aratás - 301-323-iii

8/8/2019 Aratás - 301-323-III

http://slidepdf.com/reader/full/aratas-301-323-iii 1/23

•

•

•

A j ö v ő vallása.·

Majdnem húsz éve annak, hogy Erdélynek egyik vidékivárosában, az Unitárius Lelkészkör díszülésén, szabadl ő a d á s t tartottam a "Vallás j ö v ő j é r ő l " Reámutattam

azokra a veszedelmekre, amelyek a vallást és a vele egybekötött szerves intézményeket k í v ü l r ő l fenyegetik s nem hallgattam el azokat áz ö r ö k l ő d ő hibákat se, amelyek viszont a

b e l s ő frontot gyöngítik, ingadozást keltve és élégedetlensé.get szítva a "falak között". - Most is jól emlékszem, hogy

a théma annyira magával ragadott, hogy alig s alig tudtamrámondani a megváltó Ament; de mégis csak be kellett végezni valahogy, mert más e l ő a d ó k is következtek s tudval e v ő l e g a hallgató közönség türelmével nem tanácsos vissza.élni. Gondolataimat akkor Emerson nyomán haladva épí.

tettem volt fel s nem is volt okom megbánni, mert hiszenegyike a XIX. siázad "Representative" férfiainak.

Most megfordftom a thémát. A vallás j ö v ő j e helyett a" j ö v ő vallásáról" kívánok értekezni. S hogy el ne tévedjekariagy tömkelegben, amely ezzel a kérdéssel kapcsolatban

megnyílik e l ő t t e m , most is v e z e t ő t választok. Még pedigolyant, akit a saját hazája · is, az Amerikai Egyesült Allamok, e l s ő r a n g ú vezérszellemnek ismert el még életében. Shogyha az olyan demokratikus polgári államban, mint

Amerika,szokásban volna

aszentté avatás, most

anyáron

történt elhunyta után akár kanonizálhatnák is. Vagy nem •ezt jelenti az országos részvét, amely a 93 éves aggastyán

csöndes elmulásakor mindenfelé megnyilvánult?! Egymás

után sietnek elismerni a l e g k ü l ö n b ö z ő b b körök, írók, tudósok és államférfiak azt a nagy szolgálatot, amelyet ez ag o n d v i s e l é s s z e r ű férfiú hazájának és az emberiségnek tettegy áldásteljes, hosszú, munkás és eredményekben gazdag

élet .folyamán. Ezek a momentán megnyilatkozások nem.Dr . Charle.!l W : E+liotnak, Harward Egyetem nemrégiben

elhunyt hires Rektorának (1909. július 22-iki) értekezése nyomán

301

8/8/2019 Aratás - 301-323-III


a köteles udvariasságra vannak alapítva, hanem más meg

más s z e m s z ö g b ő l tekintve a távozónak patriarchális alak

ját, egyiknek ez, másiknak az a jellemvonás kedves s vala

m e n n y i b ő l kialakult egy harmónikus egyéniség, aki kortár

sainak büsíkesége, a j ö v e n d ő nemzedék e l ő t t pedig bi

zonnyal úgy fog tündökölni, mint az igazi tudásnak, lelkinemességnek és a felvilágosúlt keresztény hitnek mintaképe.

Dr. Eliotnak j e l l e m z ő vonása: a lelki egyensúly. Mintaz exact tudományok m ű v e l ő j e , sokat tud, de mint ember,

soha sem felejti el, hogy neki szíve is van s éppen szeretetre

méltó szfvjósága és keresztényi türelme az, ami a szólegszentebb értelmében emberré teszi. Ezért mondja róla

egyikt i s z t e l ő j e ,

hogy "az életm ű v é s z e t é n e k

nagymestere".Negyven évig volt a Harward Egyetem rektora. Egyik

kollégája keresetlen szavakban ismeri el az Eliot-korszak

óriási n e v e l ő hatását, ami az egész nagy Commonwealth

szempontjából a legfontosabb. Ezt a korszako t a szellemi

függetlenség és a csorbítatlan demokrácia jellemzi. Nagy

kiváltság , ha valaki az kormányzata alatt jutott az egye

temre.

Dr. Gordon, a híres siónok és egyházi férfiú, így nyilatkozik róla: "Nagy szolgálatot teU a hazának, mint kiváló

n e v e l ő . Valláserkölcsi életünkre is nagy befolyással volt az

6 példája. ]{iváló egyéniség, emelkedett szellem, széles látó

kör, higgadt ítélet, örömteljes és diadalmas élet: ezek jel

lemzik a legjobban. - Mindenkivel csak jót tett; ebben

állott legnagyobb öröme."

Egy bankár az m e g f i g y e l ő k é p e s s é g é t csodálja, amid ő n így ír dr. Eliotról: - "Nyilt fej. Gondolatait kristály

tisztán fejezi ki, mintha csak é l ő oraculum volna. Gondolatai lelkesedéssel [öltenek el, nevelnek és teltre buzdítanak.

Bátor szószólója szociális vonatkozásban az igazságosság

k i b é k í t ő ·eszméjének. Isten atyasága egyúltal az emberek

testvédségét is jelenti az számára."

. :E:.rdekes volna tudni, hogy mit mond róla a sajátpapja, akinek a templomában ez a nagy tudós, k é s ő vénségében is, úgy imádkozott, mint egy gyermek. Mintl)a csakI I mi Brassai bácsink lett volna amerikai kiadásban! Nem

csoda hát, hogyha ugyanegy thémáról értekeznek s Jlund a

8/8/2019 Aratás - 301-323-III


ketten alátámasztják .. azt az "igazságqt, hogy a lermészetludós épen "úgy "lehel h i v ő lélek, inint akárk i más ember fia, mer t az alázatos tudás és felvilágosult tiszta hit egymással nem összeférhetetlenek, s ő t az ilyen "eclatáns" esetek tanúsága szerint egymást magyarázzák, egymást kiegé

szítik. De hát lássuk, mit is mond róla a saját papja , akimaga is Isten k e g y e l m é b ő l való lelkipásztor és író. Dr.Crothers ezt mondja: "Dr. Eliot egész ember. Önmaga alegnagyobb nyereség az amerikai civilizációra. Hatalmas

. egyéniség: mindíg azt mondja, amit gondol; mindíg azt

gondolja, amit kimond . Egészséges életfelfogás mellett -fegyelmezett lélek. - A nagy aml'rikai Respublicának

polgára (first citizen) , aki bizalommal tekint a j ö v ő b e, Jegyezzük még fel, hogy a békemüzgalümnak is ál

landó híve és hathatós munkása vült s egy i d ő b e n mint

békekövet, hivatal lS kiküldetésben világkörüli ú'tra indult

s misszióját mindenütt híven teljesítette; kivált a távül

Kelet udvarainál maradandó hatást váltütt ki az határüzütt, férfias föllépése s emellett nagy lelki finümságra valló

tapintata és mindeneket l e b i l i n c s e l ő és magával ragadó

emberbaráti szeretete. Itt a misszió és az ember - egy tcstés lélek. Amit magára vállalt, arra a lelkét is .reálette " . .Nagy tudásánál csak n\élységes hite vült nagyübb.

