoknya teszi _ _ _ _ _ _ a láng teszi _ _ _ _ _ _7. Nem anyukás _ _ _ _ _ _ elbeszélõ _ _ _ _ _ _8. Szint _ _ _ _ _ _ csodálat _ _ _ _ _ _

IV. Beke György a nyelvrõl. Keresztrejtvényünk fõ soraibanezúttal az erdélyi, de már évek óta Budapesten élõ írónak, többmint ötven önálló kötet szerzõjének Védekezõ anyanyelv címûkötetébõl idézünk egy megjegyzésre érdemes mondatot. Ezt tes-sék beküldeni! Megfejtése 25 pont.

Az e számunkban közölt rejtvények együttes értéke 78 pont,de már 60 pont is elegendõ ahhoz, hogy valaki részt vehessenmegfejtésével a sorsolásban, és egy értékes könyv nyertese le-hessen. Könyvjutalomban, mint mindig, most is tízen részesül-nek. A rejtvények megoldását 2005. április 1-jéig kell beküldenicímünkre: Édes Anyanyelvünk, Pontozó, 1364 Budapest, Pf.122.

Minden rejtvényszeretõ olvasónak jó szórakozást és a rejtvé-nyekkel való sikeres megbirkózást kívánnak – a Pontozó rovatgazdájával, Grétsy Lászlóval együtt – a feladványok készítõi:

Bencze Imre (II.),Harmati Gizella (I.),

Láng Miklós (III.),Schmidt János (IV.)

1. Fontoskodó, okoskodó

2. Egyedi kiskabát

3. Terjeszkedés

4. Izociánsavból levezethetõészter

5. Valamit a többszörösérenövel

6. Államokat elválasztóföldterületi sáv

7. Matrikula

8. Értékes régi fizetõeszköz


A SOKSZÍNÛ NYELV

VÍZSZINTES: 1. Beke György megállapításának kezdete. 7. Ráadás a menzán.12. A rubídium vegyjele. 13. Fõ mûve a Lúdas Matyi (Mihály). 15. Mistress, röv. 16. Ajurakorszak felsõ szakasza. 18. Fõnévképzõ, a -zat párja. 19. Nõi név. 20. Edmond Dan-tés börtönszigete. 21. Az aljánál elrejt. 24. A görög ábécé 8. betûje. 25. Matematikai, denyelvtani betûrejtvény is lehet: j û (!). 26. Tengernek nevet adó város a Don torkolatá-nál. 27. Egy közmondás szerint hatalom. 29. ... House-összeesküvés; 1683-as merény-letterv II. Károly angol király ellen (RYE). 30. Szürkének, álmosítónak tart. 31. Gye-rünk már! 32. 19. századi svéd történetíró és jogtudós (Oskar). 34. Zeneszerzõ, cimba-lommûvész (Géza, 1841–1913). 37. Építési törmelék. 38. Mérkõzés az aranyéremért.40. Oil of ...; kozmetikai márka. 42. ... és béke; Lev Tolsztoj regénye. 44. Kiss Me ...;Cole Porter musicalje. 45. Az amerícium vegyjele. 47. Asszony. 48. A varázshegedû cí-mû opera zenéjének szerzõje (Werner). 50. ... Sinclair; USA-beli író, a 11 kötetes LannyBudd-sorozat szerzõje. 51. Csattanója van. 53. Partnerével programot megbeszél. 55.Richard ...; USA-beli költõ, szatíraíró, nevének (nem a mûveire vonatkozó!) anagram-mája: lapos. 56. Kokó, de nem a ringben üt ki! 57. Az Anyám tyúkja kezdõ szava. 58. ...Kist; Eb-bronzérmes holland labdarúgó, 1979 aranycipõse. 59. 18. századi pap, egyháziíró (Péter). 61. „Valahol a Tiszaháton / ... egy gazda: Pál barátom” (Arany János). 62.Depó. 65. Saint, röv.

FÜGGÕLEGES: 2. A közelmúlt német teniszcsillaga (Steffi). 3. Az Operaház ter-vezõje (Miklós, 1814–1891). 4. Belsõ reform! 5. Komornyik. 6. Némán evez! 7. Tanács,németül. 8. Az einsteinium vegyjele. 9. Szóról szóra tanul, régiesen. 10. Respighi híreszenemûvében reggel muzsikáló római szökõkút. 11. A megállapítás második része. 14.Kedvenc, pártfogolt. 16. Beke György megállapításának negyedik, befejezõ része.17. Önálló szerepkört betöltõ balettmûvész. 19. A megállapítás harmadik része. 22. ALeie (a flandriai Gent egyik folyója) francia neve. 23. Német névelõ. 25. ... Piaf; legen-dás francia sanzonénekesnõ. 28. ... Hoeness; német labdarúgó, ma sportvezetõ. 30.Ugyanaz, röv. 33. ... Jürgens; osztrák táncdalénekes. 35. Lett, régiesen. 36. Nem is fö-lött! 39. Az emberi élet késõi szakasza. 41. ... Boldon; 200 m-en világbajnok Trinidad ésTobagó-i vágtafutó. 43. Tág. 46. Petõfi Sándor kérdõjeles verse! 49. E sporttrófeáértdöntõt játszhatott az MTK és az FTC labdarúgócsapata is. 50. ... figura docet; amint azábra mutatja, latinul. 52. Kossuth-díjas építész (György). 54. Mûködési rendellenesség.57. ... Kornél; Kosztolányi Dezsõ novellaciklusának hõse, az író alakmása. 59. ... Gees;a Gibb fivérek zenekara. 60. Egy Illés-sláger szerint ez a fontos, nem a haj! 62. Vége afilmnek! 63. Kicsinyítõ képzõ. 64. Párt!

