TA R T A L O M J E G Y Z É K

TA R T A L O M J E G Y Z É K 3

AZ AU T O N Ó M É P Ü L E T 6

Építészet és technológia 6

Az autonóm ház alapelvei 7

Fûtés 11

Elektromos ellátás 15

Az épület vízellátása 17

Szennyvíz kezelés 20

Szürkevíz illetve tisztított szennyvíz hassznosítása 26

A hulladékgazdálkodás 26

Az Autonóm Ház hulladékkezelése 26

Építôanyagok 26

Az épületek környezetterhelésének csökkentése 26

Az alkalmazott szelíd technológiák értékelése a környezeti összefüggés szempontjából 27

Az Autonóm Ház perspektívái, az Autonóm Település 28

Az építész felelôssége 28

IR O D A L O M J E G Y Z É K

Ertsey Attila

É p í t é s z

1961 - Budapest

1985 - Budapesti MûszakiEgyetem Építészmérnöki kar

1987 - 88 T.T.I., tervezô

1989 -tôl Kör Építész Stúdió,vezetô tervezô

1991. Szelid TechnológiaAlapítvány, elnök

1989 -tôl Kós KárolyEgyesülés Igazgatósági tag

1998 -tól YMMF külsômunkatárs, oktatás

1998 - KKE Szabad Fôiskola,o k t a t á s

S z a k t e r ü l e t :

Ökologikus építészet

“Az Autonóm Házmodelljének megvalósításaszélsôérték, extrém példa

arra, hogy lehetséges acentralizált rendszerektôl

függetlenül is létezni. Ateljes önellátás nem zárja ki

viszont a kooperációt, ezazonban szabadon,

egyenrangú partnerekegyüttmûködéseként jönlétre, nem alávetettség

a l a p j á n . ”

Az Autonóm Ház

5

6

Építészet és technológia

Az építészet történetében nem elôször az építészetet azipar a hatalma alá hajtotta. Ennek mozgatórugója az ipar-ral összefonódó profitorientált tôke, mely a technológiaifejlôdés gyorsításában, a növekedés fenntartásábanérdekelt. Az ipar ily módon való mûködtetése csak tartóskörnyezetrombolás árán lehetséges. A növekedési hajszakövetkezménye a környezeti javak felélésén túlmenôen atôke- és hatalomkoncentráció is.

A fenti jelenségek hatása az építészetben az alábbikáros következményekhez vezetett:

• az ember és a környezet teljes elidegenedése

• az ember és a természeti-kozmikus környezet köztiteljes elszigetelôdés, "a ház, mint gép" ideológiája,mely mára "a ház, mint ûrhajó" jelszóval valósággáv á l t

• a 100%-ig mesterséges környezet eredménye: a“beteg ház szindróma" kialakulása

• a természetes anyagok visszaszorulása

• az életminôség romlása egyéni és szociális szinten

• centralizáció a közmûvesítésben, infrastruktúrában,gazdasági-szellemi-politikai téren

• az önigazgatás gyengülése

• felfokozott urbanizáció és közlekedés

Az ember és a környezet közti viszony szemléletébenma három áramlatot különböztethetünk meg:

High Tech

Ma ez az irányzat az uralkodó (mainstream), melynek fômotívuma a növekedés ideológiája. Az ennekkövetkeztében fellépô növekvô környezeti katasztrófamegoldását a technológiai fejlôdéstôl várja. Ez azonbanfokozódó környezetrombolást és az emberi élet mindenterületére kiterjedô második, technológiai természetet,ún. metatermészetet hoz létre. Ez az ember és akörnyezet kapcsolatát egyre közvetettebbé teszi.Építészeti elôképe a lakógép, mely ma már a környezettôlteljesen elszigetelt, ûrhajó-szerû épületet eredményez.Az alkalmazott technológiák már áttekinhetetlenek, azemberi ellenôrzés alól kikerült "fekete dobozok" (lásd:számítógép, hardver és szoftver egyaránt).

No Tech

A technika teljes elutasítása ("Vissza a természethez").Építészeti megjelenése a radikális ökofalu törekvésekbenlelhetô föl.

Soft Tech

A környezeti egyensúly megôrzését lehetôvé tevô"szelíd" technológiák alkalmazása. E szemlélet olyanmegoldásokat keres, melyek során az ember tevé-kenysége által szükségszerûen létrejött környezetrom-

bolás mértékét annyira igyekszik csökkenteni - a ter-mészet megújuló energiáit kihasználva - hogy az begyó-gyítható, regenerálható legyen. Egyúttal kísérletet tesz atechnika feletti uralom visszaszerzésére, a környezettelegyüttmûködô és azzal újra összefüggésbe kerülô meg-oldások választásával.

Az építészeti gyakorlat közben mindhárom meg-közelítéssel találkozhatunk, ezért értékelésük kikerül-hetetlen. A High Tech vonal ugyan jelenthet bizonyosterületeken környezeti elônyöket (nagyobb hatékonyság,kisebb emisszió, stb.) azonban tendenciájában az automa-tizálással járó, iparosított megoldásokat eredményezi,önkorlátozásra nem képes. Mai életpraxisunk azonbangyakran nem nélkülözheti eredményeit - ezáltal kiszolgál-tatottjává is válik. Alkalmazása során tisztában kell lennivalamennyi következményével és annak mértékével: ter-mékeik és struktúráik gyártása és üzemeltetése soránmegvalósuló környezetterheléssel, szociális és strukturálishatásukkal egyaránt.

A No Tech útja választható, azonban ennek konzek-venciáival szembe kell néznünk. A száz évvel ezelôtti pa-rasztgazdaság nyilvánvalóan megvalósította a teljes ökoló-giai egyensúlyt, azonban kérdés, hogy ez az életmódmennyire felel meg mai tudatállapotunknak. Az akkor élôföldmûves a természetnek szinte teljesen alá volt vetve. Akörnyezettôl történô emancipálódás egyfelôl kényelmet,szabadságot jelent, másfelôl ennek ára van. Ha elutasítjuka technológiát, vállalnunk kell az ezzel járó terheket is.

A Soft Tech egyensúlyra törekvése lehetôvé teszi atúlélés érdekében a középút, az átmeneti kompro-misszumok lehetôségét. Ha a technológiához nyúlunk,tisztában kell lennünk annak összes környezeti hatásával.Ha a választott megoldás környezetkárosító, törekednünkkell a kár csökkentésére, a technológia megváltoztatására,vagy kiegyensúlyozó intézkedésekre.

Kelet-Európai örökségünk

Nem tekinthetünk el az ország építészeti-infrastrukturálisörökségétôl, melyet a bolsevizmus által tudatosan kialakí-tott centralizált struktúrák jellemeznek. Az '50-es évek jel-szava: " SZ O V J E T H A T A L O M + VI L L A M O S Í T Á S = KO M M U N I Z M U S"nem csupán infrastruktúra-fejlesztést jelentett, hanem egyközpontosított közmû- és energiarendszer megterem-tését. Ez illeszkedett a KGB irányelvei szerint kialakítottpanelos lakótelepek koncepciójához. Mindez az állampol-gárok teljes kiszolgáltatottságát és ellenôrizhetôségét volthivatott biztosítani. Ezt a struktúrát kaptuk örökségül, eztkell átalakítanunk vagy lebontanunk. A '89-es rendszer-váltás is ezt tûzte ki célul. Az ezredfordulóra azonban vilá-gossá vált, hogy a vadkapitalizmus nem decentralizálta aközpontosított energia- és közmûrendszert, hanem csakprivatizálta. A változtatás lehetôsége rendszertôl függet-len, decentralizált, autonóm megoldásokban maradt. Adöntés a tervezôk és építtetôk kezében van.

AZ AUTONÓM ÉPÜLET

7

Az Autonóm Ház alapelvei

Az Autonóm Ház a teljesen önálló lakóház modellje, melyaz ellátó rendszerektôl függetlenül az autonómia elvénm û k ö d i k .

Mit jelent az autonómia?

Elsôsorban önállóságot, önrendelkezést, akár önigaz-gatást. Ez azonban nem jelenthet elszigetelôdést, önzôönellátást. Az autonómia rendelkezik azzal a szabadság-gal, hogy maga döntse el, kíván-e kapcsolódni másokhozszabad megállapodás alapján, egyenrangú partnerkéntvagy sem.

Az autonóm ház modelljének megvalósítása szél-sôérték, extrém példa arra, hogy lehetséges a centralizáltrendszerektôl függetlenül is létezni. A teljes önellátás nemzárja ki viszont a kooperációt, ez azonban szabadon,egyenrangú partnerek együttmûködéseként jön létre,nem alávetettség alapján.

Autonómia + Szelíd Technológia

Az Autonóm Ház elemeinek összeválogatása során azanyagok, eszközök és berendezések zavarbaejtô bôségeáll rendelkezésre. Többféle megoldással is elérhetô tehátaz autonómia, azonban nem közömbös, milyen áron.Kézenfekvô tehát az alkalmazott megoldások tekin-tetében - hasonlóan az építôanyagok környezeti érté-keléséhez - megvizsgálni azok tulajdonságait, környe-zetterhelésük mértékét, illetve mennyiben felelnek meg aSzelíd Technológia szemléletének. Az autonómia ön-magában tehát korlátozott érték, a környezet irántifelelôsséggel és a Szelíd Technológiával együtt azonbanértelmet nyer.

E válogatás szempontjait néhány példával illusztráljuk:

• a hôenergia-ellátásra aktív szolár rendszert válasz-tottunk, de a napkollektorok közül kiejtettük a vá-kuumcsöves kollektort, rendkívül magas ára miatt,melyért cserébe csekély hatásfok-növekedést ad.Alkalmazása speciális esetekben célszerû, de kényesés gyártása magas technológiaigényû. Helyettük azolcsóbb és tömegesen elterjedt változatokat válasz-t o t t u k .

• az alkalmazott komposztáló toalettek közül kizártukaz automatizált és energiafogyasztó változatokat.

• elvetjük a csúcstechnológia által kínált "intelligensépület" koncepcióját. Egy alapvetôen technológiaiés üzleti szempontból létesített épületnél szükségeslehet az alkalmazása, azonban az intelligens épület -tartalmát illetôen - az emberellenes metatermészetkelléke. Egyes esetekben az elektronika alkalmazásakikerülhetetlen (elektronikus vezérlések: szolár-fûtés, termosztát, stb.), azonban ennek mértékét azátlátás, a gép feletti uralom megtartása és az em-berhez méltó környezet korlátai közé kell szoríta-n u n k .

Az autonómia elônyei

Az elônyök környezeti, gazdaságossági és szociális jel-legûek. A ház mûködése a természeti folyamatokbailleszkedik, részévé válik az anyagok teljes körforgásának,anélkül, hogy maradandó károkat okozna. Mûködéseköltségtakarékos, sôt elérhetôvé válik a "0-rezsi - ház" is.

Az autonóm, decentralizált megoldások, különösen akooperatív, közösségi rendszerek a helyi, saját tulajdonraépülnek, gyártásukat kis- és középvállalkozások végzik,melyek számára munkaalkalmat teremt. Ez a helyi gaz-daságot erôsíti.

A helyi energiatermelés országos erômûvi kapacitástvált ki, ezzel a központi költségvetést tehermentesíti. Amegújuló forrásokból elôállított energiaköltségeket avilágpiaci árak lényegében nem befolyásolják. Az au-tonóm megoldások kizárják a külsô hatalmi befolyást,hozzájárulnak a monopóliumok lebontásához, egyúttal azönigazgatást erôsítik.