A legnagyübb Puritánt, akinek a szava " d ö n t ő súlly,,1birt a Nemzet válságüs óráiban" , ennyi üldalról történt clllnyös bemutatás után ideje vülna talán megszólaltatnunk,

hügy ö maga beszéljen másük helyett. Hátha így még jüb

ban megértjük és megismerjük az nelllesveretíi egyénisé·gét, akinek a társaságában egy félórát el1ölteni nemcsak

kellemes dülüg, hanem egyúttal kész nyereség is. A nyereség, tennészetesen, a mi oldalunkon van ezúttal is, mert ·ahalhatatlanükkal egy tanácsban ülve, "mi magunk is lassan

ként átalakulunk az ö képükre és hasünlatüsságukra, ami . kor is kétszeresen igaz az ismert s z ó ] á s - m o l l ~ á s : "similis

simili gaudet". Próbáljuk meg hát az szintájukra helyezkedni gondolatbah s hallgassuk figyelmesen, hogy mit isóhajt Amerika legnagyübb fia tanítani nekünk a " j ö l > Ő -vallásáról" .

• *

•

303

•

8/8/2019 Aratás - 301-323-III


8/8/2019 Aratás - 301-323-III


ben a filozófia és a vallás mélységes kapcsolatát és egymásra való utaltságát a modern gondolkozásban.

Ilyen {tItalánosan elismert irányzat a tudományos észleletek terén - az energia fönnmaradásának elmélete a

világmindenségben, ahol minden átalakul, f e j l ő d tisztul ,

nemesedik és soha, sehol semmi el nem vész.. Ezek mind nagyban befolyásolják mai fogalmunkat az

anyagi és szellemi világról, amelynek képét ma már máskeretek közölt és más színezeltel konstruáljuk meg, mintvalaha, Inert ma már magunkat is oda számítjuk a nagyteremteltség véglelen láncolatába s bár elismerjük, hogy afazekas ma is azt lehet a sárral , amit akar, de a t e r e m t ő Isten mühelyében mégis öntudatosan engedjük át magunkat a nagy Világszellem alakító m ű v é s z e t é n e k . Bizonyosértelemben mi is t e r e m t ő k vagyunk. Bizonyos mértékig miis teremtjiik és átalakítjuk saját magunkat. S éppen ezena jogon lesz belölünk önálló és f e l e l ő s s é g t e l j e s lélek; deazért engedelmes gyermekei maradunk mindvégig a közii,mennyei édes Atyának.

Ezt a felfogást az Újtestamentum modern magyarázata

csak m e g e r ő s í t i . S ennek alapján készséggel és j ó l e s ő érzéssel állapíthat uk meg, hogy a vallás - ha méltó akar lennialapítójához és mesteréhez, az Úr Jézus Krisztushoz - a

haladás és a f e j l ő d é s szolgálatában áll. Ebböl önkény t küvetkezik, hogy minden hátsó gondolat nélkül megbecsüli azegyéni szabadságot s a maga egybeolvasztó erejével e l ő s e g í t i a szellemi m ű v e l ő d é s t és a szociális e g y ü t t m ű k ö d é s t .

Ezen a magaslaton megállva és magunk körül nyugodtan széttekintve a modern élet fönséges forgatagába, nyilvánvaló, hogya vallás nem örök i d ő k r e megállapított séma, hanem - mint minden egyéb - folytonos f e j l ő d é s n e k vanalávetve. A müvelt ember vallásos gondolkozásmódja -úgyszólván _ évszázadról-évszázadra változik. Az összehasonlító vallástudomány is emellett bizonyit, amikor feltárja e l ő t t ü n k azokat az érintkezési pontokat, amelyek az

összes vallásrendszerekben egy közös eredetrev e z e t h e t ő k

vissza: emberi gondolat. emberi érzés s az emberi a k a r ~ t nem tagadhatja meg önmagát. Legföljebb az történhebkmeg, hogy az egyik vallásban az egyik, a másik vallásban

J ó ~ a n MikMs : Aratás. 305

8/8/2019 Aratás - 301-323-III


a másik t é n y e z ő jut tulsúlyra s ezáltal Dleg is szabja annakkarakterét, de a k ő z ö s vonásoknak, az alapelveknek domi-náló erejét meg nem változtathatja, mert azok isteni ere-detüek. A vallás nem zárkózhalik el a k ö r ü l ő l t e n y ü z s g ő életeleven árjától. A tudományos ismeretek b ő v ü l é s e , a szabad

vizsgálódás és az igazság szenvedélyes szeretete, kivált aXIX. század folyamán, jótékony befolyást gyakorolt a vallásra is. Ennek örvendetes következménye az, hogy a vallásos hit és gyakorlat napjainkban inkább alkalmazkodik aközfelfogáshoz és az egyház viszonya az emberi társadalom-hoz egészen más, mint a z e l ő t t . Mintha egészen új vallás.lenne a mi mai vallásunk I Nem az egyes tételek változtakmeg, hanem új fény deríttetett azoknak gyakorlati fontos-ságára; s most már ez a szellemi átalakulás lassankint át-megy a mindennapi életbe. Még a tömegeket is megmoz-gatja a maga dinamikns erejével; mert a kontemplatív elemmellett ott van benne egy századok óta té tlenségre kárhoz-tatott helyzet-energia, mely csak a l e n d í t ő kerékre várt, hogymunkába álljon s a maga munkájával újabb és újabb ener-giát termeljen.

Az adott helyzetben mindnyájunkat mélyen érdekel,hogy ezek után a kifejtett álláspont mellett mi a dr. Elioteszméje a jövö vallásáról. És ö e tekintetben nem sokatt ~ k e t ~ r i á z i k . Igazi tudományos miígonddal építi föl a magat e t e l ~ l t s azokat . k é z e n f e k v ő argumentumokkal támogatja"Azt IS ~ l 1 e g m o l 1 d J a , hogy milyen lesz, azt is megmondja,h ~ g y . IllIlyen nem lesz - a j ö v ő vallása. S amint illik, e l ő -s ~ ~ r IS a negatív oldalt meríti ki; e l ő s z ö r a romokat taka-ntJa ~ I , . hogy azután nyugodt lélekkel szentelhesse magátp ? Z ~ ~ I V tényezök egybeállitásának s ezeken a pilléreken'

eplll fol a "messze j ö v e n d ő egyetemes vallását". Mi is hiíségesen haladunk ezeken a nyomokon hogy

az utmutatót ~ t v e , el ,;,e . tévedjünk s az ügynek, ' amelyegy l e t e ~ . át . a n n y l ~ a : ' sZIvunkhöz nött, ez által is szolgá-latot tegyunk. a tarutvanyokat oda vigyük a Mester lábaihoz.bö Ez a modern mester nem pap, DeIn theologus, nem,

Icsész, hanem professor, az exaet tudom! 'k .. I'"speciell _ . ' . elnyo mu ve oJe.

hve?yesz. Az ö lelkének konyháJ'áról való ez a

" étszer meghsztftott ezu"st" . b' . .. ami Izonyitja, hogy a 5Z3 -306

8/8/2019 Aratás - 301-323-III


•

bad Amerikában a vallás n emcsak a papok dolga, hanemmindazon világi embereké is, akik a világi papság és aNszent nép" decorumát és terhét önkény veszik magukras abban az Úrnak beszéde szerint nlindenkor "lélek és élet"van az ö számukra.