Schmidt János

Eláll a savunk

Elferdített szállóigékés idézetek a reklámban

„Az elferdített szállóigék és idézetek aközmondásokhoz hasonló funkciót hiva-tottak betölteni: az a feladatuk, hogy az is-merõs hangzás segítségével bizalmat kelt-senek. Mivel a reklám a társadalom szélesrétegeinek szól, közérthetõnek kell lennie,ezért csak a legismertebb szállóigék fel-használására vállalkoznak a reklámszak-emberek” (Forgács Erzsébet). Az idézeteklehetnek irodalmi alkotások, filmek címeivagy slágerek. Ilyen például a Suzuki rek-lámszlogenje, amely nagy költõnk, PetõfiSándor egyik költeményét veszi célba: Sza-badság, szeretem. Ennek azonban nincsinformációértéke, hiszen magáról az autó-ról semmit nem közölnek, és azt sem tud-hatjuk meg, hogy a reklámfilm fõszereplõjepontosan mit is szeret – a szabadságot? aSuzukit?

A La Créma jégkrém óriásplakátján ezta feliratot olvashatjuk: La Créma. Könnyûtesti kísértés. Ez valószínûleg a Könnyûtesti sértés filmcímet használja fel. Bár afrazeológiai átalakítás itt is jó, a reklámmégis képzavart okozhat, mert a plakátszemlélõje nem tudja, miért kísértés a test-nek egy jégkrém.

A következõ elferdített idézet a Hegedûsa háztetõn címû musicalbõl való: Ha énMazda lennék... Ebben a szóhelyettesítés-ben a kihagyott szó helyett a márkanévszerepel, amit találó nyelvi játékként fogha-tunk fel. Ráadásul az asszociáció során ishasonlót érezhetünk a két feltételes mon-dat esetén: jó lenne, ha gazdag lennék; jólenne, ha Mazda lennék, vagyis ha lenneegy ilyen autóm, mert akkor gazdagnak,elégedettnek érezném magam.

A Házam, házam, te mindenem... idé-zet kapcsán mindenki a Bánk bán címûopera leghíresebb áriájára gondol. Az ErsteBank a hazám szóban levõ két magán-hangzó felcserélésével hirdeti legújabblakáshitel-lehetõségeit.

Hangzásbeli módosulással keletkezettegy-egy új szó a következõ két példában,kihasználva az eredeti és az új szó közöttiösszecsengést. Az egyik a Cora óriáspla-kátján jelenik meg: Egységben a nyerõ.Egy mosollyal több. Cora. A frazeológiaiátalakítás itt szintén megfelelõ, bár a mon-datnak nincs információértéke, hiszenennyibõl nem tudhatjuk meg, mit is akarmondani nekünk a reklámszöveg megalko-tója. (Egy politikai pártkoalíciónak azonbantaláló jelmondata lehetne.) Egy másik rek-lám is ehhez hasonló eszközökkel él: Agyomrom? S(z)avam nincs! Ebbõl a nyel-vileg jól megszerkesztett, találó reklámbólmindent megtudhatunk. A képen találhatógyógyszeres doboz láttán és a szövegalapján mindenki rájön, hogy aki ezt a sav-lekötõt használja, annak egy szava sem le-het – eláll a szava –, mert sava sincs. A jel-mondat tehát rövid, frappáns, mégis min-den információt közöl velünk.

Fazekas Beáta


NYELVÉSZ-LELETEK, NYELV-ÉSZLELETEK

Vajon milyen lehet a bontás nélküli ablak? (B. G.)

Csakhogy ami ezen a szórólapon látható, az nem helység, sõtnem is helyiség, hanem egy mellékhelyiségnek csakugyan nemmellékes része, mindjárt két változatban! (Beküldte: Karainé.Közzéteszi: G. L.)

Vagyis: a padláslesöp-réskor talált lombokat is el-távolítja! (B. G.)

Miért kell durván? Szép szóval már nem is lehet?Persze itt a durván határozószó ’nagyjából, körülbelül’jelentésérõl van szó (amely nincs benne a legújabb ér-telmezõ kéziszótárban sem). (A Népszabadság augusz-tus 9-i számában olvasta: B. G.)

Olyan semmiképpen sem szeretnék lenni idõs koromban, aki már az el-sõ mondatnál elfelejti, hogy mit írt a címben! (Beküldte Miklós Józsefnékomáromi olvasónk.)

Nagyon gáláns cég lehet, mivel nemcsak diákkedvezményt,hanem – mint a kötõjel hiánya jelzi – nyugdíjat is ad. Szívesenajánljuk minden diákcsoportnak! (A komáromi Jókai GimnáziumParlando szakköre nevében: Hornyánszky Lilla, HorváthKrisztina, Peresztegi Anita.)

Akkor mostki mondott le?(B. G.)

anyanyelvünk Édesanyanyelvapolo.hu/edes-anyanyelvunk-pdf/ea-2005-xxvii-1.pdf · 2016-05-07 · a...

Documents