Építészet

Az Autonóm Ház ideáját ezúttal az építészet oldalárólnézve fogalmazzuk meg. A cél egy általános helyszínen(a préri közepén, stb.) épülô, teljesen önellátó épületlétrehozása. Ez nyilvánvaló absztrakció, mert egy feladatmindig konkrét adottságokkal bíró hellyel és konkrétszemélyekkel rendelkezik, ahova és akiknek építünk.Kevés az olyan hely, ahol semmilyen közmû nem áll ren-delkezésre. Az autonómiát tehát nem lehet és kell mindigés teljes mértékig megvalósítani, ám megközelíteni alegkisebb beavatkozással is érdemes. Egy paneloslakótömb is - mely önmagában az autonómia ellenpéldá-ja - egyes intézkedésekkel részlegesen autonómmátehetô. Építészeti és városépítési szempontból az au-tonómia az embertôl elidegenedett városi struktúrák él-hetô alternatíváját teremti meg.

Tájolás, tömegalakítás, alaprajz

Az Autonóm Ház ideálisan tájolt, lakóterei a passzívnapenergia hasznosítására alkalmasan helyezkednek el.Tetôidoma, vagy egyéb megfelelô felületei az aktívnapenergia-hasznosítás céljára alkalmasak.

Alaprajzi elrendezése a szél és a hideg elleni védelem-re alkalmas: a fô szélirány felôl védett, a nappal ellentétesoldalon passzív, hôvédô zóna helyezkedhet el. A házbelsejében foglal helyet a tûz, a hôforrás, illetve ahôtároló közeg. Az építészeti kialakítás a nyárihôvédelemre is adjon megoldást.

Mindezen szempontok azonban az épület építészetikoncepciójának lehetnek középponti, vagy alárendeltrészei is.

Vizsgálat és értékelés

Ha az ember és a környezet közti megszakadt kapcsolatés egyensúly helyreállítására törekszünk meg kell vizsgál-nunk életpraxisunk valamennyi elemét, és a szükséges in-tézkedéseket meg kell tennünk.

8

Milyen összefüggésrendszerben áll az épület ak ö r n y e z e t t e l ?

- építészeti megjelenésével táji, településképi, kulturálisösszefüggésbe kerül.

E témakör részben általános építészeti-településter-v e z é s i kérdéseket, részben az épületek közti viszonytérinti. Innen ágazik el az autonóm település kérdése is.

- térbeli kialakításával életteret nyújt, egyúttal a külsô(kozmikus-földi) - ártó vagy gyógyító - hatásokat jel-legüknek megfelelôen beengedi, távoltartja, szûri vagyf e l e r ô s í t i .

E témakör az építészeti tér titkait, az é p í t é s z e t - b i-o l ó g i á t, a radiesztéziát és az egyéb ismereteket (pl. FengShui) fogja át.

- anyaghasználatával építése, élettartama, majd bon-tása alkalmával a környezetet terheli, egyúttal hatástgyakorol a környezetre és a használóra.

Ide tartozik a környezetbarát építés és az ép í t é s z e t - b i-ológia k é r d é s k ö r e .

- mûködéséhez a környezet erôforrásait, energiáit,nyersanyagait használja, majd visszajuttatja akörnyezetbe a hulladékot. E témakör tárgyalja azé p ü l e t m û k ö d t e t é s részletes és átfogó kérdéseit.

Jegyzetünk ez utóbbi kérdést veszi szemügyre. Itttehát a ház "anyagcseréjét" tekintjük át, mely nagy részbenérint hagyományosan az épületgépészet által tárgyaltkérdéseket is.

Példánkban az Autonóm Ház ideáját egy átlagosméretû lakóház esetén vizsgáljuk, mely rendelkezik mind-azzal a kényelemmel, melyet egy mai átlagos - nem luxus

1. ábra Autonóm ház modell

termelt áramh á l ó z a t r av i s s z a t á p l á l á s a-visszafelé is pörgôvi llanyóra

használt mosóvíztároló a WCöblítés céljára

a k k u m u l á t o r-házi kisfogyasztók ellátása(rádió, számítógép, etc.)-energiatakarékos világítótestek-hûtôgép üzemeltetése

s z û r ô

e s ô v í z g y û j t é s

v á l y o g t é g l a

n a p k o l l e k t o r

ü v e g h á z

faelgázosító kazán-rásegítéses kazánnalvagy elektromosfûtôszál lal a felhôsn a p o k o n

k o m p o s z t á l ót o a l e t t :- n i n c sv í z ö b l í t é s- n i n c ss z e n n y v í z

szelektív szemét-gyûjtés a kony-hában: -fém,- m û a n y a g ,- ü v e g ,- é g e t h e t ô ,-szerves hulladéka komposztálótoalettbe vagykerti komposzt-h a l o m r a

v í z t a k a r é k o sW C- e s ô v í z z e lv a g ym o s ó v í z z e l

c i s z t e r n a- m o s á sv í z l á g y í t á sn é l k ü le s ô v í z z e l

sugárzó falfûtés

hôszigetelô üveg (k=0.4W/m2K )

n á d g y ö k é r z ó n á ss z e n n y v í z t i s z t í t á s :0 energiabevitel

s z e n n y v í z ü l e p í t é svezetékes víz-csak emberifogyasztásra ést a r t a l é kc é l j á r a

e l e k t r o m o sh á l ó z a t( t a r t a l é k )

s z e m é t p r é s

h i d r o f ó r

á t a l a k í t ó

fûtés és melegvízkészítéss z o l á r b o y l e r r a l

mosogató ész u h a n y :- v í z t a k a r é k o sc s a p t e l e p e k

s z e l l ô z ô -k ü r t ô

s z o l á r c e l l a

- igényszintû, összkomfortos városi lakástól elvárunk. Apélda természetesen kitágítható tetszôleges léptékig.

Az Autonóm Ház sémája egy röntgenkép, mely a házanyagcsere-rendszerét ábrázolja. A kép ijesztônek és kisségépszerûnek tûnik, de vegyük figyelembe a következôketi s :

• a mindennapokban használt házak röntgenképe semegyszerûbb, csak nem látszik.

• az Autonóm Házban minden benne van, ami egylakóházban nincs benne, hanem tôle jókora távol-ságban egy másik, óriási létesítményben található

• a fúrt kút illetve ciszterna helyett a Vízmûvek létesít-ményeit (pl. parti szûrésû kutak szivattyúházak, víz-nyomóvezetékek, stb) képzeljük oda; a napelemvagy szélmotor helyett a paksi atomerômûvet

• a gyökérzónás tisztító helyére egy óriásitisztítótelepet, vagy ennek hiányában a Dunát

• a bioszolár fûtés helyébe a gázvezetéket, nyomás-fokozókat, stb. egészen Szibériáig

• nem utolsósorban a ház helyett egy lakótelep x-edike m e l e t é t .

Ebben a perspektívában már nem olyan bonyolult ez as é m a .

A vizsgálat során a ház mûködését elemeire kell bon-tanunk és az egyes mûködési funkciókat külön-különmegvizsgálnunk. Ezek a következôek:

• H ô e l l á t á s

• Elektromos ellátás

• V í z e l l á t á s

• S z e n n y v í z k e z e l é s

• H u l l a d é k k e z e l é s

• É p í t ô a n y a g o k

9

E funkciókat most egyenként tekintjük át. Vizsgálatukés értékelésük, majd ennek újbóli összegzése adja meg avégeredményt, mennyire sikerül az autonóm mûködéstm e g k ö z e l í t e n i .

Hôellátás

Az épület hôszükséglete az alábbi tételekbôl áll:

• F û t é s

• M e l e g v í z k é s z í t é s

• F ô z é s

Mennyi hôre van szükség ezen igények kielégítéséhez?

E kérdést bôvebben tárgyalják más források, e fejezetbencsupán néhány alapvetô kérdést szeretnénk megválaszol-ni, az épületenergetika kérdéseit csak érintve.

A fôzés és a melegvízkészítés hôigénye a használókszámától függ, és többé-kevésbé állandónak tekinthetô. Atakarékosság itt is szempont, azonban mennyiségét te-kintve a fûtés hôigénye (és hányada az össz-ener-giaigénybôl) a legnagyobb.

Az energiafogyasztás megoszlása

világítás: 1 %

közlekedés: 2 6 %

fôzés, háztartás: 8 %

melegvíz: 1 1 %

fûtés: 5 4 %

A fûtés hôigénye

A fûtés hôszükségletét az épületszerkezetek hôátbo-csátási adatai, méretei alapján a hôveszteség-számítás il-letve a hônyereség-számítás adja meg. Ezt befolyásolja azépület hôszigeteltségének mértéke, a belsô hôforrások(emberi hô, berendezések, stb.) hôleadása, a passzívhônyereség (napenergia hôje, környezeti hô, stb.),valamint a szellôzés, stb. általi hôveszteségek. A hôszük-séglet a két tényezô (a hônyereség és hôveszteség)különbségébôl, valamint a hôigénybôl (hôérzet, egyéniszükségletek) adódik. Az átlagos hôigény behatárolható,ezt szabványok és elôírások rögzítik.

A hôszükséglet fedezése aktív, vagy passzív esz-közökkel lehetséges, ezek mindegyike azonbanberuházással jár. Célszerû ezért a hôszükséglet ésszerûhatárig történô csökkentése, mely beruházási ésüzemeltetési költségekben, valamint környezetterhelés-ben jelent megtakarítást.

A hôszükséglet csökkentése

A hôszükségletet a hôveszteség csökkentésével és ahônyereség növelésével lehet befolyásolni.

Milyen mértékig lehet a hôveszteséget "ésszerûen"csökkenteni? (A hôszigetelés fokozásával, a filtrációs ésegyéb veszteségek csökkentésével.)

Egy hagyományos, fatüzelésû épület a hôszükségletszempontjából kifogástalan lehet, ha a tûzifa harmonikuserdômûvelésbôl származik, és korlátlanul áll ren-delkezésre, valamint ha nem kérjük számon azt az épület-

tôl, hogy minden helyiségében meghatározott hômérsék-let legyen, és emellett szeretnénk, ha mindez au-tomatikusan mûködne.

Ez esetben szükség van - alsó határként - legalább aszabvány szerinti követelmények betartására. Ezrégebben a külsô falszerkezetre nézve k=0,7 W/m2Khôátbocsátási tényezôt jelentett. Hol van a fölsô határ? Acsillagos ég, mondhatnánk, mert lehetséges a nullátmegközelítô hôveszteség elérése is, azonban ez nemcsakigen költséges, hanem ismét teljes izoláltságot hoz létreköztünk és a környezet között.

Az ésszerûség sávja a hazai szabványtól indul az 1995-ben életbelépett német Hôvédelmi Elôíráson át, mely akülsô falakra nézve k = 0,40 - 0,60 értéket követel meg,fölsô határa az ún. "Alacsony energiafelhasználású ház"(Niedrig-Energiehäuser), külsô falra javasolt k = 0,30értéke. Azonban ebben az esetben az egész épületrenézve is meg kell felelni a szabvány elôírásainak. /2. ábra/

Jó példa az ésszerûség határainak túllépésére aFreiburgi Egyetem által felépített kísérleti Autonóm Ház,mely - többek között - k = 0,16- os értékkel bír, máskérdés, milyen beruházás eredményeképpen. Ez egykísérleti céllal épült háznál elnézhetô, sôt éppen ennekköszönhetjük, hogy az ésszerûség határát pontosabbantûzhetjük ki. /3. ábra/

Ugyanilyen határt jelöl ki a túlzottan tömített ablakokproblémája, melyet pótlólagos szellôzéssel kellett kor-r i g á l n i .

Hogyan lehet a hônyereséget növelni?