A nü mostani mesterünk, dr. Eliat szerint a jövö val-lása· lIem fog k ü l s ő tekintélyre támaszkodni. Szerinte amodern világ e l ő t t már nincsen absolut tekintély. Ezt ta pasztaljuk nünk is minden téren : a politikai kormúnyzatban, az iskolai nevelésben, az egyházi és családi életbenegyaránt. Ez nem azt teszi, hogy immár egyáltalán nemvolna szükség v e z e t ő k r e . Csak annyit jelent, hogy n1Í aIni z e t ő i n k e t már nem követjük többé vakon, hanem

kielégitö és megnyugtató magyarázato t kérünk és várunk

mindenre, amivel sorsunkat és boldogságunkat egybekötjük. Spirituális tekintetben fennáll ugyan még a ködös történelmi multból származó pápai tekintély a római egyházban és fennáll a mi papiros pápánknak, a Bibliának alekintélye a protestáns egyház körében; de máris mind a

kettö sokat vesztett ő s i erejéböl. A szabadság utáni vágy

itt is mind nagyobb tért hódít s m ű v e l t emberek közöttma már szó se lehet arról, hogy továbbra is térdet-fejet

hajtsanak a régi bálványoknak.

A j ö v ő vallása nem lesz a természeti e r ő k és tünemények megszemélyesítése. Nem keresi az Istent az Olympuson, vagy a Sinai hegy tetején, sem az Oceánok végtelenhullámmezöin. Azért m ég nem utasítja vissza éppen a ter

mészet barátságát és a külvilág szeretetét. De azt, amitmaga körül észlel és lát, csak k ü l s ő ábrázatnak, csak k ü l s ő köntösnek tartja és a teremtményt soha sem téveszti összea r e m t ő v e l akit a saját lelkében figyel , ural és s z e r e t ő -f é l t ő gonddal magába zár.

A jövö vallása nem csinál kultuszt az ő s ö k n e k jóllehet

azoknak az érdemeit elismeri, életadó példájokat követniigyekszik a saját lelkének d e r e n g ő világa mellett, amely. a

k'orrektívumok e l ő l a maga kára nélkül el nem zárkózhahk.A j ö v ő vallásában a "választott nép" fogalma - ismeretlen. A j ö v ő vallása nem fogja a vallásalapítót - legyenaz Jézus , Buddha, vagy Zoroaszter, vagy az i d ő k m é h é b ő l

307

•

8/8/2019 Aratás - 301-323-III


ezut.án k i e l l 1 e l k e d ő szelleIni vezér és t.anít.ómester - az egy

igaz é l ő Istennel összetéveszteni és azonosítani. S ezzel majdnem igazságot szolgáltat a mi e l s ő püspökünknek. DávidFerencnek, akinek állásfoglalása a keresztény dogmáknakezen az ü t k ö z ő pontján hitelt és létjogosultságot ád a mi

kicsiny unitárius egyházunknak. Nekünk ugyanis itt, ehazarészben és egyebütt, mint unitáriusoknak nincs és neInlehet szentebb hivatásunk, mini hogy a j ö v ő vallását, annakállandó térfoglalását a szívekben és a lelkekben szóval,teUel és áldozattal e l ő k é s z í t e n i igyekezzünk. A j ő v ő vallásaerre az e g y s z e r ű jézusi alapra helyezkedik, amikor prófétaihangsúlyt ád annak a jól ismert, de kevéssé alkalmazott

bibliai mondásnak:" E l j ő

azi d ő

és az most vagyon,amikor

az igaz imádók imádják az Atyát lélekben és igazs<]gban ..."Garizim t e t ő n , vagy Sion hegyén, Bizáncban avagy Rómában nincs kiváltságos üdv, nincs kivételes és kizárólagosisteni Jelenlét, mert "az lsten lélek és akik imádják,szükség, hogy lélekben és igazságban imádják".

Ez az emeIkedeU szempont már akkor is és itt is, a

Jákób kútja mellett - a jövö vallása volt; de a sok mindenfele idegen elem, amely a mi Jézusunk e g y s z e r ű hitéta századok folyamán emberi találmányokkal és sallangok-kal ruházta fel, az eredetinek szabad é r v é n y e s ű l é s é t , a sajátő n z ő érdekeit tartva szem e l ő t t , mind ez ideig megakadá-Iyozni igyekezett s csak egyes nagy lelkeknek , az úgyneve-zett Mystikusoknak sikerült helyreálIítaniok a status quoantet, a rokon lelkeknek egymással való társalkodását, örök

szent testvériségét, az Úr Jézusnak bélyegeit hordozván aztestükön.

A j ö v ő vallása nem az egyéni jólétre és biztonságra,a nyugodt megélhetésre helyezi a fö gondot, nem a magaszempontját tekinti irányadónak, ·hanem elsö sorban a má-sok b o l d o g u l á ~ á t munkálja és a közjót mozdítja elö: akár~ á n y ' s z o r a saját . érdekeinek a r o v ~ s á r a . Nem az én egyéni

udvosségem a fo cél, hanem a fIam ,n ő m ,

szomszédom ,barátom, a hazám és az egész emberiség üdvössége amelyböl mesterkélt ráfogásokkal és nemtelen eszközökkel vala~ i t kizárni nem szabad és nem lehe t. A b ű n b á n a t is csakugy ér valamit, és úgy van láttatja az emberek között és

308

8/8/2019 Aratás - 301-323-III


,

érdeme - ha ' ugyan van - az lsten e l ő t l , hogyha nú nt egy szent ragály maga ' után von százakat és ezreket a megtérés evangeliumi világosságában és békességében. Egyébként, lnint k ü l s ő forma, a gyakorlat többet árt, mint használ; mert az egyént az erkölcs parancsainak laza értelme-

zésére szoktatja s a b ű n b ő l illetve az embernek arra valóhajlandóságából k ű l ö n kultuszt csinál. Milyen más szellem ben járt el az a tanítómes ter, aki ezeket az arany szavakat

véste a pokol kapujára : "Sok b ű n e i d megbocsáttattak, mert

igen szeretté!!"A j ö v ő vallása nem fog az áldozatok végnélküli skálli

jában kimerülni. Nem ismerheti el, hogy a bemutatott áldozat már egymagában is - érdem, és mint ilyen, mások

számára is helyettes elégtétel gyanánt számítható be azö r ő k k é v a l ó atyai színe e l ő t t , akinél csak az egyéni szolgálat jelent valamit. es nem az, amit pénzen meg lehet

venni, akár szabad tetszés, vagy éppen kiválasztás alapján

osztogatni boldog-boldogtalannak. Nekem úgy tetszik, hogy

az áldozat eszméje még ma is kísért nemcsak a dogma

tantételekben, hanem a mindennapi gyakorlatban is. Ezek

t ő l a barbár szokásoktól jó volna már végleg megtisztitania XX. század keresztény világnézetét, mert az Istenre ferdevilágot vetnek. Nem méltók se az emberhez, sem egy igazságos Isten fogalmához.

A j ő v ő vallása nem fogja többé igénybe venni azokat a héber anthropomorph jellemzéseket, amelyek az emberiség gyermekkorában talán a könnyebb felfogáshoz

szükségesek voltak; amikre azonban ma már a mai korm ű v e l t s é g i szinvonalán semmi szükség nincsen. Isten ma

már nem járhat, núnt valamely óriási ember, kutatva aparadicsomkert esti szürkületében a bujkáló emberpár után ;vagy ha igen, akkor tudjuk, hogy annak jelenete az ember

lelkiismeretében megy végbe; núnt ahogy kétségtelenültudta ezt a szent író maga is, de hiányzott az azt e l e m z ő kifejezés (a lélektan) a kortársak primitív gondolatából s

ezért kellett neki a tétel magyarázata végett a mese k ö l t ő i nyelvéhez folyamodnia. Ezek s az ehhez hasonlók núnd

elavultak s legföljebb jóindulatú mosolyt keltenek a XX.század felvilágosult nemzedéke e l ő t t .

309

8/8/2019 Aratás - 301-323-III


,

A jövö vallása ne/ll lesz borús és k e s e r ű , önmagába

elvonuló aszkéta sors. Szótárában ismeretlen - az anathé-ma. Nem a halál gondja és a b ű n b á n a t bántja, hogy csüggeteg tekintetét még az égre se merje emelni, hanem -e l l e n k e z ő l e g

- teljes mértékben óhajt örülni az élet apró,ártatlan örömeinek. Nem II csúnyát és a gonoszt keresi avilágban, hanem a szépet és a jót, amelyet a maga számára és mások körében is élvezni óhajt; mert ezek b e l ő l e is hasonló érzelmeket váltanak ki s tisztítják, ' emelik ésnemesítik a közszelleme!. Az egészséges testi szervezetnekis ezek adják meg az üdítö kedély t és a szellemi ruganyos-ságot S ha mégis találkozik a gonosszal s annak ezer izig

len ide beékelt ivadékaival, jobb természeténél fogva ellentáll a csábításnak s igyekszik azt s annak még emlékezetétis, magából és k ö r n y e z e t é b ő l gyökeresen kiírtani.

Azt· mondhatná erre valaki, hogy szép - szép; de hátmindez csak negatívum: puszta tagadás. De hiszen e l ő r e megmondtam volt, hogy e l ő b b rombolni fogunk, hogy arégi helyére azután positív alapon f ő l é p í t h e s s ü k a j ő v ő vallását, anunt azt hitünk szemeivel már eleve elképzeltükés megrajzoltuk.

Most tehát k ő v e t k e z i k az új Credónak egyetlen tan-tétele: "Hiszek egy Istenben . . ." a többi tétel mind csakezt az egyet magyarázza, ezt az egyet világítja meg a magai d ő l e g e s gyönge világosságával. Vagy talán nem is szük-séges gyertyát gyújtanunk, . hogy szemeinkkel teljes pom-pájában lássuk a napot, amelybe Izrael népe még bele nemtekinthetett; s nlÍt mi teljes szivvel és nyugodt lélekkelélvezünk és élvezhet is bátran mindenki , aki önkény t lelkivaksággal nem veri meg önmagát. •

.. Dr. Eliot szerint, egészen új istenfogalomra van szükségunk, hogy a j ő v ő vallását biztos alapokra építhessük .Nem vetjük el teljesen a régi fundamentumot. Ami abbóln:ég tartós és szilárd, beilleszt ük _ ha nem is szegelet

k" gyanánt - az új épületbe. Szükségünk van a zsidóJehova határozott egységére. Szükségünk van a keresztény ségmennyei " Atyjának" örök irgalmára és szeretetére. Szükségunk v ~ n a fizikusok ös Energiájára. És szükségünk vanaz élettam tudomány Vitalizm.usára. A j ö v ő vallásának tISZ-

310

8/8/2019 Aratás - 301-323-III


tull felfogásúb.n mindezek benne foglaltatnak a magukg i l l mérJéke. r i n t . Hogyha ezeket g s ő elemeire

bontjuk, kl fog tunnl, hogy az - Igazság; a második-:- S z e r e t ~ t a h a ~ m a d i k --:- E r ő ; a ? egyedik pediglen _Élet . . . Ezek pedIg mmd Istem tulajdonságok. S nekünk

ezeket a magasztos elveket be kell olvasztanunk a val lásának rendszerébe. Hadd m ű k ő d j e n együtt ezen a fenséges l e r r ~ n u m o ? , emberi ~ ~ l k e n s z a ~ a d o n és akadály-talanul ; lllszen ugyIS tudvalevo, hogy mmdezek egy magasabb Egységben egybeforrva boldogít ják a teremtett világotés az emberisége t.

A végtelen Szellem befogja és áthatja az egész világegyetemet, csak úgy, mint az emberi lélek is befogja és áthatja a testet és részt vesz, mint egyenrangú t é n y e z ő , annaknlÍnden mozzanatában a csontok és velök oszlásáig. Igazavan tehát Pál apostolnak , amikor I s t e n r ő l szólva ezt mondja:.. Ő b e n n e vagyunk, élünk és mozgunk ." Más helyt is hasonló értelemben nyilatkozik: ..Az Isten mindenekben -minden!"

Az új vallás tehát - ha ugyan n em inkább és

egyetemes - leljesen és t ő k é l e t e s e n monotheistának mond-ható: e g y i s t e n h í v ő - unitárius. .Ez az Islen nincsen lávol e g y i k ü n k t ő l sem. Ott van,

ott él, hat és teremt nlÍnden egyes alkotásában. Körülöttünk és bennünk, ala ttunk és fölöttünk semmi sincsenIslen nélkü\. Erkölcsi tekintetben Ö a végnélküli tökéletesség, amelyet lelkünkben ideálisan megrajzolunk. Mindenkia maga Istenét. S nlÍnél humánusabb é r z é s ű és gondolkozású valamely nemzedék , vallása is annál tiszlább és életteljesebb leend.

Az új vallás tehát, elsö sorban is, méltóbb képet fognyújlani nekünk a nlÍndenható I s t e n r ő \ . Olyan képel, a m e ~ y teljes mértékben megfelel a XX. század emelkedell f e l f o ~ a -sának az m b e r r ő l és a természetvi1ágról, amit már F . 0 n ~ nebb is érinteltünk. S n em zárja ki végképpen a tobbl

érdemes, ' szent hagyományokat se, amelyek egy tiszteletre-méltó múltból maradtak reánk. .Az Unit"as elve különben más téren is érvényesül: OU

van például: II tudomány. A tudományos felfogás lS az

311

8/8/2019 Aratás - 301-323-III


Egység felé hajlik. Abból indul ki és abból épiti ki a magarendszereit. A lnindenütt jelenvaló örök Energia, amely

mindent éltet, nem hódolhat -be annak a dualisztikus felfogásnak, amely a Szellem és az Anyag, a Jó és a Rosz,a Sátán és a Krisztus, az emberi gonoszság és az isteni

igazságosság között osztja nleg a birodalmat. Isten itnmá· .nens volta kizárja azt, hogy Ö az ö teremtett világábólvisszavonuljon s a továbbiakat - mintegy kényelmes pá-holyban ülve - a puszta természeti törvényekre bízza. Avilágmindenségben, a tudomány fáklyafénye mellett, má-s o d r e n d ű okokkal operálni ' nem lehet. Aut Caesar, autnihil . . . A mi sorsunk se lehet - utóvégre - itt a földönvalami bújdosó menekültnek a sorsa. Mi mindenütt -otthon vagyunk: mi nlÍndenhová - haza megyünk . . . Ésvalljuk meg az igazat, hogy m i n d e z e k b ő l kiindulva, azÚristen se lehet éppen idegen a maga világában.

Az új vallás elveti az ember elesett voltának korlátolttanát, amely megfosztja szabad akaratától; amit úgyisönkény t alávetni kész a magasabb isteni akaratnak. Istenellen való vétek, hogy olyasmit tanítson, mintha az ember

javíthatatlanul gonosz volna és hogy már t e r m é s z e t t ő l rabjn, fs pedig föltétlen rabja az alacsony szenvedélyeknek.Akik ezt tanítják, mentséget faragnak a hivatásos gonosz·t e v ő k számára, akiknek telleiknek elbirálásánál ni,melykor

•

még ez is, t. i. a terheltség - e n y h í t ő körülmény. Az újvaJJás hívei határozottan visszautasítják ezt a páriáknakvaló felfogást. Visszautasítják már csak azért is, m ~ r t semmiképpen se e g y e z t e t h e t ő össze a m ű v e l t ember tisztultistenfogalmával. Csak a homályt örökítené meg közöttünkaz ilyen vak istenítélet; pedig mi már Jézus óta "világosságfiai" volnánk és az apostoltól is azt tanultuk, hogy "a miIstenünk világosság és hogy Öbenne semmi sötétség nincsen" .