• passzív napenergia-hasznosítással

• hôvisszanyerô berendezésekkel

Ez utóbbiaknál a szennyvízcsatornába, kémény-kürtôbe, szellôzô- ill. légkondicionáló berendezésekbe el-helyezett hôcserélôkrôl ill. hôszivattyúkról van szó. Ezekkis léptékben bonyolultak, alkalmazásuk speciális adottsá-gok esetén ésszerû (nagy épületek gépészeti rend-szereiben, stb.), ezért részletesen nem tárgyaljuk ôket. Emegoldásokról a szakirodalom megfelelô áttekintéstn y ú j t .

Még egy szempont a mérlegelésben: a megújulóenergiák fôleg kis energiasûrûségûek. Ez a napenergiaesetében durva hasonlattal élve azt jelenti, hogy kismennyiségû forróvíz helyett nagy mennyiségû melegvizetnyerünk. Mindehhez beruházás szükséges. Ez azt jelenti,hogy a "híg" energia összegyûjtésére és megôrzésére kellkoncentrálnunk (jó hôszigeteléssel), mert a hôveszteségokozta folyamatos deficitet csak többletberuházássaltudjuk ellensúlyozni, ez pedig a befektetést nem tesziarányossá a haszonnal. Hagyományos hôszigetelésûháznál tehát ugyanolyan fûtési teljesítményhez nagyobbkollektorfelületre és tárolótérfogatra van szükség, jólhôszigetelt ház esetén kisebbre.

A gyakorlat azt mutatja, hogy napenergia fûtési célratörténô használata k = 0,40 átlag értéknél rosszabbhôszigeteltségû háznál nem elég gazdaságos.

10

Összefoglalva: a fûtési hôigény ésszerûen megha-tározható, ez azonban az épület egészének kialakításávalfügg össze.

Milyen energiafajtákkal biztosíthatjuk a fûtés, fôzés ésmelegvízkészítés igényeit?

A környezeti szempontokat is figyelembe vévekizárhatjuk az alábbiakat:

• atomenergia: a közeli jövôben az atomenergiavisszaszorul (Paks bezárása 2015 körül esedékes),környezeti hatásai elegendô okot szolgáltatnak erre

• fosszilis (ásványi eredetû) energiahordozók: szén,kôolaj, földgáz; ezen energiafajták nem a készletekkimerülése, hanem környezeti hatásaik miatt szorí-tandók vissza, valamennyien az üvegházhatásfokozásában közremûködnek.

külsô levegô

fûtött tér

fûtetlen tért a l a j

h ô s z i g e t e l é s

É p ü l e t s z e r k e z e t

Ablaknélküli külsôfalak középnehéz

f a l a z a t t a l

Ablakok, erkélyajtók

Tetôk, tetôfödémek,t e t ô t é r b e é p í t é s e k

Beépítetlen tetôtéralatti födémek

fafödémek illetvev a s b e t o n f ö d é m e k

P i n c e f ö d é m e k ,lábazatok és földdelérintkezô falak, nehézfalazatok illetve beton

Hôszigetelés minimumkövetelménye

a DIN 4108 szerint

k - é r t é k

k ( f a l ) = 1 . 3 924cm vastag falazat

k ( a b l a k ) = 3 . 1 0kettôs üvegezés

k ( f ö d é m ) = 0 . 7 940mm hôszigetelés

k ( f ö d é m ) = 0 . 9 035mm hôszigetelés

k ( t a l a j ) = 0 . 9 335mm hôszigetelés

Hôszigetelési követel-mények az 1982-es

német Hôvédelmi Sza-bályzat szerint

k - é r t é k

k ( f a l ) = 0 . 8 0 - 0 . 6 040-60mm hôszigetelés

k ( a b l a k ) = 3 . 1 0kettôs hôszigetelô

ü v e g e z é s

k ( f ö d é m ) = 0 . 3 0140mm hôszigetelés

k ( f ö d é m ) = 0 . 3 01 2 0 - 1 4 0 m mh ô s z i g e t e l é s

k ( t a l a j ) = 0 . 5 580mm hôszigetelés

Hôszigetelési követel-mények az1995-ös

német Hôvédelmi Sza-bályzat szerint

k - é r t é k

k ( f a l ) = 0 . 4 0 - 0 . 6 080-100mm hôszigetelés

n i n c sm i n i m á l k ö v e t e l m é n y ,

k b . 1 . 3 - 2 . 0

k ( f ö d é m ) = 0 . 2 5180mm hôszigetelés

k ( f ö d é m ) = 0 . 2 5180mm hôszigetelés

k ( t a l a j ) = 0 . 3 5100mm hôszigetelés

Javasolt hôvédelem az“Alacsony Energiafo-gyasztású Házak”

s z á m á r a

k - é r t é k

k ( f a l ) = 0 . 3 0120mm hôszigetelés

k ( a b l a k ) ≤ 1 . 3

k ( f ö d é m ) = 0 . 1 52 8 0 - 3 0 0 m mh ô s z i g e t e l é s

k ( f ö d é m ) = 0 . 1 52 8 0 - 3 0 0 m mh ô s z i g e t e l é s

k ( t a l a j ) = 0 . 3 0120mm hôszigetelés

Épületek hôvédelme(A hôszigetelések vastagságai egy λR=0.040 W/mK hôvezetési tényezôjû anyagra vonatkoznak)

2. ábra Hôtechnikai követelmények

3. ábra Autonóm ház Freiburg

11

Mi marad ezen fölül? A megújuló energiafajták. Milyenenergiák állnak rendelkezésre?

• n a p e n e r g i a

• s z é l e n e r g i a

• v í z i e n e r g i a

• geotermikus energia

• biomassza (szerves eredetû energiahordozó: fa,mezôgazdasági hulladék, trágya, stb.)

Melyeket lehet ezek közül használni és milyen for-m á b a n ?

A megújuló energiák megjelenése óta elegendô idô el-telt arra, hogy a kísérleti berendezések helyett meg-bízható, tömeggyártásból hozzáférhetô megoldásokbólv á l a s z t h a t u n k .

A választék ugyan bôvül, de nem a jövôbeni, hanem ama hozzáférhetô megoldások bemutatása a célunk.Azokat a megoldásokat választottuk ki, melyek az adottfunkcióra alkalmasak, leginkább elterjedtek és beváltak.

Fûtés

Szél- és vízienergia

Átalakított formában fûtésre való használata (villanyfûtés)lehetséges, de nem számottevô. Csak mint alternatívaemlítjük meg. /4. ; 5. ábra/

A napenergia passzív hasznosítása

A lehetôségek nagy tárházából választhatunk. Terjedelmiokokból ezek ismertetésére nem térünk ki (Lásd: szak-irodalom). Alkalmazását, amennyiben lehetôség kínál-kozik rá, csak javasolni lehet.

A napenergia aktív hasznosítása - szolárfûtés

Beruházásigényes, de megtérül. Fûtésre való használata alegkényelmesebb, legrugalmasabb a megújuló energiákközül. Változatai közül a választás elsôdleges szempontjaaz ár/teljesítmény arány.

A biomassza (fatüzelés, faapríték, pellet, biobrikett)

A szilárdtüzelés legkörnyezetbarátabb módja. A választásszempontjai a kezelés kényelme és az ár/teljesítménya r á n y .

A geotermikus energia (termálkútból)

Megfelelô adottságok, elsôsorban kollektív megoldásokesetén célszerû (nagyobb létesítmények, lakótelepek,stb.), egyedi kiépítés túl költséges. /6. ábra/

Környezeti energiaföldhôbôl, levegôbôl, vízbôl, hôszivattyú segítségével kivonva

A hôszivattyús energianyerés során elektromos áramravan szükségünk, melynek segítségével mûködtetjük ahôszivattyút. A hôszivattyú egy kifordított hûtôszekrény-hez hasonlóan mûködik, tehát nem a szekrény belsejébôl

4. ábra Szélgép /baloldalt, felül/

5. ábra Vízkerék /baloldalt, alul/

6. ábra Termálkút /jobboldalt, felül/

7. ábra Hôszivattyú /jobboldalt, alul/

12

vonja el a hôt és továbbítja a környezetbe, hanem fordít-va: a környezetbôl von el hôt és azt fûtésre használja.Környezeti szempontból a hôszivattyú alkalmazása akkorkifogástalan, ha a mûködtetéséhez szükséges áramotmegújuló forrásból termeljük (pl. szélgenerátor,vízierômû). A hôszivattyú a környezeti hôt talajból, vízbôl,levegôbôl, vagy hulladékhôbôl vonhatja ki. Viszonylag ma-gas ára miatt tömegesen nem terjedt el, azonbanmegfelelô adottságok esetén versenyképes megoldás. AzAutonóm Ház koncepciójába beleilleszthetô, azonbannem az elsô helyen. /7. ábra/

Bioszolár - napenergia és biomassza kombinált használata

Jelenleg a mi klímánk legjobb megoldása. Miért?

A szolárfûtés számos megoldást kínál. A csúcstech-nológia a vákuumcsöves napkollektort ajánlja, igenmagas áron. A napenergia önmagában való használata islehetséges, ezt a szezonális hôtároló teszi lehetôvé. Itt anyáron begyûjtött hôenergiát egy óriási hôtároló tartály-ban eltesszük télire és ezzel fûtünk. Ekkor nincs szükségkiegészítô fûtésre, csupán vészhelyzet esetére érdemesegy tartalék-kazánt beállítani. Ez a megoldás beru-házásigényes, és noha hosszú távon (25-30 év) megtérül,ez tömeges elterjedésének még gátja.

A biomassza-fûtés önmagában is megfelelô, azonban anapenergia bevonásával jelentékeny tüzelôanyag-meg-takarítást és kényelmet érünk el.

A Földgolyón az a terület, ahol egy négyzetkilométerrea legtöbb napkollektor jut - meglepôen hangozhat - Ausz-tria, annak is legszegényebb tartománya: Burgenland. Eza részben ma is magyarlakta terület, a mi klímánkon fek-szik, hazánkkal azonos környezeti adottságokkal bír. Anapenergia-hasznosítás terén az utóbbi 20 évben azonbanvilágelsô lett és e pozícióját tartja. Az általunk elsôhelyezettnek díjazott technika az itt, Burgenlandbantömegesen elterjedt megoldás, a bioszolár fûtés.

A bioszolár fûtés elemei

• napkollektor szelektív bevonatú abszorberrel(a beesô napsugárzás teljes spektrumából a 85 %-otelnyeli, a szórt fényt is) /8. ábra/

• szolár fûtéskör; szivattyúval keringtetve a kollektor ésa puffertároló közt

• modern fafûtésû kazán

• kazán fûtéskör; a kazán és a puffer közt

• hôleadók: padló- illetve falfûtés

8. ábra Szelektív abszorber /baloldalt, felül/

10. ábra Szoláris lefedettség /jobboldali ábra/

9. ábra Szolárfûtés szerkezeti sémája /baloldalt, alul/

n a p e n e r g i a - n y e r e s é g3 6 m2 k o l l e k t o r r a lH ô e n e r g i a

s z ü k s é g l e t

m e l e g v í zk é s z í t é sh ô i g é n y e

a l a c s o n ye n e r g i a -f e l h a s z n á l á s úh á z

100 m2 alapterületû, 4 fôs háztartás adatai, 750 literes boylerrel, 2000 literespuffertárolóval, 6m2, 25m2 illetve 36m2 kollektorral, átlagosan hôszigetelt és ala-csony energiafelhasználású ház esetén.

á t l a g o sh ô s z i g e t e l t s é g ûh á zn a p e n e r g i a -

nyereség 25m2

k o l l e k t o r r a l

n a p e n e r g i a -nyereség 6m2

k o l l e k t o r r a l

%1 0 0

7 5

5 0

2 5

0jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szep. okt. nov. dec.

a b s z o r b e r

magas szelektivítású bevonat

h ô v i s s z a s u g á r z á scsak 15%

8 5 %

13

A bioszolár fûtés mûködése

A napkollektor a hôt a puffertárolóba szállítja. A tárolóta ház hôszükségletének megfelelôen méretezik úgy, hogymin. 3 napnyi hôenergiát képes legyen tárolni. Ezzelnagyjából át tud hidalni egy felhôs idôszakot. A puffer-tárolóban tárolt hô biztosítja a fûtés és a melegvízkészítéshôigényét. /9. ábra/

A kazán a fûtésben részt vesz, de feladatát megosztjaa napkollektorral. Az átmeneti idôszakban (ôsszel éstavasszal) a kollektor viszi el a fûtés oroszlánrészét, mígtélen a kazán. A fûtési idény végétôl (április eleje) a fûtésiidény kezdetéig (október) a napkollektor a melegvíz-szükségletet 100 %-ig fedezi. A kazán ezt követôen lépbe fokozatosan, majd tavasz felé egyre csökkenôbbmértékben van jelen a fûtésben. A bioszolár fûtés afafûtéssel összevetve legalább 50% fûtési költségmeg-takarítást jelent, de egy szerencsésen méretezett esetbena napenergia az éves hôszükséglet 75-80%-át is fedezi./10. ábra/

Modern fafûtés

A fafûtésû kazánok legújabb generációja a faelgázosítófûtôkazán. /11. ábra/

A kazán a tûzifát 1100 0C-on gázzá alakítja, majd sza-bályozott égetéssel égeti el. A tüzelés hatásfoka kb. 95%-os. A fa hamumentesen ég el, ugyanannyi hô le-adásáhozmintegy 30%-kal kevesebb tüzelôt használ. A puffertárolólehetôvé teszi, hogy a kazán felfûtése tetszôleges idôbentörténhet, mert a központi fûtés a puffertárolóbólfolyamatosan használja a melegvizet, nemcsak akkor,amikor a kazánban ég a tûz.

Akinek a kazán napi egy-kétszeri utántöltése is túl nagyfeladat, az választhatja a pelletkandallót. A kandallóba

töltött pellet (préselt fûrészpor-granulátum) három napigelegendô, akkor kell újra föltölteni tárolóját. Lehetségesaz egész szezon tüzelôjét is tárolni egy szomszédos he-lyiségben, ahonnan adagoló juttatja azt a kazánba. Apelletkandallónál csupán a termosztátot kell beállítaniés a berendezés központifûtés-kazánként is mûködik./12. ábra/

Nem utolsósorban megemlítendô a cserépkályha és akemence is, mint környezetbarát fûtésmód. A cserép-kályha takarékos mivolta nekünk természetes, de az an-golszász nyelvterületen a '80-as években fedezték föl jótulajdonságait az öko-építészek. Addig a szimpla ablakokés pazarló, nyitott kandallók, huzatos, hideg szobák járták.

A falfûtés

A szolárfûtés - mint már utaltunk rá - az alacsony ener-giasûrûségû napenergiát használja. Ehhez legjobban apadló- és falfûtés illeszkedik. A padlófûtés ismert, afalfûtés kevésbé. Elôremenô hômérséklete 28-32 0C. Afalba - vakolat alá - rejtett réz, vagy mûanyag csövekbenáramló melegvíz sugárzással adja át melegét, melyet ala-csony léghômérséklet esetén is (16-20 0C) már melegnekérzékelünk, így ez a legtakarékosabb fûtésmód. A falfûtésa padlófûtés hátrányaival nem rendelkezik (földsugárzás-koncentráció), amellett a radiátoros fûtésnél olcsóbb.Hátránya, hogy olyan helyre nem érdemes tenni, ahol elébútor (szekrény), vagy egyéb (falikép, stb.) kerül. Afalfúrás okozta veszélyeket kézi fémkeresô segítségévelki lehet küszöbölni.

A bioszolár fûtés annak köszönheti tömeges elter-jedtségét, hogy nem a csúcstechnológiát képviseli, hanemmegfizethetô, és megtérülési ideje reális rövidségû (15-20 év), szemben a szezonális hôtárolóval, vagy a high-tech szolártechnikával. A bioszolár technika pedig teljesmértékben megújuló forrásokra támaszkodik.

11. ábra Faelgázosító kazán 12. ábra P e l l e t k a n d a l l ó

14

Melegvízkészítés

A melegvizet a fûtéshez hasonlóan szolár, vagy bioszolártechnikával érdemes elôállítani. A melegvízkészítés azon-ban független a ház hôszigeteltségi fokától: egy rosszulhôszigetelt házba is beszerelhetünk azonos hatásfokkalmûködô melegvízkészítô berendezést (napkollektor +bojler), mivel a hôt a bojler tárolja. Ha nem fafûtésûkazánja van egy meglévô épületnek, a bojler kiegészítôfûtését meg lehet oldani elektromos fûtôszállal, vagy ameglévô gáz- vagy egyéb üzemû központifûtés-rendszer-hez kapcsolással. A méretezés célja itt is az, hogy a fûtésiidényen kívül a napkollektor a használati melegvízigényt100%-ban fedezze. Környezetbarát - csak kényelmetlen -a melegvizet fafûtéssel elôállítani (pl. hagyományos fürdô-henger, vagy modern tûzhely víztartállyal) ez ugyanis csakaddig ad melegvizet amíg fûtjük.

A napenergiás berendezések méretezése

Melegvíz-elôállításhoz

1 m2 kollektor = 50 l bojlerûrtartalom

személyenkénti szükséglet: 1,5 m2 kollektor (75 lb o j l e r û r t a r t a l o m )

Fûtéshez (kazánnal kiegészítve)

1 m2 kollektor = 100 l puffertartály-térfogat

1 m2 kollektor = 5 m2 lakófelület (1 m2 l a k ó f e l ü l e t h e zszükséges 0,2 m2 k o l l e k t o r )

Fôzés

A fôzéshez használható források közül a napenergiát a miklímánkon kizárhatjuk. A fôzéshez-sütéshez intenzív, kon-centrált hô kell, melyre a nap itt nem képes. Mi jöhet mégs z á m í t á s b a ?

• b i o g á z

• f a t ü z e l é s

• e l e k t r o m o s s á g

A biogáz alkalmas fôzésre, azonban ennek feltétele abiogáz megtermeléséhez szükséges szervesanyag és abiogáz reaktor megléte. Szervesanyag címén hígtrágya,vagy egyéb, rothasztásra alkalmas nyersanyag jöhet szóba.Biogáz a szeméttelepen fejlesztett depóniagáz is. A biogázreaktorokat a speciális feltételek miatt csak nagyüzemiméretekben alkalmazzák. Autonóm Ház esetén nemkizárt, de nem elsô helyezett.

Az elektromosságot - feltéve, hogy megújuló forrásbólszármazik - csak kompromisszumként említjük meg. Ma alegdivatosabb a villanytûzhely, és a csúcstechnológia újabbés újabb megoldásokat kínál. Mindezeknél a kényelemháttérbe szorítja az esetleg kedvezôtlen élettani hatá-sokat. Az építészet-biológia szempontjai alapjánkizárhatjuk az alábbi technikákat:

• mikrohullámú sütô (az élelmiszerek károsítása)

• indukciós tûzhely (az élelmiszerek károsítása, elek-t r o s z m o g )

• villanytûzhely (elektroszmog)

A villanytûzhely - ha a hozzá való áramot magunknakkell megtermelnünk, szintén drága megoldás (lásd azáramellátás fejezetnél).

Az elsô helyezett a fatüzelésû tûzhely: a sparherd(spar-herd: takarékos tûzhely) A sparherd környezet-barát, és nem csak a régi, jól ismert típust gyártják, számosszebb, korszerûbb változata létezik. Környezetbarát mi-voltáért cserébe azonban kényelemben veszítünk: asparherd kis tûztere miatt gyakran kell rátenni, ezértgyakorlatilag állandó figyelmet igényel. A sparherd - melynem véletlenül a családi tûzhely melegének jelképe - tehátakkor mûködik tökéletesen, ha van hozzá egy nagymama./13. ábra/

13. ábra k147 sparherd 14. ábra T o l d a l é k t û z h e l y

15

A fôzésnél tehát kompromisszumra kényszerülünk,vagy kényelmünkrôl kell részben lemondanunk. A mo-dern sparherdek legjobb típusai kínálnak kompromisszu-mot: a fôzés-sütés feladatain túl beépített bojlerbenmelegvizet is készítenek, vagy egyúttal házi hôközpont-ként mûködnek, a kazán feladatát is ellátva.

Egyes változataikba a tûztérbe gáz- vagy olajégôtszereltek, mely biztonsági tartalék-szerepén túl áthidaljaazt a kényelmetlenséget, hogy egy kávé fôzése miatt nemszívesen gyújtunk be egy kályhát.

Másik kompromisszumként kínálkozik, ha már gáz-palackot vagy villanytûzhelyt használunk, ezt kiegészítveegy keskeny toldaléktûzhely lehetôvé teszi a részleges au-tonómiát, ezen ugyanis fával vagy az égethetô hulladékkalfôzhetünk. /14. ábra/

A sparherdet kiegészítô, kompromisszumos megoldáslehet egy saját árammal üzemeltetett, energiatakarékosv i l l a n y t û z h e l y .

Elektromos ellátás

Az áramellátás alapelve: mivel az áram drága, ezértáramot arra használjunk, amire való, és amit mással nemtudunk helyettesíteni. Ez itt is igaz.

Ha autonóm házról beszélünk, a saját áramtermelésbármely fajtája beruházásigényes, mégpedig a fogyasztás-sal arányban. Elsô feladat tehát az áramfogyasztáscsökkentése egy biztonságos minimumig. Át kell tekin-tenünk az összes fogyasztót és meg kell vizsgálni a meg-takarítási lehetôségeket. Mivel a helyi áramtermelés kisléptékben többnyire 12 V-os feszültséggel történik, csaknagyobb épületeknél gazdaságos a 220 V-os generátorokalkalmazása, ezért a fogyasztóknál is a 12 V-osakatrészesítettük elônyben:

12 V-os fogyasztók:

• világítás: energiatakarékos halogén, vagy kompaktfénycsöves világításra kell áttérni

• vízellátás szivattyúi: ivóvízellátáshoz búvárszivattyú,házi vízellátó-rendszer szivattyú

• központi fûtés keringetô szivattyúi

• hûtôgép

• szórakoztató elektronika, hírközlés

• háztartási kisgépek

220 V-os fogyasztók:

• háztartási kisgépek

• v a s a l ó

• m o s ó g é p

• h û t ô g é p

• (esetleg fôzés)

A fenti fogyasztók beszerzésekor az ener-giatakarékosságra kell törekedni. Ezen túlmenôen továb-bi megtakarításokat érhetünk el:

mosógépek esetén: a saját vízmelegítést nem végzômosógépek (pl. Hajdu Energomat Thermal) avízmelegítéshez nem használnak fel jelentôs elektromosáramot, hanem a melegvizet a napkollektor által készítettmelegvízbôl nyerik, ez min. 1 kW teljesítmény-meg-takarítást jelent; egyes újabb típusú automata mosógépek(Maytag) ismét a forgótárcsás megoldást választották,ahol nem a mosószer játssza a fôszerepet, hanem amechanikus tisztítás, melyet a mángorlóhoz hasonlóhatást keltô csavarlapát végez, kevesebb mosószerrel,vízzel és energiafogyasztással.

hûtôgépek esetén: amennyiben nem kapható megfelelôméretû 12 V-os hûtôgép, energiatakarékos 220 V-osválasztható. Emellett azonban felértékelôdnek a ter-mészetes hûtéssel ellátott kamrák is.