Fokozatosan. . . lassan.. . de bizonyosan és vissza-vonhatatJamIl _ így ébred az Isten öntudatra mibennünk.

Kijelenti magát a mi ö r v e n d e z ő és reménykedö emberikebelünkben. És kijelenti magát az egyes fajok lelki világában. Kijelenti végül az emberi nemzetség egyes kiválóképviselöiben _ egyetemlegesen. Ezzel nyomja reÍlnk ki -

312

8/8/2019 Aratás - 301-323-III


lörölhclellenül a maga szell emének , az örökkévaló léleknek

a bélyegét, ame lyet közönségesen egyéniségnek nevezünk .Es az egyéniség nem hohui titokzatos valami. Megnyilatkozását, a nllak ö z ő módjait figyelemmel kisérhetjük amindennapi életben , amikor egyes vá lságos pillana tokban

a kiváló egyéniség az, aki lecsendesiti a háborgó tengert saki maga is kielégül , lniközben -a sokaságo l lllegvendégeli.Katasztrófák idején az ilyen reUenthetlen lelkü, bá tor emberek tartják fenn a rende t és mentik , alni nlég e t ő . Ez az egyéniség e l s ő s o r b a n a táplá lkozik, onnan

meríti kifogyhatatlan erejét. S ennek a léleknek is forrása

és kútfeje végeredményében az az Isten, aki a világegyetemben és az emberiségben szakada tlanul munkálkodik

és az óból is újal hoz e l ő . Az új vallásnak is meg lesznek a maga Szentjei; ha

nem is kanonizált szentek, de mint ő r ö k idökre szóló szellenti vezérek, tanítómesterek és felfedezök s a szabadság,lisztaság és igazságosság apostolai és mártirjai. Az új vallás

a maga igazi -értéke szerint megbecsül és tiszteletben tart

ntinden olyan nemes emberi tulajdonságot, amely - ha

emberi korlátok között is - hasonló azokhoz a tulajdon ságokhoz, amiket magában az Istenben dicsöitünk és ma gasztalunk. .

-E g y s z e r ű , természetes hitvallás ez: nem bonyolult meta-fizika, nem b ű v ö s - b á j o s szertartás és nem megcsontosodott

dogmák gyüjteménye, amelyek nagyon is enweri eredetüek

s a kényszer ú tján , amellyel azt az enlberek lelkiismeretére

ráeröszakolják, még nem válik megdönthetetlen igazsággá.

Az új vallás egészen betölti és elfoglalja az ö Híveineklelki világát. Nem lesz külön dolog az - élet, és külön

dolog: a vallás. A k e t t ő n e k a határai és t é n y e z ő i egybeolvadnak, boldogitva mindazokat, akik a saját l e l k ü k b ő t hozzák felszínre az új hitnek folyton gyarapodó, örökké ·való életünk gazdagítására szánt kincseit. Az új regíme-hen

a "jóakarat az emberekhez" nem lesz puszta jelszó, haneutmindennapi - munkaprogramm a boldog és m e g e l é g ~ d e t l , hasznos munkában gyümölcsözö, Istenben lakozo és

ne szállást v e v ő lelkek számára.

3t3

8/8/2019 Aratás - 301-323-III


Az új vallás: tefluészeti vallás . Nem épit a csodákra és

a b ű v é s z e t e k r e . A természet törvényeit tiszteletben tartja .Semmi, ezekkel ellenkezö e l ő t t - be nem hódol.

Szertartása, ritusa - ha lesz is - csak lélektani célokat szolgál. Inkább környezet, mint tartalom, amely magát

az Istenséget akarná kimeríteni és a saját átalakítókörébe vonni.Az új vallás papjai: felYilágosodott férfiak és nök,

akiknél a yallásos elmélyülés másod.ik természetté vált.Akiknek olyan könnyen jön az egész, min t alélekzetvétel.Férfiak és nök, akik szívesen beszélnek a szent dolgokró\.Kiválóan képzett egyének, akik az emberi lét szociális vonatkozásait eleven élettel töltik ki. Ilyenekre mindíg szük-

ségünk volt és szükségünk is lesz; de természetesen, a régi,elavult felfogás reklámja nélkü\.

Az új vallás hívei is szembe találják magukat ebben aföldi életben a halál, a fájdalom és a Rosz problémájával.Ezeket eliminálni nem lehet. És fölösleges is; mert hiszenminden attól függ, hogy milyen szemmel mérjük végig ezeket a múló jelenségeket. A halálból - új élet fakad. A fáj-

dalom nemesítö hatását mindannyian ismerjük. A Rosz .pedig azért van itt, hogy fölvegyük vele a harcot mindenoldalon teljes vértezettel s diadalra segitsük a Jót, a Szépet

és ar. Igazat, mint hitünknek és életünknek i g a z i s z e n tháromságát.

. Az új vallás körében nincsen dogma. Nincsen tételes

pontokba foglalt konfessió. Nincsen kivételes szentkönyv.

Nincs hierarchikus szervezet; egyéb, mint a krisztusi jóság'és szelídség lovagi gárdája, amely meghal, de magát meg

nem adja. Munkamezeje széles e világ. Végtelenül e g y s z e r ű ; és. é p p ~ n ezért maradandó és tartós. Hiszen jól tudjuk, hogymm.t latllGtatlan. ~ g y h á z , eddig is ez kapcsolta egybe a jóké ~ . Igazak testyen nagy birodalmát , amely mindíg együttkuzdott és munkálkodott a világ üdvéért és boldogságáért.

N.yug?dt lélekkelálJapitbatjuk meg dr.

'Eliottal, hogy

ezek 19azan megértették azt az isteni kijelentést, amelyJ é z ~ s .Knsztus e g y s z e r ű evangéliumában a titkok -titkátt á ..fol nundannyiunk számára . Mert ez az igaz vallás :II JOvo va llása.

•314

8/8/2019 Aratás - 301-323-III


Eötvös iskolája.

(Emlékbeszéd az "Eötvös Alap" díszülésén .)

A luagyar tanítóság kegyeletes családi ünnepén szívesen

részt veszek, mert én is tanítónak a fia vagyok. At vagyokhalva attól a gondolattól, hogy nagyjainkat haló poraikhan

is meg kell becsülnünk. Azt is átérzem, hogy nemzetünknek

mostani alázott sorsában k e t t ő z ő t t éberséggel kell ört állanunk ama szellemi javak fölött, amelyek egy nem dicstelenmúllból reánk maradtak s a lelki sötétségben, amely mint

egy testetlen hideg árnyék minden oldalról reánk nehezedik,a k ö l t ő v e l szólva: a régi fénynél kell gyújtanunk új szövét-

neket.