Mivel az elektromos rendszert csúcsfogyasztásraméretezik, azaz arra az esetre, ha minden fogyasztóegyszerre van bekapcsolva, a csúcsüzem csökkentéséreegyszerû elektronikus alkatrészek állnak rendelkezésre(egyidejûség-kizáró relék), melyek megakadályozzák többfogyasztó egyidejû használatát.

15. ábra Solar-set egy hétvégi ház ellátásához

16. ábra S z i g e t ü z e m

16

Mindezen intézkedésekkel a szokványos csúcsfo-gyasztás, mely akár az 5-6 kW-ot is elérheti, lecsökkent-hetô mintegy 1,5 kW-ra. Emellett természetesen a fo-gyasztott energia mennyisége is csökken.

Milyen elemekbôl áll az Autonóm Ház elektromos el-látó rendszere?

A helyi áramtermelésnek két üzemmódja van:

a szigetüzem: a saját hálózat teljesen önálló, független azországos elektromos hálózattól. Legkisebb példája lehetegy napelemes számológép, nagyobb példa egy önállólakóház vagy bármilyen nagyméretû létesítmény. Aszigetüzemnek saját magának kell az energia tárolásátmegoldani akkumulátorok segítségével, vagy más módon,pl. elektrolízissel elôállított hidrogén és oxigén for-májában (ezt pl. fôzésre lehet használni). /15. ; 16. ábra/

a hálózattal együttmûködô rendszer: ekkor a saját rend-szer az országos hálózattal össze van kötve. Ez azt jelen-ti, hogy a saját rendszer által termelt áramot át kell alakí-tani a hálózati árammal azonos tulajdonságú és minôségûárammá váltóáram esetén transzformátor, egyenáramesetén inverter (ld. késôbb) segítségével. Ekkor lehet-séges a két hálózat összekapcsolása és a saját áramfeles-leg betáplálása, egyúttal értékesítése az országos hálózatfelé, illetve a saját áram elégtelen mennyisége eseténáram vásárlása az országos hálózattól. Ez esetben a sajáttároló kapacitás (akku) megspórolható, mert ha nincssaját áram elég (nem süt a nap, nem fúj a szél), vásárolnikell a hálózatról; ha viszont felesleg van, azt nem kelltárolni, hanem eladható a hálózat felé. /17. ábra/

A független áramtermelés a következô módokonl e h e t s é g e s :

• napelemek (fotovoltaikus elemek, szolárcellák)

• szélenergiával vagy vízzel hajtott generátor

• bioüzemanyaggal meghajtott motoros generátorral

A napelemek egyenáramot állítanak elô, soros vagypárhuzamos kapcsolású mono- vagy polikristályos szilíci-umcellák segítségével. Az árammal 12 V-os hálózatot táp-lálnak. Egy napelem közelítô teljesítménye 100 W/m2.

A szélgenerátor kisebb teljesítmény esetén 12 V,nagyobb teljesítmény esetén 220 V váltóáramot állít elô.A vízkerékkel meghajtott generátor esetén is a 220 Vfeszültség termelése célszerû.

A bioüzemanyag (biogáz, fagáz, biodízel, alkohol)hagyományos robbanómotort hajt meg. A motor általmeghajtott generátor 220 V-os feszültséggel termeláramot, valamint számottevô hulladékhô keletkezik, melyhasznosítható fûtésre, terményszárításra, stb. A bioüzem-anyag természetesen alkalmas gépjármû-hajtóanyag cél-jaira is. /18. ábra/

Az áramtermelô berendezést a következô eszközökegészítik ki:

• töltésszabályozó (akkumulátor töltése esetén)

• egyenirányító (váltóáramú 12 V-os áramtermelôberendezéshez, lehetôvé teszi az egyenáramú fo-gyasztást és az akkutöltést)

• inverter (ha 12 V-os egyenáramunk van, és 220 V-os váltóáramú fogyasztót akarunk üzemeltetni). Azinverter elektronikus úton állít elô váltóáramot, ahálózati frekvenciával azonos - 50 hZ - szinuszos,vagy "kvázi-szinusz" trapéz váltóáramot. Egyesegyszerûbb fogyasztók megelégszenek a trapézosárammal - pl. izzók - érzékenyebb berendezésekcsak szinuszos feszültséget viselnek el. Hálózattalegyüttmûködô rendszernél csak szinuszos inverterh a s z n á l h a t ó .

• a k k u m u l á t o r

• egyidejûség-kizáró elektronikák

• mérôóra (áram vásárlás és értékesítés esetén)

Az elektromos áram értékesítése

1996 óta törvény teszi lehetôvé a termelt áram eladását.A termelt áramot a területileg illetékes áramszolgáltatóköteles megvásárolni, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

• a termelt áram minôsége megfelel a hálózati áram-nak (a frekvencia stabil és szinkronban van ahálózattal, stb.)

• az értékesíteni kívánt áram teljesítménye legalább100 kW (ennél kisebb mennyiséget a szolgáltatónem köteles megvásárolni, de a megállapodás lehet-s é g e s )

18. ábra G á z m o t o r17. ábra Hálózattal együttmûködô üzem

17

A termelt áram "felvásárlási ára" viszonylag alacsony, aszolgáltató által eladott áram tarifája ennél jóval maga-sabb (4-5-szöröse). Ennek oka részben a szállításiveszteség, mely a termelés helyétôl (erômû) a fogyasztóigkb. 50 %-os. A másik ok az üzleti jellegû árrés. Mindeb-bôl az következik, hogy legcélszerûbb az áramot sajáthasználatra termelni, a hálózati háttér csak a biztonságots z o l g á l j a .

Árameladás esetén két mérôórára van szükség: azegyik a hagyományos, vásárolt áramot mérô óra (befeléjövô), a másik az eladandó áramot (kifelé menô) méri. Aszokványos mérôóra egyébként alkalmas lenne azoda-vissza számlálásra, ez azonban nálunk még nem alkal-mazott megoldás.

Az épület vízellátása

Az ivóvíz érték. Ha önellátásról van szó, ha nem,takarékoskodni kell vele. Ez esetben is a szükségletekfelmérésével kell kezdenünk. Mennyi ivóvízre van szük-ségünk? Ha a vízhasználatot elemezzük, kiderül hogy nemminden esetben van ivóvíz tisztaságú vízre szükség.

Esôvízzel, vagy egyéb rendelkezésre álló vízzel (forrás,kút, stb.) lehet fedezni az igények nagy részét. Az itt ábrá-zolt megoldásokkal a kb. 140 l/fô/nap ivóvízfogyasztástlegalább a felére (70 l) lehet csökkenteni. /19. ábra/

19. ábra Mai vízhasználat / holnapi vízhasználat /baloldali ábrák/

20. ábra Esô+szürkevíz felhasználás /jobboldalt, felül/

21. ábra Búvárszivattyú /jobboldalt, alul/

Milyen további megoldásokkal lehet a vízhasználatotc s ö k k e n t e n i ?

• víztakarékos csaptelepekkel (kerámiabetét, olaj-rugós elzáró, etc.), vízmegtakarítás kb. 20%

• vízöblítéses WC kiváltása vízöblítés nélküli kom-posztáló toalettel, vízmegtakarítás kb. 21-30%

• a mosógép használt vizének újrahasznosításavízöblítéses WC öblitésére, vízmegtakarítás kb.2 1 - 3 0 %

Ivóvíz-nyerés

Az ivóvizet, ha helyben rendelkezésre áll, a következômódon lehet kinyerni:

• fúrt kútból, saját árammal meghajtott búvárszi-vattyúval, szélkerékkel /21. ; 22. ábra/

• forrásból szivattyúval, vagy gravitációsan

Ha a víz nem ivóvíz-minôségû, akkor használati vízkénthasznosítható. Ez esetben az ivóvizet tartályban kellh o z a t n i .

Esôvíz-hasznosítás

Esôvízzel helyettesíthetô a WC-öblítés, a mosás, atakarítás és a kertöntözés vízigénye. Ez a teljes vízigénykb. 50%-a. Ivóvízre étkezési célra, mosogatáshoz éstisztálkodáshoz van szükség. /20. ábra/

e s ô c s a t o r n a

s z i v a t t y ú

s z û r ô

c i s z t e r n a

ivóvíz utántöltô

18

Az esôvíz lágyvíz, ezért vagy kevesebb mosószert,vagy vízlágyító adalék nélküli, környezetbarát mosósze-reket használhatunk (mosószappan).

Az esôvíz hasznosításához elegendô egyszerûmechanikai tisztítás (szûrés).

Az esôvízgyûjtés mûködési elve:

Az esôcsatornából érkezô vizet szûrô közbeiktatásá-val juttatjuk a ciszternába, mely a ház mellett, földbesüllyesztve, vagy a ház alagsorában helyezhetô el. A tisz-ta e s ô v í z innen egy automata szivattyú segítségével jut afogyasztóhoz. Ha a ciszterna kiürül, úszókapcsoló segít-ségével ivóvízzel utántölthetjük. Két vízhálózatkiépítésére van szükség: az ivóvíz-hálózatra és az esôvíz-h á l ó z a t r a .

Az esôvíz-hasznosító rendszer fôbb elemei:

• felfogó felület

• esôcsatorna

• szûrô (ejtôcsôbe iktatott szûrô; járdába süllyesztettörvényszûrô; egyéb egyszerû pl. homokszûrôk)/23. ; 24. ; 25. ábra/

• ciszterna (házon belüli, vagy házon kívüli tartály)

• tároló túlfolyó

• ivóvíz-utántöltô szelep

• szivattyú (házi vízellátó rendszer - hidrofór)

• esôvíz-nyomóvezeték (mosógéphez, WC-hez)

• vízfogyasztó hely

23. ábra Sóderszûrô esôvíz szûrésére /baloldalt, felül/

24. ábra Durva és finomszûrô esôvíz szûrésénél /jobboldalt, felül/

e r e s z c s a t o r n a

felhasználásra kerülô esôvíz

d u r v a s z û r ô

f i n o m s z û r ô

25. ábra Szûrôelrendezés esôvíz szûrésére /jobboldalt, alul/

f i l t e r

t a r t á l y

e s ô v í z g y û j t ô

22. ábra Szélkerék /baloldalt, alul/

19

27. ábra Esôvízhasznosító berendezés belsô tárolóval 28. ábra Esôvízhasznosító berendezés külsô tárolóval

26. ábra Magyarország csapadéktérképe

1. ereszcsatorna/ejtôcsô

2. szûrô

3. esôvíz-vezeték

4. ciszterna

5. túlfolyó bûzelzáróval

6. szívóvezeték

7. házi vízellátó berendezés (szivattyú)

8. szárazjárás elleni védelem

9. használativíz-hálózat

10. ivóvíz-vezeték

11. mágnesszelep

12. úszókapcsoló

13. kifolyó

14. visszacsapó-szelep

1. ereszcsatorna/ejtôcsô

2. örvényszûrô

3. esôvíz-vezeték

4. ciszterna

5. túlfolyó bûzelzáróval

6. torlódóvíz-szelep

7. érzékelôk

8. szívóvezeték

9. örvényszûrô túlfolyó

10. házi vízellátó berendezés (szivattyú)

11. használativíz-hálózat

12. ivóvíz-vezeték

13. mágnesszelep

14. kifolyó

15. vezérlés vízszintkijelzôvel

20

csapadékmennyiség (m/év) x lefolyási tényezô

/A 26. ábra adatainak felhasználásával/

Lefolyási tényezôk:

• sima tetôfedés (cserép, hullámlemez, stb.): 0,75

• kavicstetô: 0,6

• zöldtetô: 0,4 - 0,5

Példa:

felület: 120 m2 ; csapadék: 900 mm/év = 0,9 m ; lefolyásitényezô: 0,75

Esôvíz-mennyiség = 120x0,9x0,75 = 63 m3/ é v

Az összes esôvíz-mennyiség minimum 5%-át célszerûtárolótérfogatként meghatározni, ennél a tároló lehetnagyobb, de ez költséggel jár.