Engedve a b e n s ő hívásnak, tegyük ezt mi is :i mái szentnapon, amelyen é v r ő l - é v r e igaz megértéssel áldoz a magyar

tanítóság és a magyar társadalom Eötvös József báró hal-

hatatlan emlékének. Lélekben zarándokoljunk az Iercsi-ipartra, ahol a fejedelmi Dúna t o v a s i e t ő habjai mentén egydrága hant domborul. Halkan lépkedjünk, hogy ne zavarjuka síri álmát a benne pihenö Mesternek. Azután kezeinket

összekulcsolva - imádkozzunk és tegyünk szent fogadást,hogy eszméit, amikért élt és munkálkodott s az i d ő k során

részben meg is valósított, teljes g y ő z e l e m r e juttatjuk. Ez

legyen a dal, amely örök harmoniába ringatja lelkeinket.Es ez a könny, amellyel az nagy szívének szeretetét kiI!rdemelni igyekezünk... Oh, ha v a r á z s e r ő m volna, 1J1int

hajdanta Orpheusnak, akinek luntja pengetésére városok

emelkedtek ki a f ö l d b ő l , én is fölépiteném az ü n n e p l ő gyülekezet e l ő t t Eötvös iskoláját eszményi fönségben , t ü n d ö k l ő magasságban! De mint egyszerü napszámos, csak egyes léJl-

lákat és homokszemeket hordhatok az e l j ö v e n d ő nagy épü

lethez, amely örök idökre hirdetni fogja az ö d i c s ő s é g é t . Eötvös iskolája; a lelki élet mühelye, ahol a gondolat

szabadsága, az emberies ér.zés melege és az akarat szentsége

315

8/8/2019 Aratás - 301-323-III


egymással nenlCS versenyre kelve, szolgálják. az eluberi m ű v e l ő d é s egyetemes céljait. Ennek légkörében járva-kelve,úgy érezzük, mintha a nagy lernlcszel kebelén volnánk)

amelynek puszta látása is az ő r ő k Alkotóra emlékeztet . . .Oh, mily kiváló alkalom az elmélyedésre, az önmagunkba

szállásra I - Testi szemeinkkel gyönyörködünk a természetezer szepségében; a váltakozó évszakok jelenségei és tüneményei magukkal ragadnak, tekintve, hogy mindeniknekmegvan a maga külön bája és rendeltetése; és a kölcsönhatás, amely az egyiket a másikkal egybeköti, éppen olyantermészetes a maga törvényszerüségében, mint a bimbó. ésrügyfakadás után a teljes pompájában nyíló virág és azamattól duzzadó éret! gyümölcs, amely a magot, egy eljöv e n d ő tavasz áldott igéretét zárja magába. f:s ez é v r ö l - é v ~ e így megyen: soha meg nem szünö, örök változatban. Nemde,mindezek a külsö jelek egy bizonyos rendszert árulnak el,egy Gondviselöre mutatnak, akinek a tudta és akarata "élkül egy levél is az ö fájáról le nem eshetik? És ha mostbehuny uk testi szemeinket, a tünemények világán túlhatolva - lelki szemeink elött megnyílik egy rejtett világ,

;tmelyben van tulajdonképpen a mi igazi életünk; ahol azévszakok ' változásai csak az emberi élet különbözö szakasza i t példázzák s ezekben rendröl-rendre az emberi léleksoha meg nem s z ű n ö ösztönös vágyait és tudatos törekvéseit. ,Amikor már ebben is gyönyörködni tudunk: belát uk,hogya Gyermek " j ö v ő századok reményeit hordja szÍvében . . ." az Ifjú "nem hisz oly gondolatban, melynek szíve

ellent mond . . . " a Férfi "kitürése a látszólag legreményt e ~ e n e b . b pályán is magasra vezet . . . " míg az Agg " máskép,m ~ n t folemelt sZIvvel és fövel járni nem képes . . . " s ezekmmd ugyanazon forrásból tápl,likoznak, ugvanazon f e l s ő b b ?karatnak engedelmeskednek, amely az külön-küU,ne l e t m e g ~ y i l v á n u l á s u k a t , hogy úgy mondjam: jellemképüketharmomkus egészbe olvasztja egybe

.', Es hogy ez ,,-em pusztán a képzelet játék.l', arról tanus a H ~ t tehetnek mmdazok, akik a lelki élet kérdéseivel beh ~ t ~ a n foglalkoznak s annak eredményeit kivált a neveléskoreben hasznosítani igyekeznek. Ilyen szempontbót fogjalel a dolgot az , aki a gyermekben már az ifjl'tt látja, az

316

8/8/2019 Aratás - 301-323-III


ifjúban a megletl enlbert, a teUerös férfiuban a tiszteletre-méltó aggastyánt . . . és mindezekben a halhatatlan lelket,amelynek gondozása reánk bizatott. Ehhez képest mindjárt

más a bllllásmód is, amelyben öket részes ítjük, megértöbbés szelídebb, mióta tudjuk, hogy örökkévaló értékek hordozóival van dolgunk. Szóval, Eötvös iskolájába járva, -

"gondolatainkat úgy fejezzük ki, hogy azok érzeményeinkrehassanak s érzeményeinket úgy, hogy azok gondolatokat

ébresszenek". Amit Gyulai Pál emlékbeszédében így fejez ki:"Eötvös fejével érez - szívével gondolkozik". Ez a magya-

rázala annak is, hogy Eötvös érzelmeiben sohasem ingadozik és az egyes eszmékhez sohasem vesztette el abizalmát.

O maga mondja: "Egész életem ez eszmék lélesitésének

volt szentelve s mint magamat, úgy minden tehetségemetcsak ez eszmék eszközének tekintettem."

. A gondolat magasan szárnyal; az érzés behatol a létnek titkos gyökeréig . . . és e k e t t ő s tevékenységnek ered,')je- a minden jóra, szépre és nemesre koncentrált akarat.

esz és szív, lélek és kedély: állandóan ébren tartva és foglalkoztatva, az élet fáján kifejtik, a mi g y ö n y ö r ű s é g ü n k r e , az Istenbe és az emberiség jobb j ő v ő j é b e vetett hitnek virá

gait és a maga idejében megérlelik a tudásnak boldogítóédes gyümölcseit.

Eötvös iskolájában a hit és tudás: ikertestvérek. Egymást k ö l c s ő n ö s e n támogatva, s e g í t ő kezet nyújtanak n e k ű n k , hogy a jelenvaló világ szövevényei és viszontagságai között

kellöen egyensúlyozott lélekkel el tudjunk igazodni s az életkomoly kérdései iránt való é r d e k l ő d é s Ű l l k e t mindvégig meg

ő r i z z ü k Valóban, egyikünkre nézve sem közömbös, nem- kivált azokra nézve, akik a jövö generáció e l ő k é s z í t é s é -vel és útrabocsátásával foglalkoznak, hogy mit tudnak átadni nekik és közölni velük, nem a könyveknek holt b e t ű i -b ő l , hanem abból az e l e v e n í t ő l é l e k b ő l , amely a kísértés, aveszély idején is kipróbált tanácsadó, a legjobb barát marad. Az aposlol szerint: "a betü megöl; lélek az, ami megelevenít". Ha boldogulni és boldogítani akarunk, és . ~ z t akarjuk, hogy az általunk ébresztett hit, az általunk kozolttudás mélyebb nyomokat hagyjon a gyermeki lélekben,akkor oda kell adnunk saját magunkat is, amint azt Eötvös,

317

8/8/2019 Aratás - 301-323-III


a tanítóság alyamestere, tevé 'egYIérdemekben gazdag, hosz-

szú életen keresztül. Bár nincs közöttünk testileg, itt van

közöttünk szelleme, itt vannak a müvei, itt az intézmények,

amelyek öntudatlan is az ö céljait szolgálják s a legkülönb ö z ő b b táborban állókat ez a szellem "magával ragadja,

mint a genius ereje" és egyesíti öket az eszlnényiség, a haza-fiság és az emberiség szolgálatában

. Oly korban születni és nevelkedni, midön az eszmék

forrongásban vannak s egy új berendezkedés alapjait kelllerakniok a társadalom munkásainak, nemcsak szerencsecs kiváltság, hanem egyúttal nagy erkölcsi kötelezettség is.Es Eötvös ilyen kornak volt a gyermeke. A múlt század

30-as, 40-es éveiben át kellett élnie mindazokat az izgalma-kat, amelyek egy ilyen gyökeres átalakulással együtt jár-

nak . S amikor arról volt szó, hogy a fogházak lakóinak

sanyarú sorsán enyhítsenek s a nemesi kiváltságot és e l ő -jogoka t megszün tetve, a jobbágyot is . emberszámba vegyék,jóvátegyenek egy kétezeréves igazságtalanságot s a császári

abszolutizmus helyébe oda állítsák a népképviseleten alapuló

kormányrendszert stb., stb., ezek, a kor kívánalmai állal

'sürgetett reformok, mind lelkes munkásra és hitvallóra találtak ő b e n n e . Egész fiatalon, több lelkes társaival együtt, hol ,támogatva a k ö z v é l e m é n y t ő l , hol annak ellenére is, belévetette magát az események forga tagába s bár - mint

Gyulai mondja - "inkább a gondolat embere, mint a tetté",ír, szónokol, izgat, vitatkozik s arisztokrata lét ére olyan

demokratikus hajlamokat árul el , amelyek csak annál érdek ~ s e b b é teszik az ö közremüködését. Mint az "elnyomottneposztályok szószólója", nem olcsó p s z e r ű s é g r vágyott; .mert semmi sem állott t ő l e távolnbb , mint az emberi hiú-

ság legyezgetése s jól tudta, hogy a n cpszerííség _ amily

hamar jö, éppen olyan hamar megváltozik. A Hozsánna

utfln rendszerint a "feszítsd meg" következik.

Mint a vallásszabadság v é d e l m e z ő j é n sokat köszön

het k ~ ~ s i n y egyházam, a történelmi unitárius egyhá,z, amely-nek torvényesilése az Erdélyi Unió folytán , a magyarországirészekben is, éppen az ö minisztersége ala II men t végbe

n y b a n az 1848-iki XX. t. c. 1. pontja alapján. És hogy

III illI t érzek a lelkem legmélyén, azt, aki engemet csak•

3t8

8/8/2019 Aratás - 301-323-III


egyszer is futólag Játoll, bizonyára tudni fogja ; mert én isúgy vagyok vele, mint azt Eötvös a Körösi Csoma Sándor

fölütt tarto tt örökszép emlékbeszédében kifejezésre juttatla :"szíveinkben Erd ély s Magyarország közölt nincsen határvonal".

Az igazság keresésében fáradhatatlan, az eszmék kul tuszá ban megalkuvást n em t ű r ő lélek, finomult ízléssel pá-rosulva, - ö n é r z e t é b ő l jo ltányit sem engedve, szívében ajóság és a szeretet egybeforrva : ime, ilyen vo lt Eötvös az

eszményiség szolgálatában. . . O a modern magyar társada-lomnak eszményi kifejezöje, aki a kor kérdéseit magasabb

szempontból fogta fel" (Gyulai ). Ezért, bár sokszor ébren

á lmodik, mégse téved az utópiák é b e , hanem nyíl-

egyenesen halad · k i t ű z célja felé s ha olykor lassubbtempóban ke ll is haladnia, hogya többiek utólérjék , ez nemmegá llást jelent az törekvéseiben , csak pihenöt, amely

alatt újabb eröt g y ű j t a végleges diadalra . Olyan tal álóan

mondja , l1lintegy a saját sorsára gondolva: ..Minden babérelhervad s minden eml ék romba döl, de kinek neve egy

eszmével él, a fölölt az i d ő n nincsen hatalma". Ebben áll

az ö halhatatlansága.Mint l t ő is, magáévá tette ·korának uralkodó vezér-eszméit s ennek lelkesülten ád kifejezést a t k e z ő szépkis versben:

•

, )'! iként az Aeol-hárfa vilwrokban

Feljajdul a magas t e t ő k felett:agy zeng a dalnok bús dalt bús napokban,

Ki várna nyájas éneket?

Ilyen legyen dalom ; egIJ villám fénIJe,EgIJ könny , kimondva ezrek kínjait:

Kit nenl hevít korának érzenlénye,Szakítsa k etté lantirI húrjait." (1846)

Küzdése és vívódása, reménykedése és önmegtagadása

mind a köznek h ozott áldozat az eszményiség oltárán. Deö ezt szívesen teszi, jól tudja és mélyen á t é r ~ i , hogy"az emberi szív soha közelebb nem áll Istenhez, IDInt anu-

kor áldozik".

319

8/8/2019 Aratás - 301-323-III


E ö / v ő s iskolája tehát eszményiség re tanít. És aki még111indíg hozzá jár iskolába, az a mai életsors kedvetlen viszo-

nyai mellett is boldognak mondhatja magát; mert tanulhatt ő l e az eszményiség mellett hazafiságat is: szeretni ezt as z ü l ő t t e földet jó és balsorsban egyaránt, nevelni annak

népét apostoli buzgósággal s elömozdítani a közjólétet, arégi d i c s ő s é g halovány fénye mellett megalapozni a biztosj ö v ő t a nemzet számára és kiküzdeni az öt megilletö helyeta népek és nemzetek nagy családjában. Mind oly dolgok,amelyek a szó nemesebb értelmében vett hazafiságtól elválhatatlanok; mert a hazáért nemcsak lelkesedni, hanem cselekedni is kell. A lelkesedés szalmaláng, 'amely hirtelenellobban, a hazafias munka és t ö r ő d é s pedig oltári eleven

szén, amely ékesszólóvá teszi a próféta ajakát s meg tisztít aöt magát és a népet is, amelynek a vezetésére elhivatott,minden b ü n e i t ő l . Eötvös hazafisága ilyen oltári eleven szén,amely még ma is izzik és hevít mindnyájunkat , hogy mellette ne csak melegedni igyekezzünk, hanem annak e m é s z t ő lángját átültessük n e m z e d é k r ő l - n e m z e d e k r e a mi szerencsétlen magyar népünknek jobb sorsra érdemes lelkületébe.

Eötvös jól ismeri történelmünket, a nemzeti múltnakd i c s ő s é g e s és gyászos lapjait. A d i c s ő s é g t ő l nem lesz mámo-ros: a gyász és bukás nem csüggeszti el. "A romok közöttbalzsamot csepegtetett a nemzet sebeire s a jövöbe vetettiIitet ápolta" ( - Gyulai - ), amire úgy hisszük -gondviselésszerüen el volt jegyezve, hogy meg ne szünjékközöttüilk a mennyei látások tudománya. Ezt is annak a

lángoló hazafiságnak köszönhetjük, "mely mint 'nehéz fel h ő k között a tiszta napsugár, egész történetünkö,n átragyogs annak legsötétebb részeit fénykoszorúval fogja körül . . . "A szabadságharc k ü z d e l m e i t ő l ugyan félrevonul, mert nemneki való annak puskaporos l e v e g ő j e ; de visszavonultságá-ban is aggódó szeretettel csüng hazája sorsán s ezt arany-pókhálót s z ő v e - olyan m ű v e k k e l ajándékozza meg, melyek

a magyar géniusnak a külföldön is tiszteletet parancsolnak ..Elmélyed és gondosan behatol a nemzetiség fel-fel