Példa: 63 m3 x 5% = 3,15 m3

A tároló méretét föl lehet kerekíteni a használószemélyek számától függôen személyenként 1-2 m3- i g .

A cél a vízigény és az esôvíz-hozam fedésbe hozása.Ha az esôvíz-hozam nagyobb, mint az igény, akkor opti-mális tárolóméretet választhatunk. Ha az esôvíz-hozamkevesebb az igénynél, a következôket tehetjük:

• növeljuk a felfogó felületet: eddig nem használttetôrészt vonunk be a vízgyûjtésbe, teraszrólgyûjtjük a vizet, stb.

• ha nincs mód a felület növelésére, a fogyasztástcsökkentjük, vagy korlátozzuk: elsôként a nagy fo-gyasztókat elégítjük ki (WC), majd a sorbankövetkezôket (mosógép), melyek mindegyike átál-lítható ivóvízre

• további vízmegtakarítást valósítunk meg: WC-öblítés használt mosóvízzel; komposztáló toalett( s z á r a z t o a l e t t )

Példa:

vízhozam: 63 m3/év; tárolóméret a vízhozam szerint(5%): 3,15 m3; vízigény: 109,5 kerekítve 110 m3;tárolóméret az igény szerint (5%): 5,475 m3, kerekítve5,5 m3;3,15<5,5 tehát a különbözet: 5,5-3,15=2,35 m3.Az ennek megfelelô hozam:2,35/5x100=47 m3 ( a z a z110 - 63 = 47 ).

47 m3/év-nek megfelelô tetôfelület: 47 : 0,75 : 0,9 =69,62 m2

Ha van ekkora tetôfelület, ezt kell bevonni a gyûjtés-be. Ha nincs, akkor azonos értékû intézkedés a WCöblítôvíz-igény biztosítása a mosógép használt vizével il-letve a vízmentes komposztáló-toalett alkalmazása.

Mindkettô esetben a megtakarítás a következô:

Víztakarékos WC esetén 8 m3/év, nem víztakarékosesetén 14 m3/év, 4 fôvel 32-56 m3/év. Ezzel az in-tézkedéssel tehát fedésbe hoztuk az igényt és a hozamot.

Szennyvíz-kezelés

Az Autonóm Ház szennyvíz-kibocsátásánál szempont aszennyvíz összetételének környezetbaráttá tétele éskörnyezetbarát tisztítási technológia megválasztása.

A szennyvíz összetétele

A szennyvíz a következô forrásokból származik:

• W C - ö b l í t é s

• m o s á s

• m o s o g a t á s

• t i s z t á l k o d á s

Mit kell számûzni a szennyvízbôl:

• biológiailag nem lebomló, környezetkárosítóalkotókat: vegyszerek (fotóvegyszerek, oldószerek,festékek, fertôtlenítôszerek, olajok, zsírok, stb.);ezek a veszélyes hulladék gyûjtôhelyekre valók.

• természetes zsírokat, olajokat; ezek eltüzelhetôk,vagy komposztálhatók. A lefolyóba leöntött zsi-radék minden esetben káros: a tisztítót megterheli,csatornázott területen pedig a cementkötésû be-toncsatornák falát korrodálja, ez okozza a szenny-vízcsatornák tönkremenetelét.

• ételmaradékokat; ezek komposztálandók. Az ún.konyhamalac, mely a mosogató lefolyójába öntöttételmaradékot ledarálja és a szennyvízcsatornábajuttatja, minden esetben káros megoldás. A szenny-víztisztítót megterheli, legyen az decentralizált, vagynagy tisztítómû.

Ezen anyagok távoltartása a tisztítás hatásosságának ésa környezettel való harmonikus együttélésnek alap-feltétele. Az új viszony alapja: mindenrôl tudunk, amit akörnyezetbe juttatunk és úgy alakítjuk a viszonyokat, hogya ház anyagcseréje a teljes körfolyamatba illeszkedjen.

A tisztító- és mosószerek biológiailag 100%-ig lebom-lóak lehetnek.

Esôvíz-mennyiség (m3/év)= felfogó felület (m2) x éves

Az esôvízgyûjtô rendszer méretezése

A méretezés két irányból indul: mennyi a vízfogyasztás ésennek megfelelôen az esôvíz-igény; illetve mekkora azesôvizet felfogó felület (háztetô, terasz, stb.)?

A vízigény

A mellékelt ábrák alapján részletesen is kiszámolható, deelegendô a személyenkénti 150 l/fô napi vízfogyasztástalapul véve, ennek kb. felében, 75 l-ben meghatározni anapi szükségletet. Ennek ismeretében az éves vízigénymeghatározható. Kertöntözés esetén 100 m2-enként 6m3/év többletet kell hozzászámolni.

Példa: 4 fô esetén: 0,075 m3 x 4 x 365 = 109,5 m3

Az esôvíz-hozam számítás

Felfogó felület a tetô vízszintes vetülete, függetlenül atetôformától és lejtéstôl.

21

A szennyvíz forrásaiból kétféle minôség adódhat:

• az ún. "fekete szennyvíz": a WC és a mosogatáshozama, erôsen szennyezett víz

• az ún. "szürke szennyvíz" vagy "szürkevíz": ez amosás és tisztálkodás hozama, enyhén szennyezettv í z

A fekete szennyvizet nehezebb megtisztítani, aszürkevíz tisztítása egyszerûbb, illetve közvetlen újra-hasznosításra alkalmas. A fekete szennyvíz mennyiségétradikálisan csökkenti a komposztáló toalett alkalmazása.Ez esetben a fennmaradó szennyvízmennyiség tisztításaegyszerûsödik. A víztakarékos toalett a szennyvíz meny-nyiségét is csökkenti. Terjedelmi okokból nem részletez-zük a WC kiváltásának további olyan megoldásait, melyeknem felelnek meg a Szelíd Technológia követelmé-nyeinek, túltechnicizált vagy energiafogyasztó mivoltukmiatt (pl: vegyi WC, csomagoló ill. fagyasztó WC, szárítóWC, stb.).

A víztakarékos WC

Az ún. angol-WC hátrányai ismertek: az alkalmankéntimintegy 6-10 liter víz öblítésével rengeteg ivóvizetpazarol. A víz pedig a fekáliát eredeti tömegének több,mint ötvenszeresére hígítja, ezzel tetemes környezetikárokat okoz illetve a szennyvíz tisztítását követeli meg.A vízre voltaképpen a bûzelzárás (szifon), a higiénia (azülôke tisztítása) és a fekália elszállítása miatt van szükség.A víztakarékos toalettek az öblítést a szokásos 10-15liter helyett kevesebbel oldják meg. A minimum öblítôvíz,mely még a csatornán képes elszállítani a fekáliát 3,5-4,5l körül van. Ennél kevesebb öblítôvíz csak speciális célokraalkalmazható (repülôgép, lakókocsi). Rekord: 0,5 dl!

A komposztáló toalett

A Clivus Multrum nevet viseli az elsô ilyen toalett, melylétét egy találékony svédnek, Rikard Lindströmnekköszönheti. Lindström a Keleti-tenger egyik öblében,Tyresöben lakott. Mivel szennyvizét nem akarta a házaalatti tóba vezetni, mint legtöbben, más megoldásonkezdett el gondolkozni. Így született találmánya.

A komposzt-toalett mûködési elve

A komposzt-toalett olyan vízöblítés nélküli toalett, mely-ben a fekália valamint a szerves háztartási és kerti hul-ladék zárt, hôszigetelt és szellôzéssel ellátott tartálybakerül.

Toaletthasználat után 1-2 maroknyi adalékanyagot kella tartályba szórni a komposztálás segítése érdekében. Azadalékanyag azt a szerepet tölti be, amit az istállótrá-gyánál a szalma almozás: a komposztálást végzô baktéri-umok számára a cellulóz a táplálék.

Ezért az adalék céljára bármilyen vegyszermentes, cel-lulóz-tartalmú adalék megfelel: faforgács, szalmaapríték,fakéreg-törmelék, stb. A tartályban talajbaktériumoksegítségével 1,5 - 2 éven át zajló érleléssel a keverék ere-deti térfogatának kb. 1/5-ére csökken. A kórokozók a

komposztálás hôfoka (kb. 650C) és hosszú idôtartamavalamint a mikroorganizmusok antibiotikus hatása miattelpusztulnak és végeredményként szagtalan, nem fertôzôhumusz keletkezik.

Fôbb elônyei:

• a vízöblítés elmaradása kb. 35% ivóvíz-megtakarításteredményez (ez kb. 20.000 l megtakarítás éves sz-inten személyenként);

• a szerves hulladékok komposztálása következtébena háztartási szemét mennyisége kb. 40%-kalc s ö k k e n ;

• a háztartás szennyvízhozama is kb. 35%-kal csökkenés összetétele jelentôsen javul. Ez csatorna eseténdíj-csökkenést, szippantás esetén jelentôs meg-takarítást jelent.

• évente személyenként kb. 20 kg humusz keletkezik

• a szagproblémákat a komposztálás jótékony folya-mata, a nedvszívó adalékanyag és fôképpen ahatékony szellôzés megelôzi.

A fenti elônyökön túlmenôen a toalett jelentôsége ab-ban áll, hogy a korábbi káros és veszélyes hulladékból bi-ológiailag aktív, egészséges humuszt alakít. Joggal hason-líthatjuk az egyiptomiak szent skarabeus-bogarához.

A humusz hasznosítása

Meg kell jegyeznünk, hogy az emberi eredetû komposztnem teljes értékû trágya. A trágyák közül az egyetlentökéletes a komposztált tehéntrágya. Az összes többicsekélyebb értékû. Egészséges használatuk kulcsa azarány. Egy hagyományos tanya trágyadombjábanmegfelelô az állati és emberi trágya aránya. A kom-posztáló toalettbôl származó humusz kizárólagoshasználata kerülendô.

A komposztáló toalettek fôbb típusai

Itt csak a "szelíd technológia" kategóriájába sorolható ésházilag is megépíthetô változatok ismertetéséreszorítkozunk. A túltechnicizált, teljesen automatizálttoalettek megfosztják használóikat egy természeti össze-függés új, magasabb szinten történô átélésétôl, és ezengépek esetében az okozott ökológiai kár (a gyártás veszé-lyes hulladékai; az üzemeltetés energiafogyasztása, a szer-vízháttér, stb.) és az ökológiai haszon aránya már a mér-leget kezdi a mínusz felé billenteni.