ö r e k v ő s mindeneket donúnáló bonyolult szálaiba s azokatmindnyájunk okulására fölfejteni igyekszik. A j ö v ő b e látólélekkel mutatja ki, hogyanemzetiség et leginkább a köz-

320

8/8/2019 Aratás - 301-323-III


m ű v e l t biztosit ja, az a bizonyos kultúrfölény, amelyelmanapság úton-útfélen annyit emlegetnek, de amivel sivárközéletünk mennyire kiálló ellentétben áll, - keserüen bekell vallanunk_ - E j ö v ő b e l á t ó lélek sugallatára szerkesztette azt a nemzetiségi törvényt, amelynek betüszerinti be-

töltésével hazánk , mint polygIott állam, talán a benne é nemzetiségek állal is óhajtott svájci szövetséges államalakulat formáját öltötte volna magára; de a világháború s azezt k ö v e t ő kísérleti forradalmak .bomlasztó hatása alatt sejutott volna idáig, ahol most vagyunk . . . Éktelen romokközött, - amelyeknek eltakaritásához s a r o m b a d ő l L épület újjáépítéséhez, ki tudja? mennyi i d ő r e s mily önzetlenés kitartó munkára lesz szükség.. . De, ha mint magyarhazafiak, akik még

özvegyi fátyolában iskimondhatatla

nul szeretjük ezt a szétdarabolt szent magyar hazát, s hivekóhajtunk maradni Eötvös iskolájához, akkor a romok fölött

is új élet,et várunk S vele egyült gyermeleg bizalommal ismételjük: "Minden nap, melyen e hazában valami, legyen aznagy vagy csekély, romjaiból f ő l t á m a d örömnap az egészriemzetre nézve". Csakhogy ezt a föltámadást ne várja senki

csodától, sem valamelyes "deus ex machina"-féle váratlan

és véletlen beavalkozástól. Még senki sem aratolt ottan, ahole l ő b b ne vetettek légyen. Még senki sem szedett gyümölcsötolyan fáról, amelynek nem volt virágköntöse . . . Ha tehátaratni akarunk, e l ő b b szántsuk fel a földet, vessünk beléjetiszta búzát, magyar búzát, amelynek az egész világon jóhire van, s amelynek acélos szeme a maga idejében nlindíg

ott ringatózik az ~ r a n y k a l á s s z a l ékes rónaságon . Csak jól

yigyázzunk, hogy nehogy megint szelet vessünk; mert akkorbizonyára vihart aratunk s a történelem ítélösz{'ke még eztaz alaktalan vázat is irgalmatlanul elsöpri a földnek színé

r ő l , amely magyar hazánkból még megmaradt.

Aki ezt így látja, föl is emeli intö szavát. Nemcsak ati. . es gyülekezethez beszél, hanem a nemzet nagy aihozés a kunyhók népéhez egyaránt. De hogy szavaimnak nagyobb nyomatéka legyen, újból csak öt, a Mestert idézem:

"Századunk h ő s e i nem tornákon, hanem m ű h e l y e k b e n , holcsatáink fegyverei készülnek, edzik meg kardjaikat a küzdelemhez, s nemzetünk j ö v ő j e attól Higg, hogy korunk ezen

J6zan Mikt6s: Aratas. 321

•

8/8/2019 Aratás - 301-323-III


igényeit belátva, ugyanazon eréllyel fogjon azoknak leljesítéséhez, melyet történetünk minden fázisában .tanusitott.Nekünk közös irányban haladnunk, nekünk dolgoznunkkell, homlokunk izzadságában oly munkát 'végezve, melyete l ő d e i n k talán szolgainak tartottak . . ." De nem folytatom

tovább. E b b ő l is kiviláglik Eötvös igaz magyar hazafisága,mely t ü n d ö k l ő példa gyanánt lebeg a jelen s j ö v ő ivadéke l ő t t . Ezt a példát kövesse a magyar iskola az ABC-n kezdveföl a tudósok tiszteletreméltó' Tanácsáig.

"Szép csillag a honszeretet" - mondja P e t ő f i . D i c s ő -ségesen ragyog Eötvös életében, Eötvös munkájában. Enneka csillagnak d i c s ő s é g b ő l mitse von le az, hogy Eötvös buzgómagyarsága mellett az európai eszmék kultuszának is hó-dolt; s hazája sorsán kívül melegen é r d e k l ő d ö t t az egészemberiség iránt is. S bár érezte és ki is mondta, hogy "akisaját nemzete iránt teljesíti kötelességeit, az lerótta tartozá-sát a1: egész emberiség irányában", azért ·tovább küzdött,

mint férfiuhoz illik, a saját .lobogója alatt, de az emberiségközös .ügyeiért . . . Az európai ·eszmekör neki életszükséglete.Innen meríti a t ~ t e l t : ".Családunkat inkább 'kell szeretnünk,

mint mimagunkat; hazánkat inkább , mÍI\t családunkat ; saz emberiséget inkább, mint hazánkat." Ámde ezeket azeszméket s ezeknek élén az e g y e n l ő s é g e t és : l szabadságota XIX, század uralkodó eszméiben nem veszi át e g y s z e r ű e n , mint valami kölcsönkért holmit , hanem lelkének ízzó kohó-jában átolvasztja s a magyar hazafiság formájnba önti. AParadicsomot óhajtja vissza varázsolni, tehát m ű v e l i azt a

darab földet, amely neki jutott s azt dolgos kézzel, meg-feszített munkával kertté alakítja át.' De nem titkolhat jael azt az . idéális vágyat, azt · a szent. remény t, hogy "bizonyosan eljön az midön a föld népei egy nagy egésszéegyesülnek" . .Ez lesz azután .az igazi csillagos lobogó, mely

most t u d v a l e v ő l e g csak az Amerikai E gyesült ÁJIamok jel vénye. Hiszen az az óhajtása , hogy "Európa államai egynagy egésznek teleintve, béké.. úton, kongresszusok általvégezzék ' el dolgaikat s egyesült el'övel álljanak ellene min-dt'n megtámadásnaku

, - lnáris részben nlegvalósult a Genfben s z é k " Népek Ligájában", amely - szeretjük hinni -szintén az emberiség, a béke és a haladás ügyét szolgálja .

322

8/8/2019 Aratás - 301-323-III


•

Az "Európai Egyesült Alhunok" eszméje neIn is olyan utópia, mint ahogy gondoljuk ; bár azt valamely közös hivata-los nyelv nélkül elképze ln.i nehezen tudom ebben a végtelenbúbe li zürznvarball. Hogyha a közelebbi vagy távolabbij ö v ő b e n megvalósul az, ami ma még ábránd, akko r abban

az emberiség javát és üdvét célzó munkában megtelszikEö tvös érdeJne is, aki látnoki lelkével az "egy akol és egypú sztor" eszméjét is lnagáévá tette.

Nagy vonásokban ilyen volt És ilyel). az iskolája .Aki az erdei iskolájába akar járni, ahol a gondolat szabadsága, az emberies érzés melege és az akarat szentsége -egymással nemes versenyre kelve - szolgálják az emberim ú egyetemes céljait, - az mondja el velem egyiitt

az imádsúgát: ..Nekem, oh mindenható I adj r ő g ö ösvényt,de jó kilátással, mely mindíg fölfelé vezet s melyen azonmeggyözödéssel haladhatok, hogy eltévedni nem fogok . . ."

Ez legyen a mi mindennapi imádságunk ! - Ez legyena nu mindennapi kenyerünk !

•,

•

• •

•

aratás - 301-323-iii

Documents