• Clivius Multrum:

Az ôstípus elsôsorban alápincézett épületekhez való.A pincében a tartály részére kb. 100 cm x 200 cm-esalapterület szükséges. A tartály fölött a földszintenhelyezkedhet el a toalett-ülôke, és az esetleges konyhaihulladékledobó. A ledobó helyett szintmagas ejtôcsôbeépítésével egy további, emeleti ülôke is csatlakoz-tatható. A tartályhoz ventilátorral ellátott szellôzôkürtôtartozik, mely a tetôn át a szabadba juttatja az elpárolog-tatott nedvességet és a nemkívánatos szagokat. Az ér-lelési idô 2-2,5 év. /29. ábra/

22

• Compact Composter:

A ‘80-as években kifejlesztett típus nem igényelalápincézett épületet, azonban a toaletthelyiség az itt el-helyezkedô tartály miatt nagyobb: kb. 100 cm x 300 cm.A tartály három komposztkamrával rendelkezik. Az elsôkamra megteltével a tartályt negyed fordulattal vízszintestengelye körül el kell billenteni, így kerül a komposzt akövetkezô kamrába. E mûveletre félévente egyszer kerülsor. A következô alkalommal a komposzt a középsô kam-rából a hátsó kamrába kerül. A kész komposztot újabb félév múlva innen lehet eltávolítani. A tartályon egy ülôkeés egy esetleges hulladékledobó helyezkedhet el. A szel-lôzés a Clivussal azonos módon zajlik. Az érlelési idô kb.1,5 év. /30. ábra/

• P r e c o m p o s t e r :

Utólagos beépítésre alkalmas, mivel méretei megfelel-nek egy szokványos WC-helyiségben történô elhelyezés-nek. Mivel komposzt-tartálya kicsi, gyakran kell üríteni (2-3 hetente), és a rövid idô a komposztáláshoz nem ele-gendô. Ezért a toaletthez külön komposztálótartály tar-tozik, mely bárhol elhelyezhetô, ahol a természetes szel-lôzés biztosítható (kert, garázs, fészer). A toalett tar-talmát ebbe kell üríteni, a komposztálás itt zajlik. Az ér-lelési idô változó, de min. 2 év. A toaletthez a fentiekhezhasonló szellôzô tartozik. /31. ábra/

• Egyaknás kerti árnyékszék:

A hagyományos, jól ismert kerti buditól csupán azkülönbözteti meg, hogy használata során az említettadalékszer hozzáadandó, továbbá az építményt szel-lôzôkürtôvel is fel lehet szerelni. Ha az akna telítettségemár megközelíti a terepszintet, új aknát kell létesíteni ésaz építményt oda kell költöztetni. A régi aknát kb. 20 cmtermôfölddel letakarva legalább egy évig pihentetni kell,utána a komposzt kitermelhetô.

• Finn szabvány árnyékszék:

A bódé ülôkéje alatt nincs akna, csak egy perforáltfenekû gyûjtôedény, alatta folyadékfelfogó párologtatótálcával. A fekália és adalék keverékét a gyûjtôedénybôla Precomposterrel azonos módon - külön komposzt-tartályba kell üríteni. A tartály a bódéval közös épít-ményként is kialakítható. A párologtató-tálcától a tetônát a szabadba szellôzôkürtô vezet. /32. ábra/

• Kétaknás kerti árnyékszék:

Az egyaknás elvén mûködik, azonban egyszerre csakegy akna van használatban, a másik pihen. A használatbanlévô akna megtelte esetén annak pihentetése kezdôdik,miközben a másik aknából az érett komposztoteltávolítják, és az aknát újra használatba veszik. Aváltógazdálkodás tehát kettôsméretû bódét feltételez,vagy a szimpla bódé ciklusonkénti áthelyezését, azonbanmindez egy helyen történik. A ciklus legalább egyéves pi-hentetést tegyen lehetôvé.

A szennyvíz tisztítása

Az élôvíz minôsége

A vízrôl való tárgyalás során a vizet halott anyagnaktekintjük, a tisztítást is csak fizikai eszközökkel gondoljukel. A víz azonban nem fizikai minôségekkel is rendelkezik,melyet vegyi vagy fizikai analízis nem mutat ki, de ame-lyek hatásaikban megfigyelhetôk. Az egyik ilyen minôséga formáló erôk jelenléte. A jelenlét mértékét a csepptesztés az itatóspapír-teszt mutatja. A formáló erôkkel ren-delkezô, tiszta, egészséges és élô víz egy cseppjénekvízfelületre hullásakor keletkezett hullámok fotóját meg-figyelve törvényszerûségekre bukkanunk. Az élô vízazonos karakterû formákat alkot. A szennyezéssel vagyegyéb módon károsított vízbôl e formák visszahúzódnak.

29. ábra Clivius Multrum komposztáló toalett

30. ábra Compact Composter

23

31. ábra Precomposter - Sawi komposztáló toalett

32. ábra Finn kerti árnyékszék

Az ülôke. Tökéletesen merev, könnyentisztán tartható.

A gyûjtôláda. Az eltávolítás egyszerû ésk é n y e l m e s

Az alap. Durva kéregôrlemény,természetes csírátlanító hatással

A természetes körforgás végeredménye-ként termôtalaj jön létre.

Komposzt hasznosítás. Egyenesen a kom-poszthalomra kerül, teljesen szagtalan.

A l a p a n y a g i g é n y

Felhasználók száma Ládaürítés gyakori-sága mindennaposhasználat esetén

Ládaürítés gyako-risága csak hétvé-gi használatnál

Ôrleményszükséglet ürítésenként kb. 25 liter. Egy kerti

szezon 100 litert igényel két ember/hétvége esetén.

2 10 naponta 5 hetente

10 2 naponta hetente

5 5 naponta 2 hetente

24

E módszerek az ember jelenlétét kívánják meg, melyszemélyes viszonyt teremt a vízzel. E szemlélet alapján ahagyományosan (gépi, "mûvi") tisztítású vizet is csakrészben tekinthetjük tisztának, különösen ha a tisztítómûutolsó mûtárgya egy klóradagoló.

Az ismert tisztításmódok külön csoportja az ún. ter-mészetközeli technológiák. Ezek azok, melyek leginkábbalkalmasak a víz élôvé tételére. A tisztításhoz külsô ener-giabevitel helyett a növények segítségét veszik igénybe.

A tisztítást végzô növények legfontosabbika az egy-szerû nád. A nád üreges szárán keresztül oxigént vezetgyökereihez. Így a gyökérzet környezetében zajló elevenéletben nemcsak az anaerob, azaz levegôtôl elzártrothadási folyamatok zajlanak, hanem aerob, azaz oxigénjelenlétében zajló bomlás is. Ez utóbbi segíti elô a folya-mat egészségességét. Ennek során a szerves anyaggalszennyezett víz elôször oldattá válik, elemi alkotórészeireesik szét. Ezt követôen a mikroorganizmusok munkájaeredményeképpen e szervetlen oldatokból élô szubsz-tanciák keletkeznek, melyeket a növények fölvesznek ésbeépítenek. A víz eközben megtisztul.

A szennyezett víz élôvé tételét, gyógyítását különbözômódokon lehet elérni:

• nem elég a fizikai megtisztítás: a tisztítókból kilépôvíz még nem mutat élô minôséget,

• a növényi tisztítás a szervesanyag kivonásán túl anövény fô szerepét látja el: kozmikus erôket közvetíta földbe és a halott földi minôségeket (sók, egyébelemek) átalakítja, nemesíti (fotoszintézis,stb.) ezzeleleveníti a vizet,

• a víznek megfelelô mozgásformákat biztosítva visszalehet adni elveszített formálóerôit, "dinamizálni"lehet a vizet. Ennek eszköze a Wilkes-féle "flow-form" csobogósora. Ezeken átvezetve a szennyezettvizet, az megtisztul és visszanyeri formálóerôit./33. ábra/

34. ábra Nádgyökérzónás szennyvíztisztító sémája /jobb oldali kép/

35. ábra Decentralizalt szennyvíztisztítási technológiák táblázata

33. ábra John Wilkes szobrász vízharmonizáló Flowform csobogósora

25

Ez a természetes folyamat zajlik a vízparti nádasokban,azonban egy tisztító esetén megfelelô körülményekteremtésével a tisztítás nagyobb hatásfokkal és gyorsab-ban zajlik, mint a természetben.

Más növények más szolgálatot tesznek: a vízijácintpéldául virága színezéséhez a vízben oldott nehézfémeketvonja ki. Ezzel alkalmas egyes vegyi eredetû szennyvizekt i s z t í t á s á r a .

A nádgyökérzónás tisztító mûködése

A szennyvíz bôvített oldómedencébe jut, ahol oldattáalakul. Így jut az elosztó csôhálózatba, majd innen a nád-ágyba. A nádágyban a földfelszín alatt szivárog a víz,majd megtisztulás után gyûjtô csôhálózatba jut, innenpedig élôvízbe (tó, patak). A nád itt a tisztítótelepek leve-gôztetô berendezését helyettesíti, energiabefektetésnélkül. /34. ábra/

Egyéb eljárások

A 35. ábrán látható táblázat ad áttekintést azon decent-ralizált eljárásokról, melyek egy autonóm mûködésszámára alkalmasak lehetnek. Ezek közül kizárhatjuk az1. számút, mint tüneti kezelést. Mindenfajta szenyvíz-kezelés elsô eleme az itt említett 2. ill. 2/a eljárás./36. ábra/

36. ábra Oldómedence /balra, felül/

37. ábra Szürkevíz-szikkasztás oldóaknával és alagcsövezéssel /balra, alul/

38. ábra Szürkevíz-szikkasztás oldóaknával és homokszûrôággyal /jobbra, felül/

39. ábra Eleveniszapos szennyviztisztító kisberendezés /jobbra, alul/

a l a p r a j z

b e v e z e t é s

s z e l l ô z é s

f ú v ó k a

u t ó ü l e p í t é seleveniszap medence

k i v e z e t é s

sûrített levegô szelep

i s z a p v i s s z a v e z e t é s

e l ô ü l e p í t ô

k i v e z e t é s

k e r e s z t m e t s z e t

durva homok/finom kavics

g y û j t ô a k n af e l t ö l t é ss z e l l ô z é se l o s z t ó a k n a

b e v e z e t é sa bôvítetto l d ó m e d e n c é b ô l

h o s s z m e t s z e t

Itt történik a nyers szennyvíz helytelen kifejezéssel is-mert "derítése", azaz oldattá alakítása, melyben az úszózsírok-olajok-habok felfogódnak, a szilárd alkotórészekleülepednek és a szerves alkotórészek oldattá alakulvatovábbhaladnak. Ez garantálja a tisztítóberendezésekhosszú élettartamát, az eltömôdés megelôzését. Eztkövethetik a különbözô tisztítási fokozatok. A legegy-szerûbb tisztítás az altalajba történô szikkasztás (3.elj.),/37. ábra/ melynek során a szikkasztó draincsôkörnyezetében kialakuló biológiai hártya a szervesanyagok kivonásával részleges biológiai tisztítást ered-ményez. Hasonló, de ennél jobb hatásfokú a 4. eljárás./38. ábra/

Az 5. eljárás kompromisszumot jelent, mivel gépiberendezésrôl van szó. Behatárolt lehetôségek tehetikszükségessé alkalmazását. /39.ábra/

A 6. eljárás tavai téli idôszakban a hidegre érzékenyek./40. ábra/

A 7. eljárás egyik változata a gyökérzónás tisztítás.

Mindegyik eljárás alkalmas fekete szennyvíz kezelésére.Szürkevíz kezelésére a legtöbb esetben elegendô a 3.eljárás, illetve a 7. eljárások kisléptékû változatai.

26

• újrahasznosítható frakciók: fém, mûanyag, papír,ü v e g

helye: szelektív konténerek, gyûjtôhelyek

• veszélyes hulladék: vegyszerek, gyógyszermaradé-kok, elemek, stb.

helye: kerülendô, veszélyes hulladék gyûjtôhelyek

A frakciókat és az esetleg nem visszaforgatható, de-póniára szállítandó (anti-autonóm) hulladékot is hul-ladékpréssel negyedére lehet összenyomni.

Építôanyagok

Az Autonóm Ház anyagait tekintve is ugyanúgy a teljeskörforgás része kell legyen, mint egyéb anyagcsere-folya-matai. Építôanyagai is legnagyobb mértékben akörnyezetbôl származnak, illetve oda visszaforgathatóak.Ennek megfelelôen az épületszerkezetek természetesanyagokból állnak. A lehetôségek teljes spektrumát fölvá-zolni e jegyzet terjedelmét meghaladó vállalkozás.Csupán utalunk a hagyományosan használt anyagok ter-mészetes alternatíváira, a teljesség igénye nélkül:

• falak: földbôl (vályog, égetett agyag), kôbôl, fából,növényekbôl, stb.

• tetôhéjazat: fazsindely, agyagcserép, természetespala, nád, zsúp, stb.

• hôszigetelés: parafa, nád, cellulóz, fagyapot, stb.

• burkolatok: linóleum, parafa, fa, stb.

• természetes favédôszerek

• reciklált anyagok

Az épületek környezetterhelésének csökkentése

Az épületek környezetterhelése az építés illetve azüzemeltetés során jelentkezik. A megfelelô anyag- éstechnológiai megoldások választásával csökkenthetô aterhelés. A cél az építés és az üzemeltetés anyagcseréjetekintetében a teljes körforgás, azaz egy fenntarthatóegyensúlyi állapot megteremtése. /42. ábra/

Emésztôk

A hagyományosan emésztônek nevezett mûtárgy semmi-lyen szempontból nem megfelelô. Itt a szennyvíz egyaknába jut, ahol ülepedni tud, majd egy bukófalon átjutvaegy hézagosan falazott emésztôbe, ahol a talajba szivárog-va elszikkad. Gyakran az elsô ülepítôaknát is elhagyják. Itta szennyvíz tökéletes oldása sem történik meg, a talajbaszinte akadálytalanul jut a tömény nitrátszennyezés. Azoldás hiánya idôvel a környezô altalaj elzsírosodását ered-ményezi, a szennyvíz így nem tudván elszikkadni, vissza-torlódik és szippantani kell. Ez a sorsa a meglékeltszenyvíztárolóknak is. (Ezzel is igazolódik, hogy a hatósá-gi oldalnak érdemesebb egy gyengébb hatásfokú, de kor-rekten megépített tisztítót megkövetelni, mint a tökéletesmegoldást elôírva illegális álmegoldásokat kikénysze-ríteni.) Az emésztô az autonómia szemszögébôl is felejt-hetô megoldás. /41. ábra/

Szürkevíz illetve tisztított szennyvíz hasznosítása

A szürkevíz bizonyos feltételek mellett közvetlenülhasználható öntözésre. A tisztított szennyvíz élôvízbe, il-letve a környezetbe bocsátható. Emellett altalaj-ön-tözésre használható.

A hulladékgazdálkodás

A háztartási hulladék a XX. század terméke. Egy falusiszemétdomb tanúsága szerint az elsô igazi szemét az '50-es években jelent meg: gyógyszeres flakonok, nejlonharis-nya, stb. Hétköznapi életmódunk megváltoztatása nélkülis a hulladék mennyisége radikálisan csökkenthetô. Kellôodafigyeléssel a szemetet akár fel is lehet számolni.

Az Autonóm Ház hulladékkezelése

Szelektív hulladékgyûjtéssel a következô frakciók különít-hetôk el:

• szerves hulladék: konyhai hulladék, kerti növényi hul-ladék, ételmaradék

helye: a komposzt-toalettben vagy kerti kom-posztálóban. Mennyisége a háztartási hulladék kb.4 0 % - a .

• égethetô hulladék: papír, fa, olaj, zsír

helye: sparherd

gyökérálló fólia és homok

1 . t ó 2 . t ób e v e z e t é s

kivezetés ag y û j t ô a k n á h o z

40. ábra Növénnyel telepített tavas tisztító

41. ábra E m é s z t ô g ö d ö r

27

Az alkalmazott Szelíd Technológiák értékelése a környezetiösszefüggés szempontjából

A felsorolt technológiák révén az épület környezetter-helése jelentôsen csökkent, jóval a környezeti egyensúlymegmaradásának küszöbe alá. Az alkalmazott tech-nológiák átláthatóak és némi személyes közremûködéstigényelnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a használó-nak állandóan az épülettel kell foglalkoznia, mint az elsô-generációs passzív-szolár házak tulajdonosainak. Mindentevékenység egyúttal részvétel a természettel helyreállí-tott viszonyban. Aki szolárházban lakik, nagyon is tudja,mikor süt a nap, milyen évszak van és nem csupán a ha-szonelvûség szempontjából. Újból személyes, sôt érzelmiviszonyba kerülünk a Nappal, de ugyanez igaz a Szélre, ahulladékokra, a környezet ajándékaira és a miválaszainkra. A technika által nyert szabadság és a mellôleidôközben elveszett felelôsség összetartozása helyreál-lítható, a ránk bízott teremtett világ érdekében.

42. ábra Az Autonóm Ház anyagcseréje

f ö l d

43. ábra Autonóm falu

28

Egyedi és kollektív alkalmazások, kooperáció, tulajdon

Az Autonóm Ház, mint extrém példa bebizonyította,hogy a teljes, vagy részleges autonóm mûködés megte-remthetô egyedi épület esetében. Mint minden egyedimegoldás azonban költségesebb és pazarlóbb a kollek-tívnál. E kollektív megoldás azonban minôségileg külön-bözik a centralizált rendszerektôl, mivel önkéntes, más-részt itt a környezeti összefüggés, a méreteknek az em-berhez igazított aránya döntô.

Fôpélda erre a kistelepülések bioszolár fûtômûvénekelve: egy kémény a sok kémény helyett. A távhômû gaz-daságosságának lényeges eleme a hozzá csatlakozólakóházakból elmaradó kazán, kazánhelyiség, kémény. Azautonóm ház helyére az autonóm falu lép. Az autonómfalu nem utópia: az ausztriai Burgenland falvaiban valóság.A távhôellátó rendszer tulajdonosai a rácsatlakozó házaklakói, mint szövetkezeti résztulajdonosok. A fûtômûhözszükséges tûzifát a helyben lakók saját erdeibôl biztosítják.A helyi tulajdonú fûtômû felszámolta a gázhálózatnak valókiszolgáltatottságot. Kizárta egyúttal az egyoldalúan pro-fitérdekelt befektetôi tôke megjelenését és befolyását is.A fûtômû üzemelése a világpiaci árváltozásoktól füg-getlen, stabil. A ráépülô erdômûvelés révén munkaalkal-mat teremt, amellett az üvegházhatás fékezésébenk ö z r e m û k ö d i k .

Az Autonóm Ház perspektívái, az Autonóm Település

Az Autonóm Ház elve kiterjeszthetô település léptékig,az Autonóm Település pedig a települések feletti lép-tékre, a régióra, mely tetszôleges területet foghat át,ahová a kooperatív együttmûködés kiterjed. Az au-tonómia stratégiai szempontból is jelentôs. Háborús kon-fliktus esetén egy ország életét napok alatt megbéníthat-ja a központi energiarendszerek lebombázása. Ezmérhetetlen szenvedést okoz a polgári lakosságnak. Haazonban nem ezer településre jut egy erômû, hanemminden településnek van saját, esetleg több erômûve,melynek energiája nem kôolaj- vagy gázvezetékenérkezik, hanem a napból, vagy az erdôbôl, ezfelmérhetetlen elônyöket jelent.

A megvalósulás finanszírozása nem kizárólag helyi for-rásokból fedezhetô, mivel minden decentralizáltmegoldás a központi erôforrásokat és kapacitásokatmentesíti. Ezért az autonóm megoldások szaporodásaökológiai és nemzetgazdasági érdek egyaránt. Ennekmegfelelôen az egyes polgár és az ország egészének ele-mi érdeke az autonóm megoldások támogatása közvetlen- vissza nem térítendô - támogatás, ill. kedvezô kama-tozású, a megtérülési idô végéig tartó (10-15 éves) fu-tamidejû hitelekkel - vagy közvetett módon - jogi, szabá-lyozási eszközökkel, a bürokratikus akadályok elhárításá-v a l .

Az építész felelôssége

Minden épület és település esetében van esély az au-tonómia elvének érvényesítésére. Ez csak az építtetôszándékán múlik. Az építész felelôssége a felvilágosítás, anem ismert lehetôségek megismertetése, elfogadtatása arutinszerûen alkalmazott megoldásokkal szemben. Ez azépíttetô valódi érdekeinek és szükségleteinek képviselete,melyet gyakran üzleti megfontolásokkal és a csúcstech-nológia csábításával szemben kell felvállalni. Minden etéren megnyert eredménnyel azonban a tervezô a Földegészének gyógyításához járul hozzá, melynek mintegymellékterméke az építtetô függetlenségének növekedése.

Ertsey Attila

29

- Regenwassernutzung, Wagner & Co., Marburg 1989

- Biologische Abwasserreinigung im Haus; Ökobuch,

F r e i b u r g

- Naturnähe Abwasserreinigung; Ökobuch, Freiburg

- Kompost-Toiletten; Ökobuch, Freiburg

- Ökologisches Bauen; Bauverlag, Wiesbaden-Berlin

- Zöld András: Energiatudatos építészet, MK. 1999

- Ertsey Attila: Saját építésû komposztáló toalettek,

Ökológiai Intézet 1997

- Gyártmánykatalógusok:

- Sonnenkraft

- AL-KO

Irodalomjegyzék

30

TEMPUS Joint European Project IB 14276/99

IMPROVING REGIONAL CONCEPTS IN HOUSING

(REGIONÁLIS LAKÁSKONCEPCIÓK FEJLESZTÉSE)Development of courses

for decision makers and civil organizations on equal opportunity and eco-conscious housing

(Kurzusok kialakítása döntéshozók és civil szervezetek számára

az esélyegyenlôség és az ökologikus lakásépítés tárgyában)

Coordinated by:Szent István University YBLMIKLÓS School, Department of Built Environment(Szent István Egyetem YBLMIKLÓS MÛSZAKI FÔISKOLAI KAR, Épített Környezet Tanszék)

Coordinator: Ágnes NOVÁK, MSc. Architect, Associate Professor

Partners: TEAMPANNONDesign Office, Budapest (TEAMPANNONKft. Építész Iroda)Budapest University of Technology and Economics (Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)National Federation of Disabled Persons’ Association (Mozgássérültek Egyesületeinek Országos Szövetsége)Municipality of Gyôr-Moson-Sopron County (Gyôr-Moson-Sopron Megyei Közigazgatási Hivatal)Municipality of Hajdú-Bihar County (Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatal)Hungarian Federation of Roofing Contractors (Épületszigetelôk Tetôfedôk és Bádogosok Magyarországi Szövetsége)Independent Ecological Center, Budapest (Független Ökológiai Központ, Budapest)Hungarian Federation of Rural Tourism (Falusi Turizmus Országos Szövetsége)University College of Dublin, School of ArchitectureEdinburgh College of Art, School of ArchitectureMichael and Sue Thornley Architects, GlasgowHANDITEK, Sweden, BorlangeISOFLEX, Sweden, BorlangeStudio Galluzzo, TriesteThenew Housing Association, Glasgow

Editorial Board:Agnes NOVÁK, Szent István University, András ZÖLD, Budapest University of Technology and Economics

Coordinated and distributed by:Szent István University YBLMIKLÓS School, Department of Built EnvironmentH-1146 Budapest Thököly út 74, HungaryPhone/Fax: 36-1-351-7404, email: labor5@elender.hu,Web site: http://www.labor5.huBudapest University of Technology and EconomicsH-1521 Budapest Mûegyetem rakpart 1Phone/Fax: 36-1-463-1331, email: zold@egt.bme.hu,

Sponsors:“Az épített környezetért” AlapítványNemzeti Kulturális Alaprogram

Notice:Neither the Comission of the European Communities nor any person acting on behalf of the Commision is responsiblefor the use of the information contained within.

This booklet was produced using QuarkXPress4.0 and Adobe Photoshop4.0 by Balázs Horváth

32